dr. szabó tünde emberi erőforrások minisztérium sportért …f5ad%e1s... · 2016-12-01 · a...
TRANSCRIPT
Dr. Szabó Tünde
Emberi Erőforrások Minisztérium
Sportért Felelős Államtitkár
A 16 kiemelt sportág fejlesztési stratégiája
Nem kiemelt sportágak felzárkóztatási alapja
A sport ösztöndíj-rendszere
Az olimpiai pályázat - Budapest 2024
Képzés, kutatás, sporttudomány: A Testnevelési Egyetem (TF) helyzete és fejlesztése
Közoktatás, mindennapos testnevelés, TTT Program, SLT
Szabadidősport és az egészséges életmód támogatása
Sportegészségügy
További célkitűzések- feladatok: Nemzeti Sportinformációs Rendszer
asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, judo, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás
Sportágfejlesztési koncepciók 2014-2020.
Célok: eredményesség javítása nemzetközi szinten, felkészülés segítése, sportegészségügyi háttér biztosítása, részvétel, valamint versenyrendezés támogatása
az érintett sportágakban a versenyengedéllyel rendelkező felnőtt és utánpótláskorú sportolók együttes létszámában, mind az edzői létszámot tekintve több mint 30%-os a növekedés mértéke, a tagszervezetek száma pedig több mint 5%-kal nőtt 2013. és 2015. között
A kiemelt sportágak 2013. évi sportfejlesztési
elképzeléseinek támogatásáról, továbbá a 2014-2020. évre
vonatkozó sportágfejlesztési igények bemutatásáról szóló
1526/2013. (VIII. 12.) MOB határozat;
Az állami sport célú támogatások felhasználásáról és
elosztásáról szóló 27/2013. (III. 29.) EMMI rendelet:
a Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával
összefüggő feladatok támogatása, valamint
sportszövetségek adósságrendezése előirányzat;
A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének
támogatása előirányzat.
2014: az Emberi Erőforrások Minisztériuma: 7,6 milliárd Ft → 2015: 8,2 milliárd Ft.
Sportágfejlesztési támogatás 47,3%-a a versenysport, élsport, 26,9%-a az egyesületek, műhelyek, akadémiák, 25,8%-a az utánpótlás-nevelés fejlesztés;
Szervezetfejlesztés, informatikai fejlesztés, kommunikáció fejlesztés, a nemzetközi sportdiplomácia;
Nemzetközi szintű eredményesség javítása, olimpiai felkészülés, edző-, illetve sportszakember-képzés, továbbképzés, konferencia részvétel, fogyatékosok sportját támogató projektek, utánpótlás-bázis szélesítése, edzőtáboroztatás, versenyeken történő részvétel, sporteszköz beszerzés, sportszakemberek foglalkoztatási költségei.
Kiemelt sportágak sportági
szakszövetségei
Összes versenyengedéllyel rendelkező sportoló száma (fő)
2013.07.01 2014.07.01 2015.07.01
Viszonyszám
(2015/2013)
Magyar Asztalitenisz Szövetség 3 887 4 098 4 924 126,68%
Magyar Atlétikai Szövetség 3 596 4 005 4 069 113,15%
Magyar Birkózó Szövetség 2 376 4 328 4 307 181,27%
Magyar Evezős Szövetség 431 1 101 1 688 391,65%
Magyar Judo Szövetség 2 370 2 862 3 100 130,80%
Magyar Kajak-Kenu Szövetség 3 120 3 294 3 950 126,60%
Magyar Kerékpáros Szövetség 707 783 656 92,79%
Magyar Országos Korcsolyázó
Szövetség 387 409 507 131,01%
Magyar Ökölvívó Szakszövetség 952 1 560 1 727 181,41%
Magyar Öttusa Szövetség 123 197 932 757,72%
Magyar Röplabda Szövetség 1 930 2 317 2 576 133,47%
Magyar Sportlövők Szövetsége 3 419 3 536 3 505 102,52%
Magyar Tenisz Szövetség 2 060 2 143 2 588 125,63%
Magyar Torna Szövetség 2 249 2 327 2 446 108,76%
Magyar Úszó Szövetség 6 317 7 791 8 676 137,34%
Magyar Vívó Szövetség 1 338 1 544 1 580 118,09%
Összesen 35 262 42 295 47 231 133,94%
2014: 1,7 milliárd Ft támogatás.
Magyar Olimpiai Bizottság
Hozzájárul a legeredményesebb, legtehetségesebb edzők pályán tartásához, továbbképzéséhez, magyarországi foglalkoztatásához, illetve munkavégzésük egységes követelményrendszerének kialakításához;
Kiemelt edző státuszt kizárólag az olimpiai sportágakban válogatott sportolókkal foglalkozó eredményesen dolgozó edzők kaphatnak, akik legalább középfokú edzői végzettséggel rendelkeznek;
Az edzőhöz kapcsolódó eredményt elérő sportoló olimpiai „A” válogatott kerettag, illetve a szövetség által javasolt utánpótlás korosztályának válogatott keret tagja, aki magyar színekben vesz részt a világversenyeken;
5 kategória:
A kiemelt edzők létszáma 2014-ben 161 fő volt,
2016-ban 181 szakember.
20 sportág: Búvárúszás, Curling, Golf, Gyeplabda, Íjászat, Karate, Kick-
boksz, Lovassport, Műugrás, Rögbi, Sí, Snowboard, Súlyemelés,
Szinkronúszás, Szörf, Taekwondo, Táncsport, Tollaslabda, Triatlon,
Vitorlázás.
Az eredményességen túl több sportág jelentős utánpótlás, vagy
szabadidős bázissal rendelkezik;
A felzárkóztatásra biztosított forrásokat a szövetségek az alábbiakra
használhatják fel:
szervezetfejlesztésre, edzőtáboroztatásra, nemzetközi versenyekre történő felkészülésre és
részvételre;
sportfelszerelések beszerzésére, sportszakember-képzésre (több esetben neves külföldi
szakemberek bevonásával megvalósított képzések),
sportszakmai kiadványokra, nemzetközi jelentőségű hazai események megrendezésének
támogatására,
sportegészségügyi és sportdiplomáciai feladatok ellátására, a tömegbázis szélesítésére és a
sportág népszerűsítésére
Felzárkóztatási programban lévő sportágak - Kereszt-
féléves finanszírozása
2015: 450 millió Ft
A szakszövetségek adatszolgáltatásai alapján az edzői
létszám 23,6%-kal, a tagszervezetek száma pedig
1,1%-kal nőtt az érintett sportágakban 2013. és 2015.
között
Több felzárkóztatási sportágban a versenyengedéllyel
rendelkező sportolói létszám tekintetében jelentősebb
mértékű növekedés tapasztalható (pl. műugrás, sí,
szörf, triatlon stb.).
Gerevich-Aladár sportösztöndíj
Olimpiai járadék
A Nemzet Sportolója címhez kapcsolódó járadék
Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjprogram
Héraklész Program
Héraklész Bajnokprogram
Héraklész Csillagprogram
A 2024. évi XXXIII. Olimpiai és Paralimpiai Játékok rendezési jogáért kiírt pályázat három szakaszból áll
Budapest az olimpiával kapcsolatos vízióját, az olimpiai játékok megrendezéséről kialakított koncepcióját és stratégiáját 2016. február 17-én terjesztette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elé. (1. szakasz)
A további két szakasz dokumentumait 2016. októberében (2. szakasz – Irányítás, jogi háttér és létesítményfinanszírozás),
illetve 2017. februárjában (3. szakasz – az Olimpiai Játékok lebonyolítása, tapasztalatok és örökség) kell benyújtani Döntés 2017-ben a limai NOB kongresszuson A főváros mellett Los Angeles és Párizs verseng
Az 1. pályázati szakasz anyaga öt fejezetből áll:
Olimpiai Vízió és a Budapesti Olimpia koncepciója
Örökség és illeszkedés a hosszú távú tervekhez
Az infrastruktúra és az erőforrások általános
bemutatása
Ország elemzés
Pénzügyi elemzés
A Budapesti Olimpiai és a Paralimpiai Játékok víziója
Az első olyan Olimpia és Paralimpia lehet, amelynek Közép-Európa adhat otthont
NOB reformtörekvései: célunk egy gazdaságos és hosszú távon is értéket teremtő olimpia
Olimpiai helyszíneink tökéletesen kapcsolódnak a város épített és természeti adottságaihoz: a Duna, mint Budapestet és a térséget összekötő ütőér
A városi és sportinfrastruktúra fejlesztésén túl az olimpia élénkíti a magyar gazdaságot, új munkahelyeket teremt, elősegíti az egészséges és sportos életmód terjedését, garantálja Budapest és az ország hosszú távú és fenntartható fejődését
Az olimpiai koncepció kidolgozása és a kapcsolódó helyszínek kiválasztása során figyelembe vették a NOB Olimpiai Agenda 2020 programjának alapelveit
A budapesti olimpiai Master Planje 28 budapesti helyszínt határoz meg, amely 25 sportág 36 versenyszámának megrendezésére alkalmas
A terv két térséget, hét klasztert és öt különálló létesítményt nevesít
Mind a hét klaszter az Olimpiai Falu tíz kilométeres körzetében, a városközponttól maximum hat kilométerre található, közúton és tömegközlekedéssel egyaránt jól megközelíthető
A Paralimpiai Játékokkal kapcsolatban a Master Plan 21 helyszínt nevez meg, amelyek 22 sportág és 24 szakág versenyeinek adnának otthont
A Paralimpiának egy vidéki helyszíne is lenne: az evezős versenyszámokat Szeged látná vendégül
A központi (budapesti) versenyarénák mellett öt közeli és könnyen megközelíthető olimpiai térség is bekapcsolódhat a versenyek megrendezésébe (Balatoni régió, Debrecen, Győr, Miskolc és Szeged)
Magyarország lakosságának 90%-a 90 percen belül el tud majd jutni valamennyi helyszínre
Az Olimpiai és Paralimpiai Falu folyóparti környezetben
elhelyezkedő épületei a Duna keleti partján, közvetlenül az
Olimpiai Park mellett kapnának helyet
A Budapest 2024 pályázat javaslata szerint a 2024. évi
Olimpiai Játékok megnyitójára július 19-én, pénteken, a
záróünnepségre pedig augusztus 4-én, vasárnap kerülne sor
A Paralimpiai Játékok javasolt kezdési időpontja augusztus
21., szerda (megnyitó), zárónapja pedig szeptember 1.,
vasárnap (záróünnepség)
Az Olimpiai terv szervesen illeszkedik Budapest
Fenntartható Fejlesztési Terveihez
Az infrastruktúra és az erőforrások általános bemutatása:
Szálláshelyek
Repülőtéri infrastruktúra
Közlekedés
Energia, telekommunikáció és egészségügyi
szolgáltatások
Ország elemzés:
A pályázat politikai támogatottsága
Támogatás más érintettek részéről
A kormányzati és a nonprofit szektor szerepe az Olimpiai Játékokkal kapcsolatban
A Magyarországon korábban rendezett események irányítási tapasztalatai
Gazdasági elemzés
Jogi környezet
Biztonsági környezet
Pénzügyi elemzés:
Pénzügyi stratégia és finanszírozási források
Pályázati költségvetés
A 90. évfordulóját ünneplő TF a világ legrégebbi mozgáskultúrával foglalkozó egyeteme. A stratégiai ágazat programjában a Testnevelési
Egyetem fejlesztése, Több mint százezer négyzetméteres területen épülhet meg és 2018 szeptemberére készülhet el. A leégett csarnok helyére 50 méteres fedett uszoda
épülhet; A Csörsz utcai sporttelep BAH csomópont felőli
oldalán multifunkcionális sportcsarnok 309/2016. (X. 13.) Korm. rendelet 1527/2016. (IX. 29.) Korm. határozat
Cél: a fiatal korosztály testi és szellemi állapotának
fejlesztése
1.173.000 diák minden nap mozog
Általános- és középiskolában, 12 évfolyamon,
minden tanítási napon;
Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Program:
tanuszoda, tanterem, tornaterem;
Társadalmi felzárkóztatási program
Az iskolás gyermekek sportba történő széleskörű bevonása;
Az iskolai testnevelés keretei között a sportágak bemutatása;
Országszerte sportágakat bemutató eseményei (20 megyei);
Helyi sportlehetőségeket népszerűsítő programok ( 230 db)
Sporteszközcsomagok kihelyezése (közel 1200 intézmény);
22 sportági szakszövetség bevonása (kézilabda, kosárlabda,
asztalitenisz, atlétika, judo, röplabda, tenisz, torna, vívás,
tollaslabda, labdarúgás, jégkorong, vízilabda, birkózás, evezés,
kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa,
sportlövészet, úszás);
15 ezer gyermek részvétele a programokban
Egy helyszínen,100 sportág kipróbálása
Egyedülállóan sok sportág kipróbálásának lehetősége egy helyszínen, szakemberek, edzők közreműködésével
Olimpikonok, élsportolók jelenléte
Tehetségek kiválasztása
Sportba történő bevonás, egészséges életmód
EU-s projektek:
EU 2020 Stratégia célkitűzései
EFOP-3.2.8-16 T.E.S.I. - 2.0 – Beavatkozások a minőségi (inkluzív) testnevelés oktatás és képzés megvalósítása érdekében projekt és az EFOP-3.2.10-16 Tehetséggondozás sport által projekt
Céljuk: az iskolarendszer az optimális biológiai fejlődéshez elengedhetetlen, megfelelő szintű és minőségű testmozgás, rendszeres fizikai aktivitás lehetőségét minél fiatalabb életkorban biztosítani tudja a gyermekek számára
A felnőtt lakosság 10-15%-a sportol rendszeresen (heti
két alkalom), a mindennapos testnevelésen kívül a
gyerekek csupán 10%-a
A lakosság a legkönnyebben saját lakóhelyén érhető el
→ létesítményfejlesztés, új létesítmények kialakítása a
szabadidősport területén
Az elmúlt években egyre nagyobb teret nyer a
szabadidős sportban az úgynevezett „street – workout”
Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Program
Sportolási lehetőség biztosítása saját lakóhely közelében
Minden korosztály számára aktív időtöltés
Szabadidős kondiparkok és futópályák a középpontban
Első alprogramja: 23 megyei jogú város: a helyi önkormányzati szinten
megvalósítandó szabadidősport gyakorlásával összefüggő programok
Második alprogramja: a helyi szinten integrált sportszervezetek utánpótlás-
neveléssel összefüggő feladatainak támogatása mentén a Sportegyesületek
Országos szövetsége (SOSZ) közreműködésével, helyi szinten működő
egyesületi keretek között
A megyei jogú városok saját hatáskörben, a helyi önkormányzati szinteken
jelentkező szabadidősport igényekhez igazítva megalkotják a működési
területükre vonatkozó privilegizált szabadidősport program listájukat
Első ütemben 250 millió forintot biztosít a sportkormányzat a Program
megvalósítására
Budapest, 2016. szeptember 29.
Fotó: Szaka József
Forrás: Magyar Paralimpiai Bizottság
Aranyérem: 1 Ezüstérem: 8
Bronzérem: 9
Sportegészségügyi Csoport
Forrás: Sportkórház- Országos Sportegészségügyi Intézet
Sportegészségügyi Csoport "Láthatatlan" munka, világszínvonalú eredmények
A legismertebbé vált eset az volt, amikor Kozák Danuta gyors meggyógyításában játszott nagy szerepet Toman dr. úr.
Az ezredfordulóra a Sportkórház több területen is nehéz helyzetbe
került.
Eszközei, létesítményei meglehetősen elavultak.
Felmerült, hogy az épületei egy esetleges felújítás után sem
üzemeltethetőek gazdaságosan, a helyzetet csak egy új klinikai tömb
létrehozásával lehetne elfogadhatóvá tenni, megoldani.
2002 februárjában a kivitelezési munkák megkezdődtek, de a
„költözés” elmaradt, mert az építkezés nem fejeződött be.
2010 előtti években fenyegette az Intézetet
a megszűntetés és a fekvőbeteg ágyszámok
csökkentése is. Forrás: obuda.hu, index.hu
Forrás: terasz.hu; nava.hu;
Célok:
magyar sport versenyképességének megtartása, erősítése,
az egészségtudatos életmód támogatása,
sportegészségügyi feladatok komplex ellátása,
sportegészségügyi szolgáltatások színvonalának
emeléséhez források biztosítása,
hozzáférés megkönnyítése,
OSEI feladatainak hatékonyabb ellátása,
Jövőben: több versenyző ellátása, gyorsabb, hatékonyabb és
magas színvonalú egészségügyi sportszolgáltatással,
eszköz-parkkal.
A sportegészségügyi ellátás központi szerve: Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI), amely az EMMI felügyelete alatt áll
100 ágyon kifejezetten sportspecifikus fekvőbeteg-szakellátó
27 szakterület járóbeteg-szakrendelés, sportorvosi engedélyek kiadásához szükséges vizsgálatok, konzíliáriusi háttér biztosítása, a speciális sportolói körök specifikált, sportigényekhez igazodó ellátását végzi
Központja és működtetője az Országos Sportegészségügyi Hálózatnak (OSH)
Irányítója a Válogatott Kereteket Ellátó Szolgálatnak (VKESZ)
OSEI-OSH-VKESZ Regiszter a sportorvosi engedélyek
online nyilvántartó rendszere
Call Center (24 órás)
Komplex szolgáltatási kör, speciális szaktudással
rendelkező sport szakorvosok
Sportorvosi biztosítás, szakmai felügyelet, sérülések
ellátása, biztosításának szervezése;
2016-ban 265,4 millió Ft támogatás
Központ
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi
Oktató Kórház (Miskolc),
Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi
Centrum (Debrecen),
Kastélypark Klinika Kft. (Tata),
Országos Gerincgyógyászati Központ (Budapest),
Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (Budapest),
Országos Sportegészségügyi Intézet (Budapest),
Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (Pécs),
Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (Győr),
Semmelweis Egyetem (Budapest),
Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert
Klinikai Központ (Szeged),
Magyar Honvédség Egészségügyi Központ
(Budapest);
A teljesítmény-élettani laboratórium vizsgálataival kapcsolatos feladatok ellátása (legális teljesítményfokozás elősegítését biztosító módszerek kidolgozása, a maximális teljesítőképesség vizsgálata);
A TE keretei között működő diagnosztikai laboratórium működésének sportegészségügyi felügyelete;
A kialakítás alatt álló NSR részét képező Versenyengedély Modul sportorvosi engedélyezési feladatkörének szakmai felügyelete, az igazolások kiállítása, digitális rendszerben való feldolgozása, vezetése.
Szakmai érdekképviselet (Magyar Sportorvos
Társaság), sportorvosi képzések, továbbképzések
módszertanának kidolgozása, felügyelete;
Nemzetközi kapcsolattartás (FIMS);
Hazai kapcsolattartás a sport további állami és civil
intézményrendszerében működő jelentősebb
szervezetekkel, szövetségekkel;
2005/2015. (XII. 28.) Korm. Határozat a Testnevelési Egyetem új kampusza, valamint a hozzá kapcsolódó sportlétesítmények, szálláshelyek és szolgáltató egységek megépítésének érdekében szükséges források biztosításáról.
Tavaly decemberben eldőlt a Testnevelési Egyetem fejlesztése.
Egy a sporthoz és a sportegészségügyhöz is méltó, új helyszín, modern feltételekkel!
Az új kormányzati koncepció tervei szerint is az OSEI önálló sportegészségügyi intézetként fog működni.
Az új Sportegészségügyi Intézet
Forrás: 11.kerulet.ittlakunk.hu
Az új Sportegészségügyi Intézet
A kormány úgy döntött, hogy biztosítja a sportegészségügyi
intézet elhelyezését, ezért a feladatra külön miniszteri biztost
nevezett ki a kormányfő (35/2016. (VII. 29.) EMMI utasítás;
46/2016. (IX. 20.) EMMI utasítás).
Az OSEI új helyszíne a Kútvölgyi tömb (1333/2016. (VII. 4.)
Korm. Határozat az Egészséges Budapest Program
előkészítéséről).
1587/2016. (X. 27.) Korm. Határozat az Országos
Sportegészségügyi Intézettel kapcsolatos további
intézkedésekről
Az új Sportegészségügyi Intézet
Új Nemzeti Sportstratégia elkészítése;
Az utánpótlás-nevelés új rendszerének kialakítása;
A Nemzeti Sportinformációs Rendszer kidolgozása;
Sportdiagnosztikai Laboratórium fejlesztése;
Táplálékkiegészítő Bevizsgáló Laboratórium létrehozása
A fogyatékkal élők, valamint a hátrányos helyzetű
társadalmi rétegek sportjának támogatása;
Nemzeti szintű elektronikus
sportkataszter
Sportolói kataszter
Sportszakember kataszter
Sporteredmény kataszter
Sportlétesítmény kataszter
Sportesemény kataszter
Szolgáltatás kataszter
Szervezet kataszter
+ Sportegészségügyi
modul
+ Támogatási
modul
+ Versenyengedély
modul
Sportcélú fejlesztések, beruházások → egészségesebb
társadalom
A magyar sport társadalmi szerepének és megítélésének
megerősítése
A sporttal, sportolási lehetőségekkel, szakmai
szereplőkkel kapcsolatos információk, adatok
megbízható forrásból, egy helyen, sportszakmailag és
jogilag rendszerezett formában, a felhasználók
számára kényelmes és jól áttekinthető hozzáféréssel
Az állami sportirányítás munkájának segítése
A magas színvonalú döntés-előkészítés feltételeinek
biztosítása
Megfelelő mennyiségű és minőségű adatszolgáltatás a
sportélet szereplőinek tevékenységéhez, működtetési,
üzemeltetési és fejlesztési feladataihoz
Gyors és pontos tájékozódás a sportban
tevékenykedők (sportolók, klubok, szövetségek, edzők, sportszakemberek, gazdasági szakemberek, segítők,
szülők) és a sport iránt érdeklődők számára
Segíti az ágazati stratégiaalkotást
Információ: sportolók, sportszakemberek általános,
sportegészségügyi, sportszakmai státuszáról, a
sportszervezetekről és sportszövetségekről, a sport
egyes szervezeti szintjeinek adminisztrációjáról,
gazdálkodásáról, sportlétesítményekről
Szolgáltatások: a központi és területi közigazgatás, a
MOB, az MPB, a sportszervezetek, a sportszövetségek
és egyéb, a sportban érdekelt szereplők, az érdeklődő
polgárok számára → egyszerűbb tervezési folyamat
Forráselosztás, ellenőrzés, fejlesztés: megalapozó adatok
Az NSR támogatja és megalapozza a valid adatokon alapuló sportadminisztrációt
A sportágazatban, mind a kínálati oldalon, mind a keresleti oldalon naprakész információk → sportpiac ösztöntézése
Több millió embert, több ezer családot lehet elérni → az állampolgárok gyorsan és naprakészen tájékozódhatnak: közelükben milyen sportolási lehetőségek vannak, milyen feltételekkel
Sportszervezők: milyen az érdeklődés, melyek azok a sportlétesítmények, amelyeket érdemes hétvégén is kinyitni a közönségnek
Gyorsaság és megbízhatóság
Sporteseményeknél azonnal láthatja az érdeklődő az
eredményeket, a versenyről, meccsről készült
jegyzőkönyveket
Az összes igazolt sportolóról információ (kb. mintegy
430 ezer fő)
Sportszolgáltatások, szabadidős sportszervezetek, a
versenysport szervezetek adatai, sporttudományi
kutatások, a kereslet és kínálat oldaláról is rendszerezve
15 ezer szakemberről megbízható információk
Sportszakmai folyamatok nyomon követhetők a szakma és a sportkormányzat részéről
Átfogó kormányzati sportágfejlesztési programok (látvány-csapatsport támogatás, kiemelt sportágak fejlesztése) hatásainak mérése egységes rendszerben
A sportszövetségek, illetve a már meglévő, a sportágazatban működő rendszerek (online sportorvosi engedélyezési rendszer) összehangolása, egységes rendszerbe szervezése
Bürokratikus terhek csökkentése, költséghatékonyság, hatékonyság növelése
Állami Sportinformációs Rendszer: Nemzeti Sportközpontok →
EMMI SFÁT (2016)
Az EMMI, mint sportpolitikáért felelős minisztérium a jogutód, a
szoftver tulajdonjog: EMMI
Régi, elavult, nem használt rendszer elhagyása →teljesen új,
modern rendszer kifejlesztése indokolt
Az NSR jogszabályi és informatikai szintű felülvizsgálata szükséges
a legkorszerűbb informatikai feltételrendszer biztosítása és
működtetése mellett
Az NSR üzemeltetése az EMMI keretei között a NISZ Nemzeti
Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által
Digitális Jólét Program
Sporttörvény: ,,…a sportpolitikáért felelős miniszter, mint sportigazgatási szerv biztosítja a Nemzeti Sportinformációs Rendszer döntés-előkészítési, statisztikai, valamint sportszakmai, továbbá szolgáltató elemeinek működési feltételeit, üzemeltetését és fejlesztését azzal, hogy biztosítja az NSR-ben nyilvántartott adatok statisztikai célokra történő felhasználását és statisztikai felhasználás céljából a hivatalos statisztikai szolgálat részére történő átadását…”
a sport érintett civil szereplőitől hatáskört nem von el
a versenyengedély kiadása a sportszövetség feladat- és hatáskörébe tartozik
a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportigazgatási feladatai körében ellátja különösen a versenyengedélyek kiadásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, meghatározza a versenyengedély sportágaktól függetlenül egységes formáját, valamint együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel az NSR működtetésében
Az állami sportinformációs rendszerről szóló 166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet;
A Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat prioritásként határozta meg egy felhasználóbarát központi elektronikus platform – a nemzeti sportinformációs rendszer (a továbbiakban: NSR) – létrehozását;
Az NSR funkcionális keretrendszerének tervezése 2010. július hónapban kezdődött, amelyet követően 2011. május hónapban a próbaüzem időszaka is elindult;
2011-ben elkészült az NSR és a külső modulként kapcsolódó rendszerek igazgatási szabályozási és rendszerterv-dokumentumai;
Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján született 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozat (Digitális Jólét Program) is aktuálissá teszi az NSR felülvizsgálatát.
A rendszer működéséhez több jogszabály módosítása szükséges az
EMMI részéről:
a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.)
az állami sportinformációs rendszerről szóló 166/2004. (V.21.) Korm.
rendelet
a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló
215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet
a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához
szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V. 18.) Korm.
rendelet
a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat
egyedi szolgáltatási megállapodás útján igénybe vevő szervezetekről,
valamint a központi szolgáltató által üzemeltetett vagy fejlesztett
informatikai rendszerekről szóló 7/2013. (II. 26.) NFM rendelet
Az Európai Bizottság által készíttetett európai szintű
felmérés alapján készült 2013-as jelentés (“Study on a
possible future sport monitoring function in the EU”)
ajánlásként fogalmazza meg az NSR rendszerhez
hasonló sportcélú vezetői információs rendszerek
fejlesztését
Szervezeti modul [sportszervezetek, sportszövetségek alapadatai és sport-
specifikus kiegészítő adatai a sportról szóló törvény szervezeti típusra vonatkozó
sajátosságai alapján];
Szolgáltatási modul [sportszolgáltatások köre kínálati, keresleti oldal
szempontjából strukturált rendben: versenysportban működő sportszervezetek
szakosztályos működésének adatai, diák és szabadidősportban működő szervezetek
által kínált sportolási lehetőségek];
Létesítmény modul [tulajdonosi, fenntartói adatszolgáltatás alapján a sportolás
céljára igénybe vehető létesítmények alapadatai, továbbá kapacitás-kihasználtsági
térkép folyamatos biztosítása];
Esemény modul [aktív oldal tekintetében választható, alapvetően tömegsportos,
szabadidős események listája meghatározott sportszakmai szempontrendszerek
alapján csoportosítva (sportági kör, részvétel köre, feltételei, stb.); passzív oldal
tekintetében a jelentősebb nézői érdeklődésre számot tartó sportesemények
elérhetőségére vonatkozó információk és kapcsolódó felületek kezelése pl.
jegyigénylés)];
Versenyengedély modul (MOB, MPB) [a kizárólagos szövetségi
hatáskörbe tartozó versenyengedélyek kezelésének felülete, kiegészülve a
versenyengedély kiadásának feltételét képező sportorvosi engedély
adataival (érvényes, versenyezhet / nem érvényes nem versenyezhet,
korlátozottan érvényes / csak bizonyos sportágakban versenyezhet)
Személyzeti modul [a sportolók és sportszakemberek adatait tartalmazó
adatkörök csoportosított rendszere]. A sportolók tekintetében a sportágak
adatszolgáltatása alapján versenyszerű sportoló (hivatásos / amatőr) és
regisztrált szabadidő-sportoló alapvető megbontás szerint tagolva. A
sportszakemberek tekintetében a tevékenységgel érintett sportágak
rendszerében, a sportág képzésre vonatkozó szabályzata alapján fennálló
csoportosításnak megfelelően
I. ütem (2017. január 31.) az NSR 1.0 felállása:
Az NSR teljes jogi és informatikai koncepciójának kidolgozása és elfogadása
Szükséges jogszabályok módosítása
A kialakítandó rendszerrel összefüggésben a kockázatok felmérése és
védelmének tervezése a bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás alapján
A rendszer kockázatarányos védelmének kialakítása, rendszertervek elkészítése
(logikai, fizikai és adminisztratív védelmi elemek bemutatásával együtt)
Informatikai rendszer kifejlesztése
Felmérés, szakmai apparátus kiválasztása, tájékoztatás, oktatás és ellenőrzés,
szükséges finomítás
Az NSR 1.0 indulása: a teljes körű makro adatbázis feltöltése és a
meghatározott dokumentum kör csatolása
Elektronikus kapcsolat a sportorvosi igazolások rendszeréhez
II. ütem (2017. július 30.) az NSR 2.0 funkciók kiépítése:
Moduláris felépítés
Szervezeti modul
Szolgáltatási modul
Létesítmény modul
Esemény modul
Versenyengedély modul (MOB, MPB)
Sportszakember modul
Sportolói kártya funkcionalitás, NEK kapcsolódás
TAO nyilvántartás
Sportlétesítmények adat- és szolgáltatási köre és térképes megjelenítése
Adatszolgáltatás a diák- és szabadidős (többek között diáksport körök, Magyar Egyetemi -
Főiskolai Sportszövetség, Magyar Diáksport Szövetség, Magyar Szabadidősport Szövetség,
stb.) sport területén
Támogatási szponzorációs és ellenőrzési (állami támogatás felhasználási) adatkörök
Adminisztratív működés támogatási modul (NSR felület vagy interfész a szövetségi
rendszerekkel)
NSR-rendszer közhitelessége
Személyadatok:
Alapadatok (személyes azonosító adatok)
Egyéb adatok (lakcím, elérhetőségek)
Tevékenységek
Versenyzői adatok
Eltiltások
Sportorvosi engedélyek
Támogatások
Tagságok
Szervezet adatok:
Alapadatok
Elérhetőségek
Egyéb adatok (statisztikai, cégbírósági adatok stb.)
Sport kapcsolat (elérhető sporttevékenységek)
A sportszövetségek közgyűlése által jóváhagyott sportági fejlesztési koncepciók, stratégiák, valamint a
következő évre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervek
Csatolmányok (fotók stb.)
Számlaegyenleg (kártyakiadáshoz kapcsolódóan a kártyakiadó szervezet által létrehozva)
Számlatétel
Létesítmény adatok:
◦ Alapadatok
◦ Szolgáltatás adatok
◦ Műszaki adatok Esemény adatok:
◦ Alapadatok (szervező, sportág, időpont, EB, VB stb.)
◦ Résztvevő adatok (országok, létszám, para stb.)
◦ Nézői, kommunikációs adatok (közvetítés, nézőszám)
Sportág adatok:
◦ Alapadatok
◦ Sportágtörténet
◦ Sportág bemutatás
◦ Csatolmányok
Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek
megoszlása:
A sportolók és sportszakemberek megoszlása:
Személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága
Széleskörű jogi egyeztetés
Az NSR egyes moduljai kapcsán az adatkezelés terjedelme és módja eltérő
Az NSR első ütemében jelzett jogszabály-módosítások keretében az
adatkezelési kérdések felülvizsgálata is szerepel
Törvényi szinten meg kell határozni az adatkezelésre jogosultak személyi
körét + az adatkezelést milyen módon teljesíti az NSR
Az adatkezelési jogosultság meghatározása primer jelentőséggel bír
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény: személyes adatok védelme
Infotv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján a személyes adat adatkezelése
csak az érintett hozzájárulásával kezelhető, az adatkezelésre vonatkozó
jogviszony csak a hozzájárulással jön létre felek között → szükséges lesz
az erre vonatkozó hozzájárulások beszerzését megszervezni és végrehajtani
Infotv. 7. § (1): adatbiztonság követelményére vonatkozó elv: az adatkezelési műveleteket úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét
Az adatbiztonság: szükséges az NSR informatikai hátterét megfelelően biztosítani
Az adatkezelő köteles a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazni az adatvédelem érdekében úgy, hogy a több lehetséges megoldás közül a magasabb szintű védelmet nyújtó eljárást kell alkalmaznia
Az egészségügyi állapottal kapcsolatos adatkezelés: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény
Az egészségügyi adatokra vonatkozó adatkezelés csak a törvényben taxatív módon felsorolt esetekben valósulhat meg
A jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, hogy bármilyen sportigazgatási, vagy sport-szakmai feladat ellátása célból történjen az adatkezelés → jogszabály módosítás
A jelenlegi jogszabályi környezet alapján az egészségügyi adat statisztikai célra történő felhasználása csak személyazonosításra alkalmatlan módon történhet
Összhang az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénnyel
A „sportolói kártya modul” tekintetében figyelembe kell venni az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseit
Köszönöm a figyelmet!