2

Felelõs szerkesztõ Rõth Erzsébet, Barthó Loránd, Buzogány István!AKonszenzus-oldalak szerkesztõ- és terjesztõbizottsága: Battyáni István, Bánhegyi György, Bátai István, Benke József, Botz Lajos, Bódis József (Megyei Kórház), Czéh Gábor, Csala Béla, Csanaky György (Szombathely),Csernus Valér, Dávid Károly, Decsi Tamás, Ferenci József, Gács Ernõ, Gracza Tünde, Horváth Zsolt, Juricskay István,

Kiss Tamás, Kövér Ferenc, Lázár Zsófia, Masszi György, Méhes Gábor, Molnár Béla, Nemes János, Pakodi Ferenc, Pál Tibor, Pethõ Gábor, Rébék-Nagy Gábor, Sümegi Balázs, Szabó György, Szeberényi József, Szekeres Júlia, Tóth Kálmán, Weninger Csaba.!Tördelõszerkesztõ: Babarciné Stettner Lenke. Aszerkesztõség címe: PTE Általános Orvostudományi Kar Sajtóirodája, 7624 Pécs, Szigeti út 12. Tel.: 536-000/1214, 536-116. Fax: 536-115. E-mail: hirmondo@aok.pte.hu ! HU ISSN 1586-1031Elektronikus publikáció: Somoskeöy Szabolcs www.aok.pte.hu/hirmondo ! HU ISSN 1586-1295Nyomtatta a PTE ÁOK Nyomdája. Vezetõ: Ollmann Ágnes

2002. jnauár 24.Az Orvostudományi és Egészségtudomá-nyi Központ mûködésével kapcsolatban,az Elõkészítõ Bizottság által összeállítottanyagot tárgyalta a vezvezetés.

!

A mûködési keret terhére alkalmazott állá-sokra vonatkozóan a vezetés egy hónaposmeghosszabbítást engedélyezett. A késõb-biekben errõl az Orvostudományi ésEgészségtudományi Központ elnöke ésvezetése dönt.

Január 31.Avezetés a Tanári Testület és a Kar Tanácsaülésének napirendi pontjait beszélte meg,,valamint az új szakok indításával kapcsola-tos kiegészítõ anyagok továbbküldésérõltárgyalt.

!

Dr. Horváth Attila, a Baranya Megyei Or-vosi Kamara elnöke levélben fordult dr.Szabó Gyula professzorhoz az anesztezi-ológiai munka ellentételezésének tárgyá-ban. Az anyagot a vezetés a központ elnö-kének továbbítja.

!

A Kórházszövetség március 6-án tartjatisztújító közgyûlését Tihanyban. A köz-gyûléssel kapcsolatos összeállítást dr. Sza-bó István dékánhelyettes tekinti át és teszjavaslatot személyi kérdésekben.

!

Dr. Pytel József klinikaigazgató az általuk le-adott 7 onkológiai ágy általános ágyként va-ló visszapótlását kéri. A dékáni vezetés aközpont vezetésének továbbítja az anyagot.

!

Dr. Horváth László klinikaigazgató ügyelet-

tel kapcsolatos felvetései szintén késõbbiidõpontban kerülnek megtárgyalásra.

!

Dr. Szabó István dékánhelyettes fogjamegfogalmazni a szaud arábiai Fejszál Ki-rály Kórház kezdeményezésére létrejöttorvos-csere programmal kapcsolatos leve-let. A vezetés döntése értelmében a felkí-nált program nem realizálható.

Dr. Rõth Erzsébet

TTARARTTALOMALOMDékáni vezetõi értekezletek

Ülések: Tanári Testület,Kari Tanács és az OE Központtanácsa, Doktori Tanács

Koncepció az OEK mûködtetésére(Kosztolányi György)

A Kari Habilitációs Tanács mûködése(Lázár Gyula)

A négy orvoskar kredit-tantervtervezetének összehasonlítása

(Nagy Lajos)

A kreditrendszerrõl (2. rész)(Csernus Valér)

A Gazdasági Fõigazgatóság tájékoztatói

Röviden: Kitüntetések � Égésiközpont � Szabadgyökkutatók �Német gyógyszerészek � Klinikai

Táplálási Munkacsoport � Töredékek

Adónk 1 %-a � Tudományosülések � Az AO Alumni

MagyarországCsoportja � Pályázatok

Intézeti, klinikai hírek

Tudományos közlemények karunkról

Sajtószemle

!!

A borítón: �Télbõl a tavaszba�(Barthó Loránd, Takács Gábor,

Völgyi Sándor fényképei)

Középen: Tóth Pál fényképei

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

DÉKÁNI VEZETÕI ÉRTEKEZLETEK

Professor emeritus

A január elsõ hetében megrendezett Új-évi Professzori Találkozó alkalmából dr.Tóth József rektor professor emerituscímet adott át dr. Méhes Károly nyugal-mazott egyetemi tanárnak a gyermek-gyógyászatban kifejtett több évtizedeskiemelkedõ gyógyító tevékenységéért,iskolateremtõ tudományos és oktatóimunkásságáért.Gratulálunk!

Kaposi Emlékérem

A kitüntetést a Magyar DermatológiaiTársulat vezetõsége alapította 1973-bandr. Simon Miklós professzor javaslatáraa dermato-venerológia terén hosszú év-tizedeken át kiváló munkát végzõ tagjaiérdemeinek jutalmazására. (A profesz-szor 1979-ben maga is elnyerte az em-lékérmet).Idén Dr. Farkas Beatrix professzor asz-szonyt, a Bõrgyógyászati Klinika igaz-gatóját tüntették ki az emlékéremmel.Gratulálunk!

Az ülésen részt vett Tóth József rektor,Sipos Béla általános rektorhelyettes, KóborGyula fõtitkár, dr. Kisbánné Karis Ilonagazdasági igazgató és a rektori apparatúratöbb tagja is. A korábbi üléseken számoskérdés fogalmazódott meg, és a testületiülés fõ célja az volt, hogy a rektor és mun-katársai kifejtsék véleményüket a fel-vetõdõ problémákról.

A rektor kifejtette, hogy nemcsak pro-tokolláris jelentõségû megbeszélésrõl van

szó, hiszen ebben a testületben van azegész régió legtöbb kvalifikált szakembe-re. Jelezte: tudatában van annak, hogy etestületre rendkívül fontos és érdemes oda-figyelni.

Elõször a Honvédkórházzal kapcsola-tos véleményét ismertette. Kifejtette, hogya Honvédkórház csatlakozása az egyetemirendszerhez csak úgy képzelhetõ el, ha ahárom minisztérium egyetértési nyilatko-zata írásban megszületik.

Kifejtette, hogy rossz az információ-áramlás, és ezen változtatni kell. Pozitívanértékelte, hogy a Tanári Testület aktívabbávált. Elmondta, hogy szolgálni akarja ésfogja az egyetemet a még hátralévõ másfélesztendõben. Az egész centrumkérdésselkapcsolatban elmondta, hogy célja mindensegítség megadása egy erõs centrum meg-teremtéséhez.

Ezt követõen az igen magas központielvonásokról esett szó. Ennek összege na-gyon magas, 22,5%. A rektor azt hangsú-lyozta, hogy az orvoskar szempontjábólegy újraosztásra való törekvés veszélyes,mert a legtöbb, a legmagasabb normatívátaz Orvoskar és a Mûvészeti Kar kapja.Bármilyen újraosztás elindul, egyszerûenillogikus elképzelni azt, hogy az egyébkéntis kevesebbet kapók egyhangúan úgy dön-tenének, hogy további támogatás járjon azorvoskarnak. Ezt a rektor kizárná. Az újra-osztással együtt járó mindenfajta veszeke-dés behozása az egyetem határain belülrenem szerencsés.

A továbblépés érdekében a rektor há-rom megoldási lehetõséget vetett fel, és ki-fejtette, hogy nyitott bármelyik megvalósí-tására. Az egyik: folytatni tovább a száza-lékos elvonást, ez ellen tiltakozik az Or-vostudományi Kar Tanári Testülete. Lehet-séges azt tenni, hogy az elvonásnál felearányt � itt az arány is vita tárgya lehet �hallgatóarányosan vonjuk el, másik felétpedig normatíva-arányosan. Tehát ez el-mozdulás abba az irányba, ami tulajdon-képpen egyik félnek sem ad igazat, de egy-fajta kompromisszumot hoz létre. Egy má-sik módszer azt megnézni a költségvetésitárgyalások során tételesen, hogy mi az,ami a központnál marad, és mi az, ami ka-rokra leosztható.

Dr. Kisbánné Karis Ilona kifejtette,hogy a 2001-es év az elsõ közös gazdálko-dású év volt. Ma már látszik, hogy az elvo-

násokat, költségeket tekintve ki lehetne ta-lálni jobb megoldásokat is. A százalékoselvonás nem fejezte ki a feladathoz kap-csolódó valós helyzetet. Kidolgozzák a fel-adatra vonatkozó központosítási javaslatu-kat. Jelenleg minden egyes rektorhelyettesés minden egyes szakmai területért felelõsvezetõ összeállítja a saját koncepcióját. Eztelfogadja valamelyik fórum, Rektori Ta-nácsülés, Szenátus. Ezt követõen már szin-te egy tollvonás mellétenni azokat a forin-tokat, amiket az elõzõleg elfogadott sza-bályzatok vagy koncepciók alapján osztot-tak el. A konkrét szenátusi döntések utánviszont az apparátus mozgási lehetõségemár nem túl nagy.

Ezután az apparátus kérdésével foglal-kozott. A Gazdasági Igazgatóságon végbe-ment integráció olyan koncepcióra épül,hogy szolgálja az erõs kar ügyét. A szak-mai vezetés dolga eldönteni azt, hogy egyerõs kart vagy erõs centrumot kell szolgál-ni. A szolgáltatás ehhez fog igazodni.

Dr. Kóbor Gyula azt tartja fõ feladatá-nak, hogy az egyetem rektorát, vezetését,karait, minden egyes dolgozóját, profesz-szorát, adjunktusát, portását lehetõség sze-rint jogilag kiszolgálja. Egy ilyen hatalmascégnél a válságkezelés mindennapos tevé-kenység.

Ezután több hozzászólás hangzott el azangol programmal kapcsolatosan. Ezzel akérdéssel egyébként a rektor is foglalko-zott az expozéjában. Több egyetemi tanárrészérõl is felmerült: nem világos az, hogya fegyelmi eljárásokban mit vetnek az eljá-rás alá vont kollégák szemére.

Dr. Dóczi Tamás a központi elvonáskérdéséhez szólt hozzá. Mint szenátusi tagezt a kérdést exponálta a 2001. júliusi ülé-sen. A kb. 1,3-1,4 milliárd Ft oktatási pénz-bõl való 300 millió Ft-os elvonás hihetet-len magas százalék ahhoz képest, hogy afeladat megmaradt. Tehát nyilvánvalóannem azt vitatja a kar, hogy egy új egyetem-nek ne legyenek egyetemépítõ feladatai, deugyanakkor az egyetem vezetésének látniakell, hogy ha nem segít a pénz visszaadásá-ban, akkor nyilvánvalóan azzal néz szem-be a kar, hogy el kell bocsátani embereket.Tulajdonképpen azt nehezményezi, mintorvoskari, szenátusi tag, hogy ez már 2001júniusában elhangzott. Akkor ígéret voltarra, hogy szeptemberben a gazdasági bi-zottság koncepciókkal áll elõ. Nyilvánva-

3

2002 FEBRUÁR

Szent-Györgyi Albert-díjA Magyar Kultúra Napja alkalmából2002. január 22-én Pálinkás József okta-tási miniszter kitüntetéseket adott át. Amagyar felsõoktatásban iskolateremtõ,nemzetközi elismertségû munkájáértSzent-Györgyi Albert-díjat adományo-zott dr. Tóth Gyulának, a Pécsi Tudo-mányegyetem tanárának, a biológiai tu-domány kandidátusának.

Dr. Tóth Gyula egyetemi tanár a Pé-csi Tudományegyetem Orvosi KémiaiIntézetének igazgatója volt 1990-tõl nap-jainkig.

Egyetemi oktató, kutatói pályájátCholnoky László akadémikus tanítvá-nyaként, a pécsi Zechmeister László általalapított �karotinoid iskola� tagjakéntkezdte és ma is e tudományág neves mû-velõje, az iskola továbbfejlesztõje és ve-zetõje. Kutatói területe a karotinoidokkémiája, sztereokémiája, biokémiája.

Orvosi diplomája ellenére életét azorvosi kémia oktatására szánta, igen je-lentõs szerepe volt az oktatási tematikakialakításában. A ma használatos hivata-los tankönyveknek vagy lektora, vagyszerzõje.

Részt vett az angol nyelvû orvoskép-zés megszervezésében, 1992-1999 kö-zött az Angol Program elnöke volt.

A Pécsi Akadémiai Bizottság többszakmai bizottságában dolgozott és dol-gozik ma is, a PTE Egyetemi Tudomá-nyos Bizottság elnöke.

Külföldi kapcsolatai a Pécsi Tudo-mányegyetem és az orvoskar szempont-jából jelentõsek.

Gratulálunk!

Emlékeztetõ a PTE orvoskarTanári Testületének 2002. január 10-i ülésérõl

lóan megy az idõ, és nem oldódnak meg a gondok. Dr. Sümegi Balázs: Teljes mértékben egyetért Dóczi profesz-

szor véleményével. Még a hajdanvolt POTE idején 70-80 millióFt körüli költséget fizettünk mi az oktatási normatívából a rekto-ri, illetve gazdasági apparátusnak. Most ez az összeg kettõszáz-hatvanmillió felett van. Vannak egyéb különbözõ bevételek:OTKA, ETT, annak 17 %-a szintén elvonásra kerül valahova.Kérdés, hogy ez konkrétan hova jut? Ésszerûsítéssel és a közpon-ti kiadások racionális csökkentésével lehet javítani a helyzeten.Az egyetem igazi értéke az oktatói gárda, a professzori kar, tehátlehetõség szerint minél többet hagyjunk ott, és minél gazdaságo-sabban mûködtessük a központot.

Dr. Ember István egyetért Dóczi professzor és Sümegi pro-fesszor hozzászólásával. Az oktatási pénz egymilliárd 300 millió-ról indul, 300 millió durván a központi elvonás és 536 millió az,ami az adminisztratív apparátusra megy.

Dr. Czirják László: A legnagyobb központi elvonás (250 millióFt felett) az Orvoskaré. A második legnagyobb az egyetemi Fõis-kolai Karé (200 millió Ft-os összeg), tehát 450 millió Ft körül tar-tunk. A tudományos pályázatok, az angol pénzek elvonásával ezfélmilliárd felett van évente. Ez így az oktatást csõdbe viszi.

Dr. Nagy Lajos:Az idei évre tervezve 400-500 millió Ft hiányjósolható, ha nem történik semmi. Az orvoskari vezetés a hosszútávú konszolidáció érdekében kíván megfontolt lépéseket tenni. Akiadásaink csökkentésének egyik sarkalatos része a központi el-vonások, vagy az átcsoportosítások visszatartása, mérséklése.Örül, hogy a rektor és a gazdasági fõigazgató asszony felismerte,hogy valóban igazságtalan a jelenlegi helyzet. Az lehetetlen do-log, hogy a hallgatói létszámban 5 %-ot képviselõ orvoskar 20%-át adja minden tételében a központi költségvetésnek.

Dr. Farkas Beatrix: A Gazdasági Igazgatóságnál lassú, körül-ményes az ügyintézés. Az ügyintézés színvonala az egyesülés ótaszámottevõen csökkent.

Dr. Tóth József azt gondolja, ha elvégzik a központi költségekvizsgálatát, az csökkenteni fogja ezt az elvonási arányt. Korábbanviszonylag homogén volt a hat karnál a helyzet, nem voltak ekko-ra különbségek. Következésképp nem volt kar, amelyet irritáltvolna egy ilyenfajta különbség. Állítja, hogy ez az elsõ ilyen irá-nyú jelzés. Kéri figyelembe venni, hogy az elsõ jelzésnél azonnalúgy reagáltak, hogy bármilyen megoldás, ami konszenzus alapjánelfogadható, jó neki.

Dr. Kisbánné Karis Ilona: Az elsõ hozzászólásában is jelezte,hogy nyitottak a felülvizsgálatra a központi elvonással kapcsolat-ban és megteszik a javaslataikat.

Dr. Lénárd László azt gondolja, hogy nem a múltat kell néz-ni, hanem a jelent és a jövõt. Úgy érzi, hogy erre a rektor részérõlnyitottságot tapasztaltunk. Itt elhangzott több professzor szájából,hogy a kar jelenlegi finanszírozási lehetõségei között csõdbe ju-tott. Mint a kar felelõs egyetemi tanára, nem látja a kibontakozásta jelenlegi pénzügyi keretek között. A gazdasági nehézségekegyik alapvetõ faktora az aránytalanul nagy százalékú elvonás.Reméli, hogy a mai megbeszélés alapján körvonalazódnak amegoldás lehetõségei.

Dr. Bajnóczky István megjegyzi, hogy a Pécsi Tudomány-egyetem MEDIAKODEX-ébõl származó kivonat, amit vendége-ink az ülés elején minden egyetemi tanárnak kiosztottak, egy igenfélreérthetõ mondatot tartalmaz.

Dr. Czirják Lászlótitkár

4

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Emlékeztetõ a PTE orvoskarTanári Testületének

1. Lejárt tanszékvezetõi megbízatások meghosszabbítása voltaz elsõ téma. A szavazás eredménye a következõ volt:

Igen Nem Tartózkodás Bajnóczky István 45 9 2Ember István 51 2 5Horváth Örs Péter 57 1 0Kilár Ferenc 49 4 4Nagy Judit 56 2 0Papp Lajos 55 1 2Soltész Gyula 55 2 0Somogyi Béla 49 5 3Szabó Imre 48 6 4Szeberényi József 57 0 1Szelényi Zoltán 50 3 5

2. A centrum mûködésének koncepcióját Kosztolányi Györgyismertette. A koncepció kialakítását ad hoc bizottság végezte,amelyben mindkét kar képviselõi helyet kaptak.

A folyamat jól mutatja a Tanári Testület hatását, hiszen azegész kérdés a tanári testületi ülésen kezdõdött el. Ismertette, hogya jelenlegi vélemény milyen tárgyalássorozatot követõen alakultki. A kialakult koncepció kompatibilis a 116-os nevezetes para-grafussal és az egyetemi SzMSz-szel. Felhasználták a tavaly nyáriETT anyagban foglalt fontos megállapításokat is. Figyelembe vet-ték a tavalyi év végén elfogadott parlamenti törvényt is. A kon-cepció lényege, hogy a kar erõs centrumban érdekelt. Maga a kon-cepció az interneten olvasható.

A centrum stratégiai feladatai:! A két kar megfelelõ reprezentációhoz jusson az egyetem

vezetésében;! A centrum biztosítsa az elméleti intézetek és a klinikum

szétválaszthatatlan egységét;! Biztosítsa az orvosképzés és az egészségtudományi

képzés folyamatosságát és szerves egységét;! Mindemellett egy egységes stratégiai kutatásfejlesztési

koncepció is alakuljon ki.A centrum közvetlen rövid távú operatív feladatai:

! A centrum erõsödjön meg. Legyen erõs menedzser csa-pata;

! Álljon rendelkezésre egy elkülönült gazdasági apparátusa feladatok végrehajtására;

! A rektor adja le a centrum elnökének a mûködéshezszükséges jogokat;

! Adékán pedig átadja a gyógyító mûködéssel kapcsolatosoperatív jogokat (a kinevezési, adminisztratív fegyelmiügyek, új intézetek létrehozása, vezetõk kinevezése, fel-mentése továbbra is dékáni hatáskör, a centrumelnökének véleményezési joga van).

Létrejön majd az ún. Vezetõk fóruma: ebben a centrumelnökés a két alkotó kar vezetõje egyeztet a sarkalatos pontokban. Acentrumelnök a rektorral tartja a kapcsolatot. Létrejön egy cent-rumelnökség, amelyben négy helyettes segíti a munkát. Fontoslesz a bizottsági szintû munka is.

Ángyán Lajos: Hiányérzete van: a koncepció egy szervezetiés mûködési szabályzat módosításáról és a jogkörök kulturáltleosztásáról szól. Nem esett viszont szó szakmai koncepciókról,stratégiai elképzelésekrõl. Jó lenne, ha tartalmi jellegû koncepcióis megfogalmazódna.

Horváth László hiányolta, hogy a diagnosztikus szakmák jel-legzetes problémái nincsenek a majdan felálló csapatban képvi-selve. Egy gyógyintézet gazdasági mutatói nagyban függnek adiagnosztikus szakmák teljesítményétõl. E terület szerepenövekedni fog. Javasolta, hogy valaki kerüljön be a vezetésbe adiagnosztikus szakmák képviselõi közül.

Jobst Kázmér: Fontos, hogy az egység dominál. A centrumalatt nemcsak a klinikumot kell érteni, hanem az elméletiintézeteket is. Ezt nagyon lényegesnek tartja. A kar jelenlegigyengéje az egység hiánya, ennek a következménye, hogy ilyenhelyzetbe került a kar. Fontos, hogy az egység helyreálljon,különösen kifelé, a mindennapi életben is.

Kosztolányi György: A bizottsági szintû munka fel fogértékelõdni, és ez a diagnosztikus szakmáknak is nagyobb teretad, lévén, hogy lesz egy önálló bizottságuk. Válaszában isméthangsúlyozta, hogy a kar egybentartása a centrum alapvetõ és leg-fontosabb feladata.

Mózsik Gyula: Az egységre való törekvést szintén alapvetõenfontosnak tartotta. A gyors döntésekhez leginkább a legfelsõbbszint állásfoglalása szükséges. A klinikumban a belgyógyászatiszakmák szempontjából szerencsésebb összetételû vezetést tar-tana elérendõnek. Hangsúlyozta, hogy nem személyi prob-lémákról van szó. Taktikailag szerencsésebb lenne a nemmanuális és diagnosztikus szakmák részvétele is a centrum felsõvezetésében.

Kosztolányi György: egyetért azzal, hogy széles alapon kellépítkezni. Ebben az újraszervezett bizottságoknak szán nagyszerepet.

Sümegi Balázs: Az elnökségben a különbözõ szakmákat job-

ban kellene képviseltetni. Valakit az elméleti intézetekbõl (pl.patológia, mikrobiológia) is célszerû lenne bevenni.

Kosztolányi György: Az egység képviselete az alulról indulóbizottságokon át valósítható meg.

Fischer Emil: Konzekvensen azon a véleményen volt, hogyaz orvosképzéssel kapcsolatos három funkciót nem szabadszétválasztani. Kosztolányi professzorral korrekt tárgyalásokatfolytatott. Azért változtatta meg a korábbi álláspontját, mert szub-jektive úgy érzékelte, hogy a klinikai munkával kapcsolatosanfelhalmozódott problémák oly mértékben növelték a személyiellentéteket, hogy ez már akadálya volt a normális mûködésnek.Maga nem akarja ezt a feszültséget fenntartani. Emellett azegyetemi közeg, az egyetem vezetésének a hozzáállása is válto-zott a korábbi évekhez képest. Az egészségügyi ellátás átalakításakijelölt egy irányt. Azt a pályát kell járni, amit a fõhatóságok és atörvények kijelölnek. Ennek alapján úgy gondolja, hogy a klinikaiproblémákat egy új csapat vegye kézbe. Ezt támogatja. Illúzióinkazért ne legyenek, mert a finanszírozási alapkérdések nem vál-toztak, sok kérdés nincs megoldva. Amostani megegyezés ad egyesélyt, hogy kulturáltan keressük a kibontakozás útjait.

Lénárd László: Lényeges, hogy az összes elmozdulás kon-szenzus mentén történt.

Kellermayer Miklós: (A tulajdoni kérdésekre gondolva:) a cen-trumnak nagyon fontos lenne az indulásnál leltárt készíteni. A gyó-gyító-megelõzõ munkában természetesen az elméleti intézetek isnélkülözhetetlenek. Az öt megyére kiterjedõ egészségtudományi karrais vonatkozik a tulajdonnal kapcsolatos felvetés.

Bellyei Árpád: A centrum lesz a tulajdon fogadóhelye, nagyvalószínûséggel.

3. Az orvoskar intézményfejlesztési terve rendelkezésre állaz intraneten. Fischer Emil dékán néhány megjegyzést fûzött azanyaghoz, majd a fõbb pontokat röviden Szekeres Péterismertette.

4. A továbbiakban a dékán röviden ismertette aHonvédkórházzal való egyesüléssel, valamint az Immunológiaiés Reumatológiai Klinika létesítésével kapcsolatos jelenlegihelyzetet.

Dr. Czirják Lászlótitkár

5

2002 FEBRUÁR

2002. február 4-i ülésérõl

2002. február 6.

Az ülésen részt vett dr. Sipos Béla rektorhelyettes és dr. KóborGyula fõtitkár.

1. Az Orvostudományi és Egészségtudományi Központ elnö-kének megválasztása

Dr. Tóth József rektor 2001. december 29-én pályázatot írt kia központ elnöki tisztségére. A PTE SzMSz-e értelmében a PTEOrvostudományi és Egészségtudományi Központjának Tanácsadönt az elnök személyérõl, aki megválasztása esetén azonnal hiva-talba lép.

Pályázó: dr. Kosztolányi György professzor, akadémikus.

A tanács döntõ többséggel (Egész-ségügyi Fõiskolai Kar) 17 igen, 1 nem;(Orvostudományi Kar) 65 igen, 10 nem,2 tartózkodás) dr. Kosztolányi Györgyöta központ elnökévé megszavazta. Amegbízatás 2003. július 31-ig szól.

2. A központ SzMSz-ének módosítása(elõterjesztõ dr. Kosztolányi György elnök)

A központ tanácsa a Szervezeti ésMûködési Szabályzatot 6 tartózkodás-sal elfogadta.

Buzogány

Az Orvostudományi és Egészségtudományi Központ Tanácsának ülése

Dr. Kosztolányi György

6

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

2002. február 6.

Dr. Kóbor Gyula fõtitkár tájékoztatást adott az Angol Prog-rammal kapcsolatos fegyelmi eljárásokról.

Dr. Fischer Emil dékán javaslatára az 5., a kari SzMSz módo-sításával foglalkozó napirendi pont a tanács egyhangú támogatá-sa mellett a napirendi pontok sorából levételre került.

1. Lejáró szervezeti egységvezetõi megbízások meghosszab-bítása

(igen nem tartózkodás)

Dr. Bajnóczky István, Igazságügyi Orvostani Int. 61 9 4

Dr. Ember István, Humán Közegészségtani Int. 63 7 4

Dr. Horváth Örs Péter, Sebészeti Klinika 69 3 2

Dr. Kilár Ferenc, Központi Kutatólaboratórium 62 7 4

Dr. Nagy Judit, II. sz. Belgyógyászati Klinika

és Nephrológiai Centrum 69 3 2

Dr. Papp Lajos, Szívgyógyászati Klinika 67 6 1

Dr. Soltész Gyula, Gyermekklinika 66 4 4

Dr. Somogyi Béla, Biofizikai Intézet 62 6 5

Dr. Szabó Imre, Magatartástudományi Intézet 61 7 6

Dr. Szeberényi József, Orvosi Biológiai Intézet 69 2 3

Dr. Szelényi Zoltán, Kórélettani Intézet 66 5 3

2. Kari Intézményfejlesztési Terv (elõadó dr. Szekeres Péter)Dr. Szekeres Péter a kar Intranet Honlapján található anyagot

egészítette ki.Az Orvostudományi Kar Tanácsa a Kar Intézményfej-

lesztési Tervét 1 tartózkodással, az elõterjesztett formában, azelhangzott kiegészítésekkel elfogadta.

3. Immunológiai és Reumatológiai Klinika létrehozása(elõadó dr. Szabó István klinikai dékánhelyettes)

A II. sz. Belklinikán jött létre 1995-ben egy ImmunológiaiOsztály 20 ággyal. Az osztály az évek során regionális központ-ként mûködött, tovább fejleszteni viszont már nem lehetett. A tan-szék létrehozását indokolja, hogy az akkreditációhoz nélkülözhe-tetlen, és az önálló tanszék létrehozásának feltételei adottak. A II.sz. Sebészeti és Belgyógyászati Klinika költözésével a hely isadott volt. Magyarországon a reumatológiai ellátás kettõsségetmutat: egyrészt a fürdõkórházak mûködésére épül, másrészt azakut gyulladásokat a belklinikákon kezelik. Ezért kézenfekvõ egyImmunológiai és Reumatológiai Tanszék létrehozása az irgal-masrendi klinikán. A tanszék megbízott vezetõje dr. Czirják Lász-ló professzor.

Dr. Czirják László professzor részben Mózsik Gyula profesz-szor kérdésére válaszolva elmondta: A város központjában egy

belgyógyászati típusú, felvételes ügyeletet kialakítani körülmé-nyes. Itt tulajdonképpen két osztály kerül kialakításra, egy bel-gyógyász és reumatológus szakorvosokat foglalkoztató osztály.

A Kari Tanács tagjai az Immunológiai és ReumatológiaiKlinika kialakítását egyhangúlag támogatták.

4. Gerontológiai Tanszéki Csoport megalakítása (elõadó dr.Szabó István dékánhelyettes)

Az oktatás, a továbbképzések és a szakvizsgára való képzésmegoldatlansága miatt szükséges a csoport létrehozása. Így agyakorlat és az elméleti oktatás összekapcsolása valósulhat meg.A feladattal Székely Miklós professzort bízta meg a vezetés. Táv-lati tervként egy Gerontológiai Tanszék létrehozása szerepel.

A tanács egyhangúlag támogatta a Gerontológiai Tanszéklétrehozását.

5. Az Országos Vérellátó szolgálat Pécsi Regionális VérellátóKözpontjának akkreditációja (elõadó dr. Ertl Tibor)

Dr. Losonczy Hajna professzor asszony, a Transzfuziológiaiés Hematológiai Szakmai Kollégium elnöke is javasolja azakkreditáció elfogadását. Az akkreditáció kritériumaként szere-pel, hogy a képzési hely szakképzést vezetõ oktatója az adottszakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel és tu-dományos fokozattal rendelkezzen. Ez a vérellátó központ eseté-ben (Uherkovichné dr. Paál Mária fõorvos) folyamatban van.

6. Fogászati rendelõk akkreditációs kérelme (elõadó dr. SzabóGyula)

Azok a tutorok, akik a továbbképzést vállalják, szoros kap-csolatban vannak a képzõhellyel, a mentorral. Ez egy zalaeger-szegi praxisban nem valósult meg, ezért ennek kivételével a fogá-szati rendelõk akkreditációját az elõterjesztõ javasolja.

A Kari Tanács egyhangúlag elfogadta a fogászati rendelõkakkreditációját.7. Egyebek

Dr. Fischer Emil dékán beszámolt a Honvédkórház átadása-átvétele körüli minisztériumi ügyintézések felgyorsulásáról. Ko-moly remény van arra, hogy akár a megadott határidõre, ez év kö-zepére a procedúra lezajlik.

Kht.: Az Általános Orvostudományi Kar vezetõi dr. Kosztolá-nyi György professzorral kiegészülve egyeztetõ tárgyaláson vet-tek részt, ahol mind a négy orvosképzõ hely vezetõi jelen voltak.A közeljövõben az érintett tudományegyetemek vezetõi vesznekrészt egy megbeszélésen. A miniszteri rendelet és a végrehajtásiutasítás kidolgozása most van folyamatban. Ez alapján születhetmajd konkrét ütemterv, állásfoglalás.

Buzogány(A tanácsülés jegyzõkönyve a könyvtár olvasótermében mindenkiszámára hozzáférhetõ.)

AZ ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR TANÁCSÁNAK ÜLÉSE

Speciális feladatokAz OEK mûködését a speciális feladatok-ból kiindulva érdemes megtervezni. Az in-tegrált felsõoktatás jelenlegi rendszerének,az orvosképzés nemzetközi trendjeinek éshazai sajátságainak figyelembevételévelaz OEK tevékenységének súlypontjait azalábbi területeken látom:

Stratégiai feladatok(1) a sokkarú egyetemen belül az

OEK-nak meg kell jelenítenie az orvos-,ill. egészségtudományi karokon folytatottoktatás és kutatás azon érdekeit, amelyek akét tudományterület egymásrautaltságábólfakadnak;

(2) az OEK keretet kell nyújtson az el-méleti és klinikai tárgyak elválaszthatatlanegységének, ill. az orvos- és egészségtudo-mányi tárgyak egymásrautaltságának;

(3) fogékony talajt kell biztosítson azEgészségügyi Minisztérium szakmai fel-ügyeletének, az ágazati kutatás-fejlesztésikoncepció érvényesítésének;

(4) a nemzeti egészségfejlesztési prog-ram megvalósulása érdekében képviselniekell az egyetem vezetõ szerepét a régió ha-tárain túl is.

Operatív feladatok(5) az OEK-nak mûködtetnie kell az

egyetemi szintû gyógyító-megelõzõ tevé-kenységet a klinikai munka összehangolá-sával és ellenõrzésével;

(6) szerveznie és ellenõriznie kell aprogresszív betegellátásnak megfelelõ szin-tû gyógyító-megelõzõ tevékenység finanszí-rozási rendszerét, minõségbiztosítását;

(7) a régióban a gyógyító-megelõzõ in-tézmények tevékenységeinek koordinálá-sával keresnie kell a minél hatékonyabbegyüttmûködés lehetõségeit;

(8) a kari vezetéssel karöltve szervez-nie kell az orvostovábbképzést a rezidensirendszer mûködtetésével, a képzõhelyekfolyamatos ellenõrzésével.

Törvényi háttér, a PTE SZMSZ adta keretekE feladatok hatékony, felelõsségteljes

és ellenõrizhetõ ellátása megvalósítható a

Felsõoktatási Törvény 116. §-a és a PTESZMSZ keretei közt maradva, amennyi-ben ezen keretek � néhány lényeget nemérintõ módosítást feltételezve � valós tarta-lommal töltõdnek meg.Fontos,! hogy az OEK elnöke, mint rektorhe-

lyettes, a rektor által átruházott jogonjogosítványt kapjon az illetékes mi-nisztériumokkal, hatóságokkal, orszá-gos szervekkel tárgyalásokat folytatni,a FT 116. §-ában felsorolt területekenmegállapodásokat, szerzõdéseket alá-írni, kötelezettségeket vállalni, szak-mai képviseletet ellátni;

! hogy az OEK elnök, az orvoskari dé-kán által átruházott jogon, döntési jo-got kapjon a klinikák gyógyító-meg-elõzõ tevékenységével, a betegellátásfinanszírozásával, a régió egészségfej-lesztésével foglalkozó kérdésekben;

! hogy az OEK-t létrehozó két kar veze-tõje oktatási szervezeti egységek léte-sítése, összevonása, megszüntetésekérdéseiben, a szervezeti egységek ve-zetõinek kinevezése felmentése ügyé-ben kérje és mérlegelje az OEK elnökvéleményét;

! hogy az OEK elnök, az orvoskari dé-kánnal történõ egyeztetést követõen,kapjon jogosítványt a gyógyító-meg-elõzõ tevékenységet folytató szerveze-ti egységek létesítésének, megszünte-tésének kezdeményezése, ilyen szer-vezeti egységek vezetõinek kinevezé-se, felmentése ügyében az elõkészítés,szervezés érdekében tárgyalásokatfolytatni;

! hogy a Központ gazdálkodásában azOEK elnök hatásköre, részjogkörû gaz-dasági egység adta kereteken belül, ter-jedjen ki a FT 116. §-ban meghatározottbevételekre és azok felhasználására a fe-lelõsséggel vállalásával együtt. Alakítsaki az ehhez a feladathoz a Gazdasági Fõ-igazgatóság keretein belül elkülönülõapparátus feladatkörét és szervezetét,valamint felügyelje annak tevékenysé-gét. Irányítsa a klinikai decentralizáltgazdálkodási rendszert.

Az OEK tevékenységének irányításaElképzelésem szerint az OEK, mint a

PTE szervezeti egysége, négyszintû irá-nyító-szervezõ rendszerben végezné tevé-kenységét úgy, hogy feladatoktól függõenaz egyes szintek ad hoc, mátrix-rendszer-ben kapcsolódnak egymáshoz.! Vezetõk Fóruma: az a szint, ahol straté-

giai, a két kart egyaránt érintõ sarkala-tos kérdések (lásd 1-4. feladatok) ke-rülnek megtárgyalásra az elnök és a kétalkotó kar vezetõje között. Az elnök akarok vezetõivel való egyeztetést kö-vetõen hoz döntést.

! Elnökség: az OEK operatív tevékeny-ségét (lásd 5-8. feladatok) irányító tes-tület. Az elnökséget az OEK elnöke,gazdasági igazgatója (aki egyben aPTE gazdasági fõigazgató helyettese),4 elnökhelyettes és az OEK titkára al-kotja. Az elnökség ülései a két kar ve-zetõje számára mindenkor nyitottak.Az üléseken tanácskozási joggal résztvesz az OEK ápolási igazgatója, vala-mint fõgyógyszerésze is. (Elengedhetetlen, hogy a gyógyító-meg-elõzõ tevékenység operatív szervezése, afinanszírozás, az ágazati kutatás-fejlesz-tés, a hazai egészségügyi rendszer átszer-vezésébõl adódó feladatok ellátásánakhatékonysága és eredményessége érde-kében az elnök mellett ilyen számban áll-jon irányító testület.)

! Az OEK-hoz rendelt szervezeti egysé-gek: a feladatok végrehajtásában sze-replõ, mûködtetõ egységek. Kiemelke-dõ fontosságú, hogy létrejöjjön egy, aKözpont feladataira szorítkozó, de aspecifikus funkció mentén elkülönültOEK gazdasági hivatal. Az OEK-hozrendelt többi szervezeti egység jelenle-gi rendszerét nem szükséges megvál-toztatni, noha egyes egységek hovatar-tozását érdemes újratárgyalni (pl.Nyelvi Lektorátus).

! Tanácsadó hálózat: részben állandó bi-zottságok (mindenekelõtt a klinikave-zetõk bizottsága), részben határozottidõre, aktuális feladatra összehívott,ideiglenes munkacsoportok.

7

2002 FEBRUÁR

Forrás: www.pte.hu/palyazatok

Melléklet Kosztolányi György OEK elnöki pályázatához

Koncepció az Orvos-Egészségtudományi Központ(OEK) mûködtetésére

Cselekvési programFeltételezve, hogy a jogosítványok le-

és átadását az elnök megkapja, a feladatokteljesítéséhez vezetõ cselekvési programfõ pontjait � a teljesség igénye nélkül � akövetkezõkben látom:! az OEK átszervezését legalizáló for-

mák, keretek és határvonalak beépítésea PTE SZMSZ-ébe;

! a Gazdasági Fõigazgatóságon belül azOEK funkcióra elkülönült gazdaságiapparátusának kialakítása, feladatai-nak meghatározása;

! rendszeres kapcsolat kiépítése a kétminisztériummal, az OEP-pel, ill. atöbbi OEK-kal;

! a klinikák és elméleti intézetek kölcsö-

nös elõnyökön alapuló új kapcsolat-rendszerének kialakítása, távlati fej-lesztési terv kidolgozása;

! a klinikák mûködésének racionalizálá-sa a decentralizált gazdálkodás fenn-tartásával és a minõségfejlesztési ele-mek fokozatos beépítésével;

! az OEK-t alkotó két kar egymásra-utaltságából adódó kölcsönös elõnyökrealizálása, az OEK és a karokSZMSZ-einek összehangolása;

! élõ kapcsolat kialakítása a régió egész-ségügyi intézményeivel;

! az egészségügy elõtt álló privatizációs át-alakulás (KHT) lehetõségeinek feltárása,a részletek kimunkálása, a struktúra kiala-kítása az új rendszer befogadására.

E koncepció és program fõ vonalaibanmegfelel a FT 116. §-ában, valamint a PTESZMSZ-ben foglaltaknak. Nem sérti aztaz alapelvet, hogy az OEK a Pécsi Tudo-mányegyetem része. Ugyanakkor meg-gyõzõdésem, hogy a Központ megerõsíté-se alapvetõ érdeke a Pécsi Tudomány-egyetemnek, s lényegbevágó kritériumaannak, hogy a jogelõd egyetemek az admi-nisztratív és szervezeti integrációján túlegy funkciókra és értékekre tekintettel lé-võ valós egyesülés felé lépjenek. Ameny-nyiben a rektor, a Karok Tanácsai, ill. aSzenátus e koncepció alapján pályázato-mat elfogadja, munkámat ennek érdeké-ben kívánom végezni.

Dr. Kosztolányi György

8

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

2001. december 10.

1.) Aktuális ügyek1/a PhD hallgatók ügyeiBata Dániel II. éves PhD hallgató

(Szerve- és Gyógyszerkémiai Intézet) álla-mi ösztöndíjas hallgatói jogviszonyánakmegszüntetését kéri 2001. október 1-tõl.Kérését a DT támogatja.

Dr. Rózsai Barnabás II. éves PhD hall-gató (Gyermekklinika) az elõzõ Doktori Ta-nácsülésen kérte tanulmányainak felfüg-gesztését 2001. szeptember 15-tõl 2001. de-cember 15-ig. Most azt kéri, hogy hallgatóijogviszonyát 2001. december 1-tõl állítsavissza a DT. Kérését a DT támogatja.

Takátsy Anikó II. éves PhD hallgató(Központi Kutató Laboratórium) tanulmá-nyainak 4 hónappal történõ megszakításátkéri 2001. október 1. és 2002. január 31.között, tekintettel arra, hogy külföldre uta-zik. Kérését a DT támogatja.

Dr. Tus Katalin III. éves PhD hallgató(Immunológiai és Biotechnológiai Intézet)tanulmányainak 1 évre történõ megszakítá-sát kéri 2001. szeptember 1. és 2002. au-gusztus 31. között, tekintettel arra, hogykülföldi tanulmányúton tartózkodik. Kéré-sét a DT támogatja.

Dr. Tóth Gábor II. éves PhD hallgató(Orvosi Genetikai és GyermekfejlõdéstaniIntézet) tanulmányúton tartózkodik azUSA-ban. 2001. szeptember 1-tõl 2002.március 31-ig megszakítás nélkül szeretnea tanulmányúton részt venni, ezen idõtar-tamra ösztöndíjának folyósítását kéri. Ké-rését a DT támogatja.

Dr. Anil Palikhe I. éves PhD hallgató

(Neurológiai Klinika) tanulmányai meg-kezdésének 1 évvel történõ halasztását ké-ri, tekintettel arra, hogy külföldi tanul-mányúton tartózkodik Helsinkiben. Kéré-sét a DT támogatja.

Dr. Kwell Krisztián I. éves PhD hallga-tó (Immunológiai és BiotechnológiaiIntézet) tanulmányainak 9 hónappal törté-nõ megszakítását kéri 2001. január 1-tõl2002. szeptember 30-ig tekintettel arra,hogy külföldre utazik. Kérését a DT támo-gatja.

Dr. Balázs Mercédesz III. éves PhDhallgató (Immunológiai és BiotechnológiaiIntézet) tanulmányainak 1 évvel történõmegszakítását kéri 2001. szeptember 1. és2002. augusztus 31. között, tekintettel arra,hogy külföldi tanulmányúton tartózkodik.Kérését a DT támogatja. Az elõbírálók, aszigorlati tárgyak, a szigorlati bizottság ki-jelölése megtörtént.

Visegrády Balázs II. éves PhD hallgató(Központi Kutató Laboratórium) dr. KilárFerenc egyetemi tanár programjából dr.Somogyi Béla programjába szeretne átlép-ni. Kérését a DT támogatja.

Dr. Karsai István I. éves PhD hallgató(Mozgástani Intézet) tudományos munká-jában központi feladat a mozgáselemzés.Ehhez elengedhetetlen eszköz a digitálisvideokamera, melyet szeretnének megvá-sárolni (230 000,- Ft) központi keretbõlúgy, hogy a PhD hallgatónak járó képzésitámogatásból visszafizetik. Kérését a DTtámogatja.

Dr. Szeberényi József egyetemi tanárazzal a kéréssel fordult a Doktori Tanács-hoz, hogy a Biológiai Intézetben oktatásitevékenységet folytató három PhD hallga-

tó díjazása a PhD központi keretbõl történ-jen meg. Kérését a DT támogatja.

1/b Egyéni felkészülõk ügyei:Dr. Sipos Katalin egyéni felkészülõ

(Biokémiai Intézet) disszertációjának félévvel történõ beadási halasztását kéri, te-kintettel arra, hogy kutatási témát változta-tott. A programvezetõ írásos véleményeután dönt a DT.

Dr. Kiss Katalin egyéni felkészülõ (Bi-ológiai Intézet) benyújtotta értekezésterve-zetét. Az elõbírálók kijelölése megtörtént.

Szakál Dóra egyéni felkészülõ (OrvosiMikrobiológiai és Immunitástani Intézet)PhD értekezésének fél évvel történõ beadá-si halasztását kéri, tekintettel arra, hogy amegjelent publikációin kívül két kéziratotnyújtott be, melyeknek megjelenése eseténaz elõírt publikációs kívánalmaknak elegettesz. Kérését a DT támogatja.

Dr. Kumánovics Gábor egyéni felké-szülõ (II. sz. Belgyógyászati Klinika ésNephrológiai Cetrum) benyújtotta érteke-zéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlatitárgyak, a szigorlati bizottság kijelölésemegtörtént.

Dr. Pámer Zsuzsanna egyéni felkészü-lõ (Szemészeti Klinika) benyújtotta érteke-zéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlatitárgyak, a szigorlati bizottság, az opponen-sek és a védési bizottság összetételének ki-jelölése megtörtént.

Dr. Sétáló György egyéni felkészülõ(Biológiai Intézet) benyújtotta értekezés-tervezetét. Az elõbírálók, a szigorlati tár-gyak és a szigorlati bizottság kijelölésemegtörtént.

Dr. Gasztonyi Beáta egyéni felkészülõ

A Doktori Tanács (DT) ülése

9

2002 FEBRUÁR

(I. sz. Belgyógyászati Klinika) benyújtot-ta értekezéstervezetét. Az elõbírálók, aszigorlati tárgyak, a szigorlati bizottság, azopponensek és a védési bizottság összeté-telének kijelölése megtörtént.

Dr. Wagner László egyéni felkészülõ(II. sz. Belgyógyászati Klinika �Nephrológiai Centrum) benyújtotta érte-kezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorla-ti tárgyak, a szigorlati bizottság, az oppo-nensek és a védési bizottság összetételé-nek kijelölése megtörtént.

Szõke Éva egyéni felkészülõ (Farma-kológiai és Farmakoterápiai Intézet) PhDszigorlata 2001. november 15-én summacum laude eredménnyel megtörtént.

Lázár Zsófia egyéni felkészülõ (Farma-kológiai és Farmakoterápiai Intézet) PhDszigorlata 2001. november 15-én summacum laude eredménnyel megtörtént.

Visegrády András egyéni felkészülõ(Biofizikai Intézet) PhD szigorlata 2001.november 26-án summa cum laude ered-ménnyel megtörtént.

Hartvig Nóra egyéni felkészülõ (Köz-ponti Kutató Laboratórium) PhD szigorla-ta 2001. december 5-én summa cum laudeeredménnyel megtörtént. Az opponensekés a védési bizottság összetételének kije-lölése megtörtént.

Dr. Kordás Marianna egyéni felkészü-lõ (Országos Idegsebészeti Tudományos In-tézet � Idegsebészeti Klinika) PhD dolgoza-ta opponenseinek és a védési bizottság ösz-szetételének kijelölése megtörtént.

Dr. de Jonge Tamás egyéni felkészülõ(Ortopédiai Klinika) PhD dolgozata op-ponenseinek és a védési bizottság összeté-telének kijelölése megtörtént.

Dr. Gáti Ágnes egyéni felkészülõ(Pszichiátriai Klinika) PhD dolgozata op-ponenseinek és a védési bizottság összeté-telének kijelölése megtörtént.

Dr. Osváth Péter egyéni felkészülõ(Pszichiátriai Klinika) azzal a kéréssel for-dult a Doktori Tanácshoz, hogy a mellé-kelt publikációs lista alapján engedélyez-ze PhD dolgozatának védését. A DT a fel-kért ad hoc bizottság javaslatának beérke-zése után dönt kérdésben. A védési bizott-ság összetételének kijelölése megtörtént.

Dr. Halmosi Róbert egyéni felkészülõ(I. sz. Belgyógyászati Klinika) PhD dol-gozata opponenseinek és a védési bizott-ság összetételének kijelölése megtörtént.

Dr. Peitl Barna egyéni felkészülõ(Farmakológiai és Farmakoterápiai Inté-zet) benyújtotta PhD értekezését. Az op-ponensek és a védési bizottság összetétel-ének kijelölése megtörtént.

Dr. Horváth Magdolna egyéni felké-

szülõ (Gyermekklinika � I. sz. Belgyó-gyászati Klinika) benyújtotta PhD érteke-zését. Az opponensek és a védési bizott-ság összetételének kijelölése megtörtént.

Dr. Pár Gabriella egyéni felkészülõ(Orvosi Mikrobiológiai és ImmunitástaniIntézet) értekezésének védése 2001. no-vember 13-án 100 %-os eredménnyelmegtörtént. A DT ennek alapján egyhan-gúlag javasolja az Egyetemi Doktori ésHabilitációs Bizottságnak (EDHB) a PhDcím megítélését.

Dr. Rozsos István egyéni felkészülõ(Baranya m. Kórház � Ortopédiai Klini-ka) értekezésének védése 2001. november27-én 92 %-os eredménnyel megtörtént.A DT ennek alapján egyhangúlag javasol-ja az EDHB-nak a PhD cím megítélését.

Dr. Oszter Angéla egyéni felkészülõ(Élettani Intézet) értekezésének védése2001. november 29-én 100 %-os ered-ménnyel megtörtént. A DT ennek alapjánegyhangúlag javasolja az EDHB-nak aPhD cím megítélését.

Dr. Debreceni András egyéni felké-szülõ (I. sz. Belgyógyászati Klinika) érte-kezésének védése 2001. december 4-én96 %-os eredménnyel megtörtént. A DTennek alapján egyhangúlag javasolja azEDHB-nak a PhD cím megítélését.

Dr. Rumi György egyéni felkészülõ (I.sz. Belgyógyászati Klinika) értekezésé-nek védése 2001. december 4-én 100 %-os eredménnyel megtörtént. A DT ennekalapján egyhangúlag javasolja az EDHB-nak a PhD cím megítélését.

1/c Új egyéni felkészülõkDr. Halmai Vilmos klinikai orvos (Or-

topédiai Klinika) 1995. október 1-tõl dr.Szolcsányi János Neurofarmakológiaiprogramjában vett részt egyéni felkészü-lõként. Tekintettel arra, hogy 1996. de-

cember 1-tõl az Ortopédiai Klinikán ka-pott állást, tudományos tevékenységénekiránya megváltozott, kéri dr. Bellyei Ár-pád PhD programjába történõ átjelentke-zésének engedélyezését. Kérését a DT tá-mogatja.

Dr. Sarang Krisztina orvos (Vas m.Markusovszky Kórház, Szombathely)egyéni felkészülõként szeretne csatlakoz-ni dr. Mózsik Gyula �Gasztrointesztinálismukóza: a károsodás mechanizmusai és avédelem lehetõségei� c. programjához.Kérését a DT támogatja.

Peuser Judit humánkineziológus(Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fõ-iskolai Kar) egyéni felkészülõként szeret-ne csatlakozni dr. Lénárd László egyetemitanár �Idegtudományok� c. programjá-hoz. Kérését a DT támogatja.

Dr. Kalmár Nagy Károly adjunktus(Sebészeti Klinika) egyéni felkészülõkéntszeretne csatlakozni dr. Németh Péteregyetemi tanár �Az immunológia alapjai�c. programjához. Kérését a DT támogatja.

Dr. Werling József adjunktus (Szülé-szeti Klinika) egyéni felkészülõként sze-retne csatlakozni dr. Szabó István egyete-mi tanár �Reproduktív endokrinológia� c.programjához. Kérését a DT támogatja.

Dr. Hajas Tamás tanársegéd (Fül-Orr-Gégeklinika) egyéni felkészülõként sze-retne csatlakozni dr. Bellyei Árpád egye-temi tanár �Sebészeti beavatkozások kí-sérletes és klinikai vizsgálata� c. program-jához. Kérését a DT támogatja.

2.) EgyebekDr. Mink Antal (Ausztria) kandidátusi

oklevelének átminõsítését kéri. Kérését aDT támogatja.

Dr. Fischer Emilegyetemi tanár

a Doktori Tanács elnöke

Az egyetemi integráció szükségszerûenváltozásokat hozott a korábbi kari bizottsá-gok összetételében és mûködésében, külö-nösen olyan fontos területeken, mint adoktoranduszképzés és a habilitáció. En-nek megfelelõen módosítani kellett ahabilitációs eljárást is, ami természetesenmost is a Felsõoktatási Törvényben és bi-zonyos kormányrendeletekben korábbanmeghatározottak alapján folyik. Az egyete-

mi szintû szabályozást az SZMSZ 4. sz.melléklete tartalmazza. Ez rögzíti a törvé-nyi kereteket, és kellõ szabadságot ad a ka-roknak, hogy a saját szabályzataikat kidol-gozzák. Ez tette lehetõvé, hogy karunkon akorábbi gyakorlatnak megfelelelõen különDoktori és Habilitációs Tanács mûködjön.Ezt a kar majdnem 600 fõs oktatói létszá-ma indolttá teszi.

Az ÁOK jelenleg érvényes Habilitá-

Tájékoztató a

Kari Habilitációs Tanács mûködésérõl

10

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

ciós Szabályzatát 2001. május 23-án fo-gadta el a Kari Tanács, és az jogi kontrollután 2001. november 15-én hatályba lé-pett. A habilitációs eljárásokat 2001-benmár az új szabályzat alapján idítottuk. Alé-nyegesebb változásokat az alábbiakbanszeretném ismertetni.

Az integrált egyetemen karunk habi-litációs joga az orvostudományokon kívüla kémiatudomány és a gyógyszerésztudo-mány területére is kiterjed. Ennek megfe-lelõen módosult a Habilitációs Tanács ösz-szetétele. A 21 tagú tanácsban 14-en kép-viselik egyetemünket (12 professzor és 2docens), és a törvényi elõírásnak megfele-lõen a tanács egyharmada (7 fõ) a PTE-velközalkalmazotti jogviszonyban nem állókülsõ tag, akik valamennyien professzo-rok. A tanácsban jelenleg egy kémikus ésegy gyógyszerész van.

Lényeges változás a szabályzatban,hogy habilitáció csak a doktori fokozatmegszerzése után minimum 5 évvel adha-tó. Az 5 év korábban csak ajánlott volt. Aváltoztatásra azért volt szükség, mert el-méletileg a doktori fokozatot az egyetemi

tanulmányok befejezése után 4 évvel mármeg lehet szerezni. Nyilvánvaló, hogy ezaz idõ és még néhány plusz év nem ele-gendõ arra, hogy a habilitációhoz szüksé-ges számos oktatási, tudományos és veze-tõi követelménynek megfelelhessen a pá-lyázó.

Az SZMSZ 4. sz. mellékletének meg-felelõen a szakmai bírálóbizottság (koráb-ban szakértõ bizottság) most is elnökbõl éskét szakmai bírálóból áll. A bírálók azon-ban a korábbitól eltérõen csak külsõ szak-emberek lehetnek.

A Habilitációs Szabályzat 2. § (3)pontja szerint esetileg nem vehet részt ahabilitációs eljárásban az, aki a pályázóvalfüggelmi vagy hozzátartozói viszonybanáll vagy akitõl a szabályzatban felsoroltokok miatt az ügy tárgyilagos elbírálásanem várható el. Korábban ez a megszorí-tás csak a bírálókra vonatkozott. Ez a gya-korlatban azt jelenti, hogy az érintett ta-nácstag nem vesz részt a szavazásban, ésnem nyilvánít véleményt az érintett jelölt-tel kapcsolatban.

Új elem a szabályzatban a 3. § (7)pontja, ami szerint a habilitá-cióra pályázónak legalább 10éves egyetemi oktatási és kuta-tási múlttal kell rendelkeznieakkor is, ha a pályázat benyújtá-sakor nem egyetemen dolgozik.Ez utóbbi esetben is bizonyíta-nia kell, hogy az egyetemmeloktatási kapcsolatban van (kre-ditpontos kurzusok, PhD képzésstb.).

A tudományos teljesítménymérése, a korábbi egy paramé-terrel szemben (impakt faktor) ajelenleg érvényes szabályzatbanhárom paraméter alapján törté-nik. A részleteket a HabilitációsSzabályzat 2. sz melléklete tar-talmazza az alábbiak szerint:

A tudományos teljesítménymegítélésénél a Habilitációs Ta-nács figyelembe veszi az éventemegjelenõ Science Citation In-dex (SCI) alapján azoknak a fo-lyóiratoknak a hatástényezõjét(impakt faktor, IF), amelyekbena pályázó dolgozatai megjelen-tek. Figyelembe veszi továbbá adolgozatokra kapott idézetekszámát és azoknak a közlemé-nyeknek a számát, amelyekbena pályázó elsõ vagy utolsó szer-zõ. A minimális követelményektudományágak, ill. szakterüle-

tek szerint az alábbiak:

Hatástényezõ (IF)Klinikai szak- ill. tudományterületek: 15

Ezeken belül az andrológia, dermato-lógia, gerontológia, infektológia, nõ-gyógyászat, oxyológia, parazitológia, pul-monológia, radiológia, reumatológia, se-bészet és sportorvostan: 10;

addiktológia, fogászat, klinikai pszi-chológia, orr-fül-gégészet, ortopédia, or-vosi informatika, rehabilitáció, szemészet,trópusi medicina és urológia: 7.Elméleti tudományterületek: 30, kivéve:megelõzõ orvostan: 15,

biokémia, genetika, immunológia,idegtudományok, molekuláris biológia,örökléstan, sejtbiológia, virológia: 40.A gyógyszerésztudomány és a kémiatudo-mány területén az indexben szereplõfolyóíratok IF-nak medián értéke az irány-adó. Ez a szakterülettõl függõen a medián10-20-szorosa lehet.

Az IF-t a közlemény megjelenésénekévében kiadott ISI lista alapján kell feltün-tetni. Az 1984 elõtt megjelent közlemé-nyek esetében az 1984-es lista a mérvadó(korábbi lista jelenleg nem áll az egyetemrendelkezésére).

Idézettségi követelményA független idézetek száma (önidéze-

tek nélkül) az elméleti szakterületeken mi-nimum 80, a klinikai szakterületeken 30, a7 és 10 IF értékû szakterületeken 25.

Önidézõnek tekintendõ egy közle-mény, ha az idézett és az idézõ közlemény-nek van közös szerzõje.

Elsõ vagy utolsó szerzõs közlemé-nyek. A pályázó legalább 4 olyan közle-mény elsõ vagy utolsó szerzõje (az utóbbiesetben mint témavezetõ) legyen, amely-nek IF-a minimálisan 1, a 7 és10 IF kivá-nalmú szakterületeken minimálisan 0,5.

A mellékletbõl kitûnik, hogy különbö-zõ orvostudományi szakok teljesítményé-nek mérésére különbözõ számok szolgál-nak. Figyelemre méltó, hogy a kiemelt el-méleti szakterületeken a megkívánt IF ér-ték több mint ötszöröse a számos operatívszakmánál megkívántnak. Ezekben és né-hány más szakágban ritkább az idegennyelvû közlés, és alacsonyabb a szakmaifolyóiratok IF-a. A mellékletben feltünte-tett paraméterek többsége megfelel azonértékek kétharmadának, amelyeket az�MTA doktora� cím megszerzéséhez jelen-leg megkívánnak. Az egyetem szakmai sú-lyának megítélésénél figyelembe veszik atudományok doktora vagy az MTA doktora

APTE ÁOK Habilitációs Tanácsa

Elnök: dr. Lázár Gyula (ÁOK Humán Anatómiai Inté-zet).

Alelnök: dr. Fekete Miklós (ÁOK Gyermekklinika).

Titkár: dr. Tóth Kálmán, (PTE ÁOK I. sz. Belgyógyá-szati Klinika). Szavazati joggal nem rendelkezik.

Tagok: dr. Czopf József (ÁOK Neurológiai Klinika), dr.Dóczi Tamás (ÁOK Idegsebészeti Klinika), dr. EmõdyLevente (ÁOK Mikrobiológiai Intézet), dr. Horváth ÖrsPéter (ÁOK Sebészeti Klinika), dr. Karádi Zoltán (ÁOKÉlettani Intézet), dr. Kellermayer Miklós (Klinikai Kémi-ai Intézet), dr. Mózsik Gyula (ÁOK I. sz. BelgyógyászatiKlinika), dr. Nagy Géza (TTK, Általános és Fizikai Ké-mia Tanszék), dr. Nagy Judit (ÁOK II. sz. Belgyógyásza-ti Klinika), dr. Nagy Lajos, oktatási dékánhelyettes (ÁOKCsaládorvostani Intézet), dr. Perjési Pál (ÁOK Biokémi-ai és Orvosi Kémiai Intézet) dr. Tóth Gyula (ÁOK Bio-kémiai és Orvosi Kémiai Intézet).

Külsõ tagok: dr. Balla György (Debreceni Egyetem,ÁOK), dr. Bártfai György (Szegedi Tudományegyetem,ÁOK Szülészeti Klinika), dr. Ferencz Antal (Semmel-weis Egyetem, ÁOK Klinikai Kémiai Intézet), dr. MándyYvette (Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Orvosi Mikro-biológiai Intézet), dr. Matolcsy András (SemmelweisEgyetem, ÁOK Pathológiai Intézet), dr. Réthelyi Miklós(Semmelweis Egyetem, ÁOK Anatómiai Intézet), dr.Tekeres Miklós (Biotronic Kft., Budapest).

11

2002 FEBRUÁR

címmel rendelkezõk számát. Doktori isko-lák akkreditációjához, akadémiai kutatócso-port létrehozásához, számos pályázathozmegkívánják, hogy a vezetõ az MTAdokto-ra legyen. Az egyetemnek tehát érdeke,hogy ezt a címet sokan megszerezzék. Ahabilitáció tudományos követelménye ebbeaz irányba terelheti a pályázókat.

A tudományos teljesítmény minimálismérõszámainak elérése nem jelenti auto-matikusan a habilitációs kérelem elfogadá-sát. Teljesítményt kell felmutatni az okta-tás, a klinikai munka és a vezetõi tevé-kenység területén is. Ezt a 3. sz. mellékletkitöltésével lehet bizonyítani. A klinikusokesetében négy, az elméleti intézetek okta-tóinál három tevékenységi területet értékela Habilitációs Tanács. Ez azt jelenti, hogya tudományos teljesítménynek szükség-szerûen nagyobb a súlya az elméleti szak-területekrõl pályázóknál, mint a kliniku-soknál. Asikeres habilitációhoz szükséges,hogy minden tevékenységi területen le-

gyen teljesítmény. Apályázat értékelésénéla Habilitációs Tanács az összteljesítménytvizsgálja.

A jelenlegi habilitációs eljárás hosz-szabb a korábbinál. A pályázatokat elsõ lé-pésben a Kari Habilitációs Tanács értékeli,majd azokat javaslatával megküldi azEgyetemi Habilitációs és Doktori Bizott-ságnak (EDHB). Az EDHB dönt az eljárásmegindításának engedélyezése vagy eluta-sítása tárgyában és jóváhagyja a bíráló bi-zottságok összetételét. A második lépés-ben a bíráló bizottságok elkészítik vélemé-nyüket, amelyeket a Habilitációs Tanácsmegtárgyal, állást foglal az eljárás nyílt ré-szének megindítására vonatkozóan és ja-vaslatát döntésre megküldi az EDHB-nak.A döntéstõl függõen megindul az eljárásnyílt része, vagy az eljárás befejezõdik. Apályázat a nyílt részre vonatkozó döntéselõtt bármikor visszavonható.

Az eljárás harmadik szakaszában aHabilitációs Tanács értékeli a nyílt rész

eredményét és elküldi javaslatát azEDHB-nak. Az EDHB döntése az eljárástlezárja.

Az elmondottakból talán kitûnik, hogya habilitáció megszerzése valamivel nehe-zebb, mint a korábbiakban volt. Ennek okaaz, hogy a szakmai követelmények orszá-gos szinten megnõttek. Ehhez a helyzethezkarunknak is alkalmazkodnia kell. AHabilitációs Tanács azt szeretné elérni,hogy habilitációs pályázatot csak azoknyújtsanak be, akik a fent hangsúlyozott ésa Habilitációs Szabályzatban részletesenleírt követelményeknek megfelelnek.Ilyen szempontból jó jelnek tekinthetõ,hogy a 2001-ben benyújtott pályázatokdöntõ többsége minden szempontból meg-felelt a kívánalmaknak.

Dr. Lázár Gyula egyetemi tanár

a PTE ÁOK Habilitációs Tanácsának elnöke

Cikkem elsõ részében igyekeztem az új kreditrendszer néhányalapvetõ jellemvonását leírni. Most a gyakorlati kivitelezés né-hány fontosabb elemét ismertetem. Bevezetõnek és részben azelõzõekben leírtak összefoglalásaként a kreditrendszer fontosabbalapfogalmainak definícióit sorolom fel. Bár a lista áttanulmá-nyozása felesleges �szótárazásnak� tûnhet, mégsem célszerûtlen,ugyanis a kifejezések zöme mást jelent, mint amit elsõ pillanat-ban gondolnánk. Ahhoz, hogy ne beszéljünk el egymás mellett,szükséges az, hogy a kifejezéseken ugyanazt értsük. A lista jó-részt megegyezik az új Orvoskari Tanulmányi és Vizsgaszabály-zat tervezete (továbbiakban �új TVSZ�) 2. §-ának szövegével.

Kreditrendszer � az egyetemi/fõiskolai hallgató tanulmányielõmenetelének értékelési formája. A kreditrendszerben aszakképesítés megszerzéséhez magszabott idõkorláton belülaz adott szak tanterve szerint meghatározott ütemben ésmennyiségben (általában 30 kredit/félév) kreditet kell gyûj-teni. Az egyes tárgyak teljesítése nincs megadott tanulmányiidõszakhoz kötve, az a választási lehetõségek felhasználásá-val egyéni terv és ütemezés szerint haladhat, de az egyes tár-gyak felvételéhez az elõtanulmányi rendet és a megszabottkritériumkövetelményeket be kell tartani. A Magyarorszá-gon 2002 szeptemberétõl kötelezõ kreditrendszer azEuropean Credit Transfer System (ECTS) ajánlásaihoz iga-zodik.

Kredit (tanulmányi pont) � az egy tárgy/kurzus teljesítéséhezszükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségénekrelatív mérõszáma (az ECTS 30 óra/kreditet ajánl). Nagysá-

ga az egy tantárgy anyagának elsajátításához szükséges fog-lalkozások és egyéni tanulás (becsült) összes idejének össze-gével arányos. Megszerzésének feltétele a tantárgy/kurzuskövetelményeinek legalább elégséges szintû teljesítése. Akredit értéke a tantárgy vizsgáján megszerzett érdemjegytõlfüggetlen, így az a tantárgy elsajátításához szükséges mun-ka mennyiségi mutatója.

Tanterv � egy adott szak részletes oktatási és képzési követelmé-nyeinek összessége.

Tantárgy, kurzus � ismeretek és készségek meghatározott cso-portja, mely a szakképzés során a tanrendben önálló egység-ként jelenik meg. Egy tantárgy oktatása egy vagy több tel-jes félévre terjed. A kurzusok szabadon választhatóak, egyféléven belül befejezõdnek és oktatásuk nem feltétlenül ter-jed ki a félév teljes idõtartamára. A tantárgy/kurzus anyagá-nak elsajátítása foglalkozásokon (kontakt tanórák) és egyénitanulással történik. Az anyag elsajátítását vizsgákon és/vagyévközi számonkéréseken ellenõrzik. Az elsajátítás minõsé-gét érdemjeggyel, a sikeres elsajátításhoz szükséges munkamennyiségét kredittel értékelik.

Tantárgy típusok � A tantárgyak típusuk szerint lehetnek köte-lezõek, kötelezõen választhatóak és szabadon választhatóak.Tanulmányai folyamán a hallgatónak valamennyi kötelezõtantárgyból eredményes vizsgát kell tennie (kreditet kell sze-reznie). A kötelezõen választható tárgyak olyan tantárgycso-portot alkotnak, melyekbõl egy minimális kreditértéket ösz-sze kell gyûjtenie a hallgatónak.

A tantárgy/kurzus felelõse � az az oktató � rendszerint az okta-

Gondolatok a kreditrendszerrõl...2. A gyakorlati kivitelezés egyes részletei

12

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

tó intézet, klinika igazgatója �, aki az adott tárgy oktatásánakés vizsgáztatásának megszervezéséért és kivitelezéséért fe-lel.

Tantárgyfelvétel/kurzusfelvétel � egy tantárgy/kurzus meghir-detett foglalkozásaira és egyben vizsgáira való jelentkezés.Vizsga csak akkor tehetõ, és kredit csak akkor adható, ha ahallgató az elõzetes követelményeket teljesítve a tantár-gyat/kurzust az erre elõírt idõszakban felvette.

Foglalkozás (kontakt tanóra) � tantervben elõírt, a tanrendbenmeghatározott idõben, az oktató folyamatos jelenlétében,annak vezetésével zajló tantermi elõadás, laboratóriumi, be-tegágy melletti gyakorlat vagy szeminárium. A foglalkozá-sok alatt az oktató kizárólag oktatással foglalkozik.

Egyéni tanulás � a tananyagnak, szakmai készségeknek az ok-tató távollétében vagy idõszakos személyes ellenõrzése mel-lett, vagy az oktató szakmai munkájának megfigyeléséveltörténõ elsajátítása. Történhet az egyetem létesítményeiben(könyvtár, �nyitott� laboratóriumok, kórterem, egyéb klini-kai létesítmények), vagy azon kívül.

Tanrend � egy félév tantervében felvett tantárgyak, kurzusokfoglakozásainak idõbeli beosztása. Akreditrendszerben hall-gatónként eltérõ lehet.

Mintatanterv � az adott szak elvégzéséhez ajánlott optimális,javasolt tantárgyfelvételi séma, melytõl a hallgató a szabály-zat keretein belül eltérhet (a hagyományos órarendet váltjafel). A mintatanterv félévenként átlagosan 30 kreditértékûtantárgyat/kurzust tartalmaz.

Elõtanulmányi rend � a szak tantervében szereplõ tantárgyakelõzetes követelményeinek összessége.

Elõzetes követelmény � egy tantárgy/kurzus ismeretanyagánakmegértéséhez szükséges, egy másik tantárgyban, kurzusbanvagy kritériumkövetelményben szereplõ ismeretanyag iga-zolt elsajátítása � azaz annak leírása, hogy milyen tantár-gyakból kell vizsgáznia, milyen gyakorlatokat kell igazoltanelvégeznie és milyen egyéb, tanulmányokkal kapcsolatosfeltételeknek megfelelnie a hallgatónak, ha egy adott tantár-gyat fel akar venni.

Kritériumkövetelmény � egy tantárgy felvételéhez, vagy a dip-loma megszerzéséhez szükséges olyan kötelezõen teljesíten-dõ elõírás, melyhez nem tartozik kredit. Ilyen lehet a szak-mai gyakorlat, nyelvvizsgák vagy testnevelésben való rész-vétel.

Félév � az oktatás idõben kifejezett, általában 20-22 hetes egysé-ge. A szorgalmi idõszakot és a vizsgaidõszakot foglalja ma-gában.

Aktív félév � az elsõ beiratkozást követõ valamennyi félév,melyben a hallgató beiratkozik és így legalább 15 kre-ditértékû tárgyat felvesz. A félév aktív akkor is, ha ered-ménytelen (nincs sikeresen lezárva).

Passzív félév � az a félév, melyben a hallgató egy tárgyat semvesz fel, illetve amire nem iratkozik be.

Szemeszter � a hagyományostól eltérõen, a kreditrendszerbenteljesítendõ kreditérték mennyiséget jelent, azaz munka-mennyiséget jelöl. 1 szemeszter 30 kreditnek megfelelõmunka, ami általában 1 félév oktatási anyagának felel meg.

OTB � Orvoskari Tanulmányi Bizottság � a jelenlegi OktatásiÁllandó Bizottság egyik jogutódja. Döntéselõkészítõi, dön-tési, illetve véleményezési joga van a hallgatókat közvetle-nül érintõ tanulmányi ügyekben. Elsõsorban a hallgatókategyénileg érintõ kérdésekkel � mint tandíj, ösztöndíj, vizs-

gahalasztás, átvétel, áthallgatás � foglalkozik.OKB � Orvoskari Kredit Bizottság � az oktatás kari irányításá-

nak másik fontos testülete. Döntést hoz a tantárgyak típus-besorolásában és heti óraszámukban, a kreditpontok és vizs-gatípusok meghatározásában és dönt általában minden, azOTB, vagy más egyetemi vezetõ testület jogkörébe nemutalt, a karon folyó oktatás szervezésével kapcsolatos kér-désben. Természetesen mindkét bizottság döntéseit a KariTanácsnak jóvá kell hagynia.

Most nézzük a kreditrendszer kivitelezésének néhány konkrétproblémáját.

1. Ahallgatói elõmenetel minõsítéseMint láttuk, a hallgatók elõmenetelének ellenõrzése alapve-

tõen a kreditek (kreditpontok) alapján történik, ami a hallgató si-keres tanulmányi munkájának mérõszáma. A diploma megkapá-sának is egyedüli feltétele a kellõ kredit összegyûjtése. Termé-szetesen ennek egy, már tárgyalt korlátja van: az összes mennyi-ségen belül össze kell gyûjteni a valamennyi kötelezõ tárgy és akötelezõen választható tárgyak egy meghatározott csoportjánakkreditjeit. A hallgató elõmenetelét, a diploma megkapását tehátnem befolyásolja az, hogy a hallgató a követelményeket milyenszinten, milyen minõségben teljesítette. Ha jól meggondoljuk, ezaz eddigi rendszerben is így van. Egyaránt beiratkozhat a követ-kezõ félévre 2.0 és 5.0 átlagot elért hallgató, és ugyancsak gya-korlatilag ugyanazt a diplomát adják a fenti két átlag bármelyi-kével.

Elsõsorban a hallgatók ösztönzése és minõsítésük szempontjábólszükséges ugyanakkor az elõmenetel minõségi értékelése is. Eztklasszikus rendszerekben 5 fokozatú érdemjegyekkel, az ebbõlszámított hallgatói tanulmányi átlaggal, valamint � a nemzetkö-zi gyakorlatban jól bevált � évfolyam-sorrend kialakításával érikel. Arendszert finomítani lehet az osztályzatok súlyozásával, amifigyelembe veszi azt, hogy a jegyet mennyi munkát igénylõ ta-nulással (pl. hány féléves tantárgy) érik el. Mind a súlyozott átla-got, mind az évfolyam-sorrendet egyetemünkön (POTE...) ishasználták az elmúlt években. E téren az utóbbi években sajnosvisszalépés történt.

A kreditrendszerben nemzetközi (és hazai) követelmény a vizs-gákon kialakított ötfokozatú érdemjeggyel való osztályozás. Ezalól csak a nem tantárgynak, hanem elõzetes feltételnek minõsü-lõ gyakorlati követelmények lehetnek kivételek. Szintén követel-mény, hogy a hallgató elõhaladásának minõsítése az érdemje-gyek mögött elvégzett munkát is figyelembe vegye. Ennek kielé-gítésére � különbözõ célokra � a kreditrendszer három értékethasznál: a súlyozott átlagot, a kredit-indexet és a korrigált kre-dit-indexet. Miután a kredit a tanuláshoz szükséges munkamennyiségét fejezi ki, kézenfekvõ, hogy a súlyozáshoz a munkamennyiségének mérõszámaként a kreditet használják.

A három fenti értékmérõ közül a legegyszerûbb a súlyozott ta-nulmányi átlag. Ezt egy egyszerû, de a matematikát nem ked-velõk számára talán ijesztõnek tûnõ képlettel lehet kiszámítani(ld. új TVSZ 20. § 4. pont), melynek lényege, hogy az egy félév-ben szerzett vizsgajegyek mindegyikét megszorozzuk az adotttantárgy kreditjével, majd az így kapott számok összegét eloszt-juk a kreditek összegével. Az így nyert érték egy, az eddigi átlag-hoz hasonló 2.0 és 5.0 közötti érték, melyet azonban �elhúz-

13

2002 FEBRUÁR

nak�maguk felé azon vizsgajegyek osztályzatai, melyek mögötttöbb munka van. Az érték minimuma 2.0, ugyanis nem szerepel-nek a súlyozott átlag kialakításában azon felvett tárgyak osztály-zatai (és kreditértékei sem osztóként), melyekbõl a hallgató nemkap kreditet, és ezzel a hallgató tanulásba fektetett � nem elégsé-ges � munkáját nem ismerik el. Kreditet egy felvett tárgyból ak-kor nem kap a hallgató, ha a tantárgy féléve során elõírt minimá-lis követelményeket nem teljesíti (pl. gyakorlatokon való részvé-tel, elégtelen évközi beszámolók stb.), ezért nem vizsgázhat, nemvizsgázik, vagy az utolsó megkísérelt vizsgáján is megbukik, az-az 1-es osztályzatot kap. Asúlyozott átlag kialakításában ismételtvizsgák esetén is tantárgyanként csak egy � az utolsó � érdem-jegy szerepel. Ennek megfelelõen a súlyozott tanulmányi átlag ahallgató sikeresen teljesített vizsgáinak a vizsga letételéhez szük-séges munkát is figyelembe vevõ minõségi mutatója. Ez az értékszerepel a hallgató leckekönyvében a félév lezárásának minõsítõértékeként.

Bár a súlyozott átlag jól méri a hallgató által sikeresen letett tár-gyak elsajátításának minõségét, egyedüli használata az értékelés-ben nemkívánatos következményekhez vezetne. Nem veszi fi-gyelembe ugyanis azt, hogy a hallgató a megkívánt ütemben ha-lad-e elõre tanulmányaiban. A kredit-index alkalmazása eseténelõnyt élveznek a �megfontoltan haladó� hallgatók, akik a mini-mális mennyiségû tárgyat veszik fel és azokat igyekeznek alapo-san megtanulni, jelentõsen megnyújtva a diploma megszerzésé-hez szükséges tanulmányi idejüket. A kreditrendszer nemzetköziajánlása, amit a hazai törvénytervezetben is elfogadtak, bevezetia kredit-index fogalmát. Ez �csak� az osztóban különbözik a sú-lyozott átlagtól � ami nem a felvett tárgyak kreditjeinek összege,hanem a hallgatótól félévenként átlagosan elvárt kredit � általá-ban 30 (ld. új TVSZ 20. § .6. pont). E szerint, ha a hallgató a kí-vántnál több tárgyat sikeresen teljesít, így osztóként 30-nál na-gyobb szám szerepelne, az osztó csak 30 lesz. E szerint � jó osz-tályzatok esetén � a hallgató kredit-indexe 5.0 feletti érték is le-het. Ugyanakkor, ha valaki az elvártnál kevesebb tárgyból vizs-gázik, azaz kevesebb munkát teljesít, az osztó (30) több lesz,mint a teljesített kreditek összege, így a hallgató kredit-indexe5.0-nél kevesebb lesz akkor is, ha csupa 5-öst kap vizsgáin. Akredit-index tehát amellett, hogy alapvetõen a munkával súlyo-zott vizsgajegyet tartalmazza, a több tárgyból sikeresen vizsgázó,tanulmányaiban gyorsabban haladó hallgatókat �jutalmazza�,míg a lassabban haladókat �bünteti�. A kreditrendszer ajánlásaszerint ezt az értéket is fel kell tüntetni a hallgató leckeköny-vében a félév lezárása során, és ezt kell figyelembe venni mindenolyan esetben, ahol a hallgató egy féléves elõmenetelét értékelik (pl.jutalmazások, évfolyam-sorrend, elõnyben részesítések).

A nemzetközi gyakorlatban a hallgatókat talán legjobban moti-váló ösztöndíjak megállapításához a kreditrendszer az úgyneve-zett korrigált kredit-indexet használja és a magyar kreditrend-szer is ezt ajánlja (ld. új TVSZ 20. § 7. pont). Az elõzõ értékekalkalmazásával elõnyhöz jutnának ugyanis azok a hallgatók,akik a szükségesnél jóval több tárgyat vennének fel � ezzel meg-terhelve a kar oktatási kapacitását � és menet közben �meggon-dolva� magukat csak a nekik tetszõ, könnyebbnek bizonyuló,esetleg már tavaly is (vizsga nélkül) hallgatott tárgyakból vizs-gáznának és szereznének az átlagba beszámítható érdemjegyet.Az e hatás csökkentésére bevezetett korrigált kredit-index kiszá-mítása hasonló a súlyozott átlagéhoz, de a szám kialakításához

nem a sikeresen felvett, hanem az összes felvett tárgy kreditjénekösszege szerepel osztóként. Könnyen belátható, hogy azon hall-gatók korrigált kredit-indexe, akik valamennyi felvett tárgybólsikeresen vizsgáztak azonos a súlyozott tanulmányi átlaggal (2.0és 5.0 közötti érték), de akik nem tettek sikeres vizsgát felvett tár-gyakból, a nagyobb osztó csökkenti a korrigált kredit-indexet �esetenként 2.0 alá is. Az érték használatával tehát azon hallgató-kat emeljük ki, akik optimálisan igyekeznek az oktatás lehetõsé-geit kihasználni és büntetjük azokat, akik �pazarlóan bánnak� azegyetem által rendelkezésükre bocsátott javakkal.

Egy, a korrigált kredit-indexhez hasonló értéket javasol a kre-ditrendszer a tartósan minimális eredményeket felmutató hallga-tók kiszûrésére (ld. új TVSZ 22.§ 1.(e) pont). Oktatásunk gyakor-latában többször használtunk eljárásokat erre a célra. Ezek rend-szerint az elégtelen vizsgák számának maximalizálását jelentet-te. Jelenleg ezt is eltörölték. A sok vitát kiváltott lépés alapvetõérvei és ellenérvei a következõk: (1) a módszert nem szabad al-kalmazni, hiszen ha a hallgató egy tárgyból már valahogy (akár-hány próbálkozás után) �átcsúszott�, teljesítette a követelménye-ket és így nincs alapunk arra, hogy továbbjutását korlátozzuk. Akorlátozás egyben az általam (vizsgáztató) által adott jegy jogta-lan felülbírálatát is jelenti �laikusok� által. (2) Alkalmazni kell akövetkezõ megfontolásból: bármely, a szakmáját késõbb jól ellá-tó hallgatóval elõfordulhat, hogy egy-két tárgyból éppen csak aminimumot teljesíti. Ez történhet azért, mert elsõsorban más tár-gyakra koncentrál, az enyém kiesik érdeklõdésébõl, vagy egy-szerûen csak indiszponált a (szóbeli, vagy írásbeli) vizsgán. Emi-att elõrehaladását nem szabad akadályozni. A vizsgán adott elég-séges érdemjeggyel azt igazolom, hogy a hallgató pillanatnyi tu-dása éppen elegendõ az adott tárgyból. Mivel az orvosképzésbenszereplõ tárgyak sokrétûen összefüggenek egymással, más tár-gyak alaposabb tanulmányozása során óhatatlanul fel kell eleve-níteni tárgyam ismeretanyagát is (pl. elmarasztalják kórélettan-ból, vagy gyógyszertanból alapvetõ élettani ismeretek nélkül) ésezzel tárgyamból a késõbbiekben legalább �szinten tartja ma-gát�. Ha más tárgyakból is csak éppen a minimumot teljesíti, eza feltételezés nem teljesül és igen gyorsan tárgyamból a hallgatóminimális tudása is feledésbe merül � ezzel alkalmatlanná válikszakmája mûvelésére. Az ilyen hallgatók kiszûrése tehát jogos.

A kreditrendszer kidolgozói széleskörû tapasztalatok alapján azutóbbi érvelést tartják helyesnek és így javasolják, hogy ne le-gyen államvizsgára bocsátható (az orvosi szakon ne kezdhesse ela 6. évet) olyan hallgató, akinek korrigált kredit-indexeinek átla-ga nem éri el a 2.0-t.

2. Ahallgató élete az egyetemen � tantárgyak felvételeA hallgató a világ legtöbb egyetemére felvételi szûrõn ke-

resztül jut. Minél jobb az oktatás, minél nagyobb a presztízse egyadott karnak, természetesen annál szigorúbb lehet a szûrõ. A fel-vételi limitet az egyetem lehetõségei, valamint külsõ finanszíro-zás esetén a finanszírozó (pl. állam) szabják meg. A kreditrend-szernek nem lényegi eleme a felvételi, így még ajánlások formá-jában sem foglalkozik vele.

Az egyetemre került hallgatónak a kreditrendszer egyrészt lénye-gesen sokrétûbb, rugalmasabb képzési lehetõségeket nyújt a tár-gyak kiválasztásának lehetõségével, másrészt ugyanez jelentõ-sen megnehezíti helyzetét, tanulmányainak szervezése sokkal

14

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

nagyobb munkát, önállóságot igényel. Ahagyományos rendszer-ben megszabják a hallgatónak, hogy mikor milyen tárgyat kellfelvennie és mikor hogyan vizsgázzon. Itt a tanulmányok teljesmenetét az egyetem szervezte, gyakorlatilag hallgatóra lebontvatálalta. A tanrendet az egyetem �öregjeibõl� alakult grémiumok,az egyedi hallgatói szervezést (csoportbeosztás, vizsgák stb.) aTanulmányi Osztály végezte. Ugyancsak a Tanulmányi Osztály-nak kellett az egyes oktató intézetekkel egyeztetve kialakítani azórarendet. A hallgatónak nem volt más dolga, �csak� az utasítá-sokat követve tanulni és vizsgázni. Akreditrendszerben ez lénye-gesen megváltozik. Az egyedi hallgatói tanulmányi rend jelentõsrészét maguk a hallgatók dolgozzák ki. A tanulás megszervezé-sének fõbb változásai a következõk:

Az adott szak tanulmányi fõvonalát a kötelezõ és kötelezõen vá-lasztható tárgyak kontakt óraszámának és vizsgaformájának en-gedélyezésével továbbra is a �kar bölcsei� szabják meg, akik aKredit Bizottságban dolgoznak. A bizottság mentesül ugyanak-kor a korábbi hasonló grémiumok gyakran számos feszültségetokozó azon feladatától, hogy meghatározza, hogy az egyes évfo-lyamokon, szemeszterekben mely tárgyat oktassanak. A tárgya-kat ugyanis a hallgatók � a szabályok keretein belül � tanulmá-nyaik során bármikor felvehetik. A Kredit Bizottság a nagyszá-mú, szabadon választható kurzus felett is csak egy laza, minõség-ellenõrzõ funkciót gyakorol a kreditek megállapításának formá-jában.

Az oktató intézetek, klinikák önállósága jelentõsen megnõ. A tan-tárgy felelõse szabja meg ugyanis � kötelezõ és kötelezõen választ-ható tárgyak esetén a Kredit Bizottság által megszabott kontakt óra-számon és vizsgaformán belül � a tantárgy tematikáját, a foglalko-zások típusát és idõpontját, valamint a vizsgakövetelményeket és avizsgák idõpontját. Atantárgy vezetõje szabja meg azt is, hogy a tár-gyat a tavaszi, õszi, esetleg mindkét félévben megtartja. Természe-tesen a józan ész alapján az órák helyét és idejét célszerû � a Tanul-mányi Osztály koordinálásával � egyeztetni. Egyik legfontosabbváltozás, hogy a tantárgy helyét � mikor célszerû felvennie a hall-gatónak � szintén az oktató intézet szabja meg, illetve befolyásoljaaz elõzetes követelmények megadásával. Ha például a patológiamegszabja az anatómiát és élettant, mint elõzetes követelményt(csak azokból való sikeres vizsga esetén vehetõ fel a tárgy), a klini-kai tárgyak pedig a patológiát mint elõzetes követelményt, a pato-lógiát külön bizottsági döntés nélkül a hallgatók zöme ésszerû he-lyén, a 3. éven veszi fel.

A hallgatók tanulmányszervezési munkája jelentõsen megnõ.Ez a szükségszerû ára a �szabadságnak�. Nem mondják meg ne-ki konkrétan, hogy mikor, mit, hogyan tanuljon, hanem általá-nosságokat tartalmazó szabályok adta lehetõségek között navi-gálva magának kell tanrendjét összeállítania. Neki kell �kisak-koznia�, hogy a szakmai �elõélete� alapján felvehetõ, adott fél-évben meghirdetett tárgyakból melyeket vegye fel, hogy késõb-bi tanulmányait is harmonikusan megalapozza, a félévben kellõszámú kreditet gyûjthessen és a felvett órák idõben ne ütközze-nek. Ez, fõleg a �kezdõ� hallgatók egy része számára megoldha-tatlannak tûnõ feladat. Ezen segít a mintatanterv. Ha a hallgatóezt követi, bár lemond a lehetõségek széles körérõl, de vala-mennyi követelményt teljesíti, a felvett tárgyak harmonikusanegymásra épülnek és idõben nem ütköznek. Természetesen, havállalja a többlet-szervezési munkát, vagy egy-két sikertelenvizsgája erre kényszeríti, a �kitaposott ösvényrõl� bármikor �el-

kalandozhat�. Megszûnnek a klasszikus hallgatói csoportok is,ugyanis egy évfolyamon is tantárgyanként változó társaságbanjár órákra a hallgató.

A Tanulmányi Osztály szerepe ellentmondásosan változik.Egyrészt feladata csökken. Nem kell a csoportösszeállításokkalés órarendek kialakításával veszõdnie. Szintén egyszerûsödnek,kevesebb adminisztrációval járnak a vizsgákkal kapcsolatos te-endõk. Szerepe egyrészt koordináló � egyezteti a közös célú ok-tatási helyiségek, tantermek elfoglaltsági rendjét. Az intézetektõlkapott adatok alapján, azokkat együttmûködve elkészíti és kar-ban tartja a mintatantervet, és az elõtanulmányi rendet. Az átál-lás során kezdetben jelentõsen megnõhetnek a beiratkozás (tan-tárgyfelvétel) és a félévlezárás körüli teendõk. Ugyanakkor ezenfeladatok jól definiálhatók, így könnyen számítógépre bízhatók.Emiatt a rendszer �bejáródása� után � jó szervezés esetén � ez islényegesen kisebb feladatot jelent. Megfelelõ rendszer esetén ahallgatók számítógépes hálózaton keresztül vehetik fel tárgyai-kat, jelentkezhetnek vizsgákra és ugyanez a rendszer ellenõrzi afélév lezárhatóságát és összesíti a hallgatók minõsítését.

3. Atanulmányok hosszaElsõ megközelítésben a hallgató szabja meg, hogy milyen

hosszan tartózkodik az egyetemen. A diploma egyetlen feltételea megfelelõ mennyiségû, a szak elvárt spektrumába tartozó ta-nulmányi munka. A munka elvégzésének idõtartama ebben nemszempont. Ugyanakkor célszerûtlen, hogy a hallgató a szüksé-gesnél lényegesen tovább igénybe vegye a meglehetõsen drágafelsõoktatást. Ezért bizonyos korlátozó eszközöket be kell vezet-ni. Ezek közül leghatásosabb az anyagi motiváció. Ennek � amagyar rendeletekben meghatározott � módja az egyes félévek�árának� változása. E szerint: az államilag finanszírozott, sikere-sen felvett, az engedélyezett létszámba bekerült hallgatónak azadófizetõk a képzési rendnek megfelelõ szemesztereket (pl. or-vostanhallgatóknak 12, fogorvostanhallgatóknak és gyógyszeré-szeknek 10) félévet finanszíroznak. Ez pl. orvostanhallgatóknakjelenleg fejenként évente 1 050 000 Ft. Ez a hatalmasnak tûnõösszeg így is alig, az olyan-amilyen oktatói bérek mellett fedezia tényleges költségeket! Ha a hallgató ennél több idõt tölt azegyetemen, fokozatosan növekvõ terheket kell átvállalnia azadófizetõktõl. Ez kismértékû túllépés esetén a tényleges költsé-gek töredékét kitevõ (havi 20-30 ezer Ft) tandíj, míg hosszabb�üdülés� esetén a teljes összeget kitevõ költségtérítés. A rendeletegy képzési idõtõl függõ abszolút maximumot is megszab, melya fenti két kategória esetén 17, illetve 14 félév. Ennél tovább mégönköltség térítése esetén sem tanulhat hallgató az egyetemen.Logikus része a rendszernek, hogy az adófizetõk által �finanszí-rozott�, egyetemen eltöltött féléveket egyetem- vagy szakváltásesetén is magával viszi a hallgató; a számláló a már korábban el-töltött féléveket figyelembe véve ketyeg tovább.

A fenti kategóriák természetesen csak aktív félévekre vonatkoz-nak. Aktív a féléve annak a hallgatónak, aki a félévre beiratko-zott, azaz legalább 15 kredit értékû tárgyat felvett. Aki nem irat-kozik be, nem jogosult foglalkozásokra járni. Ha egyszer beirat-kozott, féléve akkor is aktív lesz � és így a fenti kontingensbe be-számít �, ha az nem elfogadható, azaz nem szerzett minimum 15kreditet, vagy akár egy vizsgát sem kísérelt letenni � azaz féléve�érvénytelen aktív félév� lesz.

Miért �szaporíthatja� félévei számát a hallgató a szükséges-nél hosszabbra � a fenti kereteken és feltételeken belül? Elõször

15

2002 FEBRUÁR

is fontolva haladással. Ha valaki minden vizsgáját elsõre, sikere-sen leteszi, de a beiratkozásnál csak a minimálisan megkövetelttárgyakat veszi fel (15 kredit), már elvileg kétszeresére nyúlna ta-nulmányi ideje. Sajnos még gyakoribb (lesz), hogy a felvett tár-gyakat nem tudja teljesíteni � nem tesz sikeres vizsgát, vagy nemteljesíti a vizsgára bocsátás feltételeként megszabott félévi köve-telményeket (foglalkozások látogatása, évközi tanórán kívülielõirt gyakorlatok, eredményes beszámolók). Ez esetben a tár-gyat újra fel kell vennie, vagy (nem kötelezõ tárgy esetén) eset-leg mással helyettesítenie, ami tanulmányai idejét megnyújtja.

Elvileg a minimálisan elõírtnál rövidebb idõ alatt is befejezheti ahallgató tanulmányait intenzívebb tanulással, de erre a gyakorlat-ban a tantárgyak összefonódó elõzetes követelményrendszeremiatt � legalábbis az orvosképzésben � nehezen nyílik lehetõség.

4. Vizsgák, számonkérésekAlapszabály, hogy kreditet csak ötfokozatú érdemjeggyel ér-

tékelt vizsgák alapján lehet adni. Ha a hallgató vizsgája sikerte-len, vagy javítani akar � a jelenlegi rendszerünkhöz hasonlóan �,a vizsgát kétszer megismételheti. Ezzel a kreditrendszer Magyar-országon bevezetendõ formája a nemzetközinél jóval engedéke-nyebb, ugyanis a nyugati egyetemek zöménél nincs lehetõség si-kertelen vizsga ismétlésére. A rendszer a vizsgahalasztásokra isaz eddiginél rugalmasabb lehetõséget biztosít. Ha nem használtaki mindhárom lehetõségét, a hallgató vizsgáját az adott tantárgysoron következõ vizsgaidõszakában is leteheti. A közben elteltegy évben vagy �pihen� � féléve passzív �, vagy olyan tárgyakatvesz fel, melyek nem igénylik a le nem zárt tárgyat. Ha a máso-dik ismételt vizsga is eredménytelen, a hallgatónak a tantárgyatújra fel kell vennie ahhoz, hogy újabb vizsgát tehessen. Az eddi-giek alapján érthetõ, hogy a klasszikus �félévismétlés� fogalmamegszûnik. Ismételni nem a félévet, hanem egy tantárgyat lehet� de ez alapjában nem érinti az elõrejutást, más tárgyak felvéte-lét. Ésszerû követelménye a kreditrendszernek, hogy egy tárgyata hallgató legfeljebb háromszor vehet fel (ez akár 10 sikertelenvizsgát jelent egy féléves anyagból!). Ha ez sem elég a sikeresteljesítéshez és a tárgy kötelezõ, a hallgatót tanulmányi elégtelen-ség miatt elbocsátják, más esetekben más tárggyal próbálkozhathelyette.

Fontos szem elõtt tartani, hogy a kreditrendszerben tantárgy fo-galmán mindig egy féléves oktatási anyagot értünk. Ez lehet egyhosszabb diszciplína egy féléves szegmentuma is. Például a há-rom féléves anatómia három � összefüggõ, egymásra épülõ te-matikájú, egymást kaszkádszerûen feltételként megszabó � tan-tárgyként (Anatómia-1, Anatómia-2 és Anatómia-3) szerepel. Azelvet az adminisztráció egyöntetûvé tétele mellett a félévek önál-ló blokk-ként való kezelése indokolja, hiszen � mint eddig is �minden félévben külön kell felvenni a tárgyat és külön vizsgávallezárni. A kreditrendszerben a tárgyat nem kötelezõ közvetlenüla következõ szemeszterben folytatni, amit a félévre tagolt tantár-gyak elve mellett könnyebb adminisztrálni.

Ugyancsak fontos tudatosítani, hogy a kreditrendszerben vég-képp megszûnik az �egy intézet/klinika � egy tantárgy� jelenség.Egyrészt minden intézet/klinika oktatói legalább egy kötelezõ,általában egy, vagy több kötelezõen választható és több szabadonválasztható tárgyat fognak oktatni. Másfelõl egyre szaporodnifognak a több intézet oktatóinak együttmûködésébõl kialakított

tárgyak, hasonlóan a jelenlegi kreditpontos kurzusok egy részé-hez. Ugyancsak átalakul az egyes intézetek vezetõinek a tantár-gyakhoz való viszonya. Klasszikusan az intézet vezetõje felelt�az intézet tantárgyának� oktatásáért. Ez már a jelenlegi rend-szerben is kezd feloldódni, hiszen pl. a belgyógyászat egyes rész-tantárgyainak külön tantárgyi felelõsük van. A jövõben az intézetvezetõje � az intézet gazdasági-szakmai irányítása mellett � cél-szerûen csak az intézet által oktatott egyik (�fõ�) tárgy oktatásátfogja teljes felelõsséggel irányítani, a többi vezetését az intézetmás vezetõ oktatói, az adott tantárgyak felelõsei végzik.

Zavart kelthet a számonkérések elnevezésének új rendszere. Akreditrendszerben a számonkérés alapvetõ formája az ötfokoza-tú érdemjeggyel értékelt �vizsga�, ami az eddigi szigorlatok éskollokviumok helyébe lép. Vizsga csak vizsgaidõszakban tehetõle. Vizsgának minõsül a �gyakorlati jegy (FGYJ)� is, mely jóldefiniált évközi követelmények � legalább két félévközi írásbelivagy szóbeli vizsga � alapján ötfokozatú jeggyel történõ értéke-lés. Bár a �szigorlat� elnevezést a kreditrendszer használja, csaknagyobb, komplex, célszerûen több tárgy anyagát együttesenszámon kérõ vizsgára alkalmazza. A szigorlat esetleg lehet egykötelezõ, több féléves, magas óraszámban oktatott tárgy záró-vizsgája is. A cél érdekében megszabja, hogy (1) legfeljebb ösz-szesen 8 szigorlat lehet egy szak teljes képzési rendszerében és(2) egy szigorlaton legalább összesen 15 kredit értékû ismeret-anyagot kell számon kérni. Ebben szerepelhetnek már korábbivizsgákon számon kért anyagrészek is, ami természetesen a szi-gorlat anyaga is. A kreditrendszer ezzel is támogatja azt a törek-vését, hogy a számonkérés lehetõleg nagyobb blokkokban tör-ténjen (mint az amerikai USMLE, vagy a német Practicum), hi-szen így lehet a hallgatót több tárgy anyagának szintézisére kész-tetni � ami a szakma mûvelése során elengedhetetlen. Ugyanak-kor �vizsgát� (nem kell szigorlatnak hívni) lehet több félévestárgy lezárásaként több félév anyagából is tartani (�tantárgyi zá-róvizsga�) de érte � a szigorlathoz hasonlóan � csak az eddigkredittel nem jutalmazott rész (általában az utolsó félév) munká-ja alapján jár kredit. Ez alól nem kivétel a �záróvizsga�(=államvizsga) sem, mely során a hallgatók már kredittel jutal-mazott anyagrészekbõl számolnak be, szintetizálva eddigi isme-reteiket. Ezért érte külön kredit nem jár, de eredményespasszálása a diploma megkapásának feltétele.

A kreditrendszer ugyancsak szorgalmazza az évközi folyamatosszámonkérést. Az évközi számonkérések eredményeinek fel-használása kettõs. Egyrészt bizonyos szint elérése szerepelhet afélév elfogadásának, így a vizsgára bocsátásnak feltételeként,másrészt az évközi számonkérések eredményei legfeljebb 30 %-ban a vizsgajegyekbe beszámíthatók. Az évközi számonkérésekmennyiségét, formáját és az eredmények felhasználását a tan-tárgy vezetõje szabja meg. Néhány formai követelmény betartá-sa mellett egyetlen alapszabály, hogy a pontos feltételeket a hall-gatóknak a tárgy felvétele elõtt ismerniük kell.

A hosszúra nyúlt leírásban még számos, a kreditrendszer lénye-gét érintõ témáról nem esett szó, mint a hallgatói mobilitás gya-korlati lehetõségei, a hallgatókat érintõ döntési mechanizmusokváltozásai, az egyes tantárgytípusok formai és gyakorlati köve-telményei, vagy az államvizsga rendszere. Ezekrõl érdeklõdésesetén késõbb írok.

Csernus Valér

16

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

A z elmúlt idõszakban személyes találkozások, telefon- ésemail-egyeztetések, valamint munkamegbeszélések során

a négy orvosi egyetem oktatási dékánhelyettesei között egyezte-tés folyt a kreditrendszerû oktatás bevezetésével kapcsolatban.2001. november 1-jéig elkészült mind a négy egyetemen a kred-it-tanterv valamint Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat tervezete,amelyet � elõzetes anyagként � az egyetemek idõben megküld-tek az Oktatási Minisztériumba (OM).

Tekintettel arra, hogy a kreditrendszerû oktatás bevezetésé-vel kapcsolatos kormányrendelet megjelenése hónapok óta késik(a határidõ 2001. december 31. volt), az egyetemi orvoskarokmég sehol nem fogadtak el végleges kredit-tantervet. Várható,hogy a korábbi hazai gyakorlatnak megfelelõen � tõlünk függet-len okok miatt � néhány hét alatt kell a még hátralévõ tetemesmunkát elvégezni. Ezért szándékunkban áll, hogy a rendelet-ter-vezet kiszivárogtatott adatai alapján � ahol csak lehet � felgyor-sítjuk az elõkészítõ munkálatokat. Az OM részére beküldöttkredit-tanterv tervezetek az Országos Kredit Tanács (OKT) általvárhatóan 2002. március 31-ig hivatalosan górcsõ alá kerülnek.Ettõl függetlenül az orvosegyetemek oktatási dékánhelyettesi ér-tekezletén elhatároztuk, hogy nem hivatalos módon összevetjükegymás kurrikulum-tervezeteit. A debreceni kollégák vállalták ela munkát, akiknek megállapításait itt közreadjuk.

Ez az elemzés abból a szempontból fontos, hogy a tantervekvégleges változatának elkészítése során legyen lehetõség a való-ban alapvetõ különbségek kiküszöbölésére. Cél ugyanis az egye-temek közötti mobilitás biztosítása, amelyhez a közel azonoskurrikulum (1-1 tantárgy esetén legalább 75 %-os tartalmi azo-nosság) megléte szükséges.

Az összehasonlító értékelés megállapításai az alábbiak:Az alapképzés tárgyai kreditértékének tekintetében a négy

egyetem vonatkozásában lényeges különbség nincs. A Debrece-ni Egyetem Általános Orvosi Karán a genetika külön tantárgy-ként szerepel, míg a többi karon ez az orvosi biológia vagy sejt-biológia részeként kerül oktatásra. II. éven a Debreceni EgyetemÁltalános Orvosi Karán a többi egyetemtõl eltérõen a neurobi-ológia tantárgy keretén belül kerül oktatásra az anatómia, élettanés a biokémia neurológiával kapcsolatos ismeretanyaga.

1. A preklinikai tárgyak tekintetében a kreditértékekben lénye-ges különbség nincs. A Debreceni Egyetem Általános OrvosiKarán a korábbi tantervi reform eredményeként a kórélettananyaga a komplex patológián belül kerül oktatásra. Sebészetimûtéttan a Debreceni Egyetem ÁOK-n és a Szegedi Tudomány-egyetem ÁOK-n szerepel csak kötelezõ tantárgyként. A gyógy-szertan a Pécsi Egyetemen III. éven, a Semmelweis Egyetemenegy része III. éven, a Debreceni és Szegedi Egyetemen pedig IV.éven kerül oktatásra.

A Debreceni Egyetem ÁOK-n III. éven, míg a Pécsi Egye-tem ÁOK-n IV. éven klinikai biokémia címen kerül oktatásra aklinikai labordiagnosztika megértéséhez szükséges elméleti is-meretek, a Semmelweis Egyetemen ez az ÁOK-n III. éven a kór-

élettan keretében történik. Ebbõl adódik az, hogy ezen tárgyaktekintetében a kreditértékben lényeges eltérések vannak. A Sze-gedi Tudományegyetemen a kiküldött anyag alapján nem vilá-gos számunkra, hogy milyen tantárgy keretében történik ezendiszciplína oktatása.

2. A klinikai tárgyakat összehasonlítva a négy egyetem Általá-nos Orvosi Karán a kötelezõ tárgyak tekintetében néhány tárgyateltekintve lényeges különbség nincs. A Szegedi Tudományegye-tem ÁOK-n a sebészeti propedeutika mellett 3 féléves részletessebészeti oktatás történik, ennek megfelelõen a kreditpont értékelényegesen magasabb, mint a többi egyetemen. A SemmelweisEgyetemen a propedeutika oktatása nem III. éven a preklinikaitárgyak keretén belül történik, hanem IV. éven kezdõdik, ezért aklinikai blokkban nagyobb a sebészet kreditértéke, de ez magá-ba foglalja más egyetemek preklinikai blokkjában lévõ sebésze-ti propedeutikát. Klinikai genetika illetve a klinikai genetika kur-rikulumát magába foglaló orvosi genetika csak két egyetemen: aDebreceni és a Pécsi Egyetemen van kötelezõ tantárgyként, míga másik két egyetemen a fenti ismeretanyagot más tárgyak kere-tében oktatják.

A szülészet kreditértéke a legalacsonyabb a Debreceni Egye-tem ÁOK-n, csaknem fele a többi egyetem szülészeti kre-ditértékének, de ez a különbség VI. éven a szülészeti gyakorlato-kat követõen kiegyenlítõdik.

A családorvostan oktatása csak a Debreceni és Pécsi Egyete-men szerepel a kötelezõ tantárgyak között, a Semmelweis Egye-temen kritérium követelményként, míg a Szegedi Tudomány-egyetemen a VI. éves gyakorlatok között szerepel.

Infektológia a Semmelweis Egyetemen nem szerepel kötele-zõ tárgyként.

Oxyológia a Pécsi Egyetemen VI. éven kerül oktatásra, míga többi egyetem V. éven oktatja, legnagyobb kreditértéke a Deb-receni Egyetem ÁOK-n van.

A fogászat oktatása a Szegedi Tudományegyetemen elektívformában történik, míg a többi egyetemen kötelezõ tantárgykéntszerepel. Az idegsebészet pedig csak a Pécsi Egyetemen szerepelkötelezõ tantárgyként.

A magatartástudományi tantárgyak oktatásában jelentõs elté-rések vannak az egyes egyetemeken. A Szegedi Tudományegye-temen és a Debreceni Egyetemen az orvosi pszichológia és az or-vosi etika kötelezõ, míg a többi tárgy kötelezõen választható, ésa Debreceni Egyetemen IV. éven szigorlati vizsgával zárul a ma-gatartástudományi tárgyak ismeretanyagának értékelése. A PécsiEgyetemen az orvosi pszichológia, orvosi etika, orvosi szocioló-gia, orvosi antropológia kötelezõ, míg az orvosi kommunikációsés magatartásorvostan kötelezõen választható. A SemmelweisEgyetemen egyetlenegy magatartástudományi tárgy sem kötele-zõ, hanem csak kötelezõen választhatóak.

3. Egyes tárgyak az egyik karon integrált formában (neurobi-ológia), míg máshol szétaprózódva kerülnek oktatásra.

A négy orvosi egyetem (kar) kredit-tanterv tervezetének Dr. Nagy Lajos oktatási dékánhelyettes

17

2002 FEBRUÁR

Indokolt lenne a vizsgák típusait egységesíteni.

4. Mindegyik karra jellemzõ, hogy az elsõ években az összes kö-telezõ kredit tárgyak száma kisebb, így több lehetõség van a köte-lezõen választható és elektív kurzusok felvételére. Ezt szerencsés-nek tartjuk, mivel elõsegíti azt, hogy a tanulási tapasztalattal nemrendelkezõ hallgatók megfelelõ tapasztalatot szerezzenek.

5. A VI. éves gyakorlatok idõtartamát figyelembe véve a leg-alacsonyabb a belgyógyászati gyakorlatok idõtartama a Debre-ceni Egyetem ÁOK-n. A Szegedi Egyetem szülészeti nõgyógy-ászati gyakorlata jelentõsen kevesebb a többi egyetem szülésze-ti nõgyógyászati gyakorlatához képest. A Debreceni és a PécsiEgyetem ÁOK-n VI. éven háziorvosi gyakorlatért adnak kredit-pontot, míg a Semmelweis és a Szegedi Egyetemen a háziorvo-si gyakorlatért nem.

Aszigorlatok száma a Pécsi Egyetemen a többi egyetemhez ké-pest lényegesen kevesebb. AVI. év kurrikulumát egységesíteni kel-lene. Fontos lenne 10 hónapra szûkíteni a VI. év oktatási idõtartamát,mivel a finanszírozás is 10 hónapra szól. Afinanszírozáson kívül má-sik tényezõ, ami indokolja a 10 hónapos oktatás bevezetését VI.éven, hogy a külföldi rezidensképzés korábbi kezdése miatt hama-rabb kell a külföldi hallgatóknak diplomával rendelkezni. Amagyarés a külföldi képzés ilyen irányú egységesítése szükséges.

6 A kötelezõen választható tárgyak között a négy karonsok az átfedés, ami azt jelenti, hogy mind a négy kar hasonlóanítélte meg azt, hogy mely tárgyak kerüljenek kötelezõ, illetvekötelezõen választható kategóriába.

A Debreceni és a Szegedi Egyetem ÁOK-n sem a kötelezõ,sem a kötelezõen választható tárgyak között nem szerepel reha-bilitáció, míg a Szegedi Tudományegyetem ÁOK-n a geriátriaegyáltalán nem szerepel a megadott kurrikulumban. Ezt nemtartjuk szerencsésnek, ezért úgy gondoljuk, hogy ezen karokonlegalább a kötelezõen választható kurzusokba be kellene emelnia fenti tárgyakat.

7. A Pécsi Egyetemen a kötelezõen választható tárgyakaránya 80,2%, a Szegedi Tudományegyetemen 83,6%, a Sem-melweis Egyetemen 81,6%, a Debreceni Egyetemen 86%.

A kötelezõen választható kurzusoknál a karok figyelembevették azt az irányelvet, hogy legalább 20%-kal nagyobb legyena megadott kurzusok kredit pontértéke, mint amit a kötelezõenválasztható kurzusokért kell kapni. Így valóban van választásilehetõségük a hallgatóknak.

Összességében a négy egyetem ÁOK kurrikulumát tekintvealapvetõ különbség nincs. Az elõbb említett eltérések az egyete-mek korábbi hagyományait és bizonyos területen meglévõ spe-cifikumait tükrözik. Ezek a különbségek alapvetõen nem gátol-ják az egyes egyetemek közötti áthallgatás lehetõségét. Szüksé-gesnek tartom a VI. éves gyakorlatok egységesítését valamint ajelenlegi 13 hónap megváltoztatását, mivel jelenleg csak 10 hó-napot finanszíroz a minisztérium.

A Pécsi Tudományegyetem pályázatot hirdetaz Orvostudományi és Egészségtudományi Köz-

pont négy elnökhelyettesi tisztségére

A z elnökhelyettesi megbízásra pályázhatnakaz Általános Orvostudományi Kar és azEgészségügyi Fõiskolai Kar fõállású egye-

temi tanárai, akik általános orvosi diplomával, klini-kai gyakorlattal, angol nyelvtudással, tudományterü-letükön hazai és nemzetközi elismertséggel rendel-keznek.

Az elnökhelyettesi feladatkörök:

1. általános elnökhelyettes, aki egyben az ágazatikutatás-fejlesztési területet felügyeli;

2. elnökhelyettes a klinikai gyógyító-megelõzõ te-vékenység koordinálására, operatív szervezésére;

3. elnökhelyettes az OEP finanszírozással, belsõelszámolási rendszerrel kapcsolatos ügyek intézé-sére;

4. elnökhelyettes a régió egészségfejlesztési tevé-kenységének összehangolására, gyógyító-megelõ-zõ tevékenységeinek integrálására.Az elnökhelyettesek megbízatása az alkotó karok ta-nácsainak döntésétõl számítva 2003. VII. 31. napjá-ig szól, kivéve az általános helyettesét. (PTESZMSZ 7. sz. melléklet 8. §)

A pályázathoz mellékelni kell az alábbiakat:! szakmai önéletrajz,! oktatói, kutatói, tudományos, szakmai munka, ill.

gyógyítói tevékenység és ezek eredményeinek be-mutatása,

! a feladatkör ellátásával kapcsolatos koncepciók éstervek,

! nyilatkozat a pályázó hozzájárulásáról, hogy apályázati anyagát a vonatkozó jogszabályok és azegyetem Szervezeti és Mûködési Szabályzataszerint erre jogosult bizottságok és testületekmegismerhetik.

A pályázatokat a PTE honlapján történõ megjelenés-tõl számított 30 napon belül a Pécsi Tudományegye-tem rektorának címezve kell eljuttatni (Pécs, SzántóKovács János u. 1/B, levélcím: 7601 Pécs, Pf. 219.)két példányban.A pályázatok elbírálásának határideje: a pályázat be-nyújtási határidejét követõ 60 nap.

összehasonlítása

18

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Tájékoztatóaz egyetem karai, önálló szervezetei és szervezeti egységei vezetõinek

A 280/2001. (XII. 26.) számú Kormányrendelet több paragrafusában lényegesen módosította az államháztartás mûködési rendjét szabályozó217/1998. (XII. 30.) számú Kormányrendeletet.

A módosítás jelentõsen érinti az egyetemek, így a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodását is. A jogszabály betartásához szükséges szabályzatok átdolgozása folyamatban van.Két jelentõs változás azonban azonnali intézkedést igényel:1.) A Kormányrendelet 35 § (9) bekezdése szerint:�Saját dolgozónak megbízási díj, szolgáltatási szerzõdéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára elõírható feladatra nem

fizethetõ, más esetekben megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan elõzetesen kötött megbízásiszerzõdése alapján a feladat � megbízó által igazolt � teljesítése után kerülhet sor.�

Az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókkal (saját dolgozók), tehát 2002. január elseje után munkakörükbe tartozó fel-adatra, helyettesítésre sem megbízási, sem szolgáltatási szerzõdés nem köthetõ, részükre ilyen módon díjazás nem fizethetõ. Az így végzett munkát ki-zárólag a közalkalmazotti illetményrendszer szerint lehet honorálni (határozott idõre szóló béremelés, kereset-kiegészítés, helyettesi díj, pótlék, túlóra-díj stb.).

Saját dolgozónak, nem munkakörébe tartozó feladat ellátásáért is kizárólag megbízási díj fizethetõ, a szervezet és a megbízott között a feladat-ra vonatkozóan elõzetesen megkötött szerzõdés alapján a feladat � megbízó által igazolt � teljesítése után.

2.) A Kormányrendelet 35 § (10) bekezdése elõírja, hogy:�A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerzõdéssel, számla ellenében történõ igénybevételére

� dologi kiadások között tervezett és elszámolt kiadásra � szerzõdés külsõ személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv általszabályozott, illetve a fejezet felügyeletét ellátó szerv belsõ szabályzatában meghatározott feltételek szerinti feladatok elvégzésére köthetõ.�

Külsõ, az egyetemmel közalkalmazott jogviszonyban nem álló személyekkel e paragrafus értelmében 2002. január elsejétõl � az OktatásiMinisztérium szabályzatának megjelenéséig � oktatási kutatási és egyéb szakmai alapfeladatra nem köthetõ szellemi szolgáltatásra vonatkozó szer-zõdés, ilyen szerzõdések alapján benyújtott számlák kifizetésére nem kerülhet sor, függetlenül attól, hogy az egyetemmel szerzõdõ fél más szervezet-nél foglalkoztatott közalkalmazott, vagy egyéni vállalkozó, társas vállalkozás, non-profit szervezet. Oktatási, kutatási és egyéb szakmai alapfeladat-tal kapcsolatos szellemi szolgáltatást tehát jelenleg kizárólag munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, megbízási szerzõdéssel le-het igénybe venni.

A szabályzatot az Oktatási Minisztériumnak 2002. április 30-ig kell elkészítenie.Az egyetem alapfeladatait az alapító okirat tartalmazza, amely megtalálható az egyetem honlapján, az adminisztráció címszó alatt, a szabályzatok

között.Az alapfeladatok közé nem tartozó, és nem szellemi szolgálatások igénybevételének rendje nem változott.Mindkét szakasz esetében a 2002. január elseje elõtt megkötött és még érvényben lévõ szerzõdéseket legkésõbb 2002. december 31-ig mó-

dosítani kell.3.) A Kormányrendelet végrehajtása, gyakorlati alkalmazása során az oktatási miniszternek a közalkalmazottak jogállását érintõ kérdésekrõl szó-

ló 30/2000. (X. 11.) OM rendelet 7 §-ában, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. felsõoktatásban való végrehajtását szabályozó33/2000. (XII. 26.) OM rendelet 4 §-ában elõírtakat is figyelembe kell venni. A felsorolt paragrafusok a magasabb vezetõi és vezetõi megbízások be-tölthetõségét szabályozzák.

A leírtak betartása a munkáltatói jogkört gyakorló, illetve a szerzõdéskötésre jogosult személyek feladata.Javaslom, hogy az érvényben lévõ szerzõdéseket, munkaköri leírásokat, a tanrenddel összefüggõ szabályzatokat szíveskedjenek áttekinteni, a szük-

séges tartalmi, valamint formai módosításokat elvégezni és az iktatószámokat a szervezet birtokában lévõ szerzõdések valamennyi példányára ráve-zetni.

Kérem továábbá, hogy ezt az iktatószámot a Gazdasági Fõigazgatóságra beküldött leigazolt számlákra is szíveskedjenek ráírni.

Kisbánné Karis Ilonagazdasági fõigazgató

A PTE tulajdonában lévõ gépjármûvek igénybevételénél 2002.január 1-jétõl az alábbi kilométer-díjakat állapította meg a Gazdasá-gi Fõigazgatóság:

Egyetemi munkaszámra történõ fuvarozás esetén egyetemi gépjármû-vel (rezsi kilométer-díj):

személygépkocsi: 50 Ft/kmtehergépkocsi: 60 Ft/kmmikrobusz: 110 Ft/kmbusz: 138 Ft/km

Egyetemi dolgozó magáncélú igénybevétele esetén egyetemi gépjár-mûvel:

személygépkocsi: 50 Ft/kmtehergépkocsi: 60 Ft/kmmikrobusz: 110 Ft/kmbusz: 138 Ft/km

Az általános forgalmi adó mértéke: 12 %.A Gazdasági Fõigazgatóság tájékoztatója a MÁV 50%-os igazol-

ványok 2002. évi igénylésére vonatkozóan

2002. évben ismét sor kerül az 50 %-os arcképes igazolványokkiállítására. Az idei évben új igazolványok készülnek. Szükség van 1db 6 hónapnál nem régebbi igazolványképre és a kimutatási nyomtat-vány két példányára. A kimutatáson ki kell tölteni az alkalmazott ne-ve, munkaköre és a munkába lépés ideje rovatokat. Az igazolványokkiállítása 2002. február 1-tõl március 31-ig tart. 2002. április 1-jétõlkésedelmi pótlékot kell fizetni és egyénileg kell lebonyolítani az iga-zolvány beszerzését.

Az új igazolványok kiállításának díja: 500 Ft. Az elveszett iga-zolványok újrakiállítása 1 000 Ft, amennyiben a tulajdonos rendelke-zik rendõrségi jegyzõkönyvvel, úgy 500 Ft.

Intézetek, klinikák részére nyomtatványt és befizetési postautal-ványt a Gazdasági Fõigazgatóság Szociális Csoportja (Ropoli Móni-ka, telefon: 1182, cím: Honvéd u. 5. Fsz. 19 szoba) biztosítja.

A MÁV-nál felvilágosítást a 333-554-es telefonszámon adnak.Cím: Pécs, Jókai u. 4. Menetkedvezmény Csoport.

A Gazdasági Fõigazgatóság tájékoztatója

a 2002-ben érvényes kilométer-díjakról

19

2002 FEBRUÁR

A tavalyi keceli és tassi tragédiák után azEgészségügyi Minisztérium elhatározta,

hogy a súlyosan sérült gyermek-égésbetegekellátására országos hálózatot hoz létre egy fõ-városi és két vidéki regionális központtal.Mikola István miniszter a Budapesti BethesdaGyermekkórházat jelölte ki fõvárosi (országos)központnak, vidéki regionális centrumoknakpedig a Pécsi Tudományegyetem Gyermekkli-nikáját és a Miskolci GyermekegészségügyiCentrumot �nevezte ki� (közben jórészt helyiforrásokból megkezdõdött az égési központ ki-alakítása a Szegedi Gyermekklinikán).

Az égési központnak biztosítania kell azégésbetegség komplex ellátását a sérüléstõlkezdve a teljes rehabilitációig. Ez magábanfoglalja az intenzív kezelést, a teljes spektrumúsebészeti ellátást, a fizikoterápiás kezelést, apszichés gondozást és a plasztikai sebészeti re-konstrukciót. Mindez természetesen tárgyi ésszemélyi feltételekhez kötött. Aregionális cent-rumnak rendelkeznie kell többek között az in-tenzív osztály integráns részeként mûködtetett,de elkülönített helyiségben elhelyezett intenzívágyakkal, speciális (és igen költséges) égett-be-tegágyakkal, szeptikus mûtõvel és kötözõvel,ún. fürdetõkocsival és speciális sebészeti mû-szerekkel.

A Pécsi Gyermekklinika Intenzív Terápiásés Gyermeksebészeti Osztályai eddig is elláttakközépsúlyos és súlyos égési sérülteket (jelenlegis két olyan gyermek fekszik klinikánkon, akik-nél a bõrfelület 21 %-a, illetve több mint 40 %-a égett meg). A szükséges szakmai felkészült-ség rendelkezésre áll az intézetben. A regioná-lis hatókörrel megnövekvõ számú és súlyossá-gú sérültek ellátása azonban bizonyos infras-trukturális és mûszeres fejlesztés nélkül nemlehetséges. Január végén a pécsi Gyermekklini-ka és a Miskolci Megyei Kórház vezetõi azEgészségügyi Minisztériumban kifejtették,hogy további beruházások nélkül (mindkét in-tézményben mintegy 30 millió Ft-ot kitevõ mi-nisztériumi támogatás lenne szükséges) a regi-onális központ szerepe nem vállalható. (A Bu-dapesti Bethesda Kórház 100 millió Ft tárcatá-mogatást kapott.) Dr. Géher Pál helyettes ál-lamtitkár a leendõ regionális centrumok támo-gatási igényét jogosnak véleményezte és ígére-tet tett arra, hogy a minisztérium megpróbálmielõbb forrást teremteni a szükséges beruhá-zások megvalósításához.

Dr. Soltész Gyula

Pécs, 2002. április 12.

A szabadgyökkutatás hazánkban több mint 20 éves hagyományra tekint vissza.Az akkori POTE-n több olyan intézet is volt, mely már a kezdet kezdetén ezenigen speciális tulajdonságokkal rendelkezõ molekulák humán betegségekkel valókapcsolatát vizsgálta (Biológiai Intézet, I. sz. Belgyógyászati Klinika, KözpontiElméleti Kutató Laboratórium, Kísérletes Sebészeti Intézet).

1984 januárjában dr. Török Béla professzor, a Kísérletes Sebészeti Intézet ak-kori vezetõje kezdeményezésére került megrendezésre itt Pécsett az elsõ �OxigénSzabadgyökök és Szövetkárosodás� konferencia.

Ez a kongresszus hagyományteremtõ jelentõséggel bírt, hisz ezt követõen 2évente különbözõ helyszíneken ismételten megrendezték. A késõbbiekben a ma-gyar szabadgyökkutatás lelkes tagjai Fehér János professzor kezdeményezéséreszekciót alkotva csatlakoztak az ESFR (European Society of Free RadicalResearch) Társasághoz. Így egyre inkább sikerült az e téren tevékenykedõ kuta-tóknak, klinikusoknak bekerülni a nemzetközi vérkeringésbe. E rövid történeti át-tekintés során feltétlenül meg kell említeni néhai dr. Matkovics Béla professzort(Szegedi Tudományegyetem), aki önzetlenül tanította be kutatók sokaságát a sza-badgyökös reakciók alapvetõ mérési metodikáira, szervezõje volt számos szege-di rendezvénynek és a sümegi Membrán Konferencián rendszeressé tette a sza-badgyökös szekciót.

A téma egyre nagyobb fontossága a klinikai betegségek szempontjából, vala-mint a kutatások széles köre szükségessé tette, hogy még markánsabban kapjanaklehetõséget a hazai szakemberek eredményeik rendszeres ismertetésére. Ebbõl acélból alakult meg 2000-ben a Magyar Szabadgyökkutató Társaság, melynek el-nöke dr. Fehér János egyetemi tanár (Budapest), társelnöke dr. Rõth Erzsébetegyetemi tanár (Pécs), fõtitkára dr. Blázovics Anna tudományos fõmunkatárs (Bu-dapest). A társaság elsõ önálló kongresszusára itt Pécsett került sor 2001 áprilisá-ban. A rendezvény sikeréhez nagy mértékben hozzájárult azon kutatócsoportoknagy száma, akik alap- vagy alkalmazott kutatás szintjén foglalkoznak a szabad-gyökök reakcióival, az oxidatív stresszel, illetve az endogén védelem lehetõsége-ivel (Biokémiai Intézet, Szerves- és Gyógyszerkémiai Intézet, I. sz. Belgyógyá-szati Klinika kardiológiai munkacsoport, Immunológiai és Biotechnológiai Inté-zet, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, II. sz. Belgyógyászati Klinika,Bõrgyógyászati Klinika).

Külön szeretném kiemelni, hogy a Kísérletes Sebészeti Intézet azon erõfeszí-tései, melyek célja a klinikai beteganyag oxidatív stressz paramétereinek monito-rozása, ma már széles kollaborációban valósulnak meg, melyben az I. sz. Belgyó-gyászati Klinika, az Urológiai Klinika, az Aneszteziológiai és Intenzív TerápiásIntézet, Sebészeti Klinika, Baleseti és Kézsebészeti Klinika vesz részt.

A Magyar Szabadgyökkutató Társaság I. kongresszusán megfogalmazódottaz a cél, hogy nemcsak a kétévente rendezendõ nagy kongresszuson, hanem éven-te többször is egynapos szimpóziumokat tartva ismertesse a társaság tagjaival ésaz érdeklõdõkkel a legújabb kutatási eredményeket.

2002. április 12-én a PTE ÁOK Tanácstermében tartja a Magyar Szabad-gyökkutató Társaság egynapos szimpóziumát (helyi szervezõ dr. Rõth Erzsébetegyetemi tanár) meghívott elõadókkal �Az oxidatív stressz aktuális kérdései� té-makörben.

A szimpózium részletes programját a márciusi számban közöljük. A rendez-vény ingyenes, és reményeink szerint PhD hallgatónak részvétel esetében kredit-pont számolható el, illetve mint továbbképzõ kurzus ugyancsak kreditálható.

Dr. Rõth Erzsébetintézetvezetõ egyetemi tanár

Regionális Égési Központ a Gyermekklinikán

AMagyarSzabadgyökkutató TársaságSzimpóziuma

20

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

(Krankenhauspharmazie 22. évf. 2001.március; 129-131. o.)

Elöljáróban: Hazánkban a fekvõbe-teg-gyógyintézetek költségtérítésének ésegyúttal teljesítménye mérésének alapja ahomogén betegségcsoport (HBCS)-finan-szírozás. Ezt a rendszert az Egyesült Álla-mokban találták ki, kisebb-nagyobb módo-sításokkal számos ország (pl. Ausztrália,USA, Franciaország, Svájc, Nagy-Britan-nia, Dánia) alkalmazza. Nálunk 1993 ta-vaszán került bevezetésre, �élesben� 1993novembere óta mûködik.

A német egészségügy 2003. január el-sejétõl kívánja bevezetni. 2001 másodikfelétõl 2002. december végéig az átállásravaló felkészülés fogja jellemezni a németkórházakat. Igen sok problémát kell meg-oldaniuk addig: többek között az eddighasznált kódrendszer és elszámolás új kö-vetelményekhez igazítását, a kapcsolódóinformatikai rendszerek fejlesztését, vala-mint az új rendszer hibáinak lehetõség sze-rinti elõzetes felmérését. 2003-tól kezdve ateljes átállásig egy három éves (!) átmene-ti idõszakot kívánnak biztosítani. Mind-ezek mellett német egészségügyi közgaz-dászok is elismerik, hogy az új, mindenrekiterjedõ és bonyolult elszámolási rend-szer nem fog több adatot szolgáltatni, mintegy egyszerûbb.

Önként adódik a kérdés: ennyivel in-novatívabb lenne a magyar egészségügy,mint a német? Hiszen már tíz éve átvettükés alkalmazzuk azt az elszámolási rend-szert, amire egy nálunk jóval fejlettebb (ésgazdagabb) ország egészségügye csakmost készül. Ráadásul nálunk sokkal rövi-debb idõ állt rendelkezésre a bevezetésé-hez. Hiába, a magyar ész és kreativitás!Vagy létezik valami egyéb magyarázat?�

A cikk még külön kitörési pontokat ismegjelöl az intézeti gyógyszertárak szá-

mára, hogy elõsegítse a gyógyszertárnakaz új helyzethez való minél gyorsabb al-kalmazkodását. Ilyen többek között a gyó-gyszerinformációs szolgáltatás fejlesztése,zártforgalmú gyógyszertár kialakítása.

Úgy látszik, a német kollégák igazi né-met alapossággal teszik meg az elõkészü-leteket a HBCS-rendszerre való átállásra,amit egyébként a saját betegellátó és be-tegbiztosítási rendszerükhöz igazítottak. Acikkbõl viszont � legalábbis számomra �nem derült ki, hogy az új elszámolási rend-szerre való átállás a német állam által elha-tározott korszerûsítés, vagy uniós követel-mény?

Egy másik cikk (ugyanezen szám,132-134. o.) már a címében is felteszi akérdést a kórházi gyógyszertárak új lehe-tõségeirõl. Foglalkozik az Internet szere-pével és jövõbeli lehetõségeivel a kórházigyógyszerbeszerzések szempontjából. Te-hát az Internetre nemcsak mint informáci-ós forrásra tekintenek, hanem mint digitá-lis virtuális piacra is. A jövõben azt kíván-ják erõsíteni, hogy a virtuális világ piacána vásárló ne legyen passzív szerepre kár-hoztatva. (Köznapiasan az �eszi-nemeszi�� effektus.) Legyen érdekelt abban,hogy igényeit a kereskedõ is megismerje,tehát tegye is azokat láthatóvá!

(Közbevetett megjegyzés: A PTE ÁOKGyógyszertár gyógyszerrendeléseinek egyrésze szintén elektronikus úton történik.)

Az új lehetõségek közé tartozik a kór-házakon belül a gyógyszerkiadás gépesíté-se is. Gépesítésen értjük egyrészt olyangyógyszercsomagoló gépek használatát,amik a betegek egyszeri, vagy akár napigyógyszeradagját egy csomagolásban, abeteg nevére elkészítik. Agépesítés körébetartozik másrészt a szükséghelyzeti (pl. éj-szakai) gyógyszerkiadás megoldása,gyógyszerkiadó automata segítségével.

Ezekbõl akár több is lehet a kór-házban. Persze nem pénzbedobás-sal mûködnek, hanem a gyógysze-rek rendelésére jogosult orvosokkódjával. Mind a kód, mind az idõ-pont, mind a kért gyógyszer fajtájaés mennyisége a gyógyszertár köz-

ponti adatbankjába kerül.Máshol is leállhat egészségügyi beru-

házás a forráshiány miatt. Képzeljük el,hogy egy intézeti gyógyszertár felújításárahirtelen elfogy a pénz. A megoldás az,hogy az intézeti gyógyszertárat � vagy an-nak egy részét � privatizálják. Itt nemcsaka változatlan, sõt jobb minõségû gyógy-szerellátás volt a feltétel, hanem az is, hogyez az átalakulás modellértékû legyen. Acikk harmadik része ennek folyamatával,feltételrendszerével foglalkozik.

Az egyetemi gyógyszerészképzésbenkötelezõ tantárgy a klinikai gyógyszeré-szet. Egy következõ cikk (22. évf. 2001.október; 467-472. o.) a tantárgy oktatását,a tantervet és annak kialakítását taglalja aberlini szabadegyetemen. Az addigi isme-retanyagra és az elõzõ kurzusokra is szoro-san támaszkodó, logikus felépítésû tantervelõadást nem tartalmaz. A mindössze ti-zenhat fõre méretezett kurzust szemináriu-mok, esetbemutatások és igen sok gyakor-lati, problémamegoldó munka jelenti. Azalapfogalmaktól és a laboratóriumi nor-málértékektõl kezdve a mesterséges táplá-láson és a citosztatikus infúziók készítésénát egészen az intenzív osztályon végzett team-munkáig minden, a klinikai gyógy-szerészetben lényeges tevékenység tan-anyag. Az viszont már több mint szokat-lan, hogy a 64 órás kurzust mindössze hétnapba (!) sûrítették össze.

Miért írtam le mindezeket? Az egész-ségügy nálunk is megújulásra vár. (Ésnemcsak a bérek tekintetében.) Immár Pé-csen is van gyógyszerészképzés. Itthon isegyre nehezebben tudunk megfelelni agyógyítás kihívásainak. A megoldásra vá-ró gondok tehát ha nem is egyformák a né-met kollégákéval, de sok tekintetben ha-sonlók.

Dr. Molnár Béla

Hasonló kérdésekavagy mi foglalkoztatja a német kollégákat?

A német Kórházi Gyógyszerészi Szövetség (ADKA) mind tartalmában, mind kivi-telében igen színvonalas folyóirata a Krankenhauspharmazie. Ennek néhány szá-mából � természetesen a teljesség igénye nélkül � válogattam pár cikket. A válo-

gatás célja annak illusztrálása volt, hogy a (nem is olyan) kissé kedvezõbb körülmények kö-zött mûködõ német egészségügy és ezen belül a kórházi gyógyszerészet milyen problémák-kal szembesül.

21

2002 FEBRUÁR

2002. február 4-6., Pécs

A posztgraduális továbbképzõ tanfo-lyamok a manuális szakmákban

nélkülözhetetlenek. Ezek teszik ugyanislehetõvé egyrészt a folyamatos szinten-

tartást, az új technikák és mûtéti módsze-rek elsajátítását, bemutatását, speciális te-rápiás eljárások lehetõségeinek és eredmé-nyeinek megismerését. Azt, hogy erre mi-lyen igény van a kollégák között, mutattaaz, hogy a meghirdetett tanfolyamra lé-nyegesen többen jelentkeztek, mint amen-nyi résztvevõt ideális körülmények közöttoktatni tudtunk volna. Így májusban márújabb tanfolyamot fogunk indítani.

A Kísérletes Sebészeti Intézet ideálishely a posztgraduális képzések számára,hisz a mûtõtraktus technikai felszereltsége,az állatházi háttér, az orvosok és az asszisz-tencia felkészültsége, az otthonos légkörmind együtt van. A tanfolyam elismertségeszempontjából azonban legfontosabb aszakmai hitelesség, az oktatók elismertsége,

a magas szintû tudásanyag átadása.Ezt a feladatot Nyárády professzor és

kiváló munkatársai biztosították, akikszínvonalas elõadásokkal és a mûtõbenvégzett gyakorlati képzéssel a résztvevõk

õszinte elismerésétvívták ki.

A Kísérletes Se-bészeti Intézet rend-szeresen igénybe ve-szi a Baleseti ésKézsebészeti Klini-ka orvosainak szak-mai segítségét amikrosebészet okta-tásában mind agraduális képzésben,mind a szakorvos-képzésben.

Ezúton is szeret-ném megköszönniNyárády József pro-fesszor, KovácsyÁkos docens, Far-kas Gábor adjunk-tus, Vámhi-dy Lász-ló adjunktus idõt ésfáradságot nem kí-mélõ oktatási mun-káját.

A február 4-6.között 16 résztvevõszámára megtartottkurzus sikeres lebonyolításáért legõszin-tébb elismerésemet és köszönetemet feje-zem ki a Kísérletes Sebészeti Intézet vala-mennyi dolgozójának, kollégáimnak, illet-

ve Nyárády professzor oktató gárdájának,mivel jómagam baleseti sérülés miatt nemtudtam részt venni a tanfolyamon.

Ez utóbbi esemény kiváló szakmai el-

látásáért Nyárády professzornak szemé-lyes hálámat szeretném kifejezni.

Dr. Rõth Erzsébetintézetvezetõ egyetemi tanár

Mikrosebészeti tanfolyamKísérletes Sebészeti Intézet � Baleseti és Kézsebészeti Klinika

F ebruár 14-én került sor a PTEÁOK Klinikai Táplálási Mun-kacsoportjának következõ ülé-

sére, az Egyetemi Gyógyszertár könyv-tárában.

A munkacsoport március 1-jétõl elkívánja indítani a klinikákon ápolt bete-

gek tápláltsági állapotának felmérését.Az ehhez szükséges felmérõlapok ter-vezetét a felmérésben részt vevõk márkorábban megkapták. A mostani meg-beszélésen a felmérõlapokat véglegesí-tették, valamint a felmérés gyakorlatikivitelezését beszélték meg.

A megbeszélés második felébenSzabóné dr. Schirm Szilvia intézetigyógyszerész a parenterális táplálás újlehetõségeit, készítményeit és az azok-kal kapcsolatos fontos adatokat (össze-tétel, alkalmazási területek, ár) ismertet-te.

A Klinikai Táplálási Munkacsoport ülése

Dr. Kovácsy Ákos docens az idegvarratok készítését oktatja

A tanfolyam 14 résztvevõje az ország minden részébõl érkezett

A résztvevõk altatott patkányonérvarratot készítenek

22

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

TöredékekÚjabb körlevél. Belsõ levelezés.Mennyit spórolhatnánk, ha bevezet-nénk a többször használatos borítékot.Minden nyugati egyetemen, aholmegfordultam van ilyen. Ki kellenetalálni?

!400-ágyas Klinika, újságárus. Van bé-lyeg? Persze, a postán� és a betegekhol vesznek bélyeget?

!Parkolunk. Hol nem lehet: tudjuk. A400-ágyas udvarán limitált. Többen iselférnének. Az egyetem udvara lassantönkremegy.

!Folyik a víz. Egy 900 Ft-os szelep azoka. Folyik, már egy éve. Akire tarto-zik nem veszi észre. Pedig õ is odajár� Szólok neki. Karbantartó. Csi-szolunk, fúrunk faragunk, munkalap.Megint folyik. Csiszolunk, fúrunk, fa-ragunk, munkalap. N-szer. Megéri.Kinek? Mi a fenének nekünk karban-tartó? Hívjunk kívülrõl egy mestert.(Otthon az ilyen gondot magam ismegoldom.)

!Orvoskari Hírmondó: Gond az van�Némi önkritika nem ártana� PTE új-ság: Gond egy szál se. Némi önkritikasem ártana� Egy egyetem vagyunk?�20%.

!Új habilitációs szabályzat. Mondjuk,ha Káposzta az elmúlt tíz évben nemírt elsõ szerzõs vagy beküldõ szerzõsdolgozatot, csak a KertbarátokHavilapjában, habilitálhat?

!Lehet-e 0 impakt PhD? Ha nincsimpakt, majd adunk! 100%, el va-gyunk ragadtatva.

!Különbség: Nyereséges � vesztesé-ges? Persze� De majd jön az OEP!Jön?

!Presztízs. Mûszer. Tudás. Presztízs?Mûszer? Tudás? Hiúság. És mi van abeteggel?

!Igazság� igazság� igazság? Igaz az,amit én mondok. Szerényebben!

Miseta Attila

APécsi Tudományegyetem Orvostudományi és Egészségtudományi Szakosztályának tudományos üléseiAz ülések helye: PTE ÁOK Elméleti Tömb III. sz. tantermeAz ülések kezdete: 16 óra

2002. március 4.Tanulságos esetek fóruma1. Choriocarcinoma ritka esete (esetgazda: dr. Bódis József, B.M. Kórház, Szülészeti és Nõgyó-

gyászati Osztály);2. Coecovesicalis fistula �anorexia nervosás� betegben (esetgazda: dr. Pakodi Ferenc, PTE ÁOK

I. sz. Belgyógyászati Klinika);3. Hallervorden-Spatz beteg dystoniás statusának sikertelen pharmacotherapiája után elvégzett

sikeres stereotaxiás pallido-thalamotomia (esetgazda: dr. Hollódy Katalin, PTE ÁOKGyermekklinika).

2002. március 11.Felkért elõadások1. Dr. Kellermayer Miklós (PTE ÁOK Klinikai Kémiai Intézet): Az élõ sejt (emlékelõadás

Ernst Jenõ professzor halálának 21. évfordulójára);2. Dr. Gallyas Ferenc (PTE ÁOK Idegsebészeti Klinika): Egy megdöbbentõ kísérleti ered-

mény �eretnek� magyarázata.

2002. március 18.Tanulságos esetek fóruma1. Hasi aorta ál-aneurysma megoldása stent-grafttal (esetgazda: dr. Kollár Lajos, Sebészeti

Tanszék B. M. Kórház, Érsebészeti Osztály);2. Phaeochromocytoma tüneteit utánzó temporalis epilepsia (esetgazda: dr. Király Ágnes,

PTE ÁOK I. sz. Belgyógyászati Klinika);3. Egy elõrehaladott orális carcinomás, korábban több intézet által inkurábilisnak

véleményezett beteg eredményes kombinált kezelése (esetgazda: dr. Olasz Lajos, PTEÁOK Fogászati és Szájsebészeti Klinika).

2002. március 25.Felkért elõadások

1. Dr. Muszbek László, akadémikus (DE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris PatológiaiIntézet): Véralvadási faktorok betegséget okozó mutációi és polimorfizmusai.Klinikum � laboratóriumi diagnosztika � alapkutatás;

2. Dr. Czirják László (PTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika): Klinikai és immunológiaivizsgálatok systemás sclerosisban és más kötõszöveti betegségekben.

2001 novemberében Budapesten megala-kult az AO (Arbeitsgemeinschaft fürOsteosynthesefragen) Alumni Magyaror-szági Csoportja. (Az AO svájci székhelyû,orvosokból, mérnökökbõl álló munkaközös-ség, mely a törésgyógyítás, mûtétes töréske-zelés alapelveit dolgozta ki, illetve folyama-tosan a korszerû módszerek, implantátumokterjesztésével és világszerte ezek propagálá-sával, oktatással is foglalkozik. E szervezettöbb rendezvényén vettek részt már munka-társaink Davosban.)

Ahazai AO Alumni Csoportnak is az AOelvek terjesztése, illetve oktatása a feladata. Acsoport 5 tagú elnökségében a PTEBalesetsebészeti és Kézsebészeti Klinikáról kétkolléga kapott szerepet: a tudományos titkárdr.Vámhidy László adjunktus, a pénztáros funkci-óját dr. Naumov István adjunktus tölti be.

Az AO Alumni Csoport 2002. február12-14. között Budapesten, az Országos Bal-eseti és Sürgõsségi Intézet szervezésébenrendezte meg a felsõ végtag sérüléseivel fog-lalkozó AO Szemináriumot, amelyen svájciés hazai elõadók ismertették a vállövtõl acsuklóig terjedõ régiók konzervatív és mûté-tes kezelési módszereit. Klinikánkról a kö-vetkezõ elõadások hangzottak el: NaumovIstván: Alkar diaphysis törések: beosztás,konzervatív kezelés; Nyárády József:Distalis alkar törések: beosztás, konzervatívkezelés; Vámhidy László: Distalis alkar töré-sek kezelése fixateur externnel. Aszeminári-umhoz tudományos ülés csatlakozott, me-lyen dr. Ezer Ferenc: Aradius distalis vég tö-rései � elsõsorban fiatal traumatológusokszempontjából, klinikai, szakrendelõi kör-nyezetben címû elõadással szerepelt.

Megalakult az AO Alumni Magyrországi Csoportja

AHumán Anatómiai Intézetbõl

! Az IBRO International Workshop-on(Debrecen, 2002. január 24-27.) az intézettagjai az alábbi poszterekkel vettek részt:Csernus V., Józsa R., Reglõdi D., Hollósy T.,Somogyvári-Vigh A., Arimura A.: The effectof PACAP on rhytmic melatonin release inavian pineals; Reglõdi D., Tamás A.,Lengvári J.: Assessment of neurologicalrecovery following permanent focalischemia in rats; Tamás A., Reglõdi D.,Szántó Z., Borsiczky B., Lengvári I.:Comparative neuroprotective effects ofPACAP and VIP in a rat model of focalischemia; Jakab B., Németh J., Reglõdi D.,Lubics A., Józsa R., Tamás A., Lengvári I.,Görcs T., Szolcsányi J.: Distribution of VIPin the central nervous system of various spe-cies measured by a new radioimmunoassay;Rábl K., Reglõdi D., Bánvölgyi T.,Somogyvári-Vigh A., Lengvári I., GábrielR., Arimura A.: The effect of PACAP on thesurvival of horizontal cells of the turtle reti-na � an electrophysiological study; Toller G.,Rékási Z.: Circadian expression of Bmal1-Clock and serotonin N-acetyltransferasetranscripts in chicken retina cells andpinealocytes; Polocsányi B., Gaszner B.,Szikszai B., Kozicz T.: Appearance of FOS-immunreactivity in the nucleus intersitialisstriae terminalis following the application ofdifferent stressors; Gaszner B., Szikszai B.,Polocsányi B., Kozicz T.: The activation ofurocortin immunoreactive neurons in theEdinger-Westphal nucleus following acutestress; Szikszai B., Polocsányi B., GasznerB., Kozicz T.: Distribution of FOS-immunre-activity in the amygdala following the appli-cation of different stressors; Kozicz T.: Thedistribution of urocortin immunoreactivityin the rat�s gastrointestinal tract.

ACsaládorvostani Intézetbõl

! Intézetünk szerkesztésében és kiadásá-ban megjelent �Családszakorvos-képzés éstovábbképzés� címen a minõsített oktatásiprogramok katalógusa a 2002-es tanév I. fél-évére. A Dunántúl egész területén közel2600 háziorvos kolléga kapja kézhez kataló-gusunkat. A szakorvosok részvétele a folya-matos továbbképzésben 2000. január 1-jétõlkötelezõ. A katalógusban 9 megye területé-rõl számos oktatási programot találhatnak,melyek segítségével a szakorvosok meg-õrizhetik és gyarapíthatják tudásukat, vala-mint diagnosztikai és gyógyító készségeiket.

! A folyamatos szakorvostovábbképzés(CME) keretében tovább folytatódott az in-tézetünk által szervezett �Interdiszciplinárismedicina� címû továbbképzõ tanfolyamso-rozat. Januárban a �Bioetikai témák család-orvosoknak�, februárban a �Pszichoszoma-tikus betegségek a háziorvosi gyakorlatban�címû továbbképzések hangzottak el. A so-ron következõ tanfolyam kivételesen nem akövetkezõ hónap elsõ szombatján, hanemáprilis 6-án lesz. Címe: �A szívelégtelenségkorszerû gyógyszeres kezelése.�! 2002. február 21-ével kezdõdõen mindencsütörtökön 15.30-tól intézetünk szervezé-sében �Családorvostan� speciál kollégiu-mon vehetnek részt a PTE IV-VI. éves or-vostanhallgatói. Az elõadásokra éskerekasztal megbeszélésekre nagy tapaszta-latú és sikeres családorvosok közremûködé-sével kerül sor.! A Családorvostani Intézet idén is meg-szervezi a �Junior Bálint-csoport�-ot a IV-VI. évfolyamos orvostanhallagatók részére.A program 2002. február 14-én 17 órakorkezdõdik. A Bálint csoport pszichoterápiásalapismereteket nyújt, segít a megfelelõpszichoszomatikus szemlélet és a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításában. Érdeklõdniaz intézet titkárságán lehet.! 2002. március 8-9-én kerül megrende-zésre intézetünk szervezésében a Családor-vos Kutatók Országos Szervezetének(CSAKOSZ) I. konferenciája. Az újonnanalakult szervezetbe azokat a családorvoso-kat, rezidenseket és orvostanhallgatókat vár-juk, akik érdeklõdnek a családorvosi gya-korlattal kapcsolatos kutató munka iránt. Azelsõ konferencián a CSAKOSZ szervezetiés mûködési szabályzatának megvitatása ésa vezetõségválasztás mellett a következõ fõtémák kerülnek tárgyalásra: családorvosikutatás módszertana, valamint a népegész-ségügy kiemelt feladatai az új évezred kü-szöbén. A konferencia vendégei és elõadóilesznek többek között a Northeastern OhioUniversity (NEOUCOM) CsaládorvostaniTanszékének vezetõje és oktató családorvo-sai.

Az Élettani Intézetbõl

! 2002. január 24-26. között rendeztékmeg az IBRO (International Brain ResearchOrganization) workshopját �SignalingMechanisms in the Central and PeripheralNervous System� címmel a Magyar Idegtu-dományi Társaság támogatásával. Az intézetmunkatársai az alábbi prezentációkkal vet-

tek részt: Karádi Z., Lukáts B., Hernádi I.,Kellényi L., Papp Sz., Göde J., Szalay Cs.:Complex attributes of chemosensory neu-rones in the nucleus accumbens of the rat;Bagi É. E., Fekete É., Bányai D., Lénárd, L.:Effects of angiotensin II and III microinjec-tions into the zona incerta on thirst motivat-ed behavior of rats; Petykó Z., Niedetzky Cs.,Lénárd L.: Morphological and electrophysi-ological characteristics of medial prefrontalneurons in the rat; Lukáts B., Koltai K.,Szalay Cs., Göde J., Keszthelyi Zs., Pat T.,Karádi Z.: Intrahypothalamic application ofSTZ fails to cause diabetes-like symptomsin chrome pretreated rats; Papp Sz., LukátsB., Szalay Cs., Göde J., Hernádi I., KellényiL., Karádi Z.: Taste-responsive neurones inthe nucleus accumbens of the rat.

AFarmakológiai és FarmakoterápiaiIntézetbõl

! Dr. Barthó Loránd és dr. Pintér Erika azOM 2001. évi mûszerbeszerzési pályázatánközösen 2 340 E Ft vissza nem térítendõ tá-mogatást nyert, plethysmograf és számító-gép beszerzésére.! Lázár Zsófia PhD-hallgató a MagyarFarmakológiai Társasághoz (MFT) benyúj-tott �Nem-adrenerg, nem-kolinerg ingerü-letátvivõ anyagok szerepe enterális sima-izom-preparátumok ideg-közvetítette moz-gásválaszaiban� c. ifjúsági pályamunkájávalmegosztott I. díjat nyert. Társszerzõi: BenkóRita, Barthó Loránd (Pécs), AnaidShahbazian és Peter Holzer (Graz).! Dr. Benkó Rita PhD-hallgatót az MFTtagjai sorába választotta.! Az MFT által adományozott �Issekutzdíj és emlékérem�-re 2002-ben intézetünkhárom tagját is jelölték. Közülük és számosmás jelölt közül a vezetõség és a közgyûléstitkos szavazással dr. Barthó Lorándnak ítél-te az érmet. (Az elmúlt évtizedekben VargaFerenc és Szolcsányi János professzor is adíjazottak között volt.)! 2002. január 24-26. között Debrecenbenkerült megrendezésre az IBRO InternationalWorkshop on Signalling Mechanisms in theCentral and Peripheral Nervous System�kongresszusa, ahol intézetünket egy elõadás(Helyes Zs., Pintér E., Pórszász R., Peitl B.,Kéri Gy., Szolcsányi J.: Analgesic and anti-inflammatory effects of TT-232, a heptapep-tide somatostatin analogue, in the rat) és akövetkezõ poszterek képviselték: Varga A.,Szõke É., Czéh G., Szolcsányi J.: Effect ofprotein kinase inhibitors on capsaicin-

23

2002 FEBRUÁR

INTÉZETI, KLINIKAI HÍREK, INFORMÁCIÓK

24

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

evoked desensitization; Pintér E., HelyesZs., Pórszász R., Zsombok A., Szolcsá-nyi J.:Anti-inflammatory effect of a heptapeptidesomatostatin analog TT-232 in the rat,mouse and rabbit skin; Németh J., Oroszi G.,Jakab B., Szilvássy Z., Szolcsányi J.: 125Ilabelling and purification of neuropeptidesfor radioimmunoassay; Jakab B., Németh J.,Reglõdi D., Lubics A., Józsa R., Tamás A.,Lengvári I., Görcs T., Szolcsányi J.:Distribution of VIP in the central nervoussystem of various species measured by anew radioimmunoassay.

AKísérletes Sebészeti Intézetbõl

! Dr. Mohammad T. Jaberansari egyetemitanársegéd 2001. december 17-én 100%-osszavazati aránnyal megvédte �Myocardialendogenous adaptation following ischaemicpreconditioning. Study-ing the second win-dow of protection� címû PhD értekezését. ! 2002. január 14. és február 1. között 9 re-zidenshallgató vesz részt intézetünkben 3hetes kötelezõ manuális készségfejlesztõgyakorlaton, melyet a Sebészeti Klinikávalés a Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klini-kával együtt szervezünk.! A 78th Physiological Days of the Slovakand Czech Physiological Societies, The FirstMultilateral Conference of the Physiologistsfrom Central Europe konferencián (Piest�-any, Szlovák Köztársaság, 2002. február 5-8.) dr. Lantos János egyetemi docens �Longterm follow-up of leukocyte function duringmyocardial reperfusion injury� (társszerzõk:Temes Gy., Rõth E.) címmel elõadást; dr.Jancsó Gábor egyetemi tanársegéd �Defi-ning ACE inhibitors role in augmenting asubsthreshold ischaemic preconditioningstimuli� (társszerzõk: Rõth E., JaberansariM.T., Borsiczky B., Kiss K., Szeberényi J.)címmel felkért elõadást tartott.

ABiokémiai és Orvosi Kémiai Intézetbõl

! Dr. Molnár Péter egyetemi docens résztvett a 13. Nemzetközi Karotinoid Szimpózi-umon (13th International CarotenoidSymposium), melyet 2002. január 6-11-igHonoluluban (Hawaii, USA) tartottak. Ahá-romévenként megrendezett szimpóziumona világ 26 országából 260 kutató vett részt.Molnár docens egy elõadással, valamint hatposzter bemutatásával terjesztette elõ az in-tézet karotinoid munkacsoportjának hazai ésnemzetközi kollaborációk keretében elértlegújabb eredményeit. Sor került egy továb-bi elõadásra is, melyet a MTA Kémiai Ku-

tatóközpont Molekulafarmakológiai Osz-tályának fiatal munkatársa tartott, bemu-tatva az intézeteink közötti együttmûkö-dés új eredményeit. Elõadások: P. Molnár,J. Deli, G. Tóth, A. Steck, A. Häberli, H.Pfander: (E/Z)-isomerization of 5,6-diepikarpoxanthin and of the diastereoiso-mers of violaxanthin; Zs. Bikádi, F. Zsila,J. Deli, M. Simonyi: Supramolecular self-assemblies of capsanthol and derivatives:theoretical methods for structure analysis;Poszterek: E. Õsz, P. Molnár, F. Zsila, G.Tóth: Preparation and characterization of(9Z,9�Z)-lutein (neolutein C);P. Molnár, H. Hashimoto, G. Tóth: Opticalabsorption-, Raman- and FT-IR study ofvarious natural and semisynthetic (all-E)-carotenoids; P. Molnár, G. Tóth, A. Steck,H. Pfander: Preparation of mono-Z-iso-mers of semisynthetic violaxanthins anddetermination of their geometrical configuration; P. Molnár, J. Deli, G. Tóth, A.Häberli, H. Pfander: Isomerization of(all-E)-5,6-diepikarpoxanthin: prepara-tion and characterization of (9Z)-, (9�Z)-,(13Z)-, (13�Z)- and (15Z)-5,6-diepikar-poxanthin; J. Deli, P. Molnár, E. Õsz, F.Zsila, G. Tóth: New method for prepara-tion of partially acetylated carotenoids bysodium-borohydride; P. Molnár, J. Deli,Z. Matus, E. Õsz, F. Zsila, G. Tóth:Isolation and (E/Z)-isomerization of 3�-epilutein; preparation and characterizationof (9Z)-, (9�Z)- (13Z)- and (13�Z)-isomersof 3�-epilutein.

AFül-Orr-Gégeklinikáról

! Dr. Gerlinger Imre, a Fül-Orr-Gége-klinika adjunktusa megosztott elsõ helyezést

ért el a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gége Klinika által kiírt, dr. Kepes Pálemlékére meghirdetett pályázaton. Anyertes pályamunka címe: �Lézerrel asz-szisztált endoszkópos orrmelléküreg-se-bészet�.! Dr. Gerlinger Imre adjunktus résztvett a 2001. november 14-17. közöttHannoverben megrendezett �6. Euro-pean Cochlear Implants and ImplantableHearing Aids� címû nemzetközi munka-értekezleten. A résztvevõk gyakorlatiképzést kaptak a cochlearis implantáció-val és a közepfülbe ültethetõ hallókészü-lékekkel kapcsolatos mûtéti technikák-ról.

APatológiai Intézetbõl

! 2001. június 20-án dr. Tornóczky Ta-más sikerrel védte meg PhD doktori érte-kezését, melynek címe: Proliferációs ésmolekuláris pathologiai vizsgálatoklágyrész daganatokban.! Dr. Tornóczky Tamás 2001. október 1.és december 29. között tanulmányútonvett részt az angliai Newcastle UponTyne Egyetemén. A Department of ChildHealth Royal Victoria Infirmary-ban töl-tött idõszak alatt gyermekkori daganato-kon végzett molekuláris patológiai vizs-gálatokat. A tanulmányút Magyar ÁllamiEötvös Ösztöndíj támogatással valósultmeg.! 2001. december 18-án dr. Méhes Gá-bor PhD-értekezésének sikeres védésérekerült sor, �Daganatsejtek genetikai ésfunkcionális vizsgálata cytometriai mód-szerekkel� címmel.

Adónk 1 %-aTisztelt Támogatónk!

Amint azt Ön is bizonyára tudja, karunk fennmaradásához és mûködéséhez � minden fo-rintra szükség van.

Nagy megtiszteltetésnek tartanám, ha Ön élne a törvény adta lehetõséggel, miszerintszemélyi jövedelemadójának 1 %-át az egyetem céljaira fordítaná. Az így összegyûlt ösz-szeget a

Pro Medicina Quinqueecclesiensis Alapítványkuratóriuma az egyetem legégetõbb gondjainak megoldására hasznosíthatná.Amennyiben Ön az önadózó kategóriába esik, felhívjuk szíves figyelmét az Adóhivatal

által kiküldött megfelelõ papír kitöltésére. Amennyiben nem önadózó, szíveskedjék a GI-tólkapott nyilatkozatot kitöltve visszaszolgáltatni. A nyilatkozatokat a munkahely fogja össze-gyûjteni.

Az Alapítvány adószáma: 19032595-1-02Nagyon kérjük, hogy támogatásával segítse munkahelyét.Bízva kedvezõ elhatározásában, szívélyes üdvözlettel:

Dr. Fischer Emil egyetemi tanáraz Általános Orvostudományi Kar dékánja

25

2002 FEBRUÁR

AMagyar Szabadalmi Hivatal pályázati felhívása új mûszakialkotások, kutatási, feltalálói eredmények elismerésére

Gábor Dénes, a világhírû mérnök-fizikus a holográfiai módszer fel-találásáért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért 1971-ben kaptameg a fizikai Nobel-díjat. Maradandót alkotott az információelmélet, azelektronoptika és a plazmafizika területén, élete utolsó évtizedeibenmintaadó szociális érzékenységgel elemezte az emberiség túlélését befo-lyásoló globális problémákat. Ennek keretében mélyrehatóan foglalko-zott a nyersanyag- és energiaforrások várható kimerülésének kérdésével,az ökológiai egyensúly megbomlásának veszélyeivel. Munkássága ma ismozgósítja a mûszaki és a természettudományok legkiválóbb mûvelõit.Szellemi öröksége ápolásának jegyében, Gábor Dénes Nobel-díjjal va-ló elismerésének 30. évfordulója alkalmából a Magyar Szabadalmi Hi-vatal új mûszaki alkotások, kutatási, feltalálói eredmények elismerésérepályázatot hirdet az alábbi szakmai területeken:

a) biotechnológia;b) gyógyszerkémia, gyógyszer-technológia;c) élelmiszeripar és mezõgazdaság.

A pályázók köre:Kutatóintézetekben, felsõoktatási intézményeknél, termelõ, ill. szolgáltatóvállalatoknál dolgozó, legfeljebb PhD tudományos fokozattal rendelkezõazon szakemberek pályázhatnak, akik az adott kutatási témában 1991-benvagy késõbb kezdték meg tevékenységüket.

Pályázati feltételek:A pályázati témát regisztráltatni kell; ezt a kutatás témavezetõjének, vagy a fi-atal szakember oktatási, egyetemi vagy kutatási mûhelybeli tutorának írásávalcélszerû kiegészíteni.

A pályázatok regisztrálása:Aregisztrálás helye: Magyar Szabadalmi Hivatal Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központ Iparjogvédelmi Promóciós Osztály:1054 Budapest, Akadémia u. 21.A regisztrálás határideje: 2002. március 1.A regisztrálásnak tartalmaznia kell: a kutatási téma rövid leírását; a kutatás során elérni kívánt eredményt; a kutatás helyének pontosmegjelölését; a kutatás megkezdésének évét; a témavezetõ nevét, elérhetõségét; a kutató nevét, születési évét, elérhetõségét; a kutatószakmai pályafutásának leírását.

A pályázat tartalmi követelményei:1) A kutatási tevékenységgel megoldani kívánt tudományos probléma és a megoldás részletes ismertetése, minimum 10, maxi-

mum 50 oldal terjedelemben.2) A kutatási téma iparjogvédelmi feltárása, amelyhez a Magyar Szabadalmi Hivatal a regisztrált pályázók részére ingyenes in-

formációs csomagot ad, és iparjogvédelmi kutatási lehetõséget nyújt.3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a pályázatok tartalmát titkosan kezeli.

A pályamunkák leadási helye: Magyar Szabadalmi Hivatal Iparjogvédelmi Promóciós Osztály, 1054 Budapest, Akadémia u. 21.A leadás határideje: 2002. szeptember 30.

Értékelés:A benyújtott pályázatokat szakértõi bírálóbizottság értékeli és díjazza. A testület elnöke: a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke. Tagjaiaz egyetemek, az MTA kutatóintézeteinek képviselõi, a Magyar Szabadalmi Hivatal elbíráló munkatársai, valamint a pályamunkák ku-tatási témavezetõi körébõl kerülnek kiválasztásra. A testület három, egyenként 550 000 Ft értékû díjat adományoz, amelynek egy részéta kutatónak szakmai konferencián való � tutorával közös � részvétele költségeire van módja fordítani.A Magyar Szabadalmi Hivatal támogatja az értékes pályamûvek megjelentetését szakfolyóiratokban, valamint konzultációs lehetõségetbiztosít a kutatási eredmény és/vagy találmány jogvédelmének hazai és külföldi megszerzéséhez.Az ünnepélyes díjkiosztás helyérõl és idejérõl a pályázat résztvevõi külön értesítést kapnak.

Osztrák-magyar ösztöndíj

Az Osztrák-Magyar AKCIÓ Alapítvány Kurató-

riuma pályázatot hirdet ausztriai és magyarorszá-

gi oktatási, kutatási és felsõoktatási területen

folytatott ausztriai ösztöndíjas tartózkodásra. Az

ösztöndíjas program keretében hallgatói, kutatói,

egyetemi oktatói, PhD-hallgatói ausztriai ösztön-

díjak és nyári nyelvtanfolyami tartózkodás pá-

lyázhatók meg.

Részletes információ az alapítvány titkárságán

kérhetõ: levélcím: 1438 Budapest, Pf. 507.,

tel./fax: +36 1 3519839; internet:

www.prof.iif.hu/omaa; e-mail:

AOEU@OMAA.PH.HU.

Benyújtási határidõk az ösztöndíjakra 2002.

március 15. és október 15.

PÁLYÁZATOK

26

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Tájékoztató az MTA egyezményes tanulmányutakpályázási rendjérõlAz MTA és a vele intézményesített kapcsolatbanlévõ tudományos akadémiák, illetve kutatásiközpontok közötti megállapodások keretében 2002-ben is lehetõség van tanulmányutak megvalósítására.Az MTAegyüttmûködõ partnereinek mellékelt listájánrelációnként feltüntettük a pályázással kap-csolatoslegfontosabb tudnivalókat, a pályázás módját.A munkatervben rögzített együttmûködési témákrólaz érintett intézetek közvetlen tájékoztatást kaptak, dea NEI illetékes munkatársai természetesen mindentovábbi kérdés megválaszolásában szívesen állnak ren-delkezésre.A tanulmányutak benyújtásához használatos munkater-vi ûrlapot kérjük, szíveskedjenek sokszorosítani, ésminden tanulmányúti igényhez 3 példányban � akülföldön használandó munkanyelven kitöltve � a NEI-hez beküldeni a következõ címre: Nemzeti Együttmûködési Iroda, 1051 Budapest, Nádor u. 7.Jelentkezési határidõ: folyamatos.Az MTA egyezményes partnerei � a 2002-re megpá-lyázható megállapodások listáját elolvashatják azegyetem honlapján Pályázati Hírlevelünkben.

Virtual brokerage in life sciences to foster networking of universities and industryThe aim of �Fellows for Industry� is to strenghten actively coopera-tion between universities and companies. Firms get access to up-to-date scientific know-how, whereas scientists have the possibility toextend their practical knowledge in companies, all this financed by theEuropean Commission.One summit of �Fellows for Industry�is a virtual brokerage event tosupport the final deadlines for Marie Curie fellowships. Starting with18th Feb to 8th March up to date profiles of host institutions will be pre-sented on the homepage (www.bit.ac.at/ffi). Interested young researcherswill have the opportunity to get in contact with the suitable �hosts�.At www.bit.ac/fellows_for_industry.htm there is already a catalogue ofmore than 250 host organisations from 13 countries who are willing to takefellows.�Fellows for Industry� is based on the Maria Curie Fellowship programmeof the European Commission, the final deadlines are 13th March and 10thApril.

Dr. Gerald Müller-Niklas, IHP National Contact Point, AustriaHead of Unit, Training and Mobility of Researchers, E-mail:mniklas@bit.ac.atMag. Dr. Larissa Kahr, Quality of Life, E-mail: kahr@bit.ac.at

Magyar-francia TéT pályázat

Az Oktatási Minisztérium Nemzetközi Helyet-

tes Államtitkárságának Nemzetközi Kétoldalú

Kapcsolatok Fõosztálya pályázatot hirdet a Ma-

gyar Köztársaság és a Francia Köztársaság köz-

ti kétoldalú kormányközi tudományos és tech-

nológiai együttmûködés keretében kutatási/fej-

lesztési projektek nemzetközi kutatócseréjének

támogatására.

A pályázatok beküldési határideje:

2002. május 17.

Apályázatokat kérjük az alábbi címre beküldeni:

Oktatási Minisztérium

Nemzetközi Kétoldalú

Kapcsolatok Fõosztálya

1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

Pályázati ûrlap az OM honlapjáról tölt-

hetõ le: http://www.om.hu

A részletes kiírás megtalálható az egyetem hon-

lapján, a Pályázati Hírlevélben.

APécsi Tudományegyetem díja

az év legjelentõsebb szellemi alkotásáért

Célja: az egyetemen folyó kutatómunka elismerése. Karonként évente

maximum két díj adható ki.

A díjakat pályázat formájában lehet elnyerni.

A pályázat feltételei:

! pályázhatnak a PTE teljes közalkalmazotti jogviszonyban

foglalkoztatott oktatói, kutatói;

! pályázni lehet bármilyen jelentõs szellemi alkotással, ami a

tárgyévet megelõzõ évben készült, illetve jelent meg.

A díj összege 100 000 Ft, amit többször is meg lehet nyerni.

A pályázati határidõ minden év január 1-je,

pótlólagosan 2002. március 1.

A pályázatokat az egyetem karain a Dékáni/Fõigazgatói Hivatalokban a

megfelelõ, kitöltött ûrlappal együtt kell benyújtani.

A szükséges ûrlap és a bõvebb információ irodánkon beszerezhetõ (PTE

ÁOK Pályázati Iroda, Szigeti u. 12. I. emelet, tel: 5311, 6298, 6299)

Az OTKA Bizottság által meghirdetett mûszer- és posztdoktori pályázat

pályázati ûrlapjai beszerezhetõk irodánkon, illetve letölthetõk az OTKA

honlapjáról (www.otka.hu)

OTKA Mûszerpályázat � beadási határidõ 2002. március 11.

OTKA Posztdoktori pályázat � beadási határidõ: 2002. április 8.

Mindkét pályázattal kapcsolatban részletes információ az OTKA iroda

honlapján olvasható.

Magyar Tudományos Akadémia