dr. sebők andrás, palotás gábor, mihók sándor

Az „Élelmiszer az életért” Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai

Platform Stratégiai Kutatási Terve és a

készülő Megvalósítás Terv

dr. Sebők András, Palotás Gábor, Mihók Sándor

12009.12.11. MNÉTPSzakmai Fórum, NKTH

Az MNÉTP Stratégiai Kutatási Tervének kidolgozása

• Az első Stratégiai Kutatási Terv 2005 októbere – 2006 márciusa között készült• párhuzamosan az ETP Stratégiai Tervével

• azt felhasználva• Ahhoz javaslatokat küldve

• A jelenlegi Stratégiai Kutatási Terv a régi felülvizsgált, aktualizált változata


A kidolgozás módszere (1)1. Kiadás (2006)1. Az ETP Jövőkép dokumentum és Stratégiai Kutatási

Tervezet• magyar nyelvű ismertetésének előzetes szétküldése• nyilvános megvitatása• magyar prioritások kiválasztása, fő irányok, fő K+F+I

területek kijelölése2. Vitaanyag megfogalmazása3. Több körös megvitatás, módosítás

• Irányító testület – kétszer• Nyilvános szóbeli megvitatás• Internetes megvitatás• Nyilvános megvitatás• Internetes megvitatás


A kidolgozás módszere (2)

4. Elfogadás5. Széleskörű terjesztés elektronikusan. Ismertetés,

megvitatás kb. 15 rendezvényen országszerte (2006-2008) • Felhasználható információ


A kidolgozás módszere (3)

2. Átdolgozott kiadás (2009)1. A módosított vitaanyag elkészítése

Felhasznált fontosabb források:• A 2006. évi K+F+I Stratégiai Terv• ÉFOSZ – Élelmiszeripari ÁPB: „A magyarországi

élelmiszeripar középtávú stratégiájának alapjai”• FVM: Nemzeti Agrár Kutatás-fejlesztési és Innovációs

Stratégia (tervezet)• ETP Food for Life: Jövőkép dokumentum, Stratégiai

Kutatási Terv, Megvalósítási Intézkedési Terv• A 3 év alatt összegyűjtött javaslatok, észrevételek,

tapasztalatok


A kidolgozás módszere (4)2. Megvitatás az Irányító Testülettel és a Mirror Group-pal és

módosítás • 2 körben: 1 szóbeli, 1 e-mail

3. Nyilvános vitára bocsátás és módosítás 2 körben• megküldés valamennyi tagnak + Internet• ezután a tervezett szóbeli megvitatásra már nem volt

szükség• megvitatás a KÉKI tudományos műhelyével

4. Az Irányító Testület és a Mirror Group jóváhagyása„A Magyar élelmiszeripar egyeztetett innovációs

stratégiai terve 2009-2014”5. Közzététel elektronikusan és nyomtatva6. Ismertetés 3 regionális rendezvényen és 3 további

rendezvényen


Az MNÉTP küldetése• Az innováció elősegítése és erősítése a magyar élelmiszer

gazdaságban, elsősorban az élelmiszer-feldolgozó iparbanösszehangolt erőfeszítésekkelezáltal hozzájárulvaa magyar élelmiszer gazdaság• sikeres fejlődéséhez• versenyképességének javításához

• Új termékek, eljárások, szolgáltatások, rendszerek, piaci megoldások

• Az élelmiszerlánc mentén történő együttműködés lehetőségeinek kiaknázása• nyers-, alap-, csomagolóanyag előállítás• kapcsolódó tudományok, határterületek


Fogyasztói elvárások• Élelmiszer-biztonság• Az étrend egészségre gyakorolt hatása• Az egészségben eltöltött életszakasz

meghosszabbítása• Átláthatóság – az állítások bizonyíthatósága (pl. fajta,

minőség, eredet, egészségvédő/egészségjavító hatás, bio, stb.)

• Érték arányos ár (az előnyök és az ár összhangja)• Frissesség / hatékony, gyors árukezelés• Hozzáférhető, széles választék – a kisebb kapacitású

gyártók áruja is• Fenntarthatóság, a káros környezeti hatások

csökkentése


8

9

Az innováció fő mozgatórugói Európában, Észak-Amerikában és

a világon 2005-ben (%)(CIAA Data & Trends 2006)

Etika Fitness Élvezet Kényelem EgészségEurópa Észak-Amerika Világ


A stratégia alapjai• Az árverseny megnyerését a magyar élelmiszeripar

erőforrásai és kapacitásai nem teszik lehetővé

• Az innováció:• magasabb hozzáadott értékű, megkülönböztethető

termékek • értékarányos ár• a magasabb ráfordítás elismertethető

• Az élelmiszerlánc mentén és a határ területekkel történő együttműködés lehetőségeinek kiaknázása


Megoldások• Összpontosítás néhány fő területre:

• élelmiszer-minőség és feldolgozás• fenntartható fejlődés

• A tudás transzfer javítása (kiemelt fontosságú)

• Támogató területek• élelmiszer-biztonság• terméklánc-menedzsment• az élelmiszer és a fogyasztó• a táplálkozás és az egészség közegészségügyi

vonatkozásai

• A K+F ráfordítás növelése és kiszámíthatóvá tétele• állami• vállalati• az EU források megszerzése


„Az élelmiszer az életért” Európai Technológiai Platform Stratégiai Kutatási

Terve(A magyar fő irányok vastagon szedve)

1. Az egészségtudatos választás könnyűvé tételének biztosítása

2. Egészséges étrend kialakítása és fenntartása

3. Kiváló minőségű, nagyobb hozzáadott értékű élelmiszer-termékek rendelkezésre bocsátása

4. Olyan biztonságos élelmiszerek biztosítása, amelyekben a fogyasztók megbízhatnak

5. Fenntartható élelmiszer-termelés elérése

6. Az élelmiszerlánc irányítása7. A kommunikáció, oktatás és

technológia-transzfer optimalizálása

-

Élelmiszer-minőség és feldolgozás Élelmiszer-

biztonság

Élelmiszerés fogyasztó

Kommunikáció, Oktatás,

Technológia -transzfer

Élelmiszer lánc management

Az élelmiszer

és az egészség

Fenntarthatóélelmiszer termelés


MNÉTP stratégia: Élelmiszer-minőség és feldolgozás (1)

• Megkülönböztethetően előnyös tulajdonságú:• nagyobb élvezeti értéket és kényelmet nyújtó;• a hagyományos élelmiszerek tulajdonságait megőrző

• a magyar fogyasztó ízlésének jobban megfelelő és helyi

• az egészségtudatos étrendet segítő termékek fejlesztése


13

Élelmiszer-minőség és feldolgozás (2)

• A feldolgozási technológiák és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése – a hatékonyság növelő és veszteség csökkentő módszerek és műszaki megoldások alkalmazása• költségcsökkentés a minőség megőrzése mellett• házon belül és az élelmiszerlánc mentén

• Szorosabb együttműködés a határterületekkel (ICT, gépipar, orvostudomány, logisztika, stb.) – a képességek és erőforrások kombinálása meghatározó szakértelemmé


14

MNÉTP stratégia: A fenntartható élelmiszer-termelés (1)

• A fenntartható élelmiszer-termelés szempontjainak érvényesítése a feldolgozási technológiák és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése során

• A magyar élelmiszerekről kialakítandó kép:• Természetes jellegű, hamisítatlan, környezeti

szennyeződésektől mentes• Kedvező természeti adottságok, válogatott

nyersanyagok• Szakértelem, gondosság


15

A fenntartható élelmiszer-termelés (2)

• Az erőforrások hatékonyabb hasznosítása (víz, talaj, energia, nyersanyagok, csomagolóanyagok, melléktermékek, veszteség csökkentés)

• A termékpályák hatékonyabb irányítását segítő módszerek

• Együttműködés az élelmiszerlánc mentén :a hozzáadott érték növelésére, módszerek a mezőgazdasági technológiák fejlesztési eredményeinek integrálására


16

Kutatási terv alapstratégiái

• A projekt végső célja nem lehet más, mint az ipar számára valóban hasznosítható, gyakorlati eredmények elérése

• A program célja elérése közben a gazdasági és környezeti szempontok mellett figyelembe vesszük a magyar munkahelyek megtartását, a Magyarországon értékesíthető termékek, illetve a döntően hazai nyersanyagra épülő vállalkozások, ezáltal a Magyarországon maradó jövedelem előnyben részesítését

• Szorosan együttműködés a nemzetközi piaci résztvevőkkel a magyarországi vállalkozások versenyképességének minél hatékonyabb növelése érdekében


Az élelmiszeripari innováció jellegzetességei (1)

• Az innováció forrása, jellege és terjedése nem egységes a különböző iparágakban (legalább 4 fő csoport) – az élelmiszeripar a beszállító iparágak innovációját alkalmazza

• Az ICT, biotechnológia, elektronika, autó és gépgyártás, gyógyszeripar, stb. követelményeit és módszereit nem lehet az eltérések figyelembe vétele nélkül alkalmazni az élelmiszeriparban.

• Az élelmiszert elfogyasztjuk: a megfelelő mennyiségű, tápértékű, egészségtudatos étrendet segítő élelmiszert az egész népesség számára elérhetővé kell tenni

• Élelmiszer-biztonsági szempontok és aggályok;• Eltérő nemzeti, helyi, egyéni ízlés – változatosság

• a fogyasztó gyakran elutasítja az áttörés jelegű változtatást


Az élelmiszeripari innováció jellegzetességei (2)

• Egyedi összetétel, sok egyedi technológia, változó tulajdonságú nyersanyagok és késztermékek,

• Nem alkatrészek, nem csereszabatos technológiák

• Sokkal több adaptáció, kisebb lépéseken történő fejlesztés kell

• Néhány erősen innovatív vállalat, különösen a KKV-k tevékenysége csak a népesség kis részének ellátását biztosítja

• A már meglévő tudás széles körben történő átadása• Kiemelten fontos a széleskörű tudás és technológia transzfer


Benchmarking az iparágak között

A vállalatok számára új termék

0,00

50,00

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00É

lelm

isze

ripar

Ele

ktro

nika

i és

optik

aibe

rend

ezés

ek ICT

Szá

mító

gépe

sés

kap

csol

ódó

szol

gálta

táso

kV

egys

zere

k és

vegy

ipar

ite

tmék

ekgy

ártá

sa

Járm

űgyá

rtás

Text

ilipa

r

Fa é

s pa

rafa

feld

olgo

zás

Pap

iripa

s,ny

omta

tás,

kiad

ás


20

A KKV-k és az innováció (1)

• A KKV-k nem egységesek az innovációs viselkedés szempontjából

• Az igazán új technológiák kidolgozása és bevezetése iránt csak kis részük érdeklődik (EURAB 2005, Thomas 2000)

• az „igazi innovátorok” („technológiai úttörők”): 2-3%• a „korai alkalmazók” („vezető technológiát

alkalmazók”): 10 – 13,5%


A KKV-k és az innováció (2)

• A többség nem szeret nagyobb kockázatot vállalni• a már meglévő, mások által kipróbált tudást szereti

átvenni;• sikeres példákat követ;• kedveli az egymástól tanulást – kollektív kutatás és

tanulás;Ezek: • a „korai többség” (20 – 35%)• a „késői többség” és a „késlekedők” (együtt 50 -

70%)• Az erősen innovatív vállalkozásokat ösztönző akciók és a

hagyományos és K+F eredmény közlési módszerek csak az első két csoportra hatnak


Együttműködés az élelmiszerlánc mentén és a határterületekkel

• Az eltérő, egymást kiegészítő erőforrások és képességek kombinálása

• A közvetlen lánc tagjai • A különböző szakterületek, határterületek képviselői• Az iparági szakmai társakközött

jobb meghatározó szakértelem

A meghatározó szakértelem versenyelőnyt jelent

• Olyan meghatározó szakértelem kialakítása, amelynek egyénileg nincsenek birtokában

(TRUEFOOD FP6, Gellynck 2008.)


Tudás transzfer a KKV-knak

• A kutatási eredményeket át kell alakítani az ipar számára használható megoldásokra

• A KKV-knak anyanyelvükön kell tudást, információt átadni• Elsősorban nemzeti szinten lehet őket bevonni (idő,

költség, nyelvtudás)• Elsőbbség a kutatási eredmények gyakorlati

alkalmazásának – a már meglévő tudás gyakorlati hasznosítása és az új tudás létrehozása egyaránt fontos.


25

Az innováció információ forrásai

Kereskedelmi szaksajtó

Vevők

Versenytársak

Beszállítók

Internet

Vállalatok

Saját K+F

Tudományos publikációk

Tudományos konferenciák

Kutató- intézetek

Egyetemek

Technológia

Transzfer


26

Tudás transzfer – Technológiai nyomó hatás

KKV1

KKV2

KKV3

KKV4

(K+F)1

(K+F)2

(K+F)3

(K+F)4


27

Tudás transzfer – Az ipari igények húzóhatása és a közvetítők

KKV1

KKV2

KKV3

KKV4

(K+F)1

(K+F)2

(K+F)3

(K+F)4

M

E

D

I

A

T

O

R

Mediator = Technológia transzfer közvetítő


28

A megoldás: a közvetítők szerepe

Vállalatok

Saját K+F

Kutató- intézetek

Egyetemek

Technológia transzfer

MEDIATOR

Mediator = Technológia transzfer közvetítő


A KKV-k innovációját támogató szolgáltatások

• A sikeres innovációhoz nemcsak műszaki szakértelem, de üzleti ismeretek is szükségesek

• A KKV-k általában segítségre szorulnak• A közvetítő/támogató tudás és technológia transzfer

szervezetek szerepe – a kollektív szolgáltatás lehetősége• a megfelelő KKV és a K+F partner összehozása;• üzleti tervezés, projekt menedzsment;• marketing;• pénzügyi, pályázat kezelés, befektető keresés• a K+F eredmény gyakorlati alkalmazása, piaci

bevezetése;• a szellemi tulajdon jogok védelme.


A készülő Megvalósítási terv

• Programok 5 évre

• Ütemterv

• Erőforrások• • Várható eredmény

• Költség


A fő K+F+I területekhez tartozó intézkedések leírásának szerkezete

• A fő K+F+I terület megnevezése

• Az alkalmazási terület leírása

• Kiemelt témák (felsorolás)

• Fontosabb akadályok és korlátozó tényezők

• Mit kell tenni és miért?

• A kiemelt téma rövid leírása

• A fő kutatási feladat(ok) bemutatása


31

A fő kutatási feladat(ok) bemutatása


32

Minőség és feldolgozás munkabizottság1. Egészséges étrendet segítő vonzó termékek

• Csökkentett energia-, cukor-, só- és zsírtartalmú, magasabb rosttartalmú termékek kifejlesztése, amelyek legalább olyan élvezeti értéket és kényelmet nyújtanak, mint elődjeik, megőrzik a hagyományos élelmiszerek tulajdonságait, megfelelnek a hazai ízlésnek és az egészségtudatos étrendnek.

• fogyasztói elvárások megértése (marketingkutatás);• termék- , technológiafejlesztés beleértve az

élelmiszerbiztonsági szempontokat;• a kifejlesztett egészséges termék kommunikációja a

hazai táplálkozási ajánlások figyelembevételével


33

Minőség és feldolgozás munkabizottság2. Hatékony étrend stratégia

• Céltermékek fejlesztése a catering, közétkeztetés és meghatározott célcsoportok számára (idősek, gyerekek); vonzó érzékszervi tulajdonságokkal bíró új termékek és ételkoncepciók technológiájának fejlesztése.

• fogyasztói elvárások megértése (marketingkutatás);• termék- és technológia fejlesztés a teljes ellátási lánc

területén;• a kifejlesztett egészséges termék kommunikációja a

hazai táplálkozási ajánlások figyelembevételével


34

Minőség és feldolgozás munkabizottság3. Nemzeti hagyományoknak megfelelő élelmiszerek

• A nemzeti hagyományoknak megfelelő élelmiszerek technológiájának fejlesztése a nyersanyag előállítástól a fogyasztó asztaláig a teljes élelmiszerlánc területén.

• hazai alapanyag-fajták, termesztéstechnológia, feldolgozási technológia;

• fogyasztói elvárások megértése (marketingkutatás);• speciális értékek kommunikációja, termékek

promóciója


35

Minőség és feldolgozás munkabizottság4. Veszteségcsökkentő, hatékonyságnövelő

módszerek

• Más iparágakban alkalmazott veszteségcsökkentő, hatékonyság-növelő módszerek alkalmazása a versenyképesség javítása érdekében. Költségcsökkentő stratégiák az élelmiszerfogyasztás egészének figyelembevételével.

• feldolgozás, csomagolás, logisztika;• információ- és kommunikáció technológia, gépipar,

automatizálási ipar


36

Fenntartható élelmiszertermelés munkabizottság

Kiemelt kutatási témák (1)

• A hatékonyság javítása, más ágazatokban (pl.: informatika, autógyártás, stb.) kidolgozott megoldások (pl. módszer a működési költségek elemzésére) adaptálása az élelmiszeriparban

a.) a víz, energia és egyéb erőforrás felhasználás csökkentése,

b.) a veszteségforrások csökkentésére, a hatékonyság javítására szolgáló módszerek kidolgozása és alkalmazása.

37


• A magyar fogyasztó választási preferenciájának befolyásolása (Támogató terület: élelmiszer és fogyasztó)

• A melléktermékek és hulladékok képződésének megelőzése és élelmiszer és nem élelmiszer célú értéknövelő hasznosítása a hozzáférhető legjobb technológiák

• A lánc menedzsment módszerek alkalmazása a vállalatok között az együttműködés és a termékpálya kapcsolatok hatékonyságának javítására, beleértve a minőségirányítási, kockázat kezelési és marketing módszereket

38




• A termékpályák hatékonyabb irányítását segítő módszerek fejlesztése - a környezetet terhelő kibocsátások csökkentése

• A nyersanyagok, csomagolóanyagok és egyéb anyagok hatékonyabb felhasználása

• A fenntartható fejlődés meglévő módszereinek összegyűjtése és széleskörű ismertetése

39




Technológia-transzfer, oktatás, hálózatépítés, kommunikáció

munkabizottságKiemelt kutatási témák

• Az élelmiszeripari innovációt támogató szemlélet megerősítése

• A tudás és technológia transzfer és projekt megvalósítás hatékonyságának javítása

• Oktatás, képzés• A nemzetközi hálózatokban való részvétel erősítése• A finanszírozás elérhetőségének és tervezhetőségének

javítása


Az élelmiszeripari innovációt támogató szemlélet megerősítése

• Az élelmiszeripari innováció jelentőségét, módszereit népszerűsítő kampány

• Az élelmiszeripari vállalkozások oktatása az innováció menedzsment, élelmiszerlánc menedzsment és marketing módszerekre

• A hazai élelmiszeripari KKV-knál az innováció akadályainak felmérése és segédeszközök és megoldások kidolgozása ezek csökkentésére.

• Az ipar és a kutatás közötti rendszeres párbeszéd elősegítése és fenntartása


A tudás és technológia transzfer és projekt megvalósítás

hatékonyságának javítása• A magyar élelmiszeripar tudás és technológia transzfer

központjának létrehozása• A csoportos, közösen finanszírozott kutatások

rendszerének elterjesztése a hazai élelmiszeriparban• Legjobb gyakorlat útmutatók kidolgozása• A tudás menedzsment módszerek fejlesztése• A beszállító iparágakkal és határterületekkel történő

rendszeres innovációs együttműködés erősítése


Oktatás, képzés

• A nemzeti és hazai projektekben való részvétel elősegítése

• A tudás és technológia transzfer hatékony módszereinek oktatása az innovációt támogató, közvetítő szervezetek és a kutatók számára

• A K+F eredmények átadása az iparnak gyakorlati oktatások formájában

• A gyakorlati tapasztalatszerzés elősegítése a kutatók számára a vállalatoknál, a vállalti szakemberek számára a kutatásban

• Az ipar igényeinek felmérése a szakemberek elvárt közép- és felsőfokú képzettségére vonatkozóan


A nemzetközi hálózatokban való részvétel erősítése

• Egyedi vállalati ötleteken alapuló nemzetközi projektek támogatása

• A nemzetközi K + F és innovációs hálózatokba való bekapcsolódás és részvétel támogatása

• Az ETP ”Food for Life” és nemzeti élelmiszer-technológiai platformjai és más szervezetek kapcsolatépítő, partnerkereső rendezvényein történő magyar részvétel támogatása

• Az ERA-NET-ekben való magyar részvétel támogatása


A finanszírozás elérhetőségének és tervezhetőségének javítása

• A finanszírozás elérhetőségének és tervezhetőségének javítása


dr. sebők andrás, palotás gábor, mihók sándor

Documents