Vízi genetikai erőforrások – a magyar

pontytenyésztési program

Dr. Gorda Sándor

tenyésztésvezető

NACEE Workshop 2012. május 4.

Sáregres – Rétimajor

Genetikai változatosság vagy sokszínűség 1.

1. Vadon élő fajok:

magas egyedszám;

véletlen szerű párosodás;

mutáció;

génsodródás, migráció.

2. Akvakultúra termelésbe vont, de nem tenyésztett fajok:

természetesvízből fogott tenyészegyedek;

saját nevelésű tenyészegyedek.

(csuka, süllő, harcsa, compó, stb.)

Genetakai változatosság vagy sokszínűség 2.

1. Tenyésztett fajok:

alacsony egyedszám;

szelekció;

tudatos párosítás, keresztezés;

génmanipuláció.

Az akvakultúra termelésbe vont fajoknál a természetesvizekben élő

állományt kell megóvni a genetikai beszűküléstől és/vagy a keveredéstől,

míg a tenyésztett fajoknál a tenyésztést koordinálni és kontrollálni kell a

genetikai beszűkülés és leromlás elkerülése érdekében.

Tenyésztés, nemesítés 1.

Az állattenyésztés a gazdasági állatfajok, fajták nemesítésének (genetikai

fejlesztésének), valamint azok szaporításának és felnevelésének, továbbá tartásának,

takarmányozásának és hasznosításának elméleti megalapozottsággal és módszerekkel

kialakított és állandóan fejlődő rendszere.

Tenyésztett halfajok:

-Ponty;

-Tilápia;

-Lazac;

-Pisztráng;

-Csatorna harcsa (USA);

-Compó (Csehország);

-Jászkeszeg (Lengyelország);

-Tengeri fajok (lepényhal, tengeri sügér, stb.).

Tenyésztés, nemesítés 2.

Jelenleg Magyarországon, az akvakultúrában termelt őshonos halfajok közül

csak a ponty minősül tenyésztett állatfajnak.

Tenyésztési múlt:

tudatos szelekciója a XIV-XVI században kezdődik, amikor kialakulnak a tükrös

formák. Ebben cseh, lengyel és német tenyésztők jártak az élen;

XIX században Dubics Tamás technológiájával a nevelés 2-3 évre rövidül;

a XIX század végére létrejönnek az első tájfajták, úgymint Lausitzi, Aischgründi,

Gallíciai, Wittingaui, Frankóniai, stb.

első magyarországi tógazdaságot a XIX század végén építik;

ezt követi a tájfajták behozatala külföldről;

az 1950-es évek végére alakulnak ki az önálló tájfajták, melyek a nagyobb

tógazdaságok reprezentánsai (Bikal, Nagyatád, Tata, Mórichely, Hortobágy,

Sumony, stb). Tulajdonságaikban jelentős szerepe van a röghatásnak, a piac

kívánalmainak és a tenyésztők eltérő szelekciós és tenyésztési elképzeléseinek;

Tenyésztés, nemesítés 3.

Tenyésztési múlt (folytatás):

1963-ban Bakos János lerakja az élő ponty génbank alapjait;

megkezdődnek a beltenyésztési, keresztezési, szelekciós és hibridizációs munkák;

kidolgozásra kerül az utód teljesítményvizsgálatok rendszere;

meghatározásra kerülnek a vizsgált tulajdonságok és az értékelés módszertana;

az újabb tógazdaságok a meglévő tájfajták keresztezéseivel létrehozzák saját

tájfajtáikat (Szeged, Biharugra, Dinnyés, stb.);

Bikali Nagyatádi

Tenyésztés, nemesítés 4.

Tenyésztési múlt (folytatás):

1990-ben megkezdődik a halastavak privatizációja, amely rövid időn belül a hazai

ponty állomány genetikai leromlását okozza;

1993-ban a ponty törvényileg is tenyésztett állatfajjá válik;

1996-ban kidolgozásra kerül a Ponty teljesítményvizsgálati kódex;

megalakulnak az első tenyésztőszervezetek;

megkezdődnek a tájfajták teljesítményvizsgálatai és a származás dokumentálása a

keltetéstől az értékesítésig.

Ponty teljesítményvizsgálatok rendszere 1.

Kétféle teljesítményvizsgálat létezik:

1. Új fajtát elismerő teljesítményvizsgálat;

2. Fajta megújító (ellenőrző) teljesítményvizsgálat.

A tesztek a nemesítők tavaiban és a HAKI-ban (vágóérték és zsírtartalom) történnek;

Az a fajta amely a leromlás jeleit mutatja kizárásra kerül, ha a következő teszt

időszakára nem javítanak rajta.

Gerincrövidüléses, szórt pikkelyzetű tükrös

Ponty teljesítményvizsgálatok rendszere 2.

Új fajtát elismerő teljesítményvizsgálat (2 év):

Első év:

ikramennyiség/ testtömeg;

termékenyülési %;

előnevelt életképessége;

egynyaras életképessége.

Második év:

életképesség;

növekedés;

takarmányértékesítés;

vágóérték;

a hús zsírtartalma;

testméretek és indexeik;

örökletes testi hibák aránya;

hús íze, állaga.

A teljesítményvizsgálat a szaporítással kezdődik és a második tenyészidőszakkal ér

véget.

Ponty teljesítményvizsgálatok rendszere 3.

Elismert fajták fajta megújító (ellenőrző) teljesítményvizsgálata:

Vizsgált tulajdonságok:

életképesség;

növekedés;

takarmányértékesítés;

vágóérték;

a hús zsírtartalom;

testméretek és indexeik;

örökletes testi hibák aránya;

hús íze, állaga.

Teljesítményvizsgálatra kétnyaras egyedek kerülnek a harmadik tenyészidőszakban,

amikor is piaci méretű ponty előállítása történik.

Ponty teljesítményvizsgálatok rendszere 4.

Az értékmérők meghatározása:

Életképesség:

Növekedés:

nettó gyarapodás számítása;

30 hal egyedi mérése (szórás, CV %);

Takarmányértékesítés:

Lehalászott darab

Kihelyezett darab X 100 = %

Feletetett takarmány (kg)

Nettó gyarapodás (kg) = kg/kg

Ponty teljesítményvizsgálatok rendszere 5.

Az értékmérők meghatározása:

Testméretek és indexeik: Vágóértékkel azonos időben

Örökletes testi hibák aránya: 100 hal egyedi vizsgálata alapján

A hús íze, állaga: Kóstolással

A hús zsírtartalma:

Vágóérték: Vágott test tömege (g)

Élőtömeg (g) X 100 = %

Mért adatok:

víztartalom;

zsírtartalom.

Számított adatok:

fehérjetartalom;

ásványianyag (állandó 1 %).

A származás ellenőrzés rendszere 1.

Fajtatulajdonos

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági

Hivatal

Vevő 1.

Vevő 2.

Vevő 3.

SZIG másolat és szállítólevél

SZIG másolat és szállítólevél

A származás ellenőrzés rendszere 2.

Származás igazolás:

csak elismert tenyésztőszervezet adhatja ki;

csak elismert tájfajta esetében állítható ki;

csak lárváról, előneveltről és anyahalról állítható ki;

az eredeti származási igazolás másolata kíséri végig a halat;

a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyűjti és ellenőrzi a származási

igazolásokat (aláírás és sorszám) a keltetési naplókkal együtt (előállított lárva

mennyiség);

anyahalak értékesítése maximum 5 éves időtartamra történhet;

engedélyezett keltetőben értékesítési célra csak és kizárólag

tenyésztőszervezettel rendelkező, minősített, ponty szaporítható.

A jelenlegi helyzet

A tájfajták száma:

összesen: 31

új 1

korábban elismert: 30

fajtatulajdonosok száma: 18

nemes pikkelyes: 5

nemes tükrös: 14

vadponty: 4

hibrid: 3

nemes de megnyúlt testformájú: 5

Kérdések

Megfelelő-e a jelenlegi rendszer (összehasonlíthatóság (60 ha, 0,5 ha), eltérő

takarmány-, vízminőség, stb.)?

Kell-e ennyi tájfajta vagy csak a legjobbak?

Célravezetőbb lenne-e egy központi teljesítményvizsgáló állomás felállítása

akár nemzetközi összefogással (NACEE)?

Kap-e támogatást aki elismert pontyfajtát tart fenn vagy nevel?

Ki finanszírozza a teszteket (EU, pályázat)?

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ

FIGYELMÜKET!!!!