A magyar bankszektor kilátásai

Dr. Csányi Sándor, OTP Bank Nyrt. Elnök-vezérigazgató

2015.09.03.

2

A magyar bankszektor növekedési kilátásai

A magyar bankszektor jövedelmezőségére

vonatkozó várakozások

Sikertényezők

Már harmadik éve növekszik a GDP és a fogyasztás Magyarországon

3

3,0%3,6%

1,5%

-1,5%

1,8%0,8%

-6,6%

0,9%0,5%

4,0%

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

’08 ’07 ’09 2006 ’10 ’13 ’12 ’14 ’11 ’15E

3,5%

1,7%0,1%

-2,0%

0,8%

-2,8%

-6,9%

-1,0%

1,0%1,7%

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

’07 ’08 ’15E ’09 2006 ’12 ’10 ’11 ’13 ’14

Reál GDP növekedés (%) Fogyasztás növekedés (%)

110

130

100

0

120

’14 ’15E

126%

104%

22%p 100%

’07 ’08 ’12 ’13

100%

’09 ’11 ’10 2006

Reál GDP alakulása (2006=100%) Fogyasztás alakulása (2006=100%)

130

120

100

110

0

94%

’14

120%

’15E

24%p

’10 ’08 ’09

100%

2006 ’11 ’13 ’12 ’07

Forrás: tény: KSH, Eurostat, előrejelzés: OTP Bank

HU

EU átlag

PL, CZ, SK átlag PL, CZ, SK átlag

EU átlag

HU

A lakáspiac élénkül és meredeken emelkedik az irodák kihasználtsága

4

91 90 88 9484

36

3221

13

10

13

0

50

100

150

200

65

60

10

5

0

100

95

90

85

80

75

70

+73,6%

’15E

158

145

’14

116

106

’13

91

7

105

11

’11

100

’10 ’12 ’09

123

2008

190

154

111

-20

0

20

40

60

80

100

120

140

160

74

72

2

0

84

82

80

78

76

’09 ’15E ’14 ’13 ’12 ’11 ’10 2008

77%

75%

84%

75%

77%

80%

+9%p 78%

83%

Lakásépítés (ezer db)

Reál ingatlanár (2008=100, jobb t.)

Használt lakás értékesítés (ezer db, DH)

Ingatlan tranzakciók Iroda kihasználtság

Iroda kihasználtsági ráta (%, jobb t.)

Nettó új iroda foglalás (ezer nm)

Forrás: tény: KSH, DunaHouse, BRF, előrejelzés: OTP Bank

20,9%

24,9%

31,6%30,7%

5,7%

12,1%10,7%10,2% 9,5%

0

10

20

30

40

6,3%

’14

7,2%

’13 ’12 ’11 ’10 ’09

7,2%

’08

6,7%

’07

6,1%

’06

5,8%

’05

6,0%

’15H1 ’04

7,0%

’03 ’02

5,8%

’01

8,4%

’00

8,4%

’99 ’98 ’97

28,3%

’96 ’95 ’94

28,0%

LA

KO

SS

ÁG

Számos tényező támogatja a hitelezés növekedését: alacsony kamatkörnyezet, Növekedési

Hitelprogram (NHP), lakáshitelek állami támogatása

5

Jellemző lakáshitel hiteldíj* (folyósítás átlag kamata), alapkamat (%)

Növekedési Hitelprogram

Az NHP1-re és NHP2-re együttvéve 1.750

Mrd forintos keretösszeget jelentettek be.

A program két szakaszában együttvéve

mintegy 24.200 vállalkozás jutott

finanszírozáshoz közel 1.530 Mrd Ft

összegben.

Forrás: OTP, MNB *1994-2004-ig OTP-s adat, 2005-2015 MNB piaci adat, 2010-től THM

JB alapkamat

Jellemző hiteldíj

Törlesztési díj támogatott

HUF hitelek

Forrás- és

kamattámogatott HUF

hitelek

Piaci CHF hitelek Piaci HUF

hitelek

Piaci és

támogatott

HUF hitelek

VÁ

LL

AL

AT

Vállalati új hitelkihelyezés és a Növekedési Hitelprogram aránya (Mrd Ft)

0

200

400

600

800

’15Q1

401

’14Q4

449

’14Q3

431

’14Q2

365

’14Q1

435

’13Q4

596

’13Q3

731

’13Q2

705

’13Q1

698

NHP

Új kihelyezés NHP-n kívül

2013.06.01. NHP I. 2013.10.01. NHP II. 2015.03.16. NHP+ Indulás:

Mindezek ellenére a vállalati hitelpiac továbbra is csökken, és 2016-ban érheti el mélypontját. Ezután

mérsékelt növekedés várható, de a GDP arányos hitelflow az elkövetkező években várhatóan magyar

történelmi távlatban és más európai országokkal összehasonlítva is alacsony lesz

6

0

10.000

8.000

6.000

4.000

2.000

-4,7%

’15E

5.471

’14 ’13 ’12 ’11 ’10 ’09 2008

7.643

Vállalati hitelállomány 2008-2015E (teljesítő, Mrd Ft)

Forrás: MNB, EKB, HU előrejelzések: OTP Elemzési Központ; Nemzetközi előrejelzések: McKinsey *Core EU=DE, FR, BE, NL átlaga, **Periféria: GR, ES, PT, IE átlaga

Éves

növ. 8,9% -10,6% -3,4% -3,4% -12,3% -1,5% 3,7% -4,2%

10.000

8.000

6.000

4.000

2.000

0

+5,3%

’20E

7.067

’19E ’18E ’17E ’16E 2015E

5.471

Vállalati hitelállomány 2015E-2020E (teljesítő, Mrd Ft)

Éves

növ. -4,2% -1,3% 2,3% 5,8% 9,2% 10,8%

Vállalati hitelflow (GDP %-ában)

2110

00

1

0-1-1-1-2

2333

33

12

432

42

1

4

1

-1

45

1,90,91,30,9

1990 ’92 ’94 ’96 ’98 ’00 ’02 '04 '06 '08 '10 '12 '14 '16 '18 2020 HU Core

EU*

EU

Periféria**

Visegrádi o

Mo. nélkül

Magyarország Nemzetközi összehasonlítás

(2016-2020 átlaga)

ELŐREJELZÉS

A magyarországi vállalati hitelpenetráció a régiós átlagnak megfelelő, középtávon

nem várható jelentős penetráció növekedés

7

Teljes vállalati adósság (2014, GDP %-ában)¹

NY

-EU

& U

SA

E

U

PE

RIF

ÉR

IA

K-E

U

ÁZ

SA

I &

LA

TIN

-AM

ER

IKA

923

415356

156

414345

5964

8792

66111

126185

556974

93106

123166

Argentína Indonézia

Brazília Töröko. Oroszo. Vietnam

Kína

Románia Szlovákia Lengyelo.

Cseho. Szlovénia Magyaro.

Bulgária

Görögo. Spanyolo. Portugália

Íro.

Németo. USA

Egyesült Kir. Ausztria

Japán Franciao.

Svédo.

na

Vállalatok rezidens bankoktól származó

hitelei (2014, GDP %-ában)2

Forrás: (1) BIS, (2) Európai bankszektorok esetében ECB, többi esetében Nemzeti Bankok honlapja

Megjegyzés: Egyes országokban az állami bad bank-be került hitelek csökkentik az állományt

8162426

4480

97

1621

1621

3121

38

545351

39

312324

4964

4248

Argentína Indonézia

Brazília Töröko. Oroszo. Vietnam

Kína

Románia Szlovákia Lengyelo.

Cseho. Szlovénia Magyaro.

Bulgária

Görögo. Spanyolo. Portugália

Íro.

Németo. USA

Egyesült Kir. Ausztria

Japán Franciao.

Svédo.

Sajnos a gyors hitelnövekedés ellen hatnak Magyarország-specifikus, strukturális problémák

is, úgymint az ágazati megoszlás (a hitelintenzív ágazatok kevéssé növekednek); …

8

-1%

-3%

Szolgáltatások

Ingatlanügyletek,

építőipar

-2%

Élelmiszeripar

Energetika

1%

Közigazgatás 2%

Könnyűipar 2%

Bányászat, fémgy.,

nemfém-ásv. gyártás 2%

Gépipar 6%

-7%

-5%

Vegyipar

Mezőgazdaság

Növekedés

(2009-2013)

7%

2%

3%

39%

17%

3%

3%

10%

5%

4%

Ágazati súly

2013

31%

6%

3%

41%

0%

2%

3%

3%

4%

6%

Súly a hazai vállalati

hitelportfolióban

2015 Q1

A hitel-

intenzív

szektorok

növekedése

egyenlőre

alacsony

Forrás: KSH, Eurostat, MNB, NAV *Intézményi munkaügyi adatgyűjtésből számolva, közmunkások nélkül

Foglalkoztatottak

száma (ezer fő)*

2013

266

99

70

271

997

137

62

93

76

77

… a tőkevonzó képesség alacsony szintje: alacsony FDI és hazai magánszektor

beruházások; …

9

FDI flow

(nem pénzügyi vállalatok, GDP %-ában)

-1

0

1

2

3

4

5

6

’13 ’11 ’09 ’07 ’05 ’03 ’01 ’99 ’97 ’95

CZ, PL átlag - 3 éves mozgóátlag

HU - 3 éves mozgóátlag

HU - tény

Forrás: MNB, Nemzeti Bankok, KSH, Eurostat, Európai Bizottság

Magánszektor beruházási ráta

(GDP %-ában, 4 negyedéves mozgóátlag)

29

0

31

27

28

25

23

26

30

24

-7%p

’10 ’06 ’08 ’12 ’14 ’04 ’02

PL, CZ, SK átlag

HU

EU támogatások (GDP %-ában) Állami saját erős beruházások (GDP %-ában)

0

2

3

5

4

’02 ’04 ’10 ’06 ’14 ’08 ’12

PL, CZ, SK átlag

HU 6

7

4

0

2

3

5

’12 ’07 ’08 ’11 ’14 ’10 ’05 ’09 ’06 ’13

PL, CZ, SK átlag

HU

… a túlzott és nem hatékony állami újraelosztás, valamint az ebből fakadó magas

adóterhelés

10

Állami újraelosztás (GDP %-ában) Teljes adóterhelés (GDP %-ában)

40

51

49

41

45

47

43

0

52

50

48

46

44

42

2014 ’12 ’10 ’08 ’06 ’04 ’02 2000

42

36

0

38

34

40

32

2014 ’12 ’10 ’08 ’06 ’04 ’02 2000

Forrás: Eurostat, OECD, MNB

HU - MNYP-ral együtt

PL, CZ, SK átlag

PL, CZ, SK átlag

HU

HU

A lakossági hitelpiac továbbra is csökken, de várhatóan idén eléri mélypontját. Ezután mérsékelt

növekedés várható, de a GDP arányos hitelflow a vállalatihoz hasonlóan az elkövetkező években

várhatóan magyar történelmi távlatban és más európai országokkal összehasonlítva is alacsony lesz

11

Lakossági hitelflow (GDP %-ában)

Magyarország Nemzetközi összehasonlítás

(2016-2020 átlaga)

ELŐREJELZÉS

10.000

5.000

0

-5,0%

’15E

5.213

’14 ’13 ’12 ’11 ’10 ’09 2008

7.484

Lakáshitel

Szabad felhasználású jelzáloghitel

Fogyasztási hitel

Lakossági hitelállomány 2008-2015E (teljesítő, Mrd Ft)

5.000

10.000

0

+6,7%

’20E

7.193

’19E ’18E ’17E ’16E 2015E

5.213

Lakáshitel

Szabad felhasználású jelzáloghitel

Fogyasztási hitel

Lakossági hitelállomány 2015E-2020E (teljesítő, Mrd Ft)

Éves

növ. 29,7% -2,1% 5,7% -4,0% -18,1% -8,3% -2,2% -4,5%

Éves

növ. -4,5% 1,7% 2,7% 8,4% 9,3% 11,5%

21100

-1-1-1-3-3

-1

0

45433

43

21100

00

110

-5

22,3

0,91,40,9

1990 ’92 ’94 ’96 ’98 ’00 ’02 '04 '06 '08 '10 '12 '14 '16 '18 2020 HU Core

EU*

EU

Periféria**

Visegrádi o

Mo. nélkül

Forrás: MNB, EKB, HU előrejelzések: OTP Elemzési Központ; Nemzetközi előrejelzések: McKinsey *Core EU=DE, FR, BE, NL átlaga, **Periféria: GR, ES, PT, IE átlaga

A lakáscélú (housing loan) hitelpenetráció a régióhoz képest is elmaradó, a felzárkózás

azonban csak hosszabb távon adhat lendületet a lakossági hitelnövekedésnek

12

135677

20

71011

14202123

3942

5559

2836

4040

536162

Argentína Vietnam Oroszo.

Indonézia Brazília Töröko.

Kína

Románia Magyaro.

Bulgária Szlovénia Lengyelo.

Cseho. Szlovákia

Görögo. Íro.

Spanyolo. Portugália

Ausztria Németo.

Franciao.

USA* Svédo.

Egyesült Kir.

Japán

Lakáshitel penetráció (2014, GDP %-ában)

NY

-EU

& U

SA

P

ER

IFÉ

RIA

K

-EU

Á

ZS

AI

&

LA

TIN

-AM

ER

IKA

617

1110

2119

16

91012

914

88

2310

1613

1715

117

2314

9

Argentína

Oroszo. Vietnam

Indonézia Brazília Töröko.

Kína

Románia Magyaro.

Bulgária Szlovénia Lengyelo.

Cseho. Szlovákia

Görögo. Íro.

Spanyolo. Portugália

Ausztria Németo.

Franciao.

USA Svédo.

Egyesült Kir.

Japán

Nem lakáscélú lakossági hitel penetráció

(2014, GDP %-ában)

Forrás: Európai bankszektorok esetében ECB, többi bankszektor esetében Nemzeti Bankok honlapja * Értékpapírosítottal együtt

A lakáshitel piac növekedési kilátásait erősen rontják a lesújtó demográfiai tendenciák. A fő

lakásvásárlónak tekinthető 20-35 éves korcsoport népessége folyamatosan csökken

13

Demográfia (20-34 évesek, millió fő)

2,4

2,3

2,1

2,2

2,0

1,9

1,8

1,7

1,6

1,5

0,0

’10 ’08 ’06 ’04 ’02 ’00 ’98 ’96 ’94 ’92 1990

-34%

-25%

20-34 évesek a

külföldön élők* nélkül

20-34 évesek

’20 ’18 ’16 ’14 ’12

ELŐREJELZÉS

* Tényszámok 2004 és 2013, a többi adat becslés, 2015-től OTP-s előrejelzés Forrás: Monostori Judit - Őri Péter - Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2015 – ebből:

Gödri Irén: Nemzetközi vándorlás és Tárki: Magyarok külföldön – Mennyien? Kik? Hol? Blaskó Zsuzsa – Ligeti Anna Sára – Sik Endre, OTP Bank, becslés és előrejelzés

A gyors hitelnövekedés ellen hatnak a válságot követő „tipikus” tényezők: a

prociklikus szabályozás és az ügyfelek jövőtől való fokozott félelme

14

Prociklikus szabályozás

Fogyasztói kockázatvállalás

Tőkeszükséglet

Likviditás

Jövőtől való félelem

Válság előtt Jelenleg

X „Core” tőke minimum 2%

(járulékos tőke és

kölcsöntőke nélkül)

X

PTI és LTV szabályozás

CET1 minimum 9%*

LCR, DMM, NSFR, jelzálog

finanszírozás arány

2,1%

4,9%

~2,5x

2009-2015E átlag 2002-2008 átlag

Lakossági megtakarítási ráta

(GDP %-ában)

A nagy válságokat

követően a piaci

szereplők kockázati

étvágya jelentősen

visszaesik

Forrás: MNB *EBA elvárás

15

A magyar bankszektor növekedési kilátásai

A magyar bankszektor jövedelmezőségére

vonatkozó várakozások

Sikertényezők

-647

-149

-229

-379

-62

202110

288248195206

146

-700

-600

-500

-400

-300

-200

-100

0

100

200

300

400

500

2014 2013

351

2012

415

2011

387

2010

335

2009

383

2008

371

2007

330

2006

381

2005

358

2004

259

2003

165

Az elmúlt 12 évben a bankszektor profitja több mint 3.000 Mrd forinttal maradt el az elvárt

profittól

A magyar bankszektor tényleges és elvárt kockázat arányos profitjának alakulása (Mrd Ft)

(1) A Bankszektor adózott eredménye osztalékbevétel nélkül (forrás:MNB), illetve az MKB Bank 2013. évben realizált 119,8, illetve 2014. évben realizált 84,5 milliárd

forintnyi rendkívüli bevétele nélkül, amely a tulajdonos BLB által elengedett hitel miatt keletkezett (forrás: MKB éves jelentések) (2) COE alapján számolt, melynek

mértéke CAPM módszertannal számolva (OTP számítás): 1 éves állampapír hozama + 1,3 iparági beta (OTP becslés) * 4,8-5,8% risk premium (Damodaran) (3) Állami

és egyéb terhek: bankadó, egyszeri tranzakciós illeték, tranzakciós illeték 20%-a, végtörlesztés, elszámolási törvény miatti veszteség.

Tényleges profit elmaradása az elvárt

profittól 2003-2014 között az állami és

egyéb terhek nélkül 1.548 Mrd Ft,

összesen 3.281 Mrd Ft

!

297

16

82

32

Adózott eredmény az állami és egyéb terhek nélkül3

Adózott eredmény1 Elvárt kockázat arányos adózott eredmény2

99 140

-85

2010-2015 lakosságnak visszaadott „terhek”

∑ - 1.209 Mrd Ft

2010-2015 fizetett különadó

∑ -1.507 Mrd Ft

A bankszektorra kivetett különadók és egyéb terhek mértéke 2010-2015 között eléri a 2.700 Mrd forintot, ami

meghaladja a bankok 2009. évi tőkéjét. 2016-2020 között a várható különadó több mint 1.300 Mrd Ft

A magyar bankszektorra kivetett különadók1 és egyéb terhek (Mrd Ft)

-142-183 -191

-191-191 -191 -191 -191

-13-12-11-144-144-144-144-144-144

-57-57-57-57-89

-75-267

-353

-589

-8

2015

-696

-8

2014

-923

-8

2013

-369

-8

2012

-154

2020 2011

-420

-9

2010

-154

-10

2009 2008 2007

-8

2017 2019

-256

-8

2018

-256

-8 -10

-256 -256

-8

2016

-288

Egyszeri tranzakciós illeték3

Elszámolási törvény miatti veszteség4

Végtörlesztési veszteség

Tranzakciós illeték3

Bankadó2

Járadékadó

17

(1) Forrás: OTP Bank, Költségvetési terv, Állami Számvevőszék; kedvezmények nélkül (2) Költségvetésben tervezett bankadó, tényleges bankadó befizetés ettől

kismértékben eltér (3) Tranzakciós illeték és az egyszeri tranzakciós illeték tartalmazza a Magyar Posta által befizetett tranzakciós illetéket is (4) A 2015. évi

becsült elszámolási tv. miatti veszteség az MNB által becsült 942 Mrd Ft veszteség és a 2014-ben megképzett céltartalék különbsége

2016-2020 várható különadó

∑ -1.311 Mrd Ft

A 2015. évi becsült elszámolási törvény

miatti veszteség: az MNB által becsült

942 Mrd Ft veszteség és a 2014-ben

megképzett céltartalék (589 Mrd Ft)

különbsége

További terheket fog jelenteni a takarékszövetkezeti és bróker csődök-csalások

kapcsán elveszett lakossági betétek kompenzációja …

18

2012.01.01. utáni pénzügyi kárrendezések (Mrd Ft) (OBA, BEVA, Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja)

4

17

13

9

9

7

47

23

30

88

88

103

24

17

Bankokat sújtó teher kártalanítás miatt 347 88

Összes kárrendezés 2012.01.01. után 435

Hungária Ép. Zrt.

Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja

Quaestor-kötvények BEVA kártalanítása

Buda-Cash ügyfelek hiánya

DRB bankcsop. tagjainak hiánya

Széchenyi Ker. Bank

Széchenyi István Hitelszöv.

Tisza TakSzöv.

Alba TakSzöv.

Orgovány és Vidéke TakSzöv.

Körmend és Vidéke TakSzöv.

Soltvadkert és Vidéke TakSzöv.

eddig kártalanított rész nem kártalanított rész hátralévő kártalanítás

Takszöv.

kárrendezések

Σ115 Mrd Ft

BudaCash és DRB

teljes kár

Σ137 Mrd Ft

Quaestor

teljes kár

Σ199 Mrd Ft

Forrás: Takarékszövetkezetek és Széchenyi István Hitelszöv, ill. Széchenyi Ker. Bank – forrás: OBA; (várható) visszatérítésekkel nettósítva (Soltvadkert és Vidéke TakSzöv. 3,5 Mrd Ft; Orgovány és Vidéke TakSzöv.

7,6 Mrd Ft; Alba TakSzöv. 4,6 Mrd Ft); DRB – forrás: OBA 103 Mrd Ft-os kártalanítás (MNB 58317-3/2015 számú levele alapján ebből a DRB-t érintő hiány 62 Mrd Ft, így a kalkulált várható megtérülés 41 Mrd Ft –

forrás: parlament.hu); Buda-Cash – forrás: Farkas Péter Úr nyilatkozata az MTI-nek; Quaestor – forrás: BEVA; Hungária Ép. Zrt. – megképzett CT forrás: BEVA 2014-es éves beszámoló

Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (társasági adóból és bankadóból levonható)

2014.12.31-ig

megtörtént

kártalanítás

Σ137 Mrd Ft

2015.01.01. utáni

kártalanítás

Σ299 Mrd Ft

(+nem kártalanított

41 Mrd Ft)

… ami az Alapok feltöltésén keresztül a következő 10-15 évben mintegy 430 Mrd Ft

terhet jelent a szektor számára

19

~430 Mrd Ft teher

a hitelintézeti

szektornak a

következő 10-15

évben****

2

146

44

88

Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (társasági adóból és bankadóból levonható)

Alapok célszintje*** ~240 Mrd Ft

OBA+BEVA

feltöltéséhez

szükséges

forrás***

88

188

110

2015.01.01.

utáni

kártalanítás**

299

Alapok likvid

vagyona

2015.01.01.*

23

12 9

2014-ig

megtörtént

kártalanítás**

-137

Alapok likvid

vagyona

2011.12.31. +

2012-2014. évi

tagdíj- és egyéb

bevételek*

160

2 12

Alapok feltöltéséhez szükséges tőke (Mrd Ft) (OBA, BEVA, Szanálási alap)

OBA Szanálási Alap BEVA

* Forrás: OBA, BEVA, Szanálási Alap – éves beszámolók; ** Lásd: előző oldal *** Becslés: 10 év alatti célszintek elérése (OBA: 0,8%, BEVA: 1%, Szanálási Alap: 1%), 3%-os állományi növekedést feltételezve

**** 10 év a 2014/49/EU irányelv alapján az OBA-ra és 2014/59/EU irányelv alapján a Szanálási Alapra; BEVA-nál becsült 15 évvel kalkulálva (2014.11.11-ei BEVA 26/2014. sz. Igazgatósági határozat hosszú

távban határozza meg, forrás: BEVA honlapja, 2014-es Tevékenységi jelentés); OBA kötvény 7 éves futamidővel (107,7 Mrd Ft, forrás: OBA) + BEVA hitel 15 évvel kalkulálva (110 Mrd Ft, forrás: BEVA )

Célszintek

miatti teher

2014 utáni

kártalanítások

miatti teher

A hazai ágazati és a nemzetközi bankszektorbeli összehasonlítás alapján is nyilvánvaló,

hogy indokolt volt a bankadó csökkentése

Ingatlanügyletek, építőipar 2,9%

Szolgáltatások 3,2%

2,8%

Könnyűipar 3,6%

Bányászat, fémgy.,

nemfém-ásv. gyártás 4,0%

Élelmiszeripar 1,9%

Pénzügyi tevékenység 10,7%

3,1% Mezőgazdaság

Gépipar

2,5%

Energetika

Vegyipar

1,8%

Az ágazatok közterhei közti különbségek:

(társasági adó + bérjárulékok +

szektoradók) / nettó árbevétel (2013, %)

Forrás: közterhek: NAV, Nemzetközi bankadó összehasonlítás: EKB, Nemzeti Bankok honlapjai 20

Egyes országokban kivetett bankadók

közti különbségek: bankadó / banki

mérlegfőösszeg2 (2014, %)

Svédo.

Németország 0,01%

0,03%

Ausztria 0,06%

Hollandia 0,06%

Belgium 0,08%

Szlovénia 0,10%

Szlovákia 0,32%

Magyaro. 0,46% 0,21%

(2017E)

A hatalmas veszteségeket részben a külföldi tulajdonosok, …

21

430

304268

463

34

84

15

2014 2008 2013 2011 2010 2012 2009

Külföldi nagybankok tőkeemelései a

veszteségek fedezésére (2008-2015, Mrd Ft)

Összesen 1.598 Mrd Ft

Tőkeemelések bankonként

(2008-2015, Mrd Ft)

75

254

322

376

571¹

Forrás: Banki éves jelentések Megjegyzés: 1) Összesen 210 Mrd Ft adósság elengedést tartalmaz a korábbi tulajdonos Bayerische Landesbank részéről

…részben a magyar állam és az adófizetők állták

22

Pénzügyi stabilitást szolgáló állami tőkejuttatások és kiadások 2011 óta (Mrd Ft)

17

3

396

214

136

29

Takarékbank részesedés értékesítés 9

Posta tőkeemelése a Takarékbankban

(19,3% részesedésszerzés) 0,7

Takarékbank 38,5%

részesedés vásárlás 4

SZHISZ (Szövetkezeti Hitelint.

Integrációs Szerv.) tőkejuttatás

Gránit Bank feltőkésítés 2,58

Széchenyi Bank feltőkésítés

A Posta megvásárolja

az FHB Kerbank 49%-át

Deviza jelzáloghitelekkel és fogyasztási

hitelekkel kapcsolatos intézkedések miatti kiadás¹

Összes állami tőkejuttatás és kiadás

MKB megvásárlása

4,3 Mrd Ft

eredmény

2013

2012

2013

2014

2014

2013

2013

2014

2011-2015

Forrás: Banki éves jelentések, sajtóhírek (1) Tartalmazza a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés, illetve a 25%-os elengedés és forintosítás miatti 30%

bankadó visszaigénylést (MNB), az árfolyamgát kamatkedvezmény felét (MNB), NET eszközvásárlást (napi.hu), autó- és fogyasztási hitelek tervezett forintosítása (NGM)

Összesen

160 Mrd Ft

tőkejuttatás

az FHB-

Takarékok-

Posta

formáció

számára

Összes

tőkejuttatás:

182 Mrd Ft

Csökkenő bankadóval és további többlet terhek nélkül a magyar nagybankok újra ~10%

körüli megtérülést érhetnek el középtávon a kockázati költség mérséklődésével

23

272166117-71

191 221

-570

0

-200

326

8,0%5,6%-3,1%

10,6% 9,2%

-25,1%

0,0%

-8,8%

10,9%

13,1%

5,0% 5,1% 4,8% 4,8% 4,8%

-3,6% -2,5% -1,1% -0,8% -0,8%

-2,7% -2,7% -2,8% -2,8% -2,5%

-0,7% -3,0% -0,4% -0,3% -0,3%

ROE

(Tőkearányos profit, %)

Adózás utáni eredmény

(mrd HUF)

2013 2014 2016 E 2017 E 2020 E

Bevételi marzs (%)

Költség / mfőö. (%)

Kockázati költség ráta (%)

Magyar nagybankok (OTP, K&H, Erste, Raiffeisen, UniCredit, CIB, MKB) eredményének várható alakulása (IFRS, Mrd Ft)

Egyedi

Terhek

nélkül

Egyedi terhek/ mfőö. (%)¹

Becslés

Forrás: tény adatok: éves jelentések, 2016-tól OTP becslés

Megjegyzések: 1) Előremutatóan a csökkenő bankadót és a 10-15 év alatt befizetendő becsült OBA/BEVA/Szanálási Alap hozzájárulást tartalmazza

. . .

. . .

. . .

. . .

24

A magyar bankszektor növekedési kilátásai

A magyar bankszektor jövedelmezőségére

vonatkozó várakozások

Sikertényezők

Konszolidáció: várhatóan tovább fog nőni a magyar bankrendszer koncentrációja

25

4747

56585859

697880

4850535559

6672

5161

7172

3351

656667

8687Svédo.

Szlovákia Cseho.

Szlovénia Románia

Magyaro. Bulgária

Lengyelo.

Brazília

Thaiföld Oroszo. Malajzia

Egyesült Kir. Japán

Németo. Franciao. Ausztria

USA

Íro. Spanyolo.

Kína Indonézia Argentína

Töröko.

Portugália Görögo.

Vietnam

TOP5 koncentráció1 (2013, %) Koncentráció összefüggései2

az európai országokra

NY

-EU

& U

SA

P

ER

IFÉ

RIA

K

-EU

Á

ZS

AI

&

LA

TIN

-AM

ER

IKA

(1) Mérlegfőösszeg alapján; forrás: McKinsey; GR - 2011; VI 2012; (2) Kapcsolat vizsgálata – OTP számítás; (3) Forrás: IMF;

(4) Háztartási hitelek/rendelkezésre álló jövedelem, forrás: McKinsey; (5) Forrás: EKB

GDP/fő3 vs. Koncentráció

Közepes összefüggés

R2 = ~30%

Lakossági hitelpenetráció4 vs.

Koncentráció

Gyenge összefüggés

R2 = ~5%

Teljes bevételi marzs5 vs.

Koncentráció

Közepes erősségű, negatív

irányú összefüggés

R2 = ~35%

Költség/mérlegfőösszeg5 vs.

Koncentráció

Közepes-erős összefüggés

R2 = ~50%

Kapcsolat

erőssége2

Gyenge Erős Közepes

Gyenge Erős Közepes

Gyenge Erős Közepes

Gyenge Erős Közepes

Az innováció a legfontosabb sikertényező: digitalizálódó szolgáltatások és belső

folyamatok. Az emberi erőforrások minősége felértékelődik

26

Már Kelet-Európában is 15-25% az online- és mobil

technológiákkal generált bevétel aránya az új

értékesítésben, és gyorsan nő tovább

Számos nagy, tradicionális bank is hatalmas

erőfeszítéseket tesz a digitális átállás

érdekében

A világon kb. 12.000 cég foglalkozik pénzügyi

technológia fejlesztéssel és százszámra

jelennek meg új startupok ezen a piacon

A digitális fejlesztések

priorizált szerepet kapnak

a következő 3 fő irányban:

• Az ügyfeleknek szóló szolgáltatások fejlesztése

• A banki operáció hatékonyabbá tétele

• Új nem-banki piacokra való belépés

+

A vállalati kultúra és a

magasan képzett emberi

erőforrás szerepe

felértékelődik

Forrás: McKinsey alapján

Az OTP is stratégiai projektet indított a digitalizációs transzformáció megvalósítása

érdekében

27

A digitális bank kiemelkedő ügyfélélményt

nyújt A digitális bank belső folyamatai is jelentősen

javulnak

A Bank mindezek elérése érdekében már beindított egy átfogó Digitális

Transzformációs Programot, melynek keretében több, mint 100 projekt

azonosítása történt meg, ezek közül a legfontosabbak már elindultak.

A projektek közül több is a banki folyamatok end-to-end

újragondolását célozza.

Kényelmes, rugalmas és gyors kiszolgálás

Ügyfélközpontú, egyszerű és könnyen

áttekinthető folyamatok minden csatornán

Széles körű szolgáltatások, kedvező áron

Digitális csatornák további térnyerése az értékesítés

és ügyfélkiszolgálás terén

Költséghatékony, automatizált és papírmentes

folyamatok

Big Data alapú értékesítés és üzleti döntéshozatal

Nagyobb transzparencia és szabályozói megfelelés

Adaptív, gyorsan alkalmazkodó szervezet

Forrás: OTP

Az OTP digitális értékajánlat két, a piacon már ma is működő példája a Simple és a

Touchbank

Ingyenes, szolgáltató- és bankfüggetlen integrált

mobilapplikáció okostelefonokra a bankkártyás és

készpénzes fizetések kiváltására

Jelenlegi fő funkciók: közterületi parkolás, autópálya-

matrica, ételfutár, színház- és koncertjegy, mozi,

italautomata, taxi, mobilpincér, hűségkártya, fesztivál,

partylokátor

2013 szeptemberétől több mint 40.000+ regisztráció

Fő célok

Diverzifikáció, alacsony

kockázatú affluens

szegmens elérése

Nyereséges, alacsony

működési költségű

digitális üzleti modell

bevezetése

Más piacokra történő

átültetésre is alkalmas

üzleti modell

Üzleti modell

Fiatalos, dinamikus,

teljesen digitális online

bank

Online betétgyűjtés, online

tranzakciók

Hitelek keresztértékesítése,

partnereken keresztüli,

valamint online

értékesítése

28 Forrás: OTP

Disclaimer

29

Jelen előadás jövőbe mutató kijelentéseket tartalmaz. Mivel az előrejelzések és a

tájékoztatóban foglalt állítások a jövőben bekövetkező eseményektől és

körülményektől függnek, teljesülésük kockázatnak és bizonytalanságnak van

kitéve. Számos tényező befolyásolhatja oly módon az aktuális eredményeket és

fejlődést, hogy azok eltérő módon alakuljanak az előadásban foglalt pontosan

kifejezett és közvetetten megjelenő előrejelzésektől. Az állítások az árfolyam-

előrejelzés, gazdasági feltételek és az aktuális szabályozási környezet figyelembe

vételével készültek. Valamennyi az előadás során elhangzott vélemény, elemzés

az azt elkészítők szakmai véleményét tükrözi, melyben objektív és szubjektív

elemek egyaránt szerepelnek. Az előadás, és az ebből készült tájékoztató

egyetlen eleme sem tekinthető befektetői ajánlattételnek, befektetési

tanácsadásnak és befektetési elemzésnek sem, kizárólag tájékoztatás céljával

készült. Az ebből származó információkra, véleményekre esetlegesen alapított

ügyletekkel kapcsolatos minden kárért vagy költségért való felelősségvállalás

kizárt.