Dr. Bereczki IbolyaA Tájházszövetség – tájházaink közössége a

Kárpát-medencében

2014. március 21. Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében

Budapest

Tájházak Magyarországon

• Több mint 300 tájház

• Előzmények – az igazi első egy irodalmi emlékház Kiskőrösön

Tájház hálózat Magyarországon és a Kárpát-medencében

• Mit is jelent ma Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta területein?

• Tájház – fogalom meghatározás• Mit jelent a tájházak hálózata?• Mit jelent a tájház hálózat

Magyarországon?

Tájház – amikor még nem hálózat

• Lehet, hogy csak egy épület? Milyen? - Népi műemlék? Mióta és meddig?

• Gyűjtemény? Tárgyak halmaza?• Múlt? – Volt egyszer egy ház… Volt

egyszer berendezés… Volt egyszer egy család, amelynek tagjai a házban éltek… Volt egyszer egy közösség… Lesz-e ebből történelem? Jelen? Jövő?

Épület/épületegyüttes– amikor még nem tájház

• Megőrzött múlt, vagy annak pusztán egy darabkája?

• Mi lesz vele?• Van-e jövője?• Ha igen, milyen?• 1960. A nagyvázsonyi Schumacher-

ház felújítása. Népi műemléknél ekkor alkalmazták először a korszerű, teljes értékű műemlék-helyreállítás módszerét,

• az első, eredeti helyszínen megőrzött, in situ tájházat berendezve nyithatták meg a nagyközönség előtt.

Épület/épületegyüttes– amikor még nem tájház

• A kulcskérdés: egy (nem újonnan felhúzott) épület, a

• mely magán hordozza a helyi építőhagyomány jellegzetességeit,

• egy bizonyos időmetszetben, • egy bizonyos társadalmi rétegre,

foglalkozásra vonatkozóan • ekkor még csak ház, • ami lehet helyi védettség alatt, • lehet műemléki védettségű, vagy • nem védett

Építészeti értékű épületből tájház

• Gyűjtemény nélkül nem megy…• Milyen is az a gyűjtemény?• Helyi, hiteles, adatolt,

gondozott, leltározott, karbantartott

• Enteriőrbe rendezett• Látogatható – de nem mindegy,

hogy miként…

A tájháztól – a közösségig

• Az 1970-80-as évek tájházai:• 1974-1984 között – 200 tájház• Döntően a megyei múzeumi

rendszer végvárai• Pusztán múzeumi kiállítás,

jobb, rosszabb működési feltételek közöttDe: Kialakult a hálózat

A tájháztól – a közösségig

• Változások az 1990-es években, majd az ezredforduló után

• Tulajdonos, fenntartó változások• 2002 – a Magyarországi Tájházak

Szövetségének megszületése, a működés kibontakozása

• 2013. január 1-től – a megyei múzeumi hálózat megszűnésével már csak 7 tájház tulajdonosa lesz új, a települési önkormányzat

A Magyarországi Tájházak Szövetsége

• A működés formái:• évente regionális találkozók • különböző tájházi helyszíneken• egy napos program keretében egy téma –

épületvédelem, kiállítás, hasznosítás a középpontban• A helyszínt biztosító tájház és környezete megismerése

A Magyarországi Tájházak Szövetsége

A működési formái•Országos találkozók 2001 óta minden évben, különböző helyszíneken, különböző központi témákkal•Éves közgyűlés és szakmai tanácskozás - Szentendre•2013. március 22-23. Szentendre – jubileumi : A tájházak és a helyben őrzött népi műemlékek a vidék fejlesztéséért •Év tájháza, Év tájházvezetője elismerések

A tájháztól a közösségig – és ami e mögött van

• A Tájházszövetség – mint civil szakmai szervezet szerepe

• Egyének, a helyi kultúra megőrzéséért felelősséget vállaló szakmabeliek és civilek, közösségek szerepe

• A kultúráért felelős minisztérium szerepe

• Egy országos közgyűjtemény, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szerepe és hatása

• A tájházat fenntartó magánszemélyek, önkormányzatok, kulturális intézmények szerepe

Úton a világörökség felé…• „A magyarországi tájház hálózat egyedülálló példát mutat egy országnyi

terület sokarcú népi építészeti kultúrájának továbbéltetésére, bemutatására és közösségi célú hasznosítására.

• Különleges értékét az adja – az elemei által megjelenített kulturális sokféleséggel egyidejűleg –, hogy országosan egységes elvek és egységes működési struktúra teszi összetartozó egészet alkotó együttessé.

• A Tájház Hálózat egyben a 20. századi gondolkodás tipikus terméke is, amely az értékek megőrzését szolgálva teszi fenntarthatóvá a hagyományos tartalmakat.” (Részlet a világörökségi várományosi státusz 2013. évi felülvizsgálati javaslatából)

A magyarországi tájház hálózat

• „A magyarországi tájház hálózat bemutatja • a táji és néprajzi csoportok túlnyomó többségének hagyományos népi

kultúráját, amelynek a sokszínűsége különös jelentőségű, • hiszen egyszerre tükrözi nemcsak Magyarország, hanem az egész

soknemzetiségű és tájilag is tagolt régió kiemelkedő értékeit, • valamint az ezen értékek példamutató megőrzésének és

továbbörökítésének a meglévő kulturális örökségi értékeken alapuló,• hitelességében és hatékonyságában modell-értékű

(intézmény)rendszerét”.

A magyarországi tájház hálózat• „A hagyományos népi kultúra megőrzése a kulturális sokszínűség megtartása

és az örökségvédelem általános igénye mellett a helyi közösség “védelmének” is eszköze.

• A közösségi célú működés révén a tájházak nemcsak a helyi közösség érdekeit szolgálják, hanem lehetőséget teremtenek arra is, hogy a Kárpát-medencében élő népek, nemzetiségek egymás kulturális hagyományait megismerjék, és ez által kölcsönösen és egyre jobban elfogadják egymást.

• A tájház-hálózat a 20. századi örökségvédelmi törekvéseknek éppúgy egyedülálló dokumentuma, mint a tartalmát jelentő, évszázadokon átívelő népi civilizációnak és kulturális hagyományoknak.”

A magyarországi tájház hálózat• A tájházak hálózata tehát bemutatja az egyes tájegységek (pl. Ormánság, Sárköz,

Őrség, Nyírség), néprajzi csoportok (pl. palóc, matyó), nemzetiségek (német, szlovák, román, ruszin, horvát),

• illetve a különféle népi kismesterségek (pl. fazekas, kovács, kékfestő) épületeit és tárgykultúráját.

• A világörökségi várományosi sorozat-helyszínben szereplő tájházak különleges értékét az adja, hogy nem szórványosan, esetlegesen helyezkednek el az ország területén, hanem olyan hálózatot alkotnak,

• amely valamennyi táji és etnikai csoport népi kultúráját bemutatja és őrzi – méghozzá annak eredeti helyén és eredeti összefüggéseiben, az adott táji, természeti és kulturális környezetben.

A magyarországi tájház hálózat világörökségi várományosi jegyzéken

• A tájház hálózat Magyarországon (K) (2000) Új: Magyarországi tájházak hálózata – A Világörökségről szóló 2011. évi LXVII. Tv.

• Az UNESCO WH Centre által nyilvántartott megnevezés: The Network of Rural Heritage Buildings in Hungary (28/12/2000)

• Javasolt angol cím: The Network of Rural Heritage Buildings in Hungary• A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati

dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (Korm.r.)

• Lehatárolás: A 109 részhelyszín 106 település területén található.

Tájházaink rendszere a Kárpát-medencében

• A magyar tájház hálózat és a határon túli tájházak rendszere• A tájház módszer és a Tájházszövetség rendszere lehetőség a

tartós és egyre szélesedő együttműködésre• A kezdetek – Békési Népi Építészeti Tanácskozások• 2002 – a Tájházszövetség elnökségi tagja Danter Izabella

(Szlovákia)

Tájházaink rendszere a Kárpát-medencében

• Eltérő sajátosságok Szlovákiában, Szerbiában és Romániában lévő néprajzi gyűjtemények között

• Változó tulajdonosi viszonyok• Hiányzó muzeológiai háttér – a szlovákiai magyar tájházak

kivételével• A fogalmi meghatározás nehézségei

Tájházaink rendszere a Kárpát-medencében

• Együttműködés a Vajdasági Magyar Folklór Központtal• Együttműködés a Mátyusföldi Muzeológiai Társasággal• Együttműködés a Kriza János Néprajzi Társasággal• Közös konferenciák , tapasztalatcserék• 2013. március 8-9. Kolozsvár – Tájházak határok nélkül• Erdélyi tájházak és néprajzi gyűjtemények – közös kiadvány

Miként lesz a tájházból „jó gyakorlat” – tájház-módszer az egész Kárpát-medencében?

• A hálózati működésben rejlő erő• Tudásközvetítés, hagyományőrzés és –megtartás• Épített és élő szellemi örökség együtt jelenik megMűtárgy gyűjtemény, muzeális érték, védett épület, tudás és

közösség • Magyar specialitás• Átlátható, dokumentálható, fenntartható és fejleszthető

Köszönöm a figyelmet!

Bereczki.Ibolya@sznm.hu