Hogy mindenkinek jó legyen
Vodafone Magyarország Vállalati Felelősség Jelentés
2010/2011
2
Elnöki köszöntő
Az emberek az év végén nem csak azzal szoktak számot vetni, hogy az év
folyamán helyes döntéseket hoztak-e, hanem azzal is, hogy összességében jól
érezhetik-e magukat a bőrükben. Valójában az üzleti vállalkozásoknál sincs ez
másként: mindig oda kell figyelni arra, hogy a tisztán üzleti céljainkon túl eleget
teszünk-e annak a küldetésünknek, hogy jobb világot teremtsünk, és hogy
észrevegyük magunk körül a társadalmi problémákat és a rászorulókat. Igazán
büszke vagyok, hogy a gazdasági válság ellenére a Vodafone társadalmi
programokra elkülönített forrásai csoportszinten és Magyarországon sem
csökkentek. Elkötelezettségünket nem csak a hátránnyal élők megsegítésére
szolgáló forintok hitelesítik, hanem az az igyekezetünk is, melynek során
vállalatunk minden szintjén törekszünk a munkatársakat a problémák
kezelésébe bevonni. Egyrészt önkéntesként maguk is egy-egy fontos társadalmi
projekt mellé állhatnak. Másrészt a Vodafone technológiai és kreatív tudását
felhasználva olyan eszközöket találhatunk ki és oszthatunk meg másokkal,
melyek a hátránnyal élők előtt tornyosuló akadályok lebontásában segítenek.
2010-ben mindkét területen sokat léptünk előre. Nagyon jó érzés volt olyan civil
szervezetekkel együtt dolgozni, melyek támogatásunkkal fantasztikus
eredményeket produkálva bontakozhattak ki. Ebben a Főállású Angyal
programunknak kiemelt szerep jutott. Külön öröm, hogy ez a csoportszinten is
sikeres program mintaprojektté vált mindazon vállalatok számára, melyek
fontosnak tartják a társadalmi felelősségvállalás ügyét.
Dr. Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke
3
Tartalom
A Vállalati Felelősség Jelentés célja ..................................................................................... 49
A fenntarthatóság filozófiája és gyakorlata a Vodafone-nál ........................................... 5
A vállalat és környezete ............................................................................................................... 9
Érintetti csoportok ........................................................................................................................ 10
Civil szervezetek....................................................................................................................................... 11
Oktatási intézmények ............................................................................................................................ 12
Munkatársak .............................................................................................................................................. 12
Kormányzati szervek, országos, regionális és helyi hatóságok ............................................. 13
Közösség ..................................................................................................................................................... 13
Partnerségi kapcsolatok ............................................................................................................. 14
Oktatás ......................................................................................................................................................... 14
Biztonság..................................................................................................................................................... 16
Közösség ..................................................................................................................................................... 19
Fenntarthatóság a számok és trendek tükrében ............................................................... 31
Irányítás és HR........................................................................................................................................... 32
Környezetvédelem.................................................................................................................................. 37
Eredmények és felelős üzleti működés ................................................................................ 43
Díjak és elismerések ............................................................................................................................... 47
Szervezeti tagságok ................................................................................................................................ 48
A Vodafone Magyarország szervezeti működéséről bővebben ................................... 49
A jelentés legfontosabb jellemzői .......................................................................................... 50
GRI Index .......................................................................................................................................... 51
4
A Vállalati Felelősség Jelentés célja
A Vodafone Magyarország (a későbbiekben: Vodafone) meg van győződve arról, hogy
egy vállalat hosszú távú sikere szorosan összefügg azzal, hogy mennyire gondolkodik
felelősen arról a társadalmi környezetről, amelynek működését termékeivel,
szolgáltatásaival segíteni szeretné. Szintén a vállalati siker egyik lényeges feltétele,
hogy hogyan viszonyul azokhoz az érintetti csoportokhoz, melyekkel tevékenysége
során kapcsolatba kerül.
Mivel egy vállalat célja nem lehet más, mint közreműködni egy jobb világ
létrehozásában, alapvető, hogy pontosan ismerje működésének a saját munkavállalóira,
az üzleti környezetére és a társadalomra kifejtett hatásait, és megfelelően kezelni is
tudja azokat. Üzleti gondolkodás és tervezés, vállalati felelősségvállalás, valamint
felelős vállalati kommunikáció ezért nem is létezhetnek egymás nélkül.
Az alábbi jelentés célja, hogy átfogóan és érthetően beszámoljon a Vodafone ez irányú
tevékenységéről.
A Vodafone megalapítása óta elkötelezett a társadalmi programok iránt. Az üzleti
eredményére is kiható gazdasági válság, valamint a szektort sújtó telekommunikációs
adó ellenére a Vodafone nem csökkentette aktivitását ezen a területen. Sőt, a vállalat
ezekben a társadalom széles rétegeit is súlyosan érintő időkben még fokozottabban
figyel a felelős vállalati működésre.
A Vodafone 2010-ben készítette el új Vállalati Felelősség (CR, Corporate Responsibility)
stratégiáját, mely igazodik a csoportszintű fejlődési irányokhoz, ugyanakkor a
korábbiaknál még egyértelműbben definiálja azokat a fókuszterületeket, melyekre az
akciótervek a következő években koncentrálnak.
A Vodafone társadalmi programjai három pillérre épülnek. Ezek a közösségek segítését,
a hátrányos helyzetűek oktatását és az emberek biztonságának növelését célozzák. A
Vodafone arra törekszik, hogy mind a céget körülvevő közösségek, mind az ország, mind
pedig a vállalat számára komoly hozzáadott értékkel rendelkező projekteket valósítson
meg, és amelyekben legfontosabb értékeivel: munkatársaival és azok szakértelmével
vesz részt.
A Vodafone a rászoruló közösségek támogatásával jó példát szolgáltat arra, hogy
hogyan lehet a legmodernebb technológiai eredményeket innovatív módon fontos
társadalmi célok szolgálatába állítani. Az összefogás kiemelkedő példája, hogy a
Vodafone - a telekommunikációs iparág többi vezető szereplőjével összefogva -
segélyvonal révén alig egy hét alatt 130 millió forintot gyűjtött a vörösiszap
károsultjainak megsegítésére. A programok sikeréhez a munkatársak mindazonáltal
nem csupán szaktudásukkal járulnak hozzá: kreativitásukkal, munkabírásukkal,
önkéntes munkájukkal ezernyi jelét adják annak, hogy maguk is elkötelezettek ezen
5
tevékenységek iránt. Büszkék arra, hogy a Vodafone ezeket a társadalmi programokat
meghirdeti és a segítségükkel aktívan végigviszi.
A vállalat felelős irányítása nem önmagáért való: ami a vállalatnak jó, az egyben a
munkatársaknak és a társadalomnak is jó.
A fenntarthatóság filozófiája és gyakorlata a Vodafone-nál
A Vodafone fenntarthatósági filozófiája nem konjunktúrafüggő. A 2010-es év üzenete
éppen ez: történhet bármi is a világban, a Vodafone mélyen elkötelezett a társadalmi
céljainak megvalósítása, illetve társadalmi programjainak végrehajtása iránt.
2011 februárjában a Vodafone Magyarország kapta a leggyorsabb mobil
adathálózatnak járó címet. A telekommunikációs szektor vezető európai mérnöki
irodájának tekintett P3 Communications mérése alapján ugyanis a hazai
mobilszolgáltatók közül a Vodafone hálózatában regisztrálták a legnagyobb le- és
feltöltési sebességet és a leggyorsabb webböngészést. Komoly elismerést vívott ki a
Vodafone azokkal a fejlesztésekkel is, melyeket az Európai Uniós elnökséghez
kapcsolódva végzett. A kiemelt elnökségi helyszínek – a gödöllői Grassalkovich-
kastély és a budapesti Néprajzi Múzeum – lefedésére a Vodafone jelentősen fokozta
a mobilinternet beltéri sebességét, a delegációk pedig a belvárosi 4-5 csillagos
hotelekben élvezhették a villámgyors mobilnetezés élményét. Magyarország
elsőként, a budapesti Belvárosban létrehozott mobilinternetes szupersztrádája, a 21
megabites elméleti maximális letöltési sebességet nyújtó HSPA+ technológia is a
magyar európai uniós tisztviselők és külföldi diplomaták rendelkezésére állt.
6
Rangos díjakat nyert a Vodafone ügyfélszolgálata 2010 novemberében. Mindhárom
meghirdetett kategóriában aranyérmet szerzett, és ezzel a „Best of Call Centers” díjat is
a vállalat érdemelte ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által alapított versenyen. A
felmérés speciálisan képzett telefonos próbavásárlók részvételével zajlott. Az
értékelés során számos szempontot vettek figyelembe a GfK Hungária szakértői:
figyelmet fordítottak többek között az általános ügyfélkezelésre – így az automata
rendszer érthetőségére, az ügyintézőhöz való eljutás sebességére, az ügyintézés
hatékonyságára, az ügyintéző segítőkészségére és szakértelmére –, a
problémamegoldás hatékonyságára, ezen belül a beérkező panaszok rendezésének
arányára és a problémás ügyfelek kezelésére, valamint az értékesítés támogatására is.
A Vodafone mindhárom kategóriában, tehát az általános ügyfélkezelés, a
problémamegoldás és az értékesítés területén is a legjobbnak bizonyult a távközlési
ágazatban, ezért a három aranyérem mellett kiemelkedő teljesítményének
elismeréseként a „Best of Call Centers” díjban is részesült. Mindezek mellett az „Együtt
a Minőségi Ügyfélkapcsolatokért” díjat is átvehette, mellyel a Humán Erőforrás
Alapítvány a Vodafone ügyfélkapcsolati területen végzett kiemelkedő szakmai
munkájáért és az együttműködésért mondott köszönetet.
A magyar telekommunikációs iparág legnagyobb hálózatfejlesztési projektjét
jelentette be a Vodafone 2011 márciusában. A beruházás eredményeképpen az
ország szinte minden lakosa számára elérhető lesz a Vodafone mobilinternet
hálózata. A fejlesztés keretében lecserélik a 2G és bővítik a 3G hálózati elemeket, és
további közel 400 bázisállomást építenek. Mindezzel a nagy sebességű mobilinternet
hálózat lakossági lefedettsége is mintegy 99%-ra bővül. A leszakadó térségek érdekeit
figyelembe véve első lépésben olyan területek fejlesztésére kerül sor, ahol korábban
egyáltalán nem volt elérhető a nagy sebességű mobilinternet, sőt még a vezetékes
internet sem minden esetben. Mivel az új bázisállomások és egyéb hálózati elemek a
legkorszerűbb technológiát képviselik, a Vodafone hálózata nemcsak a mobilinternet
sebessége és lefedettsége, hanem különlegesen alacsony energiafogyasztása révén is
élenjáró lesz.
7
A Vodafone Csoport Vállalati Felelősség Stratégiája 2010/2011-ben
A Vodafone magyarországi alapítása óta társadalmi programjainak a célcsoportjai
kevéssé módosultak, a mai napig is a hátrányos helyzetűek, így az alacsony
jövedelműek, fogyatékkal élők és hátrányosan megkülönböztetettek segítése a fő cél.
Ám míg korábban nagyon sok, akár 40-60, főként jótékonysági jellegű CR-akció zajlott,
melyekben a Vodafone pusztán adományozóként vett részt, a 2010/2011 üzleti évtől
kezdve megkezdődött a hosszú távú eredményekre fókuszáló programok és stratégiai
partnerek kiválasztása.
Nagyon fontos, hogy a Vodafone-nál a 2010/2011 üzleti évtől vált gyakorlattá, hogy a
cég kizárólag a stratégiai problémákra fókuszál, és akcióit stratégiai partnerekkel
közösen hajtja végre. A korábbi szerteágazó és kevéssé fókuszált CR-tevékenység
letisztult, és az „oktatás – közösség – biztonság” hármas területe áll a középpontban. Az
is gyakorlattá vált, hogy az összes projektnek legyen kapcsolata az üzleti
tevékenységgel: a projektek a kollégák szakértelmét, a Vodafone-ban felgyülemlett
szaktudást használják, illetve más esetekben közvetlen Vodafone-os
technológiatranszferrel működő projektekről van szó.
FŐ
CÉLKITŰZÉS
*Kommunikációs
lehetőségbiztosítása
*Speciálistermékekés
szolgáltatások
FÓKUSZTERÜLETEK*Oktatás
*Közösség
*Biztonság
FELELŐSÜZLETIGYAKORLATOK
*Egészségügyihatások*Beszerzés
*Hálózat-fejlesztés*Munkahelyibiztonság
ÉRTÉKVEZÉRELTVÁLLALATIKULTÚRA
8
A Vodafone legnagyobb szabású programja a Főállású Angyal projekt, amelynek
keretében az Angyalok egy éven át a Vodafone finanszírozásában egy nemes ügyért
dolgoznak. Bár a program nem magyar Vodafone-os találmány, de az, ahogy ma a cég az
Angyalokat a Facebook segítségével a teljes transzparencia és széles társadalmi
részvétel mellett kiválasztja, a magyar Vodafone fejlesztése. Ezt az eljárást ma már
legjobb gyakorlatként a Vodafone-on belül és másutt is alkalmazzák. A Főállású Angyal
nagy szerepet játszott abban, hogy a korábban bürokratikus és papírízű döntéshozatal
megváltozzon, és mára valamennyi projekt lényegesen átláthatóbbá, egyszerűbbé és
gyorsabbá váljon. Ezáltal javult a Vodafone cselekvőképességéről kialakított imázs is,
amely így egy gyorsan reagáló, hatékony, a partnereivel jól együttműködő
vállalatirányítást tükröz.
A CR-szempontok érvényesítésére sokszor alacsonyabb szinten születnek javaslatok,
amelyeknek nemcsak létrejötte, hanem megvalósítása is a munkatársak közös
gondolkodásának eredménye. Ezt példázzák azok az ötletek, amelyek időközben
nagyobb szabású CR-projektté értek, mint például az önkéntesség szerepe, vagy az
olyan egyszerűnek látszó projektek, hogy miképp járhatunk el társadalmilag felelős
módon, ha karácsonyi képeslapokat akarunk a partnereknek küldeni.
A CR a vállalati kommunikációban is nagyon fontos szerepet kap: a Vodafone sokat tett
például azért, hogy a közönség a vállalatot összekösse a háromszoros olimpiai bajnok
férfi vízilabdacsapattal. De őket is csak korlátozott számban lehet reklámkampányok
alkalmával megmutatni, ha csak nincs olyan társadalmi akció, amelyben az ügy
nagyköveteiként léphetnek fel: például a látásukban korlátozottak helyzetére hívják fel
a figyelmet azzal, hogy bemutatják, hogyan tájékozódnak és közlekednek a vakok
vezetőkutyáik segítségével.
Az IT Business „Leadership Award” díját nyerte 2010 szeptemberében a Vodafone kis- és
középvállalkozások számára tervezett teljes körű irodai kommunikációs megoldása, a
SmartOffice. A megoldás egyszerre több helyiségben is lehetővé teszi a vezeték nélküli
internet elérést. Amellett, hogy képes a mobil és vezetékes internetkapcsolat
fogadására és megosztására, a vezetékes kapcsolat esetleges megszűnése esetén
azonnal és fennakadás nélkül kapcsol át a mobilinternet használatára. Mindezeken túl
további kiegészítő irodai eszközök is csatlakoztathatók hozzá, amit a megosztott
hálózatot használók a beállított jogosultságoknak megfelelően érhetnek el. A készülék
segítségével LAN porton keresztül egy időben több különböző számítógépen is
lehetséges az internetezés, Wi-Fi-n pedig további számítógépek számára érhető el a
világháló kábelek nélkül. Lehetőség van analóg telefonkészülék csatlakoztatására is,
amely segítségével mobil hálózaton keresztül lehet hívásokat indítani és fogadni. A
termék a hazai igényeknek megfelelően került a Vodafone Magyarország kínálatába
annak érdekében, hogy segítse a magyar kis- és középvállalatok mobil kommunikációját
és fokozza azok versenyképességét.
9
A társadalmi programok a munkatársak cég iránti lojalitása, munkahelyi motivációja
miatt is fontos. Ennek révén olyan impulzusokat kaphatnak, melyekkel a hétköznapi
életükben nem vérteződhetnek fel: ilyen az árvízi mentés vagy az iszapkatasztrófa során
nyújtott segítség. De ilyen volt az a csapatépítő tréning is, melynek során egy Győr
melletti, fogyatékos gyerekeknek dedikált óvoda építésében vettek részt a Vodafone
munkatársai. Annyira erős érzelmi impulzusokkal járt a nap, hogy még a helyszínen
elindult a gondolkodás, hogy milyen mobiltechnológiai eszközzel lehetne elérni, hogy
ne kelljen egy gyermeket több száz kilométert utaztatni, anélkül, hogy tudnák, valóban
szükség van-e a helyszíni orvosi vizsgálatra.
A fenntarthatóság szempontjai a cég egészét áthatják: az alapterméktől kezdve
(melynek szimbóluma egy energiatakarékos mobilkészülék épp úgy lehet, mint a
Vodafone zöld bázisállomásai) a vállalat energiafogyasztásán át az újrahasznosított
berendezések, irodai papír, illetve az e-dokumentumok használatáig vagy a szelektív
hulladékgyűjtésig. Mindezeknek a vállalat minden szintjén megvannak a felelősei és így
a szemlélet áthatja a mindennapokat.
A vállalat és környezete
Nehezedő feltételek, fokozódó felelősség
A Vodafone számára a 2010/11-es üzleti év nem bizonyult könnyűnek: a piac
bővülésének tempója lelassult, a beszerzések üteme visszaesett, mind az üzleti, mind a
lakossági szféra fogyasztói jóval árérzékenyebbek lettek. A fogyasztók – a
technológiafejlődést és az éles versenyt kihasználva – a folyamatos költségcsökkentés
lehetőségeit keresik. Mindez egyértelművé tette, hogy csakis folyamatos megújulással
lehet helytállni a versenyben.
A megelőző év látványos munkahely teremtési beruházásának megismétlésére a
2010/11-es üzleti évben nem nyílt mód. A Vodafone mégis komoly eredménynek
tekinti, hogy nem volt szükség a munkatársak létszámának csökkentésére. A Vodafone
munkatársi gárdájának képességeit és odaadását dicséri, hogy a nehezebbé váló
körülmények ellenére a csapat képes volt a kiemelkedő teljesítmény elérésére.
A gazdasági helyzet okozta nehézségek ellenére a Vodafone helyt állt a versenyben, és
az üzleti részesedést tekintve különösen eredményesnek bizonyult. A mobil
adatforgalom esetében 2010 májusában intenzív növekedés kezdődött. Így az aktív adat
előfizetések tekintetében – az NMHH adatai alapján – a Vodafone lett a 2010-es év
nyertese a 49,2%-os ügyfélszám növekedéssel. Mindezt a kiemelkedő színvonalú
mobiladat hálózat, valamint az okostelefonok Magyarországon elérhető legszélesebb
kínálata is segítette. Mindebben az az elv tükröződik, hogy a Vodafone minden
felhasználó számára igyekszik a gyors, egyszerű és kényelmes mobilinternetezés
lehetőségét biztosítani.
10
A Vodafone helyzetét az sem könnyítette meg, hogy 2010 októberétől a távközlési
tevékenységet terhelő különadóval is szembe kell néznie. Bár a vállalat megértette a
kormányzat azon szándékát, hogy a költségvetés számára további forrásokat kívánt
előteremteni, mégis úgy vélte, hogy az ország versenyképességét is veszélyezteti, ha az
olyan fontos területek, mint a harmadik és negyedik generációs mobilhálózatok
fejlesztése veszélybe kerül.
A Vodafone felismerte, hogy a minőségben és feltételekben versenyképes
szolgáltatások előtt - az adott gazdasági körülmények között is - új lehetőségek nyílnak.
A vállalat a kihívásokat mérlegelve és a lehetőségeket felismerve három fő területet
azonosított, ahol versenytársait megelőzve kíván teljesíteni. A vállalati figyelem
középpontjába az innovációs és fejlesztési munka, a minőség és az
ügyfélkiszolgálás került.
A kiemelt figyelem a Vodafone esetében gazdasági értelemben is igaz. Ennek
példájaként a Vodafone a 2010/11-es üzleti év során olyan beruházásokról döntött,
melyek révén a Vodafone magyarországi összbefektetéseinek értéke eléri a 1,5 milliárd
eurót.
A kihívások ugyanakkor megerősítették a Vodafone-t abban, hogy küldetésének
bizonyos elemeit különösen kiemelten kezelje. Ennek megfelelően tekintette
elsődlegesnek a kommunikációs lehetőség biztosítását az ország és a társadalom minél
szélesebb rétege számára, és hogy speciális termékek és szolgáltatások kialakításával
tudjon egyedi igényeket kielégíteni.
A vállalat a 2010/11-es évben minden korábbit meghaladó figyelmet szentelt a felelős
működés feltételeinek és kereteinek megteremtéséért, a mindennapok felelősségének
érvényesítésért. Mindezt annak tudatában tette, hogy a társadalom, az érintetti
csoportok és a Vodafone sikerei csakis közösen valósíthatóak meg.
Érintetti csoportok
A Vodafone 2010-ben megújított Vállalati Felelősség stratégiájában meghatározott
négy fő területének egyike az érintettek erőteljesebb bevonása az őket érintő ügyekbe,
rendszeres és strukturált kétirányú kommunikáción keresztül.
Az érintettekkel való rendszeres párbeszédből indult, fejlődött ki és ennek
rendszerességére támaszkodva folytatódott több projekt. A Vodafone meggyőződése,
hogy a párbeszéd a hosszútávon fenntartható, sikeres működés alapja, hiszen a cél
olyan megoldásokat találni, amelyek mind a vállalat, mind az érintettek számára értéket
teremtenek.
11
A Vodafone 2007 tavaszán elindította az „Érintetti felmérés és párbeszéd” programot,
amelynek első lépése az érintettek feltérképezése és a működéshez köthető
legfontosabb témák azonosítása volt. A Vodafone érintettnek tekinti mindazokat, akikre
működése – közvetlen vagy közvetett módon – hatással van, illetve akik valamilyen
módon hatással vannak a vállalatra.
Az érintetti csoportok közül a civil, nonprofit szervezetek munkáját támogatja
leghangsúlyosabban a Vodafone. Ennek számos formája létezik, az anyagi támogatástól
a technológiai háttér biztosításán át pro bono tanácsadásig és szaktudás biztosításáig.
Civil szervezetek
Főállású Angyal program
A Főállású Angyal program lehetőséget teremt arra, hogy a társadalmi célok iránt
elkötelezett emberek egy éven át csak az általuk vállalt, a közjó érdekében végzett
tevékenységükre koncentrálhassanak. A Vodafone Magyarország erre az időre fizetést
biztosít az Angyaloknak.
Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat “Biztonságosabb internet!” programja az
internethasználat kockázataira hívja fel a figyelmet, valamint praktikus tanácsokkal
segíti a szülőket, tanárokat és gyerekeket. A Vodafone 5 millió forinttal támogatta a
szervezet munkáját, részt vett a karácsonyi jótékonysági esten, megjelent a
Városligetben rendezett gyermeknapon.
Humanitárius Alap
A vállalat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével hozta létre a
Vodafone Humanitárius Alapot, melynek forrásait elsőként Kolontáron, a vörösiszap
által elöntött településen használták fel.
Somlai Angyalka Alapítvány
12
A Somlai Angyalka Alapítvány vakvezető kutyák kiképzésével foglalkozik,
tevékenységéhez a Vodafone 2010-ben 5 millió forinttal járult hozzá, amit egy
adományszerző munkatárs foglalkoztatására fordítottak.
Vodafone a Nők biztonságáért
A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesülettel összefogva a Vodafone a
mobiltechnológia segítségével biztonsági programot indított a párkapcsolati erőszak
áldozatainak támogatására.
Oktatási intézmények
Több támogatott szervezet munkája kapcsolódik az oktatáshoz és oktatási
intézményekhez.
Romaster
A program olyan, középiskolás éveik végén járó roma fiatalokat támogat, akik felsőfokú
oktatási intézményben szeretnék tanulmányaikat folytatni. A Vodafone Magyarország a
Romaster program keretében négy roma diákot segít egyetemi éveik végéig havi
tanulmányi támogatással, valamint azzal, hogy egy-egy szakmai mentort biztosít
számukra.
Junior Prima
A Junior Prima díjat a magyar oktatás és köznevelés kategóriában minden évben 10, 30
év alatti tehetség kapja meg a Vodafone támogatásával.
Munkatársak
Vodafone Önkéntes Közösség
A Vodafone munkatársai negyedévenként egy munkanapot pályázhatnak meg
önkéntes munkavégzésre, és maguk dönthetik el, milyen önkéntes tevékenységet
választanak. Az önkéntesek többek között adományokat osztottak szét a vörösiszap-
katasztrófa károsultjainak és segédkeztek az árvíz sújtotta településeken.
13
Kormányzati szervek, országos, regionális és helyi hatóságok
Vodafone a Nők biztonságáért
A program előkészítéséhez és a tesztfázis indításához a NANE Egyesület tapasztalata és
háttértudása mellett szükség volt a hivatalos szerv, a XI. kerületi Rendőrkapitányság
együttműködésére is.
Vodafone karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás
A környezettudatosságra hívta fel a figyelmet a vállalat karácsonyi képeslapküldő
akciója. A kiültetett facsemeték gondozását a Főkert vállalta.
HELP – életmentő pont a WestEndnél
A HELP életmentő és információs pont egy olyan multimédiás eszköz, amely egy
defibrillátort tartalmaz, kivetítőjén pedig hírek és hirdetések futnak. A Vodafone
Magyarország kiemelt technológiai partnerként, a mobil adatátviteli szolgáltatással
segíti a HELP pontok magyarországi kiépítését. A program együttműködői között több
állami és egészségügyi intézmény található.
Közösség
Vodafone Felelősségvállalás a Facebookon
A közösségi oldalon létrehozott csoportnak köszönhetően a Főállású Angyal program
pályázatainak elbírálása teljesen nyilvánosan, a csoport tagjainak részvételével zajlott.
Ez a közösségi tér tette lehetővé további civilszervezetek munkájának támogatását, és
itt vált követhetővé az önkéntesek munkája is.
Vodafone Társadalmi Felelősségvállalási díja
A Vodafone Magyarország fennállásának 10. évfordulóján létrehozta a Vodafone
Társadalmi Felelősség Díjat. Az 5 millió forint támogatással járó díjjal minden évben a
társadalmi felelősségvállalásban élen járó vállalatokat, alapítványokat és civil
szervezeteket jutalmazzák.
14
Partnerségi kapcsolatok
1. Oktatás
1.1. Romaster
Mi a Romaster?
A Romaster – Esélyprogram a Jövő roma vezetőiért nevű tehetséggondozó programot a
Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (Hungarian Business Leaders Forum, HBLF) 2007-ben
indította útjára. A Vodafone Magyarország 2010-ben csatlakozott az ügyhöz. A program
célja, hogy a roma társadalomban bővüljön a versenyképes piaci tudással rendelkező
felsőfokú végzettségűek köre, akikből a jövő roma vezetői is kikerülhetnek. Ezért a
program olyan, középiskolás éveik végén járó roma fiatalokat támogat, akik jogi,
közgazdasági, műszaki vagy egészségügyi felsőoktatásban készülnek továbbtanulni és
vállalják roma identitásukat.
A Vodafone és a Romaster
A Vodafone Magyarország a Romaster programon belül négy tehetséges roma diákot
segít, akik az egyetemi évek végéig rendszeres havi tanulmányi célú támogatást,
valamint egy-egy szakmai mentort segítségét kapják maguk mellé. A diákok a
mentoruktól folyamatosan kérhetnek tanácsot karrier-építéssel vagy bármely más
kérdéssel kapcsolatban, nyaranta pedig szakmai gyakorlaton is részt vehetnek a
Vodafone-nál.
A program 2010 tavaszán kezdődött, a mentorok ősszel ismerkedtek meg
mentoráltukkal. Azóta rendszeres a kapcsolat a mentorok és az első évfolyamos
Romasterek között. Ez utóbbiak köre várhatóan a későbbiekben bővülni fog.
15
1.2. Junior Prima
A Vodafone a Prima Primissima Alapítvánnyal közösen 2007 óta minden évben 10, az
oktatás - köznevelés iránt különösen elkötelezett 30 év alatti fiatalt díjaz, akik már ennyi
idősen kiemelkedő eredményt értek el az adott területen.
A 7000 euró odaítélésével az oktatásban és nevelésben végzett tanári munka rangjának,
erkölcsi és anyagi megbecsülésének növeléséhez szeretnének hozzájárulni.
A díjazottakat köztiszteletben álló tudósok, akadémikusok és üzletemberek választják
ki. A nyertesek névsora itt olvasható.
Arckép: Bogdán Bianka 18 éves, Kaposváron érettségizett a Táncsics Mihály
Gimnáziumban 2011-ben. A reklám és a PR érdekli, ezért a Pécsi Tudományegyetem
Közgazdaságtani Karára jelentkezett. A háromgyerekes családban ő a legidősebb
testvér, és az első, akinek egyetemi diplomája lehet. 2011 nyarán két hónapos
szakmai gyakorlatot abszolvált a Vodafone-nál, a vállalati szponzorációval
kapcsolatos projektekbe szállt be. „Péter (Lakatos Péter, mentor) rengeteget segített
abban, hogy melyik egyetemre és milyen szakra jelentkezzem. Erről többször is sokat
beszélgettünk, és nem hagyta, hogy a könnyebb utat válasszam. Ugyan elsőre nem
sikerült bejutnom, de az irány jó volt, jövőre újra nekivágok. Nagyon sok dolog volt
most az életemben, amivel meg kellett birkózni: érettségi, nyelvvizsga, de bármikor
küldhettem Péternek egy e-mail-t, hogy beszéljünk – rövid időn belül biztosan
visszahívott.”
Lakatos Péter, Stratégiai, Márka és Kommunikációs Vezérigazgató-helyetttes:
Szerencsém volt, az iskolai és a szakmai pályafutásom alatt mindig mellettem volt 2-3
tapasztaltabb ember, akikre felnézhettem, és akik mindig hajlandóak voltak
tanácsokat adni. Amikor döntési pontokhoz értem a beszélgetésekből felgyülemlő
gondolatok sokat segítettek abban, hogy a lehető legjobbat húzzam. Biankával furcsa
újraélni ugyanazokat a dilemmákat, melyek ennyi idős koromban engem is izgattak.
És nagyon örülök, hogy valamit visszaadhatok abból a sok segítségből, amit én is
kaptam.” Péter szerint attól, hogy Bianka roma, nagyobb a felelőssége, mert ha
sikeresen építi fel az életét, roma fiatalok tucatjai számára mutathat utat. És
remélhetőleg a nem-romák is nyitottabban viselkednek a roma emberekkel.
16
2. Biztonság
2.1. Biztonságosabb internet!
Mit jelent a Biztonságosabb internet?
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az Európai Unió által társfinanszírozott Safer
Internet („Biztonságosabb internetet!”) Program (2009−2011) magyarországi
koordinátora. A program célja, hogy felhívja a figyelmet az internethasználat
kockázataira, az internetes felületek „csapdáira”, a közösségi média előnyeire,
hátrányaira és veszélyeire. A Safer Internet praktikus tanácsokkal segíti a gyerekeket, a
szülőket és tanárokat abban, hogyan lehet biztonságosan böngészni a virtuális világban,
valamint széles összefogást szervez az ott megjelenő káros tartalmak elleni harcban. A
Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat iskolai érzékenyítő és oktatási projektje
keretében megtartott előadásokon országosan összesen 8000-nél több gyerek és 400-
nál több szülő vett részt.
A Magyar Tartalomipari Szolgáltatók Szövetségével, a Theodore Puskas Alapítvánnyal
valamint a Kék Vonal Alapítvánnyal közös konzorcium több segélyhívó központot is
működtetett, ahová szintén több ezren fordultak felvilágosításért.
Az alapítvány többek között megjelent májusban a Városligeti Gyermeknapon, ahol a
Biztonságosabb internet! sátorban a témakörbe tartozó számítógépes játékokkal,
kvízjátékokkal, vetélkedőkkel, hasznos tanácsokkal várták az érdeklődő fiatalokat. A
Vodafone decemberben jelen volt a Gyermekmentő Szolgálat által szervezett
nagyszabású karácsonyi jótékonysági esten is.
2010 őszén a Vodafone Magyarország támogatásával a Nemzetközi Gyermekmentő
Szolgálat által patronált Magyar Lovasterápia Szövetség rendezvényén 100 olyan
fogyatékos gyermek vett részt, akik a hatékony lovas foglalkozások és terápiás
kezelések segítségével könnyebben élik mindennapjaikat.
2.2. Humanitárius Alap
A Vodafone Humanitárius Alapot hozott létre a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet
közreműködésével. Az alap forrásait elsőként Kolontáron, a vörösiszap által elöntött
településen használták fel.
Mi a Humanitárius Alap?
A Vodafone 10 millió forintos hozzájárulásával indított Humanitárius Alap célja, hogy
katasztrófahelyzetekben azonnali segélyt nyújtson a rászorulóknak és támogassa a
helyreállítási munkálatokat. A segélyszervezet a kapott összeghez gyorsan, rövid
egyeztetés után hozzáfér, vagyis egy katasztrófa esetén semmilyen elnyúló hosszú jogi
17
procedúra sem késlelteti vagy akadályozza az összeg felhasználását. Eddig az összeg
felét, 5 millió forintot használt fel a segélyszervezet.
Az Ökumenikus Segélyszervezet már a vörösiszap-katasztrófa utáni napokban irodát
nyitott Kolontáron, amely lehetővé tette, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki a helyi
önkormányzattal és lakossággal. A rászoruló kolontári családoknak szánt tartós
élelmiszerekből, tisztító- és mosószerekből álló adományt a helyszínen a Vodafone
önkéntesei és az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai osztották szét. Öt hónapon
keresztül havonta egy-egy 20 kg-os segélycsomagot kapott 35 kolontári család, akiknek
lakóterét közvetlenül érintette a vörösiszap. Az önkéntesek csapatához a kollégákon
kívül csatlakoztak a Facebook csoport tagjai is.
Az anyagi segítségen túl önkéntesek munkájával is segített a Vodafone. A vállalat
munkatársait munkaidő-kedvezmény lehetőségével szeretné ösztönözni a társadalmi
célok érdekében elvégzett önkéntes munkára. Nemcsak Kolontáron, hanem az árvíz
sújtotta településeken is közreműködtek önkéntes csapatok a védekezésben és a
segélycsomagok szétosztásában.
2.3. HELP – életmentő pont a WestEndnél
A HELP életmentő és információs pont, egy olyan multimédiás eszköz, amely egy
defibrillátort tartalmaz, kivetítőjén pedig hírek és hirdetések futnak. A Vodafone
Magyarország kiemelt technológiai partnerként, a mobil adatátviteli szolgáltatással
segíti a HELP pontok magyarországi kiépítését.
A szív- és érrendszeri megbetegedés, ezen belül is a hirtelen szívhalál a vezető halálok
Magyarországon. Erre hívja fel a figyelmet a HELP program, amely egyesíti a sürgősségi
életmentés, az információszolgáltatás és az újraélesztés oktatásának modern
követelményeit, tudásanyagát és eszközeit. Közterületen először a WestEnd Ferdinánd
téri bejáratánál helyezték el a digitális terminált, amely információt szolgáltat és életet
ment. A kültéri HELP pont valójában egy új digitális médium: beépített defibrillátora és
az automatikus riasztási rendszer az életmentést szolgálja, technológiai vívmányai (3G,
adatfeltöltés, távvezérlésű tartalomkezelés, hűtő-fűtő rendszer, vandál-biztos kiképzés)
pedig városismertetők, hírek, kereskedelmi üzenetek, hirdetések, bűnmegelőzési
információk közzétételét teszik lehetővé.
A Vodafone Magyarország felismerte, hogy a HELP által létrehozott kezdeményezés
különösen fontos társadalmi ügyet képvisel, ezért kiemelt technológiai partnerként,
mobil adatátviteli szolgáltatással segíti a fővárosi és később az országos hálózat
létrejöttét.
18
2.4. Somlai Angyalka Alapítvány
A Vodafone Magyarország Alapítvány évek óta segíti a vakvezető kutyák kiképzésével
foglalkozó Somlai Angyalka Alapítvány munkáját. 2010-ben 5 millió forinttal járult hozzá
a szervezet tevékenységéhez, amit egy adományszerző munkatárs foglalkoztatására
fordítottak.
A Somlai Angyalka Alapítvány vakvezető kutyák képzésére jött létre. Vasteleky-Einbeck
Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott: „A vakvezető kutya az
egyetlen olyan állat, amelyre döntést bízhat a gazdája. Az egyetlen olyan élő
rehabilitációs „eszköz”, amelynek segítségével partnere munkába járhat, oktatási
intézménybe juthat el, napjai biztonságban telhetnek.” Egy vakvezető kutya kiképzése
minimum 2 évet vesz igénybe és mintegy 2 millió forintba kerül. A magas költségek
miatt ez a segítség keveseknek adatik meg, több száz látássérültnek kell várnia.
Magyarországon 100-120 speciálisan kiképzett kutya „dolgozik”.
Erre a tényre a Vodafone egy látványos eseménnyel hívta fel a figyelmet: az általa
támogatott olimpiai bajnok vízilabdacsapat tagjai mutatták be a vakvezető kutyák
kiképzésével foglalkozó alapítvány fontosságát. Varga Dénes, Varga Dániel, Madaras
Norbert és Gergely István bekötött szemmel, vakvezető kutyákra hagyatkozva próbáltak
leküzdeni a látássérültek számára mindennapos utcai akadályokat. A vízilabdások
örökbe is fogadtak egy kiskutyát, aki a válogatott ajándékaként kap kétéves kiképzést.
Dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány és Gothárdi Ibolya, a Vodafone HR vezérigazgató-
helyettese egy frissen kiképzett kutyát adtak át látássérült tulajdonosának.
A Vodafone Magyarország 6 év alatt közel 30 millió forinttal járult hozzá a vakvezető
kutyák kiképzéséhez. A legutóbbi 5 millió forintos támogatás célja kifejezetten az volt,
hogy az alapítvány számára lehetővé tegye egy adományszerző alkalmazását.
2.5. Vodafone a Nők biztonságáért (A program előkészítés alatt áll)
A Vodafone Magyarország, a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesülettel
összefogva a mobiltechnológia segítségével indított biztonsági programot a
párkapcsolati erőszak áldozatainak támogatására, melynek előkészítése 2010-ben és
2011 első felében zajlott.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon hetente egy nő halálát okozza a
párkapcsolaton belüli erőszak. A Nők biztonságáért program egy mobiltechnológiát
alkalmazó segélyhívó bevezetésén alapul. Az apró, gyufásdoboz nagyságú készülék
vészhelyzet esetén gombnyomásra elküldi a veszélyben lévő személyes adatait, illetve
tartózkodási helyét egy központba. A jelzés a hatóság azonnali beavatkozását teszi
lehetővé.
A program a NANE Egyesület és a XI. kerületi Rendőrkapitányság együttműködésében
valósul meg. Rajtuk kívül a magánszektor két képviselője is részt vesz a programban: a
19
Top Cop Security Kft. több éves távfelügyeleti tapasztalatira alapozva a diszpécser
szolgálatot működteti, az iData Műszaki Informatikai Mérnöki Iroda Kft. pedig a
nyomkövetési rendszer kidolgozásáért felelős. A programot a Vodafone kezdeményezte
és a vállalat biztosítja hozzá a technikai és anyagi támogatást. A program a 2010/11
üzleti évet követően indul egy pilot-projekttel: a kísérleti szakaszban 30 veszélyeztetett
nő kap majd GSM hálózaton működő mobil vészjelző készüléket.
A Vodafone reméli, hogy a Nők biztonságért program nemcsak veszély esetén jelent
nagy segítséget, hanem visszatartó erőként is működhet.
3. Közösség
3.1. Főállású Angyal program
A Főállású Angyal program lehetőséget teremt arra, hogy a társadalmi célok iránt
elkötelezett emberek egy éven át csak az általuk vállalt, a közjó érdekében végzett
tevékenységükre koncentrálhassanak. A Vodafone Magyarország erre az időre fizetést
biztosít az Angyaloknak, akik egy nonprofit szervezettel közösen pályáznak – egy
olyannal, ahol korábban nem voltak állásban, de a szervezet céljai megegyeznek a
jelentkező célkitűzéseivel. A Vodafone Magyarország az Angyalokat kizárólag pályázati
úton választja ki.
Így kezdődött
A Főállású Angyal programot a Vodafone Új-Zéland hirdette meg először, később
Ausztrália, Hollandia és Írország is bevezette. A Vodafone Magyarország 2008-ban
csatlakozott. A program ekkor még a Vodafone Magyarország „Többet érsz”-kampánya
keretében futott. A cég az első évben négy, a másodikban pedig hét Angyalt támogatott.
A Főállású Angyal program esetében nem hagyományos pénzbeli támogatásról van szó:
a Vodafone tapasztalt szakembereket bocsát a civil szervezetek rendelkezésére, akiknek
segítségével a szervezetek hosszú távon alkalmazható stratégiákat sajátíthatnak el,
például hogy optimalizálni tudják a költségeket, több donort tudjanak szerezni,
tervezhetőbbé váljon az adományokból befolyt összeg.
Munkája megkezdése előtt minden Főállású Angyal egy média- és kommunikációs
tréningen vesz részt, hogy felkészüljön a közszereplésre. Az egy év során a Vodafone
folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít, specialisták és tanácsadók állnak a
Főállású Angyalok rendelkezésére. A program ideje alatt negyedéves beszámolók
rögzítik a történéseket, a problémákra pedig a Vodafone szakemberei pro bono
tanácsadással segítenek megoldást találni.
20
2010-ben a program lebonyolítása és kommunikációja is nagy változáson ment
keresztül: a pályázatra jelentkezés és a többlépcsős kiválasztási folyamat is teljes
egészében a nyilvánosság előtt, a Facebookon zajlott.
Jelentkezni úgy lehetett, hogy a pályázónak először csatlakoznia kellett a Vodafone
Felelősségvállalás oldal rajongói táborához, majd ezen a Facebook oldalon kellett - egy
erre a célra elkészített honlap, blog vagy videó formájában - közzétennie pályázati
anyagát. Ezt követően a közösség tagjai „lájkolták” a hozzászólást, azaz megnyomták a
nekik tetsző pályázat esetében a tetszik gombot – remélhetőleg minél többen.
Pályázat
A pályázatra 151 pályamunka érkezett. A pályázatok közül 10 kerülhetett az
elődöntőbe, amelyből hármat a rajongók szavazatai – azaz a „lájkok” mennyisége –,
hetet pedig a zsűri döntése alapján választottak ki. A három győztest, akik 2010/2011-
ben Főállású Angyalként állhattak munkába, további két lépcsőben választotta ki a
szakmai zsűri. További újdonság volt, hogy ezúttal a Vodafone Magyarország dolgozói is
pályázhattak egy külön eljárásban, így egy kollégának megadatott a lehetőség, hogy
negyedikként ő is kipróbálhassa magát Főállású Angyalként.
Az újszerű pályázati eljárást, ami legjobb gyakorlatként akár világszerte is elterjedhet a
vállalaton belül, közel 14000 rajongó követte figyelemmel a Facebookon. „Nagyon
professzionális és látványos volt a kiválasztási eljárás. Ami pedig a végeredményt illeti: a
szakmai zsűrinek volt bátorsága igazán trendi projekteket támogatni.” – mondta Rosta
Gábor, 2010/2011 egyik Főállású Angyala.
A program kommunikációja 2010-ben végleg elszakadt a „Többet érsz”-kampánytól,
amely ezzel a címmel megszűnt.
Visszajelzések
A Főállású Angyal projekt célja a fenntarthatóság, vagyis hogy az év során olyan tudásra,
tapasztalatra tehessen szert egy-egy szervezet, amelyet a program után is hasznosítani
tud. 2008 óta tizennyolcan tevékenykedtek Főállású Angyalként, közülük többen az egy
év letelte után is maradtak, dolgoztak, dolgoznak a szervezetnél. A programban eddig
18 szervezet vett részt, akik közül a visszajelzések alapján több az egy év alatt
megszerzett tapasztalatokat, szaktudást előnyére tudta fordítani, előmozdítva ezzel a
szervezet fejlődését.
A Facebook nyilvánosságot biztosított a programnak – a pályáztatási rendszerben a
közösségi portálon alakított csoport tagjai is szerepet tudtak vállalni az értékelésben,
lehetőséget teremtett a párbeszédre az érintetti csoportokkal, ugyanakkor
becsatornázta más területek szakértőit is. Ezen a költséghatékony, nagy tömegek
21
számára könnyen hozzáférhető csatornán a vállalat találkozhatott negatív kritikával is, ki
volt téve a követők véleményének, amelyekre igyekezett 24 órán belül elfogadó,
magyarázó stílusban válaszolni. Az elmúlt egy év tapasztalata szerint a Facebook
csoport rajongó tagjai maguk reagáltak az esetleges igazságtalan vádakra.
2011 márciusában a Vodafone egy 300 főre kiterjedő kutatást végzett: a számítógép
irányította telefonos felmérés (Computer Aided Telephone Interviews) során a 18−55 év
közötti válaszadókat kérdezték arról, hallottak-e a Főállású Angyal programról. A
válaszadók egy része (24%) hallott már az önkéntességről, de mindössze 4% ismerte a
Vodafone Alapítványt. Az érdeklődés és a szimpátia azonban nőtt, amint többet
megtudtak a programról, válaszaik szerint 76% biztosan meg is pályázná. A Főállású
Angyal program azoknak tetszett leginkább, akik maguk is végeztek már korábban
önkéntes munkát vagy éppen munkanélküliek, az érdeklődők 74%-a kért folyamatos
tájékoztatást a programról, többségük sms-ben (52%), 19% pedig a Facebook-on követi
a Főállású Angyalok munkáját.
Esettanulmányok / Portrék
MATOLCSI ZSUZSA
Iskolai Közösségi Szolgálat
Probléma: Noha számos terület akad, ahol nemcsak krízis
helyzetekben lenne szükség segítő kezekre, Magyarországon
mégsem elég elterjedt az önkéntesség. Nyugat-Európában már
az elvárás, hogy az önéletrajzban benne legyen, milyen
társadalmi célú munkákat végzett eddig a pályázó, nálunk talán
lassan elkezdenek a témával ismerkedni a középiskolás diákok.
Matolcsi Zsuzsa középiskolai tanár, a Főállású Angyal programba
az iskolai közösségi szolgálat népszerűsítésével nevezett.
Önkéntes közösségi kezdeményezéseket mentorál, tanárokat
képez, az érintetteknek hírleveleket szerkeszt. Szeretné, ha
egyre több középiskolás próbálná ki, miért jó másokért tenni, mire jó a közösségi
szolgálat. A projektben a Demokratikus Ifjúsági Alapítvánnyal dolgozik együtt.
„Jó lenne, ha a gyerekek legalább egyszer megéreznék, amikor az önkéntes munkára
dobban a szív.”
Video interjú Matolcsi Zsuzsával
Megkérdeztük.....
22
Hogyan jött az életedbe az önkéntesség?
5 évig tanítottam matematika-angol szakos tanárként egy alapítványi
gimnáziumban. Ott kezdtem el lelkesedésből önkéntes tevékenységet
szervezni, de módszertanilag ez még nem volt igazán megalapozva. Viszont a
munka során kapcsolatba kerültem a Demokratikus Ifjúsági Alapítvánnyal
(DIA), és egy idő után azon törtem a fejemet, hogyan kerülhetne be szélesebb
körben a közösségi szolgálat a középiskolák pedagógiai programjába, és
miképp lehetne ez a tevékenység fenntartható. Ekkor jött a képbe a
Vodafone, amely megadta a lehetőséget, hogy egy évig csak ezzel
foglalkozzam.
Mit takar az iskolai közösségi szolgálat?
Ez szinte bármi lehet, ami egy iskolai közösséget megmozgat, önkéntes
alapon szerveződik, és valamilyen jó ügyet segít. Van olyan iskola, amely
önkéntes napot szervez, máshol egy évfolyam számára van előírva kötelező
szolgálati munka, másutt pedig önkéntes osztályok működnek, félévenként
váltva egymást. A tevékenységek is sokfélék: gyakori, hogy állatmenhelyre
mennek kutyát sétáltatni, idősek otthonába ott lakókkal beszélgetni, udvart
rendbe tenni. Szalay Kriszta színésznő ötlete volt a Kapcsolda, amikor
egészséges gyerekek viselik gondját egy-egy sérült gyereknek egy napig. De
különböző kreatív munkák is előfordulnak: egy gimnáziumban például
ülőbútorokat készítettek újrahasznosított anyagokból. A lényeg, hogy
közösen kitalált feladat legyen, amihez mindenkinek kedve van, és a diákokat,
valamint a fogadó intézményeket is felkészítsék. Ne forduljon elő, hogy egy
gyerek állatmenhelyre menne, de egy haldokló mellett találja magát egy
idősek otthonában. Mert így a dolog visszájára fordul, és az önkéntes
tevékenység rossz élményként marad meg.
Mi a napi munkád?
A DIA-n belül az Iskolai Közösségi Programot (IKSZ) vezetem. Bár sokan azzal
keresnek meg, hogy vinnék a gyerekeket önkénteskedni, adjak címeket, de
valójában ezt mindig az érintetteknek kell megoldaniuk. Én abban tudok
segíteni, hogy hogyan kell a tevékenységet megszervezni, hogy az minden
szereplő számára sikeres legyen. Megyek előkészítő órát tartani, segítem a
fogadószervezettel való tárgyalást és résztvevők felkészítését, és
módszertant kínálok arra is, hogyan kell az eseményt értékelni, és milyen
visszajelzéseket kell adni. Budapesti középiskolákat mentorálok, de a
hírlevéllel a DIA regionális segítőin keresztül több, mint 30000 diákot elérek.
Mit szólsz az illetékes minisztérium javaslatához az önkéntesség kötelezővé
tételéről?
23
A DIA üdvözölte a kezdeményezést, de számos szakmai kérdés tisztázását is
javasolta. Jó, hogy már nem kötelező önkéntességnek hívják, hanem
közösségi szolgálatnak, jó, hogy a tervezett kötelező óraszámot levitték
hatvanról ötvenre, és hogy van benne 5 előkészítő és 5 feldolgozó óra.
Jelenleg az iskolák hatodában, mintegy kétszázban van valamilyen közösségi
önkéntes tevékenység, de talán egyikben sincs olyan, hogy az érettségi
feltétele lenne ötven óra kötelező szolgálat. Szerintem fokozatosan kellene a
közösségi szolgálatot bevezetni: először minden iskolában lehetne egy
önkéntes csoport, amely elkezdené. Idő kell ahhoz is, hogy kialakuljanak az
intézményekkel a kapcsolatok, és mindenki beletanuljon a szerepébe. Ezen
kívül fizetni kellene iskolánként egy félállású szakembert, aki ezt helyben
koordinálja. Ez most még csak egy törvénytervezet, meglátjuk, hogy a
Parlament elfogadja-e és ha igen, lesz-e az egészre forrás. Nem gondolom
azt, hogy ettől egyszerre majd mindenki önkéntes közösségi tevékenységet
vállal, de jó lenne, ha a gyerekek legalább egyszer megéreznék, amikor erre
dobban a szív.
Mik a terveid?
Szeretnék doktorálni, majd egyetemen tanítani: azt kutatnám, hogy az iskolai
közösségi szolgálatnak, mint pedagógiai eszköznek milyen mérhető
eredményei vannak. Jót tenne az ügynek, ha valaki ezt tudományos alapon
megvizsgálná. Ezen kívül még az idén jó lenne akkreditáltatni az iskolai
közösségi szolgálatot segítő pedagógusok képzési programját, ami a DIA
szellemi terméke.
JAKAB ÁRON
Fruit of Care
Probléma: Magyarországon ma a fogyatékosok jóval kisebb
arányban találnak maguknak munkát, mint nyugat-európai
társaik. Kevés a lehetőség, és sok esetben a társadalom sem
elég nyitott a munkába állásukhoz.
Jakab Áron, designer, társadalmi vállalkozó, a Fruit of Care
kitalálója. A Fruit of Care – egy társadalmi vállalkozás neve és
egyúttal a vállalkozás által forgalmazott termékek márkaneve.
A cég minőségi ajándéktermékeket fejleszt, gyártat és
forgalmaz, melyeket designerek terveznek és fogyatékosok
állítanak elő. Jakab Áron az egyik bedolgozó műhely, az
autistákat foglalkoztató, tatai Esőemberekért Egyesület támogatásával pályázott a
Főállású Angyal címre.
24
“A társadalmi célok úgy valósulnak meg, ha minél több fruit of care terméket adunk el”.
Video interjú Jakab Áronnal
Megkérdeztük.....
Honnan jött az ötlet, hogy fogyatékosokkal dolgozz együtt?
Eredetileg designer vagyok. 2000-ben nyertem egy ösztöndíjat azzal a feladattal,
hogy egy fogyatékosokat foglalkoztató kézműves műhelynek végezzem el a
termék fejlesztését. A projekt végeztével ottmaradtam a szervezetnél. Hamar
kiderült: attól, hogy jók a termékek, mert iparművész tervezi, még nem biztos,
hogy sikeresen tudjuk a piacon értékesíteni. Ki kellett azt is találni, hogy hogyan
működhet ez az egész üzletileg. Sokat segített a NEST, egy amerikai-chilei hátterű
fejlesztő szervezet, amely társadalmi vállalkozásokat szervez Latin- és Közép-
Amerikában. Ők vezettek rá, hogy hogyan lehet a társadalmi célokat az üzletiekkel
összeegyeztetni. Ennek megfelelően készült el az üzleti terv, amit komoly
piackutatás előzött meg. Rájöttem: ahhoz, hogy legyen elég pénz
termékfejlesztésre, marketingre, értékesítésre, nagyobb árualapra van szükség,
amihez több műhelyt kell bevonni a gyártásba - hiszen a tevékenységnek meg
kell termelnie akkora árbevételt, hogy végül minden szereplőnek megérje. Erre a
felismerésre épül a Fruit of Care koncepciója is: a stratégiai tervezést, a
marketinget és a kereskedelmet egy nonprofit vállalkozás végzi (ez maga a Fruit
of Care Nonprofit Kft), melyhez láncszerűen csatlakoznak a gyártással megbízott
egyes védett műhelyek.
Hogyan jött a képbe a tatai Esőemberekért Egyesület?
A Vodafone-pályázat feltétele volt, hogy a pályázó ne álljon az adott szervezet
alkalmazásában. Az a műhely, ahol korábban voltam, amúgy is más stratégia
mentén képzelte a jövőt, így ez a váltás kapóra jött. Egyébként az Esőemberekért
Egyesület a Fruit of Care-ben egyrészt mint az egyik legfontosabb beszállító is
részt vesz, illetve a cég egyik tulajdonosa is.
Mit tűztél ki és mit sikerült elérni erre az évre?
A Fruit of Care pénzügyi és társadalmi céljai azzal valósulnak meg, ha minél több
Fruit of Care terméket adunk el. Főként karácsonyi szezonális termékeket
kínálunk, az első pénzügyi évben 7, a másodikban pedig 20 millió forint fölötti
árbevételt értünk el, tehát üzletileg is elkezdett a dolog működni. Szerettük volna
növelni a márkaismertséget is. Szerencsére nagyon sok sajtómegjelenés volt, így
ebben is előreléptünk. Újabb műhelyekkel tárgyalunk, a termékskála szélesítésére
25
21 designerrel dolgoztunk együtt, a Vodafone-nal pedig közösen tervezünk egy
design-pályázatot a jövőben.
Mivel láthatólag működó koncepcióról van szó, a civileknek mennyire jön be a
Fruit of Care mintaként?
Magyarországon a tapasztalatom szerint nagyon nehéz a társadalmi vállalkozás
koncepciót civilek között megszerettetni. Ennek szerintem két oka van: az állam
egyrészt túlzottan benne van a finanszírozásban, és a pénzéért mást kíván meg,
mint a piac. Az állam azért fizet, mert fogyatékosokat foglalkoztatsz, de nem kéri
számon tőled, hogy mekkora az árbevételed. Sőt, vannak olyan esetek, amikor
csökken a támogatás, ha nő az árbevétel. A másik ok inkább kulturális: a
posztkommunista országokban húsz évvel a rendszerváltás után is van egyfajta
vállalkozóellenes hangulat. Az a civilek számára rendben való, hogy az állam
mások által megtermelt profit adójából támogassa a tevékenységét, de amikor
nekik kéne üzletileg valamit felépíteniük, az kellemetlen. Vagy legalábbis a
sokféle szempont közül - például, hogy fogyatékosokat foglalkoztasson, értelmes
munkalehetőséget kínáljon, élessze fel a régi magyar mesterségeket - általában a
pénzügyi fenntarthatóság szenved csorbát.
Milyennek képzeled a vállalkozásod 3 év múlva?
A Fruit of Care addigra 60-70 millió forint árbevételű, stabil vállalkozás akar lenni,
melynek holdudvarában – éppen az árbevétel növekedése miatt – egyre több
fogyatékos van. A kérdés, hogy tudunk-e ennél is nagyobb forgalomnövekedést
elérni, valamint hogy csak értelmi fogyatékosokkal és autistákkal dolgozzunk-e
együtt, vagy vonjunk-e be másokat is. Egy társadalmi vállalkozás esetében a
legfontosabb a hitelesség: az ajándékpiacon is feltehetőleg a társadalmi
küldetésünk miatt döntenek mellettünk, nem pedig feltétlenül a termékek
minősége vagy a marketing miatt.
Hogyan látod a Vodafone-pályázat szerepét ebben a folyamatban?
Egyrészt láthatóságot, nagyobb ismertséget köszönhetek neki. Az sem volt
mellékes, hogy egy fizetésnyi költséggel kevesebbet kellett kitermelnie a cégnek.
De nekem személyesen és a Fruit of Care-nek is mindenek előtt önbizalmat és
lendületet adott a Főállású Angyal program: azt az érzést, hogy érdemes csinálni.
Egyébként társadalmi vállalkozóként abból is rengeteget lehetett tanulni, hogy
egy nagyvállalat hogyan és milyen szervezeti szinten foglalkozik egy ilyen
kezdeményezéssel, mint a mienk.
26
ROSTA GÁBOR
Közösségi kertek
Probléma: Zsúfolt a város, az emberek elszigetelődtek
egymástól, rendszeres együttműködésről szó sincs. Alig van
olyan közcél, melynek érdekében sokakat lehetne egyszerre
mozgósítani, vagy amelyben emberek önkéntes hozzájárulása
révén látványos eredmények várhatóak.
Rosta Gábor közösségi kertépítő, főiskolai tanár,
kommunikációs szakember. Közösségi kertek létrehozásával
foglalkozik. Városi tanya címmel könyvet írt az “urban farming-
ról”. A fővárosból szerinte két dolog hiányzik: a zöldterület és a
közösségi együttlét. Az általa javasolt városi kertek mindkét
problémán segítenének. Blogja a varositanya.blogspot.com
„Tíz százalék mezőgazdaság és kilencven százalék közösségépítés.”
Video interjú Rosta Gáborral
Megkérdeztük.....
Mi a közösségi kert lényege?
A világban nagyon sokféle helyszínen, céllal és módon működnek ilyenek.
A lényege, hogy egy kihasználatlan, általában köztulajdonban lévő városi
telken emberek saját örömükre és felhasználásra zöldségeket,
gyümölcsöket vagy virágokat termesztenek. A kert közös kezelésben van,
mert még akkor is vannak közös feladatok, ha külön parcellákban művelik
meg a földet. Tehát ahhoz, hogy az egész működjön, együttműködésre
van szükség. Mivel a termés általában a saját igények egy részét elégíti
csak ki, azt szokták mondani, hogy a közösségi kert 10 százalékban
mezőgazdaság és 90 százalékban közösségépítés. Nyugat-Európában és a
tengerentúlon nagy hagyományai vannak a közösségi kerteknek,
Magyarországon idáig nem volt benne a közgondolkodásban.
Hogyan reagáltak a programra a budapesti önkormányzatok?
Fontosnak tartottam, hogy legális, széles körben támogatott, jól működő
kertek alapjait teremtsem meg. Örömteli, hogy minden önkormányzatnál
a legmagasabb szinten foglalkoznak az üggyel, és látják, hogy
gyakorlatilag nincs olyan szereplő, aki számára a közösségi kert ne
27
jelentene előnyöket. A kialakítása jóval olcsóbb, mint egy közparké, a
fenntartása pedig az önkormányzat számára nem kerül semmibe.
Ellenben nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a közösségi kertek
környékén felmennek az ingatlanárak és csökken a bűnözés. A forintban
nem mérhető pozitívumok közül mégis azt emelném ki, hogy olyan új
közösségi tér jön létre, ami alkalmas különböző korú, helyzetű emberek
párbeszédének és együttműködésének a megteremtésére. A Vodafone
név jól csengett, amikor „főállású angyalként” bemutatkozva azt akartam,
hogy cégek és önkormányzatok felelős vezetői meghallgassanak.
Hogyan lehet meggyőzni az embereket, hogy álljanak neki kertészkedni?
A közösségi kertek önkéntes alapon működnek. A motiváció a
legkülönfélébb lehet. Egyrészt teljesen más az íze annak, amit az ember
maga megtermel. Van, akinek elege van a konzumkultúrából, helyi
élelmiszert fogyasztana vagy egyszerűen a tévézés helyett mást csinálna
a szabadidejében. De olyan levelet is kaptam, amelyben egy nyugdíjas azt
írta, hogy nagyon várja a kert megnyitását, mert nem futja a pénzéből
mindarra, amit itt megtermelne.
Milyen szabályok szerint működnének a kertek?
Vannak jó gyakorlatok, de a szabályokat végső soron a tagok írják.
Érdemes az elején elfogadtatni, hogy a közösségi kertben termelt áru nem
piacra való, és biokertészet folyik. Vagy hogyan válasszanak vezetőt a
feladatok koordinálására, és miképp szankcionálnak, ha valaki nem teljesíti
a vállalt feladatait. Lényeges, hogy parcellákat alakítanánk ki, amin
mindenki azt termel, amit szeretne – így a végén nincs vita, hogy ki
mennyi munkát tett bele és hogyan osszák el a megtermelt javakat.
Milyen eredményekkel számolsz a program végére?
Az önkormányzati választások miatt 2010 kurta évre sikeredett. Már 2011
tavaszán jártunk, mire a kapcsolatfelvétel mindenhol megtörtént. Most
van 6-8 olyan önkormányzat, amely hajlandó a projektet - legkésőbb a
2012-es - költségvetési tervezésébe belevenni. A VI és a XIX. kerületben
viszont már idén nyáron nyílhatnak közösségi kertek. A Westend 2 helyén
a Ferdinánd-hídnál a beruházó Trigránitnak köszönhetően Közép-Európa
legnagyobb közösségi kertje jöhet létre 5500 négyzetméteren. Azt várom,
hogy ha az elsők elindulnak, akkora sajtójuk lesz, hogy máshol is kedvet
kapnak az önkormányzatok, és egyre-másra nyílnak újabb városi kertek.
28
SÁGI ANDREA
Fogyatékosok integrációja
Probléma: A közintézmények akadálymentesítését
Magyarországon legkésőbb 2017-ig el kell végezni: ezalatt
nemcsak azt kell érteni, hogy például a kerekesszékesek be
tudjanak jutni az épületekbe, hanem azt is, hogy a siketek
kiszolgálására is legyen jelnyelvi tolmács.
Sági Andrea öt éven keresztül volt a Vodafone Magyarország Zrt.
munkatársa. Már 2009-ben is szívesen pályázott volna, és
amikor egy évvel később lehetővé vált, hogy egy Vodafone-os is
csatlakozzon az Angyalokhoz, nem habozott. Andreát leginkább
az foglalkoztatja, hogy milyen iskolai programokkal lehetne a fogyatékkal élőket
leghatékonyabban integrálni a normál rendszerű iskolákba, és hogyan lehet
megszervezni az ehhez szükséges segítséget. Angyalként a Fogyatékos Személyek
Esélyegyenlőségéért Közalapítvány munkájában vett részt.
„Aki Angyal akar lenni, annak érdemes magát kipróbálnia előtte annál a szervezetnél,
amellyel pályázik.”
Video interjú Sági Andreával
Megkérdeztük.....
Miért jelentkeztél Vodafone-osként a Főállású Angyal-pályázatra?
2010-ben fordult elő először, hogy a cég munkatársai is részt vehettek a
pályázaton. Én már régóta ki akartam magam próbálni a civil szférában. A
Vodafone-nál egy nagy szervezetben voltam egy kis kapocs. Itt viszont saját
magam indíthatok el és kísérhetek végig pozitív folyamatokat, amivel segítek
embereken, hogy nekik jobb legyen.
Miért pont fogyatékosügy?
Nagy szerelmem a jelnyelv, eredetileg siketek iskolai integrációját szerettem
volna angyalként támogatni. Jelenleg a tanítóképzőre járok, a pedagógiai
munka közel áll hozzám. A siketek általános iskoláját működtető
alapítványnál, amit gesztorszervezetnek magamnak kinéztem, azonban nem
tudtak teljes munkaidős státuszt biztosítani, ezért a Fogyatékos Személyek
Esélyegyenlőségéért Közalapítványnál helyezkedtem el a kommunikációs
29
osztályon. A szervezet eddig főként forrásközvetítéssel és
érdekérvényesítéssel foglalkozott. A közalapítványi forma megszűnésével
idén nonprofit vállalkozássá alakul át, és ezzel a szervezeti működése és a
profilja is megváltozik: nemcsak pályázatokat ír majd ki, hanem több saját,
egyedi projektet is indíthat, valamint nem állami forrásokat is bevonhat a saját
finanszírozásába.
Mi volt a feladatod?
Alapvetően a belső és külső kommunikációt kellett helyretennem. Amikor
idejöttem, azzal szembesültem, hogy nem tudnak az alapítványról, nem
tudják, mivel foglalkozik. Nagyon sok szülő, illetve szervezet keresett fel
minket, hogy közvetlen anyagi támogatást kérjenek tőlünk – pedig a
tevékenységünk nem erről szólt.
És mit tudtál előbbre mozdítani?
A honlapunk januárra megújult, van most már rendszeres belső hírlevél,
valamint egy másik hírlevél a külső szakértőknek. A Facebookon való
megjelenést is én erőltettem, az Angyal projektnek köszönhetően is javult az
ismertségünk. Noha van egy 2012-ig szóló kommunikációs stratégia, a
szervezeti átalakulással a kommunikációnak is változnia kell – úgyhogy
akadna még tennivaló bőven. A kommunikáción kívül egy középiskolai
mentorprogram koordinálását segítettem még, amely siket gyerekek iskolai
integrációját hivatott szolgálni odatelepített fejlesztő szakember
támogatásával. Erre a célra pályázati úton nyertünk pénzt, egyelőre pilot
jelleggel működik: a mentor feladata, hogy a tanárokat és nemfogyatékos
diákokat összehozza a tanulni vágyó siketekkel, a fogyatékos fiataloknak és
szüleiknek pedig segítsen reális célokat megfogalmazni, amiket a gyerek
sikerrel végig tud vinni. Kíváncsian várjuk, a projekt mennyire lesz hatékony.
Maradnál tovább is?
Ha a státuszra tudunk forrást találni, akkor örömmel, de abban az esetben
sem esem kétségbe, ha mondjuk vissza kell mennem a Vodafone-hoz. Én már
a pályázati beszélgetésen mondtam, bárhogy is lesz, jól járok.
Ha a nonprofit szférában folytatod, hol látod a helyedet pár év múlva?
A mostani feladathoz nem ártana valamilyen gyógypedagógiai szakképesítés.
De a szervezeten belül más területen is el tudnám magam képzelni: ilyen a
leszakadó fiatalokat támogató Dobbantó-program vagy a közintézmények
nyelvi akadálymentesítése, azaz a jelnyelvi szolgáltatások
hozzáférhetőségének támogatása.
Mit tanácsolnál azoknak, akik utánad lesznek Angyalok?
30
Nagyon gondolják át, hogy mit szeretnének csinálni. Sok lehetőség van arra,
hogy önkéntesként kipróbálják előtte magukat valahol. Esetleges csalódást
spórolnak meg, ha olyan szervezettel pályáznak, amellyel már dolgoztak
együtt.
Hogyan lehetne javítani a programon?
Az, hogy a Vodafone állta egyéves fizetésemet, óriási segítség. De a hatást
meg lehetne sokszorozni, ha az ügy, illetve a szervezet is anyagi támogatást
kapna – akár az angyalok fizetésének rovására is.
3.2. Vodafone Önkéntes Közösség
A Vodafone munkatársai negyedévenként egy munkanapot pályázhatnak meg
önkéntes munkavégzésre és maguk dönthetik el, milyen önkéntes tevékenységet
választanak. Ebben az Önkéntes Központ Alapítvány is segítséget nyújt nekik.
A Vodafone munkatársainak nem kell szabadnapot kivenniük, ha önkéntesként
szeretnének részt vállalni egy katasztrófahelyzet mentési, helyreállítási munkálataiban,
évente ugyanis összesen négy fizetett munkanapot pályázhatnak meg önkéntes
munkavégzésre. Az önkéntes tevékenységet maguk választhatják ki, azoknak pedig, akik
tanácstalanok, az Önkéntes Központ Alapítvány, a Vodafone civil partnere nyújt
segítséget.
Az Önkéntes Központ Alapítvány célja, hogy a magyarországi önkéntesek és az őket
foglalkoztató szervezetek munkáját információval, tanácsadással, képzéssel támogassa,
és ezzel elősegítse az önkéntesség kultúrájának terjesztését és integrálását a hazai
társadalmi környezetbe. Az önkéntes programokhoz projektenként 100 000–400 000 Ft
közötti összeget is megpályázhatnak a kollégák.
Az évenkénti négy önkéntes munkára szánt munkanap 1200 munkatárssal számolva
akár évi 38 400 óra társadalmi munkát jelenthet, melynek értéke minimálbéren
számolva is eléri a 24 millió forintot.
Már az Önkéntes Közösség megalakulása előtt is végeztek önkéntes munkát a
Vodafone munkatársak. „Alulról jövő kezdeményezés volt, hogy elmehessünk
Felsőzsolcára, és segítsünk az árvíz miatt bajbajutottaknak” – meséli Takáts Zoltán,
Vodafone aktivista, aki az év folyamán a kolontári iszapkatasztrófát követő
adományosztásban, valamint a májusi szemétszedő programban is részt vett
önkéntesként.
Felsőzsolcán több mint húszan voltak, homokzsákoztak és segédkeztek a
kármentésben: értékes eszközöket, ruhákat mentettek, a megrogyott, lakhatatlanná vált
házakból összegyűjtötték a még használható elemeket. Egy felsőzsolcai házról a még
ép cserepeket Vodafone önkéntesek pakolták le, hogy befedjenek egy villám sújtotta
lakóépületet Ercsiben, aminek a megkárosodásáról a sajtó is beszámolt.
31
A Vodafone önkéntes korábban Budapesten a Római-parton segített homokzsákok
cipelésével. „Nekem azóta ez a hobbim!” – állítja – „Nagyon jó érzés úgy adni, hogy nem
várunk viszonzást, mégis, akinek adunk, többet nyújtana annál, mint amennyit mi
tudtunk. Mindenki megfeszítve dolgozik, de valahogy mindig kerül pogácsa, zsíros
kenyér. Emberi tragédiák körülöttünk, de az összefogás láttán csupa mosolyt kapunk. Ez
az, amit nem lehet szavakba önteni!”
3.2.1 Felsőzsolca, árvízkárosultak
A Vodafone által szponzorált háromszoros olimpiai bajnok vízilabda válogatott tagjai
adománnyal segítették a családokat az árvízszerű esőzések által sújtott Felsőzsolcán. A
helyreállítási munkákban részt vettek a Vodafone önkéntesei is.
Az árvízszerű esőzés több észak-magyarországi településen okozott helyrehozhatatlan
károkat 2010 nyarán. Talán Felsőzsolcát sújtotta leginkább a természeti katasztrófa,
ugyanis a település házainak mintegy 80 százaléka sérült meg. A háromszoros olimpiai
bajnok vízilabda válogatott félmillió forint értékben adományozott tartós élelmiszereket
a település lakóinak, a csomagokat a csapat két tagja, Hosnyánszky Norbert és Biros
Péter személyesen adta át a rászorulóknak Felsőzsolcán.
„Mindannyian együtt érzünk az árvízkárosultakkal, hiszen többünknek barátai,
családtagjai élnek a katasztrófa sújtotta területen. Ezért is éreztük különösen fontosnak,
hogy közvetlenül mi magunk juttassuk el a csapat ajándékát a legsúlyosabban érintett
településnek” – hangsúlyozta a háromszoros olimpiai bajnok Biros Péter.
Az esőzés és árvíz sújtotta településeken a Vodafone önkéntesei is részt vettek a
védekezésben, a segélycsomagok szétosztásában. A Vodafone közreműködésével
létrehozott közös távközlési adományvonalra beérkező hívásokból pedig rövid idő alatt
több mint százmillió forint gyűlt össze.
Fenntarthatóság a számok és trendek tükrében
32
Irányítás és HR
A Vodafone irányítását az elmúlt üzleti év során a vezérigazgatóval együtt 9 tagú
menedzsment végezte. Az Igazgatóság tagjai közül ketten függetlenek, vagyis nem
tagjai az operatív menedzsmentnek: Dr. Beck György és Paul Wybrow. A vállalati
társadalmi felelősségvállalásért (CR) Gothárdi Ibolya Humán Erőforrás Vezérigazgató-
helyettes felel. Az igazgatókat és a fontosabb részterület felelősöket is magában foglaló
kibővített vezetői csoport soraiban 2 nő és 30 férfi dolgozik, a 32 felsővezető között 27
helyi és 5 külföldi munkatárs található.
A vezetőség tevékenységének felügyelete, a számviteli és pénzügyi jelentéskészítési
gyakorlat szabályszerűségének biztosítása, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő
működésének felügyelete a vállalat Felügyelő Bizottságának feladata. A Bizottság
elnöke évente legalább egy alkalommal köteles a Bizottság tevékenységéről és
elvégzett feladatairól az Igazgatóság részére jelentést készíteni.
A Vodafone Magatartási Szabályzata (Code of Conduct) egyértelműen rögzíti az
összeférhetetlenség eseteit és kizárja ezek bekövetkeztét. A szabályzat és így az
összeférhetetlenségre vonatkozó előírások tudomásul vételét és betartását minden
munkatárs aláírásával igazolja.
A vezérigazgató munkáját a Vodafone Csoport regionális igazgatója, a vezérigazgató-
helyettesekét pedig a vezérigazgató értékeli. Az ún. ICR (In-Country Review) keretében
negyedévente történik a regionális menedzsmenttel átfogó értékelés, ahol az üzleti
stratégia, a teljesítmény, valamint a legfőbb kezdeményezések kerülnek elfogadásra,
illetve szükség esetén felülvizsgálatra. A felsővezetők bérezése - a többi Vodafone
munkatárséhoz hasonlóan - teljesítmény alapján történik.
Bár a megelőző évihez hasonló, jelentős létszámbővítésre nem nyílt lehetőség, az év
során a Vodafone a fluktuáció jelentős csökkentése révén, mégis meg tudta őrizni
munkatársi gárdáját és a foglalkoztatási létszámot. A munkatársak 41%-a fiatalabb 29
évesnél, további 48%-uk pedig a 30-39 éves korosztályba tartozik. Különösen a fiatalok
között magas a nők aránya, majdnem kétszeresen haladja meg a hasonló korú férfiak
létszámát. A Vodafone Magyarország kiemelt figyelmet fordít a munkatársak folyamatos
33
szakmai ismeret és készség jellegű felkészítésére. A képlet egyszerű: felkészült és
elkötelezett munkatársak nélkül nincs kiemelkedő szolgáltatás, enélkül pedig nincs
helytállás az éles piaci versenyben. A folyamatos megújulás igénye azt is megköveteli,
hogy az elavuló tudások helyébe - a rendszeres frissítések révén - új ismeretek
kerüljenek. A vállalat az elmúlt üzleti évben 2174 képzési órát fordított a vezető
munkatársak fejlesztésére, míg a beosztott szellemi dolgozók felkészítésére 14554
órányi képzés jutott.
A tartósan távol maradó munkatársak között magas a gyermekgondozási támogatáson
lévők száma, míg munkahelyi baleset vagy foglalkozásból eredő megbetegedés miatt
senki nem kényszerült távolmaradásra. A betegségek megelőzésében fontos szerepet
játszik, hogy a vállalat saját üzemorvosi és szemészeti rendelési szolgáltatást biztosít. A
vállalat a béren kívüli juttatások széles körét biztosítja: ezek egy részét minden
munkavállaló igénybe veheti (mobiltelefon, Cafeteria szolgáltatások, önkéntes
nyugdíjpénztár, egészségpénztár), más részük meghatározott vezetői szint felett
érvényes. A juttatásokból - időarányos számítással - természetesen a részmunkaidős
kollégák is részesülnek.
A Vodafone Group egyedi ötletgyűjtő platformot vezetett be. A Catalyst célja, hogy
összegyűjtse és hasznosítsa a különböző egyedi kezdeményezéseket. Ezek
összehangolt hasznosítása a vállalat folyamatos innovációjának egyik fontos elemét
alkotja. A működésre vonatkozó különböző észrevételek és javaslatok összegyűjtésével
az operációs vezető foglalkozik.
Aki pedig a vállalat működésével kapcsolban esetleges szabálytalanságot tapasztal, ezt
a “Speak Up” keretében a Vodafone Magatartási Szabályzatában (Code of Conduct)
részletesen leírt módon teheti szóvá.
34
Irányító testület összetétele
Irányító testület %-os összetétel)
Korosztály (év) Nők Férfiak Összesen
30-39 3,13% 37,50% 40,62%
40-49 3,13% 37,50% 40,62%
50-59 0% 18,75% 18,75%
Összesen 6,25% 93,75% 100%
Irányító testület (fő)
Korosztály (év) Nők Férfiak Összesen
30-39 1 12 13
40-49 1 12 13
50-59 0 6 6
Összesen 2 30 32
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Helyi felsővezetők aránya (%) 81,25% 82,35% 84,37%
Összes felsővezető (fő) 32 34 32
Helyi felsővezető (fő) 26 28 27
Helyi középvezetők aránya (%) 98,73% 98,58% 99,29%
Összes középvezető (fő) 157 141 141
Helyi középvezető (fő) 155 139 140
Fizetések
A férfiak és no k alapfizetésének egymáshoz
viszonyított aránya beosztási kategória szerint
Nő Férfi
E 68% 147%
F 93% 108%
G 80% 125%
H 94% 106%
Szakmai hierarchia szerinti bontásban
35
Humán erőforrás adatok
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Átlagos dolgozói létszám 1 212 fő 1 305 fő 1 293 fő
Részmunkaidőben
foglalkoztatottak száma 6 fő 3 fő 5 fő
Megváltozott
munkaképességű dolgozók
száma 4 fő 5 fő 6 fő
Átlagéletkor 32 év 32 év 32 év
Nemek megoszlása 53 % férfi
47 % nő
51 % férfi
49 % nő
52 % férfi
48 % nő
Fluktuáció 14,43% 16,78% 14,69%
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes
Részmunkaidős 5 1 6 3 0 3 5 0 5
Teljes munkaidős
50
4 702 1 206 639 663 1 302 614 674 1 288
Összesen
50
9 703 1 212 642 663 1 305 619 674 1 293
Életkor szerinti megoszlás
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Átlagéletkor 32 év 32 év 32 év
Korosztály (év)
-20 0 1 1
20 -29 436 494 530
30 -39 666 690 623
40-49 85 96 116
50 -59 20 22 21
60 - 5 2 2
Összesen 1 212 1 305 1 293
36
Nemek szerinti megoszlás
Korosztály (év) Nő Férfi Összesen
-20 0,07% 0,00% 0,07%
20 -29 25,29% 15,69% 40,98%
30 -39 19,79% 28,38% 48,17%
40-49 2,32% 6,65% 8,97%
50 -59 0,30% 1,23% 1,53%
60 - 0,00% 0,15% 0,15%
Összesen 47,87% 52,13% 100,00%
Fluktuáció
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Kilépők 14,43% 16,78% 15,78%
Életkor (év) Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes
20 -29 14 13 27 25 22 47 41 33 74
30 -39 28 24 52 48 80 128 54 47 101
40 -49 1 2 3 6 27 33 10 14 24
50 -59 0 1 1 3 4 7 2 1 3
60 - 1 0 1 1 3 4 1 1 2
Összesen 44 40 84 83 136 219 108 96 204
Új belépők
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Életkor (év) Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes
20 -29 42 24 66 158 90 248 168 60 228
30 -39 25 23 48 36 40 76 48 48 96
40 -49 1 2 3 8 9 17 7 9 16
50 -59 0 1 1 0 1 1 2 1 3
60 - 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Összesen 68 50 118 202 140 342 225 118 343
37
Tartós távollét
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Távolmaradás oka
GYES/GYED 108 110 136
Egyéb 30 15 23
Összesen 138 125 159
Munkahelyi biztonság
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Munkahelyi balesetek száma 1 2 0
Foglalkozásból eredő megbetegedések
miatt kieső napok száma 0 0 0
Halállal végződő munkahelyi balesetek
száma 0 0 0
Képzés
2010/2011
Vezetők
létszám (fő) 172
képzési óraszám 2 174
Beosztott szellemi dolgozók
létszám (fő) 1 120
képzési óraszám 14 554
Környezetvédelem
38
A Vodafone működési rendszereinek alakítása és működtetése során kiemelt
fontosságúnak tartja a környezet szempontjainak előtérbe helyezését. A vállalat
meggyőződése, hogy a környezet védelmének kulcsa a mindennapokban rejlik. Csakis a
kis lépéseken alapuló szemlélet alkalmas arra, hogy hosszú távú, lényegi változásokat
lehessen elérni. Az üzleti döntések környezetre kifejtett hatásainak előzetes
mérlegelése és utólagos mérése ehhez a szemléletváltáshoz járul hozzá. A lényegi
változások a hétköznapi munka folyamatainak rendszeres ellenőrzésével és – ha
szükséges – módosításával érhetők el.
A Vodafone életében az új beruházások feltételeinek megítélése során fontos szerepet
töltenek be a környezetvédelem szempontjai. A Vodafone a hálózat modernizációját
célzó beruházásai során kiemelten fontosnak tartja az energia felhasználás
csökkentését és a megújuló energiaforrások használata lehetőségének megteremtését.
A tavaly indított fejlesztés eredményeként létrejövő új, környezetbarát hálózat 50%-kal
alacsonyabb energiafogyasztással működik majd. Szintén a működés feltételeinek
sorába tartozik a bázisállomások környezeti előírásoknak megfelelő létesítése és
üzemeltetése. Ezeket a vállalat kizárólag villamos energiával és automata üzemmódban
működteti. A helyszínek kiválasztása, engedélyeztetése, kivitelezése és üzemeltetése
során a Vodafone a jogszabályok maradéktalan betartásán felül, ha szükséges, a
környezet adottságainak megóvása érdekében speciális infrastruktúrát alakít ki. A
Vodafone becslése alapján tornyainak átlagos alapterülete 150 m2, ezek összesen
pedig mintegy 1 hektárnyi területet tesznek ki. Hasonlóan szigorú elvek és belső
gyakorlatok szolgálják az elektromágneses mezőkre vonatkozó előírások betartását. Az
ehhez kapcsolódó tevékenységekről szóló tájékoztatásra a Vodafone forrásokat
különített el.
A mindennapi működést átható felelős környezeti szemlélet mellett a nagyszabású,
kifejezetten a környezetvédelem ügyét szolgáló programoknak is megvan a maguk
létjogosultságuk. Ezek alkalmasak arra, hogy a téma fontosságára, a környezet ügyének
mindenkit érintő vonatkozásaira széles körben felhívják a figyelmet. A Vodafone az
elmúlt évben is bizonyította, hogy nyitott a szűkebb és tágabb környezet, az emberi és a
természeti környezet védelmét szolgáló kezdeményezésekre.
39
Vodafone karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás
Mit jelent a karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás?
A Vodafone vállalta, hogy minden ötvenedik, a mobilszolgáltató weboldaláról elküldött
képeslap után egy örökzöld fát ültet. A karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás a tudatos
környezetvédelemre hívja fel a figyelmet.
A facsemeték a Karácsony Parkban, a budapesti Millenárison gyűltek a kívánságok
számának növekedésével, ezt a Vodafone honlapján naponta frissülő fotók segítségével
bárki nyomon követhette. Tavasszal, április 21-én 777 fát ültettek el a főváros játszó- és
közterületein, ahol a legnagyobb szükség volt természetes zöldterületekre. A fák
gondozását a Főkert segítségével egész évben végezte a Vodafone.
A Vodafone a 2010/11-es időszakban a környezet megóvása érdekében számos
területen tett fontos lépéseket:
egy év alatt kétszeresére növelte a begyűjtött mobilkészülékek darabszámát
több mint 15%-kal csökkentette a gépkocsihasználattal szükséges elfogyasztott
üzemanyag mennyiségét
mérsékelte a tevékenységhez kapcsolódó széndioxid kibocsátást
teljes mértékben átadta újrahasznosításra az irodáiban keletkezett papír- és
műanyaghulladékot
a kibocsátott ózonkárosító anyagok súlya 3 kg HCFC x 0,055, azaz 0,165 ODP
volt
nem bocsátott ki NOx, SOx vagy más légszennyező anyagot.
40
41
Energiafogyasztás
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Villamos energia fogyasztás 188 156 GJ 204 843 GJ 213 868 GJ
Hálózat 169 087 GJ 185 039 GJ 197 627 GJ
Irodaterületek 15 161 GJ 15 763 GJ 12 519 GJ
Márkaboltok 3 908 GJ 4 041 GJ 3 722 GJ
Gázolajfogyasztás 536 GJ 376 GJ 1 025 GJ
Hálózat 536 GJ 376 GJ 0 GJ
Irodaterületek 0 GJ 0 GJ 0 GJ
Márkaboltok 0 GJ 0 GJ 0 GJ
Közlekedés
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Vállalati gépjárművek száma 345 db 239 db 245 db
Gépjárművek benzinfogyasztása 15 564 GJ 12 350 GJ 7 165 GJ
Gépjárművek gázolaj
fogyasztása 16 464 GJ 13 040 GJ 14 291 GJ
Munkatársak által megtett
repülőutak száma 636 db 491 db 451 db
Munkatársak által összesen
megtett repülőút 1 497 000 km 1 257 782 km 1 728 343 km
42
Szén-dioxid kibocsátás
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Villamos energia fogyasztásból származó
széndoxid (1kW/h=0,42 kg széndioxid) 21 951 527 kg 23 898 576 kg 23 877 776 kg
Gázolajból származó széndioxid (1
liter=2,63kg széndioxid) 1 226 440 kg 967 908 kg 955 902 kg
Benzinfogyasztásból származó
széndioxid ( 1 liter=2,30 kg széndioxid) 1 084 050 kg 779 192 kg 452 012 kg
Összesen 24 262 tonna 25 646 tonna 25 286 tonna
Hulladékkezeléssel kapcsolatos adatok
Rádiótelefon
készülék
Egyéb IT
eszközök,
kiegészítők
Rádiótelefon
akkumulátoro
k
Távközlési
berendezése
k
kg db kg db kg db kg db
Begyűjtött, elszállított
mennyiség 1 596 20 387 139 1 531 499 10 561 0 0
Előkezelésre került mennyiség 1 596 20 387 139 1 531 499 10 561 0 0
Hasznosításra került
mennyiség (kg) 1 456 112 181 0
Újrafeldolgozásra került
mennyiség (kg) 1 456 112 181 0
Hasznosítási arány 91% 81% 36% 0%
Újrafeldolgozási arány 91% 81% 36% 0%
Égetéssel ártalmatlanításra
került mennyiség (kg) 0 0 0 0
Lerakással ártalmatlanításra
került mennyiség (kg) 140 27 318 0
Keletkezett hulladék Irodáinkban
Újrahasznosított
mennyiség
Papír 2 500 kg 2 500 kg
Műanyag 2 364 kg 2 364 kg
43
Eredmények és felelős üzleti működés
A Vodafone a 2010/11-es üzleti évben is teljesítette kötelezettségeit. Felelős
vállalatként tevékenységével hozzájárult az ország teljesítményéhez, eleget tett adó- és
járulékfizetési kötelezettségeinek, hozzásegítette partnereit sikereik megvalósításához,
részt vállalt az érintetti csoportokkal közös munkában. A Vodafone meggyőződése,
hogy eredményeihez a partnerek sikerein keresztül vezet az út. A munkavállalók
érdekeit és az állam iránti kötelezettségek teljesítését jól jelzi, hogy a vállalat egy év
alatt 12%-kal növelte a bér- és személyi jellegű kifizetések és járulékok összegét.
Ebben az időszakban a vállalat az ügyfélszám és árbevétel alapján egyaránt növelni
tudta piaci részesedését és tovább bővítette ügyfelei számát. A 2010 májusa óta tartó
folyamatos növekedésnek köszönhetően az aktív adatelőfizetések tekintetében –
49,2%-os ügyfélszám növekedéssel – a Vodafone lett az év nyertese.
Üzleti eredmények
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Értékesítés szerinti nettó
árbevétel (millió HUF) 143 977 128 525 126 238
Ügyfelek száma (millió fő) 2,5 2,6 2,7
Piaci részesedés (ügyfélszám
tekintetében) 20,83% 22,03% 22,52%
Piaci részesedés (árbevétel
tekintetében) 22,27% 22,22% 23,30%
Saját márkaboltok száma
(db) 22 22 23
Viszonteladói üzletek száma
(db) 209 206 210
44
A gazdasági értéktöbblet felosztása
Érdekcsoport Kifizetés jellege
2008/2009
üzleti évben
2009/2010
üzleti évben
2010/2011
üzleti évben
Tulajdonosok
Osztalék 589 7 364 0
Munkavállalók Bérkifizetések,
személyi jellegű
kifizetések,
járulékok
12 858 12 024 13 454
Állam Közvetlen és
közvetett adók 26 283 0
Vállalat
Eredménytartalék - 61 308 - 61 308 - 60 220
amortizáció 33 377 31 645 30 557
Civil szféra Támogatások 129 45 68
Teljes tőkésítés (millió HUF)
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Források összesen 199 096 198 745 190 043
Saját tőke 150 707 150 707 146 505
Idegen tőke 14 608 26 174 20 000
Működési költség 125 064
Visszatartott nyereség 0
A Vodafone a lehető legnagyobb mértékben épít azokra a helyi beszállítókra, akik
képesek a vállalat által elvárt minőségben teljesíteni. A vállalat fokozta a helyi
beszállítók arányát, és 50% fölé tornázta a helyi beszállítók szállításai értékének arányát.
A vállalat a Páratlan Ügyfélélmény világán keresztül célozta meg azt, hogy a
legkedveltebb telekommunikációs szolgáltatóvá váljon. Ennek keretében a Vodafone
olyan egyedi élményt kínál, mely túlmutat az ügyfelek elvárásain és a
telekommunikációs piac többi szereplőjének színvonalán. Mindennek alapját a vállalat
munkatársainak elkötelezettsége biztosítja. A program a Vodafone iránti lojalitás és
elkötelezettség növelését szolgálja, sikerét pedig számos elismerés, valamint a
kezdetektől érkező, a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok és észrevételek
bizonyítják.
A felelős marketing elvének megfelelően a Vodafone nyílt és egyértelmű
kommunikációt folytat az ügyfelekkel, támogatja őket abban, hogy megalapozott
45
döntéseket hozhassanak. A fogyasztók tisztességes tájékozódáshoz való jogát és a
személyes adatainak védelmét törvényi előírások is védik, de a vállalat a törvényi
kötelezettségen túl is biztosítja, hogy az ügyfelek kiigazodhassanak a szolgáltatások
között és biztonsággal használhassák azokat.
A vállalat változatlanul a felelős viselkedés részeként tekint a jogszerű működésre. A
Vodafone elfogadta, hogy az év során 2 fogyasztói marketing kampány kapcsán - a
jogszabályoknak való megfelelés hiánya miatt - a hatóságok 65 millió forint bírságot
róttak ki.
2008. elejére zárult le az a folyamat, melynek köszönhetően a Vodafone csoporton
belül minden leányvállalat bevonásával kidolgozásra és elfogadásra kerültek az új
felelős marketing irányelvek. A vállalat felelős marketing irányelvei kiterjednek többek
között a digitális marketing, az önszabályzó testületekkel történő együttműködés, a
biztonságos és felelős mobilhasználat, valamint az előfizetői adatok védelmének
témakörére. A felelős marketingre vonatkozó irányelvek a Vodafone honlapján érhetőek
el.
A fogyasztói érdekek szem előtt tartása és a felelős marketing elveinek követése
érdekében a vállalat folyamatosan tájékoztatja az érintett osztályokat az esetleges
jogszabályi változásokról, a hatósági és bírósági joggyakorlatról, továbbá a konkrét
ügyekről és az abból következő kötelezettségekről és tanulságokról. Esetenként
ismétlődően, illetve kérésre a marketing kommunikációval foglalkozó munkatársak
írásos tájékoztatót kapnak kézhez, előadásokon vesznek részt és szükség szerint
bekapcsolódhatnak a hatósági egyeztetésekbe. Előkészítésre került továbbá egy
kapcsolódó belső folyamatleírás is, amelynek felülvizsgálata és aktualizálása még
folyamatban van.
A jogszerűség mellett az etikus működés kritériumainak is kiemelt szerepet szentel a
vállalat, hiszen ez teremti meg azt a bizalmat, amelyre a hosszútávú partneri kapcsolat
épülhet. A vállalat felelős viselkedésének egyik fontos belső fokmérője az etikus
beszerzés elveinek és gyakorlatának követése, amit a vállalat minden egyes beszállítója
felé érvényesít. A Vodafone etikus beszerzésre vonatkozó gyakorlatának fontos
dokumentumai itt tekinthetők meg:
Itt található a Vodafone beszerzési Etikai Kódexe és az Etikai Kódex kitöltését szolgáló
útmutató.
46
Etikus beszerzés
2008/2009 2009/2010 2010/2011
Helyi beszállítók aránya 60% 60% 62%
összes beszállító 1100 900 803
beszerzési érték 29,3 milliárd HUF
helyi beszállító 660 540 497
beszerzési érték 15 milliárd HUF
Helyi beszállítók aránya
(beszerzési érték alapján) 50% 50% 51%
A Vodafone többek között az alábbi kezdeményezéseket tette a felelős és etikus
működés részeként:
- Felmérte, és ellenőrizte a korrupciós kockázatokat, minden munkavállalóra
kiterjedő képzést indított a korrupcióellenes üzletpolitika és eljárások
ismertetésére.
- A fogyasztók felelős tájékoztatását szolgálja a díjak és tarifák interneten történő,
áttekinthető közzététele és az ügyfelek tájékoztatása a felelős, költséghatékony
és környezetbarát megoldásokról.
- Minden előfizetője számára lehetővé tette a gyors, egyszerű, biztonságos és
környezetbarát e-számla igénylését. Az e-számla itt tekinthető meg.
- A vállalat külön figyelmet szentel az idős és a megváltozott képességű emberek
kiszolgálására és igényeinek kielégítésére.
- A vállalat elfogadta és alkalmazza a felelős marketing iránymutatásait.
- A biztonságos internet és az ehhez kapcsolódó felelős marketing tevékenység
érdekében a Vodafone aktív részt vállalt a különböző hazai és nemzetközi
felvilágosító programokban. Erről bővebb információt például itt talál.
47
Díjak és elismerések
A Vodafone Magyarország sikeres és felelős működését 2010/2011-ben is számos
elismerés jelezte. A vállalat az eddigi munka megerősítését látja abban, hogy független
szakmai és civil szervezetek részéről érkezett a pozitív elismerés ilyen formája.
A 2010/2011-es üzleti év során a Vodafone az alábbi díjakat, kitüntetéseket és
elismeréseket nyerte el:
Best of Call Centers Díj (Gfk Csoport, a telefonos ügyfélkiszolgálásért)
Kultúra a CSR-ben Díj (Summa artium, a Sziget Fesztivál kultúra központú és
innovatív támogatásáért)
Leadership Award (IT Business, a SmartOffice megoldásért)
Leggyorsabb Magyarországi Mobil Adathálózat Tanúsítvány (P3 Communications)
A Vodafone létrehozta és első alkalommal odaítélte a Vodafone Társadalmi Felelősség
Díjat, amivel minden évben a társadalmi felelősségvállalásban élen járó vállalatokat
vagy alapítványokat jutalmazza. A díjat elsőként a Robert Burns Alapítvány vehette át a
beteg, rászoruló gyermekek számára végzett adománygyűjtés, a kulturális
csereprogramok szervezése, valamint a vállalati felelősségvállalás fontosságának
hangsúlyozása elismeréseként.
48
Szervezeti tagságok
• Brit Kereskedelmi Kamara
• GSM Association
• GSM Europe
• Hírközlési Érdekegyeztető Tanács
• Informatikai Vállalkozások Szövetségének
• Magyar Üzleti Vezetők Fóruma
• Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége
• Munkaadók Országos Szövetsége
• Német - Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara
• Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
49
A Vodafone Magyarország szervezeti működéséről bővebben
A szervezet neve:
Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Elsődleges márkák, termékek, és/vagy szolgáltatások:
Közcélú rádiótelefon szolgáltatás és ahhoz kapcsolódó hálózat tervezése, fejlesztése,
építése és működtetése, híradás- és számítástechnikai termékek nagy- és
kiskereskedelme, karbantartása és javítása, távközlési és műszaki kutatás, kísérleti
fejlesztés.
A szervezet központja:
1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6.
A tulajdonjog természete:
Vodafone Europe B.V. 100%
A tulajdon jogi formája:
Zárt körűen működő részvénytársaság
Működési terület:
Magyarország
A kiszolgált piacok:
Magyarország
50
A jelentés legfontosabb jellemzői
A jelentés a 2010/2011-es üzleti évben megvalósított kezdeményezésekről
számol be. A működést leíró szöveges és számszerű adatok minden esetben a
2010/2011-es üzleti évre vonatkoznak, hacsak másképp nem jelezzük.
A jelentés a Global Reporting Initiative (GRI) által kidolgozott jelentéstételi rendszer
alapján került összeállításra, megfelelési szintje „GRI B". A jelentés a kötelező és
választható GRI indikátorok mellett több távközlés-specifikus indikátort is
tartalmaz.
A jelentésben bemutatott adatok a Vodafone belső nyilvántartó rendszereiből
származnak.
A jelentés kizárólag a Vodafone Magyarország kezdeményezéseiről szól, bár ezek
egy része csoportszintű kezdeményezésekhez kapcsolódik. A jelentés nem
tartalmazza az önálló vállalatként működő Vodafone Szolgáltató Központ és a
Miskolci Regionális Ügyfélszolgálati Központ adatait, valamint a viszonteladók
mutatóit.
A jelentés ezen a linken érhető el. A jelentés részét képezik olyan információk is,
amelyek a vállalati felelősségvállaláshoz, illetve a vállalati működéshez kapcsolódó
hosszú távú programokat ismertetik, és korábbi jelentésben is szerepeltek.
A környezeti terhelés csökkentése érdekében a jelentés a korábbi évekhez
hasonlóan online formában készült, a Vodafone Magyarország honlapjáról PDF
formátumban letölthető.
A jelentéssel, illetve annak tartalmával kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit a következő
elérhetőségen várjuk:
Vállalati Felelősség Csoport
Vodafone Magyarország
1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6.
+36 1 288 3288
A kiadvány elkészítésében a PeppeR PR Ügynökség nyújtott szakmai segítséget.
51
GRI Index
Indikátor Megnevezés, rövidített leírás Utalás a jelentésben
1 Stratégia és analízis
1.1. Nyilatkozat arról, hogy a fenntarthatóság miért
fontos a szervezet és a stratégiája számára
4 - 5. oldal
1.2. A kulcsfontosságú hatások, kockázatok és
leheto ségek bemutatása
4 - 5. oldal
2 Szervezeti profil
2.1. A szervezet neve 54. oldal
2.2. Elso dleges márkák, termékek és/vagy
szolgáltatások
54. oldal
2.3. A szervezet mu ködési szerkezete, ideértve a fo bb
részlegeket, mu ködo cégeket, leányvállalatokat és
vegyesvállalatokat
38., 55. oldal
2.4. A szervezet központjának helyszíne 54. oldal
2.5. Azok az országok, amelyekben a vállalat mu ködik 55. oldal
2.6. A tulajdon természete és jogi formája 55. oldal
2.7. A kiszolgált piacok 55. oldal
2.8. A jelentéstevo szervezet mérete: alkalmazottak
száma; nettó árbevétel; teljes to késítés tartozásokra
és részesedésekre lebontva; gyártott termékek
mennyisége, vagy szolgáltatások mértéke
40. oldal, 50. oldal
2.9. A szervezet méretében, szerkezetében vagy
tulajdonviszonyaiban a jelentéstételi ido szak alatt
történt jelento s változások
55. oldal
2.10. A jelentéstételi ido szak alatt kapott kitüntetések és
díjak
53. oldal
3 A jelentés paraméterei
3.1. A jelentéstételi ido szak meghatározása 55. oldal
3.2. A legutóbbi jelentés dátuma 2010.december
3.3. A jelentéstételi ciklus meghatározása éves
52
3.4. Elérheto ség azok számára, akiknek kérdése van a
jelentéssel, vagy a jelentés tartalmával kapcsolatban
56. oldal
3.5. Azon folyamat bemutatása, amely során a jelentés
tartalmának meghatározása történt
55. oldal
3.6. A jelentés határa 55. oldal
3.7. A kiterjedési körrel és a határokkal kapcsolatos
bárminemu korlátozás bemutatása
55. oldal
3.8. Azon szempontok ismertetése, amelyek alapján a
szervezet jelentésében azon vegyesvállalatok,
leányvállalatok, bérbe adott létesítmények,
kiszervezett tevékenységek és egyéb egységek
teljesítményét lefedi, amelyek jelento sen
befolyásolhatják a jelentés ido beni és/vagy más
szervezetekkel történo összehasonlíthatóságát
nincs ilyen
3.9. Az adatmérési technikák és számítások alapjainak
bemutatása
55. oldal
3.10. A korábbi jelentésekben már szerepelt információk
újraközlésének indoklása és hatásának magyarázata
55. oldal
3.11. Az elo zo jelentéstételi ido szakhoz képest a jelentés
kiterjedési körében, határaiban, vagy mérési
módszerekben bekövetkezett jelento s változások
nincs ilyen
3.12. GRI Tartalmi index 56. oldal
3.13. Külso tanúsítással kapcsolatos gyakorlat A jelentés nem kerül
külső tanúsíttatásra
4 Irányítás, kötelezettségvállalás és kötelezettségek
4.1. A szervezet irányítási struktúrájának bemutatása 37. oldal
4.2. A legfelso bb szintu irányító testület elnöke
ügyvezeto i szerepkörrel is rendelkezik-e
37. oldal
4.3. A legfelso bb szintu irányítótestületben résztvevo
független tagok száma
37. oldal
4.4. Mechanizmusok arra, hogy a részvényesek és az
alkalmazottak javaslatokat tegyenek a legfelso bb
szintu irányító testület számára
39. oldal
53
4.5. Kapcsolat a legfelso bb szintu irányító testület, a
felso vezeto k és ügyvezeto igazgatók díjazása és a
szervezet teljesítménye között
38. oldal
4.6. Összeférhetetlenségek elkerülése a legfelso bb
irányítás szintjén
37 - 38. oldal
4.7. A szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi
kérdésekkel kapcsolatos stratégiáját meghatározó
személyeknek milyen képesítéssel és tapasztalattal
kell rendelkezniük
Releváns törvényi
előírásoknak
megfelelően
4.8. Belső nyilatkozatok a szervezet küldetéséről,
értékeiről, viselkedési normáiról és egyéb
alapelveiről
37 -39. oldal
4.9. A szervezet legfelso bb szintu irányító testülete
hogyan felügyeli a gazdasági, környezeti és
társadalmi teljesítmény azonosítását és
menedzselését
37 - 38. oldal
4.10. A szervezet legfelso bb szintu vezetése hogyan
értékeli saját teljesítményét különös tekintettel a
gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményre
38. oldal
4.11. Az elo vigyázatosság elve hogyan érvényesül a
szervezeten belül
37 - 39. oldal
4.12. Charták, alapelvek vagy egyéb kezdeményezések,
amelyeknek a szervezet tagja vagy támogatója
nincs ilyen
4.13. Tagság egyesületekben (pl. szakmai/ágazati
egyesületek) és/vagy nemzeti/nemzetközi
érdekvédelmi szervezetekben
53 - 54. oldal
4.14. Azon érintettek listája, amelyekkel a szervezet
bármilyen formájú párbeszédet folytat
8 - 9. ,11 -13. oldal
4.15. Az érintettek kiválasztásának módja és alapelvei 8 - 9. ,11 -13. oldal
4.16. Az érintettek bevonására alkalmazott módszerek
bemutatása
8 - 9. ,11 -13. oldal
4.17. Kulcsfontosságú témák és kérdések, amelyek az
érintett felekkel folytatott párbeszéd során merültek
fel
8 - 9. ,11 -13. oldal
54
5 Vezetési szemlélet 2., 37 - 39. oldal
EC Gazdasági teljesítményindikátorok
EC1 A keletkezett és felosztott közvetlen gazdasági
érték, beleértve a bevételeket, mu ködési
költségeket, munkavállalói jövedelmet,
adományokat és egyéb közösségi befektetéseket, a
visszatartott nyereséget, a befekteto knek és az
államnak tett kifizetéseket
49 -50. oldal
EC2 Az éghajlatváltozásból eredő, a szervezet
tevékenységeit érintő pénzügyi következmények,
egyéb kockázatok és lehetőségek
nem releváns
EC3 A szervezet által meghatározott juttatási csomagból
eredő kötelezettségek fedezete
48 - 50. oldal
EC4 Az államtól kapott jelentősebb pénzügyi támogatás 48 - 50. oldal
EC6 Helyi beszállítók aránya 52. oldal
EC7 A felső vezetésben alkalmazott helybeliek aránya és
az alkalmazásukra vonatkozó eljárások a szervezet
jelento sebb telephelyein.
37 - 40. oldal
EC8 Közhasznú infrastrukturális befektetések és
szolgáltatások fejlesztése és hatása.
nem releváns
LA Munkaügyi gyakorlat és tisztességes
munkakörülmények
LA1 A munkaero teljes létszáma a foglalkoztatás típusa,
a munkaszerzo dés és régiók szerint
40. oldal
LA2 A teljes munkaero fluktuációja 41. oldal
LA4 Kollektív szerzo dés hatálya alá tartozó munkatársak
aránya
40. oldal
LA5 A szervezeti mu ködésben bekövetkezo jelento s
változások bejelentésére vonatkozó minimális
értesítési ido , illetve, hogy ez a kollektív
szerzo désben meg van-e határozva.
Releváns törvényi
előírásoknak
megfelelően
LA7 Sérülések, foglalkozásból eredo betegségek, kiesett
napok és hiányzások aránya, illetve a halállal
végzo do munkahelyi balesetek száma régiónként
42. oldal
55
LA8 Oktatás, képzés, tanácsadás, megelo zés a súlyos
betegségekkel kapcsolatban
39. oldal
LA10 Az egy fo re eso éves átlag képzési óraszám
alkalmazotti kategóriánkénti bontásban.
43. oldal
LA13 Az irányító testületek összetétele és az
alkalmazottak csoportosítása nem, életkor,
kisebbségi csoporthoz való tartozás, s a
sokféleséget jelzo egyéb tényezo k szerint
39 - 41. oldal
LA14 A férfiak és no k alapfizetésének egymáshoz
viszonyított aránya beosztási kategória szerint.
40. oldal
HR Emberi jogok
HR1 Jelento s befektetési megállapodások emberi jogi
szempontok alapján
nincs ilyen
HR2 Azon jelento s beszállítók és alvállalkozók
százalékos aránya, akiket emberi jogi szempontból,
illetve ilyen irányú tevékenységeiket tekintve
átvizsgáltak
52. oldal
HR4 A hátrányos megkülönböztetést alkalmazó esetek
száma, a kiküszöbölésüket célzó intézkedések
nincs ilyen
HR5 Az egyesülésre és kollektív szerzo déshez való jog
sérülése és védelmére tett intézkedések
nincs ilyen
HR6 Gyermekmunka alkalmazásának kockázata nincs ilyen
HR7 Kényszermunka és kötelezo munkavégzés
elo fordulásának kockázata
nincs ilyen
PR Termékfelelo sség
PR5 A vevo i elégedettség elérését célzó gyakorlatok és
eredményeik
50 - 51. oldal
PR6 A marketingkommunikációra - beleértve a hirdetést,
promóciót és szponzorálást is - vonatkozó
jogszabályoknak, szabványoknak és önkéntesen
vállalt normák való megfelelés érdekében indított
programok
50 - 51. oldal
PR9 Büntetések pénzben kifejezett összege 51. oldal
56
SO Társadalom
SO1 A tevékenység által a helyi közösségre gyakorolt
hatásokat értékelo és kezelo programok
43 - 44. oldal
SO2 A korrupció kockázatával kapcsolatosan megvizsgált
üzleti egységek száma és százalékos aránya
39., 52. oldal
SO3 A szervezet korrupcióellenes üzletpolitikájának és
eljárásainak témakörében képzést végzett
alkalmazottak százalékos aránya.
52. oldal
SO4 Korrupciós eseményekkel kapcsolatos
válaszlépések
nincs ilyen
SO5 Közpolitikai álláspont, részvétel a közpolitika
kialakításában és lobbi tevékenységekben
nincs ilyen
SO8 A törvények és jogszabályok be nem tartásából
adódó jelento sebb bírságok pénzügyi értéke és a
nem pénzügyi szankciók száma
nincs ilyen
EN Környezeti teljesítmény indikátorok
EN1 A felhasznált anyagok mennyisége súlyban és
térfogatban kifejezve
nem releváns
EN2 A felhasznált anyagokon belül a visszaforgatott
anyagok százalékos aránya
nem releváns
EN3 Közvetlen energiafelhasználás elso dleges
energiaforrások szerinti bontásban
46. oldal
EN4 Közvetett energiafelhasználás elso dleges
energiaforrások szerinti bontásban
46. oldal
EN7 A közvetett energia-felhasználás csökkentésére
irányuló kezdeményezések és az ezekkel elért
energiafogyasztás-csökkenés
46. oldal
EN8 Összes vízkivétel források szerinti bontásban nem releváns
EN11 Biodiverzitásban gazdag élőhelyeken folytatott
tevékenység nagysága és elhelyezkedése
43 -44. oldal
EN12 Biodiverzitásban gazdag élőhelyeken folytatott
tevékenység környezeti hatása
nem mérhető
EN16 A közvetlen és közvetett módon kibocsátott
üvegházhatású gázok súlya
47. oldal
EN17 Egyéb közvetett módon kibocsátott üvegházhatású
gázok súlya
45., 47. oldal
EN19 A kibocsátott ózonkárosító anyagok súlya 45., 47. oldal
57
EN20 NOx, SOx, és más jelento s légszennyezo anyagok
kibocsátása típus és súly szerinti bontásban
45., 47. oldal
EN21 Az összes vízkibocsátás mino ség és befogadók
szerinti bontásban
nem releváns
EN22 Összes hulladék mennyisége súlyban és típusok
szerint
48. oldal
EN23 A jelento s kiömlések száma és összes térfogata nem releváns
EN26 A termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak
mérséklését célzó kezdeményezések
44 - 45. oldal
EN27 A visszanyert eladott termékek és a visszanyert
csomagolás százalékos aránya kategóriánként
48. oldal
EN28 Jelento sebb büntetések összege nincs ilyen
Távközlés-specifikus indikátorok
IO Belso mu ködés
IO3 Gyakorlatok, amelyek biztosítják azoknak a
dolgozóknak az egészségét és biztonságát, akik az
adótornyok, bázisállomások, kábelek és egyéb
kültéri létesítmények telepítését, mu ködését és
karbantartását végzik
a megelőző évvel
megegyezően
IO4 Megfelelés az ICNIRP (Nem Ionizáló Sugárzás Elleni
Védelmet Szabályzó Nemzetközi Bizottság)
mobilkészülékek rádiófrekvenciás hullámainak
ero sségére vonatkozó irányelveinek
a megelőző évvel
megegyezően
IO5 Megfelelés az ICNIRP (Nem Ionizáló Sugárzás Elleni
Védelmet Szabályzó Nemzetközi Bizottság)
bázisállomások rádiófrekvenciás hullámainak
ero sségére vonatkozó irányelveinek
a megelőző évvel
megegyezően
IO6 A mobilkészülékek SAR (specific absorption rate -
specifikus elnyelési arány) értékére vonatkozó
irányelvek és gyakorlatok
a megelőző évvel
megegyezően
IO7 Az adótornyok elhelyezésére vonatkozó irányelvek
és gyakorlatok, beleértve az érintettekkel való
konzultációt, az állomások közös használatát és a
vizuális hatások csökkentését
a megelőző évvel
megegyezően
58
PA Hozzáférés biztosítása
PA2 A telekommunikációs eszközökhöz való hozzáférés
akadályainak leküzdését célzó irányelvek és
gyakorlatok
a megelőző évvel
megegyezően
PA3 A telekommunikációs eszközök folyamatos
rendelkezésre állását biztosító irányelvek és
gyakorlatok
a megelőző évvel
megegyezően
PA4 A telekommunikációs termékek és szolgáltatások
elérheto ségének szintje azokon a területeken
(régiókban, országokban), ahol a vállalat mu ködik
link a lefedettségi
térképhez
PA6 A telekommunikációs termékek és szolgáltatások
rendelkezésre állásának biztosítása vészhelyzet és
katasztrófa esetén
18 - 19. oldal
PA7 A telekommunikációs eszközök elérésével és
használatával összefüggésben felmerülo emberi jogi
kérdések kezelése
a megelőző évvel
megegyezően
PA8 Az elektromágneses mezo kkel (electromagnetic
fields, EMF) kapcsolatos nyilvános kommunikációra
vonatkozó irányelvek és gyakorlatok
44. oldal
PA10 A díjak és a tarifák átláthatóságára vonatkozó
kezdeményezések
51 - 52. oldal
PA11 Az ügyfelek tájékoztatása azokról a
termékjellemzo kro l és alkalmazásokról, amelyek
felelo s, költséghatékony és környezetbarát
megoldást nyújtanak
51 - 52. oldal