Bárdi Nándor
Látszat és való –a budapesti kormányzatok támogatáspolitikája
Ebben a vitaindítónak szánt tanulmányban1 arra teszek kísérletet, hogyáttekintsem a budapesti kormányzatoknak a határon túli magyarságszámára kiépített támogatási rendszerét, illetve a külmagyar problémákkezelésére beállított források elosztását. Erre nézve tudományoselemzéseket nem találtam, holott kulcskérdésrõl van szó.2 Kiinduló-pontom az, hogy a kisebbségi magyar közösségek és régiók eddigi törté-netük során nem voltak képesek elegendõ forrást fölhalmozni önállófejlõdési pályájuk elindításához, a meg-meginduló kísérletek stabilizá-lásához. Ezért elengedhetetlen a regionális és közösségi központok külsõtámogatása. Mindez történeti-politikai okokból nem történhet – történt,történik – a nyilvánosság elõtt. S így nagyon nehéz ennek az áttekintése ésellenõrzése. De ha ezt szégyenlõsen megkerüljük, a szerkezetátalakításának lehetõségét mossuk el.
1. A vitaindító pozíciójáról
[…]3
2. Az elõzményekrõl
A budapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi erõviszonyok,valamint a belsõ gazdasági és politikai viszonyok függvényében különbözõmódokon gondolkodtak a határon túli magyarság intézményestámogatásáról.
1918–1920 között, a békeszerzõdés aláírásáig, ahova lehetett, eljuttattáka magyar tisztviselõi kar illetményeit. De az intézményhálózatot azimpériumváltás után már nem tudták támogatni, az egyházak esetisegélyezésén túl. (A Vajdaság tekintetében még ez sem mûködött.)
1920–1931 között a budapesti kormányzat társadalmi egyesületekenkeresztül (Népies Irodalmi Társaság, Rákóczi Szövetség, Szent GellértTársaság) folytatta támogatáspolitikáját, amely elsõsorban a kulturális ésdemográfiai pozíciók megõrzésére irányult. Romániában ez döntõen azegyházi iskolarendszer fenntartását, Csehszlovákiában az önálló magyarpolitikai pártok és a sajtó (Prágai Magyar Hírlap) mûködését, mígJugoszláviában a politikai személyiségek akcióit segítette. A közvetítõ
VITAINDÍTÓ
intézmények a követségek (vízumdíjak bevételeinek helybeni folyósításarévén), illetve az egyházak voltak. A korszak második felére a sajtó, a párt-apparátus és Erdélyben az iskolák támogatására éves, normatív rendszeralakult ki.
1931–1938/40/41 között, a Bethlen utáni korszakban az egyesületekközbeiktatása helyett a kormányzat a közvetlenebb támogatásra tért át; anormativitás is háttérbe szorult. Az ország gazdasági helyzete sem engedtemeg a rendszer továbbfejlesztését.
A bécsi döntések és 1944 között Dél-Erdélybe az egyházakon keresztül,Szlovákiába pedig Esterházy János közvetítésével jutottak el azesetlegesnek mondható és inkább csak tûzoltásra alkalmas segélyek.
1944–1948 között egyedül Románia irányában folyt némi támogatás azFKGP szervezésében, és elsõsorban az erdélyi magyar szövetkezetimozgalom segélyezésére.
Ezt követõen a hetvenes évekig nem beszélhetünk szervezetttámogatásokról. Könyvajándékokról, a hatvanas évektõl könyvkiadásicserékrõl volt szó. (Pl. Magyarország ugyanannyi könyvet vihetett beRomániába, mint amennyit onnan exportált. Ezért magyarországikönyvkiadók – közös könyvkiadási akciók köntösében – ott adták ki nagypéldányszámban a magyar klasszikusokat. De ez már a hatvanas évekközepétõl állandó diplomáciai feszültséget, vitákat hozott.) A magyarkulturális termékek különösebb nehézség nélkül voltak hozzáférhetõkKárpátalján, Felvidéken és a Vajdaságban. Az MSZMP KB AgitációsPropaganda Bizottság 1969-es határozata nyomán magyarelõadómûvészek, írók, tudósok „nagy számban”, szervezetten utaztak aszomszédos országok magyarlakta területeire.4 Ez a folyamat a hetvenesévek közepére – Jugoszlávia kivételével – beszûkült, elgyöngült. Ettõlkezdve megnõtt – különösen Romániában – a magyar nagykövetségek,konzulátusok kulturális közvetítõ szerepe. Románia esetében a nyolcvanasévekben a különbözõ informális szervezõdések határozták meg akapcsolattartást. Az ideirányuló „támogatás” esetében – döntõen anyolcvanas évek második felében – a kulturális segélyezésen éskapcsolattartáson túl a szociális, egészségügyi támogatások szerepe nõttmeg. Ezt egészítette ki 1989–1990 telének eufóriája, amelynek egyik fõvonása a Magyarországon jelentkezõ tömeges szolidaritás-élmény, akövetkezménye pedig az, hogy a romániai magyar társadalom azt élhettemeg, hogy nincs egyedül, figyelnek rá, kézzelfoghatóvá lett egy nagyobbközösséghez való tartozása. A szimbolikus tett valóságos élményt jelentett(és nemzetiesített).
Az 1989 utáni idõszak elsõ korszaka 1994-ig tartott: ekkor épültek ki ahatáron túli támogatáspolitika elsõ intézményei, a HTMH és az OktatásiMinisztérium – nevét többször változtató – határon túli ügyekkel
4 VITAINDÍTÓ
foglalkozó (fõ)osztálya. A Miniszterelnökség, illetve a HTMH mellett azIllyés Alapítvány, a Kézfogás Alapítvány, a Teleki László Alapítvány, a ProProfessione Alapítvány, az Egészségügyi Minisztériummal szerzõdéseskapcsolatban a Segítõ Jobb Alapítvány, a Mocsáry Lajos Alapítvány jöttlétre magánalapítványi formában a forrás-újraelosztás érdekében. Ezt azidõszakot a következõk határozták meg:
a) A határon túli magyar intézmények rohamos revitalizációja és azintézményteremtési robbanás. Az általánosan elfogadott elképzelés ekkoraz volt, hogy az intézményalapítást segíteni kell, s a kisebbségi társadalommajd (nemzeti autonómia keretében) fönntartja és mûködteti a kiépültrendszereket. Egyszerre volt jelen a régi intézmények újbóli beindításánakprogramja és a pozícióik visszaszerzésének és az új intézményeklétrehozásának kísérlete. S ebbõl sorozatosan konfliktusok is keletkeztek:ki, mit, kiket, hogyan képvisel, s ezért milyen támogatásokra érdemes?
b) A budapesti kormányzatok (a Németh-, az Antall-, a Boross-) a ma-gyarságpolitika helyét és súlyát kívánták megalapozni a kormányzatimunkán belül. Helykeresés folyt, amelyben a gazdaság szerkezeténekátalakítása és a nemzeti érdekek képviselete mellett ez a téma az állandóválságkezelés tárgya lett.
c) Ebben a munkában a politika (pártok és személyek), valamint atársadalomépítés támogatása teljesen összekapcsolódott/összekeveredett.Ez vezetett ahhoz, hogy ebben az idõszakban keletkeztek a legnagyobbtámogatáspolitikai botrányok is (Hódi-ügy, Szõcs-ügyek). A döntések,támogatások elsõsorban a személyes ismeretségi és bizalmi viszonyokonalapultak.
1994-tõl indult el a támogatáspolitika „társadalmiasítása” azelõkuratóriumok, ösztöndíjtanács, szakmai elõzsûrik létrehozásával. Ezkb. 300–350 határon túli értelmiségit vont be a döntésekbe. Mindezegyszerre kívánt politikai és szakmai legitimitást adni a döntéseknek. Volt,ahol ezek az alkuratóriumok döntõen szakmai alapon szervezõdtek(Szlovákia), és volt, ahol bizonyos alkuratóriumok politikai, míg másokszakmai alapon jöttek létre (Románia – IKA, illetve ugyanott a KönyvesCéh). Ugyanekkor Magyarországon az addigi magánalapítványokbólközalapítványokat hoztak létre, pártdelegáltakból álló kuratóriumokkal(IKA, Új Kézfogás).
1998 után ez annyiban változott meg, hogy a gazdasági állapotokból isadódóan jelentõsen megnövelt támogatási rendszerben erõteljesebbenmegjelentek a stratégiai programok, amelyek fõként magyarországi kezde-ményezések voltak.
A 2002-es kormányváltás után a határon túli politikai szervezeteknekmegnõtt a beleszólási lehetõségük az ún. stratégiai programokba. Míg azelõzõ két kormányzati ciklusban egyértelmû volt, hogy Tabajdi Csaba,
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 5
illetve Németh Zsolt a politikai akaratérvényesítés és a forráselosztás kulcs-embere, addig az új baloldali kormány idõszakában több hatalmi központközött (Külügyminisztérium, Ifjúsági és Sport Minisztérium, Miniszter-elnöki Hivatal) automatikusan megnõtt az elsõ számú határon túli politikaivezetõk, döntõen Markó Béla befolyása, aki többször és egyértelmûenmegfogalmazta, hogy a romániai magyarságra vonatkozó támoga-táspolitikai ügyekben az erdélyieknek kell dönteniük.5
3. Új helyzet a kilencvenes évek végén
A kilencvenes évek intézményteremtõi abban gondolkodtak, hogy amagyar kisebbségi intézményhálózatok – amelyek a határon túli magyartársadalmaknak szerkezeteket adnak és ezzel a nemzeti autonómiák/ma-gyar kulturális pillérek alapját képezik – az elindulásban segítõ magyar-országi támogatást követõen saját társadalmuk erejébõl mûködhetnek. Ezazonban nem így történt. Ma ezt az úgynevezett magyar intézményrendszertdöntõen magyarországi támogatásokból próbálják mûködtetni. Ebbõladódóan az évenkénti és esetleges forrásgyûjtés nem teszi lehetõvé hosszútávú mûködési stratégia kialakítását, így ezen intézményektõl nehezenkérhetõ számon a hatékonyság. Egy másik következmény az, hogy aforrásokért, illetve a forráselosztásért folytatott harcban a politikai elitekélett a döntõ szerep. Ezzel a társadalomépítés gyakorlatilag alárendelõdöttaz érdekvédelmi, politikai munkának. Így politika- és politikusfüggõvé vált,amely a kisebbségi társadalom stabilitását, belsõ kontrollmechanizmusaitgyöngítheti. Nem politikusellenességrõl van szó a részemrõl, csaktudatosítani szeretném: a kisebbségi társadalmak hosszú távú fejlõdéseszempontjából a jelenlegi helyzet azt a veszélyt hordozza magában, hogy apolitika nem rendelkezik megfelelõ társadalmi visszajelzõ rendszerrel,társadalmi kontrollal. Így a kisebbségi társadalom csak az elitek politikaikonstrukciója marad(hat), és – miközben rohamosan pauperizálódik –nem válhat szerves társadalomszerkezeti egységgé.
4. A támogatáspolitika mai rendszere és problémái
4.1. SZERVEZETI KERETEK
a) Minisztériumi, köztestületi keretek: KÜM (Kisebbségi KoordinációsKeret), OM (Határon Túli Magyarok Fõosztálya), OM (Nemzetközi és Ha-táron Túli Felsõoktatás Fejlesztési Programiroda), NKÖM (Nemzetiségiés Határon Túli Fõosztály), Ifjúsági és Sport Minisztérium, MTA (DomusProgram, Arany János Alapítvány).
6 VITAINDÍTÓ
A minisztériumi költségvetési kereteken túl fontos, hogy ezek a szerveka magyarországi támogatási források egy részét a határon túli magyarpályázók számára is elérhetõvé tették (pl. Nemzeti Kulturális Alapprog-ram, Országos Tudományos Kutatási Alap).
Ezek között a keretek között célprogramokba lehet bekapcsolódni, vagyeseti pályázatok nyújthatók be (pl. a Kisebbségi Koordinációs Kerethez).Ezen a szinten jelenik meg legerõteljesebben a hosszú távú mûködtetéskérdése. A támogatási igény – többéves stratégiában elõre gondolkodva –már nem segélyezés, hanem alapfeladat, és a normatív finanszírozás kér-dése, hisz valahogy súlyozni és értékelni kell a forráselosztás során. Ezértbár minden évben újra kell pályázniuk az egyes intézményeknek, de az ap-parátus jól tudja, hogy mely intézmények azok, amelyek „évek óta bevannak állítva”, és valamilyen jogcímen – de döntõen nem mûködésiköltségként – rendszeresen megkapják a fönntartáshoz szükségestámogatást.
b) (Köz)Alapítványok: Illyés Közalapítvány (IKA), Apáczai Közalapít-vány (AKA), Segítõ Jobb Közalapítvány (SJ), Mocsáry Alapítvány (MA),MTA Arany János Alapítvány, Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK). Az ala-pítványok pályázati tematikája teljesen változó. Ennek két szélsõ esete azIKA, amely szinte mindenfajta pályázattal foglalkozik, és az AKA, amelykizárólag a célprogramjaiba illeszkedõ pályázatokat fogad el.
A közalapítványok esetében (a pártok és a közigazgatás delegálta) kura-tóriumok hozzák az ügyvezetõk által elõkészített anyagok alapján adöntéseket (társadalmi munkában). A kuratóriumok szakmai és politikailegitimációja változó, a határon túli elõkuratóriumi rendszer az IKA, azÚKK és a Segítõ Jobb esetében mûködik. A többi alapítványnál a határontúli képviselõk vagy a kuratóriumban vesznek részt, vagy eseti szakértõkéntkérik föl õket egy-egy program elbírálására.
c) Stratégiai programok:A határon túli felsõoktatás-fejlesztési program keretében: Sapientia
Alapítvány, illetve az EMTE támogatása, a komáromi egyetem és atervezett vajdasági egyetem projektje, valamint a Kárpátaljai MagyarTanárképzõ Fõiskola – rendszeressé váló – költségvetési támogatása. Ezek-ben az esetekben egy-egy jól körülhatárolt és Magyarországról elindítottcélprogramról van szó. Itt a politikai és a szakmai fejlesztési logikák azelõbbiek javára történõ egyensúlyvesztettsége mellett alapvetõ problémátjelent az, hogy a finanszírozó hogyan érvényesítheti elképzeléseit (pl.minõségbiztosítási elvárásait), ha az intézmény már határon túliakból állóönálló vezetõséggel mûködik.
A legsikeresebb stratégiai programnak a Délvidéki Alap tevékenységéttartom. A jugoszláviai háború befejezése után ebbõl segítették a vajdasági
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 7
magyar intézményépítést. Elsõsorban oktatási és szociális célúberuházásokat támogattak.
Ugyanide sorolható a kedvezménytörvény végrehajtásához szükségesforrások elosztása. Ez különbözõ keretek között történik. Részelemei: azajánló irodák mûködési költsége, utazási kedvezmények, egészségügyiellátás a Magyarországon munkát vállalóknak6, diákkedvezmények,pedagógus-továbbképzés és külön kedvezmények, kihelyezett képzések,szülõföldön nyújtható oktatási támogatás, a magyarnyelvû kulturálisintézmények támogatása. A felsorolt feladatok egy része (például alegutóbb említett) természetesen a kedvezménytörvény elõtt is létezett, decsak most sorolták a törvény hatálya alá.
d) Befektetési alapként mûködik a Corvinus Rt., amely a Kárpát-medencébe irányuló magyarországi tõkekivitelt segíti elõ. Ennek a támoga-tási formának azonban – az elõbbiektõl eltérõen – az üzleti élet szabályaiszerint kell mûködnie. Ez a gazdasági és pénzintézeti törvényszerûségekbõlés szabályokból adódik. Ha ettõl eltér, és ebbõl vesztesége származik, an-nak kezelése már politikai kérdés.
e) Költségvetési szempontból még a határon túli támogatások körébetartozik a Duna Televízió, a Teleki László Alapítvány finanszírozása, illetvenéhány társadalmi szervezet (például a Pro Hungaris Alapítvány7)támogatása.
4.2. ARÁNYOK ÉS ARÁNYTALANSÁGOK A TÁMOGATÁSPOLITIKÁBAN
A következõ összeállítás a Magyar Köztársaság 1989 utáni évesköltségvetéseinek végrehajtásáról szóló, a Magyar Közlönyben megjelenttörvények alapján készült. Természetesen 2003 és 2004 tekintetében –mivel még nem készülhetett el a zárszámadási törvény – csak a tervekkelszámolhattam. Azért választottam ezt a forráscsoportot, mert így apótköltségvetések és átirányítások is megjelenhetnek, nem beszélve arról,hogy a „tényleges kifizetésekkel” számolhatunk. Az utóbbi kifejezést azértraktam idézõjelbe, mert – mint pl. az Apáczai Közalapítvány (aSzakképzési Alap) vagy a Duna Tv esetében (éveken keresztül az elõfizetõidíjak 24%-a került ide) – más jelentõs források is rendelkezésre álltak.Ugyanide tartoznak azok a tételek, amelyek részben határon túli célokatszolgáltak: Kereskedelemfejlesztési Alap8, Magyar MáltaiSzeretetszolgálat, Kisebbségekért Díj, Nemzeti Kulturális Alapprogram9,ITD Hungary, a társadalmi szervezetek támogatása fejezetekben. Szinténnincs benne az összeállításban a magyarságpolitika mûködtetésiköltségeinek egy része. Csak a HTMH költségvetését tudtam megragadniönálló tételként. Más minisztériumokban (BM, OM, NKÖM) pontoslétszám- és költségvetési adatokra volna szükségem ehhez. De ezeket nem
8 VITAINDÍTÓ
sikerült beszereznem. A zárszámadási törvénnyel számolni azzal ahibalehetõséggel is járhat, hogy a maradvány-, illetve a még el nem számoltösszegeket nem tudom megragadni.
Itt arra törekedtem, hogy a legfontosabb arányokat érzékeltessem. Atámogatási rendszer részletes átvilágítása egy külön vizsgálat tárgya. Ajelenlegi helyzetet az is jellemzi, hogy a következõ táblázathoz hasonlórészletes kimutatásról nincs tudomásom, és a szakigazgatásban dolgozóksem tudtak ilyenrõl. A Magyar Közlönyön túl néhány, a régi Mûvelõdési ésKözoktatási Minisztériumban, illetve Misovicz Tibor (a HTMHelnökhelyettese a 2002 elõtti kormányzati ciklusban) által készítettköltségvetési összeállítás állt rendelkezésemre. De ezek a költségvetésitörvénybõl és nem annak végrehajtásából indultak ki. A Duna Tv(„mûsorterjesztésének támogatása”) felvételét is meg lehet kérdõjelezni,ezért az összesítést e nélkül is elvégeztem. Azért ragaszkodtam ennek afelvételéhez, mert úgy gondolom, hogy a közös média, illetvekommunikációs tér megteremtése volt az évtized elsõ meghatározómagyarságpolitikai programja. Ezt követte a felsõoktatás-fejlesztés, majd akedvezménytörvény végrehajtása. A táblázatos forma mindenkineklehetõséget ad a kívánt csoportosításra, és arra, hogy hibáimatkorrigálhassa. A különbözõ fejezetekben szereplõ tételsorokat egybenközlöm, lábjegyzetben megadva eredeti lelõhelyüket. A mi-nisztériumonkénti részösszegekkel épp a megbonyolított voltuk miatt nemis számoltam. (Ennél a tematikus csoportosítást fontosabbnak tartottam.)Egyes tételek, pl. a határon túli könyvkiadás a nagyobb minisztériumiköltségfejezetekbe kerültek, más esetekben egyszeri programok finanszíro-zásáról van szó. A zárójelbe tett tételek esetében lábjegyzetes magyarázatotadok. Több helyen olyan tételeket is felvettem, amelyek önállóan nemszerepeltek a költségvetés végrehajtási törvényében, de személyesérdeklõdésemre a korabeli illetékesek tájékoztattak az összegek sorsáról éskiadási helyérõl. (Köszönöm!) A támogatások állami költségvetésen belüliaránya mellett nagyon fontosnak láttam a növekedést USD-ben isbemutatni, valamint ennek dinamikáját összevetni a költségvetés kiadásifõösszegének növekedésével. (Itt a forint 1998 utáni erõsödése bizonyostorzítást idézhet elõ.)
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 9
10 VITAINDÍTÓK
ölts
égve
tési
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Öss
z.Ö
ssz.
feje
zet /
%C
élel
õirá
nyza
tII.
Ors
zágg
yûlé
s / T
ársa
dalm
i sze
rvez
etek
tám
ogat
ása
Mag
yaro
k Vi
lágs
zöve
tsége
200,
020
0,0
180,
022
0,0
162,
618
3,71
212,
4225
6,93
1615
,62,
04D
una
Telev
ízió
– H
ungá
ria30
0,0
1740
,024
00,0
2769
,54
2353
,55
662,
3610
31,0
1124
,098
4,9
1425
,614
25,6
1096
,412
79,0
1888
6,5
23,8
8Tv
Ala
pítv
ány
+29
4,7
VII.
Min
iszte
reln
öksé
g (1
998-
ban
a X
. fej
ezet
, 199
9-20
01 X
VIII.
fej.
Kül
ügym
inisz
tériu
m)
Nem
zeti
és E
tnik
ai
44,0
742
,38
Kise
bbsé
gek
Hiv
atal
aH
atár
on T
úli M
agya
rok
65,2
155,
516
6,6
175,
021
5,3
254,
529
7,5
655,
8912
94,6
3888
,010
3006
,974
3,0
698,
961
81,3
7,81
Hiv
atal
aK
isebb
ségi
koo
rdin
áció
s 43
,034
,075
,529
2,3
90,2
83,0
1183
,0(2
41,3
)12(2
41,3
)1356
0,0
324,
020
67,6
2,61
(200
4-be
n ha
táro
n tú
li ko
ordi
náci
ós) k
eret
Kéz
fogá
s (19
96-tó
l) (1
50,0
)14(1
00,0
)15(1
00,0
)1620
0,0
300,
030
5,5
340,
030
2,317
296,
054
6,0
546,
056
0,7
560,
743
07,2
5,44
Új K
ézfo
gás K
özal
apítv
ány
Illyé
s Ala
pítv
ány
(199
1-be
n:
15,0
15,0
(35,
930
0,0
615,
01931
2,0
450,
045
3,3,
506,
080
1,120
1684
,321
1021
,210
21,2
1021
,210
21,2
9172
,211
,59
Hat
áron
Túl
i Mag
yars
ágér
t +
Ala
pítv
ány
250,
018)
1995
-tõl k
özal
apítv
ány)
285,
9A
dy ö
sztö
ndíj
90,0
90,0
0,11
Pro
Hun
garis
Kul
turá
lis
8,522
0,0
0,0
10,0
9,823
9,6
14,6
14,6
14,6
11,3
93,0
0,11
és É
rtékk
özve
títõ
Ala
pítv
ány
tám
ogat
ása
Hat
áron
túli
sajtó
tám
ogat
ása
60,0
33,3
93,3
0,11
Pro
Prof
essio
ne A
lapí
tván
y20
0,0
200,
00,
25K
árpá
talja
i Ala
p50
,050
,00,
06D
élvi
déki
Ala
p50
2,0
200,
070
2,0
0,88
Mag
yaro
rszá
g 20
00 k
onfe
renc
ia13
,05,
735
,624
54,3
0,06
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 11K
ölts
égve
tési
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Öss
z.Ö
ssz.
feje
zet /
%C
élel
õirá
nyza
t
Euró
pai Ö
ssze
haso
nlító
50
,039
,225
(19,
2)26
60,0
50,0
60,0
278,
40,
35K
isebb
ségk
utat
ások
Köz
alap
ítván
yH
atár
on tú
li m
agya
r (1
958,
0)27
(183
8,0)
2819
58,0
1894
,076
48,0
9,66
felsõ
okta
tás f
ejle
szté
seA
z Sz
tv. v
égre
hajtá
sára
29
7,7
150,
044
7,7
0,56
Nev
elés
i okt
., ta
nkv.,
(1
200)
2912
0017
00,0
4100
,05,1
8ta
nesz
k. tá
m.
Refo
rmát
us V
ilágs
zöve
tség
250,
025
0,0
0,31
euró
pai n
agyg
yûlé
se
meg
rend
ezés
ének
tám
ogat
ása
Szab
adka
i Mag
yar H
áz15
4,0
154,
00,1
9X
VII.
Mûv
elõd
ési é
s Köz
okta
tási
Min
iszté
rium
Hat
áron
túli
köny
vkia
dás
21,5
49,0
56,6
73,9
39,9
0,0
0,0
0,0
240,
90,
30tá
mog
atás
aSz
akos
ztál
yi k
eret
304,
73,
79,
011
,218
,146
,70,
06Sz
omsz
édos
ors
zágo
k 19
,747
,365
,230
,428
0,0
0,0
0,0
442,
60,
55di
ákja
inak
tám
ogat
ása
Hat
áron
túli
mag
yar
31,2
53,3
36,9
,0,
00,
00,
012
1,4
0,15
peda
gógu
sok
tová
bbké
pzés
eEr
dély
i Mag
yar T
empl
omok
10
,010
,00,
01A
lapí
tván
yTa
nkön
yvki
adás
2,0
6,0
14,3
20,0
42,3
0,05
XVI
II. K
ülüg
ymin
iszté
rium
Tele
ki L
ászl
ó A
lapí
tván
y3183
,017
7,3
271,
010
1,8
66,8
70,0
70,0
70,0
62,2
79,7
87,7
103,
713
5,7
101,
714
61,4
1,84
Hor
váto
rszá
gi ú
jjáép
ítés
202,
00,
00,
00,
020
2,0
0,25
tám
ogat
ása
Kár
páta
ljai á
rvíz
káro
sulta
k
85,0
0,0
200,
00,
00,
028
5,0
0,36
tám
ogat
ása
Lend
vai M
ûvel
õdés
i Ház
100,
010
0,0
0,12
12 VITAINDÍTÓK
ölts
égve
tési
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Öss
z.Ö
ssz.
feje
zet /
%C
élel
õirá
nyza
tEs
ély
a st
abili
tásr
a 35
0,0
200,
030
0,0
100,
012
5,0
1075
,01,
57K
özal
apítv
ány
(Sze
gedi
foly
amat
)Jó
Szo
msz
édsá
g 12
5,0
125,
00,1
5(N
yíre
gyhá
zi fo
lyam
at)
Erdé
ly M
agya
rság
ért
30,0
30,0
0,03
Ala
pítv
ány
tám
ogat
ása
Társ
adal
mi k
apcs
olat
ok
23,0
23,0
0,02
és h
atár
on tú
li m
agya
rság
kü
lpol
itika
i tám
ogat
ása
A M
agya
r Iga
zolv
ány
mia
tt 20
20,16
3220
20,16
2,55
szük
sége
s kon
zuli
alre
ndsz
er
info
rmat
ikai
hát
teré
nek
kiép
ítésé
reX
X. O
ktat
ási M
inisz
tériu
mH
atár
on tú
li m
agya
rok
okta
tási
237,
418
3,9
169,
225
8,033
651,
913
65,0
1023
,038
88,4
4,91
és k
ultu
rális
tám
ogat
ása
(455
a
(400
ate
rv)
terv
)H
atár
on T
úli M
agya
r Okt
atás
ért
0,034
100,
0(1
59,0
)35(1
06,2
)36(5
0,0+
20
0,0
865,
21,
09A
pácz
ai K
özal
apítv
ány
250,
0)37
OM
-MTA
hat
áron
túli
kuta
tás
30,0
(30,
0)39
(30,
0)(3
0,0)
(30,
0)(3
0,0)
180,
00,
22tá
mog
atás
38
Már
ton
Áro
n Sz
akko
llégi
umér
t 30
,030
,00,
03A
lapí
tván
yK
árpá
talja
i Mag
yar F
õisk
oláé
rt 11
0,0
110,
00,1
4A
lapí
tván
ySe
lye Já
nos E
gyet
emér
t 77
0,0
770,
00,
97A
lapí
tván
yX
XI.
Egés
zség
ügyi
, Szo
ciál
is és
Csa
ládü
gyi M
inisz
tériu
m 40
Kül
föld
ön é
lõ m
agya
rok
110,
012
0,0
140,
018
0,0
190,
019
0,0
220,
00,
00,
00,
00,
011
50,0
1,45
ellá
tásá
t seg
ítõ a
lapí
tván
y
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 13
Köl
tség
veté
si19
9019
9119
9219
9319
9419
9519
9619
9719
9819
9920
0020
0120
0220
0320
04Ö
ssz.
Öss
z.fe
jeze
t /%
Cél
elõi
rány
zat
Segí
tõ Jo
bb A
lapí
tván
y 28
0,0
290,
029
0,0
304,
025
0,0
1414
,01,
78(2
000
elõt
t az
elõb
bi té
tel u
e.)(+
1,45
)M
ocsá
ry A
lapí
tván
y22
,030
,030
,025
,020
,020
,020
,049
,245
,270
,077
,781
,660
,054
8,7
0,69
Kár
páta
ljai á
rvíz
káro
sulta
k 20
4120
,020
,00,
02tá
mog
atás
a6,
0426,
06,
0X
XIII
. Nem
zeti
Kul
turá
lis Ö
röks
ég M
inisz
tériu
ma
Hat
áron
túli
mag
yar
19,5
4360
,0+
70,0
+75
,076
,082
,680
,010
0,0
583,1
0,73
szín
háza
k tá
mog
atás
a18
,1441,
945
Hat
áron
túli
mag
yaro
k 7,
4465,
820
6,4
235,1
525,
012
6,7
278,
6+ 7
4,8
258,
027
8,6
250,
027
0,0
2516
,43,1
8ku
lturá
lis tá
mog
atás
aH
atár
on tú
li cs
ángó
mag
yaro
k0,
00,
051
,247
94,6
100,
010
0,0
345,
80,
43ku
lturá
lis tá
mog
atás
aM
agya
r Nye
lv é
s Kul
túra
20
,0+
33,9
4932
,040
,043
,043
,045
,042
,532
9,4
0,41
Nem
zetk
özi T
ársa
sága
30,0
48
XX
IV. I
fjúsá
gi é
s Spo
rtmin
iszté
rium
Hat
áron
túli
fiata
lok
0,0
46,6
70,8
75,10
136,
065
,039
3,5
0,49
együ
ttmûk
ödés
i pro
gram
jaH
atár
on tú
li m
agya
r gye
rmek
és
30,0
30,0
0,03
ifjús
ági s
zerv
ezet
ek é
s er
nyõs
zerv
ezet
ek tá
mog
atás
aX
XV.
Info
rmat
ikai
és H
írköz
lési
Min
iszté
rium
Hat
áron
túli
mag
yaro
k 30
0,0
300,
00,
37in
form
atik
ai tá
mog
atás
aX
XX
III. M
agya
r Tud
omán
yos A
kadé
mia
Hat
áron
túli
mag
yar
5,0
1,5
(47,
0)(4
7,0)
47,0
47,0
194,
50,
24tu
dóso
k tá
mog
atás
aA
rany
Jáno
s Köz
alap
ítván
y 10
0,0
100,
010
0,0
100,
040
0,0
0,50
tám
ogat
ása
14 VITAINDÍTÓK
ölts
égve
tési
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Öss
z.Ö
ssz.
feje
zet /
%C
élel
õirá
nyza
tA
Szo
msz
édos
álla
mok
ban
élõ
mag
yaro
król
szól
ó tö
rvén
y vé
greh
ajtá
sát b
izto
sító
elõi
rány
zato
kBe
lügy
min
iszté
rium
25
49,5
5082
4+?
?44
87,8
5,67
A m
agya
r iga
zolv
ány,
a m
agya
r 71
,5+
hozz
átar
tozó
i iga
zolv
ány
1042
,851
kére
lmek
feld
olgo
zása
, ille
tve
az o
kmán
yok
gyár
tásá
nak
költs
égei
(200
2. jú
nius
iko
rmán
yhat
ároz
at)
Min
döss
zese
n (m
illió
)41
,715
2,3
934,
133
21,6
4167
,640
33,8
4370
,227
15,1
3645
,843
01,2
6179
,312
053,
012
563,
110
729,
911
941,
379
130,
5
Öss
zese
n 41
,715
2,3
634,
110
86,3
1767
,620
17,0
1622
,920
52,8
2614
,831
77,2
5194
,410
60,7
1113
7,5
9633
,510
662,
360
244,
0
a D
una
Tv n
élkül
(mill
ió)
Közp
onti
költs
égve
tés
642,
266
950,
095
1170
,283
1451
,196
1778
,432
1968
,397
2209
,118
2703
,051
2801
,855
3510
,634
3788
,276
4470
,903
5826
,868
5310
,575
6132
,435
kiad
ási f
õöss
zege
(mill
iárd
)52
A tá
mog
atás
ok %
-os a
rány
a a
0,79
80,
228
0,23
40,
204
0,19
70,
100
0,13
00,
122
0,16
30,
269
0,21
50,
201
0,19
4
kiad
ási f
õöss
zegh
ez vi
szon
yítva
a
Dun
a Tv
-vel
A tá
mog
atás
ok %
-os a
rány
a 0
,006
0,01
60,
054
0,07
40,
099
0,10
50,
073
0,07
60,
094
0,09
00,
137
0,23
70,
191
0,18
10,
173
a ki
adás
i fõö
ssze
ghez
vis
zony
ítva
a D
una
Tv n
élkül
A tá
mog
atás
ok ér
téke
0,
659
2,03
812
,501
36,0
8839
,642
32,0
9328
,619
14,5
3812
,332
18,1
2421
,891
42,0
8446
,221
47,4
7757
,432
USD
-ben53
(mill
ió)
Öss
zes k
öltsé
gvet
ési t
ámog
atás
100
%36
5%61
3%35
5%12
5%96
%10
8%62
%13
4%16
2%14
3%19
5,0%
103,
9%85
,4%
112,
9%
növe
kedé
si di
nam
ikája
(Elõ
zõ év
100
%)Ö
ssze
s köl
tségv
etés
i kia
dási
100%
147,
9%12
3%12
4%12
2,5%
110%
112%
122%
104%
125%
108%
118%
130%
91/1
16%54
115,
4%
fõös
szeg
növ
eked
ési d
inam
ikája
(E
lõzõ
év 1
00%)
1E
z a
téte
l 19
98-b
an a
Min
iszt
erel
nö
kség
fej
ezet
ében
sze
rep
elt.
2A
KÜ
M f
ejez
etéb
en s
zere
pel
t.3
Ua.
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 154
A X
VII
I. f
ejez
etbe
n a
z M
KM
-hoz
soro
lva.
5
Ua.
6A
I.
feje
zetb
en a
z O
rszá
ggyû
lés
kiad
ásai
ho
z so
rolv
a: H
ungá
ria
Tel
evíz
ió K
öza
lap
ítvá
ny
tám
oga
tása
.7
Miv
el it
t eg
y ö
ssze
von
t ö
ssze
grõ
l van
szó
, egy
– a
kor
abel
i vez
etõ
k sz
erin
t –
par
itás
os
elve
n m
ûkö
dõ
inté
zmén
yben
(kö
zel a
nn
yian
fogl
alko
ztak
hat
áro
n t
úli ü
gyek
kel,
min
t a
haz
ai k
iseb
bség
ekke
l),
az ö
ssze
get
meg
fele
ztem
az
éves
rés
zöss
zeg
kisz
ámít
ásak
or.
8U
a.9
1999
, 20
00,
2001
a K
ÜM
fej
ezet
ében
.10
Ebb
en b
enn
e fo
glal
tati
k: 4
22,1
M f
ori
nt
min
t kö
ltsé
gvet
ési
terv
a H
TM
H r
észé
re; a
223
1/20
01. k
orm
ányh
atár
oza
t 90
4,1
M f
ori
ntn
yi á
tcso
po
rto
sítá
sa (
Nem
kö
zlik
,h
ogy
ho
nn
an s
zárm
azik
az
öss
zeg.
); 4
92 M
fo
rin
tot
a 23
74/2
001.
ko
rmán
yhat
áro
zat
alap
ján
a k
ölt
ségv
etés
ált
alán
os
tart
alék
ábó
l cé
lelõ
irán
yzat
kén
t (E
gybe
n h
atál
yon
kívü
l h
elye
zte
a 22
53/2
001.
ko
rmán
yhat
áro
zato
t, a
mel
y 20
2 M
fo
rin
tot
cso
po
rto
síto
tt á
t az
OM
hat
áro
n t
úli
okt
atás
fej
ezet
ébe,
val
amin
t 30
2 M
fo
rin
tot
a K
ÜM
hat
áro
ntú
li fe
lsõ
okt
atás
fej
lesz
tés
feje
zetb
e. –
Nem
kö
zlik
, h
ogy
ho
nn
an s
zárm
azik
az
öss
zeg.
); 3
43,4
M f
ori
nt,
a 2
318/
2001
. ko
rmán
yhat
áro
zat
alap
ján
a k
ölt
ségv
etés
ált
alán
os
tart
alék
ábó
l; 24
1,3
M f
ori
nt
a K
KK
; 19
58 M
fo
rin
t a
hat
áro
n t
úli
fels
õo
ktat
ás f
ejle
szté
sén
ek t
ámo
gatá
sára
szo
lgál
ó t
étel
.11
1999
, 20
00,
2001
a K
ÜM
fej
ezet
ében
tal
álh
ató
.12
AK
ÜM
fej
ezet
ében
, a
HT
MH
kia
dás
ai k
özö
tt t
alál
hat
ó.
13H
TM
H k
iad
ásai
kö
zött
tal
álh
ató
.14
Az
Illy
és A
lap
ítvá
ny
forr
ásai
ból.
15A
z Il
lyés
Ala
pít
ván
y fo
rrás
aibó
l.16
Az
Illy
és A
lap
ítvá
ny
forr
ásai
ból.
1719
99,
2000
, 20
01 a
KÜ
M f
ejez
etéb
en t
alál
hat
ó.
18A
kö
ltsé
gvet
és á
ltal
áno
s ta
rtal
ékáb
ól
a h
atár
on
túl
i m
agya
rság
tám
oga
tásá
ra f
ord
ítot
t ki
adás
okb
ól.
19A
kö
ltsé
gvet
és t
arta
léka
lap
jábó
l a B
oro
s-ko
rmán
y 40
0 m
illió
Ft-o
t m
egít
élt
az I
llyés
Ala
pít
ván
ynak
, am
elyb
õl 3
00 m
illió
ker
ül á
t az
Új K
ézfo
gás
Köza
lap
ítvá
nyh
oz,
100
millió
ped
ig v
issz
aker
ült
a p
ótk
ölt
ségv
etés
be.
2019
99,
2000
, 20
01 a
KÜ
M f
ejez
etéb
en t
alál
hat
ó.
21A
800
millió
s be
állíto
tt k
ölt
ségv
etés
i ki
adás
ho
z a
tart
alék
alap
ból
ren
del
tek
még
900
millió
fo
rin
tot.
Ez
utó
bbi
öss
zegb
õl
300
mill
ióva
l a
Dun
a T
v-t,
300
mill
ióva
l a
hat
áro
n t
úli
mag
yar
méd
iát,
pál
yáza
toko
n k
eres
ztül
és
300
mill
ióva
l a
hat
áro
n t
úli
tv s
tud
iók
fels
zere
lésé
t tá
mo
gatt
ák.
2219
95,1
996-
ban
az
MK
M f
ejez
etéb
en.
2319
99,
2000
, 20
01 a
KÜ
M f
ejez
etéb
en t
alál
hat
ó.
24A
KÜ
M f
ejez
etéb
en.
2519
99,
2000
-ben
a K
ÜM
fej
ezet
ében
.26
Az
öss
zeg
a T
LA
kö
ltsé
gvet
éséb
en j
elen
t m
eg.
27A
z ö
ssze
g a
HT
MH
kö
ltsé
gvet
éséb
en j
elen
t m
eg.
28A
HT
MH
kia
dás
ai k
özö
tt s
zere
pel
.29
A 2
012/
2002
. ko
rmán
yhat
áro
zat
1200
M f
ori
nto
t az
okt
atás
i-nev
elés
i tá
mo
gatá
sra
a kö
ltsé
gvet
és á
ltal
áno
s ta
rtal
éka
terh
ére
a K
ÜM
rés
zére
íté
lt m
eg,
amel
yet
azIK
A
has
znál
hat
ott
fel
célt
ámo
gatá
skén
t.
A
2124
/200
2.
korm
ányh
atár
oza
t le
het
õvé
te
tte,
h
ogy
m
ás,
a ke
dve
zmén
ytö
rvén
y h
atál
ya
alá
tart
ozó
tá
moga
táso
kra
isfe
lhas
znál
hat
ó le
gyen
. A K
ÜM
-HT
MH
-ho
z re
nd
elt
öss
zege
t, s
zerz
õd
ésse
l az
IKA
osz
tott
a to
vább
300
mill
iót
okt
atás
i és
nev
elés
i tám
oga
tásk
ént,
900
millió
t p
edig
hat
áro
ntú
li sz
erve
zete
k, e
gyh
ázak
in
fras
truk
turá
lis t
ámo
gatá
sára
.30
A k
eret
öss
zeg
átke
rült
a N
emze
ti K
ultu
rális
Ala
pba
.31
1998
-ig a
Min
iszt
erel
nö
kség
fej
ezet
ében
sze
rep
elt.
16 VITAINDÍTÓ32
A 2
002/
2002
. ko
rmán
yhat
áro
zat
a M
agya
r Ig
azo
lván
y m
iatt
szü
kség
es k
on
zuli
alre
nd
szer
in
form
atik
ai h
átte
rére
. (N
em k
özl
i, h
ogy
ho
nn
an s
zárm
azik
az
öss
zeg.
)33
A k
ölt
ségv
etés
i te
rvbe
n 4
00 M
sze
rep
elt.
34A
Sza
kkép
zési
Ala
pbó
l ka
pot
t tá
mo
gatá
sok
1999
: 50
0 M
, 20
00:
650
M,
2001
: 68
6 M
, 20
02:
650
M,
2003
: 70
0 M
.35
Kül
ön
kia
dás
kén
t n
em s
zere
pel
t, d
e m
ás t
étel
bõl
ezt
az ö
ssze
get
bizt
osí
tott
ák.
36K
ülö
n k
iad
áské
nt
nem
sze
rep
elt,
de
50 m
illió
t m
ás t
étel
bõl
bizt
osí
tott
ak,
50 +
6,2
millió
ped
ig a
z In
form
atik
ai T
itká
rság
tól
érke
zett
. 37
Kül
ön
kia
dás
kén
t n
em s
zere
pel
t, d
e 50
millió
t m
ás t
étel
bõl
bizt
osí
tott
ak,
250
millió
ped
ig a
Fo
glal
kozt
atás
i és
Mun
kaüg
yi M
inis
ztér
ium
tól
érke
zett
.38
Dom
us P
rogr
am,
amel
ybe
az O
M é
s az
MT
A é
ven
te e
gyar
ánt
30-3
0 m
illió
fo
rin
ttal
ves
z ré
szt.
39
Nin
cs k
ülö
n f
ejez
etké
nt
elkü
lön
ítve
200
0–20
04 k
özö
tt.
4019
97-ig
Nép
jólé
ti M
inis
ztér
ium
, 19
98–2
001-
ben
a M
ocs
áry
Ala
pít
ván
y a
SzC
sM f
ejez
etéb
en,
a K
ülfö
ldö
n é
lõ m
agya
rok
ellá
tásá
t se
gítõ
ala
pít
ván
y –
azaz
a S
egít
õJo
bb A
lap
ítvá
ny
– az
Egé
szsé
gügy
i M
inis
ztér
ium
nál
sze
rep
elt.
41A
Nép
jólé
ti M
inis
ztér
ium
fej
ezet
ében
sze
rep
elt.
42A
Nép
jólé
ti M
inis
ztér
ium
kö
ltsé
gvet
éséb
en e
rre
a cé
lra
ford
ítot
t ö
ssze
g. (
HT
MH
kim
utat
ás 1
995.
TL
A K
v…..)
4319
97–9
8-ba
n a
z M
KM
fej
ezet
ében
.44
A 1
8,1
M a
z O
M u
gyan
ezen
a c
ímen
fut
ó k
eret
ében
sze
rep
elt.
45A
z 1,
9 M
az
OM
ugy
anez
en a
cím
en f
utó
ker
etéb
en s
zere
pel
t.46
1994
–199
8 kö
zött
az
MK
M f
ejez
etéb
en.
47A
költ
ségv
etés
ben
100
M f
ori
nto
t te
rvez
tek.
4820
mill
ió F
t az
MK
M f
ejez
etéb
en,
30 m
illió
Ft
az O
rszá
ggyû
lés
feje
zeté
ben
tal
álh
ató
.49
Az
OM
fej
ezet
ében
.50
A
2218
/200
1.
korm
ányh
atár
oza
t 25
49,5
M
fo
rin
t át
cso
po
rto
sítá
sa
a M
inis
zter
eln
öki
H
ivat
al
feje
zeti
ke
zelé
sû
elõ
irán
yzat
in
fom
atik
ai
fela
dat
okt
ól
aB
elüg
ymin
iszt
ériu
m r
észé
re a
Mag
yar
Igaz
olv
ányo
kkal
kap
cso
lato
s in
form
atik
ai h
átté
r m
egte
rem
tésé
re.
51A
200
2/20
02.
korm
ányh
atár
oza
t a
Bel
ügym
inis
ztér
ium
rés
zére
az
info
rmat
ikai
tö
bble
tkö
ltsé
gekr
e, i
lletv
e a
kap
cso
lód
ó m
ûkö
dés
i kö
ltsé
gekr
e 82
4 M
-t, v
alam
int
aK
özi
gazg
atás
i H
ivat
alo
knak
71,
5 M
fo
rin
tot
bizt
osí
tott
. A
221
6/20
02.
korm
ányh
atár
oza
t (M
edgy
essy
-ko
rmán
y) 1
522,
8 M
fo
rin
tot
pó
telõ
irán
yzat
kén
t cs
op
ort
osí
tott
át
aB
elüg
ymin
iszt
ériu
m r
észé
re a
z ál
talá
no
s ta
rtal
ékal
apbó
l a M
agya
r Ig
azo
lván
y be
veze
tésé
vel é
s m
ûkö
dte
tésé
vel k
apcs
ola
tos
költ
sége
kre.
Ebb
õl 4
80 M
fori
nto
t a
2376
/200
2.ko
rmán
yhat
áro
zat
lecs
ípet
t fe
jeze
ten
bel
üli
átcs
op
ort
osí
tásk
ént.
52A
dot
t es
etbe
n a
pó
tkö
ltsé
gvet
ésse
l eg
yütt
.53
Min
den
ese
tben
a D
una
Tv
tám
oga
tásá
t ta
rtal
maz
ó ö
ssze
get
és a
tár
gyév
MN
B é
ves
átla
gárf
oly
amát
vet
tem
ala
pul
, kiv
éve
2002
–200
4-et
, ah
ol a
jan
uár
1-i á
rfoly
amot
vett
em f
igye
lem
be.
54It
t to
rzít
hat
, h
ogy
200
2-be
n a
vég
reh
ajto
tt k
ölt
ségv
etés
kia
dás
i fõ
öss
zegé
vel
szám
olt
am,
míg
200
3-ba
n a
ter
veze
tt k
iad
ási
fõö
ssze
get
veh
ette
m c
sak
alap
ul.
Ha
a20
02-b
en t
erve
zett
öss
zegh
ez v
iszo
nyí
tok,
a k
ét k
iad
ási
terv
ezet
nö
veke
dés
i d
inam
ikáj
a 11
6%.
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 17
A t
ámog
atás
ok é
rték
e U
SD
-ben
(m
illió
)
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
0,65
92,
038
12,5
0136
,088
39,6
4232
,093
28,6
1914
,538
12,3
3218
,124
21,8
9142
,084
46,2
2147
,477
57,4
32
0
10203040506070
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
év
US
D
18 VITAINDÍTÓA
köl
tség
veté
s vé
greh
ajto
tt k
iadá
si f
õöss
zegé
nek
és a
tám
ogat
ás n
övek
edés
i di
nam
ikáj
ának
öss
zeha
sonl
ítás
a (%
)
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
Öss
zes
költ
ségv
etés
i 10
036
561
335
512
596
108
6213
416
214
319
510
685
112
tám
oga
tás
nö
veke
dés
i d
inam
ikáj
a (E
lõzõ
év
100%
)Ö
ssze
s kö
ltsé
gvet
ési
100
147,
912
312
412
2,5
110
112
122
104
125
108
118
103,
911
611
5ki
adás
i fõ
öss
zeg
nö
veke
dés
i d
inam
ikáj
a (E
lõzõ
év
100%
)
0%
50%
100%
150%
200%
250%
300%
350%
400%
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
év
Öss
zes
költ
ségv
etés
i tá
mo
gatá
s n
öve
ked
ési
din
amik
ája
(Elõ
zõ é
v 10
0%)
Öss
zes
költ
ségv
etés
i ki
adás
i fõ
öss
zeg
nö
veke
dés
i d
inam
ikáj
a (E
lõzõ
év
100%
)
(199
2 –
613%
)
Az elõbbi táblázat alapján a magyarországi állami költségvetésbõl ha-táron túli magyarok támogatására összesen 79,1305 milliárd forinttalszámolhatunk 1990–2004 között. De mivel magában a költségvetésben isvannak rejtett tételek (az intézmények belsõ mûködési kereteiben és anemzeti kulturális intézményekben, kulturális programokban), és aköltségvetésen kívül is léteztek támogatások az állami forrásokat elosztószervezetek felé (Szakképzési Alap, MOL, OTP, Szerencsejáték Rt., MVM,NKA stb.), az egész összeget kb. 83–85 milliárd forintra teszem.10 (Azéves költségvetésen belüli viszonyításhoz: a határon túli támogatásokhozhasonló tétel 10 milliárd körüli összeggel az Országgyûlés Hivatalának – aparlament mûködtetésének – éves kiadása.) A 2004-es évi támogatásánbelüli arányokat az Új Kézfogás Közalapítvány honlapja közli.11 A továbbiarányvizsgálódások során azonban megmaradok a táblázatban közöltadatoknál. A támogatási összeg dollárban való átszámolásán alapuló ábraalapján jól látszanak a támogatáspolitika nagy szakaszai. Az elsõ az 1989-tõl tartó, a költségvetésben 1990-ben megjelenõ szakasz, amely az 1992-esköltségvetésben intézményesül a HTMH létrehozásával és az IllyésAlapítvány megerõsítésével. A második szakasz 1992–1994-re tehetõ. Ittazt az elgondolkoztató jelenséget tapasztaljuk, hogy az 1994-es, dollárbanmért színt lényegében a 2001-esnek felel meg, amikor is a Duna Tvtámogatása mellett a másik két nagyszabású program is beindult. (De ittbiztosan torzító tényezõként hat a forint megerõsödése a dollárhozviszonyítva.) A harmadik korszakban, 1994–1998-ban, miközbenreálértékben csökkent a támogatások összege, a belsõ szerkezetük isátalakult. Egyrészt erõteljesen megjelenik a gazdasági támogatásokrendszere, másrészt átálltak az egyes, a mai napig folyó programok (pl.színházak, könyvkiadás, pedagógusszövetségek, egészségügy)támogatására. Harmadrészt pedig a Duna Tv támogatásának aránya azössztámogatás felérõl 1996 után lecsökken 1/3-ára. Ha a támogatásoknövekedési dinamikáját nézzük, összehasonlítva a költségvetési kiadásokdinamikájával, akkor egyrészt a stabilizációt látjuk, másrészt itt is kiderül,hogy az 1997–1998-as években a támogatások mértéke visszaesett. Demindez az egész költségvetés, illetve a magyar gazdaság korabeli krízisévelszinkronban történt. A negyedik szakasz 1998-tól 2001–2002-ig tartott,amikor nem pusztán újra növekedtek a támogatások, hanem azok nö-vekedési dinamikája a költségvetési növekedést is megelõzte. Itt minden-képp a 2000-ben hozott döntések, konkrétan az EMTE és a kedvezmény-törvény elõkészítése jelentett fordulópontot. De ez a növekedés 2002-bensem állt le, hisz a nagy projekteket tovább folytatták. Ekkortól atámogatások és a költségvetési kiadások növekedése összhangba került.Ezért ezt már egy új, ötödik szakasznak tekintem, mert ez közelít akülönbözõ politikai nézõpontokból egyaránt megfogalmazott elvárás felé,
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 19
hogy a költségvetésnek egy bizonyos állandó aránya biztosíttassék ahatáron túli magyarok támogatására.
Ha a 15 év összes támogatásán belül vizsgáljuk az arányokat, akkornyilvánvaló, hogy az összes támogatásnak 60%-a a 2001–2004 köztiidõszakra tehetõ.
A támogatások célját tekintve három fõ magyarságpolitikai projektetlehet kiemelni. A közös nemzeti kommunikációs szerkezet, a közös magyarkulturális nyilvánosság (döntõen a Duna Tv finanszírozása a határon túlimagyar média – az elõbbihez képest elenyészõ) támogatása azössztámogatások negyedét teszi ki. Az oktatási támogatások, afelsõoktatás-fejlesztés támogatása az összes támogatás 20–22%-át képezik,kb. egy ötödét. A harmadik nagy projekt, a kedvezménytörvényvégrehajtása az oktatási-nevelési támogatásokkal együtt 14%-ot tesz ki. (Azokt. nev. Támogatás önmagában 5,18%-os tétel.)
A célok szempontjából egy másik körbe tartozik a rendszer kormányzatimûködtetése, amelyre az összes támogatások kb. 8%-át fordították, és azoka közalapítványok, költségvetési tételek, amelyek egyszerre sokféle igényt:a külmagyar szerkezetek mûködtetését hívatottak megoldani. Az ilyentípusú támogatások arányát 19–20%-ra becsülöm. (Ezt döntõen az IKA ésKisebbségi Koordinációs Keret határozza meg 11,6%-os, illetve 2,6%-osarányával, és ehhez jönnek a segélyalapok, egyszeri támogatások stb.)
A harmadik körbe a különbözõ szakcélú támogatások tartoznak.Egészségügyi támogatásokra 4%-ot, gazdaságfejlesztésre 5–6%-ot, kultu-rális életre 5%-ot, tudományos célokra 3–4%-ot fordítottak az elmúlt 15 év-ben a magyar állami költségvetésbõl a határon túli magyaroknak szántforrásokból.
A támogatások területi eloszlása országonként külön vizsgálatotigényelne. A fõ politikai vitakérdés csak másodsorban az országok köztiarány. A legtöbb szóbeli polémia arról folyik a magyar–magyartámogatáspolitikai viszonyrendszerben, hogy a támogatások milyenarányban „maradnak Magyarországon”. Összeállításom alapján ezt azarányt 40–46%-ra becsülöm, 15 év tekintetében.12 Ezt azonban nem tartomdöntõ kérdésnek azáltal, hogy bizonyos tételeket a határon túli magyaroktámogatásához sorolunk vagy onnan kiveszünk, ez az arány a szerintváltozik. Ennél fontosabbnak tartom, hogy a programokról hol és legfõképpmilyen körülmények között születnek a döntések. S itt sem amagyarországi–külmagyar helyzetkonfliktus a lényeges, hanem hogymilyen akaratképzõdés végeredményeként születnek ezek meg. Az eddigihárom nagy projektrõl azt mondhatjuk, hogy felvállalóik politikaidöntéshelyzetbe jutva értelmiségi vágyaikat valósították meg. EzekMagyarországon született ad hoc tervek voltak. A felsõoktatás-fejlesztési
20 VITAINDÍTÓ
program és a státustörvény bejelentése nemcsak a közvéleményt, hanem aszakértõket, illetve a határon túli politikusok jó részét is meglepte.
Végezetül a támogatáspolitikai rendszeren belül a nagy programokat(Duna Tv 23,9%; felsõoktatásfejlesztés 12%, kedvezménytörvény végrehaj-tása 13%) és a közalapítványok forrás-újraosztását különíthetjük el (IKA11,6%; UKK 5,4%; Segítõ Jobb 2,9 %, KKK 2,6%; AKA 1,0%13). Ebbõllátszik, hogy az összes támogatás 49%-a, illetve 23,5%-a ezeken az intézmé-nyeken keresztül folyik. Ezek után kétséges az a támogatáspolitikai toposz,hogy annyira szétszórt a forráselosztási rendszer, hogy öntörvényû és irá-nyíthatatlan. Inkább arról lehet szó, hogy az intézmény-fenntartásnaknincs külön kerete, és a jelenlegi nagyságrend mellett, ha az intézmény-fenntartási igényeket kielégítették, akkor az ezekben megvalósíthatócélprogramokra (pl. tömeges angol nyelvoktatás, számítógépes ismeretek,könyvelési ismeretek stb.) már nincs forrás.
Az egész szerkezet részletes elemzése – pl. a támogatástípusok részletestartalmi bontása és összegzése – csak akkor lehetséges, ha az egységesnyilvántartási rendszer alapján minden forrás olyan jól átláthatóvá válik,mint ma az IKAé a saját honlapján keresztül.14
4.3. A MAI TÁMOGATÁSI RENDSZER ALAPPROBLÉMÁI
a) A határon túli támogatási igények ellátása egyre inkább alapfeladatkéntjelentkezik. Alapfeladatokat ellátni a jelenlegi rendszerben döntõentársadalmi szervezeti formákban (közalapítványok) egyre kevésbé lehet ésérdemes. A társadalmiasított testületi döntéshozatal a pályázatok nagyszáma és az alapfeladatokból fakadó folyamatosság és kiszámíthatóságigénye miatt nem tartható. E tekintetben a jelenlegi rendszer amûködõképessége határára érkezett. Ma pl. az IKA kuratóriumi üléseinvalamivel több mint 1 perc jut egy döntésre, legyen az százezres, milliósvagy tízmilliós nagyságrendû. A kuratórium – önhibáján kívül – képtelenellenállni a ránehezedõ, változó érdekkörû nyomásgyakorló csoportoknak,és így nem lehet hosszabb távú normatív stratégiát képviselni ésmegvalósítani. A kuratóriumok politikailag kiszolgáltatottak. Egyrésztazért, mert a szakmai-kormányzati képviselõk (osztályvezetõi szint) mellettpártdelegáltak a kuratóriumok tagjai. S ez utóbbiak politikailag jóvalsúlyosabbak, mint a logikusan fölmerülõ szakmai érdekek potenciálisképviselõi. Másrészt a határon túli vezetõ politikusok bármikorátnyúlhatnak a kurátorok feje fölött, és közvetlenül a magyarországipolitikai vezetõkkel egyezhetnek meg bizonyos közalapítványitámogatásokban, amelyeket az alapítványoknak teljesíteniük kell, hiszen amindenkori költségvetéstõl és kormányzati felügyelettõl függ a mûködésük.(Ezért sem sikerült eddig az elszámolási kötelezettségüket nem teljesítõ
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 21
szervezetekkel és személyekkel szemben hatékony szankciókatalkalmazni.)
b) A kisebbségi érdekvédelem és a politikusok – mindenkor szükséges –támogatása ma nincsenek elhatárolva a közösségi intézmények, atársadalomépítés segítésétõl. Ezek sok esetben az etnikai vonatkozásoktólfüggetlen közösségépítést is átpolitizálják. Nem beszélve arról, hogy ez akeveredés nem teszi lehetõvé, hogy tisztán normatív alaponmûködhessenek támogatási programok. A sokféle érdekviszonyrendszerében ma a politikai felelõsséget viselõknek (kormányzat)nincs jogilag egyértelmû, teljes körû döntési lehetõségük támogatásiügyekben: alkufolyamatok mûködnek, politikai súlyok alapján.
c) A támogatási összegek növekedése miatt elengedhetetlen a rendszerésszerûsítése, hatékonyságának növelése. Ha erre megvolt is a politikaiakarat15, szakmai szempontokból ezt jelenleg döntõen négy dolog akadá-lyozza:
A megfelelõ döntésekhez és a koordinációhoz nem rendelkezünkmegfelelõ információkkal. Jelenleg nincs, de most készül olyan nyilvántartás,amely egységes rendszerben kezelné valamennyi határon túlra irányuló,költségvetési forrásokból származó támogatás adatait.16 Természetesenléteznek külön-külön alapítványi adatbázisok, de ezek sok esetben nemkompatíbilisek egymással, nem teljesek, és az ágazat, intézmény, személytámogatását csak külön-külön lehet feltárni.
Az utóbbi 10 év támogatáspolitikájáról nem készültekhatékonyságvizsgálatok. Ma pl. nincs világos képünk arról, hogy a magyarállami támogatással különbözõ határon túli intézményeknek vásároltingatlanok hogyan vannak kihasználva. Mi lett a sorsuk, ki mûködtetiezeket, milyen célból és haszonnal. A támogatáspolitikának nincsvisszajelzõ rendszere. A kuratóriumok, kormányzati tisztviselõk,különösen az elõkuratóriumok kényesen ügyelnek a rendszerstabilitásának fönntartására, és tartanak minden szerkezeti módosítástól.Ebben a helyzetben a pályázati döntésekkel elégedetlenkedõk közé könnyûbesorolni a szakértõi, szervezeti kritikák megfogalmazóit. Az ebbõl ahelyzetbõl való elmozdulás csak felülrõl, megfelelõen következetes(magyar–magyar) politikai konszenzus nyomán indítható el. (Ehhez pedigaz egyes határon túli magyar közösségek belsõ, demokratikusmegállapodása szükséges.)
Az egységes nyilvántartási rendszer mellett az egységes pénzkezelési,fölhasználási és elszámolási rendszer is hiányzik. Ezen belül különproblémát jelent a magyarországi támogatásoknak a szomszédosországokban való adóztatása. Ma a támogatások adótartalmát egy másik,jórészt olyan állam kapja meg, amelynek a magyarságpolitikájahozzájárul(t) ahhoz, hogy az adott magyar intézményrendszer
22 VITAINDÍTÓ
magyarországi támogatásra szorul. A mai magyarországi határon túlitámogatáspolitika teljesen idegen az EU-n belüli pályázati és közpénz-felhasználási, valamint ösztöndíjszabályoktól. Egyrészt a monitorizálásteljes hiánya miatt, másrészt az önrész elvének nem alkalmazása okán.
A jelenlegi rendszer megváltoztatásában a határon túli politikai elitek semérdekeltek. Egyrészt azért nem, mert az utóbbi évtizedben politikai szocia-lizációjuk során folyamatosan növekedett a súlyuk a forráselosztásban, ésaz ebben való részvétel, a források biztosítása komoly pozíciókat jelent aszámukra. Egy átalakítás megint a budapesti – eleve hozzá nem értõnekfeltételezett – beleszólás rémével fenyeget. Miközben azzal is számolnunkkell, hogy ugyanezen politikai elit saját országa kisebbségeket illetõ támo-gatása fölött is rendelkezik. Másrészt egy jelentõs, tartalmi (normatív alapúés intézményi akkreditálással járó) átalakítás során olyan belsõ konflik-tusokkal kellene szembenézniük, amelyeket valószínûleg nem vállalnának.(Bizonyos intézmények megszüntetése, reprezentációs azonosságtudat-õrzõ programok létjogosultságának megmagyarázása stb.17) Harmadrésztpedig egy, a kisebbségi társadalom önálló és magyarországi mércével is ha-tékony alrendszereire alapozott támogatáspolitika nemcsak a pártpolitikasúlyát csökkenthetné, hanem az attól független kisebbségi intézményipozíciókat erõsíthetné meg.
d) A jelenlegi rendszer az átláthatatlansága mellett tele van alkukkal,kényszerhelyzetekbõl adódó szabálytalanságokkal. Ilyen tényezõk: ha a pá-lyázati célokhoz nem elegendõek a megítélt összegek, a pályázatban ígér-tek sem teljesülnek teljes mértékben (de milyen mértékben?); elszámolásiproblémák; a támogatás kifizetésének késedelmességébõl adódó problé-mák; számla-elszámolási ügyek stb. Ebben a rendszerben a szûkös forrásokmiatt mindenki a ténylegesen szükséges összegnél nagyobb költségvetésselpályázik, hogy a végül megítélt (csökkentett) támogatás is elegendõ legyena vállalt feladat végrehajtására. Ugyanígy gyakori, hogy ugyanazzal a prog-rammal több helyre, több országban is pályáznak. A sok apró kuszaságbóladódóan bárki sárosnak érezheti magát.18 Mindez mentális leromlást és ateljesítményhez kötött viszonyok erodálását hozza magával. Ezekben aszituációkban a pályázó a támogatást gyakran segélyezésként éli meg,amiért nem kell semmit felmutatnia.
A beleragadt magyar–magyar egymásramutogató vitákat – hiszenmindenki tud a másik oldalról rossz példákat felhozni – egy szakértõ úgyjellemezte, mint egy házaspár válás utáni helyzetét, amelyben az egyikfélnek állandó lelkiismeretfurdalása van, a másik pedig, ezt tudva, minéltöbbet szeretne elérni.
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 23
5. Jámbor javaslatok a támogatáspolitikai rendszer megváltoztatására
5.1. STRATÉGIAI CÉLOK, ELDÖNTENDÕ TÁMOGATÁSPOLITIKAI ALAPELVEK
ÉS EZEK INTÉZMÉNYI MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA
5.1.1. Stratégiai kiindulópontokA határon túli magyarság jövõje alapvetõen munkaerõpiaci pozícióitól függ.
A nemzetközi kisebbségvédelem, az anyaország által nyújtott politikaitámogatás, a társadalomtöredékek saját érdekvédelmi erõfeszítései hosszútávon (2–3 évtized), a közösség egészét tekintve csak a társadalom-szerkezeti adottságok függvényében lehetnek hatékonyak.
A határon túli magyar társadalmak konstruált közösségek, amelyeknekjelentõs rétegei intézményesen nem kapcsolódnak a magyar nemzetiintézményrendszerhez. Ez a magyarság olyan népi/társadalmi életet él,amelyben az etnikai törésvonal átlépése sem probléma, ha a többséginemzet intézményrendszeréhez tud kapcsolódni. A Mezõségen lejátszódóévszázados magyar asszimilációs folyamat és a Székelyföldön évszázadokóta folyamatos román asszimiláció ezt példázza. (Nem véletlen mindkétesetben az egyházi intézményrendszer elcsökevényesítésének, illetve államikiépítésének esete: a Mezõségen a magyar egyházak visszaszorulása, aSzékelyföldön a román egyházak kiemelt állami támogatása folyik.) Ma ahatáron túli magyarságnak több mint 30%-a él olyan helyen, ahol atelepülésen belül is kisebbségben van. A határon túli magyarság aktívdolgozóinak több mint fele „munkás” kategóriába sorolható, és becslésemszerint több mint 30%-a lakótelepeken él. Ma a szórványosodásnak, a ma-gyarországi migrációnak és ezzel együtt az asszimilációnak ez a környezetaz igazi terepe. Ha ide nem jut el a nemzeti, csak a népi – a mindennapinyelvhasználatban létezõ magyar (szokás) – kultúra, akkor ezt a folyamatotnem lehet befolyásolni. Ebben az ide is kiterjedõ intézményesítés segít-hetne: média, iskola, vasárnapi iskola, magyar ház, családsegítõ központstb. létesítése. Oda, ahol ezen intézmények mûködtetésének nincs meg aszemélyi feltételrendszere, nem szabad intézményeket bevinni. Ezzeltermészetes módon kialakulhatnak a magyarság töredéktársadalmainak ésmaradékközösségeinek határai.
Ebben a társadalom- és közösségépítõ munkában a legfontosabbcélcsoportok a kisebbségi elitek hálózatai. Itt nem pusztán a politikai és aszakmai elitekrõl van szó, hanem a lokális és a nemzedékivéleményformáló csoportokról. Ezek helyzetbe hozása, saját – sokféle –stratégiáikban való megerõsítése hozhat létre az eliten belül megfelelõkiválasztási mechanizmusokat és vonatkoztatási pontokat. Ezek –hosszabb távon – a mai politikai elsõdlegességekkel szemben visszajelzõrendszert képezhetnek, és a demokratikus akaratképzõdés csatornái
24 VITAINDÍTÓ
lehetnek. Az „elit” támogatása csak akkor lehet hatékony, ha az EurópaiUnióban is érvényesülni képes helyi elit képzését tûzzük ki célul.
Az elitek szocializációját és helyzetbe hozását – mint alapelvet –mindenképpen ki kell egészíteni azzal, hogy olyan támogatáspolitikára vanszükség, amely számba veszi a regionális különbségeket és az egymáshoz,Budapesthez és az adott ország kormányzataihoz is eltérõ viszonyt.Végzetes volna ezen közösségek intézményhálózatát ésvéleményformálóinak jövõképét kivonni az adott régióból. Önálló nemzetiközösségekrõl van szó, amelyeknek elitjei eddig is önálló kisebbséginemzetépítést (nemzetiesítést, regionalizálást, társadalomépítést) folytattak,itt sem felejthetjük el tehát, hogy egy többközpontú, több oszlopból/pillérbõlösszeálló kulturális nemzetrõl van szó.
A támogatáspolitikai szerkezetek fejlesztésénél szembe kell nézni amagyarországi intézmények és a szomszédos országok magyar szer-vezeteinek eltérõ intézményesültségével, mûködési hatékonyságával. Akülsõ modernizációs törekvéseket csak akkor lehet hatékonyan képviselni,ha erre ott van megfelelõ szerkezet, kompatibilis, jól mûködõ intézmény.Az expanzió helyett inkább az inkubátorelven nyugvó fejlesztéseket érdemestámogatni.
Az Európai Unió pályázati támogatási rendszerének a határon túlimagyarság felé irányuló mai magyarországi támogatáspolitika elsõsorban aszámonkérhetõség hiányában nem felel meg.
5.1.2. Az új támogatáspolitikai alapelvekrõlAz eddig leírtakból következik, hogy a támogatáspolitikában szemléleti,
szerkezeti és nagyságrendbeli változtatásokra van szükség.Szemléleti változások: Napjainkra a támogatási rendszerre egyre inkább
alapfeladatok ellátása hárul. Az eddigi válságkezelõ munka pusztánsegélyezés, amely a továbbiakban már csak premodern töredéktársadalmakeseti problémakezelésére alkalmas. A kedvezménytörvény épp ezérthatárkõ lehet a támogatáspolitikában, hiszen a kulturális (és azidentitásmegõrzés terén kialakítandó) esélyegyenlõség biztosítását helyezielõtérbe. A magyar állami költségvetés természetesen nem vállalhatja föl aszomszédos országokban élõ magyar nemzetiségû adófizetõk identitás-megõrzésének teljes mértékû intézményes biztosítását. (Pl. aziskolarendszer mûködtetését.) De megfelelõ szakmai elõkészítésselkiválasztott kulcsintézmények mûködtetését biztosítania kell, haténylegesen eleget akar tenni a magyar alkotmányban, az utóbbi 12 évpártpolitikai vitáiban és a kedvezménytörvény kapcsánmegfogalmazottaknak. Ezekhez kapcsolódva szükség van ezenintézmények esetében a teljesítmény folyamatos monitorizálására, a
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 25
minõségbiztosítás bevezetésére és ezzel szoros összefüggésben a normatívtámogatási mechanizmusok kialakítására.
A „magyar kérdés” magyarországi megjelenítésében is alapvetõváltozásra van szükség. Az eddigi, szolidaritáselven nyugvó magyarországitájékoztatás helyett inkább ennek a két és fél milliós kárpát-medenceimagyar csoportnak a potenciális lehetõségeit kell elõtérbe állítani. Mitnyert és mit nyerhet Magyarország ezekkel a közösségekkel, afelhalmozódott tudáskészlettel? Mindezt természetesen nagyobb kárpát-medencei kitekintéssel lehetne összekapcsolni, amelynek révén a térségrõl(és nem csak a ma is magyarok lakta területekrõl) alapos ismereteket ésmegismerési lehetõségeket lehetne adni.
Szerkezeti változások: A jelenlegi alapítványi rendszer már nem tudjahatékonyan megvalósítani a kedvezménytörvény adta új feladatokat. A je-lenlegi pályázati és döntésdömping nem alkalmas arra, hogy a stratégiaicélokat, illetve az alapfeladatok normatív támogatását operatívan és szak-szerûen megvalósítsa. A szerkezeti változásokra három dolgot javaslok:1. A támogatáspolitika jelentõs részét egy vagy több, szakmapolitikai legiti-mitással rendelkezõ, a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz hasonló mó-don mûködõ Közhasznú Társaságba kell koncentrálni. (Itt elsõsorban azIKA átalakításáról és az OM, ill. a NKÖM által kezelt támogatások össz-pontosításáról, hatékonyságuk növelésérõl lehet szó.) 2. Mivel ez nem ol-daná meg a támogatási rendszer egészének problémáit, szükségesnek vé-lem az utóbbi 12 év támogatáspolitikájának régiónkénti vizsgálatát; egysé-ges nyilvántartás létrehozását a határon túlra irányuló költségvetésitámogatásokról; egységes elszámolási és fölhasználási rendszerlétrehozását. 3. Az eseti támogatási lehetõségeket nem kizárva (erre különkereteket teremtve) a támogatások elosztását alapvetõen célprogramokban,normatív alapon lehet elképzelni. A politikai, stratégiai vitákat ezzel adöntések szintjérõl az egyes célprogramok prioritásaira emelnék fel/szûkítenék le.
A határon túlra irányuló jelenlegi támogatási rendszerben nemkülönülnek el egymástól a politikai érdekvédelem segítésére, illetve aközösségépítésre szánt támogatások. Ez nyolcvan éve jelenlevõ probléma.Ha depolitizálni és stabilizálni akarják a támogatási rendszert (és akisebbségi társadalmakat), akkor a politikai támogatások elhatárolt, különkezelése szükséges. Ez egyszerre szemléleti és szerkezeti kérdés is.
Nagyságrendi változások: Az átalakításhoz jelenleg nem szükséges a meg-lévõ keretek növelése, a rendszer hatékonysága az állandó monitorizálássalis jelentõsen növelhetõ. Ebben az esetben csak akkor lehet akár még csakbecslésekkel is élni, ha egyetértés alakult ki a célprogramokról, majd azokfinanszírozásáról szakértõi anyagok készülnek. Az éves állami költség-vetésen belüli, jelenlegi 0,1–0,2% közti arányon csak ezek után lehetne
26 VITAINDÍTÓ
változtatni. Mint már jeleztem a közalapítványok – elsõsorban az IKA –esetében, miután az eseti, intézményi támogatásoknak és azelõkuratóriumi igényeknek eleget tettek, már nem maradnak komolyabbösszegek egy évek alatt kiépülõ célprogram-rendszerre. Itt nem egy-egy évimilliárdos, hanem jóval kisebb volumenû, a már meglévõ intézményekenbelül megindítandó célprogramokról van szó.
5.1.3. Szervezeti és szerkezeti változtatásokA közalapítvány(ok)ból létrehozandó közhasznú társaság(ok) fölépítése: A
Közhasznú Társaság (kht) tulajdonosi felügyeletét a HTMH vagy egy adottminisztérium vezetõje gyakorolhatja. A hazai szakmai ágazati integrációérdekében az érintett minisztériumok és kutatóközpontok képviselõibõl(OM, NKÖM, ISM, SZCSM, MEH, MTA stb.) létre kell hozni egy erõstanácsadói jogosítványokkal rendelkezõ Tulajdonosi Tanácsadó Testületet.Ez szavatolná a magyarországi szakmapolitikai legitimációt. A jelenlegikuratóriumokból erõs ellenõrzési jogosítványokkal rendelkezõ FelügyelõBizottság jöhetne létre. Ez szavatolná a magyarországi politikai-közéletilegitimációt. A közalapítványi irodá(ka)t egy(-egy) erõs döntési jogkörrelrendelkezõ – és ezért kiemelt személyes jogi felelõsséget viselõ – ügyvezetõirányítása mellett át kell alakítani operatív döntéshozó szervekké. Tehát akht egy tulajdonosi, egy felügyelõbizottsági és egy ügyvezetõi szintbõl állna.A határon túliak képviseletét egyrészt az ügyvezetõi iroda szakigazgatóihozrendelt szaktestületekben/kollégiumokban lehetne megoldani. Pl. azifjúsági/gazdasági/média/kulturális/tudományos/oktatási stb. igazgatómellett mûködne az egy-egy régió szakmai testületei által delegáltakból (ésesetlegesen magyarországi szakértõkbõl) álló tanácsadó testület, amelyjavaslatokat tehetne a célprogramokra és a konkrét támogatásokra, de avégsõ döntés a kht ügyvezetõ igazgatójának feladata és felelõssége volna.
A határon túli elképzelések érvényesítésének másik módja és egyben apolitikai legitimitás megerõsítése a MÁÉRT szakbizottságain keresztültörténhet. Itt elsõsorban a célprogramok prioritásainak meghatározásárakerülhet sor.
A kht szervezeti és mûködési szabályzatának létrehozása után a célprog-ramok részletes kidolgozása történhet meg határon túli és magyarországiszakértõk részvételével. A Tulajdonosi Testület, a Felügyelõ Bizottság, aMÁÉRT Stratégiai Bizottsága ezt követõen dönthetne a prioritásokról és alebonyolítás kereteirõl. A pályázatok kiírása után ezek elõször a tanácsadóitestületeken mehetnek keresztül, és az itt született javaslatokat dolgoznáföl az ügyvezetõi iroda. Ugyanez az iroda a támogatott intézményrendszerhatékonyságát egységes szempontrendszer szerint – különbözõ regionálismûhelyek bevonásával – évente vizsgálná.
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 27
A kht-k ügyében, nevezetesen abban, hogy egy vagy több kht jönne létre,politikai döntésekre van szükség. Ezzel kapcsolatban alapvetõen a követ-kezõ alternatívákkal lehet számolni:
a) Egy központi kht jönne létre, amely az IKÁból alakulna át. A minisz-tériumi keretek megmaradnának, de ott is célprogramokba szerveznék át atámogatásokat.
b) Szakágazatonként jönnének létre kht-k.c) Egy oktatási és egy minden egyéb területtel foglalkozó kht jönne létre.d) Országonként mûködnének kht-k.e) Az adott országban hoznának létre egy vagy több kht-t.A szomszédos országokban a támogatáspolitikai munkát meghatározó
szaktestületek létrehozása történhet a politikai szervezetek javaslataalapján, de hosszabb távon sokkal nagyobb társadalmi legitimitással bírna,ha az egyes területek szakmai szervezeteiken keresztül képviselnékönmagukat. Tehát egy-egy elõre meghirdetett értekezleten megjelennénekaz adott szakmai szervezetek, és önmaguk választanák megkuratóriumaikat. (Lásd a könyves céhek esetét.) Itt a mai IKA-alkuratóriumok beosztásából lehetne kiindulni vagy azokénál nagyobbterületeket kijelölni: oktatás, média, mûvelõdés, gazdaság. Ezek aszervezetek többé-kevésbé már mindenhol kiformálódtak, az új szerepbena forráselosztáson túl a támogatáspolitikai szervezésben isközremûködhetnének. (Tehát pl. a könyves céh a támogatásokhatékonyságának növelése érdekében – a finanszírozó kérésére –megszervezné az adott régió könyvellátását.)
A támogatásra szánt összegeket országonként és szakterületenként háromkategóriába lehetne sorolni:
a) Nem alapfeladat jellegû tevékenységek, egyszeri támogatások (max.200 000 Ft-ig). Ezekrõl – meghatározott keretösszegekrõl – az egyesországok adott szaktestületei döntenének, és Budapestre már az ottelfogadott lista kerülne fel. Ezt pedig a kht ügyvezetõ igazgatója vagy aFelügyelõbizottság/Kuratórium egyben hagyná jóvá.
b) Alapfeladatok normatív támogatására szánt keretek. Ezekösszeállítását a kht szakértõi és a határon túli szaktestületek képviselõiközösen végezhetnék, együtt alakíthatnák ki (az elõzetes akkreditációután), 2–3 éves intézményi-költségvetési tervezhetõséget biztosítva.
c) Stratégiai keretek, amelyek egy-egy intézménytípus, célprogrammegerõsítésére vagy elindítására szolgálnának. Ezekrõl a MÁÉRTStratégiai Bizottsága dönthetne a kht(ék) felkért szakértõinek javaslatanyomán.
A határon túli magyarságpolitikai célú költségvetési támogatások egységesnyilvántartási rendszerének megvalósítása: a kormányzatnak
28 VITAINDÍTÓ
(államigazgatási szinten a HTMH-nak) ma korlátozott lehetõsége van arra,hogy
a) a határon túli magyarokhoz rendelt költségvetési támogatások tema-tikai, regionális, intézményi, kronologikus alakulását pontosan és nap-rakészen fölmérje;
b) a támogatások dinamikáját kövesse, és a kormányzati támogatásistratégiának megfelelõen szükség szerint alakítsa;
c) a támogatásokkal kapcsolatos intézményközi koordináló szerepéthatékonyan betöltse;
d) a támogatások tervezhetõségéhez szükséges statisztikai adatbázisokatbiztosítsa.
A határon túli magyarsághoz rendelt költségvetési forrásokat kezelõszervezeteknél a támogatások egységes nyilvántartásának hiányában nembiztosíthatók az adott esetben értelmetlen párhuzamos finanszírozások,túlfinanszírozások, valamint nem kényszeríthetõ ki az általánoselszámolási fegyelem (minden szervezet csak a maga adatbázisait ismeri).
A megszületett kormányhatározatból következõen (a HTMH-naktörténõ) adatszolgáltatási kötelezettség nyomán szakértõi feladat lett azadatközlési szabvány tartalmi meghatározása; ennek szoftverként valóelkészítése; a hozzáférési jogosultságok megállapítása. A jelenlegiadatszolgáltatási kötelezettség körébe vont intézmények, alapok közülhiányzik a Kisebbségi Koordinációs Keret.
Az egységes támogatás-felhasználási és elszámolási rendszer kialakítása:ebbõl a célból egy, a közalapítványok szakembereibõl álló ad hoc bizottsággyûjtheti össze a felmerülõ problémákat. Majd ezt a Pénzügyminisztérium, aMagyar Nemzeti Bank, az Országos Vám- és Pénzügyõrség – az APEH kép-viselõivel megvitatva – kidolgoznak egy javaslattervezetet, amely egyrésztegységesítésre törekedne, másrészt tisztázná a ma fennálló anomáliákat.
Az eddigi támogatáspolitika hatékonyságának vizsgálata: ezen a területena tudományos támogatások már megkezdett vizsgálata mellett kulcsfon-tosságú volna egységes szempontrendszer alapján felmérni: mi történtazokkal az ingatlanokkal, amelyeket magyarországi állami támogatássalvásároltak határon túli szervezetek; milyen el nem számolt, meg nem való-sított támogatási programok gyûltek föl az egyes támogatást közvetítõintézményeknél; milyen és hogyan változott az egyes hazai közvetítõ intéz-ményeknél a mûködési költség és a Magyarországon elköltött, ide vissza-került összegek aránya?
A helyzetfelmérést ki kell egészíteni egy olyan kutatással, amely azttárná föl, hogy az adott ország költségvetése milyen keretek között, milyenelvek alapján és szakterületenként mennyivel támogatja az adott magyarkisebbséget. Tisztázni kellene, hogy hol vannak az esélyegyenlõségintézményes biztosításának a leggyengébb pontjai. Ezt egy-egy
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 29
támogatáspolitikai-intézményi problémakatalógusba lehetne összefoglalni.Világossá lehetne tenni, hogy melyek azok a szerkezeti, fejlesztési keretek,amelyekbõl az anyaország és a területi ország részérõl kimaradt (így „hal-mozottan hátrányos” helyzetben mûködõ) a határon túli magyar intéz-ményrendszer.
5.2. JAVASLAT ÚJ CÉLPROGRAMOKRA
A következõkben olyan célprogramokról írok, amelyek szakértõikörökben fogalmazódtak meg. A legtöbb esetben részletes kidolgozásukrais sor került, sõt, néhányuk megvalósítása el is kezdõdött. Egy-egy célprog-ram részletes kidolgozása után pályázat útján lehetne elindítani a programmegvalósítását. A normatív alapon történõ folyamatos mûködtetést pediga részletes munkatervekben megfogalmazott (pályázati úton beígért) telje-sítmények számbavételével lehetne ellenõrizni.
Egy-egy kidolgozandó programban szerepelnie kell: a támogatandó in-tézményhálózat leírásának; jelenlegi mûködési hátterének; kétéves munka-programjának és költségvetési tervének; a programban részt vevõ intéz-ménnyel szemben támasztott követelményeknek; egy normatív támogatásifeltételrendszernek; a pályázatra meghívandó intézményi körnek, az intéz-ményi prioritásokat figyelembe vevõ mutatóknak; a program hatékonysá-gát ellenõrzõ kontrollmechanizmusnak.
5.2.1. A helyzetfelmérés intézményei és néhány alapkutatás-javaslatRégiónként egy-egy dokumentációs központ létrehozása és mûködtetése,
amelyek az adott magyar kisebbség helyzetére vonatkozó információkatgyûjtik és szolgáltatják. Ennek keretében a határon túli magyarságra vonat-kozó regionális adatbankok, honlapok rendszerének kiépítése. A külön re-gionális adatbázisokból felépítendõ honlaprendszer és a közös magyarelektronikus könyvtár megteremtése, amelyben a határon túli magyar kul-turális és tudományos eredmények is szerepelnek.
Oktatáskutató központok létrehozása és mûködtetése, amelyek el tudnáklátni az egyes intézmények minõségbiztosítását és a magyarországi intéz-ményrendszer felé való „akkreditálását”.
Kisebbségi statisztikai munkacsoportok létrehozása, amelyek az adott or-szág magyarságára és az általa lakott régióra vonatkozó társadalom-statisztikai, gazdasági, adózási és költségvetési-támogatási adatokat gyûjtik.
Nyelvi irodák létrehozása és mûködtetése, amelyek a nyelvtervezéssel, ahivatalos fordítások hitelesítésével, a nyelvváltozat kodifikálásával és nyelvitanácsadással foglalkoznak, és integrálják a regionális (nyelvi) tudáskész-letet.
30 VITAINDÍTÓ
A magyarországi regionális kutatóközpontok mintájára, azokhoz kapcso-lódó kutatócsoportok létrehozása, szövetkezeti kutatócsoportokkalkiegészítve. Elsõdlegesen a kistérségi fejlesztési régiók helyzetelemzésénekés EU-kompatibilis régió- és településfejlesztési stratégiák kidolgozásaérdekében.
Elengedhetetlenül szükséges a nemzetközi és magyarországivalösszehasonlítható rétegzõdés- és háztartási panel-vizsgálatok lefolytatása.Ma a mindennapi életviszonyok tekintetében alapvetõ információinkhiányoznak a környezõ országokból. Természetesen itt nem lehet pusztánmagyar kutatásról beszélni. A vizsgálatot vegyes terepen érdemeselvégezni. Ez esetben nem pusztán magyar érdekrõl, hanem amodernizációhoz szükséges regionális ismeretekrõl van szó. (Ugyanezvonatkozik a következõ két javaslatra is. Célszerû volna közös terepeketkijelölni a kutatások számára.)
Nem tudjuk, hogy a kétnyelvû határon túli magyarság körében milyen afunkcionális analfabéták aránya, és milyen minõségû a szövegértés. Az errevonatkozó összehasonlító vizsgálat eredményei valószínûleg sokkolnák aközvéleményt, és ezzel föl lehetne szabadítani egy sor tabunak számítótémát, amelyek vizsgálatának hiányában az önszemlélet eltorzult. Alapvetõfontosságú a PISA összehasonlító vizsgálat elvégzése ezeken a területeken is.
A szomszédos országok egészségügyi viszonyairól vagy általánosságokattudunk, vagy éles szemû kritikus megfigyelésekkel rendelkezünk. Tisztáznikellene, hogy milyen az ott élõ magyarság egészségügyi helyzete ésegészségügyi intézményrendszere. (Természetesen ez sem „nemzeti” ügy aszó hagyományos értelmében, de a közösség tagjainak életét jelentõsenbefolyásoló tényezõ.)
5.2.2. Intézményépítõ és -mûködtetõ programokA Magyar Házak/Teleházak rendszerének létrehozása és mûködtetése
„egységes” program, felszereltség, mûködtetési elvek szerint, rendszeresenellenõrizve a tevékenységet.
Szórványközpontok és kollégiumok létrehozása és mûködtetése. Szórványtanári és lelkészi ösztöndíjprogramok elindítása. De azokat csak ott lehetelindítani, ahol a helyi érdekeltek már bebizonyították, hogy képesek aközösségi intézmények színvonalas mûködtetésére.
A városalapítványi rendszer eddigi tapasztalatainak, hatékonyságánakfelmérése és ennek figyelembevételével több régióra való kiterjesztése.Ezzel egy-egy helyi közösség kis volumenû programigényeit és lehetõségeitlehet fejleszteni.
A határon túli magyar könyvtári könyvellátás folyamatos biztosításaregionális központi könyvtárak mûködtetésével, a határon túli magyar
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 31
könyvkiadók bevonásával, a könyvtáraknak információs központként éstalálkozási pontként való használatával.
Igény szerint jogvédõ/jogsegélyirodák létrehozása és mûködtetése.Ezeket egyrészt a kisebbségi jogsérelmek dokumentációs és helyiérdekképviseleti bázisaként lehet – a roma jogvédõ alapítványok mintájára– kiépíteni. Másrészt – és remélhetõen ez lesz a döntõ feladatkörük – jogitanácsadó irodaként mûködhetnének a Magyarországgal kapcsolatos, azadott országon belüli jogértelmezés-problémákban.
Igény szerint a falugondnoki és a falugazdász hálózat szervezésénekelindítása.
Lakótelepi családsegítõ központok létrehozása és mûködtetése.
5.2.3. Képzési, információs programokKépzési központok létrehozása és mûködtetése: idegen nyelv (angol) és
számítógépes ismeretek (az EU-ban érvényes jogosítvány megszerzéséig)tömeges oktatására. Ingyenes internet-használat biztosítása. A magyarnyelvû szakképzés beindítása.
Kiemelt középiskolák és kollégiumok céltámogatása: elõre meghatározottelvárások alapján, szerzõdésszerûen. Középiskolai tanári ösztöndíjprog-ram beindítása különbözõ mérhetõ teljesítmények finanszírozására.
A meglévõ egyetemépítési programok folytatása. Ezeket lehetne kiegészí-teni az állami képzés háttérintézményeinek a jelenleginél nagyságrendilegnagyobb támogatásával: vendégtanári programok kiterjesztésével; számító-gépes informatikai központok létrehozásával; intenzív, kiscsoportos nyelv-kurzusok beindításával nagy számban; külön magyar (szak) kollégiumokszervezésével és támogatásával.
Fordítói programok beindítása, magyarországi tájékoztató, politikai,kulturális anyagok fordíttatása a szomszédos államok nyelvére. Ezeken anyelveken Magyarországról külön információs adatbázis hozzáférhetõvététele az interneten.
Ösztöndíj-program indítása a környezõ országok fiatal, nem magyarkutatói számára, magyarországi kutatások, PhD-képzés támogatására.
Kisebbségpolitikai három éves képzés akkreditálásának, beindításánaktámogatása, lehetõség szerint elõször Magyarországon.
5.3. AZ ELDÖNTENDÕ POLITIKAI KÉRDÉSEK
Vállalja-e a mindenkori magyar kormányzat, hogy alapfeladatokatnormatív módon finanszíroz a határokon túl?
Milyen intézményi kört képes a támogatáspolitika a magyarországihozhasonló színvonalon fönntartani?
32 VITAINDÍTÓ
Hogyan lehet szervezetileg megoldani, hogy a mindennapi feladatokra,egy-egy helyi közösség programjainak támogatására, intézménymûköd-tetésre, stratégiai célprogramok megvalósítására együttesen átlátható éshatékony rendszer alakuljon ki?
Kizárólag Erdélyben letárgyalható kérdések:Nagyon óvatosnak kell lenni abban a kérdésben, hogy az Illyés Köz-
alapítvány erdélyi alkuratóriumainak és a Communitás AlapítványRMDSZ-vezetés felügyeletét hogyan ítéljük meg. Az általamlegfontosabbnak tartott, kisebbségi-töredéktársadalom stabilitás felõlnézve, ezen addig változtatni, amíg létre nem jön a pártpolitikaiviszonyokon túli, legitim (Salat Levente által többször felvetett), a személyiautonómián alapuló, egyesületközi szövetségként mûködõ intézmény, többveszteséggel – az erdélyi magyar közélet hiszterizálódásával és a mégerõsebb magyarországi vitákat követõ széthasadással – járhat, mint ahatékonyságot illetõ haszonnal.
Az erdélyiek döntsenek az erdélyi támogatásokról – szép és igaz alapelv.Ki és milyen jogi garanciákkal vállalja ezért a felelõsséget? Milyen sajátoscélprogramokat akarnak ezekbõl megvalósítani? Hogyan képzelik el aforráselosztás mechanizmusait?
Jegyzetek
1 Az itt olvasható szöveg egy részét – támogatáspolitikai reformjavaslatként –valójában 2002 tavaszán Gáll Kingának, a HTMH akkori elnökhelyettesének készítettemVeress Lászlóval, az IKA akkori irodavezetõjével közösen, Szarka László kritikájátfelhasználva. A költségekre vonatkozó összeállítás és a szöveg átdolgozása 2003 végénkészült. A 13 ívnyi szöveget a pozsonyi Kalligram kiadó Tény és való. A budapestikormányzatok és a határon túli magyarok kapcsolattörténete. Problémakatalógus címmeljelenteti meg.
2 1994–1995-ben Törzsök Erika a HTMH-ban a támogatáspolitika reformjátmegalapozó szakértõi bizottságot hozott össze, amely egy kormányhatározat elõkészítõanyagát is elkészítette. (Iratok a határon túli támogatáspolitika történetéhez 1994–1998.TLA Kv. 3037/2004.) 1999–2001 között a kormányzati támogatáspolitika legfontosabbtételeit Misovicz Tibor rendszerezte. Mindkét kormányzat alatt próbálkoztam azzal, hogya támogatáspolitikai döntéseket adatbázisban rendszerezve feldolgozzam. A politikusokszóban támogatták a kutatást, de amikor a konkrét teendõkre került volna sor, mindigkiderült, hogy propagandafeladatra gondoltak, és így nem sok értelme lett volna amunkának. Ugyanekkor Szlovákiában Csáky Pál miniszterelnök-helyetteskéntösszegyûjtötte a szlovákiai magyar intézményeket érintõ szlovákiai állami támogatásokköltségvetését. 2002-ben az OM Nemzeti Kutatásfejlesztési Program keretében Berényi
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 33
Dénes vezetésével indult egy 60 millió Ft keretösszegû kutatás a határon túli tudományoskutatások hasznosulásáról. Paradox módon a forráselosztók (pl. Egyed Albert), a kedvez-ményezettekkel (pl. Fórum Intézet, KAM) vizsgálták a kérdést. Ebbõl eddig egy Tóth-PálPéter által összeállított kutatásmódszertani füzet és Lampl Zsuzsa publikációja ismert.(Lampl Zsuzsa: Ténykép a határon túli felsõoktatási, kutatási és fejlesztésitámogatásokról és hasznosulásukról. Fórum 2003. 3. sz. 101–118.) A még nem publikáltés általam ismert kutatási jelentések a magyarországi felsõoktatási intézmények határontúli tevékenységét foglalják össze. Interjúsorozatuk, amely a támogatókkal és atámogatottakkal folyik, szakszerû interjúelemzés után biztosan felülírja az általamösszefoglaltakat. Köszönetet mondok Egyed Albertnek és Fischer-Fülöp Ildikónak, hogya kutatás eddigi anyagát számomra elérhetõvé tették.
3 A szerkesztõk kérésére kivettem a szövegbõl.4 Erre vonatkozó összesítést ad az MSZMP KB Agit. Prop. Osztály jelentése MOL
288. fond 41. csop. 197. õe.5 Markó Béla és Kovács László 2002. szeptember 5-i találkozójáról kiadott
nyilatkozatok alapján. RMDSZ Tájékoztató, Népújság.6 Ez nem valósult meg a kedvezménytörvény tartalma szerint. 2002 januárjában erre
semmilyen összeg nem állt rendelkezésre, és nem hozták létre azt a közhasznú szervezetetsem, amelynek ezt a feladatot el kellett volna látnia. Ezért a 2332/2001. kormányhatározat5. pontja ideiglenesen a Segítõ Jobb Alapítványt jelölte ki a feladatok ellátására. Ehhezazonban nem biztosítottak fedezetet. Így az SJ a Magyar Igazolvánnyal jelentkezõ személyszámára nem a kedvezménytörvény, hanem a Szociális és Családvédelmi Miniszté-riummal kötött szerzõdése alapján biztosított ellátást. Tehát nem a határon túli magyarmunkavállalóként, hanem határon túli magyarként kapta az egészségügyi szolgáltatás-támogatást.
7 A határon túli magyar könyvtárak ellátására az OSZK szakmai hátterével, az NKÖMtámogatásával mûködtetett alapítvány.
8 1993-1994-ben közel 100 millió Ft-ot költött határ menti gazdasági programokra.Iratok a határon túli támogatáspolitika történetéhez 1994–1998. TLA Kv. 3037/2004.
9 Ebbõl a határon túli magyarok részesedését Elekes Botond, a NKÖM volt fõosz-tályvezetõje 2001-tõl 100 millió forintra becsülte.
10 Lásd az Apáczai Közalapítványnak folyósított összegeket: 3,5 MD (a támogatásokatévenként áttekintõ táblázat 34. jegyzetében részletezve) és az NKA évi kb. 100 millióskeretét.
11 www.ukka.hu/sld.007.htm12 Az alábbi tételeket soroltam ide, megadva az összes támogatásból rájuk vonatkozó
%-os részesedést. Itt a közalapítványok és az egyes költségvetési fejezetek és tételekmûködési költségével adathiány miatt csak részben számolhattam. Az elõbbieknél ezáltalában a saját összköltségvetésük 10%-a körül van. Természetesen jól tudom, hogy azalább felsorolt intézményekben külön-külön meg kell vizsgálni tételesen a kiadásokat.Hangsúlyozom, hogy csak becslésrõl van szó: MVSZ 2%; Duna Tv 23,9%; HTMH 7,8%;TLA 1,8%; EÖKI 0,35%; Anyanyelvi Konferencia 0,41%; MTA-OM Domus 0,22%;
34 VITAINDÍTÓ
Szegedi-Nyíregyházi folyamat 1,45%; a közalapítványok összköltségvetési arányának 1/10-e, az összes támogatás 2,6%-a.; BM 5,67%.
13 Ez csak a költségvetési támogatásbeli arány.14 Lásd www.ika.hu. Ez a honlapépítés már az elõzõ kormányzati ciklusban elindult,
de a jelenlegi, Novák Lajos készítette rendszert példaértékûnek tartom.15 Erre nézve 1995-ben Tabajdi Csaba és a HTMH dolgozott ki kormány-elõterjesztést,
amely állandósítani akarta az állami költségvetésben a határon túli támogatások arányát,az Illyés Alapítványt közalapítvánnyá alakította, az Új Kézfogás Közalapítványt létre-hozta, a HTMH mellett a szaktárcák és a közalapítványok képviselõibõl támogatás-politikai egyeztetõ munkabizottságot hozott létre. A Mûvelõdési és Közoktatási Minisz-térium támogatásait egy az IKÁhoz hasonló intézményen keresztül tervezte továbbosz-tani. Ekkor is tervezték a támogatások egységes folyósítási és elszámolási rendszerénekbevezetését. De ez 2002 tavaszáig nem történt meg, amikor ebben a kérdésben a leköszö-nõ kormány hozott rendeletet. (92/2002. kormányrendelet a szomszédos államokban élõmagyarokról szóló 2001. évi LXII. Törvényben meghatározott támogatások központinyilvántartásáról.) Az ezzel kapcsolatos munkák elindultak, de a különbözõ nyilvántartásirendszerek inkompatibilitása és a gyenge érdekérvényesítõ képessége miatt ez a rendszerma is csak készülõben van.
16 A program gazdája a HTMH. 92/2002 kormányrendelet a szomszédos államokbanélõ magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben meghatározott támogatások központinyilvántartásáról alapján.
17 Ha most itt felsorolok egy konkrét intézménysort, akkor nemcsak átlépek a kerülnióhajtott „társadalom mérnöke” szerepbe, hanem a demokratikus akaratképzõdés intézmé-nyesítésének elvét is megsérteném. Olyan támogatáspolitikai kontroll-mechanizmusokravan szükség, amelyekben ez nyilvánvalóvá és nyilvánossá válik.
18 A szerzõ személy szerint felelõsnek tartja magát a Múltunk könyvsorozat háromkötet megjelenésének elhalasztásáért, bár látszólag az elszámolás megtörtént. Ok: akiadványok bevezetõjének el nem készülte, pontosabban: a kutatások elhúzódása. Továb-bá egy, a kutatási programja keretében „kijárt” RMDSZ-monográfia elkészültének elma-radásáért és egy kisebbségpolitikai elitkutatás zsákutcájáért. Mindkét esetben a barátiérzelmek erõsebbek voltak, mint morális megfontolásaim. Harmadrészt felelõsnek tartommagam a NKÖM határon túli könyvkiadás-támogatási pályázata három éve sikertelenátalakítási kísérletének kudarcáért. Még azt sem sikerült elérni, hogy a hatvanmilliós évitámogatásért a kiadók vállalják, hogy 10–10 helyi könyvesboltban minden kiadványukhozzáférhetõvé válik. Ráadásul a határon túli magyar könyvtárak – köszönhetõen jóvalrosszabb érdekérvényesítõ képességüknek – mindössze évi húsz millió forint körüli támo-gatásban részesülnek. Nem fektettem elegendõ energiát az apparátusharcba.
Bárdi Nándor: … – A budapesti kormányzatok támogatáspolitikája 35