Download - Verseny és versenyképesség a bankszektorban
Verseny Verseny éés versenyks versenykéépesspesséég a g a bankszektorbanbankszektorban
(A hitelválság és a bankverseny)
Várhegyi Éva
Visegrád, 2008. november 28.
Pénzügykutató Zrt.
2
A vizsgált kérdések:
I. Versenyhelyzet a magyar bankszektorban - az EU tükrében– Az árversenyt mérő modellbecslések eredményei– Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége– Következtetések a versenyhelyzetre
II. A hitelválság és a bankverseny– A piaci verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy
bűnbak?– A válság hatása a versenykörnyezetre: a bankmentések
versenytorzító hatásai– A válság hatása a bankversenyre és a versenyképességre
3
I. Versenyhelyzet a magyar bankszektorban - az EU tükrében
• Az árversenyt mérő modellbecslések eredményei• Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége• Következtetések a versenyhelyzetre
4
A modellbecslések eredményei (1)
• Ellentétes tendenciák: Magyarországon erősödik, fejlett EU-ban kissé gyengül a bankpiaci verseny a Panzar-Rosse modellből származtatható, az árverseny fokát jelzőH-statisztika időbeli alakulása szerint:– A nyugat-európai bankrendszerekben 2002 óta kissé
csökken a verseny foka• M&A-k versenycsökkentő* versus egységes EU-piac, határon
átnyúló szolgáltatások versenyerősítő hatásai (*de: fúzió hatása árazásra csak lekötött betétek piacán szignifikáns)
– Magyarországon: a H-statisztika értéke a 2001-2006 közötti időszakra erősebb versenyt mutat, mint 1995-2000 között
• Kínálati hatások a lakossági bankpiacon
5
A modellbecslések eredményei (2)
• A tapasztalati ár-költség marzsok (PCM) vizsgálata a magyar lakossági bankpiacra 2004-2007 között: A verseny szintje
– alacsony a személyi kölcsönnél,
– közepes a folyószámlatermékek, a lekötött betétek és a folyószámlahitelek piacán,
– magas fokú verseny sehol sincs.
– Strukturális törés a folyószámlahitelek piacán: 2006-tól erősödő verseny.
Forrás: Pénzügykutató Zrt.-Nemzetközi Bankárképző Központ: Banki nyereségességi modell felállítása. Tanulmány a GVH számára. 2008. február
6
Hatékonyság és jövedelmezőség (1)
Kamatmarzs alakulása
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
2003 2004 2005 2006 2007
%
MagyarországLengyelországSzlovákiaCsehországNémetországAusztriaHollandia
Forrás: IMF és nemzeti hatóságok
7
Hatékonyság és jövedelmezőség (2)
Költséghányad alakulása
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
2003 2004 2005 2006 2007
%
MagyarországSzlovákiaCsehországAusztriaNémetországHollandia
Forrás: IMF és nemzeti hatóságok
8
Hatékonyság és jövedelmezőség (3)
ROA alakulása a keleti EU-országokban
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
2003 2004 2005 2006 2007
MagyarországSzlovákiaCsehországLengyelországRomániaBulgária
Forrás: IMF és nemzeti hatóságok
9
Hatékonyság és jövedelmezőség (4)
ROA a nyugati EU-országokban és Magyarországon
-0,5
0
0,5
1
1,5
2
2,5
2003 2004 2005 2006 2007
MagyarországGörögországAusztriaNémetországHollandiaDánia
Forrás: IMF és nemzeti hatóságok
10
Hatékonyság és jövedelmezőség (5)
Reál ROE a keleti EU-országokban
0
5
10
15
20
25
30
2003 2004 2005 2006 2007
MagyarországSzlovákiaCsehországLengyelországRomániaBulgária
Forrás: IMF, Eurostat és nemzeti hatóságok
11
Hatékonyság és jövedelmezőség (6)
Reál ROE a nyugati EU-országokban és Magyarországon
-5
0
5
10
15
20
25
2003 2004 2005 2006 2007
MagyarországGörögországAusztriaNémetországHollandiaDánia
Forrás: IMF, Eurostat és nemzeti hatóságok
12
Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége: következtetések a versenyre és versenyképességre
• Magas átlagos kamatmarzs:– árazásban erőfölényt és korlátozott versenyt tükröz– de: szpredek csökkennek, konvergálnak Ny-EU-hoz
• Magas eszközarányos költséghányad:– alacsony hatékonyság + gyenge versenyképesség párosa– növekedési kényszert okoz (előremenekülés)– rontja az eszközjövedelmezőséget
• Magas marzs és magas költséghányad együtt:– a költségek áthárításának lehetőségét tükrözi
• Konvergáló tőkejövedelmezőség:– verseny erősödését jelzi
Erősödő verseny + romló versenyképesség
13
II. A hitelválság és a bankverseny
• A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak?
• A válság hatása a versenykörnyezetre: a bankmentések versenytorzító hatása
• A válság hatása a bankversenyre és a banki versenyképességre: – (1) ár- és jövedelemhatások – (2) piaci hatások
14
A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? (1)
• A subprime-válság kialakulásáért nem a verseny a felelős, hanem a gazdaságpolitika hibái és a prudenciális szabályozás anomáliái.
• A „begyűrűzés” erősségéért, a kelet-európai országok sérülékenységéért is a fő felelősség a kormányoké, a fogyasztásösztönző gazdaságpolitikáé, de
• a piacszerzésért folytatott verseny is hozzájárult a túlzott hitelexpanzióhoz (ábra): a nyugati anyák a keleti leánybankok devizahitelezési expanzióját a profitnövelés mellett piacszerzésre is használták
• ami is növelte a sérülékenységet, mert szerepet játszott – a hitel/betét arány felfutásában (ábra), – a devizális és lejárati mismatch-ek erősödésében– a hitelezési feltételek lazításában
15
Hitelexpanzió a KKE-bankrendszerekbenBetét és hitelállomány éves átlagos növekedése (CAGR)
30,5
%
12,3
%
25,6
%
11,9
%
25,7
%
27,5
%
22,7
%
32,9
%
15,5
%
41,8
%
20,2
%
33,9
%
20,6
%
44,6
%
42,1
%
28,2
%
55,6
%
30,1
%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
Bulgária(52)
Cseho. (77)
Észto. (53)
Magyaro.(65)
Litvánia(51)
Letto. (65)
Lengyelo.(53)
Románia(42)
Szlovákia(53)
Betét Hitel
16
Hitel/betét arány a KKE-bankrendszerekben
Betét és hitelállomány és hitel/betét mutató 2008 június
76%
209%
132%
181%
249%
98%
125%
89%
120%
-
20.000
40.000
60.000
80.000
100.000
120.000
140.000
160.000
Bulgária Cseho. Észto. Magyaro. Litvánia Letto. Lengyelo. Románia Szlovákia50%
75%
100%
125%
150%
175%
200%
225%
250%
Betét Hitel Hitel/betét
17
A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? (2)
• A kelet-európai bankrendszerek sérülékenységének belsőoka mégsem a túlzott versenyben keresendő, hanem
> az óvatosság és előrelátás hiányában– a bankok (köztük a nyugat anyabankok leányai) 2007 nyarától sem
fogták vissza a hitelnövekedést> a túlzott kockázatvállalásban
– 2007 nyarától sem szigorították a hitelezési feltételeket> a stressz-tesztek hiányosságaiban
– pl. a KKE-országokban eleve hiányoznak a modellekhez szükséges megbízható és elégséges adatok
• Helytelen a piaci versenyt bűnbakká tenni: nem a versenyt kell korlátozni, hanem a prudenciális szabályozást, és a tulajdonosi és menedzsment-felelősséget erősíteni.
18
A válság hatása a versenykörnyezetre
• A bankmentések versenytorzító hatása:– egyedi mentések: nem csak átmeneti hatású– „versenysemleges” bankmentő csomagok problémái
• A versenytorzítás mérséklése:– normatív, piaci feltételű segítség (pl. likviditási
hitelnyújtás biztosíték ellenében, piacinál magasabb kamattal) - kérdés: kellően hatásos-e az ilyen segítség?
– általános bizalomerősítő intézkedések (betétbiztosítási plafon emelése és kormánygarancia, garancia bankközi hitelekre) - nemzeti, közösségi szinten verseny-semleges, de közösségen kívül nem (ld. KKE-bankok versenyhátránya)
19
A válság hatásai a bankversenyre és a banki versenyképességre: (1) ár és jövedelemhatások
• Erősödő árverseny az ügyfélforrásokért (versenyhátránnyávált a nagy finanszírozási gap)
• Erősödő verseny a jó hitelképességű ügyfelekért (kockázatmérséklés)
Csökkenő hitel-, emelkedő betéti szpredek
Szűkülő marzsok + romló jövedelmezőség
20
A válság hatásai a bankversenyre és a banki versenyképességre: (2) piaci hatások
• Piaci átrendeződések:– koncentráció erősödik, verseny gyengülhet
• válságkezelés: eszközkivásárlások, M&A-k• csökkenő dinamika és profitabilitás M&A felgyorsul
– kockázatos kelet-európai piacok átértékelődése• EM-ek kockázati felára tartós lehet
• A verseny terepe módosulhat– határon átnyúló, tőke- és költségkímélő értékesítések
• fióktelep, e-banking, ügynökök (fiókhálózat helyett)
• Versenyszabályozás módosulhat• állami segítségnyújtás átértékelése (gyengítő hatás)• versenykorlátozásra késztetést adhat a válság (erősítő hatás)