Vadászat és vadgazdálkodás
Vadbiológia, vadgazdálkodásés
vadászat
Vadászat és vadgazdálkodás1. előadás
Dr. Márton Mihály
Természeti források, ökológia és vadbiológia
• Természeti források:
• Anyagok, folyamatok és élő rendszerek
• Eredeti (természetes) formájukban értékesek
• Emberiség → hasznosítás, gazdálkodás
• Csoportosítás:
• Kimerülő (pl.: kőszén, kőolaj)
• Megújuló (pl.: napenergia, szél)
• Megújítható (pl.: erdő, vadvilág)
• Átalakult gazdálkodási szemlélet (World Conservation Strategy)
• Fenntartható (tartamos) hasznosítás
• Érték:
• Közvetlen érték (pl.: pillanatnyi pénzben kifejezett érték)
• Közvetett érték (pl.: ökoszisztéma-szolgáltatás)
• Tönkretétel utáni „újjáteremtés” költsége
Természeti források, ökológia és vadbiológia
• World Conservation Strategy (1980) - „bölcs használat”
• Nélkülözhetetlen ökológiai folyamatok
és létfenntartó rendszerek megőrzése
• Genetikai sokféleség fenntartása
• Fajok és ökoszisztémák fenntartható
hasznosítása
Természeti források, ökológia és vadbiológia
• World Conservation Strategy (1980) - „bölcs használat”
A megőrzés és bölcs hasznosítás szükségessége
Természeti források, ökológia és vadbiológia
• Vadbiológia:
• Alkalmazott ökológiai tudományterület
• Állatökológia része
• Vadászati ökológia, vadökológia
• Jól meghatározható állatcsoporttal foglalkozik
• Vadfajok…
• Részterületek:
• Ökofiziológia (autökológia): egyedek szintje (pl.: élettan, viselkedés)
• Populációökológiai: vadállományok szintje (pl.: populációdinamika)
• Társulásökológia: vadfajok közötti kapcsolatok (pl.: versengés)
Természeti források, ökológia és vadbiológia
• Vadbiológia:
• Több tudományterület határán helyezkedik el
• Hasznosít és/vagy alkalmazkodik (pl.: élettan, erdőgazdálkodás)
• Kutatási területek:
• Hagyományos (pl.: takarmányozás, vadtenyésztés)
• Ökológiai (pl. élőhelyek javítása, megőrzése)
• Eltolódás az ökológiai területek felé
Természeti források, ökológia és vadbiológia
• Vadbiológia:
• Célja:
• Tudományos:
• A vadállományok és környezetük közötti kapcsolatok megismerése és
megértése
• Gyakorlati:
• Professzionális vadgazdálkodás megteremtése (Bölcs hasznosítás):
• Tudományosan megalapozott (megbízható tudás)
• Vadállományok valós állapotához alkalmazkodó
• Tervszerű
Természeti források, ökológia és vadbiológia
• Vadbiológia:
• Célja:
• Megbízható tudás megszerzése:
1. Állományok nyomon követése → változások számszerűsítése
2. A faj megértése (ökológiai igény, viselkedés, stb.)
3. Modellezés → a külső hatásokra adott válaszok előrejelzése
4. Hipotézisek kísérleti ellenőrzése
• Hipotézis nem OK → a folyamat visszatér az 1., 2., 3., pontok
valamelyikére
5. Hipotézis OK → gazdálkodási módszerek kidolgozása
A vadgazdálkodás céljai és módszerei
• Vadgazdálkodás:
• Vadgazdálkodás > vadászat
• Céljai:
• A vadállomány változásának iránya határozza meg
1. Védelem:
• Kis létszámú és/vagy csökkenő állományok
• Állománynövelő gazdálkodás
2. Hasznosítás:
• Megfelelő létszámú, létszámgyarapodásra képes állomány
• Tartós hozamok elérése
• Szinten tartó gazdálkodás
3. Védekezés vagy szabályozás:
• Túl sűrű (nagy) és túl magas növekedési erélyű állományok
• Létszám stabilizálása vagy csökkentése
• Állománycsökkentő gazdálkodás
A vadgazdálkodás céljai és módszerei
A vadgazdálkodás céljai és módszerei
• Vadgazdálkodás:
• Módszerei:
• Nagyrészt a populációökológia eszköztárából származnak
• A vadon élő állatok és növények állománydinamikáját ugyanazok a
tényezők határozzák meg
• Az ökológia törvényeit a demográfia egyenleteivel írják
• Az állománydinamika alakítása
• Fogalma:
• A vadon élő állatok elterjedésének, állománynagyságának
(sűrűségének) és az állomány minőségének befolyásolása
valamilyen, az illető vadfajhoz kapcsolódó meghatározott cél
elérése érdekében
• Jogi: Vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyének -
ideértve a biológiai életközösséget is - védelmével, a vadállomány
hasznosításával és szabályozásával kapcsolatos tevékenység
A vadgazdálkodás céljai és módszerei
Hagyományos modell
A vadgazdálkodás céljai és módszerei
Modern modell
Vadgazdálkodás és vadászat
• Vadászat:
• Állatok elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenység
• Célja:
• Hús, trófea, stb.
• Kereskedelem
• Rekreáció
• Vadászat ≠
• Orvvadászat
• Háziállatok levágása, megölése
• Veszélyes és/vagy védett állatok kilövése
• Kártevők fegyveres irtása
• Emberiséggel egyidős tevékenység
• Ősi hagyományok, sajátos kulturális és etikai normák
Vadgazdálkodás és vadászat
• Vadászat:
• Jogi meghatározás:
• Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy
ragadozó madárral, illetve magyar agárral és engedélyezett módon
vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására
irányuló tevékenység
• Vadgazdálkodás eszköze (állományszabályozás)
• Európa:
• Sportvadászat és vadgazdálkodás összekapcsolódik
• A vad jólétéről a vadásznak kell gondoskodnia
• A vadgazdálkodást többnyire nem szakemberek végzik
• Észak-Amerika:
• Vadgazdálkodás külön szakma
A vadászat globális hatása
A vadászat globális hatása
• A vadászat több mint természetvédelem…
• Gazdaságélénkítő hatás:• Amerika vidéki településein
• Afrikai falvakban
• Amint a lakosság rájön arra, hogy a vadállomány értékes „árucikk”, elkezdi védeni az orvvadászattól és az élőhely-vesztéstől.
A vadászat globális hatása
• Zimbabwe:
• A kizárólag trófea iránt érdeklődő vadászok dollármilliókat költenek el lődíj és idegenvezetői díj formájában.
• A terítékre került vad húsát, bőrét és csontjait a környékbeli falvak megkapják és felhasználják.
• Bizonyos területeken egy háztartás bevételeihez a trófea centrikus vadászat 15-20%-al járul hozzá.
A vadászat globális hatása
Száma Nemzetisége (%)
Dél-Afrika 8530 USA 57, E 8, D 5 100 53885 5000-6000
Namíbia 5363 D 35, USA 21, A 8 28,5 22462 2125
Tanzánia 1654 USA 45, E 15, F 9 27,6 7034 4328
Botswana 350 USA 80, EU 12 20 2500 1000
Zimbabwe 1874 USA 57, D 9, E 6 16 11318 n. a.
Fenntartott munkahelyek
száma
VendégvadászokOrszág
Bevétel
(millió USD)
Teríték
(egyed)
A vadászat globális hatása
• Az Európában jegyzett vadászok száma 7 millióra tehető, amely 16 milliárd Eurónyi plusz bevételt jelent az európai gazdaságnak.
• Angliában 480000 vadászt jegyeznek, ami 2 milliárd fontnyi bevételt jelent az államnak. Ez 70000 teljes munkaidős állásnak felel meg!
Vadászati jog
A vadvédelem, a vadgazdálkodás és a vadászat jogi keretei – www.njt.hu
Közvetlen hazai jogszabályok Kapcsolódó hazai jogszabályok Európai Unió jogi környezete Nemzetközi egyezmények
1996. évi LV. Törvény
a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról,
valamint a vadászatról
79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról,
valamint a vadászatról szóló 1996.
évi LV. törvény végrehajtásának
szabályairól
1996. évi LIII. Törvény
a természet védelméről
1997. évi XLVI. Törvény
az Országos Magyar
Vadászkamaráról
2004. évi XXIV. Törvény
a lőfegyverekről
2009. évi XXXVII. Törvény
az erdőkről
2011. évi CLXXV. Törvény
az egyesületi jogról
66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet
az állati eredetű élelmiszerekre
vonatkozó egyes élelmiszer-
higiéniai szabályokról
43/2011. (V. 26.) VM rendelet
az elejtett vad kezeléséről és
forgalmazásáról
126/2013. (XII. 17.) VM rendelet
a vadászvizsgát megelőző
tanfolyamról és a vadászvizsgáról
3254/91 Tanácsi Rendelet
a lábfogó csapdák Közösségben való használatának betiltására
79/409/EEC Tanácsi Irányelv
a vadon élő madarak védelméről – Madárvédelmi Irányelv
92/43/EEC Tanácsi Irányelv
a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és
növények védelméről – FFH Irányelv
92/118/EEC Tanácsi Irányelv
az állati eredetű minták és a patogének Közösségbe való
beviteléről
91/477/EEC Tanácsi Irányelv
lőfegyverek megszerzéséről és birtoklásáról
92/45/EEC Tanácsi Irányelv
a vad elejtéséről és a vad kereskedelmi forgalomba hozásának a
köz- és állategészségügyet érintő kérdéseiről
Ramsari Egyezmény (1971)
Washingtoni Egyezmény (1973)
Bonni Egyezmény (1979)
és
(AEWA-1999)
Berni Egyezmény (1979)
Riói Egyezmény (1992)
Firenzei Egyezmény (2000)
1996. évi LV. Törvény
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról,
valamint a vadászatról
• Alapelvek:
• a vad állami tulajdon
• a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan tartozéka
• a vadgazdálkodó elsődleges feladata a vad és élőhelyének védelme
• a nagy, legalább 3000 hektáros, vagy azt meghaladó vadászterületek kialakításának kényszere
1996. évi LV. Törvény
• Alapelvek:
• a vadgazdálkodási egységek feletti, nagyobb, vadgazdálkodási szempontból egységesnek tekinthető térségeken alapuló, tartamos és tervszerűvadgazdálkodás
• korábban vadgazdálkodási körzetek
• jelenleg vadgazdálkodási tájegységek
• a trófeabírálat
• a hivatásos vadász alkalmazásának kötelezettsége
• A vadászati jog a vad, valamint élőhelyének védelmével, és a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő, valamint az e törvényben meghatározottak szerint zárt téri tartás keretében tartott vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásánakgyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége
A vadászati jog
• A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat:• a természetvédelemre,
• az állat- és növényvédelemre,
• az állategészségügyre és élelmiszer-biztonságra,
• a mező- és erdőgazdálkodásra,
• a termőföld-hasznosításra,
• a vízgazdálkodásra, valamint
• a halgazdálkodásra
• vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
A vadászati jog
• A vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan tartozéka
• A vadászati jog haszonbérlője lehet:• vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (vadásztársaság);
• a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;
• a természetvédelmi kezelésért felelős központi költségvetési szerv,
• a mezőgazdasági, erdészeti, vadgazdálkodási oktatást folytató középiskola és felsőoktatási intézmény,
• a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.
• A vadászati jog alhaszonbérletbe adása tilos. Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat.
A vadászati jog
• Nagyvadfajok:
• Gímszarvas (Cervus elaphus)
• Dámszarvas (Cervus dama)
• Őz (Capreolus capreolus)
• Muflon (Ovis gmelini musimon)
• Vaddisznó (Sus scrofa)
• Szikaszarvas – Japán szika (Cervus nippon nippon)
• Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum)
Vadfajok
• Apróvadfajok:• hasznos apróvadfajok:
• Mezei nyúl (Lepus europaeus)
• Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)
• Fácán (Phasianus colchicus)
• Fogoly (Perdix perdix)
• Nyári lúd (Anser anser)
• Vetési lúd (Anser fabalis)
• Nagy lilik (Anser albifrons albifrons)
• Kanadai lúd (Branta canadensis)
• Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus)
• Tőkés réce (Anas platyrhynchos)
• Szárcsa (Fulica atra)
• Erdei szalonka (Scolopax rusticola)
• Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)
• Örvös galamb (Columba palumbus)
Vadfajok
• Apróvadfajok:• egyéb apróvadfajok:
• Házi görény (Mustela putorius)
• Nyest (Martes foina)
• Borz (Meles meles)
• Róka (Vulpes vulpes)
• Aranysakál (Canis aureus)
• Pézsmapocok (Ondathra zibethicus)
• Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)
• Mosómedve (Procyon lotor)
• Dolmányos varjú (Corvus corone cornix)
• Szarka (Pica pica)
• Szajkó (Garrulus glandarius)
Vadfajok
• A vadászati év az év március hónap első napján kezdődik és
a következő év február hónap utolsó napjáig tart.
• A vadászati idény az a naptári időszak, amely a vadászati
éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét (a
továbbiakban: vadászati idény).
Vadászidény
• Vadászterületnek minősül – hasznosítási formájától
függetlenül – az a földterület, valamint vízfelület, amelynek
kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti
határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, ahol a
vad a szükséges táplálékot megtalálja, természetes
szaporodási feltételei, valamint természetes mozgásigénye,
búvóhelye, nyugalma adott
• A vadászterület határa nem terjedhet át a vadgazdálkodási
tájegység határán
• Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület
kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni
az azon található település közigazgatási belterületét,
tanyákat, stb…
Vadászterület
• A vadászterület rendeltetése szerint vadgazdálkodási, vagy
különleges rendeltetésű lehet. • A különleges rendeltetés célja a vad génállományának
megőrzése, vagy a természetvédelmi érdekek érvényesítése
lehet.
Vadászterület
• Zárttéri vadtartás a vadászati hatóság engedélyével
folytatható.
• Zárttéri vadtartásnak minősül a fácán, fogoly, tőkés réce,
gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, illetve vaddisznó zárt
térben, szabad mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon
korlátozott vadászati, kutatási, oktatási, bemutatási,
élelmiszer-termelési célú tartása és szaporítása.
• A zárttéri nagyvadtartás vadaskertben, vadasparkban vagy
vadfarmon folytatható.
A vad zárttéri tartásának feltételei
• A vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz,
muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve
tenyésztésére kerítéssel bekerített része.
• A vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási
célra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített
területe. • Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével
lehet.
• A vadfarm vadászterületen vagy vadászterületnek nem
minősülő földterületen élelmiszer előállítása céljából a
korábban felsorolt nagyvadfajok tartására szolgáló
létesítmény. • Vadfarmon vadászni tilos.
A vad zárttéri tartásának feltételei
• Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett
eszközzel, vagy ragadozó madárral, illetve magyar
agárral és engedélyezett módon vadász által,
vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására
irányuló tevékenység.
• Vadásznak tekintjük azt a személyt, aki vadászati
tevékenységet folytathat.
A vadászat
• Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati
engedély birtokában az a természetes személy folytathat, aki:• vadászlőfegyverrel való vadászat esetén vadászlőfegyver-
tartási engedéllyel
• ragadozó madárral való vadászat esetén a természetvédelmi
hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel
• elöltöltő fegyverrel való vadászat esetén az elöltöltő fegyver
vadászati célú használatára jogosító engedéllyel
• vadászíjjal való vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító
kiegészítő vizsgával
• magyar agárral való vadászat esetén agarászatra feljogosító
kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral
rendelkezik.
A vadászat
• Vadászjegyet válthat az a személy aki:• magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik
• tizennyolcadik életévét betöltötte
• eredményes vadászvizsgát tett
• nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt
• érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik
• A vadászjegyet a Vadászkamara állítja ki.
• Öt évre szól, évente érvényesíteni kell
• A vadászjegy Magyarország területén jogosít vadászatra.
Vadászjegy
• Vadászati engedélyt az a személy kaphat aki:• magyarországi állandó lakóhellyel nem rendelkezik
• tizennyolcadik életévét betöltötte
• nem áll vadászati engedélyt visszavonó határozat hatálya alatt
• rendelkezik:• bérvadászati szerződéssel vagy vendégvadászati meghívással
• vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár behozatali engedéllyel,
vagy állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt
vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedéllyel
• érvényes vadászati felelősségbiztosítással
• A vadászati engedély az abban megjelölt vadászatra jogosult
vadászterületén jogosít vadászatra.
• A vadászati engedélyt a kamara legfeljebb egy évre állítja ki.
Vadászati engedély
• Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és
azt megelőző tanfolyam eredményes elvégzését követően, a
kamara által megbízott bizottság előtt lehet tenni.
• A vizsgát megelőző tanfolyam szervezésére az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a
vadászati hatóság ad engedélyt.
• A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával,
továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti
ismeretekből, valamint sörétes és golyós
vadászlőfegyverekről szóló elméleti részből és gyakorlati
vadászlövészetből áll.
Vadászvizsga
• Szabad terület:• A vad az állam tulajdonában van
• A vadászterületen elejtett, elfogott vad (ideértve annak
trófeáját is), a hullatott agancs, a szárnyas vad jogszerűen
gyűjtött tojása, az elhullott vad teteme a vadászatra jogosult
tulajdonába kerül
• A más vadászterületről átváltott sebzett vad a sebzés helye
szerinti vadászatra jogosult tulajdonába kerül, ha – a
vadászatra jogosult előzetes tájékoztatásával – utánkeresés
során ejtik el, vagy elhullottan fellelik
• A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a
hullatott agancs annak a vadászatra jogosultnak tulajdonába
kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. Kétség
esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi
vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni
A vad tulajdonjoga
• Zárt terület:• A vadaskertben, a vadasparkban, a vadfarmon és az
apróvadtartó és -szaporító telepen (a továbbiakban együtt:
zárttéri vadtartó létesítmény) jogszerűen tartott vad – a
vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában –
a zárttéri vadtartó létesítmény üzemeltetőjének tulajdonában
van
A vad tulajdonjoga
• tiltott vadászati eszközzel
• tiltott vadászati módon
• vadászati tilalmi időben
• vadászati kíméleti területen
• vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén
A vad és élőhelyének védelme
érdekében tilos vadászni
• mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző
• számszeríj
• lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz
• hurok, horog, madárlép, verem
• működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív
háló
• elöltöltő fegyver használata nem egyéni vadászatra
• önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver
• vak, illetve megcsonkított élő csali állat
• áramütést előidéző elektromos eszközök
• emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a
robbanószerek
• elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai
lövésre alkalmas célzóeszközök
• mérgezett vagy altató csalétkek
A törvény alkalmazásában tiltott
vadászati eszköznek minősül
• A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben
meghatározott módon lehet.
• A törvény alkalmazásában tiltott vadászati módnak minősül :
• vadászati idénytől függetlenül az olyan időpontban
történő vadászat, amikor a vad menekülési lehetősége
bármilyen természeti ok miatt jelentősen korlátozott;
Vadászati módok
• Egyéni vadászatnak minősül:
• cserkelés
• les
• barkácsolás
• vízijárműből történő vadászat
• egyéni apróvad vadászat
• solymászat
• agarászat
• Társasvadászat: (három vagy több vadász vesz részt)
• nagyvad terelő- és hajtóvadászata
• apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata
Vadászati módok
• A vadászatra jogosult legkésőbb a vadfaj trófeás egyedének vadászati
idényét követő harminc napon belül köteles a vadászati hatóságnak
trófeabírálat céljából bemutatni a vadászati idényben vadászjeggyel
rendelkező vadász által elejtett gímszarvas, dámszarvas és őz agancsát,
valamint a muflon csigáját.
• A vadászatra jogosult köteles a vadászjeggyel rendelkező vadász által
elejtett vaddisznó tizenhat centiméternél hosszabb agyarát –
legkésőbb az elejtés szerinti vadászati év végét követő hónap utolsó
napjáig – a vadászati hatóságnál trófeabírálat céljából bemutatni.
• Amennyiben a vadat vadászati engedéllyel rendelkező vadász ejti el, a
vadászatra jogosult a vad trófeáját annak elejtésétől számított harminc
napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál köteles
bemutatni.
• A trófeabírálat céljából történő bemutatási kötelezettség kiterjed az
elhullott egyedek trófeájára is.
Trófeabírálat
• A vadászati hatóság szabja ki határozat formájában
• vadgazdálkodási bírság → vadászatra jogosult fizeti
• pl: vadásztársaság, erdőgazdálkodó, stb.
• vadvédelmi bírság → természetes személy fizeti
• pl.: vadász, földhasználó, orvvadász, stb.
A vadgazdálkodási és vadvédelmi bírság
• A vadászatra jogosult az e törvényben foglaltak alapján
köteles a vad által okozott kárt (a továbbiakban: vadkár) a
károsultnak megtéríteni.
• Vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a
vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az
erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán
által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az
erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz
százalékot (a továbbiakban: természetes önfenntartási érték)
meghaladó része.
Felelősség a vadkárért
• A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal
vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára
jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás
bekövetkezett, illetve akinek vadászterületéről a vad
kiváltott.
• A vadászatra jogosult a vadászható állat által okozott kárért
való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai
alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson
kívül másnak okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a
vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a
vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység
folytatásán kívül eső okot kell tekinteni.
Felelősség a vadkárért
• A hivatásos vadász a vadgazdálkodási üzemtervben és az
éves vadgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtásának
szakirányítójaként a vadgazdálkodással összefüggő feladatok
szakszerű ellátását végzi.
• Hivatásos vadász az a természetes személy lehet, aki
rendelkezik:• legalább középfokú szakirányú végzettséggel
• vadászlőfegyver-tartási engedéllyel
• a rendőrség által kiadott szolgálati igazolvánnyal és szolgálati
jelvénnyel
• a vadászati hatóság által hitelesített szolgálati naplóval
• vadászkamarai tagsággal
• vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar
Vadászkamara hivatásos vadászként nyilvántartásba vett
Hivatásos vadász alkalmazása
• A vadászatra jogosult vadászterületenként legalább egy
hivatásos vadászt köteles alkalmazni.
• A vadászatra jogosult a négyezer hektárt meghaladó
vadászterület esetében minden megkezdett négyezer hektár
után egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni.
• Egy hivatásos vadász kizárólag egy vadászatra jogosult
alkalmazásában állhat.
Hivatásos vadász alkalmazása
• kezdeményezheti a vadászati jog kényszerhasznosítását;
• közreműködik a zárttéri vadtartás jogszerűségének ellenőrzésében;
• tagként részt vesz a vadászvizsga bizottság munkájában;
• közreműködik a hivatásos vadász jogszerű alkalmazási
feltételeinek ellenőrzésében;
• közreműködik a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység
hatósági ellenőrzésében;
• javaslatot tesz a vadászati tilalom elrendelésére;
• javaslatot tesz vadászati kíméleti területté történő nyilvánításra;
• irányítja a hatósági vadászatot;
• javaslatot tesz a vadgazdálkodási üzemterv tartalmára;
• részt vesz a vg. üzemtervek időszakos felülvizsgálatában
• kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, a vadászati
érdekképviseleti szervekkel, a tulajdonosi közösség
képviselőjével, a vadászati és természetvédelmi hatósággal,
valamint a nemzeti park igazgatósággal.
Tájegységi fővadászszakirányítási feladatok
• segíti a vadászatra jogosultat és a gazdálkodót a
vadkármegelőzésben és vadkárelhárításban;
• a vadászatra jogosultat segíti a szakszerű vadkár felmérési és
térítési eljárásban;
• közreműködik a hivatásos vadászok szakmai
tájékoztatásában, továbbképzésében;
• közreműködik a vadászatra jogosultak és a gazdálkodók
időszakos szakmai tájékoztatásában, továbbképzésében;
• segíti a szakszerű vadgazdálkodást és vadállomány-
hasznosítást;
• a vadászatra jogosult meghívása esetén részt vesz a
vadászatra jogosult éves közgyűlésén;
• a vadászatra jogosultnak szakmai segítséget nyújt az éves
vadgazdálkodási terv kidolgozásában
Tájegységi fővadászszaktanácsadási feladatok