1
TDK-dolgozat
Gál Tímea
Schnek Zsófia
BA
2012
2
A zöldebb városokért
Green city developement
Kézirat lezárása: 2012.11.08.
3
A zöldebb városokért
A TDK dolgozatunkban a zöld városfejlesztésekről, környezettudatos életmódról,
valamint ezek fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulásáról szeretnénk írni.
Az első, bevezető részben kifejtjük, hogy mit is jelent a napjainkban oly gyakran
használt „zöld városfejlesztés” kifejezés. Összefoglaljuk az előnyeit, illetve az esetleges
hátrányait ezeknek a fejlesztési programoknak, valamint kitérünk arra, hogy miért
szükségesek ezek a programok.
A második részben ismertetjük az Európai Unió 2010-ben indított European Green
Capital elnevezésű díját, melyet minden évben az a város viselhet, amely példaként
szolgálhat az európai városoknak azáltal, hogy lakosainak magas életszínvonalat és
gazdasági növekedést tud biztosítani, miközben a környezet védelmét is szem előtt tartja.
A harmadik részben Magyarországra fektetjük a hangsúlyt. Először arra térünk ki,
hogy hazánkban mely városokban valósultak már meg hasonló tervek, majd pedig
Miskolc sajátosságait emeljük ki. Megvizsgáljuk milyen lehetőségeket látunk mi a
városunkban, mint például a geotermikus energia, szél energia, napenergia alkalmazása,
parkok létrehozása, hibrid buszok használata, város körüli parkoló építése. Diagramokkal,
ásványkincs térképekkel szeretnénk még szemléletesebbé tenni ezt a részt, felhasználva a
városi fejlesztésekről szóló újságcikkeket. Szeretnénk felmérni, hogy a városban milyen
feltételek szükségesek a különböző fejlesztésekhez, milyen forrásokból lehetne
finanszírozási alapot megteremteni. Kitérünk arra is, hogy a már megvalósult
fejlesztéseknek milyen előnyei vannak a város számára, illetve, hogy az emberek
hozzáállásában milyen változások szükségesek a sikeres programokhoz.
4
Green city development
In our topic we write about Green city development, sustainable development and
enviromentally friendly lifestyle.
In the first part we write about Green City Movement. We detail the advantages of
this programme and show why they are necessary.
In the second part we write about European Green Capital Award. We highlight
the winner cities and their programmes, which show good examples to other cities. We
also detail the succesful economy of these cities.
In the third part we put the emphasis on Hungary. We introduce cities, which have
already put enviroment projects into practice. Then we highlight Miskolc, and its
possibilites. We write about geothermal energy, wind power and solar energy. Moreover,
we present the creation of parks, the method of using hybrid buses, the reduction of car
traffic and the advantages of these. We illustrate the effects on diagrams. We demonstrate
how we can reach successfully these projects.
5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ............................................................................................................................. 1
1. A Green City Mozgalom alapításának okai és előnyei ................................................. 2
1.1 Az alapítás .................................................................................................................. 2
1.2 A mozgalom előnyei .................................................................................................. 4
a) Fizikai és lelki hatások .......................................................................................... 5
b) Gazdasági hatások ................................................................................................. 6
c) Társadalmi hatások ................................................................................................ 6
1.3 Finanszírozás lehetősége ............................................................................................ 7
2. Európa Zöld Fővárosa Díj ............................................................................................ 9
2.1 Stockholm (2010) ..................................................................................................... 10
a) Sustainable Study Visit Programme .................................................................... 10
b) Mobilitás, közlekedés .......................................................................................... 11
c) Városfejlesztés- és újítás ..................................................................................... 12
d) Hulladékgazdálkodás .......................................................................................... 14
e) Távfűtés és -hűtés ................................................................................................ 14
f) Vízgazdálkodás ................................................................................................... 15
2.3 Hamburg (2011) ....................................................................................................... 15
a) Energiatakarékosság ............................................................................................ 15
b) Kiváló tömegközlekedés ..................................................................................... 16
c) „Ötletvonat” (‟Train of Ideas‟) ............................................................................ 16
2.4 Vitoria Gasteiz (2012) .............................................................................................. 18
a) Vízgazdálkodás ................................................................................................... 18
b) A „Zöld gyűrű” projekt ....................................................................................... 19
2.5 Nantes (2013) ........................................................................................................... 20
a) Közlekedéspolitika .............................................................................................. 20
2.6 Koppenhága (2014) .................................................................................................. 20
a) Szén-dioxid mentesség 2050-re .......................................................................... 21
3. Zöld Magyarország ..................................................................................................... 23
3.1. Budapest .................................................................................................................. 23
a) Ferencváros ......................................................................................................... 24
b) Öko-játszótér ....................................................................................................... 25
c) Lánchíd Park ....................................................................................................... 25
6
d) Szent István Park ................................................................................................. 26
e) Naplás-tó ............................................................................................................. 26
3.2 Nemesvámos ............................................................................................................ 27
3.3 Eger .......................................................................................................................... 29
3.4 Miskolc ..................................................................................................................... 30
a) Panelprogram ...................................................................................................... 30
b) Zöld Nyíl Projekt ................................................................................................. 32
c) Buszok korszerűsítése ......................................................................................... 34
d) Hibrid autók ......................................................................................................... 35
e) Geotermikus energiaforrás .................................................................................. 36
Összefoglalás .................................................................................................................. 37
Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 39
7
Ábrajegyzék
1. ábra A különböző hatások térképen megjelölve .............................................................. 7
2.ábra Stockholmi hulladékgazdálkodási rendszer (2008) ................................................ 14
3. ábra: Az „Ötletvonat”' útvonala ..................................................................................... 16
4. ábra Train of Ideas ......................................................................................................... 17
5. ábra Zöld gyűrű projekt ................................................................................................. 19
6. ábra A szavazatok megoszlása a villamosokra szavazók között ................................... 33
7. ábra A nyertes villamos ................................................................................................ 33
1. táblázat Az Európa Zöld Fővárosa díjat elnyerő városok projektjei .............................. 22
1
BEVEZETÉS
A TDK dolgozatunk témájának a zöld városfejlesztéseket választottuk. A 21.
század egyik megoldásra váró globális problémája Földünk erőforrásainak
kizsákmányolása. Egyre több embert foglalkoztat ez a téma, mivel jelenleg a Föld az
egyetlen bolygó, ahol élni tudunk. A környezetszennyezés mértéke még mindig sokkal
nagyobb, mint a környezetvédelem elterjedése. Napjainkban egyre több és több megoldás
születik a környezeti problémákra, ennek ellenére ezek a megoldások nem olyan
gyorsasággal valósulnak meg, mint az szükségszerű lenne. Ennek több oka is van: nem
csak a finanszírozás okoz nehézségeket, hanem az emberek hozzáállása is. Éppen ezért
tartjuk fontosnak, hogy a mi generációnk a környezetvédelmet nem csak, mint lehetőséget
lássa, hanem, mint kulcsfontosságú feladatot. Ezen kívül fontos feladataink közé tartozik,
hogy a következő nemzedéket úgy neveljük, hogy számukra a környezetvédelem fogalma
alapvető jelentéssel bírjon. Valamint a mi kötelességünk, hogy egy élhető Földet
biztosítsunk gyermekeink számára. Véleményünk szerint az embereknek először saját
lakóhelyükön kellene környezettudatos életmódot folytatniuk éppen ezért értünk egyet a
zöld városfejlesztések projektekkel.
2
1. A GREEN CITY MOZGALOM ALAPÍTÁSÁNAK OKAI
ÉS ELŐNYEI
Az első, bevezető részben kifejtjük, hogy mit is jelent a napjainkban oly gyakran
használt „zöld városfejlesztés” kifejezés. Összefoglaljuk az előnyeit, illetve az esetleges
hátrányait ezeknek a fejlesztési programoknak, valamint kitérünk arra, hogy miért
szükségesek ezek a programok.
1.1 Az alapítás
A Green City mozgalom európai kezdeményezés, melynek célja a városi
életminőség javítása zöld területek létrehozásával illetve karbantartásával.
A zöld város kifejezés alatt, azokat a városokat értjük, amelyek arra törekszenek, hogy a
szolgáltatásaikat minél környezetkímélőbb módon valósítsák meg. „A "zöld város"
koncepció alapja, hogy a zöldfelületek létrehozása olyan befektetés, mely gazdasági,
társadalmi és környezeti hasznot hoz, országos szinten éppúgy, mint az egyén szintjén.”
(Green City [a])
Maga a Green City mozgalom Hollandiából ered. Az európai országok közül
ugyanis ennek az országnak kellett először szembenéznie az urbanizáció
következményeivel. Jóléti állam révén az országnak egyre nagyobb lakosságot kellett
ellátnia. A legnagyobb probléma Hollandia területi adottságaival volt, hiszen az ország
nem volt képes egyszerre lakóhelyet biztosítani az egyre több lakos számára, valamint a
zöldterületeket fenntartani. További problémát jelentett a költségek megteremtése a zöld
területek létrehozásához és fenntartásához. A mozgalmat a Plant Publicity Holland nevű
szervezet hívta életre a 2002-ben megrendezett Floriade Nemzetközi Kertészeti Kiállítás
alkalmával.(Green City [b]) „A mozgalom arra a kérdésre kezdett választ keresni, hogy
kimutatható-e pénzesített haszon a megfelelően tervezett, épített és fenntartott
zöldfelületek létesítése kapcsán?” (Green City [b])
A holland mozgalom hatására további európai országokban is elindult ez a fajta
városfejlesztés. Különböző országok különböző nevek alatt csatlakoztak a Green City
mozgalomhoz, Németország Die Grüne Stadt-ként, Franciaország pedig Cité Verte név
3
alatt csatlakozott. Európai szintű koordinálásukat az Európai Kertépítő Szövetség (ELCA)
vállalta. (Green City[b]) „A belépő tagországok vállalják a paradigmaváltáshoz szükséges
alapok megteremtését: a növények és zöldterületek jelenlegi hibás “költséges dekoráció”
percepcióját alapos tudományos adatmegosztás, kutatások révén az “értékes gazdasági és
szociális alapigény” szintjére emelik vissza.” (Green City [b])
A tagországok kötelezettségeit az alapító irat 2. cikke tartalmazza: A Green City
mozgalom tagországai szabadon tevékenykedhetnek egyes területeken, ilyen a városi
zöldítés, azonban közös kötelezettségeiket is teljesíteniük kell, mint például egy saját
nonprofit szervezet létrehozása, melynek feladata a kutatások végzése. További
kötelezettségük még a Green City Tanács létrehozása, amely a zöld szakma számára a
téma fórumaként szolgál. (Green City [c])
Az egyezmény céljáról az 1. cikkben lehet olvasni, amelyben a tagországok abban
állapodnak meg, hogy a GREEN CITY mozgalom által elősegítsék az együttműködést
egymás között. További érdekük, hogy az emberekben tudatosítsák a zöldterületek
értékét, valamint arra ösztönzik az embereket, hogy támogassák és vegyenek részt
ezekben a programokban, ezáltal előremozdítva az európai városok zöldítését. E cél
elérése érdekében a mozgalom vezetői tájékoztatják a gazdasági és politikai
döntéshozókat, valamint a civil szférát a zöld területek pozitív hatásairól, mint például az
életminőség javulása, jólét növelése és a természeti erőforrások megóvása. (Green City
[c])
Tovább bővítve a Green City mozgalom alapító okiratát a Milánói Charta
aláírásával Magyarország is csatlakozott 2010-ben az európai Green City Mozgalomhoz
Hollandia, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország után. A
Milánói Zöld Charta-ban Magyarország és a további 5 ország ezeket a pontokat fogadta
el:
1. A program a közterületeket egyenértékűnek tartja a magánterületekkel. Ennek
lényege, hogy nem csak a zöld területekre koncentrál, hanem a közterületek többi
alkotóira is. Ilyenek az épületek, utak, valamint a víz infrastruktúrája is.
2. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a gyalogos közlekedés fokozása növeli a
zöldterületek elérését, valamint értékeit. Mivel az autók és buszok teljes kizárása a
városokból lehetetlen, ezért javítani kell a tömegközlekedési eszközök szén-dioxid
kibocsátását.
4
3. A zöld városfejlesztések további célja, hogy a városok versenyképességét, belső
piacát növeljék.
4. A fák telepítése szintén hozzájárul az életminőség javulásához, mivel oxigént
termelnek, szén-dioxidot kötnek meg ezzel tisztítva a levegőt.
5. Az épületeken létrehozott tetőkertek úgy nevezett „zöld tetők” növelik az
energiahatékonyságot.
6. Fontos, hogy az emberek számára megteremtsék a lehetőségeket, amelyekkel
ők is hozzájárulnak a hétköznapokban a fejlesztésekhez. Ilyen például a szelektív
hulladékgyűjtés, valamint a megújuló energiaforrások használata.
7. A zöld területek létrehozásánál a távolság is mérvadó. Fontos, hogy a
városlakóknak 300 méteren belül elérhető legyen egy park vagy hasonló zöld terület.
8. Továbbá a városkörnyéki mezőgazdaság is nagy előnnyel bír a városok
életében, mivel képes ellátni a várost élelmiszerrel, amelyhez a városlakók a távolság
miatt olcsóbban juthatnak hozzá.
9. Végezetül pedig a résztvevő országok egy új fa ültetésével szimbolizálják
elkötelezettségüket az újítások iránt.
(Green City [d])
1.2 A mozgalom előnyei
A Milánói Charta magában foglalja a program számos pozitívumát, azonban
ahhoz, hogy megértsük a kezdeményezés valódi szükségét és célját érdemesebb jobban
kifejteni ezt a témát.
Az egyik legfontosabb érték az ember számára az egészség, éppen ezért nagyon
fontos ezen érték megőrzése. Ebben nem csak étkezésünk, szabadidős tevékenységeink
meghatározóak, ezeken kívül az egyik legnagyobb befolyásoló tényező a környezet. Az
emberek többsége városokban telepedett le. Érthető okokból választották a nagyvárosokat
a csendes vidéki élet helyett. A város olyan előnyökkel bír, mint például a
munkalehetőségek sokasága, albérletek kínálata, illetve gyors tömegközlekedés. A
pozitívumok megjelenésével arányosan nőttek a viszontagságok is, a legtöbb kárt pedig a
környezet szenvedi. Az egyre nagyobb és nagyobb lakóparkok és áruházak a zöld
területek csökkenését eredményezik. Továbbá a közlekedés szerepe az emberek életében
elengedhetetlenné vált, azonban ezzel együtt a káros anyagok (szén-dioxid) megjelenése
5
is növekedett. Az egyre nagyobb mértékű levegőszennyezettség komoly fizikai
megbetegedésekhez vezethet, mint például szív és érrendszeri problémák vagy
tüdőbetegségek. Éppen az e fajta a problémákra keres megoldást a zöld mozgalom. A
következő részekben példákkal szemléltetjük a megoldások hatékonyságát. (Green City
[a])
a) Fizikai és lelki hatások
A már említett fizikai betegségek megelőzése érdekében a városokban az elsődleges
szempont a levegő minőségének javítása. A leghatékonyabb módja ennek a fák ültetése,
hiszen a fák rendkívül jól megszűrik a levegőt a különböző szennyezőanyagoktól. Ezek a
növények további módon is javítják a levegő minőségét. A fák levelei párologtatással
nem csak a levegőt hűtik, de tisztító légáramlatokat is generálnak. Továbbá szén-dioxid
megkötő és oxigéntermelő képességeikkel az üvegházhatás ellen is dolgoznak. Kimutatott
tény, hogy a fásított utcák finompor szennyezettsége negyed akkora, mint a fasor nélküli
utcáké. (GreenCity [a])
A fásításnak sokkal több előnye van, mint gondolnánk. Megfelelő elhelyezéssel
épületeket árnyékosíthatnak, ezzel jobb klímát biztosítva számos ingatlannak. Továbbá
védelmező funkciót töltenek be, lombozatukkal a szél nyíróhatását képesek csökkenteni,
ezzel pedig az épületek károsodását minimalizálják. Az emberek számára a legnagyobb
előnyt nyáron nyújtják, amikor a lebetonozott városokban a hőmérséklet a negyven fokot
is meghaladhatja. Nem utolsó sorban egyik jelentős előnye a növényeknek, hogy
zajcsökkentő hatással bírnak. (Szépházak)
Bár sokan nem gondolnák, de a zöld területek nem csak fizikai, hanem lelki
egészségünket is elősegítik. Ezt a tényt tanulmányokkal, kutatásokkal bizonyították.
Kimutatták, hogy a kórházban töltött napok száma 10%-kal csökken, ha a beteg zöld
környezetre néző kórteremben tartózkodik. Valamint tanulmányok szintén
megállapították, hogy a stressz betegségek kezelésére fordított költség csökkenthető, ha a
növényzetet tudatosan alkalmazzák. Ezáltal enyhíthető a munkahelyi stressz is, ha a
megfelelő zöldítéseket alkalmazzák a munkahelyeken. További felmérések kimutatták,
hogy zöld környezetben az emberek koncentrálóképessége nő. Kutatók összehasonlították
a növényzettel körbevett munkahelyen dolgozók teljesítményét a növényzet nélküli
térben dolgozó munkatársaik teljesítményével. Azok a dolgozók, akik zöld környezettel
6
körülvett munkahelyen végzik munkájukat, 12%-kal gyorsabb reakcióképességet
mutattak. Továbbá nem csak általános közérzetük javult, de a vérnyomásuk is
alacsonyabb lett. A zöld környezet nem csak munkahelyünkön, de lakóhelyünkön is
pozitív hatással bír. Vizsgálatok kimutatták, hogy minél zöldebb a lakókörnyezet, annál
kevesebb a regisztrált fizikai vagy mentális betegség a lakók között. (Green City [a])
b) Gazdasági hatások
Gazdasági szempontból sem mindegy, hogy az ingatlanunkat milyen környezet
veszi körül. Szintén kutatások kimutatták, hogy az ingatlan piaci értéke nő, ha az
valamilyen természetes környezetben van elhelyezve. Ha egy ingatlan zöld területre néz,
vagy közelében park található, értéke akár 33%-kal is nőhet. Vízparti ingatlanoknál 28%-
os ingatlanérték növekedésről beszélhetünk. További értéknövekedés figyelhető meg, ha
az ingatlan hőháztartása növényekkel van szabályozva, tehát energiatakarékossá tesszük
az ingatlant. Ezen programok létrehozásához munkaerőre van szükség, ezért a
munkanélküliség csökkentése is fontos gazdasági hatás. (Green City [a])
c) Társadalmi hatások
A társadalmi hatásokat is figyelembe kell vennünk, ha a pozitív eredményekről
beszélünk. Egy chicagói kutatás szerint növényekkel teli, fás lakókörnyezetben a családok
több időt töltenek a szabadban, például a fák árnyékában játszva vagy beszélgetve. Ezzel
ellentétben nem szívesen töltik szabadidejűket intenzíven napsütötte lakókörnyezetben.
(Green City [a]). Egy- egy park szociális szempontból is sokat nyújt a lakosság számára.
A parkok az érintkezés színtereként szolgálnak, ahol az emberek kapcsolatokat
alakíthatnak ki, valamint szabadidős programok iránti érdeklődésüket is fokozhatják, a
szabadban szervezett programokkal. (Szépházak)
7
A következő ábra jól szemlélteti a zöldítés hatásait összehasonlítva a város azon részével,
ahol nem találhatóak zöld területek. Látható, hogy a társadalmi elidegenedés csökken,
amely a parkok pozitív hatásának tudható, illetve, hogy az emberek szívesebben
mozdulnak ki, ha zöld környezet veszi őket körül. Szintén megfigyelhető az ábrán, hogy
zöld környezetbe helyezve az ingatlanok értéke 5-35%-kal nőhet. A fásítások hatására a
levegőszennyezés 50-75%-kal csökken, hiszen a fák szén-dioxid megkötésre képesek. A
fent említett munkahelyen történő pozitív változásoknak köszönhető az
alulfoglalkoztatottság csökkenése. Míg a zöldterületeken lévő ingatlanok hűtési fűtési
költségei 10-40%-kal csökkentek, addig a zöldterületeken kívül lévő épületek költségei
nőttek. A stressz betegségek aránya is 10-20%-kal csökkent a zöld övezetben lakók
között. A növények zajcsökkentő képességének hatására a zöld övezetek terültén 5-20%-
kal csökkent a zajszennyezettség mértéke. Mindezek mellett érdekes, hogy ezeken a
területeken a bűnözés és vandalizmus is csökkent.
1.3 Finanszírozás lehetősége
Ezeket a pozitívumokat figyelembe véve, felmerülhet bennük a kérdés, mégis
mennyi tőkére van szükség, ha tényleg elterjedtebbé szeretnénk tenni ezt a mozgalmat és
az elképzeléseket a gyakorlatban is alkalmazni szeretnénk. A zöld mozgalom célja, hogy
a fenntartható elveket úgy érvényesítsék, hogy azok gazdasági szempontból is sikeresek
legyenek. (Green City [a])
1. ábra A különböző hatások térképen megjelölve
Forrás: Green City [h] (Letöltve: 2012.10.15.)
F
forrás: green city (letöltve:2012.10.15.)
8
Ehhez önkormányzatok és vállalatok közreműködésére is szükség van. A közös munka
eredménye, hogy élhetőbb életterek, fenntarthatóbb települések jönnek létre. A
finanszírozás lehetőségeit és kötelezettségeit a mozgalom alapítóiratának 5. cikke
tárgyalja: A tagoknak külön szerződést kell kötniük a finanszírozás módjáról, ha olyan
tevékenységről döntenek, amelyek közös anyagi alapokat igényelnek. Éppen ezért a
partnerek ellenőrzik a finanszírozás lehetőségeit. (Green City [c])
De milyen gazdasági előnyöket nyújt egy vállalatnak, önkormányzatnak, ha csatlakozik a
Zöld mozgalom programjaihoz? Természetes módon a gazdasági szereplőket a profit
orientáltság vezeti, látniuk kell, hogy a fejlesztési tervek milyen gazdasági előnyöket
nyújtanak számukra. Az önkormányzatok szempontjából jó érv lehet a parkok
turistavonzó képessége. A turistákból származó bevétel növeli a város felhasználható
pénzbeli alapjait. Továbbá az egyik legfontosabb egy város gazdaságos fenntartásában az
energiafelhasználás. A városok vezetői minél alacsonyabb költségeket próbálnak
ráfordítani a város energiaellátására. A vállalkozók számára pedig jó példa a már említett
ingatlanok érteke, mi szerint a zöld területekkel körülvett ingatlanok ára növekszik, amely
jelentős fellendülést jelenthet az ingatlanpiacon. Továbbá a szén-dioxid kibocsátáson
alapuló gazdaságban erős érvnek számít az ebből eredendő új piaci lehetőségek.
(Szépházak)
A felsorolt okokat, hatásokat, pozitívumokat figyelembe véve, érthetővé válik, hogy a
Green City mozgalom alapelvei széleskörűek. „A Green City alapelvek ezen tudományos
és gazdasági adatokkal alátámasztott előnyök összetett rendszerére épülnek, s kertészeti
és tájépítészeti szaktudással kiegészülve megoldást kínálnak településeink égető
problémáira.” (Green City [a])
9
2. EURÓPA ZÖLD FŐVÁROSA DÍJ
(EUROPEAN GREEN CAPITAL AWARD)
Ebben a részben az Európa Zöld Fővárosa Díj megalapításának történetéről,
valamint a díjat elnyerő városokról lesz szó, amelyek számtalan említésre méltó dolgot
értek el a környezetvédelem terén és így pozitív példaként viselhetik a Zöld Főváros
címet. A díj legfontosabb célja, az európai városok ösztönzése a „zöld” fejlesztések terén
egy egészséges versenyhelyzet megteremtésével.
Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen megnőtt a környezetszennyezés
mértéke, amely a 2. ipari forradalomhoz köthető gyárépítéseknek, iparosodó városoknak
és az egyre nagyobb mértékű autóhasználatnak köszönhető. Szerencsére napjainkban
egyre többen próbálnak megoldást találni ezen környezeti problémák leküzdésére. Ennek
érdekében szervezetek létesülnek, vagy olyan motivációs díjak jönnek létre, mint az
Európa Zöld Fővárosa Díj.
A díj megalapításának ötlete Tallinnban (Észtország) született meg 2006 májusában,
amikor az akkori polgármester felhívására tartott konferencián az Észt Városok
Egyesülete és 11 európai ország 15 városának képviselője aláírta az úgynevezett Tallinn
Memorandumot. (European Commission [a])
Az aláíró városok:
Tallinn, Tartu (Észtország)
Vilnius (Litvánia)
Riga (Lettország)
Helsinki, Kotka (Finnország)
Berlin, Kiel (Németország)
Dartford, Glasgow (Egyesült Királyság)
Prága (Csehország)
Varsó (Lengyelország)
Bécs (Ausztria)
Ljubljana (Szlovénia)
Madrid (Spanyolország). (Tallinn Memorandum [2006])
10
2010-től a pályázatot minden évben egy európai város nyeri el, mely megfelel a díj
szigorú követelményeinek. Az a város érdemelheti ki az Európai Zöld Főváros címet,
mely pontos dokumentációval rendelkezik a magas környezetvédelmi normák eléréséről,
elkötelezetten követi céljait a környezetvédelmi fejlesztések és a fenntartható fejlődés
terén, valamint példaként szolgál a többi városnak. A következő részben megvizsgáljuk,
milyen fejlesztéseknek köszönhetően kaphatták meg a kitüntetést az eddigi nyertes
városok. (European Commission [a])
2.1 Stockholm (2010)
Elsőként Svédország fővárosa, Stockholm nyerte el a díjat 2010-ben. A zajszennyezés
csökkentése, a víztisztítás, innovatív hulladékkezelés csak néhány, a város által teljesített
elvárásokból. 2010-re sikerült elérniük, hogy a lakosság 95%-ának környezetében 300
méteren belül elérhető valamilyen zöld terület. Az egyik legjelentősebb előrehaladás a
közlekedés terén látható. A legtöbb buszt, vonatot, autót megújuló energiaforrásokkal
működtetik, melyek a környezetet lényegesen jobban kímélik, mint az általánosan
használt üzemanyagok. 1990 óta mintegy 25%-kal csökkent az üvegházhatást okozó
gázok kibocsátása, mely jelentős előrehaladás. 2050-re azt remélik, sikerül a környezetre
káros üzemanyagok használatát 0%-ra csökkenteniük. (European Commission [b])
a) Sustainable Study Visit Programme
Az előrehaladások bemutatása céljából a város 2010-ben egy egyedülálló
programot hozott létre Professional Study Visit Programme címen. Ez a program átfogó
betekintési lehetőséget nyújt azon látogatók számára, akik többet szeretnének tudni a
város működéséről, fejlődéséről. A program céljai között szerepel a más városokkal való
kapcsolat megszilárdítása, az egymástól való tanulás lehetőségének megteremtése,
valamint a tapasztalatok megosztása, hogy felhívja a helyi és nemzetközi figyelmet a
környezetvédelem fontosságára. (European Commission [b])
11
A következőkben megvizsgáljuk az említett program öt prioritási területén elért
eredményeket, melyek a közlekedést, városfejlesztést, hulladékgazdálkodást, távfűtést és
-hűtést és a vízgazdálkodást foglalják magukba.
b) Mobilitás, közlekedés
A közlekedésen belül kiemelt szerepet kapott a kerékpár használatának elősegítése, a
dugódíj vagy útvám bevezetése és a környezetbarát járművek használata.
Kerékpár program
Stockholm Skandinávia leggyorsabban növekvő régiója. Ennek következtében sok
kihívással kell megküzdenie, melyek közül az egyik az üvegházhatásért felelős gázok
kibocsátásának csökkentése. A munkahelyek többsége északon, míg a dolgozók lakhelye
többnyire a város déli részén fekszik. Nyilvánvalóan mindenki a lehető leggyorsabban
szeretne eljutni otthonából munkahelyére vagy az iskolába. A népesség növekedésével
egyre nő az igény az infrastruktúra fejlesztésére (jobb minőségű utak, tömegközlekedés
fejlesztése). Az elmúlt 3 évben Stockholm városa vezető szerepet vállalt ezen igények
kielégítése érdekében. A kerékpárosok száma 75%-kal nőt az elmúlt évtizedben és
760km-es bicikliút hálózat kiépítésére került sor. A „kerékpár program” keretén belül
építik a kerékpárhálózatot, valamint fejlesztik a már meglévő kerékpárutakat, a
közlekedést közlekedési lámpákkal, parkolóhelyekkel teszik könnyebbé.
Stokholm ma külön központot működtet a közlekedés ellenőrzésére (Traffic
Management Centre), amely percre kész információkkal szolgál az embereknek, ezeket
rádión vagy interneten keresztül közvetítik. (International Stockholm [a])
Dugódíj
Stockholm fejlett adórendszerrel rendelkezik a környezetvédelem megvalósításának
érdekében. A városközpontba a munkanapokon, nappal be- és kiáramló járművek
vezetőinek 2006-tól adót kell fizetniük. A svéd rendszámú autókat regisztrálják a kiépített
állomásoknál, az adót pedig ennek megfelelően havonta fizetik. Az intézkedés
környezetvédelmi szempontból sikeresnek bizonyult, ugyanis 2006 óta a károsanyag-
12
kibocsátás a városközpontban több mint 14%-kal csökkent, és a levegő minősége 2-10%-
kal nőtt. A közlekedés zsúfoltságának mértéke a városközpontba, és onnan kifelé,
megközelítőleg 20%-kal, a városközpontban, és azon kívül, 30-50%-kal lett alacsonyabb.
(International Stockholm [a])
Környezetbarát járművek
A közlekedésben jelenleg használt járművek egészségügyi szempontból
veszélyesek. Nemcsak zajt keltenek, de az üvegházhatásért felelős anyagok
kibocsátásában is főszerepet játszanak. A káros gázok kibocsátásának csökkentése
céljából terjesztették elő a Környezetbarát járművek Stockholmban (Clean Vehicles in
Stockholm) nevű projektet, mellyel a környezetkímélő járművek használatát támogatják.
Napjainkban Stockholm utcáin a járművek egyharmada környezetbarát módon működik.
A project keretén belül lehetőség nyílik az új típusú járművekhez való könnyű
hozzáférésre, de az alternatív üzemanyagok forgalmazása is támogatottságot élvez, ez
által a környezetkímélő üzemanyagot forgalmazó benzinkutak száma növekszik. A város
nemcsak az emberek tájékozottságának, tudásának növelésével próbálja a lakosságot a
környezetbarát járművek használatára ösztönözni, hanem maga Stockholm városa
környezetbarát tömegközlekedési járművek alkalmazásával mutat példát lakosságának.
Minden városi busz megújuló energiaforrást használ, a bioüzemanyaggal működők száma
pedig folyamatosan nő. (International Stockholm [a])
c) Városfejlesztés- és újítás
A következő részben Stockholm városfejlesztési projektjei közül emelünk ki
néhányat.
A Hammarby Sjöstad Projekt
A svéd főváros egyik városrészéről elnevezett Hammarby Sjöstad projekt éveken
keresztül Stockholm legnagyobb városfejlesztési projektje volt. Az 1990-es évektől
kezdve egyre növekvő Hammarby Sjöstad térség várhatóan 2017-ben készül el, és 11.000
lakóegysége mintegy 25.000 lakosnak biztosít majd otthont. A projekt önálló öko-
13
ciklussal (Hammarby Model) rendelkezik, mely környezetbarát megoldást biztosít a
háztartási hulladék, víz, energia, szennyvíz kérdésében. Ez kiváló lehetőséget nyújt a
lakosok számára, hogy környezettudatosan éljenek egységes hulladék-, víz- és
energiarendszerrel felszerelve. (International Stockholm [b])
Stockholm Royal Seaport
A Stockholm Royal Seaport Európa legnagyobb városfejlesztési projektjei közé
tartozik. Célja egy olyan kerület kialakítása, ahol modern környezetvédelmi
technológiákat és megoldásokat fejlesztenek. A Stockholm Royal Seaport egy a 18
klímabarát projekt közül, melyek kitűnő példái a sikeres pénzügyi és környezetbarát
városfejlesztéseknek. Bebizonyítják, hogy lehetséges a szén-dioxid mennyiségének
csökkentése és a klímabarát növekedés. Mindemellett a Stockholm Royal Seaport 35.000
új munkahelyet és 12.000 új lakást biztosít. (International Stockholm [b])
A külváros újjáépítése
Stockholm városa 10 millió svéd koronát fektet a külváros újjáépítésébe,
energiatakarékosabbá tételére. Ez a Hammarby Sjöstad és a Stockholm Royal Seaport
projektek mellett szintén fontos környezetvédelmi befektetés helyszínét képezi. Svenska
Bostäder a város egyik legnagyobb ingatlanpiaci vállalata, melynek jövőbeli tervei közé
tartozik a házak környezetbarát felújítása. A terv megvalósítása 2009-ben kezdődött. A
modern környezetbarát technológia és építkezési módszerek használatával a cég 15-35%-
os energia megtakarítást szeretne elérni. (International Stockholm [b])
„A zöld és kék város”
Stockholmot gyakran illetik a ‟Green and Blue City‟ jelzővel. A város területe 188-
216 km2 szárazföldből és 28 km
2 vízből áll. Körülbelül a lakosság 90%-a él kevesebb,
mint 300 méterre parkoktól, zöld területektől, víztől. A természetvédelmi területek,
parkok, rengeteg szabadtéri tevékenységhez nyújtanak lehetőséget. Az előrejelzések
szerint 2050-re Stockholm közel 1 millió lakosnak fog otthont adni, ezért is fontos feladat
a zöld területek, természeti kincsek megóvása. (International Stockholm [b])
14
d) Hulladékgazdálkodás
Stockholm hulladék égetése és a hulladék energiává való átalakítása hosszan
nyúlik vissza a múltba. A város kiváló hulladékkezelő rendszerrel rendelkezik, melyhez
fejlett eszközöket használ. A stockholmi lakosok által termelt hulladék 25%-át
újrahasznosítják. A hulladék 73,5%-a átalakítás után a távfűtésben kerül felhasználásra,
míg 1,5%-át biológiailag kezelik. A szerves hulladékok szemétlerakó helyre szállítását a
törvény nem engedi. A veszélyes hulladékot egy speciális teherautó, az úgynevezett „Haz-
Mat‟truck gyűjti, mely 110 különböző helyen áll meg a városon belül. (International
Stockholm [c])
2.ábra Stockholmi hulladékgazdálkodási rendszer (2008)
Forrás: saját szerkesztés; Bioenergy alapján (Letöltve: 2012.10.20.)
e) Távfűtés és -hűtés
A távfűtéshálózat folyamatosan fejlődik Stockholmban. Bevezetése 593.000
tonnával csökkentette az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását 1990 óta. A hulladék
energiává alakítását a Högdalen kapcsolt hő- és villamosenergia erőműben végzik. A
fűtés mellett manapság a hűtő (légkondicionáló) eszközök játszanak fontos szerepet. A
72%
18%
6%
3% 1%
Stockholmi hulladékgazdálkodási
rendszer (2008)
elégetett
újrahasznosított
szemétlerakóban elhelyezett
egyéb
komposztált
15
tavak és tengerek hideg vizét használják erre a célra. A körzetek távhűtése évente 50.000
tonnával csökkenti Stockholm szén-dioxid kibocsátását. (International Stockholm [d])
f) Vízgazdálkodás
Stockholm híres a kiváló minőségű és tiszta ivóvizéről. Egy stockholmi lakos kb.
200 liter ivóvizet használ naponta. Minden háztartás egy szennyvíz erőműhöz van kötve.
A városban 2 ilyen erőmű működik: Henriksdal és Bromma, melyek 1 millió ember
szolgálatában állnak. Az erőművek 355.000 m3 szennyvizet fogadnak naponta. A
szennyvizet fejlett technológiával kezelik, mely során a nitrogén 70%-át és a foszfor
98%-át távolítják el. A vízgazdálkodási programot Stockholm Városi Önkormányzata
által 2006-ban fogadták el. (International Stockholm [e])
2.3 Hamburg (2011)
Másodikként, 2011-ben Németország egyik legnagyobb városa, Hamburg nyerte el az
Európa Zöld Fővárosa díjat. A város 10 kategóriában kiválóan megfelelt a
követelményeknek, ebből a legmagasabb pontot érte el az éghajlat védelme, a szennyvíz
és a közigazgatás terén. Hamburg annak ellenére, hogy ipari fejlesztéseket visz véghez,
arra törekszik, hogy a károsanyag-kibocsátást csökkentse. Egységes és elkötelezett
elképzelése van a zöld jövőt illetően. Hamburg környezetbarát válaszokat keres a
nagyvárosi kihívások leküzdésére és kiváló stratégiát dolgozott ki ezen ötletek másokkal
való megismertetéséhez. (European Commission [c])
a) Energiatakarékosság
Hamburgnak határozott környezetvédelmi céljai vannak a jövőre nézve. 2020-ig
40%, 2050-ig pedig 80%-os szén-dioxidszint csökkenést szeretnének elérni. 1990-hez
képest az egy főre eső CO2-kibocsátás 15%-kal lett kevesebb, ezáltal éves szinten 46 000
MWh energiát sikerült megtakarítaniuk. (European Commission [c])
16
b) Kiváló tömegközlekedés
Hamburg városa szintén kiváló eredményt ért el a tömegközlekedés terén. Szinte
minden hamburgi lakos számára a lakhelyétől 300m-es körzeten belül található
valamilyen tömegközlekedési eszköz. Ezek mellett kerékpárhálózata is említésre méltó.
(European Commission [c])
c) „Ötletvonat” (’Train of Ideas’)
Hamburg célja a városi környezet védelme, melyet más városokkal
együttműködve szeretne megvalósítani. Ennek érdekében 2011. április 15-én útjára
indította a ‟Train of Ideas‟-t, mely több európai nagyvároson (Varsó, Malmö,
Koppenhága, Brüsszel, Bécs, Barcelona és Marseille) is keresztülhalad. A vonat, mely 6
vagonnal rendelkezik, tulajdonképpen egy mobil kiállítás. Minden egyes vagon egy-egy
környezetvédelmi, városfejlesztési témát képvisel, melyet interaktív eszközökkel
szemléltetve tesznek érdekesebbé az érdeklődők számára.
A következő ábra az Ötletvonat állomásait mutatja. Látható, hogy szinte egész Európát
behálózza a vonat útvonala. (Train of Ideas)
3. ábra: Az „Ötletvonat”' útvonala
Forrás: European Commission [c] (Letöltve:2012.10.24.)
17
Hamburg,
2011
Európa
Zöld
Fővárosa
4. ábra Train of Ideas
Forrás: saját szerkesztés
1. kocsi: Hamburg, 2011 Európa Zöld Fővárosa
A kiállítás az első kocsiban kezdődik, ahol Hamburg, mint Európa 2011-es Zöld Fővárosa
kerül bemutatásra. Itt a város változatos környezetvédelmi projektjéről tudhatunk meg
többet. A technika vívmányainak segítségével megismerhetjük Hamburg „zöld” oldalát és
a folyamatot, mely során a város elnyerte az Európa Zöld Fővárosa díjat.
(Train of Ideas [a])
2. kocsi: ÉN - az emberek városa
Ebben a vagonban megtekinthetjük, hogyan alakíthatja, fejlesztheti minden egyes lakos a
várost. A kocsiban egy több mint 3 méter hosszú kötél található, mely az egyéni
kívánságokat, ötleteket szimbolizálja. (Train of Ideas [b])
3. kocsi: Az én világom - a város, mint élettér
Ez a kiállítási részleg a terület felhasználási terveket mutatja be. A „Hogyan lehet a
jövőbeli városok területeit ésszerűen használni?” kérdést járja körbe. Egy virtuális
városfejlesztési terv illusztrálja az átlagos terület kihasználást. (Train of Ideas [c])
4. kocsi: Az én világom - város és természet
A kiállítás e helyszínén a hangsúly a környezeten és annak védelmén van. Fontosnak
tartják, a városban minél több zöld terület (parkok, terek) kialakítását. (Train of Ideas [d])
5. kocsi: A világ mindenkié - város felelőssége
Ebben a vagonban a lokálisról globális nézőpontra váltunk. Itt többet megtudhatunk az
európai városok újító ötleteiről a nem megújuló energiaforrásokat illetően. Arról is több
ismeretet szerezhetünk, hogy hogyan tudjuk elkerülni a nagy mennyiségű hulladék
termelését, valamint azt, hogy annak elhelyezéséről miként kell gondoskodni. Többek
között mélyebb betekintést nyerhetünk járművünk „belsejébe”, vagyis megtudhatjuk,
milyen nyersanyagból mennyit használ fel járművünk a működéséhez. (Train of Ideas [e])
Én- az
emberek
városa
Az én
világom- a
város mint
élettér
Az én
világom- a
város és
természet
A világ
mindenkié- a
város
felelőssége
A világ
mindenkié
- a
városok a
klímaválto
zás előtt
18
6. kocsi: A világ mindenkié - városok a klímaváltozás előtt:
A kiállítás e része a 21. század világméretű problémáival foglalkozik, többek között a
klímaváltozás következményeivel is. A technikai eszközök segítségével megtekinthetjük,
milyen hatásai vannak a klímaváltozásnak a különböző városokra. (Train of Ideas [f])
2.4 Vitoria Gasteiz (2012)
A 2012-es esztendőben egy spanyol város, Vitoria Gasteiz nyerte el az Európa
Zöld Fővárosa címet.
„Tények és adatok a 2012. év Zöld Fővárosáról
a város bármely lakosának csak 300 métert kell megtennie ahhoz, hogy nyílt
közterületen vagy zöldterületen találja magát
613 hektárnyi zöldövezet
az egy főre jutó erdőterület nagysága 479 m2, ami azt jelenti, hogy a teljes
település egyharmadát borítja erdő
210 telek, amelyen ökológiai termelést folytatnak
a város utcáit 130 000 fa övezi
két villamosvonal és 90 km kerékpárút
az összes helyváltoztatás fele gyalogosközlekedés
az első környezetvédelmi cselekvési tervet már 2002-ben elfogadták” (European
Commission [h])
a) Vízgazdálkodás
Vitoria Gasteiz egyik fő célja a háztartásokban a napi vízfogyasztás 100l/főre való
lecsökkentése. 1999 és 2009 között jelentősen kevesebb vizet fogyasztottak a lakosok. A
víz iránti kereslet megnövekedése miatt fontosnak tartják a víz minőségének javulását és
egy fenntartható vízfogyasztás kidolgozását. (European Commission [d])
19
b) A „Zöld gyűrű” projekt
Vitoria Gasteiz egyedülálló Zöld gyűrű projektje nagyban hozzásegítette a várost a
díj elnyeréséhez, mely zöld életteret vitt a városi környezetbe. 2000-ben az ENSZ a világ
100 legjobb projektje közé választotta ezt a programot. A kezdeményezés célja a város
ökológiai és társadalmi értékének helyreállítása. A várost és környékét 3 koncentrikus
körre lehet felosztani: maga a város képezi a legbelső kört, körülötte mezőgazdasági
területek, parkok találhatóak, a harmadik kört pedig főként erdős-hegyes vidék jellemzi.
Eddig összesen 5 parkot hoztak létre, melyek az Armentia, Olárizu, Salburúa, Zabalgana
és Zadorra neveket viselik. „A Zöld gyűrű létrehozása enyhíti a szennyezettséget és
megváltoztatja azokat a városfejlesztési koncepciókat, amelyekben csak az építkezések
által szabadon maradt területekből csinálnak zöld zónákat.” (Energiacentrum)
A zöld területek oktatási célt is szolgálnak, ugyanis a közösségi kertek például lehetővé
teszik a lakosság számára a kertművelés művészetének elsajátítását.
A következő ábra a már meglévő (zöld), folyamatban lévő (sárga) és jövőbeli
(fehér) parkokat ábrázolja. Miután a parkprojekt teljes lesz, tökéletes zöld környezetet
biztosít a gyalogosok és kerékpárosok számára. (European Commission [d])
5. ábra Zöld gyűrű projekt
Forrás: Vitoria Gasteiz (Letöltve:2012.10.31.)
20
2.5 Nantes (2013)
2004-ben a Time Magazin Európa legélhetőbb városának nevezte Nantes-t,
Franciaország hatodik legnagyobb városát. Nantes később elnyerte a 2013-as Európa
Zöld Fővárosa díjat, melyet főként közlekedéspolitikájának köszönhet. (European
Commission [e])
a) Közlekedéspolitika
Az elmúlt 10 évben Nantes fenntartható közlekedéspolitikát dolgozott ki, a
tömegközlekedéssel és kerékpáros közlekedéssel a középpontban. A projekt célja az
autóval való közlekedés minimalizálása és így a gyalogosok számára megfelelő feltételek
megteremtése. Franciaországban Nantes volt az első város, mely újra alkalmazni kezdte a
kevés szennyezőanyagot kibocsátó villamosokat. Az elkövetkezendő években folytatják a
hasonló törekvéseket. Új villamosok, jó minőségű buszok beszerzésébe és bicikli utak
kiépítésébe terveznek befektetni. A sikeres közlekedéspolitikának köszönhetően csökkent
a levegő szennyezettsége. Jelenleg a legtöbb szennyező anyag (NO2, PM10, O3) a
határérték alatt van. A CO2-kibocsátást sikeresen 4,77 tonna/főre csökkentették, és 2020-
ig a kibocsátás további 25%-os csökkenésének elérését tervezik.
(European Commission [f])
2.6 Koppenhága (2014)
Az Európai Bizottság 2012. június 29-én jelentette be a 2014-es év zöld fővárosát,
Koppenhágát. A város cégekkel és egyetemekkel együtt dolgozik azon, hogy még
„zöldebbé” váljon. A North Harbour (Északi-öböl) projekt keretén belül például
létrehoznak egy laboratóriumot, ahol környezetvédelmi technológiákon dolgoznak.
A Bizottság Koppenhágát pozitív modellnek tartja a városfejlesztési programja miatt,
amelyben a legfőbb cél a légszennyezettség radikális csökkentése és a kerékpárhasználat
megnövelése. (European Commission [g])
21
a) Szén-dioxid mentesség 2050-re
Koppenhága legfőbb terve a szén-dioxid mentesség elérése 2050-re.
Az energiahatékonysági kezdeményezéseknek köszönhetően 75%-os CO2 szint csökkenés
várható, mivel a város energetikai rendszere főként megújuló energiaforrásokkal
működik, beleértve a távfűtésrendszert is. A szén-dioxid mentesség elérésében fontos
szerepet játszik Koppenhága törekvése a kerékpárhasználók számának növelését illetően.
Fő céljuk, hogy 2015-ben már a város lakosságának fele járjon kerékpárral dolgozni vagy
iskolába. 2010-ben ez az arány 35% volt. (Terport); (European Commission [g])
22
A következő táblázat a 2010-2012 közötti Európa Zöld Fővárosa díjat elnyerő
városok kiemelkedő projektjeit foglalja össze. Az első nyertes, Stockholm 2010 elején
indított egy olyan programot (Sustainable Study Visit Programme), mely betekintést nyújt
az érdeklődők számára a város fejlődésébe. A program céljaként az egymás
megismerését, az egymástól való tanulás fontosságát tűzték ki. Hamburg 2011.április 15-
én útjára indította az Ötletvonatot. Ez által egy mobil kiállítást hoztak létre, s a város
fejlesztéseit Európa szerte bárki megtekintheti, anélkül, hogy Hamburgba kellene utaznia.
A 2012-es győztes a „Zöld Gyűrű” projektjét már az 1990-es évek óta alkalmazza. A
város körüli zöld övezet létrehozásával az ökológiai értékek visszaállítását szeretnék
megvalósítani.
Az Európa Zöld Fővárosa díjat elnyerő városok projektjei
1. táblázat
Forrás: saját szerkesztés
Az Európa Zöld Fővárosa díjat elnyerő városok projektjei 2010 és 2012
között
A város neve Egyedi projekt
elnevezése
A projekt
indulásának éve
A projekt célja
Stockholm (2010) Sustainable Study
Visit Programme
2010 eleje szoros kapcsolat kialakítása
más városokkal/ egymástól
való tanulás
Hamburg (2011) „Ötletvonat”
(Train of Ideas)
2011.április 15. a város által elért fejlesztések,
módszerek bemutatása más
európai városokban
Vitoria Gasteiz
(2012)
„Zöld gyűrű”
(Green Belt)
1990-es évek az ökológiai értékek
helyreállítása
23
3. ZÖLD MAGYARORSZÁG
A harmadik részben Magyarországra fektetjük a hangsúlyt. Először arra térünk ki,
hogy hazánkban mely városokban valósultak már meg hasonló tervek, majd pedig
Miskolc sajátosságait emeljük ki. Megvizsgáljuk milyen lehetőségeket látunk mi a
városunkban, mint például a geotermikus energia, szélenergia, napenergia alkalmazása,
parkok létrehozása, hibrid buszok használata, város körüli parkoló építése. Diagramokkal,
ásványkincs térképekkel szeretnénk még szemléletesebbé tenni ezt a részt, felhasználva a
városi fejlesztésekről szóló újságcikkeket. Szeretnénk felmérni, hogy a városban milyen
feltételek szükségesek a különböző fejlesztésekhez, milyen forrásokból lehetne
finanszírozási alapot megteremteni. Kitérünk arra is, hogy a már megvalósult
fejlesztéseknek milyen előnyei vannak a város számára, illetve, hogy az emberek
hozzáállásában milyen változások szükségesek a sikeres programokhoz.
Magyarország 2010-ben csatlakozott a Green City Mozgalomhoz. Ezáltal
országunkban is elindultak különböző városfejlesztések. A magyarországi Green City
kezdeményezést három csoport alkotja. Ahogy az európai szervezetben, hazánkban is az
egyik csoport egy kertépítő szövetség, a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége
(MAKEOSZ). További csoportot alkot a Green City Tanács, illetve a Zöldebb Városokért
Nonprofit Kft. A magyarországi szervezet céljai hasonlóak az európai Green City
Mozgaloméhoz. A legnagyobb problémát Magyarországon is az urbanizáció jelenti, ezért
a fő szempont a városokban egy élhető, fenntartható környezet megteremtése. Hazánkban
egyre több városban valósulnak meg olyan projektek, amelyek elősegítik a városok
zöldítését. A következőkben ilyen városokat emelünk ki és részletezzük, hogy milyen
újítások valósultak már meg és milyen fejlesztések vannak még hátra. (Green City [b])
3.1. Budapest
Az urbanizáció problémái minden nagyvárost érintenek, azonban a legtöbb kárt a
fővárosok szenvedik. Ezért érdemes kiemelni Magyarországon Budapestet. Mivel a
24
fővárosok sokkal nagyobb népességgel rendelkeznek, mint a vidéki városok, a károk is
nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Éppen ezért egy főváros rehabilitációja nem
egyszerű. A befektetések mértéke jelentős, hiszen sokkal nagyobb területeket kell
rehabilitálni, azonban itt a megtérülés is nagyobb mértékű. Habár Budapest nem
mondható még zöld városnak a fent említett nehézségek végett, mégis elkezdődtek
különböző újítások, amelyek sikeresnek számítanak. A következőkben öt fejlesztési
programot mutatunk be, mely kapcsolódik a zöld városfejlesztésekhez.
a) Ferencváros
A városrész egyik legnagyobb problémáját az épületek jelentették, mivel
legtöbbjük lebontásra vagy renoválásra szorult. A lakástömböket a zártság és zsúfoltság
jellemezte. A rehabilitáció során ezeket a zárt épülettömböket kibontották és az
udvaraikat megnagyobbították, illetve zöld kerteket hoztak létre. Bár ezek az újítások a
lakókat szolgálják, az udvarok az önkormányzat tulajdonában állnak, így
megakadályozva, hogy a létrehozott „zöld udvarokat” átalakítsa, vagy más célokra
használja fel a lakóközösség. További parkosítás történt 1 hektár területen. Több
épülettömböt érintett az a probléma, hogy renoválásuk nem lett volna érdemes, ehelyett a
lebontásuk mellet döntöttek. Ezért kellett 1 hektárnyi területen 12 darab épülettömböt
lebontani. Így létrehozták a Lenhossék-parkot, amely otthont ad különböző
sportpályáknak, játszótereknek, valamint egy elkerített kutyasétáltatónak is. Az első
részben a zöld városfejlesztések pozitív hatásairól írtunk, ahol a gazdasági hatások is
előkerültek. Az ingatlan árak növekedésére jó példa Ferencváros, mivel a rehabilitációk
óta 40-50%-kal növekedett a lakások értéke. A város zöldítése azonban még nem ért
véget, újabb parkosítás van kilátásban az Örökimádás templom mögötti területen, illetve
további épületek udvarait is bővíteni szeretnék.
Jó példaként szolgálhat Ferencváros újítása a többi városrész számára is. Azonban
fontos megjegyezni, hogy az efféle parkosítás, csak olyan részeken jöhet létre ahol az
épületek lebontása szükségszerű. (Mikle Kinga Melinda (2005))
25
b) Öko-játszótér
Amint már korábban is írtuk, ahhoz, hogy a programok hosszútávon sikeresek
legyenek az emberek szemléletmódjában is változások szükségesek. Tudatosítani kell az
emberekben, hogy környezetünk védelmét ne csak lehetőségként, hanem alapvető
tevékenységként kezeljék. Ezen változások eléréséhez jó módszer, ha már kiskorban
megtanítjuk a gyerekeket a környezetünk megóvására. A Margitszigeten épült öko-
játszótér megvalósulása ezt tette lehetővé. A gyerekek játékos kereteken belül ismereteket
szerezhetnek a természet fontosságáról, és megtanulhatják az ökologikus gondolkodást. A
pumpás vízjátékokon keresztül megtanulhatják a megújuló energiaforrások használatát,
játszhatnak árnyjátékot, megismerkedhetnek a Margitsziget fáival különböző rugós
játékok segítségével, valamint lábnyomkövekből tanulhatnak a sziget állatvilágáról.
Ezeken kívül hulladékgyűjtők és napelemes lámpák is találhatóak a játszótéren.
A környezeti fenntarthatósági elemek a berendezési tárgyakon érvényesülnek a
legjobban. Azonban más szempontok „rejtve” vannak jelen. A megvalósításnál fontos
szerepet kapott a vízkörforgás fejlesztése, a talajélet és a növények megóvása, a
fenntartható anyaghasználat és az energiatakarékosság. Ezekhez társult az oktatási-
nevelési cél.
A játszóteret borító burkolatok vízáteresztőek, így képesek a vizet eljuttatni a
záportározókba. Fontos megjegyezni, hogy ezek a tározók jól láthatóak és
megközelíthetőek, így oktató célra is alkalmasak.
A földmunkák során felhalmozódott földet, nem szállították el, hanem a
fenntartható anyaghasználat jegyében, a helyszínen játszódombokat építettek belőle. A
növényi rendszer fejlesztésénél a cserjeszintet vették figyelembe, mivel a játszóteret
eredetileg is fák vették körül. A Kárpát-medencében honos növények telepítésénél, az
alacsony fenntartási igény és az oktató-bemutató cél volt a fő szempont. A játszótér
energiaszükségletét napenergia és mozgási energia látja el. (Green City [f])
c) Lánchíd Park
A Green City mozgalom legújabb projektje, a Lánchíd Park 2012. október 19-én
került átadásra. A park a Lánchíd mellett helyezkedik el, így létrehozva egy zöld szigetet
a város épülettömbjei között. Az első magyarországi Green City által akkreditált közpark
nettó 23 millió forintból jött létre. A zöldítés folyamán itt is a fenntarthatóság kapta a
26
legnagyobb szerepet. Ahogy korábban a margitszigeti játszótéren, itt is vízáteresztő
burkolatok biztosítják a víz- és tápanyagkörforgást. Az építéskor újrahasznosították vagy
újra felhasználták a parkban korábban megtalálható összes anyagot. A tér tervezésekor a
gyalogosforgalmi kapcsolatokat is figyelembe vették. A park formavilágát a modernség, a
fenntarthatóság jellemzi, valamint a környezettudatos városi életformát jelképezi. A
területen főként őshonos növényfajták kaptak helyet. A park szinte egész területét
növényzet borítja, így kínálva árnyas pihenőhelyet a látogatóknak. Továbbá a
gépkocsiforgalom által érintett helyeken zaj és porszűrő hatásuk érvényesül.
(hg.hu (2012)); (Portfolio (2012))
d) Szent István Park
Az előző példáktól kicsit eltérve ebben a részben egy esettanulmányról írunk,
amelyet azért tartunk fontosnak, mert látva a Lánchíd parkot, ezt a területet is hasonlóan
lehetne rehabilitálni. A 13. kerületben elhelyezkedő Szent István Parkban már több
fejlesztés történt, azonban ezeken kívül még sokkal több lehetőség van a helyben. A park
a Duna parton található a Margit-híd mellett, azonban a másik három oldalról lakótelepek
övezik. Utoljára 1999-ben került sor az átalakítására, de még számos újítási programra
van kilátás. Ahogy a Lenhossék-parknál is, itt is érdemes a területet több részre felosztani.
Ez úgy értendő, hogy a különböző funkcióval ellátott területeket valamilyen úton-módon
szeparálni kell, például sportpályák, játszóterek. Az újítások célja, hogy a parkok minél
több embert vonzzanak, ezért kell biztosítani, hogy ezek a zöld területek azt az előnyt
nyújtsák a látogatók számára, amire szükségük van. Ha valaki olvasni, pihenni szeretne,
nem a játszótér vagy a focipálya a legalkalmasabb rész számára, ahol a nyüzsgő
gyerekek, illetve fiatalok kapcsolódnak ki, ezért fontos, hogy ezek a területek
elkülönüljenek egymástól. További cél a park értékeinek megvédése és növények
ültetése. (Urge Project [a])
e) Naplás-tó
A Naplás-tó esetében is csak tervekről beszélhetünk. Fontos kiemelni, mert a zöld
újítások nem csak a városokra irányulnak, hanem az emberekre is. Tudatosítani kell
bennük a természet adta értékek megóvását. A tó fővárosunk keleti peremén található. A
fákkal, nádasokkal borított terület távol esik a városközponttól és nagy ökológiai értékkel
27
rendelkezik. A területnek sajátos növény és állatvilága van, így itt nem a fásítás, zöldítés
kap fontos szerepet, hanem ezen értékek további védése. Bár a tó nem a központban
található, mégis sűrűn látogatott helynek számít. A cél, hogy a terület oktatási célok
modelljévé váljon. (Urge Project [b])
3.2 Nemesvámos
Nemesvámos község Tapolca mellett található 12 km-re a Balatontól. A kedvező
természeti feltételeket kihasználva az emberek már az őskortól kezdve választották ezt a
helyet letelepedés céljából. Az erdők építőanyagot és élelmet a patakok pedig tiszta
ivóvizet biztosítottak az itt élőknek. Ma ezek az előnyök főként turisztikai célokat
szolgálnak. A nemesvámosi önkormányzat azt a célt tűzte ki, hogy egy új, fenntartható
településközpontot hoz létre. A fejlesztések három helyszínen valósulnak meg, különböző
ütemekben. Elsőként a Green City elvek szerint tervezett park valósulhat meg, amely
létrehozásánál nem csak lakossági, hanem turisztikai szempontokat is figyelembe
vesznek. A park közel 2,5 hektáros területén helyezkedik el a Római kút, ahonnan a Séd
egyik ága ered, és folyik végig a leendő park területén.
A tervezés során ezt a hatalmas területet kellett a tervezőknek átalakítani egy
olyan parkká, amely a természet ingyen szolgáltatásait nyújtja, valamint a lakók és a
turisták számára egyaránt megfelelő. Ezek megvalósításához a „zöld város” tervezési
folyamatot követték a tervezők. Az alapos helyszíni elemzések mellett a lakosságot is
bevonták a tervezési folyamatba, melynek során lakossági fórumon mondhatták el a
helyiek az ötleteiket, elképzeléseiket. Az így elkészült tervek teljes mértékben
megfelelnek a Green city által képviselt szellemiségnek. Az egyik legfontosabb szempont
a víz körforgásának helyreállítása a park területén. Ezáltal a városlakók, olyan
előnyökben részesülhetnek, mint záportározás, levegőtisztítás és egészséges talaj. A
megvalósításához az épületeket zöldtetővel és zöldhomlokzattal látták el, mivel ezeknek
csapadékvíz visszatartó képességük van. Továbbá a park területére a vízkörforgás
fenntartása végett vízáteresztő burkolatokat terveztek. A már említett Séd forrás is
szerepet kapott a vízkörforgás managementben. A vízelvezető árkaként szolgáló forrás
medrének fő eleme egy 2 méter széles meanderező, növényzettel kiegészített árok,
melynek az alját geotextillel lehatárolt drén kavics borítja. További vízvisszatartást segítő
28
technikákat is tartalmaznak a tervek. Ilyen például a kopár talajfelszínek minimalizálása
vagy az ültetendő fák lombkoronájának vízmegtartó képessége. További előnynek
mondható, hogy a park mesterséges öntözővíz igénye minimális, csupán a területen
található futballpályán szükséges a használata.
A program következő része a talajmanagement. Ennek fő célja, hogy a
talajminőséget olyan szintre tudják, fejleszteni, amely képes ellátni a növényzetet és az
állatvilágot, ezáltal elősegítve az öko-ciklusok helyes működését. A gyakorlatban való
kivitelezéshez fontos előírásokat kell a tervezőknek figyelembe venni, ilyen például az
elhalt növényi anyagok helyben komposztálása. A terepalakítás tervezésekor a tervezők
arra törekedtek, hogy a kivitelezés során ne kelljen földet elszállítani a területről, illetve,
hogy föld behozatalára se legyen szükség. Az építkezések során kitermelt talajt helyben
tudják hasznosítani: mikrodombokat hoznak létre, amelyek zajcsökkentő hatassál
rendelkeznek, valamint lelátóként is szolgálnak. A már említett zöldtetők további előnye,
hogy az ültető közegük talajként kezelhető, amely különösen fontos biológia folyamatok
szempontjából.
A növények rendkívül fontos és hasznos szerepéről (zajcsökkentés, szén-dioxid
megkötése, oxigén termelése, szél nyíróhatás csökkentése stb.) már korábban írtunk az 1.
részben. Ezek alapján érthetővé válik, hogy miért elengedhetetlen a növényi rendszer
fejlesztése egy ilyen programnál. Fontos megjegyezni, hogy a tervezők figyelembe vették
a már meglévő ökológiai adottságokat és ez alapján tervezték meg a következő lépéseket.
A tervezett növényállomány többszintes és honos fajokból áll, ezenkívül a természetes
ökoszisztéma és a díszesebb kertészeti változatok is helyet kapnak, főként az épületek
körül. Különleges „programot” nyújt a település lakói számára, hogy egy ültetési terület is
megtervezésre került. Ez a felület lehetőséget ad a helyieknek arra, hogy például
gyermekáldás, vagy házasságkötés alkalmakor egy fát ültessenek el a parkban. Ezzel a
szimbolikus cselekedettel a fenntarthatósági folyamatok még jobban beépülnek a
társadalomba. A levegő minőségét megfelelően kiválasztott, telepített növényzet
segítségével javítják. Köztudott, hogy az autók szén-dioxidot bocsátanak ki, azonban
kevesen tudják, hogy a parkoló autók üzemanyagából párolgó szerves részecskék is
szennyezik a levegőt. Éppen ezért a parkolók esetében árnyékolási terveket hoztak létre a
tervezők, amelyeknél figyelembe vették a napsugárzás szögét, illetve a fák
lombkoronájának nagyságát is.
29
Egy ilyen típusú fejlesztésnél az anyagok felhasználását is figyelembe kell venni. A
fenntartható anyaghasználat célja, hogy az anyagok pozitív hatással legyenek
környezetükre egész életciklusuk alatt. Ezért a tervezők az anyagok újrahasznosítására
törekedtek, anélkül, hogy a használati értékük csökkent volna. Az anyagok választásakor
a természetes anyagokat részesítették előnyben, valamint a növényeket építőanyagokként
is alkalmazták.
Ahhoz, hogy a program sikeres legyen és a jövőben is a fenntarthatóságot
szolgálja, az energiatakarékosságra is nagy hangsúlyt fektettek a tervezők. A fásítás,
zöldtetők és zöldhomlokzatok hatással vannak az épületek klímájára, továbbá a park
hűtőszigetként szolgál a település számára. Az efféle újítások csökkentik a házak
energiafogyasztását, továbbá a fásítás által a hideg szeleket is mérsékelték. A további
energiaigények kielégítéséhez, mint például a park világítása, megújuló energiaforrásokat
használnak. (Green City [g])
3.3 Eger
Ebben a pontban azért Eger városát választottuk, mert hasonló természeti
adottságokkal rendelkezik, mint Miskolc. Így a problémák megoldása is hasonlóképpen
zajlik a két városban.
Egerben a legnagyobb problémát a forgalom okozza, éppen ezért a legtöbb
fejlesztési terv a forgalom csökkentésére, parkolóházak építésére és a gyalogos utak
javítására irányul. Az autók parkolási lehetőségei egyre szűkülnek a városban. A
megoldást a tervezők olyan parkolóház megépítésben látják, amely képes a felszíni
parkolók jelentős csökkentésére. A tervezett épület 153 autónak adna parkolási
lehetőséget, illetve 4 darab motorkerékpár tárolóval is rendelkezik majd.
A gyalogosok akadálymentesebb és biztonságosabb közlekedése érdekében több
forgalomcsökkentett utcát terveznek létrehozni (Bajcsy-Zsilinszky út, Dobó utca, Jókai
utca), illetve a megrongálódott utcákat biztonságosabbá tenni (például a rosszállapotú
kőburkolatok felújítása). Továbbá a gyalogosok biztonságos közlekedése végett a már
meglévő gyalogos hidak felújítása mellett egy új gyalogos híd építésére is sor kerül. A
gyalogos forgalom mellett, a kerékpáros közlekedés növelés érdekében az Eger-patak
érintésével összekapcsolnák a már meglévő bicikli útszakaszokat.
30
A budapesti Ferencváros minta alapján, Egerben is felmerült az a terv, hogy a
Dobó tér 6. szám alatt lévő épület lebontása után felszabaduló területen új zöld területet
hoznának létre, így a sétány mellett közvetlen egy közösségi tér valósulna meg. Ezen
kívül további zöldterületeket alakítanának ki az Eger-patak mentén. (Eger)
3.4 Miskolc
Miskolc vezetése és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft között 2011.12.16.-án
jött létre együttműködési megállapodás. Így lett Magyarországon a Zöld Városokért
Mozgalom első mintavárosa Miskolc. A város a Green City Mozgalom alapelveit követi
és megtesz mindent annak érdekében, hogy zöld várossá váljon.
Ahogyan Európa többi zöld városánál, Miskolcon is hasonló célok vannak jelen, ilyen
például a város visszakapcsolása az ökoszisztémába, ezáltal egy élhetőbb környezet
létrehozása, vagy a természet ingyenes szolgáltatásainak a kihasználása.
A mintaváros létrehozása azért is nagyon fontos, mert Magyarország 2 éve, 2010-
ben csatlakozott ehhez a mozgalomhoz, így viszonylag újnak számít. Ezért jó lehetőség
egy mintavároson keresztül szemléltetni a többi városnak, hogy miért és hogyan érdemes
ezeket a fejlesztéseket megvalósítani. (Green City [e])
a) Panelprogram
A város az évek során több területen is fejlesztésekbe kezdett.
A panelprogram, amely 2007-ben vette el kezdetét első körben 16 társasház felújítását
eredményezte. Ez a szám azóta folyamatosan nő, és mára több mint 13.000 lakás
élvezheti a panelprogram nyújtotta előnyöket. A program megvalósításához Miskolc 800
millió forintos támogatást kapott, mely az országos támogatás csaknem 10 százaléka. „A
nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítési bevételekből finanszírozott Zöld Beruházási
Rendszer részeként hirdették meg a Klímabarát Otthon Panel Alprogramot.
A kiírás az iparosított technológiával épült lakóépületek szén-dioxid kibocsátás
csökkentést eredményező energetikai felújítását támogatta.” (Alternatívenergia)
31
A program keretén belül homlokzati hőszigetelésre, az alsó és felső födémek
szigetelésére, nyílászárók cseréjére, valamint a fűtésrendszerek szabályozhatóságának,
mérhetőségének biztosítására kerül sor. Ezek mellett a szellőző rendszerek tisztítása és
négy épület esetében napkollektor telepítése is szóba került.
A városi panelprogram energetikai szempontból jelentős fontosságú. A felújított
panelek szigeteltek, ez által kevesebb hő távozik a falakon keresztül, mint a korszerűsítés
előtt. Mivel több, nagyobb mennyiségű hő marad a lakásokban, a lakóknak kevesebb
energiát kell felhasználniuk fűtésre. (Alternatívenergia)
Miért érdemes a programban részt venni?
„A háztartások energiafelhasználásának kb. 80%-át a fűtési energia teszi ki.
A fűtési költség megtakarítása jelentős mértékű lehet.
A fosszilis tüzelőanyagok kisebb mértékű felhasználásával a környezetterhelés
csökken.
A lakások értéknövekedése jelentős.
A komfortérzés fokozódik.
Új látvány és életérzés, panel-jelleg megszűnése.” (Mihő)
A panelházak szerkezetileg jó minőségűek, hiszen élettartamuk akár 80-100 év is
lehet, azonban a szigetelések jóval kevesebb, csupán 20-30 évig maradnak jó állapotban.
A panelprogram keretén belül e szigetelések (hő-, hang- és vízszigetelések)
korszerűsítésére, felújítására kerül sor. A rosszabb minőségű lakóházakban a fűtés
jelentős energiát igényel és az energiaveszteség is nagymértékű. „A külső falakon végzett
mérési adatok szerint, a magyarországi lakóépületek 53%-nak gyenge a hőszigetelése,
37%-nak közepes és csak az épületek 10%-a mondható jól szigeteltnek.” (Mihő)
E problémák hőszigeteléssel és a nyílászárók segítségével megoldhatók.
A hőveszteség mellett a másik nagy probléma a „hőhidak” keletkezésével lép fel. „Hőhíd
ott keletkezik, ahol a falak hőáteresztő-képessége sokkal nagyobb a környezetében lévő
felületekhez képest. A hő az ilyen pontokon gyorsabban távozik, a pára lecsapódik, ezért
elkezd penészesedni a fal.” Az épület utólagos hőszigetelésével azonban csökken a fűtés
hőszükséglete. Nagyobb mértékű energia megtakarítás csak a fűtésrendszer
korszerűsítésével és szabályozhatóvá tételével érhető el. Ha viszont a hőszigeteléshez a
32
fűtésrendszer korszerűsítése nem párosul a változatlan mennyiségű hőbevitel miatt
túlfűtés léphet fel.” (Mihő)
b) Zöld Nyíl Projekt
Miskolc másik még most is folyamatban lévő projektje a Zöld Nyíl projekt.
A korszerűbb villamosok bevezetésével nem csak energiát takaríthat meg a város, hanem
a lakosokat is a tömegközlekedés használatára ösztönözheti.
Magyarországon a XIX. század végén Budapesten, majd Miskolcon épült meg
villamosvasút. A közlekedés azóta is fejlődik, egy jelképet adva így a városnak. Jelenleg
ezt a fejlődést a Zöld Nyíl határozza meg. A projekt azért ezt a nevet kapta, mert a nyíl az
előrehaladást szimbolizálja, a zöld szín pedig a környezettudatosságra utal. (Zöld Nyíl
[a])
A program, amely 2009-ben vette kezdetét Miskolcon, azt a célt tűzte ki, hogy a
városban a világ egyik legmodernebb villamosközlekedése jöjjön létre. A projektet az
Európai Kohéziós Fejlesztési Alap támogatja. Bár a program 2009-ben indult, a jogi
gazdasági és műszaki előkészületei már 2006-tól zajlanak.
A pályázat magában foglalja a Tiszai pályaudvar és a Diósgyőr végállomás között
9,6 kilométer hosszúságú szakasz megújítását, valamint ezt tovább bővítve 1,5
kilométerrel létrehozzák a Diósgyőri végállomás és Felső–Majláth közötti szakaszt. Ezzel
a bővítéssel a villamosok nem csak a városban, de a zöldövezet felé is közlekednek majd,
lehetőséget teremtve arra, hogy a könnyebb elérésnek köszönhetően az emberek
gyakrabban járhassanak ki a természetbe. (Zöld Nyíl [b])
A villamos pályáját zaj és rezgéscsillapítási technikák alkalmazásával
korszerűsítik. Emellett a villamosmegállókat és a végállomási épületeket is átalakítják,
utas tájékoztató eszközökkel szerelik fel őket. A járművekbe szerelt GPS rendszer
segítségével a peronon várakozó utasok pontos tájékoztatást kapnak arról, hogy mikor
érkezik meg a villamos. Továbbá a szerelvények utasterét olyan kijelzőkkel látják el,
amelyek az utasok tájékoztatásán kívül, hírek, reklámok, egyéb információk
megjelenítésére is képes. Az emberek az utazás során nem csak közlekedési
információkat kaphatnak, hanem például a város eseményeiről is tájékozódhatnak. (Zöld
Nyíl [c])
33
A fejlesztés során 31 darab alacsonypadlós villamos szerelvény beszerzésére is sor
kerül, így biztosítva az esélyegyenlőséget. Mivel ezeknél a járműveknél az akadálymentes
ráhajtási lehetőség a legfontosabb, magával vonzza az esőbeállók akadálymentesítését is.
Ezeknek az újításoknak köszönhetően a nehezebben közlekedők is tudnak kényelmesen
és biztonságosan utazni, továbbá a járművek egyszerűbb szállítását is lehetővé teszi az
újfajta villamos, például a kerékpározni vágyó családok könnyen kijuthatnak a
természetbe a forgalmas városból. (Zöld Nyíl [d])
A járművek választásánál nem csak a korszerűség számít, de a lakosság
véleményét is figyelembe veszik. A lakosok 2012. április 1-ig dönthettek a villamosról. A
következő ábrán a szavazás eredménye. A szavazók több mint fele (13630 fő) a 3.
változatra voksolt. Második helyen 17%-kal (1795 fő) az 1. változat végzett. A szavazók
12,7 %-a a 6. változatot kedvelte. Az utolsó három helyen pedig a 4., 2. és az 5. változat
szerepel. (Zöld Nyíl [e])
6. ábra A szavazatok megoszlása a villamosokra szavazók között
Forrás: saját szerkesztés Zöld Nyíl [e] alapján (Letöltve:2012.11.03.)
A következő képen látható a nyertes villamos.
17,0%
6,8%
51,8%
9,7%
2,0%12,7%
Szavazatok megoszlása
1. változat 2. változat 3. változat
4. változat 5. változat 6. változat
7. ábra A nyertes villamos
Forrás: Zöld Nyíl [e]
(Letöltve:2012.11.03.)
34
A projekt tervezésénél a korszerűsítés mellett a biztonság is nagy szerepet kapott.
Az utasperonok kiszélesítésével a várakozást biztonságosabbá teszik, illetve az úttesten
közlekedő autókra ún. lassítóként hatnak, így csökkentve sebességüket. Mindezek mellett
a közlekedési lámpák összehangolása is az emberek biztonságát szolgálja. A világ több
nagyvárosában működő metrórendőrséget a villamosoknál is alkalmazni szeretnék. Ez az
újítás magában foglal egy pánikgombot a villamos peronokon, amely megnyomásával a
bajba került személy azonnal üzenhet a rendőrségre vagy a rendszer
diszpécserközpontjába. Így nem csak a közlekedést, de a közbiztonságot is erősítenék
ezek a „Zöld Szigetek”. (Zöld Nyíl [f])
Az előzőkben a Zöld Nyíl projekt „Nyíl részéről” írtunk, a következőkben
azonban azt fejtjük ki, hogy miért is Zöld (környezettudatos) ez a program. Jelenleg a
villamos a leginkább környezetbarát közlekedési eszköz, mivel nem bocsát ki káros
anyagokat és az általa felvert por mennyisége is kisebb. Továbbá egy villamos körülbelül
200 ember utaztatására képes, miközben egy személygépkocsiban átlagosan 1,5 utazóval
számolhatunk, így egy villamos közel 100 személygépkocsi környezetterhelését váltja ki.
Ha a villamossal közlekedők személygépkocsit használnának, több mint 50 tonna további
szennyező anyaggal károsítanánk a levegőt. Érdekességnek mondható, hogy ha
városunkban nem lenne villamosközlekedés, az autóknak 2x8 sávos utat kellene
létrehozni. Az újítások az autóbuszok használatát is csökkentik, tovább javítva ezáltal a
levegő minőségét. A szennyezőanyag-kibocsátás mellett a zajcsökkentés is meghatározó;
a modern járművek, a zajcsillapított felépítmények a kritikus szakaszokon, illetve a
villamos pálya korszerűsítése ezt a célt is szolgálja. (Zöld Nyíl [g])
A projekt megvalósítása azonban nem jöhet létre, ha a műszaki háttér nem
megfelelő, ezért a Zöld Nyíl program része ezen alapok megteremtése is, így a jelenlegi
javítócsarnokot és karbantartó bázist is felújítják.
A tervek szerint 2013 elejére végére készül el a teljes villamos pálya, valamint az
új és felújított járművek is megkezdik működésüket. (Zöld Nyíl [a])
c) Buszok korszerűsítése
A villamosok mellett a buszok korszerűsítése is szükségszerű. A Miskolc Városi
Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.) folyamatosan próbálkozik újításokkal és tesztel különböző
35
buszokat. Céljuk nem más, mint környezetbarát járművek alkalmazása a
költséghatékonyabb működés érdekében. A tervek szerint a korszerűsítés során 70-75 új
autóbuszt szerezne be az MVK Zrt. Jelenleg egy újfajta CNG (Compressed Natural Gas-
sűrített földgáz) járművet tesztelnek. Ez az üzemanyagfajta rendkívül gyorsan terjed a
világ minden részén, 2011-ben kb. 14 millió ilyen meghajtású jármű közlekedett
világszerte.
Az új jármű előnye az üzemanyagban rejlik. Földgázból nagyobb készletek állnak
rendelkezésünkre, mint kőolajból, továbbá az egyik legfőbb összetevője metán, amely
könnyen előállítható biogáz-üzemekben is. A vállalat elsősorban a gazdasági
szempontokat veszi figyelembe a döntés meghozatalakor. A mostani árakat alapul véve,
az üzemanyagköltségekben buszonként évi 5-10 millió forint megtakarítást jelentene az
MVK Zrt-nek, így 6-7 év múlva megtérülne a 70 darab busz ára.
Az árak csökkenése mellett a környezetvédelem is fontos szerepet játszik. A
CNG-buszok esetében szén-dioxid és víz mellett, a káros anyagok kibocsátásának
mértéke kicsi. (Minap [a])
d) Hibrid autók
Ha figyelembe vesszük, hogy még így is jelentős számban részesítik előnyben az
emberek a személyautóval történő közlekedést a tömegközlekedési eszközök
használatával szemben, láthatjuk, mennyire fontos lenne a hibrid hajtású autók
elterjedése, azok használatának segítése, megkönnyítése, a kibocsátott káros anyagok
csökkentésének céljából. Miskolcon helyezték üzembe Kelet-Magyarország első hibrid
autók által használt töltőoszlopát. Ez az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport nyolcadik ilyen
közterületi berendezése. A geotarifa és zöldenergia után a vállalat harmadik
környezettudatos energiafogyasztást alkalmazó lépése az elektromos autó és a
töltőoszlopok forgalomba hozása. A jármű megújuló nap- és szélenergiával működik,
tehát káros anyagokat nem juttat a levegőbe, azaz szén-dioxid mentes. Az autó elterjedése
után a cég villanykerékpárokat is forgalomba szeretne hozni.
A Társaságcsoport célja, hogy Budapesttől Kassáig el lehessen jutni elektromos
autóval. Ez egy töltőoszlop hálózat kiépítésével valósítható meg. 2013 végéig ingyen
biztosítják az energiát a töltőoszlopokból, ehhez előre be kell jelentkezni az ÉMÁSZ
36
ügyfélszolgálatán. A következő állomást Mezőkövesden tervezik létrehozni. (Minap [b])
„ A 100 kilométerre vetített villamosáram-felhasználás költsége mintegy 700 forint, ami
kevesebb, mint a negyede egy korszerű belsőégésű motor üzemanyagköltségeinek. Az
oszlopnál alig több mint egy óra alatt fel lehet tölteni a járművet; egy kábelt kell bedugni
az autóba, majd a töltőbe, ezután pedig automatikusan elindul a „tankolás” (Minap [b])
Az elektromos autóval közlekedőket Miskolc polgármestere ingyenes parkolási
lehetőséggel ösztönözné, hiszen az elektromos autók pozitívan befolyásolhatják Miskolc
levegőjének tisztaságát.
e) Geotermikus energiaforrás
A megújuló energiaforrások használata fontos szerepet tölt be a környezettudatos
életmódban, s mivel az energiakészletek végesek, előbb-utóbb át kell állnunk ezek
használatára. Geotermikus energiával helyettesíthető a földgáz, melyet a Geotermia is
előnyben részesít. A miskolci Geotermia tulajdonosai a PannErgy Geotermikus
Erőművek Zrt. (90%-os részesedéssel) és a Miskolci Önkormányzat tulajdonában lévő
Miskolci Hőszolgáltató Kft. (10%-os részesedéssel) a Mályi és Kistokaj külterületén
található geotermikus energiát kívánja a város szolgálatába állítani.
A társaság a pályázat első fázisában 316.000.000 Ft támogatást nyert. A
földgázzal működő eszközöket geotermikus energiával szeretnék működtetni. Így
egyrészt csökken Magyarország földgázimportja, másrészt környezetvédelmi
szempontból is jelentős fejlődést eredményezne, mivel kevesebb káros anyag és
üvegházhatású gáz kerülne a levegőbe. A beruházás hozzájárul a távfűtési rendszer
megújuló energiával való működtetéséhez. 2020-ra a megújuló energiaforrások arányát
átlagosan 14,65%-ra kell emelni, tehát a geotermikus energiából származó
energiamennyiségnek 2020-ra az évi 12 millió gigajoule-t kellene elérni. (Minap [c])
Szeptemberben fejeződött be a projekthez tartozó 5 geotermikus kút fúrása. „A 2010-ben
elindított, csaknem 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett 2013-tól
Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus hő hasznosításába.” (Minap [c]);
(Miskolcigeotermia)
37
Összefoglalás
A levegő CO2 tartalmát nemcsak a kibocsátás csökkentésével lehet visszafogni, de
a CO2 eltűntetésével is. Ez természetes úton működik, hiszen a növények CO2-t
felhasználva friss oxigént állítanak elő az emberek számára. Ennek okán tartjuk rendkívül
fontosnak a parkok létrehozását. Számos külföldi nagyvárosban láthatunk erre példát
(Central Park). Ezen parkok nem csak a környezetvédelmet szolgálják, de a lakosság
számára is fontos szerepet játszanak; egy délutáni sétának, reggeli kocogásnak, vagy
csupán egy találkozónak kiváló helyszínt biztosítanak ezek a zöld övezetek. Nem utolsó
sorban munkahelyet is teremtenek, hiszen létrehozásukkor nem kevés emberi erőre van
szükség, később pedig a parkőrök alkalmazása is elengedhetetlen a terület épsége
megőrzésének érdekében. A CO2 a gyárak mellett, főként a személygépjárművekből
kiáramló kipufogógázzal jut a levegőbe. Mivel egyre több ember inkább
személygépkocsival közlekedik, számítani lehet arra, hogy a levegő szennyezettsége a
nagyvárosokban rohamosan nőni fog. Az Európa Zöld Fővárosa díj nyertesei közül
Stockholmban úgynevezett dugódíjat vezettek be, melyet a városközpontba való be illetve
kihajtáskor vonnak le a járműtulajdonos jövedelméből. Máshol egyáltalán nem
engedélyezik a városközpontba való behajtást, ezért hatalmas parkoló területet alakítottak
ki a városközpont szélén, ahol a tulajdonos ott hagyhatja járművét, s útját gyalog, vagy
valamilyen tömegközlekedési eszközzel folytathatja. Ezeket a példákat figyelembe véve,
Miskolcnak is lehetősége nyílik hasonló intézkedésekre. A városban már több mélygarázs
épült, azonban használatuk még nem elterjedt. Az embereket valamilyen úton ösztönözni
kell a használatukra. Ha a mélygarázsok használatát olcsóbbá tenné az önkormányzat,
jelentősen csökkenne a szabad parkolók igénybe vétele. Miskolcnak megvannak az
adottságai a különböző fejlesztésekhez, és ahogyan már több program is elkezdődött, úgy
a jövőben is folytatódni fog ez a folyamat.
Mind a Green City mozgalom és az Európa Zöld Fővárosa díj kiváló motivációs
eszköznek bizonyul sok város tekintetében. Büszkék lehetünk, hogy lakóhelyünk,
Miskolc is e városok közé tartozik és jó úton halad a „zöld” várossá válás felé.
Remélhetőleg az évek során újabb és újabb zöld városfejlesztési projektek születnek,
hiszen ez elengedhetetlen a 21. században. Ezek a fejlesztések a következő generáció
számára biztosítanak tisztább élhetőbb környezetet, s remélhetőleg számukra a
környezetvédelem a mindennapok részévé válik. Ez a szemlélet fontos, hiszen a
38
közismert alapelv szerint (”Think global, act local”), mindenkinek a saját közvetlen
környezetében kell lépéseket tennie a globális változások érdekében.
39
IRODALOMJEGYZÉK
Alternatívenergia: Több mint ezer lakás újulhat meg a panelprogram részeként
Miskolcon; http://www.alternativenergia.hu/tobb-mint-ezer-lakas-ujulhat-meg-a-
panelprogram-reszekent-miskolcon/32164 (Letöltve:2012.11.03.)
Bioenergy: Waste Management in Stockholm;
http://bioenergyconsult.wordpress.com/2012/06/21/waste-management-stockholm/
(Letöltve: 2012.10.20)
Eger:
http://www.eger.hu/F%C5%91oldal/Fejleszt%C3%A9siprojektek/Belv%C3%A1ros/tabid
/2230/Default.aspx (Letöltve: 2012.10.26)
Energiacentrum: Vitoria-Gasteiz baszk város lett 2012-ben Európa Zöld Fővárosa;
http://www.energiacentrum.com/news/baszk_varos_a_fenntarthatosag_elenjaroja.html
(Letöltve:2012.11.03.)
European Commission [a]: Award Background;
http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/about-the-award/index.html
(Letöltve: 2012.10.16.)
European Commission [b]: Stockholm;
http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/stockholm-
european-green-capital-2010/index.html (Letöltve: 2012.10.23.)
European Commission [c]: Hamburg;
http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/2011-
hamburg/index.html (Letöltve: 2012.10.24.)
European Commission [d]: 2012 – Vitoria-Gasteiz;
http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/2012-vitoria-
gasteiz/index.html (Letöltve:2012.11.03.)
European Commission [e]: Zöldbe öltöző európai városok;
http://ec.europa.eu/news/environment/101022_1_hu.htm (Letöltve:2012.11.02.)
European Commission [f]: 2012 Nantes;
http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/2013-
nantes/index.html (Letöltve:2012.11.02)
40
European Commission [g] : Copenhagen;
http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/winning-cities/previous-
finalists/copenhagen/index.html (Letöltve:2012.11.03.)
European Commission [h]: Környezetvédelem: 2012-ben Vitoria-Gasteiz lesz Európa
Zöld Fővárosa;
http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20111215_kornyezetvedele
m_hu.htm (Letöltve: 2012.11.02.)
Green City [a]: Mennyit ér a zöld?; http://www.green-city.hu/mennyit-er-zold (Letöltve:
2012.október 20.)
Green City [b]: Green City Europe; http://www.green-city.hu/green-city-zoldebb-
varosokert-mozgalom (Letöltve:2012.10.20.)
Green city [c]: Green City Europe Konvenció Strassburg, 2009. október 26.; http://green-
city.hu/sites/default/files/csatolmany/gc_europe_konvencic.pdf (Letöltve: 2012.10. 22.)
Green city [d]: Milánói Zöld Charta Milánó, 2010. május 5.; http://green-
city.hu/sites/default/files/csatolmany/milnci_zild_charta.pdf (Letöltve: 2012.10. 22.)
Green City [e]: A Gren City első magyarországi mintavárosa; http://www.green-
city.hu/green-city-mozgalom-elso-magyarorszagi-mintavarosa (Letöltve:2012.10.22.)
Green City [f]: Budapest, Margitsziget; http://www.green-city.hu/szakmai-tanacsadas-
okojatszoter-tervezeseben-tervek-es-az-elkeszult-jatszoter-akkreditalasa (Letöltve:
2012.10.26.)
Green City [g]: Nemesvámos; http://www.green-city.hu/multifunkcionalis-rendezveny-
es-szabadidopark-terveinek-akkreditalasa (Letöltve: 2012.10.24.)
Green City [h]: Zöldebb Városokért Nonprofit Kft, Fenntartható, zöld megoldások a
településeknek, Green City Mozgalom; http://www.green-
city.hu/sites/default/files/csatolmany/fenntarthato_megoldasok_a_telepuleseknek_zvnkft_
ismerteto_2012.pdf (Letöltve:2012.10.15.)
hg.hu (2012): Lánchíd park: tovább zöldítik Budapestet a svédek;
http://hg.hu/cikk/epiteszet/15145-tovabb-zolditik-budapestet-a-svedek
(Letöltve:2012.10.26.)
International Stockholm [a]: Mobility; http://international.stockholm.se/Stockholm-by-
theme/Professional-study-visits/3-Mobility-and-sustainable-travelling1/ (Letöltve:
2012.10.26.)
41
International Stockholm [b]: Urban development and renewal;
http://international.stockholm.se/Stockholm-by-theme/Professional-study-visits/4-Urban-
development-and-renewal/ (Letöltve: 2012.10.31.)
International Stockholm [c]: Waste management;
http://international.stockholm.se/Stockholm-by-theme/Professional-study-visits/5-Waste-
management1/ (Letöltve:2012. 10.20.)
International Stockholm [d]: District heating and cooling;
http://international.stockholm.se/Stockholm-by-theme/Professional-study-visits/6-
District-heating-and-cooling/ (Letöltve:2012.10.31.)
International Stockholm [e]: Water management;
http://international.stockholm.se/Stockholm-by-theme/Professional-study-visits/7-Water-
management/ (Letöltve: 2012.10.31.)
Mihő: Panelprogram; http://www.miho.hu/lakossagi-felhasznaloknak/panelprogram/
(Letöltve: 2012.11.03.)
Mikle Kinga Melinda (2005): A városrehabilitáció és a zöldterületek viszonya
Budapesten, A ferencvárosi rehabilitáció zöldterületi vonatkozásai; 198-199 oldal;
http://www.varosrehabilitacio.net/media/files/Varosrehabilitacio/varosrehabestarsadalom
cikkek/8Miklecikk.pdf (Letöltve: 2012.11.02.)
Minap [a]: Olcsóbb üzemanyag, környezetbarát közlekedés;
http://minap.hu/news.php?extend.59939.45 (Letöltve:2012.11.02.)
Minap [b]: A zöld városért; http://minap.hu/news.php?extend.57555.14 (Letöltve:
2012.11.02)
Minap [c]: Épülhetnek a távhő létesítmények; http://minap.hu/news.php?extend.60135.2
(Letöltve: 2012.11.03.)
Miskolcigeotermia: Mályi kutatófúrás; http://miskolci-
geotermia.hu/index.php/main/page/project (Letöltve: 2012.10.21.)
Portfolio (2012): Elkészült a Lánchíd park - Új ökopark Budapest szívében;
http://www.portfolio.hu/ingatlan/varoskep/elkeszult_a_lanchid_park_uj_okopark_budape
st_sziveben.174571.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_c
ampaign=portfoliobox (Letöltve: 2012.10.26.)
Szépházak: A zöld területek előnyei; http://www.szephazak.hu/kert-tippek/a-
zoldteruletek-elonyei/702/ (Letöltve: 2012.10.20)
42
Terport: Koppenhága lett Európa 2014-es Zöld Fővárosa;
http://www.terport.hu/hirek/koppenhaga-lett-europa-2014-es-zold-fovarosa
(Letöltve:2012.11.03.)
Train of Ideas [a]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/ (Letöltve:2012.11.01.)
Train of Ideas [b]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/i-city-of-people/
(Letöltve:2012.11.01.)
Train of Ideas [c]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/city-as-living-space/(
Letöltve:2012.11.01.)
Train of Ideas [d]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/city-and-nature/
(Letöltve:2012.11.01.)
Train of Ideas [e]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/urban-responsibility/
(Letöltve:2012.11.01.)
Train of Ideas [f]: http://www.train-of-ideas.net/en/exhibition/cities-prior-to-climate-
change/ (Letöltve:2012.11.01.)
Train of Ideas: http://www.train-of-ideas.net/en/stations/ (Letöltve:2012.11.01.)
Urge Project [a]: Presentation of case study city; http://www.urge-
project.ufz.de/budapest/budap1.htm (Letöltve: 2012.10.26)
Urge Project [b]: Presentation of case study city; http://www.urge-
project.ufz.de/budapest/budap2.htm (Letöltve:2012.10.26.)
Vitoria Gasteiz: Vitoria-Gasteiz City Council; http://www.vitoria-
gasteiz.org/we001/was/we001Action.do?idioma=en&accionWe001=ficha&accion=anillo
Verde (Letöltve:2012.10.31.)
Zöld Nyíl [a]: Városszimbólum; http://zoldnyil.hu/a-projekt-leirasa/varosszimbolum.html
(Letöltve: 2012.11.03.)
Zöld Nyíl [b]: A Projekt leírása; http://zoldnyil.hu/a-projekt-leirasa.html (Letöltve:
2012.11.03.)
Zöld Nyíl [c]: High-tech világot alkotunk; http://zoldnyil.hu/a-projekt-
leirasa/vilagszinvonal.html http://zoldnyil.hu/a-projekt-leirasa/utaskommunikacio.html
(Letöltve: 2012.11.03.)
Zöld Nyíl [d]: Esélyegyenlőséget teremtünk a közlekedésben; http://zoldnyil.hu/a-projekt-
leirasa/eselyegyenloseg.html (Letöltve: 2012.11.03.)
43
Zöld Nyíl [e]: Döntsük el együtt, hogy milyen legyen Miskolc új villamosa;
http://zoldnyil.hu/dontsuk-el-egyutt-hogy-milyen-legyen-miskolc-uj-villamosa (Letöltve:
2012.11.03.)
Zöld Nyíl [f]: Közlekedés biztonság és új közbiztonsági rendszer; http://zoldnyil.hu/a-
projekt-leirasa/kozlekedes-biztonsag.html (Letöltve: 2012.11.03.)
Zöld Nyíl [g]: Figyelemreméltó környezetvédelmi program; http://zoldnyil.hu/a-projekt-
leirasa/kornyezetvedelem.html (Letöltve: 2012.11.03.)