Download - Regionális gazdaságtan
Regionális gazdaságtan
A közgazdaság viszonya a térbeliséghez
A telephelyelmélet (location theory)
Irodalom
• Nemes-Nagy J.: A tér szerepe a társadalomkutatásban
• Lengyel I. – Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan
• Illés I.: Regionális gazdaságtan és területfejlesztés
A regionális gazdaságtan tárgya, területei
A regionális gazdaságtan tárgya:• a gazdaság általános törvényszerűségeinek térbeni érvényesülése, • a térben létező gazdaság mozgástörvényei,• a gazdaság térbeli szervez(őd)ésének sajátos törvényszerűségei,• a társadalmi újratermelés folyamán létrejövő térbeli kapcsolatok, a
jövedelem, a pénz és az áru területi áramlása és annak törvényszerűségei.
A regionális gazdaságtan 2 fő területe:a) területi mikrogazdaságtan (a gazdasági tevékenységek térbeli eloszlása, azok
elhelyezkedése és kölcsönhatása, telephely-választási döntések)b) területi makrogazdaságtan (regionális növekedés, a gazdasági teljesítmény
térbeli ingadozása)Fő módszerei:• absztrakció• dedukció
A regionális gazdaságtan szereplői
Regionális mikroökonómia:• profitorientált szervezetek (vállalatok): letelepedés, telephely-
választás; olyan (térbeli) működés, melynek outputjait értékesítik és kiadásait főként ezen bevételekből fedezik;
• közszolgálati, kormányzati szervezetek és intézmények: tevékenységüket főként költségvetési pénzből vagy tagdíjakból, egyéb támogatásokból végzik, s a kiadásaikat meghaladó bevételeket az alaptevékenységre fordítják;
• háztartások: lakó- és munkahely-választási döntések.
Regionális makroökonómia: térségek (pl. régiók)
A közgazdaság viszonya a térbeliséghez (1)
„Egy pont gazdaság” Térben kiterjesztett gazdaság
Piac (ár) Egységes (ugyanazon ár) Térben osztott (differenciált ár)(A térre változó földrajzi, közgazdasági feltételek jellemzőek; a gazdasági feltételek, adottságok mindenhol egyediek.)
Ráfordítás Átlagos(Az áruk árát a társadalmilag szükséges ráfordítások, tehát az átlagos technikai felszereltség és átlagos termelékenység melletti ráfordítások határozzák meg.)
Térben differenciált (lokális)(A termelők a termelékenység, a munkaráfordítás tekintetében szórtak; emellett a távolság, a szállítási költség védi is a termelőt a verseny teljes nyomásától.)
Verseny Tökéletes (az input- és a termékpiacon)(A termelők elsősorban az azonos termékek termelőivel, másodsorban a helyettesítő áruk, s csak harmadsorban az egyéb áruk termelőivel vannak versenyben.)
Nem tökéletes (földrajzi monopólium, monopszónia, monopolisztikus piac)(Azonos választék esetén bizonyos távolságon túl megszűnik a piac egységessége. A térbeli egymásmellettiség versenyhelyzetet teremt a gyökeresen eltérő szükségleteket kielégítő termelők között.)
Gazdasági reakciók
Azonosak(Ugyanazon áru termelői, ill. eladói a gazdasági intézkedésekre és folyamatokra hasonlóan
reagálnak.)
Eltérőek (helyi kultúra)
A közgazdaság viszonya a térbeliséghez (2)
„Egy pont gazdaság” Térben kiterjesztett gazdaság
Informáltság Tökéletes Térben különböző (és aszimmetrikus)
Magatartás Racionális Térben korlátozott racionalitás
Fogyasztói preferenciák
Homogének Térben inhomogének
Helyettesít-hetőség (szűkösség)
Korlátlan (általános érvényű)
Az inputok térbeli elhelyezkedése korlátozza (lokális)
Gazdasági egyensúly
Általános egyensúly(A gazdaságban fennállnak az egyensúly feltételei, a gazdaság összes résztvevője számára lehetséges az egyensúlyi helyzet. )
Térbeli parciális egyensúly
A telephelyelmélet (location theory) tárgya:
a gazdasági egységek térbeli elhelyezkedésének és működésének vizsgálata;
a telephely, azaz az üzem, a vállalat elkülönült működési helyének kiválasztása;
a gazdaság bármelyik mikroszervezete gazdasági tevékenységének vizsgálata, amennyiben abban térbeli sajátosságok figyelhetők meg.
A telephelyelméletek kialakulása
Tudatos telephely-választás: üzleti kalkulációk alapján próbálják a gazdasági szereplők a megfelelő (optimális) működési helyet megtalálni. A telephelyválasztás, a gazdasági tevékenységek térbeli helyének kiválasztása és az egységek térbeli működése az árutermelés meghatározott fokán bontakozhatott csak ki. Ennek előfeltételei:
• az árutermelő gazdaság térbeli kiterjedése (specializáció, munkamegosztás);
• technikai oldalról a nyersanyagok és a termékek tömeges szállíthatósága (közlekedési infrastruktúra, szállítási eszközök);
• a tőke és a munkaerő térbeli mozgásának szabadsága.
A telephelyelméletek fejlődési szakaszai
1. Mezőgazdasági telephely-elmélet (a XIX. sz. első harmada): a mezőgazdasági termelés térbeli elhelyezkedésének, telephelyének és a kapcsolódó helyzeti járadéknak a magyarázata (Thünen);
2. Ipari telephely-elmélet (a XX. század első évtizedei): az ipari üzemek telepítési helyének meghatározása analitikus eszközökkel, a főbb termelési költségeket minimalizálva (pl. Roscher, Launhardt, Weber, Predöhl, Palander);
3. Monopolisztikus piaci verseny térben (a két világháború között): a telephelyválasztásnál a bevételek maximalizálása; a termelés helyett a fogyasztás jellemzőinek figyelembe vétele (pl. Lösch, Hotelling);
4. Területi termelési függvények (az 1950-es évektől a ’70-es évek közepéig): a legmegfelelőbb telepítési hely meghatározása az összes tényező figyelembe vételével kialakított (matematikai) modell optimalizálásával (pl. Isard, Greenhut, Smith);
5. Komplex, egymástól kölcsönösen függő telepítési döntések (az 1970-es évek közepétől): az infrastruktúra térben nagyjából egyenletes kiépülése után a mikroelektronikára és az informatikára alapozott innovációk és csúcstechnológiák kerülnek előtérbe (pl. Stöhr, Malecki, Scott).
Telephelyelméletek: Johann Heinrich von Thünen (1783-1850)
• A klasszikus telepelmélet első jelentős képviselője; a gazdasági fejlettség preindusztriális fejlődési szintjén álló autark gazdasági berendezkedésű állam telephelyrendszerének térbeli konfigurációját írta le. Az elméleti mag Friedrich List (1789-1846) gazdasági autarkia-elméletéből származik.
• Elméletében a földrajzi munkamegosztás rendje olyan, amelyben a különböző specializáltságú övezetek koncentrikus köröket alkotnak a piacközpont körül.
• Az övezetek meghatározói: a termékek árában realizált jövedelem;a termékek szállítási igényessége;a kettő kombinációja.
• Thünen elsőként ismerte fel a társadalmi-gazdasági centrum és a periféria funkcionális kölcsönhatásait.
• Az elmélet alkotja a kiindulópontját a később kialakult gazdasági nagytérelméletnek.
Thünen korának meghatározó tényezői:
• A romlandó élelmiszerek tárolása és szállítása nehézkes (nagy távolságról nem lehet romlandó élelmiszereket szállítani a városba).
• A szállítási lehetőségek rosszak (földutak, folyók; nagy tömegű terményeket a városhoz közel kell termelni).
• A munkaerő közlekedése nehézkes (gyalogosan közlekednek, a nagy távolságra lévő földeket nem tudják megművelni).
Telephelyelméletek: Johann Heinrich von ThünenMezőgazdasági telephelyelmélet• külpiactól elszigetelt, önellátó (autark) állam, középen az egyetlen piacot
alkotó várossal, amelyet jövedelemérdekelt termelők látnak el mezőgazdasági termékekkel;
• a város körüli földek minősége mindenütt azonos, termékenként a termelési költségek is azonosak;
• a városi piacra történő szállítás lehetőségei és fajlagos költségei azonosak.Kérdés: az egyes mezőgazdasági kultúrák termelése hol helyezkedik el a város, a piac körül. Válasz: A termelési zónák elhelyezkedését és sorrendjét a termékek bruttó jövedelmezősége (a termékegység árának és termelési költségének különbsége) és a szállítási költségek (a távolság) függvényében határozta meg.
Koncentrikus körök a város, azaz a piacközpont körül:• szabadon művelt termőföld (zöldség-, gyümölcs-, tejtermelés);• erdőgazdaság (fakitermelés);• szántóföldi termelés vetésforgóval, ugarolással (burgonya, búza, rozs);• háromnyomású gazdálkodás (ipari növények, tenyész- és vágómarha);• külterjes állattenyésztés (juh).
A Thünen-körök
Piacközpont(város)
Telephelyelméletek: Walter ROSCHER (XIX. sz. második fele)
• Minél nagyobb méretűvé és kiterjedtebbé válik a munkamegosztás, annál jobban feloldódik a telephelyi elszigeteltség és kötöttség. A termelés primer adottságai (pl. egyes nyersanyagok és a munkaerő) a nagyobb térségekben hozzáférhetőbbek, ami egyéb kedvező feltételek (pl. éghajlati és természeti adottságok, kedvező tőkeellátottság) megléte esetén bizonyos ágazatokat decentralizáltabb térbeli elhelyezkedésre ösztönöz.
• A telephely-választás lényege: a termelés sajátos igényeinek és a telephelyi adottságok által nyújtott előnyöknek a minél ésszerűbb összeegyeztetése.
• A telephely-választás szempontjából kedvező feltételek:- előnyös éghajlati és természeti adottságok;- nyersanyag-lelőhelyek;- munkaerő-kínálat;- kedvező tőkeellátottság.
Telephelyelméletek: Carl W. F. LAUNHARDT (1832-1918)
• A tér kérdése elsősorban távolságprobléma, ahol a geometriai törvényszerűségek szerepe a meghatározó.
• A termelést 3 fő komponens, a nyersanyag-lelőhely, az energiabázis és a fogyasztópiac által bezárt térbeli háromszög súlypontjába kell helyezni.
• Bár az elmélet logikus, a gyakorlat nem igazolta (ld. kohászati bázis példája)!
• Első kísérlet matematikai módszerek (geometriai formulák) alkalmazására a társadalmi-gazdasági alapszituációk szimulálásában.
Telephelyelméletek: Alfred WEBER (1868-1958)
Ipari telephely-elmélet – kiinduló feltételek:• szabadversenyes kapitalizmus;• a termelési tényezők korlátlanul rendelkezésre állnak;• a munkaerő a szükséges számban és képzettségben
rendelkezésre áll,• egyetlen pontszerű piac.Fix eladási ár mellett cél: olyan telephely, ahol a termelési és a
szállítási költségek együttes összege a legkisebb (mikroökonómiai megközelítés)
Két mutatószám:• anyagindex (1 tonna késztermék előállításához mennyi
beszállított nyersanyag szükséges);• telephelysúly (1 tonna késztermék előállításához megmozgatott
összes nyersanyag és a késztermék együttes súlya)
Weber ipari telephelyelmélete
Smahó MelindaForrás: Lengyel I. – Rechnitzer J.
Telephelyelméletek: Andreas PREDÖHL
Gazdasági nagytér-elmélet:• A telephely-problémát nem lehet csupán egy település
mikrokörnyezete alapján kezelni.• A főbb telephely-választási tényezők között bizonyos
határokon túl nem alakul ki verseny.• Gazdasági nagytér: olyan kiterjedésű gazdasági tér, mely
autark fejlődésre képes, a legtöbb termelési ágban a telephelyek vertikálisan együttműködő rendszerét tudja kialakítani.
• A nagytéren belül: szoros munkamegosztás. A nagytéren belül elhelyezkedő államok külkereskedelmi forgalma szabadkereskedelmi jellegű.
• A nagytéren kívül: protekcionista jellegű kereskedelem.
Lösch térgazdasági elmélete
• A nyereség maximalizálását állította középpontba.• Két dinamikus elemet kapcsolt be: az árak és a
kereslet-kínálat hatását a telephelyválasztásra.• Felismerte, hogy „gazdasági tér” is létezik, amely a
piaci és gazdasági kapcsolatok összességének térbeli vetülete, ezáltal a térelmélet fejlődését is előrevitte.
• Helyesen felismerte, hogy a gazdasági tér fejlődése során különböző egyensúlytalanságok érvényesülnek.
Az elmélet kiinduló feltételei:
Egyenletes népsűrűségű és azonos természeti adottságokkal, mindenirányú szállítási lehetőségekkel rendelkező síkság:
• mindegyik telephelyen a gazdasági tevékenység a termelő számára jövedelmező, a fogyasztók számára pedig hasznos terméket, szolgáltatást hoz létre,
• a telephelyek olyan „sűrűn” helyezkednek el, hogy piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik,
• bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet, • a termelés és a kereskedelem térbeli kiterjedése (piackörzetei)
a lehető legkisebb,• a piackörzetek határánál a fogyasztók „közömbösek".
Betelepülés fázisai
1. fázis: a síkságra odatelepül egy üzem,
2. fázis: ha ez a tevékenység jövedelmező, akkor újabb vállalkozók települnek;
3. fázis: a vállalkozások a síkságot befedik; a „sűrűsödés" mindaddig tart, amíg a profit el nem tűnik.
Piackörzetek: körök - sokszögek - térbeli háló (a többféle termék piackörzeteinek összessége)
A gazdasági tér kialakulásának fázisai Lösch-nél
Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005.Dr. Rechnitzer János
Telephelyelméletek: Walter ISARD
Optimalizáláson alapuló telephelyelmélet:• Kísérlet egy átfogó, mindegyik ágazatra érvényes telephelyelmélet
kidolgozására;• az összes fontos tényező figyelembe vételével történő optimalizálás;• a korábbi elméletek felhasználása;• a nagyobb településekhez kötődő funkciók, különös tekintettel az
infrastruktúra kiemelése;• a telepítési tényezők köre nem állandó, hanem folytonos mozgásban
vannak; • a tényezők helyettesíthetőségének elve (pl. a munkaerő bizonyos mértékig
helyettesíthető a tőkével);• telephely-választási függvények: területi termelési függvények (a termelési
tényezők árai döntő módon függnek a termelés térbeli helyétől, ill. az eltérő termékvolumenekhez más-más optimális telephely tartozhat)
• regionális gazdaságtan tárgya: a gazdasági tevékenységek egymással összefüggő, konzisztens térbeli rendszere.
A telephelyelméletek napjainkban
• nem-gazdasági motivációk, a nem mérhető tényezők és a gazdasági externáliák figyelembe vétele a telepítési döntéseknél;
• szakít a statikus alapállással, mivel a telepítési döntések általában hosszú távon hatnak;
• a történelmi-politikai változások, a nagy nemzetközi cégek hatása;• a tér fogalmának kiterjesztése: gazdasági (költség-) tér mellett
időtér, kognitív tér, a társadalmi tér, ökológiai tér;• racionális „gazdasági ember”: tisztában van a telepítés összes
tényezőjével és képes költségét minimalizáló vagy a profitot maximalizáló döntést hozni – korlátozott racionalitás- döntés: keresési folyamat;- a kockázatok becslése;- nem az optimális, hanem a kielégítő döntés elég;- a szubjektív élmények befolyása.A gazdasági életben megjelent új innovációk, a mikroelektronikai és informatikai forradalom átrendezi nemcsak a gazdaság, hanem az élet minden területét.Komplex, egymástól kölcsönösen függő telepítési döntések.
A telephelyválasztások főbb tényezői „A” változat
A telephelyválasztások komplex döntési problémák, mindig a különböző tényezők és szempontok kombinációit veszik alapul. Főbb tényezői:
- természeti környezet;- termelési tényezők (föld – munkaerő – tőke);- kereslet, szállítás és térbeli kapcsolatok;- technológia;- szervezeti, politikai és társadalmi tényezők.
A telephelyválasztások főbb tényezői: természeti tényezők
Csoportosításuk:a) szűkösségük szerint:• ubikvitás, a mindenhol előforduló és könnyen
felhasználható javak,• kommonalitások, a viszonylag széles körben elérhető
és felhasználható javak,• ritka javak, amelyek csak néhány helyen fordulnak
elő,• unikális javak, amelyek csak egy-két meghatározott
helyen találhatók;b) kiaknázás szerint;c) megújíthatóság szerint.
A telephelyválasztások főbb tényezői: termelési tényezők
A gazdasági tevékenységek inputját a térben egyenlőtlenül eloszló termelési tényezők alkotják.
a) a földA föld területhasznosítása szempontjából: termőföld és egyéb hasznosítású ingatlanok.
b) a munkaerő• mobilitás (ingázás – migráció);• a főbb gazdasági ágakban foglalkoztatottak száma, aránya;• a munkaképes korú lakosság aránya;• a munkaerő típusa (a nemek és a képzettség szerinti térbeli megoszlás);• strukturális és globális munkanélküliség;• bérköltség (a munkaerő ára);c) a tőke• fizikai (reál-) tőke• pénztőke
A telephelyválasztások főbb tényezői: kereslet, szállítás, térbeli kapcsolatok
a) KeresletA piaci kereslet szintje (nagysága) és szerkezete (összetétele) elsősorban a gazdasági fejlettségtől, azaz a felhasználók, a fogyasztók fizető-képességétől függ
• végső fogyasztók;• termelő felhasználók.b) Szállítás• állandó költségek;• változó költségek, az aktuális nyersanyag, termék jellemzőitől, távolságtól
függő kiadások.A legfontosabb szállítási módok: közúti, vasúti, vízi és légi szállítás, illetve speciális anyagoknál csővezeték.
c) Térbeli kapcsolattartás• üzleti partnerek közötti kapcsolatok, ill. „közönségkapcsolatok”.
A telephelyválasztások főbb tényezői: technológia
A technológia olyan eljárást jelent, ahogyan és amelynek során az inputból a termék vagy a szolgáltatás előáll: a know-how és az információ.Az innovációk csoportosítása:
• Folyamatos (meglévő termék vagy szolgáltatás megújítása);• radikális (az új termékek vagy szolgáltatások megjelenése ágazati
hatású);• technológiai (az egész gazdaságra kiható változások).
A termékek és a technológiák életciklusa:• kutatás, fejlesztés (a termék bevezetése);• az érettség szakasza (konkurencia);• hanyatlási periódus.
A telephelyválasztások főbb tényezői: szervezeti, politikai és társadalmi tényezők
a) Szervezeti tényezők: kettős tendencia:
• a tömegtermékek piacát birtokló világcégek kialakulása;
• néhány fős kisvállalkozások gyakori létrejötte és megszűnése.
b) Politikai tényezők
c)Társadalmi tényezők
Telepítési tényezők a gazdasági tevékenység jellege szerint, „B” változat (1)
• Üzleti tényezők: a nemzeti piac közelsége az egységes európai piac közelsége a hasonló cégek jelenléte a támogató szolgáltatások / kutatóintézetek jelenléte rendelkezésre álló telek• Nemzeti és helyi jellemzők:- a vállalatok adóztatása- kommunikációs lehetőségek- a kormányzat magatartása, viselkedése- pénzügyi támogatás• Foglalkoztatási tényezők:- rendelkezésre állás- minőség / képzettség- munkakapcsolatok / beállítottság
Telepítési tényezők a gazdasági tevékenység jellege szerint, „B” változat (2)
• Költségtényezők:- telek- és épületköltségek- bérköltségek• Infrastruktúra:- közutak / vasutak minősége- kikötő, repülőtér közelsége- egyéb vonalas infrastruktúra kiépítettsége- a távközlés minősége• Életminőség, személyi tényezők:- kulturális tényezők- nemzetközi iskolák- oktatási intézmények- szabadidő / sportlétesítmények- a térség általános vonzereje