TÁJÉKOZTATÓ
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének
2009. I. félévi tevékenységéről, a pénzügyi
szervezetek működésének általánosítható
tapasztalatairól
BUDAPEST
2009. július
2
TARTALOMJEGYZÉK
HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK, KIFEJEZÉSEK _______________________________________ 3
I. A FELÜGYELT SZEKTOROK TELJESÍTMÉNYE ÉS KOCKÁZATAI ________________ 5
II. A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI __________________________ 10 1. A Felügyelet 2009. évre meghirdetett prioritásai ________________________________________ 10
LIKVIDITÁS ______________________________________________________________ 10 STRATÉGIA (AZ ÜZLETI MODELL FENNTARTHATÓSÁGA, NÖVEKEDÉS, JÖVEDELMEZŐSÉG,
TŐKETERVEZÉS) ________________________________________________________ 10 HITELKOCKÁZAT __________________________________________________________ 11 TISZTESSÉGES PIACI MAGATARTÁS BIZTOSÍTÁSA (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT) ______________________ 11
2. A felügyeleti erőforrások elosztásának alakulása _______________________________________ 12
A. Intézményi felügyelés ___________________________________________________ 13 3. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok ____________________________________________ 13
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS _______________________________________________________ 13 VIZSGÁLATI TAPASZTALATOK __________________________________________________ 13
B. Piaci folyamatok felügyelete ______________________________________________ 19 4. Engedélyezési tevékenység _________________________________________________________ 19 5. Piacfelügyelet ___________________________________________________________________ 20 6. Fogyasztóvédelem, panaszkezelés és ügyfélszolgálat ____________________________________ 21
FOGYASZTÓVÉDELEM _______________________________________________________ 21 PANASZKEZELÉS ___________________________________________________________ 23 ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ________________________________________________________ 24
7. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés _________________________________________________ 25
C. A Felügyelet további tevékenységei ________________________________________________ 25 8. Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását segítő felügyeleti
fejlesztések ___________________________________________________________________ 25 9. Felügyeleti kommunikáció _________________________________________________________ 28 10. Felügyeleti intézkedések és bírságok _________________________________________________ 29
III. A FELÜGYELET MŰKÖDÉSE ____________________________________________ 30 1. A Felügyeleti Tanács tevékenysége és a Hivatal működése _______________________________ 30
FT AJÁNLÁS _____________________________________________________________ 30 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ___________________________________________________ 30 VEZETŐI KÖRLEVÉL _________________________________________________________ 30 BELSŐ SZABÁLYOZÁS _______________________________________________________ 32
2. Belföldi együttműködés, megállapodások és konferenciák ________________________________ 33 3. Nemzetközi együttműködés, megállapodások és konferenciák _____________________________ 34 4. Humánpolitika __________________________________________________________________ 35 5. Szakmai ellenőrzés _______________________________________________________________ 35 6. A Felügyeleti koordinációs és módszertani központ működése ____________________________ 36 7. A Felügyelet gazdálkodása _________________________________________________________ 36 8. A Felügyelet gazdálkodásával, működésével kapcsolatos ellenőrzések ______________________ 38 9. További adatok __________________________________________________________________ 38
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ___________________________________________________ 38 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ________________________________________________________ 39 PERES ÜGYEK ____________________________________________________________ 39 A FELÜGYELETI BÍRSÁGOKHOZ KAPCSOLÓDÓ NYERTES PÁLYÁZATOK _________________________ 39
MELLÉKLETEK ____________________________________________________________ 40 STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS A FELÜGYELET 2009. I. FÉLÉVÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEIRŐL ___________ 40 FELÜGYELETI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA _________________ 45 FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK ÉS TERMÉSZETES SZEMÉLYEK _________________________________ 46
3
HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK, KIFEJEZÉSEK
Áht. – Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
ÁSZ – Állami Számvevőszék
ÁSZF – Általános Szerződési Feltételek
BAMOSZ – Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége
BÉT – Budapesti Értéktőzsde
Bit. – A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX.
törvény
BSC – Balanced ScoreCard
BSZSZ – Befektetési Szolgáltatók Szövetsége
Bsztv. – A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint
az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII.
törvény
CDO Collateralized debt obligation
CDS – Credit Default Swap
CEBS – Committee of European Banking Supervisors (Európai Bankfelügyelők
Bizottsága)
CEIOPS – Committee of European Insurance and Occupational Pensions Supervisors
(Európai Biztosítás- és Munkáltatói Nyugdíjpénztár Felügyelők Bizottsága)
CESR – Committee of European Securities Regulators (Európai Értékpapír
Szabályozók Bizottsága)
CRD – Capital Requirements Directives, európai tőkedirektíva (A hitelintézetek és
befektetési vállalkozások tőkeszabályozását meghatározó 2006/48/EK és
2006/49/EK irányelvek)
FEUVE – Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés
FKMK – Felügyeleti Koordinációs és Módszertani Központ
FT – Felügyeleti Tanács
Fttv. – a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
szóló 2008. évi XLVII. törvény („UCP-törvény”)
GVH – Gazdasági Versenyhivatal
Hpt. – A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény
IAIS – International Association of Insurance Supervisors (Nemzetközi Biztosítási
Felügyelő-hatóságok Szövetsége)
IMF – Nemzetközi Valutaalap
IOPS – International Organisation of Pension Supervisors (Pénztárfelügyelők
Nemzetközi Szervezete)
IOSCO – International Organization of Securities Commissions (Értékpapír
Felügyeletek Nemzetközi Szervezete)
IRB – Internal Ratings-Based Approach (belső minősítési rendszer)
4
ISACA – Information Systems Audit and Control Association
Kgfb – Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
KIR – Központi Információs Rendszer
KKBCS – Közép- és Kelet-európai Bankfelügyelők Csoportja
KOMÓD – Kockázat alapú felügyelési módszertan
KSZF – Központi Szolgáltatási Főigazgatóság
KSZK Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ
MABISZ – Magyar Biztosítók Szövetsége
MEH – Miniszterelnöki Hivatal
MiFID – Markets in Financial Instruments Directive (pénzügyi eszközök piacaira
vonatkozó irányelv)
MNB – Magyar Nemzeti Bank
MoU – Memorandum of Understanding (Együttműködési Nyilatkozat)
NFH – Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
OBA – Országos Betétbiztosítási Alap
OTIVA – Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap
PM – Pénzügyminisztérium
Pmtv. – A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
Psztv. – A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV.
törvény
ROE – Return on Equity (tőkejövedelmezőség, tőkearányos megtérülési mutató)
SEPA – Single Euro Payments Area (egységes Euro fizetési övezet)
SREP – Supervisory Review and Evaluation Process (Felügyeleti felülvizsgálati
folyamat)
Stabilitási trv. – A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi
CIV. törvény
SZEF – Szakmai Ellenőrzési Főosztály
TÉSZ Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége
THM Teljes hiteldíjmutató
TMM Tőkemegfelelési mutató
Tpt. – A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
UCITS – Undertakings for Collective Investment in Transferable Securities
(átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások)
UCP-törvény – A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
szóló 2008. évi XLVII. törvény („Fttv.”)
VPOP – Vám- és Pénzügyőrség
5
A 2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (a továbbiakban:
a Felügyelet) előírásainak megfelelően a Felügyeleti Tanács elnöke félévente tájékoztatja a
pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szervezetek működésének
felügyelete során nyert általánosítható tapasztalatokról.
I. A FELÜGYELT SZEKTOROK TELJESÍTMÉNYE ÉS
KOCKÁZATAI
2009. első felében a magyar pénzügyi szektor működésének környezeti feltételei, a fontosabb
meghatározó tényezőket tekintve vegyesen, de a hatások eredőjét tekintve erősen kedvezőtlenül
alakultak. A negatív hatású tényezők közül kiemelkedik az európai és a magyar gazdaság
nagyarányú recessziója, a pénzügyi források, a tőke folytatólagos szűkössége, azok szokatlanul
magas kockázati felárai, valamint a pénzügyi piacok rendkívüli volatilitása. Az említettek
nyomán a pénzügyi szektor üzleti teljesítménye határozottan romló irányzatú, kockázatai
kritikusan magas szintűnek értékelhetőek.
Pozitív oldalon említhető meg ugyanakkor a globális befektetői étvágy április elejétől
kezdődött tartó újbóli növekedése, mely során a magyar pénzügyi szektor számára legfontosabb
piacok érdemi erősödése, illetve a korábban rekordszintű kockázati felárak jelentős csökkenése
következett be. A változás bár kezdeti és törékeny, de számottevő stabilizáló erőként hat, mely
a recesszió lendületvesztésre utaló kezdeti jeleivel együtt a reálgazdasági alkalmazkodás és a
kevésbé drámaian kedvezőtlen kilátások irányba mutat. A helyzet alapvető jellemvonása
azonban változatlanul a nagyfokú volatilitás és a kilátások szokatlan mértékű bizonytalansága,
ami az előrejelzésekkel, illetve a kockázatok megítélésével kapcsolatban különös óvatosságra
int.
A vázolt körülmények és az előző félév tapasztalatai ismeretében alapvető pozitívumnak
számít, hogy 2009. első felében a magyar pénzügyi szektor működésében nem következtek be
olyan jelentős zavarok, mint az államkötvény-, illetve az FX-swappiac esetén 2008.
októberében. Ebben jelentős szerepet játszott az időközben működőképességét bizonyított
IMF/EU finanszírozási megállapodás, illetve a kormányzat és a jegybank stabilizációs
intézkedései. Elmondható azonban, hogy az idei első negyedévet rendkívül rossz pénzügyi
piaci helyzet, a magyar, illetve forint-denominációjú eszközöket pedig különösen kedvezőtlen
befektetői megítélés jellemezte. A helyzet azóta sokat javult, de továbbra is távol van a válság
előtti időszakban megszokott állapotoktól.
A pénzügyi szektor a vázolt nehéz feltételek ellenére folyamatosan fenntartotta
működőképességét, üzleti teljesítménye pedig a körülményekhez képest viszonylag erős, bár
abszolút értelemben egyértelműen romló tendenciájú. Az említett romló irányzat egyik forrása
a szolgáltatási volumenek korábbi növekedésének megszűnése, illetve legújabban a volumen
hanyatlása, ami részben sokkszerűen ható keresleti, részben hasonló természetű kínálati
korlátok miatt jött létre. További forrásként jelölhető meg a számottevően romló hitelpiaci
eszközminőség, amely az elmúlt hónapokban a kapcsolódó veszteségek többszörös
növekedéséhez vezetett. A pénzügyi és egyéb piaci eszközök alacsony értékelése, illetve a
kedvezőtlen piaci feltételek, az utóbbi három hónap több tekintetben pozitív eseményei ellenére
is három fő területen rontják a pénzügyi szektor üzleti teljesítményét. A korábbinál gyengébb
forintárfolyam a devizahitelek romló minőségével, a változatlanul magas kockázati felárak a
nagykereskedelmi források hozzáférhetőségével és költségszintjével, a nyomott ingatlanpiaci
6
forgalmi és árhelyzet pedig az ingatlancélú hitelek minőségével, a hitelfedezetek értékével,
valamint az ingatlancélú befektetések negatív hozamaival rontják a pénzügyi szektor üzleti
teljesítményét.
A magyar pénzügyi szektor egyes területeinek teljesítményéről összefoglalóan az alábbiakat
érdemes megemlíteni:
- A bankrendszer állományi expanziója a 2008. októberi sokkot követően először nagy
arányban lassult, majd a legutóbbi hónapokban lényegében megszűnt. Az ügyfélhitelek
tekintetében a lassulást követően az állomány mérsékelt ütemű csökkenése bontakozott ki.
Jellemző a lakossági hitelek állományának erősebb, illetve a vállalati hitelek lényegesen
gyengébb alakulása. A lassulást, illetve visszaesést mindkét területen keresleti és kínálati
tényezők együttes hatása hozta létre. A lakossági területen azonban erősebbnek tűnik a
keresleti, a vállalatin pedig a kínálati korlátok szerepe. A két terület közötti eltérés a
tapasztalatok szerint jelentős részben annak tulajdonítható, hogy a bankok a magasabb üzleti
marzsot biztosító kiskereskedelmi hiteleket preferálják.
- A kínálati korlát kialakulásában a forrásellátottságnál láthatóan nagyobb szerepet játszik a
hitelfeltételek szigorítása. A mérlegfőösszeg ugyanis 2008. szeptember vége óta tranzakciós
alapon valamelyest nőtt, míg az ügyfélhitelek állománya inkább stagnált, a bankok likvid
eszközei pedig jelentős mértékben gyarapodtak. Ebből megítélhetően a bankok nagyobb
mértékben szigorították hitelfeltételeiket, mint ahogy azt forráshelyzetük megkövetelte
volna. Utóbbi tekintetben általános tapasztalat mind az ár-, mind a nem-árjellegű feltételek
szigorítása. Az árfeltételek szigorításának egyik jellemző példája, amikor egy-egy bank
bejelenti a svájci frank hitelek, illetve általában a devizahitelezés leállítását, hiszen az
euróhitel drágább, mint a svájci frank, a forinthitel pedig jóval drágább az euróhitelnél.
- A bankok forráshelyzetére a válság előtti időszakinál gyorsabb ütemű ügyfélbetét-
növekedés, stabil anyabanki források és csökkenő mértékben rendelkezésre álló egyéb
nagykereskedelmi források együttese jellemző. A mind lakossági, mind vállalati forrású új
betétállományok a nagybankok átlagában kétszámjegyű éves növekedést eredményező
beáramlása részben a magas kamatkörnyezetnek és betétbiztosítási védelemnek, részben az
ismét emelkedő pénzügyi megtakarítási rátának köszönhető. Ezzel szemben a külföldi
anyabankok magatartására jellemző, hogy 2008. októberében jelentős új forrásokkal járultak
hozzá leányvállalataik stabilitásához, azonban november közepe óta a forrástámogatást
tranzakciós alapon, nagyjából változatlan szinten tartják. Mindez összhangban áll a hazai
nagybankok anyaintézményeinek 2008. őszén tett, illetve idén májusban megerősített
elkötelezettségével.
- A bankrendszer a nehéz üzleti körülmények ellenére jelentősen nyereséges, mely a 2009.
január-májusi időszakra vonatkozóan 15,7%-os évesített tőkejövedelmezőséget (ROE)
jelent. Itt azonban szükséges két megjegyzést tenni. Egyrészt az említett adat a szóló
intézményi jelentések összesítéséből származik, vagyis egyebek között nem tartalmazza két
nagybank külföldi leánybankjainak eredményét. Utóbbiak - különösen az OTP külföldi
leányainak - figyelembe vételével az adat jóval kedvezőtlenebb lehetne, tekintettel főként az
ukrán bankrendszerben és ezzel együtt az OTP ukrán leánybankjánál kialakult jelentős
veszteségre. Másrészt a banki eredmény és a ROE alakulása erősen szezonális, hiszen az
első félévi jövedelmezőség általában magasabb, a második félévi pedig – főként az
értékvesztés-képzés és a működési költségek utolsó negyedévi csúcsa miatt – jellemzően
jóval alacsonyabb. Az idei január-májusi jövedelmezőség ennélfogva 2008-hoz képest
határozott romlást mutat, az év egészét tekintve pedig változatlan trend mellett is
egyszámjegyű ROE-mutatóra enged következtetni.
7
- A bankrendszer szóló adatok alapján mért viszonylag magas január-májusi jövedelmezősége
mérsékelten szűkülő kamat- és jutalékmarzs, javuló kereskedési és átértékelési eredmény,
lényegesen csökkenő fajlagos működési költségek, valamint többszörösen növekvő
értékvesztési és céltartalékolási kiadások egyenlegeként jött létre. A pozitív oldalon
megemlítendő a javuló költséghatékonyság, illetve a kamatmarzs stabilitása, amely a főbb
külföldi valuták alapkamatainak csökkenése, és a magyar kockázati felár legutóbbi részleges
normalizálódása nyomán következett be. A kereskedési és átértékelési eredmény
értékelésekor azonban óvatosság indokolt, mert e sorokon az aktuális árfolyamoktól, illetve
az eszközértékelés számviteli kezelésétől függően számos egyedi, nem tartós elem jelenik
meg. Egyértelműen nagyon kedvezőtlen viszont az értékvesztési kiadásoknak a 2008.
hasonló időszakához viszonyított több, mint ötszörös növekedése. Figyelemre méltó, hogy a
bankrendszer idén január-májusban valamivel több értékvesztési kiadást számolt el, mint
2008. folyamán összesen. Ez a fejlemény az eszközminőségi probléma különös súlyosságára
figyelmeztet.
- A viszonylag kedvező átlagos jövedelmezőség mellett fontos körülmény az egyes bankok
eredményeinek jelentős szóródása. Január-májusban kilenc bank volt veszteséges. Ezekben
az esetekben a veszteséges gazdálkodás jellemző fő oka az értékvesztési és céltartalékolási
kiadások már említett gyors növekedése volt. Figyelembe véve a banki eredményalakulás
szezonalitásáról feljebb leírtakat, az év egészét tekintve, az üzleti feltételek további romlása
nélkül is a veszteséges bankok számának további növekedésére kell számítani.
- A nem-teljesítő eszközök értékvesztési fedezetéről szóló intézményi adatok jelenleg március
végéig állnak rendelkezésre. Ebben az időpontban a késedelmes és újratárgyalt követelések,
a teljes követelésállomány 2,7%-át tették ki. Az említett állományból, a Felügyelet saját
módszertanával kalkulált várható veszteség 2009. első negyedében 19%-kal, a nem-teljesítő
eszközök fedezetére rendelkezésre álló értékvesztési állomány pedig 18%-kal nőtt. A folyó
késedelmességi statisztika alapján számított províziós fedezettség tehát kismértékben, 105%-
os szintre emelkedett.
- A fenti adatok értékelésekor azonban ismételten csak óvatosságra van szükség. Egyrészt
azért, mert a várható veszteség mindenfajta számítása valamilyen mértékben önkényes
módszertanon alapul, másrészt azért, mert a gazdasági recesszió körülményei között a
veszély nagy részét azok az eszközök jelenthetik, amelyek még nem késedelmesek, de
hamarosan azzá válhatnak. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy ha a március végén
késedelmes tételek adósaival szemben fennálló összes egyéb követelést is azonos módon
késedelmesnek tekintjük, akkor az összes nem-tejesítő követelések aránya 13,1%-osra nő, a
províziós fedezettség aránya pedig 38%-ra csökken. Ez természetesen szélsőségesen óvatos
feltételezés, a nem-teljesítő követelések és a belőlük várható veszteség tényleges arányának
jelentős valószínűséggel az említett kétfajta számítás eredménye között kell elhelyezkednie.
- A bankok tőkeellátottsága tekintetében pozitív fejlemény, hogy az intézmények átlagos
tőkemegfelelési mutatója a 2009. január-májusi időszakban emelkedett, és május végén
11,8%-os szintet ért el. Ebben az időpontban mindössze egy kisbank maradt el csekély
mértékben (7-8% közötti TMM-értékkel) a szabályozási minimum szintjétől, illetve két
nagybank TMM-je 9-10% közötti értéket vett fel. Az összes többi bank tőkemutatója 10%
fölötti volt. A tőkemegfelelés erősítésére, a szabályozási minimumszint fölötti tartalék
felhalmozására irányuló banki törekvés megfelel a jelenlegi működési feltételek szokatlanul
magas kockázatainak.
- A szövetkezeti hitelintézetek működésében ugyancsak megfigyelhető a mérlegdinamika
legutóbbi lassulása, majd megszűnése. A szövetkezetek a betétgyűjtésben lemaradóban
vannak a bankoktól, mert az utóbbiak által ajánlott kedvező kamatokat nem tudják, vagy
8
kívánják biztosítani. 2009. január-májusban betétállományuk, illetve a forrásoldalról
meghatározott mérleg-főösszeg is csekély mértékben csökkent. Ez azonban a meglévő
jelentős forrástöbblet és a hitelezési dinamika visszaesése miatt nem okozott komoly
forrásproblémákat, ami hozzájárult a szövetkezeti kamatmarzs szintjének fenntartásához. A
hitelállomány csekély mértékben nőtt, mert a változatlan lakossági hitelállomány mellett
vállalati irányban némi expanzió valósult meg, nagy valószínűséggel összefügg a banki
hitelfeltételek szigorodásával. A szövetkezetek értékvesztési kiadásai az első negyedévben,
év/év alapon 23%-kal nőttek, a működési költségszint pedig hajszálnyival csökkent. A
nyereséges gazdálkodás fennmaradt, de az adózott eredmény átlagosan 7%-kal visszaesett.
- A pénzügyi vállalkozások mindenképpen a gazdasági recesszió jelentős vesztesei, mert
legfontosabb tevékenységeik – az ingatlanok és a gépjárművásárlás finanszírozása – a válság
erősen sújtott területeire irányulva nagyon kemény keresleti korlátokba ütköznek. Különösen
erősen sújtott terület a faktoring, amelyet viszont egy kínálati jellegű tényező, a követelések
vásárlásához szükséges hitel feltételeinek nagyarányú szigorítása vetett vissza. Mindez
tükröződik az ügyfélkövetelések 2009. első negyedévre, tranzakciós alapon számított 6%-os
csökkenésében. További probléma, hogy a pénzügyi vállalkozások eszközei a hitelpiac
legkockázatosabb szegmensét képviselik, ami a válság körülményei között az
eszközminőségi problémák kiéleződését eredményezi. A vállalkozások értékvesztési
kiadásai 2009. első negyedében, éves összevetés alapján 222%-kal növekedtek. Ennek
következtében az összes vállalkozás eredménye negatívvá vált.
- A biztosítási szektor hasonlóképpen erős keresleti korlátokkal küzd, elsősorban a befektetési
termékek és az életbiztosítás területén. A biztosítók díjbevételei az idei év első negyedében
év/éves alapon 14%-kal csökkentek, ami mögött nagyjából stagnáló nem-életági, 28%-kal
visszaeső unit-linked és 7%-kal mérséklődő hagyományos életbiztosítási bevételek álltak.
Az életági kereslet visszaesése részben a befektetések szerkezetét érintő erőteljes
reintermediációs folyamat, részint pedig a háztartások jövedelmi bázisának és biztosítási
hajlandóságának csökkenése miatt következett be. A biztosítási tevékenység egésze viszont
2009. első negyedében továbbra is számottevően nyereséges volt, a szektor átlagos
tőkemegfelelési indexe pedig magas szintről mérsékelten tovább emelkedett. A befektetések
piaci értéke szempontjából alapvetően fontos pozitív változás a forint államkötvénypiac
legutóbbi jelentős emelkedése.
- A befektetési vállalkozások által kezelt vagyon értéke 2009. első négy hónapjában
mérsékelten emelkedett, az eredményt nagymértékben meghatározó értékpapír- és
származtatott termékforgalom viszont jelentősen csökkent. A vállalkozások összes adózott
eredménye így éves összevetésben 11%-kal mérséklődött, de a szektor változatlanul
jelentősen nyereséges. A befektetési vállalkozásokat természetesen kedvezően érinti a
tőkepiac legutóbbi élénkülése, főként a forgalomhoz és a kezelt vagyonhoz kapcsolódó
díjak, kisebb részben pedig a vállalkozások saját pozícióin elérhető tőkenyereség miatt.
- A befektetési alapok állománya 2009. első felében mérsékelten, mintegy 2%-kal csökkent.
Az alapok eszközei ez idő alatt az induló állomány több mint 6%-kával felértékelődtek,
vagyis az állomány csökkenése folyatódó tőkekivonás miatt következett be. Utóbbi főként a
kötvény-, ingatlan- és garantált alapokból történt, és a második negyedévben jelentősen
felgyorsult az év első három hónapjához képest. Ez utóbbi eseményben jelentős szerepet
játszott a bankbetétek irányában történő áramlás, illetve az ingatlanalapokból a 2008.
novemberi forgalmazási moratórium, azt követően pedig a hosszabb elszámolási időszak
bevezetését követő lökésszerű visszaváltási forgalom. Az ingatlanalapok állománya június
végéig 269 milliárd forintra csökkent, ami a 2008. március végi csúcsszintnek alig több,
mint felét jelenti. Az itt létrejött állománycsökkenés nagyrészt tőkekivonás, kisebb részben
pedig az alapokban található ingatlanok leértékelésének eredménye volt.
9
- A pénztárak létszáma és tagdíjbevétele 2009. első negyedében év/éves alapon az önkéntes
nyugdíjpénztárak esetében kissé csökkent, az egészségpénztárak esetében viszont jelentősen
nőtt. A magán-nyugdíjpénztárak esetében a taglétszám dinamikusan, 6%-kal nőtt, a
tagdíjbevételek viszont az időközben bekövetkezett jövedelmi és munkaerőpiaci sokk miatt
mindössze 2%-kal gyarapodtak. A szolgáltatások tekintetében az önkéntes
nyugdíjpénztáraknál nem következett be további növekedés, sőt, az említett kiadások éves
összevetésben csökkentek. A befektetési tevékenység eredménye az első negyedévi
tőkepiaci trendnek megfelelően változatlanul jelentősen negatívan alakult. A portfólió
összetétele és a második negyedévi piaci események alapján azonban a teljes első félévi
befektetési eredmény szerény mértékben pozitív előjelű lehet.
A pénzügyi szektor 2009. évi prudenciális kockázatai változatlanul a hitelpiaci intézményeknél,
illetve azokon belül a teljes hazai közvetítőrendszer kétharmadát képviselő bankszektorban
összpontosulnak. Az idei év kiemelkedően legnagyobb kockázata e téren a hitelminőség
nagyarányú romlása, amelyet a likviditási, illetve forráskockázat, főként a piaci volatilitást, az
ingatlanpiac helyzetét és a kockázati felárakat összefoglaló piaci kockázatok, illetve – az egész
pénzügyi szektorra érvényes módon – a keresletcsökkenés erős kockázata egészít ki. Különösen
jelentős veszély az egyes kockázatokhoz tartozó párhuzamos és erős sokkok kialakulásának
szokatlanul nagy valószínűsége, a környezeti feltételek rendkívüli változékonysága, illetve a
várható hozamnak és a kockázatoknak a szokásos állapothoz képest nagymértékben és
kedvezőtlen irányban eltolódott viszonya. Erre tekintettel a pénzügyi szolgáltatók részéről
óvatos üzleti döntésekre, defenzív stratégia alkalmazására, illetve a szokásosnál jelentősebb
tőke- és egyéb tartalékok felhalmozására van szükség.
A hitelminőség alakulásával kapcsolatban kiemelendő, hogy az a bankszektor 2009. évi
jövedelmezőségét alapvetően veszélyezteti. Amennyiben ugyanis az értékvesztési kiadásoknak
az első öt hónapban tapasztalt növekedési üteme az év hátralévő részében is fennmarad, akkor
2009-ben a bankrendszer összesített eredménye nagy valószínűséggel negatív lesz. Ennek
lehetősége egyáltalán nem kizárt, hiszen logikus feltételezés, hogy az első félévi gazdasági
visszaesés nyomán az adós ügyfelek pénzügyi helyzete némi időbeli eltolódással romlik, a
jelentősebb és tartós fizetési késedelmek, illetve az azok nyomán várható negatív
visszacsatolások kialakulásának időszükségletéből adódóan. E szempontból a bankok 2010.
januárban benyújtott jelentései lesznek különösen fontosak, mert a késedelmi és értékvesztési
problémák aránytalanul nagy része csak a negyedik negyedévi portfóliótáblákban jelenik meg.
10
II. A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI
1. A Felügyelet 2009. évre meghirdetett prioritásai
A Felügyelet transzparens működéséhez hozzátartozik az egyes évekre vonatkozóan
meghatározott prioritások nyilvánosságra hozatala. Az integrált felügyelés elvének megfelelően
a prioritások az összes felügyelt szektorra vonatkoznak. A 2009-re vonatkozó prioritások
kialakításakor a Felügyelet fókuszában a pénzügyi válság, illetve ennek kezelése állt. A válság
mélysége és időbeli kiterjedtsége még nem ismert, így a Felügyeletnek mindent meg kell tennie
a magyar pénzügyi piacok összes szereplőjének – legyen az szolgáltató, közvetítő vagy ügyfél –
érdekében a rendelkezésre álló felügyeleti eszközökkel, hogy egyrészről felmérje a válságból
fakadó már bekövetkezett és potenciális veszélyeket, kockázatokat, másrészről a megfelelő
eszközökkel és a megfelelő időben fel kell lépnie, hogy ezeket mérsékelje, illetve
bekövetkezésüket lehetőség szerint megelőzze.
Az FT határozata alapján a 2009-re meghatározott prioritások az alábbiak:
LIKVIDITÁS
A 2008-ra vonatkozó prioritások között a kockázati transzferek és a belső irányítás mellett már
szerepelt a likviditás. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi válság jelenleg alapvetően likviditási
válságként jelenik meg, a Felügyelet továbbra is kiemelten kezeli a likviditást. Ennek
legfontosabb indoka, hogy a világgazdasági lassulás és a pénzügyi szektor folytatódó válsága
együttes hatásaként tartósan számítani kell a szokásosnál jóval magasabb kockázati felárra,
illetve a szűkös likviditásra és finanszírozási lehetőségekre, különösen a deviza, és a hosszabb
lejáratú források esetében. Nem zárható ki a pénz- és tőkepiaci bizalomhiány időközönkénti
újbóli gyors és jelentős mértékű növekedése sem, különösképpen a globális
rendszerkockázatban lényeges szerepet betöltő szolgáltatók némelyikének esetlegesen
bekövetkező kríziseivel kapcsolatban. Fontos kérdés, hogy ilyen esetekben lehet-e számítani a
jegybankok és kormányok fellépésére, amely a pénzügyi piacokon keletkezett zavarokat
jelentősen csillapíthatja, illetve a nagyobb kilengéseket átmenetivé teheti. Az említett zavarok,
illetve kilengések azonban a magyar pénzügyi szolgáltatók sokktűrő képességét is alaposan
próbára tehetik. A likviditási problémák felvetik továbbá annak a lehetőségét is, hogy az egyes
csoporttagok között olyan transzferekre kerülhet sor, melyek során a nem betétgyűjtő
intézményektől történik elvonás a betétgyűjtők részére, ami előbbieknél további, más jellegű
problémákat okozhat.
STRATÉGIA (AZ ÜZLETI MODELL FENNTARTHATÓSÁGA, NÖVEKEDÉS, JÖVEDELMEZŐSÉG,
TŐKETERVEZÉS)
A jelenlegi válsághelyzetben meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi intézmények korábbi üzleti
modellje ebben a helyzetben mennyire fenntartható, milyen változások szükségesek az egyes
intézmények stratégiájában. A likviditási problémák kihatnak többek között a
jövedelmezőségre, a tőkehelyzet biztosítására, vagyis a válságban a megfelelő stratégia
kiemelkedő fontosságúvá válik. Az elkövetkező időszakban számítani kell arra, hogy a globális
pénzügyi szektor jövedelmezősége és belső tőketermelő képessége tovább csökken, miközben a
külső forrásból történő tőkeszerzés a tőkepiac romló feltételeiből kiinduló befektetők
óvatossága miatt egyre nehezebbé válik. Ennek nyomán könnyen előállhatnak
szolvenciaproblémák, amelyek negatívan csatolhatnak vissza a pénzügyi szektor intézményi
stabilitására is.
11
A magyar pénzügyi szektorban, az elsősorban a bankok számára kulcsfontosságú külföldi
finanszírozási és tőketámogatás 2008. decemberének közepén rendelkezésre állt.
Fenntartásának lényeges feltétele, hogy a magyar szolgáltatók jövedelmezősége azonos
kockázati paraméterek mellett tartósan versenyképes legyen más, rendelkezésre álló
felhasználási alternatívákkal. Ebből a szempontból jelentős kockázat lehet a hazai pénzügyi
szektor jövedelmezőségének mérséklődő irányzata. A válság hatására módosul a pénzügyi
intézmények rövid-, közép- és hosszú távú stratégiája is. Az üzleti modell fenntarthatóságához
olyan stratégiára van szükség, amely lehetővé teszi a megfelelő szintű jövedelmezőség
fenntartását, illetve megoldásokat kínál a veszteségek ellensúlyozására. Ezek alapján a business
risk és az intézményi szintű tudatos kockázat-menedzsment szerves részét kell, hogy képezze a
stratégiáknak. Mivel a magyar pénzügyi piacon a külföldi anyaintézménnyel rendelkező
intézmények száma és nagysága jelenetős, ezért mind a likviditás, mind az üzleti modell
fenntarthatósága kapcsán folyamatosan figyelni kell az anyaintézményeket is, illetve hogy
mennyire és hogyan avatkoznak bele azokba a folyamatokba, amelyek közvetlenül a magyar
piacokat is érintik (történik-e jelentős tőkekivonás pl. az anyaintézmény megmentése
érdekében; hogyan változnak a profitelvárások) hogyan határozzák meg a Magyarországon
követendő stratégiát, stb.)
HITELKOCKÁZAT
A fennálló helyzetben számítani kell a magyar pénzügyi szektor hitelkockázatainak
növekedésére, változatlanul jelentős piaci kockázatok mellett. E tekintetben a lakossági
adósságszolgálati ráta magas szintje és gyors növekedése, az ingatlanpiaci kereslet visszaesése,
a devizaárfolyamok tartós elmozdulása, a közép-kelet-európai banki kihelyezések eddigi
rendkívül gyors gyarapodása, valamint a hazai gazdasági növekedés jelenleg fenyegető tartósan
alacsony szintje tekinthető érdemi figyelmeztető jelnek. Ilyen körülmények között szükséges a
hitelezési feltételek szigorítása, a körültekintőbb hitelbírálat és a felelős hitelezés normáinak
betartatása. Normál helyzetben, a hitelintézeti portfólióban a rossz elemek hatását elfedik az új
elemek. A hitelezési tevékenység visszafogásával/beszűntetésével csökken a portfólióba kerülő
új elemek száma, így annak minősége előreláthatólag romlani fog. Az egész helyzetet tovább
gyengíti, hogy a vizsgálatok alapján az ügynökök által hozott portfóliók részaránya már
meghatározó. A pénzügyi válság emellett tovább gyűrűzik a gazdaság többi szektorába is. Az
autógyárak már most időszakosan szüneteltetik a termelést és előrelátható, hogy a kereslet
beszűkülése miatt más iparágakban is munkahelyek fognak megszűnni. A munkabér kiesése
miatt egyes adósoknál problémát jelenthet az aktuális törlesztőrészlet visszafizetése, a
fogyasztás még inkább visszaszorul. Tartós munkanélküliség esetén pedig az adósok nem
tudják visszafizetni hiteleiket, elindulhat a fedezetek kényszerértékesítése, ami az ingó- és
ingatlan-fedezetek piaci árának esését okozhatja, vagyis fedezeti értékromlásához vezethet.
TISZTESSÉGES PIACI MAGATARTÁS BIZTOSÍTÁSA (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT)
Piaci turbulenciák esetén megnő a tisztességtelen piaci magatartásból fakadó kockázatok
nagysága. Növekszik a veszélye a törvényszegéseknek (pl. versenytörvény), a csalásoknak, az
információval történő visszaélésnek, a bennfentes kereskedelemnek, a fogyasztók
megtévesztésének (pl. etikátlan betéti kampányok). A jelenlegi helyzetben további problémát
jelent, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretei még meglehetősen korlátozottak, így a
Felügyelet fogyasztóvédelmi felelősségében nagyobb és növekvő szerepet kap a pénzügyi
kultúra terjesztésére irányuló felügyeleti szerepvállalás.
12
A 2009-re meghatározott felügyeleti prioritások, amennyiben azok jellege megengedi, a
vizsgálatok során is érvényesülnek. Az I. negyedévben a megkezdett vizsgálatok 56 %-a, a II.
negyedévben pedig már 87 %-a esetében képezte egy vagy több prioritás az ellenőrzés tárgyát.
A felügyeleti prioritások a prudenciális és piacfelügyeleti vizsgálatok során egyaránt jelen
vannak.
2. A felügyeleti erőforrások elosztásának alakulása
2009. I. negyedévét alapvetően a 8 legnagyobb bankcsoport fókuszált vizsgálatára való
módszertani felkészülés jellemezte, ami azzal járt, hogy a vizsgálati tevékenység ez időszakban
elsősorban az előző évben megkezdett vizsgálatok lezárására, illetve a felügyeleti
prioritásokhoz kapcsolódó, a felkészülést nem veszélyeztető vizsgálatokra korlátozódott. A
fókuszált vizsgálatsorozat keretében megtörtént a CIB csoport, a UniCredit Bank Zrt. és a
UniCredit Jelzálogbank Zrt. likviditási vizsgálata, fogyasztói panaszok alapján vizsgálat indult
a gyorskölcsönt nyújtó három pénzügyi vállalkozásnál (Provident Pénzügyi Zrt., Athlon
Pénzügyi Szolgáltató Zrt., KáPé Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zrt.), sor került többek között a
Uniqa Biztosító Zrt. panaszkezeléssel, az állománykezeléssel és a casco biztosítások
közvetítésével kapcsolatos célvizsgálatára és több takarékszövetkezet esetében az informatikai
biztonságra irányuló célvizsgálatokra is. A II. negyedévben megkezdődött és befejeződött az
OTP csoport fókuszált vizsgálatának helyszíni szakasza, és kezdetét vette az Erste csoport,
illetve az MKB csoport fókuszált vizsgálata. A vizsgálatok a prudenciális- és piacfelügyeleti
terület széleskörű együttműködésének keretében zajlottak és zajlanak.
A vizsgálatok 2009. I. félévében összességében 38 248 szakértői óra kapacitást emésztettek fel,
ami az összes felügyeleti kapacitás mintegy 18%-ának felel meg. A vizsgálatok ütemezésével
és jellegével összhangban megfigyelhető a tényleges vizsgálati szakaszra fordított kapacitások
kiemelkedően magas, míg a jelentés írási és lezárási szakasz szokásosnál alacsonyabb
részaránya.
1. tábla: A helyszíni vizsgálatokra fordított szakértői kapacitások vizsgálati
szakaszonkénti megoszlása
Szakértői órában
SzázalékbanSzakértői
órábanSzázalékban
Előkészítés 3 697 15% 4 214 11%
Vizsgálat 10 437 43% 25 903 68%
Jelentés írás 6 617 27% 5 682 15%
Lezárás 3 573 15% 2 449 6%
Összesen 24 324 100% 38 248 100%
Vizsgálatokra fordított kapacitások 2008. I. félév
Vizsgálatokra fordított kapacitások 2009. I. félév
13
A. Intézményi felügyelés
3. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
A törvényi változásokra és a pénzügyi-gazdasági válság által okozta jelenségekre adott
válaszként, a Felügyeleten 2009 első félévében is folytatódott a kockázat értékelési,
módszertani rendszerek elvi és gyakorlati továbbfejlesztése és a kialakított módszertanok
gyakorlatba való átültetése. Ennek keretében került felülvizsgálatra és átalakításra – az
úgynevezett KIR/ASZ „csengetések” rendszere – a felügyelt intézmények adatszolgáltatásának
áttekintését, elemzését, értékelését segítő mutató rendszer, illetve ezen mutatók feltűnő
változásait nyomon követő jelzőrendszer.
A válság különösen fontossá tette, hogy a felügyelet megfelelő módszertannal rendelkezzen a
pénzügyi krízishelyzetbe kerülő intézmények időbeli felismerésére és előre meghatározza a
helyzetre adható hatékony válaszokat, felügyeleti intézkedéseket. Ennek a célnak a
megvalósításaként lett kialakítva a 2008-ban bevezetett, kockázat alapú felügyelési
módszertannal kompatibilis, annak rendszerére épülő úgynevezett „Döntési Modell”. (A
Modell lényege, hogy a Felügyelet által vizsgált számos kockázat közül kijelöli a – kvalitatívan
illetve kvantitatívan mérhető, értékelhető – kockázatoknak azon jóval szűkebb körét, melyek a
pénzügyi fenyegetettség szempontjából kritikusak, ezen kockázatokhoz értékelési kritériumokat
(konkrét limiteket, triggereket) rendel, az így létrejövő kockázati szint beállítását (az intézmény
szükség szerinti rosszabb kategóriába sorolását) kötelezővé teszi és egyben előírja az adott
kockázati szintnek megfelelő felügyeleti intézkedések foganatosítását).
VIZSGÁLATI TAPASZTALATOK
Pénzügyi csoportok
A válságra való reagálás keretében – hasonlóan az előző két negyedévhez – a pénzügyi
csoportokkal is folyamatos kapcsolattartást, szoros felügyelést valósítunk meg, és intenzív
kommunikációt folytatunk a hitelintézetekkel. Naponta beszámoltatjuk őket, a napi likviditási
és cash-flow adatszolgáltatást naponta feldolgozzuk, és annak eredményeképpen, amennyiben
szükséges, azonnali intézkedést hajtunk végre. Ezen felül továbbra is intenzíven tartjuk a
kapcsolatot és információt cserélünk az anyabanki társfelügyeletekkel.
A 2009. év legfontosabb vizsgálatai a fókuszált vizsgálatok, ahol a vizsgált intézmények a nagy
rendszerkockázatú banki, illetve bankcsoporti kör: Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., Erste
Bank Hungary Zrt., K&H Bank Zrt., MKB Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Raiffeisen Bank
Hungary Zrt., UniCredit Bank Zrt. és meghatározó súlyú csoporttagjai. Ez a jelentősebb
hitelezéssel, lízinggel, befektetési alapkezeléssel, befektetési szolgáltatással, magán- és
önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és biztosítási tevékenységgel foglalkozó
intézményeken túl az OTP Bank Nyrt. és az MKB Bank Zrt., esetében a külföldi leánybankokat
is magába foglalja. A vizsgálat fő célja a nyolc nagy bankcsoport hitelkockázatának (részletes
eszközminőség vizsgálat) és likviditási kockázatának elemzése, továbbá a felügyeleti
prioritásokból eredő további két témakör, a stratégia és a tisztességes piaci magatartás
felmérése.
A tárgyidőszakban az alábbi további vizsgálatokat végeztük:
- CIB Bank Zrt. helyszíni célvizsgálata: A vizsgálatot lezártuk, és a Felügyelet a Bankot a
feltárt jogszabálysértések miatt tízmillió forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére
kötelezte. Felszólításra került a Bank, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységen
14
belül a jogszabályi előírásoknak megfelelően haladéktalanul biztosítsa az egységes,
folyamatos és időrendi nyilvántartás vezetését; jogszabályban, illetve a kapcsolódó
belső szabályzatban foglalt rendelkezéseknek megfelelően mindenkor, maradéktalanul
biztosítsa tevékenysége során a határidős pozíciók és az elszámolásukhoz zárolt
fedezetek összhangját, illetve a határidős ügyleteket a jogszabályi előírásoknak
megfelelően tartsa nyilván.
- CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. helyszíni célvizsgálat: A vizsgálatot eljárást
megszüntető határozattal és vizsgálati levél kiküldésével zártuk le.
- CIB Credit Zrt., a CIB Faktor Zrt., a CIB Ingatlanlízing Zrt., a CIB Lakáslízing Zrt. és a
CIB Lízing Zrt. helyszíni célvizsgálata: Határozatban szólítottuk fel a vizsgált
intézményeket, illetve vizsgálati levelet küldött ki a Felügyelet. A CIB Faktor Zrt.
esetében 1.500.000 forint bírság került kiszabásra a pénzmosási szabályzat hiánya miatt.
Lényeges megállapítás volt, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő szabályzatok
hiányoztak (pl. a CIB Faktor Zrt. esetében a pénzmosási szabályzat), illetve az
informatikai rendszer hiányosságaira utaló körülményeket tártunk fel.
- OTP Jelzálogbank Zrt., UniCredit Jelzálogbank. Zrt., FHB Jelzálogbank. Nyrt. helyszíni
célvizsgálatai és utóvizsgálatai: A vizsgálatok intézkedés nélkül lezárultak.
- Raiffeisen Eszközlízing Zrt. helyszínen kívüli célvizsgálata: Határozatban szólítottuk fel
a társaságot saját tőkéjének rendezésére, helyreállítási terv készítésére és rendkívüli
adatszolgáltatás teljesítésére – legkésőbb 2009. április 30. napjáig – melyet az
intézmény teljesített.
- Erste Leasing Cégcsoportnál az IRB alapú fejlett tőkekövetelmény számítási módszert
engedélyező eljárás keretében lefolytatott vizsgálat: Összességében megállapítottuk,
hogy a Leasing Cégcsoport Basel II. projekt felkészülése jelentősebb problémák nélküli
volt, véleményünk szerint megvalósult a CRD minimum követelményeinek megfelelő
működés.
További kiemelendő egyedi ügyek:
- Az OTP Bank Nyrt. hitelkérelme: Az OTP 2009. március 05-i dátummal az Áht. alapján
hitelkérelmet nyújtott be a Pénzügyminiszterhez, amelyhez a PM a Felügyelet és az
MNB véleményét kérte. A Felügyelet a támogatást megadta és az OTP 1,4 milliárd
eurós állami kölcsönt kapott az államtól.
- FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeemelési kérelme: A Jelzálogbank kérelmet nyújtott be
tőkeemelésre a Stabilitási törvény alapján 30 milliárd forint értékben. A kérelmet a
Felügyelet támogatta.
Szövetkezeti hitelintézetek
A pénzpiaci turbulencia közvetlenül a szövetkezeti szektorra veszélyt, illetve
rendszerkockázatot jelentő elmozdulásokat nem eredményezett. A napi likviditási jelentés
küldésére kötelezett, egyedi intézmények kisebb-nagyobb gondjai megítélésünk szerint
jellemzően nem likviditási gyökerűek, ezért a Felügyelet (a Takarékbank Zrt. kivételével) 2009
márciusában felfüggesztette a rendkívüli napi adatszolgáltatást. A pénzpiaci válságra, valamint
arra való tekintettel, hogy 2009 évben is felügyeleti prioritást képez a likviditás, az érintett
hitelintézetektől továbbra is kérjük, hogy likvid eszközeik egy hét alatt történő 15%-nál
nagyobb arányú csökkenéséről, vagy 10%-nál nagyobb mértékű betétkivonásról, valamint a
likviditást érintő bármilyen szokatlan, vagy rendkívüli eseményekről továbbra is haladéktalanul
tájékoztassák a Felügyeletet.
15
Tekintettel arra, hogy a szövetkezeti szektorban sem a deviza üzletág, sem a származékos
ügyletek nem tekintenek hosszú múltra vissza, szükségesnek tartjuk tematikus felügyelés
keretében kiemelt figyelemmel követni ezen ügyletek kockázatait, kockázatkezelését. 2009. év
folyamán folytatódott a devizaárfolyam kockázat kezelésének monitoringja az
adatszolgáltatások segítségével. A 2008. december 31-i és a 2009. március végi
deviza/devizaalapú forint állományok feldolgozásával egyrészt a devizában folytatott
tevékenység felmérése, másrészt a devizaárfolyam kockázat kezelése, azaz a nyitott pozíció
nagysága és a tőkekövetelmény megállapítás helyességének ellenőrzése volt a cél.
Pénzügyi vállalkozások
A fókuszált vizsgálatokon túlmenően az alábbi vizsgálatok történtek:
- A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt esetében 2009. márciusban
törvényi előírás szerinti helyszíni ellenőri vizsgálat történt: A vizsgálat két téma köré
csoportosult: (1) ÁSZF előírásainak teljesülésének ellenőrzése különös tekintettel a
hiteligény elbírálásának ellenőrzésére, a hitelbírálati folyamatokra, a szabályozás és a
gyakorlat vizsgálatán keresztül, valamint az áthidaló és azonnali áthidaló kölcsönök
nyújtására. (2) A szerződéses összegek kiutalása, valamint a lakáskölcsön folyósításra
vonatkozó előírások és a megvalósítás ellenőrzése. A vizsgálat nem tárt fel olyan
hiányosságot, amely következtében határozat kiadása vált volna szükségessé.
- A Gyorskölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozások helyszíni célvizsgálata: A három
pénzügyi vállalkozás (Provident Pénzügyi Zrt., Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt., KáPé
Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zrt.) helyszíni vizsgálat célja volt a társaságok által végzett
kölcsönnyújtási tevékenység jogszabályi megfelelőségének vizsgálata, ideértve az
alkalmazott bizonylatolási gyakorlat ellenőrzését, a folyamatba épített biztonsági és
ellenőrzési mechanizmusok jellemzőit, a panaszügyek kezelését, valamint az egyes
fogyasztóvédelmi és pénzmosási, vagy egyéb visszaélések megelőzésére tett
intézkedéseket is.
A magas THM-mel dolgozó társaságok vizsgálata
A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a magán és közszereplők részéről
általánosságban és szakmailag megkérdőjelezhető szinten megfogalmazott felvetések - így az
ügyfelekre kényszerített túlzott eladósodás, bizonylatadási kötelezettség megszegése,
képviselői elszámoltatás hiánya - nem bizonyultak megalapozottnak.
A vizsgálat nyomán megállapítható, hogy azon általános vélekedés, miszerint a
gyorskölcsönzési tevékenység kiemelkedően jövedelmező, nem igazolható. A konstrukciók
kiszámíthatóságából és a törlesztő részletek előre rögzítettségéből adódik, a társaságoknak az
előre meghatározott díjakban kell érvényesíteni a hitelezési kockázaton túlmenő, egyéb és
számos kockázatukat, melynek – különösen jelen gazdasági hatások között – már jelentősen
érezhető költségnövelő hatása. A helyszíni vizsgálatok során a szintén fókuszba került THM és
kapcsolódó kérdések mentén, alapfelvetésként fogalmazódott meg, hogy azon költségek,
melyek a társaságok ilyen magas THM értékét eredményezi, mennyiben tekinthetők
alátámasztottnak. Mindez amiatt is különösen indokolt lehet, mivel a Felügyelet – jogszabály
véleményező és javaslattevő funkciója mellett – jelenlegi eszköze a THM tekintetében annak
számítása helyességének, valamint kamat és díjkomponenseinek megfelelő
alátámasztottságának ellenőrzésére korlátozódik.
16
Befektetési vállalkozások és alapkezelők
A tőkepiaci szektor intézményeit elérő 2008. szeptember hónaptól kezdődő pénzügyi válság
kezelése 2009. első félévében tovább folytatódott a befektetési vállalkozások és befektetési
alapkezelők felügyelete tekintetében. A 2008. év őszén elrendelt napi szintű adatszolgáltatás
alapján mind a befektetési vállalkozások, mind a befektetési alapkezelők tevékenységét illetően
intenzív monitoring tevékenységet folytattunk, különös tekintettel az ingatlanalapokat és
ingatlanalapokba fektető befektetési alapokat kezelő befektetési alapkezelők tekintetében, mely
szoros együttműködést tett szükségessé az érintett piaci szereplőkkel.
A befektetési vállalkozásokat illetően elmondható, hogy az 1998-as orosz válságot követő
brókercsődök nem következtek be, az intézmények fizetési és értékpapír szállítási
kötelezettségeiknek eleget tettek, a Felügyelet tudomására nem jutott olyan tény, amely azt
jelezte volna, hogy az ügyfelek pénz- és értékpapír követeléseinek fedezete maradéktalanul
nem állt volna rendelkezésre. Összesen egy intézmény esetében kellett rendkívüli célvizsgálatot
lefolytatnunk, illetve további egy intézmény utóvizsgálata során került megállapításra, hogy
egyes ügyfelek ügyleteinek fedezetét más ügyfelek eszközei biztosították, az érintett
intézmények vizsgálata határozati kötelezéssel és bírság kiszabásával zárult.
A 2009. I. félévet jellemző, a korábbi évekhez képest alulmaradó tőzsdei és tőzsdén kívüli
tranzakciós forgalom csökkenés éreztette hatását a befektetési vállalkozások által végzett
tevékenységek eredményességében, amely hatással van az egyes befektetési vállalkozások
tőkehelyzetére is. Több befektetési vállalkozás, főként az alacsony induló tőkével rendelkezőek
esetében került sor a tőkehelyzet rendezésére való felszólításra, melynek a társaságok eleget
tettek.
A kapacitások döntő része – a nyolc legnagyobb bankcsoportot érintő – vizsgálatokra fókuszált,
ezen belül is a bankcsoporthoz tartozó befektetési alapkezelők és befektetési vállalkozások
ellenőrzését végeztük. Az eddig lefolytatott vizsgálataink kirívó szabálytalanságot nem
állapítottak meg, bár számos ponton (így a belső irányítás, az egyes funkciók szétválasztása,
kiszervezés, adatszolgáltatás, bejelentési kötelezettség elmulasztása) tártak fel hiányosságokat,
mely hiányosságok alapvetően ügyfél érdeksérelemhez nem vezettek, illetve az adott intézmény
kockázatossági besorolását jelentősen nem rontották.
Az ingatlanalapok befektetési jegyei forgalmazásának felfüggesztése
A Felügyelet 2008. november 7. napján 10 forgalmazási napra felfüggesztette a nyílt végű
ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását és egyben kötelezte az alapkezelőket a
kezelési szabályzatuk módosítására, oly módon, hogy a szabályzatban a törvény által lehetővé
tett leghosszabb elszámolási időszak kerüljön rögzítésre. Az érintett alapok döntő többségénél
így a T+90 forgalmazási napos elszámolási periódus került bevezetésre, mely azt jelentette,
hogy az érintett alapoknak 2009. április első hetében meg kellett kezdeniük a már fentiekben
említett felfüggesztést követően megadott megbízások pénzügyi teljesítését.
A visszaváltási megbízások pénzügyi teljesítésének közeledtével az ingatlanalapokat kezelő
befektetési alapkezelőknek határozniuk kellett arról, hogy a jövőben milyen működési stratégiát
kívánnak folytatni annak érdekében, hogy az általuk kezelt alapok likviditását fenn tudják
tartani. Ezzel kapcsolatban a 2009. január 30. napján kelt vezetői körlevélben kértünk
tájékoztatást a befektetési alapkezelőktől. Tekintettel az egyes ingatlanalapok eltérő likviditási
helyzetére, a visszaváltási megbízások nagyságrendjére és ütemére, az ingatlanbefektetések
17
jellegére (közvetlenül ingatlanba vagy alapok alapja konstrukción keresztül), az alapok
likviditási helyzetének helyreállítására nem volt generálisan alkalmazható megoldás, így
számos állásfoglalás kiadására és egyeztetés lefolytatására volt szükség. Ezzel egyidejűleg a
Felügyeletnek fel kellett készülnie arra az esetre is, amennyiben valamelyik ingatlanalap nem
tud fizetési kötelezettségének eleget tenni és a megszűnés lehetőségét választja. Számos kritika
fogalmazódott meg az ingatlanalapokban található ingatlanok értékelése tekintetében, így több
szakmai konzultációra is sor került az ingatlanértékelőkkel, továbbá az ingatlanértékelők által
elvégzett ingatlanértékelések szúrópróbaszerűen elemezésre és értékelésre kerültek, ehhez
kapcsolódóan jogszabály módosítási javaslatokat is megfogalmaztunk.
Biztosítók
A 2008-ban elkezdett, a Kgfb ágazaton belül a személyi sérüléses károk kezelésének tárgyában
végzett témavizsgálat az első negyedév során intézkedések alkalmazása nélküli határozatok
kiadásával zárult. Jelenleg folyamatban van a témavizsgálat szektor szintű tapasztalatainak
összesítése egy jelentés formájában, valamint annak a statisztikai adatbázisnak az összeállítása,
mely lehetőséget teremtene a jövőben a kapcsolódó tartalékok pontosabb becslésére.
A TIR Biztosító Egyesület
A TIR Biztosító Egyesület 2009. május 4-i hatállyal átruházta a Kgfb szerződésállományát az
AIM Általános Biztosító Zrt.-re, amelyet a Felügyelet engedélyezett. Mivel az AIM Általános
Biztosító Zrt. az állomány-átruházást megelőzően nem végzett tevékenységet az „önjáró
szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség” ágazatban, ezért kérelemmel fordult a
Felügyelethez, amelyre vonatkozóan a Felügyelet a tevékenységi engedélyt megadta. Az
állomány-átruházás időpontjától kezdve a TIR Biztosító Egyesület megszüntette a Kgfb
alágazatban eddig folytatott biztosítási tevékenységét, és így a TIR Biztosító Egyesület erre
vonatkozó engedélyét – kérelemre – a Felügyelet visszavonta.
A tárgyidőszakban az alábbi vizsgálatokat végeztük:
- A 8 bank csoport fókuszált vizsgálata 4 biztosítót is érintett. A vizsgálat helyszínen
kívüli és helyszíni szakaszból állt. A helyszínen kívüli szakaszban a Unit-linked
témavizsgálat feltáró szakaszát végeztük el az MKB Életbiztosítóra, az Erste Biztosítóra
és a K&H Biztosítóra. Továbbá e három életbiztosítónál és az MKB Általános
Biztosítónál a csoportvizsgálattal összefüggésben stratégiai interjúkat folytattunk le.
Ezen interjúk a csoporthoz való tartozás mellett kiterjedtek a hazai csoport-tagokkal
való kapcsolatra, továbbá a biztosítók stratégiájára, különös tekintettel a válságra, majd
részleteiben a Unit-linked stratégiára.
- A sajtóban megjelent ügyfélkezelési problémák (Suzuki Ász ügy), és – a Uniqa esetében
– a Felügyeletre érkezett panaszokban feltárt kockázatok vizsgálata céljából célvizsgálat
lefolytatása a Uniqa Biztosító Zrt-nél és a Generális’97 Biztosítási Alkusz Kft-nél.
- CIG Közép-európai Biztosító Zrt. vizsgálat: A biztosító célvizsgálatának programját a
felügyeleti prioritások figyelembe vételével, különös tekintettel a stratégiára, az üzleti
modell fenntarthatóságára, a növekedésre, a jövedelmezőségre, valamint a tőketervezés
témakörére fókuszálva alakítottuk ki.
18
A biztosításközvetítői regiszter
A Felügyelet által működtetett biztosításközvetítői (és szaktanácsadói) nyilvántartás, azaz a
regiszter megbízhatóságával kapcsolatban 2008-ban – első ízben – végzett felmérés szerint a
regisztrálók által a rendszerbe feltöltött adatok megbízhatósága alig több mint 90%-os. Ez
kockázatot hordoz magában, tekintve, hogy jogosulatlan személyeket is regisztrálhatnak, ha
például nem létező végzettséget írnak be, valamint a – már évek óta megoldatlan – többes
regisztrációk miatt több ezer közvetítőnek nem látszik egyben a közvetítői múltja, illetve ezzel
kijátszhatók a lejáró határidők is.
A Regiszterben 2008. december 15-én több ezer közvetítőnek járt le a végzettség
megszerzésére adott határideje. A tömeges deaktiválás megelőzésére 2008 végén indított
hatósági vizsgákon is sokan szereztek elfogadható végzettséget, azonban még így is maradtak
jelentős számban olyanok, akiknek ez valamiért 4 év alatt sem sikerült.
Pénztári szektor
A nyolc banki csoportvizsgálathoz kapcsolódóan helyszíni célvizsgálatot tartottunk több
pénztárnál. A célvizsgálat három magánnyugdíjpénztárt, három önkéntes nyugdíjpénztárt és két
egészségpénztárt érintett. Az egyik egészségpénztárnál a jogosulatlan szolgáltatások
nyilvántartásával kapcsolatban tapasztaltunk hiányosságokat. Az egyik nyugdíjpénztárnál
súlyos számviteli nyilvántartási problémákat tapasztaltunk, két nyugdíjpénztárnál pedig a
vagyonkezelési tevékenységet érintő adatszolgáltatások területén tapasztaltunk hiányosságokat.
A pénztárak 2009. I. féléves befektetési tevékenysége
A pénztári befektetéseket alapvetően a nemzetközi tőkepiacokon zajló negatív események
határozták meg. A 2008. II. félévi sokkot követően a befektetési környezet az első félévben
továbbra sem kedvezett a pénztárak befektetéseinek. A nemzetközi gazdasági válság egyre több
részlete látott napvilágot, illetve a vezető államok gazdasági megsegítő csomagjainak vegyes
eredménye, ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy nem rövidtávon megoldható válságról van szó. A
nyugdíjpénztári befektetések a félév során két szakaszra oszthatóak. Az első negyedévre az
előző évet követően továbbra is a negatív befektetési eredmények voltak a jellemzőek, míg a
második negyedévben az első negyedév korrekciója ment végbe.
A magánnyugdíjpénztárak befektetési tevékenységét alapvetően meghatározta, hogy 2009.
január elsejétől minden magánnyugdíjpénztárnak be kellett vezetnie a választható portfóliós
rendszert, ezzel egy időben az elszámolási egységes nyilvántartást. A rendelkezés két éve
ismert volt, így ezalatt az idő alatt a pénztárak folyamatosan készültek a bevezetésre, ezért a
portfóliók átalakítása is már korábban megkezdődött. Bár a nemzetközi pénzügyi és gazdasági
válság hatására két évvel elhalasztódott a pénztárak jogszabályban meghatározott
részvényfeltöltési kötelezettsége, a pénztárak törekednek a különböző választható portfóliók
feltöltésére.
A nyugdíjpénztári portfóliók alakulásában alapvető változás az elmúlt félév során nem
következett be. Mindkét pénztártípus befektetéseit a hazai állampapírok határozzák meg,
továbbra is marginális mértékű a közvetlen részvénybefektetés, a kollektív befektetések
nagysága azonban eltérő a két pénztártípus között. A magánnyugdíjpénztári portfólió kb. 30%-
át, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében kb. 15%-át tartják kollektív értékpapírokban. A
19
pénztárak devizakitettségében sem történt gyökeres változás. A forintban denominált
befektetések aránya a magánnyugdíjpénztárak esetében 75% körül, míg az önkéntes
nyugdíjpénztára esetében ez az arány jelentősen magasabb.
A magánnyugdíjpénztárak szabályozásának változtatása magával hozta, hogy az elmúlt évben
megkezdett portfólió átrendezés folyamata nem állt le, ennek következtében a magyar
állampapírok aránya 48% alá csökkent a félév végére. Ez a folyamat az önkéntes
nyugdíjpénztárakra nem volt jellemző, az állampapírok aránya továbbra is 60% körül alakul. A
magánnyugdíjpénztári választható portfóliós rendszer kötelező bevezetése magával hozta, hogy
több önkéntes nyugdíjpénztár is áttért a válaszható portfóliós rendszerre. A
magánnyugdíjpénztárak közvetlen részvényfeltöltöttsége továbbra is alacsony, nem éri el a
15%-ot, míg a kollektív befektetési formákban elhelyezett pénztári eszközök 30% körül
mozognak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak részvénykitettsége 10% alatt van, míg a kollektív
befektetések aránya sem éri el a 15%-ot.
A pénztári szektor első féléves hozamairól a magánnyugdíjpénztárak esetében van
információnk az elszámoló egységes árfolyamok alapján. Az árfolyamok alakulását vizsgálva
elmondható, hogy az első félévben a klasszikus portfoliók hozama -1,2% és 6% között, a
kiegyensúlyozott portfoliók hozama -2,7% és 7% között, a növekedési portfoliók hozama
-0,2% és 11,2 % között szóródik. A szektorátlagok rendre hozzávetőleges becsléssel: 2%, 3%
és 6 %. (Az adatok nem évesítettek.) Az átlépések száma az elmúlt években folyamatosan
növekszik, ez a trend folytatódik idén is, mind az I., mind a II. negyedévben elérte az 50 ezer
főt, ezt kivetítve az év hátralévő részére, éves szinten az összes taglétszám 7%-át jelenti. Az
átlépések száma nem mutat korrelációt a befektetési teljesítménnyel (legyen az jó, vagy rossz),
sokkal inkább az adott pénztár (illetve pénzügyi csoport) tagszervező tevékenységén múlik.
B. Piaci folyamatok felügyelete
A Felügyelet tevékenységében az intézményi (prudenciális) felügyelet mellett ugyanilyen
súllyal szerepel a piaci folyamatok ellenőrzése. Ennek keretében történik többek között az
engedélyezési, piacellenőrzési tevékenység, a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása, a pénzügyi
visszaélések elleni fellépés.
4. Engedélyezési tevékenység
A pénz- és tőkepiaci szektorban 2009. I. félévben 591 határozatot hoztunk engedélyezési
ügyekben.
A félév folyamán egy bank (SPE Bank Zrt.) kapott működési engedélyt, amely 2009. május 20-
án kezdte meg működését. Egy takarékszövetkezet (Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet)
számára engedélyezte a Felügyelet a bankká történő átalakulást, valamint 5 új pénzügyi
vállalkozás piacra lépésére és egy bankképviselet nyilvántartásba vételére került sor. A
Felügyelet engedélyezte továbbá az ERSTE Ingatlanlízing Zrt. pénzügyi vállalkozás két
pénzügyi vállalkozásra (ERSTE Ingatlanlízing Zrt., ERSTE Lakáslízing Zrt.) történő
szétválását.
Határozatával a Felügyelet – a hitelintézet saját kérelmére – visszavonta a Premier Bank Zrt.
működési engedélyét és ezzel egyidejűleg kezdeményezte a végelszámolását.
20
A szövetkezeti szektorban 2 takarékszövetkezeti egyesülés (Hatvan és Vidéke
Takarékszövetkezet - Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet; Pannon Takarékszövetkezet -
Ásványrárói Takarékszövetkezet) zajlott le.
A tőkepiaci szektorban továbbra is domináns a kockázati tőkealap-kezelők megjelenése a
piacon, nyolc ilyen cég kapott működési engedélyt az év első felében. E cégalapítások oka az
uniós JEREMIE programban való részvétel szándéka volt. A pályázat ismételt kiírása további,
leendő piaci szereplők engedélykérelmének benyújtását eredményezheti.
Négy új befektetési vállalkozás és három befektetési alapkezelő alakult, előbbiek száma
jelentős növekedés az előző év hasonló időszakához képest, amelyet részben indokol, hogy a
befektetési tanácsadási tevékenység 2008. július 1-jétől csak befektetési vállalkozási formában
folytatható. A multilaterális kereskedési rendszer működtetését végezni kívánó befektetési
vállalkozásnak – az engedélyező határozatban előírtak teljesítésével – a korábbi, feltételes
működési engedélye a tevékenység tényleges megkezdését lehetővé tevő engedéllyé változott.
A biztosítási szektor nem-élet ágában tevékenységi engedélyt kapott a CIG Első Magyar
Általános Biztosító Zrt., amely azonban a kedvezőtlen gazdasági körülményekre tekintettel
aktívan még nem jelent meg a piacon. 2009. első félévében kérelemre visszavonásra került a
Stefánia Biztosító Zrt. (korábbi nevén QBE Atlasz Biztosító Zrt.) tevékenységi engedélye, mivel
a tulajdonos döntése alapján a biztosító a tevékenységét véglegesen meg kívánta szüntetni.
Ugyancsak csökkentette a biztosítási piac szereplőinek számát az OTP Garancia Biztosító Zrt.
és a Groupama Biztosító Zrt. cégcsoporton belüli egyesülésének engedélyezése. A két biztosító
még tavaly került egyszemélyi tulajdonos irányítása alá. A biztosító egyesületek száma is
kevesebb lett eggyel, miután a Felügyelet engedélyezte, hogy a Fejér Megyei Állatbiztosító
Egyesület beolvadjon a Fejér Megyei Növénybiztosító Egyesületbe. Jelentős számban születtek
a független biztosításközvetítői (alkuszi és többes ügynöki) tevékenységre jogosító engedélyek,
ami arra utal, hogy továbbra is sokan látnak piacot a biztosítási termékek értékesítésében. A
biztosítókkal kapcsolatos engedélyezési ügyek közül kiemelkedett még a TIR Biztosító
Egyesület és az AIM Általános Biztosító Zrt. közötti állomány-átruházás engedélyezése. Az
ügylet során az AIM Biztosító az egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések
képezte állományát vásárolta meg.
A pénztári szektorban az önkéntes kölcsönös pénztárak körében tovább csökkent a piaci
szereplők száma. A felügyelet 2009. első felében – a végelszámolás befejezése után – három
önkéntes kölcsönös pénztár tevékenységi engedélyét vonta vissza, a felszámolás és
végelszámolás alatt álló pénztárak száma pedig a félév végére 42-re emelkedett. Hosszú idő
után azonban két önkéntes kölcsönös pénztár is nyújtott be tevékenységi engedély iránti
kérelmet (1 egészségpénztár és 1 önkéntes nyugdíjpénztár), és alapítási engedély iránti kérelmet
is nyújtottak be egy magánnyugdíjpénztár alapításának engedélyezése iránt. Az
engedélykérelmek elbírálása 2009. második felében fejeződik be.
5. Piacfelügyelet
Az októberi események kapcsán indult piacfelügyeleti eljárások közül több jelentős vizsgálatot
2009 első negyedéve során zártunk le. A Felügyelet 2008. október 9-én indított
piacbefolyásolás gyanújával piacfelügyeleti eljárást az OTP részvényekre adott eladási
megbízásokkal kapcsolatban. A Felügyelet a vizsgált magyarországi részvénytranzakciók
mögött részvényswap ügyletet tárt fel, amelynek megbízói oldalán a Soros Fund Management
LLC állt. 2008. október 9-én a Soros Fund Management LLC 390.000 darab OTP részvényt
21
kért kölcsön egy londoni székhelyű befektetési szolgáltató értékpapírkölcsönzési részlegétől,
majd röviddel ezután egy swap ügylet keretében valamennyi kölcsönkért részvényre short
kitettség létrehozását kérte. A piacon elfogadott gyakorlatnak megfelelően a swap ügylet
végrehajtásához, illetve abból eredő kockázatainak csökkentése céljából a londoni székhelyű
befektetési szolgáltató befektetési szolgáltató közreműködésével a swap ügyletnek megfelelő
short eladási ajánlatokat regisztrált BÉT-en a swap tárgyát képező OTP részvényekre. A
piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt a Soros Fund
Management LLC-t 489 000 000 Ft felügyeleti bírság megfizetésére köteleztük.
A Felügyelet a Morgan Stanley and Co. által OTP Bankról 2008. november 5-én a megjelentet
elemzése kapcsán eljárást folytatott. Az eljárás során megvizsgáltuk és elemeztük az OTP
részvények érintett heti kereskedési adatait. Az eljárás kiterjedt a befektetési ajánlás
tartalmának vizsgálatára is és megállapította, a Morgan Stanley and Co. által használt
módszertan és az azon alapuló egyes következtetések nem minősíthetőek megalapozatlan,
félrevezető, hamis információ nyilvános közlésének, így nem minősülnek tiltott
piacbefolyásolásnak sem.
6. Fogyasztóvédelem, panaszkezelés és ügyfélszolgálat
FOGYASZTÓVÉDELEM
Féléves fogyasztóvédelmi tevékenységünket jelentős mértékben meghatározták a kialakult
pénzügyi válság eseményei és következményei. Folyamatosan nyomon követtük az időszak
eseményeit és vizsgálatainkat, tájékoztatási tevékenységünket ezekre tekintettel végeztük.
Hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának jogszabályi megfelelőségére
irányuló vizsgálat
A tárgyfélév során befejeződött a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának
jogszabályi megfelelőségére irányuló vizsgálat (ÁSZF vizsgálat). A vizsgálat 11 hitelintézet
(Budapest Bank, Citibank, ERSTE Bank, MKB Bank, UniCredit Bank, Volksbank, K&H Bank,
CIB Bank, FHB Bank, OTP Bank, Raiffeisen Bank) egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatát
vette górcső alá. A Felügyelet a vizsgálatok eredményeképp a hitelintézetek számára vizsgálati
levélben fogalmazta meg az intézmények gyakorlatával kapcsolatos aggályait, illetőleg a jövőre
vonatkozó javaslatait. A Felügyelet jogszabálysértést állapított meg a CIB Bank Zrt. esetében,
így a Bankot 6,5 millió forint bírsággal sújtotta. A Bank a hitelintézeti törvényt sértette meg,
amikor egy alkalommal nem az ÁSZF feltételeiben előre meghatározott okok és feltételek
alapján emelte jelzálogalapú hiteleinek hiteldíját. Az FHB Bank Nyrt. vizsgálata során a
Felügyelet megállapította, hogy bár a Bank jelzálog alapú hiteleihez kapcsolódó csoportos
hitelfedezeti életbiztosítás ügyfelektől átvállalt díjfizetésének megszüntetésére vonatkozó
szerződés módosítása nem ütközött a hitelintézeti törvény rendelkezéseibe, az alkalmazott jogi
megoldást azonban aggályosnak találta.
A Felügyelet kérdőíves megkeresés formájában két alkalommal mérte fel a „devizaalapú
hitellel rendelkező hitelintézeti ügyfelek részére rendelkezésre álló, a törlesztési összegek
emelkedéséből adódó terhek mérséklését célzó pénzintézeti eszközökről” szóló
megállapodásban foglaltak gyakorlati érvényesülését, először január végén, majd a megerősítő
nyilatkozatot követően április folyamán. Az áprilisi felmérés eredményeit a Kikelet II. tavaszi
fogyasztóvédelmi ellenőrzési program keretében is bemutattuk. A felmérés eredményeképp
megállapítást nyert, hogy a hitelintézetek jelentős többsége aktívan tájékoztatja az ügyfeleket a
rendelkezésükre álló lehetőségekről. Az adósok megalapozott döntésének meghozatala
22
érdekében a bankok általában erre a célra készített kalkulátorokat alkalmaznak, és az általános
példák mellett egyedi adatok alapján is bemutatják az ügyfeleknek lehetőségeiket.
A Felügyelet tizennégy, jelzáloghitelt nyújtó pénzügyi vállalkozástól kért adatokat arra
vonatkozóan, hogy hogyan kívánják kezelni a bekövetkezett kedvezőtlen makrogazdasági
változásokat. Ezzel kapcsolatban információkat kért arról is, hogy milyen említésre méltó,
jellemző változásokat tapasztaltak a vállalkozások az ügyfelek magatartásában, különös
tekintettel a törlesztési hajlandóságra. A Felügyelet a bekért dokumentumokat (ÁSZF,
Üzletszabályzatok, Kölcsönszerződések) fogyasztóvédelmi szempontból is vizsgálja, így azt,
hogy az ÁSZF, Üzletszabályzatok és a kölcsönszerződések tartalmaznak-e olyan
rendelkezéseket, amelyek a törlesztőrészlet-fizetés elmaradása esetén méltánytalan helyzetbe
hozhatják az ügyfeleket.
A Felügyelet piacellenőrzési eljárásai során észlelte, hogy a jelzálog alapú hitelek visszafizetése
terén jelentkező nehézségek, az adósok pénzügyi helyzetének romlása miatt súlyosbodó
szociális és egzisztenciális veszélyforrások kristályosodhatnak ki. E veszélyforrások mind az
ügyfeleket, mint az ingatlanpiacot, a hitelező szervezetek fedezettségét és szélesebben az
építőipart is kritikus helyzetbe hozza, vagy hozhatja. A Felügyelet ezt a helyzetet jelezte a
kormányzatnak, valamint a pénzügyi szektor meghatározó szereplőinek és javaslatot tett olyan
konstrukciók kialakítására, mely az önhibájukon kívüli okok miatt nehéz helyzetbe került
személyeknek segítséget nyújt otthonuk megtartására és egyben a finanszírozó szervezeteknek
is megoldást kínál a követelés kezelésére.
Ennek megfelelően a Felügyelet részt vett a válságkezelő program végrehajtásának
összehangolásáért felelős Kormánybiztos által szervezett egyeztetéseken, amelynek témája a
nehéz helyzetbe került adósok megsegítése volt. Ennek kapcsán a Felügyelet közvetlenül
keresett meg hat hitelintézetet, hogy adatot gyűjtsön arról, hogy mekkora a nemfizető, lejárt
hitelállományuk, mekkora a végrehajtásra, követelésértékesítésre, vagy az értékesítés egyéb
módjára átadott ingatlanok darabszáma, valamint, hogy mekkora a fedezetként lekötött
(lakossági) ingatlanok darabszáma az egyes hitelintézeteknél.
Az említett információk, valamint a devizahitel adósok részére nyújtott hitelkönnyítő
lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése érdekében adatszolgáltatás elrendelésére tettünk
javaslatot.
Egyéni nyugdíjszámító program
2009 év elején is indokolttá vált, Felügyelet honlapján működő Egyéni Nyugdíjszámító
Program „év-váltás” miatti aktualizálása. Az aktualizálásra minden év elején, az időközben
bekövetkező jogszabályváltozások ismeretében és annak mértékében van szükség.
A Program használata révén, a pályakezdők és a már régebb óta pénztártagok interaktív módon
tájékozódhatnak jövőbeli nyugdíjkilátásaikról, dönthetnek - a különböző feltételekkel történő
futtatások eredményei alapján - az esetleges tagdíj-kiegészítésekről, a megállapodás alapján
történő tagdíjfizetésről, vagy a pénztárak közötti esetleges átlépésekről. Emellett, a relatíve
idősebb – 5-10 éven belül nyugdíjba vonuló – pénztártagok is fontos információkat kaphatnak
arról, várhatóan hogyan alakulhatnak nyugdíjkilátásaik a nyugdíjazáskor. A fenti felhasználói
célcsoportok mellett, az önkéntes belépők számára is számottevő jelentőségű lehet a program
használata, akik ennek segítségével kaphatnak információkat és támpontot a döntésükhöz.
A 2009. évi aktualizálást indokolttá teszi, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjak számítási
módszerében 2009. január 1-jei hatállyal több változás történt, továbbá a programban található,
2050-ig szóló – a Pénzügyminisztérium által készített – makropálya paramétereinek értékeiben
23
is jelentős mértékű változás történt, összefüggésben a gazdaság területén tapasztalható
turbulens folyamatokkal. Az aktualizálási munkálatok megtörténtek és 2009. május elejétől a
program ismét elérhető volt a Felügyelet honlapján.
PANASZKEZELÉS
A turbulens piaci környezet több olyan problémás termékcsoportot is a panaszok fókuszába
helyezett, amelyek jellemzően az átlagos magánszemély befektetői kör számára nehezen
értelmezhető, bonyolult befektetési termékeket tartalmaznak. Közös jellemzői ezen
panaszoknak, hogy jellemzően a befektetési szolgáltatók ügyféltájékoztatásra vonatkozó
gyakorlatát kifogásolják, amely hiányosságok miatt akár nagyszámú befektető is téves
következtetéseket vont le szerződéskötéskor, illetve a befektetési termékek futamideje alatt. A
legnagyobb számban ilyen jellegű panasz az első félév során is a CDO (adósságfedezetű
kötelezettség, jellemzően hitelek, kötvények, vagy egyéb eszközök mögöttes fedezetével
kibocsátott, magas kockázatú értékpapír) struktúrált kötvényeinek értékesítése kapcsán érkezett
a Felügyeletre, összesen 26 befektető küldte meg ez irányú jelzését. A Felügyeleti vizsgálatot
követő sajtóközlemény nyomán folyamatosan válaszoljuk meg az érintettek azon
megkereséseit, amelyben a rájuk vonatkozó indokolást is tartalmazó határozatot kérik joguk
érvényesítéséhez. Hasonló tájékoztatási problémákat vet fel az ún. strukturált kamatcsere
ügyletek értékesítése, ahol a befektetői jelzések nyomán több egymástól független szolgáltató
esetében is ezen termékek, vagy kifejezetten az FX-linked swap termékből képzett összetett
termék értékesítésének körülményeit, a kockázatokra vonatkozó megfelelő tájékoztatás hiányát
panaszolják a befektetők.
2009. I. félévében az összesített panaszszám igen jelentős növekedést (+ 69%) mutatott 2008.
II. félévéhez viszonyítva, a növekedés elsősorban a többi panaszhoz képest alacsony részarányt
képviselő tőkepiaci szektort érintette, ahol a tárgyidőszakban a panaszok száma több mint
háromszorosára ugrott (+ 243%) az előző félévhez képest. Szintén erőteljes növekedés (+ 87%)
volt tapasztalható a legmeghatározóbb súlyú pénzpiaci szektorban is. Az alacsony részesedéssel
bíró pénztári panaszok száma 47%-kal nőtt az előző időszakhoz képest, míg a biztosítási
panaszok növekedése volt a legkisebb mértékű, de ez a 33% is jelentősnek minősíthető.
2. tábla: Panaszok szektoronkénti megoszlása
2009. I. félév/ 2008. II. félév
darab százalék darab százalék százalék
Pénzpiac 1884 60% 3526 66% 187%
Tőkepiac 46 2% 158 3% 343%
Biztosítás 1006 32% 1334 25% 133%
Pénztár 217 7% 318 6% 147%
Összesen 3153 100% 5336 100% 169%
2009. I. félév
Szektor
2008. II. félév
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi
XLVII. törvénybe (UCP) ütköző magatartást az első félévben érkezett ügyekből 8 vetette fel.
24
Ezekben még folynak a vizsgálatok. A tavaly érkezett hasonló tárgyú ügyek kapcsán egy
elmarasztaló (bírság) határozat született egy bank deviza átutalásokkal kapcsolatos téves
tájékoztatása miatt.
ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
A Felügyelet ügyfélszolgálatát 2009. I. félévében 1834 ügyfél kereste fel személyesen
problémájával. Telefonon 16854 esetben fordultak panasszal vagy kérdéssel munkatársainkhoz.
Az ügyfélszolgálatot megkeresők 1896 alkalommal kaptak írásbeli választ, tájékoztatást.
A Felügyelet a pénzügyi válsággal kapcsolatban kiemelt témáként azonosította a bankok
egyoldalú szerződésmódosítása és a deviza és jelzálogalapú hitelek visszafizetésével
kapcsolatos problémákat is. Érzékelhetően megszaporodtak a Felügyelet Ügyfélszolgálatára
érkező írásbeli, személyes és telefonos ügyfélmegkeresések. Sokan érdeklődtek devizahitelhez
kapcsolódóan a megemelkedett törlesztő részletek jogszerűségéről és a lehetőségekről és a
visszafizetés könnyítésének lehetőségeiről, az ígért állami garanciáról, a kormány és a bankok
közti megállapodás tartalmáról is. (A megnövekedett érdeklődésre tekintettel a Felügyelet
megerősítette ügyfélszolgálati területét, ami személyi állomány átcsoportosítását és az
informatikai, technikai háttér bővítését jelenti.)
Jellemző panaszok
Pénzpiac: A pénzpiac legnagyobb problémája a deviza alapú hitelek drágulása. A hitelek
törlesztő részleteinek emelkedését a kedvezőtlen árfolyam, a hitelkamatok emelkedése illetve a
hitelhez tartozó díjtételek emelkedése okozta. Mivel mindhárom tényező együttesen
kedvezőtlen irányba mozdult, így a hitelfelvevők azt tapasztalták, hogy törlesztő részleteik
egyik hónapról a másikra jelentős növekedésbe kezdtek. Az ügyfelek egy része nem hitte el,
hogy ezen tényezők ilyen jelentős növekedést produkáltak, és ezért keresték meg a
Felügyeletet, volt aki megoldást kért, volt, aki az új törvényi szabályozások iránt érdeklődött.
Sokan azért hívták a Felügyeletet, mert a hitelintézet nem akart, vagy nem tudott segítséget
nyújtani.
Tőkepiac: Ezen a területen a hívások döntő többsége az ingatlan befektetési alapokkal volt
kapcsolatban. Sokan kifogásolták a T+90, esetleg a T+31 nap bevezetését, többen érdeklődtek
arról, hogy hogyan juthatnak előbb a pénzükhöz. Az időszak vége felé egyes ingatlan alapok
zártvégűvé alakulása miatt sokan érdeklődtek az átalakulás menetéről. Az ingatlan alapokkal
kapcsolatos problémák miatt ezen a területen is megnőtt a befektető védelemmel kapcsolatos
érdeklődések száma. Néhányan érdeklődtek arról, hogy milyen befektetés védelmi szabályok
vonatkoznak a befektetési szolgáltatást is nyújtó külföldi bankok magyarországi fióktelepének
csődje esetén.
Biztosítás: Az év „nyitó problémája” a biztosításközvetítők felügyeleti díja volt, a díj átutalása
és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás volt problémás. Ebben az időszakban nagy tömegben
előforduló probléma a Kgfb-vel kapcsolatos. Gyakran van gond a régi biztosítás felmondásával,
illetve azzal, hogy az alkuszok által kiszámolt díjak sokszor nem egyeznek meg a biztosító év
végi meghirdetett díjaival.
Pénztári területen a hozamveszteségek miatt érkezett a legtöbb hívás. Gyakori az olyan ügyfél,
akit – állítólag – a pénztár küldött a Felügyelethez azzal, hogy méltányosságból engedélyezze
számára a társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépését.
25
7. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés
A Felügyelet kiemelt feladata és stratégiai célja a pénzügyi piacok tisztaságának és
biztonságának biztosítása a pénzügyi visszaélések, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása
elleni fellépés.
A Felügyelet kérdőíves felmérést végzett a gyanús illetve szokatlan tranzakciók szűrésére és
monitoringjára alkalmazott rendszerekről. Az intézmények túlnyomó többségétől a kitöltött
kérdőívek visszaérkeztek. A felmérés összegzésére és értékelésére a III. negyedévben kerül sor.
A pénzügyi visszaélések elleni fellépés keretében történt cél- és témavizsgálatok:
- A CIB bankcsoport ellenőrzésére indított célvizsgálat kiterjedt a pénzügyi visszaélések
illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi követelményeknek
való megfelelőségére is. A vizsgálat megállapította, hogy a kísérleti szakaszban maradt,
károkozással nem járó visszaélések esetében üzletbiztonsági ellenőrzésre, illetve
feljelentéstételre nem kerül sor. Az értékelések hiánya és feljelentés mellőzése ellentétes
a megelőzés szempontjaival mivel mind a belső speciális, mind pedig a külső generális
prevenciót lehetetlenné teszi. Ez az elkövetői kör más pénzügyi szolgáltatóknál újból
megjelenhet.
- Az AXA Banknál folytatott célvizsgálat során megállapítottuk, hogy az on-line
számlanyitás gyakorlata nem felel meg a Pmtv. által meghatározott nem személyes
megjelenés esetére vonatkozó azonosítás követelményeinek, ezért a Felügyelet kötelezte
a Bankot a törvénysértő gyakorlatának abbahagyására és belső eljárásrendjének
átdolgozására.
- A Felügyelet a 8 bankcsoportra kiterjedő fókuszált célvizsgálat keretében sor került a
pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni intézkedések megfelelőségének
ellenőrzésére az UniCredit, az OTP, a Raiffeisen, a Budapest Bank az ERSTE és MKB
csoportoknál.
- Egy konkrét bejelentés kapcsán a Felügyelet célvizsgálatot folytatott a K&H Banknál
hamis személyazonossággal felvett betét esetére vonatkozóan. A vizsgálat
megállapította, hogy a Bank ügyintézője és pénztárosa nem a belső eljárás rendnek
megfelelően végezte az ügyfél azonosítását és személyazonosságának igazoló
ellenőrzését, valamint nem végzett aláírás és okmányvizsgálatot, amivel a
számlatulajdonosnak 6.900.000 forint kára keletkezett. A vizsgálat intézkedést
tartalmazó, elmarasztaló határozattal, 11 millió forint összegű bírság kiszabásával került
lezárásra.
C. A Felügyelet további tevékenységei
8. Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását
segítő felügyeleti fejlesztések
A globális válság egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a pénzügyi felügyeleti rendszer további
megerősítésére van szükség. Ez egyrészt megjelent már a pénzügyi közvetítőrendszer
felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvényben, de ezen a
téren további jogszabályi változtatásokra van szükség. A Felügyelet megtette azon javaslatait,
mely szerint az előretekintő felügyeleti szerepkör elősegítése érdekében a Felügyeletnek jogot
kell kapnia arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető helyzetben
26
megtilthassa, korlátozhassa vagy feltételhez köthesse egyes tevékenységek, szolgáltatások
végzését valamint termékek forgalmazását. A Pénzügyi Stabilitási Bizottság albizottságában
pedig a Felügyelet szakértői aktívan közreműködnek abban, hogy olyan jogszabályi javaslatok
kerüljenek kidolgozásra, amelyek tovább szélesítik a felügyeleti eszköztárat annak érdekében,
hogy a felügyeleti beavatkozások gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek, valamint lehetőséget
adjanak az esetlegesen a válságkezelésben nem együttműködő tulajdonosok jogainak
korlátozására.
2009. I. félévében több, a Felügyelet tevékenységét jelentősen befolyásoló jogszabály változás
történt. Ezek közül is kiemelkedik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény
hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével
összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény, amely egyrészt módosította az egyes
felügyeleti eljárások határidőit, másrészt lényeges változást hozott a Felügyelet bevételeivel
való gazdálkodás szabályozásában.
A felügyelt szektor szabályozását tekintve a 2009. I. félévi jogszabályok közül kiemelkedik a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény, amely rögzíti, hogy a
biztosítási szerződési kötelezettség a bejegyzett üzembentartót terheli. Rendelkezik a
jogszabály a központi kártörténeti nyilvántartás felállításáról, amelynek feladatait a
kárnyilvántartó szerv látja el. Az évenkénti egyszeri díjhirdetés mellett (a díjtarifát október 30-
ig kell közzétenni) a biztosítási időszak nem a naptári évhez kötődik majd, hanem a szerződés
megkötésétől számított egy év lesz a biztosítási időszak. Bővítésre kerül a kötelezetti kör, az
időközben a közutakon potenciális károkozóként megjelent gépjárművek (pl.: quad)
bevonásával. A „Kártalanítási Számla” feladataként határozza meg a törvény a
fizetésképtelenné vált biztosítók kötelezettségeinek teljesítésére egy csődalap létrehozását és
kezelését.
A Felügyelet szakértői közreműködtek a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló
2007/64/EK irányelv (PSD) átültetését célzó törvényi szabályok kidolgozásában, amelyek
megjelennek egyrészt a hitelintézeti törvény módosításában, másrészt pedig a pénzforgalmi
szolgáltatás nyújtásáról szóló önálló törvényben jelennek meg.
A Felügyelet egyik alapvető feladatának tartja, hogy a feladatai végzése során tapasztalt
jogszabály alkalmazási problémákról, hiányosságokról, ellentmondásokról a
Pénzügyminisztériumot tájékoztassa, ez 2009. I. félévében is megtörtént. A megküldött
jogszabály módosítási javaslatok között szerepel a foglalkoztatói nyugdíjpénztárban való
tulajdonlás szabályozása, a szövetkezeti hitelintézetek működési előírásainak módosítása, egyes
EU direktívák hazai implementálásának problémái, a biztosítók szavatoló tőke szabályozásának
újragondolása, valamint az incidens események bejelentési kötelezettségének előírása.
Az elmúlt időszak egyik kiemelten vizsgált területe a pénzügyi szervezetek által alkalmazott
közvetítők tevékenységében rejlő kockázatok feltárása volt. A közvetítői témavizsgálat
tapasztalatai alapján a Felügyelet elkészítette az egységes közvetítői szabályozás koncepcióját,
amely kitér többek között arra, hogy a különböző ágazatokban tevékenykedő közvetítőket egy
egységes törvényben, azonos szempontok alapján kellene szabályozni, meg kellene
különböztetni egymástól a függő és független ügynököket, javítani kellene a közvetítői
tevékenység transzparenciáját illetve meg kellene határozni, hogy a közvetítő kitől és milyen
módon vehet fel jutalékot a tevékenységéért. A közvetítői tevékenység újraszabályozására
elsősorban a pénzügyi szolgáltatások terén lenne szükség.
Az Európai Unióhoz kapcsolódóan a Felügyelet szakértői a Pénzügyminisztériummal
együttműködve közreműködtek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások
27
tőkekövetelményeit szabályozó CRD direktíva módosításainak valamint a hitelminősítőkre
vonatkozó rendelet kiadásának előkészítésében.
Mivel az Európai Unióban is folyamatban van az európai szintű pénzügyi felügyeleti rendszer
újragondolása, a Felügyelet elkészítette és közzétette az ezzel kapcsolatos álláspontját, illetve
ezzel összhangban véleményezte a témában készített un. „de Larosiére” jelentést.
A de Larosiére-jelentés összefoglalója
A 2007–2008 során kibontakozó pénzügyi válság hatására José Manuel Barroso, az Európai
Bizottság elnöke, 2008 októberében felkérte Jacques de Larosiére-t hogy elnököljön egy 8 fős
független, „magas szintű szakértői csoportot” (High Level Expert Group), és tegyen konkrét
megoldási javaslatot az európai pénzügyi szabályozás és felügyelés jövőjével kapcsolatosan.
A jelenlegi pénzügyi válság rávilágított az európai felügyeleti, illetve felügyelési keretek
gyengeségeire, amely továbbra is töredezett maradt a nemzeti határok mentén, annak ellenére,
hogy lényeges fejlődést ért el a pénzügyi piacok integrálásában és növelte a határon átnyúló
intézmények fontosságát.
A jelenleg is folyó felügyelési reformot szükséges felgyorsítani. A felügyelési reform eddig az
evolúciós szemléletmódon alapult, amely szerint a Lámfalussy szerkezet 3. szintű
Bizottságaitól a tagállamok közti felügyeleti gyakorlatok és folyamatok jelentős
konvergenciáját várták. Bizonyos szintű konvergenciát sikerült elérni, azonban ez az
előrehaladás az EU számára nem tette lehetővé, hogy meghatározza és/vagy kezelje a jelenlegi
pénzügyi válságot. A jelenlegi nemzeti alapú EU felügyeleti szerkezet nem képes teljes
felügyelési konvergenciát létrehozni és csökkenti a makroprudenciális felügyelés
hatékonyságát.
A „magas szintű szakértői csoportnak” a konkrét mandátuma volt, többek között annak
megvizsgálása, hogy:
− hogyan lehetne a legjobb módon megszervezni az európai pénzügyi intézmények és
piacok felügyeletét annak érdekében, hogy biztosítsák a pénzügyi intézmények
prudenciális helyzetét, a piacok megfelelő működését, valamint a betétesek,
biztosított személyek és befektetők érdekeit;
− hogyan lehetne megerősíteni a pénzügyi stabilitás ellenőrzésére, előrejelzési
rendszerekre és a válságkezelésre – ideértve a határokon és szektorokon átnyúló
kockázatok – vonatkozó európai együttműködést;
− az európai hatóságok hogyan működhetnének együtt nemzetközi szinten más
jelentős államokkal a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.
A „magas szintű szakértői csoport” megvizsgálta a feladatok és felelősségek allokációját
nemzeti és európai szinten, majd 2009. február 25-én publikálta jelentését, melynek 4 fő része
31 ajánlást tesz az európai felügyelésre.
A de Larosiére-jelentés összefoglalójában található megállapítások összecsengenek a
Felügyelet korábbi „A PSZÁF álláspontja az egységes Európai Unió pénzügyi felügyeleti
hatóság felállításával kapcsolatban” című szakmai anyagával.
28
9. Felügyeleti kommunikáció
A Felügyelet tájékoztatási kötelezettségének megfelelően elsősorban a sajtószóvivőn és a
honlapon keresztül terjesztette a közérdekű információkat. 2009 I. félévében igen magas, 1694
(2008 I. félévében 1197) volt a fontosabb felügyeleti sajtómegjelenések száma, ebből 385
alkalommal a sajtószóvivő személyes tájékoztatására, szereplésére tartottak igényt. A fontosabb
közszereplések számának megoszlása: napilapban, hetilapban 236, szaksajtóban 136, rádióban
213, televízióban 175, interneten 934 alkalommal jelent meg a Felügyelet. 2009. I. félévében
összesen 594 sajtómegkeresést kapott a Felügyelet (2008. I. félévében 457-et). 2009. I.
félévében a legfontosabb nyilvánosságot kapott események egyértelműen a pénzügyi válsághoz
és az elnökváltáshoz kapcsolódtak. Emellett, több téma is hangsúlyosan jelent meg a sajtóban:
nagyobb felügyeleti bírságok (Soros, HSBC, CIB, K&H, Budapest Bank), önrész nélküli
autófinanszírozás, banki egyoldalú szerződésmódosítás, pénzügyi közvetítők vizsgálata,
devizahitelesek segítése, a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán a bankoktól elvárt
magatartás, tulajdonos-bérlő-tulajdonos program, felügyeleti javaslat az osztalékfizetés
mellőzésére, felügyeleti ügyfélszolgálat megerősítése, ingatlanalapok helyzete, felügyeleti
díjbevétel elvonása, PSZÁF átalakítása, pénzügyi ombudsman, uzsorakölcsön, MOL vizsgálat,
risk outlook, MÁV ÁBE-val kapcsolatos felügyeleti vizsgálat, pénztárak vesztesége, stb.)
A Felügyelet 2009 I. félévében öt sajtótájékoztatót és kettő sajtóbeszélgetést tartott: január
végén a MÁV ÁBE vizsgálatról, a PSZÁF megerősítését célzó törvényről és az
uzsorakölcsönökről (sajtóbeszélgetés), március elején a pénztárak 2008. évi teljesítményéről, a
nyugdíjpénztári hozamokról, március végén az ingatlanalapok helyzetéről, május első felében a
pénzügyi szektorok kockázatairól és az ezek nyomán tett felügyeleti intézkedésekről, május
második felében a pénzügyi közvetítők vizsgálatáról, június elején a békéltető testületekről, a
pénzügyi fogyasztóvédelem megerősítéséről, majd június végén Farkas István lemondásáról
(sajtóbeszélgetés).
A Felügyelet külső kommunikációját legnagyobb mértékben az elhúzódó pénzügyi válság
eseményei, hatásai határozták meg, támogatva a felügyeleti szakmai lépéseket, intézkedéseket,
így többek között a 2009. I. félévében jellemző vezetői körlevelek, módszertani útmutatók
közzétételét.
A Felügyelet az 2009. I. félév folyamán 17 db hirdetést jelentetett meg 35 helyen, melyek közül
12 db volt álláshirdetés.
Megújult a Felügyelet honlapja
A Felügyelet 2009. január 26-ától új internetes honlapot működtet. Mivel az elmúlt években a
honlapon megjelent információk száma jelentősen bővült, alapvető cél volt a keresett tartalmak
könnyebb és egyszerűbb elérésének biztosítása. Az új weblap felépítésének áttekintését a
korábbinál világosabb, közérthetőbb menüstruktúra segíti. A nyitó oldal leginkább közérdekű
információin túl már a kezdőlapon elkülönülnek a fogyasztóknak és az intézményeknek szóló
információs aloldalak, segítve a könnyebb tájékozódást. Megújult és a korábbinál szintén
egyszerűbb elérést biztosít a kereső program. Tartalmukban bővültek és áttekinthetőbbé váltak
az állampolgároknak, ügyfeleknek szóló tájékoztatók. Újdonságot jelentenek a vakok és
gyengén látók számára is olvasható tartalmak, amelyek a nyitó oldalról érhetők el,– a honlapon
megjelenő új hírről külön értesítést küldő – funkció bevezetése. A felügyeleti arculati elemek,
képek elhelyezése szintén az egyszerűbb áttekinthetőséget segíti.
29
10. Felügyeleti intézkedések és bírságok
A Felügyeleten az elmúlt félévben összesen 1334 határozat, illetve végzés született, amelynek
10 százaléka prudenciális, 78,2 százaléka piacfelügyeleti és 11,8 százaléka egyéb kategóriájú
volt.
A pénzpiaci szektorban kiadott 664 határozat és végzés 8,4 százaléka prudenciális, 89,6
százaléka piacfelügyeleti és 2 százalék egyéb határozat és végzés volt. Bírsághatározatot 16
esetben adott ki a Felügyelet, a bírságok összege összesen 97,5 millió forint volt. (Az itt
feltüntetett bírságok csak a kivetett bírságösszegeket mutatják.)
A tőkepiaci szektor összesen 47 határozata és végzése közül 12,8 százalék prudenciális, 80,8
százalék piacfelügyeleti, 6,4 százaléka pedig egyéb határozat és végzés volt. Bírsághatározatot
3 esetben adott ki a Felügyelet, a bírságok összege összesen 492,5 millió forint volt. A
tőkepiaci befektetésekkel kapcsolatban összesen 315 piacfelügyeleti határozat került kiadásra.
A biztosítási szektorban 283 határozat és végzés született a féléven belül, amelyek 20,5
százaléka prudenciális és 59,7 százaléka piacfelügyeleti, 19,8 százaléka pedig egyéb határozat
és végzés volt. Egy esetben került sor bírság kiszabására összesen 5 millió forint értékben.
A pénztári terület 25 határozata és végzése közül 52 százalék volt prudenciális, 20 százalék
piacfelügyeleti és 28 százalék egyéb kategóriájú. A Felügyeletnek ezen a területen nem kellett
bírságot kiszabnia.
A bírságok kiszabásánál figyelembe vettük a Felügyelet új intézkedési politikájának előírásait
is, amely nagyobb súlyt helyez a felügyelt intézmény piaci szerepére, befolyására.
A Melléklet tartalmazza a Felügyelet és a felügyelt szektorok tevékenységére vonatkozó
összefoglaló statisztikákat, azon belül a 2009. I. félévében hozott intézkedések statisztikai
összesítését. (A félév során kivetett bírságok összege nem egyezik meg a gazdálkodási részben
bemutatott – pénzforgalmi szemléletű – értékekkel.)
30
III. A FELÜGYELET MŰKÖDÉSE
1. A Felügyeleti Tanács tevékenysége és a Hivatal működése
A Felügyeleti Tanács 2009. első félévében 30 ülést tartott. A Tanács számos kérdésben
meghatározta a Felügyelet szakmai munkájának irányát.
FT AJÁNLÁS
A félév során a Felügyeleti Tanács ajánlást adott ki az internet-biztonsági kockázatokról.
Ajánlás az internet-biztonsági kockázatokról
Évek óta megfigyelhető az interneten keresztül nyújtott pénzügyi szolgáltatások egyre
dinamikusabb térhódítása világszerte, így Magyarországon is. Ennek nyilvánvaló oka, hogy az
internetes pénzügyi szolgáltatások költséghatékonyak és kényelmesek mind a szolgáltatók,
mind az ügyfelek számára.
Minél több tranzakciót, nagyobb forgalmat vonz azonban magához az internetes csatorna, annál
inkább csábítóvá válik a jól szervezett, technikailag képzett, multinacionális bűnözői körök
számára. A folyamattal kapcsolatban a Felügyelet felméréseket végzett, és konzultált a
felügyelt intézményekkel, valamint a társhatóságokkal. A felmérésekből kiderült, hogy az
interneten keresztül szolgáltatást nyújtó pénzügyi szervezetek nem elég felkészültek az
internetes fenyegetésekre. Emiatt tartottuk szükségesnek FT ajánlásban megfogalmazni a
témával kapcsolatos elvárásainkat.
MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ
Az ajánlások mellet a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzését, illetve a pénzügyi
szervezetek ügyfeleinek alapvető érdekeit szolgálják a módszertani útmutatók. A
tárgyidőszakban az alábbi tartalmú módszertani útmutatók kerültek kiadásra:
- a hitelintézetek adatszolgáltatási kötelezettségeiről szóló 45/2008. (XII.31.) PM
rendeletben előírt felügyeleti jelentések elkészítéséhez
- a pénzügyi vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 46/2008. (XII.31.)
PM rendeletben előírt jelentések kitöltéséhez
- a független biztosításközvetítők (alkuszok vagy többes ügynökök) adatszolgáltatási
kötelezettségéről szóló 42/2008. (XII.31.) PM rendeletben előírt jelentések
elkészítéséhez
- a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 49/2008. (XII.31.) PM rendeletben
előírt jelentések elkészítéséhez
- a befektetési alapkezelő és a befektetési alap adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló
47/2008. (XII.31.) PM rendeletben előírt jelentések elkészítéséhez
VEZETŐI KÖRLEVÉL
A főigazgató által kiadott szakmai kommunikációs eszköz a vezetői körlevél, 2009. I. félévében
nyolc kiadására került sor:
- a devizaalapú hitelek törlesztésében bekövetkezett változások esetén az ügyfeleknek
adandó tájékoztatásról
- a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek mérséklésével
kapcsolatban a hitelintézetektől elvárt magatartásról
31
- a biztosítók helyzetének megerősítését célzó elvárt magatartásról
- a nyugdíjpénztárak tagok felé történő tájékoztatásának tartalmáról
- a hitelintézetek helyzetének megerősítését célzó elvárt magatartásról
- valamennyi hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és biztosító
részére
- az ingatlanalapot és az ingatlanalapba fektető befektetési alapot kezelő befektetési
alapkezelők részére
- a short selling ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség hatályban tartásáról
Vezetői körlevél a devizaalapú hitelek törlesztése kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek
mérséklésével kapcsolatban a hitelintézetektől elvárt magatartásról
A devizalapú hitelezés területén tapasztalható kedvezőtlen változások hatékony kezelése
érdekében a Felügyelet április folyamán a hitelintézeteket a devizaalapú hitelek törlesztése
kapcsán az ügyfelekre nehezedő terhek mérséklésével kapcsolatban a hitelintézetektől elvárt
magatartásról szóló vezetői körlevéllel kereste meg. Ebben nyomatékosította elvárásait, hogy a
szolgáltatók maximális rugalmassággal és ügyfélbarát hozzáállással segítsék a bajba jutott
adósokat. Ennek érdekében a Felügyelet számos intézkedés megtételére hívta fel a
hitelintézetek figyelmét, melyek között szerepel, hogy
− az ügyintézőiket/ügyfélszolgálati munkatársaikat külön oktatással készítsék fel az
igénybe vehető megoldásokra
− az ügyintézők törekedjenek arra, hogy minél több alternatív megoldást vázoljanak
fel a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára
− a kialakított áthidaló lehetőségekről – azok gyakorlati igénybevehetősége érdekében
– az ügyfeleket kellő nyilvánossággal és részletezettségben tájékoztatassák
− a fogyasztói döntési kockázatának csökkentése érdekében célzott tájékoztató
levelek, információs füzet és egyéb kommunikációs anyagokkal lássák el az
érdeklődőket.
A vezetői körlevél egyben felkéri a hitelintézeteket, hogy a kialakított áthidaló és módosító
konstrukciókról készült tájékoztatókat közzétételükkel egy időben küldjék meg a
Felügyeletnek, illetve, hogy havi gyakorisággal tájékoztassák a Felügyeletet a különböző
konstrukciók alapján módosított szerződések számáról és értékéről. Ezen felhívásra érkező
adatszolgáltatásokat a Felügyelet folyamatosan elemzi. Egy hitelintézet külön megkereste a
Felügyeletet, hogy bemutassa, hogy milyen eszközökkel tervezi védeni, segíteni a devizahitellel
rendelkező késedelembe esett, illetve „veszélyeztetett” ügyfeleit, majd egy újabb megbeszélés
keretében be is számolt a program tapasztalatairól.
Vezetői körlevél a devizaalapú hitelek törlesztésében bekövetkezett változások esetén az
ügyfeleknek adandó tájékoztatásról
A devizaalapú hitelek törlesztésében bekövetkezett változások esetén az ügyfeleknek adandó
tájékoztatásról szóló vezetői körlevélben a Felügyelet szempontokat kívánt adni a fogyasztók
pontos, közérthető és megfelelő tájékoztatásához, és kiemelte azokat az információkat, amelyek
ismertetését alapvető fontosságúnak tartja. Így a Felügyelet elveket fogalmazott meg arra, hogy
a pénzügyi intézmények ügyfél-tájékoztatása során mire térjenek ki. Így például arra, hogy
− tegyék transzparenssé (sajtóközleményben, honlapjukon, vagy szóbeli tájékoztatás
alkalmával) és alaposan részletezzék azon közgazdasági és piaci indokokat, melyek
a kamat, illetve a törlesztőrészlet emelkedéséhez vezetnek,
32
− a kamat, illetve a törlesztőrészlet számítási módjának bemutatása mellett, tegyék
átláthatóvá azt is, hogy milyen forrásköltségekkel számolnak (sajtóközleményben,
honlapjukon, vagy szóbeli tájékoztatás alkalmával),
− mutassák be közérthetően a törlesztőrészletek alkotó elemeit, felbontását,
− mutassák be kalkulátor, törlesztési tábla segítségével, példával illusztrálva vagy
egyéb átlátható módon a kamat, a törlesztőrészlet emelkedésének okát,
− adjanak személyre szabott, egyéni tájékoztatást ügyfeleiknek a törlesztőrészlet
könnyítésére szolgáló lehetőségekről,
− hívják fel az ügyfél figyelmét arra, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a
törlesztőrészlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb
futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is megnövekszik. Különösen fontos ez a
tájékoztatás az annuitásos törlesztésű hitel futamidejének meghosszabbításával
kapcsolatban, hiszen az annuitásos számítási mód esetén a törlesztőrészlet
kezdetben nagyobb arányban tartalmazza a hiteldíjat, mint magát a tőketartozást,
− ajánlott, hogy ezen esetekben példával illusztrálják a törlesztőrészlet alakulását.
BELSŐ SZABÁLYOZÁS
A Felügyelet belső működési folyamatait, eljárási rendjeit, szabályait utasítások formájában
szabályozza, melyek hatáskörtől függően vagy az FT elnöke, vagy a főigazgató aláírásával
lépnek hatályba. 2009. I. félévében az FT elnökének kiadásában 1 utasítás, míg a főigazgató
kiadásában 11 új utasítás került kiadásra.
A pénzügyminiszter jóváhagyását követően a Felügyeleti Tanács elnöke 2009 februárjában adta
ki a fejezeti kezelésű előirányzatok 2009. évi gazdálkodási szabályzatát.
A főigazgatói hatáskörbe tartozó szabályozó dokumentumok közül kiemelendő, hogy elkészült
a pénzügyi szervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások engedélyezéséhez kapcsolódó belső
eljárásrend, a felügyeleti bírságbevételek felhasználásának szabályzata, továbbá hatályba lépett
a „Közzétételi Rendszer” működtetését szabályozó utasítás. 2009 első hónapjában új
Iratkezelési szabályzat lépett hatályba, illetve megjelent a Felügyelet Informatikai Katasztrófa-
elhárítási Terve is.
A belső működés szabályzásával összefüggésben elkészült a reprezentációról, valamint a
kihelyezett munkaértekezletek bonyolításának rendjéről, a Felügyelet kiadmányozási rendjéről,
az új Internet-Intranet Rendszer működtetésének rendjéről, a külső kapcsolatok és az
együttműködési megállapodások kezelésének rendjéről, a stratégiai teljesítményértékelő
rendszer (BSC) működtetésének rendjéről, valamint a Felügyelet jutalmazási rendszeréről szóló
főigazgatói utasítás.
Az új utasítások kidolgozásával egyidejűleg folyamatosan zajlik a már hatályos szabályzatok,
eljárásrendek felülvizsgálata is, melynek keretében aktualizáltuk az informatikai tárgyú
utasításokat, továbbá a kockázatalapú felügyelés eljárásrendjéről és módszertanáról szóló belső
szabályozó dokumentumot. Felülvizsgáltuk és módosítottuk a Közszolgálati Szabályzatot, a
Gazdálkodási Szabályzatot, a beszerzési eljárások bonyolításának rendjét, a bélyegzőhasználat
rendjét, valamint a Felügyelet Üzletmenet Folytonossági Tervét.
33
A Felügyelet középtávú stratégiájának kidolgozása
A Felügyelet jelenleg hatályos „Hatékony Felügyelet” elnevezésű középtávú stratégiája a 2005-
2010-es időszakra vonatkozik, így a Felügyelet megkezdte a 2010-től kezdődő időszakra szóló
középtávú stratégiájának kidolgozását. A stratégiai projekt hatóköre kiterjed a jelenlegi
stratégia értékelésére, a következő időszak külső környezetének feltérképezésére, a külső
környezetből várható igények, követelmények meghatározására, a belső igények
megismerésére, a stratégiai célok meghatározására, a stratégiai célok és a rendelkezésre álló
erőforrások összevetésére, a stratégia részcéljainak (a fő cselekvési irányoknak) a kialakítására,
illetve a stratégia megvalósítását célzó akciók meghatározására.
2. Belföldi együttműködés, megállapodások és konferenciák
2009. I. félévében 74 db. rendezvényt szerveztünk. A rendezvények a kisebb létszámú, minden
évben rendszeresen ismétlődő, együttműködésből fakadó találkozóktól (pl.: ISACA ülések,
kisebb sajtótájékoztatók, szakmai napok) a komolyabb részvételi aránnyal rendelkező, több
mint 100 fős szakmai programokig terjedtek (pl.: SEPA rendezvények, szövetkezeti
konzultáció a 2008. évi felügyeleti tapasztalatokról, különös tekintettel a SREP vizsgálatokra,
fogyasztóvédelmi/panaszkezelési konzultáció, piaci tájékoztató a közelmúlt felügyeleti
akcióiról, szakmai konferencia a független biztosításközvetítők számára). A belföldi
együttműködés területén kiemelkedő jelentősége volt az FT tagjainak részvételével lezajlott
egyeztetésnek a Bankszövetség-OTIVA-TÉSZ-BAMOSZ-BSZSZ képviselőivel.
A Felügyelet az első félév folyamán több fontos együttműködési megállapodást frissített, illetve
kötött. Ezek közül a legfontosabb az MNB-vel korábban kötött együttműködési
megállapodásunk módosítása, amely révén a PSZÁF és az MNB között lehetőség nyílik (a
kommunikáció papírmentesítése céljából) elektronikus aláírással ellátott dokumentumok
küldésére és fogadására, ezzel megteremtve a gyors, hatékony és hiteles információcserét
biztosító csatornát a két intézmény között. Nagy jelentőségű a pénzügyi kultúra fejlesztésének
céljából született megállapodás is az MNB/GVH/PSZÁF között, valamint a GVH-val és a
NFH-val kötött, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt indult
ügyek adatbázisának létrehozásáról háromoldalú megállapodás.
Közös fellépés a pénzügyi kultúra fejlesztéséért
A pénzügyi kultúra fejlesztése céljából határozatlan időre szóló együttműködési megállapodást
kötött a GVH, az MNB és a Felügyelet. A három intézmény ennek érdekében állandó
munkacsoportot hoz létre, amely a pénzügyi ismeretek terjesztését segítő közös programokat
dolgoz ki.
A pénzügyi kultúra akkor tekinthető fejlettnek, ha az egyének pénzügyi ismeretei olyan szinten
vannak, hogy annak segítségével képesek a körültekintő döntéshez szükséges alapvető
pénzügyi információkat azonosítani, azokat értelmezni és segítségükkel úgy dönteni, hogy
tudatában legyenek elhatározásuk jövőbeni pénzügyi és egyéb következményeinek. A pénzügyi
kultúra fejlesztése révén az egyének egyre inkább megismerik a pénzügyi fogalmakat és
termékeket, egyre tudatosabban kezelik a pénzügyi kockázatokat. Megfelelően tudják
hasznosítani a rendelkezésükre álló információkat, valamint a döntés meghozatala előtt
kellőképpen képesek tájékozódni, és ismerik a rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségeket.
34
A pénzügyi kultúra fejlesztésében érdekelt három intézmény a fenti célok elérése érdekében
közös állandó munkacsoportot hoz létre, és közös éves munkatervet dolgoz ki. Ennek
megvalósításához a szükséges pénzeszközöket is együtt teremtik elő. Idén a közös
sajtómegjelenésekre és a médián keresztüli ismeretterjesztésre koncentrálnak leginkább az
együttműködő szervezetek. Emellett közös szakmai rendezvények szervezését, a pénzügyi
kultúra fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások, felmérések közös elindítását és pályázatok
meghirdetését is tervezik.
3. Nemzetközi együttműködés, megállapodások és konferenciák
2009. első félévében a Felügyelet vezetői és más munkatársai összesen 165 harmadik szintű
bizottsági és munkacsoport-ülésen vettek részt.
A pénzügyi terület stratégiai szabályozó, tanácsadó és együttműködési tevékenysége a három
úgynevezett „felügyeleti bizottság”-ban, a CEBS-ben, a CESR-ban és a CEIOPS-ban zajlik. Az
EU Tanács egy 2008-as döntése nyomán 2009. január 23-án az Európai Bizottság határozatban
alapította újra a három bizottságot azzal a céllal, hogy megerősítse tevékenységük alapjait,
nagyobb hangsúlyt adjon benne a kockázatok felderítésének, előrejelzésének és kezelésének, a
válságkezelésnek, elősegítse együttműködésüket, konvergenciájukat és közös fellépésüket. A
Felügyelet nemzetközi elfogadottságát jelzi, hogy a három bizottságból kettőnek (CEBS és
CEIOPS) a vezető testületébe beválasztották a Felügyelet egy-egy képviselőjét. A felügyeleti
bizottságok közös pénzmosás és terrorizmus elleni munkabizottságát (AMLTF) is a Felügyelet
képviselője vezeti.
A felügyeleti bizottságok, amellett, hogy folytatták az előző évben elkezdett programjaikat,
részben ezek megfelelő alkalmazásával, részben új programok elindításával fokozottan vették
ki a részüket a gazdasági világválság elleni küzdelemből. Ennek során – jelentős részben a
három bizottság közös munkájával – fontos vizsgálatok indultak és alapvető anyagok készültek
egyebek között a határon átnyúló bankcsoportok felügyeleti kollégiumai létrehozásának és
működésének alapelveiről, az egyes tagállamok stabilizációs terveinek felügyelési
következményeiről, a bankvezetők javadalmazásáról, a válsághelyzeti likviditási
tartalékolásról, az EU bankjai stressz-tűrőképességének vizsgálatáról, az EU felügyeleti
rendszerének javításáról, a short-sellinggel kapcsolatos intézkedésekről.
Fontos részterületekkel kapcsolatos tevékenység folyt az albizottságokban és
munkacsoportokban is. Megállapítható, hogy a meghatározott hosszabb-rövidebb távú feladat
megoldására létrehozott munkacsoportok munkájában az alapfeladat végzése mellett erős
törekvés érvényesült a pénzügyi és világgazdasági válság leküzdésében való részvételre. Erre
irányul például a short sellinggel kapcsolatos intézkedések hatásainak felmérése, az egységes
európai adatszolgáltatás továbbfejlesztése, a vezetői juttatások rendszerével kapcsolatos
elvárások kialakítása, a határon átnyúló válsághelyzetek esetére szóló együttműködés
eljárásainak kidolgozása, a fogyasztóvédelem, az OTC piacok aktuális problémáinak
megjelenése a vizsgált témák között.
35
4. Humánpolitika
A Felügyelet létszámkerete 484 fő. A státuszon lévő aktív dolgozók létszáma – június 30.
napján – 447 fő, tartósan távol volt 31 fő, a be nem töltött állások száma 6 fő volt. A tartósan
távollévők helyettesítésére további 23 fő munkatársat alkalmaztunk.
A kiválasztási rendszer keretében 15 db álláspályázatot publikáltunk, amelyből 2 db vezetői
pozícióra készült. A vezetői kiválasztás a KSZK koordinálásával történt, ösztöndíjas
foglalkoztatásra 5 főt választottunk ki.
Elkészült a Felügyelet munkatársainak általános és szakmai tudástérképe, amely az iskolai
végzettséget, a szakirányú képesítéseket, a nyelvtudás típusát, szintjét, valamint a pénzpiaci
gyakorlatot mutatja be.
A kompetencia alapú teljesítményértékelési rendszer keretein belül a 2009. évi egyéni
teljesítményfeladatok meghatározása, továbbá a féléves értékelő megbeszélés is megtörtént. A
teljesítményértékelésben minden munkakörnél a releváns kompetenciák jelennek meg, amelyet
három kategóriába osztottuk, az általános, a munkakör-specifikus és vezetői kompetenciák
csoportjába. Jellemző, hogy a kompetenciák és a teljesítménykövetelmények egymáshoz
rendelve jelennek meg a teljesítményértékelési rendszerben, ezért mind a kompetenciák, mind a
követelmények értékelése támogatja a vezetőket e feladatuk ellátásában.
Az éves képzési-fejlesztési program összeállításakor figyelemmel voltunk a Felügyelet 2010-ig
szóló stratégiájára, amelyben kiemelt szerepet kapott a „homo supervisor” létrehozása, azaz „a
folyamatosan képzett, nemzetközi értelemben is mobil és piaci elismertségben megmutatkozó
sikerre motivált felügyeleti munkatárs típusa”. A programban új elemként jelentek meg a
vizsgaköteles belső képzések, amelyek fontosságuk, jelentőségük miatt kötelező záróvizsga
letételével járnak.
A Felügyelet 2009. évi kiemelt prioritásaira figyelemmel – jelentős szakértői támogatással –
összeállított éves képzési-fejlesztési terv a teljesítményértékelések alkalmával megállapított
egyéni fejlesztési-képzési szükségleteket, a szervezeti egységek igényeit, és a 8 nagybank
átfogó vizsgálatával kapcsolatos képzési igényeket tartalmazza. A 8 nagybank átfogó
vizsgálatában résztvevők képzésének célja a vizsgálat terjedelmének és mélységének, valamint
a vizsgálati módszertanok megismerése, továbbá a vizsgálatban részt vevők ismereteinek
elmélyítése, a célokkal való azonosulás. A képzés több fázisban történik, az oktatás, képzés a
felkészülés meghatározó részét képezte.
Kiemelt jelentőségű a nyelvi képzés, tekintettel arra, hogy a Felügyeletnek feladatai ellátásához
megfelelően képzett, nyelveket ismerő, hatékonyan és pontosan dolgozó, proaktívan
gondolkodó munkaerőre van szüksége. Az első félévben a felügyelet munkatársai közül 104 fő
tanult idegen nyelvet.
5. Szakmai ellenőrzés
Összhangban a 2009. évi szakmai ellenőrzési tervben foglaltakkal, 2009. I. félévében a
Szakmai ellenőrzési főosztály három szakmai vizsgálatban vett részt (egy biztosító egyesület
[MÁV ÁBE] Felügyelet által folytatott felügyeleti tevékenységének szakmai felülvizsgálata,
egy takarékszövetkezet által benyújtott vezető állású személyek újraválasztása engedélyezési
folyamatának felülvizsgálata, illetve a főosztály által 2006-2008 között végzett vizsgálatok
hasznosulása témában végzett utóvizsgálat). Az első vizsgálat teljes körűen lezárult, a vizsgálat
36
alapján készült jelentést és javaslatokat a FT áttekintette, a főigazgató pedig beszámolt az FT-
nek a kapcsolódó intézkedési terv tartalmáról. A második vizsgálat szintén lezárult, a jelentést
az FT megtárgyalta és megkezdődött az intézkedési terv összeállítása. Végül, a harmadik
vizsgálat tekintetében a főosztály kialakította vizsgálati koncepcióját a korábbi vizsgálatokban
foglalt megállapításai hasznosulásának utókövetésére vonatkozóan.
Figyelembe véve a szakmai ellenőrzési tevékenység elmúlt három évben megszerzett gyakorlati
tapasztalatait, a főosztály ebben az időszakban áttekintette a szakmai ellenőrzésről szóló
eljárásrendet és ennek aktualizálásába kezdett. Ezzel párhuzamosan a főosztály az időközben
felmerült új kihívások alapján a jövőbeni működésére vonatkozó koncepciót készített az FT
elnöke számára.
6. A Felügyeleti koordinációs és módszertani központ működése
A Felügyeleti koordinációs és módszertani központ (FKMK) 2009. első félévi tevékenységének
az alapvető célkitűzése a tevékenység beindítása volt az előzetesen meghatározott területeken.
Ezek mellett az új szervezeti egység kiemelt feladata az európai és azon kívüli nemzetközi
szakmai és módszertani együttműködések szervezése, katalizálása a Felügyelet nemzetközi
elfogadottságának és elismertségének erősítésére, illetve a nemzetközi tudástranszfer
elősegítésére.
A gazdasági válság azonban némiképp módosította a programot, így a korábban eltervezett
feladatok mellé olyanok csatlakoztak, melyek prioritást kaptak a megvalósításban. Ennek
következtében képzéseinknél kiemelt súlyt kaptak a jelentős pénzintézetek kiemelt
vizsgálatához kötődő képzések. Ennek keretében minden, a vizsgálatokban közvetlenül vagy
közvetve érintett munkatárs részt vett a törvényi változásokról, valamint a vizsgálati
prioritásokról tartott képzésen.
Az FKMK folyamatosan közreműködik a humánpolitikai területen folyó oktatási képzési
tevékenység kialakításában és lebonyolításában. A kialakításnál az FKMK igyekszik behozni a
másutt már meglevő tapasztalatokat, a végrehajtásban pedig a humánpolitika által jelzett
igényeknek megfelelően szervezi meg a képzéseket.
Az FKMK sikeresen csatlakozott a felügyeléshez kapcsolódó nemzetközi oktatási
tevékenységhez is. Már tavasszal megtartottunk két képzést a CEIOPS szakmai képzései közül
széles körű elsősorban európai részvétel mellett. Egyúttal folynak az előkészületei további
nemzetközi tréningek budapesti megrendezésére a CESR, illetve az IAIS keretén belül.
7. A Felügyelet gazdálkodása
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet 13. címén a Felügyelet részére kiadási és bevételi előirányzatként
11.326,2 M Ft-ot hagyott jóvá, melyből 455,5 M Ft tartalék illetményfejlesztésre, új fejezeti
jogcímen jelent meg. A 2009. I. félévi évi bevételek 16 393,7 M Ft összegben teljesültek,
melyből pénzmozgással járó intézményi bevétel 6 055,7 M Ft, pénzforgalommal nem járó előző
évi maradvány 10 338,0 M Ft. A kiadások 4 214,0 M Ft összegben teljesültek.
37
3. tábla: Kiadások előirányzatának és teljesítésének adatai
mill ió Ft
Eredeti előirányzat
Módosított
előirányzat1
I. félévi
teljesítés2
Személyi juttatások 2 148,0 4 815,0 4 809,6 2 153,9 44,8% 100,3%Munkaadókat terhelő járulék 673,6 1 469,0 1 469,0 652,7 44,4% 96,9%Dologi és egyéb folyó kiadások 966,7 3 015,9 3 018,3 925,9 30,7% 95,8%Támogatás értékű működési kiadás 456,5 456,5 0,0% -
Működési célú pénzeszköz átadás, egyéb juttatás
46,1 297,4 300,4 180,0 59,9% 390,5%
Intézményi beruházás 117,0 666,3 666,3 246,1 36,9% 210,3%Felújítás 25,2 25,2 0,5 2,0% -Támogatás értékű felhalmozási kiadás - -Kölcsönök nyújtása 45,9 125,4 125,4 18,7 14,9% 40,7%Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás 376,6 25,9 - 6,9%PSZÁF intézméyni kiadás összesen 4 373,9 10 870,7 10 870,7 4 203,7 38,7% 96,1%
Fejezeti tartalék 3,3 455,5 455,5 10,3 - 312,1%
Fejezet mindösszesen 4 377,2 11 326,2 11 326,2 4 214,0 37,2% 96,3%1 Maradvány az I. félévben nem került jóváhagyásra.2 Előzetes főkönyvi adat alapján.
Kiadások2008. I. félévi
teljesítés
2009. évi 2009. évi teljesítés / Módosított
előirányzat
2009. évi teljesítés /
2008. évi
teljesítés
4. tábla: Bevételek előirányzatának és teljesítésének adatai mill ió Ft
Eredeti
előirányzat
Módosított
előirányzat1
I. félévi
teljesítés2;3
Pénzpiac 3 428,7 7 154,6 7 154,6 3 880,3 54,2% 113,2%
Tőkepiac 477,5 1 235,3 1 235,3 393,5 31,9% 82,4%
Biztosítás 891,6 1 058,1 1 058,1 526,9 49,8% 59,1%
Pénztárak 452,0 875,7 875,7 366,4 41,8% 81,1%
Ügynökök 144,0 53,9 53,9 99,7 185,0% 69,2%Bírság 102,8 200,0 200,0 656,3 328,2% 638,4%
Eljárási díjak 57,6 100,0 100,0 79,4 79,4% 137,8%
Számlás és egyéb bevételek 21,8 67,7 67,7 33,3 49,2% 152,8%Kölcsönök igénybevétele és visszat. 66,7 125,4 125,4 88,9 70,9% 133,3%
Előző évi intézményi maradvány 4 551,9 4 751,6 - 104,4%
Függő, átfutó, kiegyenlítő bevétel 130,3 -69,0 - -53,0%
PSZÁF intézményi bevételek összesen 10 324,9 10 870,7 10 870,7 10 807,3 99,4% 104,7%
Fejezeti tartalék (maradvánnyal együtt) 4 899,6 455,5 455,5 5 586,4 - 114,0%
Fejezet mindösszesen 15 224,5 11 326,2 11 326,2 16 393,7 144,7% 107,7%1 Maradvány az I. félévben nem került jóváhagyásra.2 Előzetes főkönyvi adat alapján.3 Analitika alapján.
Bevételek
2008. I.
félévi
teljesítés
2009. évi 2009. évi
teljesítés /
Módosított
előirányzat
2009. évi
teljesítés /
2008. évi
teljesítés
(Előzetes adatok, a részletes, pontos adatok 2009. augusztus elejére állnak rendelkezésre.)
A Felügyelet 2009. évben is tisztán saját bevételből gazdálkodik, ezért működésének
meghatározó alapja a bevételi előirányzatok teljesítése. A 2009. évi gazdasági folyamatok
eredményeképpen jelenleg 830,0 M Ft felügyeleti díj elmaradással kalkulálunk, melyet némileg
ellensúlyoz a bírság bevétel magas aránya (azonban ezen bevételt a Felügyelet működésére nem
használhatja fel, továbbá jelentős részük még nem végleges, per alatt állnak).
A Felügyelet kiadásai teljesítésénél továbbra is szem előtt tartja a takarékos, hatékony
gazdálkodás követelményeit. A Felügyelet kiadásainak döntő részét a személyi juttatások, a
hozzá kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségek, ill. a hosszabb távú üzemeltetési szerződések
alkotják. Így a források szűkülése elsősorban a beruházások elhalasztásával került
kompenzálásra.
38
8. A Felügyelet gazdálkodásával, működésével kapcsolatos ellenőrzések
A Belső ellenőrzési főosztály 2009. évi I. félévi feladata ellátása során a költségvetési szervek
belső ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi előírások szerint járt el.
Külső szerv által végrehajtott ellenőrzésre a Felügyeleten tárgyidőszakban egy alkalommal
került sor. Az ÁSZ a 2008. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során záradék nélküli
véleményt adott.
A 2009. évi I. félévi belső ellenőrzési vizsgálatok kiterjedtek:
- A 2008. évi költségvetési beszámoló szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzésére (A
lefolytatott pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a
Felügyelet 2008. évi intézményi és fejezeti kezelésű beszámolója megfelel a számviteli
törvény és annak végrehajtásáról szóló számviteli kormányrendelet előírásainak. A
beszámoló a Felügyelet pénzügyi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az ÁSZ
javaslatokkal kapcsolatos felügyeleti intézkedések megtörténtek, mind szabályozási,
mind gyakorlati vonatkozásban. Az utóvizsgálat és a beszámoló vizsgálata is néhány
szabályozás felülvizsgálatát és a FEUVE további hatékonyságának növelését javasolta.)
- A bírságpénzek pályáztatásának, felhasználásának és nyomon követésének vizsgálatára
- A 2009. évi I. félévi költségvetési beszámoló ellenőrzésére, valamint a 2009. évi
költségvetési tervezés vizsgálatára
- A dokumentumkezelő rendszer működésének, az iratkezelés szabályosságának vizsgálata
(A belső ellenőrzés a vizsgálat során ellenőrizte a hatályos vonatkozó szabályozások
betartását a szabályzatok gyakorlati alkalmazásának vizsgálata céljából.
Megállapításokat és javaslatokat fogalmazott meg az iratok munkaidő utáni elzárása, az
irattárazás, az iratkezelési kapacitás, az új rendszer bevezetése, valamint a kockázatok
kezelése vonatkozásában.)
- Az illetményszámfejtés és humánpolitikai szabályoknak való megfelelés ellenőrzése (A
belső ellenőrzés három elkülöníthető kérdéskörben látja az intézkedések mihamarabbi
megtételének szükségességét. Ezek az új belépők FER-jutalmazási lehetőségének teljes
körű szabályozása, a felmentési illetmény betegszabadság napok figyelmen kívül
hagyásával történő átlagkereset számítása, az önkéntes pénztári hozzájárulások időbeni
megfelelő összegű és adóoptimalizáló módon történő megállapítása érdekében a
dolgozók a HFO és a bérelszámolás együttműködése. A vizsgálat megállapítása szerint
javult a FEUVE hatékonysága a vizsgált időszakban, de a még fennálló hibák
megszüntetése érdekében a FEUVE hatékonyságának növelése továbbra is indokolt.)
- A gazdálkodáshoz kapcsolódó kockázatok kezelésének vizsgálata (részvizsgálat)
9. További adatok
KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK
A tárgyidőszakban összesen 7 közbeszerzési eljárás indult, ebből eredményesen,
szerződéskötéssel zárult: 5 db, jelenleg folyamatban van: 2 db.
39
A közbeszerzési eljárások megoszlása:
- közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű: 3 db, ebből 1 db hirdetmény
közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, amit az OKFON Zrt. folytatott le, a többi nyílt
eljárás, melyek közül egy eredményesen, szerződéskötéssel zárult, 1 még folyamatban
van;
- nemzeti (2009. április 1-ig): 0 db
- egyszerű eljárás: 4 db, melyek közül 3 eredményesen, szerződéskötéssel zárult, 1 még
folyamatban van.
A Felügyelet 2009. I. félévben nettó 64 458 151 Ft értékben kötött szerződést és/vagy írt alá
megrendelést a kiemelt termékkörbe tartozó árukra és szolgáltatásokra a KSZF által kötött
keretszerződés és/vagy keret-megállapodás alapján.
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS
A Felügyelet 2009-ben is sikeresen újította meg nemzetközi ISO tanúsítványait. Az SGS
Hungária Kft. által 2009. február 2- 4. között elvégzett tanúsítási eljárás alapján angol (UKAS)
akkreditáció szerinti tanúsítványt szerzett az ISO/IEC 27001:2005 szabvány szerinti
információbiztonsági rendszerére. Ugyanebben az időszakban került sor a minőségirányítási
rendszer éves felülvizsgálatára is, melynek eredményeként a legújabb, ISO 9001:2008
szabvány követelményeinek való megfelelőséget igazoló tanúsítványt szereztünk.
PERES ÜGYEK
2009. június 30-án összesen 106 peres, illetve bírósági nem peres eljárás volt folyamatban a
Felügyelet ellen. Az I. félévben összesen 48 új peres ügy indult. A 48 új ügyből: 45
közigazgatási peres, melyből 33 a Felügyelet végzését támadja, továbbá 3 egyéb peres ügy
(felszámolás, személyiségi jogi, közérdekű adatok kiadása iránti). Az I. félév során indult új
ügyekből 30 a banki szektort, 5 a tőkepiaci szektort, 7 a biztosító szektort, 3 a pénztár szektort
érinti, és 3 az egyéb kategóriába tartozik. A tárgyidőszakban összesen 38 per fejeződött be
véglegesen, amelyekből 15 a banki szektort, 11 a tőkepiaci szektort, 1 a biztosító szektort
érintette, 9 a pénztári szektort, 2 pedig egyéb besorolású (adatvédelmi, illetve munkaügyi).
A 2009. I. félévben jogerős bírósági határozattal véglegesen lezárult 38 perből 35 esetben a
Felügyelet lett a pernyertes. 1 esetben a Felügyelet a volt munkavállalójával egyezséget kötött,
amelyet a bíróság jóváhagyott, 1 esetben a Felügyelet intézkedő határozatának egyik pontját a
bíróság részlegesen hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a Felügyeletet új eljárásra
kötelezte (részleges pernyertesség). 1 esetben pedig a bíróság a Felügyelet végzését hatályon
kívül helyezte és a Felügyeletet az eljárás folytatására kötelezte.
A FELÜGYELETI BÍRSÁGOKHOZ KAPCSOLÓDÓ NYERTES PÁLYÁZATOK
2009. I. félévében a „Pénzügyi Ismeretek oktatása a 9-12. évfolyamon tanító tanárok
továbbképzésében” témában írt ki a Felügyelet nyílt pályázatot. A beérkezett húsz pályázati
ajánlat közül az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Független Pedagógiai Intézet
konzorciumának pályázati ajánlatát ítélete támogatandónak a Felügyelet bruttó 14 442 000 Ft
értékben. A pályázati rendszer transzparenciája érdekében az elbírálás folyamatába a Felügyelet
külső intézményeket is bevont (MNB, GVH, Bankszövetség).
MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet
STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS A FELÜGYELET 2009. I. FÉLÉVÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEIRŐL
Pénzpiaci szektorban hozott intézkedések
Prudenciális intézkedések 56
Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat 17
Egyéb prudenciális intézkedés, határozat 39
Piacfelügyeleti intézkedések 595
Hitelintézet alapításának engedélyezése -
Hitelintézet alapításának elutasítása -
Hitelintézet működésének engedélyezése 1
Hitelintézet működésének elutasítása -
Pénzügyi vállalkozás alapításának és működésének engedélyezése 5
Pénzügyi vállalkozás alapításának és működésének elutasítása 1
Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás
működésének engedélyezése -
Tevékenységi kör módosulását eredményező határozat 17
Vezető állású személy megválasztásának engedélyezése 157
Ebből: hitelintézet esetében 73
Vezető állású személy megválasztásának elutasítása -
Megbízási szerződés módosítás jóváhagyása 114
Engedély ügynöki tevékenység végzéséhez 34
Engedély ügynök igénybevételéhez 31
Engedély ügynök igénybevételének meghosszabbításához 6
Alapszabály módosításának engedélyezése 28
Befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezése 20
Befolyásoló részesedés megszerzésének elutasítása -
Egyesülést, átalakulást engedélyező határozat 4
Kereskedési könyvvel kapcsolatos határozat 3
Ügynök igénybevételére jogosító engedély hatálytalanná válásának megállapítása 19
Tevékenységi engedélyt visszavonó határozat 14
A működési kockázat tőkekövetelményének számítására a sztenderdizált módszer
alkalmazását engedélyező határozat 5
devizahitelezést engedélyező határozat -
Pénzmosási szabályzat jóváhagyása 68
Egyéb szabályzatok engedélyezése 3
Összevont alapú felügyelettel kapcsolatos határozat 6
Alárendelt kölcsöntőke határidő előtt történő visszafizetésének engedélyezése 6
Állomány-átruházás engedélyezése -
Bankképviselet engedélyezése 1
Piacfelügyeleti célvizsgálatban hozott határozat jogszabályok, üzletszabályok
megsértése miatt 2
Engedély nélküli pénzkölcsön-nyújtás kapcsán hozott határozatok 3
Bankképviselet törlése -
végzés 47
Egyéb határozat 13
Ebből adatszolgáltatási kötelezettséget megszüntető határozat
módosításokat tartalmazó határozat 1
ingatlan szakértői névjegyzékbe felvétel elutasítása 5
41
egyéb 7
Összes határozat/végzés 664
Ebből: bírságot kiszabó határozat 16
bírságok összege összesen 97 500 000 Ft.
42
Tőkepiaci szektorral kapcsolatban hozott intézkedések
Prudenciális intézkedések 6
Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat (intézkedés nélküli) 0
Egyéb prudenciális intézkedés, határozat (bírság, felszólítás, kötelezés,
felfüggesztés, felfüggesztés visszavonása)
6
Piacfelügyeleti intézkedések 38
Tevékenység engedélyezése 15
Tevékenységi engedély visszavonása 1
Tevékenységi kör módosulását eredményező határozat 4
Üzletszabályzat módosítás jóváhagyása
Egyéb szabályzatok engedélyezése 5
Befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezése 2
Pénzmosási szabályzat jóváhagyása 5
végzés 4
A piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt 1
Piacfelügyeleti célvizsgálatban hozott határozat jogszabályok, üzletszabályok
megsértése miatt
1
Egyéb határozatok 3
Összes határozat/végzés 47
Ebből: bírságot kiszabó határozat 3
bírságok összege összesen 492 500 000 Ft.
43
Tőkepiaci befektetésekkel kapcsolatban hozott intézkedések
Befektetési alapokkal kapcsolatos határozatok összesen: 236
Ebből: befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató
közzétételének jóváhagyása
29
befektetési alap nyilvántartásba vétele 19
tájékoztató, kezelési szabályzat módosítása 143
befektetési alap törlése 10
európai befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek magyarországi
forgalomba hozatala
10
egyéb, befektetési alappal kapcsolatos határozat 25
Értékpapír kibocsátási program nyilvános forgalomba hozatalához készült
tájékoztató közzétételének jóváhagyása összesen
7
Értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalához (nyilvános értékesítéséhez), illetve
szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató közzétételének
jóváhagyása
2
Tájékoztatási kötelezettség alóli mentesítés 0
Eljárást megszüntető végzés 2
Kijavító határozat 0
Nyomtatási határozat 67
Nyilvános kibocsátó társaság felszólítása/kötelezése jogszabályi követelmények
betartására
0
Nyilvános vételi ajánlat jóváhagyása 0
Hiánypótló határozat (nyilvános vételi ajánlat) 0
Tőzsdei kereskedés felfüggesztése 0
Eljárást felfüggesztő határozat 1
Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszegése miatti bírsághatározat 0
Egyéb határozat, végzés 21
Összes határozat, végzés 336
Ebből bírsághatározat összesen 0
bírságok összege összesen 0
44
Biztosítási szektorban hozott intézkedések
Prudenciális intézkedések 58
Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat 13
Egyéb prudenciális intézkedés, határozat 45
Piacfelügyeleti intézkedések 169
Biztosító alapításának engedélyezése -
Biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezése 1
Biztosítási tevékenység módosításának engedélyezése 2
Biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység engedélyezése 4
Tevékenység felfüggesztésének engedélyezése kérelemre 3
Vezető állású személy megfeleltetése -
Vezető tisztségviselő engedélyezése 48
Szakmai vezető engedélyezése 16
Független biztosításközvetítői tevékenység engedélyezése (alkusz, többes
ügynök) 37
Befolyásoló részesedésszerzés engedélyezése -
Pénzmosási szabályzat jóváhagyása 36
Tevékenységi engedély visszavonása kérelemre 4
Vezérügynök engedélyezése -
Állomány átruházás engedélyezése 1
Összevont alapú felügyelet alá vonás -
Piacfelügyeleti végzés 17
Egyéb határozat 56
Összes határozat, végzés 283
Ezen belül bírságot kiszabó határozat 1
Bírságok összege összesen 5 000 000 Ft.
Pénztári szektorban hozott intézkedések
Prudenciális intézkedések 13
Felügyeleti ellenőrzést lezáró határozat 7
Egyéb prudenciális intézkedés, határozat 6
Piacfelügyeleti intézkedések 5
Tevékenységi engedélyt megadó határozat -
Pénzmosási szabályzatot jóváhagyó határozat -
Több pénztár egyesülésének engedélyezése -
Tevékenységet lezáró határozat 3
Nyugdíjpénztári ágazat működésének engedélyezése -
Választható portfóliós rendszer jóváhagyása 2
Ingatlanértékelővel kötött szerződés jóváhagyása -
Piacfelügyeleti végzés -
Egyéb határozat 7
Összes határozat, végzés 25
Ezen belül bírságot kiszabó határozat -
bírságok összege összesen -
2. sz. melléklet
FELÜGYELETI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA
2008. II.
félév
2009. I.
félév
Változás
Bankok 31 29
-2
Fióktelep 13 15 +2
Szakosított hitelintézetek 8 8 0
Szövetkezeti hitelintézetek 145 143 -2
Ebből: takarékszövetkezet 140 138 -2
hitelszövetkezet 5 5 0
Pénzügyi vállalkozások 271 269 -2
Hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő
pénzügyi vállalkozások
2 2 0
Pénzpiaci vállalkozás „A” típusú ügynöke 373 404 +31
„A” típusú pénzpiaci ügynök 512 531 +19
Ebből pénzváltó 206 201 -5
Pénzpiaci intézmények összesen 1355 1401 +46
Befektetési vállalkozás 21 25 +4
Fióktelep 5 4 -1
Árutőzsdei szolgáltató 16 15 -1
Befektetési alapkezelő 35 38 +3
Kockázati tőkealapkezelő 16 22 +6
Kockázati tőketársaság 0 0 0
Befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézet 20 21 +1
Befektetési tanácsadó (cég) 26 +26
„A” típusú tőkepiaci ügynök 84 +84
Bszt. szerinti függő ügynök 239 322 +83
Tőkepiaci intézmények összesen 352 447 +95
Biztosító részvénytársaság 35 33 -2
Biztosítási egyesületek 30 29 -1
Vezérügynök (cég) 7 0 -7
Független biztosításközvetítő 481 501 +20
Ebből: alkusz (cég) 426 439 +13
többes ügynök (cég) 55 62 +7
Biztosítási szaktanácsadó (cég) 17 15 -2
Biztosítási piac összesen 570 578 +8
Magánnyugdíjpénztárak 19 19 0
Önkéntes nyugdíjpénztárak 66 65 -1
Önkéntes önsegélyző pénztárak 24 17 -7
Önkéntes egészségpénztárak 37 37 0
Pénztárak összesen 146 138 -8
3. sz. melléklet
FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK ÉS TERMÉSZETES SZEMÉLYEK
A pénzpiaci szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án
Felügyeleti
engedéllyel
rendelkező
intézmények
Átalakulás alatt
lévő intézmények
Felfüggesztett
intézmények
Felszámolás/végelszámolás alatt
lévő intézmények
Visszavont
engedélyek
száma
Bankok 29 1 1
Fióktelep 15
Szakosított hitelintézetek 8
Szövetkezeti hitelintézetek 143
Ebből: takarékszövetkezet 138
hitelszövetkezet 5
Pénzügyi vállalkozások 269 16 2
Hitelintézettel egyenértékű prudenciális
szabályozásnak megfelelő pénzügyi
vállalkozások 2
Pénzpiaci vállalkozás „A” típusú
ügynöke 404
„A” típusú pénzpiaci ügynök 531 13 11
Ebből pénzváltó 201 4 6
Pénzpiaci intézmények összesen 1401 30 14
47
A tőkepiaci szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án
Felügyeleti
engedéllyel
rendelkező
intézmények
Átalakulás alatt
lévő
intézmények
Felfüggesztett
intézmények
Felszámolás/vég
elszámolás alatt
lévő
intézmények
Visszavont
engedélyek
száma
Befektetési vállalkozás 25
Fióktelep 4
Árutőzsdei szolgáltató 15 1
Befektetési alapkezelő 38 1
Kockázati tőkealapkezelő 22
Kockázati tőketársaság
Befektetési szolgáltatást nyújtó
hitelintézet 21
Bszt. szerinti függő ügynök 322
Tőkepiaci intézmények összesen 447 1 1
48
A biztosítási szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án
Felügyeleti engedéllyel
rendelkező intézmények
Átalakulás alatt lévő
intézmények
Felszámolás/végelszámol
ás alatt lévő intézmények
Visszavont engedélyek
száma
Biztosító részvénytársaság 33 - - 1
Biztosítási egyesületek 29 - - -
Vezérügynök (cég) - - - -
Független biztosításközvetítő 501 - - 5
Ebből: alkusz (cég) 439 - - 5
többes ügynök (cég) 62 - - -
Biztosítási szaktanácsadó (cég) 15 - - -
Biztosítási piac összesen 578 - - 6
A pénztári szektorban felügyelt, jogi személyiséggel rendelkező intézmények és cégek száma 2009. június 30-án
Felügyeleti engedéllyel
rendelkező intézmények
Átalakulás alatt lévő
intézmények
Felszámolás/
végelszámolás alatt lévő
intézmények
Visszavont engedélyek
száma
Magánnyugdíjpénztárak 19 1 1 -
Önkéntes nyugdíjpénztárak 65 1 9 -
Önkéntes önsegélyző pénztárak 17 1 20 4
Önkéntes egészségpénztárak 37 3 12 2
Pénztárak összesen 138 6 42 6