Transcript
  • Néhány kék és zöld talajalga diquat-dibromid érzékenysége

    P. KOMÁROMY Zsuzsanna és KECSKÉS Mihály Természettudományi Múzeum Növénytára, Budapest Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest

    Zs . P. K o m á r o m y and M . K e c s k é s : D i q u a t - d i b r o m i d e s e n s i t i v i t y of some b lue -g reen and green s o i l algae. - Studia Bot . Hung. 12:31 - 4 0 . 1977.

    A B S T R A C T : The d i q u a t - d i b r o m i d s e n s i t i v i t y of s t r a in s of Chlor e l l a pyrenoidosa , C h l o r h o r m i d i u m f l a c c i d u m , P h o r m i d i u m fo -v e o l a r u m , Nostoc l i n c k i a and N . pa ludosum were inves t iga ted i n B o l d m e d i u m conta in ing 10, 100, 1 000 and 10 000 ppm h e r b i cide r e spec t ive ly . D u r i n g the examina t ion d i s co lou r i s a t i on and de fo rma t ion of ce l l s , p a r t i a l and t o t a l c e l l decay were observed.

    A haza i a l g o l ó g i a i k u t a t á s o k gazdag i n f o r m á c i ó k é s z l e t t e l rendelkeznek. P é l d a k é n t utalunk H O R T O B Á G Y I (1974) alga k a t a l ó g u s á b a n f e l s o r o l t 220 s z e r z ő t ő l k ö z ö l t 1 101 t a n u l m á n y b a n foglal t 62 118 adatra , a m e l y az 1967-1974-i g t e r j e d ő ' i n t e r v a l l u m o t ö l e l i f e l . J ó l l e h e t ebbe t e r m é s z e t s z e r ű e n a haza i s z e r z ő k kü l fö ldön megjelent m u n k á i é s a k ü l f ö l d i szakemberek magyar v o n a t k o z á s ú e r e d m é n y e i is bele tar toznak, m é g i s ugy vé l jük , hogy a s z á m o s , m é g m e g o l d á s r a v á r ó f e l a d a t t ó l e l tekintve a k u t a t á s n a k ez az i n t e n z i t á s a az adott i d ő s z a k r a v o n a t k o z ó a n az a l g o l ó g i a k o m o l y s i k e r e k é n t k ö n y v e l h e tő e l .

    Ugyanakkor az eddigi hazai ta la j a l g o l ó g i a i k u t a t á s o k a t m i n d ö s s z e 20-30 p u b l i k á c i ó r e p r e z e n t á l j a . így , ha F R A N C E t ó l (1921) s z á m í t j u k az ide v o n a t k o z ó i s m e r e t e k e t , akkor SCHEITZ (1928, 1930), F E H É R (1933, 1934, 1936, 1936a, 1936b, 1938, 1948, 1954), F E H É R é s F R A N K (1936, 1939), t o v á b b á KISS( 1955, 1959, 1963. 1968. 1968a, 1971,1972, 1972a) é s K O M Á R O M Y (1969, 1969a, 1974, 1975, 1975a, 1976, 1976a) m u n k á i t so ro lha t juk f e l .

    A pesz t i c idek ta la ja lga k ö z ö s s é g e k r e g y a k o r o l t h a t á s a i n a k v i z s g á l a t á r a v o n a t k o z ó s z ó r v á n y o s k ö z l e m é n y e k k r i t i k a i a n a l í z i s e a l a p j á n B O L L E N (1961), KISS (1967), I S H I Z A W A é s M A T S U G U C H I (1966), L I P N I C K A J A é s K R U G -L O V (1967), AUDUS (1970), P Á N T É R A (1970), HUGE (1970), M I H A J L O V A é s K R U G L O V (1973), WRIGHT (1975) indokol tnak tonik, hogy a xenobio-t i kumok , m i k r o o r g a n i z m u s o k é s ta lajok k ö z ö t t i k ö l c s ö n h a t á s o k jobb m e g i s m e r é s e c é l j á b ó l l a b o r a t ó r i u m i é s s z a b a d f ö l d i v i z s g á l a t o k a t v é g e z z ü n k .

    M u n k á n k c é l j a , hogy n é h á n y , M a g y a r o r s z á g o n gyakran e l ő f o r d u l ó talaj alga xenob io t ikum é r z é k e n y s é g é t m e g á l l a p i t s u k , m e g f i g y e l j ü k i r e g i s z t r á l h a t ó m i k r o s z k ó p o s é s m a k r o s z k ó p o s v á l t o z á s o k a t . A k ö v e t k e z e k b e n azokat a

  • l a b o r a t ó r i u m i v i z s g á l a t i e r e d m é n y e k e t i s m e r t e t j ü k , m e l y e k bizonyos m é r t é k i g a l a p j á u l s z o l g á l h a t n a k t o v á b b i , a t e r m é s z e t e s ö s s z e t é t e l ű alga s z i n ú -z iumoka t é r t pe sz t i c id h a t á s o k v i z s g á l a t á n a k .

    A N Y A G É S M Ó D S Z E R E K

    A kü lönböző ' ö k o s z i s z t é m á k b a n éló' a lgafajokat r e p r e z e n t á l ó t ö r z s e k k i v á l a s z t á s a k o r az alga s z i n ú z i u m o k t e r m é s z e t e s ö s s z e t é t e l é t v e t t ü k f i g y e l e m be, í gy k e r ü l t sor a pusz ta i ö k o s z i s z t é m á k b a n g y a k o r i k é k a l g á k - Nostoc paludosum K G . (F 3541), Nostoc l i n c k i a (ROTH) BORN. (K 207), é s P h o r -m i d i u m foveo l a rum ( M O N T . ) GOM. (P 3), va l amin t az e rde i ö k o s z i s z t é m á k b a n gyakran e ló ' forduló C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum ( K Ü T Z . ) F O T T (P 2) é s C h l o r e l l a pyrenoidosa B E Y E R . (K 132) v i z s g á l a t á r a . A tesz te l t a lgat ö r z s e k a T T M N ö v é n y t á r á n a k é ló ' a lga g y ű j t e m é n y é b e n a z á r ó j e l b e t e t t s z á mok a la t t m e g t a l á l h a t ó k ,

    A t e n y é s z t é s s o r á n B O L D - t á p o l d a t o t , v a l a m i n t ebbó'l k é s z ü l t , 1, 5% agar-agart t a r t a l m a z ó t á p t a l a j t h a s z n á l t u n k (STEIN 1973).

    T í z napig e l ó ' t e n y é s z t e t t alga m a s s z á b ó l 0, 005-0, 006 m g s z á r a z a n y a g n a k m e g f e l e l ő ' m e n n y i s é g e t 10-10 m l , 1, 10, 100, 1 000 é s 10 000 p p m d i -q u a t - d i b r o m i d o t t a r t a l m a z ó t á p o l d a t b a o l to t tunk . A t e n y é s z e t e k e t p á r h u z a m ban 20 W F29 (warmwhi t e ) é s 40 W F7 (daylight) t í p u s ú f é n y c s ö v e k k e l m e g v i l á g í t o t t t e n y é s z t ő ' polcon h e l y e z t ü k e l . A m e g v i l á g í t á s e r ó ' s s é g e 40 000 lux vo l t (naponta 8 ó r á n k e r e s z t ü l ) .

    K í s é r l e t e i n k s o r á n a k e z e l é s e k h a t á s á t fo lyamatosan r e g i s z t r á l t u k . A z 1 000 é s 10 000 ppm-es k e z e l é s e k n é l ó r á n k é n t m i k r o s z k ó p i p r e p a r á t u m o k a t k é s z í t e t t ü n k , hogy az anyag b e h a t o l á s á n a k m ó d j á t t a n u l m á n y o z h a s s u k . V a l a mennyi t e n y é s z e t b ő l 24 é s 48 ó r a m ú l v a , i l l e t v e az 5. é s 10. napon m i k r o s z k ó p i f e l v é t e l e k e t k é s z í t e t t ü n k , hogy a h e r b i c i d - h a t á s o k a t m e g f e l e l ó ' e n d e m o n s t r á l h a s s u k .

    K é t h e t i t e n y é s z t é s u t á n va lamennyi k u l t ú r á b ó l i n o k u l u m n y i m e n n y i s é g e t f r i s s , 1, 5% aga r -aga r t t a r t a l m a z ó B O L D - t á p t a l a j r a o l to t tunk. Az ú j r a o l t á s p o z i t í v vagy n e g a t í v v o l t á b ó l , é s az új t e n y é s z e t e k " l a g " f á z i s á n a k hosz-s z á b ó l k ö v e t k e z t e t h e t t ü n k a k á r o s i t ó h a t á s e r ő s s é g é r e .

    E R E D M É N Y E K É S M E G V I T A T Á S U K

    A v i z s g á l a t o k e l ső ' 48 ó r á j á b a n a h a t ó a n y a g b e h a t o l á s á n a k k ü l ö n b ö z ő m ó d j a i t f i g y e l t ü k meg. Ez a fo lyamat l e g i n k á b b az " ó r i á s i " 10 000 ppm-es d ó z i s s a l keze l t t e n y é s z e t e k n é l vo l t m e g f i g y e l h e t ő ' . A vastag kocsonya b u -

  • r o k k a l v é d e t t Nostoc pa ludosum é s N . l i n c k i a . v a l a m i n t a s z i l á r d kocsonya tokka l v é d e t t P h o r m i d i u m f o v e o l a r u m e s e t é b e n a h a t ó a n y a g fokozatosan, ó r á r ó l ó r á r a bejutot t a kocsonyaanyagba. A sejtek kezdetben é l e s e n k i r a j z o l ó d t a k a s ö t é t h á t t é r b e n ( I . t á b l a , 5. k é p ) , majd a kocsonyatok duz-z a d á s a é s e l s z í n e z ő d é s e k ö v e t k e z t é b e n sz in te k i v e h e t e t l e n n é v á l t a k ( I . t á b l a , 6. k é p ) . 48 ó r a m ú l v a a kocsonyaanyag fokozatosan e l h a l v á n y o d o t t , a sej tek felpuffadtak, b e n n ü k ü r e g e k k é p z ő d t e k , i n d i k á l v a , hogy a h a t ó a n y a g bejutot t a se j tek b e l s e j é b e ( I I . t á b l a , 5, 6. k é p ; I I I . t á b l a , 5, 6. kép ) . F e l t é t e l e z é s ü n k s z e r i n t a kocsonyaburok r é s z b e n v i s sza t a r to t t a , r é s z b e n k u m u l á l t a a h a t ó a n y a g o t , k é s l e l t e t v e annak b e j u t á s á t a sejtekbe.

    A C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum é s C h l o r e l l a pyrenoidosa e s e t é b e n a d iqua t -d i b r o m i d b e h a t o l á s a 1-1,5 ó r a a la t t za j lo t t l e . Az 1 000 é s 10 000 ppm k o n c e n t r á c i ó j ú o lda t szinte a k a d á l y t a l a n u l ha to l t á t a se j t fa lakon, é s p l a z -m o l í z i s h e z h a s o n l ó j e l e n s é g e t okozott .

    A t o v á b b i a k b a n a r e g i s z t r á l t d e s t r u k t i v h a t á s az anyag k o n c e n t r á c i ó j á t ó l függöt t . A 10 p p m d i q u a t - d i b r o m i d h a t á s a va l amenny i keze l t faj e s e t é b e n szabad s z e m m e l i s l á t h a t ó v á l t o z á s t okozo t t . A ha rmad ik -negyed ik napon a te lepek sz ine m e g v á l t o z o t t , k isebb-nagyobb fol tokon h a l v á n y k é k e s vagy f e h é r s z í n ű r e fakul t . Az e l s z í n e z ő d é s a k l o r o f i l "a" k á r o s o d á s á n a k k ö v e t k e z m é n y e . A 100 ppm-es oldatban a k á r o s i t ó h a t á s az e g é s z t e lepre k i ter jedt . 100 ppm-e s k o n c e n t r á c i ó felet t a b e h a t o l ó anyag s z í n e elfedte az e rede t i s z í n t , é s a sejtek e g y ö n t e t ű e n ba rna s z í n ű v é v á l t a k .

    1. t á b l á z a t

    M a k r o s z k ó p o s á n m e g f i g y e l h e t ő e l v á l t o z á s o k d iqua t -d i b r o m i d h a t á s á r a k ü l ö n b ö z ő algafajokon

    F a j k o n t r o l l D ó z i s o k p p m - b e n F a j k o n t r o l l

    1 10 100 1 000 10 000

    Nostoc l i n c k i a o l a j z ö l d olaj zöld f o l t o s á n f a k ó k é k

    sz in t e -len

    barna ba rna

    Nostoc pa ludosum o l a j z ö l d f o l t o s á n f akókék

    s z í n t e l e n

    s z í n t e len

    barna ba rna

    P h o r m i d i u m foveol a r u m

    k é k e s zöld

    f o l t o s á n f akókék

    f a k ó k é k s z í n t e len

    barna ba rna

    C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum

    ü d e z ö l d s á r g á s zöld

    s z í n t e l e n

    drapp barna barna

    C h l o r e l l a pyrenoidosa

    ü d e z ö l d s á r g á s zöld

    f a k ó -zö ld

    drapp barna barna

  • A k o n t r o l l t e n y é s z e t e k f e j l ő d é s e a l a p j á n a 10 napos t e n y é s z e t e k e t m i k r o s z k ó p o s á n m e g v i z s g á l t u k . Az a l á b b i a k b a n k i t ű n i k , hogy a d i q u a t - d i b r o m i d oldat k á r o s i t ó h a t á s a a k ü l ö n b ö z ő algafajokon e l t é r ő m ó d o n j e len tkeze t t .

    Nostoc l i n c k i a . (ROTH. )BORN.

  • Az 1 p p m - e s oldat m é r g e z ő h a t á s á r a c s u p á n az ú j r a o l t á s u t á n i hosszabb " l a g " - f á z i s b ó l k ö v e t k e z t e t h e t t ü n k . M o r f o l ó g i a i e l v á l t o z á s o k a t nem tapaszta l tunk. N é h á n y sejt p u s z t u l á s á t h o m o g é n e l s z í n e z ő d é s e j e l ez t e .

    A 10 é s 100 ppm-es d ó z i s o k t ö b b é - k e v é s b é azonos m ó d o n hatottak, a telepek t ú l n y o m ó r é s z e k i f aku l t , e l s z í n t e l e n e d e t t . A kocsonyatok e l f o l y ó s o -dott. A fonalak r ö v i d darabokra t ö r e d e z t e k , é s a 2-8 se j tu darabokat b a r n á s s z í n ű , zsugorodott sej tek v á l a s z t o t t á k e l e g y m á s t ó l . Ú j r a o l t á s u t á n k é t h é t t e l gyenge g y a r a p o d á s t é s z l e l t ü n k (2. t á b l á z a t ) . A 100 p p m - n é l e r ő s e b b d ó z i s letalis h a t á s ú vo l t .

    C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum ( K Ü T Z . ) F O T T (P 2)

    A v i z s g á l a t o k b a vont fajok k ö z ü l a l e g é r z é k e n y e b b n e k b izonyu l t . Az 1 p p m -es d ó z i s s a l kezel t t e n y é s z e t e k b e n a sej tek egy r é s z é b e n ö s s z e z s u g o r o d o t t a k l o r o p l a s z t i s z , é s a s e j t v é g i v a k u ó l u m o k e l s z í n e z ő d t e k . Ú j r a o l t á s u t á n hosszabb " l a g " - f á z i s k ö v e t k e z e t t , ma jd i n t e n z í v g y a r a p o d á s t f i g y e l h e t t ü n k meg (2. t á b l á z a t ) .

    A 10 p p m - n é l e r ő s e b b d ó z i s minden esetben a telepek p u s z t u l á s á t okozta , az ú j r a o l t á s e r e d m é n y t e l e n vol t . A d ó z i s o k e m e l é s é v e l (100, 1 000, 10 000 ppm) a fonalak megbarnul tak , a s e j t t a r t a l o m ö s s z e z s u g o r o d o t t .

    C h l o r e l l a pyrenoidosa B E Y E R (K 132)

    V i s z o n y l a g e l l e n á l l ó fa j , m é g 100 ppm-es o lda t t a l kezel t t e n y é s z e t e i i s k i z ö l d ü l t e k ú j r a o l t á s u t án .

    1 ppm-es oldatban va ló t e n y é s z t é s k o r m o r f o l ó g i a i e l v á l t o z á s o k a t nem é s z l e l t ü n k , az ú j r a o l t á s e r e d m é n y e a l i g t é r t e l a k o n t r o l i é t ó l .

    A 10 é s 100 ppm k o n c e n t r á c i ó k k a l v a l ó k e z e l é s h a t á s á r a a sej tfalak é s a p i r eno ida b a r n á s s z í n ű l e t t , é s a k l o r o p l a s z t i s z k i s s é zsugorodott . Ú j r a -o l t á s k o r hosszabb l a p p a n g ó f á z i s u t á n a sej tek z ö m e o s z t ó d o t t , é s a s e j t s z á m gyarapodott .

    Az 1 000 é s 10 000 ppm-es oldat h a t á s á r a a sej tek e lpusz tu l tak , a t e n y é szet f r i s s t á p t a l a j r a o l tva sem z ö l d ü l t k i .

  • 2. t á b l á z a t

    A d i q u a t - d i b r o m i d k ü l ö n b ö z ő d ó z i s a i v a l keze l t 10 napos a l g a - t e n y é s z e t e k ú j r a o l t á s á n a k e r e d m é n y e ú j a b b k é t he t i

    i n k u b á c i ó u t á n

    F a j k o n t r o l l D ó z i s o k p p m - b e n

    F a j k o n t r o l l 1 10 100 1 000 10 000

    Noctoc l i n c k l a + + + + + + Noctoc paludosum + + + + + + - - -P h o r m i d i u m foveo l a rum + + + + + + - -C h l o r h o r m i d i u m

    f l acc idum + + + + + _ _ _ C h l o r e l l a pyrenoidosa + + + + + + + + - -

    + + + = Zava r t a l an n ö v e k e d é s . + + = M é r s é k e l t n ö v e k e d é s . + = Gyenge n ö v e k e d é s .

    = N ö v e k e d é s t nem tapasztal tunk.

    Ö S S Z E F O G L A L Á S

    A z 1 ppm-es d i q u a t - d i b r o m i d oldat m i n d a kék , m i n d pedig a zö ld a l g á k s z a p o r o d á s á t g y e n g é n g á t o l t a , a m i az ú j r a o l t á s u t á n i l a p p a n g ó f á z i s m e g n y ú l á s á t e r e d m é n y e z t e . M o r f o l ó g i a i e l v á l t o z á s t egy ik faj e s e t é b e n sem é s z l e l t ü n k .

    A 10 ppm h a t ó a n y a g o t t a r t a l m a z ó t á p o l d a t csak a C h l o r h o r m i d i u m f l a c c i dum t e n y é s z e t e k e t k á r o s í t o t t a o lyan m é r t é k b e n , hogy az ú j r a o l t á s m é l y -k u l t u r á t e r e d m é n y e z e t t (a t e n y é s z e t nem z ö l d ü l t k i ) . A k í s é r l e t b e n szer e p l ő t öbb i faj e s e t é b e n k o m o l y k á r o s o d á s t okozott , de a sejtek egy r é s z e t ú l é l t e a k e z e l é s t . A m o r f o l ó g i a i e l v á l t o z á s o k fa j i j e l l e g ű e k , k i v é v e a szab a d - s z e m m e l i s j ó l l á t h a t ó fol tos e l s z í n e z ő d é s t . A t ú l é l ő sej tek ú j r a o l t á s k o r h o s s z ú l a p p a n g ó f á z i s u t á n kezdtek csak szaporodni , a m i az o s z t ó d á s t g á t l ó h a t á s e r ő t e l j e s v o l t á r a u ta l . A g y a r a p o d á s a k o n t r o l l h o z v i s z o n y í t v a c s e k é l y .

    A 100 ppm h a t ó a n y a g t a r t a l o m kezdetben (24, 48 ó r a ) m o r f o l ó g i a i e l v á l t o z á s o k a t okozot t , k é s ő b b a m é r g e z ő h a t á s a sej tek p u s z t u l á s á t e r e d m é nyezte. A P h o r m i d i u m f o v e o l a r u m é s C h l o r e l l a pyrenoidosa e s e t é b e n n é h á n y sejt t ú l é l t e a 10 napos k e z e l é s t .

    Az 1 000 é s 10 000 ppm d i q u a t - d i b r o m i d o lda t t a l 10 napig kezel t t e n y é s z e tek e lpusztul tak , az ú j r a o l t á s s i k e r t e l e n vo l t .

  • A k í s é r l e t b e n s z e r e p l ő algafajok e s e t é b e n a 10 ppm-es d i q u a t - d i b r o m i d o l dat a lgasz ta t ikus k o n c e n t r á c i ó n a k , az 1 000 ppm-es oldat ped ig letalis k o n c e n t r á c i ó n a k t e k i n t h e t ő .

    Zs. P. KOMÁROMY and M. KECSKÉS: The diquat-dibromide sensitivity of some blue-green and green soil algae

    The 1 ppm d i q u a t - d i b r o m i d e i n h i b i t e d the m u l t i p l i c a t i o n of both the b l u e -green and green algae r e s u l t i n g i n the p r o l o n g a t i o n of the " l a g " phase after r e - i n o c u l a t i o n . M o r p h o l o g i c a l de fo rma t ion was not observed i n any tested species.

    On the effect of 10 ppm he rb i c ide the Nostoc paludosum and N, l i n c k i a o r i g i n a l l y o l i v e - g r e e n colonies d i sco loured i n t o pale blue g r e y i n s m a l l e r o r b igge r spots. T h i s may be supposed due to the des t ruc t ion of c h l o r o p h y l l "a". In these "spots" the c e l l s were elongated l o s i n g t h e i r o r i g i n a l shape and the mass of pu l ley-shaped ce l l s was observed. The f i l aments had b r o k e n in to pieces and the he te rocys ts had separated. In the t h i c k e r pa r t s of the co lonies the i n j u r y was somewhat s m a l l e r and on r e - i n o c u l a t ion af ter a longer " l a g " phase, though the s u r v i v i n g ce l l s m u l t i p l i e d again, the g r o w t h of the cu l tu res was v e r y underdeveloped compared to the c o n t r o l c u l t u r e s .

    In the case of P h o r m i d i u m foveo la rum c u l t u r e s the d i s co lou ra t i on o c c u r r e d , the f i l amen t s were b roken in to pieces as descr ibed above and the seath became s l i m y . A f t e r r e - i n o c u l a t i o n a l o n g e r " l a g " phase was fo l lowed and a s low g rowth was not iced.

    The C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum cu l tu res i n the media conta in ing 10 p p m d i q u a t - d i b r o m i d e d i sco loured and on s h r i n k i n g of the c e l l content the ce l l s were des t royed.

    In the C h l o r e l l a cu l tu res the c e l l w a l l , py reno ida became b r o w n i s h and the ch lo rop la s t s sh r inked but eventual ly m o s t ce l l s m u l t i p l i e d after a l o n ger " l a g " phase and the number of ce l l s inc reased .

    On the effect of 100 ppm d i q u a t - d i b r o m i d e on ly a few c e l l s of the P h o r m i d i u m foveo la rum and C h l o r e l l a pyrenoidosa su rv ived and after r e - i n o cu la t ion fo l lowed by a v e r y long " l a g " phase some g rowth was observed.

    In the case of the 1 000 and 10 000 ppm d i q u a t - d i b r o m i d e t rea tments a l l the cu l tu re s of the tested f ive species were destroyed. A m o n g these species the s t r a in s of Nostoc paludosum and N . l i n c k i a p r o v e d to be m o d e r a t e ly sens i t ive to the tested he rb ic ide , the m o s t sens i t ive was the C h l o r h o r m i d i u m f l acc idum and r e l a t i v e l y the m o s t res i s tan t s t r a i n s were P h o r m i d i u m foveo la rum and C h l o r e l l a pyrenoidosa .

  • I R O D A L O M - R E F E R E N C E S

    AUDUS, L . J. (1970): The act ion of he rb i c ide s and pes t ic ides on the m i c r o f l o r a . - Meded. Fac . Landbouwet. Gent . , 35:465-492.

    B O L L E N , W . B . (1961): In t e rac t ions between pes t ic ides and s o i l m i c r o f l o r a . - A . Rev. M i c r o b i o l . , 15: 69-92.

    F E H É R , D. (1933): Untersuchungen ü b e r die M i k r o b i o l o g i e des Wa ldbo dens. B e r l i n . Spr inger , pp. 272.

    F E H E R , D. (1934): V i z s g á l a t o k az e r d ő t a l a j m o s z a t f l ó r á j á n a k r e g i o n á l i s e l t e r j e d é s é r ő l . - Mat . é s T e r m . tud. É r t . , 52: 489-532.

    F E H É R , D. (1936): Az e r d ó ' t a l a j m o s z a t f l ó r á j á n a k szerepe é s j e l e n t ó ' s é g e az e r d ő é l e t é b e n . - E r d . Lapok, 75: 18-29.

    F E H É R , D. (1936a): Ü b e r die A l g e n f l o r a des Waldbodens. - S i lva , 24: 101-104.

    F E H É R , D. (1936b): Untersuchungen ü b e r die r eg iona le r V e r b r e i t u n g des Bo'denalgen. - A r c h . M i k r o b i o l . , 7:439-476.

    F E H É R , D. (1938): E i n i g e Bemerkungen zu meinen A r b e i t e n ü b e r die r e g ionaler V e r b r e i t u n g der Bodenalgen. - A r c h . M i k r o b i o l . , 9: 20-22.

    F E H E R , D. (1948): Researches on the geographica l d i s t r i b u t i o n of s o i l m i c r o f l o r a . I I . The geographica l d i s t r i b u t i o n of s o i l algae. - M i t t e i l . Bot. Inst . Univ. Sopron, 21:1-37.

    F E H É R , D. (1954): T a l a j b i o l ó g i a . Budapest, A k a d é m i a i K iadó . pp. 1263.

    F E H É R , D. - F R A N K , M . (19 36): Untersuchungen ü b e r die L i c h t ö k o l o g i e der Bodenalgen. - A r c h . M i c r o b i o l . , 7: 1-31.

    F E H É R , D. - F R A N K , M . (1939): Untersuchungen ü b e r die L i c h t ö k o l o g i e der Bodenalgen. I I , Der unmi t t e lba re Beweis des autotrophen A l g e n wachs tum be im Absch luss des s i ch tba ren A n t e i l s des Strahlenden E n e r gie. - A r c h . M i k r o b i o l . , 10:247-264.

    H O R T O B Á G Y I , T. (1974): Catalogus et i conographia a lga rum H u n g á r i á é . Ac t a Bot. Acad. Sei. Hung. 20:271-280.

    HUGE, P. L . (1970): C o n t r i b u t i o n a l ' é t u d e de l ' i n f luence du methbenz-th i azu ron sur les m i c r o o r g a n i s m e s du sol . - Meded. Fac. Landbouwet. Gent. , 35: 81 1-827.

    ISHIZAWA - M A T S U G U C H I , T. (1966): Effec t of pes t ic ides and he rb ic ides on m i c r o - o r g a n i s m s in s o i l and wa te r under wa te r - lodged condi t ions . - B u l l . Natn. Inst . v \g r i c . Sei. Tokyo , B 16: 1-90.

    KISS, Á. (1966)> H e r b i c i d e k é s t a l a j a l g á k . N ö v é n y v é d e l e m , 2:217-224.

    KISS, Á. (1967): S z ő l ő k b e n h a s z n á l t h e r b i c i d e k h a t á s á n a k m i k r o b i o l ó g i a i v i z s g á l a t a l ö s z ö n k é p z ő d ö t t talajokon. - A g r o k é m i a é s Ta la j tan . 16; 111-124.

  • KISS, I . : (1955): A ta laj n ö v é n y i m i k r o s z e r v e z e t e i n e k é l e t e é s az i d ő j á r á s . - I d ő j á r á s , 59: 339.

    KISS, I . (1959): A " t a l a j v i r á g z á s " sz inop t ikus m e t e o r o b i o l ó g i a i v i z s g á l a ta. - A g r o k é m i a é s Ta la j t an , 8 :49-55 .

    KISS, I . (1963): V i z f e l t ö r é s e k v i z s g á l a t a az O r o s h á z a - k ö r n y é k i sz ikes t e r ü l e t e k e n , k ü l ö n ö s t ek in t e t t e l a t a l a j á l l a p o t é s a n ö v é n y z e t v á l t o z á s á r a . - Szegedi T a n á r k . Foisk.- Tud . K ö z i . , 43-82.

    KISS, I . (1968): A B o t r y d i o p s i s t ö m e g p r o d u k c i ó s e l ő f o r d u l á s a i a D é l a l f ö l dön. - Szegedi T a n á r k . Fo i sk . Tud . K ö z i . , 63-73.

    KISS, I . (1968a): V i z f e l t ö r é s e s ( f o r r á s o s ) t a l a j f e l ü l e t e k v i z s g á l a t a D é l a l föld sz ikes t e r ü l e t e i n , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a m i k r o v e g e t á c i ó t ö m e g p r o d u k c i ó s k i a l a k u l á s á r a . - Szegedi T a n á r k . Fo i sk . Tud . K ö z i . , 3-35.

    KISS, I . (19 71): A v i z f e l t ö r é s e k s z e r e p é n e k v i z s g á l a t a a szikes ta la jok fol tos " t a r k a s á g á b a n " . - Szegedi T a n á r k . Foisk . Tud . K ö z i .

    KISS, I . (1972): Szikes tavak, m o c s a r a k é s sz ik fo l tok n é h á n y s ó k e d v e l ő n ö v é n y é n e k a l g a t á r s u l á s o k k a l f e l l é p ő s z in tbe l i a n o m á l i á j a . - Szegedi T a n á r k . F o i s k . Tud. K ö z i . , 33-62.

    KISS, I . (1972a): A v i z f e l t ö r é s e k s z é l s ő s é g e s e n m ó d o s u l t a l g a t ö m e g p r o d u k c i ó s f o r m á i a B é k é s - c s a n á d i l ö s z h á t szikes t e r ü l e t e i n . - Szegedi T a n á r k . Fo i sk . Tud. Köz i . , 3-32.

    P. K O M Á R O M Y , Z S . (1969): A l g o l o g i c a l inves t iga t ions on Hungar ian fo res t so i l s . I . The l i f e cyc le of three s o i l algae. - Ann . His t . -nat. Mus. Nat. H u n g . , 61:147-150.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. (1969a): A l g o l o g i c a l inves t iga t ions on Hungar ian f o r e s t s o i l s . I I . Soil surface c o m m u n i t i e s in M t s . Buda. - A c t a Bot. H u n g . , 15: 291-297.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. (19 74): Studies on the aerophyt ic C h l o r h o r m i d i u m f l a c c i d u m (Kütz. ) F o t t (U lo t r i cha l e s ) . - Ann. His t . -nat . Mus. Nat. H u n g . , 66:47-54.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. ( 1975): A l g o l o g i c a l inves t iga t ions of Hungar ian fores t so i l s . I I I . Soil a lga l surface c o m m u n i t i e s in Mts . M á t r a . - Ann. His t . -nat. Mus . Nat. Hung. , 67: 19-23.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. (1975a): Compara t ive a lgo log ica l studies in some s o i l types of the M á t r a Mountains . - A c t a Bot. H u n g . , 21:289-304.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. (1976): Studies on t e r r e s t r i a l C h l o r h o r m i d i u m ( K ü t z . ) F o t t species. - Ann. H i s t . -nat. Mus . Nat. Hung. , 68: 39-44.

    P. K O M Á R O M Y , Zs. (1976a): Adatok a M á t r a - h g . t a la ja lga f l ó r á j á h o z . -F o l . H i s t . -nat. Mus. M a t r . , 1976 ( in p r i n t )

    L I P N I C K A J A , G. P. - K R U G L O V , J. V . (1967): Deisz tv ie ge rb i c idov t r i -azinovo r jada na szosztav p o c s v e n n ü h vodorosz le j . - T r u d ü 5. SZSZSZR K o n f e r e n c i i K i r o v , 208-214.

  • M I H A I L OVA, E . I . - K R U G L O V , J. V . (1973): V l i j a n i e n e k o t o r ü h g e r b i c i -dov na a lga f lo ru pocsvi i . - Pocsvovedenie, 8 :81-85.

    P Á N T É R A , H . (1970): The effect of he rb ic ides on algae i n the s o i l - M e -ded. Fac. Landbouwet. Gen t . , 35:847-854.

    S C H E I T Z , A . (1928): T a l a j f l ó r a v i z s g á l a t o k . I . D o r o z s m a i " N a g y s z é k " . -F o l . C r y p t . , 6: 627-634.

    S C H E I T Z , A . (1930): Ada tok S z o v á t a f ü r d ő ta la j v e g e t á c i ó ] a i s m e r e t é h e z . -F o l . C r y p t . , 7: 791-794.

    STEIN, J. R. (1973): Handbook of phyco log i ca l methods, cu l tu re methods and g r o w t h measurements . Cambr idge , U n i v e r s i t y P r e s s , pp. 448.

    W R I G H T , S. J. L . (1975): Use of m i c r o - a l g a e fo r the assay of he rb ic ides . 257-269. - I n : Some methods fo r m i c r o b i o l o g i c a l assay. R. G. B o a r d and D . W . L o v e l o c k (eds. ). London, Academic P re s s .

    É r k e z e t t : ' 1976. X . 15. Dr . P. K O M Á R O M Y Zs . T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m N ö v é n y t á r a

    1406 Budapest, Pf. : 36. M A G Y A R O R S Z Á G

    Dr . K E C S K É S M . M T A Ta la j t an i é s A g r o k é m i a i

    Kuta tó I n t é z e t e 1022 Budapest

    H e r m a n Ottó u. 15. M A G Y A R O R S Z Á G

  • I . t á b l a - Tab le I .

    Nostoc l i n c k i a (ROTH. ) B O R N . (K 207) 24 ó r á s i n k u b á c i ó u t á n .

    A f t e r 24 hou r s .

    l . k é p : k o n t r o l l . - 2. k é p : l p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . 3. k é p ; 1 0 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 4. k é p : 100 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a 5. kep: 1 000 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 6. k é p : 10 000 ppm-es k e z e l é s h a t á s a .

  • I I . t á b l a - Tab le I I .

    Nostoc l i n c k i a ( R O T H . ) B O R N (K 207) 48 ó r á s i n k u b á c i ó u t á n .

    A f t e r 48 hours .

    l . k é p : k o n t r o l l . - 2. k é p : 1 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . 3. k é p : 10 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 4. k é p : 100 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . 5. k é p : l 000 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 6. k é p : 10 000 ppm-es k e z e l é s h a t á s a .

  • I I I . t á b l a - Tab le I I I .

    Nostoc pa ludosum K G . (F 3541) 24 ó r á s i n k u b á c i ó u t á n .

    A f t e r 24 hou r s .

    l . k é p : k o n t r o l l . - 2. k é p : 1 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 3. k é p : 10 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 4. k é p : 100 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 5. k é p : 1 000 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a . - 6. k é p : 10 000 p p m - e s k e z e l é s h a t á s a .


Top Related