![Page 1: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/1.jpg)
MakroökonómiaGTGKG132KSZN2 és KSZL2GTGKG132KSZN2 és KSZL2
![Page 2: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/2.jpg)
Mit vizsgál?
• A gazdasági szereplők összességének vizsgálata
• Aggregált adatok kezelése• Háztartás, mint közgazdasági kategória• Háztartás, mint közgazdasági kategória• Vállalati szféra• Állami szféra
![Page 3: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/3.jpg)
Nemzeti jövedelem
![Page 4: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/4.jpg)
ALAPFOGALMAK• OUTPUT, kibocsátás
– Reál kibocsátás
– Nominális kobocsátás
• Bruttó kibocsátás
• Nettó kibocsátás• Nettó kibocsátás
• Fogyasztás
• Megtakarítás
• Beruházás– Bruttó beruházás
– Amortizáció
– Pótló beruházás
– Nettó beruházás
![Page 5: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/5.jpg)
A makroökonómia piacai és szereplői
• Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása
• A makroökonómia piacai: minden piac kapcsolatban áll a többivelminden piac kapcsolatban áll a többivel– Árupiac– Munkapiac– Pénzpiac
• A makroökonómia szereplői:– Háztartások– Vállalatok– Állam
magánszféra
![Page 6: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/6.jpg)
állam
W
TH
TRH SÁ
G
TRV
TV
Háztartások
külföld
vállalatokTőkepiac
C
SH
SK
I
SV
X
IM
![Page 7: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/7.jpg)
Definíciók és jelölések
• Y
• C
• I
• G
• TR
• TRv
• TRh
• S• G
• Ex
• Im
• T
• Tv
• Th
• S
• Sh
• Sv
• Sá
• Sk
![Page 8: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/8.jpg)
SNA: System of National Accounts• SNA: System of National Accounts: Nemzeti
Számlák rendszere– Keynesi elvekre épül
– AZ ENSZ alkalmazta először
– Mostanra világszerte elterjedt
– 1993
• Építőkövei:
– Bruttó kibocsátás - Gross output: GO
– Halmozódás
– Temelő fogyasztás (anyagi inputok)
– Alapvető mérőszáma: GDP
![Page 9: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/9.jpg)
SNA: System of National Accounts
Nemzeti Számlák rendszere
![Page 10: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/10.jpg)
HAZAI(Területi elv)
Nettó jövedelem
áramlás
NEMZETI(Nemzetiségi
elv)
Nettótranszf.áramlás
NEMZETIRENDELKE-ZÉSRE ÁLLÓ
Bruttó kibocsátás
(GO)
+ belföldiek ált. külf. szerzett
jövedelem
+ kapott
transzf., segély
-Inputok-külföldiek ált. belf. szerzett
- Adott transzf., -Inputok belf. szerzett
jövedelemtranszf., segély
→ GNP=GNI → GNDIGDP=GDI
- amortizáció - amortizáció - amortizáció
→ →NNP=NNI NNDINDP=NDI
![Page 11: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/11.jpg)
Bruttó hazai termék - GDPA GDP számításánál figyelembe veendő termékek
köre: minden, amit az ORSZÁGON BELÜLTERMELTEK
– Belföldön termelt és fogyasztott javak (hazai javak)
Bele-
számít a javak)
– Belföldön termelt, külföldön fogyasztott javak (export termékek)
– Külföldön termelt, belföldön fogyasztott javak (import termékek)
számít a
GDP-be
Nem
kell a
GDP-be
yyxx QPQPYGDP ⋅+⋅==
![Page 12: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/12.jpg)
Árupiaci egyensúly
![Page 13: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/13.jpg)
Általános egyensúly
• A gazdaságban akkor van egyensúly, ha a kereslet megegyezik a kínálattal– Makrogazdasági kereslet: az a termék ill. szolgáltatás
mennyiség, amit a gazdaság szereplői adott jövedelem és különböző árak mellett meg kívánnak vásárolni: D =f(P,Y)vásárolni: D =f(P,Y)
• Jövedelem (Y); Árszínvonal (P); rendelkezésre álló jövedelmet befolyásoló tényezők (adók: T; támogatások: TR)
– Makrogazdasági kínálat: az a termék ill. szolgáltatás mennyiség, amit a gazdaság szereplői adott árak és kapacitások mellett eladási szándékkal termelnek S=f(P, K, L,τ)
• Rendelkezésre álló tőke (K); Felhasználható munka (L); Technológiai eljárások (τ)
![Page 14: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/14.jpg)
Árupiac
• Az árupiac a dologi javak keresletének és kínálatának összessége.
• Az árupiac szereplői:– Vevők: (hazai és külföldi) háztartások, vállalatok, állami
intézmények– Eladók: (hazai és külföldi)vállalatok– Eladók: (hazai és külföldi)vállalatok
• Az ismert összefüggések szerint a teljes kereslet: Y=C+I+G+(EX-IM)– A valóságban az érdekel bennünket, hogy mi befolyásolja az
egyese elemek konkrét értékét
![Page 15: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/15.jpg)
Kétszereplős gazdaság
![Page 16: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/16.jpg)
Fogyasztás vizsgálata• fogyasztási függvény: a háztartások áruk és szolgáltatások iránti
keresletét mutatja a jövedelem függvényében. • Feltétel: árak változatlanok. • Hogyan változik a háztartások fogyasztási kereslete, ha változik a
jövedelmük?• Növekvő jövedelemhez általában növekvő kereslet tartozik: C=f(Y)• Fogyasztási határhajlandóság (ĉ) megmutatja, hogyan változik a • Fogyasztási határhajlandóság (ĉ) megmutatja, hogyan változik a
fogyasztás, ha a jövedelem egy egységgel változik, kiszámítása: ĉ=∆C/∆Y
• Makrogazdasági szinten lehetséges, hogy a fogyasztók egy hányada nem rendelkezik jövedelemmel, de fogyasztaniuk akkor is kell az élet fenntartásához. � A fogyasztásnak azt a részét, amely akkor is létezik, ha nincs jövedelem autonóm fogyasztás nak hívjuk, képletben C0=C(Y=0). Forrása: hitelfelvétel
• A háztartások makrogazdasági fogyasztási függvénye képletben: C(Y)=C0+ĉY
![Page 17: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/17.jpg)
Megtakarítás vizsgálata
• A háztartások jövedelmüket fogyasztásra és megtakarításra használhatják:Y-C(Y)=S(Y)
• S(Y)=Y-C0-ĉY=-C0+(1-ĉ)Y=S0+ŝY• S(Y)=Y-C0-ĉY=-C0+(1-ĉ)Y=S0+ŝY• A megtakarítási határhajlandóság ( ŝ)
megmutatja, hogyan változik a megtakarítás, ha a jövedelem egy egységgel változik, képletben: ŝ= ∆S/∆Y
• -C0=S0; ŝ+ĉ=1
![Page 18: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/18.jpg)
Grafikusan
![Page 19: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/19.jpg)
Beruházás vizsgálata• Beruházás állótőke létesítését jelenti: olyan eszközök létesítését,
amelyek hosszabb távon, egymást követően több termelési folyamatban vesznek részt.
• A modellben: termeléshez felhasznált összes eszköz beszerzését beruházásnak tekintjük.
• a beruházás a kamatláb függvénye: biztos pénz (kamat) ��
kockázat: beruházás hozamakockázat: beruházás hozama• ha a kamatláb nő, csökken a beruházás. • Akkor maximális a beruházás, ha nulla a kamatláb: autonóm
beruházás (I0)• I( r )= I0-a*r � r a reálkamat (használhatunk i – nominálkamat)• a: függvény meredeksége: a kamatláb 1% pontos változásakor
milyen mértékben változik a beruházás összege
![Page 20: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/20.jpg)
Állam szerepe az árupiaci egyensúly alakulásában
• T, Tr, G
• Rendelkezésre álló jövedelem: Ydi=Y-T+Tr
• C(Ydi)= C0+ĉ(Y –T+Tr)
![Page 21: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/21.jpg)
Árupiaci egyensúly – 3 szereplő
C,I,G YD=Y
YD
C(Y-T+TRH)
ES C(Y)
Az egyensúlyi jövedelem C+I+G=YD=YS-nél,
Y* Y
YD=C+I+G I
S(Y-T+TRH) G
magasabb jövedelemszinten alakul ki (költségvetési egyensúly esetén)
![Page 22: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/22.jpg)
Pénzpiaci egyensúly
![Page 23: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/23.jpg)
Pénz
• A pénz: az áruforgalom lebonyolításának eszköze, törvény által elismert, védett fizetési eszköz, amely alkalmas az értékek nyilvántartására, a forgalom nyilvántartására, a forgalom lebonyolítására.
![Page 24: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/24.jpg)
Pénzrendszerek
1. Aranypénzrendszer; az I. világháborúig létezett. Jellemzője, hogy az árucserét arannyal, illetve aranyra szóló követeléssel, helyettesítőkkel bonyolították le.
2. Pénzhelyettesítők ( papírpénz, bankjegy, váltó ); a két világháború között. Alapvetően aranyat helyettesítettek a forgalomban, törvény szerint aranyra váltható forgalomban, törvény szerint aranyra váltható helyettesként kerültek a forgalomba, a helyettesek kibocsátásához a kibocsátónak megfelelő fedezettel kellett a bankban rendelkezni.
3. Hitelpénz; a II. világháború után megjelent modern pénz. Hitelezés révén kerül a forgalomba, a hitel visszafizetésével megszűnik létezni. (Részletesebben még szó lesz a mai pénzről.)
![Page 25: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/25.jpg)
Pénzfunkciók
• Értékmér ő, ill. az értékek nyilvántartásának eszköze; az arany ill. árupénzzel a csere folyamatában az áru értékét mérni lehet, mert a pénz is érték értékét mérni lehet, mert a pénz is érték volt. A modern pénz önmagában nem érték, de két áru értékét össze lehet hasonlítani a pénz segítségével, továbbá alkalmas a megtermelt áruk érték szerinti nyilvántartására;
![Page 26: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/26.jpg)
Pénzfunkciók• Forgalmi eszköz: az áruforgalom lebonyolítására bármilyen eszköz
alkalmas, amelyet elfogadnak a szereplők és törvény védi• Jellemzője:
– a pénz megjelenésével az áruforgalom kettévált, eladásra(1) és vételre(2), a pénz közvetíti a cserét,
– az eladást nem szükségszerűen követi a vétel, a pénzt visszatarthatják a forgalomtól,
– belső értékkel nem rendelkező pénz esetén pontosan meg kell határozni a forgalom lebonyolításához szükséges pénz mennyiségét, amit a pénzforgalmi törvény szabályoz.
• A Fischer-féle forgalmi egyenlet szerint a szükséges pénz mennyiségét a következő képlet alapján lehet meghatározni:
• M*v = P*Q
![Page 27: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/27.jpg)
Pénzfunkciók
• Felhalmozási és vagyontartási eszköz. A pénz önálló törekvés tárgya lehet, aranypénz esetén a pénz felhalmozása kincsképzést jelentett. A mai modern pénzt is fel lehet halmozni, pénzben vagyont lehet gyűjteni. Tudni kell azonban, hogy vagyont lehet gyűjteni. Tudni kell azonban, hogy a mai pénz belső érték nélküli, ha több kerül a forgalomba, mint amennyinek megfelelő árufedezete van, könnyen elértéktelenedhet. A pénzfelhalmozás, vagyongyűjtés formáját ezért jól kell megválasztani!
![Page 28: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/28.jpg)
Pénzfunkciók
• Fizetési eszköz funkció. Ha a forgalomba bocsátott pénzt visszatartják a forgalomtól, megtorpan a csere. A forgalom zökkenőmentes megvalósítása forgalom zökkenőmentes megvalósítása és más gazdasági okokból az áru és pénz mozgása szétválhat, az árut hitelben lehet eladni és venni, a hitelt később pénzzel kell kielégíteni.
![Page 29: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/29.jpg)
Modern pénz
• Készpénz ( bankjegy, érme) vagy jegybankpénz, csak a jegybank teremtheti
• Számlapénz (bankbetét, elektronikus • Számlapénz (bankbetét, elektronikus pénz), kereskedelmi banki pénz, teremtésükről a kereskedelmi bankok gondoskodnak, de jegybanki ellenőrzés, hozzájárulás mellett.
![Page 30: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/30.jpg)
Pénzmennyiség befolyásolása
• Kötelez ő tartalékráta (t), ezáltal meghatározza a JB, hogy milyen betéttel kell rendelkezni a kereskedelmi bankoknak a JB-nál, a hitelek nyújtásához
• Jegybanki kamatláb (i), ezzel meghatározza • Jegybanki kamatláb (i), ezzel meghatározza a JB az általa nyújtott hitelek árát, amit a kereskedelmi bankok saját hiteleiknél figyelembe vesznek.
• Nyílt piaci m űveletek , a JB értékpapírok, deviza eladásával és vételével befolyásolja a forgalomban lévő pénz mennyiségét.
![Page 31: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/31.jpg)
Pénzkínálat
• A pénzkínálata ( M S ) szűkebb értelemben az M1 pénz mennyiségével azonos. A Fisher-féle forgalmi egyenlet alapján megállapítható, hogy a reálpénz megállapítható, hogy a reálpénz mennyisége a kibocsátás és a pénz forgási sebességének függvénye. �M*V=P*Y
![Page 32: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/32.jpg)
Pénzkereslet• Pénzkeresleten ( M D ) a gazdasági szereplők
pénztartási szándékát értjük. A pénzkereslet, az a pénz mennyiség, amit a szereplők pénzükből készpénzben ill. látra-szóló betétben kívánnak tartani.
• Tranzakciós pénzkereslet: A szereplők a piaci tranzakciók lebonyolítása, korábbi hitelek kiegyenlítése céljából tartalékolnak készpénzt. Jövedelemtől függ, egyenes aránylebonyolítása, korábbi hitelek kiegyenlítése céljából tartalékolnak készpénzt. Jövedelemtől függ, egyenes arány
• Óvatossági pénzkereslet: a gazdasági szereplők előre nem látható kiadások fedezésére tartalékolnak készpénzt. A jövedelemmel egyenes, a kamatlábbal fordított arányosságban van
• Spekulációs pénzkereslet: a gazdasági szereplők nyereség-
szerzés céljából tartják készpénzben pénzvagyonukat. A a kamatláb függvénye, fordított arányosság
![Page 33: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/33.jpg)
Grafikusan
i
Pénzpiaci egyensúly
MD MD’ MS MS’
P P
Y
i’ i
Y Y’
![Page 34: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/34.jpg)
Áru- és pénzpiac együttes egyensúlya
![Page 35: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/35.jpg)
IS-LM modell• IS-görbe: Azon pontok halmaza a Y-r rendszerben,
amelyek mellett az árupiac egyensúlyban van
• YS=YD=C(YS)+I(r)+G
• Negatív meredekségű: ha növekszik a jövedelem, növekednek a megtakarítások is, ehhez tehát a beruházásoknak is növekednie kell, ami a kamatláb beruházásoknak is növekednie kell, ami a kamatláb csökkenése révén valósulhat meg
• LM-görbe: Azon pontok halmaza az Y-r rendszerben, amelyek mellett a pénzpiac egyensúlyban van
• MS/P=MD
• Pozitív meredekségű: Ha növekszik a jövedelem, emelkedik a gazdasági szereplők pénzkereslete, ami a pénzpiacon (változatlan reálpénzkínálat mellett) megemeli az egyensúlyi kamatlábat
![Page 36: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/36.jpg)
IS-LM rendszer
• Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát az a jövedelem-kamatláb kombináció biztosítja, amelynél mind az áru-, mind a pénzpiac egyensúlyban van. egyensúlyban van.
• Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát a jövedelem és kamatláb terében az IS és LM görbék együttes ábrázolásával modellezzük.
![Page 37: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/37.jpg)
Grafikusan
IS LM
i II
Túlkínálat
Egyensúly mindkét piacon az IS-LM görbék metszeténél ( Y*;i*) van. I. tartományban: a kamatláb a pénzpiaci egyensúlyhoz alacsony (LM alatt – alacsony kamat
i*
Y* Y
Túlkínálat
Túlkereslet IV
Túlkereslet III Túlkínálat
Túlkereslet I Túlkínálat
egyensúlyhoz alacsony (LM alatt – alacsony kamat mellett nem éri meg bankba tenni a pénzt) - túlkereslet; az árupiaci egyensúlyhoz túl magas (IS fölött – magas kamat miatt magas megtakarítás, elégtelen kereslet) - túlkínálat II IS-LM fölött: túlkínálat III: IS alatt – túlkereslet; LM felett – túlkínálat IV: IS-LM alatt: túlkereslet
![Page 38: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/38.jpg)
Munkaerőpiac összefüggései
![Page 39: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/39.jpg)
Munkaerőpiac
• A munkapiac a munkakereslet és munkakínálat kölcsönhatásaként értelmezhető.
• Nominálbér: a munkáért kifizetett pénzösszeg. • Nominálbér: a munkáért kifizetett pénzösszeg.
• Reálbér a nominálbér vásárlóértéke, meghatározása; W/P, a nominálbért osztjuk az árszínvonallal.
![Page 40: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/40.jpg)
Makrogazdasági munkakínálat• Megmutatja, hogy különböző reálbérek mellett hány fő
hajlandó munkát vállalni.
• makroszinten nem az origóból indul
• Minimálbér: az a bérszint, amely mellett a munkavállalóknak már érdemes a munkát elvállalni
• a makrogazdasági munkakínálati függvény pozitív • a makrogazdasági munkakínálati függvény pozitív meredekségű: reálbér növekedésével nő a munkát vállalók száma
• Amikor a munkakínálat eléri az aktív lakosság számát a munkakínálati függvény függőleges egyenessé válik, a munkakínálat már nem nő a reálbér emelkedése ellenére sem
• A makrogazdasági munkakínálatra hatással van a nemzetgazdaság demográfiai helyzete, a munkaképes lakosság aránya az össznépességen belül.
![Page 41: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/41.jpg)
Lakossági fa
A lakosság összetétele (N)
Munkaképesek (Nm) Nem munkaképesek
Munkaképesek (Nm) Nem munkaképesek (kiskorúak, idősek, betegek)
Aktívak (NA)
Inaktívak (NI)
Foglalkoz-tatottak (E)
Munka-nélküliek (U)
Aktivitási ráta: NA/Nm (54%) Munkanélküliségi ráta: u=U/NA=U/(U+E) (7%) Foglalkoztatási arány: E/Nm (50%)
![Page 42: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/42.jpg)
Tényleges munkakínálat
• Inaktívak: valamilyen oknál fogva nem kívánnak munkát vállalni: gyermekgondozási szabadságon lévő kismamák, a felsőoktatás nappali tagozatainak hallgatói, nappali tagozatainak hallgatói, háztartásbeliek, stb.
• A tényleges munkakínálatot az aktívak száma, aránya határozza meg.
![Page 43: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/43.jpg)
Munkakeresleti függvény
• A makrogazdasági munkakereslet (ND) a vállalatok munkaerő keresletét jelenti: a reálbér függvénye, de azzal fordított arányosságban van. arányosságban van.
• Ennek oka, hogy a reálbér akkor emelkedik:
– ha a nominálbér nő, ami a vállalatok számára a költségek növekedését eredményezi
– ha az árszínvonal csökken, ami a vállalatok jövedelmének a csökkenését vonja maga után
![Page 44: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/44.jpg)
Egyensúly a munkaerőpiacon
W/P ND
NS
W/P* N
Nf * Naktív N
![Page 45: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/45.jpg)
Munkaerőpiaci túlkereslet
• A reálbér alacsonyabb az egyensúlyi szintnél (W/P0< W/P*) – túlkereslet a munkaerőpiacon– az aktuális reálbér alacsonyabb az egyensúlyinál
(W/P0< W/P*),
– a vállalatok munkakereslete nagyobb, mint a – a vállalatok munkakereslete nagyobb, mint a munkavállalási szándékkal a munkapiacon megjelenők száma
– Alacsony reálbér esetén az aktív lakosok egy hányada nem kíván munkát vállalni, az inaktívak csoportjához fog tartozni.
– A foglalkoztatás a munka kínálatának megfelelő.
![Page 46: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/46.jpg)
Grafikusan
W/P
ND
NS Ha a vállalatok több embert akarnak foglalkoztatni, mint a munka kínálata (az adott reálbér mellett), kénytelenek lesznek a reálbért emelni. A reálbér emelkedésével nő a munkakínálat – az
W/P* W/P0
NS0 N* ND
0 N
A reálbér emelkedésével nő a munkakínálat – az inaktívak csoportjából többen visszatérnek a munkapiacra, de csökken a munka kereslete, mivel a vállalatok egy hányada nem tuja megfizetni a magasabb bért. A reálbér mindaddig emelkedik, amíg a munkapiacon kialakul az egyensúly.
![Page 47: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/47.jpg)
Munkaerőpiaci túlkínálat
• Az aktuális reálbér magasabb az egyensúlyinál ( W/P1>W/P*) – túlkínálat a munkaerőpiacon
– A foglalkoztatás a munka keresletének megfelelően alakul. megfelelően alakul.
– A munkavállalók egy hányada nem talál adott munkabér mellett munkát, hiába keres.
![Page 48: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/48.jpg)
Grafikusan
W/P
ND NS A reálbér csökkenése esetén a munka kereslete nőni fog, a munka kínálata csökken, de mindaddig
W/P1 W/P*
ND1 N* NS
1=Nakt N
kínálata csökken, de mindaddig nagyobb a munka kínálata a keresleténél, amíg a reálbér az egyensúlyi reálbér szintjére nem süllyed. A bérek jobbára lefelé rugalmatlanok
![Page 49: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/49.jpg)
Következtetés
• A munkapiacon az egyensúly a reálbér változtatásával kialakulhat.
• Rövidebb oldal elve: a tényleges foglalkoztatás mindig a kisebbik tényezőnek megfelelően mindig a kisebbik tényezőnek megfelelően alakul; egyensúlyi reálbérszint alatt a munka kínálatának, egyensúlyi reálbérszint felett a munka keresletének megfelelő a foglalkoztatás
• Akkor maximális a foglalkoztatás, amikor a munkapiacon egyensúly van.
![Page 50: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/50.jpg)
Ki a munkanélküli?
• A kormányzatok számára az a hivatalosan elismert személy a munkanélküli, akinek az adott id őszakban nincsen munkahelye, de munkát keres.
• A reálbérhez való viszonya szerint: • A reálbérhez való viszonya szerint: – Kényszerű munkanélküli– Önkéntes munkanélküli
• Munkaerőpiac sajátosságaiból adódó:– Frikciós munknélküliség– Strukturális munkanélküliség
![Page 51: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/51.jpg)
Infláció
![Page 52: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/52.jpg)
Definíciók
• Különbséget teszünk egyszeri és folyamatosan vagy tartósan megvalósuló áremelkedés között.
• Infláció: az árszínvonal tartós emelkedéseként definiálható. Az inflációval ellentétes a defláció, definiálható. Az inflációval ellentétes a defláció, amely az árszínvonal tartós csökkenését jelenti.
• Árszínvonal: a termékek árainak súlyozott számtani átlaga. Vagyis a számításba vett áruféleségek mennyiségeit szorozzuk az áraikkal és osztjuk az összes mennyiséggel
![Page 53: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/53.jpg)
Inflációs ráta
• azt mutatja meg, hogy hány százalékkal változik az árszínvonal egy korábbi időszakhoz (időponthoz) viszonyítva
![Page 54: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/54.jpg)
Infláció mértéke
• kúszó infláció: mértékletes árszínvonal emelkedést jelent, az árszínvonal néhány százalékkal emelkedik (kb.3-5%), általában ösztönzőleg hat a gazdaság fejlődésére.– Mo 2002 után
• vágtató infláció; nagyobb mértékű árszínvonal emelkedés (két számjegyű, általában 20% feletti infláció), a pénz gyors (két számjegyű, általában 20% feletti infláció), a pénz gyors elértéktelenedését jelenti, ezért élénkül a kereskedelem és a megtakarítók inkább külföldi valutában vagy értéktárgyakba fektetik a pénzüket.– Magyarországon 1987 és 2002 között
• hiperinfláció; olyan nagy mértékű pénz elértéktelenedés, amely gazdasági zavarokat okoz, szétzilálódik a gazdaság.– Magyarország: 1945-46
![Page 55: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/55.jpg)
Keresleti infláció
• A makrogazdasági kereslet az autonom fogyasztás, a beruházások ill. az állami megrendelések emelkedése miatt növekedhet.
• Az autonom fogyasztás növekedésének okai:– korábban elhalasztott szükségletek kielégítése – új, korszerűbb termékek megjelenése nagyobb fogyasztásra ösztönözhet, (
ezáltal csökken a korábbi megtakarítás, nő a negatív megtakarítás)ezáltal csökken a korábbi megtakarítás, nő a negatív megtakarítás)– megjelenhetnek olyan külső hatások, amelyek a fogyasztás növelésére
ösztönöznek ( divat)
• fogyasztás növekedés � megemelkedik a makrokeresleti függvény, változatlan beruházások és változatlan kínálat mellet � ami az árupiacon az árak emelkedése � csökken a megtakarítás, miközben a termelőket az áremelkedés a kínálat növelésére ösztönöz. � makrogazdasági jövedelem megnő � Az árupiaci túlkereslet miatt megnő a kamatláb, ezáltal a beruházások csökkenni fognak, csökken az egyensúlyi jövedelem is.
![Page 56: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/56.jpg)
Kínálati infláció
• a vállalatok költségei megnövekednek, ezért változatlan árak mellett kevesebb árut kínálnak eladásra.– munkával kapcsolatos kiadások ( bér, bérjárulék, béren felüli munkával
kapcsolatos jövedelmek, juttatások– a termeléshez felhasznált anyagi javak költségei.
• A költségek növekedésének inflációs hatását a jobb megértés érdekében a bérek emelkedésén keresztül vezetjük le.bérek emelkedésén keresztül vezetjük le.
• Bérinfláció: a bérek növekedése következtében kialakult árszínvonal emelkedés
• előre kialkudott béreknél a munkavállalók nagyobb bért követelnek �vállalatoknak többletkiadás � költségcsökkentésként elbocsátás � ezért lecsökken a termelés, így csökken a makrokínálat.
• makrokínálat csökkenése változatlan kereslet mellett az árupiacon túlkeresletet eredményez � emelkednek az árak
• Magasabb árak mellett a kereslet is lecsökken, az egyensúly magasabb árszínt és alacsonyabb makrojövedelemnél alakul ki.
![Page 57: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/57.jpg)
Pénzmennyiség és infláció
• a pénz mennyiségének nem megfelelő meghatározása
• A pénz kínálatát a jegybank határozza meg. • Fisher-féle forgalmi egyenlet alapján az: M*v=P*Y• Ha a pénz forgási sebessége állandó, a reálpénz • Ha a pénz forgási sebessége állandó, a reálpénz
mennyiségének meg kell egyezni a makrojövedelemmel: M/P=Y
• Ha a gazdaság számára rendelkezésre bocsátott pénz mennyisége nagyobb, mint, amit a reálszféra által előállított jövedelem indokol, az árszínvonal meg fog emelkedni.
![Page 58: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/58.jpg)
Árszínvonal és kamatláb
• Az árszínvonal és a banki kamatláb között egyenes arányosság van.
• Különbséget kell azonban tenni nominál (i) és reál ( r ) kamatláb között, a reálkamat a kamat reál ( r ) kamatláb között, a reálkamat a kamat vásárlóereje: r=i-πe
• A reálkamat biztosítja I=S egyenlőséget, az árupiaci egyensúlyt.
![Page 59: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/59.jpg)
Infláció és mukanélküliség
• A Phillips-görbe azt az összefüggést fejezi ki, hogy az infláció és a munkanélküliségi ráta között fordított arányosság van, ha az infláció nő csökken a munkanélküliségi ráta, kb. 6%-os nő csökken a munkanélküliségi ráta, kb. 6%-os munkanélküliségnél az infláció zérus.
• Az összefüggés azonban csak rövid távon igaz (az 1930-as években angliai tapasztaltok alapján állapították meg).
![Page 60: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/60.jpg)
Egyéb egyensúlyi problémák
![Page 61: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/61.jpg)
Jövedelemingadozás
• A gazdaság nem egyenletes pályán működik: a növekedést általában visszaesés követi, ezt a mozgást konjunkturális ingadozásként definiálja a közgazdaságtan.definiálja a közgazdaságtan.
![Page 62: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/62.jpg)
Jövedelemingadozás
Konjunktúra
Y
Fellendülés
Hanyatlás
Dekonjunktura
t( idő) t1 t2 t3 t4
![Page 63: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/63.jpg)
Fellendülés időszaka
• a gazdaság teljesítménye nő, nő a vállalatok profitja, nő a kereslet, emelkedik a foglalkoztatás, nőnek a jövedelmek, ezáltal nő az állam adóbevétele.
• nő a beruházás, amely további • nő a beruházás, amely további jövedelemnövekedést implikál.
• az államnak kevesebb munkanélküli, szociális támogatást kell kifizetnie, ami lehetővé teszi a költségvetés szerkezetének átalakítását, a kultúra, az oktatás, egészségügy, és más nem profitorientált tevékenységek kiemelt fejlesztését.
![Page 64: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/64.jpg)
Visszaesés
• a nagy profitkilátások miatt a kibocsátás növekedése meghaladja a kereslet növekedését, a termékek egy hányada eladatlan marad.
• csökkennek a beruházások, a foglalkoztatás, a makrojövedelem és így az állam bevételei. makrojövedelem és így az állam bevételei.
• a hanyatlás időszakában egyre több munkanélküli és szociális támogatást kell nyújtani, miközben az adóbevételek csökkennek.
• az állami költségvetés deficitessé válik, kevesebb pénz jut a nem profitorientált területekre.
![Page 65: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/65.jpg)
Deficites állami költségvetés
• Az állami bevételek és kiadások pénzügyi nyilvántartása az állami költségvetési mérlegben történik.
– A mérleg egyenlege kiegyensúlyozott, ha a – A mérleg egyenlege kiegyensúlyozott, ha a bevételek fedezik a kiadásokat.
– Ha a bevételek meghaladják a kiadásokat szuficites, ha a kiadások kisebbek, mint a bevételek deficites a költségvetés.
![Page 66: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/66.jpg)
Deficit okai
• Az állami bevételek késve teljesülnek, előfordul, hogy kisebbek a tervezettnél
• A kiadásokat általában a tervezetnek megfelelően teljesítik – olykor túl is teljesítik.teljesítik – olykor túl is teljesítik.
• Az adók és egyéb bevételek meghatározása –előfordul – nem elég pontos.
• Az állami szerepvállalás túlzott – olyan feladatokat is az állam lát el, amelyeket a magánszemélyek is képesek lennének megvalósítani.
![Page 67: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/67.jpg)
Tartós deficit problémái
• A hiányt az állam kölcsönökből finanszírozza, amelyet kamatokkal együtt kell visszafizetni, adósságcsapdába kerülhet az állam. adósságcsapdába kerülhet az állam.
• Másrészt az állam által felvett hitelek csökkentik a magánszemélyeknek nyújtható hiteleket, így magánberuházásokat szoríthatnak ki.
![Page 68: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/68.jpg)
Külpiaci egyensúlyproblémák
• A makrogazdasági nemzetközi tranzakciók pénzügyi nyilvántartására szolgál a Nemzetközi Fizetési Mérleg.
• A fizetési mérleg általában passzív, amit a Jegybanknak ki kell egyensúlyoznia minden év Jegybanknak ki kell egyensúlyoznia minden év végén.
• A kiegyensúlyozással csökken a jegybank konvertibilis valutában, vagy más arra váltható eszközben meglévő tartaléka ill. nemzetközi hitelek felvételével is finanszírozható, ami az ország eladósodását növeli.
![Page 69: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/69.jpg)
Állam makrogazdasági szerepe
![Page 70: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/70.jpg)
Makrogazdasági funkciók
1. Az allokációs funkció: mindazon kormányzati tevékenységeket, amelyek a termékek és szolgáltatások termelésére, forgalmára és felhasználására hatnak– Magába foglalja például az autópályák építését, a közoktatás nyújtását,
az élelmiszerek termelésének, kórházak fenntartását támogatását. – A javak előállításának egy része nem biztos, hogy a magánszféra
számára vonzó befektetést jelent, lehet, hogy a tőke megtérülése számára vonzó befektetést jelent, lehet, hogy a tőke megtérülése lassú, alacsony az elérhető profit.
– tőkebefektetések ösztönzésével (pl. adókedvezményekkel, kedvezményes hitelek felvételével stb. ) támogatja a befektetőket, hogy a tőke e területekre is áramoljon.
– A fogyasztók ezen termékekből és szolgáltatásokból (pl. kötelező védőoltások) nem biztos, hogy a társadalmilag szükséges mennyiséget fogyasztják, így az államnak ösztönözni kell őket az optimális fogyasztásra. Átvállalja például az előállítás, forgalmazás költségeit, a fogyasztó ingyen, vagy mérsékelt térítés ellenében jut a termékhez.
![Page 71: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/71.jpg)
Makrogazdasági funkciók
2. Redisztribúciós (újraelosztási) funkció– funkcionális jövedelemelosztás: a jövedelmek
elosztásának alapja a piacgazdaságban a termeléshez való hozzájárulás: a termelési tényezők tulajdonosai annak arányában kapnak jövedelmet, amilyen arányban hozzájárultak a termékek létrehozásához. arányban hozzájárultak a termékek létrehozásához.
– Az elosztás piaci szempontból igazságos, mégis a társadalom jelentős rétegeinek elszegényedését okozza.
– Az állam legfőbb eszköze a jövedelem-különbségek mérséklésére a jövedelmek, vagyonok megadóztatás és a rászorulók részére támogatások, transzferek kifizetése.
![Page 72: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/72.jpg)
Makrogazdasági funkciók
3. Stabilizációs funkció: összgazdaságifolyamatok szabályozását célozza meg. – általános célkitűzés: magas szinten tartsa a
kibocsátást és ezzel a foglalkoztatást.
A kormány stabilizációs politikája az alábbi három – A kormány stabilizációs politikája az alábbi három célkitűzés valamelyikét vagy mindegyikét hivatott biztosítani (gazdaságpolitika bűvös háromszöge):
• teljes foglalkoztatás,
• árstabilitás,
– költségvetés és külgazdasági egyensúlya.
![Page 73: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/73.jpg)
Makrogazdasági funkciók
4. Az intézményi és jogi feltételek megteremtése – A piac és a gazdaság zökkenőmentes
működéséhez „elengedhetetlen olyan szervezetek létrehozása, amelyek a gazdaság játékszabályait létrehozása, amelyek a gazdaság játékszabályait formálisan rögzítik, a szabályok betartását szükség esetén a megfelelő eszközökkel kikényszerítik. A minden állampolgárra érvényes szabályokat és törvényeket, ezek betartását egyedül az állam képes ellenőrizni”
![Page 74: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/74.jpg)
Gazdaságpolitikai eszközök
Állami gazdaságpolitika
kereslet kínálat
költségvetés bevétel kiadás
monetáris politika
költségvetési politika
adókat állami vásárlásokat pénzmennyiséget az adókon keresztül a kínálatot
![Page 75: Makroökonómia GTGKG132KSZN2 és KSZL2¶konómia.pdf · 2015-03-05 · A makroökonómia piacai és szereplői • Módszere: egyéni piacok és szereplők adatainak aggregálása](https://reader033.vdocuments.site/reader033/viewer/2022043006/5f8e33f645f91c08e73f4b51/html5/thumbnails/75.jpg)
• Fiskális politika– A költségvetés a kormányzat bevételeinek és kiadásainak egy adott
időszakra (általában 1 évre) vonatkozó összessége. Az állami költségvetési (fiskális) politika célja az árupiaci kereslet módosítása a költségvetés bevételi és kiadási tételeinek felhasználásával.
– Költségvetési politikán az állami költségvetés bevételeire és kiadásaira irányuló politikát értjük.
– Eszközei T, Tr, G szabályozása
– Kiszorító hatás (G nő, I csökken)
– Expanzív fiskális politika: globális kereslet növelése a cél �T csökken, – Expanzív fiskális politika: globális kereslet növelése a cél �T csökken, Tr és G nő
– Restriktív fiskális politika: globális kereslet csökkentése � T nő, Tr és G csökken
• Monetáris politika– a forgalomban levő pénzmennyiség (pénzkínálat) szabályozása.
– Eszközei: lásd pénzmennyiség befolyásolása
– A monetáris politika is lehet expanzív, ha a pénzmennyiség növelését célozza és restriktív, ha a csökkenését.