CSOBAJI ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
„ Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember.
Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy veszélyben van.”
Konfuciusz
Csobaji Általános Iskola
3927 Csobaj Hunyadi út 29.
Tel.: 47/386-014
OM azonosító: 029207
2017
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
2
Tartalom Bevezető ..................................................................................................................................... 4
I. Az iskola nevelési programja .................................................................................................. 6
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai ................................................................................................................................... 6
1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .................................. 6
1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai .......................................... 7
1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai...................................... 7
2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 8
3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................. 10
4.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 10
4.1. Közösségformáló csoportok ...................................................................................... 10
4.2. Közösségformáló tevékenységek .............................................................................. 11
4.3. Új tanuló érkezése az osztályba................................................................................. 13
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az
osztályfőnök feladatai........................................................................................................... 14
5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai............................................................. 14
5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ..................................................................... 14
6.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
.............................................................................................................................................. 15
6.1.A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása ............................... 15
6.2.A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenység ...................................................................................................................... 16 6.3.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................. 18
6.4.A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................... 20
7. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának
rendje .................................................................................................................................... 22
8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei részvételi jogai gyakorlásának
rendje .................................................................................................................................... 23
9.A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata .............................................................. 25
10. A felvétel és az átvétel az Nkt keretei között ................................................................. 28
11.Elsősegély nyújtási alapismeretek ................................................................................... 29
II. HELYI TANTERV ............................................................................................................. 32
1. Jogszabályi háttér ............................................................................................................. 32
2.A választott kerettantervek megnevezése ......................................................................... 33
2.1.A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező minimális óraszámai: ..................... 44
2.2.A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 46
2.3.A kisiskolák helyzete, továbbélésének lehetőségei, összevont osztályú tanuló-
csoportok működésének módszertana .............................................................................. 47
3.Kerettantervi ajánlás az összevont osztályokkal működő kisiskolák számára .................. 48
3.1.A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében .................... 50
3.2.Összevont óratervek típusai........................................................................................ 51
3.3.A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályai ..................... 54
4.A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............................. 57
4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 57
4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................... 58
4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 58
4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................... 58
4.5.A mindennapos testnevelés megvalósításának a módja ............................................. 59
5.A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................... 59
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
3
6. Projektoktatás ................................................................................................................... 60
7.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................................... 61
8.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ....... 61
9.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .................. 65
10.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...................................... 66
11.Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés elvei ................................................. 66
12.A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................ 68
13.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása ...................................................... 71
13.1.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása .............................................. 72
13.2.A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek
számára: ............................................................................................................................ 73
13.3.Az SNI tanulók nevelésének és oktatásának elvei: .................................................. 75
13.4.A fejlesztés alapelvei, feladatok ............................................................................... 76
14.A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása .......................................................... 79
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
4
Bevezető
Iskolánkban a nevelő-oktató munka a Pedagógiai Programunk alapján folyik. A Pedagógiai
Programunk iskolánk stratégiai terve, amely az intézményben működő évfolyamok számához
kapcsolódva határozza meg a nevelő-oktató munka céljait, feladatait és tevékenységeit. A
Pedagógiai Programunk tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák
meg:
A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
A 20/2012. EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)
számú EMMI rendelet
Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2017. évi LXX. törvény.
Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény
Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam
végéig tart.
Szakaszai:
- bevezető /1-2. évfolyam/
- kezdő /3-4. évfolyam/
- alapozó /5-6. évfolyam/
- fejlesztő /7-8. évfolyam/
Helyzetelemzés
Csobaj, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik kisközsége, a Taktaközben található. A
kisközségben élők száma jelenleg 675 fő. Hozzánk legközelebb eső kisebb városok, Tokaj és
Szerencs.
Az iskola 1970-ben épül körzeti iskolának, majd 1989-ben került átadásra a
tantermekkel, tornateremmel felújított épület együttes. Tágas udvarrésszel rendelkezik az
intézmény, amely alkalmas a tanóra közi szünetek szabad levegőn való eltöltésére, szabadtéri
testnevelés órák megtartására, szabadtéri játékok szervezésére, lebonyolítására.
Az iskolai osztálytermek megfelelő feltételeket biztosítanak a diákok számára az
ismeretszerzés, ismeretelsajátítás folyamatához. Természettudományos, művészeti oktatáshoz
kapcsolódó szaktantermünk nincs, ám a tantárgyi szakszekrényekben minden eszköz a
rendelkezésünkre áll a tanításhoz, így gyermekeink nincsenek hátrányban a városi iskolákban
tanulókkal szemben. Az informatika órákat jól felszerelt teremben töltik diákjaink, ahol az
adott osztály minden tanulója számára biztosítva van az oktatáshoz szükséges számítógép. A
tornatermünk nagy, jól felszerelt, ahol minden feltétel biztosítva van a gyerekek mozgásának
fejlesztéséhez. Kialakításra került az intézményen belül egy klubhelyiség, mely kiscsoportos
közösségi programok színtere. Rendelkezésünkre áll kiscsoportos fejlesztő foglalkozáshoz 2
helyiség.
Intézményünkben általános iskolai, nyolcosztályos képzés folyik. Az iskola
gyermeklétszáma az elmúlt években csökkenésnek indult, melynek oka összetett. Az elmúlt
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
5
időszakban a lakosság egy része elvándorolt; csökken a gyermekszületések száma kis
falunkban, illetve sajnos a szülők egy része a városi iskolákat részesítik előnyben, vállalva a
bejárás és utaztatás nehézségeit gyermekeik számára.
A tanulóközösségek létszáma alacsony, ám ennek az előnyét a tanítás folyamatában
lehet és kell kihasználni. Ennek köszönhetően több időt tudunk egy gyerekre fordítani oktatás
és képességfejlesztés szempontjából. A tanulók viselkedését, magatartását könnyen szem előtt
tudjuk tartani. Iskolánkban aránytalanul sok a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési,
magatartásbeli, tanulási problémával küszködő tanuló. Feladatunk e tanulók feltérképezése az
iskolába lépés kezdetén, illetve a hátrány kompenzálása fejlesztő, felzárkóztató
foglalkozásokkal. Ugyanakkor fel kell tárnunk a tehetséges tanulókat, oda kell figyelnünk a
tehetséggondozásra is.
A község hátrányos helyzetű, ebből következik, hogy az iskolába járó tanulók nagy
része is hátrányos helyzetű. A legtipikusabb hátránytényezők a szegénység, a
munkanélküliség, a szülők alacsony fokú iskolázottsága. A családok jelentős hányada nagyon
alacsony jövedelemmel rendelkezik, a létminimum szintjén él.
Tanulóink között jelentős neveltségi szintkülönbség mutatkozik, a gyerekek jelentős
része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Ezért is tartjuk fontosnak egy odafigyelő,
serkentő környezet megteremtését, ahol minden egyes gyermek a képessége szerinti legtöbbet
tudja „kihozni magából”.
Iskolánkban nemcsak a tanulólétszám, hanem a tantestület is kis létszámú, így
családias légkörben tudunk dolgozni, az iskolában, órákon, szünetekben történt dolgokat
mindig megbeszéljük, konzultálunk. A szakos ellátottság azonban az intézményünkben sajnos
nem minden esetben megoldott.
Az iskola és óvoda között szoros együttműködést alakítottunk ki a neveltségi
hátrányok csökkentése, az egészséges napirend kialakítása, az érzelmi intelligencia növelése
érdekében. Hatékonyan működünk együtt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
területi családgondozójával, a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival.
Gondot fordítunk az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítására, a
veszélyeztetettség csökkentésére. A védőnő közreműködésével rendszeres előadásokat,
beszélgetéseket szervezünk tanulóinknak.
Célunk, hogy a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget, a kialakult
hátrányok csökkenjenek.
Az általános iskolában 8 évfolyamon 8 osztály működik. A létszámok miatt az alsó
tagozaton összevont osztályok vannak. Az iskolában integrált oktatás keretében tanítják a
fejlesztő felkészítésre szoruló, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
6
I. Az iskola nevelési programja
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,
feladatai, eszközei, eljárásai
1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az
oktatás a nevelés része.
Alapelvek:
- A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek
oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal,
technikával és informatikával a fiatal ember személyes szabadságát kell szolgálni.
- Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában.
- Tiszteletbe kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket.
Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el.
- Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így
tudhatják a velük szembeni elvárást.
- A fiatalok a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza,
munka szeretetére és megbecsülésére kell nevelni.
- Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása.
- Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni.
- A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az
ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti
kincsek és az épített örökség megbecsülése.
- Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók
alapkészségeit.
- Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell
megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek.
- Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományikra
vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű
műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban.
- Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni.
- Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása.
- A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani
kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására.
- Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-,
magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére.
- Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk
életében.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
7
1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai
Célok, feladatok:
- Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő
fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. Az intézmény
az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos
nevelési igényű tanulók számára is.
- A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az
egésze életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes
használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése.
- Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszára kidolgozott
tanterv szerint.
- Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bővítése, digitális kompetenciák
fejlesztése
- Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző
fiatalok nevelése.
- Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép
kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszony-
rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvésformákban.
- Az egészséges életmód legfontosabb szabályainak megismertetése (egészséges
táplálkozás, rendszeres testmozgás, testi-lelki higiéné), szokásrendszer kialakítása
- Kiemelten fontos feladat: A felsorolt értékek elérése, és a célok megvalósításának
elősegítése. Ezt szolgálják
- a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek,
- az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres értékelés,
- iskolánk pedagógusai által alkalmazott korszerű nevelési módszerek.
1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet
eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok
heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói
aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai
gyakorlatból:
- A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárás rendjét minden tanév elején a munkatervben
határozzuk meg.
- Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi
fejlettségéhez, a képességekhez.
- Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek,
és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához.
- Az értékelésnek a kapott feladatok, megvalósításának módja és színvonala, a problémákra
adott válaszok minősége szerint kell történnie.
- A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az
erős és gyenge pontok felismerésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az
ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia
kialakításának.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
8
- A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése,IKT alkalmazása.
- Új, korszerű tanulásszervezési módok alkalmazása, kooperatív technikák alkalmazása.
- A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esélyegyenlőségének
javítása, IPR program intézményi alkalmazása, szegregációmentes együttnevelési
környezet kialakítása.
- Szakértői vélemény alapján a központilag biztosított órakeret felhasználásával fejlesztő,
felzárkóztató foglalkozások fejlesztése.
- A tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük
biztosítása.
- Fontos:
A tanulási technikák változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása sikeres
új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, elterjesztése a tanulói tevékenykedtetés
előtérbe helyezése és az IKT-eszközök használata, digitális készségek fejlesztése.
- Módszerek:
- A meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás,
stb.).
- A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos
módszerek, gyakorlás stb.).
- A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.).
2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő
differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel,
iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán
tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
A személyiségfejlesztés feladatait az alábbi területekre fókuszálva határozzuk meg,
összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NAT-
ban képviselt értékekkel 1és a helyi sajátosságokkal:
- Az erkölcsi nevelés
- Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
- A testi és lelki egészségre nevelés
- A családi életre nevelés
- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
- Fenntarthatóság, környezettudatosság
- Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés
- Állampolgárságra, demokráciára nevelés
- Pályaorientáció
- Gazdasági és pénzügyi nevelés
- Médiatudatosságra nevelés
- A tanulás tanítása
A kiemelt fejlesztési területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő
ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a 21.
1 http://ofi.hu/hirek-aktualitasok/uj-nat-rol
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
9
század új kihívásait megjelenítő társadalmi igényeket. A Nemzeti alaptanterv szándéka, hogy
az elsajátított tudás értékálló és használható legyen, ezért előnyben részesíti a
személyközpontú, a tapasztalati tanulásra építő módszereket és pedagógiai kultúrát.
Az új Nemzeti alaptanterv nemcsak elsajátítandó kompetenciákat, készségeket ír elő, hanem a
közműveltségi elemek meghatározásán keresztül tartalmazni fogja azt is, hogy mi minden
tekinthető ma Magyarországon közös kulturális kincsnek, a nemzedékek közötti kapocsnak,
továbbörökítendő ismeretnek.
A közös műveltséganyag meghatározása lehetővé teszi olyan tudásanyag kialakítását,
amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető, és amely elősegíti, hogy egy
társadalom tagjai egymással szót értsenek. Ez az a „közös nyelv”, amelyen a nemzedékek
párbeszéde a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható. A Nemzeti alaptanterv
egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok
és tartalmak között.Cél, hogy az oktatás a tudomány elvontságától közelebb kerüljön a
tanulók napi valóságához.
Ezen területek fejlesztéséhez az alábbi konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak:
- Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia:
- változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie,
amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni
tanulási módszerek, eljárások kialakítására.
- Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az
akaratukat.
- Figyelmet kell fordítani:
- a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítását,
- az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán
kívüli lehetőségek formájában),
- az egészséges, edzett személyiség kialakítására,
- az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés
igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek
kialakulásának megelőzésére.
- Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő
azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez:
- a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes,
cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására,
- a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére,
ápolására, megbecsülésére,
- az alapvető állampolgári jogok megismertetésére.
- A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb
eszközének kell lennie.
- A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész
személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia.
- Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,
hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb
mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes
tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
10
3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben
minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát
hatékonyan fejlesztő, a nevelési oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen
működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (20/2012 EMMI rendelet, 128 §, 1 bekezdés)
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő legfontosabb feladataink, amelyek különösen
az alábbi területekre terjednek ki:
- egészséges táplálkozás
- a mindennapos testnevelés, testmozgás
- a testi és lelki egészségfejlesztése, a viselkedési függőségek, a
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése
- a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése
- a baleset megelőzés és az elsősegélynyújtás
- a személyi higiéné
- úszásoktatás feltételeinek megteremtése 5-6.évfolyamon
Ezen cél és feladatok megvalósulását szolgálja iskolánk komplex egészségnevelési programja,
amely jelen pedagógiai programunk mellékletét képezi.
4.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az ember társas lény, közösségre van szüksége. Az iskolára, ahol a gyerek ideje nagy részét
tölti, óriási szerep hárul.
Konkrét feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatosan:
- A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait.
- A közösségben találja meg az igazi helyét, tanuljon meg engedelmeskedni,
alkalmazkodni.
- Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni, tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére
megoldására.
- Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse.
- Tapasztalja meg, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a
személyisége formálódásában.
- Fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész
magatartást.
- Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb
környezet megismerését, a hazaszeretetet.
- Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására
4.1. Közösségformáló csoportok
Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése,
felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el
attól a közösségtől, amelyben él és tevékenykedik.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
11
a) A kortárs csoport
A kortárs csoport:
- lehetőséget ad az én-érvényesítésre,
- biztosítja a valakihez tartozás érzését,
- emocionális biztonságot nyújt.
Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül
közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető
feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása.
b) A család
A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza,
formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális
kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani.
c) Az iskolai közösség
A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti.
Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a
diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket
szervező tanárokra.
d) Az osztályközösség
Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az
életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel
a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben
tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között
kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.
Az osztályközösség feladata:
- valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,
- az egyéni értékek felismerése,
- egymás tiszteletben tartása,
- egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,
- a másság elfogadása, a tolerancia,
- társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,
- mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.
A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe van az osztályfőnöknek.
4.2. Közösségformáló tevékenységek
A közösség fejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli
foglalkozásokon is a közösség formálására törekedni. Aki részt vesz ebben a feladatban az
elsősorban a pedagógus, aki megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával példaként áll a
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
12
diákok előtt, s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért
rendkívül fontos, hogy a tantestület is igazi közösséggé váljon.
Tanítási órán kívüli tevékenységeink:
- rendszeres tanórán kívüli tevékenységek:
- sportkör (DSK) felső tagozat részére
- tömegsport alsó tagozat részére
- felvételi előkészítők /kompetenciamérésre felkészítés matematika és magyar
tantárgyakból
- báb-, kézműves szakkör
Iskolánkban a meghirdetett szakkörökre tanév elején az osztályfőnököknél lehet jelentkezni.
A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri
foglakozásokon való részvétel kötelező.
- alkalmanként szervezett foglalkozásaink:
- osztálykirándulások – tanulmányi kirándulások
- üzemlátogatások
Iskolánk alacsony létszáma miatt, kirándulásainkat nem osztályokra lebontva szervezzük meg,
hanem alsó illetve felső tagozatos tanulmányi utakat határozunk meg az alábbiak szerint:
alsó tagozat: - Tokaj és környéke
- Miskolc- Lillafüred – Diósgyőr
- Nyíregyháza – Sóstó (falumúzeum, Állatkert)
felső tagozat: -Sárospatak
- Eger
- Debrecen - Hortobágy
- Budapest
- rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli tevékenységeink:
hagyományőrző tevékenységek:
- október 6. (megemlékezés osztálykeretben)
- október 23. (ünneplés községi szinten)
- december 6. (mikulás az iskolában)
- karácsonyi műhely és karácsonyi ünnepség
- farsangi jelmezbál
- a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (iskolai
- március 15. 1848-as megemlékezés (iskolai, községi)
- április 16. a holokauszt áldozatainak emléknapja (osztálykeretben
- húsvéti projekt
- Nemzeti összetartozás napja
- gyermeknap
- 8. osztályosok ballagása
tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások:
- iskola pszichológus bevonásával személyiség fejlesztés (önismeret)
- korrepetálások (alsó tagozatosoknak)
- felzárkóztató órák (felső tagozatosoknak)
- kis csoportokban történő fejlesztések
diákönkormányzat:
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
13
Tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő
segíti. Az alábbi rendezvényeket szervezi:
farsang
DÖK nap
tanulószobai foglalkozások:
A pedagógus a részvevő tanulók számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti
a tanulási nehézségek leküzdését.
versenyek, vetélkedők:
- házi versenyek (mesemondó, versmondó, helyesírási)
- kistérségi szintű versenyek
- idegen nyelvi akadályverseny (Tokaj)
- helyesírási verseny (Taktabáj)
- Szomszédolás (Tarcal)
- műveltségi vetélkedő (Bodrogkeresztúr)
- Kiss Attila olvasottsági verseny (Szerencs)
- Rákóczi történelmi vetélkedő (Tokaj)
- játékos sportvetélkedő (Csobaj)
A versenyekre, vetélkedőre való felkészítést a szaktanárok végzik.
szabadidős foglalkozások:
- túrák (Zemplén-hegység, Bükk-hegység)
- kerékpártúrák
- mozi látogatások
- színházlátogatások
- múzeum látogatások
- klubdélutánok – játék délutánok
- játszóházak
- kézműves foglalkozások
- projekthét programjai
hit és vallásoktatás:
Iskolánkban Etika/hit,erkölcstan tantárgyi órakeretben római katolikus és református
hitoktatás folyik, amelyeket a területileg illetékes egyházak képviselői látnak el. A
részvétel a tanulók számára a jelentkezés után kötelező.
4.3. Új tanuló érkezése az osztályba
Ha új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani a következőkre:
1. a tanuló megfigyelése, megismerése
2. a tanuló személyiségének megismerése
− egyéni beszélgetések
− a tanuló magatartásának megfigyelése osztályközösségben
3. a tanuló tudásszintjének megállapítása
Tanítási órákon a nevelő fokozottabban figyeljen az új tanulóra!
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
14
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka
tartalma, az osztályfőnök feladatai
A pedagógus legfontosabb feladata: a tanulók személyiségének, képességeinek tárgyi
tudásának folyamatos fejlesztése, beilleszkedés segítése. A pedagógusok feladatainak
részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.
5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai
A pedagógus feladatai:
- a tanítási órákra való felkészülés,
- a tanulók dolgozatainak javítása,
- a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
- a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
- (különbözeti), osztályozó vizsgák lebonyolítása,
- kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
- a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
- tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
- felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
- iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
- osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
- az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
- jelzőrendszeri tevékenység a tanuló helyzetére,állapotára vonatkozóan,
- szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
- aktív részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
- részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
- a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
- tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
- iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
- részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
- tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
- iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
- szertárrendezés,a szakleltárak elkészítése és szaktantermek (könyvtár, informatikai
terem) rendben tartása,
- osztálytermek (aulák) rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököket az igazgató bízza meg minden tanév szeptemberében, elsősorban a
felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az osztályfőnök feladatai, hatásköre: - A helyzetelemzés, szociometria elkészítése, az osztályfőnöki munkaterv összeállítása.
- Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája
során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
- Segíti a tanulóközösség kialakulását.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
15
- Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az
osztály szülői munkaközösségével.
- Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
- Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
terjeszti.
- Szülői értekezletet tart.
- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése ellenőrzése, félévi
és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással
kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
- Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
- Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.
- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.
- Órát látogat az osztályban.
- Kirándulást, szabadidős tevékenységet szervez az osztályában.
- A rendezvényekre, ünnepekre aktívan felkészíti osztálya tanulóit.
6.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
tevékenység helyi rendje
Minden gyermek rendelkezik bizonyos képességekkel, az iskolának pedig az a feladata, hogy
neveljen, tanítson, a hozott érzékszervi, mozgásszervi illetve érzelmi sajátosságokra építse a
tudásátadás folyamatát, a meglevő képességeket és készségeket továbbfejlessze, a kapott
tehetséget, kibontakoztassa. Azok, akik nem képesek megbirkózni, teljesíteni a hagyományos
iskolai környezetben, egyéni fejlesztéssel többletpedagógiai munka biztosításával kapják meg
a lehetőségeik kibontakoztatásához szükséges körülményeket.
E meghatározásból eredően a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknak az alábbi két csoportját
különböztetjük meg:
a) különleges bánásmódot igénylő tanulók:
- sajátos nevelési igényű tanuló
- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló
- kiemelten tehetséges tanuló
b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló
6.1.A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása
Sajátos nevelési igényű: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság
szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum
zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. (Nkt. 4. § 23.)
Az SNI tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő
pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igény
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
16
jogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői
bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (Nkt. 47. § 1.)
A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb
mértékű differenciálást és speciális eljárások alkalmazását illetve kiegészítő fejlesztő,
korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások
alkalmazását teszi szükségessé.
Az ezt részletező fejlesztő program a helyi tanterven belül jeleni meg, és az integrációt segítő
SNI gyermekek fejlesztésére nevelésére irányul.
6.2.A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai
tevékenység
Beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges
bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az
életkorhoz viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási
magatartás szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá
személyiség fejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos
nevelési igényűnek. (Nkt. 4. § 2.)
Nagy arányba kerülnek iskolánkhoz, olyan tanulók, akik beilleszkedési, magatartási zavarral
küzdenek, amelyhez az esetek nagy részében figyelemzavar, tanulási illetve részképesség
zavar társul. Ezek a gyerekek legtöbbször ép intellektusúak, mégis a felmerülő problémák
kezelése nagy terhet jelent a családoknak. Indokolt tehát, hogy a kezelésére megfelelő
segítséget várnak az iskolától.
A Nkt. törvény kimondja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak
megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak
megfelelő ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálati
intézményhez fordulhassanak segítségért.
Az általános iskolaköteles megszervezni a tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok
engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a beilleszkedési, tanulási nehézség
magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára a differenciált fejlesztést
biztosító 1-3 fős foglalkozásokat. (Nkt. 27.§.5.)
Az esetek jellemzői:
- túlmozgékonyság disszociális irányú fejlődés
- hangulat-ingadozás olvasás-írás zavar
- ingerlékenység ügyetlen, rossz mozgás - agresszivitás iránytévesztés
- fáradékonyság hallási-figyelem rossz
- figyelemzavar teljesítmény-ingadozás
- befolyásolhatóság
- disszociális irányú fejlődés
- hangulat-ingadozás olvasás-írás zavar
- ingerlékenység ügyetlen, rossz mozgás
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
17
- agresszivitás iránytévesztés
- fáradékonyság hallási-figyelem rossz
- figyelemzavar teljesítmény-ingadozás
Segítő pedagógiai tevékenységeink:
- egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése
- felzárkóztató órák, egyéni foglalkozások egyéni fejlesztési tervek alapján
- mozgáskoordináció fejlesztése
- tanulószoba
- iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata
- a pedagógusok és tanulók segítő, személyes kapcsolata
- a szülők, családok nevelési gondjainak segítése
- családlátogatások , feljegyzés készítése, jelzőrendszer működtetése
- szükség esetén a rászoruló gyermekek szociális támogatására javaslat
- logopédus
- pszichológus
- fejlesztő pedagógus
- képességvizsgáló bizottság szakmai szolgáltatásának igénybe vétele
- szoros kapcsolat óvodával, iskolaorvossal, védőnővel, pszichológussal,családsegítővel
Törekedni kell arra, hogy:
- a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek
során,
- olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken
keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége,
- felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek,
- minél könnyebb legyen az óvodából iskolába, alsó-, felső tagozat, általános iskolából
középiskolába között az átmenet.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélék lehetnek. Ebből következik, hogy a kezelés
módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.
Nagy arányba kerülnek iskolánkhoz, olyan tanulók, akik tanulási nehézségekkel küszködnek.
A Nkt. törvény kimondja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak
megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak
megfelelő ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálati
intézményhez fordulhassanak segítségért.
A tanulási kudarcot leggyakrabban előidéző okok:
- hiperaktivitás,
- szorongásos magatartás,
- térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése)
- mozgáskoordináció zavarai,
- a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia),
- antiszociális cselekedetek,
- alacsony önértékelés,
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
18
- emlékezés zavarok,
- a logikus gondolkodás problémái,
- a spontán kíváncsiság hiánya.
Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási
nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységeink:
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
- az egyéni foglalkozások,
- a felzárkóztató foglalkozások,
- az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
- továbbtanulás irányítása, segítése,
- pályaorientáció,
- a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.
A pedagógus alapvető feladata, hogy a rábízott gyermekeknek az ismereteket tárgyilagosan
sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten
tanulócsoporthoz igazítva szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanuló tevékenységét.
Fontos szempont a kudarcok megelőzése. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi,
hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.
Iskolánk a rehabilitációs órakeretből egyéni és kiscsoportos fejlesztéseket biztosít.
A foglalkozások felépítése személyre szabott, egyéni fejlesztési ütemterv alkalmazásával
történik. Az azonos problémával küzdő tanulók kis csoportokba szerveződve vesznek részt a
foglalkozásokon. 3-6 fő hatékonyan fejleszthető heti 1-2 órában. A foglalkozások játékosan,
az életkornak, a fejlettségnek megfelelő nehézségi fokozat megtartásával folyjanak.
Cél, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a foglalkozásokon, a szívesen, jó kedvvel végzett
munka eredményessége mérhető.
A fejlesztés függ a tanuló értelmi fejlettségétől, és a fejleszthető képesség szintjétől. A
foglalkozások során fontos szempontjaink:
- szorongás oldása,
- figyelemzavarok korrekciója,
- a mozgás és észlelés teljes körű fejlesztése
- tájékozódás a testen, testtudat kialakítása
- figyelemfejlesztés, reakció idő csökkentése,
- nyelvi fejlesztés, szókincsbővítés,
- alaklátás, formaállandóság, nagy mozgások, bal-jobb irány, finommozgás
- koncentrációfejlesztés,
- empátia, tolerancia fejlesztése.
6.3.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen
tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
19
Kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti
általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és
felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (Nkt. 4. § 13.)
Az általános iskolaköteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok
engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására szolgáló
differenciált fejlesztéseket.
Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy
megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről.
E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt.
A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében:
- a korai felismerés,
- a tehetségek számbavétele,
A tehetséggondozás szervezett formái:
- tanórai
- tanórán kívüli
- egyéb
A tanórán belüli tehetségfejlesztés területén végzett tevékenységeink:
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
- a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés,
- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni
vagy csoportos használata,
- a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal,
- személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak
alkalmazása,
- a viselkedéskultúra fejlesztése.
A tanórán kívüli tehetségfejlesztési tevékenységeink:
- versenyek, vetélkedők (szaktárgyi, sport, kulturális,informatikai, műveltségi stb.),
- a kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók
megfelelő fejlesztéséről,
- iskolai sportkörben: labdarúgó bajnokságok,
- szabadidős foglalkozások (színház, mozi látogatás)
- az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (könyvtár, számítógép,
internet)
A tehetségfejlesztést segítő egyéb tevékenységeink:
A tehetség, a képesség kibontakoztatását nagymértékben segíti az IPR program, amely
nemcsak a felzárkóztatásban, hanem a tehetséggondozásban is lehetőséget nyújt. A megújuló
tanulási szervezései eljárásokat kell itt megemlíteni, amelyek alkalmazásával hatékonyabbá
tesszük a fejlesztő munkát.
- differenciált tanulásszervezés
- kooperatív technikák
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
20
- projekt módszer
- tevékenységközpontú pedagógiák
6.4.A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
A köznevelési intézmény vezetője felel a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok
megszervezéséért és ellátásáért. (Nkt. 69. § 2. f,)
6.4.1.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:
- prevenció,
- együttműködés külső szervezetekkel,
- az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása.
Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a
tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,
megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt.
Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek- és ifjúságvédelmi
intézményekkel, szakemberekkel.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az
iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve
ezzel a súlyosabbá válásukat.
Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:
- A tevékenységünk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan
hátrányos helyzetű tanulók felderítésével kezdődik. Ebben meghatározó szerepe van az
osztályfőnöknek.
- Tanév elején a tanulókat és szüleiket tájékoztatjuk a fejlesztő pedagógus személyéről,
illetve arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.
- A felderített veszélyhelyzet alaposabb kiderítésére az osztályfőnökök beszélgetéseket
kezdeményeznek, illetve családlátogatásokon vesznek részt, hogy jobban megismerjék a
körülményeket.
- Amikor a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével érkezik a gyermek, a
fejlesztő pedagógus elejétől kezdve megteszi konkrét intézkedéseit.
- Amennyiben a veszélyeztető körülmények az iskola hatáskörében nem szüntethetők meg,
úgy szakember közreműködését vesszük igénybe. (gyermekjóléti szolgálat, nevelési
tanácsadó, családsegítő központ, pszichológus)
- A prevenció fontosságára való tekintettel a tanév folyamán több alkalommal
felvilágosításokat, tájékoztatásokat szervezünk. Együttműködő partnerek ebben: védőnő,
rendőrség munkatársai, családsegítő munkatársai)
6.4.2.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Szociális hátrányok okai közül a legfontosabbak:
- nem megfelelő környezetből kerül az iskolába a tanuló
- anyagi hátrányok
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
21
Az anyagi hátrányok enyhítését szolgáló lehetőségeink:
- Ingyenes étkeztetés
- Támogatások kérése civil szervezetektől.
- Önkormányzatunk polgármesteri hivatalától kérhető segélyek, támogatások
megszerzésében támogató együttműködésünkkel (elsősorban az osztályfőnökök) segítjük
a rászoruló tanulóinkat.
- Figyelemmel kíséri a diákjóléti pályázatokat, a lehetőségekre felhívjuk tanulóink
figyelmét, a pályázatok elkészítésében segít az osztályfőnök.
- A szülőket tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, taneszközökről amelyekre a következő
tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető
tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola
milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (Nkt. 9. § 3.)
6.4.3.A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató
felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR)
Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket
mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék:
- Minden tanköteles korú gyermek integrált keretek között nevelődjön.
- Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához.
- Az otthonról hozott tudást, kultúrát, vallást minden gyermek értékként képviselheti.
- Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit.
- A szülő, a család, (mint partner), résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a
- családiskola- gyerek közötti kommunikáció.
- Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk.
- Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos
- együttműködése.
- Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk.
- Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai,
- módszertani repertoárjukat
Konkrét céljaink:
- Az integrációt segítő módszerek, programok, fejlesztések megvalósításához szükséges
feltételek megteremtése: megfelelően felszerelt terem (fejlesztő szoba)
- IKT, demonstrációs taneszközök készség-és képességfejlesztő eszközök, játékok,
képesség-kibontakoztató könyvek
- Sikerélményhez juttatása mind több hátrányos helyzetű tanulónak
- A kulturális hátrányuk enyhítése: színház, kiállítás, múzeumlátogatást szervezünk
- Kreativitást fejlesztő programokat szervezünk
Céljaink a multikulturális tartalmak területén:
Fő célunk a másság elfogadtatása, megismertetése, tisztelete, tudatos vállalásának
erősítése. Kölcsönös, tudatos figyelem kialakítása más kultúrák irányába. Ennek érdekében
osztályfőnöki órák keretében tartunk ilyen jellegű foglalkozásokat.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
22
Céljaink a szülővel történő kapcsolattartás terén: Erősítenünk kell a szülő-szülő közti kapcsolatokat. Ennek módjai lehetnek az osztályokon
belüli közös (gyerek, szülő, tanár) kirándulások, sportversenyek, vetélkedők.
A szülők nevelési kultúrájának segítése céljából egészségügyi-, pedagógiai-, pszichológiai
előadásokat szervezünk.
Céljaink a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer terén: A folyamatos értékelésre törekszünk. Biztosítjuk az új pedagógiai programok, tanítási
módszerek megismerését. Pedagógus tréningeket szervezünk
A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak
jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő -
különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok
ismeretében és a higiénia terén is.
6.4.4.A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek
Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan
tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a
hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásinak enyhítése. A segítésre
szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban
részesülő szülők gyermekei.
Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire:
- a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése,
- a szociokulturális hátrányok enyhítése:
- a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,
- tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb.
- felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése.
- pályaorientációs tevékenységek szervezése,
- felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről,
- tankönyvtámogatás,
- kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel,
- pályázatok figyelése,
- a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása,
- az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.
7. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak
gyakorlásának rendje
Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola
döntéseinek folyamatában. Ezt a diákönkormányzat keretei között tehetik meg.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
23
Intézményünkben minden osztály maximum 2-2 tagot delegálhat az iskolai
Diákönkormányzatba. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az
őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a
véleményezési jogot és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart az
iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai
programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. A
Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a
nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt.
A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt pedagógus szakképesítéssel rendelkező
személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg határozatlan időre.
Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki
kell kérni:
- az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
- házirend elfogadása előtt
- az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásaihoz
A véleményeket, észrevételeket minden estben a Diákönkormányzat juttatja el az
iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.
8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei részvételi jogai
gyakorlásának rendje
Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében.
a) A szülők-pedagógusok együttműködése
Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik,
elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon
követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását.
A pedagógus és szülők közötti együttműködés formái:
Szülői értekezlet feladata:
- a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása,
- a szülők tájékoztatása:
- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
- az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
- a helyi tanterv követelményeiről,
- az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
- a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
- az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
- A szülők kérdéseinek, véleményének javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az
iskola igazgatósága felé.
Fogadó órák feladata:
A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló
egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.
Egyéni kapcsolatfelvétel
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
24
Szülők közösségének részvétele az osztály életében
Nyílt tanítási nap feladata:
- a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munkájába, mindennapjaiba,
- ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását,
- tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről.
Írásbeli tájékoztató (ellenőrző , üzenő füzet) feladata:
A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő
eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.
Rendezvények
Hirdetőtábla, online közösségi oldal,weboldal
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola
igazgatóságával, nevelőtestületével.
b) A tanulók-pedagógusok együttműködése
Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek
megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában.
A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái:
- tanórai munka,
- osztályfőnöki óra,
- közösségi programok,
- egyéni beszélgetések,
- diákönkormányzat, diákparlament,
- kérdőívek, vizsgálatok.
c) Az intézmény és partnereinek együttműködése
Cél, hogy az intézményt segítő szervezetekkel jó partnerei kapcsolatot építsünk ki és segítsük
egymás munkáját.
Az iskola partnerei:
Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervekkel:
- a fenntartó és működtető Szerencsi Tankerületi Központ
(az igazgató napi kapcsolatban áll a tankerületi igazgatóval, folyamatosan tájékoztatja
őt a fontosabb történésekről, a problémákat felveti közös megoldást várva attól,
beszámolási kötelezettsége van (félévkor,évvégén beszámol a tanév történéseiről a
jövő évi tervekről).
- Csobaj Község Önkormányzata
- Járási Kormányhivatal, a gyermek és ifjúságvédelmi hatóságok
- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (jelzőrendszer működtetése)
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
25
- a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó egészségügyi intézmény (orvos,
védőnő)
- Miskolci Pedagógiai Oktatási Központ
- B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Tokaji Tagintézménye
- egyéb szervezetek, civil szervezetek(,Csobajért Közalapítvány)
- művészeti iskolák (Cogito Műv.Alapiskola)
- Csobaj község óvodája
- rendvédelmi szervek (rendőrség, tűzoltóság)
- a történelmi egyházak (római katolikus, református)
- a tankerületi és szomszédos települések oktatási intézményei
A kapcsolattartás formái és módjai:
- beszámoló
- közös értekezletek tartása
- szakmai előadásokon és megbeszélésen való részvétel
- módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása
- közös ünnepélyek rendezése
- intézményi rendezvények látogatása
- hivatalos ügyintézés telefonon, levélben
- iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató megállapodásban
szabályozottak alapján
- esetmegbeszélések, családlátogatások
- prevenciós előadások
- problémamegoldó konzultációk
9.A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
- osztályozó vizsgákra
- különbözeti vizsgákra
- javítóvizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
26
- aki osztályozóvizsgára jelentkezik
- akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít
- akit a nevelőtestület határozatával javító vizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és
ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületi tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához ha:
- felmentették a tanulói foglalkozásokon való részvétel alól,
- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben,
illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyenek eleget
- Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen (az Nkt.
5. § (1) bekezdés b)pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban) a kétszázötven
tanítási órát meghaladja é a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
- A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló
igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola
eleget tett a törvényben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló
teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel
folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a
meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető,
félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 20/2012 EMMI rendelet 51.§.(8.bek).
A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. A mindennapos iskolába
járás alól felmentett/(magán) tanuló osztályozó vizsgáját május végén teheti le. A vizsga
időpontjáról a magántanulót 30 nappal a vizsga előtt kell értesíteni. A szükséges tananyag
kijelölése az adott szaktanár feladata.
Az osztályozó vizsga tantárgyai: Minden tantárgyból vizsgázni kell, lehet
elméleti vagy gyakorlati. Az elméleti vizsgák írásban és szóban a következőkből:
- 1. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika
- 2. évfolyam: magyar nyelv , magyar irodalom, matematika, környezetismeret
- 3-4. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret
- -5-6. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv,
természetismeret
- 7-8. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv,
fizika, biológia, földrajz, kémia, informatika
A tovább haladás feltétele a helyi tantervben megállapított minimum követelmények
teljesítése.
A tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, ha átvétel útján történik a jogviszony létesítés
és a jelentkező nem azonos típusú képzésfajtából érkezik (pl. idegen nyelv különbözősége)
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
27
A különbözeti vizsgát abban az iskolában kell tenni amelyben a tanuló tanulmányait folytatni
kívánja.
A vizsga letétele az arra kijelölt időpontban.
A tanulónak javító vizsgát kell tennie, ha a tantervi követelményeket szorgalmi időben nem
teljesíti. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi
követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy
alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló
az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre
kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb
évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Csak akkor léphet magasabb
évfolyamba, ha a javító vizsgán megfelel. A tanuló minősítéséről magasabb évfolyamba
lépéséről a nevelőtestület dönt.
Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a) a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott,
b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból
elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus
15-étől augusztus 31- ig terjedő időszakban tehet.
A vizsgabizottság összetétele:
Elnök: az adott intézmény igazgatóhelyettese
Tagjai: az adott tantárgyból buktató nevelő és az adott tantárggyal azonos vagy hasonló szakú
nevelő
A tanulót és szüleit a javítóvizsga időpontjáról 15 nappal előtte értesíteni kell.
Az osztályozó, javító különbözeti vizsga jegyzőkönyvét iktatottan irattárban kell tárolni.
A vizsgák során különös tekintettel kell lennünk a sajátos nevelési igényű valamint a
beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében az alábbiakra:
A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó
szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján
a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb
harminc perccel meg kell növelni,
b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott
segédeszközt használja,
c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
28
d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.
- Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket,
tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam
megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi
büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.
- Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi
követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást
kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon
folytathatja.
- Az évfolyam megismétlése –kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét
és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát –nem tagadható meg
abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére
az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett
tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Híd program keretében
folytathassa.
- Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot
megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési
évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt
iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi
osztályzatok alapján kell dönteni. 20/2012.EMMI rendelet 77.§.
10. A felvétel és az átvétel az Nkt keretei között
A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel
útján keletkezik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, ettől kezdve gyakorolhatja a
tanuló az őt megillető jogait.
Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.
- Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található
- Ha az általános iskola a felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél
előnyben kell részesíteni a HHH gyerekeket, tanulókat.
- Megszűnik a tanulói jogviszony, ha
- a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján
- az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján
- a kizárás az iskolából fegyelemi határozat jogerőre emelkedésének napján
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
29
- az iskola igazgatója felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszony létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz, melyről a szülőt értesíti
(megalapozó indoklással)
- az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes Kormányhivatalt, ha körzeten kívüli gyermeket vett fel.
A tanuló átvétele
- a tanév során bármikor, ha nem jár iskolatípus változtatással.
- ha nem azonos képzés volt, különbözeti vizsga szükséges.
- az iskolába felvett tanulót az iskola tartja nyilván. az iskola kivezeti a
nyilvántartásból azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya megszűnik.
Felvétel középiskolába:
Az általános iskolai tanulók esetében a felvételi lap kitöltésével az általános iskola szervezi
meg. A felvételi lapokat az általános iskola a KIFIR rendszerben állítja elő és megküldi a
felvételt hirdető középfokú iskolába valamint a Felvételi Központba.
- A kiskorú felvételi lapját mind a két szülő írja alá
- A jelentkező több jelentkezési lapot nyújthat be
- A tanulói adatlapon fel kell tüntetni az összes jelentkezési lapok számát és a meghatározott rangsort.
11.Elsősegély nyújtási alapismeretek
Az elsősegélynyújtás célja:
- Az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot miatt azonnali ellátás biztosítása, míg a szakszerű orvosi ellátás megérkezik. Ez egy megelőzés mindaddig, amíg az
orvosi segítség megérkezik. Az elsősegélynyújtás eszközei, fogásai egyszerű
elméleti és gyakorlati ismeretekből áll, mely ismereteket- korosztályoknak
megfelelően- mindenkinek ismernie és tudnia kell. Ezeknek az ismereteknek az
oktatását már az általános iskolában el kell kezdeni.
- Az elsősegélyt bárki nyújthatja, - ha az alapvető ismeretek birtokában van, határozottan segíteni tud, kellő önfegyelemmel rendelkezik, ezt a két követelményt
pedig minden tanulónak el kell sajátítania.
- A segíteni akarás ellenére számos hiba fordul elő az izgatottság, a tájékozatlanság, a sérülés valódi fel nem ismerése miatt. Ezért már az első évfolyamtól kezdődően
az alapvető tudnivalókat meg kell ismertetni a tanulókkal illetve elvárható, hogy
ezeket az ismereteket a mindennapok során alkalmazni is tudja. Számos
műveltségi terület foglalkozik ezekkel a tudnivalókkal, de a gyakorlat mégis azt
bizonyítja, hogy „éles” helyzetekben a tehetetlenség dominál. Életet menteni,
egészséget megóvni azonban a helyszínen kell! Annak kell tudni elsősegélyt
nyújtani, aki éppen jelen vagy közel van.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
30
- A segíteni akarás, a jó szándék azonban ehhez kevés! A korszerű elsősegély nyújtási ismereteket meg kell tanulni és megfelelő gyakorlással el kell sajátítani.
Életet menteni, egészséget megóvni azonban a helyszínen kell. A megfulladás, a
szívmegállás, az elvérzés és más veszélyek azonnali, perceken belüli elhárítása,
azonnali beavatkozást igényel.
- A technika az elmúlt évtizedek alatt rohamosan fejlődött, és gyökeresen megváltoztatta az emberi élet körülményeit. A háztartásokban, intézményekben,
üzemekben, a szántóföldeken, az országutakon, a közlekedésben, egyszóval a
környezetünkben, óriási megújulás történt. Ehhez viszont alkalmazkodnunk kell
kicsiktől a nagyokig. Ezért ezeket az ismereteket már az általános iskolában el kell
kezdeni de gyakorlati szintre kell hozni az ismeretek alkalmazását. Itt az iskolának
ill. az ismeretek megtanítása és a gyakorlatban történő oktatása-gyakoroltatása
fontos feladat az elkövetkezendő időszakban.
- A tanév folyamán 5x2 óra keretében a biológiát, testnevelést tanító kollégák
közreműködésével történik. A megtartott foglalkozások (biológia, testnevelés, osztályfőnöki óra) az osztálynaplóban a haladási napló részen kerülnek
regisztrálásra. A foglalkozások témái a következők:
1.) Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata - A baleseti helyszín
- Tájékozódás a baleset helyszínén
- Mentőhívás
- Az eszméletlenség vizsgálata
- A légzés vizsgálata
- Keringés vizsgálata
2.) Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása - Ellátás lépései
- A mozgás kizáró okai
- A sérült ellátása kizáró okok esetén
- Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése
3.) Légúti idegen test
- Tünetei, légúti idegen test eltávolítása
- Fekvő eszméletlen sérült esetén
- Kisgyermek esetén
4.) Újraélesztés - Halál formái
- BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS
- BLS célja, menete, mellkaskompresszió, befúvás
5.) Sérülések és ellátásuk - Sebellátás célja, szabályai
- Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk
- Szemsérülések
- Égés
- Marószer okozta sérülések
6.) Izületek, törések és ellátásuk
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
31
- Rándulás
- Ficam
- Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása
- Arckoponyacsont-törés
- Bordatörés
- Medencecsonttörés
- Gerinctörés
- Végtagtörés
7.) Agyrázkódás, sokk - Tünetei, ellátása
- Kiváltó okok, tünetei, ellátása
8.) Mérgezések - Gyógyszermérgezés
- Benzinmérgezés
- Sav-lúg mérgezés
- Kimentés gáztérből
9.) Sérültek kimentése vészhelyzetekből - Kimentés vízből
- Kimentés áramkörből
- Kimentés veszélyes anyagot szállító járműből
10.) Rosszullétek és ellátásuk - Ájulás
- Epilepszia
- Alacsony vércukorszint
- A felsorolt ismeretek, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, mindenki számára fontosak. Az elméleti anyagot ill. a gyakorlati feladatokat, fajsúlyuknak
megfelelően kell az évfolyamokra lebontva megvalósítani az általános iskolában.
Erre időt kell fordítani ill. a pedagógiai program része kell, hogy legyen.
- Az iskolának fontos feladata a pedagógusok ilyen irányú továbbképzéséről való gondoskodás, akár helyben, külsős szakember irányításával.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
32
II. HELYI TANTERV
1. Jogszabályi háttér:
- 2011.évi CXC. tv. a Nemzeti köznevelésről
-20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézetek névhasználatáról
-110/2012.(VI.4.) Korm.rendelet-a Nemzeti alaptanterv kiadásáról
-A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló51/2012. (XII. 21.) EMMI
rendelet
- a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r.
-23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról
Helyi tantervünk alapjának a Nemzeti Alaptantervet és a 2011. évi CXC törvény a Nemzeti
Köznevelésről előírásait tekintettük. Szem előtt tartottuk az iskola pedagógiai alapelveit,
alapvető céljait, legfontosabb feladatait, funkcióit.
4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Osztály- és csoportlétszámok
A B C D
1 Intézménytípus/Oktatási forma Osztály- és csoportlétszámok
2
minimum maximum átlag
5 Általános iskola 1–4. évfolyama 14 27 23
6 Általános iskola 5–8. évfolyama 14 27 23
5. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Intézményvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai
foglalkozásainak száma)
A B C D E
1 Intézménytíp
us
legalább 450 fő
gyermek-,
tanulólétszám
200–449 fő
közötti gyermek-,
tanulólétszám
50–199 fő közötti
gyermek-,
tanulólétszám
50 fő alatti
gyermek-,
tanulólétszám
3 Általános
iskola
2 4 6 8
Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető,
tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető
heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)
A B C D E
1 Intézménytípus
legalább 450 fő
gyermek-,
tanulólétszám
200–449 fő
közötti gyermek-,
tanulólétszám
50–199 fő közötti
gyermek-,
tanulólétszám
50 fő alatti
gyermek-,
tanulólétszám
3 Általános
iskola
4 6 8 10
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
33
2.A választott kerettantervek megnevezése
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete2
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam
Célok, feladatok
Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben
óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés, valamint a tanulás iránti érdeklődést és
nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai
tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok,
majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti
vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának
folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas
tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és
alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki.
Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és
kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a
felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és
gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való
részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez.
Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva
elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a
tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a
csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól
eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak.
A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel
és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a
tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor,
valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök
kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési
szükségleteit tekinti irányadónak.
Fejlesztési területek – nevelési célok
Az erkölcsi nevelés
A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a
hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok
elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan
viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő
szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy
hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes
2 letöltés:2017.08.21. http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
34
elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket,
műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását
segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések
készítése).
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit
egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát.
Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és
követi a közösségi hagyományokat.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A
közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja
a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő
szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának
megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó
felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát.
A családi életre nevelés
A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a
családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat.
Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi
szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját
feladatait napi rendszerességgel elvégezze.
A testi és lelki egészségre nevelés
A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és
felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel
egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete
igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az
egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás)
megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének.
Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal stressz- és
feszültségoldó technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például
reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos,
otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó
tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit,
tapasztalatait.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott
helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein.
Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja
tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak.
Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása
alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
35
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak
megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat,
tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan
változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az
ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne
környezete értékeinek megőrzésére
Pályaorientáció
A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének
zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző
foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma
tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai
műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre
vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a
pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei
arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek
gyerekek.
Médiatudatosságra nevelés
A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a
televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő
szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban.
A tanulás tanítása
A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a
tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül
az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az
önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés
Anyanyelvi kommunikáció
A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni
szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi
élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud
fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő
olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés
és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt.
Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és
értelmezésére.
Idegen nyelvi kommunikáció
A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más
országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés
nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli
kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő
dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
36
Matematikai kompetencia
A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben
és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti
kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű
méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult
matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud
fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét,
felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.
Természettudományos és technikai kompetencia
Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése
iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű
törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket
végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon
használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását,
a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és
törekszik a helyes magatartásminták követésére.
Digitális kompetencia
Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik
az IKT-eszközök irányított használatára (pl képek, információk keresésére, rövid szöveg
létrehozására, továbbítására).
Szociális és állampolgári kompetencia
Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással
együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a
közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet
megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés
kialakulásához.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl.
háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle
út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy
felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes
előre látni cselekedetei egyes kockázatait.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását,
elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra,
ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos
improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt,
elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére.
A hatékony, önálló tanulás
A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás
iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel
képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a
sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
37
szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.
Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2. melléklete3
Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam
Célok, feladatok
Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos
szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan
pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész
személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás
és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos
más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is
az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás
fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók
gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6.
évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8.
évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző
gondolkodás fejlesztése.
Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt
neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű,
motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és
tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő
továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő
szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést.
Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését
támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes
tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való
részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati
tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek
megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak,
önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és
feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a
feladat- és problémamegoldáshoz.
Fejlesztési területek – nevelési célok
Az erkölcsi nevelés
A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre
törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden
körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más
társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló
erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a
társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és
3 http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
38
véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló
megérti a normakövetés fontosságát.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az
ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb
közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó
műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez
való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és
szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a
hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és
ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet
fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri,
hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy
magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet
beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai
kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus
technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés
képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában
alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári
jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel.
Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben
való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség
jobbítását szolgálják.
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és
egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis
cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz
és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok
természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a
személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések
egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő
jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni.
Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos
előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.
A családi életre nevelés
A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat,
megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai
funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során
előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni.
A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot.
Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel
kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről,
ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten
ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
39
A testi és lelki egészségre nevelés
A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a
tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait,
majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás
és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan
kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan
kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az
aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés
és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének
jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a
nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a
dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a
stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva.
Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a
környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült,
fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget
biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről,
amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és
a mindennapokban is.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges
szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és
minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél,
sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását
elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező
anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival
együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az
iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek
kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes,
újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és
energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság
fogalmát.
Pályaorientáció
A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési
körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő
ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal
kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet
felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése
között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását,
viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az
egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba.
Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a
fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
40
ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy
különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány
összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.
Médiatudatosságra nevelés
A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik
elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes
mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak
megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió
elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy
magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai
érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.
A tanulás tanítása
A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével
hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény,
csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult
témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb
kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes
gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri
saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely
területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik
ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő
fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés
Anyanyelvi kommunikáció
A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint
újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú
szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott
szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és
elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a
szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű
szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és
értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom
műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható
és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes
rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb
szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában,
törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges
interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására.
Idegen nyelvi kommunikáció
A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami
tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése
mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi
kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a
tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
41
mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi
szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan,
világosan beszél és segítőkész.
Matematikai kompetencia
A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben
egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati
összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására.
Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek
összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű
algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján
az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok
megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.
Természettudományos és technikai kompetencia
A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb
technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza
az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és
megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind
önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is
tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre
önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi
tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően
végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a
környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések
meghozatalára.
Digitális kompetencia
A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető
számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a
tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb
biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által
biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A
megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani
prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi
portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus
kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális
kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó
tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.
Szociális és állampolgári kompetencia
A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére,
megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az
állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai
és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott
közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó
problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért,
ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes
megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni
mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
42
kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való
tartozás tudata.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései
következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező
lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként
segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a
végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és
kitartó.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus,
képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes
szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző
művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.
Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és
mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló
ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában,
alakításában is.
A hatékony, önálló tanulás
A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni,
olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan
tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes
a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A
tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit,
egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy
saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt,
támogatást kérjen.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
43
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 11. melléklete4
Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára
A Csobaji Általános Iskola heti ellátandó óráinak száma
A tanórai foglalkozások kialakítására vonatkozó rendelkezések:
2 .A tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon
Az osztály heti időkeret és a kötelező óra különbözete terhére tartható egyéb foglalkozások:
- napközi/tanulószoba
- osztálybontás
- tehetségkibontakoztatás
4 http://kerettanterv.ofi.hu/11_melleklet_sni/index_sni.html
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
44
- HH és HHH tanulók felzárkóztatása
- BTMN gyerekek számára 1-3 fős differenciált fejlesztő foglalkozások
- Egyéni foglalkozások 1-4. évfolyamon a tanuló eredményes felkészítésére vagy
magasabb évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második
vagy további alkalommal ismétel (legalább heti 2 alkalom)
- sportkör (2 x 45 perc)
- korrepetálás,fejlesztő, felzárkóztató
- szakkör
Alsós napközi: 17,5 óra/csoport/hét
Napközi-tanulószoba: 15 óra/csoport/hét
A nem kötelező időkeret felhasználása
Felzárkóztatás,fejlesztés,tehetséggondozás osztályonként heti 1 óra
Tehetséggondozás:
felvételi előkészítő/kompetenciamérés matematika 1 óra
felvételi előkészítő/kompetenciamérés magyar 1 óra
Tanórán kívüli tevékenység:
Tömegsport:
1-2.osztály: 2 óra
2-4.osztály: 2 óra
5-8.osztály (fiú): 2 óra
5-8.osztály (lányok): 2 óra
Az alsós tömegsport órákat azokra a napokra szervezzük, amelyeken nincs délelőtt testnevelés
óra, így biztosítjuk a mindennapos testmozgást. Ha a mindennapi testnevelés órakeretben
megoldott, lehetőség szerint elmaradhatnak a foglalkozások.
2.1.A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező minimális óraszámai:
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6
Idegen nyelvek 2
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
45
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 4 3 3 3
Erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 2 1
Kémia 1 2
Biológia-egészségtan 2 1
Földrajz 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Dráma és tánc/Hon- és
népismeret 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Informatika 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31
.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
46
Tantárgy megnevezése Változat
Magyar nyelv és irodalom A változat
Matematika B változat
Fizika A változat
Kémia A változat
Biológia-egészségtan A változat
Ének-zene felső tagozat A változat
Ének-zene alsó tagozat B változat
2.2.A választott kerettanterv feletti óraszám
Tantestületünk döntése alapján a szabadon tervezhető órakeretet úgy használja fel az iskola,
hogy elosztja az adott évfolyamon tanítandó tantárgyak között, azaz megemelve a tantárgyak
heti óraszámait az évfolyamon. Különös tekintettel az országos kompetenciamérésre
felkészülés érdekében az alapkompetenciát fejlesztettük-magyar nyelv és irodalom,
matematika, összevont osztályra tekintettel: környezetismeret.
A 5. évfolyamon pedig (1 óra informatika) egy olyan tantárgy beiktatása, amely az adott
évfolyamon nem szerepel ugyan de korunk digitális kompetenciáit figyelembe véve szükséges
tantárgy volt.
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő
módon emeljük meg:
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+1+1
Idegen nyelvek 0 0 0 2
Matematika 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1+1 1+1 1+1 1+1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Informatika 0 0 0 0
Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
47
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 3+1 4+1
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 3+1+1 3 +1+1 3+1 3+1+1
Erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 2 2 2
Természetismeret 2 2 0 0
Fizika 0 0 2 1
Kémia 0 0 1+1 2
Biológia-egészségtan 0 0 2 1
Földrajz 0 0 1 2
Ének-zene 1 1 1 1
Hon- és népismeret 1 0 0 0
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Informatika 0 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 0
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezett órakeret 3 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31
2.3.A kisiskolák helyzete, továbbélésének lehetőségei, összevont osztályú tanuló-
csoportok működésének módszertana
Szakmai tematika
1. Jogszabályi háttér megismertetése, törvényi keretek teszik lehetővé az összevont
osztályok létrehozását Lehetséges összevonások tervezése Mi indokolja, indokolhatja
létrehozásának szükségességét? Hogyan vonatkozik a NAT, a kerettanterv az összevont
szervezésű osztályokra?
2. Tanügyi dokumentumok:
Tantárgyfelosztás, órarend készítése, napló vezetése. Tanmenet, ciklusterv, óravázlat.
3. Tanulásszervezés:
Párhuzamos óravezetés gyakorlati megvalósítása a tanítási órákon. Közös-közvetlen és önálló
óraszervezés. Egyéni, csoportos, páros munka
4. Személyiségfejlesztés az összevont osztályokban
Napirend, munkarend, tanulópárok, közösségi nevelés, értékelés
5. A pedagógus személyisége Miben más az összevont osztályban tanító pedagógus feladata?
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
48
Célcsoport:Kisiskolák tantestületei, ahol már folyik összevont tanulócsoportos nevelés-
oktatás, vagy ilyen csoportok szervezésére kerül sor a közel jövőben.
A nevelőtestületi értekezletre a szülői munkaközösség vezetőjét, vagy tagjait is célszerű
meghívni.
A téma aktualitása:A kisiskolák fennmaradásának egyik lehetséges útja a tanulócsoportok
összevonása.
Várható eredmény: A nevelési értekezlet után az intézményvezetés, pedagógusok és szülők
megértik, hogy az összevont tanulócsoport szervezése nem jelent visszalépést a nevelő-oktató
munkában, a tanulók képességfejlesztése az osztott osztályban tanulókéval azonos, a
személyiségfejlesztés területén pedig még előnyökkel is járhat.
3.Kerettantervi ajánlás az összevont osztályokkal működő kisiskolák
számára
Célok és feladatok a bevezető és kezdő iskolaszakaszban
1-4. évfolyamon
Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető
jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra
tagolódik.
Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra.
Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az
iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja
és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés
és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének
kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok
kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát.
A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti
különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai
feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres
iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az
egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez.
A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési
prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a
teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek
való megfelelés igénye.
A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók
együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési
szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a
tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel
segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
49
tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák
összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket,
közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az
ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja
és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan
gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási
feladatok megoldásához.
A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében.
Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen
kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az
önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási
normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés
tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus
magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség
fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását.
Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását,
tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat.
Kiemelten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek
szokásostól eltérő ütemű fejlődéséből adódnak.
A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás
tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák
alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és
fejlesztési igényei az irányadók.
Értékközvetítő szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok,
ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia
nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével
olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő
információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben.
Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások
nevelésében – kitüntetett szerepe van:
- az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának,
- a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének,
- a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának,
- a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők
társadalmi és kulturális hátterétől,
- az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb
spektrumára,
- a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és
felhasználásának,
- különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk,
konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.),
- az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban
lakók sokszínűségét.
E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása
és - az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák:
- az aktív és felelős – nemzeti és uniós - állampolgári létre,
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
50
- a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és
- a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés
keretein belül.
Ilyen értékek például:
- az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség
belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a
kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti
érdeklődés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság;
- a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a
megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös
felelősség, a feladat és a munka megosztása, együttműködés, megbízhatóság, kitartás a
feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erőfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség
összefüggéseiről, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés
képessége, a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában,
önellenőrzés;
- az értékőrző magatartás jellemzői: nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája
iránt, hagyományőrzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és
veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme.
Ajánlás a tantárgyak követelményeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret
felhasználására
Az 1-4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok
Az ajánlás az összevontság körülményeinek megfelelően többféle óratervi változatot kínál,
lehetőség szerint megőrizve az első és második évfolyamon, a szabadon tervezés lehetőségét
is.
Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt:
- a köznevelési törvényben az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott
kötelező óraszámok,
- a Nat műveltségi területekre előírt százalékos időarányok,
- a testnevelés tanítására a törvényben meghatározott időkeret,
- az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer,
- választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez.
3.1.A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében
Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – alsó tagozatra
meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségi
területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
51
A Nat műveltségi területei Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom
Művészetek: (Dráma és tánc)
Informatika (Könyvtári informatika)
Magyar nyelv Magyar irodalom
Matematika Matematika
Informatika*
Élő idegen nyelv Idegen nyelv
Ember a természetben
Ember és társadalom
Környezetismeret
Művészetek
Ember és társadalom
Ének-zene
Művészetek Rajz és vizuális kultúra
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Ember és társadalom
Ember a természetben
Technika és életvitel
Testnevelés és sport Testnevelés és sport
3.2.Összevont óratervek típusai
Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2. évfolyamai számára
1. évfolyam 2. évfolyam
Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló
Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148
4/148
Matematika 2/74 2/74 2/74 2/74
Informatika
Környezetismeret 1/37 1/37 1/37 1/37
közös közvetlen
Hittan/erkölcstan
1/37
Technika és életvitel 1/37
Rajz és vizuálkis kultúra 2/74
Ének-Zene 2/74
Testnevelés 5/185
Heti kötelező óraszám
összesen 14+11=25 óra 14+11=25 óra
Évi óraszám összesen 925 óra 925 óra
Nem kötelező tanórai
foglalkozások száma 2 óra
Felzárkóztató egyéni
foglalkozás heti óraszáma 2 óra
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
52
Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 2-3. évfolyamai számára
2. évfolyam 3. évfolyam
Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló
Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/148
Idegen nyelv
Matematika 2/74 2/74 2/74 2/74
Informatika
Környezetismeret 1/37 1/37 1/37 1/37
közös közvetlen
Hittan/erkölcstan
1/37
Technika és életvitel 1/37
Rajz és vizuális kultúra 2/74
Ének-Zene 2/74
Testnevelés 5/185
Heti kötelező óraszám összesen 14+11=25 óra 14+11=25 óra
Évi óraszám összesen 925 óra 925 óra
Nem kötelező tanórai
foglalkozások száma 2 óra
Felzárkóztató egyéni foglalkozás
heti óraszáma 2 óra
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
53
Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 3-4. évfolyamai számára
3. évfolyam 4. évfolyam
Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló
Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/148
Idegen nyelv 2/74
Matematika 2/74 2/74 2/74 2/74
Informatika
Környezetismeret 1/37 1/37 1/37 1/37
közös közvetlen
Hittan/erkölcstan
1/37
Technika és életvitel 1/37
Rajz és vizuális kultúra 2/74
Ének-Zene 2/74
Testnevelés 5/185
Heti kötelező óraszám összesen 14+11=25 óra 25 16+11=27 óra
Évi óraszám összesen 925 óra 999 óra
Nem kötelező tanórai
foglalkozások száma
Felzárkóztató egyéni foglalkozás
heti óraszáma 2 óra
2 óra
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
54
Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2-3. évfolyamai számára
Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam
Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló
Magyar nyelv és irodalom 2/74 3/111 2/74 3/111 2/74 3/111
Matematika 2/74 4/148 2/74 4148 2/74 4/148
Környezetismeret 1/37 2/74 1/37 2/74 1/37 2/74
Közös közvetlen
Hittan/erkölcstan 1/37
Magyar nyelv és irodalom 1/37
Matematika 1/37
Technika 1/37
Vizuális kultúra 1/37
Ének-zene 1/37
Testnevelés 5/185
Heti Kötelező óraszám összesen
14+11=25 óra 14+11=25 óra 14+11=25 óra
Évi óraszám összesen 925 óra 925 óra 925 óra
Nem kötelező tanórai foglalkozások
2 óra
Felzárkóztató egyéni foglalkozás
2 óra
1-4. összevonását nem tervezzük
A nevelőtestület tantárgyi kerettantervek helyi adaptálásából adódó feladata
(Az egyes kerettanterveken belül a 90 %-ról 100 %-ra való feltöltés.)
Tantestületünk úgy határozott, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, helyi
jelentőségű tartalmakat, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre
álló időkeretet, az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.
3.3.A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályai
A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet: kötelező, kötelezően választandó és
szabadon választható tanítási óra (EMMI rendelet 13.§. (2.))
Iskolánkban csak kötelező és kötelezően választandó tanítási órák vannak.
Kötelezően választandó tanítási óra: Etika illetve a hit-és erkölcstan (heti 1 óra).
Felmérni május 20-ig kell, hogy melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vagy az
állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
55
3.3.1.A tanulók terhelhetőségére vonatkozó jogszabályok
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet
másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több
a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon
b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon,
c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon,
d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon.
(3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem
rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D
oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet
a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,
b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három,
c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,
da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy,
órával haladhatja meg.
9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak
alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni
b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete
különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások,
c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a
mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a
mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,
d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett
foglalkozások,
e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján
szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai
foglalkozás óraszámait.
3.3.2.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök
kiválasztásának elvei
Taneszközök
Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott
taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,
amelyeket a művelődési és közoktatási minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.
A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
56
- a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,
- az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,
amelyek több tanéven keresztül használhatóak,
- a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév
májusában szülői értekezleten) kell tájékoztatni. A szülők aláírásukkal igazolják, hogy
megtörtént a tájékoztatás. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.
A tankönyv legyen:
- a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,
- illusztrációban gazdag,
- tartós, „örökölhető”.
- Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni:
- a nyelvi helyességet,
- a gyermekek korának megfelelő stílust,
- a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését.
Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg:
a) Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a
tananyag hosszas fejtegetését.
b) Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyítő
irodalmi igényű mű, válogatás, szöveggyűjtemény, a tantárgy vagy a
tudomány történetét bemutató kiadvány.
c) Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segítő könyv.
d) Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl.szótárak,
enciklopédiák).
d) Jegyzet: tankönyvpótlóként szerepelhet, ha a tankönyv még nem készült, vagy ha a
tantárgy szakmódszertana még nem kristályosodott ki.
f) A tanulói, tanári segédletek: ezekhez tartozhatnak a szakköri füzetek, az iskolai
tehetséggondozást segítő ismeretterjesztő kiadványok, valamint tanári
segédkönyvek.
g) Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. hanglemez, dia, videokazetta, számítógéppel
olvasható ismerethordozók,IKT eszközök..
h) Feladatlap, munkafüzet.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
57
3.3.3.Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló
alapfelszerelések és eszközök.
Alapfelszerelések:
- írásvetítő,
- fali vetítővászon,
- videomagnó,
- CD lejátszó,
- a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver),
- informatikai, számítástechnikai eszközök,IKT, interaktív tábla
Az iskolai oktató-nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai
szinten) támogató eszközök.
Eszközök, felszerelések:
- Könyvtár:
- kötelező és ajánlott olvasmányok,
- oktatási segédletek,
- kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, enciklopédiák),
- pedagógiai-módszertani könyvek,
- a tananyagot kiegészítő ismeretterjesztő művek,
- tanári kézikönyvek,
- elektronikus ismerethordozók (wifi,internet, interaktív tananyagok),
- fénymásoló,multifunkciós nyomtatók
- tornaterem,
- sportudvar, stb.
.A tankönyv megrendeléseinket minden évben a hatályos jogszabály betartásával rendeljük. A
2017/18-as tanévtől a tankönyvcsomag az 1-8. osztályok számára ingyenes.
A normál tantervű 1-4. osztályok és A normál tantervű 5-8. osztályok a következő kiadók
által forgalmazott tankönyvcsaládokkal és segédkönyvekkel dolgoznak:
EKE OFI5 ( Apáczai Kiadó és Nemzedékek Tudása Kiadó átdolgozott kiadványai) és
újgenerációs tankönyvekből választanak a pedagógusok. Ezekhez rugalmas tanmenetet is
ajánlanak a pedagógusoknak.
4.A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
- Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni
fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.
- Átvezetni a kisgyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás
tevékenységeibe, a játékosság elvének megtartásával.
- játékosság és mozgásigény kielégítése
- környezeti megismerés képességének fejlesztése
5 https://portal.nkp.hu/ http://tankonyvkatalogus.hu/
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
58
- társas kapcsolatok elmélyítése
- tanítási tartalmakban elemi ismeretek közvetítése
- alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése
- feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése
- tanulási szokások kialakítása
- személyre szóló fejlesztés
4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény – elvárások
által meghatározott tanítási, tanulási folyamatok.
Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválása és tanulásszervezési
folyamat.
A gyermeki kíváncsiságra építve, motivált tanulási tevékenységekkel történő fejlesztés:
- Felelősségtudat
- Munkafegyelem
- Kitartás
- Az érzelemvilág gazdagítása
- Ismeretszerzési minták
- Feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése
- Tanulási szokások kialakítása
- Személyre szóló fejlesztés
4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozat 5.6. évfolyamán a nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai
tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek
és tudástartalmak megalapozásának folytatása.
Az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tanítás-tanulás folyamatában hangsúlyos az
érzékelésen, tapasztalatokon keresztül szerzett ismeretek elsajátítása.
- Képi gondolkodás fejlesztése
- A megszerzett készségek tovább fejlesztése
4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,
valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk
a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a
hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni,
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
59
- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív
útjának bemutatása,
- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási
technikákat és a tanulásszervezési módokat.
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a
változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,
valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium
hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre
összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák
továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az,
hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk
a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a
hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni,
- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív
útjának bemutatása,
- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási
technikákat és a tanulásszervezési módokat.
4.5.A mindennapos testnevelés megvalósításának a módja
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. §
(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:
Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből
legfeljebb heti két óra iskolai sportkörben való sportolással teljesíthető.
Az úszásoktatás bevezetése 5-6. évfolyamon tankerületi egyeztetéssel.
5.A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás
szabályai
Az intézmény külön lehetőséget nem ajánl fel a pedagógusválasztással kapcsolatban. Az
oktató-nevelő munkát a mindenkori tantárgyfelosztásban szereplő szakos tanítás
kritériumainak megfelelő beosztásban kötelező órát tanító pedagógus látja el.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
60
6. Projektoktatás
A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű
probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex
módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az
egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés
(kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport
munkájához.
Az intézmény élni kíván a projektoktatás eszközével:
A tananyagot vagy annak egy részét a szaktanárok felbontják olyan témaegységekre, amelyek
középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető
feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődése a
tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma
megoldása és az összefüggések feltárása útján. A projektoktatás során a tanulói foglalkozások
megszervezése eltér a szokásos formától. A projektoktatás időtartama általában 2-5 nap.
A projektoktatás témái között kiemelten szerepeltetjük a tanulói érdeklődés mellett a
következőket:
- Egészségfejlesztés
- Környezetvédelem
- Közlekedésre nevelés
- Társadalmi bűnmegelőzés
- A tanév rendjében kiemelt témahetek
A projektek értékelése a projekt produktumoktól függően történhet (egyéni) és (csoportos)
értékeléssel érdemjeggyel. A produktum lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell, makett,
előadás, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, rendezvény, ünnepély, stb.
A projektoktatás lépései
Tervezés, témaválasztás:
- Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése,
- Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása,
- Választás a megfogalmazott problémákból,
- Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása,
Kivitelezés:
- Feladatelosztás megszervezése, megállapodás az adatközlők személyében,
- Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során.
- Differenciált segítség adása szükség szerint
Felülvizsgálat:
- A produktum bemutatása a csoportok előtt
- A projekt értékelése
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
61
7.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei
- Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön
- Elengedhetetlen feltétel a kulcskompetenciák megalapozása
- A tanulók nehézségeinek feltárása
- A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétel a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek
alkalmazása
- A kiemelkedő tehetségjegyek feltárása
- Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása
- Egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
- 1-8. évfolyamokon napközi, tanulószoba biztosítása
- Iskolai étkezés biztosítása
- Egyéni foglalkozás a tanuló személyére szabott foglalkoztatási tervvel a délelőtti,
délutáni tanórák rendjébe beépítve, kizárólag a vizsgálatot végző Bizottság javaslata
alapján.
- Csoportos foglalkozások szervezése a tanulmányi munka hiányosságainak pótlására
- A hasznos szabadidő eltöltésére, a tanulók személyiségét kibontakoztató,
tehetséggondozást elősegítő foglalkozások megszervezése.
- Gyermekjóléti - Családsegítő szolgálatokkal folyamatos kapcsolattartás
- Továbbtanulás, pályaválasztás Cél, hogy valamennyi tanulónk a képességeinek
megfelelő középszintű képzési formában folytassa tanulmányait a 8. o után.
Nyíltnapokra, felvételire való irányítás, kísérés.
- Osztálykirándulások, nyári táboroztatás, kézműves foglalkozások az iskolában.
- Pályázatokon való részvétel A pályázatokon nyert anyagi segítséggel a tanulók
tanulási körülményeinek javítását, kirándulásokon való részvételét biztosítjuk.
8.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és
formái
A tanuló rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat alapeleme illetve a továbbhaladás
elengedhetetlenül legfontosabb feltétele. Visszajelzés a tanárnak, tanulónak, szülőnek.
Az értékelés célja:
Az ellenőrzés célja tényleges, megbízható, érvényes információk megszerzése, a nevelés-
oktatás folyamatának fő tényezőiről. Az értékelés pedig ezeknek az információknak az
elemzése, rendezése, viszonyítása a célokhoz, követelményekhez. Szerves
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
62
összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk megteremtheti a tanulói teljesítmények
folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi
a tanári teljesítmények eredményességének a megítélését és az iskolai munka
hatékonyságának a minősítését. Az iskolai gyakorlatban az értékelés egyik eszköze az
osztályozás.
Az értékelés alapelvei:
- Az értékelés módja és alapelvei nyilvánosak: lényegesnek tartjuk, hogy az
elvárásokkal, az értékelés módjával, a számonkérés formájával tanulóink előre
tisztába legyenek.
- Az osztályozás objektivitásának alapvető feltétele a tantárgyi és viselkedési
normák meghatározása és azonos értelmezése, alkalmazása. Viselkedési normákat
a Házirend állít, a tantárgyi normákat pedig a Helyi Tanterv tartalmazza.
- Megbízhatóság, tantárgyi sajátosságokhoz alkalmazkodó következetesség:
ugyanaz a tudás, viselkedés minden esetben ugyanúgy értékelődik.
- Az értékelés nem csupán osztályozást jelent.
- Az egységes értékelési rendszer következetes alkalmazása.
- Az értékelés során a tantestület betartja a rendszeresség és módszertani
sokszínűség elvét. A beszámoltatás különböző lehetőségeit biztosítjuk, elősegítve
ezzel azt, hogy az adottságoknak leginkább megfelelő kerüljön a felszínre.
- A tantestület a jutalmazás és az elmarasztalás összhangjára törekszik.
- Az értékelés legyen mindig motiváló, fejlesztőértékelés.
Az értékelés formái:
- 1. évfolyamon félévkor és év végén továbbá a 2. évfolyamon félévkor szöveges
minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló:
- kiválóan megfelelt,
- jól megfelelt,
- megfelelt,
- felzárkóztatásra szorul
Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő
bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló
haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez.
- A 2. évfolyam második félévétől kezdődően érdemjegyekkel, 1-5 számskálán
történő osztályzatokkal értékelünk,
Az ellenőrzés formái:
Szóbeli számonkérés:
a. feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi tananyag ellenőrzése
történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a
naplóba kék színnel kerül beírásra;
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
63
b. kiselőadás: alkalom szerinti lehetőség. Egy kisebb anyagrész önálló
feldolgozása és előadása az osztály előtt.
Írásbeli számonkérés:
a. írásbeli felelet: egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés,
melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a
szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem
rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy
szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik (pl.
teszt, röpdolgozat, feladatlap). Korlátai: bejelentés nélküli.
b. dolgozat: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés,
melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és
gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem
rendelkeznek. Felelet értékű Korlátai: 1 max. 2 nappal előtte jelezve.
Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl. teszt, feladatlap);
c. témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli
ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a
tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A
tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró
lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti
óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba.
Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően;
Korlátai: 1 héttel előtte bejelentve, összefoglalással előkészített.
d. év eleji, félévi, év végi eredmény mérések: értékelésben betöltött szerepe
alapján duplán számít. Korlátai: bejelentve, rendszerezéssel,
összefoglalással előkészítve. Az érdemjegy zöld színnel kerül
beírásra a naplóba.
e. országos kompetenciamérés feladatlapjai : Az érdemjegy pirossal kerül be a
naplóba. Beszámítása meghatározó az év végi osztályzatot illetően.
Gyakorlati számonkérés:
Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése.
Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést,
ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.
- Az 1-8. évfolyamban a tanulók írásbeli témazáró dolgozatainak értékelésekor az előírt
teljesítmény (pontszám) érdemjegyre való átváltását a következő arányok szerint
végezzük:
- TELJESÍTMÉNY - ÉRDEMJEGY
- 0 – 29 % - Elégtelen (1)
- 30 – 50 % - Elégséges (2)
- 51 – 74 % - Közepes (3)
- 75 – 90 % - Jó (4)
- 91 – 100 % - Jeles (5)
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
64
- A tanár az írásbeli „dolgozatokat” két héten belül kijavítja.
- A szaktanár addig újabb „dolgozatot” nem írathat, amíg az előző dolgozatot kijavítva a
tanulóknak ki nem osztotta.
- A szaktanár a témazáró dolgozatok, az év végi és félévi dolgozatok érdemjegyét a félévi
és év végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal veszi figyelembe, erre a tanár a
tanév elején felhívja a tanulók figyelmét. A duplán számítandó érdemjegyeket a naplóban,
tájékoztató füzetben piros színnel jegyezzük.
- A félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál figyelembe kell venni a szóbeli
feleleteket és az egyéb módon szerzett érdemjegyeket is.
A tudás értékelése
A tudás: Azok az információk, készségek, képességek, mozgások, cselekvések,
magatartások, attitűdök, érdeklődések, szokás, világkép, amelyekkel a gyermek
rendelkezik.
Jeles: Tudása megfelel a NAT és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott
követelményeknek, azokról önállóan, összefüggésrendszerbe építve ad számot.
Befogadási képessége, válaszadása meggyőző. Ismeretei alkalmazásában kreatív.
(kiváló: a jeles tudás mellett tanulótársaihoz képest kiemelkedő teljesítményt ért el- a
félévi és a tanév végi minősítéshez).
Jó: Tudása megfelel a NAT és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott
követelményeknek. Önálló megnyilvánulását tanári rávezető kérdéssel vagy egy
résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási képessége stabil, válaszadása
kisebb pontatlanságokat is tartalmaz.
Közepes: Tudása egy-két lényegi hiányossággal felel meg a NAT-ban és az iskolai
dokumentumokban meghatározott követelményeknek. A rávezető kérdésekre adott
válaszában vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási készsége
változó, válaszadása az összefüggésrendszer ismeretének egy-két lényeges hiányára
utal.
Elégséges: Tudása arra elegendő, hogy a NAT-ban és az iskolai dokumentumokban
meghatározott követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei
hiányosak, a befogadási készsége gyenge, válaszadása érdeklődése hiányára is utal.
Elégtelen: Tudása nem elegendő, a tantárgyi rendszer NAT-ban és az iskolai
dokumentumokban megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Ismeretei
hiányosak vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz, válaszadásában nincsenek
értéket képviselő adatok.
A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy:
- a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,
- és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
65
A félévi értékeléseket a naplóban zöld, a tájékoztató füzetben kék színnel jelöljük. Az
érdemjegyeket a tájékoztató füzetben és az osztálynaplóban is csak számmal jelöljük. A
naplóba a magatartás és szorgalom számmal. Ha a tanuló teljesítménye egyes tantárgyból
dicséretes, az ötös érdemjegy mellé „d” betűjelzés kerül.
A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy:
- A tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette,
- megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse,
- megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi
követelményeit el tudja sajátítani.
Az év végi értékelést az osztálynaplóban számmal és piros színnel jelöljük. Ha a tanuló
teljesítménye egyes tantárgyból dicséretes, az ötös érdemjegy mellé „d” betűjelzés kerül. A
naplóba a magatartás és szorgalom számmal. A bizonyítványba a magatartás szorgalom és a tantárgyak érdemjegyeit betűvel írjuk.
Szaktárgyból kapott dicséretes ötös beírása: kitűnő.
9.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározása
A házi feladatok iskolai szabályozása
írásbeli: Minden évfolyamon adható de a szaktanárok vegyék figyelembe a tanulók
heti és napi órarendjét. Hétfőre és a tanítási szünetekre a házi feladat mennyisége ne
legyen több a hétköznapra adott házi feladatok mennyiségénél.
Szorgalmi feladat: adható, de erre a tanulók nem kötelezhetők.
szóbeli: Hétfőre és a tanítási szünetekre a házi feladat mennyisége ne legyen több a
hétköznapra adott házi feladatok mennyiségénél. Magyar irodalom 1-8. évfolyam: vers
és próza számonkérése a kijelölés időpontjától legalább 1 hét.
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai
- A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi
feladatot javasolhatunk.
- Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)
maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
- A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
66
10.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az erkölcstant és a hit-és erkölcstant, amely kötelezően
választandó.
Ezen választható tantárgyak esetében a szülő nyilatkozik, hogy az iskola által szervezett
erkölcstant, vagy vallási meggyőződése alapján a hit- és erkölcstan tantárgyat kívánja
gyermeke részére igénybe venni, de utána a jelenlét kötelező.
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az
értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni,
mint a kötelező tanórai foglalkozásokat.
11.Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés elvei
Az egészségnevelés elvei:
- Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és
szociális fejlődését.
- Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak,
magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi
állapotát javítják.
- Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít,
hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való
tiszteletére nevel.
- A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek
képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt
kialakítani, konfliktusokat megoldani.
- Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész
magatartást.
- Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés –
leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének
módjait.
- Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl.
dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.
- Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat.
- Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny
részvételével alakíthatók ki.
- Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.
Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
Iskolai védőnő ajánlásával kiemelt egészségnevelési témák :
-Személyi higiénia
-Egészséges táplálkozás
-Káros szenvedélyek
-Családi életre nevelés
-Serdülőkori változások
-Fiúk- lányok kapcsolat, nemi érés
-Fogamzásgátlás
-Nemi úton terjedő betegségek.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
67
-AIDS
-Mentálhigiéne fontossága
-Egészséges életmód szerepe az egészségmegőrzésben.
Az alapelvek tükrében megvalósuló konkrét tevékenységeinket iskolánk Egészségnevelési
Programja tartalmazza, amely Pedagógiai Programunk mellékletét képezi.
A környezeti nevelés elvei:
A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kell kezelnünk:
- a fenntartható fejlődés
- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,
- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,
- alapvető emberi szükségletek,
- tolerancia és segítő életmód.
Minden pedagógus közös feladata, hogy a tanulókban kialakuljon:
- környezettudatos magatartás és életvitel,
- közvetlen környezetük állapota iránti érzékenység,
- személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel,
- tekintsék értéknek a természet és ember alkotta környezet esztétikumát
- érezzék a késztetést környezetük értékeinek megőrzésére,
- számukra pozitív jövőkép alakuljon ki,
- fejlődjenek környezetkímélő vásárlási magatartási szokásaik,
- erkölcsi alapelvé váljon bennük a természet tisztelete,
- mozgósíthatóvá váljanak a környezet jobbítását szolgáló együttes cselekvésre
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése:
- NAT területei
- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
- Fenntarthatóság, környezettudatosság
- Gazdasági és pénzügyi nevelés
- Médiatudatosságra nevelés
- A tanulás tanítása
- problémamegoldó gondolkodás,
- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, és segítő életmód,
- vitakészség, kritikus véleményalkotás,
- konfliktuskezelés és megoldás,
- problémaérzékenység,
- kommunikáció,
- digitális írástudás
- értékelés és mérlegelés készsége
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
68
12.A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési
elvei
A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:
A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a
szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és
minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével –
végzi.
A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület
véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi
véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a
bizonyítványba be kell jegyezni.
Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell.
Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél:
példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);
példás:
- ha a tanuló az iskola házirendjét betartja
- rendelkezik kellő önfegyelemmel
- a felnőttekkel szemben tisztelettudó
- társait tiszteli, nem durva, segítőkész
- a közösségre gyakorolt hatása pozitív, példamutató
- tanórán kívüli viselkedése példamutató
jó:
- az a tanuló, aki a házirendet nem sérti meg
- a tanórát általában nem zavarja
- a felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó
- a közösségre nem gyakorol hatást inkább passzív szemlélő
- tanórán kívüli viselkedése elfogadható
- önként nem vállal feladatokat
változó:
- hajlamos a fegyelmezetlenségre de tudatosan nem árt
- nem rendelkezik kellő önfegyelemmel, így előfordul, hogy zavarja a tanítási órát,
- az alapvető viselkedési normákhoz csak figyelmeztetéssel tud alkalmazkodni,
- viselkedése, hangneme kifogásolható,
- közösségben nem vállal feladatokat
- tanórán kívüli viselkedése erősen változó, befolyásolható.
rossz:
- a házirendet nem tartja be, a szabályokat sorozatosan szándékosan megsérti
- a tanórát fegyelmezetlen, kulturálatlan magatartásával zavarja
- viselkedése, hangneme durva, tiszteletlen
- magatartását az önzőség jellemzi
- magatartása figyelmeztetés hatására sem változik
- nem azonosul a közösség céljaival, szándékosan gátolja a többiek munkáját
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
69
A szorgalom jegyek megállapításának elvei:
A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom
értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az
osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez,
eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el.
Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél:
példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).
példás:
- ha a tanulmányi munkája igényes, céltudatos, jegyei képességeit tükrözik
- a tanítási órákra mindig felkészül, felszerelése nem hiányos
- munkavégzése kitartó, pontos
- igénye van tudásgyarapításra
- kötelességtudata magas fokú, önálló munkára képes
- a közösségnek aktív tagja, a rábízott feladatokat igényesen elvégzi
- önállóan vállal feladatokat az iskolán kívül is.
jó:
- tanulmányi munkáját különösebb erőfeszítés nélkül de képességeinek megfelelő szinten elvégzi
- a tanítási órákra való felkészülése folyamatos, felszerelése nem hiányos
- törekszik az önálló munkavégzésre de csak ösztönzésre dolgozik
- többletismeret megszerzésére nem törekszik, érdeklődése a tananyagon belül marad
- a közösségnek a tagja de feladatokat ritkán vállal, a rábízott feladatokat azonban elvégzi.
változó:
- tanulmányi munkája rendszertelen
- képességei jobb eredményt is lehetővé tennének
- a tanórákra rendszertelenül készül, így teljesítménye ingadozó, előfordul, hogy felszerelése hiányos
- érdeklődése ingadozó, többletismeret megszerzésére nem törekszik
- önálló munkavégzésben tanári segítségre szorul
- közösségi munkát nem vállal, feladatait pontatlanul végzi el
hanyag:
- képességeitől teljesítménye messze elmarad
- a tanítási órákra rendszeresen nem készül, felszerelése hiányos
- munkavégzése pontatlan, feladatait az esetek többségében nem végzi el
- elutasító a tanulással szemben
- közömbös vagy nem vállal, vagy a rábízott feladatot nem végzi el
- közösségben feladatot nem vállal, nem jellemzi a segítőkészség
Megjegyzés: a szorgalom értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló élethelyzetét,
életkörülményeit.
Tantárgyi bukás esetén hanyagnál jobb értékelés nem adható.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
70
A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei:
Az Nkt. 58.§-a szabályozza.
Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát és az iskola hírnevét növelő bármilyen
teljesítményért (pl. sportversenyen elért helyezés) szaktárgyi, illetve tantestületi dicséretekkel
jutalmazza. Ezek bekerülhetnek a bizonyítványba, a naplóba, valamint a törzskönyvbe
osztályfőnöki aláírással.
A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért:
- szaktanári,
- osztályfőnöki vagy
- igazgatói dicséretben részesülhetnek.
Ezt az ellenőrző könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi
magatartás vagy szorgalom osztályzatban.
Az iskolai jutalmazás lehetséges formái:
a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
- szaktanári,
- osztályfőnöki,
- igazgatói,
- nevelőtestületi dicséret.
b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók
a tanév végén:
példamutató teljesítményért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató közösségi munkájáért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók
oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége
előtt vehetnek át.
d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon
eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
A tanulók elismerési lehetőségei:
Az a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó
szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzá járul az iskola jó
hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez – az iskola dicséretben részesíti és jutalmazza.
- Szóbeli elismerések:
- iskolai tanuló csoport előtti
- szaktanári dicséret tanulócsoport (iskola) előtt
- osztályfőnöki dicséret tanulócsoport (osztály) előtt
- Írásbeli elismerések:
- szaktanári dicséret a tájékoztató füzetbe
- napközis nevelői dicséret tájékoztató füzetbe
- osztályfőnöki dicséret tájékoztató füzetbe
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
71
- igazgatói dicséret kiemelkedő teljesítményért emléklap formájában
- nevelőtestületi dicséret oklevél formájában
A tanulók elmarasztalása
A tanulói kötelességek figyelmen kívül hagyása miatt. A jelzett fokozatok megállapítása a
kiváltó ok jelentőségétől függően mérlegelés kérdése. Egy fokozat egy tanévi kétszeri
előfordulása maga után vonja a következő fokozat kiadását.
- Szóbeli figyelmeztetés:
- szaktanári figyelmeztetés
- osztályfőnöki figyelmeztetés
- Írásbeli elmarasztalás:
- szaktanári figyelmeztetés a tájékoztató füzetbe
- napközis nevelői figyelmeztetés
- osztályfőnöki figyelmeztetés
- osztályfőnöki intés
- osztályfőnöki megrovás
- igazgatói figyelmeztetés
- igazgatói intés
- igazgatói megrovás
- tantestületi figyelmeztetés
- tantestületi intés
- tantestületi megrovás
- Fegyelmi intézkedések:
„Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli
határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.” (Az igazolatlan hiányzást figyelembe véve)
fegyelmi intézkedések fokozatai:
- megrovás
- szigorú megrovás
- meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, illetőleg megvonása
- áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába
- eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától
- kizárás az iskolából.
-
13.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása
Általános cél: az integráció a sajátos nevelési igénnyel nem érintett és érintett tanulók egy
közösségben tanulásának a megvalósítása.
Speciális célok:
- a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése
- az SNI tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő funkciók terápiás jellegű korrekciójával
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
72
- a differenciált szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal
- tantárgyi tudás átadása a fogyatékosság, életkor és osztályok figyelembe vételével
- az eredményes társadalmi beilleszkedés megteremtése, toleráns magatartás
kialakítása a személyiség gazdagításával az általános emberi értékek és normák
elfogadtatásával
13.1.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása
A tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg
szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján, gyermekét a megfelelő nevelési-
oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére
kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal az illetékes gyermekjóléti
szolgálatot értesíti. (Nkt. 47 § 6.)
A sajátos nevelési igényű tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek:
- személyi feltételek (megfelelő végzettségű gyógypedagógus)
- tárgyi feltételek (speciális tankönyvek, speciális eszközök a foglalkozásokhoz)
a) A nevelés-oktatás főbb feladatai
A nevelési-oktatási intézmény az SNI tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít és a
végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés
eredményét.
A fejlesztőpedagógus tevékenységében, támaszkodhat elsősorban az osztályfőnök munkájára.
Amikor valamely tantárgyat érint a gyermek részképesség zavar a szaktanárral közösen,
dolgozzák ki a gyermek egyéni bánásmódjával kapcsolatos teendőket ( pl: discalculia esetén a
matematika tanárral, disgraphia esetén a magyartanárral).
A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját
központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja.
A módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai
tevékenység kívánalmainak megfelelően.
Az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az
egyének kondícióinak megfelelően.
b) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve
A Nemzeti Alaptanterv (NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is
alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok az SNI tanulókra is
érvényesek.
Az irányelv célja:
Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény
összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
73
- az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,
- fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,
- a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,
- a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák,
iskolák nevelési, pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé.
- biztosítja a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy
egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
- lehetőséget nyújt a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójára és
- a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére.
Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési
igényű tanulókkal együtt (integráltan) történő nevelésére, oktatására.
A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és
eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek
határozzák meg. Az együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni
fejlesztést igényel.
A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei:
- A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői
bizottság szakvéleménye.
- A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai
kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának
típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár,
közreműködése szükséges.
- A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai,
pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének,
oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi
ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó -
különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik
figyelembe.
A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó
gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell
építeni.
13.2.A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű
gyermek számára:
- A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a
közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű
tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja,
illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és
hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára.
- A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és
alkalmazása;
- a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók
differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
74
- annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken
kiemelkedő teljesítményre is képes;
- rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni
foglalkoztatásának megvalósulásához;
- a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos
nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.
A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája:
- a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,
- közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a
konzultációban.
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt
vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia,
empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező
pedagógus, aki:
- a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos
nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;
- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet
biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat
alkalmaz;
- a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő
javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói
teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott
szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; reflektív szemlélet
- egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;
- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt
vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező -
gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során:
- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;
- javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges
környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges
megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);
- segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök
kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;
- javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk
alkalmazására;
- figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében,
javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;
- együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó
pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;
- terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon -
egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek
során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
75
13.3.Az SNI tanulók nevelésének és oktatásának elvei:
A sajátos nevelési igényű – a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a pszichés
fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott-
tanulók esetében a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni.
Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban
a következő elvek alkalmazkodnak:
- A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van
- szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése
- az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is támogassák ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.
Esetükben a szakvéleményben foglaltakat tekintjük irányadónak, fejlesztésük az abban
meghatározottak alapján történik. Gyakran felmerülő fogalom velük kapcsolatban a
mentesítés illetve a méltányos elbírálás, amelyet az alábbiakban részletesen kifejtünk.
Tantárgyi mentesítések:
A mentesítés célja, hogy – a terápia mellett vagy a terápia után- azokat a nehézségeket
kiküszöböljük, amelyeket önhibájukon kívül nem tudnak megoldani.
A nevelési tanácsadó javaslatára Igazgatói határozattal lép érvénybe.
Mentesítés: ritkán teljes körű, általában részleges.
- teljes körű: minden feladatot el kell végeznie, de nincs értékelés
- részleges: nem a teljes tananyagból kap osztályzatot. Az elsajátítandó tananyagrész
alapján az osztályzat 1-5-ig bármilyen lehet, a gyermek teljesítménye szerint.
Matematika: előfordulhat teljes mentesítés
- szöveges feladatot ne értékeljenek, mert a nyelvtani struktúrákat sem érti a tanuló.
- Használhat segédeszközt (táblázat, képlet, számológép).
Kémia, fizika: a matematikai számításokhoz segédeszközt használhasson.
Idegen nyelv: Főleg szóban feleltetni. Az írásbeli, nyelvtani feladatok inkább
szókiegészítések, betűpótlások legyenek.
Magyar: ne olvastassuk az osztály előtt a diszlexiás tanulót
- Nyelvtan: - szóban feleltessük, a nyelvtani szabályokat ismerje
- írásbeli- ne legyen tollbamondás, hanem kiegészítés
- Fogalmazás: - csak tartalmi jegyet kap, helyesírást nem
- a diszgráfiás számítógéppel írhassa meg
- Memoriter: - felelet előtt ismételhesse át.
Történelem, földrajz, biológia: bővebb vázlattal segítsük a tanuló munkáját.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
76
Disgráfia esetén minden tantárgyból:
- Hosszabb időt hagyjunk a megoldásra.
- Plussz instrukciókat adjunk, hogy megértse a szöveget.
- Összetett feladatot részekre tagolva adjuk meg.
Dislexiás: célszerű felolvasni a feladatot a számára.
Méltányos elbírálás: a tanuló egyéni problémáihoz igazítsuk a pedagógiai segítséget.
- segítés jó vázlattal
- a feladat szövegét olvassuk fel
- tagoljuk a feladatot (összetett feladatot nem érdemes adni)
- több időt hagyjunk a megoldásra
- helyesírási mentesség: ne írjon tollbamondást, inkább kiegészítéseket
- használhasson diktafont
- fogalmazásnál számítógépet használhasson vagy (alsó) rajzban jelenítse meg a
gondolatait - Memoriter: felelés előtt kapjon időt a felkészülésre, átismétlésre
- Bármilyen osztályzatot kaphat
A mentesítés révén a továbbtanulásnál problémák merülhetnek fel, ezekre előre hívjuk fel a
szülők figyelmét (főleg matematika, idegen nyelv).
13.4.A fejlesztés alapelvei, feladatok
Alapelvek:
- A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulókra is érvényesek.
- Érvényesíteni kell azonban, a számonkérés és értékelés differenciálását.
- A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik.
- Gyógypedagógus, pszichológus közreműködése szükséges a tanulók sajátos nevelési igényének kielégítésére.
Feladatok:
- az egészséges énkép és önbizalom kialakítása
- a kudarctűrő képesség növelése
- az önállóságra nevelés
A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs tanórai
foglalkozások megszervezése 2013. szeptember elsejétől, egyértelművé teszi a 2017-es
szabályozás.
- Abban az esetben, ha az SNI tanuló nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt
történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs-rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti
időkeretet 9 főre kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6.
mellékletének e oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban
foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztjuk 9-cel. Ha az osztás alapján a
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
77
foglalkozásra jogosult tanulók száma a 4 főt meghaladja, akkor az Nkt. 6.
mellékletében e oszlopában meghatározott heti óraszámot, 4 vagy kevesebb fő esetén
az Nkt. 6. mellékletének e oszlopában meghatározott heti óraszám 50%-át kell
biztosítani. (20/2012 138§ 2. bek.)
- Iskolánk szakmai alapdokumentuma alapján ellátja az integráltan oktatható sajátos
nevelési igényű tanulókat.
A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó fejlesztő program
Enyhe fokban értelmi sérült tanulók a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztését
segítő program
A B.-A.-Z.Megyei Pedagógiai Szakszolgálata a köznevelési törvény szerint Szakértői
Bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített. A tanulásban akadályozott tanulók Helyi
Tantervének tartalmi elemeit az SNI kerettanterv határozza meg, melyet az iskola helyi
tantervébe (tantárgyanként) épít be, annak szerves részét képezve
Kiemelt fejlesztési feladatok: a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam
b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam
Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére
helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak
és oktatási-szervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A
képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi
cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló
fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a
pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.
A bevezető szakaszban szükség esetén egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél
hosszabb időtartamot tervezünk. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető
kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett,
ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre
készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére
törekszik.
E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások
következetes kialakítása és megerősítése.
c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam.
d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam.
Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési
módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló
képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az
önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de
a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi
szint is.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
78
A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott tanulók (részképességzavar) fejlesztését segítő program
A tanítás-tanulás folyamatában a részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető
eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az
általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex
tünetegyüttesét soroljuk. E fogyatékosság deficiál - diagnosztikai jellemzője, hogy a
részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás,
teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között.
Kiemelt célok, feladatok:
- Kudarctűrő képesség növelése.
- A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.
- A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban.
- Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék.
- Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása.
- Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése.
- A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.
- Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása.
- Önállóságra nevelés.
Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén:
- testséma biztonságának kialakítása,
- téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,
- vizuomotoros koordináció gyakorlása,
- látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,
- beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése,
- verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése,
- hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése,
- makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő),
- figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között,
- toldalékok körültekintő olvasása,
- olvasástechnika, tempó fejlesztése,
- olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel,
- olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,
- idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,
- segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre,
- kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
- olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.
A megvalósítás színterei :
- minden tanórán,
- fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson,
- napközi, tanulószoba.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
79
Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén:
- testséma kialakítása,
- téri relációk biztosítása,
- a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,
- számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés,
- az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,
- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.),
- az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben,
- a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása,
- gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, szerialitás erősítése.
A megvalósítási színterei:
- matematika óra,
- napközi, tanulószoba,
- rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás,
- felzárkóztató foglalkozások,
- szabadidő (képességfejlesztő játékok).
Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit
mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok):
A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és
egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás
elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges.
A percepció minden területét fejleszteni kell:
- a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait,
- a motoros képességeket,
- a beszéd és nyelvi készség állandóságát.
A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi.
- Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek.
- Együttműködés a pszichológussal.
A megvalósítás színterei:
- tanóra,
- napközi, tanulószoba,
- gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.
Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017
80