Download - Kultúraközi kommunikáció
Kultúraközi kommunikáció
Első téma: a kommunikáció, kultúra,
civilizáció fogalma
A kommunikáció fogalma
• A kommunikáció információk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer útján.
• A kommunikáció olyan tevékenység (folyamat), amely egy kibocsátó (információforrás) és egy befogadó (címzett) között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre.
A kommunikációs folyamat modellje
• kibocsátó – kódolás – üzenet – csatorna – dekódolás – befogadó
• Visszacsatolás (feed back)
• Kommunikációs környezet
A kommunikációs zaj típusai
• Kommunikációs zaj
• Csatornazaj
• Környezeti zaj
Az interkulturális kommunikáció (intercultural, cross-cultural
communication) fogalma
• Eltérő kultúrák képviselőinek interaktív kommunikációja
• Interdiszciplináris jellege: felhasználja és sajátos szempontjai szerint rendszerezi a kommunikációelmélet, szociológia, pszichológia, nyelvészet, szemiotika, kulturális antropológia eredményeit.
Miért tanuljuk?
• 1. Technológiai ok („világfalu”)
• 2. Demográfiai ok (migráció)
• 3. Gazdasági ok (multinac. cégek)
• 4. Béke-ok (etnikai-kulturális konfliktusok kiküszöbölése)
• 5. Önismeret javulása
Kialakulása
• Edward Hall (USA) világháborús élményei. Később a Foreign Service Institut igazgatója. Feladata: felkészítés a külföldi munkára.
• Rejtett dimenziók c. műve: az ember és a tér kapcsolata az eltérő kultúrákban.
• Magyarul is megjelent!
Interkulturális menedzsment
• A kultúraközi kommunikáció alkalmazott tudománya.
• A kultúraközi kommunikációs és menedzsment tanulmányok gyakorlati alkalmazása szervezeti interkulturális helyzetekben.
• Az interkulturális menedzsment tréningek szerepe.
A kultúra szó eredete I.
• latin: colore (ige)
• 1. ‘lakik’ colonus, colonia
• 2. ‘vallásos tiszteletben részesít’
cultus
• 3. ‘művel, ápol’ (növényt, állatot)
cultura
A kultúra szó eredete II.
• Kultuszminiszter vagy kulturális miniszter?? Melyik a helyes?
• Metaforikus használat: De cultura animae (A lélek műveléséről)
• Végleges jelentés: 18. században
A kultúra definíciói I.
• Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége, illetve ezeknek egy adott korszakban való jellegzetes állapota (Bakos). A jéghegy-hasonlat. Az 1-es kultúra, 2-es kultúra fogalma.
• A világ ember által alkotott része.
• A kultúra az, ahogyan emberek egy csoportja megoldja a problémáit.
A kultúra definíciói II.
• A kultúra kollektív szellemi beprogramozás, amely emberek egy csoportját vagy kategóriáját megkülönbözteti egymástól (Hofstede).
• Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónek tekintenek (Trompenaars).
A kultúra szűkebb és tágabb értelmezése
• Antropológiai fogalom: lásd korábbi definíciók
• Esztétikai (hétköznapi) fogalom: szellemi, főképpen művészi tevékenység gyakorlata és alkotásai (kulturális miniszter)
A kultúra és civilizáció fogalom egyezése és eltérése
• Oswald Spengler: A Nyugat alkonya (1918–1922) : a civilizáció a kultúra hanyatló szakasza.
• Spengler: kínai, indiai, babilóni, egyiptomi, mexikói, antik (apollóni), arab (mágikus), nyugati (fausti) kultúrák
A „fausti” kultúra• Faust (az európai ember megtestesítője)
az ördöggel szövetkezik a tudás (az örök élet) megszerzése érdekében. Azaz:
• a 19. századi eszmény: az ember, az európai kultúrával a középpontban mindenre képes: legyőzi, meghódítja a természetet (Jules Verne regényei)
Spengler: a civilizációs szakasz jellemzői
• Energia- és kommunikációfüggőség
• Organikus nép → szervetlen tömeg
• Demokrácia → látszatdemokrácia
• Horizontális terjeszkedés: impérium
• Technika plusz - művészet, filozófia mínusz
• Vallás mínusz - kultuszok, szekták plusz
• Sport, divat, testi higiéné, helyes táplálkozás plusz („mániákus fontosságuk”)
Kultúra és civilizáció II.
• A két fogalom rokon értelmű, csak időben térnek el egymástól:
• Neandervölgyi kultúra (jó)• *Neandervölgyi civilizáció (rossz)• Egyiptomi kultúra / civilizáció (jó)
Kultúra és civilizáció III.
• Egyes szám (kultúra, civilizáció) vagy többes szám (kultúrák, civilizációk)? Robinson és Péntek. Szóhasználati eltérések a gyarmati múlt igazolására.
• Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (1996). Tendenciák:– Integráció és dezintegráció– Iszlám fundamentalizmus
A kultúra és kommunikáció összefüggése
• „A kultúra kommunikáció, a kommunikáció kultúra” (Edward Hall)
• A kultúra (...) kontextus, ami a kommunikáció hatékonyságát fokozza (Buda Béla)
A kultúra közös vonásai
• tanult
• kollektív
• csoportspecifikus
• relatív
A kulturális relativizmus és az etnocentrizmus fogalma
• Kulturális relativizmus: a kultúrák között nincs hierarchikus viszony, minden kultúra csak saját rendszerében értelmezhető (egyik kultúra sem abszolút értékű a másikhoz viszonyítva)
• Etnocentrizmus: egyik kultúra fölébe helyezi magát a másiknak; szélsőséges formái: rasszizmus, nácizmus, apartheid, szegregáció; normális: hazafiság
A „kulturális lejtő” fogalma
• Európa: nyugat-keleti kulturális lejtő; a nyugatabbra élő lenézi a tőle keletebbre élő kultúráját, gyakran egy országon belül is.
• Európa: észak-déli lejtő is megfigyelhető.
Az ember szellemi beprogramozásának szintjei
(Hofstede)• Emberi természet: univerzális, örökölt
• Kultúra: csoportspecifikus, tanult
• Személyiség: személyspecifikus, örökölt és tanult
A kultúra két rétegmodellje I.
• Hofstede „hagymamodellje” (1994):
• szimbólumok
• hősök
• rítusok
• értékek (ideális és elfogadott)
A kultúra két rétegmodellje II.
• Trompenaars modellje (1995)
• Tárgyi termékek (explicit)
• Normák és értékek (explicit)
• Alapfeltevések, axiómák (implicit)
A kultúra szintjei
• nemzeti kultúra• regionális kultúra• etnikai és / vagy vallási kultúra• nyelvi kultúra• nemi kultúra• generációs kultúra• osztály / réteg kultúrája• szervezeti kultúra
Nemzeti kultúra
• Nem azonos mindig a nemzetiséggel: Svájc négy nemzetiségének (német, francia, olasz, rétoromán) többé-kevésbé egységes a kultúrája. Határon túli magyarok problémája.
Regionális kultúra
• 1. Országok fölött: skandináv,
mediterrán, távol-keleti stb.
kultúra
2. Országon belül: Olaszország Németország (bajor vagyok!),
USA
Etnikai és / vagy vallási kultúra
• Északír probléma: Etnikai, vallási
és gazdasági okok.
Szerbek és horvátok: vallási probléma.
Erdély: etnikum és vallás összefüggése.
A csángó-kérdés.
Az iszlám és Európa.
Nyelvi hovatartozás szerinti kultúra
• A nyelvcsere Kelet-Európában
többnyire a nemzeti kultúra
cseréjét is jelenti;
Nyugat-Európában
nem minden esetben
(írek, skótok, walesiek).
Nemi kultúra
• A nemek nyelvhasználata
különbözik,hogy milyen mértében, az kultúrafüggő.
• A japán női nyelv: boku ‘én’ (férfi),
watakushi ‘én’ (nő)
Generációs kultúra
• Az idősebb és fiatalabb nemzedék
nyelvhasználata eltér általában.• Köszönések: Kisztihand, Szervusz,
Alászolgája, Jó napot;
udvarol vkinek , vkinek tetszik vki,
nem jut eszembe.• Szia, Cső, Helló; jár vele, bejön neki,
nem ugrik be stb. stb.
Társadalmi osztály / réteg kultúrája
• G. B. Shaw: Pygmalion(a nyelv szerepe)
• Bernstein-hipotézis:
• elaborated code (kidolgozott),
restricted code (korlátozott)
• A marxi „két kultúra elmélete”
Molnár Ferenc vs. Móricz Zs.
Szervezeti / vállalati kultúra
• Globalizáció, multinacionális cégek• Japán vállalati kultúra – nyugati vállalati kultúra (USA-filmvígjáték egy USA vidéki
városában épült japán autógyárról)