Határtalanul! HAT-15-06-0017
1. előkészítő óra
Csallóköz, Galánta és Zoboralja
Kápolnásnyék, 2016. február 25.
Határtalanul! HAT-15-06-0017
Galánta, Szlovákia
1. utazás: 2016. március 7-11.
A Csallóköz hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai
részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre. A Duna, a Kis-
Duna és a Vág-Duna határolja. Pozsonytól (amelynek egy kis része
a Csallóközben fekszik) Komáromig húzódik. Legnépesebb
települése Komárom. Legnagyobb részét a Dunaszerdahelyi járás
foglalja magába. Európa legnagyobb szárazföldi szigete. A folyók
övezte síkság Szlovákia legtermékenyebb területei közé tartozik.
1918-ig a Magyar Királyság szerves részét képezte megosztva
Pozsony és Komárom vármegye között. Lakossága az 1940-es évek
második felében történt ki- és betelepítések ellenére is döntő
többségében magyar.
Csallóköz
Nevét valószínűleg egykor
a Dunába torkolló Csalló
nevű Duna-ágról kapta,
mely nagyjából a mai Kis-
Duna helyén folyhatott és
török eredetű szónak
vélnek. Egyes mondák
szerint egykor a tündérek
birodalma volt.
Bővelkedett természeti
kincsekben, ezért is
nevezték „Aranykertnek”.
Csallóköz
Csallóköz
A sziget felszínét az úgynevezett negyedkori alluviális réteg
alkotja. Ezt a réteget a lehúzódott Pannon-tenger hagyta az egész
Kisalföldön. Itt a Csallóközben ez a réteg csak kevés helyen
található meg a felszínen, mert a későbbiekben a Duna rárakta
hordalékát, s ezzel az évezredek folyamán a szigetet is
feltöltötte. A vizek hordalékával mindjobban feltöltött síkságon
azonban a gyakori árvizek lefolyása nem volt megfelelően
biztosítva, a víz ezért új utakat keresett magának. így keletkezett
vidékünkön a Duna számtalan mellékága. Ezek az ágak azonban az
újabb és újabb feltöltődés következményeképpen állandóan
változtatták a medrüket.
Csallóköz
A magyar hagyományban a
varázslatos lények királynője
volt Tündér Ilona, aki egyes
mondák szerint Csallóközben élt
és hattyúval sokszor átúsztatott
a Dunán. a helyiek még a 19.
században is azt mesélték, hogy
a királynő a Csallóban mosta a
lábát és a napon szárította meg
a haját. A tündérek lábnyomán
pedig aranypor került a Duna
homokjába.
Csallóköz
Mátyás királynak e tölgyfa
tövében állították fel a
sátrát, amikor a Felvidéken
járt. Ezért nevezik
"Mátyásfának" e tölgyfát a
városban élők. Itt pihent
meg, és élvezte a helyiek
vendégszeretetét. Mátyás
király adományozott az
akkor még községnek városi
rangot, mezővárosi
kiváltságokat biztosított a
településnek 1466-ban.
Csallóköz
A gútai vízimalom része
lett annak a festői
szépségű tájnak, amely
a Kis-Duna és a Vág
folyók összefolyásánál
gyönyörködteti a
természetkedvelő ember
szemét, melynek
csodálatos világát a
gútai természetvédők
őrzik. Nemzeti kulturális
emlék.
Csallóköz
A Duna és ágai háborítatlanul léteztek egészen addig, amíg
ebbe a folyamatba bele nem avatkozott az ember. A folyó
általában békésen folydogált a termékeny lapályon, néha
azonban a megáradt víz veszedelmet jelentett a környékre.
Alámosott, elsodort mindent, ami az útjában állt: gátat,
kerítést, határmezsgyéket, fákat, de egész házakat is. Vitte
magával a kavicsot, homokot, sarat és a termőföldet, azután
másutt mindezt lerakta.
Csallóköz
Galánta
GALÁNTA a Vág és a Dudvág folyók között terül el. A város
történelme szorosan összefonódik az Eszterházy jelentős
magyar nemes család egyik ágával.
A város (16 000 lakos) a Dunamenti-síkság északi részén terül
el, a dunamenti régió egyik közigazgatási, kulturális és
gazdasági központja.
A város látogatóinak nem szabad kihagyniuk a minden
augusztusban megrendezésre kerülő Galántai vásárt és a
májusban megrendezésre kerülő Kodály Zoltán napokat.
Galánta
EGY KIS TÖRTÉNELEM…
Galántáról az első írásos említés 1237-ból származik. A
település csak a 17. században szerzett városi előjogokat. A
város számára nagy jelentőségű volt az Eszterházy nemesi
család jelenléte, mely két fontos történelmi nevezetességet
hagyott maga után – a 17. századi reneszánsz kastélyt és az
1860-ból származó neogótikus kastélyt. A város számára a
19. század hozott különösen nagy változásokat, amikor a
város a régió adminisztratív központjává vált. A város
fejlődését nagymértékben elősegítette a vasútvonal
megépítése is, a város 1850-ben csatlakozott rá a magyar
vasúthálózatra. A város mai arculata a 20. század második
felében alakult ki, amikor az eredeti történelmi épületek
nagy része áldozatul esett az érzéketlen szocialista
urbanizációs politikának.
A galántai Eszterházy kastély épületei
GALÁNTA NEVEZETESSÉGEI
A reneszánsz kastély 160 tájékán épült Eszterházy Ferenc
megrendelésére. A kastély jelenlegi arculatát az utolsó
komplex felújítás után nyerte el, amely 1992-ben fejeződött
be. A kastélyban jelenleg házasságkötő terem, a városi
galéria és a honismereti múzeum állandó kiállítása
található. A kastély pincehelyiségei helyi kulturális és
társadalmi eseményeknek adnak rendszeresen helyet.
A neogótikus kastély 1633-ben épült Eszterházy Pál és
Dániel megrendelésére. Az épület eredetileg reneszánsz
stílusban épült, de 1736-ban átépítették barokk stílusban. A
kastély végső formáját 1861-ben nyerte el egy radikális
átépítés után. Ezt az átépítést Eszterházy József
kezdeményezte, akit a romantikus angol gótikus stílus
inspirált.
GALÁNTA NEVEZETESSÉGEI
A város fő utcáján található az
1805-ben épült Szent István
templom a felújított óratoronnyal.
A templom belsejének legszebb
darabja az 1741-ből származó
oltár, melyet a lebontott barokk
Hétfájdalmú Szűz Mária
kápolnából szállítottak át. A
városban fennmaradt néhány
polgárház is, ezek közül az egyik
ad otthont a honismereti
múzeumnak. A régi temetőben
látható az Eszterházy család
temetkezési kriptája.
Zoboralja vagy Zoborvidék történelmi tájegység
Szlovákiában, amely Nyitráról északkeletre húzódó Tribecs-
hegység déli nyúlványainál, Zobor és Zsibrice közti hegylánc,
valamint Piliske két oldalán terül el. Manapság ez a
legészakibb még összefüggő magyar nyelvsziget a Kárpát-
medencében.
Zoboralja
1906 és 1917 között Kodály
Zoltán több alkalommal
ellátogatott a zoboralji magyar
községekbe, ahol összesen 947
népdalt jegyzett le.
Dallamaiban és balladái
tematikájában párhuzamot
mutat Nyitra vidéke más
tájakkal, főként Erdéllyel.
Ennek magyarázatát a
székelyek eredetével szokás
magyarázni, ennek bizonyítása
azonban egyelőre kérdéses.
Zoboralja
Köszönjük
a megtisztelő figyelmet!