Download - HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
11
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
DR. MIKÁCZÓ ANDREA főiskolai tanár
Harsányi János FőiskolaTurisztikai és Gazdálkodási Intézet
Elérhetőség:E-mail: [email protected]
BemutatkozásVégzettségek
Szent István Egyetem, okleveles agrárközgazdász Szent István Egyetem, PhD – gazdálkodás- és
szervezéstudományok IRCA (International Register of Certificated Auditors) –
regisztrált vezető auditor (ISO 9001) Élelmiszerbiztonsági rendszer vezető auditor, felülvizsgáló (ISO
22000-ÉBIR, HACCP) Munkavédelmi szakmérnök (BME)
Tevékenységek
Menedzsment rendszerek kiépítése (ISO 9001, HACCP, ISO 22000-ÉBIR)
Menedzsment rendszerek felülvizsgálata, tanúsítása (CERTOP Kft.)
Tanfolyamok, előadások: Tanfolyamok : ISO 9001, HACCP Előadások : ISO 9001, ISO 14001, MSZ 28000
(MEBIR), ÉBIR ISO 22000, HACCP
Bemutatkozás; a félévi tanmenet és a tantárgyi követelményrendszer ismertetése; A minőségbiztosítás alapfogalmai. A minőségügy kialakulásának történeti áttekintése. A minőségbiztosítás helye és szerepe a vállalati irányítási funkciók között. A minőségmenedzsment megvalósításának humán-erőforrás igénye. Az ISO 9000 szabványcsalád és követelmény-rendszerének ismertetése. A minőségbiztosítás rendszereinek dokumentációs követelményei. A minőségbiztosítás rendszereinek felülvizsgálata (auditálási alapismeretek).
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Minőségbiztosítás c. tantárgy félévi tanmenete I.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Minőségbiztosítás c. tantárgy félévi tanmenete II.
HACCP alapismeretek. Az MSZ EN ISO 22000:2005
élelmiszerbiztonsági irányítási rendszer (ÉBIR) követelményei. IFS; BRC – nemzeti élelmiszerbiztonsági előírások.
Az MSZ EN ISO 14001:2005 környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) ismertetése.
Az MSZ 28001:2003 munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer (MEBIR) követelményei.
A minőségbiztosítás rendszereinek integrációja.
A minőségköltségek.
Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
Klasszikus minőségdefiníciók Feigenbaum szerint a minőség a termék, szolgáltatás
mindazon értékesítési, tervezési, gyártási jellemzőinek teljes összetettsége, amely által a termék és szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait.
Juran megfogalmazása szerint: „Kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos fogyasztó, felhasználó igényeit”. A minőség relatív fogalom, hisz mindig tartalmaz bizonyos viszonylagosságot, összehasonlítást is.
Crosby szerint a minőség az „igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti”.
Taguchi a minőséget a társadalomnak okozott veszteségként határozza meg, miszerint minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége, annál jobb a termék minősége.
Deming szerint a minőség a termékek és szolgáltatások azon tulajdonsága, hogy megfelelnek mind a kimondott és mind a kimondatlan igényeknek.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Gyártó = Fogyasztó
ugyanaz a személy
Érdeke: a jó minőség
A minőségellenőrzés mechanizmusa:ÖNELLENŐRZÉS
PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN - ŐSKOR
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
közvetett kapcsolat
Gyártó
Kereskedő
FogyasztóÉrdek:1. Haszon2. Minőség /?/
Érdek:
2. Haszon1. Minőség
A minőségellenőrzés mechanizmusa:Közvetlen gyártói (a termelő által) és fogyasztóia kereskedőtől származó áruminta alapján
PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN – ÓKOR - KÖZÉPKOR
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Minőségellenőrző szervek
Érdek:1. Minőség2. Haszon
Függetlenminőségellenőrző
szervekA minőségellenőrzés mechanizmusa:Minőségellenőrző szervek elkülönülése a termeléstől
Gyártó
Fogyasztó Kereskedő
PIACI SZEREPLŐK A MINŐSÉGELLENŐRZÉSBEN - ÚJKOR
Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
a minőség-felügyelet
szintjei
önellenőrzés
1900 1920 1940 1960 1980 2000
önállósult minőség- ellenőrzés
statisztikai minőségszabályozás
minőségszabályozás
minőségbiztosítás
teljes körű minőségirányítás
idő/év
A minőség-felügyelet fejlődésének fázisai
Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
MinőségellenőrzésA minőség ellenőrzés fogalma: a kitűzött célnak és a
valóságos helyzetnek az összehasonlítása oly módon, hogy eldönthető legyen, mennyire felel meg az aktuális, valódi helyzet a kitűzött céloknak.
A minőség-ellenőrzés lényegében nem más, mint azoknak a módszereknek és tevékenységeknek az összessége, amelyekkel megállapítják, hogy a nyersanyag, a félkész- vagy késztermék kielégíti-e a minőségi előírásokat.
A minőség-ellenőrzés súlypontja hagyományosan a késztermék ellenőrzése, ami már semmilyen javítási, módosítási, szabályozási lehetőséget nem ad. Célja a hibás, nem megfelelő termék kiszűrése és annak megakadályozása, hogy az elhagyja a vállalatot. Az ilyen ellenőrzés a hiba tényét, megtörténtét rögzíti, annak megakadályozására, megelőzésére nem tesz lépéseket
Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
MinőségszabályozásA minőségszabályozás azokat az operatív módszereket és
tevékenységeket foglalja magában, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. A minőségi követelmény az adott termék vagy szolgáltatás jellemzőire vonatkozó igények olyan átalakítása, amely lehetővé teszi azok megvalósítását és vizsgálatát. A minőségszabályozás alapvetően két tevékenységből áll: az ellenőrzésből és a hibaokok megszüntetésére irányuló korrigáló, javító intézkedésekből.
A minőségellenőrzés és -szabályozás különbözőségének lényege: a minőségszabályozás a hiba megelőzésére, elkerülésére irányul.
Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
MinőségbiztosításAz a bonyolult, soktényezős rendszer, amely jó
működésével biztosítani képes, hogy a termékek a gyártás, tárolás, forgalmazás során mindig biztonságosan, változatlanul jó minőségben álljanak rendelkezésre, és mindezt folyamatosan megvalósítja, minőségbiztosításnak nevezzük.
A legismertebb rendszerek alapelveit nemzetközi szabványok rögzítik (pl.:ISO 9000).
A minőségbiztosítás mindazon tervezett és rendszerezetten végzett tevékenységek összessége, amelyeket a kialakított minőségügyi rendszerben hajtanak végre (és szükség esetén igazolnak) annak érdekében, hogy folyamatosan garantálják a termék vagy szolgáltatás megfelelését a minőségi követelményeknek.
A minőségbiztosítási rendszer nem cél, hanem eszköz!
Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
Minőségirányítás – Teljes körű minőségirányítás (TQM)
A minőségirányítás egy adott vállalaton belül az általános irányítási (vezetési) feladatkörök mindazon tevékenysége, amelyek meghatározzák és megvalósítják a minőségpolitikát, a minőségre vonatkozó célkitűzéseket a minőségügyi rendszeren belül.
A teljes körű minőségirányítás (Total Quality Management – TQM) átfogó minőségvezetési rendszer, amely a minőségbiztosítás legfejlettebb formája és egyre nagyobb teret hódít. A TQM minőségközpontú menedzsmentfilozófia és vállalatirányítási rendszer (vállalati stratégia), amely a vállalat valamennyi tagjának részvételén alapul.
Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
teljes körű minőségirányítás
a vállalati folyamatok szabályozott, dokumentált irányítása
piaci részesedés fenntartása, növelése
hosszú távú növekedés
minőségbiztosítás
a termék minőségét befolyásoló folyamatok szabályozása, dokumentálása
minőség-szabályozás
gyártási folyamat
hibák elkerülése
hibák kiküszöbölése
minőség-ellenőrzés
termék
A minőségügyi tevékenységek hatásköre és célja
Minőségbiztosítás Alapfogalmak – Történeti áttekintés
1. Megfelelés a szabványnak
4. Megfelelés a vevő látens igényeinek
2. Megfelelés a vevő ismert igényeinek
3. Megfelelés az alacsony költségnek (ár)
minőség (Q)
idő (t)
A minőség megvalósulásának szintjei
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A minőségbiztosítás helye és szerepe a vállalati irányítási
funkciók között
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A stratégiai menedzsment alapelemei
A vállalkozás jövőképének kialakítása
Külső (környezeti)vizsgálatok
Vállalati belsőelemzés
- lehetőségek- fenyegetések
- erősségek- gyenge pontok
A stratégiamegfogalmazása
Stratégiai programozás
Éves tervezés(operatív költségvetés)
Menedzsmentkontroll
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A minőségmenedzsment kialakításából adódó hatások megjelenése
a stratégiai menedzsmentben Változások a jövőképben, stratégiában:
• a minőség, mint cél központi kérdéssé válik,• a stratégia vevőorientáltsága megnő,• a vevők megelégedettsége a teljesítmények mércéjévé
válik. Változások a munkával és annak értékelésével kapcsolatban:
• központi kérdéssé válik a minőségbiztosítási rendszer kiépítése és működtetése,
• az emberek érdekeltségének növelése. Változások a vezető-beosztott kapcsolatokban:
• megnő a beosztottak tudásának, döntésképességének, önállóságának, kreativitásának szerepe,
• ezt fejezi ki a vállalati kultúra is. Változások a formális struktúrában:
• a tervezési, szervezeti, érdekeltségi, szervezési, információs rendszerek kiépítésének és működtetésének közös célja a minőség konzisztens biztosítéka lesz.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A hagyományos vezetési-szervezési szemléletről a minőségi szemléletre való áttérést befolyásoló és
meghatározó tényezők
Technikaitámogatás
Mérés ésinformáció
Oktatás Eszközök
Kommunikáció Elismerés Formálisstruktúrák
Vezetőimagatartás
Minőség-orientáltvezetés
Ishikawa-diagram
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Érték-láncolat modell Porter szerint
Befeléirányulólogisztika
Műveletek(átalakítás)
Kifeléirányulólogisztika
Marketingés értéke-sítés
Ügyfél-szolgálat
Elsődleges tevékenységek
Erőforrás ellátásTechnológia (termék) fejlesztésHumán erőforrás menedzsmentA vállalkozás infrastruktúrája
Támogatótevékeny-ségek éstényezők
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Az alapvető vezetési feladatok rendszerezése
1. Szervezetmenedzsmen
t kialakítása2. Emberierőforrás-
menedzsment3.
Folyamatmenedzsment
1.1 Szervezeti struktúra1.2 Szervezetfejlesztés1.3 Szervezeti kommunikáció1.4 Információ menedzsment1.5 Szervezeti kultúra1.6 Csoportmenedzsment1. 7 Vezetési struktúra és hierarchia kialakítása1.8 Változásmenedzsment
2.1. Motivációmenedzsment2.2. Konfliktusmenedzsment2.3. Emberierőforrás-tervezés, -szervezés2.4. Munkaerő-kiválasztás, -toborzás2.5. Munkakör-kialakítás, -elemzés2.6. Teljesítményértékelés2.7. Emberierőforrás-fejlesztés2.8. Karriermenedzsment
3.1. Stratégiamenedzsment3.2. Tervezés3.3. Döntés
3.4. Végrehajtás
3.5. Szervezés
3.6. Logisztikai menedzsment3.7. Ellenőrzés3.8. Minőségmenedzsment
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A minőség- és biztonságmenedzsment rendszerek illeszkedése
a vállalati stratégiába
FELÉPÍTMÉNY ÉBIR; HACCP;IFS; BRC
Élelmiszer Biztonsági Irányítási Rendszer (ISO 22000) Hazard Analysis Critical Control Points International Food Standard British Retailer Consortium
Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságtechnikai Irányítási Rendszer (MSZ 28001:2003) MEBIR
KIR Környezeti Irányítási Rendszer (ISO 14001)
MIR Minőség Irányítási Rendszer (ISO 9001)
STRATÉGIAI ALAP
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A minőségmenedzsment megvalósításának humán-
erőforrás igénye
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Cégvezető
Minőségügyi vezető
Minőségügyi asszisztens
Minőségellenőrök
Dolgozó személyzet
A vállalkozáson belüli minőségügyi apparátus felépítése
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Minőségügyi vezető – Minőségügyi megbízott
Felsőfokú végzettség:
Minőségügyi szakmérnök
Vezető auditor - szaktanfolyam
Belső auditor - szaktanfolyam
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Az MSZ EN ISO 9000:2001 szabványcsalád ismertetése
A minőségügyi rendszerszabványok fejlődése
U S s ta nda rdfo r a rm y
N A T Os ta nda rd
B S 5 7 1 9
B S 5 7 5 0
B S 5 7 5 0 IS O 9 0 0 0 EN 29000 ,EN IS O 9000
IS O 9 0 0 0na tiona l
s tanda rd s
ISO9000:2000
1968
1974
1987
1994
2000
1979
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A minőségügyi tevékenységek irányító, felügyelő intézményrendszere:
1. ISO – International Standardization Organization Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
2. NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület)3. MSZT (Magyar Szabványügyi Testület)4. Független tanúsító szervezetek (pl.
CERTOP)5. Minőségfejlesztési tanácsadó
szervezetek
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A minőség biztosítására vonatkozóan különböző minőségmodelleket alkalmaznak a gazdasági életben, de arra vonatkozóan nincs kötelező előírás, hogy egy adott szervezet mikor mit használjon. Ez függ a piaci helyzetétől, a vevőitől, megrendelőitől és a szervezeti kultúrától is.
A gazdaság piaci szereplői szívesen alkalmazzák az ISO 9001 szabvány által kialakítható minőségirányítási rendszert. Azért kedvelt ez a rendszer, mert ismert, elfogadott a világ szinte minden területén és tanúsíttatható harmadik fél által, ami sok esetben piaci előnyt jelent. (piaci szelekció)
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
ISO International Standardization Organization
Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (mintegy 100 ország képviselteti magát)
1987 – BS 5750 alapján ISO 9000 szabványcsalád kidolgozása
(a múlt: ISO 9000, ISO 9001, ISO 9002, ISO 9003, ISO 9004)2000 – ISO 9000 szabványcsalád átdolgozása
(ISO 9000, ISO 9001, ISO 9004)2008 - ISO 9000 szabványcsalád újbóli átdolgozása
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Minőségirányítási rendszerszabványok
MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár.
MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények.
MSZ EN ISO 9004:2001 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez.
(jelenleg átdolgozás alatt!)
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények.
Alapelvek:• vevőközpontúság,• vezetői elkötelezettség,• munkatársak aktív bevonása valamennyi
munkafolyamatba,• folyamatszemléletű megközelítés,• rendszerszemléletű irányítás,• folyamatos fejlesztés,• tényeken alapuló döntéshozatal,• kölcsönösen előnyös kapcsolat a szállítókkal.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerkezeti felépítése:• Alkalmazási terület• Rendelkező hivatkozás• Szakkifejezések és meghatározások• Minőségirányítási rendszer• A vezetőség felelősségi köre• Gazdálkodás az erőforrásokkal• A termék előállítása• Mérés, elemzés és fejlesztés
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Plan Do
CheckAction
PDCA modell
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Vezetőségi feladatok
Támogató folyamatok
Folyamat felügyelet,
Belső auditok,
Helyesbítés,Karbantartás
,
Minőségtervezés,Dokumentációkezelés,
Képzés, Higiénia,Erőforrások biztosítása,Megelőző tevékenység
(HACCP)
Fő folyamat:Pl.:túrórudi gyártás, bútorkészítés stb.
V E V Ő I I G É N Y
VEVŐI
ELÉGED
ETTSÉG
Termék
FOLYAMATOS FEJLESZTÉS
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Az MSZ EN ISO 9001:2009 folyamatközpontú minőségirányítási rendszer
a következő főbb szempontokra épül:
• meg kell határozni a minőségpolitikát és a szervezet minőségcéljait,
• meg kell határozni a minőségcélok eléréséhez a kritikus folyamatokat (Porter-modell),
• meg kell választani és alkalmazni kell azokat az értékelő és mérési eljárásokat, amelyek alkalmasak a jelenlegi és mindenkori folyamat hatékonyságának méréséhez,
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
(folytatás)• meg kell határozni a lehetséges problémákat
(hibákat), azok előfordulási gyakoriságát és súlyosságát, továbbá csökkenteni ezek fajtáját és súlyosságukat,
• meg kell határozni a rizikó csökkentését és a folyamatok hatásfokát, valamint a hatékonyságukat növelni kell,
• a stratégiai tervezést be kell vezetni és alkalmazni szükséges, meg kell határozni a fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat,
• a terveket meg kell valósítani, és az elért eredményeket mérni, ellenőrizni kell,
• szükség szerint helyesbítő, megelőző tevékenységet kell indítani.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Miért vállalja egy szervezet a minőségirányítási rendszer működtetését:
• A vállalkozások jelentős számban azért működtetnek minőségirányítási rendszert és tanúsíttatják harmadik fél által, mert valamilyen vállalatnak a beszállítója, és az megköveteli tőlük.
• A konkurens cégnek van tanúsítása, ezért a cég is törekszik megszerezni.
• A cég vezetése elsősorban üzleti megfontolásból, jobb piaci pozíció elérésért dönt a minőségirányítási rendszer bevezetése mellett.
• Akár külső, akár belső elhatározásból döntenek a minőségirányítási rendszer bevezetéséről és tanúsíttatásáról, az előnyök a következők:
A piaci elismertsége jelentősebb, elfogadottabb, ezzel jobban tudja bizonyítani, hogy a terméke vagy a szolgáltatása megfelel az európai követelményeknek.
Az Európai Unió országaiba történő piacra jutás egyik feltétele lehet a tanúsítás megszerzése.
Egy jól működő rendszerrel a cég megőrizheti az elért minőségi szintet.
A vevők/megrendelők megelégedettsége jelentősen javul.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A minőségirányítási rendszer kialakításának fő lépései a tanúsításig:
1. Az MSZ EN ISO 9001:2009 minőségirányítási rendszer megismerése.
2. A minőségirányítási vezető felkészítése.3. A dokumentáció elkészítése.4. A rendszer belső bevezetésének irányítása.5. A dokumentációban leírtak szerint történő működés
folyamatos ellenőrzése.6. Teljes körű belső felülvizsgálat (belső audit).7. Előaudit (szükség szerint). 8. Tanúsító audit. (Felülvizsgálati audit 1-2 évben, majd
megújító audit a 3. évben) NAT által regisztrált tanúsító szervezet által!!
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A minőségirányítási rendszer dokumentációs piramisa
MinőségpolitikaA vezetés minőséggel kapcsolatos szándéka
és irányvonala. Minőségirányítási Kézikönyv
A szervezet memóriája, önismereti eszköze.
Követelmények, felelősségek, hatáskörök a minőségirányítási rendszerben.
Minőségirányítási Eljárások A cég-, illetve termékspecifikus minőségirányítási
feladatok, végrehajtási folyamatainak részletes szabályozása.
Minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos utasítások A minőségirányítás operatív tevékenységének, a végrehajtás módjának részletes szabályozása.Bizonylatok, feljegyzések, nyilvántartások
Információrögzítési és nyilvántartási rendszer a minőségi információk gyűjtésére, az erőforrások számbavételére, célok, tervek és programok
teljesítése mértékének bemutatására, követelmények teljesítésének igazolására.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A menedzsment irányítási rendszerek felülvizsgálata
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A minőségügyi audit rendszerezett és független vizsgálat annak meghatározására, hogy a minőséggel kapcsolatos tevékenységek és a rájuk vonatkozó eredmények megfelelnek-e a a tervezett intézkedéseknek, ezeket az intézkedéseket hatásosan megvalósították-e, és alkalmasak-e ezek a célok elérésére.
A minőségügyi audit tervezhető, ezáltal valósítható meg a rendszerezettség. A vizsgálatot végző személyek, az auditorok nem felelősek, illetve nem érdekeltek a vizsgált terület eredményeiben, ezáltal biztosítható a személyi függetlenség.
Az auditor az a személy, akinek megvan a felkészültsége (bizonyított képesség ismeretek és készségek alkalmazására) az audit végzésére.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Az audit auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek.
Az auditkritériumok összehasonlítási alapként használt előirányzatok, eljárások, vagy követelmények összessége.
Az auditbizonyíték az auditkritériumokra vonatkozó, igazolható feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információk.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A minőségirányítási rendszer hatékonyságát, a minőség-politikában megfogalmazott alapelvek megvalósulását rendszeresen vizsgálni kell, fel kell tárni a szabályozásban és működésben lévő hiányosságokat, gyengeségeket. Ezek megszüntetésére, ismételt előfordulásuk kiküszöbölésére javító intézkedéseket kell bevezetni, ezen intézkedések eredményeit figyelemmel kell kísérni. A minőségirányítási rendszer auditja, felülvizsgálata független fél által ezen feladatok teljesítését szolgálja.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
rendszeraudit
termékaudit
tanúsító audit
vevői audit
külső audit
belső audit
folyamataudit
tárgya szerint
célja szerint
audit
A felülvizsgálatok típusai
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
BELSŐ AUDIT:A szervezet belső munkatársai által (esetleg külső szakértők
bevonásával) végzett audit. A belső auditot a szervezet munkatársai végzik, de nem kizárt külső segítség igénybevétele sem. A belső audit lefolytatásához segítséget nyújthat szakértő személy, vagy tanácsadó szervezet.
Követelmény, hogy belső auditot olyan személyek végezhetik akiknek nincs közvetlen érdekeltségük az auditált szervezet, funkció, vagy személy tevékenységének eredményében.
A belső audit lefolytatását a szervezet belső ügyrendje szerint illetékes, illetve felhatalmazott személyek kezdeményezhetik a szervezet éves belső audit programja, vagy valamilyen rendkívüli esemény (felsővezetői utasítás) alapján.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A belső audit lefolytatását végző auditorokat a szervezet vezetője, vagy minőségügyi megbízottja jelöli ki. Az auditoroknak a szervezet szakmai területeit, valamint a minőségügyi követelményeket egyaránt kiválóan ismerő személyeknek kell lenniük.
A belső audit menete gyakorlatilag megegyezik a tanúsitási audit menetével. A belső audit eredményeiről jelentés készül.
A jelentésben feltárt hiányosságokat a szervezetnek fell kell számolnia. A belső audit dokumentációját a szervezet minőségirányítási rendszerében előírtaknak megfelelően kell kezelni.
A belső audit lefolytatásával kapcsolatos követelményeket az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány 8.2.2. fejezete részletesen tárgyalja
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A külső fél általi felülvizsgálatok típusai: Hatósági szerv által lefolytatott hatósági
szemle – többnyire előre be nem jelentett időpontban.
A vevő általi, vagy a vevő képviseletében eljáró szervezet auditja – előre bejelentett időpontban.
A Nemzetközi Akkreditációs Testületnél (NAT) bejegyzett, független tanúsító szervezet által lefolytatott audit – a megbízó szervezet által előre meghatározott időpontban.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
A független tanúsító szervezet általi auditok terminusai:
Az előaudit lehetőséget biztosít a felülvizsgálandó cég számára az általa kért időpontban a „tét nélküli” teljeskörű auditálási folyamathoz (KIR és ÉBIR esetén kötelező!).
A minősítő audit (HACCP rendszernél az igazolási eljárás) lefolytatásához 3 hónap aktív rendszerműködés igazolása szükséges a megbízó cég részéről (teljeskörű).
A minősítő auditot követően felülvizsgálati audit keretében kerül ellenőrzésre a bevezetett rendszer működése az 1. és a 2. évben (külön-külön nem teljeskörű, de a két év alatt biztosítani kell a teljeskörűséget).
A 3. évben megújító audit során győződik meg a tanúsító szervezet a tanúsítvány fenntarthatóságáról. Menete megegyezik a minősítő audittal.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Az auditálás általános folyamata:
Az audit előkészítése (kapcsolatfelvétel a céggel, konzultáció, dokumentáció bekérése 1 hónappal előbb).
A rendszerdokumentáció vizsgálata (Kézikönyv, Eljárások értékelése, jelentés a dokumentáció vizsgálatról), audit tervezése, megbízó értesítése.
Az audit lefolytatása (nyitó értekezlet, objektív bizonyítékok keresése helyszíni bejárással, feljegyzések ellenőrzésével, feltárt eltérések rögzítése, záró értekezlet, helyesbítő intézkedések jóváhagyása, auditjelentés készítése és továbbítása a megbízónak és a tanúsító szervezetnek) Szükség esetén utóaudit.
A tanúsítási eljárás (auditjelentés vizsgálata, értékelése, tanúsítvány kiállítása és megbízó részére való továbbítása).
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Az audit résztvevői: A megbízó szervezet részéről:
• Felső vezetőség, a tulajdonos vagy képviselője• Minőségügyért felelős vezető• Szervezeti egységek vezetői
A tanúsító szervezet részéről:• Vezető auditor• Társauditor• Szakértő (szükség szerint)• Gyakorló auditor (igény szerint, megbízó
hozzájárulásával)• Tanúsító szervezet felügyelője (pl.: NAT képviselője,
egyeztetés alapján – whitness audit)
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
Az ISO 9001 rendszer auditálás során feltárt eltérések típusai:
• „A” típus: valamely szabványkövetelmény teljesítésének a hiánya. Utóaudit szükséges.
• „B” típus: helyesbítő intézkedés meghatározása és visszaellenőrzése szükséges még a tanúsítvány kiállítása előtt.
• „C” típus: helyesbítő intézkedés meghatározása szükséges, visszaellenőrzésére csak a következő auditon kerül sor.
• Megjegyzés: az auditor által tett olyan észrevétel, amely segíti a szervezet működését, fejlődését. Javaslati szinten fogalmazódnak meg, javításuk nem kötelező.
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLABUDAPEST
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!