Felszíni és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos
szabályozás
FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG
Természetes vizek minősége:
A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. Rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyeléséről és állapotértékeléséről)
MSZ 12749 (1993): Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés (EU VKI szerinti minősítési rendszer még kidolgozás alatt van)
WFD
FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG
Használat szerinti vízminőségi követelmények:
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (korábban: MSZ 450:1 (1989), MSZ 450:3 (1992)
6/2002 (XI.5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni víz szennyezettségi határértékei
78/2008. (IV. 3.) Korm. Rendelet: Fürdővíz minőség (régi: MSZ-13690/3 (1989): Fürdővíz minősítés bakteriológiai vizsgálat alapján
MI-10 172/9 (1990) Az öntözővíz vizsgálata, minősítési rendje
MSZ-15200 (1979): Kazántápvíz, kazánvíz minőségi követelményei
FELSZÍNI VÍZ MINŐSÉG
Szennyvízkibocsátás:
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (a 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet helyett)
204/2001 (X. 26.) Kormányrendelet a csatornabírságról
40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról (Hg, Cd, 1,2-diklóretán, triklóretilén, perklóretilén)
Hazai szabályozás:Hazai szabályozás:
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet „A„A vízszennyező anyagok vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairólszabályairól””
A rendelet kétféle típusú határértéket tartalmazA rendelet kétféle típusú határértéket tartalmaz::
TTechnológiai határérték: egyes gazdasági, háztartási, település-echnológiai határérték: egyes gazdasági, háztartási, település-üzemeltetési tevékenységek általi szennyvíz kibocsátásra a üzemeltetési tevékenységek általi szennyvíz kibocsátásra a rendelet 1. számú melléklet szerint megállapított vízszennyező rendelet 1. számú melléklet szerint megállapított vízszennyező anyag kibocsátási koncentráció, vagy fajlagos kibocsátási értékanyag kibocsátási koncentráció, vagy fajlagos kibocsátási érték..
Területi határérték: a vízszennyező anyag közvetlen bevezetésére, Területi határérték: a vízszennyező anyag közvetlen bevezetésére, a vízminőség-védelmi területi kategóriák figyelembevételével a a vízminőség-védelmi területi kategóriák figyelembevételével a rendelet 2. számú melléklete szerint megállapított kibocsátási rendelet 2. számú melléklete szerint megállapított kibocsátási koncentráció érték.koncentráció érték.
Ezen felül, a hatóságoknak lehetőségük van egyedi elbírálás Ezen felül, a hatóságoknak lehetőségük van egyedi elbírálás alapján a határértékek szigorítására vagy enyhítésére. Az alapján a határértékek szigorítására vagy enyhítésére. Az egyedileg megszabott határértékek minimális és maximális egyedileg megszabott határértékek minimális és maximális értékeinek tartományát az 5. számú melléklet adja meg.értékeinek tartományát az 5. számú melléklet adja meg.
A határértékek alkalmazását a 220/2004. (VII. 21.) A határértékek alkalmazását a 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet szabályozza:Korm. Rendelet szabályozza:
„„A felügyelőség a kibocsátási határértéket a A felügyelőség a kibocsátási határértéket a technológiai határérték és a területi határérték technológiai határérték és a területi határérték alapján határozza meg a következők szerint:alapján határozza meg a következők szerint:
• ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt kell előírni;kell előírni;
• ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemző ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemző szennyező anyagok közül egy adott szennyező szennyező anyagok közül egy adott szennyező anyagra nincs technológiai határérték, akkor a anyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi határértéket kell előírni vonatkozó területi határértéket kell előírni kibocsátási határértéknek.”kibocsátási határértéknek.”
Szennyező komponensek határértékei(1) koncentrációban (mg/l) vagy minimális eltávolítási hatásfokban (%) megadva
Kiépített terhelési
Dikromátos oxigénfogyasztás
Biokémiai oxigénigény (2) (3)
Összes lebegőanyag
Összes foszfor (öP)
Összes nitrogén (öN)
kapacitás [Leé]
(KOIk) (3) (BOI5) (öLA) (3) V. 1-jétől XI. 15-ig
XI. 16-tól IV. 30-ig
mg/l % mg/l % mg/l % mg/l % mg/l mg/l <600 300 70 80 75 100 - -(4) -(4) -(4) -(4) 601-2000 200 75 50 80 75 - -(4) -(4) -(4) -(4) 2001- 10 000
125 75 25 70-90 35 90 -(4) -(4) -(4) -(4)
10 001- 100 000
125 75 25 70-90 35 90 2(5) 80 15(5) 25(5)
>100 000 125 75 25 70-90 35 90 1(5) 80 10(5) 20(5)
(1) A koncentrációban megadott határérték (napi átlag érték) és az eltávolítási hatásfok alapján meghatározott határérték közül az engedélyben előírt csak az egyik kritériumnak kell megfelelni. A százalékos csökkentést a tisztítótelepre bevezetett nyers szennyvíz koncentrációjához képest kell értelmezni. (2) A BOI5 más paraméterrel helyettesíthető: összes szerves szén (TOC) vagy teljes oxigénigény (TOD), ha összefüggés állapítható meg a BOI5 és a helyettesítő paraméter között. (3) Tavas szennyvíztisztítás után vett vízmintákat - KOIk, BOI5 komponensekre - a vízminőségi vizsgálatokat megelőzően szűrni kell, azonban a szűretlen víz összes lebegőanyag koncentrációja nem haladhatja meg a 150 mg/l-t. (4)A hatóság vízvédelmi érdekek alapján egyedi határértéket állapíthat meg (területi határérték?) (5) A határértékeket a 240/2000. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti érzékeny és a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet szerinti nitrátérzékeny területeken kell betartani, 10 ezer LE terhelés felett.
Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)területek)
KomponensKiemelt (régi I.)
Érzékeny (régi II.)
Időszakos vízfolyás
Normál (régi III-VI.)
pH 6,5-8,5 6,5-9 6,5-9 6,5-9
KOICr g/m3 50 100 75 150
BOI5 g/m3 15 30 25 50
NH4-N g/m3 2 10 5 20
Összes N g/m3 20 35 25 55
Összes P g/m3 0.7 5 5 10
Oldószer extr. g/m3 2 5 5 10
Lebegőanyag, g/m3 35 50 50 200
A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet fontosabb határértékei a három+1 kategóriában
1. Higany
2. Kadmium
3. 1,2-diklóretán (EDC)
4. Triklóretilén (TRI)
5. Perklóretilén (PER)
6. Azbeszt
A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti I. listába tartozó anyagok és az azbeszt kibocsátási határértékei
Szennyvízre vonatkozó követelmények más szennyvizekkel való elkeveredés előtt
Az egyes tevékenységek folytatása során keletkező használt- és szennyvizek kibocsátására megállapított technológiai határértékeket ad meg:• Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények a felszíni vízbe
történő bevezetés előtti helyen• Szennyvízminőségre vonatkozó követelmények más
szennyvizekkel való elkeveredés előtt 1. Kőszén-előkészítés2. Egyéb bányászat, beton- és cementtermékek gyártása3. Húsfeldolgozás és húsipari termékek gyártása4. Halfeldolgozás5. Burgonyafeldolgozás 6. Gyümölcs- és zöldségtermékek előállítása7. Olajos magvakból készült termékek gyártása, illetve étkezési zsír és
étkezési olaj finomítása8. Tejfeldolgozás és tejtermékek gyártása9. Cukor-, keményítő- és izocukorgyártás10.Alkohol és alkoholtartalmú italok gyártása11.Sörgyártás12.Malátagyártás13.Üdítőitalok előállítása és palackozása
14.Gyapjúfonás15.Textíliagyártás16.Bőr-, szőrme- és rostműbőr gyártás17.Papíripari rostanyag gyártása18.Papírgyártás19.Kőszénkokszolás20.Kőolaj-feldolgozás21.Szervetlen pigmentek gyártása22.Alkáli-klorid elektrolízis23.Szénhidrogének előállítása24.Műtrágyák gyártása, kivéve a kálium műtrágyát25.Szerves vegyipari termékek gyártása26.Bőrenyv-, zselatin- és csontenyvgyártás27.Viszkóz alapú műszálak, szalagok és textilek, továbbá cellulózacetát
rostok előállítása28.Üveg és mesterséges ásványi rostok gyártása és feldolgozása29.Kerámiatermékek gyártása30.Vas- és acélgyártás31.Vas-, acél- és temperöntés32.Fémgyártás a vas kivételével33.Fémmegmunkálás és fém felületkezelés34.Termálvíz hasznosítás35.Hulladéklerakás36.Állati hulladék ártalmatlanítás és hasznosítás37.Kármentesítés során keletkező ásványolajat, illetve származékait
tartalmazó szennyvíz
Információk a szennyezőanyag kibocsátásokról
KVvM adatbázisa („VALVEL” lapok)(KöTeViFe-k hatósági ellenőrző tevékenysége (jelenleg ellenőrzött önbevallási adatok)
TESZIR adatbázis(szennyvíz agglomerációk adatai, kibocsátásra is tartalmaz információt – Települési szennyvíz irányelvhez)
Felszíni vizek állapota:
2006-ig: VM adatbázisOKIR rendszer FEVI (2008-tól, visszamenőleg is tartalmaz adatot)
Kibocsátások megoszlása országosan (2004. év)
0%10%
20%30%40%50%
60%70%
80%90%
100%
BO
I5
KO
Ik
Öss
zes
lebe
gő a
.
Öss
zes-
P
Öss
zes-
N
Neh
ézfé
mek
Egyéb
Települési
Ipar + építőipar
KOK kibocsátás
Budapest Duna vgy Tisza vgy Dráva vgy Balaton vgy
Nehézfém kibocsátás
Budapest Duna vgy Tisza vgy Dráva vgy Balaton vgy
Új szempontok: az EU VKI figyelembe vétele
1.1. Minimum feltétel (Minimum feltétel (technológiai határértékek technológiai határértékek a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően);1. sz. mellékletének megfelelően);
2.2. A kibocsátott tisztított szennyvíz előírásokat terhelhetőségi A kibocsátott tisztított szennyvíz előírásokat terhelhetőségi számítások alapján kell megállapítani, valamint több komponensre is számítások alapján kell megállapítani, valamint több komponensre is kiterjeszteni, és amennyiben a VKI által előírt, a befogadóra kiterjeszteni, és amennyiben a VKI által előírt, a befogadóra vonatkozó, víztípustól függő vízminőségi célállapot (jó ökológiai és vonatkozó, víztípustól függő vízminőségi célállapot (jó ökológiai és kémiai állapot) nem teljesül, szigorítanikémiai állapot) nem teljesül, szigorítani kell kell;;
3.3. A terhelhetőség vizsgálatát a vízjogi engedélyezés során el kell A terhelhetőség vizsgálatát a vízjogi engedélyezés során el kell végezni, a VKI szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervek (VGT) végezni, a VKI szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervek (VGT) készítésével összhangban készítésével összhangban (379/2007 (XII.23) Korm.rend.).(379/2007 (XII.23) Korm.rend.).
TERHELHETŐSÉGTERHELHETŐSÉG
Ökológiai értelmezésÖkológiai értelmezés
Emisszió Emisszió → Transzmisszió → Immisszió (VKI!)→ Transzmisszió → Immisszió (VKI!)
Mi a mértékadó (jellemző állapot) a befogadóban?Mi a mértékadó (jellemző állapot) a befogadóban?
Átlag, medián, 90%-os tartósság, MACÁtlag, medián, 90%-os tartósság, MAC
VízhozamVízhozam
MonitoringMonitoring
Pontosság, megbízhatóságPontosság, megbízhatóság
A terhelhetőség, vagyis az a „tartalék”, ami a A terhelhetőség, vagyis az a „tartalék”, ami a befogadó öntisztulását figyelembe véve, a meglévő befogadó öntisztulását figyelembe véve, a meglévő (kiinduló) állapot és a célállapot között egy adott (kiinduló) állapot és a célállapot között egy adott vízfolyás esetében – kémiai értelemben – vízfolyás esetében – kémiai értelemben – rendelkezésre áll, a mértékadó vízhozam és a rendelkezésre áll, a mértékadó vízhozam és a befogadó vízminőségi (immissziós) határérték befogadó vízminőségi (immissziós) határérték szorzatából áll elő. Mind a kiindulási, mind pedig a szorzatából áll elő. Mind a kiindulási, mind pedig a tervezett, jövőbeli állapotot befolyásolja a vizsgált, tervezett, jövőbeli állapotot befolyásolja a vizsgált, szabályozandó szennyvízkibocsátás mellett szabályozandó szennyvízkibocsátás mellett meglévő egyéb (pontszerű, diffúz és felvízről meglévő egyéb (pontszerű, diffúz és felvízről érkező) szennyező források megléte.érkező) szennyező források megléte.
Definíció a tervezéshez:
Víztest jelenlegi állapota
Célállapot
Megengedhető terhelés meghatározása
Eléri a célállapotot?
Emissziós
határérték
szigorítása
Szükséges terhelés csökkenés meghatározása
A diffúz terhelések csökkentésével elérhető a
célállapot?
A szennyvíztisztító működésbe lépése után is
elérhető a célállapot?
Van-e egyéb, tervezett (új) szennyvíztisztító telep a
víztesten?
igen nem
nem
igen
A tisztítási követelmény megfelelő, kibocsátási
engedély kiadható
nincs
A meglévő pontforrások szabályozásával elérhető a
célállapot?
A felvízi vízminőség javításával elérhető a
célállapot?
igen
igen
igen
nem
nem
A szennyvízbevezetés engedélyezése csak
derogáció esetén
nem
van
Szennyvízkibocsátás engedélyezése a VKI (befogadó célállapot) szerintSzennyvízkibocsátás engedélyezése a VKI (befogadó célállapot) szerint
Amire nincs szabályozás:
Nem pontszerű (diffúz), időben változó szennyezések (belterületi lefolyás, autópályákról, közutakról lefolyó vizek, területi diffúz bemosódás)
Hatósági gyakorlat:
Felszíni vízbe vezetés esetén a felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerinti határértékeket alkalmazzák,
Talajba vezetésnél a A felszín alatti vizek védelméről rendelkező 10/2000. KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet szerinti határértékeket.
Autópályáról lefolyó csapadékvizek monitorozása
Budai Péter, Buzás Kálmán
BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 2006
KOIk mintasor - M0-Annahegy
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
2000
II/1
II/5
III/1
III/3
III/5
IV/1
IV/3
IV/5
IV/7
V/1
V/3
V/5
V/7
V/9
V/1
1
VI/2
VI/4
VI/6
VI/8
VI/1
0
VIII
/1
VIII
/3
VIII
/5
VIII
/7
IX/2
IX/4
IX/6
IX/8
X/1
X/3
X/5
X/7
X/9
X/1
1
XI/2
XI/4
XI/6
XII/
1
XII/
3
XII/
5
XII/
5
XII/
9
XII/
11
[mg/l]
Lebegőanyag, KOI: „first flush”
Összes Lebegőanyag mintasor - M0-Annahegy
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
4000
4500
5000
II/1
II/5
III/1
III/3
III/5
IV/1
IV/3
IV/5
IV/7
V/1
V/3
V/5
V/7
V/9
V/1
1
VI/2
VI/4
VI/6
VI/8
VI/1
0
VIII
/1
VIII
/3
VIII
/5
VIII
/7
IX/2
IX/4
IX/6
IX/8
X/1
X/3
X/5
X/7
X/9
X/1
1
XI/2
XI/4
XI/6
XII/
1
XII/
3
XII/
5
XII/
5
XII/
9
XII/
11
[mg/l]
TPH és PAH-ok
• Nem minden esetben látható kifejezett „first flush” jelenség
TPH (C5-40) mintasor - M0-Annahegy
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
II/1
II/3
II/5
II/7
III/1
III/2
III/3
III/4
III/5
III/6
IV/1
IV/2
IV/3
IV/4
IV/5
IV/6
IV/7
IV/8
V/1
V/2
V/3
V/4
V/5
V/6
V/7
V/8
V/9
V/1
0
V/1
1
VI/1
VI/2
VI/3
VI/4
VI/5
VI/6
VI/7
VI/8
VI/9
VI/1
0
VI/1
1
VIII
/1
VIII
/2
VIII
/3
VIII
/4
VIII
/5
VIII
/6
VIII
/7
IX/1
IX/2
IX/3
IX/4
IX/5
IX/6
IX/7
IX/8
IX/9
X/1
X/2
X/3
X/4
X/5
X/6
X/7
X/8
X/9
X/1
0
X/1
1
XI/1
XI/2
XI/3
XI/4
XI/5
XI/6
XI/7
XII/
1
XII/
2
XII/
3
XII/
4
XII/
5
XII/
6
XII/
5
XII/
8
XII/
9
XII/
10
XII/
11
[mg/l]
Összes PAH mintasor - M0-Annahegy
0
5
10
15
20
25
30
35
40
II/1
II/3
II/5
II/7
III/1
III/2
III/3
III/4
III/5
III/6
IV/1
IV/2
IV/3
IV/4
IV/5
IV/6
IV/7
IV/8
V/1
V/2
V/3
V/4
V/5
V/6
V/7
V/8
V/9
V/1
0
V/1
1
VI/1
VI/2
VI/3
VI/4
VI/5
VI/6
VI/7
VI/8
VI/9
VI/1
0
VI/1
1
VIII
/1
VIII
/2
VIII
/3
VIII
/4
VIII
/5
VIII
/6
VIII
/7
IX/1
IX/2
IX/3
IX/4
IX/5
IX/6
IX/7
IX/8
IX/9
X/1
X/2
X/3
X/4
X/5
X/6
X/7
X/8
X/9
X/1
0
X/1
1
XI/1
XI/2
XI/3
XI/4
XI/5
XI/6
XI/7
XII/
1
XII/
2
XII/
3
XII/
4
XII/
5
XII/
6
XII/
5
XII/
8
XII/
9
XII/
10
XII/
11
[ug/l]
TPH és PAH EÁK boxdiagramok
0
5
10
15
20
25
30
[mg/L]
0.000
0.005
0.010
0.015
0.020
0.025
0.030
[mg/L]TPH PAH
Lebegőa. és KOIk EÁK boxdiagramok
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
[mg/L] Lebegőa. KOIk
maximum
minimum
medián
felső kvartilis
alsó kvartili
s
EÁK populációk - 1
• A felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerint
egyedi
max
egyedi
min
általános védettsé
gi kategóri
a befogadó
i
• 7 db, 16 részre bontott mintasorozatból
Összes fém EÁK boxdiagramok, egyedi min és max, valamint általános hatérértékek
0.001
0.010
0.100
1.000
10.000
100.000
[mg/L]Al Cr Cu Ni Pb Zn
• A felszíni vizek terhelhetőségét szabályozó 28/2004. KvVM rendelet szerint
egyedi max
egyedi min
általános védettsé
gi kategóri
a befogadó
i
EÁK populációk - 2
EÁK populációk - 3Oldott fém EÁK boxdiagramok, szennyezettségi (B) és intézkedési (C1) határértékek
0.0001
0.0010
0.0100
0.1000
1.0000
[mg/L] Al Cr Cu Ni Pb Zn
• A felszín alatti vizek védelméről rendelkező 10/2000. KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet szerint
• A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 45. §-ának (1) bekezdése a C értékeket átmenetileg hatályon kívül helyezte (EU jogharmonizáció)
C1 intézkedési érzékeny területre
B háttér
A felszín alatti vizekkel kapcsolatos szabályozás A felszín alatti vizekkel
kapcsolatos szabályozás
Simonffy Zoltán
BME
Simonffy Zoltán
BME
MENNYISÉGI ÁLLAPOTMENNYISÉGI ÁLLAPOT
Víz Keretirányelv
Jó mennyiségi állapot: sokévi átlagban a vízkivételek nem haladják meg a hasznosítható készletetHasznosítható készlet:
Az utánpótlódás sokévi átlagos mértéke csökkentve a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) vízigényévelUtánpótlódás:A víztestbe csapadékból, felszíni vízből és a vele szomszédos víztestekből belépő vízmennyiség
Más megközelítés, szintén a VKI szerint:A felszín alatti vizek szintjében emberi hatásra bekövetkező változások
• nem veszélyeztethetik a kapcsolódó felszíni víztest jó ökológiai és kémiai állapotát, • nem okozhatnak károsodást a szárazföldi ökoszisztéma állapotában
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO)
Ezenkívül:
Az emberi tevékenység nem indíthat el káros fizikai, illetve kémiai változásokat:
• nagy sótartalmú rétegvizek vagy szennyezett talajvíz átszívása,• számottevő hőmérsékletcsökkenés.
Víz Keretirányelv
219/2004-es Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelmérőlhttp://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm
Vízkivételek nem haladhatják meg az un. igénybevételi határértéket.
igénybevételi határérték: a víztestek lehatárolt zónáiban elvonható felszín alatti víz mennyisége,a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel
Hazai szabályozás
Utánpótlódási területeken FAV nem használható felszíni víz pótlására
Jó minőségű felszín alatti víz csak kivételesen használható nem ivóvíz célra
Hazai szabályozás Hazai szabályozás
Kiegészítő rendeletek:
72/1996 Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról http://www.vkj.hu/jogszab/75.html
18/1996 Miniszteri rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről
Előkészületben:Miniszteri rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozással és a vízkútfúrással kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról
IVÓVÍZBÁZISOK VÉDELME
Víz Keretirányelv
Prioritás: ivóvízbázisok védelme
• 10 m3/napnál nagyobb, vagy több mint 50 fő ellátását szolgáló vízkivételek regisztrációja
• az ivóvízminőség biztosítása szükség esetén kezeléssel
• emberi hatások miatt a kezelés nem módosulhat
• védőzónákat lehet kijelölni.
ivóvízbázisok védelme: 123/1997 kormányrendelethttp://www.drv.hu/drv/drv_files/File/jogszabalyok/123_1997%20korm.rend.pdf
Megelőzés: felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok védőidomok és védőterületekTevékenységek tiltása zónánként
A biztonságba helyezési program: 2266/1997 kormányhatározat
ivóvízbázisok védelme: 123/1997 kormányrendelethttp://www.drv.hu/drv/drv_files/File/jogszabalyok/123_1997%20korm.rend.pdf
Megelőzés: felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok védőidomok és védőterületekTevékenységek tiltása zónánként
A biztonságba helyezési program: 2266/1997 kormányhatározat
Hazai szabályozás Felszín alatti víz kiemelten fontos, mert Magyarországon az ivóvíz 95 %-a felszín alatti vízből származik
Ivóvízszabvány: 201/2001 Kormányrendelethttp://www.kvvm.hu/cimg/documents/201_2001_Korm.rendelet.....
Ivóvízminőség-javító program: természetes eredetű problémák kezelése (As, NH4, Fe, Mn …)
Hazai szabályozás Sérülékeny felszín alatti vízbázisok védőterületei
KÉMIAI ÁLLAPOT KÉMIAI ÁLLAPOT
A VKI és leányirányelve szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van, ha
• a határértéket meghaladó koncentrációt mutató szennyezés nem veszélyeztet receptort
(ivóvízkivétel, vízi ökoszisztéma, szárazföldi ökoszisztéma)• a víztesten belül a szennyezettség aránya nem éri el a 20 %-ot (ez kivételes esetben lehet 50 %)• nem mutatható ki romló vízminőségi tendencia
EU Felszín alatti vizek védelméről (VKI, leányirányelv)
A leányirányelv jelenlegi változata két környezetminőségi határértéket tartalmaz: nitrátra 50 mg/l, peszticidre 0,1 μg/l
A többi elemre a szabályozás a tagországok feladata, 2008 decemberig
Hazai szabályozás
A leányirányelv még nincs átültetve a hazai jogszabályokba
A VKI jó kémiai állapotra vonatkozó előírásai megjelennek a a felszín alatti vizek védelméről szóló219/2004-es Kormányrendeletbenhttp://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/jogszab/jogszab12/219_2004.htm
SZENNYEZŐFORRÁSOK SZENNYEZŐFORRÁSOK
Magyarország szennyeződésérzékenységi térképeAz érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet
Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek• kiemelt természetvédelmi területek• állóvizek 250 m-es parti sávja• nyílt karsztos területek• vízbázisok védőterületei
Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem
Szennyeződés-érzékeny területek• egyéb természetvédelmi területek• állóvizek parti sávja 250-500 m között • porózus fő vízadó képződmény vagy karsztos vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt• a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év
Kevésbé érzékeny területek
3. víztest
2. víztest
Diffúz szennyezőforrások
Nitrát (országos és víztestenként):
Települések (szikkasztás, állattartás) önkormányzati hatáskör
Mezőgazdasági területek (szerves és műtrágyázás) 27/2006 Kormányrendelet http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=8319&ctag=articlelist&iid=1
Peszticid
A használat szabályozása
Nitrát-érzékeny területek
Pontszerű szennyezőforrások
FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) kb. 30 000 objektum, mintegy 4000 veszélyes a felszín alatti vizekre
Kárinfo adatbázis: szennyezett területek adatbázisa kb. 15 000 objektum
Gyakori szennyezőforrások: • az állattartótelepeken tárolt trágya,• hulladéklerakókban, depóniákban, raktárakban elhelyezett szennyezőanyagok• a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó visszasajtolás (közvetlen bevezetések).
A szabályozást ugyancsak a 219/2004-es Kormányrendelet tartalmazza
Szennyezők szerinti megoszlás, talaj
László ÁDÁMVITUKI Kht.
Egyéb 4%
Nehézfémek22%
Fenolok1%
Cianidok1%
Policiklikus aromás
szénhidrogének(PAH)
5%
Aromás szénhidrogének
(BTEX)23%
Ásványi olaj40%
Klórozott szénhidrogének
4%
Policiklikus aromásszénhidrogének
PAH 7%
Aromás - szénhidrogének
BTEX28%
Nehézfémek12%
Egyéb9%
Klórozottszénhidrogének
14%
Ásványi olaj29%
Fenolok1%
Cianidok0%
László ÁDÁMVITUKI Kht.
Szennyezők szerinti megoszlás, felszín alatti víz
A kármentesítés fő lépései (219/2004 Kormányrendelet szerint):
• a szennyezett állapot feltárása (jelen) (tényfeltárási terv alapján)
• az ember vagy a környezet veszélyeztetettségének értékelése (jövő) (a receptor lehet az ember vagy a környezet)
• a beavatkozás tervezése
EU Víz Keretirányelv: a szennyezés ne terjedjen tovább (ne veszélyeztessen receptorokat)
egyedileg megállapított kármentesítési határértékek
• utóellenőrzés (monitoring)
• monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés
Kármentesítés
A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek
10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről