Download - Faragó Imre M agyar tájnevek használata a magyar kartográfiában Budapest, 2003 . n ovember 2 5
Faragó Imre
MMagyar tájnevek agyar tájnevek használatahasználata
a magyar kartográfiábana magyar kartográfiában
Budapest, 2003. november 25.
A tájA táj•• A földfelszín több szempontból egységes, a környező területektől (tájaktól) különböző része. •• A szomszédos területektől elkülönítő tájalkotó tényezők: – természeti (domborzat, éghajlat, növényzet)
– társadalmi (településhálózat, gazdálkodás)
– történeti (letűnt államalakulat, régi
közigazgatási egység) – néprajzi tényezők
A tájnévA tájnév – „tájat jelölő – „tájat jelölő név”név”Olyan földfelszíni és tengerfelszín alatti egységek nevei, amelyek egymástól valamilyen természeti-, történeti- gazdaságföldrajzi, illetve néprajzi szempontok alapján elhatárolhatók.
A tájnevek kartográfiai A tájnevek kartográfiai típusaitípusai
•• Természetföldrajzi tájnév•• Történeti-földrajzi tájnév•• Néprajzi tájnév•• Tengerfenék domborzati
nevek
Természetföldrajzi tájakTermészetföldrajzi tájak•• Hierarchikus rendszer őő •• Földtani, felszínalaktani, éghajlati jellemzők alapján felállított egymásra épülés őő •• A földfelszíni jellemzők összekapcsolása az adott táj belső és külső tulajdonságaival.
Kartográfiai ábrázolási Kartográfiai ábrázolási problémákproblémák
•• A teljes hierarchia nem ábrázolható•• „Műnevek” jelenléte az egyes hierarchikus szinteken•• Kartográfiai „hagyományok”
A HIERARCHIAA HIERARCHIA
A hierarchia bemutatója:A hierarchia bemutatója:a TÁJBEOSZTÁSa TÁJBEOSZTÁS
1 Kistájrészlet 1 Kistájrészlet őőKeleti-GerecseKeleti-GerecseKeleti-Gerecse + Nyugati-Gerecse + Központi-Gerecse = Gerecse 2 Kistáj 2 Kistáj őőGerecseGerecseGerecse + Zsámbéki-m. + Budai-hg. + Pilis = Dunazug-hegyvidék
3 Középtáj 3 Középtáj őő Dunazug-hegyvidék Dunazug-hegyvidék
Dunazug-hegyvidék + Velencei-hg. + Vértesvidék + Móri-árok + Bakonyvidék = Dunántúli-középhg.4 Nagytáj 4 Nagytáj őőDunántúliDunántúli-középhg-középhg..
A „MŰNEVEK”A „MŰNEVEK”
• • Csepel–Ócsai-síkCsepel–Ócsai-sík• Pesti-hordaléksík• Pesti-hordaléksík• Mohácsi-terasz• Mohácsi-terasz• Észak-bácskai-löszhát• Észak-bácskai-löszhát• Közép-Mezőföld• Közép-Mezőföld• Csongrád–Szegedi-ártér• Csongrád–Szegedi-ártér• Északkelet-Nyírség• Északkelet-Nyírség• Nyárszegi-magassík• Nyárszegi-magassík• Szlovák-paradicsom• Szlovák-paradicsom• Máramarosi-masszívum• Máramarosi-masszívum• Zempléni-határhegység• Zempléni-határhegység• Alsó-Maros-áttörés• Alsó-Maros-áttörés Töm
eg
térk
ép
eke
n r
itka
a h
asz
nála
tuk
AZ ÁBRÁZOLÁSI AZ ÁBRÁZOLÁSI „HAGYOMÁNYOK”„HAGYOMÁNYOK”
1922 1937
1953 1989
• • Hegység- és Hegység- és dombságnevekdombságnevek ő kiemelkedések, pusztuló (eróziós) felszínformák földrajzi nevei. ő álló betűtípussal ábrázoljuk • Köznevek:• Köznevek: -hegyvidék, -hegység, -hátvidék, -hegyhát, -hátság, -dombvidék, -dombság, -magasföld, -fennsík,
-plató
• • Síkság-, medence- és Síkság-, medence- és átmenetitájnevekátmenetitájnevek ő A feltöltődő (akkumulációs)
felszínformák nevei ő a hegylábfelszíneket is ide soroljuk (átmenetitáj) ő dőlt betűvel ábrázoljuk• Köznevek• Köznevek: -síkvidék, -síkság, -sík, -medence, -völgy, -sivatag, -mélyföld, -part
+ -alja (átmenetitáj) végződés
síkság-medenc
e
hegység-
dombság
síkság-medenc
e
átmenetitáj
Történeti-földrajzi tájakTörténeti-földrajzi tájak•• Letűnt közigazgatási egységek nevének tovább élő formái ++ •• Szoros kapcsolat a néprajzi tájnevekkel ++•• Nincs hierarchikus egymásra épülés ++•• Történeti-földrajzi név #
történeti név
LETŰNT KÖZIGAZGATÁSI LETŰNT KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK NEVE TOVÁBB ÉLEGYSÉGEK NEVE TOVÁBB ÉL
Borsod + Abaúj-Torna + Zemplén = Borsod-Abaúj-Zemplén megye
(1950)De: Sátoraljaújhely környéki ember nem lett „borsodi”! ő Ő „zempléni” (identitástudat) őa korábbi megye neve tovább él a lokalizálásbanDe: nem általánosítható!
pl. Komárom-Esztergom
X. sz.: ErdőelveErdőelve – „erdőn túl”XIII. sz.: Erdélyi vajdaságErdélyi vajdaságXVI. sz: Erdélyi fejedelemségErdélyi fejedelemség1872: különállás megszűnése De: megmaradt az „erdélyi „erdélyi ember”ember”
(éntudat + „tetudat”) őA lokalizálás tovább él az ErdélyErdély névben ő
történeti-földrajzi történeti-földrajzi tájtáj
SZOROS KAPCSOLAT A SZOROS KAPCSOLAT A NÉPRAJZI TÁJNEVEKKELNÉPRAJZI TÁJNEVEKKEL
Egy névrajzi fogalmi
kategória:történeti-földrajzi-néprajzi történeti-földrajzi-néprajzi
tájnévtájnév
pl. letűnt közigazgatási egységek:
KiskunságNagykunságSzékelyföldHajdúság
mindegyik néprajzi tájnév, de közigazgatási egységgé
formálódásuk etnikai, társadalmi alapú ő előbb volt a „nép”, azért lett a közigazgatási elkülönülés
néprajzi
történeti-földrajzi
néprajzi
a TÖRTÉNETI-FÖLDRAJZI a TÖRTÉNETI-FÖLDRAJZI TÁJNÉV TÁJNÉV
nemnemTÖRTÉNETI NÉVTÖRTÉNETI NÉV
Egykori közigazgatási egységek neve, ha kikopik a használatból vagy nevének tartalma folytán el kellett tűnnie a mindennapokból ő történeti névtörténeti név ő Ilyet csak történelmi térképeken, tehát visszadatált időállapotot bemutató térképeken használhatunk. pl. Avarország, PannóniaAvarország, Pannónia
TIPOGRÁFIAI MEGOLDÁSTIPOGRÁFIAI MEGOLDÁS
Északi-középhg.KisalföldFelvidék
hegység-dombságsíkság-medence-átmenetitájtörténeti-földrajzi-néprajzi táj
Magyarország atlasz [Cartographia Kft.1999]
Magyarország felszíne és vízei[Stiefel Eurocart 2002]
Ugyanazon terület két térképen történeti-földrajzi néprajzi nevekkel és azok nélkül
A TÁJNEVEK KARTOGRÁFIAI A TÁJNEVEK KARTOGRÁFIAI BESOROLÁSÁNAK PROBLÉMÁJABESOROLÁSÁNAK PROBLÉMÁJA
– – Nagykunság – Nagykunság – néprajzi tájnév
„eredeti kun népessége megmagyarosodott”történeti-földrajzi tájnév
„egykori Nagy-Kun kerület”természetföldrajzi tájnév
„az Alföld síksági középtája”
Milyen kategória lesz a Milyen kategória lesz a térképen?térképen?
Eldöntendő kérdés:
…természetföldrajzi tájnév?…történeti-földrajzi-néprajzi
tájnév?
A felvételre kerülő név…
Besorolási szempontok:• Térkép célja/típusa• Melyik hatás/tényező erősebb
síkság-medenc
e
síkság-medenc
e
…dombságnév?…átmenetitáj-név ?
Eldöntendő kérdés:A Külső-Somogy név…
Döntés: természetföldrajzi tájnév
– – Külső-Somogy – Külső-Somogy –
Milyen kategória lesz a Milyen kategória lesz a térképen?térképen?
hegység-dombsághegység-dombság hegység-
dombság
átmenetitáj
??
MAGYAR TÁJNEVEKMAGYAR TÁJNEVEKAA
MAGYAR NÉVTERÜLETENMAGYAR NÉVTERÜLETEN
TÁJSZEMLÉLETEKTÁJSZEMLÉLETEKAA
KÁRPÁT-TÉRSÉGBENKÁRPÁT-TÉRSÉGBEN
(NÉVADÁSI VISZONYÍTÁS)(NÉVADÁSI VISZONYÍTÁS)
• • magyarmagyar• • szlovákszlovák• • románromán• • ukránukrán• • szlovénszlovén
Táji viszonyítások a tájnévadás alapján a
Kárpát-térségben
A Kárpát-térséggel foglalkozóA Kárpát-térséggel foglalkozómagyarmagyar
TERMÉSZETFÖLDRAJZITERMÉSZETFÖLDRAJZI SZEMLÉLETEK és SZEMLÉLETEK és TÁJBEOSZTÁSOKTÁJBEOSZTÁSOK
– – áttekintés –áttekintés –
Az „alaphelyzet”Az „alaphelyzet”• Folyóközök és „erdők” (hegységek), a tájnévadás alapjai [Bodrogköz, Vérteserdő] • Karakteres tájakon népi névadás, nagy méretbeni szórással
[Mátra, Alföld] • „Lyukak” a névrendszerben• Nagyon erős vármegyei- és igazgatási szemlélet
[„Túl a Dunán”, „Tiszán innen”]
HUNFALVY JÁNOSHUNFALVY JÁNOSA A magyar birodalom magyar birodalom
természeti viszonyainak természeti viszonyainak leírásaleírása (1863–65) (1863–65)
Pozsonyi-, Pesti-, Erdélyi-med.
• Kárpát-medence hármas tagolása,• A hegységek és a Kárpátok részeinek csoportosítása,• A tájak bemutatása néhány esetben a mai leírásoknál is
részletesebb és alaposabb
TELEKI PÁLTELEKI PÁL19171917
Az új gondolat:Az új gondolat:„„Milyen fontos volna Milyen fontos volna a a
magyarban is a vármegyék magyarban is a vármegyék monográfiái helyett a monográfiái helyett a
MezMezőőségnek, a Nyírségnek és ségnek, a Nyírségnek és Barcaságnak, a Csallóköznek Barcaságnak, a Csallóköznek és a Hanságnak a leírása!és a Hanságnak a leírása! „* „*
*Teleki Pál: A földrajzi gondolat története
AA tájak leírásának és tájak leírásának és összehasonlításának kulcsa a összehasonlításának kulcsa a
táj tipikus karakterének táj tipikus karakterének megkeresése, kidomborítása. megkeresése, kidomborítása. Ez a karakter akár klimatikus, Ez a karakter akár klimatikus,
akár orográfiai, akár akár orográfiai, akár történelmi, ha a tájképre történelmi, ha a tájképre
hatással van, földrajzi hatással van, földrajzi tényeztényezőővé válikvé válik..
Teleki Pál:
Alföld, Dunántúl, Erdélyi-med., Kelet-magyar-országi-szigethg., Ény.-Felvidék,
Ék.-Felvidék, K.-Kárpátok, Dél-erdélyi-felv., Dinári-Alpok
CHOLNOKY JENŐCHOLNOKY JENŐ„„Parcellázó tájbeosztás” Parcellázó tájbeosztás”
1920-19421920-1942• 9 nagytáj a tört. Mo. területére,
• A tájszemléletben is uralkodik az államközpontúság,• Névadása földrajzilag kifejező, körülíró („műnevek”)
Alföld, Felföld,Erdély,
Pannonföld
PRINZ GYULAPRINZ GYULAMagyarország tájrajzaMagyarország tájrajza
19361936• A Kárpát-medencén belül 4
országrészt, 15 tájat és közel 100 vidéket határoz meg,• Tájrajzi egységei egyéni termé- szetföldrajzi,településföldrajzi,
gazdasági és kultúrtörténeti jelleggel bírnak.
KÁDÁR LÁSZLÓKÁDÁR LÁSZLÓA magyar nép tájszemlélete és A magyar nép tájszemlélete és
Magyarország tájneveiMagyarország tájnevei19411941
• Térképmelléklet a magyar néprajzi tájakról,• Fő figyelme a nép által felismert és elnevezett tájak felé fordul.
BULLA BÉLA–MENDÖL TIBORBULLA BÉLA–MENDÖL TIBORA Kárpát-medence földrajzaA Kárpát-medence földrajza
19471947• 6 nagytáj
• a Kárpát-medence természet- földrajzi egység, származásának, éghajlatának, vízrajzának megértéséhez az egész ismerete szükséges. • Saját népünk tájépítő munkáját számon tartani kötelességünk, bárhol bukkanjunk is rá a Földön.
Alföld, Kisalföld, Dunántúl, Ék-Felvidék, Ény-Felvidék,
Erdély
PÉCSI MÁRTON–SÁRFALVI PÉCSI MÁRTON–SÁRFALVI BÉLABÉLA
Magyarország földrajzaMagyarország földrajza19601960• Átdolgozott beosztás,
államközpontú- ság a trianoni határokkal• 4 nagytáj • A Bulla–Mendöl-féle tájak adaptálása a trianoni határokhoz.• Tradicionális tájnevek felcserélése újakkal
pl. Eperjes–Tokaji-hv.
Gömör–Tornai-karszt
ALFÖLD, KISALFÖLD,DUNÁNTÚL, ÉSZAKI-KHG.
BULLA BÉLABULLA BÉLAMagyarország Magyarország
természetöldrajzatermészetöldrajza19601960
KISALFÖLD, ALPOKALJA,DUNÁNTÚLI-KHG., DUNÁNTÚLI-
DOMBSÁG, ALFÖLD, ÉSZAKI-KHG.
• Több helyütt erőteljes beavatkozás a hagyományos tájszemléletbe• Nagytáji szinten megváltoztatott táj-határok, a Dunántúl szétbontásával• 6 nagytáj • Az Alföld kiterjesztése a Mezőföldre
MAROSI S.–SOMOGYI S.MAROSI S.–SOMOGYI S.Magyarország kistájainak Magyarország kistájainak
katasztere*katasztere*19901990
• Bulla 1962-es beosztásának megerősítése, kistáj szintű fejlesztése• Szigorú államközpontúság a trianoni határokra• 6 nagytáj, 33 középtáj, ~200 kistáj*első térképes megjelenése: MNA 1989,
hasonló tartalom: FNT I. (1971)
HAJDÚ-MOHAROS J. – HEVESI HAJDÚ-MOHAROS J. – HEVESI A.A.
A Kárpát–Pannon térség A Kárpát–Pannon térség természeti tájbeosztása 1997természeti tájbeosztása 1997
Bakonyerdő,Mátraerdő
• Az államközpontúság teljes megszűnése• Nem Kárpát-medence, hanem Kárpát- térség (medence+előtér) egység• 21 nagytáj• „Kompatibilitás” a szomszéd népek rendszereivel• Mo. területén a Bulla-féle 6 nagytáj
megtartása részben Prinz-féle nevekkel
A TA TÁJNEVEK VÁLTOZÁSAÁJNEVEK VÁLTOZÁSAA MAGYAR NÉVTERÜLETENA MAGYAR NÉVTERÜLETEN
Alaphelyzet:Alaphelyzet:• • Természetes (népi) névadásTermészetes (népi) névadásVáltozás:Változás:• • Természetes (szükséges) Természetes (szükséges) fejlődésfejlődés• • Tudományos beavatkozásTudományos beavatkozás• • Ideológiai hatások Ideológiai hatások
(„nagy tévedések”)(„nagy tévedések”)
Fontosabb tájnévváltozások a Kárpát-térségben a XX. Fontosabb tájnévváltozások a Kárpát-térségben a XX. századbanszázadban
1992-től: kettős tájszemlélet a magyar kartográfiában
• • Pécsi–Marosi–Pécsi–Marosi–Somogyi–Sárfalvi Somogyi–Sárfalvi
(FNT I.–MNA) (FNT I.–MNA) tájszemlélettájszemlélet
• • A határokon túli, A határokon túli, kárpát-térségi kárpát-térségi
névanyagban sok névanyagban sok idegen hatásidegen hatás• • A történeti-A történeti-
földrajzi-néprajzi földrajzi-néprajzi tájnevek tájnevek
ábrázolása ábrázolása hézagos.hézagos.
• • Hajdú-Moharos–Hajdú-Moharos–Hevesi (KPTTB) Hevesi (KPTTB) tájszemlélettájszemlélet• • Egységes kárpát-Egységes kárpát-térségi magyar térségi magyar névanyag névanyag • • történeti-történeti-földrajzi-néprajzi földrajzi-néprajzi tájnevek tájnevek következetes következetes ábrázolása.ábrázolása.
1 2
Magyarország atlasz [Cartographia Kft.1999]
Földrajzi világatlasz[Nyír-Karta–Topográf 2003]
Névrajzi különbségek ugyanazon területen, két atlaszban
MAGYAR és MAGYAROS MAGYAR és MAGYAROS TÁJNEVEKTÁJNEVEK
A A MAGYAR NÉVTERÜLETENMAGYAR NÉVTERÜLETEN
KÍVŰLKÍVŰL
1.1. A földrajzi nevek köznévi tagjai a latin írásjeleket A földrajzi nevek köznévi tagjai a latin írásjeleket használó nyelvek köznévi tagjai esetében legtöbb használó nyelvek köznévi tagjai esetében legtöbb esetben következetesen lefordíthatók. Hasonló a esetben következetesen lefordíthatók. Hasonló a helyzet a cirill írást használó szláv nyelvek helyzet a cirill írást használó szláv nyelvek esetében is. esetében is.
2.2. AA nem latin bet nem latin betűűs távoli nyelvek (türk nyelvek, s távoli nyelvek (türk nyelvek, kínai, koreai, japán stb.)kínai, koreai, japán stb.) közszói tagjaiközszói tagjainak nak fordítása nem javasolt, ugyanakkor a közszavak fordítása nem javasolt, ugyanakkor a közszavak következetes adott nyelvi (magyar átírásban való) következetes adott nyelvi (magyar átírásban való) felvétele indokolt. A földrajzi közneveknek magyar felvétele indokolt. A földrajzi közneveknek magyar átírással írt alakját, a földrajzi összetételben átírással írt alakját, a földrajzi összetételben minden esetben kis kezdminden esetben kis kezdőőbetbetűűvel, a vel, a tulajdonnévhez köttulajdonnévhez kötőőjellel kapcsolva kell írni. jellel kapcsolva kell írni.
3.3. Az elAz előőbbihez hasonló megoldást, tehát a kis bbihez hasonló megoldást, tehát a kis kezdkezdőőbetbetűűvel való írást javaslom az idegenbvel való írást javaslom az idegenbőől l magyarrá vált közszói névtagok helyesírására is. magyarrá vált közszói névtagok helyesírására is. ((kordillera, kordillerákkordillera, kordillerák). ).
A köznevekA köznevek
A tulajdonnevekA tulajdonnevek
1.1. A melléknévi és köznévi eredetA melléknévi és köznévi eredetűű tulajdonévi tulajdonévi részerészekk, abban az esetben, ha azok ma is az adott , abban az esetben, ha azok ma is az adott nyelvben konkrét jelentéssel bírnak, lefordíthatnyelvben konkrét jelentéssel bírnak, lefordíthatókók. . Kivételt képeznek a személynévből és Kivételt képeznek a személynévből és tulajdonnévbtulajdonnévbőől (pl. hajó, expedíció nevébl (pl. hajó, expedíció nevébőől) l) származó névtagok. származó névtagok.
2.2. Hasonlóan kivételt képezzenek a távol-keleti Hasonlóan kivételt képezzenek a távol-keleti nyelvek földrajzi összetételei. Ezek esetében – a nyelvek földrajzi összetételei. Ezek esetében – a köznévi tagokhoz hasonlóan – a magyaros átírás köznévi tagokhoz hasonlóan – a magyaros átírás elegendelegendőő. A közvetlen magyar fordítást csak akkor . A közvetlen magyar fordítást csak akkor javasjavasoltolt, ha az más latin bet, ha az más latin betűűs nyelvek esetében s nyelvek esetében jelentkezik.jelentkezik.
3.3. A személynévi eredetA személynévi eredetűű földrajzi nevek közül a földrajzi nevek közül a szentek és az uralkodók neveiből képzett formák szentek és az uralkodók neveiből képzett formák következetesen lefordíthatók. következetesen lefordíthatók.
4.4. HHa az idegen név teljes mértékben a az idegen név teljes mértékben belegyökeresedett a mindennapi köztudatba és a belegyökeresedett a mindennapi köztudatba és a mindennapok kommunikációjában folyamatosanmindennapok kommunikációjában folyamatosan élélőő név név akkor nem fordítható akkor nem fordítható..
Orlické hory (cseh) Orlice-hegységCserszkij hrebet (orosz) Cserszkij-hegység Bayerwald (német) Bajor-erdő
Rocky Mountains (angol) Sziklás-hegységFox Islands (angol) Róka-szigetekPorcupine River (angol) Kúszósül-folyóBay of Goods Mercy (angol) Isteni
kegyelem-öbölSierra Dois Irmãos (portugál) Két testvér-
hegység Tien-san (kínai)Csilien-san (kínai)Kuznyecki-alatau (hakasz)Ulahan-bom (jakut)Kara-kum (türkmén)
Földrajzi világatlasz [Cartographia Kft.1999]
Földrajzi világatlasz[Nyír-Karta–Topográf 2003]
Névközlési különbségek ugyanazon területen, két atlaszban
Földrajzi világatlasz [Cartographia Kft.1999]
Földrajzi világatlasz[Nyír-Karta–Topográf 2003]
Névközlési különbségek ugyanazon területen, két atlaszban
ÖsszegzésÖsszegzés• A tájszemlélet alapja államterülettől független (KPTTB)• A tájnevek felvételére a hármas
tagolás indokolt (hedo, símeá, töföné)
• A névterületen kívül is törekedjünk a magyaros névanyagra• Az elismert tájbeosztások felhasználásával a térképen létre
kell hoznunk egy „kartográfus-tájbeosztást”