Magyarország növényvilága
Tóth ZoltánDéli Tömb VII. emelet 7-608 szoba
20-90-555/1718 mellé[email protected]
antropogén hatások- természetes (érintetlen) -
természetközeli (féltermészetes)
-
degradált (nagy változások) - nem természetes (megszűnés) mezőgazdasági területek, települések, úthálózat
- az erdősültség változása Magyarországon
- vízjárta területek az árvízmentesítés előtt és után
- aktuális (reális -, pillanatnyi -) vegetáció
Bihari -
Csorba –
Heltai (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza 2007
Bihari -
Csorba –
Heltai (szerk.): Magyarország emlőseinek atlasza 2007
Natura
2000 –
Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére
I. Melléklet
(A Tanács 97/62/EK irányelvével bevezetett módosításokkal)A közösség szempontjából jelentős élőhelytípusok, amelyek megőrzéséhez különleges természetmegőrzési
területek kijelölése szükséges
Az élőhelytípusok
értelmezésére a 20. cikk alapján felállított testület („Habitat Testület”) által jóváhagyott, az Európai Bizottság által kiadott „Az Európai Unió
élőhelyeinek értelmezési kézikönyve”
című
dokumentum szolgál: „Interpretation Manual
of European Union habitats, version EUR 15”
(elfogadta a Habitat
Testület
1996 április 25-én, Európai Bizottság XI főigazgatósága).
A kódok a NATURA 2000 kódoknak felelnek meg.A „*”
jel kiemelt jelentőségű
élőhelytípust
jelöl.
„Jelentős hatással volt munkánkra a CORINE Biotopes
Project adatbázis élőhely- osztályozási rendszere, a PHYSIS (Palearctic
Habitats
Information
System) is, amely
azzal az igénnyel jött létre, hogy az egész palearktikus
régió
élőhelyeit rendszerezze egy hierarchikus rendszerben. Megtalálható
benne a Magyarországon előforduló
élőhelytípusok
nagy része, a természetes élőhelyek esetében finomabb felbontásban, míg a degradált típusok inkább egyszerűsítve.”
A CORINE Land
Cover
rendszer léptéke 1:100.000 –
1:50.000mindössze 40 egység
Fekete Gábor, Molnár Zsolt és Horváth Ferenc 1997. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-
monitorozó
Rendszer II. pp. 15-16, 20.
- egyszerűsített és (eleinte) mindössze 116 élőhely-kategóráival, - egymás mellé
rendelt (nem hierarchikus) és önállóan is megálló
3 alrendszerben:
1.természetközeli, 2.természetközeli
bolygatott és gyomos,
3.erdő-, mezőgazdasági és egyéb élőhelyek
mÁ-NÉR
2001
(IBOA = Intenzív Botanikai Adatgyűjtés)mmÁ-NÉR
2003 (MÉTA
= Mo. Élőhely-Térképezésének
Adatbázisa
mmmÁ-NÉR
2007 (Natura
2000 kompatibilitás illetve NBmR
= Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó
Rendszer élőhely-térképezési részének módszertani
átgondolása)mmmmÁ-NÉR
2015???
1997 Á-NÉR = Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer
3 fő
igény:-
Teljes körű
fedés: bármely magyarországi élőhely/terület besorolható
legyen –
az
adekvát tér-idő
lépték és pontosság figyelembevételével –
beleértve a mezőgazdasági művelésnek vagy egyéb emberi beavatkozásoknak kitett élőhelyeket is –
(végszükség
esetén élőhely-mozaikok megadásával)-
Általános használhatóság: nem speciálisan képzett szakemberek is egyszerűen és
egyértelműen legyenek képesek alkalmazni –
ezért viszonylag kevés és tág kategóriával dolgozik- Degradáltság kezelése: a degradált és devasztált élőhelyeket is tudnia kell kezelni
- alkalmazott léptéke vegetációtérképeken kb. 1:25.000-1:10.000-
közepes léptékű
szabvány élőhelytérképek készítésére (a CORINE Land Cover
rendszer és a „szokásos”
társulástani alapokon nyugvó
vegetációtérképezés léptéke közé
lett belőve)
-
az élőhelycsoportok elsősorban vizuálisan egyszerűen megfogható
fiziognómiai- termőhelyi kritériumokon nyugszanak (nem annyira a fajkompozíción vagy a
biogeográfiai elterjedésen)
-
botanikai és zoológiai megfigyelések, lelőhelyek szabvány élőhelyei jellemzésére és besorolására használható
Az élőhelyleírások alfejezetei (tagolás)
- tömör, de lényeget kifejező
NÉV-egy betűből és egy számból álló
AZONOSÍTÓ
KÓD
- egymondatos tömör DEFINÍCIÓ- HATÁROZÓ
KÓD inkább csak segíti és gyorsítja a tájékozódást
- CORINE KÓD-
ABIOTIKUS JELLEMZÉS (földrajzi behatárolás, klímafeltételek, kitettség,
domborzat, alapkőzet, talajtípus, hidrológiai viszonyok)-
BIOTIKUS JELLEMZÉS (növényzet fiziognómiai sajátságai, fajkompozíció,
életforma-spektrum, vegetációtörténet, várható
ritka taxonok, invázív-agresszív taxonok)-
ALEGYSÉGEK felsorolása és rövid jellemzése (főleg a cönológiai alapokon már
megkülönböztetettek)- EMBERI HASZNÁLAT, TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSEK- IRODALOM- SZERZŐ
DEGRADÁCIÓ
iránya és következményei, fontosabb jelenségek
- a lombkoronaszint egy fajból áll v. fajszegény- a faállomány beteg illetve nem újul- a cserjeszint hiányzik v. fajszegény- az aljnövényzet hiányzik v. fajszegény v. zavart v. jellegtelen
-
monodominancia egy természetes társulásalkotó
v. edafikátor faj illetve egy természetes kisérőfaj esetében- gyomosodás, gyomfajok dominanciája, idegen faj dominanciája
- a fajkészlet ugyan jelen van, de a szemmel érzékelhető
struktúra (mintázat) felbomlik- fontos ritka faj(ok) erősen veszélyeztetett(ek) v. eltűntek- az eredeti társulásból csak néhány faj van jelen- eltűntek v. elszaporodtak egyszikűek v. kétszikűek v. kriptogámok- domináns faj(ok) eltűnt(ek), a fajszám lecsökkent
- természetes szukcesszió
előreszaladt
részletesebben Rédey in Kovácsné
Láng Edit és Török Katalin (szerk.) 1997. Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok. Nemzeti Biodiverzitás-
monitorozó
Rendszer III.
TERMÉSZETESSÉG –
DEGRADÁLTSÁG kategorizálása (általában 5-ös skálán) Seregélyes Tibor és Németh Ferenc alapján
-
1
a természetes állapot TELJESEN LEROMLOTT, az eredeti vegetáció
nem ismerhető
fel, gyakorlatilag csak gyomok és jellegtelen fajok fordulnak elő
(szántók, intenzív erdészeti és
gyümölcskultúrák, bányaudvarok, meddőhányók, vizek betonparttal)-
2
a természetes állapot ERŐSEN LEROMLOTT, az eredeti társulás csak nyomokban van
meg, domináns elemei szórványosan, nem jellemző
arányban fordulnak elő, tömegesek a gyomjellegű
növények (intenzív gyepkultúrák, fenyérfüves vagy csillagpázsitos leromlott
legelők, szántó
vagy gyep helyére telepített erdők, vizek mesterséges vagy szabályozott mederrel, stb.)-
3
a természetes állapot KÖZEPESEN LEROMLOTT, az eredeti vegetáció
elemei megfelelő
arányban vannak jelen, de színező
elemek alig fordulnak elő, jelentős a gyomok és a jellegtelen fajok aránya (túlhasznált legelők, intenzív turizmus által érintett területek, stb.)-
4
az állapot TERMÉSZETKÖZELI, az emberi beavatkozás nem jelentős, a fajszám a
társulásra jellemző
maximum közelében van, a színező
elemek aránya jelentős, a gyomok és jellegtelen fajok aránya nem jelentős (erdészeti kezelés alatt álló
öreg erdők, természetes parti
övezettel rendelkező
vizek, régebben felhagyott hegylábi gyümölcsösök, stb.)-
5
az állapot TERMÉSZETES, illetve annak tekinthető, a színező
elemek aránya kiemelkedő
(zömük védett faj, köztük reliktum jellegű
ritkaságok is), gyomnak minősülő
fajok alig (őserdők, őslápok, hasznosítatlan sziklagyepek, tőzegmohalápok gazdag lápi flórával, fajgazdag hegyi kaszálórétek, stb.)
TERMÉSZETESSÉG –
LEROMLOTTSÁG kategorizálása 6-os skálán Varga Zoltán szerint
NEM TERMÉSZETES- 1
teljesen mesterséges, antropogén illetve a természetes állapot felismerhetetlen
- 2
erősen degradált, zömmel antropogén illetve gyom jellegű
növényzettel
FÉLTERMÉSZETES-
3
mérsékelten degradált, kevesebb a degradáció-jelző
faj, de sok a jellegtelen
komponens-
4
a természetes állapottal nem egyező, az antropogén hatás jellemző, de kevés a gyom
jellegű
elem, az eredeti vegetációnak az emberi beavatkozást tűrő
fajai viszont jelentős számúak
TERMÉSZETES-
5
az állapot természetközeli, az emberi beavatkozás nyilvánvaló, de mérsékelt, a
természetes komponensek a meghatározóak, színező
elemekkel- 6
az állapot természetes, az emberi beavatkozás mértéke elhanyagolható
„HATÁROZÓ
KÓD”
- inkább csak segíti és gyorsítja a tájékozódást- egy élőhelytípus több értéket is felvehet
-
1. oszlop: magassági elterjedés: 1. hegy-
és dombvidéki 2. síkvidéki (200 m tszfm. alatt)- 2. oszlop: formáció: 1. fás 2. fátlan (3% alatti fásszárú
borítás)
- 3. oszlop: termőhely (vízellátottsága): 1. vízi-mocsári 2. üde 3. száraz-
4. oszlop: antropogén befolyásoltság: 1. természetközeli (Seregélyes-Németh-féle 3-
4-5) 2. degradált, nem természetes (Seregélyes-Németh-féle 1-2)
-
pl.
1111
Hegy-
és dombvidéki, fás, vízi-mocsári, természetközeli élőhelyek lehetnek „C3 Tőzegmohalápok”, „J1 Fűz-
nyírlápok”, „J2 Égerlápok és égeres mocsárerdők”
vagy „N1 Mészkerülő
erdeifenyvesek”
TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEKA
Hínarasok
B Mocsarak
C Forráslápok, átmeneti és dagadólápok
D Üde sík-
és dombvidéki rétek és rétlápok
E Domb-
és hegyvidéki gyepek
F SzikesekG
Nyílt szárazgyepek
H Zárt száraz és félszáraz gyepek
K Üde lomboserdők
I Nem ruderális pionír növényzet
J Liget-
és láperdők
L Zárt száraz lomboserdők
M
Fellazuló
száraz lomboserdők és cserjésekN FenyőerdőkTERMÉSZETKÖZELI BOLYGATOTT ÉS
GYOMOS ÉLŐHELYEK
O Másodlagos, illetve jellegtelen származék mocsarak, rétek és gyepek
P Természetközeli, részben másodlagos gyep-erdő
mozaikok
R Másodlagos, illetve jellegtelen származékerdők és ligetek
ERDŐ-, MEZŐGAZDASÁGI ÉS EGYÉB ÉLŐHELYEKS
Telepített erdészeti faültetvények és származékaik
T Agrár élőhelyek
U Egyéb élőhelyek
TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEKA
Hínarasok
A1
Békalencsés, rucaörömös, tócsagazos úszóhínárA2
Rencés, kolokános lebegőhínárA3
Békaszőlős, süllőhínaras, tündérrózsás, vízitökös, tündérfátylas, sulymos rögzült hínárA4
Békaliliomos és más lápi hínárA5
Víziboglárkás, tófonalas vagy csillárkamoszatos szikes hínárB
Mocsarak
B1
Tavak zárt nádasai és gyékényeseiB2
Tavi harmatkásás, békabuzogányos, tavi kákás, mételykórós mocsarakB3
Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös stb. mocsarak és nádasokB4
ZsombékosokB5
Nem zsombékoló
magassásrétekB6
Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarakC
Forráslápok, átmeneti és dagadólápok
C1
Mészkerülő, illetve meszes talajú
forráslápokC2
Tőzegmohás átmeneti lápokC3
TőzegmohalápokD
Üde sík-
és dombvidéki rétek és rétlápok
D1
Üde és nádasodó
láprétek-rétlápokD2
Kiszáradó
kékperjés láprétekD3
Dombvidéki mocsárrétekD4
Alföldi mocsárrétekD5
Patakparti és lápi magaskórósok
TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEK
(folyt.)E
Domb-
és hegyvidéki gyepek
E1
Franciaperjés domb-
és hegyvidéki rétekE2
Veres csenkeszes hegyi rétekE3
Hegyvidéki sovány gyepekE4
SzőrfűgyepekE5
CsarabosokF SzikesekF1
ÜrmöspusztákF2
Szikes rétekF3
Sziki magaskórósokF4
Mézpázsitos szikfokokF5
Padkás szikesek és szikes tavak iszapnövényzeteG
Nyílt szárazgyepek
G1
Évelő
nyílt homokpusztai gyepekG2
Mészkedvelő
nyílt sziklagyepekG3
Mészkerülő
nyílt sziklagyepekH
Zárt száraz és félszáraz gyepek
H1
Zárt sziklagyepekH2
Sziklafüves lejtősztyepprétekH3
Pusztafüves lejtősztyeppek és erdőssztyepprétekH4
Stabilizálódott félszáraz irtásrétek, gyepek és száraz magaskórósokH5
Alföldi sztyepprétek
TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEK
(folyt.)I
Nem ruderális pionír növényzet
I1
Árterek és zátonyok pionír növényzeteI2
LöszfalnövényzetI3
Sziklafalak és kőfalak pionír növényzeteI4
Görgeteg pionír növényzetJ
Liget-
és láperdők
J1
Fűz-
és nyírlápokJ2
Égerlápok és égeres mocsárerdőkJ3
BokorfüzesekJ4
Fűz-
és nyárligetekJ5
ÉgerligetekJ6
Tölgy-kőris-szil ligetekK
Üde lomboserdők
K1
Alföldi gyertyános-tölgyesek és üde gyöngyvirágos-tölgyesekK2
Hegyvidéki gyertyános-tölgyesekK3
Nyugat-délnyugat-dunántúli bükkösök és gyertyános-tölgyesekK4
Dél-dunántúli ezüst hársas-bükkösök és gyertyános-tölgyesekK5
Középhegységi szubmontán és montán bükkösökK6
Törmeléklejtő
erdők, szurdokerdők és sziklai bükkösökK7
Üde mészkerülő
tölgyesek és bükkösökL
Zárt száraz lomboserdők
L1
Mészkedvelő
és melegkedvelő
tölgyesekL2
Cseres-tölgyesekL3
Lombelegyes, tölgyes jellegű
sziklai maradványerdőkL4
Száraz mészkerülő
tölgyesek
TERMÉSZETKÖZELI ÉLŐHELYEK
(folyt.)M
Fellazuló
száraz lomboserdők és cserjések
M1
Molyhos tölgyes bokorerdőkM2
Tatárjuharos lösztölgyesekM3
Sziki tölgyesekM4
Pusztai tölgyesekM5
Borókás-nyárasokM6
SztyeppcserjésekM7
Sziklai cserjésekM8
Száraz-meleg erdőszegélyekN FenyőerdőkN1
Mészkerülő
erdeifenyvesekN2
Mészkedvelő
erdeifenyvesekN3
Lucfenyvesek
TERMÉSZETKÖZELI BOLYGATOTT ÉS GYOMOS ÉLŐHELYEKO
Másodlagos, illetve jellegtelen származék mocsarak, rétek és gyepek
O1
Kiszáradó, jellegtelen és másodlagos mocsarak és sásosokO2
Zavart és degradált felszínek iszapnövényzeteO3
Ártéri és mocsári ruderális gyomnövényzetO4
Ártéri félruderális gyomnövényzetO5
Alföldi gyomos száraz gyepekO6
Alföldi gyomos üde gyepekO7
Domb-
és hegyvidéki gyomos szárazgyepekO8
Domb-
és hegyvidéki gyomos üde gyepekO9
Másodlagos, egyéves homoki gyepekO10
Természetközeli mezsgyék, rézsűk és gátak növényzeteO11
Természetközeli gyepek felhagyott szántókonO12
Felhagyott szőlők és gyümölcsösökO13
Taposott gyomnövényzetP
Természetközeli, részben másodlagos gyep-erdő
mozaikok
P1
Zárt erdők helyén kialakult vágáscserjések és őshonos fafajú
pionír erdőkP2
Spontán cserjésedő-erdősödő
területekP3
Fiatal erdősítés degradált természetközeli gyepmaradványokkalP4
FáslegelőkP5
GesztenyeligetekP6
Kastélyparkok és arborétumok az egykori vegetáció
maradványaival vagy regenerálódásávalR
Másodlagos, illetve jellegtelen származékerdők és ligetek
R1
Spontán beerdősödött területek részben betelepült cserje-
és gyepszinttelR2
Tájidegen fafajokkal elegyes erdők részben túlélt/betelepült cserje-
és gyepszinttelR3
Jellegtelen telepített erdők részben betelepült cserje-
és gyepszinttel
ERDŐ-, MEZŐGAZDASÁGI ÉS EGYÉB ÉLŐHELYEKS
Telepített erdészeti faültetvények és származékaik
S1
AkácosokS2
Nemes nyárasokS3
Egyéb tájidegen lombos erdőkS4
Erdei-
és feketefenyvesekS5
Egyéb tájidegen fenyvesekS6
Nem őshonos fajokból álló
spontán erdők és cserjésekS7
Facsoportok, erdősávok és fasorok (fásítások)T
Agrár élőhelyek
T1
Egyéves szántóföldi kultúrákT2
Évelő
szántóföldi kultúrákT3
Zöldség-
és dísznövénykultúrákT4
RizskultúrákT5
Vetett rétek és legelőkT6
Kistáblás mozaikokT7
Nagyüzemi szőlők és gyümölcsösökT8
Kisüzemi gyümölcsösök és szőlőkT9
KiskertekU
Egyéb élőhelyek
U1
Belvárosok, lakótelepekU2
KertvárosokU3
FalvakU4
Telephelyek, roncsterületekU5
MeddőhányókU6
Nyitott bányafelületekU7
Homok-, agyag-
és kavicsbányák, csupasz löszfalak, digó-
és kubikgödrökU8
F l ó
i k
"Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése„
című
Széchenyi-terv keretében (2002-2005)
NKFP 0050/3B sz. pályázat
-
MÉTA –
Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa –
a „nem felmérendő” és a felmért hatszögek adatlapjai, a kvadrát táji, az erdőtermészetességi és a gyepdinamikai adatlapok –
http://www.novenyzetiterkep.hu/meta/
-
Flórakutatás –
kvadrátonként fajlista és külön inváziós adatlap –
a magyar flóra hálótérképes adatbázisa, inváziós növények adatbázis, védett és veszélyeztetett edényes növények természetvédelmi adatbázisa, a magyar flóra kiemelt értékeinek adatbázisa-
Cönológiai Munkacsoport –
cél 7000 cönológiai felvételből álló
adatbázis –
a
magyarországi természetközeli vegetációtípusok cönológiai adatbázisa (CoenoDat Referencia Adatbázis)-
TERMERD –
3000 erdőrészlet felvételezése –
a magyarországi erdők
természetességének adatbázisa –
http://ramet.elte.hu
A térképezés egységei 3 térléptékben
-
mmÁ-NÉR 2003
ÉLŐHELYTÍPUSOK
267813 db. HATSZÖG: hozzávetőlegesen 100 hatszög esik egy kvadrátba.
2832? 2834? db. KVADRÁT (2474 tejesen az országban): a Kö-Eu flóratérképezés („CEU”
vagy „KEF”) egynegyednyi hálóegysége = 5'×3' földrajzi
hosszúsági ill. szélességi perc által határolt négyszög = kb. 5,5 ×
6,3 km = 35 km2
www.novenyzetiterkep.hu
267813 db. egymással érintkező, 35 hektáros szabályos HATSZÖG-ekből álló
háló. Hozzávetőlegesen 100 hatszög esik egy kvadrátba.
3 év alatt225 felmérő
7000 terepnap100000 adatlap
-
ÉIÚ
2.0 „Élőhelyismereti útmutató”
az élőhelyek definíciója és részletes leírása -
http://www.novenyzetiterkep.hu/eiu/
-
AL-KÚ
3.3 „Módszertani és adatlap-kitöltési útmutató”
az adatlapok kitöltésehez
-
http://www.novenyzetiterkep.hu/alku/
mmÁ-NÉR 2003
ÉLŐHELYTÍPUSOK
-
Csak a természetes és természetközeli élőhelyek
(86 féle) valamint attribútumaik,
jellemzőik. A mezőgazdasági területek (szántók, faültetvények, stb.), ipari területek, települések esetében csak vázlatos dokumentálás.
Élőhelyenként: „Dokumentáltuk az élőhelyek természetességét, a kiterjedését, a foltmintázatát, az elszigeteltségét, hogy milyen hatással van rájuk a környezetük, illetve milyen tényezők veszélyeztetik a létüket.”
35 ha-os hatszögenként: „Továbbá
részletes adatokat gyűjtöttünk az aktuális tájhasználatról (legelés, kaszálás, parlagok aránya), a különösen veszélyes, agresszíven terjedő
idegenhonos fajokról, az özöngyomokról, s a terület potenciális természetes
vegetációjáról.”
35 km2-es kvadrátonként: -
az egyes élőhelyek altípusai vagy változatai
-
az inváziós fajok esetében a veszélyeztetés mértéke (nem a területe), -
az élőhely kvadráton (tájon) belüli átjárhatósága,
-
az élőhelyek regenerációjának feltételezett hatékonysága három különböző szituációban (helyben, szomszédos területen, vagy művelés alól felhagyott területen -
pl.: parlagon, bányában).
egy középhegységi táj zömében tölgyes és bükkös erdőkkel
A kördiagrammok a hatszögekben található
élőhelyeknek a hatszögekhez viszonyított százalékos kiterjedését mutatják. A körök sugara arányos a hatszögekben található
összes természetes és természetközeli élőhely kiterjedésével. Az üres hatszögekben nincs felmérendő
kiterjedésű
természetközeli élőhely.
egy ember által erősen átalakított táj, a Duna-Tisza-közi homokhátság egy
része fragmentált gyepfoltokkal.
Özönfajok elterjedése
Élőhelyek inváziós fertőzöttsége akáccal
http://www.novenyzetiterkep.hu/fototar/
Á-NÉR 2003 fő
élőhelytípus Üde lomboserdők Á-NÉR 2003 élőhelytípus K5 Bükkösök Natura2000 kód 9130 Szubmontán és montán bükkösök Készítő
neve és elérhetősége Bölöni János ([email protected]) A felvétel helye Keleti-Bakony, Tés, Öreg-Futóné; 8774.3 D06 A felvétel készítésének ideje 1998 március Rövid leírás Bükkös kora tavaszi geofiton aszpektusa. Termőhely Dolomit alapkőzeten kialakult sekély talaj, a klíma időszakosan, de elég rendszeresen száraz (emiatt –
bár az átlagos éves csapadék megközelíti a 700 mm-t, a bükk számára kissé
határ-termőhelynek számít). Szerkezeti jellemzők Régóta erős emberi hatás alatt álló
terület (a korabeli tulajdonos, a Székesfehérvári Püspökség sokáig legeltetésre is használta a területet), gyakoriak a sarj eredetű
fák (bükkök is), valamint a -
vélhetően legalább részben a gyakori fahasználatok miatt kialakult -
magas kőris uralta kisebb-nagyobb foltok (bár itt éppen ilyenek nem nagyon látszanak, csak a háttérben vannak).
Összetétel Bükk (Fagus sylvatica), magas kőris (Fraxinus excelsior), közönséges gyertyán (Carpinus betulus), nagylevelű
hárs (Tilia platyphyllos) (lombszint). A gyepszint fajokban meglehetősen szegény, üde és általános erdei fajok jellemzik: keltikék (Corydalis cava, C. pumila), hóvirág (Galanthus nivalis), bükkös sás (Carex pilosa), szagos müge (Galium odoratum), erdei szélfű
(Mercurialis perennis), foltos árvacsalán (Lamium maculatum), erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides), stb.
Természetesség 4 (A módosított Németh-Seregélyes skála szerint) Veszélyeztető
tényezők Sok a vad és az erdőgazdálkodás is jelentős veszélyforrást jelent a sematikus beavatkozásaival (rendszeresen irtják az elegyfákat). Az ilyen, kissé
kedvezőtlen termőhelyű, erős emberi hatásokat elszenvedett erdők kíméletet igényelnének.
Használat Vágásos erdőgazdálkodás.
mmmÁ-NÉR
2007
-
a MÉTA térképezés miatt 2003-ban lényegesen átdolgozott (mmÁ-NÉR
= Á- NÉR2003) anyagból hiányoztak a mesterséges élőhelyek (mert maga a MÉTA sem
vállalta fel ezeknek a térképezését).-
részben a MÉTA tapasztalatai és részben a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó
Rendszer élőhely-térképezési részének módszertani átgondolásával párhuzamosan összedolgozták az 1997-es és a 2003-as Á-NÉR-t
(a mesterséges élőhelyeket kis
részben szintén újragondolva)-
az NBmR
monitorozások során ezt az Á-NÉR2007-et kötelező
használni, de szakmai
és kompatibilitási okok miatt más térképezésekkor is célszerű
erre a rendszerre áttérni.-
fontos lépésként elvégezték a Natura
2000 élőhelyekkel való
összevetést is, és néhány
altípus létrehozásával a két rendszert szinte teljesen kompatibilissé
tették. Így egy Á- NÉR-térkép
(a néhány altípus szisztematikus megjelölésével) egyszerűen Natura
2000
élőhelytérképpé
alakítható.
Seregélyes Tibor pp. 38-47. Társulások és élőhelytípusok
(14 típus)
-
bokorerdők- száraz-meleg (xeroterm) erdők- cseres-tölgyesek- gyertyános-tölgyesek és bükkösök- ligeterdők és láperdők- kultúredők- sziklagyepek és sztyepplejtők- homoki sztyeppnövényzet- láp-
és mocsárrétek
- üde kaszálórétek- löszgyepek- szikesek- vízi élőhelyek- gyomnövényzet
Simon Tibor és Seregélyes Tibor (1998): Növényismeret (a hazai növényvilág kis határozója). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Simon Tibor pp. 220-235. A gyakoribb hazai növénytársulások kis határozója (12 csoportban 89 társulás)
Lágyszárú, fátlan társulások-
hínárnövényzet
- gyomnövényzet- mocsári és patak menti növényzet- nedves rétek és láprétek- kaszálórétek- sziklai gyepek és mohabevonatok- száraz gyepek, sztyepprétekFás, cserjés társulások- kultúrerdők- mezofil
és száraz tölgyesek
- fűz-
és égerligetek- láperdők és lápcserjések- üde lomb-
és tűlevelű
erdők
Simon Tibor és Seregélyes Tibor (1998): Növényismeret (a hazai növényvilág kis határozója). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszéken a növényrendszertan gyakorlatokhoz használt oktatási segédanyag
(korábban
CD-ROM, manapság
jelszavas
taxon.elte.hu
honlap)
mindössze 9 élőhely-csoportaz egyes élőhely-csoportok rövid szöveges jellemzése és képanyag
mindössze 59 kategóriamég tovább egyszerűsített kategóriarendszer
1. Üde lomberdők-
gyöngyvirágos tölgyesek-
gyertyános tölgyesek-
bükkösök (montán, szubmontán, mészkerülő, illír)-
szurdokerdők- törmeléklejtő
erdők-
erdeifenyvesek
és fenyőelegyes üde lomberdők 2. Liget-
és láperdők
-
ártéri bokorfüzesek-
puhafaligetek-
keményfaligetek-
hegyvidéki égerligetek- égerlápok- fűz és nyír lápok3. Száraz erdők
-
tatárjuharos lösztölgyesek-
molyhos tölgyes bokorerdők (karsztbokorerdők, elegyes karszterdők)-
pusztai tölgyesek-
cseres tölgyesek-
mészkedvelő
és melegkedvelő
tölgyesek-
nyáras-borókások-
mészkerülő
tölgyesek-
sziklai cserjések-
pusztai cserjések (löszcserjések)-
száraz erdőszegélyek
4-5. Száraz gyepek-
nyílt homokpusztagyepek-
homoki sztyepprétek-
lösz sztyepprétek-
pusztafüves lejtősztyeppek-
sziklafüves lejtősztyeppek-
nyílt sziklagyepek (dolomit, mészkő, szilikát)-
zárt sziklagyepek (meszes, vulkanikus)6. Mocsarak-lápok-rétek-
nádasok-gyékényesek-
vízparti virágkákás-hídőrös mocsarak-
zsombékosok-
nem zsombékoló
magassásosok- tőzegmohás lápok- forráslápok-
láprétek (mészkedvelő, mészkerülő)-
buckaközi mocsarak-
mocsárrétek-
üde kaszálók-
hegyi rétek- szőrfűgyepek-
magaskórósok-
iszapnövényzet
Főbb hazai élőhelytípusok7. Hínarasok-
rögzült hínár-
lebegő
hínár8. Szikesek-
szikes mocsarak- sziki rétek-
ürmöspuszták-
szikfoknövényzet-
padkás szikesek9. Antropogén növényzeti típusok-
nitrofita
gyomnövényzet-
útszéli gyomnövényzet-
vetési gyomnövényzet-
kapás gyomnövényzet-
ártéri gyomnövényzet-
vágásnövényzet- akácosok-
nemesnyarasok-
telepített fenyvesek (feketefenyvesek, erdeifenyvesek, lucosok)
2. Liget-
és láperdőkFelszíni vagy talajvíz által befolyásolt, nedves talajú, időszakosan vagy állandóan víz borította erdők.
A ligeterdők
folyók, patakok ártéri területein kialakult erdők, összetételüket az elárasztás időtartama (víztesttől való
távolság), a hordalék minősége, és a talajvíz szintje határozza meg. Talajukat a folyó
hordaléka alakítja ki, az elárasztások miatt szerves anyagban és oxigénben gazdag, és uralkodnak benne az aerob lebomlási folyamatok. ---
Nagyobb folyóink mentén közvetlenül a vízparton bokorfüzesek
keskeny sávját találjuk, a gyakran elárasztott területeken puhafa ligeterdők (uralkodó
a fehér fűz és a fekete nyár), a víztől távolabb pedig keményfa ligeterdők
(kocsányos tölgy, pannon kőris, szil ligetek) alakulnak ki. Ezen erdők mocsárrétekkel, mocsarakkal, lápokkal alkotnak mozaikot. Aljnövényzetük és cserjeszintjük nagy borítású, de viszonylag fajszegény, jellemzőek rájuk a kúszónövények, valamint a nagy tápanyagtartalmat jelző, gyom jellegű
fajok. A víztesttől távolodva a keményfa ligetekben egyre nagyobb az üde lomberdei növények aránya. ---
Hegyi patakjainkat többnyire hegyvidéki
égerligetek kísérik, magaskórósokkal, lápokkal keveredve. Ezekben uralkodó
az enyves éger, aljnövényzetük szintén nagy borítású, jellemzőek bennük a sások, nagytermetű
kétszikűek.
Lefolyástalan, pangóvizes
területeken láperdők
figyelhetők meg, amelyekben a fák szinte az egész évben vízben állnak, talajuk tőzeges láptalaj, vizük barnás színű, oxigénben szegény, amelyben a belekerülő
szerves törmelék eltőzegesedik (anaerob lebontó
folyamatok). A domináns fafaj alapján megkülönböztetünk égerlápokat
(Alnus glutinosa, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), fűzlápokat
(Salix cinerea, S. aurita) és nyírlápokat
(Betula pendula, B. pubescens). Aljnövényzetükben lápi és mocsári növényeket találunk, más fajok jelennek meg a szárazabb, fák lábánál kialakuló
zsombékokon, és a mélyebb részeken.
A láp és ligeterdők, a lápokhoz és mocsarakhoz hasonlóan sok átmenetet mutatnak.
Egy példa az élőhelytípusok
leírásai közül