Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány Szerkezettervező építészmérnöki Msc, SZE-MTK, Győr
Nagy Lilla
2013.04.22.
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
2
1. Csapadékvíz hasznosítása
1.1. A vízkészlet mennyiségi és minőségi problémái
A Föld vízkészlete: 1,400 millió km3
Nem a mennyiség a gond, hanem a térbeli és időbeli eloszlás.
Magyarország vízkészlete – vízmérlege:
A lehulló csapadék: évi 58 km3 - átlagos évben - vízkincs egyharmada
Felszíni vizek: a vízkincs kétharmada
Folyóink vize 96%-ban külföldről érkezik.
A Föld vízkészlete (Achnicht,1980 nyomán)
Vízmennyiség, km3 %
Világtengerek 1 350 400 000 97,583
Beltengerek és sós tavak 105 000 0,008
Légnedvesség 13 000 0,001
SÓS VIZEK ÖSSZESEN: 1 350 518 000 97,592
Sarki zóna és gleccser 26 000 000 1,879
Felszíni vizek 126 700 0,009!
Felszín alatti vizek 7 000 000 0,506
Talajnedvesség 150 000 0,011
Biomassza víztartalma 50 000 0,003!
ÉDES VÍZ ÖSSZESEN: 33 326 700 2,408
ÖSSZES VÍZMENNYISÉG: 1 383 844 700 100,000
Magyarország átlagos éves vízforgalma:
Országhatáron belépő víz: 114.109 m3/a
kilépő víz: 120.109 m3/a
Felszíni víz hasznosítása:
o ivóvíz 3,4-3,4 %
o ipari víz 84,1-82,1 %
o mezőgazdasági vízhasználat 7,9-6,9 %
öntözővíz 4,6-7,6 %
halastó víz 7,9-6,9 %
Ivóvíz (minőségű) víztermelés kapacitása: 1980.106 m3/a
Felszíni víz: 230.106 m3/a 12 %
Felszín alatti víz: 1750.106 m3/a 88 %
Hasznosítás (%):
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
3
háztartási 41
közüzemi 14
veszteség 11
ipari víz 19
mezőgazdasági víz 15
Átlagos ivóvíz használat: 1611.106 m3/a
Átlagos szennyvíz az ivóvízből 1205.106 m3/a
Átlagos kellő módon tisztított szennyvíz 620.106 m3/a
Élővíz (40%) Rétegvíz Talajvíz vagy karsztvíz Párolgás [1]
1.2. Magyarország csapadék viszonyai
Magyarországon az évi átlagos csapadék 500-750 mm, de tájaink között jelentős eltérések
vannak az éves csapadékmennyiségében. Az éves csapadékösszeg területi eloszlásában
kettős hatás tükröződik, egyrészt a domborzat másrészt pedig a Földközi-tenger hatása
érvényesül, de befolyásoló tényező az Atlanti-óceán is.
A legcsapadékosabb az ország délnyugati része, valamint a magasabban fekvő területek, ahol
néhány kis foltban a jellemző csapadékösszeg a 800 mm-t is meghaladja. A legkevesebb
csapadékot sokéves átlagban az alacsony fekvésű Tisza-völgy kapja, értéke nem éri el az 500
mm-t. Az évi csapadékösszeg DNy-ról ÉK felé csökken.
1. ábra: Átlagos éves csapadékösszeg az 1971-2000 közötti időszak alapján
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
4
A csapadék jelentős, évről évre való változékonysága miatt az éves csapadékösszeg térbeli
eloszlása a sokévestől nagymértékben eltérhet. A legtöbb csapadék a május-július közötti
időszakban hullik, a legkevesebb pedig január és március között.
2a. ábra: Magyarország átlagos havi
csapadékösszegei az 1971-2000 közötti
időszak homogenizált, interpolált adatai
alapján
2b. ábra: Országos éves csapadékösszegek az
1901-2009 közötti időszakban
A csapadék meglehetősen változékony időjárási elemünk, mennyisége évről évre nagyon
szeszélyesen ingadozik. Bizonytalanságára jellemző, hogy legcsapadékosabb éveinkben
háromszor annyi eshet, mint a legszárazabb éveink során, és minden hónapban előfordulhat
teljes csapadékhiány.
Az éves csapadékösszeg az elmúlt évszázadban változékonysága mellett is csökkenő
tendenciát mutatott, a csökkenés 109 év alatt közel 10%. [2]
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
5
1.3. Vízkészletek
Az ország vízkészleteinek három forrása van: a csapadék (ennek részeként a határokon belül
keletkező lefolyás), a határokon felszínen és felszín alatt befolyó vizek, földtani tömbben
tárolt vízmennyiség.
Sokévi átlagban az ország területére belépővízfolyások vízszállítása 114 km3, amely kiegészül
az ország területére lehulló 58 km3 (620 mm) csapadékkal. Az ország területét elhagyó
vízfolyások 120 km3 mennyiséget tesznek ki évi átlagban.
3. ábra: A vízfolyások sokévi átlagos vízhozama
1.3.1. Felszíni vízkészletek
A felszíni vízkészletek folyóvizekben (folyók, vízfolyások, patakok) az időben állandóan és
folyamatosan változó természetes vízhozamok, állóvizek (tavak, tározók) a természetes úton
folyamatosan távozó vízmennyiséget jelenti.
A vízfolyások és az állóvizek természetes vízkészletének azt a részét, amely adott helyen a
vízhasználat számára a mederből kivehető, hasznosítható természetes vízkészletnek (Qd%)
nevezik. A mederben hagyandó vízkészlet (Qm) nagysága elsősorban az ökológiai igényektől,
a mederbeli vízhasználattól függ. A természetes vízkészlet és a mederben hagyandó
vízkészlet különbözete a redukált természetes vízkészlet (Qr). A tározásból, a különféle
vízkészlet adja a (ténylegesen) hasznosítható vízkészletet (Qh).
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
6
1.3.2. Felszín alatti vízkészletek
A vízkészlet-gazdálkodásban a felszín alatti vizeket a következőképpen csoportosíthatjuk:
⎯ parti szűrésű vizek,
⎯ talajvizek,
⎯ rétegvizek,
⎯ karsztvizek.
1.3.3. A vízgazdálkodási mérleg
A vízgazdálkodási mérleg adott fejlesztési szinten valamely vízgazdálkodási egység adott
időszakban hasznosítható vízkészlete, valamint az emberi élet és tevékenység e készletet
terhelő vízigényei mennyiségi és minőségi jellemzőinek számbavétele és összevetése
valamilyen rendszerben.
A hasznosítható vízkészlet és a vízigény összemérése a vízgazdálkodási mérleg készítésének
lényege. Az összemérés, a mérlegelés eredményét a vízmérleg-mutatók fejezik ki. [3]
1.4. Miért érdemes az esővizet hasznosítani?
Az esővíz hasznosításával akár 50%-nyi ivóvizet is meg lehet takarítani
Ha az egyre emelkedő vízdíjakból indulunk ki, egy teljes csapadékvíz-hasznosító berendezés
beépítése 4-8 év alatt megtérül. Több európai országban az önkormányzatok az esővíz
felhasználását és elszivárogtatását anyagilag is támogatják.
Ha a személyenként és naponta átlagosan elfogyasztott 150 liter ivóvíz megoszlását
megnézzük, látható, hogy a víz 50%-át könnyen lehetne csapadékvízzel helyettesíteni. Az
esővíz használható a WC-öblítéstől kezdve a mosáson át a takarításig és a kert öntözéséig.
4. ábra: A háztartások átlagos vízfogyasztása
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
7
Ha a csapadékvizet hasznosítjuk - a környezet terhelését csökkentjük
A csapadékvíz hasznosítása környezetvédelmi szempontból is ésszerű. A csapadék nem folyik
le a területről, ezzel a csatornarendszert is tehermentesíti. Ezt az előnyt még tovább fokozza,
hogy nagy záporok esetén, ha már az esővíztároló tartály teljesen megtelt, a felesleges vizet
a rendszerhez kapcsolt szikkasztóban felfogjuk.
1.4.1. Esővíz-hasznosítás célja
Esővízzel helyettesíthető a WC-öblítés, a mosás, a takarítás és a kertöntözés vízigénye. Ez a
teljes vízigény kb. 50%-a. Ivóvízre étkezési célra, mosogatáshoz és tisztálkodáshoz van
szükség. Az esővíz lágy, ezért vagy kevesebb mosószert, vagy vízlágyító adalék nélküli,
környezetbarát mosószereket használhatunk (házilúg, mosószappan, mosószóda). Az esővíz
hasznosításához elegendő egyszerű mechanikai tisztítás (szűrés).
1.4.2. Esővíz-hasznosítás gazdasági háttere
Éves szinten a vízdíj felének megtakarítása
Ipari, vagy közösségi alkalmazásánál a többszörösét is!
Környezet terhelésének csökkentése
globális energetikai megtakarítás –egy ponton közlünk kis energiát a vízzel!
csapadékvíz csatorna tehermentesítése
szennyvíztisztító telepek tehermentesítése.
1.4.3. A megfelelő méretű tartály kiválasztása
Az adott helyre vonatkozó csapadékmennyiség meghatározása
Csapadékfelfogó felület meghatározása
Számítsa ki a ház alapterületét, adja hozzá a tető túlnyúlásának vízszintes vetületét.
Ha csak a tető egyik feléről gyűjti össze a csapadékvizet, felezze meg az értéket.
A háztartáshoz szükséges víz mennyiségének meghatározása
Ha a csapadékvizet mind a háztartásban, mind a kertben használni akarja,
személyenként és naponta 75 literrel számoljon (a WC és a mosógép bekötése
esetén), öntözésnél számítson 5 litert naponta a kert minden m2-ére. [4]
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
8
Példaszámítás
1. Az Ön házára jutó átlagos éves csapadékmennyiség:
Csapadékmennyiség
liter/m2
(a térkép alapján)
X
A tetőfelület és a tető
nyúlásának vízszintes
felülete
(a ház alapterülete +
a tető túlnyúlása a
tető dőlésszögétől és
alakjától függetlenül) X
a tető anyagára
jellemző
szorzószám
a tető anyagától
függő csökkentő
érték:
agyagcserép,
égetett,
zománcozott: 0,9
pala, beton és
agyagcserép: 0,8
lapostető
kavicsréteggel:
0,6
=
A csapadék
mennyisége
liter/év
1000 l/m2 X 130 m2 X 0,9 = 117.000 l/év
2. Az éves csapadékvíz-szükséglet:
WC-öblítés: 8.800 liter/év/fő X 4 személy = 35.200 l/év
mosógép: 3.700 liter/év/fő X 4 személy = 14.800 l/év
takarítás/tisztítás: 800 liter/év/fő X 4 személy = 3.200 l/év
kert öntözése: 60 liter/m2 X 600 m2 = 36.000 l/év
89.200 l/év
3. A tartály mérete:
A méretezéshez a lehullott
csapadék és a szükséges
csapadékvíz mennyiségének
átlagértékét vesszük (a
példánkban 103.100 litert).
117.000+89.200
----------------------
2
X 21 nap (bizt.
tart.)
---------------------
365 nap
= 5.932 liter
tárolókapacitás
azaz egy 6500
literes tartály
ideális.
4. Megtakarításai: Csapadékvíz-
szükséglet
jelenlegi vízdíj
(szennyvízzel)
éves
megtakarítás
89,2 m3 X 500 Ft/m3 = 44.600 Ft
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
9
1.5. Megtérülés
A világ vízkészletei fogytán vannak, a vízdíj drasztikus emelkedése várható. Egy egyszerű
esővíz-hasznosító rendszer nem csak praktikus, és természetkímélő megoldás, de gyorsan
meg is térül.
Kérdés, hogy milyen céllal, milyen berendezésekben szándékozunk esővizet használni?
Szükségünk van-e jó minőségű ivóvízre minden esetben? Érdemes-e a meglévő
tetőfelületünket beruházni?
A kérdések megválaszolása előtt mindenképpen tisztáznunk kell, hogy milyen vízigények
várhatóak egy családi ház esetében. Egy átlagos, 4 fős magyar családnál a vízfogyasztás
várható értéke 460-500 liter naponta. Budapesten ez az érték magasabb, vidéken
alacsonyabb.
Az alábbi ábrán látható a vízfogyasztás tevékenységek szerinti megoszlása, melyből
egyértelműen látszik, hogy fürdés, és a WC-használat a teljes felhasználás közel 60%-át teszi
ki.
5. ábra: A vízfogyasztás tevékenységek szerinti megoszlása
A legegyszerűbb rendszer az ereszből tartályba/hordóba összegyűjtött csapadékvíz, melyet
aztán szivattyúval, vagy gravitációval juttatnak a felhasználás helyére. Ez a fajta rendszer már
sokak számára ismert és elérhető alternatíva. Beruházási költsége viszonylag alacsony,
megtérülési ideje kedvező. Leginkább kertes családi és társasházakra korlátozódik az
alkalmazása (mosás, autómosás, öntözés, WC…).
A szürkevízzel működtetett rendszer beruházási költsége átlagosan körülbelül 2- 300 000 Ft
körül mozog. Megtérülési ideje függ a pontos helyszíntől (az átlagos éves
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
10
csapadékmennyiség Magyarországon az alföldi régióban 400 mm, míg például a nyugati
megyékben ennek a duplája, 800 mm is lehet), és a tetőfelület nagyságától.
Egy 100m2-es tetőfelület éves hozama az Alföldön körülbelül 40 m3, míg a nyugati
megyékben (például Zalában) 80 m3. A fent említett négytagú család éves vízfogyasztása
körülbelül 180 m3.
Tehát a csapadékvízzel fedezhető fogyasztás az éves érték 22 - 44% lehet, mely érték a
helyszíntől és a tető nagyságától függ leginkább. A megtakarítás éves szinten akár 20 000 Ft
is lehet. Ezzel az egyszerűsített megtérülési idő a jelenlegi vízárakkal számolva 10 év alá is
leszorítható. A vízdíjak várható emelkedésével a megtérülési idő még kedvezőbben alakul
majd. [5]
1.6. Esővízgyűjtő rendszerek
Esővízgyűjtő rendszerek és elemeik Európa számos országában állami támogatással is
ösztönzik a házi esővízgyűjtő rendszerek kiépítését. Itthon egyelőre nem támogatott ez a
lakossági beruházás – amit a szakértők a kedvezőtlen csapadékviszonyokkal indokolnak –,
ennek ellenére növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek valamilyen formában
hasznosítják a csapadékvizet. A legegyszerűbb rendszer a felszíni tartályok elhelyezése és
összekötése az ereszcsatorna ejtővezetékével – közbeiktatva egy mechanikai szűrőt –, a
legteljesebb rendszerek összetett szűrőrendszerükkel ivóvízellátásra is alkalmasak. A házi
rendszereknél csak a tetőről gyűjtsük a vizet. A különböző tetőfedő anyagok elhanyagolható
mértékben befolyásolják a hasznosítható esővíz mennyiségét. Kb. 5% különbség van ilyen
szempontból a legjobb – pala, cserép – és a legkevésbé jó – a betoncserép – tetőfedő
anyagok között. A felületi vizek – burkolt kerti felületek – gyűjtésével nem érdemes
kísérletezni, mert speciális kezelést igényelnek – ülepítést, szűrést, szikkasztást –, és a
vízminőség rendszellenőrzését, hogy nem került-e bele valamilyen káros anyag.
A fagypont alatt elhelyezett tárolókban az állandó hőmérsékletnek köszönhetően hónapokig
is megfelelő minőségű marad a csapadékvíz. Kerti hasznosítás szempontjából azonban a
felszíni tárolás is tökéletesen megfelelő. Nagyszüleink egy-két darab brikettet is dobtak a
tárolóba – csak tapasztalatilag ismerve a szénszűrők hatását –, mert így tovább maradt
megfelelő minőségű a víz, ma is sokan teszik ezt. A vízkivétel mindig a tartály felső rétegéből
történik, így a tartályban leülepedik a belekerült homok és más szennyeződés.
1.6.1. Az esővízgyűjtő rendszerek elemei:
Csővezeték, amellyel az ereszcsatornából a tartályba vezetjük a vizet.
Mechanikai szűrők, melyek beépíthetők az ereszcsatorna ejtővezetékébe, a ciszterna
beömlőnyílása elé, vagy magába a ciszternába is. A szűrők megakadályozzák, hogy a
tárolóba szervesanyag-tartalmú szennyeződések (pl. falevelek) kerüljenek, amelyek
bomlásukkal elősegíthetik az algaképződést. A szűrőbetétek vagy egy egyszerűbb
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
11
szűrőbe helyezett geotextília megakadályozza a homokbeszivárgást is. Hogy mekkora
szűrőre van szükség, azt a várható vízhozam, vagyis a tetőfelület nagysága határozza
meg.
Tartály, készülhet betonból vagy műanyagból. (A műanyag tartályok készülhetnek
polietilénből vagy poliészterből, ez utóbbi ivóvízellátó rendszereknél nem
használható.) Kis súlyuk és jól kifejlesztett alkatrészeik miatt leginkább a műanyag
tartályos rendszerek terjednek. A tartályok telepíthetők: a kültérben földbe
süllyesztve (ha erre alkalmas bordázott tartályról van szó); a felszínen is
elhelyezhetők, beltérben pedig a pincébe, alagsorba is kerülhetnek.
Gépészeti elemek: szivattyú és a hozzá kapcsolódó szabályozórendszer, amelyeket a
gyártók komplett egységekben forgalmaznak.
Szikkasztóakna vagy -rendszer: a fölösleges vizet egy süllyesztett, perforált
(lyuggatott) falú műanyag szikkasztóblokkba, -alagútba vagy -aknába vezetjük, amely
tárolja, majd egy kavics szűrőágyon keresztül visszavezeti a talajba.
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
12
6. ábra: Esővízgyűjtő rendszerek [8]
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
13
7. ábra: Öntözéshez: A sorba köthető tartályok ugyan plusz földmunkával járnak, de később
is bővíthetők.
8. ábra: Merülő szivattyús esővízgyűjtő rendszer – öntözéshez
Elemei: 1. csővezeték az ereszcsatornától; 2. tartályban elhelyezett kosárszűrő; 3. merülő
szivattyú; 4. befolyáscsillapítás; 5. úszófejes szívótömlő; 6. túlfolyószifon; 7. szikkasztó, a
túlfolyó víz elvezetésére; 8. kettős falú aknafedél, gyalogosforgalomra; 9. a kerti
öntözőrendszer csővezetéke és csatlakozója; 10. a villamos vezeték védőcsöve; 11. 10-20 cm
vastag homokos-kavicsos ágy; 12. feltöltött homokos, kő- és törmelékmentes talaj; (30-40
cm vastag rétegenként tömörítve). A tartályt 80 cm talajréteg takarja. (Graf-rendszer)
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
14
9. ábra: Kerti és háztartási vízellátó rendszer
Elemei: 1. csővezeték az ereszcsatornától; 2. öntisztító belső szűrő; 3. befolyáscsillapítás; 4.
úszófejes szívótömlő; 5. túlfolyószifon; 6. teleszkópos akna, gyalogosforgalomra; 7. házi
vízellátórendszer utántöltő egységgel. [6]
1.7. Telepítés
A tartályok telepítésének földmunkadíjával úgy kalkulálhatunk, hogy egy kisebb markológép
gépóradíja tízezer forint, kb. két-három óra alatt végezni lehet még a sorba kötött nagyobb
tartályoknak szükséges gödörrel is.
A tartály vízszintes, stabil homokágyon áll. Ha tömör, agyagos a talaj, akkor azt ne töltsük
vissza, hanem a tartályok befedéséhez 16-32-es kavics vagy sóder töltőanyagot használjunk.
A tartályok méretétől függően 3-5 óra alatt befejezhető a telepítés. A telepítés,
összeszerelés, a csatornabekötés és egy egyszerű szikkasztó kialakítása további átlagosan
100 000 forintos munkadíjat jelent.
A tartály a teljes befedés előtt, a tető két oldaláról gyűjtik a vizet, és csövekkel vezetik a
tartályba. Az esővizet szállító csövek lejtése 1-2%. A háztartást is ellátó rendszerek központja
a szivattyúból, nyomásszabályozó vezérlő automatikából álló egység. Az ún. úszókapcsoló a
kritikus alsó vízszint elérése esetén bekapcsolja a vezetékesvíz-töltést a tartályba vagy a
kisméretű tárolóba. Az úszókapcsoló vezérlésével a vezetékes rendszer nyitását, zárását a
mágnesszelep és a transzformátor végzi – így amikor kiürül a tartály, a rendszer
automatikusan vált a hálózati vízre. Az ilyen központi vezérlők ára 250–350 000 forint.
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
15
10. ábra: Tartály vizes kerti élőhellyel kombinálva
Egyes szakértők szerint a betonból készült tartályokban tárolt víz – az esővíz és a
betonfelület között lejátszódó kémiai folyamatoknak köszönhetően – jobb minőségű. Az
előre gyártott vasbeton tartályok 5–13 m3-es méretben készülnek, garantáltan vízzáróak,
míg ezt sokkal nehezebb elérni egy egyedi kivitelezésű ciszternánál. Képünkön a tározó fölött
vizes kerti élőhelyet alakítottak ki, a kavicsréteg alatti szűrőrendszeren keresztül jut a
tartályba az esővíz. (Mall-rendszer) [7]
1.8. Vízügyi díj a virtuális víz koncepciójáért
A „virtuális víz” elméletének kidolgozásáért John Anthony Allan kapta 2011-ben a stockholmi
központú Nemzetközi Vízügyi Intézet kitüntetését.
11. ábra: Water prize
A londoni King’s College kutatója fejlesztette ki azt a módszert, amellyel megállapítható,
hogy mennyi vízbe kerül a különböző élelmiszerek és egyéb termékek gyártása és
forgalmazása.
A brit tudós kimutatta például, hogy egy csésze gőzölgő kávéban 140 liter virtuális víz van,
azaz ennyi használódik el az alapanyag előállítása, feldolgozása, csomagolása, szállítása és
végül a fekete elkészítése során. Számításai szerint egy átlagos amerikai naponta hatezer
liter virtuális vizet fogyaszt, egy kilogramm marhahús „fogyasztása” pedig 15 ezer liter.
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
16
A Stockholmi Vízügyi Díj nyerteséről döntő bizottság indoklása szerint „Allan úttörő munkája
nagyban segítette a vízzel kapcsolatos problémák megértését. Eredményei a
világkereskedelemtől egészen a tudomány világáig széles körben alakították az emberek
gondolkodását.”
A 150 ezer dollárral (24 millió forint) dotált díjat minden évben az ENSZ Víz Világnapja és a
stockholmi Víz Hete nemzetközi vízügyi fórum alkalmából ítélik oda. Az elismerést XVI. Károly
svéd király adja át. [9]
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
17
2. Szennyvíz és szennyvíztisztítás
Vízszennyezés: minden olyan emberi tevékenység, illetőleg anyag, mely a víz fizikai, kémiai,
biológiai és bakteriológiai tulajdonságait (természetes minőségét) károsan megváltoztatja. A
vízszennyezés következtében a víz emberi használatra részben, vagy teljesen alkalmatlanná
válik, ill. a természetes vízi életfolyamatok kárt szenvednek. Vízszennyeződés a mérgező,
fertőző, sugárzó, egyéb ártalmas anyagok, például a kommunális szennyvíz és ipari szennyvíz
stb. vízbe vezetése. A vízminőségrontó hatás származhat a vízgyűjtő természetes forrásaiból
is (természetes vízszennyezés), sőt magában a vízben is keletkezhet. (Környezetvédelmi
Lexikon)
2.1. Szennyvizek csoportosítása
A víz antropogén felhasználás során szennyvízzé válhat, amelyet a keletkezése és a
szennyezőanyag-tartalom szerint két nagy csoportra osztunk:
1. Kommunális szennyvíz, amelyben a felmosóvíz, mosóvíz, fürdővíz, ételmaradék,
széklet, vizelet, stb. található. Fő jellemzője a nagy mennyiségű szervesanyag-
tartalom, és a nagy tömegű mikroorganizmus.
Ez a szennyvíz két okból veszélyes:
A szerves anyagok bomlása során lecsökken a víz oldott oxigén tartalma.
A mikroorganizmusok közvetlen fertőzési veszélyt jelentenek a környezetre.
2. Ipari és mezőgazdasági szennyvíz, amely összetétele üzemenként változhat.
Tisztításuk az adott üzemnek megfelelően speciális feladat. [10]
2.2. A szennyvizek tisztítása
2.2.1. Csatornázási rendszerek
A szennyvizek tisztításához azokat össze kell gyűjteni és a keletkezés helyén vagy attól távol,
mesterséges vagy természetes tisztító telepeken a befogadó vízminőség igényeit kielégítő
tisztítást kell elvégezni. A szennyvizek összegyűjtése csatornahálózaton történik. Kisebb
településeken, ahol nincs csatorna, a szennyvizek gyűjtésének elterjedt módszere a
szippantókocsival történő begyűjtés, a telkeken található egyedi zárt szennyvíztároló
medencékből. Ez utóbbi módon gyűjtött házi szennyvizek elnevezése települési folyékony
hulladék (TFH).
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
18
12. ábra: A települési folyékony hulladék elhelyezési lehetőségei
A csatornázási rendszereket különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk. Gyűjtés
jellege alapján megkülönböztethetünk egyesített és elválasztott rendszerű csatornát.
Egyesített rendszerről beszélünk, ahol a szennyvizet és az ellátott területre lehullott
csapadékvizet közös csatornahálózatban szállítják. Elválasztott a rendszer, ahol a
szennyvizet szennyvízcsatorna-, a csapadékot külön csapadékcsatorna vezeti el. A kettő
kombinációjaként úgynevezett vegyes rendszer jön létre.
Aszerint, hogy milyen erő mozgatja a vizeket a csatornában, megkülönböztethetünk:
gravitációs, nyomás alatti és vákuum alatti csatornákat. A gravitációs csatornákban a
szennyvíz a gravitációs erő hatására az esés irányában mozog. Ilyenek a hagyományos
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
19
csatornák. A nyomás alatti csatornahálózat a vízvezetékhálózatra emlékeztet, csak benne
éppen fordított irányban - nem egy központ helyről a fogyasztók felé, hanem a fogyasztóktól
egy centrum, a tisztító telep felé - halad a víz, amit a szennyvíz keletkezési helyén
(telkenként) szivattyúval nyomnak a gyűjtővezetékbe. A vákuum alatti csatornázási
rendszerben pedig egy központi szívóberendezés szippantja magához a vizet a
vezetékrendszeren át. A meglévő csatornahálózatok többsége gravitációs működésű. Ez
érthető is, mert az alternatív nyomás, illetve vákuum alatti szennyvízelvezetés csak néhány
évtizedes múltra tekint vissza. [12]
2.2.2. Hagyományos (mesterséges) szennyvíztisztítás
A városi szennyvizeket általában mesterséges szennyvíztisztító telepeken tisztítják.
Mesterséges tisztítás során nagy mennyiségű szennyvíziszap keletkezik, melynek kezeléséről,
elszállításáról és hasznosításáról gondoskodni kell.
A csatornahálózatba bevezetett szennyvizek eredet szerint lehetnek háztartási szennyvizek
és ipari szennyvizek. Ipari szennyvizeket nem lehet korlátozás nélkül a közcsatornába
vezetni, olyan mértékű előtisztítást kell az üzemeknek végrehajtani, hogy a csatornába
bocsátott szennyvíz minősége kielégítse a vonatkozó jogszabályi határértékeket. A nagyobb,
regionális telepek sokszor tisztított ipari szennyvizeket is fogadnak. Az ilyen telepeken
keletkezett szennyvíziszapok jelentős mennyiségű toxikus anyagot, nehézfémet
tartalmazhatnak, ami határt szab a hasznosíthatóságuknak (pl. mezőgazdasági földeken való
felhasználás).
A szennyvíztisztításnak három fokozata lehetséges:
13. ábra: A szennyvíztisztítás általános folyamatábrája [11]
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
20
Elsőfokú, vagy mechanikai tisztításkor a szennyvíz fizikailag elválasztható, darabosabb úszó
és lebegő anyagait távolítják el, rácsok, szűrők, ülepítő berendezések segítségével. Ez néhány
egyszerűbb szennyvízelhelyezési módhoz elegendő hatású tisztítást nyújt, de a korszerű
szennyvíztelepeken általában csak a tisztítás első fokozataként jön számításba. A mechanikai
tisztításhoz tartozik a csatornahálózaton elvezetett szennyvízbe infiltrációval bekerülő
homok eltávolítása is (homokfogók segítségével).
Másodfokú, vagy biológiai tisztítás folyamán a szennyvízben lévő mikroorganizmusok
elszaporítása és tevékenységük felfokozása révén bontják és ásványosítják, élő sejtanyaggá
alakítják a szennyvíz szerves anyagait, ezáltal a víz szennyező hatása jelentősen csökken. A
szerves anyagokat rendszerint aerob körülmények közt (oxigén jelenlétében) működő
mikroorganizmusok bontják, ezért levegőt vagy tiszta oxigént juttatnak a rendszerbe. A
mesterséges biológiai tisztítás két legelterjedtebb technológiája az eleveniszapos és a
csepegtetőtestes tisztítás. A kommunális szennyvizeket a legtöbb szennyvíztisztító telepen
első- és másodfokú tisztításnak vetik alá.
Csepegtetőtestes tisztítás: A szennyvíz oldott szerves anyagainak elbontására alkalmazott
aerob módszer. A hagyományos (kőzúzalékos) és a műanyag töltetű csepegtetőtestekben az
előülepített szennyvíz a nagy fajlagos felületű töltőanyagra települt biológiai hártya
mikroorganizmusainak lebontóképessége folytán tisztul meg. A szennyvizet egyenletesen
juttatjuk a töltőanyagra. A lebontó mikroorganizmusok számára szükséges aerob viszonyokat
a legtöbb esetben a természetes légmozgás biztosítja.
Az eleveniszapos tisztítás a leggyakrabban alkalmazott eljárás országszerte. A mechanikailag
előtisztított szennyvíz a nagy mikroorganizmus tömeget tartalmazó eleveniszapos
medencébe kerül, ahol a mikroorganizmusok életben tartása és nagy számban történő
megújítása érdekében az iszap-szennyvíz keveréket levegőztetik, keverik és áramoltatják.
Bizonyos idő elteltével az eleveniszapot ülepítéssel elválasztják a víz fázistól, és egy részét
fölös iszapként elvezetik, másik részét visszaforgatják (recirkuláltatják) az újonnan érkező
szennyvíz ,,beoltása” céljából. Az eleveniszapos eljárás szuszpendált állapotban lévő
baktériumokat használ az oldott és a kolloid állapotú szervesanyagoknak szén-dioxiddá és
vízzé való oxidálásához. Az oxidáció révén a szervesanyag nagy része a sejtekbe épül be, amit
a fölös iszappal távolítanak a rendszerből.
Harmadfokú tisztítás során a biológiai fokozat végtermékeként keletkezett szervetlen
anyagokat (például nitrátok, foszfátok) távolítják el. III. fokozatot ott alkalmazzak, ahol a
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
21
befogadó élővíz érzékeny (pl. állóvizek, kis vízhozamú vízfolyások). Ez a technológia azonban
bonyolult és drága, széles körben még nem elterjedt.
A tisztított szennyvíz befogadója lehet felszíni víz vagy a talaj (mezőgazdasági területek,
faültetvények). Hazánkban a tisztított szennyvizeket általában felszíni vízfolyásokban
helyezik el.
A szennyvíziszap a mesterséges tisztítás kiküszöbölhetetlen mellékterméke, legnagyobb
részét a biológiai tisztításkor keletkező élő- és elhalt mikroorganizmusok tömeg adja, melyet
az utóülepítőkből távolítanak el. Kisebb része a mechanikai tisztítási fokozatban, az
előülepítő(k) fenekén összegyülemlő ún. nyersiszap.
Szennyvíziszap kezelésnek nevezzük mindazokat az eljárásokat, amelyeket a keletkező
iszappal a szennyvíztisztító telepen végeznek a térfogat és a fertőzőképesség csökkentése, a
kezelhetőség, a hasznosíthatóság, illetve az elhelyezhetőség javítása céljából. Mivel a
települési szennyvíziszap víztartalma nagy (átlagosan 95-98%), a leggyakoribb kezelési
módszer az iszap nedvességtartalmának csökkentése, mert ezzel az eljárással a
továbbkezelendő iszap térfogata jelentős mértékben csökkenthető, aminek jelentős
gazdasági hatásai vannak. A kezelési módszereket alapvetően az iszap összetétele (eredete)
és további felhasználása határozza meg. Gyakori a mezőgazdasági területekre
(tápanyagtartalom hasznosíthatósága miatt) vagy rekultiválandó területekre való kihelyezés.
A települési szennyvizek kezelésének másik lehetősége a természetes szennyvíztisztítás,
mely 5000 lakosszám - leginkább: 2000 lakosszám - alatti településeknél jöhet szóba.
Környezetvédelmi (csekély energia- és vegyszerfelhasználás, nem termelődik szennyvíziszap)
és gazdaságossági szempontból is ajánlható. [12]
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
22
14. ábra: Természetes szennyvíztisztítás (gyökérzónás reaktorok)
2.2.3. A szennyvizekben található legfontosabb szennyezőanyagok
Úszó és lebegő szennyeződések
Ezen szennyezőanyagok nagyobb része mechanikai tisztítással eltávolítható. A szilárd
részecskék durva és finom rácsokkal, homokfogókkal és ülepítőkkel, a szennyvíz tetején úszó
zsírok, olajok pedig zsírfogókkal választhatók le.
Biológiailag bontható szerves szennyezőanyagok
A nagy szervesanyag tartalmú, nyers szennyvizeket, ha élővízbe vezetik, megindulnak a
természetes biológiai lebontási folyamatok, a vizekben élő mikroorganizmusok által. A
mikroorganizmusok a lebontó munkájuk során oxigént használnak el a vízből. Ha nagy
mennyiségű szerves szennyezés kerül a vízbe, ez jelentős oxigént fogyaszt el a vizekből, így
nem marad elegendő oxigén a magasabb és alacsonyabb rendű élőszervezetek számára. A
szerves anyagok bontása oxigénmentes körülmények között, anaerob úton is végbemehet,
anaerob mikroorganizmusok által. Anaerob bomlás során azonban bűzös és mérgező
melléktermékek is keletkeznek.
Fentiekből következik, hogy a vizekbe vezetett szennyvizek szerves anyagainak bomlása
károsítja, ill. terheli a vízi ökoszisztémákat. A szervesen bontható szennyezőanyagok jelentős
részét a szennyvizekből el kell távolítani, mielőtt élővízbe vezetnék őket (másodfokú
tisztítás). A szennyvíztelepeken kontrollált körülmények között, szintén mikroorganizmusok
segítségével történik a tisztítás, a vizek természetes öntisztulási folyamatához hasonló elven.
Az oxigénellátást mesterséges levegőztetéssel biztosítják.
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
23
A szennyvizek szerves szennyezőanyag tartalmával függ össze a lakosegyenérték (LE)
fogalma. Egy lakos által naponta a csatornába bocsátott szennyvíz szervesanyag tartalmát
nevezzük lakosegyenértéknek. Az EU települési szennyvíztisztítást szabályozó irányelve a
lakosegyenérték fogalmát a következőképp határozza meg: egy LE az a szennyvízben lévő
biológiailag lebontható szerves szennyezőanyag-mennyiség, amelynek ötnapos biokémiai
oxigénigénye 60 g BOI5 naponta (91/271/EGK irányelv, 2. cikk).
Növényi tápanyagok
A szerves szennyezők biológiai bontás során egyszerűbb anyagokká bomlanak (CO2, víz,
ammónia, metán stb.). A szerves anyagokban kötött nitrogén nagy része nitrátokká alakul, a
foszfor pedig foszfátokká. A másodfokú biológiai tisztítás jó hatásfokkal eltávolítja
(pontosabban lebontja) a szerves anyagokat a szennyvízből, viszont annak nitrogén és
foszfortartalma a növényezet által könnyen felvehető vegyületekké alakul. A nitrátok és a
foszfátok fontos növényi tápanyagok, a vízi növényzet és algák túlzott elszaporodását
idézhetik elő. Ez a kedvezőtlen folyamat az eutrofizáció. A növényi tápanyagok eltávolítása a
szennyvíztelepeken elérhető harmadfokú tisztítással, ez azonban bonyolult és drága
technológia.
A kommunális szennyvizek foszfortartalma főleg a mosószerekből, háztartási
tisztítószerekből és az emberi kiválasztásból származik. Az emberi kiválasztás naponta,
személyenként 2 g foszfort, ezen felül a hagyományos mosószerek további 2 g foszfort
visznek a vizekbe. A nitrogén szennyezés legnagyobb része szintén az emberi kiválasztásból
(vizelet és fekália) ered.
Egyéb szennyezőanyagok
Toxikus nehézfémek, szintetikus mosószerek, kórokozó mikroorganizmusok, szerves
mikroszennyezők (pl. növényvédőszerek), stb. szintén állandó összetevői a szennyvizeknek. A
lakossági vegyszerfelhasználásból eredő nehezen lebomló, toxikus szennyezőanyagok
gátolják a szennyvizek biológiai tisztítását vagy a természetes vizekbe kerülve a természetes
öntisztulási folyamatokat (a mikroorganizmusokra mérgezőek), másrészt károsíthatják az
élővilágot.
Amennyiben (előtisztított) ipari szennyvizek is kerülnek a szennyvíztelepekre, sokféle káros
vagy mérgező vegyület fordulhat még elő, iparágtól függően (pl. cianid). [12]
2.3. Irányelvek
A keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos igények és az EU
települési szennyvízkezelésről szóló irányelvének határidőre való teljesítéséhez
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
24
rendelkezésre áll a Települési Szennyvizek Ártalommentes Elhelyezése Nemzeti Programját
alkotó két, kormányrendelettel elfogadott program:
- a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és
Tisztítási Megvalósítási Program (továbbiakban: „A” program), valamint
- a 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti, a közműves szennyvízelvezető és tisztító
művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti
Megvalósítási Programja (továbbiakban: „B” program).
Az „A” és a „B” program együttesen alapozza meg az ország összes települési szennyvizére
vonatkozóan a szakszerű kezelés és az ártalommentes elhelyezés ütemezett megvalósítását.
A napjainkban megszokott „közcsatorna + ún. mesterséges (nagyüzemi) szennyvíztisztító
telep” rendszer környezetbarát alternatíváinak számítanak a következők:
- a közcsatornával ellátott területek természetközeli szennyvíztisztítási módszerei,
valamint
- a nem csatornázott területek korszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési
kislétesítményekkel történő szennyvíz ártalmatlanítási módszerei.
A két alternatíva közös jellemzője, hogy a szennyvíz szennyező anyag tartalma mindkét
esetben a talaj-víz-növény közegében, elsősorban a természetben megtalálható
mikroorganizmusok élettevékenységének köszönhetően bomlik le és a lebomláshoz külső
energia bevitelére nincs szükség.
A két kategória megkülönböztetését, az eltérő alkalmazási terület, az eltérő kialakítás,
méretek és költségek, illetve a szükségesen eltérő szakmai és jogi szabályozás szempontjai
indokolják. Ily módon, illetve a szakmai hagyomány alapján a természetközeli
szennyvíztisztítást az „A” programhoz, a korszerű egyedi szennyvíz-elhelyezést pedig a „B”
programhoz tartozónak tekintjük.
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
25
15. ábra: Közműpótló berendezések kiválasztásának kritériumrendszere
2.4. Az egyedi szennyvízkezelés lehetséges megoldásai
A „B” program szerinti, azaz a közcsatornával gazdaságosan el nem látható területek -
települések és településrészek - egyedi szennyvízkezelésének három fő, technológiai- és
műszaki szempontból jól elkülöníthető megoldási lehetősége van:
- a korszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés (ún. kislétesítményekkel),
- a szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása, valamint
- a zárt tárolóban való gyűjtés és elszállítás (települési folyékony hulladék).
Ezek jogi fogalom-meghatározása a „B” programról szóló kormányrendelet szerint:
„2. § b) egyedi szennyvízkezelés: az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken
olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25
lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső
elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és
vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehetnek: az egyedi
szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az
egyedi zárt szennyvíztárolók. Az egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények)
karbantartása során keletkező folyadék, iszap és építő anyag hulladékok elszállítását és
kezelését külön jogszabály szerint kell végezni.
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
26
ba) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely
a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves
elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és—
tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-
elhelyezési kislétesítmény a szennyező anyagok lebontását energia bevitel nélkül végzi.
Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében
lehetővé teszik - a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén - a növényzet és a talaj
él világa számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a
felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést,
15. ábra: Egyedi kislétesítmény
bb) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a
települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a
közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást
biztosít. A szennyező anyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi
szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyező
anyagtartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a
földtani közeg a befogadó,
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
27
16. ábra: Egyedi szennyvíztisztító kislétesítmény
bc) egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több,
zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a
szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben
gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a
hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után
biztosított;”
17. ábra: Egyedi zárt szennyvíztároló
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
28
2.5. Az egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények lehetséges elemei
Előkezelő kisműtárgyak:
oldómedence (családi házak esetében)
olajfogó aknák (éttermek, mosodák, szerviz állomások stb. esetében)
Imhoff (kétszintes) akna
Közbenső szennyvíztisztító egységek, ha szükséges:
közbenső homokszűrő
recirkulációs durvahomokágyas szűrő
szakaszos üzemű finomhomok szűrő
szivattyús adagolású sekély árkos homoktöltetű elhelyező mező
Utótisztító és elhelyező egységek:
elhelyező mező
elhelyező ágy
(elhelyező akna)
Speciális rendszerek:
dombos rendszerek
újrahasznosító teljes recirkulációs rendszer
szürke vizes rendszerek
A rendszer kialakításának lehetséges megoldásai:
gravitációs átfolyású
szifonos adagolású
szivattyús adagolású
A rendszer üzemeltetésének lehetséges megoldásai:
váltakozó üzemmód
szakaszos üzemmód
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
29
18. ábra: Szakszerű közműpótló megoldások
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
30
2.6. Összefoglalás
A bemutatott egyedi/helyi szennyvízelhelyezési technológiákat hazánknál lényegesen
kedvezőbb gazdasági helyzetben lévő, a környezetvédelem terén előttünk járó, fejlett
országokban is elterjedten alkalmazzák. Ezeknek az egyszerű technológiáknak az alkalmazási
lehetőségét minden esetben érdemes mérlegelni, amennyiben:
az elhelyezendő szennyvíz mennyisége kicsi (kistelepülések és önálló
településrészek esetén);
a helyi adottságok (terepviszonyok, talaj- és talajvíz adottságok, telkek mérete)
lehetővé teszik;
a laksűrűség alacsony, a gyűjtőcsatorna fajlagos építési költsége magas.
A hosszú távú elképzelések kidolgozása során azonban nem szabad elfelejtkezni arról, hogy
még a megfelelően kezelt szennyvíz is veszélyeztetheti az emberi egészséget és a
környezetet. A szennyvíz tisztítása és szakszerű elhelyezése bonyolult biotechnológián
alapul, ily módon is kockázatos tevékenység, emiatt a megfelelő szakértelem
nélkülözhetetlen az előkészítés és tervezés, a megvalósítás, üzemeltetés és üzemellenőrzés
folyamatában egyaránt. [13]
A szennyvíztisztító kislétesítmény előnyei:
A tartály alapanyaga polipropilén, fagy-, sav-, lúgálló.
Súlya 100 - 120 kg, így telepítése során darut nem igényel.
Évi 1 alkalommal kell üríteni, ~0,8m3 iszap keletkezik (4fő)
Mozgó alkatrészt nem tartalmaz, meghibásodása szinte kizárt
Sem adalékanyagot, sem villamos energiát nem igényel
Nincs csatornadíj, a tisztított víz gyökérzónás öntözésre hasznosítható
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
31
2.7. Megtérülés
Egy modern, komplett szennyvízkezelő rendszer kiépítése egy családi ház esetében
körülbelül 800 000 – 1 000 000 Forint. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2011. évre szóló
szennyvízelvezetési díja 325,3 Ft/ m3 + ÁFA. Ez 19,5%-os drágulás az előző évhez képest. Egy
négytagú család esetében éves szinten körülbelül 250 m3 szennyvíz keletkezik, ami évente
körülbelül 100 000 Ft csatornahasználati díjat jelent. Így a beruházás egyszerű megtérülése
8-10 évre tehető, ha nem vesszük figyelembe a jövőben várható újabb áremelkedéseket.
[14]
Szennyvízkezelési megoldások fenntartási költségei
Megnevezés Fenntartás
1 évre
Fenntartás
10 évre
Tisztított víz elhelyezése
Szennyvíztároló ~180 000 ~1 800 000 Szennyvíz zárt tárolóban való gyűjtése,
elszállítása
Kislétesítmény ~8 000 ~ 80 000 A tisztított víz kizárólag gyökérzónás
szikkasztással elhelyezhető.
Kisberendezés ~ 15 000 ~ 150 000 Befogadó: tó, folyó, vízgyűjtő tartály,
szikkasztómező (locsolható)
Közmű,
csatorna
~80 000 ~ 800 000 Szennyvíztisztító telep
19. ábra: Szennyvízkezelési megoldások fenntartási költségei [4]
20. ábra: Szennyvíz iszap elszállítása [4]
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
32
2.8. Környezeti körkép
A diagram a környezet terhelésében bekövetkezett változásokat kívánja szemléletesen
bemutatni az elmúlt tíz év adataira támaszkodva. A Környezeti helyzetkép, 2011 című
kiadvány minden fejezetéből egy-egy jellemző adatsor került kiválasztásra. A mutatók
változását úgy ábrázoljuk, hogy a diagramon a csökkenés jelenti a környezetünk
szempontjából történő javulást. Például az ökológiai gazdálkodásba bevont területek
növekedése a diagramon csökkenésként jelenik meg, ezt az eredeti index inverzével
szemléltetjük.
A diagram a 2000. évi állapothoz képest mutatja a hét indikátor változását és a poligon
területének változásával szemlélteti az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását.
[15]
21. ábra: Környezeti radar
Győr, 2013. április 22.
Nagy Lilla
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
33
Forrásjegyzék
[1] www.kutdiak.kee.hu
[2] www.met.hu
[3] http://vit.bme.hu/targyak/ttp-vizepvizgazd/HEFOP_Vizep_Vizgazd.pdf
[4] www.esoviz.hu
[5] http://lakjonjol.hu/cikk/esovizhasznositas/1504-esoviz-a-vecebe-megeri
[6] www.summatrade.hu
[7] www.otletmozaik.hu
[8] www.tartalyhaz.hu
[9] http://www.ng.hu/Civilizacio/2008/03/Vizugyi_dij_a_virtualis_viz_koncepciojaert
[10] http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/kornykem1/szennyviz.htm
[11] http://kemtech.net/tkurzus/06_viz/06main.htm#09
[12] http://www.zoldinfolanc.hu/doksik/miskolc/szennyviz/Szennyviz1.htm
[13] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, SEGÉDLET A KORSZERŰ EGYEDI
SZENNYVÍZKEZELÉS ÉS A TERMÉSZETKÖZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ALKALMAZÁSÁHOZ
Budapest, 2005. december
[14] http://lakjonjol.hu/cikk/hazi-szennyviztisztitas/762-hazi-szennyviztisztitas
[15] www.ksh.hu
Csapadékvíz hasznosítása, házi szennyvíztisztítás
Energiatudatos épülettervezés tanulmány
Nagy Lilla
34
Tartalom
1. Csapadékvíz hasznosítása ................................................................................................2
1.1. A vízkészlet mennyiségi és minőségi problémái ...........................................................2
1.2. Magyarország csapadék viszonyai ................................................................................3
1.3. Vízkészletek .................................................................................................................5
1.3.1. Felszíni vízkészletek ..................................................................................................5
1.3.2. Felszín alatti vízkészletek ..........................................................................................6
1.3.3. A vízgazdálkodási mérleg ..........................................................................................6
1.4. Miért érdemes az esővizet hasznosítani? .....................................................................6
1.4.1. Esővíz-hasznosítás célja ............................................................................................7
1.4.2. Esővíz-hasznosítás gazdasági háttere ........................................................................7
1.4.3. A megfelelő méretű tartály kiválasztása ...................................................................7
1.5. Megtérülés ..................................................................................................................9
1.6. Esővízgyűjtő rendszerek .............................................................................................10
1.7. Telepítés ....................................................................................................................14
1.8. Vízügyi díj a virtuális víz koncepciójáért .....................................................................15
2. Szennyvíz és szennyvíztisztítás .......................................................................................17
2.1. Szennyvizek csoportosítása ............................................................................................17
2.2. A szennyvizek tisztítása ..............................................................................................17
2.2.1. Csatornázási rendszerek .........................................................................................17
2.2.2. Hagyományos (mesterséges) szennyvíztisztítás ......................................................19
2.2.3. A szennyvizekben található legfontosabb szennyezőanyagok .....................................22
2.3. Irányelvek ..................................................................................................................23
2.4. Az egyedi szennyvízkezelés lehetséges megoldásai ....................................................25
2.5. Az egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmények lehetséges elemei ..........................28
2.6. Összefoglalás .............................................................................................................30
2.7. Megtérülés ................................................................................................................31
2.8. Környezeti körkép ......................................................................................................32
Forrásjegyzék .......................................................................................................................33