Transcript
Page 1: BOLOND MISKAIstván bácsi naptára, - epa.oszk.huepa.oszk.hu/00000/00030/00505/pdf/00505.pdf · — Bélyeg, kamat, cseléd-bért és árendát mutató tábla. Kiadó-tulajdonos

H

Megjelentek Heckenas t Gusztáv könyvkiadó-hivatalában Pesten, egyetem-utcza 4-ik szám alatt,s általa minden könyvárus- és könyvkötőnél az országban kaphatók :

BOLOND MISKAnaptára 18(14-ik évre.

Számos eredeti fametszettel.Heted k évfolyam.

Bolti ára 80 krojczár ansztr. érték.T A R T A L O M .

Közönséges naptár. — Ajánlólevél nagyMagyarország s a többi apró világrészek«lsö kritikusához (fametszettel). — Az1864-ik évnek alkotmányos uralkodónéja(négy fametszettel.) — Az utolsó Ítélet.Egy japáni bakterré degradált chinai iróemlékirataiból (három fametszettel.) — Azeurópai s az ázsiai chinezerek. Igen régikézirat után (tiz fametszettel.) — Egy

újdonsült hírlapkiadónak levele egy ,faczérfélreismert lángészhez. — A fiatal és azöreg bagoly. — Az ifjú óriás és az öregtáblabiró. — Utazá?i töredék (tizenegyfametszettel.) — Hónapos krónika (huszon-négy fametszettel, a tizenkét tanulságostörténetecskével.— Micsoda mindenféle bajavan az egészséges embernek, s hogy lehetazon segiteni? — Egy hölgy a legújabb

divat szerint. —A találmányok or-szága. — Képesadomák (nyolczfametszettel.) —a) Zsidó spekulá-czió. 6)PörgePetia ,panorámá'-ban.r) A magyar pa-raszt a vasúti ál-lomáson, d) Perse. e) Jogtudo-mány a népnél.f) A mainzi ,Ju-r i s t e n t a g ' - nál.y) Ártatlan ellen-ség, h) Párbeszéda bécsi népünne-pen. — Valami aszakállról. — Lim-lom. — Feltörnivaló diók a mainzi,Juristentag' szá-mára. — A meg-szégyenitett há-zasság-gyülölő.—— Promemoria a„czopf"-os vi-lágból. — Apho-rismák.

KAKAS MÁRTONnaptára 1864-ik évre.

Számos eredeti fametszettel.Bolti ára 80 krnjczár ansztr. érték.

T A R T A L O M .Közönséges naptár. — Beköszöntő 186-l-re

— Hónapos krónika. Hypokordri ur va-dászkalandja (19 fametszettel). — Külön-féle betegségek (8 fametszettel). — Hogyfogják fel némelyek az európai egyensúlyt.

Török. Muszka. Némi t Miska (3 famet-

szettel). — Reményteljes hajadonaink (fa-metszettel). — Reményteljes ifjonczaink(fametszettel). — Visszautasitott szer. lem(2 fametszettel). — Egy kis félreértés. —

! Énekmester és mükedvelőnö (fametszettel)i — Meteorológiai észleletek april hóról. —

Conjecturalis politika. — Azörök béke (vagy miket fogunkolvasni az európai hírlapok-ban 1964-ben, a midőn százesztendeig nem volt már há-ború. — A „Pesti Holdvilág"czimu hir- és divatlap april29-diki számából). - A prae-numeratio különféle stádiu-mai Magyarországon. — His-toriko — statistikai értekezésKakas Mártontól. — Jó öt-let használ a bajban.— Stra-tégiai stúdiumok. — Ki azoláh? ki a román? — A sáskaés kollegái (versben). — Kü-lönös módja a czipetágitás-nak. — Humoreszk. Irta Szen-tesalj i Ödön. — Ne legyetekszerelmesek és ne házasod-jatok! Egy sors üldözött agg-legény emlékirataiból kitépteXJtczu-Bú. — Toilette ma-gyarul. — 51 eredeti adomák.— 5. 10.15. Csizmadia-humo-reszk. Irta Suliguli. — A tu-dakozódó részvevők. — Hir-detmény-rovat (satir).

István bácsi naptára,vagyis : családos házi-gazdáknak és gazdasezonyoknak, népnevelőknek,

helység-elöljáróknak, iparosoknak és földmivelőknek való

képes kalendárioni 1864-ik évre.MAJER ISTVÁX.Szerkeszti

Kilcnczedik évfolyam. — Bolti ára 30 krajczár.T A R T A L O M .

A császári királyi felséges uralkodó ház.I. Az erkölcsi világ. Tiszteljük szen-

teinket! — A magyar szentek emléke. —A megtért hitehagyott. — A tengerészsorsa a déltengeren. — Aranymondatok.

II. A község naptara. A községi erdők-ről. — A falu kocsmájában hogyan lehet aközjót előmozdítani.

III. Népnevelők naptára. Honfi imájaSujánszky Antaltól. — Zibrinyi József. —Bölcsi iskola-mesternek arany ABC-je. —Selyemtenyésztési ösztöndijak.

IV. A gazdák naptára. Szántóvető dala.A juhászat köréből. — Fükaszáló-gép. —Heremag-tiszti tó gép. — Kézi-, vagy gya-log-kultivátor. — Képasor-kaparó. — A kisangol eke. — Fahézagokra jó tapasz. —Méhcsipés ellen.

V. Gazdasszonyok naptára. Az uj év-hez (Garaytól). — Maruüa. — HermannKatalin. — A gazdasszony mint háziker-tésznek némi újdonságok. — A zöldség-

magvak csirázó ereje. — Tyúkszem ellenigyógyszer.

VI. Történeti naptár. Hunyadi emléke.— Fölfedezett emlék Visegrád fénykorából.— Nagy-Körös szabadalmas mezővárosmul'ja és jelenje. — Erdély történelme.

VII. A természet mezeje. Égtani le-velek.

VIII. Művészet és ipar mezeje. A szen-tek az égben és a müipar a földön. — Ka-rács Ferencz. — Első fametszvény hazánk-ban. — Olcsó és czélszerü csizmahuzó.

IX. István bácsi a hazában és a nagyvilágban. Az esztergomi vártemplom épülőhomloktornácza.— Eger. — Apponyi könyv-tár. — A genfi tó környéke.

X. Tréfák mezeje. Szótalány (sakkjá-tékbüni lóugrás szerint). —Paprikás versek.— Megfejtése a 112-ik lapon levő szóta-lánynak.

Bélycgdij váltókra. — Bélyegdij okira-tokra. — Közönséges vásárok Magyar- ésErdély országban.

LIDÉRCZ NAPTAR1864-ik évre. Több képpel.

Bolti ára 6 0 krajezár ausztriai értékben, i-̂ mT A R T

Közönséges naptár.I. liélekjilenések és csodás-tünemé-

nyek. Szellem-jr.lenések, őrült kisértet,föléledt halott. — Lélekidézó társaság. —A boszorkány. A halott mátka föltámadása.— Az ördög szerető.

II. üti- és vadász-kalandok. Medve-kalandok. - Vadállati harcz.— Dühödt ele-fánt. — Érzékeny medve. —- Hogy tettefogolylyá a bölény-bika a hollandit? —Oroszlán-vadászat egy eltűnt világból. —Bivaly-vadászat Afrikában. — Oropzlán-vadászat. — Egy templom összeomlása. —A szent bernardhegyi lavinák és a zárda. —Chinai kegyetlenség. — Rozmár-vadászat.

Iszonyú halál vigyázatlanságból.III. Bűnesetek : A megtért bűnös. —

Amerikai szerelemféltés. — Milyen volt aPatkó rabló-bandája? — Szörnyű tévede's.— Gonosz feleség-kivégzés megfojtás által.— Gyilkos pap. — Gyujtogatás mint kere-setmód. — Nőrablás. — Iszonyú vérengzés.— Indus lázadás. — Oktatlan gyilkos. —Bogár Mihály híres rabló elfogatása. —Vakmerő gyilkosság. — Vén és vak félté-keny. — Gyermekében az anyát. — Zsivá-nyok garázdálkodásai. — Meggátolt öngyil-kos. — Apagyilkosság egy tál étel miatt. —Rejtélyes eset. — Halva talált ifjú. — Gyil-kos haldokló. — Bivalok által elárult gyuj-togatás. — Gyermekgyilkos szerelemfél-tésből.— Hamis játékosok.— Rablókaland.— Jó madarak. — A párisi tolvajok fokozat

A L O M .szerint. — Merész rablás. — A visszautasí-tott boszuállása. — Gyilkos szabó Pesten. —Álarczos rablók. — Hét angol gyilkos. —Kegyetlen gyilkosság. — Pesti akasztófa-virágok. — Gyermek-gyilkosság.

IV. Kiilönczségek. Egy angol báró-kisasszony, ki kutyákat bonczol. — Éneklőrabló. — Vig zsiványok. — Különös udvaribál. — Amerikai csoda. — Házasság táv-irda utján. — Kötéltánczos fogadásból. —Méh-szurás rheuma ellen. — Elménczkedőtolvajok. — Uri-koldus. — Az udvariasrablófönök. — Ki mit csinál, ha szerelmesvagy bolond? — Különös gusztus. — Lát-ványos öngyilkosság. — Kutya-történet. —Egy végrendelet, mely minden héten hat-napi vadászatot parancsol. — KutyaversenyVeronában. — Öngyilkosság mint pénz-kereset. — Víz vér helyett. —- Az isteniszolgálat Tibetben. — Duplo-bünhödés. —Sajátságos végrendelkezés. — Egy eredetidúsgazdag. — I>czkék a koldulásból. —Életkor szabály szerint — Különféle köszö-nésmód. — Sajátságos fogadás.

V. Elegy-belegy. Fölelevenedett libák.— A levágott fül. — Nem jó tigrissel tré-fálni — Drága méhek. — Iszonyú baleset.— Borzasztó kor. — Elveszett leány. —Kegyetlenkedések. — Kincstalálás. — A ki-józanodott részeg. — Csodás menekülés. —Árnyképek a falon (10 mintaképpel). —Országos vásárok. — Bélyeg, kamat, cseléd-bért és árendát mutató tábla.

Kiadó-tulajdonos fleckenaat Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckennst, egyetem-uteza 4. siám alatt Pesten, 1863.

Előfizetési föltételek 1863-dik évrea Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujsag : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai

Újdonságok : Egész évre 6 It. Fél évre 3 ft.

_ Hirdetési dijak, a Vasárnapi I j s á g és Politikai Vjdonságokat illetőleg, 1863. novem-ber 1-től kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál lOJkrba;háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-mára hirdetményeket elfogad, Hamburg és AKonaliaH : Ilaasenstein és Vogler. — M. Frankfurt-ban : Ottó Mollieu és .Ineger könyvkereskedése; Bécsben : Opprlik Alajos, — és Pesten :ja ker-t<-N7.-Ka7.<<ászati ügynökség is, Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után!30 ujkr. g , •

Régi magyarok régi arczképei.XII. Móré István, szendrői várkapitány 1645.

A csulai és dadái Móré nemzetség, mely j seregét is fölhivá. A török ostrommal vettebe a Szendrö környékén fekvő kisebb vára-kat, Dédest, Putriokot, Finkét, Vadászt, Mo-nokot, de Torna, Regécz, Szendrö stb. ki-állta az ostromot. A török be nem vehetvén,vidékét pusztitá; s bizonyosan Szendrö isszenvedett, mert már az 1567. évi ország-gyűlés három megyét rendelt ki kijavítá-sára, megerösitésére. Már 1573-ban RákóczyZsigmond volt Szendrö főkapitánya, ki szend-röi örségével hősiesen elverte a szikszói vá-

Móré György 1592-ben Szörényi, 1505-benbelgrádi bán, ennek fia László a Palota ésNana kalandos várura, Móré Fülöp a Mo-hácsnál elesett pécsi püspök s több má-sok személyeiben virágzott, történetünkbőleléggé ismeretes. De valamint a Belgrád vá-rát 1521-ben árulással feladó Móré Mihály,ugy az utána két századdal élt és arczképeáltal itt föltüntetett Móré István is aligha«zen családból származott.

Móré István, BorsodmegyeSzendrö v á r á n a k kapitánya,valószinüleg a „ r o s k o v á n i "elönévvel élt Móré családnakivadéka volt, s pedig hihetőlegaz 1603 —1622-ben élt Benedek-nek fia lehetett. A XVII. századfolytonos harczaiban próbált vi-téz lévén, férfi kora delén III.Ferdinánd király öt Szendrövárparancsnokságára méltatta.

Szendrö vára Borsodmegyé-ben a Bódva kies völgyén emel-kedő hegyen magaslott, és atörök világban — habár kisebb,másodrangu, — de nem csekélyfontosságú erőd volt. Es ez idő-korban védfalai a csata-zajok ésostrom-viharok sürü látogatá-sainak voltak tanúi. Urai a Be-bek-nemzetség tagjai, mint Já-nos király és ennek fia János-Zsigmond hívei, mindig kény-szeritve voltak, résen állani aszomszéd ellenkirály hívei elle-nében. De védte vitéz kapitá-nya Zoltay István, ki még Dobóalatt Eger védelmében mutattaki hadi ügyességét.Midőn 1566-ban Bebek György, erdélyi se-regek élén, nem régiben elvesz-tett várai visszaszerzésére sie-tett, a neje, a bécsi udvarhozhűséget szinlelve,ötmár tárt ka-rokkal várta Szádvárba, SvendiLázár császári hadvezér Szend-rőt rövid utón megrakta császári őrséggel.Zokon vette János-Zsigmond kegyeltjénekezen károsodását, s miután Miksa királylyala diplomatiai egyezkedés sikerre nem veze-tett, karddal kívánta többi közt Bebek váraitis kivívni, és e végre Hasszán temesvári basa

MÓRÉ ISTVÁN.

sárra rabolni gyűlt törököt, és Ali béget iselfogta, mint ezt Istvánffy XXV. könyvében,hitelesen leirta. Rákóczy innen 1587-benegri kapitányságra, innen pedig 1607-benaz erdélyi fejedelemségre emeltetett; deelőbb 1588-ban még ö is résztvett ismét Szik-

szónál a törökön vett győzelemben, mely-ben Széchy Tamás, akkori szendröi kapitányalatt a szendröi várőrség is osztozott.

Széchy Tamást a szendröi várkapitány-ságban, ha nem közvetlenül, idő jártával, Er-délyben Brandenburgi Katalin bukása utánCsáhy István követte, kinek családja máigis birtokos Szendrőben. Egy tized múlvamég zajosabb idők vonultak Szendrö fölé.

Midőn 1644-ben I. Rákóczy György er-délyi fejedelem, az egykori szendröi kapi-

tány fia, Kemény János, Bakoss Bornemisza vezérei alatt se-regét III. F e r d i n á n d el lenküldötte, megjelent e seregSzendrő-vár falainál, hol küz-deniök sem kellett, hő karokkalvárta a várőrség az erdélyie-ket, megnyitá kapuit, és rövidutón Rákóczyé lett az erős vár— Hiában állitá Hornormay Já-nos, Zemplénvármegye főispán-ja, ellenök a fölkelést, Rákóczyserege Szerencset is elfoglalá, anemesség árként tódult hozzá,Homonnaynak magának is futnikellett, s javai a diadalmassereg által hűtlenség ürügyealatt foglaltattak le. AzonbanRákóczy hatalmában sem sokámaradt Szendrö, mert alig ha-ladtak tovább Rákóczy seregei,már 1645-ben Pucheim császárivezér ostrom alá fogta Szendrőt;sikertelen állítottak és küldteka zempléniek 150 puskás gyalo-got; a rövid, de kemény ostromután a bele állított várkapitány,Monoky István feladá örségévelegyütt a császáriaknak. És ek-kor, és ennyi elődök utódjáultétetett Szendrö vára főkapitá-nyává Móré István, kinek egy-korú rézmetszet után képét ittmutatjuk be olvasóinknak.

Rákóczy hadi mozgalmaimég mind tartottak, de Szendrö

vára erős pontul és támaszul szolgált azellenség működéseinek. Ez okból az erdé-lyieknek folytonosan rajta függött figyel-mök, sőt azt vissza kívánván mindenképenszerezni, maga Rákóczy is körülvéteté ésostromoltatá. Azonban Móré István edzett

T\\

tt

45-ik szám. Tizedik évi folyam.

Pest, november 8-án 1863

Page 2: BOLOND MISKAIstván bácsi naptára, - epa.oszk.huepa.oszk.hu/00000/00030/00505/pdf/00505.pdf · — Bélyeg, kamat, cseléd-bért és árendát mutató tábla. Kiadó-tulajdonos

398

Ili.

ttt>

katonai erélylyel fogadta az ostromot, és férfiasan helytállóit, melynél fogva aztRákóczyostromserege, tartván egyrészről a közelgőPucheim császári hadvezér megkerülésétől is,abban hagyta; ami annál alkalomszerűbbentörténhetett, mivel Rákóczy hadakozásainaknem sokára a linczi békekötés véget vetett.

Móré István, kinek redős homlokán afélszázadot meghaladott kor mély barázdá-kat vont, a bekövetkezett rövid béke idejealatt ez utolsó hadi tettei után valószínűlegnem sokára az örök nyugalomra költözött,megtartva, mig élt, jelszavát : „In constan-tem non cadit metus.'- (Az állhatatosság nemretteg semmitől.)

Móré után Szendrö falai még sok csatát,dulást láttak: a kapitányságban utóda os-gyáni Bakos Gábor volt, kinek 1651-ben etisztében egyebek közt megszomoritá nap-jait feleségének is ekkor történt halála. Ba-kos után következhetett a kapitányságbanRoskoványi László I Leopold király alatt,és mások, mig végre Szendrö is rommá lön,és most falai felett „nyugszik az ősi dicső-ség!" Ar. /.

A fecske tragédiája.Hiába kelt a nap ragyogva,Hiába volt kéklő az ég, —Es bár virult a lótusz bokra,A levegőt megfűszerezve :A fecske vágyott messze, messze . . .

Nem tört ki már üdvözlő d Iba,Midőn a hnjnalpir kigyult, —S a viz színén végig nyilaiváNem súgott már — lecsapva itt-ott —A sellő-népnek édes titkot.

Nem bir maradni! Tengeren tulUgy hívja, vonja valami . . .És szárnyra 'telve el-megindul,Bucsut vevén a többiektőlS büvös-bájos déltől, kelettől.

Es megy, habár marasztja párja :Hogy még o t t tul nincsen tavasz!De hajh! szülő-hazája várja —>S eresz alatt a puha fészek!— Nem rémitik viharok, vészek.

Mig dél fénylő legét hasítjaBizván nyilai nyugat felé;Meg sem pihen, nem is néz vissza :Egy vágy viszi, mint könnyű szellő.És röpte biztos, gyors, szökellő.

De a midőn immár közelget :Csípős a lég, setét az ég.A viharok is szárnyra kelnek ,Hogy már fél utón ellankadvaMagát a csüggedésnek adja.

De ő remél és bizik egyre :Hazájában majd megpihen.Újból s újból neki eredvePihegve éri el kis fészkét,— A viharok! hajh, ugy megtépték !

De az neki még így is drága ;Toldozza-foldja mindenütt —Es ugy örül, ugy röpkéd szárnya,El- s vísszaszállva az ereszbe,Vidor, ujjongó dalra kezdve.

— — S a zord, hideg északról másnap,Havat szórván, megint lejött^úgó szele a pusztulásnak —S megfagyva ott teküdt a fecske —— Többé nem száll fénylő keletre. . . .

__ Szász Béla.

E#J lengyel történet.Novella.

J Ó K A I M Ó R T Ó L .i FolytaUa.)

Zseminszky folytatá azt a mesét, a minLarissenek el kellett volna aludnia.

„— A megfagy ás általi halált megelőződelirium nem soká tart, hanem az a kiniszonyú. Nagy okom van azt iszonyúnak

mondhatni, mert először is : láttam; — ottmellettem, a szűk kibitkában *) fagyott megútitársam : kéz kézhez lánczolva; szem,szembenézve : mert a szeme még hol-tan is nyitva maradt, örökösen rám me-redve, mintha vádolna, hogy hát én mit ké-sem utána menni? mért nem sietek, mitváratok magamra, mikor útitársak vagyunk,lánczczal egymáshoz fűzve? Nem soká voltoka, hogy szememre hányja ezt; nem sokáraén is érezni kezdtem azt a megtébolyitó nyo-mást agyamon ; — mintha két föld teke szo-ritaná össze koponyám csontját s mindenperezben egy villám nyilalna egyik fülemtőla másikig agyvelömön keresztül."

„Azután elkezdődtek a rettentő viziók, amik még jobban kinzották lelkemet, minttestemet a halálos kín. A pokol volt az, melyegy időre megmutatta borzasztó képét nyo-moru lelkem előtt. Meddig tarthatott? aztnem tudom. A perczek már az örökkévaló-sághoz számíttattak."

„Szemeim ne lássák többé maguk előtt aszürke, ködös, hóvilágitotta szomorú világot.Ott megfagytam az utazás közben én is.<-

— Nem alszik még kegyed, Larisse?„Mikor ismét eszméletemhez tértem :

szemeim be voltak hunyva; eszembe jutott,hogy én megfagytam és most halott vagyok.Valahol az útfélen fekszem a hó tetején, ahova ledobtak, mikor észrevették, hogy megvagyok dermedve; azóta a hó betakart, elle-pett; csak kezem maradt kivül a havon."

„Kik járnak körülöttem olyan tompaléptekkel ? A farkasok! A havat kezdik el-kaparni rólam. Érzem forró párájuk mele-gét arezomon; hallom hogy tanácskoznakfölöttem csendes mormogással; egyik fenn-hangon hija társait : jer ide! azután kezem-hez nyúl; . . . . oh irtóztató ! . . . . érzem, amint az a hegyes agyara karom elevenétéri. Most egy éles szúrás; a rémület fel-nyitja szememet s én egy csendes szobábantalálom magamat, párnára fektetve, karo-mat egy kopasz homlok u férfi tartja kezé-ben, ki akkor vágott rajta eret.

— Ah! sohajta fel örömborzadálylyalLarisse, s még szorosabban fűzte karjaitZseminszky karja körül.

„Meg voltam mentve. Egy zsidó kalmártalált meg az útfélen, hová halottul ledob-tak ; az fölvett szánjára, hazavitt szeszgyá-rába, ott maga és neje mindent elkövetett,hogy életre hozzon; egy zsidó orvos is jér-kezett a faluból, a ki elrendelte, mit tegye-nek velem azután ?

„Ideglázt kaptam. Sokáig feküdtembenne; arra az időre, a mit az alatt éltem,nem emlékezem. Hanem az álmokra, a mi-ket az alatt láttam, azokra nagyon jól em-lékezem.

Minden álmom azon végződött, hogy bo-szut álltam azon az emberen, ki nőmet meg-korbácsolta tá.

Tüz voltam : elégettem egész Varsót, acitadellát, a kaszárnyákat; ö is benne égett.

Méreg voltain : megmérgeztem az egészVisztulát. Ember, állat, bűnös,ártatlan mindrakásra halt; ő is közöttük veszett.

Fegyver voltam; ölesben, pusztításbankifogyhatatlan. Ezer meg ezer alak tódultelém, rájuk lőttem, elestek; ujraföltámadtak,

. újra elém jöttek. Ök ki nem fáradtak a fel-támadásban, én nem az újra ölesben. . . . Ésez nagyon sokáig tartott igy.

Mikor a láz megfordult rajtam, mikor ahalál kibocsátá kezemet kezéből, hogy men-jek újra élni; mikor újra visszanyertein eszméletemet : olyan gyönge valék, hogy aligbirám kezemet homlokomig emelni.

399

*) A múlt szómban hibásan ,,kalitka" állott ..kibitka"belvett, a ini tulajdonképon olyan kis személyre való zártkocsi, melyet ba kell, szánra is tehetnek.

És mikor Iábbadozó betegen, nyomorul-tan, idegen arezok közepett, száz mérföld-nyire mélyen Oroszország sivatag belsejé-ben, a kórágyon feküdtem; akkor azongondolkoztam, hogy majd mikor ismét lábrafogok állni, mikor ismét erőm lesz járnikelni, fegyverrel bánni, akkor meg fogomölni azt az embert.

Oh a milyen hosszú a nap, a milyenhosszú az éjszaka egy ágyban fekvő lábba-dozónak, olyan hosszan gondolkoztam énerről.

Mire fölkelhettem, ki volt főzve a terv.A kórágyból fölkelve, megnéztem a tü-

körben arezomat; magam sem ismertem ma-gamra. Dúsgazdag göndör hajam volt, mi-kor legutoljára tükörbe néztem; az mindkihullt; kopasz lettem. Szakállam megnőttkéthegyüre, mint a hogy a lengyel zsidókviselik, arezböröm meghámlott : egészenmás szinem lett, mint azelőtt.

Ez arczczal az lehettem, saját magamonkivül, a ki akarok.

Különben is a holtak rovásán állt márnevem, nem maradt utánam semmi rokon,nem tudakozott senki utánam.

Jámbor zsidó gazdám, ki az útfélen föl-szedett, soha sem kérdezte tőlem, ki voltam,honnét jöttem? Ott maradtam nála és ta-nultam a szeszgyártást.

Sokszor kellett neki Bécsbe, Németor-szágba utaznia, üzlete végett. Egyszer rábe-széltem, hogy orosz égetett szeszével megkellene egyszer kisérteni a párisi piaczot.Mondám neki, hogy én tudok francziául, selmennék vele, és lennék ott ügynöke.

Hamar ráállt. Keritett útlevelet sajátmagának és nekem. Talán sejtett is valamit,mert elébb megkérdezé, hogy merre taná-csolom az utazást : a pétervári vasúttal-e,vagy Kronstadtnak és onnan a tengeri utón.Én azt kívántain, hogy menjünk vasúton.

Hogy sejthetett valamit, azt onnan gon-dolom, mert a vasúti kocsiba mindig az ajtó-hoz legközelebbi ülést foglalta el, s aztkésőbb átengedé nekem. Azután elkezdettvalamit mesélni egy emberről, ki a gyorsanvágtató vonatról le akart ugrani, s abbanösszetörte magát. Megmagyarázta hogyantörtént? A gőzgép perczenkint 30 lábnyisebességgel halad; az emberi izomerő pedigegy perezre legfeljebb hat lábnyi sebességetad. Már most ha valaki hátrafelé ugrik le akocsiról, saját szökésével még nem paraly-zálta a vonat sebességét, annak még mindigmarad 24 lábnyi lökése perczenkint, melyelég arra, hogy az embert összezúzza. Az-után, ha a vonattal ellenkező irányban ugrik az ember, rendesen a sarkára esik, s igya lábszárát okvetlen eltöri; a vonat általközlött mozderö még folyvást uralkodikrajta, az hanyattvágja, s igy lehetetlen, hogykoponyáját be ne zúzza. Ha pedig az emberegyenesen szökik ki a vaggonból, ismét az abaj érheti, hogy sarkára esik, s akkor megépen vissza fog bukni fejjel a kerekek közé.Azért, ha már az ember a gyorsan haladóvonatról leugrani kénytelen, mindig előre, avonattal mentül élesebb szögletet képzőirányban szökjék; a mit igy saját szökése avonat sebességéhez ád, az alig számit vala-mit, így okvetlenül a lábujjai hegyéreesik s azoknak ruganyossága felfogja az eséssúlyát : igy is bizonyosan el fog bukni, delegfeljebb a tenyeréről horzsolja le a bőrt, stán az orrát is betöri, de aztán baj nélkülmegmenekül.

Ezt nekem olyan jól megmagyarázta ajószivü zsidó, mintha gondolt volna rá, hogymég egyszer hasznát találom venni.

Ezúttal nem került rá a sor.Mi egymás közt olyan tökéletes zsidó

jargont beszéltünk, hogy senkinek sem lehe-

tett azon gyanúja, hogy kettőnk küzől egyi-künk lengyel nemes. S ha valakinek aztmegmondták volna, az minden kétségen ki-vül inkább gazdámat nézte volna annak,mint engem. (Folytatása következik )

A e.(Emlékül a jó máramarosiaknak.)

Irta P. SZATHMÁKY KÁROLY.(Folytatás.)

A téesdi magyar népviselet itt mellé-kelve lévén (lásd alább a képet), nincsmiért hosszasan szóljunk róla; csak azt kellméo" megjegyeznünk, hogy a téesöi földmi-ves valamint egyébre, ugy ruhára sem örö-mest szórja a pénzt s dicséretökre legyenmondva, a fényűzés még az asszony népresem szerfelett ragad.

Érdekesnek tartjuk még itt pár sort írnia kebelükben divatozó népszokásokról.

A szerelem virágai két utón nyílhatnakmeg, s teljes ártatlanságukban még a gyer-mekkorban bimbózni kezdenek.

Egyik alkalmat a Tisza melletti árnyasfasoroknál történő nyári mulatság nyújtja,mely vasárnap délutáni templomozás utánkezdődik s tart — bármily prózai legyenigy kell mondanom — csordahazatérésig. Amulatság rendesen cziczafutásból, vagy „kinna bárány benn a farkas"-ból áll.

A másikat a téli fonóka szolgáltatja,mely kis leány-, nagy leány- és asszonyok-fonókáira oszlik; ezek közöl a két elsőt a le-génykék és legények sem látogatják. Ilyenfonóház a városmindenrészében van 15—20fonó számára; de szombat és vasárnap-este,vallásos kegyeletből nem szokott összejöni.Ellenben a háznál e két estén történnek alátogatások.

E helyett a szombat-este egy gyöngédszerelmi nyilatkozat ideje szokott lenni. Avizes veder t. i. ilyenkor a kútról le van véves a tornácz utcza-felőli karfájára állittatik,melyben a választott számára kötött vasár-napi bokrétát megtalálja, — ha valami bajnincsen a szivek világában. Ebben pompázikaztán az ifjú egész vasárnapon keresztül,szerelmi jelét büszkén kalapja mellett hor-dozván.

A házasságok igaz hogy ,,égben köttet-nek ;" de itt a szülök is munkások benne,különösen a fiu szülei mindent elkövetnek,hogy fiuk érzelmeinek az ö választásuknakmegfelelő irányt adják. Elejtett szavak, czél-zások, biztatások, sőt egyenes parancsok istörténnek azon határozott utasítással, hogya fiu a kiszemelt leánykát mulattassa másokfelett. Meg kell azonban jegyeznem, hogy aszerelem ritkán hágja át a szülői parancsot;még ritkábban a város határait.

Az ismeretség mindaddig szövőtlik, miga fiu szülői kimondják a hatalmas legyenszót, hogy : „a télen meg kell házasodni".Ekkor már nem jöhet kérdés alá a személy;csupán az idő. Ettől kezdve a rendesen csak20—22 éves ifjú-ember nemcsak szombatons vasárnap estve, hanem a vasárnapi kéttemplomozás között is megjelen a szülőiháznál s a délutáni templomra együtt megyválasztottjával és leendő anyósával.

A megkérés következőleg történik : Avőlegény oly idő tájban, midőn a leány há-zánál idegen vendég nem lehet, — mint est-véli 10—11, vagy reggeli 4—5 órakor, --megjelen s vagy magakoholta (magafundál-ta,) vagy mások által készített, vers- vagypróza-mondókával a leányt megkéri s ked-vező válasz esetére, kézfogóul valamelyikkövetkező szombatest (más nap nincs szo-kásban) kitüzetik; a násznagy és örömatyakijelöltetnek.

A meghatározott estvén mindkét háználfüstöl a kémény, sül a csöröge és kürtös-fánk, hozzák a méaes pálinkát és bort (egye-bet nagy ritkaság az ily lakomáknál látni)s hét óra tájban már itt mint ott, telve aház rokonokkal és vendégekkel s az asztala konyha fennirt termékeivel.

Ekkor a násznagy elküldi a vőlegényt aleányos házhoz, azon izenettel, hogy : „bi-zonyos dolog elintézése végett engedtessékmeg oda mehetni násznagy uramnak és hoz-zátartozóinak." Mely kérésre az örömatyaekként válaszol : „ha tisztességes és a házbecsületével megegyező, istenes dologbanjárnak, jöjenek egész bátorsággal, mertkedves vendégek gyanánt fognak fogad-tatni".

Ekkor a násznagy a vőlegény jegyével,mely rendesen szalagból, néhány tallérbólvagy aranyból áll, a nyoszolyó-asszony pe-dig egy tál kalácscsal és itallal megterhelve,a vőlegény és vendégeivel együtt a leányosházhoz mennek s miután eljövetelöket azelőbb adott válasz elöhozásával igazolják,helyet foglalnak. Pár pereznyi ünnepélyesszünet után azonban feláll a násznagy s avőlegény istenes szándékát ékes szavakbantolmácsolván, a leányt kikéri.

Ilyenkor, ha az örömatya a kedélyesemberek közé tartozik, a leányt nem adjaki; sőt e botrányos elrablási szándékon meg-ütközést tettet; későbbi megnyugtató szó-csere után, melyben a kedélyes násznagy avőlegény részéről mennyet, földet igér,végre kiadják, — de legtöbbször nem az igazimenyasszonyt, hanem valami rút álarezost,vagy potrohos komoly férfiút, kinek fejérekendő van kötve; s csak miután a násznagyaz álmeny asszony okát visszautasítja, törté-nik meg az igazinak kiszolgáltatása.

Ekkor azonban már vége lesz a tréfának.Az öregek szájában Isten neve forog; s eztnem szabad „Inában felvenni." A két ifjúvalkezet fogatnak, s a jegyek a násznagy ésörömatya által kicseréltetnek. A menyasz-szony jegye egy háromba tűrt kendő.

Kezdődnek a kinálgatások, még pedig avőlegény ételei- és italaiból a leány vendé-geit és megfordítva kinálgatják. Ilyenkor aza mester, ki a vőlegénynyel valami tésztá-ból készített babát vagy bölcsöt meg tudetetni. •— Lakoma után a násznép hazaoszlik.

A szerelem és hűség ezentuli hévméröjea jegyszalag. Mást, kivált mástól adottat, aleánynak hordani nem szabad; s a jegysza-lag letevése, vagy idegen felvétele komolyviszályt idézne elő a szivek országában. Alegény, ha otthon van, minden este látoga-tást tesz jegyesénél.

Közelegvén pedig a násznap, mely némielőítéletes szokásból rendesen keddre szo-kott kitüzetni, az azt megelőző vasárnapona vőlegény két s a menyasszony egy vőfélebokrétásan s nádpálezásan cziframondókák-kal hívogat, s mi eredeti, magát az illetőkét házat is ünnepélyesen meghívja.

A „sirató este" a hivogatást követő na-pon történik, a mikor a vőlegény menyasz-szonyának ruhát, egy pár kordovány-csiz-mát, nyakkendőt és selyemkötényt küld; eza vőlegénynek ing-, lábravaló- s kendőkkelkedveskedik, néha még a rokonoknak is juta kendő-ajándékból. A küldeményt vivő nőkhivatalosan (ex offb) lerészegittetnek.

Az esküvés is sok tréfás szertartássaltörténik. Mindkét fél hazulról külön indulel, s esketés után a templomból mindenikfél vendégeivel együtt hazatér.

Ekkor a vőlegény kisebbik vőféle a leá-nyos házhoz megy, s fennhangon követelia menyasszonyt, mint a kihez az örömatyá-nak s a szülei háznak „már semmi köze."

Meg nem nyervén a menyasszony kiadását,ostrommal fenyegetőzve távozik.

E fenyegetés nemsokára be is lesz váltva,a mennyiben a vőlegény menyasszonya há-zát összes násznépével együtt meglepi. Demind a kaput, mind az ajtókat zárva talál-ják, mi csak sok kérés után tárul fel, miutánaz ablakon át a sok vendég bennléte fel vanfedezve; ekkor a bennlevők az udvarra zú-dulnak s az örömatya tettetett neheztelésseltudakolja e megrohanás okát. Majd az ál-mennyasszonyok komédiája ismételtetik svégre komolyra tér át az ügy, a midőn amennyasszony búcsúja, illetőleg búcsúzta-tása s beajánlása az uj szülőkhöz történiksok sírás és érzékeny jelenetek közben. Mind-ezek a keletiek, különösen a cserkesz népszokásaira emlékeztetnek, hol nem is illő amennyasszonyt másképen vinni haza, minterőszakkal s egy pár rokon fejének beveréseután.

Rövid kinálgatás után az összes násznépa vőlegény házához tér, hol különösen leves,töltött káposzta és tejes kásából álló lakomavárja, melyeket versesmondások között hor-danak be a vőfélek. A menyasszony elébeegy beborított tálban verebet rejtenek; a vő-legényt tányérra fordított bohár porral ki-nálják meg.

A másutt szokásos kéregetés a kásás ka-nállal, szakácsnék és muzsikusok számára,itt is divatozik. A lakoma utolsó ételénél avőfélek igy adják tudtul a lakoma befejezé-sét : „ezt elhoztuk; többet is hoztunk" (azazhoztunk volt, de már nem hozunk.)

A menyasszony-tánezon kezdődik a la-koma utáni mulatság. Ez pedig akként tör-ténik, hogy a vöfél a menyasszonyt egylegelőkelőbb férfival s a többieket is párjá-val felállítja, mikor tánczkészen állnak, el-kiáltja, hogy „szabad a táncz!" erre háromrövid csárdást járnak. A menyasszony-tánezra köteles tánezosnéját a vöféínek visz-szaadni, s a násznagy előtt a menyasszony-tánezért 10—20 krt fizetni. A vöfél aztánmind tovább osztja a menyasszonyt, migminden férfival tánczolt, még az elöbbkelönőkkel is, és mindeniket megfizettette. Havalaki a menyasszonyt elszalasztja, bortfizet r

Éjjel a vőfél, ha szerét teheti, ellopja avőlegény vagy menyasszony csizmáját, miha megtörténik, a nyoszolyó-asszony, mintrósz őr, bort köteles fizetni.

Reggel kontyolás után egyházba s innena leány szülőihez mennek főkötös leányukatbemutatni.

Ily kedélyes ez eredeti magyar népbelélete. Szokott mulatságaihoz tartozik méga kendermosás az úgynevezett „Krécsen,"mely már inkább a menyecskék és legényekmulatsága, de mint kissé tul szabados mu-latság, kezd kimenni a divatból és méltán.

Tul a Tiszán, csaknem szemben a hiddalmagas kopár trachyt-hegy emelkedik, me-lyet formájáról elnevezett a nép „pap asz-tagjának "

Erről a következő tréfás népmonda ke-ring. Szűk búza idején valami beregi zsidókbúzát kerestek a tisza-ujlaki vásáron. Egytéesöi atyafi, ki tutajon ment volt le, megépen valami ingyen fogatra szeretett volnaszert tenni, igy szól hozzájok : Jaj halljákkendtek,tudnám én kendteket utasitni olcsóbúzára akármennyire, de biz az messze vanide, az én hazámban. — Hát hol lakik kendh ?Técsőn Máramarosban. Háth sokh-e abhuza?Egy roppant nagy asztag. No épen arraakartunk menni. Sziveseri elviszszük khendetis a szekheren, csakh jöjjön. Felültek. A té-esöi ember útközben elbeszélte, hogy az asz-tag tulajdonképen nem övé, hanem a papé.Azonban kezeskedik róla, hogy eladják, csak

I

Page 3: BOLOND MISKAIstván bácsi naptára, - epa.oszk.huepa.oszk.hu/00000/00030/00505/pdf/00505.pdf · — Bélyeg, kamat, cseléd-bért és árendát mutató tábla. Kiadó-tulajdonos

400

legyen erejok elszállítani. Hogy ne volna ;elszállítjuk, ha ezer köböl jö is khi belőle."

Útközben ugyancsak kinálgatták a zsi-dók a tréfás técsöi gazdát; ugy jártak utána,mint valami menyasszony után.

Mikor aztán Técsöre érve kérdezték,hogy hol, melyik a pap asztagja? az atyafileszállóit, reá mutatott a hegyre : a-hol vanné! s azzal megoldotta a kereket, ott hagytaa reászedett Izrael-nemzetséget. (Folytatísa MT0

Archaeologiai levél Zalamegyéből.R ó m e r t l ó r i a t ó l .

(Folytatás )

VIII.(Bak felé. Andráshidai sátortetözetes torony.

Felsö-Bagod és a vidéki architectusok. Ha uj mű-vészetünk nem emelkedhetik, — ne rontsuk leg-alább a régi diszesb emlékeket. Mégis valami. Sa-lamonvára. Ágoston napja. Góth templom. Rómaitégla. Templáriusok.)

Jó tanyánkon jól aludtunk; nem mintha asok fölfedezés édes emléke altatott volna el —mert bizony aszáraz év ha-tása az archae-ologiai ara-tásra is lát -szőtt némilegkiterjedni; ha-nem mivel azegész napi rá-zástól el vol-tunk fáradva.

Nem voltH e r ó d e s t ő lmit tartanunk,s még is Bakfelé indul-tunk, — ujcsapáson ujatremélettünkt a l á l n i . —E r e d m é n ys e m m i . —E g e r s z e g i ga már láto-g a t o t t he-lyeket láttukaz országut-ról, csakhogymost jobbram a r a d t a k ,akár el is alliattuk volnaaz egész utat.

Egersze-gen ismét le-mostuk azujjnyi p o r t— és vettünkkőmives ka-lapácsot a téglaművek vizsgálásához. — CsakEgerszegen túl kezdődik a tanulmányozásokfolytatása. — A sok apró helység közt mármesszire az országutról feltűnt egy sötét toronysátortetözettel. Ezt a maga nemében egyedülinektaláltam hazánk e részében, az egész dunán-innenikerületben, ennél többet nem ismerek. A keskenytorony régi téglaépitmény — és a fenntartást márcsak azért is megérdemli, mivel sajátságos. Atemplom ujabb.

A felsöbagodi templom legújabban régialakjából egészen kivétetett. Szerencsétlenség amüarchaeologiára a vidéki kőmivesek tudatlan-sága, kik építészeknek is szeretnek czimeztetni.Ugyanannyi — sőt tán kevesebb költséggel le-hetne sokszor a régi épitményt korszerüleg kija-vítani, — de nem teszik; mindent le kell törniök,bemázolniok, berakniok, csakhogy a hozzá értő isalig akadhasson az ősinek tiszteletre méltó alak-jára. És a főtisztelendő papság ? kiknek tán a pa-tronuson kivül legtöbb hozzá szólni valójok lenne,kiknek őrködni kellene, hogy ezen egyedüli ha-gyományaink tisztán, változatlanul megmarad-janak — megengedik, beleegyezik, sőt még örülnekis, ha az ódonszerü, istenháza helyett ujat, szépenbemeszeltet kap, mely az ur lakától vagy sokszorpajtájától csak azáltal különbözik, hogy tor-nya van.

Mikor fogjuk már egyszer mi is felállítani az

alakú — a főbejárás fölött egy faragvány latsaik,.*mely talán a szentségtartó mennyezete volt. Maga-a portaié tagozata körteidomu domborokkal bir..

A lelkészlakon római téglákat találtunk,,melyek a keresztúri pusztában ásattak ki. Egy-átalán e tájon másutt is találtatnak római régisé-gek, minthogy Lövőn a római útnak bizonyos-nyomai ma is láthatók.

Hogy a templáriusok e vidéken is legalábbnévszerint emlittetnek, feljegyzem, hogy a hagyo-mány nyomán a sz.-mártom pusztán az andráshi-dai határban levő klastromhely emléke fennmaradt.

Técsöi magyar népviselet. — (Lásd ,,A Tisza bölcsője" czimü czikket.)

jogába és alakjába kellene visszahelyezni) öröm-nap volt, Ágoston napja. Milyen Ágoston? azttán egész Zala tudja. Neve Tóth — szive magyar.Meglépés volt szándékomban és teljesen sikerült.Szép társaságot találtam együtt óriás soZo-rákok-nál; — természetes, hogy a főbeszéd a régészetvolt — és a sok jegyezgetés miatt, majd az evés-től is elmaradtam. Az ember jegyez, a hol lehet,és egy adatot ebéd utánra hagytam — egy régitégla-felirást Andráshidáról — (ha jól emlékszem,N. T. 1(>. . . Nicolaus Ternyei?) — és szerencsé-sen kútba esett az évszám. — Megfogadtam, hogybármi körülmények között nem halogatom másidőre, a mit fel akarok jegyezni. Ám nevessen avilág, ha kocsin ülve írok, vagy alvásközben fel-ébredvén gyertyát gyújtok és gondolatimat, vagya találó kifejezést feljegyzem; — ezt soha sembántam meg — de igenis, számtalanszor meg-bántam, hogy jegyzőkönyvemet kihúzni vagy restvoltam, vagy szégyenlettem.

Soha sem felejtem azt, hogy egykor a győrimúzeumban valakinek egy érdes chagrin-félehalbőrt mutatván, az e tárgy megnevezésére olytaláló kifejezést használt, milyent feléleszteni ér-demes lett volna — és ha másnap egy pusztát ad-tak volna is, sem ő, sem én többé e névre nem akad-hatánk. Ergo a facit — mindent melegében felkell jegyezni!

A salamonvári templom tagadhatatlanul góth

A Balaton lecsapolása és a siófokiünnepély.

Hosszú idő, fél század folyt le azóta, mi-dőn a magyar tenger szabályozásának esz-méje először szóba jött. Az eszme megvaló-sítását 1825-ben az országgyűlés mondottaki; de különböző érdekek összeütközése egé-szen napjainkig lehetetlenné tette azt. Végreazonban elnyugodtak a pártok, a tisztábbnézetek kivivták a diadalt, s a nagy munka,melyre bármely müveit ország büszke lehet,

teljesedésbement.

A Bala-ton lecsapo-lása különö-sen k e t t ő snagy haszontekintetébennagy fontos-ságú. Elő-ször, m e r tm a j dnem50,000 holdfölddel gaz-dagítja ha-zánkat, melya lecsapolásáltal a hullá-moktól meg-mentve, gaz-dag kalá-szokkal ju-talmaz egy-kor. Másod-szor a köz-lekedést te-temesen elő-mozdítva, azegész vidékkereskedésé-nek könnyí-tésére nemkis befolyástgyakorol. A

Siócsatorna által, — mely Siófoktól Ozoráigmajdnem egészen újra van ásva, — a Bala-ton a Dunával jött kapcsolatba, s köztökmost a hajókon való közlekedés lehetséges ;továbbá roppant hasznára, könnyebbségéreszolgál a Balaton partjain elnyúló délivasut-vonalnak is.

A nagy munka kivitelét a múlt év jun.havában kezdték meg, a midőn gróf ZichyFerencz királyi biztosul kineveztetvén, eré-lyesen állott a munkálatok élére, s melletteJankovich László, Somogy volt alkotmányosfőispánja, s a Balaton-szabályozási társulatelnöke ernyedetlen buzgalommal működvén,az ige egy év alatt testté lön.

E rövid idő alatt két mólót építettek amagyar tenger partján, mely a hullámokközé messze benyúlva, a Sió torkolatánakeliszaposodását lehetetlenné teszi. Ugyanottegy kikötő is épült, mely a Balaton gözha-józását nem kis mértékben segiti elő, s meg-szerzi a Füredre utazóknak azt a kényelmet,hogy azok Siófoknál a déli vaspályáról le-szállva, egyenesen a balatoni gőzösre lép-hetnek.

A munka befejezését nagy ünnepélytette nevezetessé okt. 25-én Siófokon. Többmint 200 vendég volt hivatalos, a kikneklegnagyobb része megjelent. Budáról különgyorsvonat fényes vendégsereget szállított,kik közt gr. Pálffy Mór királyi helytartó őnmgán, s a helytartótanács és kir. kúriatöbb tagján kivül, minden hazai nagyobb in-tézet, az egyházi rend, az irodalom képvise-lői is jelen voltak. Az uj kikötő, s a Balatonpartja ünnepiesen föl volt diszitve, s a nem-zeti zászlók magasan lobogva már távolrólüdvözölték az érkezőket Az indóház körüla környék népének ezrei hullámzottak, s ataraczk-durrogások mellett zajos éljenekbentörtek ki, midőn a vonal megérkezett.

A társaság az indóház termében gyűltössze, a hol kir. biztos gr. Zichy Ferencz önmga. mondott üdvözlő beszédet, lelkesültszavakkal festvén a bevégzett munkálatokbóleredő hasznot, s leginkább afölötti örömét

Végre az indóház nagy termébe vonulta társaság, a hol több mint 200 teritékünagy lakoma zárta be az ünnepélyt. Viganfolytak az áldomások, s Jankovich Lászlóhazafias toasztján kivül itt csak dr. Schind-lernek, a reichsrath egyik jelenvolt tagjá-nak beszédét emiitjük meg, aki „a magyarnemzetért" üritett poharat.

Esti öt órakor indult a vonat Budáravissza. A lenyugvó nap bűvös panorámábantüntette a vidéket az utasok elé, kik e széplátványt az ünnepély emlékeivel együtt so-káig megőrzik keblökben.

Sokan aggódva néznek most is a Balatonlecsapolásának eredménye elé. Kétkedvemondják, hogy a futóhomok, mely a viz alólkikerült partokat borítja, áldást nem te-remhet; hogy a tó, mely a vidéknek diszevolt, jelentéktelen mocsárrá változik; s végrehogy az égalji viszonyok a viz megkevesbü-lése által kárt szenvednek. De mind ez ag-

lépten, bőségesen tárja élőnkbe. Többen leszneke lapok olvasói között, kik még eddig nem vettekmaguknak annyi fáradságot, hogy csak gondol-kozzanak is afelől, vájjon a szúnyogok honnan ered-nek, s talán azt gondolták, hogy a szúnyog tojásá-ból mindjárt a kész szúnyog kél ki, mint ez a maga-sabb szervezetü állatoknál rendes dolog. De a szú-nyog, a rovarok rendéhez tartozván, több átvál-tozáson (metamor^hosis) megy keresztül, melyek-ben mind megannyi különböző állatkákat vélünklátni, mert annak két első változati alakja (7. és 8.sz.), a kiképzett szúnyogtól feltűnően különbözik.

Nézzük mindenekelőtt a petéket, melyekből apondró kikéi. Ezeket a szunyoganya a viz fölüle-tére rakja le; nehogy azonban a viz alá merüljenek,azokat, mintegy 250—300-at, ugy ragasztja egy-

máshoz, hogy azok egykis csolnakocska-alak-ban a viz fölületén úsz-hassanak (6-ik rajz). Er-ről mindenki igen köny-nyen meggyőződhetik, hamagának annyi fáradsá-

6. sz. got vesz, hogy az udvar-

fejezve ki, hogy kedves hazánkat ismét egyoly müvei gazdagítottuk, melyre a legmű-veltebb ország is büszke lehet.

Azután a munkálatok megtekintéséreindult a vendégkoszoru.

A csípős szél magasra korbácsolta ahullámokat. Ott állt aBalaton, méltóságosnagyságában, háborogva, s haragos hullá-mainak moraja tulzúgta a Rákóczy-indulóviharos hangjait. Távolban a kékellő hegyek,a regék hazája, a költőink által megéne-kelt romok a regényes partokon, a múlt em-lékei együtt bűvös hatást gyakoroltak a lé-lekre. Közelben zöld ágakkal bevont pira-misok, halomba rakott ásók, kapák és tar-gonczák, a bevégzett munka jelvényei pél-dázták a jelent, mely tettel hat és teremt.

Ezalatt a munkások megnyitották azutolsó gátat, s a résre lelt hullámok tajté-kozva omlottak a csatornán keresztül. Ké-pünk e pillanat hü képét mutatja.

A Balaton lecsapolása Siófokon (1S63 okt. 25-én).

godalom alaptalan. A Balaton, — mely a viztükörének 5 és fél lábnyi lecsapolása általnagyságának csak egy tizedrészét veszti, —továbbra is jelentékeny marad, s csak termé-szetes határaiba tér vissza. A futó homokotleköti a part lakóinak gondos mivelése, sszépségben a vidék csak nyer általa. Azértörömmel kell azt fogadnunk, mint oly mü-vet, mely által hazánk területben, gazdag-ságban gyarapodik, de veszteni épen sem-mit sem veszthet.

A rovarok életéből.A s z n n y o g .

(Vége.)

Midőn eddig a szúnyognak, ezen annyi ellen-szenvvel nevezett állatkának remek szerveibőla feltűnőbbeket leirtuk, legyen szabad annak élet-leírását is ide iktatnom, mely szintén a csodála-tosnak és mesterinek feltűnő nyomait, minden

ban levő kádakból az ott meggyült s pár nap ótaállott esővízből egy pohárral merit, vigyázván,hogy az ott úszkáló kis fekete csolnakocskákbdí

(«) e gy e t kettőt a po-hárba felfogjon. Ezenpetékből néhányat na-gyobbitva látunk (b),

•• i\ s az ember alig hinné,hogy ezek szúnyog-tojások. Néhány nap

múlva, alsó végén egykis ajtócska nyilik ak-kor, midőn a kis pon-dró kikelni készül ésazonnal a vízbe poty-tyan, mely most elemeneki, melyen kivülnem élhet. Eleinte igenaprók ezen pondrók, 7. sz.

egyházmegyei bizottságokat, melyek tudta nélkülegyházi műemlékeken semmi uj változást tenninem szabad? Szeretjük a külföldet holmi hiába-valóságokban majmolni, — miért nem ebben is, ami a legújabb mozgalmak és lendületek sorábanhazai ősmüvészetünket érdemlett tiszteletre emelné?Ujabb művészetünk az eddigelé szomorúan tapasz-talt elhanyagolás mellett még sokáig nem fog aszomszéd országok szinvonalára emelkedhetni —azért ne rontsuk egyelőre a régiből azt, a mivellegalább ugy büszkélkedhetünk, mint nagy embe-reinkkel, csatáinkkal és a világ előtt századok ótakivívott nemeslelküségi becsületességi, mellék-névvel!

Hol is álltam meg ? Igaz. Bagódon — teháta bagodi templomhoz is történtek tán hozzáépí-tések, kürn és benn változások, melyek a simi-tás jellegét viselik; — de azért a pillérek, a kőta-lapzat, az esketők, a diadalív, a szentségház éspapszék maradványai, a szentélyben eléggé mu-tatják, hogy e helyen atyáink már századok ótaimádkoztak.

A harangok P. hagyomány szerint a sz. ilonaipálosok kolostorából kerültek volna ide, leírásukmeg van Ígérve — várva várom.

Salomváron (miért rontották el az okmá-nyilag Salamonvárnak olvasandó nevet ? nem tu-dom — tán ezt is, mint a góth templomokat régi

Page 4: BOLOND MISKAIstván bácsi naptára, - epa.oszk.huepa.oszk.hu/00000/00030/00505/pdf/00505.pdf · — Bélyeg, kamat, cseléd-bért és árendát mutató tábla. Kiadó-tulajdonos

• !

I |

ií ,;

402

i;

•••• í i I

hanem három hét alatt megnőnek, mialatt több-ször vedlettek, 8 már most szabad szemmel is, deannál inkább nagyított alakbanf7-i7c rajz) ráisme-rünk valami nagyfejü, ismeretes férgekre, melyeknagy sokaságban minden álló vizben s igy az eső-vízzel telt kádakban is, főleg midőn hozzájukközeledünk, nagy sebességgel össze-vissza úsz-kálnak s a kád feneke relé iparkodnak, hanemvégtére ismét a viz felszínére kénytelenek fel-jönni, minek okát később fogjuk megtudni. Ittfejőket aláfelé tartva, farkuknak egy része épen aviz fölületére tapad.

Ezek tehát a szúnyogok pondrói, s ezekbőlválnak maholnap a szúnyogok. Első tekintetreezen pondrók val. mi kisértetes állatkákul tűnnekelő, de épen ezért ne hagyjuk magunkat elriasz-tatni, hanem vizsgáljuk közelebbről minden egyesrészeit, s látni fogjuk, hogy a nagy alkotó mégily apró és haszontalanoknak látszó testrészek-ben is mindenütt a czélszerüséget tartotta elsőindoknak, s oly részecskék is, melyek csak czifrá-zatnak látszanak, valóságos életszükséggé válnak,és azokúi bizonyulnak.

Fordítsuk egyszer meg a mindennapi rendets vizsgáljuk e pondrót végénél, a farkánál, fejé-nek vizsgálatát hagyván utoljám. Azon rész, melya viz szinét éri (a), egy gyöngéd kis cső, melynekvégső nyilasát néhány igen finom lemez sugárkéntövezi körül, ezen cső a íélekzést eszközli, s azértkénytelen a pondró, ha egy ideig a viz alatt úsz-kált, a viz színére feljönni, s azon szervét, melya föltétlenül szükséges levegőt testébe vezeti, az-zal közvetlen érintkezésbe hozni. E lapok olvasóitalán emlékeznek a Tisza virágjára, melyet aV. U. 1861-ik évi 35-ik számában voltam szeren-csés közzétenni; annak pondról szintén vizi álla-tok, de kopoltyuk által eszközlik a Íélekzést, minta halak, míg a szúnyog pondrói közvetlen s;ijáka levegőt. Testvégének egy második farka (b)más czélokat képvisel, először a bélsár kiüritésétés másodszor az úszást, mely utóbbit azon evező-lapátul szolgáló lemezkék, valamint a mellettökelhelyezett hosszabb sörték eszközlik.

Testének hosszát 8 gyürii képezi, melyekmindinkább nagyobbulva a fej előtt, rögtön igenszélesre terjednek, mint 9-ik a mellkast ábrázolván.Mindegyik gyűrűnek oldalai egy csomócska finomsörtével vannak ellátva, a 9-ik mindkét oldalánharmat-hármat visel. Most jövünk a fejhez, mely-nek oldalain két fekete pont az egyszerű szeme-ket mutatja, alább nagy t'alámok látszanak vasfo-gak formájára ellenségesen fenyegetőzni, deezeknek csak az alakjok oly ijesztő, mert nemegyebek igen finom és puha bajusznál, és a szájnyílását körülövező sörtécskéknél. Az első a ta-pintókat képviseli, a sörtéeskék a f'alámokat.Nincs is szüksége a szunyogpondrónak keményebbrá?ó szervekre, minthogy tápláléka elporlott szervihulladékok, ázalékok és egysejtű muszato';ból áll,melyeket egyébiránt elég ügyesen tud szájáhozcsalogatni, vagyis kényszeríteni; körkörös bajszá-val t. i. villámsebességgel örvényt idéz elő, mely-nek középpontját szája nyilasa képezi, amely áza-lék ezen örvénybe belésodortatni hagyta magát, azel van veszve, mert irgalmatlanul a pondró száj-üregébe és gyomrába sétálni kényszerül.

Mint már fölebb emiitettem, a szunyogpondrótöbbszöri vedlés után, vagy 3 hét után tökéletesfejlettségét éri el, s most újra átváltozik, a leszbelőle fondróbáb, melynek alakja a pondróétól is-

mét jóval különbözik, a mintezt a 8-dik számú rajz mu-tatja. Itt is találkozunk légzőcsővel, és pedig kettővel, me-lyek mintegy fülek vagy szar-vak alakjában a fej oldalánláthatók, ezek szintén a vizfelszínéig hatnak, és a báb, haa viz alatt egyidcig úszkált,szintén a viz felületéig kény-

telen feljönni, hogy ezen két hörgével lélekzctetvehessen. Különös tünemény itt megint az, hogymig a báb más rovarnemeknél alig mutat életjelts csak akkor, ha erősebben megnyomatik, vagymáskép ingereltetik : egy kis mozgással igyekszikvédelmezni magát; a szunyogbáb egészen mástermészettel bir. A szunyogbáb t. i. igen élénkenúszik, és ha az ember közeledik, a pondrókkalegyütt nyilsebességgel a viz alá szökell, pedig;egyébkint tökéletes rovarbáb, mely semmi eledeltmagához nem vesz, s csak arra szolgál, hogybenne a szúnyog teljes és végső átalakulását érjeel. Ezen gyors mozgásra, illetőleg uszkálásra atest végén megmaradt evezőlapátok szolgálnak,melyeket nyugalom idejében az altest 8 gyűrüjé-yel együtt a test felső részéhez lapit s igy az egész

ezunyogbáb egy sötét, formátlan gömbhöz hason-lit, melyből csak a légző fülek kandikálnak elő.

E kis gömböcske belsejében azonban, holmost az átlátszó bőrön át némi kanyaros vonalo-kat látunk, a legérdekesebb változások vannakkészülőben. Azaz : a szúnyog megérik és csudá-latos gyorsasággal és ügyességgel bontakozikbábhüvelyéből.

Ezen érdekes látványban, mint már feljebbemlítem, mindenki könnyű szerrel részesülhet, haegy pohárban, ily bábokkal bővelkedő esővizetegy pár napig tartogat íróasztalán , és naponkinttöbbször, főleg déltájban figyelgeti. Ilyenkor az-tán egy óra alatt 5 — 6 szú-nyogot fog phönixként abábból megéledni látni. A9-ik rajz e nagy munkájá-ban ábrázolja a szúnyogot.Legelsőbb is az altest kinyú-lik s mintegy érezszint veszfel, a mint ezt észrevesz-szük,már egész figyelmünket

8. sz.

9.

megkívánja. Jó, ha erre egy közönséges górüveg,vagy csak egy erősen nagyító pápaszem van ke-zünknél, melylyel most bátran közeledhetünk abábhoz, mert ez most már meg nem ijed és nemszökel a viz alá, mint ezelőtt tévé. A báb hátán,két füle között a bőr meghasad s legelőbb is aszúnyog sárgásbarna hátrésze tűnik elő. Ez mind-inkább emelkedik, és alantabb a fej két kis szem-golyójával előbukkan. Midőn ezeket mereven néz-zük, megfájul szemünk, s azért egy kissé elvesz-szük a tárgyról, hogy pihenhessünk, de a kíván-csiság nem hagy hosszú szünetet és ismét odatekintünk s máris meg vagyunk lepve, majd sokatmulasztottunk, mert alig fél perez alatt, hogyszemeinknek egy kis nyugvást engedtünk, a szú-nyog félig már kifejlődve előtolult börtönéből,már a fulánk, a falámok és lábak két harmadalátható, azonban szorosan a testhez lapulva, mertaz utolsó végtagok még benn ékelve tökéletesszabadságukat meg aem nyerték, A báb üresedőkülhártyája csolnakként szolgál a kibúvó szúnyog-nak, melynek fél teste kissé harántosan fölfeléegyenesedik.

Pillanatról pillanatra látjuk, miként fejlesztitagjait békójából, majdnem nagyobb része tes-tének künn van már, de a lábak végei még nin-csenek kiszabadulva, még mindig benn ülneka csolnak fenekén, az egyensúly ingadozik, s bárellenségünk egyikét látjuk vajúdásában, gyöngeéleteért aggódni kezdünk, mert hamostvalami szélvagy erősebb mozgás által a kis sajka felfordul, ia békózott szúnyog, melynek úgyis lábai és szár-nyai még igen puhák és haszonvehetlenek, kérlel-betlenül a hullámokban találja kora halálát. Mi-dőn igy aggódunk s leheletünkkel majdnem ve-szedelmes szélvészt idéztünk elő a pohárban levőviz felületén, s a szúnyogot életveszélynek tettükki, meglepetésünkre s örömünkre két első lábát ilátjuk kiszabadítva, melyekft azonnal a vizszinére 'illeszt s a mármár leforduló testnek is támul ter-jeszti ki.

Most már a szivány és csápok szabadon ki-nyúlnak és az eddig lefelé görbedt fej s a sze-mek, melyek eddig csak a veszedelmet, a vizet,látszottak egyedüli figyelmük tárgyául venni, föl-emelkednek, és a szúnyog először nézi a világot.Ezalatt második pár lába és a szárnyak is kibon-takoztak, mely utóbbiakat lassan s vigyázvaemelgetni s illesztgetni megkisérti,csak két utolsólába van még a sajka fenekében, de ezeknek ki-húzásával a viz felett már uralkodó szúnyog nemsiet, most leginkább szárnyaira van szüksége,mert a vizi állatból légi lett; de szárnyai, melyeka várva várt röpülést eszközöljék, még igenpuhák, tehát egy kissé még türelemmel kellvárnia.

Az egész átváltozás alig vett három perczetigénybe. A mint a szúnyog pihen s várja szárnyaiszilárdulását, mi is újra pihentetjük ily apró tár-gyak szemléléséhez meg nem szokott szemeinketa csak távolról nézzük az uj világfiát. Két perezmúlva újra közeledünk nagyitóüvegünkkel, hogylássuk, váljon hátulsó lábai benn vannak e még abáb kiilmezében, de épen e pillanatban a szú-nyog tökéletesen megerősödve, dongva elröppent.

Dr. Sz.

Babonás hit a nap- és holdfogyat-kozásnál.

Talán egy időben sem hiányzottak embe-rek, kik avval, a mi felettök az égen történik,ne törődtek volna. Hát hogy ne rémültek volnameg akkor, midőn a mindennapi tapasztalás el-lenére a napot vagy holdat az égről elenyésznilátták? Sok ideig képezték e jelenetek, legalábba nagy tömegre nézve, a féklem és rémülés tár-gyát. — Keletindiában még mainap is azon hitvan elterjedve, hogy holdfogyatkozás alkalmávalegy gonosz szellem hollófekete szárnyait a holdraterjeszti ki, hogy azt az égről leragadja. Ez okbólaz indiánok a folyóhoz szaladnak és egész fejőkiga viz alá rejtik magokat, hogy a gonosz szellemmegtámadása ellen védve legyenek. Afrika nyu-goti partjainak lakosai még szellemdusabbanábrázolják a dolgot. Azt hiszik tudniillik, hogy anap vagy a hold elsötétedését egy nagy feketemacsla okozza, mely tenyereit a napra vagy aholdra rakja. A talapoinok vagy a siami barátokazt állítják, hogy az európai csillagászok azérttudják a sötétedések idejét, tartamát és nagyságátoly biztosan előre megjövendölni, mert egy nagysárkány étvágyát jól ismerik, mely a sötétedésidejekor a napot vagy holdat el akarja nyelni. Akülönben müveit görögök sokáig azt hitték, hogya holdat elsötétedése alkalmával a gonosz büvé-ezek babonázzák meg, kik azt mesterségeik általaz égről lehúzzák, és habjával a füveket meg-mérgezik és az állatokat megölik.

De nehogy nagyon készen legyünk vele, hogyezen népek balgaságait kinevessük. A mi sajátatyáink sem cselekedtek sokkal okosabban mégcsak rövid idő előtt ie, és saját kortársainktól isoly véleményeket hallunk, melyek a mai művelt-ség ellenében ép oly nevetségesek fognánaklenni. Még az 1706. május 12-diki átalános nap-fogyatkozásnál (mely a hosszú időn át Európábanmutatkozottak között a legnagyobb volt, ugy hogymajdnem 5 egész perczig sötét éj borította a föl-det), magok az egyetemi tudósok is discuráltak amérges ködről, mely minden sötétedésnél a földreleesik, és tanácsolták, hogy a kutakat gondosanbefedjék, és a marhákat az istálóba rekeszszék. Azokosabb emberek, kik ezen balgaság ellen szótemeltek, szabad szellemeknek kiáltattak ki. Ha-sonló dolgokat lehetne az 1842 és 1851-diki áta-lános napfogyatkozásokról is elbeszélni, ha, mintaz elhunyt Littrow Károly mondja, nem volnaegy sereg más, sokkal ártalmasabb babona, melyetelőbb kellene legyőzni és kiküszöbölni. Dr. B. L,

Egyveleg.— (Franczinország selyemtermelése és selyem-

ipar.) Francziaország 1789 előtt 13 millió font se-lyemgubót termelt. E jövedelmes termelés a forra-dalom alatt 72/,0 millió fontra olvadottle, aconsu-latus alatt azonban már 8'/10 millió fontraésacsá-szárság alatt 104/,0 millió fontra emelkedett, és azemelkedés egész 1853-ig folyvást tartott. így a se-lyemtermelés 1830-ban 22 millió fontra, éa 10 év^vei később 30 millió fontra rúgott. A termelt men-nyiség 1346-tól 1853-ig 40 millió font körül inga-dozott. A legnagyobb magasságot 1853-ban érteel, midőn 52 millió font selyem termeltetett. Erreazonban az ismeretes selyembogárbetegség kö-vetkezett be, és a termelés folyvást leebb kezdettszállni, ugy, hogy 1855-ben csak 15 millió fontottett a termelt mennyiség, tehát 15.38%-tel töb-bet, mint a forradalom előtt. Az utóbbi évek foly-tán a selyemgubó fontja, középár szerint számítva1 ft. 60 krra rúgott, holott a forradalom előttcsak 50 krt. fizettek fontjáért.

Francziaország selyemszövészete 1780-bau15000 szövőszéket számlált, melyek a forradalomalatt 3000-re olvadtak össze. A szövőszékekszáma 1805-ben már megint 8000-re hágott, 1811-ben pedig 11,000 és 1820-ban 22,000 szövőszéketszámítottak. 1846-tól 1855-ig a szövőszékek száma47,000-ről 72,000-re emelkedett. így tehát alyoni szövők aggodalma, hogy Jacquardnak a szö-vőszékek javitása körül tett találmánya miattkenyér nélkül fognak maradni, nem volt alapos.Sőt az ellenkező történt meg; mert amintaszövé-szet egyedül Jacquard szövőszékei által jutottazon magas rangra, melynél fogva a művészetekközött foglal helyet. Ezen szövőszékek, melyeketakkor a felbőszült nép aggodalmában mindenüttösszerombolt, hol előtalálta, magok alapitottákazon hírnevet és jóllétet, melynek Lyon jelenlegörvend. Dr. B. L.

405

£gyház és iskola.** (A magyaróvári gazdasági tanintézetben)

jelenleg 189 növendék van. Ezek közül Magyar-országból és Erdélyből való 97, Alsó-Ausztriából15, Csehországból 30, Morvából és Sziléziából18, Lengyelországból 6, az ausztriai havasfoldről7, Horvát- és Tótországból 3, Velenczéből 1 smég 3 külföldi.

** (Az eperjesi ev. eollegium) kiépítésén mű-ködő bizottmányhoz több rendbeli tudakozódásérkezvén afelől : mily időpontig nem késő azAusztráliában, Melbourneban tervezett „bazaar"számára külúendő s ott az eperjesi evang. eolle-gium javára e'árverezendő kegyes adományokatEperjesre küldeni ? — a választmány tekintetbevévén jelen viszonyainkat, és a határnap meghosz-szabbitásával arányos eredményt remélvén kifej-teni : ezt jövő 186*4. év aug. közepére tűzte kihogy így a kegyes adományok kiállítására, elkészí-tésére s beküldésére az „idő rövidsége miatt" leg-kisebb akadálv se fordulhasson elő.

** (A kolozsvári jogait idemiaj tanári székeire,mint az E. P. irja, egyelőre csak két kinevezéslesz végleges, a többiek mint segédtanárok, 700ft. évdijjal, ideiglenesen lesznek alkalmazva. Igaz-gatóul, hir szerint, Véghy tanár van kinevezve.

Ipar, gazdaság, kereskedés.x* (Magyar ló, mint győztes a párisi futta-

táson.) A hyppodromban a legközelebbi futtatá-sokon a 10,000 frankos dijt egy ,,Auricula" nevűló nyerte el, melyről azt írják, hogy magyar szár-mazású. A hat éves szürke az akadályokkal ellá-tott s körülbelől egy mérföldnyi hosszú tért nemegészen 9 perez alatt futotta be.

Jt (Ipartárlat Kolozsvárit.) A kolozsvári jó-tékony nőegylet, a gazdasszonykodás körébe vágóczikkekből e hó 1-én tárlatot rendezett. A szemlérekitett különféle tárgyak meglepő Ízléssel és csín-nal voltak kiállítva. A nagy érdekeltség már azelső napon négy száznál több látogatót csalt a mű-tárlatba — s már akkor körülbelől 600 sorsjegyelkelt.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akadémia,) a múlt

hétfőn, m;nt a halottak napján, ülést nem tartott.A legközelebbi ülés e hó 9-ikén lesnd.

** (A Szent-László társulat) e hó 3-ikán tar-tott választmányi ülésében jelentékeny pénzössze-get határozott jótékony czélokra; ugyanis a kath.köz. szükségeir3 1000 ftot tartván fönn, ezenkívülaz alföldi ezükölködők gyámolitására 200, — amiskolezi egyik torony fölépítésére 100, — anagynyujtódi székely helység ez. László királytiszteletére épült temploma tornyának fölépítésére100, ft — az Oláhországban levő p'testi 40 család-ból álló magyar községnek kápolna- és iskola-építésre segélyül 25 aranyat szavazott meg. —Továbbá a bukaresti magyar fiutanitó díjazásául,a herczegovinai 4 szerzetesnóvendék neveltetésére,és a mintegy 130 magyar leányt nevelő bukarestiangol kisasszonyok segedelmezésére fölajánlottsegély-összeg e félévre eső részét elküldeni hatá-rozta. — A skutarii püspök által pártfogolt, éssaját lakában ápolt két magyar fiu, néhai Mészá-ros orvos, kivándorolt hazánkfia árvái nevelteté-sére fejenkint 100, tehát összesen 200 forintotajánlott föl. — A nazarethi betegápolással és ne-veléssel foglalkozó apáczák által épittetni kezdettfiókház és iskola segedelmezéséhez a társulat 200forinttal járult; a bolgárországi mindenben szük-séget szenvedő hitrokonok istápolására 500 fo-rintot rendelt fordittatni.

** (Amigyarirók segélyegylet'.) igazgató vá-lasztmányának október 22-én b. Eötvös Józsefelnöklete alatt tartott ülésébea n következő közér-dekű tárgyak fordultak elő : Mindenekelőtt kétjótékony ajánlatot jelentettek be, mely két betegmagyar irónak a fürdői időszak alatt fürdővel in-gyen ellátását tartalmazza. Az egyiket StrasserMárton, a pöstyéni fürdő bérlője, a másikat Brogá-nyi Vincze azliácsi birtokos tette. Mindkettőt kö-szönettel fogadták. — Ezután a pénztárnok jelenté,hogy a sorsjegy elárusítók közöl némelyek mégmost sem fizették be az eladott sorsjegyek árát;mire a választmány elhatározta, hogy az egyletegypár ily adósa ellen törvényes kereset indittas-sék. — Továbbá az egyleti pénztár forgalmárólízóló évnegyedes jelentést olvasták föl az 1863-iké\ I II . évnegyedéről, mely Bzerint az összes bevé-

T Á R H Á Z .tel, a múlt negyedévi miradványnyal együtt ösz-szesen 3206 ft. 19 kr. A kiadás pedig 2917 ft. 55kr. volt, s igy maradt a pénztárban 288 ft. 64 kr.— Az egylet segélyezésekre 666 ft. 65 krt. fordi-tott, s 100 forintot adott segélyezési kölcsönül.— Végül az egylet tisztelettel fölkéri alapító ésévdijas tagjait a még be nem fizetett kamatok ésévdijak befizetésére, annyival inkább, mert az al-földi inség vevén igénybe a közadakozást, azegylet csaknem kizárólag a kamatokra és évdijakravan utasítva,

** (A képzőművészeti társulat) legközelebbigyűlésének tárgyát a felsőbb helyről engedélyezettsorsjáték sorsjegyeinek kibocsátása képezte. Errevonatkozólag elhatározták, hogy a társulat 36000darab sorsjegyet bocsát ki 50 krjával, s azokat el-adás végett egy vagy több bankár- és kereskedő-háznak adja át. A'húzás napja s a társulat ál-tal sorsolásra megvett nagy olajfestmények, szob-rok és faragványok lajtroma hirlapilag fog közzé-tétetni.

** (Egyetemi polgárok gyűlései.) E hó elsőnapján a pesti egyetemben háromféle gyűlés volt.Az első a joghallgatókat segély ző-egylet gyűlése,melynek e. i. választmánya első rendes ülésébensaját kebeléből Kovács Sebestyén Gyulát elnökké,legifjabb Bethlen János grófot alelnökké, SzőcsAlbertet titoknokká, Döry Dénest pénztárnokká,Székács Ferenczet könyvtárnokká, Teleky Albertetés Makfalvay Gézát jegyzőkké választotta. — Amásodik azon jog-, orvos- és bölcselet-hallgatókgyűlése volt, a kik a nagy díszteremben a végbőlgyűltek össze, hogy az egyetemi könyvtárra vo-natkozó reformok iránt benyújtandó folyamod-vány szövegét állapítsák meg: e czélból tiztagubizottságot alakítottak, a mely munkálatát a f. hó8-kán tartandó ujabb közgyűlés elé terjeszti. —Végül a dal-egylet közgyűlésén a múlt évben mű-ködött bizottság terjesztette elő számadásait,egyszersmind a jelen évi bizottság alakíttatottmeg. Elnök ismét Windt Mór lett; alelnökkéHazay Gyula választatott. Titkár lett WagnerGéza, pénztárnok Gresch Ágost, ellenőr GyulányiGyula, bizottsági tagok Tolnay Samu, AvarfyKálmán, Mudrony Soma, Elekes Endre, PlachyJózsef, Plausits Mátyás és Taposy Márton, pó -tagok Szentkirályi László és Kiss János. Karmes-terül újra Eltér Antal énektanárt szerződtették.E közgyűlést azon örvendetes hir is lepte meg,hogy Kemp Mihály esztergami kanonok 50 évesbölcsészeti tudorsága diszokmánya elnyerése em-lékére 200 ftot ajánlott fel, mely összegből 156 ft.egyenlő részben a joghallgatókat segélyzőegy-letet és a dal-egyletet illeti.

** (Az orvostanhallgatók segélyegylete) köze-lebbről tartott közgyűlésében, az egylet elnökéülVarga Gézát, alelnökül Tatay Adolfot választot-ták meg. Jegyző Fodor József, aljegyző BatiziEndre, titkár Torday Ferencz, pénztárnok Sz.Varga László, könyvtárnok Kálniczky József lett.— Választmányi tagok : Engel Imre, FelletárEmil tr.,-Fodor Pál, Novak Károly, P^ntez Géza,Péczely Ignácz, Scholcz Károly, Mészáros Károly,Procopp Jenő, Szabó Alajos. — Az egylet vá-lasztmánya egyúttal bizalommal fölkéri mindazonszülőket, kiknek tanitókra szükségük van, hogy etekintetben az egylet titkárához fordulni szíves-kedjenek, a ki, az e tárgyban hozott szabályokértelmében, kötelességének tartja, mivelt, s anevelésben járatos egyének ajánlása által hálálnimeg ezen, az egyletre nézve áldásos jótétemény!

** (A vasmegyei gazdasági egyesület) leg-utóbbi gyűlésén a leköszönt tisztviselők helyébeujakat választottak. Elnökül gr. Festetics György)alelnökökül pedig Radó Ignácz és Vidos Dánielurak kérettek fel, kik az egyesületi tisztviselősé-get el is fogadták. Jegyzők Sághy Mihály és Mé-szely Ignácz lettek. Jövő évre eke verseny rende-zését határozták el, azonfelül az egyesület 20') ft.részvénynyel a magyar országos gazdasági egyletalapitóinak sorába is fog lépni.

** (A magyar át ál. biztosító-társaság) élet-biztosítási osztályának október havi kimutatása :179 db. A. halálesetre szóló kötvény 220,700 ft. ;49 db. B életben fizetendő kötvény 76,818 fc. ; 1db. C. nyugdíj 100 ft. : összesen 297,613 ft.

** (Inségsegélyzö fiókbizottmány Kolozsvá-rott.) Mint az „E. p,« í r j a, Kolosvárott a szükölködök száma naponkint szaporodván, az inségügyiközponti kormánybizottság a város részére különfiók-bizottmányt alakított, melynek elnöke RucskaPéter, jegyzője Bán litván, pénztárnoka SchützJános urak.

Mi njság?** (B. 8ina Simon), kinek jótékonyságával

minden hazai szebb vállalat találkozott már, azalföldi szűkölködők számára is jelentékeny ado-mányokat hozott. Csanád, Temes és Torontálme-gyében fekvő jószágain rendeletet adott, hogy azínséggel küzdő munkaképtelen öregek, betegek,özvegyek és árvák közöl 600-an szemeitessenekki, s tisztjei azokat naponkint élelemmel lássák el.Ezenkívül Csanádmegyében Ke vermesen a regálékbérlőinek 1157 ft. 12 krt; — a kevermeai pusztá-ban megtelepedett kertészbérlőknek 9240 ft. 79krt elengedett; ugyanazon bérlő kertészközségnekmegengedte, hogy évi árendájoknak felét, va-gyis 18,481 ft. 5 krt, a bekövetkező két évbentörleszthessék le. — Ugyané bérlőközaégnek akormány által előlegezendő 1200 mérő vetőma-gért a jótállást elfogadta. — Temesmegyében :székesuti jószágában, a regale- és földbérlőknekelengedett évi árendájokból 652 ft. 50 krt; kalá-csaijószágában 1074 ft. 25 krt: — félegyházi jó-szágában 150 ftot; blumeathali jószágában 875ftot; rittbergi jószágában 625 ftot. Torontálmegyében, bebai jószágában a regale és földbérlőinek1911 ft. 26 krt; valkányi jószágában 921 ft. 25krt; kis-oroszi jószágában 2205 ftot; ugyancsak akis-oroszi kertészbérlő községnek \A évi földárén-dát, vagyis 13,147 ft. 3') krt elrngedett; — ezenbérlőinek szintén megengedte, hogy a félévreesendő árendát, azaz 26,294 ft. 60 krt a bekövet-kező két év alatt törleszthessék le: ugyanezenbérlőközségnek a kormány által előlegezendő 1200mérő vetőmagért a jótállást elfogadta. Szép ado-mánya összesen 31,959 ft. 47 krajezárt tett ki.

** (Magyar előadás a pesti német színház-ban.) Az alföldi szűkölködők javára a pesti németszinházban előadást szándékoznak tartani, melyalkalommal a német színészek, s köztük a voltigazgató Alsdorf, valamint Szika ur, — magyarulfognak játszani.

** (A pesti vízvezeték) ugylátszik, jövedel-mező vállalat le3z; legalább ezt mutatja azon kö-rülmény, hogy már Berlinből is ajánlkozott egyvállalkozó, ki a tervezett ügyben mint verseny-társ készül föllépni s az erre vonatkozó adatokgyűjtésével foglalkozik.

** (Napszámosok gyűlése.) A pesti tót nap-számosok a napokban a s;énatéren a szabad égalatt nagyszerű gyűlést tartottak, melyen határo-zatba ment, hogy napszámos-egyletet fognak ala-kítani, s alapszabályokat szerkeszteni illetőségökés teendőik meghatározására. Ez alapszabályokatmeg akarják erősittetni, hogy maguknak kiváltsá-got szerezzenek. Egyenesen ily egylet hiányánaktulajdonítják, hogy hatalmuk és tekintélyök nemnagyobb, hogy egy öl fa felvágásaért csak 3 ftotkapnak, s évnegyedenkint a költözködőket jobbanmeg nem adóztathatják!

** (Közös sir.) A pesti józsefvárosi temetőt apest-losonczi vasútvonal vevén igénybe, a teme-tőbizottmány az ott nyugvó halottakat, melyek ehó 20-ig az uj temetőbe nem szállittatnak, egynagy közös sírba fogja temettetni.

** (Különös per.) Nagy-Abonyban, — mint a„M. S."-nak irják, — egy szoknya miatt különösper támadt. Egy paraszt asszony ugyanis panaszttett a városháznál, hogy szoknyáját egy kuruzslónőnem akarja kiadni. Az eset a következő: Panaszt-tevő azon kéréssel jött a zálogtartóhoz, hogy adnaneki oly mérget, melytől apja minden bizonynyalmeghaljon. A jó gyermek a méregért 2 uj ftot ígértneki. Az alku megköttetett. — Az óra, melyen amérget keverni kellett, megjött, s a menyecskebeállított, hogy azt ningával vigyp- A kuruzslónőnski át is adta. „Ezzel a szerrel — így szólt akuruzslónő a parasztasszonyhoz — már 3 menyecs-két a másvilágra küldött, s mire a vádló kétszermegkerüli az istállót, az öreg — kinek vesztére amérget valami vastag étel közé keverje — bizo-nyosan meghal." A vádlónál nem volt pénz, s igyszoknyáját hagyta zálogban. A szer az nban nemhasznált, s az as«zony visszasöveteli zálogát. Avádlott mentségül azt hozza fel, hogy keverékeártatlan volt és csak próbára akarta tenni a szom-szédasszonyt. Ez azonban azt állítja, hogy „való-ságos mérget" k ipott, csakhogy midőn a tanyaközelébe ért. hova atyjának a mérget vitte, meg-gondolta magát, s az árokparton meggyujtá azételt, mely „lánggal égett." Vádlott erre meg-jegyzi, hogy az a méreg csak pálinka- és mályva-keverék volt. A két bűnös most a tvszék kezébenvan, mely majd kinyomozza a tény álladékot.

Page 5: BOLOND MISKAIstván bácsi naptára, - epa.oszk.huepa.oszk.hu/00000/00030/00505/pdf/00505.pdf · — Bélyeg, kamat, cseléd-bért és árendát mutató tábla. Kiadó-tulajdonos

** (A pozsonyi hordárok,) — akiknek egyletétott a múlt hó végén léptették életbe, — futár ne-vet viselnek.

** (Árvamegye tisztikara) nemes részvéttel aszükölködők iránt, évi fizetésének két százalékátaz ínséggel küzdők javára ajánlotta föl, oly mó-don, hogy az félév alatt minden egyes tisztviselőfizetéséből havi részletekben vonassek le. Elisme-résre méltó szép ajánlat.

** (Gr. Széchényi arczképe a nemz. múzeum-ban.) Gr. Széchényi Ödön, dicsőült atyjának Ko-vács Mihály által festett arczképét megvevén, anemzeti múzeum képtárának ajándékozta.

** (Szász nemzeti múzeum) alapitásának esz-méjét pengeti a szebeni német újság. Az elsőgyűjtemény megzerzésére 5—ti ezer forintot szán-dékoznak aláírás utján gyüjten.i

** (A „barsmegyei gazdasági egyesület") Lé-ván, saját teremében, folyó 1863. évi november15-én válaszmányi, november 16. és 17-ik napjai-ban pedig közgyűlést tartand. — A tanácskozástárgyai lesznek : választmányi javaslat, az egye-sület jövő évi teendőiről; alelnöki jelentés azegyesület folyó évi működéséről és állapotáról, 8az egyesületi tisztviselők újból választása.

** (Rablók Süm°gen.) A múlt hó utolsó nap-jaiban, — mint a „Hon"-nak írják, — Sümegenegy birtokos lakára yandur ruhába öltözött hatrabló rontott, s nem gorombáskodtak ugyan, depénzétől megfosztották. Innen a szomszéd Szán-tóra mentek, a hol egy Lázár nevű zsidót akartakkirabolni, azonban eltévesztették a lakást, s egyszegény péket támadtak meg; csak akkor ábrán-dultak ki, midőn a megkötözött pék tudtokra adta,hogy Lázár a szomszédban lakik. Ezt elbocsátvacsakugyan a szomszédba mentek át, de a félre-vert harangok, s a nép-gyülekezés innen csakha-mar elriasztotta őket.

** (A „Bihar" sajtópöre) be van fejezve. Afelsőbb trvszék ítélete szerint Gryőrfty Gyula,mint a lap volt szerkesztője 3 havi börtönre, kia-dója, Hollósy Lajos pedig, a 14 napi fogság el-engedése mellett, 1000 ft. pénzbirságra ítéltetett.Az elitélt szerkesztő büntetését már megkezdette;a kiadó pedig kijelenté, hogy az elvesztett 1000ftnyi biztosítékot rögtön nem pótolhatván, a „Bi-hart" egyidőre megszünteti.

** (Névváltoztatások.) Felsőbb engedély foly-tán Emmer István áldozár és pozsonyi f'ögymna-eiumi hittanár ,,Eméry"-rn, — Vajbei Andrásfehérvári lakos és nyerges mester „Szamosi^-rst,— Scheuner Gyula pesti lakos „Csernyei"-re vál-toztatták vezetékneveiket.

** (Korcsmai verek-dét.) Er-Semlyénben enapokban szomorú eset adta magát elő. Egykorcsmában, több borivó polgár és katona össze-szólalkozott s verekedett; minek az lett a követ-kezménye, hogy a polgárok közül egynek a fejétannyira összevagdalták, hogy másnap meghalt,özvegyet és több árvát hagyván maga után.

•* („Hajnalka dalai'1) cziniü költeményfü-zetre hirdet előfizetést Herz J. nyomdatulajdonos.A fűzet Bulyovszky és Dalmady ajánlatával kö-szönt be, a kik e költeményeket, gyöngéd voltuk-nál, s a külalak gondosságánál fogva pártolásraméltóknak mondják. A kötet igen csinos kiadás-ban, a költőnő aczelba metszett arczképével, jan,l-jén fog megjelenni. Ara 1 ft. leend.

** (Kitűzött pályadijak.) A debreczeni ka-szinó, a Kazinczy-alapitványból, a következő pá-lyadijakat tűzte ki : 1) A legjobb óda jutalma 5arany, a hozzá becsben legközelebb állóé 2 arany.Rini nem nélkülözhetetlen kellék, de hasonbecsürimetlen művek fölött előnyül fog szolgálni. — 2)Felolvasásra alkalmazott humoreszk jutalma 10arany; a hozzá becsben legközelebb állóé 2 arany.A pályamüvek, a pályázatnál szokásos formaságokmegtartásával 1864 okt. 5-ig, Debreczenbe, a fő-iskolai igazgatótanárhoz küldendők.

404

** (Szem nélküli gyermek.) Pozsonyban egy11 hónapos gyermek él, kinek szemei fölött a bőrszorosan összeforrt. Azt hitték, hogy a gyermekszemei a bőr alatt épek, de a bécsi egyetemiorvosi kar, hová az anya gyermekét gyógyitásvégett vitte, ugy nyilatkozott, hogy ama két sötétpont, melyet szemnek véltek, csak összefolyt szem-anyag, mely a látásra nem képes. A gyermek kü-lönben egészséges és azt hiszik, hogy életbenmarad.

** (Elmaradt szint előadás.) A Kolozsvárramegérkezett színtársulat, annak daczára, hogymár a jegyek is ki voltak osztva, a kitűzött naponnem tarthatott előadást, mert az izraelita fuvaros,a ki a ruhatárt és kardalnokokat szállitá, útköz-ben szcmbaton „Sabest" tartott, 8 igy mindenszámításra keresztet vont. A buzgóság szép erény,de e túlbuzgóság el is maradhatott volna.

Nemzeti színház.Péntek, okt. 30. „Házasság XV. Lajos alatt.',

Franczia vígjáték 5 felv.Szombat, okt. 31. „Faust." Opera 5 felv. Ze-

néjét szerzetté Gounod.Vasárnap, nov. 1. „Szécsi Mária." Szinmü

3 felv. Irta Szigeti. J.Hétfő, nov. 2. „A peleskei nótárius." Bohózat

4 felv. Irta Gaal J.Kedd, nov. 3. „Lalla-Roukh." Opera 2 felv.

Zenéjét szerzetté Dávid Feliczián.Szerda, nov. 4. „Az örökség." Vigj. 3 felv.

Irta Obernyik.Csütörtök, nov. 5. A karszemélyzet javára,

Stéger közreműködésével „Bánk bán." OperaErkeltől.

Budai népszínház.Okt. 30. „Dunananapó és fia utazása." Ope-

retté 3 felv. Offenbachtól.Okt. 31. „Az álarczos menet." Operetté 1

felv. Zenéjét szerzetté Cozzi. Ezt megelőzte: „Tizleány és egy férj sem." Operetté 1 felv. Zenéjétirta Souppé.

Nov. 1. és 2. „A molnár és gyermeke."Dráma5 felv. Raupach után fordította Szerdahelyi J. Abenne előforduló éjféli jelenetet szellemalakok ál-liták elő.

Nov. 3. és 4. „Dunanan apó és fia vAazása."Operetté 3 felv. Zenéje Offenbachtól.

Nov. 5. „A fecsegök." Vig operetté 2 felvo-násban. Ezt megelőzi : „A brazíliai." Uj tréfa já-ték énekkel 2 felv.

Szerkesztői mondanivaló.6904. Bécs. K. A. A levél elég ügyesen van irva; az

a nagy hibája, hogy tartalmának legnagyobb része csupánhelyi érdekkel bir, a miért egy bécsi lapban igen méltó he-lyet foglalhatna el. Mi vagy átalánosabb érdekű, vagy kü-lönösen ránk nézve némi fontossággal biró dolgokat ké-rünk. Az nem lehet, hogy a „Ilans Jörgel ; lminden szussza-násat figyelemmel kisérjük. Viszonttalálkozást remélünk.

6905. Baar. T. I. A szép vállalathoz legjobb sükertkívánunk, s az eredményről annak idejében részletes tudó-sitást kérünk. A tervrajzot várjuk. Az igért dolgozat isfólébreszté kíváncsiságunkat.

6906. Herend. F. M. Köszönet a szives megemléke-zésért.

6907. Temetés. A lúgosban Esti dalok. Még eddigsikertelen küzködés a külforma nehézségei ellen. Eszme éshang itt-ott már kellemesen érinti az olvasót.

6908. Nagyvárad. Z. K. A Magyar Sajtó októberifolyamában látott világot. Inkább oda illőnek találtuk.

6609. Szeged. V. M. Egyátalában nem fog miiveinekkárára válni, ha Horatius tanácsát alkalmazza rajok : no-num preuiatur in annum! Nincs miért oly nagyon sietni.

6910. JVagy-Enyed. G. L. A rajz, illően kiigazítva,méltó helyet fog elfoglalni a hazai népéletböl merített ké-peink között. Talán az utl kirándulásnak is hasznát ve-hetjük.

6911. Siklós. N. M. A könyvet elküldtük. Az igértarczképét várjuk.

A Vasárnapi Újság régibb évfolyamai ügyében.Eladó : A Vasárnapi Újság (1854—1862-ki) mind a 9

évi folyama, teljesen, tisztán bekötve. Ára 60 ft. Ez összegegy szerencsétlen család fölsegélésére van szánva. Bővebbértesítéssel szolgál e lapok szerkésztősége.

SAKKJÁTÉK.202. sz. f. — Báró Meszéna I s t v á n t ó l

• (Nagy-Váradon).Sötét.

a b e d e fgVilágos.

Világos indul, s 4-ik lépésre matot mond.

A 197-dik számú feladvány megfejtése. ,(Szerző megfejtése szerint.)

Világos. Sötét. I Világos. Sötét.1. Fd6—b4 Fgl-a7fA)| l F g l - c 52. Kb8-c8 Fa7—c5 ! 2. Fb4—c5: b5-b43. Vd3—d7f Kc6-b6 ! 3. Fc5-a7 tetsz. sz.4. Vd7—b7fmat. [ 4. He 2—bi-j-mat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.Bucsányban: Tomka Kálmán. — Moóron : Radványi Vilmos.Egerben : TilkovszkyF. — Pécsett : Rittkay János. — Deb-reczenben : Zagyva Imre. — Sperber F. — Rimaszombatban:Róth Kálmán. — Terhes Lajos. — Tályán : H. Nagy L. —Öcsödön . Mészáros István. — Nagy- Kikindán : WolsingerIzidor. — Pesten : Cselkó György. — Vekerle László.

Rövid értesítés. Xagy- Várad : B. M. I. A figyelemhizelgö Teánk nézve A feladványokat köszönettel vettük.A harmadikban az úgynevezett ,,tempó"-t a Király elsőlépése is megnyerheii. A mi Bayer Konrád 195. számú fel-adványát illeti, ugy látszik, hogy H—b6 lépés is ezélhozvezet, mely első lépéssel Bucsányból : Tomka Kálmán,Pécsről : Rittkay János és Parabutyból : Rothfeld Józsefurak szintén helyes megfejtéseket küldtek be. A háromlépéses mat azonban meggátolható. N.-Kikinda : W. A fel-adványt köszönettel vettük, s át fogjuk vizsgálni.

1864-dik évi naptárak.Megjelentek Heckenasl Gusztáv könyvkiadó-hivatalábanPesten, egyetem-uteza 4-ik szám alatt, az 1864-ik évreszóló következő naptárak, melyek Magyarországban ésErdélyben minden könyvárus-és könyvkötőnél is kaphatók,

úgymint:Bolond Miska naptára 1864-ik évre. Számos eredeti

fametszettel. Hetedik évfolyam Csinos borítékba fűzveÁra 80 kr.

Kakas Marton humoriszükus naptára. Hatodik évfo-lyam. Számos élezés képpel. Csinos borítékba fűzve.

Ára 80 kr.István bácsi naptára. Kilenczedik évfolyam. Szerkesztő

M a j e r I s t v á n . Képekkel, szines boitékba fűzve.Ára 50 kr.

Lidércz-naptár. Harmadik évfolyam. Képekkel. Tartal-mát képezik : rémtörténetek, lélek]elenések,bűnesetek,csodálatos tünemények, tündérregék, vadász- és uti-kalandok stb. Tarka és szépen kifestett borítékba fűzve.Ára 60 kr.

A magyar nép naptara. Szerkesztő T a t á r P é t e r4-rét. Képekkel és tarka boritokkal (Olcsó szép naptár).

Paprika Jancsi képes kalendáriuma. 4-rét. SzerkesztőT a t á r Péter . Csinos boritokba fűzve (a legolcsóbbnaptár).

Hó-és hetinap

8 i Vasár !j 9|Hétfó,10, Kedd11121314

SzerdaC-öt.PéntekSzóm.

(2J2? H E T I NAKatholikut* és Protestáns

naptar

NovemberD 24 Gottfned D 23 GottfrTivadar vért. 1 TódorAvellim András FlorentiaMárton püsp. 'MartonAsztrik püsp. JónásKosztka, Szán. DidakSzerapion vért. J Klcrat ntina

Görög-orosznaptar

Okt. (ó)27 V 23 Nestor28 Terencz29 Anastáz30 Zenób31 Staohius

1 November2 Acindin

PTÁR.Izraelitáknap tara

Marches.26272829

1 Kiszlav2 Esőért ima3 9. Sabb.

© N Mkel | delel

ó.6666666

Holdnegyed : % Ujhold 11-én, 9 óra 16 perez

p.55

m43

57J435859

1

444444

8 44

P-5357

39

1725

4 44|34reggé

) -nyűg.

ó.4444444

P-32312928272625

kel

6.345789

10

P-334252

3131714

II o l d -delel | nyűg.

ó.9

10101112

12

p.;ó.16! 24| 3

661 349, 446 546 646' 7

P-49175029IV1621

TARTALOM.Móré István (arczkép.) N. 1. — A fecske tragédiája.

Szász Béla. — Égy lengyel történet (folyt.) Jókai Mór. —A Tisza bölcsője képpel, (folyt.) P. Szathmári Károly. —Archaeologiai levél. Sómer Flóris. — A Balaton lecsapo-lása és a siófoki ünnepély, (képpel ) — A rovarok életéből,(ábrákkal.) Dr. Sz.— Babonás hit a nap- és holdfogyatko-zásnál, ű r . B. L. — Egyveleg- — Tárház : Egyház és is-kola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egy-letek. — Mi újság? — Nemzeti színház. — Budai népszín-ház. — Szerk. mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár.

W Melléklet : Fél iv hirdetések.

Felelős szerkesztő Pakh Albert. (Lak. magyar-uteza l.sz.)

Tizedik évi folyam.46-ik szám.

Pest, november 15-én 1863.

KlófizetéKi föltételek 1863-dik évre :a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél évre 5Csupán Vasárnapi Ujsag : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. - Csupán

Újdonságok : Egész évre 6 it. Fél évre 3 ft,j I mára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában : Haasensteiii és Voaler. — M. Frankfurt-i | l H 1 1 . 0 ( ( o M o n l c H éa , J a e s e l . könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, - és Pesten : a ker

tész-gii7.«liisfcí»ti (ltt\ iiiikscs is, Józseftér, li. sz. a. liélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

Kiadó-tulajdonos Heckenast G u s z t á ^ Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4. szám alatt Pesten, 1863.

A szellemi és anyagi haladás irányátkijelölni, s a közmivelödésre és jóllétre szol-gáló vezéreszméket megadni: rendesen csaknagyobb szellemek feladata. De ezek mellettaztán szükséges, hogy az irány megvalósul-hatására és az eszmék életbeléptetésére olyférfiak támadjanak, a kik a társadalmi erőköszpontositásával azokat megtestesitni tud-ják, s e végre a közszellemet gyakorlatilagfelhasználják. — Nemzeti életünk szellemimunkásainak ez utóbbi osztályába sorozhat-juk Méhes Sámuelt, kinek éles belátása,józan tapintata s fáradhatlan buz-galma sokoldalú tevékenységénekmindenik szakában biztossá tettea sikert. Erkölcsi súlyával nemkevésbbé hatott, mint emberbarátiáldozataival. Mint jeles tanár, azegyház tevékeny tagja, a közügyekhü munkása, a szegények, szüköl-ködők g\ ámola, egyaránt érde-messé tette magát a köztiszteletreés szeretetre, miben polgártársairészesítek.

Méhes Sámuel 1785-ben Ko-lozsvártt született. Atyja MéhesGyörgy, az ottani reform, főiskolaritka tudományos képzettségű ta-nára volt. Tanulását a gondos szü-lök felügyelete alatt e főiskolábankezdte és végezte, hol a legjele-sebbek közé tartozott. Majd tudo-mányos ismeretei öregbítése vé-gett 1806-ban külföldre utazván,a heidelbergi egyetemen csaknemhárom évig szép előmenetellel ta-nulta különösen a természeti sbölcsészeti tudományokat. Itt azon,idegenekre nézve hizelgö kitünte-tésben részesült, hogy mivelt csa-ládok fiai barátságát keresték, saz egyetem európai hirü tanárai-nak társaskörei megnyíltak szá-mára. A badeni nagyherczeg négypályakérdést adván íöl. a termé-szettanit Méhes fejté meg, s ö nyerte el ajutalmul kitűzött arany érdempénzt.

Jeles tehetségeinek hire a honba eljut-ván, az erdélyi reform, egyházi főtanácsa nagy reményű ifjút 1809 elején a mathe-matikai és természeti tudományok tanárávánevezte ki. Atyjának még ez év folytán tör-tént halála következtében, haza kellé sietnie

Méhes S á m u e l .(1785—1852.)

tanszéke elfoglalására. April elején indultmeg Heidelbergböl, s az akkor kiütött fran-czia háború csatapiaczait ki akarván ke-rülni, Csehország felé vette útját. Regens-burgban azonban a francziák kezei közé ke-rült. Néhány nap múlva innen kimenekül-vén, még komolyabb veszélyek közé jutott.Az osztrákok franczia kémnek tárták, s csaknagy nehezen birt megszabadulni a kötél-től. Viszontagságait részletesen leirta 1847-ben kiadott útleírása ,,Visszaemlékezések"czimü szakaszában.

MÉHES SÁMUEL.

Kolozsvárra érve, 1809 sept. elején fog-lalta el tanszékét, s itt kezdődik Méhes nyil-vános polgári és tanári munkássága. Nem-csak lelkes és népszerű oktatója, de a szóvalódi értelmében atyja és jóltevője volt azifjúságnak. A szegényebb sorsuak mindigtaláltak nála segedelmet, a becsületes törek-vésüek biztatást, elismerést, s nem egyszer

történt, hogy mikor egy gondatlan tévedőszemeiből a megbánás könyeit facsarta ki, ajószivü tanár maga is vele együtt könyezett.A főiskola virágzása, emelkedése életéneknem szűnő gondjai közé tartozott. A tanár-nak egyszersmind gazdának, pénzkezelőnekés föegyházi tanácsnoknak is kellett lenni.Méhes e különböző szakokban fáradhatlanbuzgó és ügyes lévén, mindenben sikeres te-vékenységet tanúsított. Az atyja által kez-dett építkezéseket bevégezte. A természetitudományok fejlődését, az életre gyakorolni

kezdett befolyását mélyen érezve,a mit terjesztésökre maga nem te-hetett, az által kívánta pótolni,hogy 184l-ben édes atyja emléké-nek megörökítésére, 10,000 pengőforintnyi tökével, a vegytan éstermészetrajz tanítására egy ujtanszéket alapított. E nagyszerűáldozattal fejezte be Méhes közok-tatói pályáját. Ugyanez év nyarána Kolozsvár melletti Felekhegyenlefelé haladtában szekerét a lovakelragadták s az esés következtébenfején kemény sérülést szenvedett.Hosszas orvoslás után egészségi

"<^ állapota javult ugyan, de előbbitesti és lelki erejét nem nyertevissza többé, s 1845-ben 36 évitanársága után n y u g a l o m r alépett.

A kolozsvári reform, egyház1843-ban gondnokává választván,a már megkezdett, de félben állottdiszes külvárosi uj templom föl-építése körül is kiváló érdemeivannak;nemcsak az építésre szük-séges költségeknek adakozások ut-ján összegyűjtését eszközlé, demaga is 1000 forintot ajándéko-zott e czélra. Az ö buzgóságánakmüve, hogy 1851 őszén meg lehe-tett nyitni e templom ajtait.

Az irodalom terjesztése érde-kében sem működött kevesebb sikerrel. Er-dély egyetlen magyar hírlapja, a Pethe Fe-rencz által alapított és csaknem öt éven ke-resztül tetemes áldozattal fenntartott „Erdé-lyi Híradó" részvéthiány miatt (az előfizetőkszáma 200-ra sem emelkedett) a bukás szélénállott. Méhes 1831-ben átvevén, társlapjávala, „Nemzeti Társalkodó1'-vsl együtt, kapós és


Top Related