Az agrárár-változások hatása a világ élelmezési helyzetére
Dr. Kiss Judit
MTA Világgazdasági Kutatóintézet
2009. január 12.
1. A világ élelmezési helyzete Az élelmiszertöbblet és –hiány
egymásmellettisége A túltápláltság, a kóros elhízás és
az alul- és rosszul-tápláltság, az éhínség párhuzamos előfordulása:
- a fejlett országokban a szükségesnél 30%-kal többet fogyasztanak
- a világon 3 milliárd ember több-kevesebb étkezést rendszeresen kihagy
- 2 milliárd ember rosszul-táplált- 923 millió (2007) éhezik – számuk 75
millióval nőtt 2006-hoz képest↓
A világ élelmezésbiztonsága veszélyben?Élelmezési válság fenyeget?
2. Élelmezésbiztonság (food security) Kritériumai:a) az alapvető élelmiszerek
megfelelő mennyiségben, összetételben és elfogadható áron állnak rendelkezésre (availability)
b) a lakosság hozzájut az alapvető élelmiszerekhez (accessibility)
c) a külső ellátási forrásoktól csak csekély mértékben függnek
Az a) kritérium megvalósítása → a kínálat növelése:hazai élelmiszertermelés növeléseélelmiszer importélelmiszer segély
A b) kritérium megvalósítása → a szükségletek kielégítése:a lakosság jövedelmének (vásárlóerejének) növelésea rendelkezésre álló jövedelem megfelelő elosztásahazai élelmiszersegély és szociális programok
3. Az áralakulás hatása az élelmezésbiztonságra
Magas árak:abszolút élelmiszerhiány lehetséges –
csökkenti a rendelkezésre álló mennyiséget
visszafogja az élelmiszersegélytdrágítja az élelmiszerimportota drága élelmiszert egyre kevesebben
tudják megvásárolniDe: ösztönözheti a hazai termelést
Csökkenő árú élelmiszer:nagyobb kínálatot sejtettöbb jut élelmiszersegélyreolcsóbb az importmegkönnyíti a hozzájutást, hiszen
olcsóbb az élelmiszerDe: nem hat ösztönzőleg a hazai
termelésre
9
4. Hogyan alakulnak az élelmiszerárak?
Tények
1974-2005: élelmiszerek reál ára 75%-kal csökkent
2005-2007: 75%-kal nőtt, de reál értékben elmaradt a 70-es évek elejei csúcsoktól
2008-ban a kukorica ára a tavalyi felére csökkent (55-60 ezer HUF – 24,5 e HUF)
2008 szeptember: mezőgazdasági termelői árak 8,8%-kal nőttek, de gabonaféle: 35,6%-kal csökkent
10
4.1. Mi okozza a fluktuációt?
Az élelmiszerek áralakulását a mezőgazdasági termékek (commodities) áralakulása határozza meg → 25-35%-ban
→ 55-65%-ban a feldolgozás, a szállítás és az elosztás költségei – olajár!!!!
→ spekuláció + kereskedelmi intézkedések
11
4.2. Mi határozza meg az agrártermékek áralakulását?
A világméretű kereslet és kínálat viszonya, ami nagy idő átlagában és globálisan kiegyenlített – évenként és területenként pedig erőteljes ingadozást mutat
12
4.2.1. A keresletet növelő tényezők – viszonylag állandók és egyirányú korrelációt mutatnak
népesség-növekedés az 1 főre eső jövedelem
emelkedése a fogyasztási struktúra átalakulása urbanizáció
13
4.2.2. A kínálatot szűkítő tényezők – egy részük konstans, másik részük fluktuál, a korreláció nem egyértelmű
csökkenő termőterület csökkenő vízkészletek energianövények termelése
(2007/2008:95 millió tonna gabonányi) – olajár- és állami támogatás függő, 30-75%-ban felelős az élelmiszer-áremelkedésért, vitatható és sokoldalú környezeti és energia-igény hatás
14
• éghajlat-változás• szélsőséges időjárás – csökkenti a
termelést• globális felmelegedés – akár növelheti is,
de• az agrártermelés az üvegházhatású gázok
kibocsátásának 32%-áért felelős• túlhalászás – hal ára nő – pótlása• kereskedelemkorlátozó intézkedések –
exporttilalom
15
4.2.3. A kínálatot bővítő tényezők – jelentős beruházást igényelnek + bizonytalanok
új termőföldek művelésbe vonása (Észak-Amerika, EU, Argentína, Brazília, Oroszország, Ukrajna, Kelet-Európa)
hozamok növelése – input-ár függő
16
GMO-k elterjedtebb alkalmazása → hozamfokozó, de akár versenyképességi hátrány is lehet
új fajták bevezetése (szárazságtűrő fajták)
rekordtermések előfordulása (2008: Kanada, Brazília, Oroszország, Magyarország, Bulgária)
17
4.3. Bizonytalansági tényezőkaz olajár alakulása – közvetlen
termelési költség + feldolgozási, szállítási költség + a helyettesíthetőség gazdaságossága (bioenergia)
éghajlatváltozás – felmelegedés avagy lehűlés
18
nemzetközi pénzügyi válság hatása: fogyasztás visszafogása, csökkenő
vásárlóerő termelés visszafogása a növekvő
finanszírozási gondok miatt ← dráguló banki hitelek
csökkentett műtrágya-használat → csökkenő hozamok
a földárak alakulásaa kereskedelem liberalizálása – WTO-
Doha
5. KövetkeztetésekBizonytalanul alakuló, fluktuáló
élelmiszerárak → ingadozó termelés → bizonytalan kínálat, túltermelés vagy a hiány gyakori előfordulása
Ingadozó élelmiszerimport-lehetőségBizonytalan élelmiszersegélyNövekvő élelmezési bizonytalanság
az olaj mellett az élelmiszer, a föld és a víz is stratégiai cikké válik
Kiút:- a hazai termelési lehetőségek
kihasználása- kiegészítő nemzetközi akciók
21
KÖSZÖNÖM A KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!FIGYELMET!