-
28P
illan
atké
pek
– Tá
boro
zni j
ó, X
XII
. EK
E V
ándo
rtáb
or
A X
XII
. EK
E v
ándo
rtáb
ori m
egny
itón
Dez
ső L
ászl
ó E
KE
ors
zágo
s eln
ök, K
orod
i Att
ila a
tábo
r főv
édnö
ke,
parl
amen
ti k
épvi
selő
, Fe
renc
z T
íbor
Szé
pvíz
köz
ség
polg
árm
este
re, S
zőcs
Ern
ő M
KE
eln
öke.
Örm
ény
emlé
kház
Szé
pvíz
en a
hol e
gy „
mar
okn
yi k
ö-
zöss
ég p
róbá
lja
átm
ente
ni
a m
últ
ját
a jö
ven
dőn
ek”.
Isko
la, S
zépv
íz. N
agys
zerű
érz
és le
het,
nap
min
t nap
ez
en a
szép
en m
egm
unká
lt ka
pun
belé
pni a
z is
kolá
ba.
Biz
onyá
ra a
neb
ulók
más
képp
en g
ondo
lják.
Az E
KE
tábo
rban
kés
ő dé
lutá
n kü
lönb
öző
szín
vonal
as
előa
dáso
kon
lehe
tett
rés
zt v
enni
. A f
elvé
tele
n T
ímár
K
arin
a, H
alás
z Pét
er n
épra
jzku
tató
érd
ekes
, Hán
yfél
ék
a cs
ángó
k? c
ímű
előa
dásá
nak
volt
a se
gítő
je. B
eval
lom
, a
csán
gó s
zéps
ég v
aráz
slat
os é
nekh
angj
ával
tel
jese
n el
bűvö
lt. A
z el
őadá
st k
övet
ő kö
tetle
n be
szél
geté
sben
pe
dig
a va
lódi
em
beri
arc
át is
meg
ism
erhe
ttem
. Sok
á-ig
nem
élv
ezhe
ttem
kar
akte
res
szem
élyi
ségé
t, m
ert
a kö
vetk
ező
prog
ram
Szé
kely
Árp
ád: R
etye
zát k
önyv
be-
mut
atój
a vo
lt, a
mi i
ránt
szi
ntén
érd
eklő
dtem
.
Gon
dolta
m a
201
1. a
ugus
ztus
ában
áta
dott
bor
zsov
ai
népi
für
dőbe
n lu
bick
olok
egy
et.
Nem
sik
erül
t. M
a m
iért
van
elg
azos
odva
, mié
rt k
ihas
znál
atla
n?
13.
szám
, 201
3.
Sze
rkes
ztő:
Nag
y P
éter
, pet
er.n
agi@
t-on
lin
e.h
uIn
tern
et: h
ttp:
//w
ww
.kar
pate
gyes
ulet
.hu
Post
acím
: 124
4 B
u da p
est,
Pf.:
800.
A tu
rist
aság
, a h
onis
mer
et é
s a
ter m
é sze
t vé d
e lem
ter j
esz t
é sé r
e
Kia
dja
a M
a gya
r or s
zá gi
Kár
pát
Egy
e sü
let
Me
rre
tová
bb
MK
E?
KÁRPÁTILAPOK
-
2É
lmén
ybes
zám
oló
– E
grie
k a
Kár
pát-
kany
arba
n
Az
egri
Kár
páto
s bar
átai
m á
ltal s
zerv
ezet
t Bra
ssó
és k
örny
éki
túrá
ra 2
013.
júl
ius
végé
n ke
rült
sor
. A
na
gy t
ávol
ság
mia
tt a
z el
ső é
s ut
olsó
nap
unk
is h
oni
és e
rdél
yi u
tazá
s vo
lt a
rekk
enő
hősé
gben
. Sz
ívél
yes
foga
dtat
ásba
n ré
szes
ültü
nk a
z E
rdél
yi
Kár
pát-
Egy
esül
et B
rass
ói o
sztá
lya
tagj
aitó
l, ak
ik m
ég
meg
érke
zésü
nk n
apjá
n be
mut
attá
k a
váro
s tör
téne
lmi
neve
zete
sség
eit.
Szás
z Á
gnes
, az
Erd
élyi
Kár
pát-
Egy
esül
et b
rass
ó-i
elnö
ke, N
ádud
vary
Gyö
rgy
volt
váro
saty
a és
rom
án
parl
amen
ti ké
pvis
elő
szer
etet
tel f
ogad
tak
és k
alau
zol-
tak
benn
ünke
t vá
rosu
kban
. Eljö
ttek
szé
p sz
ámm
al a
fo
gadá
sunk
ra a
z eg
yesü
let t
agja
i köz
ül is
, aki
kkel
so-
kan
bará
ti ka
pcso
latb
a ke
rültü
nk.
Vel
ük v
olt
dísz
mag
yarb
an L
ay I
mre
az
1956
-os
mag
yar f
orra
dalo
mm
al sz
impa
tizál
ó eg
ykor
i öre
gdiá
k.
Aki
t e te
ttéé
rt n
égy
év sz
abad
ságv
eszt
ésre
ítél
tek
a sz
a-m
osúj
vári
bör
tönb
en, a
hol a
híre
s mag
yar b
etyá
rvez
ér,
Róz
sa S
ándo
r is
rab
osko
dott
. B
rass
ó tö
rtén
elm
i bel
váro
sát ö
vező
fala
kat é
s bás
-ty
ákat
, a r
égi v
áros
házá
t, a
híre
s Fe
kete
tem
plom
ot,
a C
érna
utc
át é
s a
Cen
k he
gy a
latt
i hű
s sé
tány
t is
m
egte
kint
ettü
k.A
szá
llásu
nk a
bar
casá
gi N
égyf
alub
an (
Sace
le)
lévő
Ren
áta
panz
ióba
n vo
lt,
inne
n in
dult
unk
a jó
l el
őkés
zíte
tt é
s m
egsz
erve
zett
csi
llagt
úrái
nkra
.Els
ő n
apo
n a
töm
ösi h
ágó
után
, Bus
teni
nél f
elvo
nón
a B
ucse
cs h
egys
ég fe
lhős
-sze
les p
lató
jára
juto
ttun
k fe
l. U
tunk
első
nev
ezet
es p
ontjá
n m
egné
ztük
a C
arai
man
ke
resz
tet.
(A
„H
ősök
Ker
eszt
je E
mlé
kmű
vet”
19
26
és
1928 k
özöt
t ál
líto
tták
fel
az
első
vil
ághá
ború
ban
meg
-
Az
idei
nya
ralá
si s
zezo
n i
s bő
velk
edet
t tu
risz
tika
i es
emén
yekb
en.
Szár
azon
és
víze
n e
gyar
ánt
örül
tün
k a
nyá
rnak
és e
gym
ásn
ak.
Időr
endi
sor
ren
dben: a
z eg
riek
a K
árpá
t-K
anya
rban
túrá
ztak. J
ártu
nk
a X
XII. E
KE
Ván
dort
ábor
ban
Szé
pvíz
en,
szám
sze
rin
t 43
-an. A
Mag
yaro
rszá
gi K
árpá
t E
gyesül
et m
egal
akul
ásán
ak 140
. évf
ordu
lójá
n –
a M
agas
-Tát
rába
n
– re
nde
zett
ese
mén
yeke
n e
rdél
yi b
arát
ain
kkal
köz
ösen
ün
nep
eltü
nk.
Az
idén
elő
ször, s
zűke
bb c
sopo
rtun
k ba
lato
ni
vito
rlás
sal sz
elte
a h
abok
at.N
yá
ri t
uri
szti
ka
i tá
bo
rain
k
halt
rom
án k
aton
ák e
mlé
kére,
akik
a m
agya
rok
és a
ném
etek
elle
n h
arco
ltak
Erd
ély
elfo
glal
ásáé
rt. M
agas
sága
28 m
éter, s
zéle
sség
e 7
mét
er, 2291
mét
er te
nger
szin
t fel
et-
ti m
agas
ságb
an t
alálha
tó. A
ker
eszt
kör
von
alát
120
db
500 W
-os
villa
nyk
örte
vil
ágít
ja. F
orrá
s: W
ikip
édia
)A
szél
és t
erm
észe
t for
mál
ta S
z; n
xet,
a kü
lönb
öző
szik
laal
akza
toka
t m
egcs
odál
tuk,
maj
d ho
ssza
bb s
éta
után
felju
tott
unk
az O
mu-
csúc
sra
(Vf.
Om
ul, 2
505
m),
am
ely
Mol
dove
anu
és a
Neg
olu
után
a h
arm
adik
le
gmag
asab
b ro
mán
heg
ycsú
cs.
Az
Om
u m
elle
tti
a he
gyge
rin
cen
húz
ódot
t 19
18-i
g az
Osz
trák
-Mag
yar
Mon
arch
ia é
s R
omán
ia
álla
mha
tára
, a
túra
veze
tőnk
a r
égi
vám
ház
hely
ét i
s m
egm
utat
ta,
vala
min
t a
hatá
rköv
ek v
onal
veze
tésé
t a
vízv
álas
ztón
.R
omán
iai
utaz
ásom
sor
án –
25
évve
l ez
előt
t –
látt
am a
Buc
secs
heg
ység
et, l
átvá
nya
akko
r is l
enyű
-gö
zött
, de
mos
t fel
juto
ttun
k a
hegy
ség
csúc
sair
a is
.A
Buc
secs
tet
ejér
ől a
mer
edek
Sza
rvas
-völ
gyön
ke
resz
tül
eres
zked
tünk
le
Bus
teni
be é
s on
nan
már
bu
ssza
l ért
ük e
l a s
zállá
shel
yet.
A m
áso
dik
tú
ran
apo
n a
Nag
ykő-
hava
s (1
844
m) c
súcs
ára
veze
tett
utu
nk a
hová
elk
ísér
t Nád
udva
ry
Gyö
rgy
is és
a b
rass
ói tu
rist
a eg
yesü
let n
agys
zám
ú cs
a-
Bra
ssó
ura
lgó
heg
yein
Bu
cse
cs (
Bu
ceg
i), N
ag
ykı
-havas (
Pi-
atr
a M
are
), C
su
kás (
Ciu
ch
as)
2013
. 07.
25-
29.
A B
uste
ni fe
lé n
ézı C
ara
iman k
ere
szt
és e
soro
k író
ja
27P
illan
atké
pek
– Tá
boro
zni j
ó, B
ucse
cs-,
Csu
kás-
hegy
ség
A B
ucse
cs-h
egys
égbe
n já
rva
szin
te k
ötel
ező
fotó
zniv
aló
a fe
nnsí
kon
elhe
lyez
kedő
S; n
x, v
agy
a he
gyte
tőn
a 25
05
m m
agas
Om
u-cs
úcs.
Még
is k
ét r
itka
virá
got m
utat
ok, a
mel
yeke
t Blé
nesi
Gyö
rgy
aján
lott
a a
; gye
lmem
be. A
ba
l old
alon
az
orch
idea
félé
k cs
alád
jába
tart
ozó
vité
zvir
ág, a
jobb
old
alon
ped
ig a
hav
asi g
yopá
r.
Ism
ét a
Csu
kás-
hegy
ségb
en b
aran
golo
k. A
z el
múl
t es
zten
dő o
któb
eréb
en,
a PK
E s
züle
tésn
api
rend
ezvé
nye
alka
lmáv
al já
rtam
itt
legu
tóbb
. Cso
dála
tos
időb
en, r
emek
fén
yvis
zony
ok k
özöt
t, m
inde
n ne
veze
tess
éget
le-
fény
képe
ztem
. Azo
nban
egy
sajn
álat
os b
allé
pés m
iatt
a m
emór
iaká
rtyá
n tá
rolt
össz
es fe
lvét
elem
elv
esze
tt. C
sak
néhá
ny n
evez
etes
sége
t em
lítve
a G
alam
b, a
z Ó
riás
, a P
lety
káló
vén
assz
onyo
k, te
rmés
zete
sen
a ki
hagy
hata
tlan
csúc
sfot
ó. A
z id
őjár
ássa
l ism
ét sz
eren
csém
vol
t, m
egpr
óbál
tam
pót
olni
a p
ótol
hata
tlant
. Az
említ
ett é
rdek
es é
s je
llegz
etes
szik
laké
pződ
mén
yek
ism
étel
ten
lenc
sevé
gre
kerü
ltek,
term
észe
tese
n az
elv
esze
ttek
a si
kere
sebb
ek. A
be
mut
atot
t fot
ón lá
that
ó bé
lyeg
zőt v
élet
lenü
l, az
on m
egcs
illan
ó fé
ny m
iatt
vet
tem
ész
re. M
ost m
ár tu
dom
, azt
eg
y hé
ttel
kor
ábba
n, V
ámos
Lás
zló
a K
árpá
tok
Bér
cein
Ván
dorú
t meg
alko
tója
és
a le
lkes
ván
dorl
ók fú
rták
a
szik
lába
. Illi
k tu
dni,
hogy
a K
árpá
tok
Bér
cein
Ván
dorú
t tú
ram
ozga
lom
, am
ely
szak
aszo
kra
bont
va te
szi l
ehet
ővé
a K
árpá
tok
főge
rinc
250
0 km
-es ú
tvon
alán
ak v
égig
járá
sát.
Azo
k ke
dvéé
rt, a
kik
válla
lkoz
nak
a tú
rára
és p
ecsé
-te
lni (
bély
egző
fest
éket
vig
yene
k m
aguk
kal)
sze
retn
ének
, elá
rulo
m, h
ogy
az a
lig lá
that
ó fé
mtá
rgy
a Pl
etyk
áló
véna
sszo
nyok
eln
evez
ésű
szik
laké
pződ
mén
y m
agas
ságá
ban,
a tu
rist
aúto
n lé
vő m
éret
es k
őben
meg
talá
lhat
ó.
-
26P
illan
atké
pek
– Tá
boro
zni j
ó, b
rass
ói v
áros
nézé
s
Egy
túra
társ
amna
k m
egem
lítve
a 2
013-
as é
vi tá
-bo
rozá
si e
lkép
zelé
sem
et m
egje
gyez
te: „
jó já
róká
d va
n,
ha e
nnyi
t meg
csin
álsz
a n
yáro
n”. E
gyed
ülik
ént a
bban
a
szer
encs
és h
elyz
etbe
n vo
ltam
, hog
y ré
szt
vehe
ttem
m
indh
árom
jele
ntős
kár
páto
s ny
ári t
ábor
ban.
A k
ét
mag
yaro
rszá
gi s
zerv
ezés
űben
– b
izon
yos
mér
téki
g –,
fe
lada
toka
t vál
lalta
m. E
z a
legj
obb
tesz
tje a
nnak
, hog
y az
elk
épze
lés
a m
egva
lósí
tásk
or „
hogy
an m
űköd
ik”.
Elő
ször
arr
a go
ndol
tam
, hog
y m
egír
om a
„te
szt
ered
mén
yét”
, mer
t ok
ulni
lehe
t be
lőle
a jö
vőre
néz
-ve
. Mir
e el
kész
ült,
ziva
taro
sra
sike
rede
tt. A
kkor
inká
b va
lam
i más
.Ír
jak
besz
ámol
ót? H
ála
Iste
nnek
, hel
yett
em m
eg-
tett
ék é
s az
ok r
emek
re s
iker
edte
k. K
ülön
ben
meg
a
150
eszt
ende
je s
züle
tett
Gár
dony
i G
éza
juto
tt a
z es
zem
be. G
árdo
nyi „
Am
iket
az
útl
eíró
elh
allg
at”
cím
ű
írás
ában
azo
n tű
nődi
k, m
iért
una
lmas
ak a
z út
leír
ások
. A
ztán
meg
is a
dja
rá a
vál
aszt
. Aki
t ez
érde
kel,
kére
m
elol
vasn
i az
em
lítet
t m
űből
. Ehe
lyet
t a
gond
olat
om
lény
egén
ek f
elve
zeté
sére
idé
zem
. „Id
egen
föl
dön
, ak
i
járt
, min
dig
érde
kes, a
mik
et e
lmon
d. H
a ta
lyig
ás is
, vag
y
akár
mil
y kr
umpl
ivel
ejű.
Vag
y ha
úrf
éle
is, d
e kö
nyv
etle
n
embe
r. H
a va
laki
elb
eszé
lőne
k se
jó e
lbes
zélő
, még
is a
kár-
mit
elm
ond,
érd
ekes
. A
zon
ban
ha
pen
nát
fog
val
aki
és
papi
roso
n m
ondj
a el
az
uta
zásá
t, n
em é
rdek
es. V
agy
leg-
aláb
bis
nem
igen
érd
ekes
. É
s m
entü
l műv
elte
bb, m
entü
l
okul
árés
abb
az ú
tja
leír
ó, a
ntu
l un
alm
asab
b.
Mer
t hi
ába
is í
r le
nek
em a
kár
ötve
n l
apon
is
va-
lam
ely
tája
t, v
agy
váro
st,
vagy
tem
plom
ot,
palo
tát,
zuha
tago
t, t
avat
vag
y ak
árm
i gy
önyö
rköd
ését
a s
zem
é-
nek,
egy
ten
yérn
yi r
ossz
fén
ykép
is
több
et m
ond
nek
em
ann
ál a
z öt
ven
lap
nál.”
E
z az
! A f
ényk
ép! I
gyek
szem
ten
yérn
yiné
l jo
bb
felv
étel
eim
ből
bem
utat
ni,
hogy
kir
e-m
ire
és m
iért
ka
ttin
tott
am m
ég a
tábo
rozá
saim
sor
án.
Nag
y P
éter
, KE
E
Tá
bo
rozn
i jó
!
A m
agya
r ny
elvű
Ápr
ily L
ajos
Főg
imná
zium
rés
zlet
e B
rass
óban
. E
bben
az
épül
etbe
n is
mer
tem
meg
a
Bra
ssói
-EKE
ven
dégs
zere
teté
t 20
05-b
en, M
ályi
Józ
sef
Kár
pát-
Kos
zorú
vet
ítési
kör
útjá
nak
kapc
sán.
A b
rass
ói v
áros
nézé
s so
rán
ideg
enve
zető
nk, N
ádud
-va
ry G
yörg
y ép
pen
a B
em t
ábor
nok
láto
gatá
sára
em
léke
ztet
ő m
árvá
nytá
bla
előt
t.K
ésőb
b ér
kezt
em, m
int a
bus
szal
uta
zók,
ezé
rt G
yuri
m
egsz
akít
otta
az
ism
erte
tést
és
a pa
rkol
ásba
n a
se-
gíts
égem
re s
iete
tt. A
sét
áink
, túr
áink
sor
án a
rem
ek
hang
ulat
ról i
s gon
dosk
odot
t rög
tönz
ött,
alka
lom
hoz
illő
vicc
ekke
l, sz
elle
mes
szój
áték
okka
l. Ím
e eg
y rö
vid
elgo
ndol
kodt
ató
a cs
okor
ból: M
ikor
les
z a
szék
elyb
ől
rom
án? A
mik
or á
tmeg
y M
agya
rors
zágr
a!
3É
lmén
ybes
zám
oló
– E
grie
k a
Kár
pát-
kany
arba
n
pata
. A
Hét
-lét
rás
víze
sésr
ől Ő
és
Szás
z Á
gi m
esél
t, sa
jnos
azo
nban
lekü
zdés
ére
csak
Soó
s Gáb
or é
s Nag
y Pé
ter v
álla
lkoz
tak,
miv
el a
létr
ák v
assz
erke
zete
erő
sen
meg
rong
álód
ott é
s fe
lújít
ást i
gény
el.
Útb
a ej
tett
ük a
rom
os ré
gi é
s a fe
lújít
ott t
urist
ahá-
zat,
mel
ynek
any
agát
a b
rass
ói le
lkes
tago
k sz
állít
ottá
k fe
l fár
adsá
got
nem
kím
élve
. A t
uris
tahá
z kö
rnyé
kén
béké
sen
sétá
lgat
tak
a sz
amar
ak, d
e él
elm
ünkr
e –
ha
nem
; gy
eltü
nk –
igén
yt ta
rtot
tak.
Utu
nkon
a r
omán
túr
aker
ékpá
roso
k is
kís
érte
k,
akik
föl
felé
sok
szor
neh
ezen
tol
ták,
vag
y vá
llon
vit-
ték
a ne
héz
mon
tenb
ike-
ot. T
erm
észe
tese
n le
felé
már
iz
galm
as k
alan
d vo
lt ne
kik
a na
gy s
ebes
ség,
óva
tosa
k vo
ltak
azon
ban
a k
övek
és
szik
lák
kike
rülé
sben
.A
Nag
ykő-
hava
s csú
csár
ól n
agyo
n sz
ép p
anor
áma
táru
lt el
énk
a B
ucse
cs, P
rede
ál, F
első
Töm
ös, B
rass
ó és
a
harm
adna
pi tú
ra c
élun
k, a
Csu
kás h
egys
ég ir
ányá
ba
is. V
issz
afel
é m
ég m
egte
kint
ettü
k az
Íro
tt-k
övek
et,
amel
y ri
tka,
de
anná
l sze
bb te
rmés
zeti
jele
nség
a sz
ik-
lák
olda
lán.
A tú
raút
lefe
lé m
ár n
em v
olt m
eger
őlte
tő,
meg
pihe
ntün
k a
turi
stah
ázná
l és l
eérk
ezve
már
kel
le-
mes
en e
lfára
dtun
k.A
har
mad
ik t
úra
nap
un
ko
n B
rato
csa-
hágó
tól
juto
ttun
k fe
l a
Csu
kásr
a (1
954
m).
Kov
ács
Istv
án
Leh
el,
a Sa
pien
tia
Egy
etem
tan
ára
volt
vez
etőn
k,
aki h
atal
mas
ism
eret
anya
ggal
ren
delk
ezik
a D
éli-
és
Kel
eti-
Kár
páto
k ku
ltúrá
járó
l, tö
rtén
etér
ől é
s te
rmé-
szet
-föl
draj
zána
k sz
épsé
geir
ől.
Élm
ény
volt
vel
e m
egcs
odál
ni a
szi
klak
épző
d-m
énye
ket
és m
ég e
gy M
onar
chia
kor
abel
i hat
árje
let
is m
egm
utat
ott
nekü
nk, i
gaz
meg
rong
álva
. Nag
yon
fens
éges
lát
vány
vol
t el
látn
i a
szép
tis
zta
időb
en a
Sz
ékel
yföl
d fe
lé, m
eglá
tni B
odza
ford
ulót
, pon
tosí
ta-
ni a
kör
nyez
ő te
lepü
lése
ket é
s he
gysé
geke
t.A
heg
ység
ről l
eere
szke
dve
meg
pihe
ntün
k a
Ciu
cas
Hot
el é
tter
méb
en é
s a k
örny
éken
lévő
forr
ásvi
zekb
ől
Bra
ssób
an k
észí
tett
Csu
kás s
örre
l vag
y üd
ítő it
alok
kal
olto
ttuk
szo
mju
nkat
. E
ste
még
egy
röv
id v
áros
nézé
s kö
vetk
ezet
t br
as-
sói
bará
tain
kkal
és
emlé
kül
néhá
ny s
zuve
nírt
még
vá
sáro
ltunk
. A
vár
os f
ölöt
ti t
éli-
nyár
i üd
ülőh
elyr
ől,
a Po
jáná
ról b
úcsú
t in
tett
ünk
Bra
ssón
ak, a
Cen
knek
és
a K
eres
ztén
y-ha
vasn
ak.
Kös
zöne
ttel
elb
úcsú
ztun
k ve
ndég
látó
inkt
ól, S
zász
Á
gnes
től
és N
ádud
vary
Gyö
rgyt
ől,
akik
sze
rete
ttel
vá
rnak
vis
sza
benn
ünke
t a
jövő
ben
is ú
jabb
csú
csok
m
eghó
dítá
sára
.K
ová
cs L
ászl
ó, K
EE
A C
sukás-h
egység c
súcsán b
rassói tú
ratá
rsain
kkal
-
4P
illan
atké
pek
– A
Hét
létr
ás-s
zoro
sban
(fo
tó: N
agy
Péte
r)25
Egy
esül
eti é
let –
Az M
KE
szep
tem
beri
tisz
tújí
tó köz
gyű
lése
féle
lem
mel
teli
tags
águn
kat n
yugt
atga
tta:
„ne
m lá
tok
vesz
élyt
az
átal
akul
ásba
n.”
Dez
sény
Zol
tán
az M
KE
187
3-as
ala
pító
iról
em
-lé
keze
tt m
eg é
s fe
lhív
ta a
; gy
elm
ünke
t ar
ra, h
ogy
a m
últ k
ötel
ez!
Udv
arna
gyi M
ikló
s, m
int e
gyko
ri n
agy
hegy
má-
szó
és tu
rist
a, h
eves
en tá
mad
ta a
spor
tegy
esül
etté
vál
ás
ötle
tét.
Felh
ívta
a v
ezér
szón
ok (A
ttila
) ; g
yelm
ét a
rra,
ho
gy k
omol
y kö
telm
ei v
anna
k az
olim
piai
spo
rtok
-na
k. A
ttila
is,
Weh
ner
Géz
a is
les
zólt
ák,
hisz
en m
i ne
m v
égzü
nk o
limpi
ai sp
ortt
evék
enys
égek
et. V
erse
ny-
szer
űen,
val
óban
nem
. De
evez
ünk
is, v
itorl
ázun
k is
, ke
rékp
ároz
unk
is é
s a
sízé
s tö
bb m
űfaj
át is
ren
dsze
-re
sen
műv
eljü
k.M
éhes
Lás
zló:
a tö
rvén
yek
foly
ton
válto
znak
. Az
MK
E n
em v
álto
zik.
A g
yors
an v
álto
zó t
örvé
nyek
kel
ezut
án m
i is t
öbbs
zör v
álto
zzun
k? „
Ha
a tö
rvén
y ne
m
köte
lez,
mar
adju
nk a
zok,
aki
k va
gyun
k!”
Ded
ák J
ános
java
solta
, hog
y ké
szíts
ünk
listá
t az
es
etle
ges á
tala
kulá
s elő
nyei
ről,
hátr
ánya
iról
. A ta
vasz
i kö
zgyű
lési
g go
ndol
kodj
unk
el a
z el
hang
zott
akró
l.
Az
átal
akul
ás k
érdé
se 2
014
. máj
usái
g el
napo
lva.
Fi
gyel
em, m
ájus
31-
ig v
alam
i dön
tést
kel
l hoz
nunk
!
Az
egye
süle
t ko
ntr
a sz
övet
ség,
tu
rist
aság
kon
tra
spor
ttev
éken
ység
kér
dés
ét h
atár
ozat
nél
kül
tava
szra
hala
szto
ttuk.
A n
apir
endi
pon
tok
előt
ti t
éma
vége
ztév
el,
a kö
zgyű
lést
leve
zető
eln
ökün
k, r
átér
t a
két
napi
rend
i po
ntun
k ki
hird
etés
ére,
am
iért
tul
ajdo
nkép
pen
ösz-
szej
öttü
nk k
özgy
űlni
. B
ánhi
di A
ttila
azo
nnal
szó
t ké
rt. K
ifejte
tte,
hog
y a
mos
t hat
ályo
s ala
psza
bály
unk
ér te
lméb
en,
új v
ezet
őség
et n
em v
álas
ztha
tunk
. H
a m
égis
sza
vazn
i fo
gunk
sze
mél
yi k
érdé
sekb
en, a
kkor
m
i (p
olgá
ri e
gyes
ület
tag
jai)
tör
vény
t fo
gunk
sér
te-
ni! Ú
gy t
űnt,
patt
hely
zetb
e ke
vere
dtün
k. A
leve
zető
el
nökü
nk m
egsz
avaz
tatt
a A
ttila
ind
ítvá
nyát
. A
ttilá
t eg
yhan
gúan
les
zava
ztuk
, de
miv
el á
ltal
ában
a p
ol-
gári
egy
esül
etek
pol
gára
i ne
m s
zokt
ak T
ÖR
VÉ
NYt
sé
rten
i, le
galá
bb is
szá
ndék
osan
nem
, mos
t ; n
oman
el
álltu
nk a
z új
vez
etős
ég m
egvá
lasz
tásá
tól.
Mál
yi Jó
zsef
kife
jtett
e, h
ogy
ő am
úgy
is a
tava
szi
közg
yűlé
sig
válla
lt vo
lna
tisz
tség
et a
z eg
yesü
letb
en.
Ugy
anis
kér
dés
szám
ára,
miv
é le
sz a
z M
KE
? Á
tala
-ku
l-e
szöv
etsé
ggé?
Ki-
kik
lesz
nek
maj
d a
szöv
etsé
gi
veze
tők?
A
más
odik
nap
irend
i pon
t sim
ábbn
ak tű
nt. A
ko-
rább
i szé
khel
yünk
(10
54 B
udap
est,
Alk
otm
ány
utca
16
. fs
zt.
29.)
hel
yzet
e ta
rtha
tatl
anná
vál
t. E
gy é
lő
szék
hely
, egy
élő
szé
khel
y-po
sta
cím
re le
nne
szük
sé-
günk
. Leh
otzk
y G
yula
tagt
ársu
nk sz
íves
en fe
lajá
nlot
ta
a sa
ját l
akás
át (1
053
Bud
apes
t, R
eálta
noda
utc
a 9.
) az
MK
E ú
j szé
khel
yéne
k be
jegy
zésé
re. A
szék
hely
en tú
l, m
ég te
leph
elyr
e is
szük
ségü
nk le
nne,
aho
l a n
agyo
bb
töm
egű
min
denf
éle
anya
gain
kat d
epon
álni
tudj
uk. A
z M
KE
tele
phel
yére
Méh
es L
ászl
ó ta
gtár
sunk
ajá
nlot
ta
fel a
saj
át h
ázát
(11
08 B
udap
est,
Mád
i utc
a).
Úgy
vél
tem
, hog
y ol
yan
kérd
ések
eld
önté
se e
lőtt
ál
lunk
, am
i a h
agyo
mán
yos,
régi
egy
hang
ú sz
avaz
ások
em
léké
t id
ézi
maj
d. N
em í
gy t
örté
nt. E
gyik
tag
tár-
sunk
, az
össz
es k
érdé
sben
nem
mel
szav
azot
t. H
ogy
mi
volt
ezze
l az
üzen
ete,
nem
tudo
m, d
e az
biz
tos:
„A v
íz s
zala
d,
a k
ı m
ara
d,
a
kı
ma
rad
...”
s az
egy
esül
etün
k őr
zi to
vább
a h
agyo
mán
yoka
t.
Nap
iren
d ut
áni
fels
zóla
lásá
ban
Mál
yi n
éhán
y sz
óban
meg
emlé
keze
tt a
nyá
ri tá
trai
rend
ezvé
nyso
ro-
zatu
nkró
l. E
lmon
dta,
hog
y bi
zony
nem
vol
t kön
nyű
kb. 2
40 e
mbe
rnek
tart
alm
as tá
bort
szer
vezn
i. N
agyo
n fá
rasz
tó v
olt.
Úgy
, ho
gy j
övőr
e is
mét
sze
rvez
ni f
og
egy
haso
nlót
.A
kisz
emel
t vid
ék: K
árpá
talja
. A tá
borh
ely:
Szo
ly-
va. A
kör
nyék
beli
hegy
ekre
heg
ymás
zó g
yalo
g-tú
ráka
t sz
erve
zünk
(B
orzs
a-ha
vas,
Bor
ló, S
ztoj
), t
örté
nelm
i-ku
lturá
lis k
irán
dulá
soka
t a V
erec
kei-h
ágór
a, M
unká
cs
mel
lett
i Ken
dere
skér
e a
mos
t fel
avat
ott F
eszt
y-kö
rkép
ro
tund
ájáh
oz, s
tb. R
emél
jük,
hog
y a
kultu
rális
kir
án-
dulá
sokh
oz m
eg tu
djuk
nye
rni a
mun
kács
i Pop
ovic
s B
éla
hely
tört
énés
zt.
A k
árpá
talja
i MK
E tá
bor 2
014.
júliu
sána
k kö
ze-
pén
lesz
ese
déke
s. Jú
lius v
égén
EK
E-t
ábor
, aug
uszt
us
10-é
n Á
tkel
ő tú
ra (
Zak
opán
é –
Ótá
traf
üred
).
Mál
yi J
ózs
ef
-
24E
gyes
ület
i éle
t – A
z M
KE
szep
tem
beri
tisz
tújí
tó köz
gyű
lése
Me
rre
tová
bb
MK
E?
Üze
net
haza
Üze
nem
az
otthoni h
egye
knek:
a c
silla
gok
járá
sa v
álto
zó.
És
törv
énye
i vannak
a s
zele
knek,
esı
nek,
hónak,
felle
gekn
ek,
és
nin
cs b
orú
, örö
kkéva
ló.
A v
íz s
zala
d, a k
ı m
ara
d,
a k
ı m
ara
d...
Aka
rva,
aka
ratl
anul
is
Was
s A
lber
tnek
a f
en-
ti s
orai
jut
otta
k es
zem
be,
miu
tán
a M
agya
rors
zági
K
árpá
t E
gyes
ület
sze
ptem
beri
tis
ztúj
ító k
özgy
űlés
én
tört
énte
kről
és a
z ot
t elh
angz
otta
król
kez
dtem
elm
él-
kedn
i haz
afel
é m
enet
. Sok
-sok
una
lmas
köz
gyűl
ésen
ve
ttem
már
rés
zt.
A l
egtö
bbjé
n el
hang
zott
egy
el-
nöks
égi
java
slat
, a
hatá
roza
tkép
es t
agsá
g, á
ltal
ában
el
lens
zava
zat
nélk
ül, a
zonn
al e
lfoga
dta,
meg
szav
azta
az
indí
tván
yt.
Két
éve
már
, hog
y fo
rdul
t a v
ilág,
bár
soha
se h
it-tü
k vo
lna.
.. K
ét é
vvel
eze
lőtt
, par
ázs v
iták
köze
pett
e,
botr
ányo
snak
mon
dhat
ó re
ndkí
vüli
tisz
tújít
ó kö
z-gy
űlés
en h
árom
eln
ökje
lölt
közü
l (is
!) vá
lasz
that
tunk
. H
itünk
és
tudá
sunk
sze
rint
, az
akko
r m
egvá
lasz
tott
el
nöks
ég m
andá
tum
a ké
t évr
e sz
ólt,
vagy
is m
ost 2
013.
sz
epte
mbe
r vé
géig
. Az
új e
lnök
ség
meg
vála
sztá
sa v
é-ge
tt h
ívtu
k ös
sze
mos
t a ti
sztú
jító
közg
yűlé
sünk
et. A
z ak
kori
álló
vize
t is
, a m
osta
nit
is B
ánhi
di A
ttila
vol
t el
nökü
nk,
tagt
ársu
nk k
avar
ta f
el. T
ulaj
donk
éppe
n,
örül
ök a
nnak
, ho
gy a
z eg
yesü
letü
nk t
agsá
ga e
gyre
ak
tíva
bb,
egyr
e jo
bban
oda
; gye
l a 1
40 é
ves
múl
tra
viss
zate
kint
ő, r
ánk,
utó
dokr
a fe
lelő
sége
t ro
vó M
KE
je
lené
re, j
övőj
ére.
Bel
épte
m a
Kis
ebbs
égek
ház
a el
őadó
ter
méb
e.
Sorr
a üd
vözö
ltem
ked
ves
ism
erős
eim
et.
Az
elnö
k-sé
gi p
ulpi
tuso
n tö
bb e
lnök
ségi
tag
elő
tt n
agy
halo
m
tele
gépe
lt pa
pírl
ap. A
szék
soro
kat v
égig
járv
a, B
ánhi
di
Att
ila m
elle
tti
szék
en,
ism
ét n
agy
halo
m t
eleg
épel
t la
p, s
zöve
gkie
mel
t iro
mán
y. L
átsz
ott,
hogy
„ta
nár
úr
kére
m, é
n ké
szül
tem
…”
A fe
lek
„bet
áraz
tak”
. (Ta
lán,
én
is fe
lvér
tezt
em v
olna
mag
am v
asbe
ton
érve
imm
el,
ha a
z el
ső jo
gi h
ókus
z-pó
kusz
mon
dat u
tán,
még
ér-
tett
em v
olna
a m
ásod
ikat
is.)
Lát
szot
t, ho
gy e
gy n
agy
csör
te é
s ho
sszú
-hos
szú
vita
vár
ható
. Kor
ábbi
leve
le-
zése
kből
tudt
am, h
ogy
kb. m
ire
szám
íthat
ok. B
oldo
g tu
dáss
zom
jjal,
a m
egvi
lágo
sodá
s vá
gyáv
al f
ogla
ltam
he
lyet
a te
rem
egy
távo
li zu
gába
n.
Gyo
rsan
, m
ég a
köz
gyű
lés
elej
én,
hozt
un
k eg
y jó
dön
tést
: le
veze
tő e
lnök
nek
, m
egvá
lasz
tott
uk
Kal
már
Bél
át. Kal
már
Bél
a na
pire
nd e
lőtt
, ind
ítván
yozt
a, h
ogy
adju
nk f
él ó
rát
Bán
hidi
Att
ila i
ndít
vány
ának
meg
-tá
rgya
lásá
ra,
mis
zeri
nt a
nap
i ak
tuál
is t
örvé
nyek
ér
telm
ében
spo
rt e
gyes
ület
té é
s sz
övet
ségg
é ke
ll át
a-la
kíta
ni a
140
éve
s Mag
yaro
rszá
gi K
árpá
t Egy
esül
etet
. A
ttila
a t
őle
meg
szok
ott
mód
on h
ossz
ú-ho
sszú
jog
i kö
rmon
dato
kba
kezd
ett.
A le
veze
tő e
lnök
ünk,
min
t a
tém
a „m
oder
átor
a” –
talá
n el
őszö
r az
MK
E tö
rtén
e-té
ben
– ; g
yelm
ezet
te A
ttilá
t, ho
gy a
z id
ő rö
vids
égér
e va
ló t
ekin
tett
el,
prób
áljo
n a
lény
egre
kon
cent
ráln
i. E
zt A
ttila
meg
érte
tte
– ki
s id
őre.
Ezu
tán,
már
én
is
kezd
tem
felfo
gni,
hogy
mir
ől a
kar
min
ket m
eggy
őz-
ni.
A m
ásod
szor
i m
oder
átor
i ; g
yelm
ezte
tése
utá
n,
lény
egre
törő
en e
lmon
dta:
a M
agya
rors
zági
Kár
pát
Egy
esül
et n
evét
szö
vets
égre,
a te
véke
nys
égét
tú
rázá
sról
spor
t te
véke
nys
égre
kel
l vá
ltoz
tatn
i. E
gy e
gyesül
etn
ek
már
nem
lehe
tnek
jog
i st
átus
szal
bír
ó eg
yesü
lete
k a
tag-
jai.
Vag
yis,
a PKE
-nek
és
a KEE
-nek
ki
kell
lépn
ie a
z
MKE
-ből. Kül
ön,
önál
ló (
spor
t) e
gyesül
etek
kén
t be
lép-
hetn
ek m
ajd
a sz
övet
ségg
é al
akul
t MKE
-be.
(V
an e
gy
más
ik ú
t is: ha
az MKE
égi
sze
alat
t kí
ván
nán
ak t
o-
vább
műk
ödn
i, a
kkor, m
int E
gri K
árpá
t O
sztá
ly, v
agy
Pes
tkör
nyé
ki K
árpá
t O
sztá
ly l
egye
nek
tag
jai
az M
KE
-
nek.)
Att
ila s
érel
mez
te, h
ogy
az ú
j tör
vény
ek é
s a
mi
régi
Ala
psza
bály
unk
közö
tti e
ltéré
sek
feltá
rásá
ra e
gy
jogá
szt (
tagt
ársu
nkat
) kér
tük
fel,
nem
ped
ig ő
t, ak
i a
tém
a le
gnag
yobb
haz
ai s
zaké
rtőj
e.A
ttila
fel
veté
séhe
z, t
öbbe
n is
hoz
zász
ólta
k. E
lő-
ször
az
egye
süle
tünk
eln
öke,
Sző
cs E
rnő.
Ő a
z M
STSz
kö
zgyű
lésé
ről
és a
z ő
meg
újít
ott
alap
szab
ályu
król
m
ondo
tt n
éhán
y gy
ors
mon
dato
t. W
ehne
r G
éza
a
5É
lmén
ybes
zám
oló
– E
grie
k a
Kár
pát-
kany
arba
n
Miv
el i
s ke
zdje
m?
Azz
al,
hogy
bep
akol
tam
, va
gy a
haj
nali
4 ór
ai i
ndul
ássa
l E
gerb
ől,
eset
leg
az-
zal,
hogy
egy
elé
ggé
esem
ényt
elen
uta
zás
(kiv
éve
az
egyi
k bu
szve
zető
jóvo
ltábó
l lev
etíte
tt „
Legé
nybú
csú”
cí
mű
ocsm
ánys
ág)
végé
n az
ért
délu
tán
4 ór
akor
vé-
gül
meg
érke
ztün
k B
rass
óba.
Pon
tosa
bban
a C
enk
hegy
lábá
hoz,
am
it a
zeg
-zug
os u
tcák
on m
ég G
PS-
sel s
em e
gysz
erű
meg
talá
lni.
Itt
várt
ak r
ánk
a B
rass
ó E
KE
vez
etői
. Sz
ász
Ágn
es,
Blé
nesi
Edi
t és
Nád
ud-
vary
Gyu
ri b
ácsi
, ak
i m
egm
utat
ta n
ekün
k a
váro
st.
Bra
ssó
óvár
osa
visz
onyl
ag m
egőr
izte
köz
épko
ri j
el-
legé
t, a
nyu
gati
és
a ke
leti
old
alán
meg
mar
adta
k a
védm
űvek
. Els
étál
tunk
a K
erék
gyár
tók
és a
Tak
ácso
k bá
styá
ja m
elle
tt, l
e a
Kat
alin
-kap
uhoz
. Itt
léph
ette
k be
a k
özép
korb
an a
ker
eske
dők
az a
kkor
még
a fő
leg
szás
zok
álta
l lak
ott
váro
sba,
felté
ve, h
a m
eg; z
etté
k a
vám
ot. M
i „v
ámm
ente
sen”
lépt
ük á
t a
kapu
t, m
ajd
a C
érna
utc
a si
káto
rán
sétá
ltun
k vé
gig.
A F
eket
e Te
mpl
om a
z eu
rópa
i gó
tika
leg
kele
tibb
épí
tmén
ye,
amel
y 16
89-b
en a
csá
szár
i had
ak ra
ndal
íroz
ása
sorá
n
Eg
ri K
árp
áto
so
k a
bra
ssó
i h
eg
yekb
en
kele
tkez
ett t
űzvé
szbe
n le
éget
t és a
fala
i azó
ta fe
keté
k.
Sajn
os a
tem
plom
ban
éppe
n ha
ngve
rsen
yt a
dtak
, így
ne
m m
ehet
tünk
be.
A f
őtér
en G
yuri
bác
si m
egm
u-ta
tta
a há
zat,
ahol
Bem
tábo
rnok
184
9 m
árci
usáb
an
meg
szál
lt és
ezt
az
esem
ényt
töb
bnye
lvű
tábl
a is
hir
-de
ti, k
öztü
k m
agya
r fe
lirat
is! M
egvá
rtuk
a g
árdi
sták
fe
lvon
ulás
át é
s a
18 ó
rai k
ürtö
lést
, am
it a
váro
sház
a er
kély
éről
haj
tott
ak v
égre
. Kés
őbb
a ny
ugat
i old
alon
em
elke
dő F
eket
e és
Feh
ér to
rnyo
król
teki
ntet
tünk
le
a vá
rosr
a.A
vár
osn
ézés
utá
n a
szá
llás
hely
re u
tazt
unk,
N
égyf
alub
a, a
hol a
Ren
áta
Panz
ióba
n el
fogl
altu
k ké
-ny
elm
es k
étág
yas s
zobá
nkat
Kov
ács L
aci b
arát
omm
al,
maj
d ; n
om v
acso
rát
kapt
unk.
Ism
ét r
észe
sülte
m a
z ál
tala
m n
agyr
a ta
rtot
t lev
es, a
cso
rba
ízvi
lágá
ból.
Est
e vi
szon
ylag
kor
án á
gyba
ker
ültü
nk, m
ert
kora
i ke
lés
előt
t állt
unk.
Fele
sleg
esen
állí
tott
uk b
e az
ébr
eszt
őórá
t, n
em
volt
rá s
züks
ég.
Fél 5
-kor
a s
zom
széd
os b
arom
; ud-
var
érct
orkú
dal
noka
per
cenk
ént j
elez
te a
haj
nalt,
de
Felrobb
anto
tt h
atá
rkınél a C
sukás-h
egységben
-
6É
lmén
ybes
zám
oló
– E
grie
k a
Kár
pát-
kany
arba
n
olya
n er
ővel
, min
tha
az á
gy m
elle
tt k
ukor
ékol
t vol
na.
(Ez
egyé
bkén
t m
inde
n na
p íg
y tö
rtén
t. G
ondo
ltam
rá
, hog
y m
egal
kusz
om a
szo
msz
édda
l a jó
szág
ra, é
s a
fazé
kban
vég
zi, d
e er
re n
em k
erül
t so
r.) H
a m
ár f
el-
keltü
nk, á
lmos
an m
egke
rest
ük a
kis
kon
yháb
an á
lló
kávé
aut
omat
át.
Már
a a
túra
veze
tők
a B
ucse
cs m
elle
tt d
öntö
ttek
, m
égpe
dig
azér
t, ho
gy e
lker
üljé
k a
hétv
égi t
ömeg
et a
fe
lvon
ókná
l. Ú
gy fé
l nyo
lc fe
lé F
első
Töm
ösi-
szor
os-
nál l
éptü
k át
az
ezer
éves
hat
árt,
maj
d m
egér
kezt
ünk
Bus
teni
be.
Ha
jól
emlé
ksze
m a
4.
ford
ulóv
al é
s 34
le
jért
vit
tek
fel a
Buc
secs
fen
nsík
jára
. Met
sző
hide
g fo
gado
tt,
fel
kelle
tt s
zere
lkez
nünk
mel
eg h
olm
ival
. A
gya
logt
úra
elej
én m
egcs
odál
tuk
a sz
él f
arag
ta
kőal
akza
toka
t, a
Vén
assz
onyo
k és
a S
z; n
x sz
iklá
it.
Ham
aros
an e
lért
ük a
len
tről
, a
felv
onó
állo
más
ától
is
lát
ható
, a
rom
án v
asut
asok
em
léké
re á
llíto
tt v
as-
kere
szte
t, a
mit
állí
tóla
g B
ukar
estb
ől i
s le
het
látn
i. A
köv
etke
ző á
llom
ásun
k az
Om
u-cs
úcso
n ál
ló m
e-
nedé
kház
, am
i te
ljese
n a
szik
lák
véde
lméb
en é
pült
2505
m m
agas
ságb
an.
Ism
ét a
tör
téne
lmi
Mag
yar-
orsz
ág h
atár
án á
lltun
k!! A
ház
tól t
öbbó
rás e
resz
kedé
s kö
vetk
ezet
t a S
zarv
as-v
ölgy
ben
– a
túra
veze
tők
szer
int
a le
gbar
átib
b le
veze
tő ö
svén
yen
– gy
akor
latla
n lá
bun-
kat e
rőse
n ig
ényb
e ve
tte
a sz
ikla
ösvé
ny. K
özel
10
órás
tú
ra v
égén
ért
ünk
viss
za B
uste
nibe
, aho
nnan
a sz
állá
s-ra
uta
ztun
k. V
acso
ra u
tán
elto
tyog
tunk
a k
özel
i bol
tba
enni
való
t ven
ni, m
ajd
nyug
ovór
a té
rtün
k.A
reg
gelih
ez p
adliz
sánk
rém
et i
s ka
ptun
k, a
mit
az
ért e
mlít
ek m
eg, m
ert o
ttho
n ak
ár h
ogya
n is
igye
k-sz
em, n
em t
udom
oly
an ;
nom
an e
lkés
zíte
ni. A
ház
i
szal
onná
ról é
s ko
lbás
zról
nem
is b
eszé
lve!
Eze
n a
na-
pon
a br
assó
i EK
E t
öbb
tagj
a cs
atla
kozo
tt h
ozzá
nk,
a N
agyk
ő-ha
vasr
a in
duló
túr
ánkr
a. S
ajno
s az
egy
ik
látv
ányo
sság
ot,
a 7
létr
a ví
zesé
st a
létr
ák é
s a
hida
k el
hasz
nálts
ága
mia
tt n
em já
rhat
tuk
be (
őszr
e vá
rha-
tó a
hel
yreá
llítá
s). Í
gy a
Med
ve-s
zaka
dék
teki
ntél
yes
szik
lafa
la m
enté
n ka
pasz
kodt
unk
fel
a fe
nnsí
kra,
a
men
edék
házh
oz.
Itt
sem
tud
tam
bél
yegz
ést
kérn
i. It
t m
ég i
smer
etle
n a
Mag
as-T
átrá
ban
már
meg
szo-
kott
ház
bély
egző
ren
dsze
r. T
ováb
bi s
zikl
ás r
észe
k m
egm
ászá
sa u
tán
elér
tük
a pl
atót
és
rajta
a c
súcs
ot.
Pom
pás
körk
ilátá
sban
vol
t ré
szün
k: lá
tszo
tt a
teg
na-
Bra
ssó látk
épe, elı
térb
en a
Fekete
tem
plo
m
Nagykı-h
avas t
úrá
n a
Medve
-szik
la a
latt
Bucsecs-h
egység, útb
an a
z O
mu
-csúcs felé
23E
lism
erés
– A
z E
KE
rés
zére
Am
íg a
Mag
yaro
szág
i Kár
pát
Egy
esül
et g
yöke
rein
ek e
lvág
ásáv
al –
sze
mél
yi é
s an
yagi
érd
ekbő
l – s
port
-eg
yesü
lett
é al
akul
áson
elm
élke
dik,
add
ig a
sze
rete
tt t
árse
gyes
ület
ünk
a ha
gyom
ányt
iszt
elő
120
éves
Erd
élyi
K
árpá
t-E
gyes
ület
, mag
as r
angú
elis
mer
ések
ben
rész
esül
t. Sz
ász
Ágn
es a
z E
KE
Bra
ssói
osz
tály
ának
eln
öke
írta
: „É
n n
agyo
n ö
rülö
k en
nek
a d
íjn
ak é
s bü
szke
vag
yok,
hogy
eké
s lehe
tek.
” C
satla
kozv
a ek
és b
arát
aink
örö
méh
ez, k
íván
unk
tová
bbi e
rőt é
s len
düle
tet h
agyo
mán
yaik
, sz
elle
mi ö
röks
égük
meg
őrzé
séhe
z, t
evék
enys
égük
fol
ytat
ásáh
oz. K
íván
juk
– ah
ogya
n a
Mag
yar
Örö
kség
-díj
okle
vélb
en fo
galm
azta
k, „
Az
Erd
élyi
Kár
pát-
Egy
esül
et tü
ndér
kert
et ó
vó s
zere
tete
” so
hase
lank
adjo
n. (
szer
k.)
Mag
yar
Örö
kség
-díj
Idéz
et D
ezső
Lás
zló,
201
3. s
zept
embe
r 23
-án
a ta
gság
hoz
írot
t lev
eléb
ől:
Ked
ves EKE
tag
társ
aim, K
edve
s os
ztál
yvez
etők,
Biz
onyá
ra s
okan
tud
játo
k m
ár, ho
gy a
z el
múlt
hét
végé
n (
szep
tem
ber 21
-én
) Bud
apes
ten
a M
agya
r Tud
omá-
nyo
s Aka
dém
ia c
sodá
lato
s dís
zter
méb
en a
z E
rdél
yi K
árpá
t-E
gyesül
et n
evéb
en á
tveh
ette
m a
MA
GYA
R ÖRÖKSÉG
díja
t. E
díj
átad
áson
jel
en v
olt
az EKE
ors
zágo
s ve
zető
sége
tel
jes
léts
zám
ban, v
alam
int
az E
rdél
yi G
yopá
r sz
erke
sz-
tősé
ge i
s.
Ezú
ttal
kös
zön
etem
et sz
eret
ném
kif
ejez
ni,
tag
társ
aim
nak, t
ámog
atói
nkn
ak, m
inda
zokn
ak a
kik
nap
min
t n
ap
tevé
ken
yked
tek
az EKE
érd
ekéb
en, ho
zzáj
árul
tok
az EKE
sze
llem
iség
ének
meg
őrzé
séhe
z, a
z EKE
jöv
őjén
ek b
iz-
tosí
tásáho
z.
Bíz
om b
enn
e, h
ogy
min
dan
nyi
an büs
zkék
vag
ytok
és
lesz
tek,
hog
y az
EKE
e r
ango
s ki
tün
teté
st m
egka
pta,
és
rem
élem
, hog
y ho
zzáj
árul
az
elkö
vetk
ezők
ben, h
ogy
kötő
dése
tek
a n
agy
múlt
ú e
gyesül
ethe
z m
ég e
rőse
bb les
z.
Dez
ső L
ászl
ó, a
z EKE
ors
zágo
s el
nök
e
Zajz
on
i R
ab
Istv
án
-díj
A 120
éve
s E
rdél
yi K
árpá
t-E
gyesül
et B
rass
ói o
sztá
lya 20
13.
szep
tem
ber 29
-én
Zaj
zon
i R
ab I
stvá
n-d
íjba
n
rész
esül
t. A
díj
átad
ó ün
nep
ség
a br
assó
i ev
angé
liku
s-lu
ther
ánus
tem
plom
ban
meg
tart
arto
tt i
sten
tisz
tele
t ke
rete
i
közö
tt z
ajlo
tt. A
Zaj
zon
i R
ab I
stvá
n-d
íjat
200
6-tó
l
min
den
évb
en k
iosz
tják. D
íjaz
ásba
n r
észe
süln
ek a
zok
a sz
emél
yek
vagy
tár
sasá
gok,
aki
k H
étfa
lu é
s a
mag
yar-
ság
műv
előd
ési,
okt
atás
i, s
zell
emi,
egyhá
zi,
gazd
aság
i
élet
ében
kim
agas
lóan
tevé
kenyk
edte
k, é
letm
űvük
kel h
oz-
zájá
rult
ak é
rték
eink
gya
rapí
tásáho
z és
nép
szerűs
ítés
éhez,
s ez
álta
l n
emze
ti k
özös
ségü
nk
péld
akép
eivé
vál
tak.
Szás
z Á
gnes, E
KE
Bra
ssó (f
otó:
Blé
nes
i G
yörg
y)
Ke
dve
s E
KE
! G
ratu
lálu
nk
!
Zaj
zoni
Rab
Ist
ván-
díj o
klev
él s
zöve
ge:
EK
E-B
rass
ó ré
szér
eA
Bar
casá
g tu
risz
tika
i éle
tébe
n ki
fejt
ett k
imag
asló
te-
véke
nysé
géér
t, ho
gy 1
20 év
es fe
nnál
lásá
val h
ozzá
járu
lt ne
mze
ti közös
ségü
nk é
rték
eine
k gy
arap
ítás
ához
.
-
22E
gyes
ület
i éle
t – A
z M
KE
a K
árpá
toké
rt
Fe
nn
tarth
ató
Tu
rizm
us S
traté
gia
a K
árp
áto
ké
rt
Ko
nzu
ltá
ció
Gö
mö
rszı
lısö
n
A r
ende
zvén
y cé
lja
a h
a-za
i tu
rizm
ush
oz k
apcs
olód
ó sz
erve
zete
kkel
, ga
zdas
ágok
kal/
váll
alko
záso
kkal
, d
önté
sho-
zókk
al t
örté
nő
kon
zult
álás
, vé
lem
ényf
orm
álás
, SW
OT-
ana-
lízis
kés
zíté
se v
olt.
A
fóru
m
rész
tvev
ői
vé-
lem
ényü
kkel
, ja
vasl
atai
kkal
ho
zzáj
árul
nak
a ké
szü l
ő ne
m-
zetk
özi
stra
tégi
ák k
ibőv
ítés
éhez
. E
gyes
ület
ünk
előz
etes
en e
lkés
zí-
tett
írá
sos
anya
ga m
elle
tt a
ktív
sz
erep
et v
álla
lt a
jele
nlé v
ők e
gyez
-te
tett
áll
áspo
ntjá
t ta
rtal
maz
ó kö
zös
állá
spon
t kia
lakí
tásá
ban.
Kal
már
Bél
a, M
KE
A k
onfe
renciá
n e
gyesü
letü
nket K
alm
ár
Béla
, L
ehotz
ky G
yula
, M
ály
i
József, V
ám
os L
ászló
képvis
elte. K
alm
ár
Béla
által készített felv
éte
len
fels
zóla
l M
ály
i József, tıle
balra L
ehotz
ky G
yula
, jo
bb
ra V
ám
os L
ászló
Ele
get t
éve
az Ö
koló
gia
Inté
zet A
lapí
tván
y m
eghí
vásá
nak,
201
3. sz
epte
mbe
r 6-
án G
ömör
szől
ősön
rés
ztve
vői
voltu
nk a
Kár
páto
k Eg
yezm
ényh
ez k
apcs
olód
ó „F
ennt
arth
ató
Turi
zmus
Str
atég
ia a
Kár
páto
kért”
doku
men
tum
el
őkés
zíté
si fo
lyam
atáb
a ill
eszk
edő
konz
ultá
ción
ak.
A M
agya
rors
zági
Kár
pát E
gyes
ület
kép
vise
leté
ben
dr. M
észá
ros
Péte
r je
len
volt
a re
ndez
vény
en.
Az
előz
mén
yekr
ől:
az Ö
koló
gia
Inté
zet
Ala
pítv
ány
meg
hívá
sána
k el
eget
tév
e 20
13.
szep
tem
ber
6-án
Gö-
mör
szől
ősön
rés
ztve
vői v
oltu
nk a
Kár
páto
k E
gyez
mén
yhez
kap
csol
ódó
„Fen
ntar
that
ó Tu
rizm
us S
trat
égia
a
Kár
páto
kért
” do
kum
entu
m e
lőké
szít
ési
foly
amat
ába
illes
zked
ő ko
nzul
táci
ónak
, ah
ol a
sze
rvez
ők k
ilátá
sba
hely
ezté
k an
nak
lehe
tősé
gét,
hogy
egy
esül
etün
k ké
pvis
előt
kül
djön
a b
rass
ói r
ende
zvén
yre.
A n
émet
orsz
ági
Ö.T
.E t
ámog
atás
ával
lehe
tővé
vál
t ut
azás
ra a
z M
KE
eln
öksé
ge a
haz
ai ö
kolo
gia
moz
galo
m n
eves
és
elis
mer
t al
akjá
t dr.
Més
záro
s Pé
tert
kér
te fe
l.A
kon
fere
ncia
els
ő es
téjé
n al
tern
atív
pro
gram
ként
tém
a vo
lt a
Kár
páto
k fe
nnta
rtha
tó t
uriz
mus
str
atég
i-áj
a is
. Mic
hael
Mey
er (
Öko
logi
sche
r Tur
ism
us in
Eur
opa,
Bon
n) r
észl
etes
en b
eszá
mol
t az
elő
zmén
yekr
ől é
s a
stra
tégi
a m
egal
kotá
sána
k fo
lyam
atár
ól. A
kor
ábbi
, 200
3-as
Kár
páto
k vé
delm
ét é
s fe
nnta
rtha
tó fe
jlesz
tésé
t cé
lzó
konv
enci
óra
épül
ve a
hét
éri
ntet
t ors
zág
elin
díto
tta
a ko
nven
ciób
an is
nev
esíte
tt fe
nnta
rtha
tó tu
rizm
us
stra
tégi
át, e
lőbb
egy
mun
kacs
opor
ttal
, maj
d a
stra
tégi
a m
egal
kotá
sáva
l. A
mun
ka e
bben
az
évbe
n gy
orsu
lt fe
l, és
201
4 jú
nius
ára
várh
ató
a st
raté
gia
elfo
gadá
sa. A
rés
ztve
vők
szót
vál
tott
ak a
rról
is,
hog
y Eu
rópa
más
he
gyi r
égió
iban
mily
en le
hető
sége
i vol
nána
k a
több
nem
zete
t átf
ogó
ökot
uris
ztik
ai s
trat
égiá
k el
kész
ítésé
nek.
(b
őveb
ben:
ww
w.k
arpa
tegy
esul
et.h
u ol
dalo
n)K
alm
ár B
éla,
MK
E
„Ön
ve
ndég
a t
ermé
sze
tbe
n, vis
elk
ed
jen
!”R
övid
össze
fog
laló
a II. E
uró
pai
Öko
turi
zmu
s K
on
fere
nciá
ról
2013. o
któ
ber
23-2
5. B
rassó
Po
jan
a
7É
lmén
ybes
zám
oló
– E
grie
k a
Kár
pát-
kany
arba
n
pi t
úra
szín
hely
e, a
Buc
secs
, de
a K
eres
ztén
y-ha
vas,
a
Kir
ályk
ő és
más
napi
túr
ánk
szín
hely
e, a
Csu
kás
is
meg
mut
atta
mag
át.
Ném
i ev
és,
csop
ortk
ép k
észí
té-
se u
tán
viss
zaer
eszk
edtü
nk a
men
edék
házh
oz,
ahol
a
tehe
rhor
dó s
zam
arak
még
min
dig
a tu
rist
ák á
ltal
előv
ett
enni
való
meg
szer
zésé
n fá
rado
ztak
. A
csa
ládi
út
nak
is h
ívot
t pi
ros
sávj
elzé
sen
értü
nk v
issz
a M
a-lo
mdo
mbr
a, a
bus
zhoz
.
Reg
gel a
szo
káso
s ka
kass
zóra
kel
ve is
mét
bek
en-
tem
sajg
ó lá
bam
at a
z iz
omla
zító
kré
mm
el. K
oráb
ban
indu
ltunk
el,
miv
el a
túr
a ke
zdőp
ontja
, a B
rato
csa-
hágó
, fél
óra
bus
zozá
sra
talá
lhat
ó. C
élun
k a
Csu
kás
fő g
erin
céne
k be
járá
sa, t
úrav
ezet
őnk
Kov
ács L
ehel
, az
EK
E B
rass
ói O
sztá
lyán
ak e
lnök
hely
ette
se. E
lmon
d-ha
tom
, ho
gy a
z ez
erév
es h
atár
men
tén
gyön
yörű
he
lyek
en j
ártu
nk.
A h
egys
éget
, m
inth
a ór
iási
ka-
vics
okka
l sz
órtá
k vo
lna
tele
. A
vul
káni
old
atok
kal
átita
tott
kőz
etet
sim
ává
göm
böly
ített
e a
víz
és a
szé
l er
ózió
ja. A
túra
egy
es p
ontja
in le
eset
t álla
l bám
ulta
m
az e
lénk
tár
uló
látv
ányt
. Lát
tuk
a G
alam
bot,
a G
ó-liá
tot,
az Ö
rdög
kez
ét é
s Pl
etyk
áló
Vén
assz
onyo
kat.
Kov
ács
Laci
örö
mér
e az
eze
réve
s ha
tár
beto
nala
pját
is
meg
mut
atta
Leh
el.
Dél
re é
rtük
el
a C
suká
s cs
ú-cs
ot, i
tt s
zam
arak
hel
yett
pás
ztor
kuty
ák é
rdek
lődt
ek
az e
bédü
nk ir
ánt.
Kal
ando
s er
eszk
edés
t kö
vető
en e
l-ér
tük
a fe
lújít
ott C
suká
s men
edék
háza
t, ah
ol c
seké
ly
7 le
jért
mér
ik a
sört
, de
ha n
agyo
n sz
omja
s az
embe
r, pe
rsze
meg
vesz
i. Fe
lfris
sülé
st k
övet
ően,
ház
mer
edek
sz
ervi
zútjá
n, m
ár m
oldv
ai t
erül
eten
ere
szke
dtün
k le
az
ors
zágú
tig.
Öss
zege
zve
az é
lmén
yeke
t, e
lmon
dh
atom
, ho
gy é
lete
m l
egsz
ebb
3 eg
ymás
t kö
vető
túr
anap
ján
vehe
ttem
rés
zt.
A t
áj g
yöny
örű,
az
embe
rek
kedv
e-se
k, v
endé
gsze
rető
ek, i
lyen
kor
döbb
en r
á az
em
ber,
mic
soda
ves
ztes
ég é
rte
az o
rszá
got
egy
igaz
ságt
alan
bé
kedi
ktát
um é
letb
e lé
ptet
ésév
el. K
öszö
njük
Ági
nak,
E
ditn
ek, G
yuri
nak,
Leh
elne
k a
túra
veze
tést
, a t
örő-
dést
, Vik
torn
ak p
edig
, ho
gy m
egsz
erve
zte
az u
tat
a le
nyűg
öző
Kár
pát-
kany
arba
. A
3 t
úran
ap a
latt
csa
k be
lekó
stol
tunk
az
itte
ni t
úraú
tvon
alak
ba,
rem
élhe
-tő
en le
sz fo
lyta
tás!
(Elle
nvél
emén
yem
dac
ára
haza
felé
az
ért m
ég le
vetít
etté
k a
busz
veze
tők
ízlé
sét h
íven
tük-
röző
„M
ásna
posa
k” c
ímű
; lm
et, é
s meg
érke
ztün
k az
al
föld
i per
zsel
ő hő
ségb
e.)
Ben
kó Z
solt
, KE
E
Nagykı-h
avas 1
844 m
mag
as p
ontján
:
Kovács L
ászló
, N
ádudvary
Györg
y, B
enkó Z
solt
Bra
ssói váro
snézés: a F
ehér-
toro
ny ism
ert
etı
nél, p
ózolá
s a
gárd
istá
kkal (L
ay Im
re,
Nád
udvary
Györg
y,
Kovács L
ászló
, B
enkó Z
solt
-
8B
eszá
mol
ó –
Az
EK
E X
XII
. ván
dort
ábor
a
Egy
hét
en á
t, jú
lius
29-t
ől a
ugus
ztus
4-i
g, k
itű-
nően
ére
ztük
mag
unka
t az
Erd
élyi
Kár
pát-
Egy
esül
et
XX
II.
Ván
dort
ábor
ában
, am
elye
t a
Csí
kszé
ki E
KE
re
ndez
ett.
Idő
tart
amra
néz
ve e
z vo
lt a
leg
hoss
zabb
sá
toro
s vá
ndor
tábo
r. Te
kint
ette
l K
özép
és
Felc
sík,
va
lam
int a
Gyi
mes
ek v
idék
ének
tört
énel
mi,
kultu
rá-
lis, f
öldr
ajzi
, tur
iszt
ikai
ért
ékei
re, l
átvá
nyos
ságá
ra, a
sz
erve
zők
az e
ddig
i hag
yom
ányo
s hat
napo
s táb
orok
at
meg
told
ottá
k m
ég e
gy n
appa
l. A
táb
or S
zépv
íz k
özsé
g té
rség
ében