“A coworking modell összehasonlító tanulmánya a magán, az állami és a civil szektor területén.”
A PROJEKT HIVATALOS ELNEVEZÉSE: The European Coworking NetworkA projekt referenciaszáma: 2015-1-HR01-KA205-012734
Szerző: Renāte Lukjanska
Társszerzők: A European Coworking Network partnerei 2016
Stratégiai partnerségen alapuló projekt
7 Bevezetés
8 A kutatás módszertana
10 Mit jelent a coworking?
11 I. A coworking gazdasági szerepe
15 II. Coworking irodák alapvető értékei, alapelvei és különbségei
16 III. Közösségi iroda indításának előfeltételei
18 A tér megalkotása és működtetése
22 A társadalom ismeretei a coworking koncepcióról
23 A coworking koncepció népszerűsítése
25 Pénzügy
28 A közösségi kultúra építése fejlesztés, oktatás és közösségi
programok által
31 A potenciális partnerek megtalálása és hajlandóságuk az
együttműködésre
32 Az emberi erőforrások szerepe
33 Egy coworking iroda beindításának gyakorlati példája
Zadarban (Horvátország)
39 IV. Legjobb példák a világ körül
62 A coworking irodák alapítóinak véleménye
65 A válaszok megoszlása
66 Az online kérdőív eredményei
72 A közösségi irodák helyzete és működtetésük folyamata
78 Javaslatok a projekt partnereitől
Tartalom
Ábrák jegyzéke
12 1. ábra: Coworking irodák fejlődése
17 2. ábra: Coworkerek számára fontos feltételek
25 3. ábra: Bevétel tervezése
29 4. ábra: Coworkereket érdeklő események
66 5. ábra: Közösségi iroda indításának fő motivációi
67 6. ábra: Közösségi iroda indításához szükséges három fő tevéke-
nység
69 7. ábra: A közösségi irodák fő pénzügyi forrása
70 8. ábra: Másik coworking iroda megismerése és tapasztalatcsere
71 9. ábra: Sikeres coworking irodához szükséges képességek, tudás és
hozzáállás
72 10. ábra: Közösségépítés
73 11. ábra: Jövedelmezőség és idő kapcsolata
74 12. ábra: Közösségi irodákkal való együttműködés
75 13. ábra: Közösségi irodák közti együttműködés hatása
75 14. ábra: Sikeres működtetéshez szükséges tevékenységek
76 15. ábra: Közösségi iroda működését akadályozó fő tényezők
76 16. ábra: A coworking koncepció ismertségének jelenlegi helyzete
77 17. ábra: A közösségi iroda hatása a környezetére
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottságnem tehetõ felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
Az elmúlt években a coworking koncepciója különböző területeken
keltett figyelmet mind helyi, mind országos szinten, a tudományos
kutatástól kezdve a saját vezérelvek kialakításáig. A közösségi
modellt gyakran for- vagy non-profit magánszervezetek indították,
melyet a flexibilis munkaidő egyéni igénye, valamint a helyi
közösségek és a társadalmi, szakmai szféra összekapcsolásának
kidolgozása motivált. Ritkán önkormányzatok és más állami szervek
az elindítói vagy partnerei a közösségi kezdeményezéseknek,
ennélfogva, ezeket a kivételes példákat fontos megosztani más
állami szervekkel.
A European Coworking Network kezdeményezése, számos
szerencsés véletlennek, spontán tevékenységnek, találkozónak
köszönhetően, lehetőséget teremtett a coworking modell európai
szintű továbbgondolására.
Mivel minden érintett partner hisz a coworking modell mint a
vállalkozói, társadalmi és személyes fejlődés eszközében, ezért
2014-ben, különféle résztvevőkkel elindult a projekt.
Az Erasmus+ finanszírozási program 2015-ben megadta az
engedélyt a Zadra Nova számára, hogy elindítsa a “The European
Coworking Network” elnevezésű projektet. A projekt jogosult
különböző, a társadalmi és ökonómiai változások iránt elkötelezett
fiatalokra koncentráló különböző tevékenységek megszervezésére,
hogy tudásukat, képességeiket és kapcsolataikat a fejlődés
érdekében fejlesszék. Emellett vállalkozókat segítő oktatási
irányelveket, tanulói modulokat is kidolgoz. Ezeken kívül civil,
magán- és állami információkkal, ajánlókkal támogatja a potenciális
alapítókat. Ez azért fontos, mert megállapítható, hogy sok
országban még mindig hiányoznak a lehetséges alapítók számára
összegyűjtött információk, jó példák, ajánlások. A projekt fő célja,
hogy a horvátországi, magyarországi, spanyol, belga és lett fiatalokat,
startupokat és más érdeklődőket képzési, információs és kapcsolati
lehetőségekkel lássa el. Ezen kívül, mivel az anyag angol nyelven is
elérhető, lehetőség szerint minél szélesebb körben már meglévő és
potenciális közösségek felé is terjesztésre kerül.
És végül, a projekt célkitűzése, hogy Európa számos országában
lehetőséget teremtsen az olyan tanulásra és tapasztalatszerzésre,
melyek irányt mutatnak a coworking modell jövőjének.
Bevezetés
A projektről további információk az alábbi linken találhatók:
http://eucoworknet.com/
007
8
A European Coworking Network csapata azt vállalta, hogy releváns
és időszerű képet ad a különböző területeken és helyszíneken (de
különösen az Európai Unió területén) működő coworking irodákról,
ezzel egyszerre kutatva, illetve motiválva az érintetteket az alábbi
négy célt illetően:
1. cél: egy coworking iroda elindításához és működtetéséhez
kapcsolódó legjobb gyakorlatokat és annak különböző elemeit
feldolgozó és összefoglaló, átfogó, több szektort is értintő
áttekintés;
2. cél: coworking irodák megkeresése annak megismeréséhez,
hogy mely módszereket alkalmazzák az iroda elindításához és
működtetéséhez, valamint eddig ismeretlen módszerek felkutatása;
3. cél: a legjobb példák összegyűjtése és bemutatása egy
esettanulmány keretében;
4. cél: potenciális coworking irodák támogatása helytálló
ajánlásokkal.
A kutatás két kritikus pontra koncentrált:
• coworking iroda indításához szükséges előfeltételek;
• coworking iroda működtetésének folyamata.
A kutatás nagy részét annak szenteltük, hogy a potenciális
coworking irodát alapítók számára megfelelő elemzést nyújtsunk,
így a hangsúly a coworking iroda elindítására került. A kutatás
során elsődleges és másodlagos kiindulási adatokkal dolgoztunk.
A másodlagos adatokat az országok jellemzői, valamint a globális
trendek és gyakorlatok ismeretében gyűjtöttük össze, az elsődleges
adatokat pedig a célcsoport (coworking irodák) körében végzett
online felmérés során nyertük.
Tartalomelemzés. A tartalomelemzés az elérhető nemzetközi
és helyi dokumentumokon, törvényhozáson, valamint különféle
területeken működő coworking irodák tevékenységén alapul. A
tartalomelemzés és a szövegtest elemeit empirikusan értékeltük
A kutatás módszertana
009
ki, hogy kimutassuk és alátámasszuk a köztük lévő kapcsolatot.
A tartalomelemzés szavakat, kifejezéseket, paragrafusokat,
cikkeket vagy egész újságok teljes tartalmát magában foglalja. A
lépések sajátos sorrendje megengedte a kutatást végzőnek, hogy
érdemben értelmezze a kutatás tartalmát, így következtetve az
adott szöveg konkrét elemei közötti kapcsolatra. Az összegyűjtött
eredményeket az adott cím vagy kivonat érvényessége szerint
szűrtük attól függően, hogy a talált szövegek témája kapcsolódott-e
a tanulmányhoz. Annak érdekében, hogy viszonylag aktuális
folyamatokat és adatokat vizsgáljunk, csak 2010 után született
esettanulmányokkal dolgoztunk. A tartalomelemzés célja, hogy
meghatározzuk az Európai Unión belül és kívül jelentkező trendeket,
fejlesztési és támogatói gyakorlatokat. Ugyanakkor a tanulmány
számos, a coworking irodákat érintő kihívásra is rámutat (fenntartás,
hatások, közösségépítés és egyéb területek). Az online kérdőívet a
későbbiekben mutatjuk be.
11
A nemzetközi gazdaság különböző trendjei és a demográfiai
változások folyamatosan alakítják a munkavállalás különböző formáit,
melynek része a szabadúszók és vállalkozók számára lehetőséget
teremtő coworking mozgalom. A munkavállalók fokozatos mobilissá
válása kapcsán a The Economist magazin a következőket jósolta:
„challenge many of the fundamental assumptions of 20th-century
capitalism, from the nature of the firm to the structure of careers.”
Továbbá a fogyasztók fokozatosan az on-demand gazdasághoz
kapcsolódnak a számítógépek és mobil eszközök segítségével.
A változó gazdaságban a coworking mozgalom az egyik legjobb
lehetőség, hogy a társadalom új igényeit megismerjük. Ezek
a helyek az új gazdaság számára is alkalmazható környezetet
biztosítanak – ahogy a szabadúszók egy új generációjának is. A
2000-es években (2010–2015) egy újfajta munkahely lépett
színre: a coworking iroda. A coworking irodák mint shared office
helyszínek indultak, egyedül vagy csapatban dolgozók számára
biztosítva az irodai infrastruktúrát. Az elmúlt időszakban a koncepció
tovább fejlődött és ma már tér- és kapcsolatmegosztáson alapuló
közösséget jelent. Minden közösségi irodában közös, hogy hasonló
igényekkel rendelkező egyéneknek kínálnak közös használatú
munkaállomást és irodai szolgáltatást. A közösen használt tér
egyedi lehetőséget kínál számukra a flexibilis munkavégzésre.
Mindez azt jelenti, hogy a coworking irodát használók tényleg akkor
használják a teret, amikor szükségük van rá – akár napi munkához,
akár kapcsolatépítésre (partnerekkel, ügyfelekkel, mentorokkal),
akár önmaguk motivációjára, inspirálására. Sok felhasználó számára
a flexibilitás költségcsökkentést is jelent, amely életbevágó lehet
egy szabadúszó, startup vagy egyetemista számára – különösen
azoknak, akik pénzügyileg korlátozottabbak vagy nem rendelkeznek
állandó bevétellel. A Global Coworking felmérés legújabb adatai
szerint 2015-ben világszerte 7800 iroda működött, több mint
félmillió taggal. Az „Emergent Research” tanácsadó cége a 2014-et
követő 5 évre 30%-os növekedést jósolt. Az előrejelzés szerint a
felhasználók száma 2018-ra várhatóan 1 millió fölé fog emelkedni,
köszönhetően a nagyobb és hatékonyabb új helyeknek (l. 1. ábra).
A coworking gazdasági szerepe I
12
Haldane (2015) a „The Ultimate Guide to Co-working Spaces”
című cikkében azt állítja, hogy 2020-ra a munkaerő 40%-át
szabadúszók, egyéni vállalkozók és független tanácsadók teszik
majd ki. Ez az irány világosan megmagyarázza a coworking koncepció
fellendülését és terjedését, ahogy a foglalkoztatási formák is
manapság változnak. Haladane szerint a jelenleg működő coworking
irodák 92%-a elégedett ezzel a fajta berendezkedéssel, és ebbe az
irányba haladnak tovább. A Global Coworking Survey (2015) adatai
is hasonló trendet mutatnak, az adható 10 pontból 8,38 pontos
elégedettséggel.
A cikk említést tesz arról is, hogy a coworkerek 91%-a szerint ez a
munkamódszer nagyszerű találkozási lehetőség más területeken
dolgozókkal, ezzel fejlesztve a kommunikációs készséget is.
A Deskmag (2015) szerint a coworkerek 75%-a tart igényt
beszélgetési lehetőségre.
Végül, Haldane (2015) szerint a coworkerek 70%-a szerint sokkal
jobb önállóan, de együtt, egy térben dolgozni, mint egy zsúfolt
irodába szorítva. A változó coworking kultúra fő mozgatórugói a
különböző, növekvő számú munkamodellek. A coworking koncepció
megoldást jelenthet a cégek számára, függetlenül attól, hogy a
helyi gazdaság mennyire stabil. Egy 2014-es World Bank (Világbank)
jelentés szerint közel 100 coworking iroda működik Afrikában, az
1. ábra: Coworking irodák fejlődése Forrás: Emergent Research
Coworking irodák fejlődésének várható alakulása
2013
2014
2015
2016
2017
20180
3000
6000
9000
12000
15000
13
informatikai szektort a „home-grown” munkavégzés irányába terelve.
Kwiatowski (2012) a „The impact of coworking spaces on the
local economy” című cikkében három olyan területet említ, ahol a
coworking irodák hatást gyakorolnak a helyi gazdaságra.
A coworking modell a városban tartja a tehetséget
A coworking irodák a tehetséges, magabiztos embereket
támogatják. A coworking lehetősége nélkül a közepes méretű
városokban sokaknak ingázniuk kell vagy több lehetőséget kínáló
nagyobb városba költöznek. Egy coworking iroda megteremti a
lehetőséget, hogy a városban maradjanak, így a város számára is
megőrizve a bevételi lehetőséget, tehetséget és a helyi gazdaság
használatát.
A coworking modell támogatja a kisvállalkozásokat
A coworkerek között szép számmal vannak kisvállalkozók. Ezek a
vállalkozások, a növekedéshez, fejlődéshez szükséges biztonságos
helynek köszönhetően, csökkentik a munkanélküliségi rátát.
A coworking megteremti a közösségi fogyasztáshoz szükséges kapcsolati hálót
A közösségi fogyasztás a vásárlással ellentétben az
újrafelhasználást, a termelést, a bérlést, a bartert és az alkotást
jelenti. A megosztáson alapuló közösség csak barátságos,
megbízható emberekkel működhet. Ilyen kapcsolatok pedig könnyen
kialakulnak egy coworking irodában.
A coworking irodákat (a továbbiakban: „CI”) a véletlenek, váratlan jó
dolgok gyorsítójának, a kreatív emberek és vállalkozók törzshelyének,
a magány ellenszerének, motiváló környezetnek tekintik, amely
segíti az együttműködést. A mozgalom kezdetén a CI intézménye
csupán magánkezdeményezés volt, de ma már úgy jellemezhető
mint a technikai, gazdasági és szociális csoportok közötti határok
elmosódása és a hibridizációs folyamatok eredménye (Moriset,
2014).
Várhatóan a közösségi iroda az együttműködésen és megosztáson
alapuló gazdaságban működő új munkaformák egyike lesz (Botsman
és Rogers, 2011). A coworking irodák jobb megértéséhez
mindenképp tisztázni kell magát a fogalmat. A közösségi irodában
a kreatív és tudásalapú iparágak szakterületeiről különböző
szakemberek (főként szabadúszók) dolgoznak együtt. Gandini
(2015) szerint a közösségi iroda egy „harmadik típusú” munkaforma
14
félúton a klasszikus, jól körülhatárolt, közösségszerű munkahely és
a szabadúszókra jellemző, otthoni magányban történő, de szabad
és független munkaforma között. Ez a harmadik út a kötőjel nélküli
coworking, amely az önállóan, de megosztott térben való munkát
jelenti – ellentétben a co-workinggel (kötőjellel), amely egy témán
való szoros, közös munkát jelez (Fost, 2008) – habár e két fogalmat
gyakran felcserélik.
Azt a következő évek fogják eldönteni, hogy a coworking jelensége
szükségszerűen pozitív-e, vagy csak egy éppen emelkedő
„coworking buborék” (Moriset, 2014).
A coworking mozgalom vezető online felülete, a Deskmag
(2014) alapján e közösségi modell folyamatosan fejlődik a fejlett
gazdaságok kreatív városaiban, pl. Európában Londonban, Berlinben
és Párizsban, az Egyesült Államokban San Franciscóban és New
Yorkban. Ugyanakkor Moriset (2014) arra is rámutat, hogy Japánban
129, Brazíliában 95, Ausztráliában 60 és Oroszországban 39 hely
van jelen vagy mutat potenciális fejlődést. Az Egyesült Államokban
működő coworking irodákról szóló tanulmányában Spinuzzi (2012)
amellett érvel, hogy a coworking a „megosztott munka” egy új
formája; a tudásalapú gazdaság munkaszervezésének egy új trendje.
Ugyanakkor, a Deskmag által végzett Second Coworking Survey
(Foertsch, 2011) szerint a CI egy kevésbé fényes oldala, hogy az
irodák többsége (60%) nem jövedelmező. Emellett az is igaz, hogy
a Deskmag felmérése alapján a nagy irodák (50 tag fölött) 70%-a
jövedelmező. Coiffard (2012) szerint a CI értékének egy része nem
kézzelfogható, valamint külső forrásokkal (pl. állami támogatás),
egyéb szolgáltatásokkal (pl. tárgyaló bérbeadása, szemináriumok
szervezése, kávézó funkció) és nagy cégek szponzorálásával további
források teremthetők. Habár a nagy cégek nem csak a közösségi
irodák szponzorálásával juthatnak előnyökhöz a modell által.
Jól szervezett cégek a coworking együttműködési modelljéből
is profitálhatnak. A Fast Company (2013) magazin szerint a A
Fortune 500 listába (az USA 500 legnagyobb árbevételű nyílt
részvénytársaságot felsoroló lista) tartozó cégek fele (pl. Google,
Amazon, Twitter) coworking tagságot kínál a munkavállalóinak. A
globális felmérés értelmében (Deskmag 3. felmérés) világszerte a
coworkerek 47%-a még nem szabadúszó, ám számuk fokozatosan
növekszik. A coworking bizonyos előnyei nemcsak a vállalkozókat,
hanem minden munkatípust érintenek. A nagy munkáltatók is
értékelik az ezekre a terekre jellemző szinergiát és lelkesedést.
Összefoglalva, a coworking irodákra úgy kell tekintenünk, mint a
munka és munkaszervezés legújabb megközelítésére, amely a
megosztott kapcsolatokon alapuló együttműködésben gyökerezik.
Ugyanakkor, a közösségi irodák gazdaságban betöltött szerepének
elemzésekor számításba kell venni Moriset (2014) által említett
„coworking buborék” kritikáját is.
15
Az inkubátorházak, az akcelerátorok és a közösségi irodák az üzlet
elindításának terepei. Ezek a viszonylag újfajta munkahelyek és
startupokat támogató rendszerek az elmúlt 10–15 évben folyamatosan
növekedtek, ennek ellenére azonban még mindig nehézkes különbséget
tenni közöttük. Mit jelent az inkubátorház, az akcelerátor program
és a coworking iroda – teszi fel a kérdést és ad rá magyarázatot
Douglass (2014) „The value of incubators, accelerator, and coworking
spaces” című cikkében. Szerinte az inkubátorházak startupok és
fiatal vállalkozók számára biztosítanak munkateret és üzletfejlesztési
szolgáltatásokat (pl. számvitel, branding, szellemi tulajdon fejlesztése)
bérleti díj-alapú egyéni csomagokkal. Az inkubátorházak egyáltalán
nem, vagy csak nagyon alacsony induló költséggel értékesítik a
munkaállamásokat, valamint a szervezet egyéb erőforrásait, mint
mentorok, befektetőkhöz való kapcsolatrendszer. Az akcelerátor
programok inkább amolyan „startup iskolák”. A programban startupok
tudnak részt venni fejlesztésre vagy nyilvántartásba vételre váró
termékeikkel. A program során (általában 3 - 4 hónap) munkaállomáshoz,
minimális alaptőkéhez, mentorációhoz és üzleti kapcsolati tőkéhez
juthatnak. Douglass szerint a coworking iroda inkább egy munkastílus,
semmint egy strukturált környezet vagy oktatási program. Gyakran –
határozottan holisztikus szemlélettel – a közösségi irodák támogató
és kiegyensúlyozott munkakörnyezetet kínálnak, miközben élénk és
együttműködő környezetet biztosítanak a fiatal cégek számára az
ötleteik alakításához, megfogalmazásához.
Természetesen a coworking koncepciója nem keverendő össze a
piacon elérhető többi, flexibilis irodai lehetőséget kínáló megoldással.
Ezek bérlési lehetőséget, shared office-t kínálnak, de nem
törekednek semmifajta együttműködő gyakorlat vagy atmoszféra
megteremtésére. Ahogy korábban említettük, az inkubátorházak korai
stádiumban lévő kis cégekkel foglalkoznak, főként startup projektekkel.
A projekteket egyedi tényezők alapján válogatják és ez nem fér
össze a CI koncepciójával. Mindazonáltal, a coworking irodák körüli a
jelenlegi felhajtás arra inspirálják az alapítókat és managereket, hogy
a CI szellemiségét az inkubátorházakban és a különböző vállalkozói
központokban is megvalósítsák. Ez a folyamat beleillik a munkahelyek
és munkamódszerek világszerte jelentkező hibridizációjába (Moriset,
2014). Ebben a folyamatban, a szociális értékek átalakításával, fontos
szerepet játszanak a közösségi irodák.
Coworking irodák alapvető értékei, alapelvei és különbségeiII
16
A coworking koncepció „mozgalommá” vagy „filozófiává” válásában
négy közös érték jellemző: együttműködés, nyitottság, közösség és
fenntarthatóság (Reed, 2007), valamint néha a hozzáférhetőséget
is nevesítik. Majdnem ugyanezekkel az értékekkel találkozhatunk a
Coworking Wiki The Values of Open Coworking (2013) részében, ahol a
megközelíthetőség szintén szerepel.
Közösségi iroda indításának előfeltételei
A coworking leggyakrabban egy olyan közösség, amely vonzza az
embereket. A közösségi irodák általában biztosítják azt a berendezést,
felszerelést és feltételeket, melyeket egyébként nem engedhetnének
meg maguknak. Így a közösség mellett más szempontok is vannak,
melyek különösen a magánvállalkozóknak, csábítóvá teszik a coworking
koncepciót. Ha közösségi irodát szeretnénk nyitni, fontos, hogy
számításba vegyük a coworkerek számára legfontosabb jellemzőket (a
2. éves Global Coworking Survey alapján) és olyan teret hozzunk létre,
ahol az alábbi összes feltétel teljesül:
• másokkal való interakció lehetősége
• flexibilis munkaidő
• random felfedezések és lehetőségek
• tudásmegosztás
• alapvető infrastruktúra
• alacsony árak
• nyugalom és intim szféra megléte.
Nagyon nehéz általánosítani és megmondani, hogy pontosan kik azok,
akik coworking irodát alapítanak, de a tapasztalatok azt mutatják,
hogy főleg olyan fiatal szakemberek, vezetők, akik széleskörű szakmai
tapasztalattal rendelkeznek és olyan munkahelyet álmodtak meg,
amely a szokásostól különbözik, ezzel lökést adva másoknak a bennük
rejlő kreativitás fellendítésére és a másokkal való kapcsolatépítésre.
A coworking irodát alapítók háttere és a működés értéke jelentősen
eltérhet attól függően, hogy milyen típusú irodát kívánnak nyitni.
Minden más tevékenységnél fontosabb, hogy olyan csapatot találjanak,
akiknek világos és hasonló elképzeléseik vannak az iroda megnyitásával
kapcsolatban.
Közösségi iroda indításának előfeltételei III
17Az első és legfontosabb, hogy meglegyen a közös értékeken és
küldetésen alapuló elképzelés, melyet útnak akarnak indítani.
Csak ha ez világos, akkor kezdődhet a közösségi iroda tervezése
és megnyitása. Mindenekelőtt szükséges egy részletes
piackutatást végezni, hogy képesek legyenek meghatározni a
piacot és megismerni a célcsoport különböző igényeit. Szintén
fontos feltérképezni a lehetséges partnereket és támogatókat,
akik hasonló vagy kiegészítő területen dolgoznak. Ezek lehetnek
különböző civil társadalmi szervezetek, magáncégek, állami
intézmények vagy intézetek, alapítványok, szövetkezetek,
lakossági kezdeményezések, véleményvezérek stb. Ezek azok a
szervezetek, csapatok és emberek, akiktől sokat lehet tanulni,
akikkel potenciálisan kapcsolatba lehet lépni, akik segítenek a
további kapcsolatépítésben, adománygyűjtésben, vagy akár akikkel
közös eseményeket lehet szervezni, ha az iroda már működik. Ezzel
párhuzamosan a legfontosabb a közösségépítés elkezdése már
jóval a coworking iroda megnyitását megelőzően. A közösségi iroda
modellje sokat változott az eredeti shared office koncepcióhoz
képest, ma már a hasonlóan gondolkodó egyének, a jövőbeli
ügyfelek és partnerek közösségét, inspiráló teret, innovációt és
hatékonyságot magában foglaló elképzeléssé fejlődött (mindezek
nagyban függnek az iroda fókuszától és/vagy küldetésétől). Ez azt
jelenti, hogy a közösségépítés alapvető előfeltétele egy közösségi
iroda sikerének – mint alapító nemcsak világosan ismerni kell a létező
igényeket, de arra is biztosítékot szükséges adni, hogy a leendő
közösség létrejön és növekedésnek indul. A közösségépítés korai
84% - Másokkal való kapcsolat
83% - Rugalmas munkaidő
82% - Random felfedezések és lehetőségek
77% - Tudásmegosztás
75% - Alapvető infrastruktúra
69% - Alacsony költségek
54% - Nyugodt, privát környezet
Mi fontos számunkra?
0 20 40 60 80 100
2. ábra: Coworkerek számára fontos feltételekForrás: 2. éves Global Coworking Survey (Deskmag).
18
szakaszában a jövőbeni iroda belső kultúráját is formáljuk. E folyamat
a coworking iroda értékeinek világos kommunikációját, küldetését és
jelentőségét foglalja magába, ami elengedhetetlenül fontos az iroda
megnyitásakor egy olyan piacon, ahol hasonló helyek már léteznek.
Ahol a közösségi iroda modellje még csak egy márka vagy egy új
koncepció, ott a közösségépítés folyamata egyben a koncepció
és jelentésének aktív és folyamatos promócióját is jelenti. Ennek
érdekében különböző nyilvános és privát eseményeket érdemes
szervezni, mint információs események, workshopok, meetupok
stb. Mindezek mellett a közösségépítés eszköze lehet a személyes,
mély beszélgetés a potenciális felhasználókkal, partnerekkel és
támogatókkal. E beszélgetések nemcsak arról szólhatnak, hogy
milyen valós igények vannak a coworking iroda tekintetében,
hanem a tartalmazott és a választható szolgáltatásokról, valamint
a szélesebb közönség felé kommunikált jellegzetességekről
is. A coworking irodának mint az együttműködés helyének és
egy új munkaparadigmának, társalkotásnak is kell lennie, ahol
alapító és jövendőbeli használó egyformán fontos, egyformán
részt vesz a modell alakításában. Azzal, hogy a leendő ügyfelek
hangját meghalljuk és kívánságaikat, igényeiket beépítsük a térbe,
nemcsak annak a kockázatát csökkentjük, hogy olyan termékkel
lépünk piacra, amelyre nincs szükség, hanem a közösen használt
tér létrehozásával a közösség úgy fogja érezni, hogy ők is a modell
részesei és valóban igyekezni fognak, hogy minden lehetséges
módon együttműködjenek. Még az is előfordulhat, hogy a kezdeti
közösség egy tagja társalapító lesz, vagy akár egy másik iroda
társalapítójává válik.
A tér megalkotása és működtetése
A tér megalkotása szorosan összefügg a célközönséggel. Egy
közösség, ahogy erről korábban írtunk, különböző emberekből áll,
akik különböző területeken dolgoznak, amely eltérő környezetet és
helyet igényelhet. Tehát a legfontosabb előfeltétele a coworking
iroda sikeres működtetésének a közösség pontos meghatározása.
Csak a közösség megismerése után, igazodva a tagok igényeihez,
lehet kiválasztani és megteremteni a megfelelő helyszínt.
A Global Coworking Survey (2015) eredményei szerint új épületben
alig található coworking iroda. 42%-uk 50 évesnél öregebb épületben
kapott helyet, és ezeknek csak a fele található az eredetileg
kiválasztott kereskedelmi egységében, valamint minden ötödik
iroda korábbi gyáripari területre költözött. A helyszínválasztáskor
19
azt is számításba kell venni, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a tágas
helyiség és a megfelelő bérleti díjak között.
Emellett a közösségi iroda egy üzlet, rezsivel, bevétellel és rengeteg
adatgyűjtéssel, elemzéssel és összegzéssel – mondja Angel
Kwiatkowski (2013) –, miközben az adminisztrációs feladatok, mint
a tagok és a foglalási naptár kezelése, számlázás és fizetések,
jelentések és rendszerintegráció időt vesznek igénybe, és ennek
eredményeként a legfontosabbra, a közösségépítésre kevesebb
idő marad. A munkavégzés megkönnyítésére számos software
létezik, kifejezetten coworking irodák számára fejlesztve (pl. Cobot,
Desktime, Liquidspace stb.). Az adminisztrációhoz szükséges
technológia tehát már adott, így csak egy munkatársra van szükség.
A coworking irodákat vezető munkatársak („operator”) 74%-a olyan
más forrásból is szerez jövedelmet magának, mint külső megbízások
elvállalása, vagy a saját irodai szükségleteinek ingyenes biztosítása
(forrás: 2. éves The Global Coworking Survey). Ezáltal az iroda
alapítója / managere időt tud szánni a közösségépítés stratégiájára
és a koncepció kidolgozására.
Spinuzzi (2012) az Egyesült Államokban, Austin környékén vizsgált
közösségi irodákat és számos közös jellemzőt talált közöttük,
melyeket az alábbiakban szemléltetünk:
• tárgyaló
• konyha
• egyterű helyiségek
• kávézó vagy kávézási lehetőség
• nyomtató, fénymásoló
• könyvtár
• munkaállomás
• telefonszoba
• bérelhető irodák
• üzleti tanácsadás (pl. jog, pénzügy, könyvelés, kreatív területeken)
• esetenként meghatározott tematika
• rendezvények, workshopok, meetupok és kapcsolatépítési
lehetőségek szervezése, befogadása
A fenti jellemzők számításba vételével megfelelő teret hozhatunk
létre.
Megfelelő berendezés Fontos, hogy a tagok jól érezzék magukat
munka közben, így a tér mellett a bútorok is alapvető és fontos
tényezők. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden közösségi
irodának drága székekkel kell rendelkeznie, de kényelmes és
megbízható bútorokat kell biztosítani. Nem a művészi értéket is
képviselő szék a fontos, hanem a kényelem.
20
Ne becsüljük alá a stabil bútorokat! Szilárd lábakon álló asztalon
és biztonságos székben jó dolgozni. A rosszul megtervezett
bútorok, mint például egy ingadozó asztal vagy egy himbálózó szék,
feleslegesen zavarja a coworkert. Ha pedig mindez állandó probléma,
a tagok végül nem fogják kényelmesen érezni magukat és másik
helyet keresnek.
Egyéb bútorokkal (pl. kanapé, babzsák) feldobhatjuk a teret. Ezek
a lehetőségek felszabadítják a coworkereket, és nem fogják úgy
érezni, hogy az asztalhoz vannak szögezve és szabadon tudnak
mozogni. A különböző ülőalkalmatosságok különböző munkához
is használhatók, pl. a napi munkát valaki az asztalnál végzi, majd a
kreativitást igénylő feladatoknál átül a fotelbe vagy a babzsákba.
Megfelelő technika A közösségi iroda semmiképp ne emlékeztesse
a tagokat a korábbi kávézói vagy más munkahelyen tapasztalt
élményeire! Ne azzal töltsék az idejüket, hogy konnektort vadásznak
vagy az internet sebességén bosszankodnak. A technikának
maradéktalanul és mindenki számára elérhető módon kell működnie.
Az asztalok körül legyen elegendő konnektor. Amikor kiválasztjuk az
asztalokat, fontos, hogy olyanok legyenek, amelyekbe beépíthető a
megfelelő számú konnektor, hogy a tagoknak ne kelljen négykézláb
keresnie azokat a laptopok feltöltéséhez. Az sem vet jó fényt az
irodára, ha a coworkerek egymást zavarják azzal, hogy közösen
használnak egy konnektort.
Az internet ma már életbevágó egy cég számára, ezért a coworking
irodáknak is erős wifivel kell rendelkezniük. Bizonyosodjunk meg róla,
hogy a router központi és magas helyen van. A router továbbítja
a rádióhullámokat, ezért a magasabb elhelyezés előnyösebb.
Semmi nem idegesíti fel olyan hamar a coworkereket, mint egy
megbízhatatlan wifi.
Megfelelő tárgyaló Egy coworking iroda számára életbevágó a
megfelelő tárgyaló. Egy professzionális tér élménye nem hasonlítható
össze azzal, hogy valaki otthon vagy egy kávézóban végzi munkáját.
A gyors és egyszerű teremfoglalást minden üzletember értékeli.
Ha az ügyfél egy arra alkalmas teremben tudja a megbeszélésre
érkező ügyfeleiket leültetni, akkor azzal le is tudjuk őt nyűgözni. Egy
egyszerű online program segíthet a foglalások kezelésében.
A tárgyaló felbecsülhetetlen érték egy vállalkozó számára. Alternatív
lehetőségekkel (pl. tárgyaló kávézósarokkal, különböző méretű
helyiségek kialakítása) növelhetjük az irodánk reputációját.
Telefonszoba Az egyterű irodák közösségi asztalaikkal nagyszerű
lehetőséget kínálnak az együttes munkavégzésre és a coworkerek
közti együttműködésre, de néha zavaró és hangos is lehet, illetve
21
megnehezítheti az ügyfelekkel történő telefonbeszélgetéseket is. A
háttérzaj, és annak ténye, hogy az ügyfél folyamatosan visszakérdez,
egyszerre lehet kínos és zavaró mind a coworkernek, mind az
ügyfelének. Ezt a forgatókönyvet kerülhetjük el csendes szobákkal.
A telefonszoba csendes és nyugodt pillanatot kínál a tagoknak.
Könnyen kiléphetnek a napi nyüzsgésből és nyugodt körülmények
között telefonálhatnak.
Az iroda méretétől függően érdemes több telefonszobát kialakítani,
hiszen egy időben többeknek is lehet fontos hívása. Ha a tagok
elégedetlenkedni kezdenek a szoba elérhetősége miatt, érdemes
egy kezelőprogramot bevezetni, amelyet minden terembe ki lehet
helyezni, így a tagok maguk tudják használni és foglalni azt.
Konyha és ingyenes italok A coworking iroda igazi értéke a
konyhában születő és véletlenszerűen alakuló ötletekben rejlik.
Alkalmatlan lehet, ha valakit munka közben zavarunk ismerkedéssel,
de a konyhában, miközben kávét csinálunk magunknak, könnyen
indulnak beszélgetések. A konyhában könnyebb megtörni a csendet
és belevágni a közösségépítésbe. Steve Jobs szerint „a legjobb
ötletek informális beszélgetések során születnek”. A coworking
koncepciója olyan informális beszélgetéseknek ad teret, melyek
során új ötletek születhetnek és sikeressé válhat egy üzlet. A
spontán együttműködések érdekében az iroda ingyenes kávét
és teát is kínálhat. Habár az ilyen jellegű kedvezményeket a tagok
mindig értékelik, a lényeg a konyha összehozó jellegén van. Ha a
tagok behozzák a saját kávéjukat, ebédelni pedig kimennek, sosem
fogják használni a konyhát. Az ingyenes kávé és tea azonban okot
szolgáltat arra, hogy a coworkerek megálljanak, valamint növeli a
tagok közötti interakció lehetőségét.
Érdemes megfontolni, hogy egyéb alapvető termékeket is tartsunk
a konyhában.
Akár új coworking irodát nyitsz, akár a már meglévőt szeretnéd
fellendíteni, az ideális coworking irodát jellemző tényezőket
érdemes szem előtt tartani. Olyan teret szükséges teremtened,
amely kényelmes, funkcionális és egy szimpla asztalnál többet kínál
(roomzilla, 2015 november).
Az alábbiakban néhány, a sikeres téralkotásra és működtetésre
vonatkozó, általános ajánlás található.
• Szenteljünk figyelmet a tagok kiválasztására – a tagok érezzék
jól magukat, fogadják el a coworking tér szabályait és tartsák
tiszteletben a közösséget.
• Ne kerüljük a különböző területekről érkező tagokat – maradjunk a
szellemi iparágaknál, de ne definiáljuk a teret túl szűken, törekedjünk
a változatosságra a gazdagabb közösség érdekében.
22
• Támogassuk az interakciót – ezért választanak az emberek
közösségi irodát. Minél több tere van az interakciónak, annál több
együttműködés és innováció születik (Allison Schultz, 2013). A
konyha, az étkező, az előtér, a relaxációs és szabadidős helyiségek
kényelmes bútorokkal és némi sportolási lehetőséggel az informális
beszélgetések, az ismerkedés legnépszerűbb helyszínei.
• Figyeljünk az emberekre – figyeljük meg a tagok szokásait, hogy
tudjuk, milyen változtatások, fejlesztések szükségesek. Egy
coworking közösség állandóan változik, ahogy változnak a vágyak,
igények és a tagok is, ezért a térnek is változtathatónak kell lennie.
• Hagyjuk, hogy a tagok személyre szabják a teret – olyan apróságok,
mint a mosogatás, családi fotók kihelyezése az otthonosság érzetét
keltik, ezért a teret is inkább magukénak fogják érezni.
A társadalom ismeretei a coworking koncepcióról
Az első Global Coworking Survey (2015) adatai szerint a közösségi
irodák száma világszerte elérte a 7800-at és több mint félmillió
tag használja azokat – ez a trend pedig folyamatosan növekszik.
Mindez azonban nem jelenti, hogy a koncepció eléggé ismert már.
A közösségi megmozdulás láthatóságát egy következő szintre kell
emelni, és nem csupán csak az egyes helyek konkrét promóciójával.
Az elmúlt években számos városi egyesületet hoztak létre annak
érdekében, hogy a közösségi iroda koncepcióját megismertessék a
szélesebb közönséggel is. Torontóban (Kanada) például létrehoztak
egy „Coworking Pass”-t a város különböző közösségi irodáiban
dolgozóknak, akik ezáltal több közösséget ismerhettek meg.
Hasonló projektet valósítottak meg 2 éve Németországban is,
„Coworking Summer” néven. Az Egyesült Államokban, Seattle-ben
a „Space Traveller Program” állandó kínálatával lehetőséget ad arra,
hogy mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbb coworking irodát
(Foertsch, 2011): „Do Coworking Spaces Need A Coworking Lobby?”. A
coworking koncepció promotálásának egyik útja, hogy „kívülállóknak”
(pl. helyieknek, városi csoportoknak) privát eseményeket
szervezünk. Ezeken az eseményeken számos lehetőség kínálkozik
a koncepció szélesebb körben való megismertetésére és közelebbi
megfigyelésére, ezzel potenciálisan növelve a közösséget, valamint
a teret is alaposan ki használjuk általa.
Felbecsülhetetlen értékű, ha a potenciális tagok megtapasztalhatják
23
a hasonló gondolkodásúakkal való együttműködés izgalmát. Az
emberek akkor szeretnek dolgozni menni, ha olyanok veszik körül
őket, akiket kedvelnek, ha ezt látják, jelentkezni is könnyebben
fognak. Fontos, hogy ilyen jellegű események szervezését már
abban a stádiumban ösztönözzük, amikor a közösségépítés még
csak épp, hogy elkezdődött .
Jó példa erre a Cambridge Innovation Centre „Venture Cafe”
kezdeményezése. A kávézó hivatása, hogy összekösse a a Boston
területén tevékenykedő vállalkozókat az innovációs közösségekkel.
A kávézó gondozza az innovációs projekteket, valamint
beszélgetéseken, előadásokon keresztül építi az innovációs
gazdaságot és munkatérrel és programokkal gyorsítja fel ezeket a
folyamatokat. Ezzel a tevékenységgel egy nagyon speciális piacra
tör be a vállalkozói kultúrán belül, ahol mások még nincsenek jelen.
A coworking koncepció népszerűsítése
Kereskedelmi „desk share” helyszínek már egy ideje működnek,
professzionális körülményeket kínálva az egyéni vállalkozóknak
az ügyfeleikkel való találkozáshoz és a mindennapi munkához. A
közösségi iroda azonban egy másfajta koncepciót képvisel. Egy
coworker kapcsolatokat akar építeni, együttműködéseket és
tudásmegosztást keres. Egy közösségi iroda olyan embereket gyűjt
össze, akik egyedül dolgoznak, de hasonló értékeket vallanak és
keresik azokat a váratlan lehetőségeket, amelyeket egy tehetséges
emberekkel teli közösségi tér hozhat számukra. Hillman szerint a
közösségi iroda lehetővé tette a szociális tényező munkatérbe való
behozatalát (Leforestier, 2009).
Habár a közösségi iroda ellenszere lehet a magánynak, a tagság
nem azt jelenti, hogy az embernek minden rezdülésére reagáló
figyelmes kollégái lesznek. Liz Elam, a Link Coworking és a Global
Coworking Unconference Conference (GCUC) alapítója ötleteléshez,
brainstorminghoz kitalálta a „Bounce Hours”-t. Ezeken az események
minden péntek délután összejönnek a tagok és kör alakban leülnek.
Elam egy strandlabdát dob valaki felé, az illetőnek így 5 perce van
egy ötlet bedobására vagy kérdésekre. Ezek a meghallgatások
rövid visszajelzésre adnak lehetőséget. Ha az idő lejár, a labdát egy
következő embernek dobják. Miután az alkalom véget ért, a tagok
felkeresik egymást, hogy folytassák a megkezdett beszélgetéseket.
A Bounce Hours így válik az együttműködések katalizátorává.
Amikor Jamie Russo, az Enerspace alapítója, kibővítette közösségi
irodáját egy konyhával, nem is gondolta, hogy a tagok önként
jelentkezni fognak, hogy egy heti ebéd keretében megmutathassák
a főzőtudományukat. Hozzávetőlegesen 15 és 30 fő közötti
érdeklődő vesz részt a pénteki ingyenes ebédeken. Azonban
Russo bízik abban, hogy az ingyen étel csak a kezdet. Miközben egy
coworker éppen hámoz, darabol és szeletel, a többiek köré gyűlnek
és megindul a beszélgetés.
Ahogy Jenny Poon közösségi irodájának neve is mutatja, a CO+HOOTS
helyi vállalkozásokkal fog össze, hogy a coworkerek és a közösség
számára szórakoztató, informatív programokat szervezzen. Építve
a közösség étkezési kultúrájára, valamint arra, hogy a food truckok
mindig örülnek az éhes vevőnek, a CO+HOOTS hetente, csütörtök
délben food truck látogatást szervez tagjainak. A vendégek
összegyűlnek, hogy megismerjék a legújabb mozgó büféket, mint a
Hao Bao, azaz az első phoenixi food truckot. Ahogy az várható volt, ez
a szokatlan és szórakoztató helyzet tökéletes lehetőséget biztosít
a kapcsolatépítésre és az ismerkedésre.
Másik példaként a Santa Cruz-i NextSpace hozható fel, ami a városi
Museum of Art and History-val fogott össze, hogy egy utazó ún.
Pop Up Museumba invitálja a vendégeket. „Vállalj felelősséget” volt
az esemény témája. A résztvevőket arra bíztatták, hogy hozzanak
magukkal egy, a kockáztatást jelképező tárgyat, és osszák meg a
történetét a többiekkel. Ezeken az alkalmakon a NextSpace csapat
tartja az intrót és gondoskodik arról, hogy mindenki otthon érezze
magát (Canty, 2013).
24
Pénzügy
A helyi szervek, a kreatív kerületek megjelenése érdekében
végzett nagyobb városfejlesztési projektek keretében, a közösségi
irodákat is támogatják. E törekvések motorjai a technológiai
cégek. Mindazonáltal a coworking irodák alacsony profitja miatt
megkérdőjelezhető a fenntarthatóságuk és növekedésük. Ahogy a
2. Global Coworking Survey kimutatta, a coworking irodák bevétele
számos forrásból származik, nemcsak a havi tagsági bevételekből,
hanem egyéb tevékenységikörökből is (ld. az alábbi grafikán, 3. ábra).
25
3% - Virtuális iroda
4% - Jegyértékesítés eseményekre
5% - Étel és ital
8% - Egyéb
9% - Rendezvényterek bérbeadása
10% - Tárgyaló bérbeadása
61% - Munkaállomások bérbeadása
Bevételi források
3. ábra: Bevétel tervezéseForrás: 2. Global Coworking Survey (Deskmag)
26
A 2011-ben Berlinben megrendezett Coworking Europe Conference
keretében a spanyol Manuel Zea által vezetett workshopon
felállítottak egy tízes listát a coworking irodák jövedelmezővé
tételéért (Cashman & Voll, 2011) az alábbiak szerint:
• Terembérbeadásból származó bevétel
Alapvetően a tagdíjakból/coworking csomagokból áll a pénzügyi
terv, amely minden, az iroda által nyújtott elérhető szolgáltatást
magába foglal. Azonban a több bevétel és a koncepció reklámozása
érdekében a tagsággal nem rendelkezőknek is lehet teret kiadni.
Függetlenül attól, hogy coworkerek-e vagy sem, azzal egy időben,
hogy „kívülállók” (pl. helyiek, városi csoportok) számára privát
eseményre bérelhető helyet biztosítunk (akár egy egész termet,
akár csak annak egy részét), a ezzel egy időben a közösségünkbe
is meghívhatjuk őket. A terembérlésre vonatkozó feltételek a
bérlő igényei szerint változhatnak annak fényében, hogy pl. az
iroda alkalmazottját is igénybe veszik-e, használja-e a kávéfőzőt,
megkapja-e a wifi kódot, de ezeket a szolgáltatásokat akár a bérleti
csomagokban is meg lehet határozni. Mindenesetre úgy ne adjuk
bérbe a teret, hogy az kárt okozhat a közösségnek. Ez azt jelenti, hogy
a fix hellyel rendelkezőknek ne kelljen gyakran asztalt cserélnie, és ne
zavarjuk a coworkereket túl sok eseménnyel, mialatt dolgoznának.
• Kreditrendszer bevezetése
Hasonlóan a telefonos feltöltőkártyához és a Visa-kártyához,
a coworkereknek is meg lehet adni annak lehetőségét, hogy
jövőbeni felhasználásra krediteket gyűjtsenek, nem feltétlenül
időalapú verzióban (pl. egy lehetséges modell, hogy 1 kredit = 1 óra
munkaállomás használat, 10 kredit = 1 óra tárgyalóhasználat).
A kreditrendszer egyik előnye, hogy megkönnyíti és meggyorsítja
a költségek kiszámolását, valamint képes előre jelezni a változó
forgalom egy részét. Ezen kívül könnyen megoldható, hogy a
krediteket valaki másra átruházzuk, így a coworkerek meg tudják
hívni a barátaikat vagy ajándékba is adhatják az együttműködésre
alkalmas munkahelyet.
• Szponzorált programok, események szervezése
Egy közösségi iroda meg tud nyerni nagy cégeket tereik
szponzorálására. Például az olyan nagy cégek mint a Google tarthat
27
egy startupversenyt, melynek nyertesei coworking helyet kaphatnak.
A drezdai (Németország) Neonworx-ben egy helyi könyvtár 15
egyetemi hallgatónak szponzorál kedvezményes munkaállomásokat.
A helyeket a lottó sorsoláshoz hasonló módon osztják ki (Cashman
& Voll, 2011).
Közösségi irodát olyan cégek is bérelhetnek, akik üzleti vagy
társadalmi tevékenységet folytatnak és szokatlan, érdekes helyszínt
keresnek ezen tevékenységükhöz. Az a tény, hogy egy közösségi
irodában dolgoznak, akár őket is nyitottabbá teheti egy esetleges
jövőbeni együttműködés vagy egyéb alternatív munkastílusok iránt.
• Gasztronómiai események
A közösségi irodák számára az elsőszámú javaslat, hogy érdemes
bor-, sajt- és sonkakóstolókat tartani. A terek gasztronómiai
események otthonául is szolgálhatnak, melyek a „kívülállóknak”
bepillantást engednek az iroda életébe, a coworkereknek pedig
lehetőséget teremtenek, hogy „külsős” közösségekkel is
találkozzanak. Ez utóbbi nemcsak pénzügyi szempontból fontos,
hanem a coworking koncepció promotálásában is szerepet játszik.
• Workshopok szervezése a városvezetéssel, minisztériumokkal
karöltve
Az ötletet egy bilbaói coworking–kormányzati együttműködés
adta, ahol a Foglalkoztatásért Felelős Minisztérium munkanélküliek
számára rendezett kreatív iparágakat érintő workshopokat. A
program 6 hónapig tartott, nem hozott anyagi hasznot, de segített
a coworkerek számát növelni. Ennélfogva az önkormányzati, állami
szintű szervezetekkel való együttműködés jó lehetőség mind az
anyagiak, mind a közösség gyarapítására.
• Tagsági díj szedése az iroda megnyitása előtt
A The Hub Madrid ajánlása szerint – akik maguk is éltek ezzel a
stratégiával – a közösség tagjaitól kisebb összegű tagsági díjat
kértek (15€/hónap) a még térrel nem rendelkező közösséghez
való tartozásért, így a tagok már akkor fizettek a közösségben
való részvételért, mielőtt maga a közösségi iroda létrejött volna.
Ez a stratégia segített a megnyitáshoz szükséges pénzalap
összegyűjtésében, valamint azt is jelentette, hogy a közösséget
már azelőtt megalapították, hogy a The Hub Madrid megnyitott volna.
Habár ez a módszer sikeres volt a The Hub Madrid esetében, ehhez
28
mindenképpen hozzájárult egy jól csengő márkanévvel való munka.
Egy még ismeretlen márkával ez kevésbé lenne sikeres, hacsak
valaki nem egy született közösségépítő.
A közösségi kultúra építése fejlesztés, oktatás és közösségi programok által
Néhány, a közösségi kultúra építésére vonatkozó tevékenységet
már említettünk korábban, és valójában ugyanarról van szó, mint
a coworking közösség és koncepció építésénél, promotálásánál.
Habár a közösség nem egy fizikai tényező, ugyanolyan fontos eleme
a közösségi irodának. A coworkerek a tér alapvető „részét” képezik.
A közösség határozza meg a munkahely hangulatát, és ugyanígy
ez különbözteti meg a többi irodától azt. Egy coworking irodában
a közösség nem magától alakul ki és ugyanez igaz a közösségi
kultúrára is. A coworkereknek szüksége van saját munkaidőre
és helyre, ezért, akár a társadalomban vagy egy nagy családban,
szükség van szabályokra, melyek a közösségi koncepción alapulnak.
Legtöbbször nincsenek írott szabályok, a közösségek az elfogadásra
és tiszteletre épülnek, melyek a fő kulturális alapvetéseket jelentik.
A tag és az iroda közötti szerződés az irodák többségében fontos
tényező és legtöbbször a következőket tartalmazza:
1. a közösség és a tagok iránti tisztelet – a magánszféra és a
zavartalanság tiszteletben tartása;
2. a felszerelés megfelelő használata – ez egyaránt vonatkozik
az iroda és a coworkerek fizikai tulajdonára;
3. házirend – taralmazza a dohányzásra, parkolásra, állatokra és
gyerekekre vonatkozó belső információkat.
A 3. Global Coworking Survey eredménye azt mutatja, hogy a
coworkereknek más elvárásai vannak a fejlesztés, oktatás és
közösségi jellegű aktivitások terén. Megfigyelhető, hogy vannak
olyan oktatási, szórakozási vagy informális kommunikációs
tevékenységek, melyet a coworkerek előnyben részesítenek (ld. 4.
ábra).
29
75% - kapcsolatépítés
72% - workshop
65% - prezentáció, előadás
56% - buli
46% - esettanulmány/bemutató
25% - filmnézés
19% - praktikus tanácsadás
2% - egyéb
0 10 20 30 40 50 60 70 80
Milyen rendezvényeken veszel részt szívesen a coworking irodában?
4. ábra: Coworkereket érdeklő eseményekForrás: 3. Global Coworking Survey (Deskmag)
A legfőbb különbséget egy coworking és egy hagyományos iroda
között a közösség megléte jelenti. A tagokat bemutató fotótabló,
a térben folyó fejlesztések, a tagoknak járó különleges ajánlatok,
továbbképzési lehetőségek és a távmunka eszközeit bemutató
rendszeres hírlevelek szolgálnak a közösséggel történő interakciók
módjául. Vegyétek fel a kapcsolatot a tagokkal a közösségi médiákon
keresztül és használjátok a platformokat eseményeitek és tagjaitok
vállalkozásainak népszerűsítésére! A péntek esti italozások,
pizzázások (a tech startup coworking terek alapélelmiszere) a
behűtött sör, az alkalmi ebédek és az alternatív ismerkedés remek
módjai a tartós kapcsolatok kiépítésének a coworkerek között.
Mindamellett, hogy az események kiegészítő bevételi források,
segítenek a terek marketingjében is a közösséghez tartozók olyan
köreiben is, akik elsőre nem feltétlenül tudják magukat tagként
elképzelni egy coworking irodában (Glaveski, 2014). Természetesen
a külsős esemény típusának is igazodnia kell a márkádhoz és
vonzónak kell lennie piacod számára. Például, ha a céged olyan
általános szolgáltatásokra fókuszál mint‹ a számvitel, ügyvédi
30
szolgáltatás, vagy könyvelés, egy „Hogyan maximalizáld adó-
visszatérítésed!” témájú előadás segít továbbépíteni a márkát és
megszilárdítja hírnevedet mint a téma szakértője.
Biztosítsátok tagjaitok számára az eseményen való ingyenes
részvételt, bátorítsátok őket saját eseményeik megrendezésére.
Az ott lakó adótanácsadó egy workshop megtartásával nemcsak
hiteles előadóvá válhat, de további érdeklődőkre és ügyfelekre
is szert tehet. Legyen szó bármilyen eseményről, legyen bárki
is az előadó, biztosítsatok számára egy 30-60 perces blokkot
a prezentáció után a vegyülésre és a kötetlen beszélgetésre. A
tanulás túlmutat a workshopokon. Honlapotoknak legyen egy blogja,
ahol ti, vagy tagjaitok megoszthatják írásaikat a hatékonyságról, az
együttműködésről és a távmunka eszközeiről. Ezeket az ismereteket
újra felhasználhatjátok a közösségi oldalaitokon és hírleveleitekben.
Egy akár digitális, akár nyomtatott könyvtár is rendkívül hasznos,
ahonnan könyveket, újságokat vagy más ismeretterjesztő
anyagokat kölcsönözhetnek tagjaitok, így változtatva át tereteket
egy univerzális megosztó központtá (sharing hub).
A fejezet zárásaként pedig íme, pár remek tanács Lars Hasselblad
Torres-től arról, hogy hogyan is kezdjetek hozzá születendő
közösségetek felépítéséhez. (Vermont Centre for Emerging
Technologies & Local, 64, Coworking in Vermont: A Starter
Guide.) Itt érhető el: https://crowdfundingpr.files.wordpress.
com/2015/03/coworking-in-vermont-a-starter-guide.pdf
• Mutassátok be felmérésetek eredményeit, hogy lássák
törekvéseitek alaposságát és gondosságát, keltsétek fel az
emberek érdeklődését a másik ember és a coworking által
megtapasztalható élmények iránt.
• Adjatok ízelítőt kultúrátokból, teremtsétek meg az alkalmat az
emberek közötti kapcsolatok megszilárdítására, mozgassátok meg
partnereiteket is pop-up művészeti show-k, közösségi étkezések és
hasonló happeningek szervezésével.
• Ha egy (vagy több) helyszín nyitásán gondolkoztok, fontos, hogy
felkeltsétek az emberek érdeklődését a fizikai tér adottságai iránt.
Tartsatok bejárást a terekben, és biztosítsatok lehetőséget arra,
hogy a résztvevők visszajelezzenek.
31
A potenciális partnerek megtalálása és hajlandóságuk az együttműködésre
Bruno Moriset szerint a nagy high-tech vállalatoknak több
motivációja is van a coworking kezdeményezések támogatására.
Nyilvános profiluk javításának egyik marketingeszköze lehet. Habár
legfontosabb céljuk a „kapcsolat a helyi vállalkozói ökoszisztémával”
(Malecki, 2011), a termelés széles körben történő – a vállalat falain
kívüli – terjesztése érdekében. Az innováció egyre inkább gyorsul és
nyitottá válik (Chesbrough, 2003; Huizingh, 2011). Mivel a tehetség
és a képességek kevésbé mobilisak, mint a tőke, ez lokálisan rögzített
marad. Moriset szerint éppen ezért a nagyvállalatoknak „dupla
network”-öt kell alkalmazniuk az olyan ötletek és kezdeményezések
megtalálására, kiválasztására és összeállítására, amelyek saját K+F
kampuszukon kívülről származnak. Cashman és Voll szerint (2014) a
coworking tereknek a pénz tekintetében inkább felfelé, mint lefelé
szükséges tekintenünk, igénybe véve a nagy cégek támogatását
a tér egy bizonyos részének szponzorálására vonatkozóan. Például
a Google-höz hasonló nagyvállalatok felajánlhatják egy startup
verseny számára nyeremény gyanánt, hogy a győztes részére
coworking munkaállomást biztosítanak.
Fejvadászokkal és nagy cégek HR munkatársaival való
együttműködéseknek köszönhetően, a vállalkozók és
szabadúszók ötleteinek eladását hatékony módon lehet növelni.
Az önkormányzatok és állami szervek pedig növelhetik a tagság
számát, tehát minden együttműködési lehetőséget gondosan
mérlegelni kell.
32
Az emberi erőforrások szerepe
A coworking iroda egyik legfontosabb aspektusa a közösségi
kultúra ápolása, amely tevékenység valahol az üzlet működtetése
és a közösség építése között helyezkedik el. Az üzletkötés menete
egyértelmű, kompetens és izgalmas kell legyen. A közösségépítés
mozgatói pedig a nyitottság, áttekinthetőség és részvétel. Az
üzlet és közösség közötti egyensúly megtalálása nem egyik
napról a másikra történik, de a választott eszközök, folyamatok és
tevékenységek – és ezek használata – mély nyomot hagynak majd
a vállalkozásról kialakított képen. Rendkívül fontos, hogy tagjaitok
szívesen látottnak és erősnek érezzék magukat, nem irányítottnak
– mondja Lars Hasselblad Torres (Coworking in Vermont: A Starter
Guide.Elérhető:https://crowdfundingpr.files.wordpress.
com/2015/03/coworking-in-vermont-a-starter-guide.pdf).
Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy az állandó munkaerőnek, legyen az
fizetett vagy önkéntes, felkészültnek és megbízhatónak kell lennie,
hogy kiszolgálják a közösség igényeit. Ezen okból kifolyólag az
emberi erőforrások menedzsmentje fontos tényező.
A coworking irodák főleg a nyitottság, megosztás és a közös
alkotás kultúráját osztják, és a vezetői csapat, valamint annak
kommunikációja, a munkavégzés módja gyakran az adott
coworking iroda értékeinek valós illusztrációja. A coworking terek
dinamikus helyek, ezért gyakran, főleg a kezdeteknél, a csapat
tagjainak alaposan fel kell készülnie a legváratlanabb helyzetekre
is, függetlenül munkakörüktől. A csapattagok jó koordinációja, a
gyakori hibák és javítási lehetőségek beazonosítása alapfeltételei a
szolgáltatás minőségének javításának. Mindezek mellett a pozitív és
optimista hozzáállás, szociális és érzelmi intelligencia olyan erények,
amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tér használói a legjobb
élményekben részesüljenek. Ezen információk főképp a hosztok
számára fontosak, hiszen ők azok, akik közvetlen interakcióban
állnak az ügyfelekkel.
Egy csapat számára, amely napi szinten üzemeltet egy coworking
irodát, nagyon fontos, hogy egyértelműen meghatározzuk a
feladatokat és a felelősségi köröket, alapul véve az egyének
tapasztalatait, érdeklődési körét és motivációit. Fontos, hogy
33
a lehető legtöbb területet lefedjük: irodai adminisztráció,
pénzügyi menedzsment, közösségi hoszt, rendezvényszervezés,
üzletfejlesztés, befektetőkkel való kapcsolattartás, marketing
és promóció, sales. Eltekintve a szakértelemtől, a személyzetnek
rendelkeznie kell egy közös magatartási kultúrával, amely
egyértelműen kommunikálva van közöttük és az ügyfelek felé
egyaránt.
A menedzsmenttel és stratégiai fejlesztéssel kapcsolatos
döntések meghozatalában ugyanakkor szakértők véleményére van
szükség, ennélfogva létfontosságú, hogy a kapcsolatokat életben
tartsuk és biztosítsuk a tér közösségi hálózatának folyamatos
frissítését és áramlását. Gyakran a partnerek azok, akik előállhatnak
a szükséges szakértelemmel kétség vagy döntéshozatal esetén.
Így a tanácsadói testületnek magabiztos, megbízható és változatos
szakértőkből kell állnia, és ami még fontosabb, osztaniuk kell az
alapítók elképzeléseit, támogatniuk kell küldetésüket és meg kell
érteniük a vállalkozás alapelveit.
Egy coworking iroda beindításának gyakorlati példája Zadarban (Horvátország)
Létrehozás
A Coworking Zadar kezdeményezést a COIN Zadar projekt csapata
hívta életre 3 éve. A csapat tagjai vállalkozókat segítő intézményekből
érkeztek. Logikus lépés volt részükről ennek elindítása, hiszen a
világon egyre növekedtek coworking kezdeményezések. A projekt
továbbá beleillett Zadar városának fejlesztési stratégiájába,
mivel felismerték, hogy a kreatív ipar nagyban hozzájárulhat Zadar
gazdaságának és vállalkozói világának fellendítéséhez. Így tehát
a coworking bemutató hét folyamán megszületett az ötlet, hogy a
zadari Kereskedelmi és Kézműves Szövetség egykori, elhagyatott
épületét átalakítsák egy coworking irodává. A helyszín megfelelt
egy 30-40 fősre becsült közösség befogadására, akik különböző
képzettséggel rendelkeznek (ICT, újságírók, tanácsadók, építészek,
mérnökök, tervezők, fordítók stb.) és a 360 m2-es tér több, mint
elegendőnek bizonyult. Nem sokkal az infrastruktúra fejlesztésére
irányuló EU-s pályázat megírása után a COIN célja már az lett, hogy
az új ötletek, innováció és kreativitás – vállalkozói világba integrált –
poligonjává váljon.
34
Tervezés
A fizikai tér kialakításánál az elsődleges cél a produktivitás,
kreativitás, növekedés, barátságos és együttműködő légkör,
valamint a véletlenszerű interakciók elősegítése volt. Mindezek
elérése nem volt egyszerű feladat, tekintve, hogy a COIN egy
viszonylag kicsi coworking irodának számít. A COIN néhány csendes
és egy nagy, nyüzsgő munkatérrel rendelkezik, hogy egyszerre
stimulálja a produktivitást és alkalmazkodjon a különböző habitussal
rendelkező felhasználókhoz. A nagy, nyüzsgő munkateret egy kisebb
társalgó követi, ahol a felhasználók kikapcsolódhatnak, tévét
nézhetnek, kávézhatnak és kötetlenül ötletelhetnek másokkal úgy,
hogy az a többiek számára ne legyen zavaró, de mégis finoman
csábítsa őket a pihenésre és becsatlakozásra. Van egy multimédia
terem is 40 fős rendezvények és 30 fős meetingek befogadására. A
nagy munkatér minden asztala elmozdítható, hogy nagyobb (kb. 100
fős) rendezvényeket is befogadhasson a tér. A COIN úgy döntött,
hogy megfelelő hangerőn tartva zenét is szolgáltat a háttérben.
Minden ügyfél szabadon kiválaszthatja a hangulatának megfelelő
zenét vagy ízlésének megfelelő rádióadót, tiszteletben tartva a
többieket is.
Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) és térhasználati
software
A COIN olyan ÁSZF-et szabott, amely felvázolja a tér használatának
lehetőségeit. Az ÁSZF elérhető minden lehetséges tag és ügyfél
számára még a szerződés aláírása előtt, hogy elkerüljék az esetleges
félreértéseket és konfliktusos helyzeteket. Rendszeresen frissítésre
kerül, hogy a COIN-ban felmerülő egyedi esetekre is megoldásokat
nyújtsanak. Továbbá, a Házirend határozottan lefekteti a közösségi
és viselkedési normákat. Habár már léteznek olyan coworking irodák
számára készült térhasználati szoftverek mint a Cobot, a COIN
rendelkezik egy saját szoftverrel a rutinfeladatok automatizálása
érdekében, hogy mindenki a legfontosabbra fókuszálhasson,
a coworkingre. Mindazonáltal a térhasználati szoftvert még
szükséges a coworking igényeihez szabni, ami teljesen átalakítja
majd a használati élményt.
35
A társadalom ismeretei a coworkingről
Jelenleg Horvátországban csak kevés coworking iroda található és
a koncepció is kezdeti fázisban van, de az elmúlt időszakban több
kezdeményezés is indult országszerte. A coworking koncepció
megismertetése és népszerűsítése az egyik legnagyobb kihívás.
Amikor felvetődött az iroda megnyitása Zadarban, még csak
egyetlen hivatalosan működő coworking iroda volt az országban.
Mára már több olyan intézmény is működik, akik magukat coworking
irodaként definiálják. Viszont a legtöbb esetben a lakosság ismeretei
még mindig hiányosak a fogalmat illetően. A nyelv az első akadály,
mivel a kifejezés idegen nyelvű és nehezen fordítható. A coworking
menőnek hat és divatosan hangzik, de a szabadúszók bizonyos
csoportján kívül ez a kifejezés nem mond sokat egy átlagember
számára. További nehézség, hogy sok ember a mai napig úgy
tekint a szabadúszókra és magánzókra, mint akik nem tudnak
„rendes munkát” végezni, így az egyéni vállalkozókról alkotott
előítéletek még mindig élnek ebben a régióban. Azonban a biztos
állásról alkotott hagyományos elképzelések lassan megváltoznak,
hiszen az emberek rájöttek, hogy egy teljes munkaidős állás sem
feltétlenül jelent számukra hosszú távú anyagi biztonságot. A szilárd
kezdeményezések, akár a COIN, segítenek a változások elérésében
és támogatják a szabadúszók számának növekedését.
Pénzügyi kérdések
A többi horvát coworking irodától eltérően a COIN-t európai
támogatásokból alapították, kifejezetten coworking irodaként, így a
maga nemében egyedülálló Horvátországban. A COIN megalapítását
közösen finanszírozta az EU (85%) és az összes projekt partner
(15%). A köztulajdonlás és az EU-s támogatás megkülönbözteti a
régió többi, főleg magántulajdonú coworking irodájától. A pénzügyek
vonatkozásában a partnerek vállalkozókat támogató közintézmények,
amelyek biztosították a büdzsé anyagi fedezetét a személyzet
számára. Míg ebben az aspektusban a partnerek intézményi háttere
könnyebbséget jelentett a COIN számára, hátrányt jelenthet a
magántulajdonú coworking irodákkal szemben, akik ismerik a piacot
és függetlenebbek. Az iroda jövőbeni működtetési, fenntartási és
személyzeti költségeit a partnerek fedezik. A programok költségeit
is a tagsági díjak, EU-s projektek és egyéb tevékenységek
(képzések, terembérlet stb.) fedezik. Geostratégiai helyzetének
és hagyományainak köszönhetően Zadar az Adriai partvidék egyik
legfontosabb közlekedési csomópontja. A turizmusnak és a modern
36
technológiának köszönhetően, a rendszeres tagok és ügyfelek
mellett a szolgáltatást feltételezhetően azok is igénybe vennék,
akik meghosszabbítanák vakációjukat, amennyiben módjukban
állna napi pár órát megfelelő körülmények között dolgozni. A COIN
építési munkálatai alatt az alapítók számtalan megkeresést kaptak
digitális nomádoktól arra vonatkozóan, hogy szívesen választanák
új „otthonukként” Zadart egy jelentősebb időtartamig. Egy másik
bevételi forrásként a COIN folyamatosan bérbe adja tereit,
kereskedelmi eseményeket (tréningek, képzések) szervez, valamint
keresi a további alternatív bevételi lehetőségeket (pl. crowdfunding).
A coworking koncepció népszerűsítése és a közösséghez tartozás kultúrájának felépítése fejlesztési, oktatási és szociális szerepvállalási programok által
A COIN-t létrehozó projekt kezdeteitől fogva a Facebookon startolt
intenzív marketing kampány mellett a lehetséges ügyfeleket célzó
Google Adwords-kampány is elindult. A 18 hónapos projekt első 2
hónapjában kezdetét vették a reggelik, workshopok, képzések és
rendezvények, hogy a coworking ötletét és korlátlan lehetőségeit
megismerhesse a helyi közösség, valamint a jövőbeli ügyfelek
hálózata létrejöhessen.
A helyi közösségben végzett promóciós kampány leendő coworkerek
széles körét célozta meg különböző szakterületekről (film- és kreatív
ipar, IT, női vállalkozók, sikeres startupok) előadók bevonásával. Hogy
az emberek minél szélesebb körét érje el, a COIN népszerűsítette
magát a zágrábi Design Héten és a Zágrábi Egyetemen is.
Közösségüknek lehetősége adódott, hogy első kézből
tanulhassanak veterán coworkerektől és coworking tulajdonosoktól
egy nemzetközi konferencián, ahol összegyűltek a szakma londoni,
belgrádi, szarajevói, milánói és ljubljanai képviselői, valamint egy
tanulmányi kiránduláson is részt vettek a jól ismert horvát coworking
irodákban.
Hogy nagyobb hatással legyen a vállalkozókra, a COIN helyet ad
majd egy egyedülálló call centernek vállalkozók részére, amely
összekapcsolja a vallálkozásokat támogató közintézmények
szolgáltatásait. A vállalkozók könnyebben hozzáférhetnek majd
a legfontosabb információkhoz, és egyúttal növelik a támogató
közintézmények produktivitását és specializációját.
Mi több, hogy létrehozzon egy helyi coworking közösséget és még
inkább népszerűsítse az ötletet a nagy nyilvánosság előtt, az első
pár hónapban a COIN-ban a vállalkozók ingyenesen dolgozhattak.
A potenciális partnerek megtalálása és hajlandóságuk az
együttműködésre
37
A zadari coworking iroda létrehozásának ötlete a vállalkozásokat
támogató intézmények és a helyi ICT közösség, a Developers HUB
Zadar fejében fogalmazódott meg, akik felismerték a coworking
koncepció fontosságát és lehetőségeit. Ekkor egy helyi partneri
együttműködés vette kezdetét, a projekt résztvevői egyesítették
erőiket és benyújtották a coworking projektet az EU egyik kisebb,
üzleti infrastruktúrára vonatkozó felhívására.
A COIN-t támogató intézményi háló tagjai:
• Zadar Város Önkormányzata
• Zadar Megyei Fejlesztési Ügynöksége: ZADRA NOVA (a regionális
és helyi önkormányzat közös tulajdonú non-profit szervezete)
• Zadari Kereskedelmi és Kézműves Egyesület (kézművesek
független, szakmai és üzleti szervezete)
• Horvát Gazdasági Kamara (üzleti szemlélettel rendelkező, jogi
személyeket tömörítő, független szakmai és üzleti szervezet)
• Zadar Megyei Önkormányzat
Helyi szinten potenciális partner lehetne az Innovative Zadar
üzleti inkubátor, amely támogathatná a coworking teret túlnövő
vállalkozókat, valamint a Zadari Egyetem, amely népszerűsítheti a
coworking koncepciót hallgatói, azaz a jövőbeni vállalkozók körében.
A Horvát Munkaügyi Hivatal zadari irodája is potenciális partner lehet,
mivel közvetlen kapcsolatban áll munkanélküliekkel és ajánlhatja
a coworking ötletét, mint problémáik lehetséges megoldását.
Említhetjük a CISOK-ot is, amely egy információs és karrier
tanácsadási központ. További lehetséges partnerek: FINA (Pénzügyi
Ügynökség), Adóhatóság zadari regionális irodája, valamint a Zadar
Megyei Kompetenciafejlesztési, Innovációs és Szakmai Intézet
(INOVAcija).
Magasabb szinteken a COIN potenciális partnerei lehetnek a régió és
Horvátország összes coworking irodája. Tehát bárki, aki támogatja
a coworking koncepciót, érdekelt a COIN-nal és tagjaival való
együttműködésben, valamint a még több coworkinggel kapcsolatos
esemény létrehozásában. Minden korábban említett helyi partner
segítette már a zadari coworking kezdeményezést, vagy jelezte
érdeklődését.
Az emberi erőforrások szerepe
Annak érdekében, hogy a coworking irodákhoz köthető
tevékenységek biztosítottak legyenek, a projekt előrevetítette egy
közösségfejlesztéssel foglalkozó szakember alkalmazását. Ez a
38
személy, a többi kiválasztott és képzett hoszttal együtt a közösség
és a szolgáltatások további fejlesztésén dolgozna. A közösség-
fejlesztő a hosztokat és pénzügyi műveleteket igazgatja, kiosztja a
hosztok feladatait, valamint együttműködik a COIN helyi támogató
intézményi hálózatával. Mivel a coworking nem csupán a munkatér
megosztásáról szól, a tér jellegzetességének kialakításában kiemelt
szerep jut a hosztoknak, akik lehetnek a saját üzleti céljaikból h itt
dolgozó egyének, és szolgáltatásaikért cserébe kedvezményt
kaphatnak tagsági díjukból. A hosztok fő feladata, hogy létrehozzák és
fenntartsák az interakció közegét, amely segíti az együttműködést a
coworkerek között, növeli kreativitásukat és produktivitásukat.
A közösségfejlesztés mellett a hosztok feladata a COIN
tevékenységeinek promóciója, a COIN tagok kezdeményezéseinek
irányítása, valamint a napi üzleti teendők elvégzése (válaszoljanak
az online megkeresésekre, eszközöket rendeljenek és biztosítsák
a készletek stb.). A COIN-ban tevékenykedő emberi erőforrást a
partner intézmények biztosítják, annak érdekében, hogy a létrejött
partneri bizottsággal és a COIN-nal együttműködjenek. A COIN
coworking irodában hosztként tevékenykedő munkaerőt szintén ők
választják ki.
IV
39
A legjobb példák egy sikeres modell példáján keresztül gyakran
bizonyítékként szolgálnak a döntéshozók számára (ebben az esetben
a potenciális irodaalapítók, az érintettek és a nyilvánosság).
A közösségi iroda elindításának ötlete csak akkor lesz sikeres,
ha a felmerülhető kockázatok megfontolása után reálisan
meghatározásra kerül a világos cél. A jó példák mintaként
tanulmányozhatók, megfigyelhetők, kapcsolatba lehet lépni velük,
meg lehet látogatni őket, mielőtt megszületik a közösségi iroda
létrehozásának, működtetésének végső döntése.
A legjobb esetek, vagy más szóval esettanulmányok, sikertörténetet
mesélnek el. Megmutatják, hogy a specifikus coworking irodák hogyan
és miért lettek sikeresek. A jó gyakorlatok általánosan használhatók
a legtöbb coworking iroda számára, ezért minden potenciális
közösségi iroda alapítójának ajánlott néhányat megvizsgálni.
Tanulmányunkban három irodát választottunk ki partnereink közül,
mert nekik már sikeres módszereik vannak az iroda működtetésére.
A többi esetet szavazással és ajánlás alapján választottuk ki, így a
partnerek által választottak is az esettanulmányban szerepelnek.
Legjobb példák a világ körülIV
NextSpace Coworking, USA
Bemutatás:
A NextSpace-t 2008-ban alapították, az első helyszínt Santa
Cruzban (CA) nyitották meg. Fokozatosan California legnagyobb
közösségi irodahálózatává vált. 2011-re ők voltak az első közösségi
iroda, amely hatszámjegyű finanszírozást ért el. Jelenleg (2016) 9
helyszínnel rendelkeznek az Egyesült Államokban. Az egyik fontos
jellemzőjük a helyszínek közötti jó kapcsolat.
„A NextSpace továbblép azon, hogy idegenek osztoznak kávéházi
asztalokon – ez egy élő közösség, melynek tagjai minden területről és
szakmából érkező kreatív emberek. Ennek eredményeként létrejött
egy kapcsolatokkal teljesen átszőtt közeg, amely ötleteket cserél,
a bizalomra épül és valóban összehoz új ötletekhez erőforrásokat,
melyekkel ki lehet lépni a piacra” – mondja Jeremy Neuner, CEO és
co-founder, NextSpace.
NextSpace mindazokat a közösségi és gazdasági feltételeket
biztosítja egy helyen, melyek a tagokat interakcióra bátorítja, s
melyekre egy szabadúszónak vagy szakembernek szüksége van arra,
hogy kihozza magából a legmagasabb kreatív, produktív és innovatív
potenciált. A tagok a legkülönbözőbb területekről érkeznek (pl.
software, design, marketing, jog, építészet, egészségügy, mérnöki
területek). A NextSpace irodáit California-szerte olyan cégek
használják, mint a Google, Yahoo, Cisco.
Amiért jónak találjuk:
• sikeres módszerük van a fejlesztések finanszírozásának
megszerzésében – kb. 2 millió dollárt fektettek be a terjeszkedésbe,
fejlesztésekbe;
• nagyon gyorsan növekedtek és a helyszíneik között hatékony az
együttműködés;
• a coworkerek valódi igényeire figyelnek, pl. a gyerekeikre (NextKids
néven óvodájuk van), nyári táborokat szerveznek nekik, így a szülők
zavartalanul dolgozhatnak, mert tudják, hogy jó kezekben van a
gyerekük.
Forrás: http://nextspace.us
Kapcsolat: [email protected]
Cím: több helyszín Californiában
40
Betahaus, Németország
Bemutatás:
A Betahaus Németország egy legismertebb coworking irodája,
melyet 2009 áprilisában nyitottak meg 2000 m2-en flexibilis
munkavégzésre kialakítva. Egy korábbi felmosórongy-gyárból
kialakítva a Betahaus ma kb. 350 munkaállomással, több mint
500 taggal, kávézóval és stúdióval rendelkezik. Nemcsak startup
alapítók és szabadúszók dolgoznak itt, hanem nagy cégek is,
akik a munkavállalóik számára bérelnek állomást. Hamburgban,
Szófiában és Barcelonában is működik Betahaus. Nagyon aktívak
a szociális, oktatási programok területén, havonta több mint 50
eseményt szerveznek, de sok program van a közösség számára
is. E szervezési értékek erősen az ún. „élethosszig tartó tanulás”
(lifelong-learning) felfogásban gyökereznek (ez segíthet a
munkanélküliség elleni küzdelemben is). Öt emeleten, különböző
berendezéssel, 8 különböző típusú tér várja a coworkereket.
Alapítók: Christoph Fahle, Max von der Ahe és Madeleine
Gummer.
Amiért jónak találjuk:
• online marketing kurzus;
• jogi tanácsadás;
• cégalapítási tanácsadás;
• közösségi reggelik;
• startup brainstorming;
• heti ún. „Food Assembly” szervezése (ahol a termékek
közvetlenül a helyi gazdáktól, termelőktől származnak) ;
• havi közös sörözés;
• film- és dokumentumfilm-vetítés;
• BETAPITCH néven nemzetközi startup verseny.
Forrás: http://www.betahaus.com/berlin/
Kapcsolat: [email protected]
Cím: Prinzessinnenstraße 19-20, 10969 Berlin
42
44
Pto de Contato, Brazília
Bemutatás:
A Pto de Contato Brazília első coworking irodájaként 2008-ban
nyitott (az inspirációt a Hat Factory adta számukra). Fernanda
Nudelman otthonról dolgozott, amellyel azonban nem volt
elégedett, így született meg az ötlet. Eredetileg egy kis helyen
indultak (16 munkaállomással), 2 évvel később pedig egy nagyobb
helyszínt (50 munkaállomással) is nyitottak a Jardins negyed
közelében, amely São Paulo legmenőbb helyszíne. A coworkerek
többsége fiatal (vállalkozók, szabadúszók stb.). A mottójuk:
coworking + coolworking.
Amiért jónak találjuk:
• a kapcsolatokra fókuszálnak;
• a sokféleség a közösség legfontosabb jellemzője, nincs egy
kifejezett célközönségük;
• hírességek is indultak innen (ez kapcsolatépítési lehetőséget,
könnyebb közösségépítést, könnyebb segítségkérést jelenthet);
• szabadúszók, vállalkozók, startupperek, szakemberek stb.
alkotják a közösséget.
Forrás: www.ptodecontato.com.br
Kapcsolat: https://www.facebook.com/ptodecontato
Cím: 2015 végén bezárt
Talent Garden, Olaszország
Bemutatás:
A Talent Garden (a továbbiakban: TAG) digitális innovátorokból
álló globális hálózat, amely elsősorban a digitális, a technológiai
és a kreatív területen tevékenykedő szakemberekre fókuszál.
2011-ben alapították, az első helyszínt pedig ugyanebben
az évben Bresciában (Olaszország) nyitották meg. Jelenleg
(2016) 16 helyszínen működnek, főleg Olaszországban. Davide
Dattoli, a TAG társalapítójának elmondása szerint, 2018-ra 50
helyszín létrehozását tervezik, főképp Kelet-Közép-Európában és
Afrikában.
A TAG-nek egyedi felfogása van a közös munkaállomásokat
illetően. Minden helyszínt elsősorban maga a tér határoz meg.
A helyszíneket ökotudatos bútorokkal, kerti hangulat inspirálta
részletekkel és a legmodernebb technikával tervezték meg, a
kreativitás és produktivitás maximális elérése érdekében. Egy
globális közösség létrehozásán dolgoznak, ahol a közös térben
dolgozó tagok a kreatív együttműködés során egymás számára
értéket közvetítenek.
Amiért jónak találjuk:
• rendelkeznek „know-how”-val a belföldi és külföldi terjeszkedés
módját illetően;
• globális közösséget építenek;
• hangsúlyt fektetnek az eseményekre, oktatási programokra;
• promotálják az innovációs kultúrát, amely fontos része az
irodának (pl. az „Innovation school” kezdeményezéssel);
• inspiráló belső tereket alakítottak ki.
Forrás: www.talentgarden.org
Kapcsolat: [email protected]
Cím: több helyszínen
46
WeWork, USA
Bemutatás:
A WeWork közös használatú munkaállomásokat, közösséghez
tartozást és egyéb szolgáltatást kínál a vállalkozóknak,
szabadúszóknak, startuppereknek és kisvállalkozásoknak. Az
irodát 2010-ben alapította Neumann és McKelvey New Yorkban,
ahol a központjuk is található. 2016 áprilisában a WeWork 98
helyszínnel működött az USA, Európa és Izrael területén. 2017-
re az összes kontinensre (kivéve Antarktisz) szeretnének eljutni.
A cég teljes becsült alapítási költsége 1,43 billió dollár, becsült
értéke 16 billió dollár (2016 tavaszán). A Fast Company magazin
2015-ben a leginnovatívabb cégek között említette a WeWork-
öt. A WeWork maga bérli az irodákat a tulajdonosoktól, amelyeket
menő közösségi irodaként és olyan közösségi térként újítanak fel,
amely támogatja a kapcsolatépítést.
A több mint 30.000 tag számára egészségbiztosítást, nemzetközi
kapcsolatrendszert, közösségi eseményeket és workshopokat,
nyári kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak. A WeWork-ön belül
működik a WeWork Labs mint startup inkubátor.
Amiért jónak találjuk:
• ismerik a belföldi és külföldi terjeszkedés, valamint az ehhez
szükséges pénzalap előteremtésének módját;
• a valódi kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, az eseményeket is
ennek szellemében szervezik;
• egy egyszerű applikáció segítségével összekötik a WeWork
tagjait egymással;
• külsős cégektől is érkeznek coworkerek hozzájuk.
Forrás: https://www.wework.com
Kapcsolat: [email protected]
Cím: több helyszínen
48
Third Door, Egyesült Királyság
Bemutatás:
A Third Door saját bevallása szerint a család és a munka
ötvözésének úttörője. A munkahelyet és a gyerekszobát
kombinálják egymással, amely egyszerű, flexibilis
munkalehetőséget kínál egy közösségi irodán belül. Az
alapvető közösségi irodai felszerelések mellett (pl. megfelelő
wifi, légkondicionálás, egyterű iroda, elegendő nappali fény,
közösségi terek, tárgyalók, nyomtatási lehetőség stb.), a
Third Door – a már névjegyének számító – telefonfülkéket
is kínál, valamint teljesen akadálymentesített az épület. A
földszinten hivatalosan jegyzett, rugalmas gyerekszoba
működik, tökéletes megoldást kínálva a dolgozó szülők
számára. A Third Doort (napközi és munkahely együttese)
2010 májusában alapították, és tervezik a belföldi és
külföldi terjeszkedést.
Amiért jónak találjuk:
• családorientált megközelítés;
• fontos számukra az akadálymentesítés;
• teljes mértékben flexibilis és a coworkerek igényeit szem
előtt tartja (pl. részmunkaidő lehetősége).
Forrás: https://www.third-door.com
Kapcsolat: [email protected]
Cím: 16 Point Pleasant, Putney, London SW18 1GG
50
Nova Iskra, Szerbia
Bemutatás:
A NOVA ISKRA 2013 decemberében Belgrádban nyitott
azzal a céllal, hogy a design iparág Szerbia és környéki
professzionalizálását támogassák. Emellett céljuk, hogy a
kreatív iparágak és gyártók között megteremtsék a kapcsolatot.
A NOVA ISKRA a régió első közösségi irodája volt.
A multifunkcionális munkahelyet a fiatal designerek, építészek,
belsőépítészek, vizuális kommunikációval foglalkozók
stb. támogatására hozták létre. Az iroda egy teljesen új
munkamodellt kínál a „hub”-elven alapulva, megteremtve a
formális és informális kapcsolatok kialakításának lehetőségét
a kreatív szakemberek és egyéb csapatok között. A közösségi
iroda három pilléren nyugszik: DESIGNERS LAB (a közösségi
irodát közvetlenül használók köre), CREATIVE HUB (a design és
építészet vezető szakembereinek hálózata) és az INDUSTRY
HUB (a partner cégek és gyártók hálózata).
Amiért jónak találjuk:
• kiemelkedő térdesign;
• kreatív ötletekbe fektetnek be, valamint olyan résztvevőket
vonnak be projektjeikben, mint az önkormányzatok és
magánvállalkozások;
• a helyi termékekre és azok fontosságára fókuszálnak;
• a nemzetközi együttműködést és a különböző érdekeltek közti
eszmecserét promotálják.
Forrás: http://www.novaiskra.com/
Kapcsolat: [email protected]
Cím: Gavrila Principa 43,
11000 Beograd – Serbia
52
B.Amsterdam, Hollandia
Bemutatás:
Egy olyan innovatív közösségi iroda, amely egy épületen belül
épít egy startup várost. A B.Amsterdam a maga 28.000 m2-vel
Európa legnagyobb startup ökoszisztémája. Az alapítók (Ricardo
van Loenen, Guus Meulendijks en Bas van Veggel) 2013-ban
azzal a céllal nyitották meg az irodát, hogy startupok számára
hozzanak létre egy központot. Még ambiciózusabb céljuk a „város
az épületben” modell létrehozása, ahol startupokat, kreatívokat
és vállalatokat hoznak össze. Sok vállalat az események,
találkozók miatt költözött a B.Amsterdamba, közülük néhányan
pedig a közösség aktív tagjaivá váltak. Az IBM innovációs
teret nyitott startup- és software-fejlesztők részére az irodán
belül. Az üzleti profil mellett oktatási tevékenységgel (pl. Team
Academy, nemzetközi vállalkozói iskola; Handshake program,
innovációs oktatási projekt) segíti az egyetemistákat abban,
hogy kapcsolatba kerüljenek a B.Amsterdamban található kreatív
cégekkel. Természetesen nem csak kreatív és innovációs
cégeket, startupokat látnak szívesen.
Amiért jónak találjuk:
• a legnagyobb IT-cégek támogatják őket;
• nagy valószínűséggel ez a legnagyobb európai közösségi iroda,
legalábbis az alapterületét tekintve;
• izgalmas extra szolgáltatásokat kínálnak (pl. tetőkert, ahol a
tagok saját növényeket termeszthetnek, edzőterem, moziterem);
• számtalan akcelerátor és inkubátor programot kínálnak.
Forrás: http://www.b.amsterdam/
Kapcsolat: http://www.b.amsterdam/contact/
Cím: Johan Huizingalaan 763A 1066 VH Amsterdam
54
Betacowork Coworking, Belgium
Bemutatás:
A Betacowork Coworking elsősorban a startupokra fókuszál,
de emellett a webes vállalkozók és szakemberek legnagyobb
központja Brüsszelben. A Betacoworköt 2010-ben alapították,
mára pedig elérte a közel 200 tagot (a tagok a legkülönbözőbb
területekről érkeznek, de főleg IT, webfejlesztés és startupok).
Küldetésük, hogy olyan innovatív és inspiráló teret biztosítsanak
a vállalkozók és szakemberek számára, amely növeli a térben
születő kapcsolatokat és a kreativitást. Az iroda olcsó és
flexibilis megoldást kínál egy motiváló, bátorító és együttműködő
közegben a szabadúszóknak és a startupoknak üzletük
elindításához és a növekedéshez. A Betacowork komoly
szakértelemmel rendelkezik az együttműködésen alapuló
munkahelyek működtetésében, valamint az itt kialakuló közösség
aktivizálásában. Ramon Suarez, a hely alapítója és egyben
egy coworking kézikönyv (The Coworking Handbook) szerzője,
amelyben megosztja tapasztalatait, praktikus tanácsait a
management minden területét érintve: marketing és sales,
közösségteremtés, adminisztráció és pénzügy.
Amiért jónak találjuk:
• motiváló, bátorító és együttműködő munkakörnyezettel segíti
a fiatal vállalkozókat;
• érdekes eseményeket, workshopokat szerveznek és
szponzorálnak;
• 200 tagot számláló hálózatuk van;
• minden pénteken közös főzést szerveznek, ahol az egyik
coworker főz a többieknek – mindez a közösen átélt pillanatokat
is gazdagítja.
Forrás: www.betacowork.com
Kapcsolat: [email protected]
Cím: Rue des Pères Balncs 4, 1040 Etterbeek – Brussels
56
Loffice Coworking,Magyarország
Bemutatás:
A Loffice egy újgenerációs iroda, ahol a kreatív és üzleti világ egy helyen
találkozik. Egyesíti a munka, a kapcsolatépítés és a pihenés hármasát,
mindenki számára olyan megoldást kínálva, amely a leginkább megfelel
a tevékenységének.
2009-ben úttörőként kezdték a budapesti Zeneakadémia egykori
kottanyomdájában, rövid időn belül pedig Magyarország egyik vezető
startup és kreatív központjává fejlődtek. Jelenleg 5 irodát működtetnek,
négyet Magyarországon, Budapesten és egyet Ausztriában, Bécsben.
Amellett, hogy a Loffice több helyszínen nyújt irodai lehetőséget
vállalkozók számára, jelentős tapasztalattal rendelkezik egyéb
szolgáltatások terén is, mint amilyen a rendezvényszervezés és
a különféle mentor programok, saját kapcsolati hálóját is bevonva
projektjeibe. A cégek növekedési igényeit házon belül biztosítják,
lehetővé téve számukra, hogy felépített közösségüket megtartva
fejlődjenek, bővüljenek. Számtalan vállalkozást segítő feladatot
vállalnak, amelyekkel nagy számban érik el a KKV és startup szektort,
hatékony módon tudják támogatni a magyar startup vállalkozásokat
és megtöbbszörözni hazai és határon túli érvényesülési esélyeiket.
Céljuk, hogy segítsék a vállalkozások ésszerű működését, valamint a
KKV-k fejlődését.
Amiért jónak találjuk:
• ipari design, izgalmas belsőépítészeti megoldások, újrahasznosított
berendezési tárgyak, a környezettudatosság, az ergonómia, illetve
elismert képzőművészek munkáinak irodatérbe való integrálása
jellemzi;
• széles körű partneri hálót, asszisztenciát, tapasztalatmegosztást és
közösséget kínál;
• számos különböző helyszínnel rendelkezik: felújított kottanyomda,
fedett skybar, egykori cipőgyár és egy volt műanyagfeldolgozó üzem;
• export tanácsadással és asszisztenciával segítik a határon átnyúló
üzleti vállalkozásokat.
Forrás: http://budapest.lofficecoworking.com/
Kapcsolat: [email protected]
Cím: H-1061 Budapest, Paulay Ede u. 55.
58
Impact Hub Zágráb, Horvátország
Bemutatás:
Az Impact Hub Zagreb egy olyan helyszínt és közösséget jelent, amely
vállalkozók és társadalmi innovátorok számára nyújt egyedi környezetet,
inspirációt és együttműködési lehetőséget, olyan személyekre vagy
szervezetekre koncentrálva, akik társadalmi hatás elérése érdekében
működtetik a vállalkozásukat. Az Impact Hub Zagreb pedig inspiráló
coworking irodával, rendezvénytérrel, a tagokból és partnerekből
álló közösséghez való kapcsolódással, üzleti ötletekkel és minőségi
inkubációs programokkal támogatja őket. Az iroda az Impact Hub Global
tagja, amely világszerte több mint 85 irodát és 15.000 tagot számlál.
Amiért jónak találjuk:
• a kapcsolatépítés, együttműködés, együttes alkotás és fejlődés a
közösségen belül történik;
• a tereiket úgy tervezték, hogy a tagok természetes módon
összetalálkozzanak, minőségi kapcsolatokat tudjanak kialakítani
egymással;
• a közösség számos területről érkező szakembert egyesít (eltérő
oktatási háttérrel, érdeklődéssel, tapasztalattal, ötlettel, projekttel);
• a programjaikat annak érdekében szervezik, hogy támogassák azokat a
vállalkozásokat, cégeket, amelyek pozitív társadalmi hatást érhetnek el;
• kiterjedt kapcsolati tőkével rendelkeznek, főként a pozitív változások
iránt elkötelezett helyi vezetők tekintetében;
• az tér, az iroda, nappali és egy otthonos kávézó kiegyensúlyozott
keveréke, ahol a részletek és a berendezés állandóan és dinamikusan
változik;
• nagyszerű helyen van az iroda – a városközpontban, egy kis parkkal
körülvett területen, az egyre növekvő kreatív kerületben.
Forrás: http://zagreb.impacthub.net
Kapcsolat: [email protected]
Cím: Vlaška ul. 70E, 10000, Zagreb, Croatia
60
62
A coworking irodák alapítóinak véleménye
Ahogy korábban már volt szó róla, az European Coworking
Network csapata azt is vállalta, hogy a coworking irodát
alapítók tapasztalataira építve, releváns áttekintést nyújtson a
potenciális közösségi irodát alapítók számára. A közösségi iroda
koncepciójának közelebbi megismerése érdekében, az online
kutatás a következő két tényezőn alapult:
1. tényező: coworking iroda indításának motivációi és buktatói
2. tényező: a már működő közösségi irodák helyzete és
működtetésük folyamata
A felmérés második részében található online kérdőív fontos az
Európán belül és határain kívül tevékenykedő potenciális coworking
iroda alapítók számára a javaslatok előkészítése szempontjából.
Online kérdőív Közös döntésünk értelmében a coworking
irodák körében végzendő felméréshez online metódus került
alkalmazásra. A kérdőív három tematikus kérdéscsoportra oszlik.
Az első csoport 10 kérdése általános jellemzőkre vonatkozik.
A második rész ugyancsak 10 kérdés és egy coworking iroda
megalapításának különböző aspektusaira vonatkozik. Az
utolsó rész azt vizsgálja, hogy melyek egy coworking iroda
üzemeltetésének folyamatai, buktatói és motivációi – szintén
10 kérdésben. Van egy kérdésátugrási lehetőség beépítve a
kérdőívbe az első rész után, így amennyiben a kitöltő nem alapító,
közvetlenül az utolsó szekcióra kerül átirányításra, ahol csak a
jelenlegi folyamatokra vonatkozó kérdésekre válaszol, kihagyva a
coworking iroda alapításával kapcsolatos kérdéseket.
A vázlatos coworking iroda kérdőívek kiválasztását a Social
Innovation Centre vezette, figyelembe véve a felmérés
63
célját. Amikor egy kérdőív vázlata elkészült, azt eljuttatták a
partnerek részére 2016 januárjában, majd a partneri meetingen
véglegesítették Brüsszelben (2016 februárja). Amint ez elkészült,
megkezdődött az online verzió adaptálása. Több online eszköz
mérlegelése után a www.surveymonkey.com került kiválasztásra.
Az online verziót az összes partner tesztelte 2016 márciusának
elején. Összegyűjtésre kerültek a visszajelzések, a szükséges
változtatások megtörténtek, hogy a kérdőív biztosan a tervezett
módon jelenjen meg, ne legyenek benne elírások, valamint a
kérdőív logikája és folytonossága adott legyen. A kérdőív angol
nyelven került közzétételre, arra alapozva, hogy a coworking irodák
alapítói / hosztjai megfelelő angoltudással bírnak. A kérdőív a
partnerek honlapjára, Facebook- és Twitter-oldalára is felkerült,
valamint coworking szervezetek, egyetemek, iskolák és más, a
témában érdekelt intézmények útján került terjesztésre. A kérdőív
közzététele eredetileg tervezett időpontja: 2016. március 10. és
25. között. Az utóbbi később április 1. napjára módosult, hogy minél
több válasz érkezzen be. Igény esetén a kérdőív egy egyszerű,
szöveges verziója is rendelkezésre állt.
A kezdő, szűrő kérdések arra szolgáltak, hogy meghatározzák a
válaszadók státuszát, mivel a kérdőív fő célcsoportja a coworking
terek alapítói voltak, valamint a földrajzi lokációt is figyelembe
vették. Az elsődleges terjesztési terület az Európai Unió volt, a
világ többi része pedig csak másodlagos. A terjesztést a partnerek
hajtották végre a meglévő hálózataikon keresztül. Az Impact
Hub, az European Coworking Assembly és a LExC közösségének
tagjai is részei voltak a terjesztési listának. A számítások szerint
a kérdőív legalább 500 coworking irodához jutott el. Összesen
60 válasz érkezett be, ami viszonylag alacsony válaszadási
arányt jelent. Ennek oka valószínűleg az, hogy a célcsoportot
(az alapítókat) nehéz volt elérni. A válaszadók kiválasztásakor
egy szisztematikus, véletlenszerű mintavételi eljárás került
alkalmazásra. A válaszadók 80%-ban európaiak voltak, az Európai
Unió és azon kívüli országokból egyaránt. A válaszok 20 különböző
országból érkeztek.
64
A válaszok megoszlása
A piaci jelenlét éveinek száma szerint: A válaszadók jelentős
csoportját, 43,8%-ot a piacon 2-4 éve már jelenlévő coworking
irodák tették ki. Őket követte a piacon 5, vagy még több éve
jelenlévő irodák csoportja 33,3%-al, a legkisebb pedig a 23,3%-
os arányú 1, vagy annál is kevesebb éve működő irodák voltak.
Profitorientáltság szerint: A coworking irodák többsége, 73%,
profitorientált, míg a maradék 25% non-profit. A szervezet
típusa szerint: a válaszadók 80%-a magánvállalkozás (pl.
korlátolt felelősségű társaság), míg csupán 11,7%-uk tartozik
az ún. harmadik szektorhoz (pl. civil szervezet, alapítvány),
és csak 8,3%-uk közintézmény (pl. önkormányzat, hivatal).
Földrajzi elhelyezkedés szerint: A válaszadók 80%-a európai, míg
Argentínából, Ausztráliából és Kanadából 1-1 válasz érkezett,
a válaszok 15%-a pedig az USA-ból származott. Ázsiai és
afrikaiországokból egyáltalán nem érkezett válasz. A coworkerek
átlagos száma szerint: A válaszadók 45%-a szerint coworking
irodájukban kevesebb, mint 30-an dolgoznak. 45% azt válaszolta,
hogy irodájukban 31-60 coworker dolgozik, míg csupán 6,7%
nyilatkozta azt, hogy 61-100 coworkerrel működnek. Mindössze
8,1%-ukban dolgoznak 101-150 fő között és 10%-ukban még
150-nél is többen. A tendencia azt mutatja, hogy a megkérdezett
coworking irodák többsége meglehetősen kicsi, legfeljebb 60
coworkerrel üzemel. A coworking tér mérete szerint: 31,7%
válaszolta, hogy coworking terük 201-500 m2-es; 28,3% azt,
hogy 501 m2-nél nagyobb, 25% válaszolta, hogy a tér 101-200
m2, míg 11,7% 51-100 m2 méretű és csupán 3,3% válaszolta,
hogy terük kisebb, mint 50 m2. Tehát, annak ellenére, hogy az előző
kérdés szerint a coworkerek száma általában kevesebb, mint 60
fő, a coworking terek többsége így is nagyobb 101 m2-nél.
A munkaállomások száma szerint: A válaszok legnagyobb,
48,3%-os aránya szerint a térben kevesebb mint 30
munkaállomás található; 36,7%-ukban 31-60 közötti
munkaállomás van, 6,7%-uk válaszolta, hogy nálunk 61-100
állomás található és ugyanennyien nyilatkozták azt, hogy több,
mint 151 munkaállomással rendelkeznek. A legkevesebben,
1.7% a 101-150 munkaállomást adták meg. Az alkalmazottak
száma szerint: a válaszadók 50%-ának csupán 1,25%-uknak 5,
vagy több alkalmazottja van, míg a 2 és 3 fő alkalmazását 11,7%
adta meg, 1,7% pedig 4 főt foglalkoztat. A coworking irodák
többségének legfeljebb 3 alkalmazottal dolgozik.
65
A coworking iroda szakmai irányultsága szerint: a coworking
irodák 56,7%-a azt válaszolta, hogy nincs kifejezett szakmai
orientációja; 13,3%-uk technológiai/IT irányultságú; 11,7%-uk
kreatív/művészeti profillal rendelkezik; ugyanekkora arányban
adták meg az „egyéb” válaszlehetőséget; 6,7%-uk pedig szociális
irányultságú. A coworking irodában betöltött pozíció szerint: A
válaszadók 81,6%-a irodaalapító, míg 16,7%-uk alkalmazott és
1,7% önkéntes. Feltételezhető, hogy az alapítók magas aránya
a felmérés egyik pozitív aspektusa, így szolgáltatva értékes
eredményeket az analízishez.
Az online kérdőív eredményei
Az online felmérés fő kiértékelése során az eredmények egyetlen
adatállományként kerültek feldolgozásra, nem téve különbséget
országok, szervezettípusok és a coworking irodákban betöltött
pozíciók szerint. Ez a fajta megközelítés inkább általános
információkat szolgáltat, mégis fontos képet ad a coworking
irodákról és segít megérteni az általános tendenciákat. Egy
mélyebb analízis is elvégezhető az irodák mérete és coworkereik
száma szerint, ami egy tudományos kutatás érdekes alapját
képezheti, de jelen tanulmány célja, hogy rámutasson a jövőbeli
tendenciákra, véleményeket és javaslatokat adjon a potenciális
coworking iroda alapítók számára és átfogó képet mutasson a
coworking szektor helyzetéről az alapítók szempontjából.
Mint azt korábban már leírtuk, az online kérdőív az alábbi két részből tevődött össze:
A közösségi irodák alapításakor felmerülő motivációk és
akadályok
Az elemzés első része egy közösségi iroda alapításakor jelentkező
motivációkat, nehézségeket járja körül. Emellett érinti a napi
működtetésre szánt időt és a többi irodával való együttműködést
is. Mindezek mellett azonban a hangsúly ebben a részben az
alapítók motivációin, az elindulás folyamatán volt. A kérdőív ezen
része csak az irodát alapítók számára volt elérhető. A szekció
első kérdése (Q11) ez volt: „Mi motivált leginkább abban, hogy
közösségi irodát nyiss?” (l. 5. ábra).
28% - közösségi részvétel
40% - hiszek a koncepcióban és népszérűsíteni akarom
15% - szórakozás és jövedelem komibációja
13% - piaci rés
2% - nem tudom / egyéb
2% - szabadság
5. ábra: Közösségi iroda indításának fő motivációiForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
66
Az online kérdőív eredménye szerint az irodát alapítók többségét
a koncepcióban való hit motiválta. Emellett fontos volt még
a közösség szerepe, valamint a szórakozás és jövedelem
kombinációjának lehetősége. A válaszadók közül senki nem
pusztán a jövedelem miatt indított irodát.
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a válaszadó szerint jó
ötlet volt -e coworking irodát nyitni: „Szerinted okos döntés volt a
közösségi iroda megnyitása?” (Q12). A válaszadók 83%-a pozitív,
2,1%-a negatív, 14,9%-uk pedig bizonytalan választ adott. Az
összegyűjtött válaszok azt mutatják, hogy a válaszadók jelentős
része pozitívan viszonyul a döntéshez, és csak egy kis részük
elégedetlen vele. Mivel olyan irodák alapítói is válaszoltak, melyek
kevesebb mint 1 éve működnek, érthető, hogy közülük még nem
mindenki tudott a kérdésre biztos választ adni. A következő
kérdés (Q13) a három fő aktivitásra vonatkozott, amely az iroda
indításakor felmerült. Itt több válaszlehetőség volt megadva (l. 6.
ábra).
67
0 10 20 30 40 50 60
6,4% - egyéb
8,5% - befektetők megtalálása
12,8% - üzleti terv írása
25,5% - marketing tevékenység, social media
34,0% - közösségi események fejlesztése
42,6% - pénzügyi terv készítése
51,1% - hasonlóan gondolkodó csapat megtalálása
55,3% - helyszín megtalálása
55,3% - ügyfelek (coworkerek) megtalálása
6. ábra: Közösségi iroda indításához szükséges három fő tevékenységForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
68
A kutatás eredménye szerint a három legfontosabb tevékenység,
amely egy közösségi iroda megnyitása kapcsán felmerült, az a
hasonlóan gondolkodó csapat megtalálása, a helyszín kiválasztása
és az ügyfelek voltak. Ezek közül legalább kettő bármely üzlet
indításakor alapvető feltétel, hiszen a csapat és az ügyfelek minden
esetben fontos szerepet játszanak. Meg kell említeni azt is, hogy
a legfontosabbak között senki sem említette a cégbejegyzéssel
kapcsolatos teendőket. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ez
csupán adminisztrációs feladat és nem érinti a további működést.
A következő kérdés (Q14) azt vizsgálta, hogy az alapítók mennyi
időt töltenek az iroda üzemeltetésével: „Átlagosan hány órát töltesz
egy hét alatt az iroda üzemeltetésével?”. Közel ugyanolyan arányban
érkeztek válaszok: 29,8% kevesebb mint 10 órát tölt működtetési
tevékenységekkel, feltehetően a munkatársaira hagyva ezt; 25,5%-
uk viszont több mint 40 órát foglalkozik az üzemeltetéssel, ezzel
minden feladatot magukra vállalva; a válaszadók 23,4%-a 21–40,
21,3%-a pedig 11–20 órát tölt egy héten ezen feladatokkal. A
számok nem mutatnak egy világos trendet és nagyban függenek az
alapító azon igényétől, hogy mennyire akar belefolyni a napi szintű
munkába, illetve a számot az alkalmazottak száma is befolyásolja.
A következő kérdés (Q15) egy közösségi iroda megnyitását
akadályozó fő tényezőket vizsgálta. Az akadályok és gátak ugyanazok
voltak, amelyeket a Q13-ban megfogalmaztunk. Így a három fő
akadályozó tényező a következő lett: az ügyfelek (coworkerek)
toborzása (57,4%); a tér piacképessé tétele és a befektetők
találása (34%). Habár a finanszírozás szerepe és a tér marketingje
nem volt olyan fontos az iroda indításakor, de itt kiderült, hogy a
már működő iroda kapcsán is felmerülhetnek nehézségek ezzel
kapcsolatban. Mivel a financiális tényező egy üzlet beindításának
gyakori akadálya lehet, a következő kérdés (Q16) a finanszírozás
fő forrására vonatkozott. Hozzá kell tenni, hogy ebben az esetben
csak egy, a legfajsúlyosabb forrást lehetett megjelölni. Függetlenül
attól, hogy esetleg több forrás is felmerül egy hely esetében, csak a
legfontosabbra kérdeztünk rá (l. 7. ábra).
69
25,5% - bootstrap
8,5% - befektetők, alapok (uniós pályázatok is)
4,3% - támogatók
4,3% - kölcsönök
21,3% - család és barátok támogatása
36,2% - önfinanszírozás
7. ábra: A közösségi irodák fő pénzügyi forrásaForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
Fő pénzügyi forrásként az önfinanszírozást, a bootstrap és a
család, barátok támogatását jelölték meg a válaszadók. Néhányan
külső segítséggel is éltek, de senki nem alkalmazta a közösségi
finanszírozás modelljét.
Mivel egy iroda indításakor számos nehézség felmerülhet
(beleértve a pénzügyi jellegűeket is), ezért a következő kérdés
(Q17) az iroda megnyitásának nehézségére irányul: „Könnyű vagy
nehéz volt elindítani az irodát?” Habár a (Q12)-ben a válaszadók
83%-a pozitívan viszonyult az iroda indulásához, ennél a kérdésnél
mégis 46,8%-uk nehéznek találta a kezdeteket, 38,3%-uk szerint
valahol a kettő között volt, de csak 8,5% szerint volt könnyű
a start. A válaszadók 6,4%-a különösen nehéznek találta az
indulást. Senki nem választotta a „nagyon könnyű” lehetőséget.
Mindezekből feltételezhető, hogy egy coworking iroda elindítása
nem egy könnyű folyamat – ezt erősíti meg a válaszadó alapítók
nagy része is.
A következő kérdés (Q18) arra vonatkozott, hogy milyen szintű
a coworking irodák együttműködése: „A coworking iroda indítása
előtt te ajánlanád más irodák meglátogatását, a működésük
megismerését?” (l. 8. ábra).
70A válaszadók több mint fele szerint kikerülhetetlen a másik irodától
való tanulás, ¼-ük pedig kifejezetten előnyösnek tartja azt.
Összességében az alapítók nagy része szerint értékes egy másik
iroda megismerése.
A szekció utolsó kérdése (Q19) azokra a képességekre, tudásra és
hozzáállásra kereste a választ, amelyek egy sikeres coworking iroda
alapítót jellemeznek: „Milyen képességekre, tudásra és hozzáállásra
van szüksége valakinek ahhoz, hogy elindítson és sikeresen
működtessen egy közösségi irodát?” A válaszadók max. 3 opciót
választhattak (l. 9. ábra).
55,3% - kötelező
23,4% - inkább ajánlott
12,8% - az alapító kompetenciáitól függ
2,1% - nem szükséges
4,3% - nincs véleményem
2,1% - egyéb
8. ábra: Másik coworking iroda megismerése és tapasztalatcsere
Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
710 10 20 30 40 50 60 70 80
12,8% - korábbi munkatapasztalat
14,9% - tervezés és priorizálás
17,0% - komplex problémamegoldó készség
25,5% - kisugárzás
25,5% - tervezői készség
29,8% - marketing és PR érzék
29,8% - értékesítési készség
34,0% - vállalkozói készség
55,3% - szociális készség
76,6% - interperszonális készségek / szociális készségek
9. ábra: Sikeres coworking irodához szükséges képességek, tudás és hozzáállás
Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
Az alapítók szerint a legfontosabb a kapcsolatteremtő, szociális
készség, ezt követte a vállalkozói és az értékesítési készség. A többi
képességnek, tudásnak és hozzáállásnak kisebb a jelentősége.
A kutatás ezen részében ajánlást kértünk a válaszadóktól: „Milyen 3
tanácsot adnál a potenciális coworking iroda alapítóknak?”
A válaszokkal a tanulmány végén foglalkozunk majd.
72
19,1% - 2 vagy több évvel a nyitás előtt kezdte
25,5% - 1 évvel a nyitás előtt kezdte
23,4% - 1 évvel a nyitás után kezdte
23,4% - 2–3 évvel a nyitás után kezdte
0,1% - 4–5 évvel a nyitás után kezdte
6,4% - mindig változik; állandó folyamat
10. ábra: KözösségépítésForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
A közösségi irodák helyzete és működtetésük folyamata
Az elemzés második része a coworking irodákban futó folyamatokkal
foglalkozik. A kérdések a közösségre, jövedelmezőségre,
együttműködésre, a működtetés akadályaira és a coworking
koncepció társadalmi ismertségére fókuszálnak.
Ezt a szekciót mind az irodák alapítói, mind a munkavállalók és
önkéntesek elérték, mivel a kérdések nagy része a napi működéshez
kapcsolódott. Mivel a közösség mint a coworking iroda fő
mozgatórugója jelenik meg, az első kérdés (Q21) a közösségépítés
folyamatára vonatkozott: „Mennyi ideig tartott a közösség
összehozása?” (l. 10 ábra).
73
A válaszok viszonylag egyenlő szórást mutatnak: 25,5%-uk
kevesebb mint 1 éve kezdték a közösségépítést, és ugyanekkora
százalék választotta, hogy ez egy állandó folyamat; 23,4%-nál a
közösségépítés az iroda megnyitása után kezdődött; 19,1% kettő
vagy több évvel korábban kezdte viszont ezt a folyamatot, és cask
6,4% válaszolt úgy, hogy a nyitás után 2–3 évvel kezdtek bele.
Egy coworking iroda közössége kapcsán az egyik vitatható kérdés
a hely jövedelmezősége. Ezért az online kérdőív következő kérdése
(Q22) arra vonatkozott, hogy a válaszadó szerint egy ilyen helynek
jövedelmezőnek kell-e lennie. 80,7% igennel válaszolt, 14%
bizonytalan, és összesen 5,3% szerint nem feltétlenül szükséges
bevételt generálnia.
A következő kérdés (Q23) is a bevételhez kapcsolódott: „Mennyi
ideig tartott jövedelmezővé válni?” (l. 11. ábra).
28% - 1 év
37% - 2–3 év
9% - 4–5 év
24% - még nem jövedelmező
2% - nem akarok válaszolni / nem tudok válaszolni
11. ábra: Jövedelmezőség és idő kapcsolataForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
A válaszadók többsége (37%) szerint 2-3 évbe telt, hogy
jövedelmezővé váljanak, 28% már az első évben elérte ezt, 24%
pedig még mindig nem hoz bevételt. Senki sem választotta az 5
évnél hosszabb időtartamot. Az adatok szerint tehát egy coworking
iroda az első 3 évében válik nyereségessé. A kérdőív kitöltésében
olyan irodák is részt vettek, amelyek kevesebb mint 1 éve vannak a
piacon, ez magyarázza a nagyszámú, „Még nem jövedelmező” választ.
74
16% - nincs együttműködés
33% - 1–3 irodával
22% - 4–5 irodával
5% - 6–10 irodával
21% - több mint 11 irodával
3% - nem akarok válaszolni / nem tudok válaszolni
A válaszok alapján kiderül, hogy a közösségi irodák többsége
együttműködik más irodákkal, coworking szervezetekkel. A
legtöbbnek (33%) 1–3 együttműködő partnere van, ezt követi a 4–5,
majd a 11 vagy több partnerrel rendelkező válaszadó. A válaszadók
kb. 1/5-e nem működik együtt más irodával vagy nem is válaszolt a
kérdésre.
A Q25 mélyebben is rákérdezett az együttműködésre: „Hogyan
működsz együtt más coworking irodákkal?”. Többféle válasz is
megadható volt. 70%-ban a már meglévő kapcsolati hálón belül
működnek együtt más helyekkel; 42%-ban konferenciák kapcsán
dolgoznak együtt; 32% említette az online kommunikációt; 24%
egyéb módon is együttműködik másokkal; 22% csereprogramokban
vesz részt; 18% pedig Európai Uniós projektek keretében dolgozik
össze más irodákkal.
A következő kérdés (Q26) szintén az együttműködésre vonatkozott,
azt vizsgálva, hogy egy kooperáció hogyan lehet egy iroda
segítségére (l. 13. ábra).
12. ábra: Közösségi irodákkal való együttműködésForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
A következő kérdés (Q24) a coworking irodák közötti
együttműködésre kérdezett rá. A „Nem”vagy „Nem akarok válaszolni”
lehetőséget választók közvetlenül a Q27-re ugrottak, átugorva így
az együttműködésre vonatkozó mélyebb kérdést (l. 12. ábra).
75
3,6% - nem fontos
8,9% - egyéb
30,4% - promóció előmozdítása
51,8% - új partnerek megtalálása
55,4% - coworkerek közötti cserelehetőség
64,3% - inspiráció / innováció
82,1% - jó gyakorlatok megosztása0 20 40 60 80 100
A válaszok alapján a coworking irodák közötti együttműködés
leginkább a jó gyakorlatok megosztásában játszik szerepet. Ezt
követték az „innováció / inspiráció” és a „coworkerek közötti
csereüzletre” vonatkozó válaszok.
A (Q27) azokra a fő tevékenységekre vonatkozott, amelyek
elengedhetetlenek a coworking iroda hatékony működtetéséhez:
„Határozd meg, hogy mely tevékenységek szükségesek a coworking
iroda hatékony működtetéséhez!” (l. 14. ábra).
0 10 20 30 40 50 60 70 80
10,3% - egyéb
24,1% - emberi erőforrás
34,5% - pénzügyi keretfeltételek
36,2% - sales
41,4% - adminisztratív feladatok
50,0% - partneri kapcsolatok kiépítése
67,2% - coworking továbbfejlesztésének stratégiai megtervezése
70,7% - Cközösségépítő programok
13. ábra: Közösségi irodák közötti együttműködés hatása
Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
14. ábra: Sikeres működtetéshez szükséges tevékenységForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
Az eredmények szerint a legfontosabb tevékenységek közé a
közösségépítő programok, a stratégiai tervezés és a partnerségi
kapcsolatok kiépítése tartozik.
76
0 10 20 30 40 50 60
10,3% - szakértő személyzet hiánya
12,1% - egyéb
12,1% - megfelelő IT hiánya
22,4% - döntéshozók támogatásának hiánya
24,1% - adminisztrációs, jogi problémák
34,5% - időigényes
43,1% - pénzügyi problémák
56,9% - társadalmi tudatosság hiánya
A válaszadók szerint egy közösségi iroda működését elsősorban
a társadalom ez irányú hiányos ismeretei akadályozzák, amellyel
nagy valószínűséggel összefügghetnek az ügyfelek (coworkerek)
nehézkes megtalálása és a pénzügyi problémák. Emellett a
válaszadók azt is megemlítették, hogy az időigényes folyamat is
hátráltató tényező lehet.
Végül arra kértük a válaszadókat, hogy mondjanak véleményt arról,
hogy a környezetükben élő emberek milyen mértékben értették meg
azt, hogy mi az a coworking (Q29). A környezet ebben az esetben
a falut, várost vagy régiót jelenti, ahol az adott coworking iroda
működik (l. 16. ábra).
19% - megfelelő ismertség
31% - mérsékelt ismertség
47% - minimális ismertség
3% - egyéb
15. ábra: Közösségi iroda működését akadályozó fő tényezőkForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
16. ábra: A coworking koncepció ismertségének jelenlegi helyzeteForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
A következő kérdés (Q28) a működtetés nehézségeire kérdezett
rá: „Melyek a közösségi iroda működését akadályozó fő tényezők
(jelenleg és általában)?” (l. 15. ábra).
77
Az utolsó kérdés (Q30) azzal foglalkozott, hogy a válaszadó hogy látja
a coworking iroda környezetére gyakorolt hatását: „Úgy gondolom,
hogy a közösségi irodám pozitív hatással van a környezetemre.” A
környezet ebben az esetben a falut, várost vagy régiót jelenti, ahol
az adott coworking iroda működik (l. 17. ábra).
2% - egyéb
1% - egyáltalán nem ért egyet
2% - nem ért egyet
10% - bizonytalan
33% - egyetért
52% - teljesen egyetért
A válaszadók vagy teljesen mértékben egyetértettek, vagy
egyáltalán nem értettek egyet azzal az állítással, hogy a közösségi
irodájuk hatással van a környezetükre.
Összegzésként elmondható, hogy az online kérdőív értékes
eredményt hozott, hiszen a válaszadásban nagy számban vettek
részt irodalapítók, valamint mind működő, mind pedig most induló
irodákat megvizsgáltunk, mellyel potenciális irodaalapítók számára
fontos és praktikus trendeket fogalmaztunk meg. Általánosságban
meghatároztuk a közösségi irodát alapítók tipológiáját, beleértve
képességeiket, személyiségjegyeiket, kapcsolatépítésre és az
együttműködésre való hajlandóságukat.
17. ábra: A közösségi iroda hatása a környezetéreForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján
78
A „Javaslatok” szekció a résztvevő szervezetek rövid összefoglalói
és személyes benyomásai alapján készült. Ebben a szakaszban
olyan kulcsfontosságú tényezőkre világítottak rá, melyeket az
összehasonlító tanulmány már kielemzett, így adva a potenciális
coworking alapítóknak egy végső, tömör tanácsot.
A ZADRA NOVA és Zadar Város önkormányzatának javaslatai
Míg a coworking irodák világszerte gombaként szaporodnak a piacon,
a coworking koncepció ismertsége sokkal lassabban növekszik,
kiváltképp a kisebb városokban. Nagy valószínűséggel vannak olyan
emberek a városotokban, akik dolgoznának egy coworking irodában,
de egyrészt vagy nincsenek tudatában, hogy ilyen hely található
a városban, vagy egyáltalán nem is hallottak még a coworkingről.
Tarthatnátok „nyílt napokat”, amikor bárki bemehet hozzátok és
ingyen dolgozhat, vagy csak láthatja a saját szemével, hogy miként is
néz ki egy coworking iroda. Társulhattok más coworking irodákkal is,
ahol más vállalkozókat bátoríthattok arra, hogy nálatok dolgozzanak.
Míg egyes coworking irodák szkeptikusan állhatnak hozzá a
konkurenciával való együttműködéshez, ne feledjük, hogy az igazi
konkurencia az emberek tudatlansága a coworking koncepcióval
kapcsolatban.
Minden coworking iroda tulajdonosa belátja, hogy motorja maga
a közösség. Ezzel egyet is értünk, de hozzátennénk, hogy minél
változatosabbá teszitek a coworking közösségeteket, annál jobb
mindenkinek. Ha a coworkerek megoszthatják munkaterüket más
szakmákból érkező, változatos háttérrel rendelkező vállalkozókkal, az
kitágítja látóterüket, növeli tudásukat és felpörgeti kreativitásukat.
Javaslatok a projekt partnereitől
79
Ez a saját vállalkozásuk számára is előnyös lehet. Például, egy
villamosmérnök, aki épp beindítja vállalkozását egy könyvelő
coworker társától kér tanácsot, mert ismeri a mellette ülő személyt
és megbízik benne, mint könyvelőben.
Egy másik dolog, amire figyeljetek oda, az a belső design. Lehet azt
hiszitek, pontosan tudjátok mire van a coworkereknek szükségük,
de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem mindig van így. Fontos
figyelni arra, hogy mit hiányolhatnak a térből, mi nem tetszik nekik
és igényeik szerint változtatni rajta. Sőt, az akusztika problematikája
is egy gyakran elfeledett dolog, mivel nem magától értetődő. Ti
sem akarhatjátok, hogy a coworkerek úgy érezzék, mintha az utca
közepén dolgoznának, mert a hangok a terem egyik végéből a
másikba csapódnak. Szóval bízzatok meg egy szakembert, hogy a
zajokat a minimumon tudjátok tartani.
A Impact Hub Zagreb javaslataiA coworking tér méretét illetően azt tanácsolnánk, hogy
próbálkozzatok meg más megközelítéssel is. Az egyik megközelítés,
hogy kezdjetek egy kisebb térrel, mérjétek fel a piac reakcióit és
próbáljátok ki üzleti modelleteket kicsiben, és ha bevált és a piacotok
növekszik, új lehetőségek adódnak (új szolgáltatások / termékek,
új piaci szegmens), fokozatosan nagyobb terekbe költözhettek át.
Ez a megközelítés azon alapítók számára előnyös, akik egyrészt
nem rendelkeznek túl nagy induló tőkével, másrészt nyitottak a
fejlődésre, a kísérletezésre és alkalmazkodásra, illetve akik képesek
bármilyen hirtelen piaci változásra azonnal reagálni (ők általában
magánvállalkozók, ellenben a közintézményi alapítókkal, akik
kevésbé alkalmazkodók a hirtelen piaci változások tekintetében).
A másik megközelítés, hogy kezdjük nagyban, azaz egy nagy, jól
felszerelt térrel. Ezt a megközelítést a nagy induló tőkével rendelkező
alapítóknak javasolnánk, de mindenképp érdemes pontosan ismernie
közönségét, azért, hogy a piacon felmerülő kezdeti igényt követően
legyenek fizető ügyfelei is, amint az irodai megnyit és megkezdi
működését.
A Betacowork Coworking Brüsszel javaslatai
A közösség mindenek előtt. A közösség egy coworking iroda igazi
értéke. Meg kell bízniuk bennetek és a többi coworkerben. Ahhoz,
hogy elkezdjetek felépíteni egy közösséget, ki kell mennetek
és beszélnetek az emberekkel az irodátokról. Attól a pillanattól
kezdve, hogy megnyitjátok tereteket, lesz egy kapcsolati hálótok és
80
megérkeznek majd az első tagok. Egy közösség életben tartása soha
véget nem érő feladat. Az egész a tapasztalatok és feladatkörök
megosztásán múlik, valamint a rendezvényeken, workshopokon,
közös étkezéseken kialakuló kapcsolatokon.
Ez valós értéket ad coworking irodátoknak és a tagok vállalkozásainak.
Ti is azt szeretnétek, hogy irodátok tartós, értékes és jövedelmező
legyen. Hogy ez így is legyen, meg kell erősítenetek a tagjaitok
közötti kapcsolatokat és szövetségeket. A coworking irodák azok a
helyek, ahol a véletlenszerű felfedezések történnek, és nektek kell
ezt a folyamatot elősegítenetek. Hogyan? Legyetek figyelmesek,
tudjátok, hogy mit tehettek az emberekért, mik a problémáik és
mire van szükségük! Majd segítsetek nekik megoldani gondjaikat
és elérni céljaikat azáltal, hogy összekapcsoljátok őket a megfelelő
emberekkel közösségetekben / közösségükben.
A SPEGC javaslatai
A coworking szolgáltatás célja az innovatív üzleti projektek,
információs és kommunikációs technológián (ICT) alapuló
szolgáltatások támogatása, valamint fejlesztése a megosztott
munkatérben.
Ezek a terek találkozási pontok, elősegítik a vállalatok és vállalkozók
közötti szinergia kialakulását, valamint növekedésük és üzleti
sikereik lehetőségeit.
További javaslat, hogy alakítsátok át a coworking iroda régióját egy
referenciaponttá, mint a munka- és a tehetségek gyűjtőhelye.
Koordináljátok a partnerek által szervezett, vagy kitalált
rendezvényeket, vagy tevékenységeket, hogy elkerüljétek a kettős
teremfoglalásokat.
A Loffice Budapest javaslataiMi egy coworking iroda esszenciája a Loffice szerint?
Létrehozni egy teret, ami inspirál, segít és támogat. Ahol barátságok
és munkakapcsolat születnek. Ahol mindenki otthon érezheti
magát. Ahol jó lenni, ahova jó tartozni és visszatérni, ahol mindenki a
munkájára fókuszálhat, mert minden szükséges segítséget megkap
ehhez.
Egy coworking iroda kulcsa a közösség, valamint a tudás és a tér
megosztása. A közösség az, ami a leginkább motiváló tényező.
Együtt dolgozni inspiráló, innovatív emberekkel megosztani
ötleteinket, együtt gondolkodni, segítséget adni és kérni – ezek
81
mind egy coworking iroda alapjai. Számunkra fontos egy olyan iroda
létrehozása, ami nem csak pusztán munkahely, hanem egy közösségi
tér, a relaxáció és tanulás terepe. Érdemes elhatározni, hogy milyen
közönséget célzunk meg és irányukba elkezdeni felépíteni a modellt,
mert a mi irodánk igazi értéke nem az infrastruktúra, hanem a
közössége.
A 21. században a tudásmegosztás támogatja a nagy ötleteket és
a fejlődés egyedi módon egyesül a versenypiaci megközelítésekkel.
Ily módon sokkal könnyebb partnereket, befektetőket, valamint új
irányokat találni.
A térmegosztás gazdaságos, olcsó és élhető megoldást kínál a
fiatal cégek és vállalkozók részére. Az iroda minden infrastrukturális
szükségletet biztosít, így a coworkerek céljaikra fókuszálhatnak.
Mindezek mellet egy coworking iroda számára fontos, hogy legyen
egy saját, egyedülálló koncepciója – ez lehet az egyedi design, a
környezetbarát felfogás, a közösségi események, vagy bármi, amire
egy egész koncepció felépíthető.
A coworking modell sokkal több személyességet igényel, mint
a hagyományos ingatlan bérbeadás. Egy üzleti modellt nem
szabad kizárólag az infrastruktúrára alapozni, színesíteni kell más
szolgáltatásokkal. Ez nem csupán pénzügyi szempontból fontos,
hanem a közösség létrehozása szempontjából is az.