1
A VÖLGY UTCAI ÖKUMENIKUS ÓVODA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2
1. AZ ÓVODA ADATAI:
AZ ÓVODA NEVE:
ÖKUMENIKUS ÓVODA
Cím: 1021 Budapest, Völgy utca 3.
Telefon: 200 05 27
AZ ÓVODA FENNTARTÓJA:
Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat
1024. Budapest
Mechwart liget 1.
AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ NEVE:
HASZILLÓNÉ JOHN HELGA
A PROGRAMOT BENYÚJTJÁK:
AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ÉS AZ ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE
Az ALAPÍTÓ OKIRAT száma:
134/2014.(V.22)
Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat
3
Bevezető
A 363/2012. (XII. 17.) Kormány Rendelet alapján módosított Óvodai
nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram), a szakmai
és társadalmi egyeztetések lezárása utáni tárcaközi egyeztetés
eredményeként két olyan elem kiegészítésével lépett hatályba, amely
kiegészítések a hatálybalépést követően szakmai kételyeket, társadalmi
ellenérzéseket váltottak ki.
Ezen két elem:
Az óvodai nevelés tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését,
elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek
lebontását. Elősegítjük, hogy a gyermekekben a teremtettségi rendnek
megfelelően alakuljanak ki a nemekhez való viszonyuk, elősegítve
ezáltal a társadalmi elfogadottságot.
A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns)
gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság
megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi
jogok és alapvető szabadságok védelmét.
Az Alapprogram a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire,
nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások
eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve,
Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt
nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve –
meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka
alapelveit:
ESÉLY – ÉRZELEM – KÖZÖSSÉG – ERKÖLCS - MOZGÁS
Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból
indulunk ki, hogy
a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes
gondoskodás és különleges védelem illeti meg;
a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s
ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet
töltenek be;
4
az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes
kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és
a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon,
hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas
nevelésben
programunk célja a gyerekek keresztény szellemiségben történő
nevelése, a hit megalapozása
Az Alapprogramból kiindulva óvodánk Pedagógiai Programjában
megjelennek a különböző – köztük az innovatív - pedagógiai törekvések,
biztosítva ezzel az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek,
értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését.
Pedagógiai Programunk biztosíték arra, hogy az intézményünk szakmai
önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az
általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a
társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz.
A Pedagógiai Program elkészítésekor figyelembe vesszük a Sajátos nevelési
igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit is.
ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPELVEI
Gyermekkép
Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, hogy az ember mással
nem helyettesíthető, szellemi és biológiai értelemben is egyedi személyiség
és szociális lény. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai
adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen
alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők
együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és
egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak.
A személyiség fejlődésének legszínesebb, legjátékosabb időszaka az
óvodáskor. Gondoskodunk a gyermeki közösségben végezhető sokszínű
tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. A
gyermeki természetből fakadó nyitottságra, kíváncsiságra és őszinteségre
5
építünk. Szeretnénk az alapvető emberi értékek átadásával érzelem-gazdag
gyermekeket nevelni.
A mikro- és makro környezet iránti érdeklődés felkeltésével
kibontakoztatjuk a gyermekek széleskörű tudásvágyát. Kialakítjuk a
gyermekekben, hogy kötődjön a természethez, tudjon rácsodálkozni és
felfedezni, tisztelje és bátran alakítsa az Isten által teremtett világot anélkül,
hogy kárt okozna benne.
Biztosítjuk a gyerekek számára, hogy kellő bizalommal forduljanak
közvetlen környezetük felé. Erősítjük bennük a pozitív viselkedési és
erkölcsi normák elfogadásának fontosságát. A gyerekeket hozzásegítjük,
hogy felismerjék a helyes és helytelen viselkedési és életviteli szokások
közötti különbségeket. Tiszteljék és szeressék hazájukat.
Célunk példamutatással és neveléssel elérni, hogy másokat, és mások
ellenkező meggyőződését tiszteletben tartó, toleráns gyermekekké váljanak.
Tudatosan kerüljük az óvodai nevelésben a nemi sztereotípiák erősítését,
elősegítjük a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek
lebontását. Érzelmileg kötődjenek a közvetlen környezetükhöz, a
társaikhoz, az óvodapedagógusokhoz, a dajkákhoz, óvodájukhoz.
Gyermekképünket a család teljességében látjuk, ahol édesanya, édesapa,
testvér/ek, nagyszülők vannak jelen. Ezért is nagyon fontos, hogy
(kölcsönösen) őszinte kapcsolatot tartsunk a szülőkkel, közösen törekedve
nevelési elveink közel simításához, a gyermekek személyiség-
kibontakozásának elősegítése céljából.
Azt szeretnénk, ha az óvodában gyermekeink az önfeledt gyermekkor
minden pozitív élményével találkozzanak. Kívánjuk, hogy fejlődésük során
legyenek boldogok, érezzék a biztonság, a kiegyensúlyozottság feléjük
közvetített értékeit.
Dr Marczell Mihály: ”A keresztény ember számára a gyermek Isten
ajándéka, az élet folytonosságának láncszeme. Az Isten adta természet és
erkölcs törvényei szerint lép életbe, és az Isten adta törvények szerint kell
belőle embert fejleszteni. Érték, mert fejlődő életbimbó, érték, mert Istentől
származik, érték, mert halhatatlan lélek lakik benne.”
Célunk olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, érdeklődő, önmagát
értékelni tudó, nyitott személyiség, aki képes mások elfogadására. A
6
gyermek fejlődése során az ismereteket, tapasztalatokat környezetéből
szívja magába. A gyermekkel kapcsolatban levő felnőttek feladata, hogy a
keresztény – keresztyén óvodai nevelés során olyan gyermekközpontú,
befogadó környezetet teremtsen, amely segíti a gyermekek érdeklődésének
kibontakozását, mozgatja belső kreativitását, s utat nyit Isten szavának.
Óvodakép
Óvodánk Budapest II. kerületének egyik legszebb területén, a
természetvédelmi övezet szélén, az Ördögárok patak mellett található.
Csendes, tiszta levegőjű környezetünk sok lehetőséget nyújt nevelési
feladataink végrehajtásához. Felszereltségünk kényelmes, esztétikus,
színvonalasan szolgálja a hozzánk járó gyermekek sokirányú fejlesztését.
Intézményünk tíz csoportját az egész II. kerületben lakó családok
gyermekei veszik igénybe, 300 fős maximált létszám erejéig.
Az Alapprogram szerint az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló
nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője.
Nevelésünk alapelve, hogy a gyermeki személyiséget elfogadjuk,
igazodunk hozzá, tiszteljük, szeretjük, megbecsüljük.
Tudatos pedagógiai munkával, segítjük a gyermek személyiségfejlődését, a
gyermek egyéni készségének és képességeinek kibontakoztatását.
Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó játékos, derűs, szeretetteljes
óvodai légkör megteremtéséről, szociális képességek egyéni és életkor-
specifikus alakításáról.
Programunk pedagógiai tevékenységrendszere és óvodánk tárgyi
környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének
legmegfelelőbb feltételeit. A gyermekekben megteremtjük a következő
életszakaszba átlépés pszichikus feltételeit. Törekszünk az életkori és
egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével, hogy
elősegítsük a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki
személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését.
A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns)
gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését,
ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető
szabadságok védelmét. Törekvésünk, hogy a minket választó szülői
7
közösséggel, intézményünk fenntartójával illetve a minket segítő
pedagógiai, egészségügyi, valamint speciális fejlesztést irányító
intézményekkel és szakemberekkel jó kapcsolatot alakítsunk ki. A partneri
kapcsolatok segíthetik, hogy a felénk irányuló elvárásoknak eleget
tehessünk.
Az Ökumenikus Óvoda célja a 3–6-7 éves gyermekek keresztény –
keresztyén nevelésének megalapozása, személyiségük sokoldalú fejlesztése
a családdal együttműködve, az életkori sajátosságok figyelembe vételével.
Fontosnak tartjuk a katolikus/ református/ evangélikus felekezet vallásos
szellemiségének ápolását.
Keresztény nevelésen értjük azt a tudatos és rendszeres
személyiségfejlesztő tevékenységet, amely közvetve vagy közvetlenül az
ember végső céljának, az üdvösségnek megvalósulását szolgálja Jézus
Krisztus tanítása és rendelése szerint, az Egyház nevelése által.
A gyermekek személyiségének fejlesztése olyan alapokon nyugszik, ahol az
egészséges életmódra nevelés, a játék és a gyermeki önállóság a
legfontosabb tényezők.
Az egész nap folyamán családias, szeretetteljes, biztonságos légkört
biztosítunk a gyermekek számára, amelyben mindenkor érvényesülnek a
gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételei.
Kiemelt feladatunk a hitre nevelés, ami átszövi az egész napot és a
tevékenységi formákat.
Alapelvünk, a gyermek személyiségéből, legtermészetesebb
megnyilvánulásából kiindulva, olyan szeretetteljes, bizalmon alapuló,
befogadó légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés,
tisztelet, elfogadás és szeretet övezi.
- Isten képmásának tiszteletben tartása a másikban
- nyugodt, biztonságot adó, békés, vidám légkör megteremtése, amelyben
a gyermeki szabad játékot hangsúlyozzuk, amely segíti a gyermek
személyiségének fejlődését, a gyermek egyéni képességeinek
kibontakozását
- az óvodapedagógus, a dajka, ( az óvoda minden dolgozója) azonosulási
minta a gyermekek számára. Az óvodapedagógus a gyermekek
közösségi életének irányítója, aki mindig tudja, hogy melyek a soron
következő feladatok, milyen útmutatásra, bíztatásra van szüksége a
8
gyermeknek az adott szituációban. Az óvodai nevelés során alkalmazott
intézkedések mindenkor a gyermek személyiségéhez, egyéni
képességéhez és a keresztény – keresztyén értékrendhez igazodnak
- óvodánk arculatát olyan óvodapedagógusok határozzák meg, akiket
összeköt a közös hit
- nevelésünk alapját az óvodában dolgozó munkatársak keresztény –
keresztyén szellemiségű személyes példája, a közös élményeink,
ünnepeink adják meg; minden megnyilvánulásunkkal arra törekszünk,
hogy pozitív erkölcsi értékek felé nyissuk a gyermekek szívét; tudatos
pedagógiai munkánkkal úgy keltjük fel a gyermekek érdeklődését, hogy
életkorukhoz és egyéni fejlettségi szintjükhöz mérten, minél
sokrétűbben ismerjék meg az egyes tevékenységi területeken nyújtható
ismeretanyagot
- óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere, az óvodapedagógusok
személyisége és az óvoda tárgyi környezete segíti a gyermekek
környezettudatos magatartásának alakulását
- az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő
beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését
Pedagóguskép
Az Ökumenikus Óvodában olyan óvodapedagógus-kép elérésére
törekszünk, akire a gyermeki személyiség tisztelete, a humanizmus, a
pedagógiai optimizmus jellemző. Megértő, elfogadó és együtt-érző, jól
felkészült szakember, aki képes megújulni. Olyan pedagógus, akinek nagy a
felelőssége, hogy milyen viselkedési formákat közvetít a gyermekek felé,
mert ha elfogadó, szeretetteli, akkor a gyermekek is elfogadók,
szeretetteljesek lesznek egymás felé.
Óvodánk óvodapedagógusai, dolgozói között igyekszünk olyan összhangot
teremteni, amihez segítséget nyújt a három felekezet (Katolikus,
Református, Evangélikus) is közös továbbképzések, lelki gyakorlatok, imák
szervezésével. A megfelelő lelki táplálék „létszükséglet” a pedagógus
számára, hiszen csak az tud hitre nevelni, aki maga is élő hittel rendelkezik.
9
A keresztény nevelő munkája során bemutatja az imádság és a munka
egységét. Abban a tudatban végzi munkáját, hogy Isten őt a nevelői
feladatra meghívta. Az elhivatottság tudata belső rendet és harmóniát
kölcsönöz a keresztény – keresztyén nevelőnek oktató – nevelő munkájában
és kollegiális – testvéri kapcsolataiban az őt körülvevő közösségek (család,
óvoda, egyházi közösség, haza, emberiség) iránti elkötelezettségre és
felelős cselekvésre ösztönzi. (Etikai kódex)
Az óvodánkban dolgozó pedagógusok mindnyájan elkötelezettek a
keresztény – keresztyén nevelési értékek iránt, számukra az
óvodapedagógia nemcsak munka, hanem társul szegődés Isten alkotó
munkájához.
10
1. Nevelésünk rendszere
A program célja, feladata
↓
A nevelés alapelvei
↓ ↓ ↓
Hitre nevelés Anyanyelvi és
Érzelmi nevelés, szocializáció értelmi fejlesztés
biztosítása
SNI, inkluzív nevelés
↓ ↓ ↓
A gyermeki tevékenység formái
↓ ↓
Játék A tevékenységekben megvalósuló tanulás
↓
Verselés, mesélés
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Rajzolás, mintázás, kézi munka
Mozgás
Külső világ tevékeny megismerése
Munka jellegű tevékenységek
↓
A program kapcsolatrendszere
↓ ↓
Család Bölcsődék, felekezeti
óvodák, iskolák
Fenntartó
↓ Szakmai szervek
Egészségügyi szervek
Felekezetek
↓ ↓
Az óvodáskor végére a fejlődés várható eredményei
11
2. Az óvodai nevelés feladatai
2.1 Általános feladatok:
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki
szükségleteinek kielégítése.
az egészséges életmód alakítása
az érzelmi, az erkölcsi, a közösségi nevelés és a hitre nevelés
az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az egészséges életmód alakítása:
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének
alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése, ebben az életkorban
kiemelt jelentőségű. Ezen belül feladataink:
a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének
kielégítése
a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése
a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése
az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a
pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak
alakítása
a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és
biztonságos környezet biztosítása
a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások
alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása
a hátrányos helyzetű és SNI nevelést igénylő gyermekek
esélyegyenlőségét biztosítjuk
megfelelő szakemberek bevonásával, - szülővel, óvodapedagógussal
együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi,
lelki, nevelési feladatok ellátása.
Feladataink teljesítéséhez szavainkkal, mozdulatainkkal, tetteinkkel,
hanghordozásunkkal pozitív mintát közvetítünk a gyermekek felé.
12
Testápolás feladatai:
- feladatunk, hogy kialakítsuk a gyermekek természetes
tisztaságigényét,
- megteremtsük a legtöbb lehetőséget a WC-használat, a kézmosás, a
kéztörlés, a fésülködés, a fogmosás műveleteinek gyakorlására,
- feladatunk, hogy figyelmet fordítsunk az intim körülmények
megteremtésére, megfelelő mennyiségű idő, valamint a lányok, fiúk
eltérő szükségleteinek kielégítése érdekében,
- feladatunk a helyes orrfújás elsajátíttatása.
Táplálkozás feladatai:
- a gyermekek étkezési szokásainak megismerése után törekednünk kell
arra, hogy minél többféle ízt, vitaminban, ásványi anyagban,
rostokban gazdag ételféleségeket ismerjenek meg,
- a mindennapos vitaminbevitelt a szülők is biztosítják oly módon, hogy
minden nap más-más szülő hoz zöldséget, gyümölcsöt a gyermekek
részére, ezt a „gyümölcsnaptár” segítségével tartják számon a szülők,
- feladatunk a helyes étkezési szokások elsajátíttatása, a fokozatosság
elvét figyelembe véve,
- feladatunk a kulturált étkezési szokások, személyes példamutatással
történő elfogadtatása.
Mozgás feladatai:
- mindennapi feladat a gyermekek önkéntes mozgásigényének
kielégítése
- feladatunk a megfelelő mennyiségű idő biztosítása, a szabadban töltött
mozgásos tevékenységek megszervezése,
- biztosítjuk az épületen belül lebonyolítható, kötetlen és szervezett
mozgásos foglalkozások lehetőségét, a mindennapi szervezett
mozgást.
Alvás – pihenés feladatai:
- feladatunk biztosítani a gyermekek alapvető biológiai szükségleteiből
fakadó alvás lehetőségét, melynek egy része az óvodában töltött időre
esik,
13
- gondoskodunk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételek
biztosításáról: kiszellőztetett csoportszoba, lehetőleg folyamatosan
cserélődő levegő biztosításával, nyugodt, csendes légkör, alvás előtti
halk zene, mesélés biztosítása, tiszteletben tartjuk az otthonról hozott
alvási szokásokat, feladatunk tudomásul venni az 5 – 6-7 évesek
alvásigényének csökkenését, ezért számukra kb. 1 órai pihenő után
csendes, halk tevékenység lehetőségét engedjük.
Edzés feladata:
- a napfény, a víz, a levegő pozitív élettani hatásait udvarunk
lehetőségéhez mérten igyekszünk az egészségvédelem eszközéül
felhasználni
A fejlődés várható eredményei
Sikeresen végeztük munkánkat, ha az óvodáskor végére a gyermekek
képesek:
- a tisztálkodási feladatokat, önállóan, felszólítás nélkül elvégezni –
mosakodás, WC-használat, fésülködés, orrfújás, fogmosás
- a tisztálkodási eszközöket megfelelően használják és teszik a helyére
– törülköző, szappan, fésű,
- tüsszentés, köhögéskor papír zsebkendőt használnak,
- önállóan, helyes sorrendben képesek öltözni, vetkőzni, ruhájukat a
kijelölt helyre eltenni,
- cipőjüket befűzik, bekötik,
- étkezés közben önállóan döntenek az elfogyasztásra kerülő étel
mennyisége felett, poharukba önállóan öntenek,
- készségszinten használják a villát, kést, kanalat,
- evés közben kulturáltan viselkednek,
- Az SNI-s gyermeket nagy türelemmel, tapintattal és segítséggel
vezetjük el az önállóság, állapotukra jellemző szintjére, figyelembe
véve az egyéni, szakember által készített fejlesztési tervet, ajánlott
módszereket.
14
2.2 Az érzelmi, az erkölcsi, a közösségi nevelés és a hitre nevelés
Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának
érzelmi vezéreltsége. Törekszünk, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi
biztonság, állandó pozitív értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes
légkör vegye körül. Ezért a kisgyermeket már az óvodába lépéskor kedvező
érzelmi hatások érik. Fontos számunkra az óvoda alkalmazottai és a
gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolat
pozitív attitűd, érzelmi töltés.
Az óvoda szellemisége segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének
fejlődését, én-tudatának alakulását, és teret enged önkifejező törekvéseinek.
Alapelvünk, hogy neveljük a gyermekeket annak elfogadására, megértésére,
hogy az emberek különböznek egymástól.
Nevelésünk meghatározó célja, hogy a szocializáció szempontjából
meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a
gyermek erkölcsi tulajdonságainak (az együttérzés, a segítőkészség, az
önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének,
kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és
normarendszerének megalapozása.
Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy
megismerje a keresztény népi kultúra kincseit, a magyar
néphagyományokat, szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és
a szülőföldhöz kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben,
az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok
megbecsülésére.
A hitre nevelés során a gyermek személyiségének fejlődésében elültetjük a
keresztény szellemiségű nevelési értékek alapjait.
- Segítjük kialakulni, formálódni a gyermekben az Isten hitet.
- Segítjük formálódni a gyermekekben a helyes istenképet.
- A napi gyakoriságú imádkozással tanítgatjuk a gyermekeket, hogyan
közvetítsék Isten felé örömüket, bánatukat.
- Alkalmazzuk az alábbi kifejezéseket, megismerik azok tartalmi
jellegét: hálaima, kérőima, stb.
- Elősegítjük, hogy a gyermekekben kialakuljon az készség, hogy végig
hallgassák a felnőttek és a gyerekek imáját.
15
- Megismertetünk a gyerekekkel bibliai történeteket, egyházi és
evangéliumi énekeket.
- Segítjük, hogy a gyerekek tudatában elkülönülhessen a népmesék és a
bibliai történetek különbsége (az utóbbit gyakran dramatikus játék
formájában is előadjuk).
- Segítjük kialakítani a gyermekekben az igényt az alkalmankénti
„elcsöndesedésre”, „csendes perceken”, „áhítatokon” való
részvételre.
- Segítjük megérteni a gyermekeknek – a bibliai kifejezések rendszeres,
életszerű használata során (hit, remény, szeretet, szelídség, türelem,
megbocsátás, adakozás, stb.) – e kifejezések tartalmát.
Feladatunk:
- Egész óvodai életünk megszervezésével megteremtjük az erkölcsi és
az akarati tulajdonságaik fejlődésének feltételeit.
- Az érzelmi nevelés feladatait az óvodánkba újonnan érkező
gyermekek számára óvodába lépés előtt elkezdjük. A csoportszobák
hangulatossá tételével, a játékeszközök felfrissítésével. Minden
kisgyermeknek kialakítjuk a saját jelével ellátott öltöző helyét, a
fürdőszobában a polcon, a fogason helyet kap a törülköző, a fogmosó
készlet.
- A felvételt követően óvónőink a nyári hónapokban megszervezik az
első személyes találkozást a családdal, ahol közvetlen benyomást
szereznek a leendő óvodásokról, szüleikről. A gyermekek az otthon
biztonságot jelentő helyszínén először találkoznak az óvó nénikkel.
- Szakember segítségét figyelembe véve, nagy tapintattal, empátiával
veszünk részt az SNI-s gyermekek családi körben történő
megismerésében, illetve a szülőkkel való együttműködés kiépítésében.
- Minden csoportba érkező új kisgyermeknek a beillesztési időszak első
napján lehetőséget teremtünk az ismerkedésre nyílt nap keretében.
Ezen a napon szüleikkel együtt benyomást szerezhetnek az óvoda
épületéről, helyiségeiről, udvaráról, és ismeretséget köthetnek
társaikkal, óvónőkkel, dajkákkal.
- Az első benyomások és az ismerkedés eredményeit hasznosítva
óvodapedagógusaink elkészítik a beillesztési időszak tervét. A két
16
hónap feladata elősegíteni a gyermekek legoptimálisabb
alkalmazkodását új környezetükhöz.
- Nagy figyelmet igényel az érzelmi kötődések megalapozása gyermek,
szülő, óvónő, dajka kapcsolatában, amely meghatározza a gyermekek
óvodához kötődő viszonyát.
- Fontos, hogy az óvodapedagógusok a szülők bevonásával átgondolt,
egyénre szabott tervet készítsenek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy
fokozatos időnöveléssel szokjon a gyermek az új környezethez.
Fontos ez a 3-4 éves gyermekek beillesztésénél, amelyet alapos
előkészületekkel, türelemmel és gyöngédséggel tervezünk meg. Az
óvoda belső élete, napirendje, szokásai segítséget jelenthetnek a
környezetváltás miatt kialakult lelki gondok megoldásához.
Elősegítjük a nehéz napok átvészelését azzal, hogy otthonról hozott
játéktárgyak, személyes eszközök behozatalát megengedjük. A
beillesztés első két hetében mindkét óvodapedagógus jelen van és
komoly segítséget kapnak a csoport dajkájától is. Nagy gondot
fordítunk a meghitt, csendes, testközelséget igénylő személyes
pillanatok megteremtésére, amelyek az ismerkedés folyamatát
könnyítik meg.
- Sok szeretettel, nyugodt, halk beszéddel, vigasztaló szavakkal
teremtjük meg az alvás, testápolás, étkezés és egyéb tevékenységek
légkörét.
- Feladatunk, hogy a beillesztés első pillanatától kezdve következetesek
legyünk, amelyet érzelmi megerősítéssel, az egyéni képességek,
valamint az otthonról hozott szokások figyelembe vételével valósítunk
meg.
- A nagyobb 5–6-7 éves gyermekeket bevonjuk a kisebbek
gondozásába. Lehetőséget teremtünk arra, hogy minél több időt
tölthessenek együtt, megkönnyítve ezzel is a beilleszkedést.
- Már az első pillanattól kezdve felmérjük a társas kapcsolatok
alakulását. A testvérek, rokonok és a barátokként érkező gyermekek
kapcsolatát elmélyítjük, ezzel is segítjük a nehézségek leküzdését. A
bátortalan, visszahúzódó gyermekeket megpróbáljuk közelíteni társaik
felé, így lehetőséget teremtünk az új barátságok kialakulásához.
17
- A sokszínű, változatos tevékenységek megszervezésével, közös
élmények gyűjtésével és a csoporthagyományok ápolásával segítjük
az együttműködést, az egymáshoz való viszonyok fejlődését.
- Gondot fordítunk a részben osztott csoportokban adódó feladatok
összehangolására.
- A beillesztési és/vagy visszaillesztési időszak nehézségeinek
feloldására a napi „csendes percek” lelki erősítő erejét is segítségül
hívjuk.
2.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Fontosnak tartjuk, hogy az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi
forma keretében megvalósítandó feladat. Ezért az anyanyelv fejlesztése és a
kommunikáció különböző formáinak alakítása az óvodai nevelőtevékenység
egészében jelen van.
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a
gyermek természetes beszéd – és kommunikációs kedvének fenntartására,
ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések
támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítunk.
Az értelmi fejlesztés és nevelés során a gyermek egyéni érdeklődésére,
kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve
biztosítjuk a gyermeknek a változatos tevékenységeket, amelyeken
keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő
természeti és társadalmi környezetről.
További feladatunk a gyermek spontán és tervezetten szerzett
tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző
tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi
képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás
– alkotóképesség) fejlesztése. Törekszünk olyan ösztönző környezet
biztosítására, amelyben valamennyi értelmi képesség (különösen a képzelet
és a kreativitás) optimálisan fejlődik.
Az integrált nevelési forma kereteinek kialakításával és speciális fejlesztő
szakemberek segítségével fejlesztjük az óvodánkba kerülő, integrálható
sajátos nevelési igényű gyermekeket.
18
Feladatunk:
- Fejlesztés során változatos tevékenységek biztosításával segítjük elő a
tapasztalatszerzést, a természeti és társadalmi környezet megismerése
érdekében.
- Az ismeretek, élmények feldolgozása során az értelmi képességek
fejlesztése – az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,
gondolkodás, kreativitás – igényel figyelmet.
A fejlődés várható eredményei
- Sikeresnek tekintjük munkánkat, ha gyermekeink bátran ki tudják
fejezni gondolataikat, ha felismerik a fogalmak közötti
összefüggéseket, ha megfogalmazzák érzéseiket.
- Önállóan, koruknak megfelelő mértékben igazodnak el a társadalom
és a természet dolgai között.
- Kognitív képességeik koruknak megfelelően fejlettek.
- Koruknak és egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően értik és
alkalmazzák a hitre nevelés keretein belül megismert alapvető
fogalmakat.
3. Az óvodai élet megszervezése
Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítjuk, hogy
az szolgálja a gyermek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó
testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A gyermekeket
harmóniát árasztó színekkel, formákkal és anyagokkal vesszük körül. A
gyermekek által használt felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a
biztonságukra figyelemmel helyezzük el. Óvodánk megfelelő
munkakörnyezetet biztosít az óvoda dolgozóinak, továbbá lehetőséget
teremt a szülők fogadására.
A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez,
fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, amelyek a
megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált
tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét,
feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (3-35 perces) csoportos
tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg.
19
Óvodánk napirendje igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek
egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra,
igényekre és a napi rendszerességgel megjelenő hitre nevelés elemeivel
(„csendes percek”).
A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a
gyermeknek. Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi.
Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását,
szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet a
gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.
Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az
óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, erősíti kapcsolatát a
gyermekkel, segíti önállóságának fejlődését, együttműködve a dajkával. Az
óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és
fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező
dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott
pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába
foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus
feltétlen jelenlétében és közreműködésével.
4. Az óvoda kapcsolatai
A családi nevelés és az óvodai nevelés együtt szolgálja a gyermek
fejlődését, ennek megfelelően alapvető feltétel a családdal való szoros
együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes
kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják, azokat a
lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az
óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az
együttműködés során érvényesíti a segítségnyújtás családhoz illesztett
megoldásait.
Az Ökumenikus Óvoda speciális kapcsolattartási lehetősége a család –
óvoda – felekezet hármas egysége. Építve a családok felekezeti
hovatartozására segítik a gyermek családi és óvodai nevelését.
20
Gyermek-felnőtt kapcsolat alakítása
Célunk: A nyugodt, kiegyensúlyozott és biztonságot sugárzó légkör
megteremtése, az intézmény felnőtt és gyermekközösségének összehangolt
együttműködése érdekében.
Alapelvünk: az egymás tisztelete és elfogadása. Óvodapedagógusainknak
kiemelkedő szerepe van a gyermekcsoportok irányításában, a kis
közösségek összetartásában. Okos szeretettel, az egyéni bánásmód
gyakorlati alkalmazásával, a csoportszabályok felállításával alapozzuk meg
nevelési feladatainkat.
Óvodapedagógusaink az SNI-s gyermekekre úgy tekintenek, mint a
közösség szerves részére. A sérült gyermekek egyenrangú, értékes
személyiségei a csoportoknak, akik felé pozitív attitűddel fordul a felnőtt
közösség.
Feladatunk:
- Az óvónő minden helyzetben minta legyen a gyermekek számára, a
személyes példamutatás, a pozitív viselkedési minta, a legnagyobb
nevelői erőt képezze. Fontos, hogy a türelem, a gyengédség, a
személyes problémák tapintatos megoldásának keresése, módszer
legyen a gyermek-felnőtt kapcsolatának elmélyítésére.
- Feladatunk a gyermekek alapos megismerése, érzelmi igényeik
felmérése. Csak így tudunk eleget tenni azoknak kapcsolatépítő,
közösségi életet formáló feladatoknak, melyek a társadalomba való
beilleszkedés folyamatát meghatározzák. Minden helyzetben a pozitív
értékelés módszerét alkalmazzuk. A hibák javításában, a személyiség
fejlődésére pozitívan ható, igazságosságra és tapintatra törekszünk.
- Tiszteletben tartjuk a gyermeki szabadságot, amelyet a tevékenységek
tervezésénél figyelembe veszünk.
- Gondot fordítunk a közösségépítés szabályainak kialakítására, a
problémák türelmes kezelésére. Megoldásnál arra törekszünk, hogy
kapjon hangot minden vélemény.
- Arra törekszünk, hogy egyáltalán ne kaphasson teret a csoport
életében a gyermeki agresszivitás. Szeretnénk minden durva,
erőszakos viselkedési módot kirekeszteni óvodánk falai közül.
21
Segítjük a gyerekeket, hogy megtanulják kezelni a mindennapokban
felmerülő feszültségeket, konfliktus-helyzeteket.
- A keresztény nevelési értéket valló pedagógus személyiségének
jellemző elemei kiegészülnek a hittel élő ember lelki értékeivel.
Magatartásával, gyermekekkel való viselkedésével folyamatosan
sugározza a keresztény érzelmű pedagógiai elhivatottságot.
Gyermek-gyermek kapcsolata
Célunk: Kialakítani azt a bizalmi kapcsolatláncot, amely lehetőséget ad a
gyermek-gyermek személyes érintkezésének megteremtéséhez, valamint az
eltérő képességű, tulajdonságú, a másság, különbözőség jegyeit viselő,
valamint a több nemzetiségi gyermekek egymást elfogadó viselkedésére.
Igyekszünk elérni, hogy a gyermekek az SNI-s gyermekek irányában a
tolerancia legelvárhatóbb módján viselkedjenek. A gyermekek
kapcsolatában szeretnénk elérni, hogy egymás között a keresztény
értékrendű magatartás- és viselkedésformák alkalmazása legyen mindig az
alap.
Feladatunk:
- Gyermekeink tanulják meg a társas érintkezés alapszabályait, egymás
megbecsülését.
- Érdeklődjenek a közösségéhez tartozó társaik iránt, ha azok hosszabb
időre távol vannak.
- Örömmel, érdeklődve vegyenek részt az óvoda közös életében.
- A gyermekbarátságok ápolására gondot fordítunk, és lehetőséget
teremtünk arra, hogy minden kisgyermek aktív tagja legyen a
csoportnak.
- Olyan helyzetek és alkalmak megteremtése, amelyek segítségével
közel kerülhetnek egymáshoz az ép és az SNI-s gyermekek, az
óvodapedagógus, a gyógypedagógus és a szülők együttműködésével.
- A hitre nevelés eszközeinek lehetőségével is példát mutassunk az
elfogadó magatartás mintáira.
22
A fejlődés várható eredményei
- Szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak társaikhoz és a felnőttekhez.
- Igényükké válik a helyes viselkedési szabályok betartása.
- Figyelemmel kísérik csoporttársaik életét, és képesek együtt érezni
mások helyzetével.
- Szívesen vállalnak feladatokat közösségükért és amiben tudnak
segítsenek egymásnak.
- Türelemmel, empátiával fordulnak SNI-s társaik felé.
- Képesek nyugodtan, figyelmesen meghallgatni a felnőtteket és a
gyermekeket.
- Problémás helyzetekben keressék az egymással való kiegyezés
módját.
- Megpróbálják az eléjük kerülő akadályokat legyőzni.
- Alkalmazzák a hitre nevelés keretein belül megismert viselkedés
formáit, eszközeit.
5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógusok feladatai
5.1 A gyermeki tevékenységek tartalma: játék, játékba integrált tanulás
Játék
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így
az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-
képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi
pszichikus szükséglete, amelynek minden nap visszatérő módon, hosszan
tartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a
külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait
játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a
pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó
tevékenységgé.
A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt –
a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a
játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult,
bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a
23
játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a
gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
A játékhoz megfelelő helyre, és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia
kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség.
Feladatunk, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és
élményszerzési lehetőségeket biztosítsunk a különböző játékformákhoz, a
gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, a konstruáló játékokhoz, a
szabályjátékokhoz.
A játék folyamán az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az
élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az
óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény
szerinti együtt játszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával,
indirekt reakcióival éri el.
Az óvodánkban előtérbe helyezzük a szabadjáték túlsúlyának
érvényesülését.
A játék kiemelt jelentősége az óvoda napirendjében, időbeosztásában és a
játékos tevékenységszervezésben is megmutatkozik.
Feladatunk:
- A játékhoz szükséges feltételek biztosítása: az alkotókedvű, nyugodt
légkör a jó játék biztosítéka. Megteremtjük annak a feltételeit, hogy a
gyermekek szabadon dönthessenek, hogy kivel, mit játszanak, hol és
mennyi ideig. Fontos a megerősítés, bátorítás, a kellő időben adott
segítség. A csoportokban csak annyi szabályt vezetünk be, amennyi
segíti a nyugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a
sokféle manipulációt, az elképzelések valóra válását.
- A játék folyamatában az óvodapedagógus jelenléte biztosítja az
indirekt irányítást, melynek jelentősége a kezdeményezések
kiindulásánál, majd a visszavezetésénél válik fontossá.
- A gyermekek tapasztalatainak gazdagításával, a játékkedv
fokozásával, az együttjátszás igényének felébresztésével serkentjük a
közös játék kibontakozását.
- Az óvodapedagógus felelőssége az SNI-s gyermekek játékba vonása,
alkalmazva azokat a speciális módszereket, eszközöket, amelyek az
SNI-s gyermekek fejlesztéséhez szükségesek. Saját
24
viselkedésmintáján keresztül közvetíti a másság elfogadását a csoport
tagjai felé.
- A magányosan játszó gyermekeket segítjük abban, hogy a közös
játékba ők is bekapcsolódhassanak. Az óvónő az oldott játék
érdekében bátran használja a tréfát és a humort.
- Feladatunk, hogy a megfelelő játékhelyek biztosításával a gyermekek
szükség szerint önállóan, vagy óvodapedagógusi segítséggel ki
tudjanak alakítani elképzeléseik szerint területeket.
- Gondoskodunk a mozgásos játékok helybiztosításáról is, főleg az
udvar adta lehetőségek kihasználásával.
- A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak. A játékban egyedül,
egymás mellett, néha összeverődve vesznek részt, kivéve a
tisztálkodás, az étkezés és alvás idején.
- Az 5 – 6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak.
A csoportok kialakulásához, a szerepek elosztásához ennek a
korosztálynak több időre van szüksége. Ehhez alkalmazkodnunk kell.
- Figyelemmel kísérjük egész nap a játékot és törekszünk arra, hogy
csak akkor kezdeményezünk más játékot, ha már a megkezdett
tevékenység felborulóban van. Biztosítjuk a több napon keresztül tartó
játékok menetét.
- Törekvésünk, hogy a mindennapi élet szervezésekor biztosítani tudjuk
a szabadban töltött játékidő alapos kihasználását.
- A játékeszközök kiválasztásakor feladatunk a kreativitás fejlesztése, a
fantázia kibontakoztatása, az esztétikai érzék kialakítása.
- Figyelembe vesszük a korosztályokra jellemző játékfajták
eszközigényét, a környezetükből szerzett tapasztalatok, élmények
hatását, melyek kihatnak a játék tartalmára. Lehetővé tesszük, hogy a
családban, óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben
szerzett tapasztalatokat a gyermekek újra átélhessék a játékidő alatt.
- Figyelni kell az agressziót, vagy a szorongást kifejező játékokra. Az
óvónő jelenléte, védelmet adó magatartása, biztonságot nyújt az
agresszív, vagy szorongó gyermekeknek.
25
A 3 – 6-7 éves korban megjelenő játékfajták:
a) Gyakorlójáték:
Kiinduló pontja a véletlen mozgásból, cselekvésekből fakadó siker, mely
újra és újra ismétlésre készteti a gyermeket. Lényege, hogy a gyermek
valamilyen újszerű cselekvést ismétel, mely örömöt okoz neki. Biztosítjuk a
gyakorlójátékhoz szükséges eszközöket, és játékunkkal mintát adunk a
helyes használathoz. 3-4 éves korban a hangok, szótagok, szavak, dallamok,
a halandzsa ismétlések során válnak játékká. Annak ritmusa és a
hozzákapcsolódó mozgás lényeges elem.
b) Konstrukciós- építő játék
Ebben a játék fajtában több játékforma is összpontosul. Az építő elemek
egyszerű rakosgatása és a konstruálás magasabb szintjei (a leíró útmutatók
alapján történő építés óvodáskorban legmagasabb elérhető formái) egyaránt
tükröződnek a gyermekek tevékenykedése során. Fő motívuma az alkotás
öröme: létre hozni a való világ elemeinek tárgyi – alaki leképződését.
Minden korosztályban használt játékforma, amelynek formái is szintjei
életkoronként és nemenként nagyon különbözőek lehetnek. Feladatunk
minél több fajta építő elem, különböző anyag fajta (fa, műanyag építő,
textil kiegészítők, stb.) legkülönbözőbb méretű építők (pl.: nagy natúr fa
építő, „LEGO” építő) és az alkotás nehézségi fokát segítő – ösztönző
(egyszerű építő elemek és bonyolult leírású, összetett képességeket igénylő
alkotó játék) lehetőségeinek felkínálása, hogy a valóság leképzéséhez és a
fantázia kibontakoztatására minél sokrétűbb lehetőség álljon rendelkezésre.
c) Szerepjáték:
A leggazdagabb lehetőséget nyújtó játékfajta, amely a gyakorlójáték keretei
között bontakozik ki. Olyan szerepeket vállalunk és tervezünk, hogy azok
minták legyenek a közös cselekvésekhez. A gyermekek játékában teret kap
a papás-mamás játék, a fodrászos, boltos és az orvosos játék, amelyek
általában az élet egyszerű mozzanatait jelenítenek meg. Arra törekszünk,
hogy minden gyermek szerepjátéka egyéni képességeinek szintjén
bontakozhasson ki. Feladatunk biztosítani a játékhoz szükséges igényes,
modern, színes, változatos és bővülő számú eszközöket.
26
d) Szabályjáték:
Feladatunk, hogy a szabályokon keresztül fejlődjön gyermekeink
alkalmazkodó készsége, szabálytudata, cselekvőképessége. Olyan egyszerű
szabályokhoz kötött ügyességi és szabály játékokat tervezünk, amelyek
biztosítják a sikerélményt és könnyen betarthatóak. Figyelembe vesszük a
szabályjátékok mozgásigényt kielégítő formáit is.
e) Barkácsolás:
A barkácsolás a játék során felmerülő igényekre épül. Ez elsősorban az
óvodapedagógusok által barkácsolt kellékek készítését jelenti, a gyermekek
aktív bevonásával. Feladatunk, hogy minél színesebb, változatosabb,
általánosságban és ritkábban használt eszközökkel és alkotó módszerekkel
ismertessük meg a gyermekekkel a saját ötletből kibontakozó (felnőtt
segítségével) alkotás élményével.
f) Bábozás:
A rendszeres, többször ismétlődő meseélmények képi megjelenítését
szolgáló tevékenység. Az óvodapedagógusok aktív közreműködésével
nyújtott minta, amely segítséget ad az egyszerű szerepek megformálásához.
Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek saját elgondolásuk szerint játsszák el a
szerepeket.
A bábozás módszerével az SNI-s gyermekek egész óvodai életét is segítjük.
Egy báb betöltheti az otthon és az óvoda összekötő szerepét, amely a szülők
és az óvodapedagógusok, együttműködésével megkönnyíti a kisgyermek
beilleszkedését a közösségbe.
A fejlődés várható eredményei
- Gyerekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy
játéktémában, együttesen részt venni.
- Játékukban kiemelten jelenik meg a szerepjáték.
- Ismerik és betartják a játékokhoz kapcsolódó szabályokat.
- Szívesen vesznek részt különböző jelenetek, meserészletek bábozással
történő megjelenítésében.
- Élvezik és átélik a játék örömteli élményeit, fantáziájuk egyik
megnyilvánulásának lehetőségét.
27
5.2 A tevékenységekben megvalósuló tanulás
Célunk: hogy a gyermekek széles körű tevékenységeik során szerzett
tapasztalataik, benyomásaik, élményeik alapján tanuljanak, fejlődjenek.
Célunk, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelően megismerjék a
magyar nyelv gazdagságát, a helyes beszéd, kifejezésmód szabályait.
Feladatunk:
- Szeretnénk, ha a gyermekek játékon keresztül biztosított
képességfejlődése örömöt jelentene számukra, s hogy a tanulás önként
választott, spontán helyzetekre épülő folyamat legyen.
- Olyan tevékenységek és helyzetek biztosítása, amelyek mellett a
szervezett tanulás lehetőségei is megvalósulhatnak.
- Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés és tapasztalatszerzés a
gyermekek kérdéseire adott válaszaira épülő ismeretszerzést is
magába foglalja.
- Az óvodapedagógus egész lényével ösztönözze a gyermekeket az
utánzásos minta- és modellkövetésre. Fontos, hogy a magatartás és
viselkedés tanulás folyamatában főszereplők legyünk. Tetteinkkel
gyakorolunk hatást a gyermekeinkre.
- A kezdeményezett tevékenységeken keresztül, a tanulás probléma- és
feladat megoldási lehetőségeit teremtjük meg.
- Feladatunk a spontán és tervezetten előidézett beszédhelyzetek
alkalmával gyakoroltassuk a helyes, választékos kifejezésmód
használatát. Fejlődésüknek megfelelően alakítjuk a nyelvtani
szabályok ismereteit, a mondatszerkesztést, a névmások, névutók,
igeidők stb. használata közben.
- Az óvodapedagógusok minden helyzetben a napi tevékenységek
irányítása közben, a szervezett tevékenységek alatt példaként
szerepelnek a csoport és az egyes gyermekek előtt. Verbális
megnyilatkozásunk követendő minta, amely egyben az anyanyelv
értékeinek, szépségeinek megőrzését, örökítését is feladatunknak
jelöli ki.
- A hitre nevelés tartalmi elemei a Szentírási és Teológiai alapelvek,
amelyek közvetítése speciális tartalommal bíró eleme a tanulási
keretnek. Heti egy alkalommal, az „Áhítat”-okon ismerkednek a
28
gyermekek játékos formában (pl. bábozás, dráma játék) az
életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő, gondosan válogatott
bibliai történetekkel. Felekezetenként változó tartalma miatt a
Pedagógiai Programban „Módszertani Útmutató” formájában jelenik
meg.
A fejlődés várható eredményei
- Képesek gondolataikat összetett, kerek mondatokban kifejezni,
anyanyelvünk minél több szép kifejezéseit használni.
- Bátran mernek kérdezni, következtetéseket levonni, összefüggéseket
keresni a gondolatok között.
- Isten létezésében hisznek, kialakul, formálódik istenszeretetük.
- Elindul és formálódik tudatukban a helyes istenkép.
- Tudnak és szívesen imádkoznak (kötött szövegű imádságokat és saját
szavaikkal is), örömüket, bánatukat Isten elé viszik.
- Ismerik és szívesen alkalmazzák az alábbi imamódokat: hálaima,
kérőima, stb.
- Türelemmel hallgatják végig társaik és a felnőttek imáját.
- Ismernek bibliai történeteket, egyházi és evangéliumi énekeket.
- Képesek tudatukban elkülöníteni a népmeséket és a bibliai
történeteket (az utóbbit is szívesen dramatizálják).
- Igény alakul ki a gyermekekben az alkalmankénti „elcsöndesedésre”,
örömmel vesznek részt a „csendes perceken”, „áhítatokon”.
- A bibliai kifejezések rendszeres, életszerű használata során elindul a
gyermekekben a kifejezések megértési folyamata (hit, remény,
szeretet, szelídség, türelem, megbocsátás, adakozás, stb.).
- Kialakul vágyuk, kíváncsiságuk az iskola, a tanulás iránt.
5.3 Mozgás
Célunk: A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó, mindennapi,
játékos, egészségfejlesztő testmozgással megalapozni a gyermekekben az
igényt a rendszeres mozgásra.
29
Feladatunk: Sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló
gyakorlási formákkal, játékokkal, a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező
egymásra hatásának elősegítése.
Az egészséges életmódra nevelés érdekében változatos programok
szervezése azért, hogy a gyermekeknek minél több alkalmuk legyen
mozogni a természetben.
A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeresen alkalmazásával
a gyermekek erő és állóképességének fejlesztése. Spontán játékkal, a szabad
levegő kihasználásával a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív
mozgásos játékok széleskörű alkalmazása.
A SZABAD MOZGÁS SORÁN:
Megfelelő napirend kialakítása
Ösztönző légkör biztosítása
Játékos mozgások szervezése különféle eszközökkel
A mozgásos tevékenységek pozitív erősítése
A szükséges szabályok alkalmazása
A MINDENNAPOS TESTMOZGÁS SORÁN:
A gyermekek alapvető mozgásigényének kielégítéséhez szükséges
körülmények biztosítása
A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly erősítéséhez
különböző mozgások szervezése játékos formában, változatos
eszközökkel
A ritmusérzék, a mozgáskultúra és az esztétikus mozgás fejlesztése.
A SZERVEZETT MOZGÁS SORÁN:
Természetes mozgások fejlesztése
A különböző járás-, futás-, ugrásgyakorlatok bevezetése és
bonyolítása
Egyensúlygyakorlatok bevezetése
Támaszgyakorlatok megismertetése
A szem-kéz és a szem-láb összehangoltságának (koordinációjának)
fejlesztése
A térbeli tájékozódás fejlesztése
30
A jobb és a bal oldal tudatosítása és gyakorlása, az ellentétes
mozgások (keresztcsatornák) beidegződésének rögzítése
Az egyéni, a csoportos, a sor- és váltóversenyeknél a szabályok
pontos betartása
A sporteszközök biztos használatának gyakorlása.
A fejlődés várható eredményei
Az óvodáskor végére gyermekeink szeressenek mozogni, legyenek
kitartóak.
Mozgásuk váljék rendezetté, esztétikussá.
Érzékeljék saját testüket és annak mozgását, fejlődjön
egyensúlyérzékük.
Értsék meg az utasításokat, vezényszavakat.
Rendelkezzenek biztos irányismerettel, magabiztosan, önállóan
tájékozódjanak a térben.
A játékos és az irányított gyakorlatok végrehajtásával növekedjen
állóképességük és teherbírásuk.
A játékokban, feladathelyzetekben biztonsággal és önállóan
használják a kézi szereket és tornaszereket is.
Alakuljon ki bennük a sportszerű magatartás.
5.4 Verselés, mesélés
A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális
higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A magyar gyermekköltészet, a népi,
dajkai hagyományok gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a
mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi,
értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének az egyik legfőbb segítője.
Képi és konkrét formában feltárja a gyermekek előtt a külvilág és az emberi
belső világ legfőbb érzelmi viszonyait, a lehetséges, megfelelő
viselkedésformákat.
A hitre nevelés egyik formája a keresztény keresztyén értékrendet
tartalmazó irodalmi alkotások megismertetése. A felekezetenkénti
31
különbözőségek miatt a Pedagógiai Program „Módszertani Útmutató”
részében találhatóak a tartalmi elemek.
Célunk:
A játékos mozgásokkal kísért mondókákkal, dúdolókkal, versekkel,
mesékkel erősíteni a gyermekek érzelmi biztonságát, hozzájárulni
anyanyelvi nevelésükhöz. A ritmus, a mozdulat és szó egységével
érzéki-érzelmi élményeket nyújtani.
A mesék segítségével a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi
fejlődése, fejlesztése, szemléletmódjuk és világképük kialakítása,
esetleges lelki feszültségeik oldása.
A gyermekek saját vers- és mesealkotásának mozgással és/vagy
ábrázolással történő kombinálásával biztosítani az önkifejezés
alternatív lehetőségeit.
A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés segítségével a
kisgyermekek mentális higiénéjének megalapozása, alakítása.
A népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetése a
gyermekekkel.
A keresztény keresztyén értékrendű alkotások megismertetése. (ld.:
„Módszertani Útmutató”)
Feladatunk:
A verselés, mondókázás és mesélés feltételeinek megteremtése.
Lehetőleg naponta többször is biztosítva a spontán adódó helyzetek
által kínálkozó kezdeményezések, valamint tudatosan tervezett
tevékenységek kihasználásával.
A kisgyermek esetleges szorongásainak mese általi feloldása és
megoldása, hisz a mese visszatükrözi azokat. A mese tárgyi világot is
megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és ehhez társuló, a szigorú
ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus képe, csodákkal és
átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus
realitásra és külvilágra irányított megismerési törekvésre.
Az élő mese- és vershallgatás természetességének kialakítása, hiszen a
mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi
biztonságban érzi magát, s játéktevékenységéhez hasonlóan a
32
mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot
jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki
élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.
A mondókák, versek, mesék gyakori ismétlése azért, hogy a
megkedvelt irodalmi művek kedvenccé válva felidézhetők legyenek a
gyermekek számára. Idősebb gyermekeknél kedves élmény, ha kiskori
kedvenc meséiket, verseiket időnként felidézhetik.
A korcsoportnak megfelelő irodalmi anyag kiválasztása, az életkori
sajátosságok figyelembevételével. Figyelmet fordítunk a népi, a
klasszikus és kortárs irodalmi művek megismertetésére.
3-4 éves korban a verseléshez népi mondókákból és ismert magyar
költők rövidebb verseiből válogatunk. A mondókákat mozgással,
ringatással, hintáztatással kísérjük. A versek ritmikusak,
mondanivalójukban érthetőek, a gyermeki érzelemvilághoz közel
állóak. Gyerekekről, állatokról, virágokról, hangulatokról szólnak. A
mesék cselekménye egyszerű, könnyen követhető, ismétlődő részek
vannak benne. Az éves anyag a csoport fejlettségétől és
érdeklődésétől függően 10-15 mondóka és vers, valamint 10-12 mese.
4-5 éves korban a népi mondókák körét kibővítjük kiszámolókkal,
csúfolókkal, halandzsa szövegű mondókákkal. A versek vidám,
humoros vagy éppen kicsit szomorkás, melankolikus hangvételűek a
változatosság érzékeltetése miatt. A versek témája az állatokkal,
növényekkel, gyümölcsökkel, időjárással és a természettel
kapcsolatosak. Az állatmesék már bonyolultabb szerkezetűek. Ez a
korcsoport kedveli a láncmeséket, az egyszerűbb cselekményű
tündérmeséket, és igen nagy örömmel hallgatják a valóságon alapuló
rövidebb történeteket is. Az éves anyag 4-6 mondóka, 10-12 vers, 12-
15 mese.
5-6-7 éves korban tovább bővítjük a mondókák, kiolvasók körét,
ezeket alkalomszerűen ismételjük, a természeti jelenségekhez, illetve
a társakkal való játékokhoz kapcsolódva. Az új versek témája a
gyermekek élményvilágával és a természettel kapcsolatosak. A
humoros, tréfás hangvételű versek mellé néhány lírai hangulatú vers is
kerül. Ebben a korban figyelik legnagyobb áhítattal a mesélést. A
legjobban, ebben a korban tudnak azonosulni a szereplőkkel, és már
képesek erkölcsi ítélethozatalra is. Ezért a mesék kiválasztása különös
33
gondot igényel. Az állatmesék szereplői emberi tulajdonságokkal
rendelkeznek, a népmesék már bonyolultabbak, cselekményesebbek,
megjelennek a klasszikus tündérmesék. A tréfás mesék humorát már
értik, és élvezik. A többször hallott meséket szívesen adják elő vagy
bábozzák el. Ebből építkezve megjelennek a maguk által rendezett és
szereposztott előadások, amelyek a résztvevők ötleteiből szövődnek,
változnak, alakulnak. Ebben a korban ajánlott, különösen pihenő idő
előtt a folytatásos mese, amelynek cselekményét is szívesen,
találékonyan szövik tovább, és építik be játékaikba. Az éves anyag 4-6
mondóka, kiolvasó, 10-15 vers és 10-15-20 mese.
Speciális feladatunk a keresztény hit alapjait képező, az óvodáskorban
használható művek bemutatása, megismertetése. (ld.: „Módszertani
Útmutató”)
A fejlődés várható eredményei
Örülünk, ha óvodásaink szívesen verselnek, mesélnek.
Sikernek tartjuk, ha érzelmileg képesek azonosulni a vers, mese
hangulatával, tartalmával.
A gyermekek különbséget tudnak tenni a hangulati változások között.
Érzékelik a jó és rossz emberi cselekedetek közötti különbséget,
amelyek kitűnnek a mesék tartalmából.
Értik az irodalmi művek humorát.
Ismerik az óvodás korú gyermekek számára bemutatható keresztény
értékrendszerű művek főbb szereplőit, történeteit. (ld.: „Módszertani
Útmutató”)
5.5 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Célunk: A környezet hangjainak megfigyelésével, ölbeli játékokkal, a népi
gyermekdalokkal, énekléssel és az énekes játékokkal a zenélés örömének
megismertetése, zenei érdeklődés felkeltése, zenei ízlés formálása, zenei
képzelet és az esztétikai fogékonyság alakítása, hangszerek és azok
használatának megismerése.
34
Feladatunk:
A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése.
A gyermek zenei élményhez juttatása saját, óvónői énekünkkel,
hangszeres zene segítségével, a közös ének-zenei tevékenységek
során, a dallam, a ritmus, a mozgás szépségének, a közös éneklés
örömének felfedezésével.
Sokféle zenés, mozgásos játékkal szeretnénk megismertetni a
gyermekeket, amelyeken keresztül elősegítjük a társas kapcsolatok
alakulását is.
Az énekes népi játékok, és az igényesen válogatott kortárs művészeti
alkotások megismertetése.
Az ünnepekhez kapcsolódó szokások felelevenítése, dalok közös
éneklése, a hagyományok átörökítése fontos feladatunk.
Gondot fordítunk a harmonikus mozgás kialakítására az egyszerű
táncmozdulatok megismertetésére.
Lehetőséget adunk zenei képességeik (egyenletes lüktetés, ritmus,
éneklés, hallás, mozgás) kibontakoztatására, az egyszerű
hangszereken való gyakorlásra, valamint képzeletük alakítására.
Megismertetjük a gyermekekkel azokat a vallásos töltetű zenei
anyagokat, amelyek a keresztény hit gyakorlásában rendszeresen vagy
ünnepek alkalmával előforduló saját hang segítségével vagy a vallásos
töltetű zeneművészeti alkotások hangszeren történő megjelenítésével.
(ld.: „Módszertani Útmutató”)
3-4 éves korban a gyermekek játékosan megtanulnak 6-8 mondókát,
ölbeli játékot, 10-15 énekes játékot. Megismertetjük őket a halk,
hangos beszéd és éneklés módszerével. Érzékeltetjük a
gyermekeinkkel a különböző mozdulatokon keresztül az egyenletes
lüktetést, a mondókák és éneklések alkalmával, valamint felhívjuk
figyelmüket a környezet hangjaira. Megismertetjük a csoportot
néhány egyszerű hangszerrel és annak használatával. Játékosan
megismernek néhány egyszerű táncmozdulatot. Fontos elemet képez a
fejlesztés során a zenehallgatás iránti érdeklődés felkeltése.
4-5 éves korban 4-6 új mondóka és 10-15 gyermekdal játékos
megtanulása mellett ismételjük a 3-4 éves korban tanult anyagokat is.
Énekeljenek 4-8 motívumból álló népi és műdalokat. Az énekes
35
játékok szerepe megnő, a mozdulatok között a hullámvonal, a
csigavonal, sorgyarapító, párválasztó és szerepcserés dalos játékok
szerepelnek. Törekvésünk a tiszta éneklésre irányul, szerepet kapnak a
játékos kérdés-felelet, a magas-mély, és a halk-hangos fogalmak
közötti különbségek megismerése. A már korábban elsajátított
egyszerű táncmozdulatok mellett megismernek néhány egyszerű
tánclépést. Ismerjék és használják az egyenletes lüktetést, a
motívumok hangsúlyát, a mondókákon és a dallamokon keresztül.
Játékosan gyakoroljuk a mondókák, dalok ritmusát. Megismertetjük
őket néhány népi ritmushangszerrel és annak használatával. A
zenehallgatások anyagát úgy válogatjuk össze, hogy szerepeljen benne
magyar népdal, magyar népi és műzene, interkulturális zene, és
igényesen válogatott kortárs művészeti alkotás is. Szeretnénk, ha a
zenehallgatás mindennapos szokássá válna és minél többféle
tevékenységhez kapcsolódna.
5 – 6-7 éves korban a gyermekek tanuljanak meg 4-7 mondókát, 16-
18 új gyermekjátékdalt, és 5-6 alkalomhoz illő műdalt. Az énekes
játékok mozgásanyagát változatos, új térformákkal és ügyességi
játékokkal bővítjük és törekszünk a szép mozgást igénylő párjátékok
kiválasztására. A korábban tanult egyszerű tánclépéseket
bonyolultabbakkal bővítjük. A tiszta éneklés érdekében minél
gyakrabban énekeltetjük önállóan gyermekeinket az egyéni
sajátosságaik figyelembe vételével. Szintén fejlesztjük a magas-mély,
halk-hangos fogalompárok zenei feladatait. A tempóváltás, a
dallambújtatás, az egyenletes lüktetés magasabb szintre emelése
feladatunk. Sokféle formában gyakoroljuk az egyenletes lüktetés és a
ritmus összekapcsolását. Zenehallgatásunk anyagát felelevenítjük és
bővítjük, a magyar népdalok, magyar népi és műzenék, az
interkulturális zenék, valamint az igényesen válogatott kortárs
művészeti alkotások köréből. Szerepet kap ebben a korosztályban a
kiemelkedő zenei képességekkel rendelkező gyermekek további
fejlesztése.
36
A fejlődés várható eredményei
o Képesek örömmel, gátlás nélkül, egyedül énekelni, énekes
játékokban szerepet vállalni.
o Törekednek a tiszta éneklésre, éneklés közben az érthető,
helyesen artikulált szövegkiejtésre.
o Mozgásuk összerendezett, harmonikus, ismernek néhány
alapvető tánclépést.
o Érdeklődéssel és élvezettel hallgatják a magyar népi és műzenét,
valamint az interkulturális zenét, zeneműveket.
o Több zenei műfajt ismernek fel.
o Néhány hangszert megneveznek.
o Zenei anyanyelvben jártassá válnak.
o Ismernek és szívesen éneklik vagy az előadásában szívesen részt
vesznek a keresztény zenei nevelési terület óvodás korban
használható zenei anyagának előadásában. (ld.: „Módszertani
Útmutató”)
5.6 Rajzolás, mintázás, kézimunka
Célunk:
Gyerekeink kreatív önkifejezése az ábrázoló-, alkotótevékenység öröme
által megvalósuljon, ezáltal szívesen rajzoljanak, fessenek, alkossanak.
Szeretnénk, hogy az esztétikai élmények befogadására, a szép iránti
nyitottságra és a környezet esztétikai alakítására irányuló igényük
kialakuljon.
Célunk a gyermeki fantáziavilág gazdag képi kifejezésének alakítása, a
gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása a változatos eszközök
biztosítása által.
Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása
az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az
esztétikai élmények befogadására.
Célunk, hogy a keresztény hit elemeit tartalmazó, vallásos témájú (az
óvodás korú gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez alkalmazkodó,
37
gondosan válogatott) művészi alkotásokkal megismertessük a gyermekeket.
(ld.: „Módszertani Útmutató”)
Feladatunk:
Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos
eszközöket biztosítunk a gyermekek számára.
Megismertetjük a gyermekeket az eszközök használatával, a
különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka
különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
Megteremtjük a feltételeket a gyermeki önkifejezés és az alkotó
tevékenységekhez.
A vizuális tevékenység térbeli helyét az ablak közelében helyezzük el,
hogy elegendő természetes fény érje a munkafelületeket.
A tevékenységekhez megfelelő mennyiségű időt biztosítunk, annak
érdekében, hogy a gyermekek addig alkossanak, amíg kedvük van az
adott foglalatossághoz.
Gondosan válogatjuk meg az eszközöket, megteremtve a gyermekek
munkájának sikerét. A jó minőségű eszköz- és anyagválasztás
elengedhetetlen szempont.
Olyan légkört biztosítunk számukra, amely ösztönzi a csoportot az
alkotó munkába való bekapcsolódásra. A kellemes hangulatot egyéni,
színes ötletekkel, érdekes feladatokkal, esetleg az irodalmi és a zenei
elemek bevonásával emeljük.
Lehetőséget biztosítunk az óvodás korú gyermekek számára
kialakított keresztény nevelési tartalmú élmény vizuális formájú
átélésének változatos eszközű és technikájú megjelenítésére. (ld.:
„Módszertani Útmutató”)
Egyéni fejlettségükhöz és képességükhöz igazodva a 3-4 éveseket játékos
módon ismertetjük meg az anyagok és az eszközök használatával, a
rajzolás, mintázás, festés, kézi munka különböző technikai alapelemeivel,
eljárásaival. Erre a korosztályra jellemző, hogy képalakítása, a plasztikai
munka, az építés nem különül el egymástól. Az alkotások témája még nem
tervezhető, de a tevékenység eszközét és technikáját nagy gonddal készítjük
elő. A gyermekek jelenítsék meg a képeket festéssel, rajzolással,
ragasztással, agyagba, homokba karcolással. Tapasztalathoz juttatjuk őket
38
plasztikai alkotások terén, amelyhez a nyomkodás, ütögetés, gömbölyítés,
sodrás és darabolás technikai lépéseit mutatjuk meg. Szeretnénk elérni,
hogy különböző anyagok felhasználásával hozzanak létre térbeli
alakzatokat. Ebben a korban erőteljes fejlődésnek indul a képi önkifejezés,
alakító kedv, színválasztás. Ehhez a tényhez alkalmazkodva erősítjük
önbizalmukat és sikerélményekhez juttatva őket segítjük az önálló
ábrázolási törekvéseik megvalósulását.
4-5 éves korban már a szándékos képalkotás tevékenységének elősegítése a
feladatunk. Ezek az alkotások a gyermekekhez közel álló személyekhez,
tárgyakhoz, eseményekhez kötődnek. Fontos elem az emberábrázolás,
valamint a mesék cselekményének megjelenítése. A technikák
sokszínűségét bővítjük és újabb anyagok felhasználásával ismertetjük meg
őket. (bőr, textil, fonal, termések). Termések felhasználásával plasztikai
formákat hozunk létre. A különböző térbeli alakzatok kidolgozásába
aktívan bevonjuk a gyermekeket, segítve ezzel saját fantáziájuk,
alkotókedvük formálását.
5 – 6-7 évesek fejlesztésénél az egyéni, önálló kifejezésmódok lehetőségeit
teremtjük meg. Elképzeléseink alapján segítjük őket a mesék, versek,
történetek képi megjelenítésében, a gazdagításában. Megismertetjük őket a
batikolás, a kollázs, viaszkarc, a pácolás műveleteivel. Megszerettetjük a
közös kompozíciók készítésének élményét, amelynél az egyéni
elképzelések egymáshoz való alakítása formálja a közösségi
tulajdonságokat. Együtt ábrázolunk mesejeleneteket, történeteket, együtt
készítünk képeskönyveket, játékokhoz, dramatizálásokhoz eszközöket,
díszeket. Egyéni elképzelések alapján jeles alkalmakra saját készítésű
meglepetéseket tervezünk. A műalkotásokkal és a népművészeti elemekkel
való ismerkedéssel fejlesztjük esztétikai érzéküket.
A fejlődés várható eredményei
Szívesen alkossanak a gyerekek.
Alkotásaikra legyen jellemző a formák, színek, technikák sokfélesége,
egyéniségük, ötleteik, önkifejezésük megvalósulása.
Fantáziájuk alapján formázzák, mintázzák alkotásaikat.
Önállóan és csoportosan is vállalkozzanak terveik megvalósítására.
39
Egyéni és közös alkotásaik értékelése során saját és társaik munkáival
kapcsolatban tudjanak reális véleményt mondani.
Vegyék észre környezetükben a szépet, tudjanak gyönyörködni annak
látványában.
Legyenek aktív részesei az őket körülvevő tér rendezésében,
díszítésében.
5.7 Külső világ tevékeny megismerése és matematikai tartalmú
tapasztalatok, ismeretek nyújtása
A gyermek aktivitás és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb
és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri
viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a
természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az
értékek megőrzését. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen tapasztalati
úton történő megismerésével megtanulja a szülőföld, az ott élő emberek, a
hazai táj, a hagyományok, népszokások, a családi és a tárgyi kultúra
értékeit, szeretetét és védelmét. Megtanulja, tisztelni a környezetét.
Óvodánk programjának speciális területe a hitre nevelés, amely általánosan
és konkrétan is jelen van a gyermekek óvodai nevelési – tanulási szinterein.
A keresztény hit elemei napi formában megjelennek a gyermekek óvodai
életében. Legkiemelkedőbb területei az ünnepek, amelyeket a hitre nevelés
és keresztény értékek megjelenése is gazdagítja. (ld.: „Módszertani
Útmutató”)
Célunk:
Az óvodáskorú gyermekek környezettudatos viselkedésének
megalapozása.
A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek
pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi
világ értékei iránt.
Az ünnepek – szokások – hagyományok megismerése során a
keresztény ünnepek megismertetése a gyermekekkel. (ld.:
„Módszertani Útmutató”)
40
A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki,
nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének, ítélőképességének
alakítása.
A gyermeki érdeklődés felkeltése a matematikai tartalmú
tapasztalatok, ismeretek iránt, alakítva ezzel a számfogalom és a
geometriai fogalmak alapozását.
Feladatunk:
A gyermekek környezetében lévő élővilág megismertetése,
megszerettetése. Az élő és élettelen környezeti tényezők
leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása.
A természethez kapcsolódó hagyományok, népszokások
megismertetése a gyermekekkel.
A környezetkultúra és az egészséges életmód szokásainak
megalapozása.
A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszonyulás megalapozása a
jeles ünnepeken, néphagyományokon, szokásokon keresztül.
A környezet megőrzésére való igény kialakítása, annak megértetése,
hogy a környezetet védeni, óvni, ápolni kell.
A vizek, az állatok, növények, a levegő, a föld védelmének
fontosságának tudatosítása a zöld ünnepek keretén belül.
Ismeretek nyújtása az emberi test felépítésével, az érzékszervekkel,
azok funkcióival kapcsolatban. Játékos tapasztalatszerzés közben a
test és az érzékszervek védelmének, ápolásának fontossága és ennek
hangsúlyozása.
A felnőttek munkájának megismertetése, amely alapot adhat a
szerepjátékoknak.
Megfigyelések végeztetése az évszakokról, a változó időjárás
jellemzőiről. Összefüggések felfedeztetése az évszakok változása és
az öltözködés között.
Ismeretek nyújtása a ház körül élő és a vadon élő állatok világáról,
lehetőleg oly módon, hogy természetes környezetükben figyelhessék
meg azokat.
41
Közvetlen tapasztalatszerzéshez juttatás a növények részeinek, a
termések hasznosságának, a gyümölcsök, virágok jellemzőinek
felismerésében. Megfigyeléseken keresztül összefüggések
felfedeztetése az évszakok változása és a növények átalakulása
viszonyában.
Gyalogos és a közösségi közlekedés gyakoroltatása által a közlekedési
eszközök és azok pontos szerepének, valamint a közlekedés
alapszabályainak, a járműveken való viselkedésnek és a balesetmentes
közlekedésnek a megismertetése.
A közvetlen környezetben való biztos tájékozódás, pontos helyismeret
elérése.
A gyermek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek
fejlődésének elősegítése problémahelyzeteken keresztül.
Az ünnepek előkészítése során különleges feladat a keresztény
szellemű hitre nevelés tartalmi kiegészítése. Ezen események során
ismerik és tapasztalják meg a gyermekek közvetlenül a hitre nevelés
gyakorlati megvalósulását (templomlátogatások, Karácsonyi áhítat
közösen, stb.). (ld.:”Módszertani Útmutató”)
A 3-4 éveseket megismertetjük az óvoda életével, és beszélgetéseket
kezdeményezünk a családjukról, otthoni élményeikről. Érzékeltetjük
számukra a család összetartozásának fontosságát. 4-5 éves korukra
szerephelyzeteken keresztül ismereteket nyújtunk a családtagok
otthon betöltött szerepéről. Az 5 – 6-7 évesekkel beszélgetéseket
kezdeményezünk családjuk tagjairól, a legidősebb tagjaitól a
legfiatalabb tagokig, megismerve közben azt, hogy hogyan élnek
otthon.
Játékos módon ismertetjük meg velük a matematikai fogalmakat, a
testek, az idomok tulajdonságait.
Összehasonlításokat végzünk a tárgyak, a halmazok világában.
Tapasztalják meg, hogy a nagyobb mennyiség több, a kisebb kevesebb
egységet tesz ki.
Új fogalmakkal ismertetjük meg őket, melyek segítenek megérteni a
számok, formák világát. – számlálás, mérés, összehasonlítás. Több,
42
kevesebb, ugyanannyi, tőszámok, sorszámok, gömb, kocka, téglatest,
négyzet, kör, téglalap stb.
Szeretnénk, ha térbeli tapasztalataikat testük és érzékszerveik aktív
bevonásával szereznék meg.
Feladatunk fejleszteni a szimmetria, a tükörmozgás iránti érzéküket is.
Fejlesztjük logikai gondolkodásukat, rávezetve őket az ok-okozati
összefüggések felismerésére, az igaz és hamis állítások eldöntésére.
Témakörök:
Évszakok változása
Időjárás és jellemzői (szél, csapadék, hőmérséklet)
Jeles napok, zöld ünnepek, népszokások, hagyományok
Állatok, növények
Közlekedés
Felnőttek munkája (foglalkozások)
Testünk
Egészségünk védelme (prevenció)
Család
Keresztény vallás ünnepei – szokásai - hagyományai (ld.:
„Módszertani Útmutató”)
Matematika (lásd bővebben a feladatainknál)
A fejlődés várható eredményei
Legyen ismeretük önmagukról (saját személyi adataikról),
családjukról, lakóhelyükről, óvodájuk környezetéről.
Ismerjék testük felépítését, érzékszerveik nevét, működését.
Értékeljék az egészség fontosságát, legyenek jártasak a testápolásban.
Tudják követni a napszakok és az évszakok változását, tudják
megnevezni a hét napjait, és legyen ismeretük a hónapokról és az
évről is.
Tudjanak önállóan alkalmazkodni az évszakok változásához.
Ismerjék környezetük növény-és állatvilágát, tudják őket gyűjtőnevük
alapján csoportba rendezni, és lehetőség szerint vegyenek részt azok
gondozásában, ápolásában.
43
Legyenek tisztában a gyalogos és a közösségi közlekedés fontosabb
szabályaival.
Legyenek képesek közvetlen környezetükben biztosan tájékozódni.
Ismerjék a keresztény hithez kapcsolódó főbb ünnepeket, azok
(óvodás korú gyermektől elvárható) tartalmát (ld.: „Módszertani
Útmutató”)
Tudják megszámlálni a tárgyakat, tudják őket összehasonlítani
mennyiség, szín, forma és nagyság szerint. Tudjanak párosítani.
Legyenek képesek két kiterjedést, vagy mennyiséget egymással
egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy valaminél kevesebbet-többet,
kisebbet-nagyobbat létrehozni.
Használják helyesen a tő- és sorszámneveket.
Tudjanak 10-es számkörben számlálni, bontani, részhalmazokat
egyesíteni.
Tudjanak tájékozódni térben és időben, használják helyesen a térbeli
viszonyokat jelentő névutókat, relációkat.
Ismerjék fel a síkbeli elrendezéseket, tudjanak térbeli alakzatokat
létrehozni.
5.8 Munkajellegű tevékenységek
Célunk: Olyan készségek, tulajdonságok biztosítása a gyermeki munka
megszerettetésén keresztül, melyek pozitívan befolyásolják a gyermek
közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését, feladattudatát.
Az SNI-s gyermekek egyenrangú tagjai az óvodai közösségnek, ők is
kiveszik részüket a napi feladatok végrehajtásában, a közösségért végzett
munka teljesítésében, az egyéni feladatok elvégzésében. Ebben el kell
érnünk, hogy minél hamarabb megtanulják a társaik nevét, a tevékenységek
fontosságát, menetét. A gyakorlásnak velük több időre van szükség, ebbe
bevonjuk a szülőket, valamint a gyógypedagógus szakembereket is.
Feladatunk:
A különböző munkajellegű tevékenységek tervezése és azok
feltételeinek biztosítása.
44
A munkajellegű tevékenységeket – önkiszolgálás, segítség az
óvónőnek stb. – a játékból bontakoztatjuk ki.
Feladatunk, hogy kezdetben sok segítséggel, később teljes
önállósággal végezzék a feladatokat. Törekvésünk kedvet csinálni
minden olyan tevékenységhez, amelyben testi épségük megóvható és
amihez kedvük van.
Biztosítjuk mindegyik munkafajtához a megfelelő és balesetmentes
eszközöket.
Megismertetjük a munkafázisok sorrendjét, mintát adunk és segítséget
nyújtunk annak megteremtéséhez, hogy minél többször átéljék
cselekvéssort.
Megszerettetjük a gyermekekkel a feladatért vállalt erőfeszítés
nehézségeit, szépségeit, s minden esetben érezzék a dicséret, a
megerősítés, az értékelés pozitív hatásait.
Feladatunk, hogy a gyermekek munkához való viszonya pozitív
megerősítést kapjon.
A 3-4 éves korosztálynál fontos, hogy az óvodapedagógust figyelve
bekapcsolódjanak a növények gondozásába, részt vegyenek a
termények, levelek gyűjtésében. Fokozatosan legyenek jelen a
szabályosan ismétlődő munkafeladatok csoporton belül szervezendő
végrehajtásában – önkiszolgálás terén, rendrakás terén, segítés
vonatkozásában -.
4-5 éves korban bevezetjük a naposi munkát, mint közösségfejlesztő
tevékenységet, melyet a dajkák aktív közreműködésével érünk el. Ezt
a cselekvéssort az önkiszolgálás során megtanult feladatokra építjük.
Nagy figyelmet fordítunk a pontos cselekvéssor felépítésére.
Gondosan meg kell terveznünk az alkalomszerűen ismétlődő
munkafeladatok körét, melyek végrehajtása felnőtt irányítást igényel:
teremrendezés, eszközök kirakása, elrakása, öltözők, mosdóhelyiségek
rendje stb.
Feladatunk az egyéni megbízatások rendjének átgondolása, melynek
személyiségfejlesztő hatását szem előtt tartjuk. Például: különböző
információk átadása, segítés a kicsiknek, felnőtteknek, élősarok
gondozása, csoportonként az udvar rendben tartása, ünnepek
előkészítése, madáretetés.
45
5-6-7 éves korban már közösen beszéljük meg az önállóan végezhető
munkák sorát. Ilyen jellegű munka az esztétikus terítés, tálalás,
kínálás, majd a teríték leszedése. Étkezés után a csoportszoba
rendjének visszaállítása.
Ebben a korban az alkalomszerű munkák is önállóságot kapnak. A
feladatok elvégzésére sok buzdítással, dicsérettel ösztönözzük a
gyerekeket.
Feladatunk bevonni a nagyokat környezetük szépítő tevékenységébe.
Rendszeresen bevonjuk őket a gyümölcsnapok feladatkörébe, -
gyümölcsdarabolás, salátakészítés stb. -
A fejlődés várható eredményei
Szeretnénk, ha átéreznék a munka örömteli, környezetformáló
erejét.
Az elvégzett feladatok és eredmények jó érzéssel töltik el
gyermekeinket, tisztában vannak azzal, hogy az ő erőfeszítésük
nélkül nem érhetünk el sikert.
Igényesek önmaguk és környezetük rendje iránt.
Örömmel vesznek részt a közösen végzett munkajellegű
feladatokban.
Becsülik mások és saját munkájuk eredményét.
Tisztelik a felnőttek munkáját.
6. Az óvodai élet megszervezésének elvei
6.1 Személyi feltételek
Intézményünk az Önkormányzat engedélyezett dolgozói létszáma … fő. A
megállapított létszámarány megfelelő feltételeket teremt arra, hogy óvodánk
biztonságosan működhessen, hogy szakfeladatainkat az előírásoknak
megfelelően teljesíteni tudjuk.
46
Intézményi létszámadat:
Vezető óvónő 1 fő
Vezető helyettes 1 fő
Óvodapedagógus 19 fő
Óvodatitkár 1 fő
Pedagógiai asszisztens 3 fő
Pszichológus 1 fő
Dajka 10 fő
Konyhai alkalmazott 2 fő
Gondozónő és takarító 1 fő
Ügyviteli dolgozó 1 fő
Karbantartó 3 fő
Intézményi létszám összesen: 42 fő
A törvényi előírások értelmében csoportonként 2 óvodapedagógus és 1
pedagógiai munkát segítő dajka látja el a helyi programban felvállalt
nevelési feladatokat.
Óvodapedagógusaink elkötelezetten és következetesen valósítják meg a
nevelőtestület által megfogalmazott és elfogadott intézményi nevelési
elveket. Mindannyian rendelkeznek a törvényben előírt szakirányú
végzettséggel és munkájuk magasabb szinten történő megvalósítása
érdekében, folyamatosan képzik magukat. A szakvizsga köteles és
creditpontos továbbképzési lehetőségek széles körű érdeklődésüket
igyekszik kielégíteni.
Elsődleges nevelési szempontunk a hitre nevelés, amelynek elvei az óvoda
dolgozóira is felelősséget hárítanak. Fontosnak tartjuk a magunk hitének
megélését, a lelki, testi egészségvédelmet, hiszen csak akkor tudunk
példaként a gyermekek felé fordulni, ha átérezzük a keresztény lelki erő
segítő, támogató védelmét és az egészségvédelem ránk háruló
kötelezettségeit is. A mértéktartó életvitel, a rendszeres orvosi ellenőrzés, az
önkontroll számunkra is feladatot jelöl ki.
Nevelő munkánkat a gyermekszeretet, a gyermeki jogok tiszteletben tartása,
és a magas színvonalon történő fejlesztő munkára való törekvés jellemzi.
47
Fontos számunkra az egymás elfogadásának elve, a különbözőségek
tudomásul vétele.
Nagyon fontos szempontnak tartjuk az óvodapedagógusok nevelési
programhoz igazított elkötelezettségét, azonosulási képességét. Az új
kollégák felvételénél elengedhetetlen szempont az ennek való megfelelés
ellenőrzése. Nagyon lényeges ugyanez az elvárás a technikai dolgozók
esetében is.
Gondot fordítunk a csoportok élén álló óvodapedagógus párok
kialakítására. Lehetőleg egymást jól ismerő kollégák párosításában
gondolkodunk, akik emberileg, de főleg szakmailag illenek össze,
kiegészítik egymást. Legalább ilyen fontos szempont a megfelelő dajka
személyének kiválasztása is.
6.2 Tárgyi feltételek
Új, korszerű, modern óvodánk megfelelő szinten szolgálja a hozzánk járó
gyermekek biztonságos óvodai életét. Minden helyiség tágas, kényelmes
módon szolgálja a gyermekek fejlődését és a nevelési feladatok
végrehajtását.
Az épület minden tekintetben megfelel a programunk nevelési céljainak.
Nevelési programunk céljait szolgáló eszközrendszer
Az óvoda teljes felszereltséggel biztosítja számunkra a programban vállalt
feladatok megvalósítását. Mind a tíz csoportunk a törvényben előírt
eszköznormának megfelelően felszerelt. Lehetőséget teremt a testi, szellemi
fejlesztéshez, illetve a játéktevékenységekhez.
A törvényben előírt módon kötelességünk az eszköznormának való
megfelelés követelményeinek betartása, amely feladat folyamatos
eszközpótlást, fejlesztést és állapotellenőrzést kíván mindannyinktól.
Anyagi lehetőségeinket mérlegelve gondot fordítunk épületünk és közvetlen
környezetünk állagának megőrzésére.
48
6.3 Szervezeti- és időkeretek
Óvodánk hagyományai:
Intézményünk hagyományai az ünnepek ápolásán keresztül érvényesül.
Bensőséges hangulatot teremtve ünnepeljük jeles napjainkat:
- Gyermekek születés- és névnapja
- Évnyitó Istentisztelet (templom)
- Szüreti mulatság
- Mikulás
- Advent
- Karácsonyi áhítat (óvoda épületében)
- Farsang
- Nemzeti ünnep: Március 15.
- Húsvét (templom)
- Anyák napja
- Gyermeknap
- Évzáró Istentisztelet (templom)
Hagyományaink ápolása biztonságérzetünk és szervezeti életünk
állandóságának bizonyítéka. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új
lehetőségeket, jeles eseményeket ne lennénk képesek bevonni az eddig
megszokott ünnepeink közé. Vállaljuk az új programok hagyománnyá
tételét, főleg akkor, ha azok beilleszthetők eddigi elképzeléseink sorába.
A nevelési év időkeretei
A nevelési év törvényben meghatározott ideje minden év szeptember 1-től a
következő év augusztus 31-ig tart. Ezen időszak felosztása:
- szeptember, október hónap a beillesztés, és visszaillesztés ideje
- november 1-től május 31-ig a nevelési időszak tart
- június 1. és augusztus 31. között a nyári élet eseményeit tervezzük
A beillesztés ideje alatt feladatunk az új gyermekek közösségbe illesztése,
megismerése, valamint felkészülés a nevelési időszakra.
49
A nyári szabadságról visszatért régi gyermekek, pedig lehetőséget kapnak
arra, hogy a már megtanult szokásokat felidézhessék.
A nevelési időszakra koncentráljuk gyermekeink fejlesztését, a különböző
nevelési feladatokon keresztül, valamint az óvodai élet
tevékenységformáinak segítségével ismereteket, képességeket, készségeket
fejlesztünk.
A nyári időszak alatt a gondtalan, örömteli tevékenységformák
megtervezésére és megszervezésére koncentrálunk.
Nevelési feladatok időkeretei
Javaslat a napirend kialakításához:
7.00 – 11.30 Gyermekek fogadása
Játék, egyéb szabadon választott tevékenység
Testápolás
Tízórai
Hitre nevelés, „csendes percek” feltételeinek
megteremtése
Mindennapos mozgás vagy szervezett mozgás (heti
egy alkalommal)
Részképességek fejlesztése
Játékba integrált tanulás
Testápolás
Gyümölcsevés
Öltözés
Játék a szabadban
11.30 – 13.00 Testápolás
Ebéd
13.00 – 15.00 Pihenés
15.00 – 17.00 Testápolás
Uzsonna
Játék, szabadon választott tevékenység
Fakultatív programok
17.00 – 18.00 Játék, szabadon választott tevékenység az ügyeletes
csoportban vagy a szabadban
50
Javaslat a heti rend elkészítéséhez:
Heti rendünk kialakításánál a hitre nevelés mellett napi egy szervezett
tevékenységet jelölünk ki minden csoportban figyelembe véve a következő
tényezőket:
- a szervezett mozgásos tevékenységre, amely a tornatermi beosztás
függvénye,
- a szertár használatát,
- a korosztályok életritmusához való alkalmazkodást.
A szervezett tanulás formái:
- kötelező tevékenységek: mozgás, mozgásos játékok, hitre nevelés,
ének, zene, énekes játékok (alkalomtól, témától függően)
- közvetve kötelező tevékenységek: az óvodapedagógusok a döntési
joga, a gyermekcsoport fejlettségi szintjének megfelelően
meghatározni, változtatni a kötelező foglalkozások vezetésének elvét.
- kötetlen tevékenységek: rajzolás, mintázás, kézimunka, ének, zene,
énekes játékok, vers, mese, környezet tevékeny megismerése
A szervezett tanulás munkaformái:
- frontális: hitre nevelés formái, mozgás, vers, mese, bábozás
- mikro csoportos: ének, zene, rajzolás, mintázás, kézimunka, környezet
tevékeny megismerése
- egyéni: egyéni igények szerint, részképességek fejlesztése.
A feldolgozandó anyag, a tevékenységformák jellemzői alapján az
óvodapedagógusok, a csoport és részképességek, igények és egyéni
tulajdonságok figyelembe vételével döntik el a munkaformák szervezését.
A szervezett tanulás időkeretei:
3-4 éveseknél napi 10-15 perc
4-5 éveseknél napi 15-20 perc
5 – 6-7 éveseknél napi 20-35 perc
Hitre nevelés:
3-4 éveseknél napi max. 5 perc
4-5 éseseknél napi max. 10 perc
5 - 6-7 éveseknél napi max. 15 perc
51
A szervezett tanulás típusai
Párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek
Játék
Vers, mese
Ének, zene
Rajzolás, mintázás, kézimunka
Mozgás
A külső világ tevékeny megismerése
- matematikai tapasztalatok
Munka jellegű tevékenységek
Szervezett tevékenység
Hitre nevelés
Ének, zene (alkalomtól, témától függően)
Mozgás
Tevékenységek formái (a témakörök és a gyerekek fejlettségének
megfelelően)
egyéni
mikro csoportos
frontális
A tanuláshoz szükséges módszerek kiválasztása:
Az óvodapedagógusok éljenek a pedagógiai módszertani szabadság
lehetőségével, úgy, hogy azok mindenkor megfeleljenek az életkori
sajátosságoknak, az adott tevékenységeknek, a gyermekek érdeklődésének.
Állandó elemként jelen van a játékosság, a felfedezés és a ráébredés
lehetősége. Törekedjen a minél gazdagabb ötletek megvalósítására,
amelyekhez saját felkészültségét, tudását, módszertani kultúráját állandóan
fejleszteni képes.
52
Speciális szolgáltatások:
Nevelési időben szervezett, az alapellátáshoz szorosan kapcsolódó
szolgáltatások:
- Logopédia, heti két alkalommal, egy-egy óra terjedelemben,
szakember irányításával történik a fejlesztés, az előzetesen kiszűrt
gyermekek számára.
- Fejlesztő pedagógia: belső erőforrás biztosításával, fejlesztő
pedagógusunk, heti két alkalommal, szintén egy-egy órában a
részképességek fejlődésében elmaradást mutató gyermekeket
felzárkóztatását végzi.
- Pszichológus, heti gyakorisággal látogatja óvodánkat, ismerkedik a
csoportokkal, felméri az esetlegesen felmerülő problémás helyzetek
során szükséges fejlesztési lehetőségek szükségességét.
Nevelési időn túl szervezett szolgáltatások:
A szülők és a gyermekek igényeinek felmérése alapján nyitottak vagyunk a
különböző fakultációk szervezésére.
Jelenleg működő fakultáció intézményünkben:
Ovi Foci Suli
Néptánc
Tartásjavító, mozgáskultúra foglalkozás
Az említett szolgáltatásaink nem térítésmentesek.
7. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai
Célunk: a gyermekek segítése, a törvények által szabályozott módon úgy,
hogy tiszteletben tartjuk a kisgyermek és a család érdekeit.
Alapelvünk: az időben történő probléma felismerésre. Szem előtt tartjuk a
tapintat, a titoktartás és a kölcsönös bizalomra épülő együttműködés
alapelveit. Figyelmünk nagymértékben a megelőzésre irányul, melynek
elengedhetetlen feltétele a folyamatos tájékozódás, tájékoztatás, a szakmai
kapcsolatok életben tartása.
53
Feladatunk:
- Legyünk tisztában a gyermekek jogaival.
- Ismerjük a gyermekvédelem rendszerét, az adatkezelést és
nyilvántartást.
- A titoktartási törvényt maradéktalanul betartjuk.
- A megfelelő segítő szándék kiválasztása, alkalmazása a hátrányos
helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása érdekében. A
veszélyeztetett gyermekek egészséges fejlődésének elősegítése
- A segítő külső szervekkel, szakemberekkel az együttműködés
kialakítása, folyamatos kapcsolattartás.
A gyermekvédelmi munka feladatait csoportszinten az óvodapedagógusok
látják el. Összekötőjük a mindenkori gyermekvédelmi felelős. A
gyermekvédelmi feladatok intézményi felelőse minden esetben a vezető.
Kapcsolatot tartunk:
- Budapest II. kerületi Önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi
Iroda
- Budapest II. kerületi Önkormányzat Családsegítő és Gyermekjóléti
Szolgálata
- Budapest II. kerületi Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálata
- Budapest Pasaréti Páduai Szent Antal Plébánia
- Pasaréti Református Egyházközség
- I. és II. ker. Evangélikus Egyházközösségek
A családsegítés védelmének módjai, formái:
- szociális támogatások, segélyek
- tájékoztatás
- családlátogatás
- fogadóóra
- együttműködés
- szemléletformálás
- szülői értekezlet
- előadások
- szakirodalom ajánlása
54
- videó tréning
- filmvetítés
- ötletek a szabadidő eltöltéséhez
A gyermekek alapvető jogai
- Minden gyermeknek joga van a szeretetre és gondoskodásra.
- Minden gyermek egyenlő.
- Minden gyermeknek joga van a megfelelő, egészséges ennivalóhoz.
- Minden gyermeknek joga van az oktatáshoz.
- Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz.
- Minden gyermeknek joga van a játékhoz.
- A gyermekeket nem szabad dolgoztatni.
- A gyermekeket nem szabad elhanyagolni.
- A gyermekek nem válhatnak háborúk áldozataivá.
- A gyermek nem válhat szexuális visszaélés áldozatává.
- A gyermekeknek joguk van kifejezni saját véleményüket.
- A gyermekeknek joguk van saját vallásukat gyakorolni.
- A gyermekeknek joguk van a másokkal való együttélésre.
- A gyermekeknek joguk van az információkhoz.
- A családon kívül élő gyermekeknek joga van a speciális védelemhez.
- A menekült gyermekeknek joguk van a speciális segítséghez.
- A fogyatékkal élő gyermekeknek joguk van a speciális gondozáshoz.
- A törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekeket megilleti a külön
segítség.
A gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény, melyet a Magyar Parlament
1991. évi LXIV. Törvénnyel hirdetett ki.
55
A GYERMEKVÉDELMI FELELŐS FELADATAI
A GYERMEKEKKEL A PED. KÖZÖSSÉGBEN A SZÜLŐK KÖRÉBEN ÖNÁLLÓ FELADATAI
KAPCSOLATOS FELADATAI VÉGZETT FELADATAI VÉGZETT FELADATAI
- A veszélyeztetett ill. a hátrányos - Együttműködés és - Együttműködés - Külső
intézményekkel
- helyzetű gyerekek felmérése szemléletformálás - Szemléletformálás történő
kapcsolattartás
- Nyilvántartásba vétele - A vezetővel és a csoport- - Tanácsadás (szociális
gondozó,
- Mérlegelés vezetőkkel való kapcsolat- - Családlátogatás esetenként művelődési
ház,
- Javaslattétel tartás - Szülői értekezleten, szakmai
képviselői)
- Egyeztetés a Gyermekjóléti - A helyi pedagógiai program fórumokon való aktív közreműködés - Pályázat
- Szolgálattal, előkészítésében való - Előadások szervezésre - Nyilvántartás
- A gyermekvédelmi koordinátorral részvétel - Szakirodalom
gyűjtése,
- Információ áramoltatása
tanulmányozása
- Továbbképzésekre motiválni - Ismertetők,
szóróanyagok
- Tanácsadás gyűjtése,
készítése
- Nevelőtestületi értekezleteken - Továbbképzés
való aktív részvétel
56
8. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
Jogi szabályozás:
A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai életét az alábbi törvények
szabályozzák:
- 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról,
- Az 1993. évi törvény a közoktatásról
- A 2/2005.(III.1.) OM rendelet 1. sz. melléklete a Sajátos nevelési
igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve,
- 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a
pedagógiai szakszolgálatokról, és módosításai 3/1998.(IX.9.) OM
rendelet és a 19/2004.(VI.14.) OM rendelet,
- 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklet IV. fejezet a speciális
eszközökről
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 4. § 25.
pontjában meghatározottak szerinti sajátos nevelési igényű (a
továbbiakban: sajátos nevelési igényű) gyermekek óvodai nevelését
végző óvoda a helyi pedagógiai programját az Óvodai nevelés
országos alapprogramja, valamint e rendelet 1. mellékleteként kiadott
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében
foglaltak.
- 32/2012. (X. 8.) EMMI Rendelet
- Intézményi Alapító Okirat
Sajátos nevelési igény fogalma:
„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a
Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján
- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több
fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a
megismerő funkciók, vagy viselkedési fejlődésének organikus okra
visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.
- a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra
vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.”
57
Intézményünk Alapító Okiratában rögzítettek alapján az óvodába 300
gyermek befogadását hajtjuk végre. A sajátos igényt figyelembe véve
határozzuk meg az ezzel kapcsolatos céljainkat, feladatainkat.
Célunk: Eleget tenni annak a társadalmi elvárásnak, amely megszünteti a
kirekesztés tényét az óvodai nevelés területén. Az integrált nevelés törvényi
előírásai alapján igyekszünk megteremteni az esélyegyenlőséget azáltal,
hogy biztosítjuk a fogyatékos gyermekek jogait a nevelésben, oktatásban.
A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való
beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy
egészben együtt történő integrált nevelése. Az együttnevelést vállaló
intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű
gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Pedagógiai programunk
módosításával, kiegészítésével és a speciális tevékenységek
megvalósításával figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek
fejlesztésének igényeit.
Gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon
hátrányainak leküzdéséhez.
Az integráció általános óvodai elvei
Felvállalt feladatunk legnagyobb előnye, hogy az SNI-s kisgyermekek
gyermekcsoportba kerülnek, és az intézményes nevelés részesévé válnak.
Nevelésünk és fejlesztésünk csak az adott specifikum részéről jelent
különbséget társaikkal szemben. Az óvodapedagógusok felelőssége, a
szülők partnersége, valamint az állandó és folyamatos gyógypedagógusi
támogatás elengedhetetlen és nélkülözhetetlen.
Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek
fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az
integrált fejlesztésben lehetőleg tapasztalatokkal rendelkező
gyógypedagógus, terapeuta segíti (módszertani intézmény, utazótanári
szolgálat). Közreműködése elengedhetetlen feltétele a Sajátos nevelési
igényű gyermek integrációjához. Kiterjed a gyermeket fejlesztő
óvodapedagógusok felkészítésére. Az integráltan fejlesztett gyermek
számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és
pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői
58
bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése,
egyenlő hozzáférése az óvodapedagógus által szervezett vagy spontán
módon alakuló tevékenységekhez, önmagához mért fejlődése tekinthető,
amelynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:
Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs,
rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások
alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a
„sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény
típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.
A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas
szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia,
empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges
kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus
o Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális
módszereket, technikákat alkalmaz
o A tevékenységek során a pedagógiai diagnózisban szereplő
javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján –
szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott
szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,
o Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat
keres,
o Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő
viselkedésekhez,
o Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus
iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
Az integrált nevelés szükséges elemei:
- Az integrációt az egész nevelőtestületünk vállalja.
- Az integrációra kijelölt csoportok óvodapedagógusainak munkáját a
teljes alkalmazotti közösségünk támogatja.
- A teljes körű támogatás mellett az intézményünk pozitív légköre, a
szakmai, emberi segítő háttere fontos szempont.
- Az integrálhatóság minden egyes esetben egyéni döntést igényel, és
minden körülményt figyelembe kell vennünk.
59
- A kisgyermek csoportba történő elhelyezése előtt az
óvodapedagógusok személyesen találkoznak a szülőkkel, a
gyermekekkel.
- A csoportok kialakításához az intézmény vezetősége figyelembe veszi
az óvodapedagógusok véleményét, tapasztalatait.
- Próbaidőt jelölünk ki, 3 hónap időtartamban, a felvétel alkalmával,
hiszen az SNI igényű gyermekek befogadása nem jelenthet túlzott
terhet a csoportban lévő gyermekek és felnőttek számára.
Az SNI gyermekek intézménybe kerülési feltételei:
- A kisgyermek a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs
Bizottság véleménye, döntése alapján vehet csak részt az óvodai
nevelésben.
- Egészséges társak között csak akkor nevelhetők, ha önmagukra,
illetve társikra nem jelentenek veszélyt.
- Az óvodában zajló közös tevékenységekbe részben, vagy teljesen
bevonhatók.
- Szükségleteiket képesek jelezni társaik és a felnőttek felé.
- Elemi szinten felnőtt (óvodapedagógus, dajka) segítséggel el tudják
látni magukat.
- Képesek kommunikációs kapcsolatot teremteni az
óvodapedagógussal, gyermekekkel. Fontos elem, hogy a környezet is
képes legyen kontaktust teremteni a kisgyerekkel.
A Szakértői Bizottság álatal kiadott szakvéleménynek tartalmaznia kell:
- Az SNI tényének megállapítását és okait.
- Az integrált nevelés lehetőségét.
- Nevelési javaslatokat és fejlesztési területeket.
- A kijelölt intézmény nevét.
- A kontroll vizsgálatok idejét.
60
Az integrálás kapcsolatrendszere, partnerei:
A feladat végrehajtásának elengedhetetlen feltétele az olyan partneri
kapcsolatok megléte, amelyek eredménye együttműködést biztosítanak, a
szülők, a gyógypedagógus és az óvoda segítségével.
A szülők szerepe: alapvető és lényeges eleme az integrációs folyamatnak.
Rendkívül nagy szerepet játszik abban, hogy az óvodai beilleszkedés
sikeres legyen. A szülő, az óvodapedagógus informátora, segítője. Az
együttműködésben ügyelni kell a helyes kidolgozására. Az adott
körülmények figyelembe vételével gondot kell fordítani a tapintat, a
megértés, a segítségnyújtás tényezőire és helyes arányaira.
A gyógypedagógus szerepe:
- Megismerkedik a fogadó óvodapedagógusokkal és ismerteti a maga
segítő szerepét.
- Tájékoztatást a gyermek erős és gyenge oldalairól.
- Felhívja az óvodapedagógus figyelmét a szakirodalmi és segítő
szervezetekre.
- Tájékoztatja az intézmény többi pedagógusát.
- Segíti a gyermekcsoportot.
- Hospitál.
- Nyomon követi a gyermek fejlődését.
- Kapcsolatot tart fenn a szülőkkel.
- Közvetlenül foglalkozik a sérült gyermekkel, elsősorban olyan
területen, amely az ő szaktudását igényli.
- Koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban résztvevő más
szakemberek munkáját. (Pl.: logopédus, pszichológus stb.)
A megsegítés mértékét és típusát a gyógypedagógus szakember
határozza meg.
Az óvoda és alkalmazottak szerepe:
Minden esetben Szakértői Bizottsági döntés alapján, szakmai
szempontokat mérlegelve kerülhetnek SNI-s gyermekek óvodánkba. Az
óvodavezetés feladata, hogy pozitív érzelmi légkört alakítson ki és
tartson fenn a nevelők között, a csoportokban, illetve az egész
61
intézményben. Nagyon fontos az óvoda teljes szülői közösségének
megnyerése, felkészítése a befogadó, elfogadó attitűd gyakorlásához.
Az óvodapedagógusok, dajkák szerepe:
Az SNI-s kisgyermekek integrálása a gyerekközösségbe nagy kihívást
jelent az óvodapedagógusok és a csoport dajkái számára. Az ő kezükben
van annak lehetősége, hogy meleg, elfogadó, szeretetteljes kapcsolat
alakuljon ki az SNI-s gyerek és a csoport tagjai között. Az intenzív
együttlét lehetőséget terem a nyelvfejlődésen túl, a szociális
beilleszkedéshez is. Elsősorban az óvodapedagógus vállalja a SNI
kisgyermek sikeres fejlődéséért, haladásáért a mindennapok során.
Ebben a folyamatban feltétlen és hatványozottan fontos, hogy állandó
segítői legyenek az óvodapedagógusnak a gyermek szülei, valamint a
fejlesztésben segítséget nyújtó szakemberek.
Az óvodai nevelés és fejlesztés elvei az SNI gyermekre vonatkozóan:
- A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad megkezdeni.
- Az óvodapedagógus türelmes, nyugodt érzelmi támaszt biztosító
habitusa elengedhetetlen.
- Az ismeretnyújtás fokozatainak kis lépésekben történő lebontása,
tervezése, végrehajtása fontos szempont.
- Cselekvésbe ágyazott gondolkodás figyelembe vétele.
- Munkához való időtöbblet biztosítása.
- Nagy mennyiségű, változatos ingerek (mozgás, látás, …)
biztosítása a tapasztalati bővítés érdekében.
- Alapmozgások kialakítása, fejlesztése.
- Szociális készségek fejlesztése.
- Önkiszolgálás fejlesztése.
- Kognitív funkciók fejlesztése.
- Adekvát játékhasználat segítése.
- Változatosság biztosítása.
- Tudatos önállósága nevelés.
- Egyéni bánásmód.
- Differenciált fejlesztés.
- Eltérő terhelhetőség figyelembe vétele.
- A fejlesztés folyamatában a szakemberekkel rendszeres
megbeszélés, tapasztalatcsere.
62
Óvodapedagógusok csoportszervezési feladatai:
Az SNI-s kisgyermek fogadására fel kell készülnie az
óvodapedagógusoknak, dajkáknak. A csoportszoba berendezésének
áthelyezésével növelni lehet az akusztikai hatásokat, növelni lehet a
figyelem felkeltés tényét.
- Csoportos tevékenységek alkalmával az SNI-s gyerekre való
tekintettel félkör alakú ülésrend kialakítása ajánlott.
- A sérült kisgyermek mindig az óvodapedagógussal szemben foglaljon
helyet, hogy jól láthassa őt, illetve társait.
- Gyakran győződjön meg a pedagógus, arról, hogy a gyermek értette-e
az elhangzottakat. Amennyiben nem, úgy gyakori ismétléssel erősítse
meg az információkat, fogalmazza át a mondatokat, mutassa be a
cselekvést, lehetőleg a gyerekkel szembe helyezkedve.
- A szervezési feladatok fontos elem, az ép gyerekek felkészítése SNI-s
társuk érkezése előtt.
- Nyíltan és őszintén fel kell tárni a másság jegyeit, rámutatva a segítés,
elfogadás, befogadás természetességére.
- Az óvodapedagógus feladata a csoporthoz tartozó dajka felkészítése a
sérült gyermek fogadására. A gyakorlati segítségnyújtás technikai
bemutatását, az egyéni bánásmód módszereit részletesen megbeszélni,
kidolgozni elengedhetetlen feladat.
- Amennyiben szükséges, az SNI-s kisgyermekkel való kommunikációt
megkönnyítheti az élénk mimikai kifejezés és a természetes gesztusok
alkalmazása is.
- Az óvodapedagógusok mindig vegyék igénybe a szülői és a
szakemberek által adott tanácsokat. Az otthon már bevált
segédeszközök, úgy a szakember személyre szabott javaslata
segíthetik a fejlesztést
Az SNI-s gyermek akkor lesz egyenrangú tagja az óvodai közösségnek,
ha ő is bekapcsolódhat a mindennapi feladatok végrehajtásába, ha részt
vehet az ünnepeken, versenyeken. Ennek a folyamatnak kialakításában,
szervezésében vállal nagy szerepet az óvodapedagógus lelkiismeretes
munkájával.
63
Az intézményben végezhető egyéni fejlettségmérés elvei:
A kisgyermek önmagához mért fejlődésének értékelése, mérése az
óvodai gyakorlatban elfogadott érték. Az SNI igényű gyerekekkel, a
sérülésével összefüggő területeken nem, vagy csak bizonyos mértékű
késéssel érik az átlagos teljesítményt.
Tekintetbe kell venni:
- A szóbeli közlések, utasítások megértésének hiányát, a szókincsbeli
hiányosságokat,
- Az egyes kognitív képességek sajátos fejlődését,
- A gyermek kifáradásának tényét, amely hat a figyelmi szintre.
Ezeket egészítheti ki, azok az adott gyermekekre jellemző egyéb
sajátosságok, amelyeket az óvodapedagógus figyel meg, amelyek
teljesítésére befolyással lehetnek.
A gyógypedagógus, logopédus, a szülők egyöntetű tapasztalatai
egészíthetik ki az óvodapedagógus megfigyeléseit, amelyek
megtoldanák a fejlettségmérés eszközeit.
Egyéni fejlesztési terv:
- Amennyiben a Szakértő és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye
alapján a diagnózis BNO kóddal jelölt, a fejlesztési tervet a
gyógypedagógus készíti el a jogszabályban előírt
formanyomtatvány alkalmazásával.
- Amennyiben BNO besorolás nem szerepel a diagnózisban, úgy az
óvodapedagógus készít egyéni fejlesztési tervet.
Az egyéni fejlesztési terv mindig egy adott gyermek részére készül.
Biztosítja a fejlesztő munka fázisainak egymásra épülését,
meghatározza a mérések helyét, idejét, megfogalmazza az új
fejlesztési célokat.
Kiindulópont az adott gyermek állapota, mozgása, beszéde, figyelme,
emlékezete stb. – más szakember véleménye is igénybe vehető. Az
egész fejlesztési terv készítésében döntő a fejlesztést végző, illetve a
fejlesztési tervet készítő pedagógus kompetenciája, pedagógiai
kultúrája, empátiája. Az egyéni fejlesztési terv akkor válik
hatékonnyá, ha az szorosan illeszkedik a nevelési programba, épít a
gyermek érzelmi motivációjára, kapcsolódik a spontán
tevékenységekhez.
64
Az óvodai nevelés egész időtartamára vonatkoztatva folyamatos és
következetes alkalmazkodást tesz lehetővé. Az egész napos életrend
minden mozzanatához kapcsolható és biztosítja a kisgyermek jó
közérzetét.
A fejlődés várható eredményei
A SNI gyermekek integrálódásának eredményességét akkor
bizonyítjuk, ha:
- A fejlesztés fő célját megvalósítva, egészséges, harmonikus
személyiséggé formáljuk a közösségünkbe fogadott
gyermekeket.
- Eredményes fejlesztő munkával elérjük, hogy testi, szociális és
értelmi képességük alkalmassá tegye őket az iskolai életre.
9. Az óvoda kapcsolatrendszere
9.1. Óvoda – Család
Az intézményünkbe járó gyermekek nevelése csak a szülők
együttműködésével lehet eredményes. Óvodai módszereink a családi
nevelést egészítik ki. A gyermekek érdekében szoros kapcsolatot tartunk a
szülőkkel, hogy minél alaposabban megismerhessük szokásaikat, óvoda
előtti életüket, fejlődésük menetét. A szülők nevelő partnereink, akikkel
közösen tudunk dönteni egy-egy nevelési helyzet megoldásában. Fontosnak
tartjuk a gyermekek egyéni fejlődéséről való folyamatos tájékoztatást a
szülők részére. Lényeges, hogy mindezt tapintatosan, hitelesen, szakmai
tudásunk és felkészültségünk legmagasabb szintjén valósítsuk meg.
A családdal tartott kapcsolat csak a kölcsönös bizalom alapján működhet,
amit nekünk óvodapedagógusoknak kell megalapoznunk. Érezniük és
tudniuk kell, hogy tiszteljük őket és a gyermekeket. Szeretettel
gondoskodunk az óvodásokról, neveljük, fejlesztjük és ápoljuk őket.
Törekvésünk az, hogy saját személyiségünkkel, magatartásunkkal példaként
álljunk a családok előtt.
65
A kapcsolattartás formái:
- Beiratkozás: A törvényben előírt módon és időben szervezzük az
intézményünk körzetébe tartozó gyermekek beiratkozását a soron
következő nevelési évre.
- A beiratkozás rendjét a központi hirdetménnyel egy időben, jól látható
helyre tesszük ki, a jelentkezők tájékoztatása céljából.
A beiratkozás rendje a következő információkat tartalmazza:
- A beiratkozás napi időpontját
- A beiratkozás épületen belüli helyét
- A beiratkozást vezető személy nevét – általában az óvodavezető
végzi, ha ő nincs jelen, akkor az általa megbízott óvodapedagógus
teljesíti a feladatot
- A beiratkozáshoz szükséges dokumentumokat.
Örülünk, ha a szülők magukkal hozzák a leendő óvodásokat, hiszen így
az első benyomást megszerezhetjük kölcsönösen egymásról. Éppen ezért,
erre is felkészülve, gondoskodunk a gyermekek elfoglaltságáról, míg tart
a beíratás ő játszhat, rajzolhat.
Szülői értekezlet:
Mindig a tájékoztatás, informálás a célja. Lehetőséget teremtünk általa a
közös gondolkodásra, az intézmény, a gyermekcsoport, illetve az egyes
gyermekek fejlesztési, nevelési, fejlődésbeli problémáinak megvitatására.
Ismerkedési délelőtt:
Ezáltal teremtünk lehetőséget, hogy a nevelési év elkezdése előtt a
szülők együtt a gyermekekkel megismerhessék az intézmény dolgozóit, a
csoport óvodapedagógusait, dajkáit és megszerezzék első benyomásukat
az intézményről.
Családlátogatások:
Az új gyermekeket, óvodába lépés előtt az óvodapedagógusok saját
otthoni környezetükben keresik fel, az oldottabb ismerkedés, és a
beszoktatás megkönnyítésének érdekében. A látogatások a nyári
hónapokra időzítjük.
Kötetlen beszélgetések lehetőségének megteremtését kínáljuk fel.
66
Nyílt napok:
Óvodánk szakmai életébe engedünk bepillantani akkor, amikor
megszervezzük a foglalkozások, az ünnepek és óvodai életünk egyéb
eseményeinek nyílt bemutatását.
A Szülői Közösséggel (SZK) történő együttműködés változatos formái:
Közvetlenül a csoportban működtetett forma, amely elősegíti a szülők és
pedagógusok kapcsolatát, valamint az SZK elnöke és az óvodavezetés
kommunikációs formája.
Fogadóóra:
A szülő, illetve az óvodapedagógus által kezdeményezett kötetlen
beszélgetés a gyermek fejlettségéről, esetleges nevelési problémákról.
Közös programok szervezése: ünnepek, színházlátogatások, szabad
programok lebonyolítása.
9.2 Óvoda – Bölcsőde
Néhány kisgyermek a környező bölcsőde valamelyikéből érkezik
óvodánkba. Lényeges lehet személyiségük alaposabb megismerése
érdekében, hogy felvegyük gondozónőikkel a személyes kapcsolatot. Ez
megkönnyítheti az intézményváltás okozta szorongások oldását, a
beilleszkedés elősegítését. Már az óvodába lépés előtt találkozhatunk és
felkészülhetünk az egyes nevelési problémák kezelésére is. Lényeges
szempont számunkra, hogy a két különböző, de egy célt szolgáló intézmény
szakmailag minél többet tudjon egymás nevelő munkájáról.
Kapcsolattartás formái:
- Kölcsönös intézménylátogatások
- Személyes tapasztalatcserék
- Szakmai továbbképzések
9.3. Óvoda és felekezeti óvodák, Iskolák
Keresztény értékeket közvetítő óvodák, iskolák kapcsolattartási lehetőségei,
formái.
67
Óvodánk a környezetünkhöz tartozó iskolákkal, olyan tartalmi kapcsolatra,
együttműködésre törekszik, amely elősegíti óvodás gyermekeink iskolába
való beilleszkedését. Nagyon lényeges a megfelelő iskola kiválasztása, a két
intézmény folyamatos eszmecseréje, hogy minden kisgyermek a saját
képességeiknek megfelelő iskolatípusba kerülhessen. Ezt elősegítjük, a
folyamatos információk áramoltatásával, egymás nevelési elveinek,
programjainak megismerésével, a pontos, korrekt tájékoztatással. Nagyon
fontos, hogy elismerjük, megbecsüljük egymás értékeit, mert csak így
válhatunk együttműködni képes partnerekké a gyermekek érdekében.
A kapcsolattartás formái:
- Kölcsönös és rendszeres intézménylátogatások.
- Egymás nevelési programjának bemutatása.
- Szakmai napok rendezése.
- Osztály, valamint csoportlátogatások, bemutatók szervezése.
- A leendő tanítónők megismerése.
- Nyílt napok szervezése a szülők számára.
- Szakmai továbbképzések szervezése.
9.4. Egyéb kapcsolatok
Fenntartóval való együttműködést a kölcsönös bizalom, a problémák
segítőkész megoldására való törekvés, valamint a hivatalos ügyek
naprakész, folyamatos végrehajtása jellemzi.
A kapcsolattartás formái:
- folyamatos információáramlás, megbeszélések
- vezetői értekezleteken keresztül az aktuális kérdések tisztázása
- az óvodavezetés és az önkormányzat között folytatott hivatalos
kapcsolattartás gazdasági, pedagógiai, intézményvezetési kérdésekben.
Szakmai szervezetekkel való kapcsolataink a kerületi Nevelési
Tanácsadóval, a Pedagógiai Szolgáltató Központtal a legszorosabb.
Nevelési kérdésekben, beiskolázási gondjaink megoldásában adnak
segítséget, illetve megkönnyítik a tájékozódást az új információk között. A
továbbtanulási és új pedagógiai eredmények tájékoztatásában eligazítanak
bennünket. Gyermekvédelmi területen szoros kapcsolatot tartunk fenn a
Szociális és Gyermekvédelmi Irodával, valamint a Családsegítő és
Gyermekjóléti Szolgálattal.
68
Egészségügyi szervekkel való együttműködés – óvodánk orvosa, védőnője
és a szakterületek képviselői által - működő szervezeti egység.
Az Ökumenikus Óvoda egyik legfontosabb kapcsolata a keresztény
értékrendű felekezetek (katolikus, református, evangélikus) a hitre nevelés
területeinek óvodai keretek közötti segítő kapcsolatrendszere (amely a fent
említett partneri viszony révén segítő, támogató, tanácsadó hozzáállásával)
közösen megkeresik azokat a formákat, kereteket, amely a fenntartóval
egyetértésben segítik az óvoda hitre nevelésének tartalmi, formai, tárgyi
elemeit.
Kapcsolattartás formái:
- Évente többször szervezett egészségügyi szűrések
- Esetenkénti egyéni megbeszélések
- Tanköteles gyermekek iskola alkalmassági vizsgálatai
- Hallás- és látásvizsgálat, valamint fogászati szűrés.