A Budapesti Gazdasági Egyetem
Intézményfejlesztési Terve
2016 - 2020
Függelék
felülvizsgálat: 2017. április és július
elfogadva: 2016. június
Tartalom
1. Új telephely, KFKK létrehozási terve ............................................................................................. 1
2. Kárpát-medencei együttműködés, székhelyen kívüli képzés létrehozási terve ............................... 2
3. Duális képzés, kooperatív képzés, felsőoktatási szakképzés ........................................................... 3
4. Felsőoktatásba való bejutást, illetve a felsőoktatásban bennmaradást támogató, lemorzsolódást
csökkentő programok .............................................................................................................................. 8
5. Képzést és intézményi működést hatékonyabbá tevő komplex intézményi fejlesztések .............. 11
6. Intelligens szakosodást támogató, a K+F folyamatokat hatékonyabbá tevő komplex intézményi
fejlesztések ............................................................................................................................................ 17
7. Felsőoktatási hallgatók tudományos műhelyeinek és programjainak támogatása......................... 21
8. Tematikus kutatási hálózati együttműködések .............................................................................. 23
9. Infrastrukturális beruházási (ERFA) igények mátrixa ................................................................... 25
9.1 EFOP 4.2 ............................................................................................................................... 25
9.2 GINOP 2. ............................................................................................................................... 26
9.3 NKFI Alap illetve VEKOP .................................................................................................... 27
9.4 Központi költségvetés igények .............................................................................................. 29
9.4.1 KMR intézmények beruházási tervei ................................................................................... 29
9.4.2 Konvergencia régiók klinikai beruházás igények ................................................................. 32
9.4.3 Kollégium ............................................................................................................................. 32
9.4.4 EFOP és GINOP forrásokból keret miatt kimaradt beruházási igények .............................. 34
9.4.5 Összefoglaló táblázat ............................................................................................................ 35
10. Telephely racionalizálás ............................................................................................................ 36
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
1
1. Új telephely, KFKK létrehozási terve
Kíván-e az intézmény új telephelyet, közösségi felsőoktatási képzési központot (KFKK) vagy
más intézmény telephelyén, székhelyen kívüli képzést indítani Magyarország területén?
Igen / Nem
Hol: Hatvan
Mely szervezetekkel együttműködésben:
Hatvan Város Önkormányzatával, a Robert Bosch Elektronikai Kft. támogatásával. A KFKK-t a
Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum Beruházó Nonprofit Közhasznú Kft.
fogja működtetni. A KFKK-ban a BGE, a SOTE és a BME tervezi képzések indítását. A képzés
indítására vonatkozó megállapodást a BGE Szenátusa 2015. december 11-i ülésén fogadta el.
Mindemellett a Budapesti Gazdasági Egyetem nyitott más városokban létrejövő KFKK-ban történő
részvételre, más helyszíneken képzések indítására.
Milyen szakokon, képzésekben:
2016. szeptember 1-jétől: nemzetközi gazdálkodás felsőoktatási szakképzésen, nemzetközi
szállítmányozás és logisztika szakirányon, levelező munkarendben, önköltséges finanszírozási
formában
2017. szeptember 1-jétől: nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakon, levelező munkarendben,
önköltséges finanszírozási formában
Stratégiai illeszkedés:
A KFKK-ban indítandó képzés közvetlenül kapcsolódik a „Fokozatváltás a felsőoktatásban”
koncepcióban foglaltakhoz, mivel hozzá kíván járulni Hatvan és környékének fejlesztéséhez a regionális
munkaerőpiac igényeihez igazodó, gyakorlatorientált képzések biztosításával. Elősegíti a közösség
hozzájutását a versenyképes tudáshoz és a helyben történő boldoguláshoz. A képzések tervezése és
indítása a munkaerő-piaci szereplőkkel, kiemelten a Robert Bosch Elektronika Kft.-vel történő
egyeztetést követően valósul meg.
IFT illeszkedés:
A KFKK-ban való részvétel közvetlenül kapcsolódik a „Társadalmi Felelősséget Vállaló Egyetem”
stratégiai célkitűzésének „Társadalomtudatos Képzési Stratégia” céljához és annak „Együttműködés
Közösségi Felsőoktatási Képzési Központokkal” akciójához, valamint közvetett módon illeszkedik a
„Vállalkozásbarát Egyetem” stratégiai célkitűzéshez is.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
2
2. Kárpát-medencei együttműködés, székhelyen kívüli képzés létrehozási
terve
Mely határon túli, Kárpát-medencei intézményekkel bővíti a meglévő képzési kapcsolatait?
Ország Intézmény Képzés
nyelve
Képzés neve, szintje
Románia Sapientia EMTE magyar nemzetközi tanulmányok MA (BGE)
diplomácia és interkulturális tanulmányok MA
(Sapientia)
Románia Sapientia EMTE magyar kommunikáció és közkapcsolatok MA (Sapientia)
A Budapesti Gazdasági Egyetem nem kíván új képzést indítani székhelyen kívül Kárpát-medencei
együttműködés keretében. Együttműködést az alábbi formákban tervez folytatni:
1. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karán
2011 és 2015 között a Budapesti Gazdasági Egyetem (akkor Főiskola) székhelyen kívüli képzésként
nemzetközi tanulmányok mesterképzési szakon, levelező munkarendben képzést folytatott. Időközben
a partnerintézmény sikeresen akkreditáltatta a diplomácia és interkulturális tanulmányok mesterképzési
szakot. A két mesterképzés alapján (BGE- nemzetközi tanulmányok, Sapientia – diplomácia és
interkulturális tanulmányok) kettős diplomát adó képzést tervezünk kidolgozni és beindítani, amelynek
eredményeképpen a hallgatók, amennyiben 1-2 félévet a partnerintézményben töltenek, megkaphatják
a partnerintézmény oklevelét is. Mindezzel az Intézmény hozzájárul a Fokozatváltás a felsőoktatásban
megfogalmazott Kárpát-medencei oktatási tér kialakításához.
2. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi
Karán folyó kommunikáció és közkapcsolatok mesterképzési kapcsolatok szakának akkreditációjához,
indításához a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kara jelentős szakmai segítséget nyújtott.
Az együttműködés bővítésének keretében a Sapientia mesterképzésének egyes moduljait, tantárgyait
blokkosított formában Budapesten, a BGE Külkereskedelmi Karán oktatjuk. Ezeket a tantárgyakat,
modulokat a BGE hallgatói is felvehetik választható tantárgyként, így a két intézmény hallgatói közös
csoport- és projektmunkában is részt vesznek.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
3
3. Duális képzés, kooperatív képzés, felsőoktatási szakképzés
Mely szakokon, képzéseken tervez kooperatív, illetve azon belül duális képzést?
Képzés
helye
(telephely)
Szak / képzés
neve
A gyakorlatot biztosító vállalati, közületi
partnerek, szervezetek
A gyakorlat helye (település) IFT
illeszkedés
Konkrét igény beazonosítása
Zalaegerszeg Pénzügy és
számvitel Észak-zalai Víz és Csatornamű ZRt.
Zalaco Sütőipari Zrt.
Flextronics International Kft.
Schneider Electronic Hungaria Zrt.
LUK Savaria Kft.
Szent László Kórház
Libra Szoftver Zrt
Szentlőrinc - Ormánság Takarékszövetkezet
Taravis Kft.
Zala-Depo Kft.
Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft.
Városgazdálkodási Kft.
Keszthelyi Polgármesteri Hivatal
Zalaegerszeg, Szombathely,
Nagykanizsa, Tab, Sárvár,
Keszthely, Sopron, Devecser,
Pécs, Budapest
Duális képzés
fejlesztése
2014. óta pilot majd 2015. óta
akkreditált formában végzett
képzés évről évre bővülő
partnerszervezeti körrel
Zalaegerszeg Gazdálkodási és
menedzsment Észak-zalai Víz és Csatornamű ZRt.
Pannon Fejlesztési Alapítvány
Flextronics International Kft.
Szent László Kórház
IMS Connector Systems Kft
Kontakt Humán Szolgáltató Nonprofit Kft.
Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt.
Központi Statisztikai Hivatal
GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft.
Zalaegerszeg, Tab, Sárvár,
Sopron, Budapest
Duális képzés
fejlesztése
2015 szeptemberétől akkreditált
formában végzett képzés évről
évre bővülő partnerszervezeti
körrel
Zalaegerszeg Gazdaságinformat
ikus Anton Szerszámgyártó Ker. és Szolg. Kft.
Észak-zalai Víz és Csatornamű Zrt.
Zalaco Sütőipari Zrt.
Zalaszám Informatikai Kft.
Flextronics International Kft.
Schneider Elektronic Hungaria Zrt.
Szent László Kórház
Zalaegerszeg Duális képzés
fejlesztése
2014. óta pilot majd 2015. óta
akkreditált formában végzett
képzés évről évre bővülő
partnerszervezeti körrel
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
4
Libra Szoftver Zrt
Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft.
Taravis Kft.
Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft.
Keszthelyi Polgármesteri Hivatal
Budapest Gazdálkodási és
menedzsment Központi Statisztikai Hivatal
Deloitte@Touche
WTS Consulting
KPMG
EY
UCMS Group
Bosch
Budapest Duális képzés
fejlesztése
2016 szeptemberétől akkreditált
formában végzett képzés évről
évre bővülő partnerszervezeti
körrel
Budapest Pénzügy és
számvitel
Deloitte@Touche
WTS Consulting
KPMG
EY
UCMS Group
Bosch
Budapest Duális képzés
fejlesztése
Cégek által jelzett szóbeli
igények alapján
Budapest Nemzetközi
gazdálkodás DSV Hungaria Szállítmányozási Kft.
Kühne+Nagel Kft.
Liegl&Dachser Szállítmányozási és Log. Kft.
MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.
Rail Cargo Hungaria Zrt.
Robert Bosch Elektronika Kft.
Robert Bosch Automotive Steering Kft.
Siemens Zrt.
Robert Bosch Kft.
Budapest, Páty, Hatvan, Duális képzés
fejlesztése
2015 szeptemberétől akkreditált
formában végzett képzés évről
évre bővülő partnerszervezeti
körrel
Budapest Kereskedelem és
marketing Rail Cargo Hungaria Zrt.
Auchan Magyarország Ker. és Szolg. Kft.
SPAR
Budapest, Duális képzés
fejlesztése
2015 szeptemberétől akkreditált
formában végzett képzés évről
évre bővülő partnerszervezeti
körrel
Budapest Turizmus és
vendéglátás Európa Rendezvény Iroda Kft.
GastroDock Kft.
N-U-R- Neckermann Kft.
Mahart Zrt.
Budapest Duális képzés
fejlesztése
2015 szeptemberétől akkreditált
formában végzett képzés évről
évre bővülő partnerszervezeti
körrel
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
5
Milyen felsőoktatási szakképzések fejlesztését, bővítését, indítását tervezi 2020-ig?
a) Már adott intézménynél folytatott felsőoktatási szakképzéshez kapcsolódó fejlesztés
b) Már létező, de az adott intézmény által még nem indított felsőoktatási szakképzés indításához szükséges fejlesztés
c) Olyan (új) felsőoktatási szakképzés, amely sem OKJ-ban, sem a felsőoktatási képesítési jegyzékben nem szerepel, de javasolható felsőoktatási
szakképzés létesítése
d) Olyan (új) felsőoktatási szakképzés, amely OKJ-ban ugyan szerepel, de a felsőoktatási képesítési jegyzékben nem szerepel, viszont javasolható
felsőoktatási szakképzés szak létesítése
Képzés helye
(telephely)
Szak / képzés neve IFT illeszkedés Konkrét igény beazonosítása Amennyiben új szak, mely
más felsőoktatási
intézménnyel együtt
dolgozza ki
Már adott intézménynél folytatott felsőoktatási szakképzéshez kapcsolódó fejlesztés
BGE karai Az Intézmény
jelenlegi 19
felsőoktatási
szakképzése.
Az új generációs hallgatói
igényeknek megfelelő
oktatási módszertanok
integrálása az oktatásba
A hallgatók új generációja, akik jelenleg a felsőoktatási intézmények
hallgatói új információ szerzési igényekkel, tanulási szokásokkal
rendelkeznek.
A felsőoktatásban elsajátítható ismeretek, tudás megszerzéséhez való
hozzáférés javítása szükséges.
A munkaerő-piaci kompetenciák erősítése elengedhetetlen a
felsőoktatási hallgatók körében.
Olyan (új) felsőoktatási szakképzés, amely sem OKJ-ban, sem a felsőoktatási képesítési jegyzékben nem szerepel, de javasolható felsőoktatási szakképzés létesítése
GKZ, KKK Nemzetközi
kereskedelmi
biztonság
Társadalomtudatos képzési
stratégia
.
A gazdálkodó szervezetek jelentős körével a partneri viszonyunk a
közös képzések bevezetésével együttműködésünk szorosabbá vált.
Közülük pl.: a Rail Cargo Hungaria Zrt. jelezte számunkra, hogy a
nemzetközi kereskedelmi biztonság témakörében szükség lenne a
felsőoktatási szakképzés területén végzettekre.
Ez a képzés a német, osztrák felsőoktatási intézményekben már
elterjedt, így a nemzetközi kapcsolataink területe is bővülhet egy új
képzéssel.
-
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
6
Kapcsolódó EFOP program és abból megvalósítani kívánt fejlesztések bemutatása:
EFOP-3.5.1 Duális, felsőoktatási szakképzési és szakirányú továbbképzések fejlesztése és
lebonyolítása
A pályázat közvetlen célja: az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való
igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai
oktatás és a képzési rendszerek megerősítése.
A fejlesztési tevékenységek az alábbi területekre terjednek ki:
duális alapképzés és mesterképzés egészének fejlesztése;
alapképzések 6 hetesnél hosszabb gyakorlatának fejlesztése;
felsőoktatási szakképzés és gyakorlatának fejlesztése.
Maximum 500 m Ft lesz pályázható intézményenként
Konvergencia régióban lévő telephellyel illetve (vállalati) gyakorlati hellyel.
KMR intézmények is fejleszthetnek konvergencia régióban (vállalati) gyakorlati hellyel.
Főbb támogatható tevékenységcsoportok:
Duális képzések koordinálásához, szervezéséhez kapcsolódó szervezetfejlesztés
Taneszközök, elektronikus tananyagok kidolgozása és a képzésben történő adaptációja
Értékelési és mérési rendszerének kidolgozása.
Pilot képzések lebonyolítása és a bevallások értékelése,
A munkaerő-piacon elvárt készségek fejlesztésének beemelése a tantervekbe, tantárgyi
programokba
A gazdasági szervezetek szakembereinek felsőoktatási képzésbe való bevonása
Képzők képzése. A képzésben részt vevő oktatók, gazdasági szakemberek szakmai és
pedagógiai tudásának, módszertani felkészültségének fejlesztése:
A munkaerőpiacról kiesett személyek az oktatásba történő visszaintegrálását segítő
képzési programok kidolgozása.
A munka melletti tanulás, a szakmai elméleti és gyakorlati tudásanyag digitális taneszköz
rendszerének kidolgozása
Kedvezményezett térségből érkező, vagy HH fiatalok esetében célcsoport támogatás
(ösztöndíjrendszer, utazási költség támogatás) biztosítása
Konkrét fejlesztési tevékenység M Ft
Duális képzési rendszer fejlesztése (hallgatók kompetencia vizsgálata, értékelés, on-
line rendszer fejlesztése) 11,7
Duális mentorok és hallgatók képzése és fejlesztése (képzők, képzése) 27,6
Duális képzéshez kapcsolódó elektronikus tananyagok kidolgozása 31,7
Duális képzéshez kapcsolódó kutatások megvalósítása 6,0
Duális képzés disszeminációja 21,5
Duális képzés szervezet-fejlesztése 22,6
Duális laborfejlesztés 30,1
Duális ösztöndíjrendszer 14,3
Duális képzés nemzetköziesítése 10,3
Projekt kapcsolódó általános költségei (koordináció, rezsi, adóterhek) 65,2
Összesen 241,1
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
7
A tervezett fejlesztések mennyiben járulnak hozzá az alábbi indikátorokhoz?
Duális formában indított képzésben adott évben végzettséget szerző hallgatók száma
2023-ban az intézményben reáliasan hányan végeznek duális képzésben?
90 fő
Duális formában indított képzésbe belépő hallgatók száma
2020-ban az intézményben reáliasan hányan kezdenek duális képzést?
100 fő
A felsőoktatási együttműködési programokban támogatott gyakorló helyek száma
A fejlesztéssel érintett összes gyakorló hely száma a program egészéra vetítve
75 db
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
8
4. Felsőoktatásba való bejutást, illetve a felsőoktatásban bennmaradást támogató, lemorzsolódást csökkentő
programok
4.1 Milyen, a felsőoktatásba való bekerülést támogató programokat tervez indítani?
(A felsőoktatásba bejutást támogató intézményi hallgatói szolgáltatások fejlesztése, pályaorientáció, szakma népszerűsítés, tapasztalatszerző programok,
felkészítők, 0. évfolyamok indítása, nyílt napok. stb.)
Tevékenység Célcsoport Célcsoport létszám egésze (fő)
ebből MTMI képzés / szak által
érintett (fő)
Területi hatókör (járás, térség) Forrásigény
egy tanévre
lebontva!
-tól - ig
Középiskolákkal való kapcsolat
kiszélesítése, mélyítése, az Intézmény
képzési portfoliójához kapcsolódó
témák népszerűsítése célcsoportnak
szóló előadások, workshopok,
rendezvények keretében
Kevésbé fejlett
régióbeli lakhelyű
középiskolások
Összesen: 1370 fő / tanév
MTMI célú: 375 fő / tanév
Kevésbé fejlett régiók 9 M Ft / tanév
Tematikus szakmai nap szervezése,
szakmai népszerűsítés nyári egyetemi
programok és nyílt nap keretében
Kevésbé fejlett
régióbeli lakhelyű
Összesen: 160 fő / tanév
MTMI célú: 120 fő / tanév
Kevésbé fejlett régiók 11 M Ft/ tanév
Szakmai vetélkedők szervezése középiskolások Összesen: 140 fő / tanév
MTMI célú: 35 fő / tanév
Kevésbé fejlett régiók 4 M Ft/ tanév
On-line szakmai ismertető és
népszerűsítő felületek
Kevésbé fejlett
régióbeli lakhelyű
Összesen: 150 fő / tanév
MTMI célú: 150 fő / tanév
Kevésbé fejlett régiók 7 M Ft/ tanév
Hátrányos helyzetű
középiskolásoknak szóló
felzárkóztató képzés
Érettségi előtt állók,
hátrányos helyzetű
térségekből
Összesen: 180 fő / tanév
MTMI célú: 180 fő / tanév
Hátrányos helyzetű térségek 3 M Ft/ tanév
Programokhoz kapcsolódó
felmérések, kutatások, képzők
képzése, PR felületek, projekt
koordináció, adóterhek
Kevésbé fejlett
régióbeli lakhelyű
középiskolások
n.r. Kevésbé fejlett régiók 26 M Ft/ tanév
Összesen 60 M Ft/ tanév
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
9
4.2 Milyen, a felsőoktatásban való bennmaradást támogató, lemorzsolódás csökkentő programokat tervez indítani?
Ösztöndíjrendszerek kialakítása a műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai szakokon, a fogyatékossággal élők számára, és a nők
számára azokon a szakokon, ahol a női részvétel jelentősen elmarad a felsőoktatás egészének átlagától.
A felsőoktatásban bennmaradást elősegítő felzárkóztató, kiegészítő programok, az előkésztő és gyakorlati képzést összekapcsoló tanfolyamok indítása.
Célzott társadalmi felemelkedési programok a hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok a tanulmányi eredményeik javítása és az eredményes tanulmányi
előmenetel biztosítása érdekében.
A munkaerőpiacról kiesett személyek visszaintegrálása az oktatásba, felnőttképzés, felsőoktatási szakképzés kiterjesztése.
Élethosszig tartó tanulás körébe tartó át és továbbképzések kidolgozása és lebonyolítása.
Tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő, szemléletformáló szolgáltatások.
Tevékenység Célcsoport Célcsoport létszám egésze (fő)
ebből MTMI képzés / szak
által érintett (fő)
Területi hatókör (járás,
térség)
Forrásigény
egy tanévre
lebontva!
Komplex diplomaszerzési esélynövelő
program
A BGE hallgatói, 90%-
ban a kevésbé fejlett
régiókból
Összesen: 1.000– 1.500 fő / tanév
MTMI célú: 100 – 150 fő / tanév
Kevésbé fejlett régiók 23 M Ft / tanév
Hallgatói kompetenciamérés A BGE hallgatói, 90%-
ban a kevésbé fejlett
régiókból
Összesen: 5.000 fő – 15.000 / tanév
MTMI célú: 450 – 1.350 fő / tanév
Kevésbé fejlett régiók 2 M Ft / tanév
Összesen 25 M Ft/ tanév
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
10
A fent bemutatott tervezett fejlesztések mennyiben járulnak hozzá az alábbi indikátorokhoz?
Az EFOP által egyéni támogatásban részesített azon hallgatók aránya az összes egyéni
támogatotton belül, akik felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséget szereznek
2023-ban mérve az intézményben a bevonást szolgáló illetve lemorzsolódást csökkentő
programokban részt vettek közül reáliasan hányan végeznek ténylegesen, azaz mennyire
sikeresek, hatékonyak a programok?
85 %
2023-ban mérve az intézményben a bevonást szolgáló illetve lemorzsolódást csökkentő
programokban az MTMI szakosok közül részt vettek közül reáliasan hányan végeznek
ténylegesen, azaz mennyire sikeresek, hatékonyak a programok?
90 %
Az ISCED 5 és ISCED 8 szintek közötti felsőoktatásba való bekerülést és bennmaradást
támogató programokban résztvevők száma
A fent jelzett programokban 2016-2020 között ÖSSZESEN bevont leendő hallgatók illetve
hallgatók száma
12 000 fő
A fent jelzett programokban 2016-2020 között ÖSSZESEN bevont leendő MTMI szakos hallgatók
illetve MTMI szakos hallgatók száma
3 000 fő
A hátrányos helyzetűek aránya belépő hallgatók között
Van-e kidolgozott intézményi módszertan a hátrányos helyzetűek arányának mérésére a belépők
hallgatók esetében?
igen / nem
Ha igen:
2014. évi arány _______%
2020-ban várható arány: _______%
A hátrányos helyzetűek aránya a felsőfokú végzettségűek között
Van-e kidolgozott intézményi módszertan a hátrányos helyzetűek arányának mérésére a végzős
hallgatók esetében?
igen / nem
Ha igen:
2014. évi arány _______%
2023-ban várható arány: _______%
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
11
5. Képzést és intézményi működést hatékonyabbá tevő komplex intézményi
fejlesztések
EFOP-3.4.3 Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének
együttes javítása érdekében
Konvergencia régióban lévő telephellyel lehet pályázni.
KMR intézmények is fejleszthetnek konvergencia régióban (vállalati) gyakorlati hellyel.
Főbb támogatható tevékenységcsoportok:
1. Közvetlen felsőoktatási részvételt növelő beavatkozások
a komplex projekt keretének minimum 20%-a
Az ISCED 5 és ISCED 8 szintek közötti felsőoktatásba való bekerülést és bennmaradást
támogató programokban résztvevők számának növelést célzó – a 4. fejezetben fentebb
bemutatott - tevékenységek.
2. Oktatási innováció – a felsőoktatási képzési szerkezet, módszer és tartalom
modernizálása
a projekt teljes keretének minimum 30%-a,
idegen nyelvű tananyagok, képzések fejlesztésére a projekt keretének minimum 10 %-a
fordítandó
Képzés és tartalomfejlesztés
Az intézményi részről szükséges a tanulás támogató szolgáltatások bővítése, a digitális
kompetenciák fejlesztése, két területen:
o Curriculumokba, azaz az oktatás folyamatába beépítve:
o Az egyetemi, főiskolai könyvtárakra, mint tudásbázisokra építve a digitális
eszközökkel való tanulás és kutatás elsajátításának elősegítése.
Kötelező elemek:
A felsőoktatásban használt oktatásmódszertan gyakorlat- és hallgatói munkavégzés
központúvá tétele.
Képzők képzése programok indítása: mind oktatóknak, mind azon vállalati
szakemberek számára, akik a képzés formális részébe bekapcsolódnak
Idegen nyelvű kredit és tartalom fejlesztés
Gyakorló szakemberek bevonása a képzésekbe
A fejlesztett szakok / tartalmak esetében fenntartható fejlődés releváns elemeinek
beépítése
3. Nemzetköziesítés
a keret maximum 5 %-a
4. Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása
a keret minimum 10 %-a
5. Felsőoktatási sportélet fejlesztése
kötelezően megjelenítendő, a keret maximum 5 %-a
6. Humánerőforrás biztosítása és teljesítményelvű átalakítása
a hallgatói, oktatói és kutatói kiválóság támogatása a tudományos, képzési és a
felsőoktatás harmadik missziójához tartozó humán utánpótlás terén
7. Pedagógusképzési terület fejlesztése (amennyiben releváns)
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
12
Stratégiai
illeszkedés
IFT illeszkedés /
intézményi cél
Tevékenység Célcsoport Célcsoport
létszám fő
Forrásigény
összesen
Számszerűsített célok a
tevékenységhez vagy
tevékenységcsoporthoz tartozóan
Közvetlen felsőoktatási részvételt növelő beavatkozások
A felsőoktatásba való bekerülést
támogató programok
Kevésbé
fejlett
régióbeli
lakhelyű
középiskoláso
k
2.570 fő
240 M Ft
(EFOP 3.4.4
konstrukció)
A felsőoktatásban való bennmaradást
támogató, lemorzsolódás csökkentő
programok
A BGE
hallgatói,
90%-ban a
kevésbé fejlett
régiókból
12.000 fő
98 M Ft
Oktatási innováció – a felsőoktatási képzési szerkezet, módszer és tartalom modernizálása
A gazdasági
mesterszakok
kínálatának
szélesítése, a helyi
munkaadókkal
együttműködve a
képzés
finanszírozását és
a gyakorlati
képzések tartalmát
és megvalósítását
illetően.
Az új generációs hallgatói
igényeknek megfelelő oktatási
módszertanok integrálása az
oktatásba
Képzési kínálat modernizálása:
- Vállalati modulok kidolgozása
oktatók és vállalati szakemberek
közreműködésével
- Fenntarthatósági modul
kidolgozása oktatók és
szakemberek bevonásával
- Mesteroktatók alkalmazása
- Új rövid ciklusú felnőttképzési
programok kidolgozása
- Új felnőttképzési programok e-
learninges tananyagának
fejlesztése
Új felnőttképzési programok pilot
kipróbálása
A BGE
hallgatói,
vállalati
partnerei
800– 1.200 /
fő tanév
12 M Ft A tanterv reformot érintő tantervek
száma.
Korszerű
információs
tartalmak
előállítása és a
hozzáférés
Az új generációs hallgatói
igényeknek megfelelő oktatási
módszertanok integrálása az
oktatásba
E-learning keretrendszer fejlesztése
az új oktatás módszertani kutatások
eredmények felhasználásával.
- használati modellek, módszerek
kialakítása
A BGE
hallgatói,
vállalati
partnerei,
5.000–
15.000 fő /
tanév
31 M Ft 1 megújított keretrendszer, 3
alkalom adminisztrátori és 10
alkalom oktatói képzés
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
13
Stratégiai
illeszkedés
IFT illeszkedés /
intézményi cél
Tevékenység Célcsoport Célcsoport
létszám fő
Forrásigény
összesen
Számszerűsített célok a
tevékenységhez vagy
tevékenységcsoporthoz tartozóan
széleskörű
biztosítása.
A felsőoktatásban
használt
oktatásmódszertan
gyakorlat- és
hallgatói
munkavégzés
központúvá tétele.
- e-learning keretrendszer,
telepítése, integrálása meglévő
informatikai rendszerekkel
- oktatók felkészítése, LMS
rendszerhasználati tréningek
oktatók számára
a határon túli
képző helyek
vonzáskörzete
Nemzetköziesítés
A hallgatói és
oktatói-kutatói
nemzetközi
mobilitás növelése
Nemzetközileg versenyképes
egyetem stratégiai célkitűzés
Hallgatói- és oktatói mobilitás
növelése
Nemzetközi tanulási-oktatási
környezet fejlesztése
Rövid nemzetközi képzések, nyári
egyetem szervezése a Gazdálkodási
Kar Zalaegerszeg campusán.
Külföldi
hallgatók
120 17 M Ft Évente egy csoport (30 fő) rövid
nemzetközi képzésen részt vevő
hallgató
Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása
A határon túli
magyar oktatás
minőségi és
mennyiségi
fejlesztése
Társadalmi felelősséget
vállaló egyetem stratégiai
célkitűzés –
Társadalomtudatos képzési
stratégia cél, A határon túli,
profilba illeszkedő képzések
támogatása akció
A vállalkozói ismeretek kurzus a
BGE GKZ magyar-szlovén
kapcsolati hálója alapján.
Szlovéniában,
határ mentén
élő magyar
fiatalok
60 fő 4 M Ft 3 csoport részvételével megvalósul
a 90 órás kurzus
Felsőoktatási sportélet fejlesztése
A felsőoktatás
harmadik
misszióját érintő
stratégai célok – a
Zalai térség társadalmi
fejlesztése és munkaerő piaci
igényeinek kielégítése
Egészségtudatos sporttábor és
élménynapok megvalósítása,
sportolói terek kialakítása
GKZ hallgatói
hallgatók –
500 fő
10 M Ft 1 db kidolgozott, az
egészségnevelési program
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
14
Stratégiai
illeszkedés
IFT illeszkedés /
intézményi cél
Tevékenység Célcsoport Célcsoport
létszám fő
Forrásigény
összesen
Számszerűsített célok a
tevékenységhez vagy
tevékenységcsoporthoz tartozóan
felsőoktatás
szolgáltató
funkciójának
megerősítése
Megvalósított 4 db egészségtudatos
sporttábor oktatóknak,
hallgatóknak és középiskolásoknak
Humánerőforrás biztosítása és teljesítményelvű átalakítása
a hallgatói, oktatói és kutatói kiválóság támogatása a tudományos, képzési és a felsőoktatás harmadik missziójához tartozó humán utánpótlás terén
K+F+I
humánerőforrás
oldalának hosszú
távú biztosítása;
A felsőoktatásban
használt
oktatásmódszertan
gyakorlat- és
hallgatói
munkavégzés
központúvá tétele
Társadalmilag felelős egyetem
kialakítása, melynek része a
BGE oktatók és dolgozók
folyamatos képzése és
fejlesztése. Ez a teljesítmény
értékelési folyamat
következményeként kerül
meghatározásra. A másik IFT
cél az élmény alapú oktatási
környezet melyhez a hallgatók
nemzetközi színvonalú
kiszolgálása is hozzátartozik
egy szolgáltatás minőség iránt
elkötelezett ügyfélszolgálat
által.
A képzés sikeres elvégzését támogató
és a hallgatók foglalkoztathatóságát
javító módszertani fejlesztések
- Az oktatásmódszertanban
használt legjobb hazai és külföldi
gyakorlatok áttekintése,
kategorizálása;
- A KKK-ban és a munkaerőpiaci
szereplők által meghatározott
kompetenciák az oktatás
módszertan, tananyagfejlesztés
területén való érvényesítési
lehetőségeinek áttekintése, a
kompetencia mérések
eredményeinek beépítésének
módszertani kidolgozása;
- A tárgyak/ismeretkörök oktatási
céljai szerinti ajánlott
módszertanok meghatározása;
- Részletes módszertani leírása
készítése 4 tárgyhoz, pilot
jelleggel idegen nyelven is;
- A kialakított módszertani leírás
alapján komplex támogató
rendszer, tananyag kidolgozása a
4 tárgy esetén;
BGE oktatói 400 oktató 30 M Ft 20 oktatók és 4 gazdasági
szakemberek részére megvalósított
képzés
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
15
Stratégiai
illeszkedés
IFT illeszkedés /
intézményi cél
Tevékenység Célcsoport Célcsoport
létszám fő
Forrásigény
összesen
Számszerűsített célok a
tevékenységhez vagy
tevékenységcsoporthoz tartozóan
- Az alkalmazott módszertanok
monitoring rendszerének
kialakítása;
- Az oktatók módszertani
továbbképzése,
kompetenciafejlesztés,
szemléletváltás;
- A gazdasági szakemberek
felkészítése az oktatásban való
részvételre;
A probléma-orientált,
problémamegoldó gondolkodás és
teamekben való munka beépítése az
oktatási folyamatba.
Egyéb, a fentiekbe nem besorolható konkrét fejlesztési tevékenyég, ami illeszkedik az EFOP felsőoktatási képzési és humánfejlesztési céljaihoz
Korszerű
információs
tartalmak
előállítása és a
hozzáférés
széleskörű
biztosítása.
A felsőoktatásban
használt
oktatásmódszertan
gyakorlat- és
hallgatói
munkavégzés
központúvá tétele.
Az önálló tanulást és
képességfejlődést támogató
lehetőségek bővítése
Hallgató-orientált szolgáltatási
folyamatok
E-könyvtár fejlesztés, könyvtári és
repozitórium szolgáltatások bővítése
- Információ-hozzáférés
korszerűsítése forrásintegráló
lekérdező felülettel
- Tantervi korszerűsítést támogató
gyűjteményfejlesztés
- Egyetemi repozitórium
felhasználó-központú
szolgáltatásfejlesztése
BGE hallgatói
és oktatói
15.000 fő 31 M Ft Szakirodalom fejlesztése,
repozitórium átalakítása
A felsőoktatásban
használt
oktatásmódszertan
gyakorlat- és
hallgatói
A kibocsátott hallgatók
foglalkoztathatóságának
javítása
Gazdálkodó szervezetek
intenzív bevonása az
oktatásba, új típusú
A hallgatók és a gazdasági szereplők
közötti kapcsolatfelvételt,
együttműködést segítő online
rendszer kifejlesztése
- online rendszer fejlesztése a
hallgatók és a vállalkozások
GKZ hallgatói
és partnerei
500 fő 9 M Ft Rendszerfejlesztés
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
16
Stratégiai
illeszkedés
IFT illeszkedés /
intézményi cél
Tevékenység Célcsoport Célcsoport
létszám fő
Forrásigény
összesen
Számszerűsített célok a
tevékenységhez vagy
tevékenységcsoporthoz tartozóan
munkavégzés
központúvá tétele.
együttműködési formák
beillesztése a képzési
rendszerbe.
közötti közvetlen kapcsolatok
létrehozásának elősegítése
céljából;
- az egyetemi tanulmányok és a
vállalati gyakorlati
tevékenységek szorosabb
összekapcsolása a fenti
rendszerre építve.
A felsőoktatásban
használt
oktatásmódszertan
gyakorlat- és
hallgatói
munkavégzés
központúvá tétele
Élményalapú tanulási
környezet, technikai
fejlesztések a hatékonyabb
oktatómunka érdekében
Hallgatói konzultációs zónák
kialakítása:
- tréningterem kialakítása
- fókusz labor kialakítása
- marketing műhely kialakítása
- pénzügyi szimulációs labor
kialakítása
- modern nyelvi labor kialakítása
GKZ hallgatói
hallgatók –
500 fő
46 M Ft 5 db felújított célfunkciót
megvalósító modern oktatási tér
n.r. n.r. Projekt koordináció, rezsi, általános
feladatok, adóterhek
n.r. n.r. 46 M Ft EFOP projekt megvalósítása
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
17
6. Intelligens szakosodást támogató, a K+F folyamatokat hatékonyabbá
tevő komplex intézményi fejlesztések
EFOP-3.6.1 Támogatott intézkedések az EFOP 3.6.1 keretében
A hazai intelligens szakosodási stratégia kutatási fejlesztési irányaihoz illeszkedő intézményi
célzott alapkutatások és alkalmazott kutatások emberi erőforrás feltételeinek fejlesztése
Az intézmény K+F+I folyamatainak racionalizálása, rögzítése
A felsőoktatási intézmények kutatási portfoliójának fókuszálása
A nemzetközi szintű kutatási területek azonosítása, valamint azok nemzetközi színtéren láthatóvá
tétele
A felsőoktatási intézmények és a gazdasági szféra közötti kutatási kapcsolatok erősítése a
technológia transzfer folyamatok támogatása által.
A felsőoktatási intézmények szerepének erősítése a technológia intenzív vállalatok – elsősorban
KKV-k – innovációs tevékenységének felépítésében, összhangban a Nemzeti Intelligens
Szakosodási Stratégia által kijelölt irányokkal.
A felsőoktatási intézmények klaszterekben és aktív nemzeti technológiai platformokban való
részvételének erősítése.
A felsőoktatási doktori képzések helyi K+F fejlesztési igényekhez hangolása.
A felsőoktatási intézmények open access rendszerben történő publikációs tevékenységének
erősítése.
A felsőoktatási intézmények tudománynépszerűsítő tevékenységének erősítése, valamint a helyi és
regionális művelődési, ismeretterjesztő lehetőségek bővítése.
A társadalmi innováció erősítése, a társadalmi innovációhoz kapcsolódó szolgáltatások,
tudásbázisok, tevékenységek valamint kapcsolódó pedagógiai szolgáltatások bővítése.
A következő táblában bemutatandó fejlesztések mennyiben járulnak hozzá az alábbi
indikátorokhoz?
Doktori fokozatszerzések száma
Amennyiben releváns: 2023-ban mérve reálisan hány fokozatszerzés lesz az intézmény
konvergencia régiókban található doktori iskoláiban? (Elvárás minden konvergencia régióbeli
doktori iskolával rendelkező intézmény esetében: a 2012-2013-2014 éves átlagához képest 20%-os
növekedést biztosítása.)
0 fő (a tervezett doktori iskola első kibocsátása 2024-re várható)
Kutatói utánpótlást támogató programokban résztvevők száma
(Minden, kutató-oktatói utánpótlást támogató vagy tehetséggondozási programban elismerés vagy
ösztöndíj jellegű személyi támogatást kapó vagy szolgáltatásban részesülő hallgató, oktató,
tudományos munkatárs, innovációs munkatárs. Nem számítandó be az a megvalósító, aki konkrét
projektfeladatot végez bér jellegű juttatásért.)
50 fő
Kutatói utánpótlást támogató programokba bevont új résztvevők száma
(Eddigi programokban – pl. TÁMOP kutatói teamekben – nem részt vevő, újonnan bevont
résztvevők száma, a fenti körnek megfelelően)
30 fő
A projektben közreműködő fiatal kutatók száma összesen
12 fő
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
18
A projektben közreműködő azon fiatal kutatók száma összesen, akik esetében a projekt időszaka
alatt doktori fokozatszerzés, kinevezés, habilitáció vagy egyéb tudományos vagy oktatási
besorolási rendszer szerint formális „szintlépés” vagy nemzetközi díj elnyerése történik.
5 fő
Újonnan kialakított vagy új szolgáltatási tartalommal bővült felsőoktatás – vállalati (vagy egyéb
szervezeti) együttműködések száma.
3 fő
A projekt keretében / annak eredményeként létrejött publikációk száma
15 db
A projekt keretében / annak eredményeként létrejött idegen nyelvű publikációk száma
6 db
Támogatott hazai és nemzetközi konferencia-előadások
Támogatás révén tudományos konferencia részvételre támogatást kapó hallgatók részvétel alapján
15 db
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
19
Stratégiai illeszkedés IFT illeszkedés /
intézményi cél
Tevékenység /
tevékenységcsoport
Célcsoport(ok) Célcsoport
létszám fő
Forrásigény
összesen
eFt
Számszerűsített célok a
tevékenységhez vagy
tevékenységcsoporthoz tartozóan
A K+F+I célú
infrastruktúra megújítása
Kutatási és innovációs
potenciál növelése
On-line kutatóközpont létesítése
Zalaegerszegen
oktatók/ kutatók a
BGE-n, kutatásba
bevont hallgatók
50 1 509
1 db online kutató központ felület
Kutatást támogató szoftver. és
eszközállomány bővítése
beszerzés, implementálás, betanítás
50 29 011
Kutatóközpont működtetése:
kutatási asszisztencia bére,
fenntartási költségek,
szolgáltatások vásárlása
15 37 973
A hallgatói és oktatói-
kutatói nemzetközi
mobilitás növelése
Kutatás-módszertani rendszeres
továbbképzés belföldön és
külföldön
- félévente két alkalommal
konzultáció és bemutató
kutatásmódszertani témában, belső
vagy hazai előadóval
- módszertani nyári egyetemek
szervezése
- kutatócsoportok támogatása
50 67 137 évente 10 fő részvétele a belső
továbbképzéseken, évente 1 nyári
egyetem szervezése
Tudománynépszerűsítő,
ismeretterjesztő,
szemléletformáló
szolgáltatások bővülnek,
és növekszik a hozzáférés
a felsőoktatási
tudásbázisokhoz
kutatóközpont nyílt napok a
lakosság számára, félévente
egyszer
1500 fő 714 évente 2 nyílt nap (lakossági fórum)
a kutatások bemutatására
disszemináció, támogató
szolgáltatások, rendezvények,
vállalkozásfejlesztési tréningek
9 304
A felsőoktatás részt vesz
a technológia-intenzív
vállalatok - elsősorban
KKV-k - innovációs
kiemelt kutatási program
megvalósítása: fesztiválturizmus
komplex kutatása és modellezése,
önkormányzatok,
idegenforgalmi
vállalkozások,
kutatók
25 kutató
120000
vállalkozó,
szervező
52 609 min. 1 eszköz fejlesztése, 2 modell
építése, 5 publikáció, ebből 3
külföldön
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
20
Stratégiai illeszkedés IFT illeszkedés /
intézményi cél
Tevékenység /
tevékenységcsoport
Célcsoport(ok) Célcsoport
létszám fő
Forrásigény
összesen
eFt
Számszerűsített célok a
tevékenységhez vagy
tevékenységcsoporthoz tartozóan
kompetenciájának
felépítésében,
összhangban a Nemzeti
Intelligens Szakosodási
Stratégia által kijelölt
specializációkkal és
irányokkal.
Felsőoktatás helyi
gazdaságfejlesztésben
gyakorolt hatásának
erősítése
zalai és más települési
önkormányzatok bevonásával
- részletes kutatási terv elkészítése
- adatgyűjtés, elsődleges
feldolgozás, kiemelt programok
megfigyelésével
cél: fesztiválok modellezése,
gazdasági és logisztikai
szempontból, eszközök fejlesztése
hatékony lebonyolításhoz,
tanácsadó hálózat tervezése és
kiépítése
A felsőoktatásban
használt
oktatásmódszertan
gyakorlat- és hallgatói
munkavégzés központúvá
tétele
kiemelt kutatási program
megvalósítása: felsőoktatás-
módszertan fejlesztés, komplex
kutatási és képzési program
kidolgozása és elterjesztése
felsőoktatás
oktatói
BGE kutatói
20000 38 719 3 publikáció, ebből 2 külföldön
n.r. projekt koordináció, lebonyolítás,
rezsi, általános költségek
29 144
ÖSSZESEN 266 120
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
21
7. Felsőoktatási hallgatók tudományos műhelyeinek és programjainak
támogatása
EFOP-3.4.3 Felsőoktatási hallgatók tudományos műhelyeinek és programjainak támogatása
1) A doktori képzés színvonalának és minőségének fejlesztése
2) A tehetséges hallgatók tudományos diákköri tevékenységének fejlesztése
3) A szakkollégiumok színvonalának és minőségének fejlesztése
4) Tehetséges hallgatók bevonása a képzési és kutatási folyamatba: demonstrátori,
gyakorlatvezetői és laborgyakorlat-vezetői munkájuk támogatása;
5) Kutatói teljesítményt fokozó közegek fejlesztése
- tudományos és K+F valamint innovációs versenyek és problémamegoldó felhívások bővítése,
fejlesztése, részvételi körének kiterjesztése;
- felsőoktatási tudományos és K+F valamint innovációs díjak bővítése, fejlesztése, részvételi
körének kiterjesztése
A következő táblában bemutatott tervezett fejlesztések mennyiben járulnak hozzá az alábbi
indikátorokhoz?
Doktori fokozatszerzések száma
Amennyiben releváns: 2023-ban mérve reálisan hány fokozatszerzés lesz az intézmény
konvergencia régiókban található doktori iskoláiban?
- fő -
Kutatói utánpótlást támogató programokban résztvevők száma
(Minden, kutató-oktató utánpótlást támogató programban tehetséggondozási programban elismerés
vagy ösztöndíj jellegű személyi támogatást kapó vagy szolgáltatásban hallgató, oktató, tudományos
munkatárs, innovációs munkatárs beszámítandó. Nem számítandó be az a személyi megvalósító, aki
konkrét projektfeladatot végez bér jellegű juttatásért.)
- fő
Kutatói utánpótlást támogató programokba bevont új résztvevők száma
(Eddigi programokban – pl. TÁMOP kutatói teamekben – nem részt vevő, újonnan bevont
résztvevők száma, a fenti körnek megfelelően)
- fő
A projektben közreműködő fiatal kutatók száma összesen
- fő
A projektben közreműködő azon fiatal kutatók száma összesen, akik esetében a projekt időszaka
alatt doktori fokozatszerzés, kinevezés, habilitáció vagy egyéb tudományos vagy oktatási
besorolási rendszer szerint formális „szintlépés” vagy nemzetközi díj elnyerése történik.
- fő
A projekt keretében / annak eredményeként létrejött publikációk (tudományos közlemények)
száma
- db
A projekt keretében / annak eredményeként létrejött idegen nyelvű publikációk száma
- db
Támogatott hazai és nemzetközi konferencia-előadások
Támogatás révén tudományos konferencia részvételre támogatást kapó hallgatók részvétel alapján
- db
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
22
Stratégiai
illeszkedés
IFT illeszkedés
/
intézményi cél
Tevékenység /
tevékenységcsoport
Célcsoport(ok) Célcsoport
létszám fő
Forrásigény
összesen
(eFt)
Számszerűsített célok a tevékenységhez
vagy tevékenységcsoporthoz tartozóan
– – – – – – – – – ÖSSZESEN
Az EFOP-3.4.3 pályázati felhívása szerint csak doktori iskolával rendelkező intézmények jogosultak pályázni, emiatt a BGE nem nyújthatta be támogatási
kérelmét.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
23
8. Tematikus kutatási hálózati együttműködések
EFOP-3.6.2 Tematikus kutatási hálózati együttműködések
Legalább 2 felsőoktatási intézmény részvétel, csak konzorciumi formában beadható kutatási
és kutatási feltételrendszert támogató pályázat.
A fejlesztendő kutatási területnek kötelezően kapcsolódnia kell az alábbiak valamelyikéhez:
H2020 tématerület, EIT KIC, Future Emerging Technologies (FET) tématerület, EU2020
társadalmi kihívások, EB Digital Agenda, UNESCO fenntartható fejlődés tématerülethez.
A projekt konkrét nemzetközi programba, pályázatban hálózatba való bekapcsolódást céloz.
Több tematikus hálózatban való részvétel is megjelölhető.
Csatolni többi résztvevő felsőoktatási intézmény elvi együttműködési szándékát.
Pályázható összeg 1,5 Mrd Ft / konzorcium
CSAK konvergencia régióbeli telephelyek és intézmények!
A következő táblában bemutatott tervezett fejlesztések mennyiben járulnak hozzá az alábbi
indikátorokhoz?
Kutatói utánpótlást támogató programokban résztvevők száma
(Minden, kutató-oktató utánpótlást támogató programban tehetséggondozási programban elismerés
vagy ösztöndíj jellegű személyi támogatást kapó vagy szolgáltatásban hallgató, oktató, tudományos
munkatárs, innovációs munkatárs beszámítandó. Nem számítandó be az a személyi megvalósító, aki
konkrét projektfeladatot végez bér jellegű juttatásért.)
- fő partnerenként
A projektben közreműködő fiatal kutatók száma összesen
- fő partnerenként
A projekt keretében / annak eredményeként létrejött publikációk (tudományos közlemények)
száma
- db
A projekt keretében / annak eredményeként létrejött idegen nyelvű publikációk száma
- db
Támogatott hazai és nemzetközi konferencia-előadások
Támogatás révén tudományos konferencia részvételre támogatást kapó hallgatók részvétel alapján
- db
A projekt keretében képzésben, felkészítésében részt vevő személyek száma
- fő
A projekt során elért potenciális Horizon2020 / EIT KIC / FET partnerek száma
-db
A projekt során létrejött hazai és nemzetközi együttműködések száma
- db
Előkészített K+F projektek (létrehozott kutatócsoportok) száma
-db
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
24
Tematikus projekt 1.
Projekt és kutatási téma megnevezése:
Konkrét EU2020, FET, EIT célkitűzés:
Részt vevő intézmények:
Stratégiai illeszkedés:
IFT illeszkedés / intézményi cél:
A BGE a tárgyban a Pallasz Athéné Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel tervezett „Kutatási hálózati együttműködés a műszaki és a
gazdasági tudományterület együttműködéséből eredő szinergiák kihasználására” címmel projektet megvalósítani, azonban végül a projekttervet az
intézmények közös döntéssel visszavonták, így a BGE nem nyújtott be támogatási kérelmét e tárgyban.
Tevékenység /
tevékenységcsoport
Célcsoport(ok)
amennyiben releváns
Célcsoport
létszám fő
amennyiben
releváns
Forrásigény
összesen
konzorciumi
tagonként
Számszerűsített célok a tevékenységhez vagy
tevékenységcsoporthoz tartozóan
ÖSSZESEN
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
25
9. Infrastrukturális beruházási (ERFA) igények mátrixa
9.1 EFOP 4.2
EFOP-4.2.1 Felsőoktatási infrastruktúra fejlesztési program
Az EFOP alapvetően oktatásban használt eszközök beszerzését, modernizálását, műszer és
laborfejlesztést támogat.
Építés, épületbővítés, felújítás csak nagyon-nagyon indokolt esetben, a fentiek működéséhez,
elhelyezéséhez szükséges mértékben vagy épület racionalizáció (telephely összevonás,
kiváltás) esetében támogatható.
Épület
Beruházás
megnevezése
Indoklás Beruházás
összege
Innovációs és
Tudásközpont
kialakítása
A zalai Kampusz léte a térség jövőbeli fejlődésének sarokpontját
képezi. A GKZ 46 éve meghatározó képzőhelye a régiónak. A BGE-
GKZ, mint a térség regionális fejlődésének katalizátora, stratégiai
céljait (vállalkozásbarát Egyetem, nemzetközileg versenyképes
Egyetem, élményalapú tanulási környezet, társadalmi felelősséget
vállaló Egyetem) és harmadik misszióját a társadalom és a gazdaság
számára nyújtott európai minőségű szolgáltatások kínálatával és
különböző akciók megvalósításával kívánja teljesíteni. A stratégai
célok elérése oly módon biztosítható, hogy a Kampusz 11 hektáros
területén barnamezős fejlesztéssel kialakításra kerül az Innovációs és
Tudásközpont.
A Tudásközpontban kialakításra kerülő modern oktatási környezet
hozzájárul a gazdaságtudományi és informatikus képzés
gyakorlatorientáltságának biztosításához, oly módon, hogy képzésben,
kutatásban a GKZ vállalati partnerei szerepet vállalnak. A
Tudásközpontban az Egyetem és partnerei olyan kölcsönösen előnyös
vállalati együttműködési formákat alkalmaznak a jövőben, melyek
hozzájárulnak a gyakorlatorientált képzés minőségének javulásához
valamint lehetővé teszik a közös kutasok generálását, továbbá az
innovatív gondolkodás erősödését. Ezáltal a szereplők szintjén a
hozzáadott-értékteremtő képességét növekedhet.
A Tudásközpont kialakítása során a GKZ olyan egyedi, modern,
környezettudatos oktatási és tanulási környezetet kíván kialakítani,
mely a Z és Alfa generációk igényeinek maximálisan megfelel. A
Központban létrejövő közösségi terek (Zöld Iroda Pont, Robotika
Online Pont) hozzájárulnak a proaktív szemlélet érvényesüléséhez,
oktatók, kutatók és hallgatók kompetenciáinak fejlődéséhez. A GKZ
jövőbeli infrastrukturális adottságaira építve a térség gazdaságának
fejlődéséhez inkubációs szolgáltatások nyújtásával kíván hozzájárulni,
melynek során tovább kívánja erősíteni a tudás közvetítésében, a
társadalmi innovációban betöltött értékteremtő szerepét. A modern
oktatási környezet, az infrastrukturális adottságok, a tárgyi, technikai
körülmények, mint adottság hozzájárulnak ahhoz, hogy a GKZ
vonzereje a térségben tovább erősödjön.A beruházás 3 összefüggő
elemből áll: A Kampusz területén lévő épület barnamezős fejlesztése,
a szolgáltató központ berendezésének beszerzése, továbbá a központ
IT hálózatának kiépítése.
550 M Ft
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
26
Eszköz
Beruházás megnevezése Indoklás Beruházás
összege
Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
/gazdaságtudományok és
informatika/:
Innovációs és Tudásközpont tárgyi
eszközök és berendezések
Vállalkozásbarát Egyetem- A Központban hallgatói
munkaállomások számítógépek, tabletek, laptopok,
telefonközpont, telefonok, irodai berendezések,
bútorok beszerzése
144 M Ft
9.2 GINOP 2.
9.2.1 A GINOP-2.3.3-15 K+I infrastruktúra megerősítése
Beruházás megnevezése Indoklás Beruházás
összege
Eszköz, eszközcsoport:
Gazdaságtudományok és
informatika – Tárgyi eszközök
és berendezések, bérek és
megbízási díjak
Vállalkozásbarát Egyetem – A vállalati szereplők
projektalapú bevonása az képzésbe a vállalati Tanszék
létrehozásával és innovációs műhely kialakítása, pilot
kipróbálások, projektmunkák online rendszerének kialakítása
143 M Ft
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
27
9.3 NKFI Alap illetve VEKOP
A Közép-Magyarországi Régióban kutatási infrastruktúra fejlesztésére elsősorban a NKFI Alap,
kisebb mértékben a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében állnak
majd rendelkezésre források.
Az NKFI Hivatal számára történő jelzés érdekében szükséges a Közép-Magyarországi Régió
legszükségesebb felsőoktatási kutatási infrastruktúra beruházási igényeinek összegyűjtése.
Beruházás megnevezése Indoklás Beruházás
összege
Online kutatóközpont
működtetését szolgáló
hálózat kiépítése, karonként
kutatószobák felállítása és
felszerelése (eszközök és
szoftverek)
A BGE kutatási tevékenységének fejlesztése érdekében egy
online kutatóközpont felállítását tervezzük. A kutatások
elsősorban változó összetételű kutatócsoportokban zajlana. A
kutatócsoportok működésének infrastrukturális feltételeit
mindegyik karon meg kell teremteni, egyforma technikai
feltételeket biztosítva. Az egyes karok helyzete ebből a
szempontból eltérő, a karon ki kell építeni az összehangolt
kommunikációs és informatikai rendszert, hogy a kutatók
rendszeres napi együttműködése biztosított legyen.
Ugyancsak szükség van olyan kutatószobákra minden
budapesti karon, ahol a kutatásban részt vevők rendszeresen
összejönnek, illetve egyéni kutatásokat is tudnak folytatni. A
jelenleg rendelkezésre álló kutatási infrastruktúra
kutatócsoportok működtetését nem támogatja.
95 M Ft
Természettudományos
kutatóműhely fejlesztése
Beszerzésre kerülő főbb
eszközök:
ELISA reader és plate
washer
ELISA Assay Kits for
casein, gliadin, almond,
cashew, crustacea, fish,
hazelnut, egg white
protein, histamin, lupin,
mustard, peanut, sesame,
walnut, soy, pistachio,
milk protein, α-
lactoglobulin, macadamia
nut
Tristimulusos kromaméter
(színmérő készülék)
szoftverrel és PC-vel
diódasoros UV és
törésmutatós
detektorokkal, kvaterner
gradiens pumpával,
automata minta-
adagolóval és minta-
előkészítő rendszerrel,
oszlop-termosztáttal
rendelkező, fordított
fázisú oszlopokkal
működő
nagyhatékonyságú
A fejlesztés célja az alapelemeiben már meglévő, de a
természettudomány - ezen belül a kémia, biokémia,
élelmiszer- és táplálkozástudomány, valamint gasztronómia -
jelenlegi tudásanyagát és a kor igényeit figyelembe véve
jelentősen bővített természettudományos kutatóműhely
kialakítása, mely infrastruktúrájában és működésében olyan
szakmai-gyakorlati képzést biztosít a vendéglátás
természettudományokkal összefüggő területén, ami
versenyképes tudást és kiemelt szakmai kompetenciát biztosít
a turizmus-vendéglátás szakos hallgatóknak alap- és
mesterképzésen egyaránt.
A tervezett laboratóriumi bővítés indokai egyrészt a
rendkívüli tudományos, fogyasztói és hallgatói érdeklődés,
mely az utóbbi években a táplálkozás és a gasztronómia
irányába megnyilvánul, hazai és nemzetközi színtereken
egyaránt. Másrészt, a nemzetközi trendeket figyelembe véve
(lásd pl. Basque Culinary Center, San Sebastian,
Spanyolország, University of Gastronomic Sciences, Bra,
Olaszország, stb.), a vendéglátásban, közétkeztetésben
felszolgált ételek, italok alapanyagai, azok elkészítési módjai,
a feldolgozási, tárolási és konyhatechnológiai eljárások során
bekövetkező fizikai, kémiai, techno-funkcionális,
érzékszervi, minőségi és élelmiszerbiztonsági folyamatok
ismerete, ill. tudományos módszerekkel történő vizsgálata ma
már nélkülözhetetlen egy kiemelkedő tudományos színvonalú
képzést biztosító felsőoktatási intézményben. Harmadrészt, a
jogszabályi kötelezettségek [lásd a fogyasztók
élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló az Európai
Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendeletét és a
kapcsolódó 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet, mely 2014.
december 13-a óta kötelezően előírja a nem-előrecsomagolt
élelmiszerek, így a vendéglátásban felszolgált ételek, italok
esetében az allergiát és intoleranciát okozó anyagok
183 M Ft
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
28
Beruházás megnevezése Indoklás Beruházás
összege
folyadék-kromatográf
(HPLC) kromatogram
értékelő szoftverrel és PC-
vel
hűthető centrifuga
headspace analizátor-ral
kiegészített
gázkromatográf
kromatogram értékelő
szoftverrel és PC-vel
ULYS Gas
Chromatography
Electronic Noses
(elektronikus orr)
adatértékelő szoftverrel és
PC-vel
ASTREE electronic
tongue with Taste
Ranking Module
(elektronikus nyelv)
adatértékelő szoftverrel és
PC-vel
jelenlétét], továbbá az ezen a téren jelentkező fogyasztói
elvárások is jelentős kihívás elé állítják a hazai gasztronómiai
szakembereket és vállalkozásokat egyaránt.
Fejlesztéseink egyik alapvető célja tehát, hogy
megvizsgáljuk, a különböző konyhatechnikai eljárások
alkalmazásával megelőzhető-e az ételek, italok allergiát, vagy
intoleranciát okozó anyagokkal történő kereszt-
szennyeződése, allergiát, intoleranciát okozó anyagoktól
mentes ételkészítési eljárások kidolgozása, az esetleges
allergén anyagok kimutatása, az eljárások biztonságos
alkalmazhatóságának bizonyítása, folyamatos tesztelése. E
célból szükséges olyan analitikai mérőműszerek beszerzése,
melyek a tüneteket okozó antigének, ill. intoleranciát okozó
anyagok élelmiszerben történő kimutatására alkalmasak.
Mai ismereteik szerint az allergén anyagok kimutatására
legalkalmasabb az ELISA (enzimhez kapcsolt immunszorbens
vizsgálat) módszer, az ezen elven alapuló. ELISA reader, és a
működtetéséhez szükséges plate washer, és a különböző
antigén készletek (casein, gliadin, almond, cashew,
crustacea, fish, hazelnut, egg white protein, histamin, lupin,
mustard, peanut, sesame, walnut, soy, pistachio, milk protein,
α-lactoglobulin, macadamia nut). Az intoleranciát okozó
tejcukor és egyéb anyagok, más élelmiszerbiztonsági
szempontból fontos bioaktív vegyületek kimutatására
alkalmas, diódasoros UV és törésmutatós detektorokkal,
kvaterner gradiens pumpával, automata mintaadagolóval és
minta-előkészítő rendszerrel, fordított fázisú elválasztást
biztosító HPLC-s oszlopokkal és oszlop-termosztáttal
rendelkező nagyhatékonyságú folyadékkromatográf (HPLC)
beszerzése. A minták előkészítéséhez hűthető centrifuga
szükséges. Az alapanyagok, az elkészült ételek, italok
minőségét, érzékszervi tulajdonságait (szín, illat, íz, aroma,
állag), és bizonyos speciális esetekben (pl. mikrobiológiai
romlás, avasodás esetén) élelmiszerbiztonsági tulajdonságait
különböző készülékkel, analitikai mérőműszerekkel, úgy, mint
elektronikus orr, elektronikus nyelv, tristimulusos
kromaméter, valamint headspace mintavevővel kiegészített
gázkromatográf segítségével lehet objektíven felmérni
A tervezett fejlesztés révén a kar K+F bevételek növekedése
is várható, hiszen a megnövekedett fogyasztói igények a
vendéglátásban felszolgált biztonságos, magas minőséggel és
érzékszervi jellemzőkkel, továbbá kiemelkedő táplálkozás-
élettani értékekkel bíró, egészséges ételek iránt, valamint a
rendkívül célirányos, esetenként szigorú jogi és
fogyasztóvédelmi előírások is arra késztetik a vendéglátóipari
vállalkozásokat, hogy tudományos alapossággal vizsgálják
meg a vendégnek biztosított ételeket, legyen az kereskedelmi
vagy intézményi vendéglátás. Így a modernizált
természettudományos kutatóműhely olyan komplex
vizsgálati lehetőséget biztosít, mely K+F feladatok
elvégzésére is kiválóan alkalmas.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
29
9.4 Központi költségvetés igények
9.4.1 KMR intézmények beruházási tervei
A Közép-Magyarországi Régió intézményei és telephelyi esetében az EMMI FÁT által kiadott, a 2017-től kezdődő, költségvetési forrásokból finanszírozható
beruházási tervezet nem tartalmazta a Budapesti Gazdasági Egyetem beruházási terveit, azonban a kitűzött szakmai célok elérése érdekében egy építésre és egy
komplex informatikai infrastruktúrafejlesztésre vonatkozó beruházás támogatása mindenképpen indokolt a Közép-Magyarországi Régióban az alábbiakban
bemutatott alátámasztás alapján.
Épület
Beruházás
megnevezése
Indoklás Beruházás
összege
2017.
igény
2018.
igény
2019.
igény
2020.
igény
Központi
Könyvtár és
Hallgatói
Központ
létrehozása
(1149
Budapest,
Bagolyvár
utca 6-10.
szám alatti
ingatlanon)
A Budapesti Gazdasági Egyetem jelentős szerepet tölt be a hazai felsőoktatásban, mindenkor törekedve a
magas színvonalú oktatás fenntartására és fejlesztésére. Működésünk során kiemelt szempont az oktatás és
kapcsolódó szolgáltatások színvonalának emelése. Annak érdekében, hogy az Egyetem a jövőben is fejlődő,
versenyképes és magas színvonalú maradhasson hallgatói szolgáltatásait is erősítenie, modernizálnia kell, a
kor elvárásainak megfelelően. Ennek keretében a BGE szeretné, hogy a hallgatók számára megfelelő minőségű
tanulási környezetet biztosító helyiségek álljanak rendelkezésre, mely helység a tanulási és projektmunkák
helyigénye mellett a Központi Könyvtár funkcióját is ellátná.
A jelenlegi kapacitások sok esetben elavultak (technikai és infrastrukturális állapotok terén egyaránt), valamint
túlzsúfoltak. Ezen felül a megváltozott tanulási szokásoknak jelenleg nem tud a BGE teljes körűen megfelelni,
mert nem áll rendelkezésre elegendő csoportos vagy projekt alapú együttműködésre használható tanulói tér.
Ezért fontos szempont, a kiemelkedő oktatási színvonal fejlesztése mellett, hogy a hallgatók számára
kialakításra kerüljön egy olyan környezet, ahol lehetőség van az egyes feladatok megvalósításán csoportosan,
együttesen dolgozni, együtt gondolkodni, ami egyben megfelelő, a hallgatók tudás- és tapasztalatcseréjére,
workshop jelleggel történő együttműködésükre.
Az Egyetemen a könyvtári rendszer széttagolt, 5 könyvtári egységből tevődik össze, aminek következtében
funkciók és lehetőségek is megosztottak. A jelenlegi könyvtári kapacitás nem képes befogadni minden
hallgatókat, akik megfelelő légkört keresnek tanulásukhoz, felkészülésükhöz. A meglévő könyvtári környezet
további hiányossága, hogy – tekintettel kizárólagos könyvtári jellegére – egyáltalán nem teszi lehetővé a
csoportban, ún. teamekben való együttműködést a tanulók körében, annak ellenére, hogy számos projekt
megvalósítása ezt igényelné.
Ezen komplex tanulmányi környezet kialakításához biztosítana helyszínt a Pénzügyi és Számviteli Kar
éttermének épületére elhelyezésre kerülő Központi Könyvtári és Szolgáltató Centrum.
1 890,476
M Ft
17,65
M Ft
57,752
M Ft
701,601
M Ft
924,453
M Ft
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
30
A központi könyvtár és szolgáltató centrum kielégítené mind a klasszikus könyvtári szolgáltatást kereső
hallgatók, mind a dinamikusabb, „közösségibb” együttműködést igénylő hallgatók elvárásait azáltal, hogy
lehetőséget nyújt a hagyományos könyvtári szolgáltatások igénybevételére, és a társasági együttműködésnek
is teret enged, a két jelleget elkülönítve, azonban igény szerint azokat egyesítve.
A központi könyvtár kialakításával egyidejűleg a könyvtári tartalom digitalizálása és digitális könyvtári
szolgáltatás elérhetővé tétele is megtörténne a hallgatói igényekkel összhangban. Az egységes, egy helyen,
azonos időben elérhető könyvtári alkalmazás kiválasztása, bevezetése összhangban van mindazon elvárással,
melyet a hallgatók napjainkban támasztanak Egyetemünkkel szemben. Megfelelő környezet, valamint
felszereltség biztosítaná a korszerű és költséghatékony működést.
A Központ biztosítani tudja hosszútávon a hallgatók részéről felmerülő esetleges elvárásoknak való
megfelelést, valamint segíti a hallgatók körében az együttgondolkodásra, csapatmunkára, alkalmazkodásra, a
másikra való odafigyelés fontosságára, közösségi lét szabályainak betartására és betartatására vonatkozó
készségek erősítését, kialakulását.
A Központ fejlesztése az Egyetem stratégiai céljainak megvalósításához is hozzájárul, mert az egyik fő célja
az intézménynek, hogy élmény alapú tanulói környezet keretében tanulhassanak a hallgatók. E mellett a
közösségi tér használata számos olyan előnnyel jár, ami további célok megvalósításához járulhat hozzá
(hallgatói mobilitás, kutatási, szakmai tevékenységbe történő bekapcsolódás, társadalmi felelősségvállalás
növelése).
Eszköz
Beruházás
megnevezése
Indoklás Beruházás
összege
2017.
igény
2018.
igény
2019.
igény
2020.
igény
Komplex
informatikai
fejlesztés
Napjainkban – a technika rohamos fejlődésének köszönhetően – az informatikai és egyéb digitális eszközök számos
új lehetőséget biztosítanak a tanulás és ismeretszerzés területein. Az Egyetem működése során törekszik megfelelni
a piac, illetve a hallgatói elvárásainak. Az Egyetem jövőjének egyik záloga, hogy biztosítani és növelni tudja más
felsőoktatási intézményekkel szemben fennálló előnyeinek számát és mértékét, a fejlődésre, megújulásra való
készsége, nyitottsága az oktatás területén kiemelkedően érvényesüljön, valamint naprakész és dinamikusan fejlődő
intézményként garantálja mind az oktatás, mind az annak hátteréül szolgáló infrastruktúra magas színvonalát.
A megfelelő oktatási körülmények kialakítása során különösen nagy hangsúlyt szükséges helyezni a gyors és fejlett
informatikai háttérre, mivel ez nagymértékben befolyásolja a hallgatók véleményét az oktatás színvonaláról,
megfelelőségéről ezáltal az Egyetemről alkotott összképről.
Az oktatási tevékenység magasabb szinten történő biztosításának elősegítése érdekében szükséges új
nagyfelbontású (HD) tartalmak lejátszására képes, távolról menedzselhető projektorok felszerelése, valamint az
előadások, események online közvetítéséhez használható technika kiépítése.
Az interaktív folyamatok keretében történő tanulás egyre nagyobb teret nyer online formában, melynek a hallgatók
számos előnyét látják, úgy mint kényelem, testreszabhatóság, személyes fejlődés elősegítése. Ehhez kapcsolódóan
477 M Ft
334
M Ft
36 M
Ft
31 M
Ft
76 M
Ft
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
31
szükséges az egységes e-learning keretrendszer bevezetése, fejlesztése kiegészítve digitális jogkezelési rendszerrel
(DRM) e-tananyagokhoz, módszertani és tananyag ellátási feladatokhoz kapcsolódva. Ezen fejlesztésnek
köszönhetően olyan egyre több felsőoktatási intézményben már megjelent szolgáltatás kerülne biztosításra, mely
megfelel napjaink elvárásainak. Egyre nagyobb teret hódítanak a rugalmas és bármikor elérhető megoldásokat
kínáló lehetőségek, melyek sok esetben döntő érvként jelennek meg a felsőoktatási intézmények közötti választás
során.
- Alapvető és elengedhetetlen fejlesztési igényként jelentkezik a hálózat fejlesztése, épületeken belüli
nagysebességű gerinchálózat kiépítése, fejlesztése, melynek kapcsán cél, hogy az egyes végpontokon lévő
eszközök is kihasználhassák az újabb technológiák adta lehetőségeket. Ennek előnyeit mind a hallgatóság,
mind az oktatók, mind az Egyetem működését támogató alaptevékenységet ellátó dolgozók
kihasználhatnák és alkalmazhatnák munkájuk és tanulmányaik során.
- A felhő alapú informatika napjaink egyik fő irányának számít a számítástechnikában, mely
elengedhetetlenné teszi az Egyetem rendszerében is a felhőszolgáltatások széleskörű bevezethetőségének
támogatását, a helyi szolgáltatások felhőalapú technológiákra történő migrálását, a szerverfarok
(szerverek, háttértárak) egységesítését, fejlesztését. További alapvető igényként jelölhető az Egyetem
rendelkezésére álló WiFi rendszer fejlesztése, ennek keretében a lefedettség és az átviteli sebesség
növelése, korszerű management szoftver bevezetése szükséges.
- Szükséges a különböző telephelyeken lévő telefonközpontok egységesítése, belső mellékrendszer
kialakítása, melynek köszönhetően javul az intézményi kommunikáció, továbbá hozzájárul az
üzemeltetési költségek csökkentéséhez.
- A gyors és hatékony működés érdekében, az Egyetem alaptevékenységi dinamizmusának élénkítése
céljából, valamint a vezetői döntések támogatása jegyében szükséges a vezetői információs rendszer
bővítése, melynek keretében elengedhetetlen a VIR használatának napi feladatokba történő integrálása, a
monitoring és kontrolling funkció erősítése, különböző vezetési szinteknek készülő kimutatások, riportok
bővítése.
- Az intézmény ÖKO lábnyomának csökkentése, munkaszervezési és szervezeti hatékonyság növelése
érdekében napjainkban már egyre inkább teret hódító központi digitalizáló és dokumentumkezelő rendszer
fejlesztése indokolt, melynek keretében a papír alapú dokumentumok digitalizálása, tárolása és elérésének
biztosítása megtörténne a különböző felhasználói rendszerek számára. Ezen fejlesztés jelentősen
hozzájárulna az Egyetem által képviselt értékek gyakorlatban történő megjelenítésével.
A pedagógiai eszközök változásával, ha a tanulást érintő technológiai innovációkat az Egyetem nem alkalmazza,
hátrányosan befolyásolhatja az Intézmény hosszú távú fenntarthatóságát. Az Intézmény arra törekszik, hogy mind
a hagyományok, mind pedig az újítások, az innováció központja legyen, melynek köszönhetően meg tudja szólítani
mindazon eltérő igényekkel rendelkező hallgatói rétegeket, akik az Intézményt választják.
Az Intézmény működésének fejlesztése érdekében kitűzött általános célok az információs társadalom küszöbén
csak korszerű infrastruktúrára alapozott fejlett információs rendszerekkel és szolgáltatásokkal érhetők el, melynek
elérésére nem lehet elég nagy hangsúlyt fektetni.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
32
9.4.2 Konvergencia régiók klinikai beruházás igények
nem releváns
9.4.3 Kollégium
Kollégium
megnevezése,
címe
Kollégium
jellemzően milyen
szakos hallgatókat
szolgál ki
Beruházás részletes indoklása, leírása Beruhá-
zási
igény
m Ft
Régió
besorolás
KMR /
konvergen
cia
BGE-KVIK
Lengyel Gyula
Kollégiuma,
1113
Budapest,
Laufenauer
utca 1-7.
Felsőoktatási
szakképzések:
kereskedelem és
marketing, turizmus-
vendéglátás.
Alapszakok:
andragógia,
kereskedelem és
marketing, turizmus-
vendéglátás, üzleti
szakoktató.
Mesterszakok:
turizmus-
menedzsment,
közgazdásztanár
(turizmus-
menedzsment),
közgazdásztanár
(kereskedelem és
marketing).
Az 1971-ben átadott épület teljes felújítása
elengedhetetlen. Az épület egészének (homlokzati és
ablakcsere) szigetelése, az épület fűtési és gépészeti
rendszerének modernizálása, csövek cseréje, a
fürdők, a WC-k, konyhák felújítása elengedhetetlen.
A 87/2015.(IV.9.) rendeletnek való megfelelés egyik
feltétele a szobák felújítása és komfortosítása, az
akadálymentesítés és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló
helyiségek megvalósítása.
Bútor és eszközcserék szükségesek.
326 KMR
BGE – PSZK
Kollégium
1148 Budapest
Bagolyvár u.
6-10.
Gazdaságinformatiku
s
Gazdálkodási és
menedzsment
Pénzügy és számvitel
Vállalkozásfejlesztés
Emberi erőforrás
A Bagolyvár utcában található épületet 1983-ban
építették/adták át. Ez az épület sem felel meg minden
tekintetben a 87/2015.(IV.9.) rendeletnek.
Akadálymentesítés, szobák burkolata, bútorzata, a
zuhanyzók, WC-k, konyhák, gépészet állapota azt
indukálja, hogy a komfortosítás keretében ezeken a
feltételeken is javítsunk. Emellett fontos a külső
környezet (parkosítás), sportolási (kondi és kardio
terem) lehetőségek és az informatikai hálózat
fejlesztése is. Az épület lelke a recepció, annak
kialakítása és modernizálása, valamint a beléptető és
biztonsági rendszer kiépítése is elengedhetetlen,
kerékpártároló létesítése is szükségszerű.
500 KMR
BGE-KKK
Kollégiuma
Budapest,
Dióssy Lajos
u.
Kommunikáció és
Médiatudomány,
Nemzetközi
gazdálkodás magyar,
angol és francia
nyelven,
Kereskedelem és
marketing,
Nemzetközi
tanulmányok magyar
és angol nyelven
A kollégium épülete laktanyából lett átalakítva a 90-
es évek közepén, azóta egyetlen felújítás történt.
Akadálymentesítés szükséges, valamint a szobák
padlózatának cseréje és az egész épületben a
világítótestek, fürdőszobai felszerelések
modernizációja, valamint ehhez kapcsolódóan egyéb
bútorok és felszerelések beszerzése.
A hallgatói igények kielégítésére a szolgáltatások
színvonalának növelése szükségszerű, kerékpártároló
létesítése az épületen belül és kívül is.
150 KMR
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
33
Kollégium
megnevezése,
címe
Kollégium
jellemzően milyen
szakos hallgatókat
szolgál ki
Beruházás részletes indoklása, leírása Beruhá-
zási
igény
m Ft
Régió
besorolás
KMR /
konvergen
cia
BGE – GKZ
Kollégium
8200
Zalaegerszeg
Gasparich u.
Gazdaságtudomány,
Informatika, Műszaki
tudományok,
Egészségtudomány
A Zalaegerszegen található 60-as években épült,
2001-ben felújított épület energetikai besorolása
kedvezőtlen. A kollégium nem felel meg a 87/2015.
(IV:9.) Kormányrendeletben meghatározott
feltételeknek. A 2001-ben kialakításra került belső
szolgáltatási feltételek nem felelnek meg a mai
hallgatói igényeknek. A szobák burkolata és
bútorzata lelakott. A fürdőszobák burkolatcseréje
aktuálissá vált. A kollégisták igényeinek megfelelő
közösségi és rekreációs terek kialakítása szükségessé
vált.
256 Konvergen
cia
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
34
9.4.4 EFOP és GINOP forrásokból keret miatt kimaradt beruházási igények
A legszükségesebb, az EFOP és a GINOP keretekbe nem beférő, a fenti kategóriák egyikében sem jelzett
konvergencia beruházási igények összesítése.
Épület
Beruházás
megnevezése
Indoklás Beruházás
összege
Megújuló Energiai
Központ kialakítása
A zalai térség társadalmi fejlesztése és munkaerő-piaci igényének
kielégítése cél megvalósítása. A megújuló energiaforrások
hasznosítását bemutató központ kialakítása és a környezeti
fenntarthatósághoz kapcsolódó kutatások megvalósítása.
160 M Ft
Rekreációs és
Sportszolgáltató
Központ
Barnamezős sportinfrastruktúra fejlesztése a GKZ Kampusz
területén, valamint sport és rekreációs tevékenységeket támogató
eszközök beszerzése.
A jól-lét (well-being), a minőségi élet az egészség megszilárdítása,
megőrzése a XXI. században elő ember fontos törekvése. A Y és a
Z, valamint a Gerilla generáció viselkedését az élményközpontúság
jellemzi. A szórakozás legkülönbözőbb válfajai (sport, fittnes, tánc)
iránt tanúsítanak keresletet, fogalmazzák meg a helyi szinten – vidéki
városban, felsőoktatási intézmények környezetében – az ilyen típusú
szolgáltatások elérhetősége iránti igényüket.
A zalaegerszegi felsőoktatási intézményben tanulás egyik fontos
vonzereje lehet a jövőben, hogy a fiatalok igényeit kiszolgáló
szabadidő eltöltését biztosító infrastruktúra elérhetővé válik,
hiánypótló szolgáltatásokat tesz elérhetővé az egyetem és a város
polgárai számára.
157 M Ft
Eszköz
Beruházás
megnevezése
Indoklás Beruházás
összege
Napelemes erőmű Társadalmilag felelősséget vállaló Egyetem célon belül a
környezettudatos működés fejlesztése akció keretében kerül
megvalósításra. A fejlesztés hozzájárul a kampusz energia-
hatékony működéséhez.
KEHOP
projekt
keretében
megvalósul
Gazdaságtudományok
és informatika: tárgyi
eszközök, járművek,
kisértékű tárgyi
eszközök beszerzése
A zalai térség társadalmi fejlesztése és munkaerő-piaci igényének
kielégítése cél megvalósítása. A megújuló energiaforrások
hasznosítását bemutató tárgyi eszközök, berendezések (napelemes
töltőállomás, elektromos közlekedési eszközök, kisértékű
bemutató eszközök) beszerzése.
40 M Ft
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
35
9.4.5 Összefoglaló táblázat
EFOP 4.2
csak konvergencia
GINOP 2.
csak konvergencia
NKFI Alap
KMR
Központi
költségvetés
KMR minden
KONV klinika
KONV és KMR
kollégium
Épület 1. 550 M Ft 1 890 M Ft
Épület 2. m Ft m Ft
Épület 3. m Ft m Ft
Oktatási eszköz
tétel 1.
144 M Ft 477 M Ft
Oktatási eszköz
tétel 2.
m Ft m Ft
Oktatási eszköz
tétel 3.
m Ft
Kutatási eszközök 143 M Ft 278 M Ft m Ft
Klinikai eszközök m Ft
Kollégium
(szálláshely) 1.
326 M Ft
Kollégium
(szálláshely) 2.
500 M Ft
Kollégium
(szálláshely) 3.
150 M Ft
Kollégium
(szálláshely) 4.
256 M Ft
Épület 317 M Ft
Eszköz 1. m Ft
Eszköz 2. 40 M Ft
ÖSSZESEN 694 M Ft 143 M Ft 278 M Ft 3 956 M Ft
A Budapesti Gazdasági Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 – 2020 Függelék
36
10. Telephely racionalizálás
Van-e az intézménynek olyan telephelye, ingatlana, amelyet fel kíván adni, ki akar üríteni.
Amennyiben igen, kérjük a lenti két táblát kitölteni:
Kiüríteni kívánt telephely, épület
Kiüríteni
tervezett
telephely, épület
megnevezése,
címe
Funkció(k) Tulajdoni
viszonyok
Racionalizálás, kiürítés indoklása Működtetés
éves
felszabaduló
költsége
(rezsi,
karbantartás)
m Ft
Ingatlan
becsült
piaci
értéke
m Ft
51598 hrsz-ú,
természetben
Budapest II.
kerület,
Máriaremetei út
208. szám alatti,
810 m2 nagyságú
épület, tulajdoni
lap szerinti
megnevezése
épület, kivett
lakóház, udvar,
egyéb épület
használaton
kívüli
épület,
kivett
lakóház,
udvar,
egyéb
épület
vagyonkezelő,
1/1 tulajdoni
arányban
tulajdonos a
Magyar Állam
Az ingatlan hasznosítása az Egyetem
számára nem releváns, annak
elhelyezkedése miatt, mert
szállásfunkcióra nem használnák ki a
hallgatók (hazai és külföldi egyaránt).
A felújításra nem áll rendelkezésre
fedezett és félő, hogy kihasználatlan
maradna az épület. E miatt az ingatlan
értékesítése a legmegfelelőbb
megoldás az Egyetem számára. Az
eladásból származó bevételt az
Egyetem más jellegű infrastrukturális
fejlesztéseire lehet hasznosítani, ami
jobban segíti a stratégiai célok
elérését.
1 150
Zalaegerszeg 22
számú, 13. számú,
17. számú, 23.
számú és 27
számú épületrész
Használaton
kívüli
vagyonkezelő,
1/1 tulajdoni
arányban
tulajdonos a
Magyar Állam
Használhatatlan, többnyire
életveszélyesen megromlott
5 100
A felszámolni kívánt telephely miatti beruházási, bővítési igény (amennyiben szükséges)
Bővíteni vagy létrehozni
kívánt telephely, épület
megnevezése, címe
Funkció(k) Bővítési terv ismertetése Beruházási
igény
m Ft
Budapest, Buzogány utcai
épületek
Oktatási és
szolgáltatási
épület
A II. kerület Budapest, Máriaremetei út 208. szám
alatti ingatlan értékesítéséből befolyt összeg fedezetül
szolgálna az BGE Buzogány utcai kampuszán
tervezett infrastrukturális fejlesztések
megvalósításához szükséges saját forrás biztosítására
150