1
44. t. téémama
Artikulációs (fiziológiai) fonetika
Az artikulációs fonetika alapegysége: kinéma(az egy beszédhang létrehozásához szükséges beszélőszervi mozgások összessége, egy beszédhangnyi mozgáskomplexum)
2
A hangképző szervek
1. Tüdő
2. Gégefő
3. Toldalékcső
Tüdő (pulmo)
3
Tüdő
Tüdő
hörgő: bronchus,légcső: trachea
4
Légzésmódok
1. Hasi (rekesz-) légzés
2. Mellkasi légzés
3. Váll- (kulcscsonti) légzés
4. Kombinált légzés
A légzés szakaszai
Belégzés (inspiráció)
Kilégzés (exspiráció)
Szünet (pauza)
5
A légzés típusai
jóval nagyobbkisebba működtető izmok aktivitása
szájon átorron áta levegőáramlás útja
1000–1500 cm3500 cm3kibocsátott levegő
8–10/perc16–20/percszaporasága
1 : 5–81 : 1 : 1/2üteme
beszédlégzés(respiratio fonatoria)
néma légzés(respiratio muta)
A légzés
A beszédhangok típusai a levegőáram iránya szerint
A tüdő használatával képzett (pulmonikus) hangok:
1. Belégzéses (inspirációs) hangok
2. Kilégzéses (exspirációs) hangok
6
A beszédhangok típusai a levegőáram iránya szerint
3. A tüdő használata nélkül képzett (nonpulmonikus) hangok:
Csettintő hangok (avulzívák)
Glottális hangokImplozívákEjektívák
Egyéb hangtípusokvelarikus kilégzett ajakhangbukkális hangnyelőcsövi hang stb.
Az implozívák képzése
7
Az ejektívák képzése
Csettintő hangok (avulzívák)
Álcsettintő hangoklabiális (ppp!)dentális (ccc!)laterális (cccs!)
Valódi csettintő hangok1. szívó tevékenység2. elülső + veláris zár3. zöngétlenek
8
A csettintő hangok képzése
A tüdő használata nélkül képzett hangok jelölése az IPA átírásában
Nonpulmonikus mássalhangzók
Csettintő hangok: Implozívák: Ejektívák:
9
Hangtulajdonságok
Időtartam
Magasság
Erősség
Minőség
• Laziczius Gyula: Fonetika. Bp., 1963, 1979. 107–126.
• Deme László, A hang négy tulajdonságának fonológiai felhasználásához. In: Magyar hangtani dolgozatok. Szerk. Benkő Loránd. (NytudÉrt. 17. sz.) Bp., 1958.134–54.
Időtartam
Abszolút időtartam
10
A beszédhangok időtartamának mérési példája a 20. századból
Az á hang időtartamának csökkenése a szótagszám függvényében
11
Időtartam
Relatív időtartam
Fonológiailag releváns időtartam:
1. Hosszú2. Rövid
Fonetikailag leírható időtartamok:1. ultrarövid2. rövid3. félhosszú4. hosszú5. ultrahosszú
12
Az időtartam jelölése
óóó, aaa(ô, â)
ó, nn(ddzs, ā)
ò, æo, n
o, n
M. egy.
o;;, n;;5. ultrahosszú
o;, n;4. hosszú
o…, n…3. félhosszú
o, n2. rövid
o (, n (1. ultrarövid
IPA Finnugor átírás
Az időtartam típusai
Reális hosszúság (magánhangzók, réshangok, okkluzívák, tremulánsok)
Irreális hosszúság (explozívák, affrikáták)
13
Hosszú/rövid magánhangzók spektogramjai
Hosszú/rövid explozívák spektogramjai
14
A beszédképzés folyamata
Respirációs (légzési) szakasz — Tüdő
Fonációs (zöngeképzési) szakasz — Gégefő
Artikulációs (hangképzési) szakasz — Toldalékcső
Gégefőlarynx — laringális
15
Gégefő
gégefedő porc (1)
kanna-porcok
pajzsporc (4)
gyűrűporc (6)
Gyűrűporchátulnézet
oldalnézet
16
Pajzsporc
Kannaporcok
4. kannaporcok
17
Gégefedő porc (epiglottisz)
Nyelvcsont
18
Hangszalagok
Hangszalagok
19
Hangszalagok
Glottisz (hangrés)
glottális ≈ laringális
20
Hangszalagok
Hangszalagállások
21
Hangszalagállások:1. Zárállás
Gégezárhang (laringális/glottális explozíva); jele:finnugor átírásban: % (régebben: ’)IPA: ʔ
A gégezárhang előfordulásaifinn: Anna olla! [anna% olla] ’hadd legyen’,
Tule pian! [tule% pian] ’gyere mindjárt’
német: Dafür ist mir auch alle Freud entrissen[dafür %ist mir %auch %alle Freud%entrissen] ’Emiatt tőlem is minden öröm elpártolt’
dán: den maler [maler] ’a festő’ : han maler [ma%ler] ’ő fest’
magyar: iá! [ʔiʔaː], a-a! [ʔɔʔɔ], leesett [lɛʔɛʃɛtː]
22
Hangszalagállások:2. Zöngeállás
Gégepergőhang(laringális/glottális tremuláns) = Zönge (fonáció); jele régebben: .
Hangszalagállások:2. Zöngeállás
— Modális (normál) zönge [modal voice]:
/ Teljes zönge (szonoránsok: magánhangzók, szonoránsmássalhangzók)
/ Fojtott zönge (zöngés obstruens mássalhangzók)
— Mormolt (hehezetes, lehelt) zönge[murmured/breathy voice](zöngés ɦ)
— Recsegő zönge [creaky voice]
— Aktív zönge (zöngés obstruens mássalhangzók)
— Passzív zönge (szonoránsok: magánhangzók, szonoráns mássalhangzók)
23
Hangszalagállások:2. Zöngeállás
Videó a hangszalagokról zöngeképzés közben:
— https://youtu.be/Z_ZGqn1tZn8
Lassítva:
— https://youtu.be/9kHdhbEnhoA
A normál zönge képzése:
Szinuszos rezgések
24
Magán- és mássalhangzók rezgései
á
zs
Hangszalagállások:3. H-állás
Gégeréshang (laringális/glottálisspiráns); jele: h, ɦ
25
Hangszalagállások:4. Fúvó állás
Nincs hangképzés; zöngétlen mássalhangzók
26
Hangszalagállások:5. Tág lélegzőállás
Belégzés beszédlégzés során
Hangszalagállások:6. Suttogóállás
Suttogó beszédben a zöngeállás helyett
— Rendes suttogás
— Gyenge suttogás
— Rekedt suttogás
27
A hangok csoportosítása a hang-szalagok artikulációs szerepe szerint
1. Zöngehangok (szonoránsok: magánhangzók + szonoráns mássalhangzók) [a hang csak zöngéből áll]
2. Zöngés hangok (zöngés obstruemsek) [a hang alapja a szájüregbeli zörej, amihez zönge is társul]
3. Zöngétlen hangok (zöngétlen obstruensek)[a hangot csak zörej alkotja]
a) Hehezet (aspiráció) [a zörej a géfőbenkeletkezik: laringális spiráns (h)]
b) Zöngétlen szájhangok [a hangot a szájüregbeli zörej alkotja]
28
Toldalékcső
OrrüregSzájüregGaratüreg
OrrüregSzájüregGaratüreg
29
Garatüreg (pharynx — faringális)
Lágy szájpadlásUvula (ínycsap;
tévesen: ínyvitorla,
nyelvcsap) — uvuláris
Az uvula a szájüreg felől nézve
30
A levegő áramlása a garatüregbenNyitott (passzív) Zárt (aktív)
A beszélőszervek működése MRI-felvételen
https://www.youtube.com/watch?v=uTOhDqhCKQs(Video: Max Planck Institute for Biophysical Chemistry, Göttingen)
31
A garat hangképző szerepe
Az uvula zárt alkot:
1. Orális hangok (szájhangok, pl. b, g, s, z, í, a, ó)
Az uvula nem alkot zárt:
2. Nazális hangok (orrhangok, pl. m, n, ny)
nem zengőzengőHangzósság
felpattanó zár (explozíva)
nem felpattanó zár (okkluzíva)
A képzés módja
pillanatnyifolyamatosA tényleges hang-képzés időtartama
szájüregen keresztülorrüregen keresztülLevegőáramlás helye
Orális explozívákNazális
mássalhangzók (okkluzívák)
32
A garat hangképző szerepe
Az uvula zárt alkot:1. Orális hangok (szájhangok)
Az uvula nem alkot zárt:2. Nazális hangok (orrhangok)3. Nazoorális hangok (orr-száj hangok)pl. Q [nQm], R [vR] ’van’, K [torK] ’torony’; › [vé›re] ’vénre’; [he›rik] ’Henrik’
Francia: Je chante [Z@ Sa)t] ’énekelek’, bon [bo)] ’jó’
Lengyel: ą, ę
A garatüregben keletkezőmellékhangszínek
nazalizáció
faringalizáció
33
Orrüreg (cavum nasale/nasi —nazális)
Szájüreg (cavum oris — orális) 1. ajkak (labia — labiális)2. pitvar3. fogak (dentes
— dentális)4. fogmeder (alveolus
— alveoláris)5. kemény szájpadlás (palatum — palatális)6. lágy szájpadlás (velum
— veláris)7. ínycsap
(uvula — uvuláris)8. nyelv (lingua — lingvális)9. állkapocs
34
Ajkak (nyílásképzés, magánhangzók)Az ajaknyílás milyensége:— a nyílás formája:kerek (ajakerekítéses, labiális)semlegeslapos (ajakréses, illabiális)— az ajakcsücsörítés foka:csücsörítettsemlegesszétfeszített
• kerek + csücsörített = labiális• nem labiális (= lapos vagysemleges + szétfeszített vagysemleges) = illabiális
Ajkak (akadályképzés, mássalhangzók)
Az akadályképzés helye:bilabiálislabiodentális (dentilabiális)labiolingvális
35
Nyelv (lingua — lingvális) A nyelv területei:1. hegye: apex (api-kális) vagy cacu-men (kakuminális)2. pereme: corona(koronális)3. háta: dorsum(dorzális)— elülső része(predorzális)— középső része (mediodorzális)— hátsó része (posztdorzális)nyelvgyök: radix — radikális
Nyelv (lingua — lingvális) A nyelv területei:1. hegye: apex (api-kális) vagy cacu-men (kakuminális)2. pereme: corona(koronális)3. háta: dorsum(dorzális)— hátsó része (posztdorzális)— középső része (mediodorzális)— elülső része(predorzális)
36
ʈ ɽṭ ṛkakuminális / retroflex
t rt rapikális
IPAMagyar
egyezm. hangj.
apikális kakuminális = retroflex(= cerebrális)
Nyelv (lingua — lingvális) A nyelv területei:1. hegye: apex (api-kális) vagy cacu-men (kakuminális)2. pereme: corona(koronális)3. háta: dorsum(dorzális)— elülső része(predorzális)— középső része (mediodorzális)— hátsó része (posztdorzális)nyelvgyök: radix — radikális
37
A nyelv mozgásai
Fel
Hátra Előre
A nyelv mozgásai
Fel
Hátra Előre
38
A nyelv mozgásai
39
A nyelv képzési területei az akadály helye szerint
1. Koronális (nyelvperem)1.1. apikális (nyelvhegy)
1.2. kakuminális, retroflex (felemelt és hátrahúzott nyelvhegy)
2. Dorzális (nyelvhát)2.1. predorzális
2.2. mediodorzális
2.3. posztdorzális
3. Radikális (nyelvgyök)3.1. faringalizált (hátrahúzott nyelvtest)
3.2. semleges (köztes helyzetű)
3.3. palatalizált (előre tolt nyelvtest)
nyelv hegye + fogmeder: apiko-alveolárisalveoláris
nyelv hátának hátsó része + lágy szájpadlás: posztdorzo-velárisveláris
40
Felső
Felső-középső
Középső
Középső-alsó
Alsó
Felső nyelvállású
Középső nyelvállású
Alsó nyelvállású
Legalsó nyelvállású
A nyelv függőleges mozgása szerint:
Elöl képzett (palatális)
Középen képzett
(mediális)
Hátul képzett (veláris)
A nyelv víz-szintes
mozgása szerint:
A nyelv szerepe a magánhangzók képzésében
palatális (elöl képzett) ≠ magas
veláris (hátul képzett) ≠ mély
Állandó képzés:Egyeshangzók (monoftongusok)
legalsó
alsó
középső
felső
41
Változó képzés:Kettőshangzók (diftongusok: ang. hair ’haj’ [heə]), ném. neu ’új’ [nɔø])Hármashangzók (triftongusok: ang. tower ’torony’[tɑʊə])
Függőleges irányban elmozduló:nyitódó (%)záródó ($)
Vízszintesen elmozduló: palatoveláris (") [ ]
á
ea
éöo
iüu
42
Fogak (dentes — dentális)
Labiodentális hangok a magyarban: f, v, } [f v ɱ]
(Inter)dentális hangok az angolban:ϑ δ [θ ð]
angol: thank [θæŋk], mother [mʌðə(r)]
Fogmeder (alveolus — alveoláris)Elülső része:
alveoláris(dentális, dentialveoláris, prealveoláris)Hátsó része:
posztalveoláris(palatoalveoláris, alveoprepalatális, alveopalatális)
retroflex
43
Fogmeder (alveolus — alveoláris)
Szájpadlás (palatum, íny)
Uvula | Lágy szájpadlás | Kemény szájpadlás
Kemény szájpadlás:palatum durum, palatum, kemény íny
Lágy szájpadlás:palatum molle, velum palatinum, velum, lágy íny, ínyvitorla
44
Szájpadlás
Lágy szájpadlás (Velum) || Kemény szájpadlás (Palatum)Veláris || Posztpalatális | Mediopalatális |Prepalatális
(Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Palatoveláris)
Szájpadlás
(Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Mediopalatális)Szájpadlás (Palatum)
Posztpalatális | Mediopalatális |Prepalatális
45
Szájpadlás
Veláris || Posztpalatális | Mediopalatális | Prepalatális(Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Palatoveláris)
(Lágy és kemény szájpadlás találkozási helye: Mediopalatális)
Posztpalatális | Mediopalatális |Prepalatális
Szájpadlás
PalatálisPrepalatálisMediopalatálisPosztpalatális
PalatovelárisVeláris
46
Uvula (ínycsap — uvuláris)
Helytelen elnevezéssel:nyelvcsap; problémás, de elterjedt elnevezéssel: ínyvitorla.
Uvuláris zöngés tremuláns: ρ[IPA: ʀ]
47
A hangképzés főbb jegyei
— A képzés módja— A képzés helye— Zöngésség
A képzés főbb helyei
48
A képzés főbb helyei
A képzés főbb helyei
49
A képzés főbb helyei
A képzés főbb helyei
50
A képzés főbb helyei