2.sz.melléklet
ÓRATERV- Szakközépiskola
KÖZLEKEDÉS ágazat
Szakközépiskola – közismereti óraterv
KÖZLEKEDÉS ágazat
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Idegen nyelvek 4 4 3 3
Matematika 4 4 4 3
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 3 3
Etika 1
Biológia – egészségtan 2 2 1
Fizika 2 2 2 2
Kémia 2 1
Földrajz 2 1
Művészetek 1 1
Szakmai tárgyak 6 7 8 11
Informatika 2 2 2 2
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma
évfolyamonként
Szakmai
követelménym
odulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
KÖZLEKEDÉS
9. 10. 11. 12.
heti óraszám ögy
heti
óraszá
m ögy
heti
óraszám ögy
heti
óraszám
e gy e gy e gy e gy
11500-12
Munkahelyi
egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
1
10496-12
Közlekedés-
szállítási alapok
Közlekedési
alapismeretek 2 1 1 2
Közl.alapism.
gyakorlat 30 1 45 40
Közlekedési
földrajz 1 1 3
Közlekedésbizto
nság és -védelem 1 1 1
Közlekedés
üzemvitel 2 1 1 2
Közl. üzemvitel
gyakorlat 40 2 60 2 70
Közl.-gazdasági
és jogi ismeretek 2 3
Közlekedés-
gazdasági és jogi
ismeretek gyak.
30 1
10501-12
A
szállítmányozás
i ügyintéző
feladatai
Szállítmányozási
ismeretek
Külkeresk.- és
vámismeretek
Szállítmányozási
földrajz
Logisztikai
ismeretek
Szállítmányozási
informatika
Száll.szakmai
idegen nyelv
Szállítmányozási
gyakorlat
összes óra 6 0 70
4 3 105
6 2 140
10 1
összes óra 6 7 8 11
Magyar irodalom
9. évfolyam
108 óra
I. Világirodalom: Az ókori irodalom 33 ó.
II. A középkor és a reneszánsz irodalma 33 ó.
III. Késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus 30 ó.
IV. Európai irodalom a XVIII. században 12 ó.
Fejlesztési követelmények:
Felismertetni, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai
élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése.
Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai
érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok,
motívumok befogadása, értelmezése.
Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi
magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az
erkölcsi gondolkodás fejlesztése.
Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A
történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáinak megértetése, érzékenyítés
A poétikai műveltség továbbépítése.
A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése.
Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek értelmezése.
A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének
megértése.
Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése.
A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése
(pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése)
Konfliktushelyzetek kezelésének módjai.
A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése.
A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése.
Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése.
Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.
Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök
jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás,
illetve színházi előadás élményének megbeszélése.
A hazához való kötődés erősítése. A szabadság eszményének különböző megközelítései.
Összehasonlítás és megkülönböztetés. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére
irányuló törekvések megbecsülése.
Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése
által a nemzeti és az európai identitás erősítése.
A továbbhaladás feltételei:
Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal,elégia, epigramma,
himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése,
értelmezése. Elbeszélés és történet. Zeneiség, ritmus. Költői képek. Dráma, tragédia,
komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus. Bibliai történetek, az Ó- és
Újszövetség néhány szereplője.
I. Világirodalom: Az ókori irodalom 33 ó.
1. A görög mitológia 2 ó.
2. A görög epika: Homérosz: Iliász, Odüsszeia 8 ó.
3. A görög líra: Szapphó 2 ó.
4. A görög próza: Aiszóposz fabulái 1 ó.
5. Az antik színház és dráma, Szophoklész 6 ó.
6. Az antik római irodalom: Horatius, Vergilius, Catullus 4 ó.
7. A Biblia 10 ó.
Fogalmak:
Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi kellékek, dal, elégia,
epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.
Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia,dialógus, akció, dikció,
alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar,katarzis.
Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozástörténet.
Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet,
zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.
A továbbhaladás feltételei:
Himnusz, verses epika, rím, középkor, szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet,
lírai én, novella, reneszánsz
Dramatikus megjelenítés, előadási formák
Nyelvtörténeti alapismeretek, kódex, legenda, himnusz
Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Humanizmus, humanista.
Pannónia dicsérete
II. A középkor és a reneszánsz irodalma 33 ó.
1. A középkor irodalma, Dante, Villon 6 ó.
2. A reneszánsz irodalom, Petrarca, Boccaccio 6 ó.
3. Színház- és drámatörténet – drámajáték 4 ó.
4. Középkori nyelvemlékek 3 ó.
5. Janus Pannonius portréja 6 ó.
6. Balassi Bálint portréja 8 ó.
Fogalmak:
Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra,
nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén.
Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus
Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés,
állandó típusok, színpadformák
Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, szórványemlék, kódex, prédikáció
Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás,
irónia, gúny, interkulturalitás
Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa.
A továbbhaladás feltételei:
Reneszánsz, humanizmus, reformáció
A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése,
előadása, egy dráma ismerete. Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai
jellem
III. Késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus 30 ó.
1. Korstílusok a 16-17. századból; Cervantes 3 ó.
2. Az angol színház, Shakespeare 8 ó.
3. A francia klasszicista színház, Moliere 7 ó.
4. Színházlátogatás- egy tanult dráma új feldolgozása 6 ó.
5. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 6 ó.
Fogalmak:
Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.
Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem.
Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás,
helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr.
Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus,
körmondat.
A továbbhaladás feltételei:
Felvilágosodás, klasszicizmus, regény
IV. Európai irodalom a XVIII. században 12 ó.
1. A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai, 2 ó.
stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó.
2. Angol felvilágosodás: Defoe, Swift 4 ó.
3. A francia felvilágosodás: Voltaire, Rousseau 2 ó.
4. A német klasszicizmus: Goethe, Schiller 4 ó.
Fogalmak:
Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői
nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény,
ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem).
10. évfolyam
72 óra
I. Magyar irodalom a 18. században 18 ó.
II. Az európai irodalom a 19. század első felében 12 ó.
III. Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán 6 ó.
IV. A magyar irodalom a 19. században 36 ó.
Fejlesztési követelmények:
Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az
európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai
dimenzióinak felismerés.
Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések megbecsülése. A
magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok megismertetése; a nyelvújítási
mozgalom jelentőségének tudatosítása.
Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei
és erkölcsi törekvések értékelése. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése.
A magánéleti és közéleti konfliktus értékelése.
Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése.
Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására.
Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek fejlesztése.
Érvelő képesség fejlesztése: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése.
A morális gondolkodásra és ítéletalkotásra nevelés. Az alkotók műveiben megjelenített
egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése.
A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására.
Értékek és szerepek konfliktusai. változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú
megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése.
A továbbhaladás feltételei:
Barokk és felvilágosodás. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
I. Magyar irodalom a 18. században 18 ó.
1. A magyar felvilágosodás irodalma- művelődési programok 1 ó.
2. Bessenyei György munkássága, testőrköltők 2 ó.
3. Kármán József, a szentimentalista regény 1 ó.
4. Kazinczy Ferenc irodalomszervező és írói munkássága 2 ó.
5. Csokonai Vitéz Mihály stílusának sokszínűsége 6 ó.
6. Berzsenyi Dániel portréja 6 ó.
Fogalmak:
Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus,
bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés
A továbbhaladás feltételei:
Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője
II. Az európai irodalom a 19. század első felében 12 ó.
1. A romantika irodalmának jellemzői 1 ó.
2. Az angol/amerikai romantika: Byron, Shelley, Keats; Poe; 3 ó.
3. A francia romantikus regény: Victor Hugo 3. ó.
4. A realista regény: Stendhal 1 ó.
5. A német romantika: Heine vagy E. T. A. Hoffmann 1 ó.
6. Az orosz romantika és realizmus: Puskin, Gogol 3 ó.
Fogalmak:
Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény,
verses regény, regényciklus, analitikus regény.
A továbbhaladás feltételei:
Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása.
III. Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán 6 ó.
1. Színháztörténet Magyarországon 1 ó.
2. Többszempontú műértelmezés 5 ó.
Fogalmak:
Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv,
klasszicizmus és romantika
A továbbhaladás feltételei:
Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról.Kölcsey Ferenc: Hymnus,
Huszt; Vörösmarty Mihály: Szózat
IV. A magyar irodalom a 19. században 36 ó.
1. A reformkori nemzeti romantika 2 ó.
2. Kölcsey Ferenc alkotói portréja 6 ó.
3. Vörösmarty Mihály romantikus világlátás 8 ó.
4. Petőfi Sándor életműve 12 ó.
5. Jókai Mór regényei 8 ó.
Fogalmak:
Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés,
intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus
irónia, drámai költemény.népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra,
látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő,
történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota.
Magyar irodalom
11. évfolyam
108 óra
I. Arany János életműve 12 ó.
II. Drámatörténet –Madách Imre: Az ember tragédiája 6 ó.
III. Az európai irodalom a romantika után 20 ó.
IV. Magyar irodalom a 19. század második felében 10 ó.
V. A Nyugat első nemzedéke 60 ó.
Fejlesztési követelmények:
Ismeretszerzés, tanulás: A lírai beszédmód változatainak értelmezése.
A jellemző lírai témák, műfajok, poétikai megoldások, versformák;
Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek
felkutatására.
Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése,
konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. Annak felismerése, hogy a
magyar kultúra sokszínű törekvések együttese.
Kommunikáció és kritikai gondolkodás;
Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről
szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Olvasás, szövegelemzés,
beszélgetés révén a művek megértésének támogatása. Az elbeszélő és állásfoglalásának
viszonya az elbeszélő művekben.
A környezet és származás hatása a hősök karakterére.Különböző világlátású művekben
megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése,a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai
problémák mérlegelése.
A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése.
Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni.
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése: az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és
történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése
az irodalmi hagyományban. Az életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések
felvetése és értelmezése. Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Többféle
világfelfogás egyidejű létezése. A hazaszeretet és haladás kérdései.
A környezet és származás hatása a hősök karakterére.Különböző világlátású művekben
megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése,a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai
problémák mérlegelése.
A személyiség tisztelete. A férfi-női társadalmi szerepek megértése.
A továbbhaladás feltételei:
A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései.Romantika, népiesség, elbeszélő költemény,
életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező
tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel.
Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör
I. Arany János életműve 12 ó.
1. Arany életpályája 4 ó.
2. Balladái 5 ó.
3. A lírikus Arany 3 ó.
Fogalmak:
Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes formák (és
együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés).
A továbbhaladás feltételei:
A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai műfajok és formák. A
romantika műfaji kevertsége.
II. Drámatörténet –Madách Imre: Az ember tragédiája 6 ó.
Sokszempontú műértelmezés: felépítés, történelmi szemlélet; idő, tér, anyag
szerepe az emberiség történelmében, szellemi irányok, bölcseleti háttér 6 ó.
Fogalmak:
Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus.
A továbbhaladás feltételei:
Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős,a felesleges ember, a hivatalnok),
regényciklus, analitikus regény; impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások
szerepe.
Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka(antikvitás,középkor,reneszánsz,
klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem
alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia.
III. Az európai irodalom a romantika után 20 ó.
1. A realista és naturalista epika jellemzői 2 ó.
2. Emily Brontë, Dickens regényei 2 ó.
3. Az orosz realista regény: Tolsztoj, Dosztojevszkij 4 ó.
4. A naturalista regény:Flaubert, Zola 2 ó
5. Kijelölt epikai alkotás (házii olvasmány) elemző bemutatására 3 ó.
6. Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása 2 ó.
7. A modern líra: Baudelaire, Verlaine, Rimbaud 2 ó.
8. Az európai dráma és színházIbsen, Csehov 8 ó.
Fogalmak:
Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus regény,
regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad
vers, objektív líra, tárgyvers
Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság
A továbbhaladás feltételei:
Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője),
novellaelemzések.
IV. Magyar irodalom a 19. század második felében 10 ó.
1. Vajda János lírája 2 ó.
2. A századvég és századelő novellisztikája: Gárdonyi, Gojdu 2 ó.
3. Mikszáth novelláinak világa 4 ó.
4. Mikszáth egyik regénye 2 ó
Fogalmak:
Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság
A továbbhaladás feltételei:
A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma. A
Nyugat; stílusirányzatok a századelőn; Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét
krajcár vagy Légy jó mindhalálig; Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek;
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és
Szindbád alakja
V. A Nyugat első nemzedéke 60 ó.
1. A Nyugat folyóirat és mozgalom 3 ó.
2. Tájékozódás egy folyóiratban, felépítése 1 ó.
3. Juhász Gyula lírája 2 ó
4. Tóth Árpád költészete 2 ó.
5. Ady Endre-életmű 10 ó.
6. Móricz Zsigmond portré 10 ó.
7. Kosztolányi Dezső munkássága 10 ó.
8. Krúdy Gyula: Szindbád-novellák 3 ó.
9. Márai Sándor: Szindbád hazamegy 1 ó.
10. Karinthy Frigyes humora 4 ó.
11. Babits Mihály életmúve 10 ó.
12. Összehasonlító verselemzés,(életpályák) 2 ó.
13. Digitális prezentáció készítése 2 ó.
Fogalmak:
Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista
látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés; realista és naturalista
ábrázolásmód, népi írók mozgalma; versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan; humor,
paródia, karcolat, hasonmásalak, nosztalgia; bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság,
küldetéstudat;
Magyar irodalom
12. évfolyam
96 óra
I. Avantgárd irányzatok 6 ó.
II. József Attila életműve 10 ó.
III. A 20. század világirodalma 14 ó.
IV. Radnóti Miklós 6 ó.
V. Portrék a 20. századi magyar irodalomból 35 ó.
VI. Kortárs irodalom 10 ó.
VII. Regionális kultúra 7 ó.
VIII. Az irodalom határterületei 8 ó.
Fejlesztési követelmények:
Ismeretszerzés, tanulás:
Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása.
Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk
befogadására. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására.
Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány
jellegzetes példán. Egy-egy mű korabeli és mai hatása.
Kreativitás:
Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. A komplex képek elemzése révén (is) a
kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Az esztétikai és művészeti
tudatosság alakítása, fejlesztése.
Kommunikáció és kritikai gondolkodás; Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló
értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére,
kritikus befogadására. Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a művek megértésének
támogatása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új
jelensége.
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése:
A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok
hátterének megértése. Annak megélése, hogy a művekben megjelenített konfliktusok átélése,
megértése segítséget ad a saját életproblémák felismerésében, értelmezésében.
Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban.
Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és képesség az ízlés
önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága.
Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori értékeivel, a regionális kötődés
erősítése.
A továbbhaladás feltételei:
Stílusirányzatok a századfordulón.
I. Avantgárd irányzatok 6 ó.
1. Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: 2 ó.
2. Majakovszkij; Apollinaire 2 ó.
3. A magyar avantgard: Kassák Lajos 2 ó.
Fogalmak:
Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers,
szimultanizmus, önműködő írás, képvers.
A továbbhaladás feltételei:
József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8. évfolyamról
II. József Attila életműve 10 ó.
Fogalmak:
Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás
A továbbhaladás feltételei:
Avantgárd irányzatok. Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.
III. A 20. század világirodalma 14 ó.
1. Epikus művek,alkotók: pl.:Thomas Mann, Bulgakov,Orwell,Hemingway 7 ó.
2. A 20. századi líra: T.S.Eliot 1 ó.
3. A 20. századi és a kortárs drámairodalom: Brecht, Beckett, Ionesco 6 ó.
Fogalmak:
Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum,
montázstechnika, abszurd. Epikus színház, abszurd dráma.
A továbbhaladás feltételei:
Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is).Klasszicizálás, antikvitás; idill,
tragikum; az ekloga műfajának története.
IV. Radnóti Miklós 6 ó.
Fogalmak:
Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.
A továbbhaladás feltételei:
A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy
portréja. Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására.
V. Portrék a 20. századi magyar irodalomból 35 ó.
1. Szabó Lőrinc költészetének jellege 3 ó.
2. Weöres Sándor költészetének változatossága 3 ó.
3. Pilinszky János világlátása verseiben 3 ó.
4. Márai Sándor epikája 3 ó.
5. Ottlik Géza, Iskola a határon 3 ó.
6. Illyés Gyula,-népi írók mozgalma, Puszták népe 2 ó
7. Határon túli/ emigráns irodalom 2 ó
8. Németh László, Iszony 3 ó.
9. Nagy László versek 1 ó.
10. Örkény István, Tóték és Egypercesek 4 ó.
11. Epika:Szabó Magda v. Sánta Ferenc v. Sütő András 3ó.
12. Nemes Nagy Ágnes v.Dsida Jenő v.Kányádi Sándor 3 ó.
13. Értekező esszék: Szerb Antal v. Nemes Nagy Ágnes 2 ó.
Fogalmak:
Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének,
portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. Művelődéstörténet,
irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti konzervatív irodalom, parabola,
intertextualitás; költői attitűd, költői szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns
irodalom; „ötágú síp
A továbbhaladás feltételei:
A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.
VI. Kortárs irodalom 10 ó.
1. Irodalmi díjak, díjazottak: Kertész Imre, Sorstalanság 3 ó.
2. Kortárs líra, próza, dráma 5 ó.
3. Könyvtári adatbázisok, blogok, kritikai folyóiratok, internet 2 ó.
Fogalmak:
Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv,
digitális közlés.
A továbbhaladás feltételei:
A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.
VII. Regionális kultúra 6 ó.
1. A régió kulturális helyszínének felkeresése 4 ó
2. A tapasztalatok megbeszélése, kutatómunka 3 ó
Fogalmak: Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodalom
„földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet.
A továbbhaladás feltételei:
Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg.
VIII. Az irodalom határterületei 8 ó.
Magyar nyelv
9. évfolyam
36 óra
I. Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 ó.
II. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői 20 ó.
III. Helyesírási ismeretek 4 ó.
Fejlesztési követelmények:
1. A hallott szöveg megértésének fejlesztése. A szövegértési és szövegalkotási készségek
fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló
képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak,
tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére,
elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és
résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően.
2. A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a
nyelvi tudatosság fejlesztése. A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az
elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.
3. A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás
rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció
fejlesztése.
A továbbhaladás feltételei:
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,
törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközeinek és a nem
verbális kommunikáció felismerése. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása,
utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli
közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi
formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás,
kérdezés, kérés stb.
I. Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 ó.
1. A kommunikáció fogalma, tényezői, funkciói, fajtái-szituációs helyzetgyakorlatok
2. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái
3. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése
4. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.
Fogalmak
kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,
kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).
kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,
esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel
(tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák),
tömegkommunikáció.
tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú).
véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél,
ismertetés, ajánlás).
A továbbhaladás feltételei:
Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és
azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás
folyamatában.
II. Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői 20 ó.
1. A magánhangzók és mássalhangzók rendszere
2. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírásuk
3. A szavak szófaji rendszere
4. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai
5. A mondatrészek fogalma, fajtái
6. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai
7. Az egyszerű és összetett mondatok típusai
8. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelvvel
Fogalmak:
hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma,
szótő, képző, jel, rag.
szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó.
szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma.
mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat.
mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat,
összetett mondat.
A továbbhaladás feltételei:
Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát
használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.
III. Helyesírási ismeretek 4 ó.
1. A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei.
A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek
funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése,
értelmezése.
2. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb
tulajdonnevek írására stb.
3. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.
Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok
szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai
és a mindennapi szövegalkotásban.
.
Fogalmak:
helyesírási alapelv, nyelvi norma, központozás
Helyi tanterv magyar nyelv tantárgyból a szakközépiskola 10. osztálya számára 72 óra
I. Helyesírási ismeretek 10 ó.
II. A szöveg 23 ó.
III. Szövegértés, szövegalkotás 15 ó.
IV. Stilisztikai alapismeretek 14 ó.
V. Jelentéstan 10 ó.
Fejlesztési követelmények:
1. A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.
2. A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az
önkorrekció fejlesztése.
3. A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása.
A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése.
A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának
megismertetése, hivatalos szövegek alkotásának képessége.
4. Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző
témájú és típusú esszé írásakor.
5. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus,
internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata,
az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek
értelmezése során.
6. A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.
A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek
megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb
szövegtípusokon.
A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti
értelemhálózat felismertetése.
A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak
gyakorlása .
7. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek
felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi
jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban.
A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg,
stílusárnyalat és stíluseszköz használata.
A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése.
8. A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző
beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők
felismerése.
A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti
összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal.
Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének
megfigyelése, értelmezése.
A továbbhaladás feltételei:
Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát
használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.
A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek
funkciója.
I. Helyesírási ismeretek 10 ó.
1. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására.
2. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírásra.
3. Idegen szavak helyesírása.
4. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok
5. szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai
6. és a mindennapi szövegalkotásban.
7. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának
8. funkciója.
9. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése.
A továbbhaladás feltételei:
A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik.
Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és
műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg
információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az
anyaggyűjtés technikák.
II. A szöveg 23 ó.
1. A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, rendszerezése.
2. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli
és írott szövegek eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök
és az írásjegyek szövegértelmező szerepe.
3. A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya,
szövegegységek.
4. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani
szintje.
5. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati
színterek szerint.
6. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos
jegyek megfigyelése, megnevezése.
7. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a
különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és
használhatóságának kérdései.
8. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok
szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés
levonása.
9. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás.
10. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok.
Fogalmak: Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.
Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.
Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma,kulcsszó, cím).
Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, forgatókönyv).
Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó,
előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).
Intertextualitás.
Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott,
elektronikus; spontán, tervezett).
Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).
Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és
hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).
Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).
A továbbhaladás feltételei:
A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje:
szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes
tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle
megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum
típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete.
Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek
azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat
III. Szövegértés, szövegalkotás 15 ó.
1. Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő
olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.
2. A szöveg és kép összefüggése.
3. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, alkalmazásuk.
4. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének,
jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának
képessége.
5. Szövegátalakító gyakorlatok :szövegtömörítés, szövegbővítés.
6. Az anyaggyűjtés módjai
7. Az idézés szabályai. Pontos forrásmegjelölés (etikus felhasználás)
8. Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.
9. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai.
10. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, közlési szándékának
megfigyelése, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája.
11. Internetes szövegalkotási gyakorlatok: forrásjegyzék összeállítása, fórum,
blogbejegyzés írása.
Fogalmak:
Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás,
elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.
A továbbhaladás feltételei:
Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és
alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás, nyelvi magatartás, nyelvi norma.
IV. Stilisztikai alapismeretek 14 ó.
1. A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése
2. A nyelvi szintek stílusértékének megfigyelése, felismerésük, alkalmazásuk
3. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése
4. Stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk.
5. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és
mindennapi szövegekben-helyzetgyakorlatok
6. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök
tudatos használata a szövegalkotásban.
7. A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a
publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban
Fogalmak:
Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.).
Stílusérték (alkalmi és állandó).
Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki,
irodalmi).
Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett
költői kép, allegória, szimbólum).
Alakzat (kötőszóhiány, ismétlődés, oximoron).
Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat).
Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura
etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás
A továbbhaladás feltételei:
Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret.
Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk
a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének
és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs
üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata
V. Jelentéstan 10 ó.
1. A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek.
2. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.
3. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használatuk
4. A mondat és szövegjelentés.
5. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése.
6. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés.
7. Egynyelvű szótárak használata
Fogalmak:
Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező
Denotatív, konnotatív jelentés.
Metaforikus jelentés.
Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Egyjelentésű, többjelentésű szó,
homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.
11. évfolyam 36 óra
I. Kommunikáció 4 ó.
II. Retorika 12 ó.
III. Általános nyelvészeti ismeretek 4 ó.
IV. Pragmatikai ismeretek 7 ó.
V. Szövegalkotás 9 ó.
Fejlesztési követelmények:
1. A szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani,
stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú
és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek
értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek
alkotásában.
2. A saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő
nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A
nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése.
3. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek
kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes
adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel.
4. A retorikai tudás növelése; az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása:
érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a
kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat
módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek
önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a
társadalmi nyilvánosságban. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához
szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése
5. A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika
elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Annak megtapasztalása, hogy az emberek
hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni
partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is
végrehajtani.
6. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése
7.
A továbbhaladás feltételei: Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció
I. Kommunikáció 4 ó.
1. megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs
helyzetben is.
2. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása.
3. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken,
valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs
szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és
nem verbális közlési szándékának felismerése.
Fogalmak: Kommunikációs zavar. Manipuláció.
A továbbhaladás feltételei:
A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek
értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált
véleménynyilvánítás.
II. Retorika 12 ó.
1. A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása.
2. A szónok tulajdonságai, feladatai.
3. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói.
4. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete
5. Az érv felépítése.
6. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. A cáfolat módszerei.
7. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése.
8. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás,
prezentáció stb.
9. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és
szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a
különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés
különböző formáiban.
10. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző
helyzetekben.
11. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása
Fogalmak: Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó,
törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás).
Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése,
témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás,
kitekintés).
Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem.
Érvelés, indukció, dedukció.
A továbbhaladás feltételei: Kommunikáció, jelentéstan
III. Általános nyelvészeti ismeretek 4 ó.
1. Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az
ember elválaszthatatlan egysége.
2. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része.
3. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb
nyelvtípusok és jellemzőik.
4. Nyelvi identitás
Fogalmak:
Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló).
A továbbhaladás feltételei:
Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.
IV. Pragmatikai ismeretek 7 ó.
1. A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a
különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak
megfigyelése
2. Az együttműködési elvek tudatos használata, illetve
megsértésük következményeinek megtapasztalása.
3. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe.
4. Az udvariassági formák használata.
Fogalmak:
Megnyilatkozás.
Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás.
Beszédaktus
Deixis.
Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).
A továbbhaladás feltételei:
A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus
szövegalkotás.
A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak
ismerete.
Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi
jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak,
címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása.
V. Szövegalkotás 9 ó.
1. Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett
szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó
közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás
kiegészítésekkel).
2. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris
lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének,
nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével.
3. Az érvelő esszé szerkezete.
Fogalmak: Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.
12. évfolyam
32 óra
I. Nyelv és társadalom 10 ó.
II. Nyelvtörténet 8 ó.
III. Ismeretek a nyelvről 14 ó.
A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és
véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről
Nyelvvédelem és nyelvművelés
Nyelvi tudatosság növelése
Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése
A tömegkommunikáció, hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése
Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a
világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett
tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi
tanulmányokkal.
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről
kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan
nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások felé
Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése
A továbbhaladás feltételei:
A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi
tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.
I. Nyelv és társadalom 10 ó.
1. Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben.
2. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl.
3. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata.
4. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma.
5. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk.
6. A köznyelv jellemzői, használati területe.
7. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző
használati köre, szókincse.
8. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk.
9. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői
Fogalmak:
Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma.
Nyelvváltozat.
Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv,
irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus).
Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó.
Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv.
Szleng, argó.
Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség
A továbbhaladás feltételei:
A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány
alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása,
nyelvjárások.
II. Nyelvtörténet 8 ó
1. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői.
2. A magyar nyelv eredete.
3. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.
4. A magyar nyelv történetének főbb korszakai
5. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei
6. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai
7. A nyelvújítás, ortológus-neológus vita
8. A mai nyelvállapot néhány jellemzője.
Fogalmak:
Nyelvtípus, nyelvcsalád.
Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság.
Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor.
Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány).
Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó.
Nyelvújítás, ortológus, neológus.
Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.
A továbbhaladás feltételei: A tanult anyanyelvi ismeretek
III. Ismeretek a nyelvről 14 ó.
1. A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási,
nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése
2. Az érettségi témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok
összeállítása.
Fogalmak:
Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus,
jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.
TÖRTÉNELEM
9.évfolyam
72óra
TÉMAKÖRÖK
I. Az őskor és az ókori kelet 9 óra
1. A történelem forrásai – az emberré válás folyamata
2. Mezopotámia története- Hammurapi törvényei
3. Az ókori Egyiptom
4. Főnícia és Palesztina története
5. India és Kína
6. A Perzsa Birodalom
7. Vallás, kultúra, tudomány
8. Összefoglalás
9. Számonkérés
Fejlesztési követelmények:
Ismeretszerzés: Forrástípusok felismerése, a megismert források csoportosítása különböző
szempontok szerint felismerni a földrajzi környezet szerepét az adott civilizáció
kialakulásában és változásaiban. Ismeretszerzés különböző forrásokból, információk önálló
szerzése rendszerezése és értelmezése. Az internet felhasználása az ismeretszerzésben.
Kritikai gondolkodás: Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú
elrendezése Társadalmi csoportok, intézmények működésének összehasonlítása, eltérő és
azonos vonások felismerése a folyamvölgyi kultúrák között.
Kommunikáció: Forrás olvasás és értelmezés. Szóbeli beszámoló készítése. Vizuális
rendezők készítése.
Tájékozódás térben és időben: A megismer történelmi korszakok, periódusok nevének
használata, és időbeli elhelyezése. A megismert civilizációk egymásutániságának és
összekapcsolódásának felismerése. Egyszerű térképvázlatok rajzolása. A történelmi tér
változásainak leolvasása térképekről.
Fogalmak:régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor,
vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, adósrabszolgaság,
politeizmus, monoteizmus, buddhizmus, brahmanizmus.
Személyek: Menész Kheopsz, Ehnaton, Hammurapi, Salamon, Dávid . Csi Si Huang Ti, II.
Kürosz, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz.
Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Főnicia, Perzsia,
India, Kína, Babilon, Jeruzsálem.
Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok
kialakulása), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora)
II. Az ókori Hellász 11 óra
1. Az archaikus kor – Kréta és Mükéne
2. A polisz születése
3. Az arisztokrácia és a démosz küzdelmei I
4. Görög-perzsa háborúk
5. Az athéni demokrácia működése
6. A spártai állam
7. A görög mitológia, az olimpiák
8. A peloponnészoszi háború és következményei
9. Nagy Sándor és az egységes Hellász
10. Összefoglalás
11. Számonkérés
Fejlesztési követelmények:
Ismeretszerzés: Ismeretszerzés különböző médiumokból (film, internetet, nyomtatott
források, szakirodalom). Különböző emberi magatartások felismerése, az adott élethelyzet
által megkívánt magatartás megjelenése és azok változásain felismerése. A szükségszerű és
etikus magatartás felvállalása.
Kritikai gondolkodás: Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú
elrendezése Társadalmi csoportok, intézmények működésének összehasonlítása, eltérő és
azonos vonások felismerése az ókori Hellász történelme folyamán. Az eltérő fejlődésű
poliszok összevetése. Különböző médiumokban található információk történelmi
hitelességének vizsgálata.
Kommunikáció: Forrás olvasás és értelmezés. Szóbeli beszámoló készítése. Vizuális
rendezők készítése. Folyamatábra készítése, elemzése.
Tájékozódás térben és időben: A megismer történelmi korszakok, periódusok nevének
használata, és időbeli elhelyezése. A megismert civilizációk egymásutániságának és
összekapcsolódásának felismerése. Egyszerű térképvázlatok rajzolása. A történelmi tér
változásainak leolvasása térképekről.
Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, népességrobbanás, gyarmatosítás,
árutermelés, pénzgazdálkodás, királyság, köztársaság, demokrácia, türannisz, népgyűlés,
esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus.
Személyek: Drákon, Szolón, Kleiszthenész, Miltiádész, Leonidász, Periklész, Pheidiász,
Hérodotosz, Homérosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb
görög
istenek.
Topográfia: Kréta, Mükéne, Attika, Peloponnészoszi-félsziget, Athén, Spárta, Szürakuza,
Marathon, Thermophülai, Szalamisz Delphoi, Olümpia, Makedónia, Alexandria.
Kronológia: Kr. e. 776 (a görög időszámítás kezdet), Kr. e. 621 (Drakon), Kr. e. 594,
(Szolón), Kr. e. 490,(Marathon), Kr. e. 480 (Szalamisz), Kr. e. V. század közepe (Periklész
kora), Kr. e. 431-404, (peloponnészoszi háború), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor)
III. Az ókori Róma 13 óra
1. A római történelem kezdetei
2. A köztársaság és intézményei Itália meghódítása
3. A Földközi-tenger medencéjének meghódítása – pun háborúk kora
4. A köztársaság válsága
5. Az egyeduralom létrejötte
6. Augustus principátusa
7. A kereszténység kialakulása
8. A császárság első századai – Pannónia provincia
9. A dominátis kora
10. A birodalom szétesése és bukása
11. Róma gazdasági és kulturális öröksége
12. Összefoglalás
13. Számonkérés
Fejlesztési követelmények:
Ismeretszerzés: Ismeretszerzés különböző médiumokból (film, internetet, nyomtatott
források, szakirodalom). Különböző emberi magatartások felismerése, az adott élethelyzet
által megkívánt magatartás megjelenése és azok változásain felismerése. A szükségszerű és
etikus magatartás felvállalása. Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból,
diagramokból.
Kritikai gondolkodás: Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú
elrendezése Társadalmi csoportok, intézmények működésének összehasonlítása, eltérő és
azonos vonások felismerése az ókori Hellász és Róma történelme folyamán. Különböző
médiumokban található információk történelmi hitelességének vizsgálata. Feltevések
megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról.
Ok-okozati összefüggések megtalálása.
Kommunikáció: Forrás olvasás és értelmezés. Szóbeli beszámoló készítése. Vizuális
rendezők készítése. Folyamatábra készítése, elemzése. Beszámoló készítése népszerű
tudományos irodalomból, szépirodalomból, rádió és tévéműsorokból.
Tájékozódás térben és időben: A megismer történelmi periódusok nevének használata, és
időbeli elhelyezése. A város fejlődésének, birodalommá válásának felismerése. Egyszerű
térképvázlatok rajzolása. A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről.
Fogalmak: patrícius, plebejus, magisztátus, consul, cenzor, senatus, dictator, néptribunus,
rabszolga, gladiátor, provincia, proletár, nobilitas, optimaták, néppárt, zsoldoshadsereg,
triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat,
barbár, népvándorlás.
Személyek: Romolus, Remus, Cornelius Scipio, Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius,
Sulla, Caesar, Antonius, Augustus, Kleopátra, Vespasianus, Traianus, Hadrianus, Názáreti
Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Diocletianus, Attila, Odoaker.
Topográfia: Róma, Karthágó, Alpok, Zama, Szicília, Actium, Pannónia, Konstantinápoly,
Nyugat-római Birodalom, Kelet-római Birodalom, Aquincum, Sopianae, Savaria.
Kronológia: Kr. e. 753, (Róma alapítása) Kr. e. 510,(a koztársaság kezdete) Kr. e. 264–241,
Kr. E. 218-202, Kr. e.149-146, (pun háborúk kora) Kr. e. 133, Kr. e. 123,(Gracchus testvérek
tevékenysége) Kr. e. 73-71, (Spartacus felkelése), Kr. e. 44, (Caesar halála) Kr. e. 31,
(Actium)
Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313, (milánói edictum,)325, (niceai zsinat), 395, ( a
birodalom kettéosztása), 476 (Nyugat-római Birodalom bukása)
IV. A középkor 20 óra
1. Új királyságok a Római Birodalom területén
2. A Frank Birodalom – Nagy Károly
3. A nyugati egyház a korai középkorban
4. A középkor gazdasága és társadalma
5. A Bizánci Birodalom
6. Az iszlám
7. Az egyház és a világi hatalom – reformmozgalom az egyházban
8. A keresztes háborúk
9. Népesség és a mezőgazdaság fellendülése az ezredfordulón
10. A középkori város
11. A középkor műveltsége
12. A XIV. század válsága Nyugat-Európában
13. A rendiség kialakulása – Anglia, Franciaország
14. Itália és a reneszánsz
15. A Német-római Birodalom és a pápaság hanyatlása
16. Közép-és Kelet-Európa államai
17. Az oszmán törökök felemelkedése
18. A középkori művészeti stílusok
19. Összefoglalás
20. Számonkérés
Fejlesztési követelmények:
Ismeretszerzés: Ismeretszerzés különböző médiumokból (film, internetet, nyomtatott
források, szakirodalom). Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése,
következtetések levonása. A szükségszerű és etikus magatartás felvállalása. Ismeretszerzés
statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.
Kritikai gondolkodás: Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú
elrendezése. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása
a
történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról Különböző
médiumokban található információk történelmi hitelességének vizsgálata. Feltevések
megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Különféle
értékrendek
összehasonlítása, saját értékek tisztázása. (Pl. a középkori ember gondolkodásának átélése és
megértése.) Ok-okozati összefüggések megtalálása.
Kommunikáció: Forrás olvasás és értelmezés. Szóbeli beszámoló készítése. Vizuális
rendezők készítése. Folyamatábra készítése, elemzése. Beszámoló készítése népszerű
tudományos irodalomból, szépirodalomból, rádió és tévéműsorokból. Mások érvelésének
összefoglalása és
figyelembevétele. A véleménykülönbségek, tisztázása, a saját álláspont továbbfejlesztése.
Esszé írása történelmi, társadalmi témákról.
Tájékozódás térben és időben: A megismer történelmi periódusok nevének használata, és
időbeli elhelyezése. Egyszerű térképvázlatok rajzolása. A történelmi tér változásainak
leolvasása térképekről. Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak
elemzése.
Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend,
kódex, feudalizmus, hűbériség,vazallus, senior, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás,
talajváltó rendszer, nyomásos gazdálkodás, jobbágy telek iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra,
inkvizíció, cölibátus, szimónia, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia,
városi önkormányzat, polgár, hoszpesz, céh, inas, legény, mester, levantei kereskedelem,
Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán,
szpáhi, janicsár.
Személyek: Merovingok, Klodvig, Karolingok, Kis Pippin, Nagy Károly, Justinianus,
Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, Szent Ferenc, II. Orbán
pápa, Barbasossa Frigyes, oroszlánszívű Richárd, Gutenberg, Földnélküli János, Szép Fülöp.
Topográfia: Frank Birodalom, Egyházi Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római
Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze, Genova, Hamburg, Lübeck, Anglia.
Kronológia: 622, (Mohamed futása)732, (Poitiers) 800, (Nagy Károly koronázása) 843,
(verduni szerződés)1054 (az egyházszakadás), 1077 (Canossa járás), 1096-1099 (a első
keresztes hadjárat), 1122 (wormsi konkordátum)1215 (Magna Charta),1453 (Bizánc
elfoglalása).
V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 19.óra
1. A magyar nép eredete és vándorlása
2. A honfoglalás és a kalandozások
3. Az államalapítás – Szent István uralkodása
4. Az új rend megszilárdítása
5. Szent László és Könyves Kálmán uralkodása
6. III. Béla és II. András uralkodása
7. Az Aranybulla - forráselemzés
8. IV. Béla és a tatárjárás
9. A királyi hatalom gyengülése és társadalom
10. Számonkérés
11. Az Anjouk hatalomra kerülése Károly Róbert
12. Nagy Lajos uralkodása – a lovagi kultúra virágkora Magyarországon
13. Luxemburgi Zsigmond -
14. A Magyar Királyság külpolitikája - fokozódó török veszély
15. Hunyadi Mátyás uralkodása I
16. Hunyadi Mátyás uralkodása II
17. A társadalom és nemesi életformák
18. Összefoglalás
19. Számonkérés
Fejlesztési követelmények:
Ismeretszerzés: Ismeretszerzés különböző médiumokból (film, internetet, nyomtatott
források, szakirodalom). Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben. Különböző
emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. A
szükségszerű és etikus magatartás felvállalása. Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból,
grafikonokból, diagramokból.
Kritikai gondolkodás: Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú
elrendezése. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása
a
történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról Különböző
médiumokban található információk történelmi hitelességének vizsgálata. Feltevések
megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a
saját
vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására. Ok-okozati összefüggések
megtalálása.
Kommunikáció: Forrás olvasás és értelmezés. Szóbeli beszámoló készítése. Vizuális
rendezők készítése. Folyamatábra készítése, elemzése. Beszámoló készítése népszerű
tudományos irodalomból, szépirodalomból, rádió és tévéműsorokból. Mások érvelésének
összefoglalása és
figyelembevétele. A véleménykülönbségek, tisztázása, a saját álláspont továbbfejlesztése.
Esszé írása történelmi, társadalmi témákról.
Tájékozódás térben és időben: A megismer történelmi periódusok nevének használata, és
időbeli elhelyezése. Egyszerű térképvázlatok rajzolása. A történelmi tér változásainak
leolvasása térképekről. Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak
elemzése. Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése.
Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, nomád,
honfoglalás, kalandozás, Árpád-ház, királyi vármegye, ispán, nádor,egyházmegye, püspökség,
érsekség, pogányság, királyi tanács, tized, kilenced, robot, ajándék, szerviens, várjobbágy,
vajda, kancellária, Aranybulla, adómentesség, ellenállási záradék, nemesi vármegye, székely,
szász, kun, kiskirály, bandérium, aranyforint, regálé, harmincad vám, kapuadó, rendkívüli
hadiadó, bányabér, visegrádi királyi találkozó, árumegállító jog, szabad királyi város,
bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer,
füstpénz, zsoldoshadsereg, fekete sereg, corvina, rendi országgyűlés, husziták.
Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Gizella, Koppány, Szent Gellért, Vazul,
I. (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, Gertrúd, Bánk bán, IV. Béla,
Julianus barát, I. Károly Róbert, Csák Máté, I.(Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi
János, Vitéz János, Janus Pannonius, Hunyadi Mátyás, Beatrix, III.Frigyes, Szapolyai János,
Bakócz Tamás.
Topográfia: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó,
Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Pozsony, Horvátország,
Erdély, Dalmácia, Muhi, Trau, Buda, Visegrád, Bécs, Nápoly, Nándorfehérvár, Havasalföld,
Moldva, Nikápoly.
Kronológia: 895 táján-900, 955, 972–997, 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1083 szentté
avatások 1077–1095 (I./Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II.
András),
1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás),
1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308–42 (I. Károly), 1335 (visegrádi királyi találkozó), 1342–
82 (I. /Nagy/Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond),
1396 (nikápolyi csata), 1443-1444 (hosszú hadjárat), 1444 (a várnai csata), 1456 (a
nándorfehérvári diadal), 1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).
10. évfolyam 74 óra
I. A világ és Európa az újkorban 14 óra
II. Magyarország a kora újkorban 15 óra
III. Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora 16 óra
IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 13 óra
V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 16 óra
Fejlesztési követelmények:
Ismeretszerzés, tanulás:
Ismeretszerzés különböző forrásokból, szaktudományi munkákból. Ismeretszerzés
statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Különböző emberi
magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. Információk
önálló rendszerezése és értelmezése. Az internet kritikus és tudatos felhasználása
történelmi ismeretek szerzésére. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Egy
történelmi oknyomozás megtervezése. Lényegkiemelés megadott szempontok szerint.
Előadás önálló jegyzetelése.
Kritikai gondolkodás:
Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott
álláspontok cáfolására. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése
egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Különböző történelmi elbeszélések
összehasonlítása narráció módja alapján. Feltevések megfogalmazása egy történelmi
jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Történelmi személyiségek jellemzése,
feltevések megfogalmazása viselkedésük mozgatórugóiról. Különböző szövegek,
hanganyagok, filmek, stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Önálló
vélemény alkotása társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről,
filozófiai kérdésekről. A múlt és jelen életviszonyai közötti különbség felismerése,
azonosítása. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása.
Kommunikáció:
Folyamatábra, diagram készítése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése.
Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek
tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. Esszé írása történelmi
témákról, filozófiai kérdésekről. Elsődleges történelmi források elemzése,
összefüggések felderítése. Beszámoló, kiselőadás tartása népszerű tudományos
irodalomból. Események, történetek dramatikus megjelenítése. Önállóan gyűjtött
képekből kiállítás, tabló készítése. Saját vélemény megfogalmazása.
Tájékozódás térben és időben:
A történelmi korszakok, periódusok nevének használata. A történelmi tér
változásainak leolvasása a térképekről. Az egyetemes és a magyar történelem eltérő
időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Események időrendi sorrendbe
állítása. Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján.
különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása. a változások hátterének
feltárása. Adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása
különféle atlaszokból, online forrásokból.
A továbbhaladás feltételei:
A tanuló legyen képes ismereteket szerezni különböző forrásokból, tudja értelmezni,
rendszerezni, értékelni azokat. Tudjon jól felépített feleletet, előadást tartani, érveket gyűjteni
saját véleményének alátámasztására, fogadja el az ellenérveket. Tudja megkülönböztetni a
tárgyilagos érvelést a személyeskedéstől. Legyen képes a források, tankönyv, emberi
magatartástípusok, élethelyzetek alapján megfigyelni, okokat feltárni, következtetéseket
levonni. Tudjon néhány címből álló bibliográfiát alkotni kiselőadáshoz, vitaindítókhoz.
Legyen képes az információ önálló keresésére, feldolgozására és értelmezésére, a lényeget
kiemelni tételmondatok meghatározásával, szöveg tömörítésével, átfogalmazásával. Legyen
képes diagramot, ábrát, vizuális rendezőt készíteni, történelmi témákat ábrázolni,
térképvázlatot rajzolni. Legyen képes a történelmi korszakokat, folyamatokat, jelenségeket
felismerni, a kronológiai adatokat rendszerezni, átlátni a történelmi terek különböző
korszakait, az egyetemes és a magyar történelem eltérő ritmusát. Ismerje és használja a
történelmi korszakok nevét és tudja összehasonlítani azokat. Tudja használni a tankönyvet, a
térképet, az internetet tanulmányaihoz.
I. A világ és Európa a kora újkorban 14 óra
1. Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik
2. Reformáció és katolikus megújulás
3. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése
4. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején
5. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása
6. A francia abszolutizmus és a hatalmi törekvések
7. Közép- és Kelet-Európa a XVI- XVII. században
8. A tudományos világkép átalakulása
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció,
protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra,
vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus,
parlamentarizmus, monarchia, köztársaság, periféria, szuverenitás, gyarmat, árforradalom,
inkák, aztékok, részvénytársaság, manufaktúra, vetésforgó, tőzsde, konjuktúra.
Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco de Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz,
Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. Péter.
Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther, a reformáció kezdete), 1618-48
(harmincéves háború), 1642-49 (az angol polgárháború), 1689 (Jognyilatkozat kiadása).
Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár.
II. Magyarország a kora újkorban 15 óra
1. A Jagelló kor.
2. Az ország három részre szakadása.
3. Várháborúk kora.
4. A három országrész berendezkedése, mindennapjai.
5. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon.
6. Az Erdélyi Fejedelemség.
7. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai.
8. A török kiűzése Magyarországról.
9. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI-XVII.
századi Magyarországon.
10. A Rákóczi-szabadságharc.
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: örökös jobbágyság, kettős adóztatás, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc,
trónfosztás, haradzs, amnesztia, szabad királyválasztás, rekatolizáció.
Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi
Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (költő
és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc.
Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod,
Nagyszombat, Bécs.
Kronológia: 1526 (mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország három részre
szakadása), 1552 ( Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591-1606 (
tizenöt éves háború), 1664 ( Zrínyi téli hadjárata, vasvári béke), 1686 (Buda felszabadítása,
1699 (karlócai Béke), 1703-11 (Rákóczi-szabadságharc), 1707 (ónodi országgyűlés), 1711
(szatmári béke).
III. Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora 16 óra
1. A felvilágosodás
2. A felvilágosult abszolutizmus
3. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában
4. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya
5. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása
6. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere
7. Az ipari forradalom és hatásai
8. A XIX. század eszméi
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog,
társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, népfelség elve, jogállam, emberi
jogok, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, nemzet, nacionalizmus, liberalizmus,
konzervativizmus, szocializmus, Emberi és Polgári Jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus,
terror, polgári szabadságjogok, Szent Szövetség, Bécsi kongresszus, ipari forradalom,
urbanizáció, agrárforradalom, vetésforgó, kapitalizmus, proletár, haszon, tőkés, emancipáció,
antiszemitizmus, Függetlenségi Nyilatkozat.
Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington,
Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx.
Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában,
Waterloo.
Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat kiadása, Amerikai
Egyesült Államok létrehozása), 1789 július 14. (Bastille ostroma, a francia forradalom
kitörése), 1793-1794 (a jakobinus diktatúra), 1804-1814/15 (Napóleon császársága), 1848
(forradalmak Európában.
IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 13 óra
1. Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai
arányok kialakulása
2. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban
3. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban
4. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században
5. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: betelepítés, bevándorlás, belső vándorlás, etnikum, csonka társadalom, Pragmatica
Sanctio, Helytartótanács, Felső tábla, alsó tábla, kettős vámrendszer, úrbéri rendelet, Ratio
Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet, jozefinizmus.
Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc.
Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát.
Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740-80 (Mária Terézia), 1780-90 (II. József).
V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 16 óra
1. Az átalakuló társadalom és gazdaság
2. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja
3. A reformmozgalom kibontakozása
4. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés
5. A reformkori művelődés, kultúra
6. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei
7. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények
8. A szabadságharc története
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: reform, polgári átalakulása, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv,
önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, március ifjak,
nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos
választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi Nyilatkozat, nemzetiségi
törvény.
Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth
Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor,
Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windishgratz, Bem József.
Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos.
Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című könyvének megjelenése, a reformkor
kezdete), 1832-36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelvállamnyelvvé nyilvánítása),
1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848.
szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (isaszegi csata), 1849. április 14. (a
függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a
világosi fegyverletétel).
11. évfolyam 111 óra
I. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora 18 óra
II. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon 18 óra
III. Az első világháború és következményei 18 óra
IV. Európa és a világ a két világháború között 19 óra
V. Magyarország a két világháború között 19 óra
VI. A második világháború 19 óra
Fejlesztési követelmények:
Ismeretszerzés, tanulás:
Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Önálló
információgyűjtés különböző médiumokból, eltérő forrásokból (tárgyi emlékek,
sajtó, írott forrás, műalkotás stb.), ezek elemzése, összehasonlítása. Ismeretszerzés
szaktudományi munkákból, írásos forrásokból. Példák gyűjtése a szabadságharcot
követő megtorlás és üldöztetés magyar, valamint más nemzetiségű áldozatairól,
formáiról, eszközeiről, méretéről. Egy történelmi oknyomozás megtervezése.
Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések
levonása. Önálló jegyzet készítése tankönyv, előadás alapján.
Kritikai gondolkodás:
Különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi
jelenség kapcsán. Híres emberek, történelmi személyek jellemzése, feltevések
megfogalmazása a cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Híres
emberek jellemzése. Értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása.
Történelmi- társadalmi jelenségek értékelése a saját értékrend alapján.
Önálló vélemény megfogalmazása történelmi eseményekről, szereplőkről,
jelenségekről, filozófiai kérdésekről. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek
felismerése, bemutatása. Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a
narráció módja alapján. Feltevések megfogalmazása egyes jelenségek hátteréről,
feltételeiről, okairól. Különböző szövegek, képek, plakátok, karikatúrák,
hanganyagok vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Tanult ismeretek
problémaközpontú elrendezése. Történelmi- társadalmi adatok modellek és
elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából.
Híres emberek jellemzése. Értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása.
Történelmi- társadalmi jelenségek értékelése a saját értékrend alapján. Filmek
történelmi hitelességének vizsgálata. Kérdések megfogalmazása a forrás
megbízhatóságára vonatkozóan.
Kommunikáció:
Esszé írása történelmi-társadalmi témákról. Mások érvelésének összefoglalása és
figyelembe vétele. A véleménykülönbségek tisztázása, saját álláspont gazdagítása.
Folyamatábra, diagram, vizuális rendezők készítése és ismertetése. Beszámoló,
kiselőadás tartása. Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról, saját vélemény
megfogalmazása. Élethelyzetek, személyek döntéseinek értékelése, mérlegelése,
alternatívák keresése történelmi válaszutaknál. Történelmi fogalmak egyszerű,
pontos meghatározása és használata.
Tájékozódás térben és időben:
Történelmi időszakok összehasonlítás a változások mennyisége és gyorsasága
szempontjából. Események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítása. A
világtörténelem, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése,
eltérő ritmusának felismerése. A történelmi tér változásainak leolvasása különböző
térképekről. Kronológiai adatok rendezése. Néhány kiemelt esemény, jelenség
topográfiai adatainak elhelyezése a vaktérképen. Történelmi folyamatok,
korszakok felismerése, az európai régiók megkülönböztetése, összehasonlításuk
megtétele. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása.
A továbbhaladás feltételei:
A tanuló ismerje a világ-, az európai és a magyar történelem főbb eseményeit, helyszíneit,
évszámai, személyiségeit a XIX-XX. században a tanultak alapján. Legyen képes
összefüggéseket találni a történelmi események között. Tudja használni a különböző
forrásokat, képes azok feldolgozására, összehasonlítására, megítélésére hitelesség
szempontjából. Legyen önálló véleménye a társadalmi, történelmi eseményekről,
szereplőkről, jelenségekről és tudja előadni azokat. Legyen képes a történelmi időben és
térben tájékozódni. Használja a történelmi fogalmakat, tisztában van azok jelentésével.
I. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora 18 óra
1. Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a
balkáni államok)
2. Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása
3. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban
4. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód,
épített és természeti környezet)
5. A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei.
6. A modern polgári állam jellegzetességei
7. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében:
gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás,
emancipáció, antiszemitizmus, cionizmus, centrum, periféria, migráció, parlamentarizmus,
népképviselet, közigazgatás, jogegyenlőség, nagyhatalom, hármas szövetség, antant, keleti
kérdés, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek.
Személyek: III. Napoleon, Garibaldi, Cavour, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln, Viktória
királynő, XIII. Leó, Edison, I. Miklós.
Topográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Elzász-Lotharingia,
Balkán.
Kronológia: 1853-56 (krími háború), 1859 (solferinói csata), 1861-65 (az Egyesül Államok
polgárháborúja), 1866 (königratzi csata), 1871 (Német Császárság létrejötte), 1882 (hármas
szövetség megalakulása), 1907 (antant létrejötte)
II. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon 18 óra
1. A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom
2. A kiegyezés létrejötte és tartalma
3. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái
4. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus
korában
5. Budapest világvárossá válása
6. A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció
7. A dualizmus válságjelei
8. A tudomány és művészet a dualizmus korában
9. Életmód a századfordulón
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéri cikk, kiegyezés, perszonálunió, dualista
monarchia, közös ügyek, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény,
horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt, Szociáldemokrata Párt, választójog, torlódó
társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimilációs, zsidó emancipáció, állami
anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, milleneum.
Személyek: Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Ferenc József, Andrássy Gyula, Tisza
Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Jászi Oszkár, Puskás Tivadar, Kandó
Kálmán, Ganz Ábrahám.
Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina.
Kronológia: 1849. október 6. (aradi vértanuk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke),
1867 (kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (nemzetiségi és népiskolai törvény,
horvát-magyar kiegyezés), 1875-1890 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége, 1873 (Budapest
létrejötte), 1896 (a milleneum), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai
válság).
III. Az első világháború és következményei 18 óra
1. Az első világháború
2. Magyarország az első világháborúban
3. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra
kiépülése Szovjet-Oroszországban
4. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák
_Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a
tanácsköztársaság.
5. Az első világháborút lezáró békerendszer
6. A trianoni békediktátum
7. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: villámháború, állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország,
antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, revans, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás
forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja, egypártrendszer, proletárdiktatúra,
ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror.
Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár,
Garami Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy Miklós.
Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság,
Csehszlovákia, balti államok, Lengyelország, trianoni Magyarország.
Kronológia: 1914-18 (első világháború), 1914. június 28. (szarajevói merénylet), 1914. július
28. (az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917.
(a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31.
(az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a
békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21-augusztus 1. (a
proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4. (a trianoni békediktátum aláírása).
IV. Európa és a világ a két világháború között 19 óra
1. Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai
2. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború
között
3. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői
4. A kommunista diktatúra Szovjetunióban
5. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az
Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal
6. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői
7. Nemzetközi viszonyok a két világháború között
8. A gyarmatok helyzete
9. Tudomány és művészet a két világháború között
10. Életmód és mindennapok a két világháború között
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: Általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-
terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, kulák, személyi
kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra,
tömegpropaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma
tengely, Anschluss, tekintélyelvű állam, totális diktatúra, erőszakmentes ellenállás,
magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra.
Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi.
Topográfia: Róma, Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin, Weimari
köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék.
Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel), 1925 (locarnói egyezmény), 1929-33 (a
világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin-Róma tengely), 1938
(Anschluss, a müncheni konferencia).
V. Magyarország a két világháború között 19 óra
1. A konszolidáció kezdete, folyamata, jellemzői, eredményei és válsága
2. A válság hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években
3. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között
4. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon
5. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között
6. Tudomány és művészet a két világháború között
7. Tömegkultúra és sport
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus, numerus clausus, földreform, népszövetségi
kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió, irredentizmus, kultúrfölény,
társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, a nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás,
zsidótörvény, győri program, első bécsi döntés.
Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Imrédy Béla,
Szent-Györgyi Albert.
Topográfia: Felvidék, Kárpátalja.
Kronológia: 1920 (numerus clausus), 1921-31 (Bethlen István miniszterelnöksége), 1927
(pengő bevezetése), 1932-36 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 18938. november 2. (az
első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása).
VI. A második világháború 19 óra
1. A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a
Szovjetunió elleni német támadásig.
2. A fordulat a háború menetében.
3. A szövetségesek együttműködése és győzelme.
4. A második világháború jellemzői. A holokauszt.
5. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton.
6. Kállay Miklós miniszterelnöksége.
7. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás.
8. Háború veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és
holokauszt Magyarországon.
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: Háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, megsemmisítő
tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság,
Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés,
hintapolitika, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot.
Személyek: Hitler, Churchill, Sztálin, Roosevelt, Rommel Montgomery, Zsukov, Eisenhower,
De Gaulle, Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg, Dálnoki
Miklós Béla.
Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz,
Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék, Kamenyec-Podolszki, Voronyezs, Don-
kanyar, Délvidék, Észak-Erdély.
Kronológia: 1939. Augusztus 23. (szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939.
szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború),
1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941.. december 7. (Pearl Harbor
megtámadása, az Amerikai Egyesült Államok hadbalépése), 1942. (Midway-szigeteknél
lezajlott ütközet, el-alameini csata) 1943. (sztálingrádi fordulat, a kurszki csata), 1944. június
6. (normandiai partraszállás), 1945. február (jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai
háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2.
( Japán fegyverletételével véget ér a második világháború).
1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia
ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942-44 tavasza (Kállay Miklós
miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek
megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási
kísérletek, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes
Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet
megszállás kezdete, a háború véget ér Magyarországon).
12. évfolyam 96 óra
I. Hidegháború konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése 10
óra
II. Magyarország 1945-1956 között 10
óra
III. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása 10 óra
IV. A Kádár-korszak 12
óra
V. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése 8 óra
VI. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon 8 óra
VII. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 20
óra
VIII. Rendszerező ismétlés, felkészülés az érettségi vizsgára 18
óra
Fejlesztési követelmények:
Ismeretszerzés, tudás:
Ismeretszerzés szaktudományi munkákból, írásos forrásokból, vizuális rendezők
készítése. Források összevetése, eltérések feltárása, magyarázata. Ismeretszerzés
személyes beszélgetésekből és azok megfigyeléséből. Ismeretszerzés statisztikai
táblázatokból, diagramokból. A tanultak felhasználása feladathelyzetekben. Egy
történelmi oknyomozás megtervezése. Különböző élethelyzetek, jelenségek
megfigyelése, emberi magatartástípusok megfigyelése, következtetések levonása.
Az internet tudatos használata történelmi ismeretek szerzésére. Filmek,
filmhíradók értékelése, a média hitelességének és manipulatív jellegének
felismerése.
Családtípusok ismerete, jellemzése, személyes tapasztalatok és a média példái
alapján. A magyarországi országgyűlési választások működési mechanizmusának
ismerete. Az adók, járulékok szerepének megértése, vállalkozási formák ismerete
példák alapján, pénzügyi közvetítők gazdasági szerepe. Hazai vállalkozások és
vállalkozói életforma megismerése példákon keresztül. Munkaerőpiaci
információk gyűjtése, hazai és uniós lehetőségek felmérése. Egy állás elnyeréséhez
kapcsolódó lépések megismerése, dokumentumok ismeretek, elkészítése. A
munkaviszonyhoz kapcsolódó teendők modellezése, bankszámlanyitás,
bankkártya, bankfiók használatának ismerete. Tájékozódás a munkanélküliséggel
kapcsolatos problémákról.
Kritikai gondolkodás:
Folyamatábra, diagram készítése. Adatok, modellek, diagramok alapján történelmi
változások felismerése, magyarázata. Beszélgetés egy történelmi, társadalmi
témáról, feltevések megfogalmazása jelenségek hátteréről. Saját vélemény
megfogalmazása, érvek-ellenérvek gyűjtése, értékelése, elfogadása. Erkölcsi
kérdéseket felvető helyzetek felismerése, magyarázata. Híres emberek
viselkedésének motivációiról feltevések megfogalmazása, szerepének értékelése.
Történelmi fogalmak szakszerű használata. Filmek, elbeszélések vizsgálata a
hitelesség szempontjából. Többféleképpen értelmezhető szövegek
jelentésrétegeinek feltárása, magyarázata.
Aktuális szociális problémák megvitatása. A többes identitás fogalmának ismerete.
Egy nemzeti kisebbség és egy hátrányos helyzetű csoport életének bemutatása.
Állami szerepvállalás és adózás kapcsolatának ismerete. A pénzügyekkel,
gazdasággal foglalkozó média ismeretek, források feldolgozása. Vázlatos üzleti
terv készítése, tőkeszerzés lehetőségeinek ismerete. A munkahelyi közösségbe
való beilleszkedés szabályai, problémáinak ismerete.
Tájékozódás, térben és időben:
Múltban élt emberek életének összehasonlítása jelen példákkal. Tanult helyek
megkeresése a térképen. A világtörténet, Európai és magyar történelem
kölcsönhatásainak elemzése. Kronológiai adatok rendezése, egyszerű
térképvázlatok készítése. Adott témához a megfelelő térkép kiválasztása.
A továbbhaladás feltételei:
A tanuló ismerje a modernkori egyetemes és magyar történelem eseményeit, jelenségeit,
személyiségeit, főbb csomópontjait a XX-XXI. században. Legyen képes a meghatározó
összefüggéseket feltárni, a főbb kérdéseket bemutatni, elemezni. Legyen képes ismereteket
szerezni különböző forrásokból, a forrásokat kritikusan és tudatosan használni. Legyen képes
egy adott témáról kiselőadást tartani. Legyen képes a forrásokat történelmi hitelesség
szempontjából megvizsgálni és megítélni. Fogalmazzon meg véleményt történelmi
eseményekről, társadalmi problémákról, filozófiai kérdésekről. Legyen képes mások
véleményének összefoglalására, cáfolására, véleménykülönbségek tisztázására, saját álláspont
kialakítására, gazdagítására. Legyen képes a történelmi időben és térben tájékozódni, a
térképekből következtetéseket levonni. Ismerje és használja a történelmi fogalmakat.
Legyen képes a nemzet, kisebbség, helyi társadalom fogalmának szakszerű használatára.
Lássa át a nemzetgazdaság, a bankrendszer, a vállalkozási formák szabályait. Ismerje a
munkavállalással kapcsolatos dokumentumokat, kötelezettségeket.
I. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése 10 óra
1. A nyugati országok gazdasági és katonai ingrációja. Az új gazdasági
világrendszer kialakulása.
2. A szovjet tömb kialakulása és jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a
kétpólusú világ, a megosztott Európa.
3. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a harmadik világ.
4. A közel-keleti konfliktusok. Izrael állam létrejötte, az arab világ
átalakulása.
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete, szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború,
fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, Marshall-segély, NATO, Varsói Szerződés, KGST,
Európai Gazdasági Közösség, berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma,
újantiszemitizmus.
Személyek: Sztálin, Nehru, Mao-Ce-tung, Truman, Fidel Castro, Adenauer, Hruscsov,
Kennedy, Ben Gurion.
Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam.
Kronológia: 1945 (ENSZ létrejötte), 1947 (Truman-elv, a párizsi béke, India függetlensége),
1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, NDK, a NATO, KGST, a Kínai Népköztársaság
létrejötte, a szovjet atombomba), 1950-53 (a koreai háború), 1956 (SZKP XX. kongresszusa,
a szuezi válság), 1957 (római szerződések), 1959 (kubai forradalom), 1961 (berlini fal
megépítése, Gagarin űrrepülése), 1962-65 (a második vatikáni zsinat).
II. Magyarország 1945-1956 között 10 óra
1. Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői
2. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági
élet jellegzetességei
3. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás
4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei,
jellemzői, szereplői
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti
Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság,
kitelepítés, lakosságcsere, kassai kormányprogram, „pozsonyi hídfő”, Magyar Dolgozók
Pártja, Államosítás, népköztársaság, kékcédulás választások, internálás, osztályharc, ÁVH,
besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák,
szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, aranycsapat, Petőfi Kör,
MEFESZ, intervenció.
Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna,
Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Kádár János, Nagy
Imre, Bibó István, Maléter Pál.
Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb
fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár
Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (forint bevezetése), 1947. február 10. (a párizsi
béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a
nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (kommunista alkotmány, a
Mindszenty és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte),
1953-55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása),
1956. október 28. ( a forradalom győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul
Magyarország ellen).
III. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása 10 óra
1. Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái,
területei
2. Demokrácia és fogyasztói társadalom Nyugaton – diktatúra és
hiánygazdaság keleten
3. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások
(divat, zene) változásai a korszakban
4. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió
és Jugoszlávia szétesése
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság, ökumené,
harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom, olajválság, reálpolitika, iszlám
fundamentalizmus, terrorizmus, Charta’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások,
Szolidaritás, glasznoszty, peresztrojka, korlátozott szuverenitás elve, Európai Unió, PC,
mobiltelefon.
Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Carter, Ceauşescu, Willy Brandt, Konrad Adenauer,
Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Walesa, Václav Havel, II. János Pál.
Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdansk, Csernobil, Temesvár.
Kronológia: 1964-73 (vietnami háború), 1967 (hatnapos háború), 1968 (a prágai tavasz,
Brezsnyev-doktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1972 (SALT-I
szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979 (Salt-2 szerződés, szovjet csapatok
Afganisztánban), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991
(a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása).
IV. A Kádár-korszak 12 óra
1. Megtorlás és konszolidáció
2. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban
3. Életmód és mindennapok, a szellemi – és sportélet
4. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki
mozgalmak
5. A rendszerváltozás forgatókönyve, mérlege, nyertesek és vesztesek
6. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ
időszakában
7. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú
világ időszakában
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt, disszidens, amnesztia, új gazdasági
mechanizmus, háztáji, második gazdaság, három T, lakótelep, televízió, Rubik kocka,
ellenzéki mozgalmak, szamizdat, besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó,
ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP,
FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluralizmus, sarkalatos törvények,
nemzeti kerekasztal, jogállam, alkotmánybíróság.
Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz
Árpád, Sólyom László, Teller Ede.
Topográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros.
Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazdasági
mechanizmus), 1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja
Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori
találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16.
(Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság
kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és
önkormányzati választások) m 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).
V. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése 8 óra
1. Az információs-technikai forradalom és a tudásipar. A globális
világgazdaság új kihívásai és ellentmondásai
2. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek
kiéleződése.
3. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé.
4. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban.
5. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái.
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus, vallási fanatizmus,
fogyasztói társadalom adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa,
fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási
szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció.
Személyek: George Bush, Borisz Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush.
Topográfia: az EU tagállamai.
Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia
szétválása), 1995 (a Schengeni egyezmény életbe lépése), 1999 (a NATO bombázza
Szerbiát), 2001. (terrortámadás az Egyesült Államok ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004
(tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is).
VI. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon
8 óra
1. A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után
2. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után.
3. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, k regionális
gazdasági különbségek.
4. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata.
5. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi
cigányok (romák).
6. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban.
Fogalmak, adatok:
Fogalmak: privatizáció, kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet,
munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, integráció, népszavazás, ombudsman,
autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság.
Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter.
Topográfia: a határon túli magyarlakta területek.
Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO
tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás milleneuma), 2004 (Magyarország csatlakozása
az Európai Unióhoz).
VII. Társadalmi, gazdasági és állampolgári ismeretek 20 óra
1. Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák.
2. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség.
3. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon
4. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi
felelősségvállalás és szolidaritás.
5. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalombiztosítás, oktatás)
megismerése.
6. Állampolgári jogok és kötelességek
7. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere
8. A magyar és az európai állampolgárság főbb ismérvei
9. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások).
A politikai részvétel formái. A közvetett és közvetlen demokrácia
eszköztára.
10. Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaságkülönböző
szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és
tőkeallokációs feladatai.
11. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a
gazdaságpolitikai célok megvalósításában.
12. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi
közvetítők szerepe a nemzetgazdaságban.
13. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP
megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és
működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv.
14. A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és
külföldön.
15. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés. Beilleszkedés a
munkahelyi közösségbe.
16. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma.
17. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek
(munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás,
nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés).
18. A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési
támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba.
Fogalmak:
Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom civil társadalom, kisebbség, többség,
érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás,
önkéntesség.
Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási
rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen
demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami
Számvevőszék.
Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások,
társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési egyenleg, deficit,
pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, kereskedelmi bank, megtakarítás,
forrás, tőzsde, értékpapír, rt., kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség,
korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi
közvetítő rendszer.
Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás,
munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő,
munkabér, adózás, adóbevallás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési
támogatás.
VIII. Rendszerező ismétlés, felkészülés az érettségi vizsgára 18
óra
Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülünk az érettségi
vizsgára.
ETIKA
11. évfolyam
TÉMAKÖRÖK
I. Alapvető etika 16 óra
12. Embernek születtünk - Mi az ember? Ösztön és szellem - Mennyiben ösztönlény az
ember?Tények és az értékek világa - Szükségletek, értékrend, világkép, világnézet
13. A társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én kialakulásában.
14. A lelkiismeret szabadsága - Honnan jön a belső hang? - Erkölcsi ítélet.
15. Az erkölcsi szabályok természete - Morál, moralitás, az egyén erkölcsi méltósága
16. Jó és rossz, bűn és bűntudat. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés
kérdése
17. Istenfélelem, istenszeretet, isteni igazságosság. Ateizmus és vallásosság.
18. A világvallások emberképe és etikája. A hindu, a buddhista, a zsidó és az iszlám
vallás
19. Keresztény erkölcsi értékek. A bibliai vallások lényege és a kinyilatkoztatás. A
teremtés és az erkölcsi törvény. A szeretet erkölcsi jelentősége. A jézusi erkölcsi
forradalom.
20. Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Morál, moralitás. Érték, törvény, norma, erkölcs.
Elemi erkölcsi normák. Erkölcsi fejlődés.
21. A lelkiismeret szava: példakövetés, párbeszéd, értékvita. Tekintélytisztelet, önmagunk
vállalása. Párbeszéd, ellentét, vita. Erkölcsi konfliktusok, értékrangsor, empátia,
igazság.
22. A felelősség kérdése. Szabadság, szándék, tett, következmény, felelősség.
23. Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önszeretet. Irányítás, szolgálat.
24. A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése.
25. Létminimum, luxus. Alapvető szükségletek. Erkölcsös- erkölcstelen fogyasztás. Miből
élünk? Hogyan élünk? Életmód, életforma, életminőség. Boldogság.
26. Az erények és a jellem. Illem, vérmérséklet, jellem, erkölcs. Sarkalatos erények.
Tolerancia.
27. Az erkölcsi nevelés. Az ősbizalomtól az önbizalomig. Szeretetkapcsolat, kooperáció.
Fejlődési szakaszok. Élethosszig tartó erkölcsi fejlődés. Az erkölcsi nevelés, mint
beszélgetés erkölcsi kérdésekről.
Fejlesztési feladatok:
Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás. A társas lény: erkölcsi lény. A
Másik szerepe az öntudatos én kialakulásában.
Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd.
Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok természete, az egyén erkölcsi
méltósága.
A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze.
Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés kérdése.
Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és etikája.
A szeretet erkölcsi jelentősége.
A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága.
Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány,törvény.
A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások igazsága.
Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok. Kötelesség és szabadság.
Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet fogalmának
megkülönböztetése. A boldogság mint etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi
nevelés.
Önállóság és példakövetés. Magánérdek és közjó.
Kulcsfogalmak:
Erkölcsi érték, értékítélet, gyakorlat, erkölcs, morál, etika, öntudat, hit, szeretet, bűn,
kegyelem; lelkiismeret, szabadság, kötelesség, törvény, megértés; felelősség, szándék,
következmény, erény, boldogság, jellem, önigazolás.
II. Kapcsolatok etikája: egyén és közösség 11 óra
14. A szeretet erkölcsi jelentősége. Szeretet-alapminták (anyai, apai, testvéri).
Ajándékozó szeretet. Energikusság kétféle előjellel (konfliktus, agresszió,
erőszakmentesség). Igazságos háború, igazságtalan béke, pacifizmus.
15. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Előítélet, előítélet-mentesség.
Őszinteség, hazugság. „Talpig nehéz hűségben” Irgalom, megbocsájtás, barátság. A
szexualitás, a szerelem és a párkapcsolat etikája. Nemiség szerelem. Kilépünk énünk
csigaházából. Vágy, vonzalom.
16. Házasság, család, otthonteremtés. Embrió vagy kistestvér.
17. Az emberek közötti egyenlőség és testvériség eszméje. Kollektivizmus és
individualizmus. Fasizmus, rasszizmus, szolidaritás. A szabadság rendje. Megkötve és
szabadon. Szabad korlátválasztás és a szabadság szülte rend. Szabadosság, választás és
döntés, törvények.
18. Erkölcs és politika. Egyenlőség és egyenrangúság. Erkölcsös és jogos. Jogok és
kötelességek. Erkölcsös-e a politika? Demokrácia.
19. Részvétel a közéletben. Tisztességes polgár és erkölcsös ember. Közélet és a politika.
20. Véleménynyilvánítás, szólásszabadság. Visszaélés a szólásszabadsággal. Előítéletek.
Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő
reklámok.
21. Médiaetika. A tömegkommunikáció látszatvilága. Manipuláció:szavak és tettek, a
nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Értékközvetítés és álvalóság-mutogatás.
22. A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze. Munka, szakértelem, elidegenülés.
Munkaerkölcs. Alkotás. A munka mint kötelesség, másokért vállalkozás.
23. Állampolgárság, nemzeti érzés, nemzeti szolidaritás. Elkötelezettség és hazaszeretet.
Áldozat a hazáért.
24. A nemzeti fejlődés traumái. Nemzeti öntudat, nemzeti összetartozás. Kárpát-
medencei sajátosságok. A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.
Fejlesztési feladatok:
Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek. Szeretetkapcsolatok.
Párválasztás. Felelősség a társakért.
Szexuáletika. Házasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és gyermekek.
A családi élet válságai. Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös
segítség.
A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség.
A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. A lelkiismeret és
véleménynyilvánítás szabadsága. Felelősségünk magunkért és a világért. A cselekvés
halaszthatatlansága. Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember
lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok.
Szavak és tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Médiaetika.
Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a hazáért, és ennek
elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése és torzulásai. A nemzeti
és vallási kisebbségek, illetve a többségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi
problémái. Előítéletek, sztereotípiák, esélykülönbségek. A nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-
medencei sajátosságok. A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.
1. Kulcsfogalmak:
Család, felelősség a társainkért, hűség, szeretet, szerelem; erkölcsi érték, erény, boldogság,
jellem; törvény, törvénytisztelet, emberiesség, polgári engedetlenség; nemzet, identitás;
nacionalizmus, sovinizmus, együttélés, idegengyűlölet, kisebbség; igazságosság, szolidaritás,
önkéntesség.
20. Korunk kihívásai 9 óra
21. Az emberi cselekvés megváltozott természete. Egészségvédelem és etika. Biotechnika
és bioetika. A haldokló joga és méltósága. Eutanázia. A tudósok felelőssége.
22. Bioetika. Genetikailag módosított élőlények. Génsebészet. „Jó gyerekek gyártása
génpiszkálással” Családtervezés. Terhesség-megszakítás. A génmanipuláció
következményei. Egészségvédelem és etika.
23. Technika és etika. A technika bálványimádói. Az ember mint a technika eszköze? A
tudósok felelőssége. Beilleszkedés a természetbe. Ökológiai felelősség.
24. A globális ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Az egyén felelőssége és cselekvési
lehetőségei a globális hálózatok korában. Globalitás és lokalitás konfliktusa.
25. Magánérdek és közjó. A közösség és a korrupció problémája. Népesedési problémák.
26. A fenntartható fejlődés. Önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása. Bűvös, bűnös
körök.
27. A korrupció jelensége és veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrupció a
mindennapokban. Hogyan lehet a megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni?
28. A természet- és állatvédelem erkölcsi kérdései. A természet feletti uralom mítosza.
Emberközpontúság és ökológia. Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás
tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sokféleség értéke, megóvásának és
fenntartásának lehetősége.
29. Felelősség utódainkért. Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A
ma élők felelőssége. A jövő iránti felelősség.
Fejlesztési feladatok:
Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika. A tudósok felelőssége
Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés. Béranyaság.
Terhességmegszakítás.
Genetikailag módosított élőlények. Egészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal.
Eutanázia.
Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában.
Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és önrendelkezés: az emberi
lépték helyreállítása.
Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai: környezetrombolás,
adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek, létbizonytalanság, népbetegségek,
népességrobbanás, tömeges migráció.
Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit más lényekkel teszünk?
Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a
biológiai sokféleség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége. Az élet tisztelete. Az
etika emberközpontúságának értelmezése. Az ember felelőssége egy több mint emberi
világban.
Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan előnyszerzés, a
megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Magánérdek és közjó. A korrupció jelensége és
veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrupció a mindennapokban. Hogyan lehet a
megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni?
Lehet-e hála jele a hálapénz? Ki hibázik, aki adja, vagy aki kapja? A korrupció elleni fellépés
lehetőségei, az egyén és a közösség felelőssége.
Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma élők felelőssége.
Kulcsfogalmak:
Uralom a természet felett, ökológiai elővigyázatosság; globális felelősség,
környezettudatosság, fenntarthatóság, közjó, korrupció, korrupció-megelőzés; élet, halál,
egészség; környezeti etika, állati jólét, fajsovinizmus, emberközpontúság, mélyökológia; az
emberiség közös öröksége, a jövő nemzedékek jogai.
ANGOL NYELV
Célok és feladatok az angol, mint első idegen nyelv tanulása során
Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak a Nemzeti
alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács
ajánlásaival.
A 9. évfolyamra a diákok öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen
nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár
célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában
egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat
önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat.
Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése.
Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2–B1 közötti szintre, melyen
számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni.
Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki
tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban
létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról
szóban és írásban információt tudjanak cserélni.
A 12. évfolyam végére a diákoknak B1–B2 közötti szintre nyelvtudást kell szerezniük, az
előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell
képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és
létrehozni.
Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyakban tanult
tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi a
diákok nyelvi szintje. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az
önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások.
Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok
alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van.
Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség
között.
A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen
nyelvtanulási stratégiákat.
Amennyiben az iskolában működik nyelvi előkészítő évfolyam, akkor az első idegen nyelvnél
a nyelvi előkészítő évfolyam végén elért tudásszint magasabb, mint az általános iskola végére
kívánatos A2 európai szint.
Ennek megfelelően a 9. évfolyamra tervezhető tanterv a nyelvi előkészítő évfolyam végére
elért tanulói tudásszintre épül.
Abban az esetben, ha a tanulók a nyelvi előkészítő évfolyam végére az A2+ szinten állnak,
akkor a 10., ha B1 szintre jutottak, akkor a 11., ha B1+-t értek el, akkor a 12. évfolyam
kerettanterve javasolt a 9. évfolyamon. A következő évfolyamok kerettantervei a 10.
évfolyamtól logikusan építkeznek tovább.
Általános célok, követelmények
1. A tanuló a mindennapi érintkezésben tudja használni az angol nyelvet.
2. Az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé további
nyelvek elsajátítását.
3. Kapjon ízelítőt az angolszász országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből,
és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb
összefüggésben.
4. Szerezzen ismereteket a nyelv természetéről, hogy ezáltal a saját anyanyelvét is tágabb
rendszerben tudja szemlélni, növekedjen önismerete is.
5. Létesíthessen az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat, és ezáltal
tudja értékelni más országok népeit és kultúráját.
6. Jusson olyan ismeretekhez, amelyek anyanyelvén esetleg nem hozzáférhetők.
7. Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme
által.
8. Nyelvi gátak ne akadályozzák abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.
9. Az együttműködési készség fejlesztésének követelményei
A tanulók vegyenek részt:
– életszerű feladatok tervezésében és kivitelezésében (interjúk, osztályújság, rádióműsor-
készítés; színjátszás stb.);
– nyelvi játékokban, vetélkedőkben.
10. Az önálló tanulási készség fejlesztése érdekében tudjanak a tanulók szótárakat és egyéb
segédanyagokat használni.
11. A tanuló nyelvi kompetenciáinak megfelelő szintje tegye lehetővé az oktatási intézmény
által meghatározott vizsga sikeres letételét, vagy a nyelvtudást igazoló okirat beszerzését.
12. A tanuló szóbeli nyelvhasználatában törekedjen a helyes hangsúly, hanglejtés és kiejtés
elsajátítására
– beszédsebessége ne akadályozza a kommunikációt
– merjen és tudjon segítséget kérni
– legyen képes véleményének önálló kifejtésére mind szóban mind pedig írásban
– a beszélt és írott szöveget értse meg globálisan, ill. tudja a megfelelő információkat
kiszűrni
– ismerje és alkalmazza az írásbeli közlésformák leggyakoribb fajtáit
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és
létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően
továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és
kultúrájáról.
Témalista
Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció.
Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői.
Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem.
Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival.
Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat;
egészséges életmód.
Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek, hazai
specialitások, nemzetközi konyhaművészet.
Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése.
Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színházi és
filmélmények; a számítógép és az Internet; a modern és a klasszikus zene.
A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön;
pályaválasztás.
Országismeret: más országok, ezen belül a célország(ok) kultúrája, politikai,
gazdasági és társadalmi élete.
Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe
mindennapjainkban; más országok, ezen belül a célország(ok) közismert technikai és
tudományos csúcsteljesítményei.
Aktuális témák.
9. évfolyam (148 óra – heti 4 x 1 óra)
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott
kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
(lásd a 10. évfolyam kerettantervében)
Fogalomkörök
Cselekvés, történés, létezés kifejezése – Jelenidejűség (Present Simple, Present
Continuous, Present Perfect Simple, Present Simple Passive), Múltidejűség (Past
Simple, Past Continuous), Jövőidejűség (going to)
Birtoklás kifejezése (have, of, ’s, belong to)
Térbeli viszonyok - Irányok, helymeghatározás (prepositions, prespositional phrases,
adverbs, picture location, geographical location)
Időbeli viszonyok - Gyakoriság, Időpont, Időtartam (How often, When, How long)
Mennyiségi viszonyok (ordinals, numbers, countable, uncountable)
Minőségi viszonyok (comparatives, enough, too, quite)
Modalitás (can, must, have to, can/could/may for permission, could, was able to,
must/may/might/can’t for certainty)
Logikai viszonyok (linking words, ’to’ for purpose, 1st conditional)
Szövegösszetartó eszközök (determiners, pronouns)
Függő beszéd (present tense)
Témalista : lásd a 10. évfolyam kerettantervében
A továbbhaladás feltételei
Osztály Szakközépiskola 9. Szakközépiskola
10.
Szakközépiskola
11.
Szakközépiskola
12.
Heti óraszám 4 4 3 3
Évi óraszám 148 148 111 96
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni;
egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni;
társalgást követni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi
elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;
egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;
gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi
eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű
közléseket írásban megfogalmazni;
különböző szövegfajtákat létrehozni;
változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.
10. évfolyam (148ó – heti 4 x 1 óra)
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott
kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
- A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
Megszólítás
Köszönés, elköszönés
Bemutatkozás, bemutatás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Engedélykérés és arra reagálás
Köszönet és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
Telefonon más személy kérése
Telefonon más személy kérése
Üdvözletküldés
Engedélykérés és reagálás
- Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
Sajnálkozás
Öröm
Csodálkozás
Bánat
Bosszúság
Aggódás, félelem
- Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
Véleménykérés és arra reagálás
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nem tetszés
Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség
Ítélet, kritika
Szándék, terv
Kötelezettség
Dicséret, kritika
Érdeklődés, érdektelenség
- Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
- A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
Kérés
Tiltás, felszólítás
Javaslat és arra reagálás
Meghívás és arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
Segítségkérés és arra reagálás
Segítség felajánlása
Tanács és arra reagálás
- Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok
Visszakérdezés, ismétléskérés
Nem értés
Felkérés lassabb beszédre
Betűzés kérése, betűzés
Nem értés, magyarázatkérés, magyarázatértés ellenőrzése
Párbeszéd strukturálása- Beszédszándék jelzése, beszélgetés kezdése; Elemek
összekapcsolása; Összefoglalás; Beszélgetés lezárása
Fogalomkörök: lásd a 9. évfolyamnál
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat
adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni;
társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi
elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni;
egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait
megérteni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;
gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi
eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett
szövegben megfogalmazni;
különböző szövegfajtákat létrehozni;
változatos közlésformákat használni.
11. évfolyam (111 óra- heti 3 x 1 óra)
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott
kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
(lásd a 12. évfolyam kerettantervében)
Fogalomkörök
Cselekvés, történés, létezés kifejezése – Jelenidejűség (Present Simple, Present
Continuous, Present Perfect Simple, Present Simple Passive), Múltidejűség (Past
Simple, Past Continuous), Jövőidejűség (going to)
Birtoklás kifejezése (have, of, ’s, belong to)
Térbeli viszonyok - Irányok, helymeghatározás (prepositions, prespositional phrases,
adverbs, picture location, geographical location)
Időbeli viszonyok - Gyakoriság, Időpont, Időtartam (How often, When, How long)
Mennyiségi viszonyok (ordinals, numbers, countable, uncountable)
Minőségi viszonyok (comparatives, enough, too, quite)
Modalitás (can, must, have to, can/could/may for permission, could, was able to,
must/may/might/can’t for certainty)
Logikai viszonyok (linking words, ’to’ for purpose, 1st conditional)
Szövegösszetartó eszközök (determiners, pronouns)
Függő beszéd (present tense)
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat
adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni;
társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;
kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi
elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni;
kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;
kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni;
egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség
nélkül megérteni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;
gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő
nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett
szövegben megfogalmazni;
különböző szövegfajtákat létrehozni;
változatos közlésformákat használni.
12. évfolyam (96 óra – heti 3 x 1 óra)
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott
kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
- A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
Megszólítás
Köszönés, elköszönés
Bemutatkozás, bemutatás
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás
Engedélykérés és arra reagálás
Köszönet és arra reagálás
Bocsánatkérés és arra reagálás
Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás
Telefonon más személy kérése
Telefonon más személy kérése
Üdvözletküldés
Engedélykérés és reagálás
- Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
Sajnálkozás
Öröm
Csodálkozás
Bánat
Bosszúság
Aggódás, félelem
- Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok
Véleménykérés és arra reagálás
Egyetértés, egyet nem értés
Tetszés, nem tetszés
Kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség
Ítélet, kritika
Szándék, terv
Kötelezettség
Dicséret, kritika
Érdeklődés, érdektelenség
- Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok
Dolgok, személyek, események megnevezése és leírása
Információkérés, információadás
Igenlő vagy nemleges válasz
Tudás, nem tudás
- A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok
Kérés
Tiltás, felszólítás
Javaslat és arra reagálás
Meghívás és arra reagálás
Kínálás és arra reagálás
Segítségkérés és arra reagálás
Segítség felajánlása
Tanács és arra reagálás
- Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok
Visszakérdezés, ismétléskérés
Nem értés
Felkérés lassabb beszédre
Betűzés kérése, betűzés
Nem értés, magyarázatkérés, magyarázatértés ellenőrzése
Párbeszéd strukturálása- Beszédszándék jelzése, beszélgetés kezdése; Elemek
összekapcsolása; Összefoglalás; Beszélgetés lezárása
Fogalomkörök:
Cselekvés, történés, létezés kifejezése – Jelenidejűség (Present Simple, Present
Continuous, Present Perfect Simple, Present Simple Passive), Múltidejűség (Past
Simple, Past Continuous), Jövőidejűség (going to)
Birtoklás kifejezése (have, of, ’s, belong to)
Térbeli viszonyok - Irányok, helymeghatározás (prepositions, prespositional phrases,
adverbs, picture location, geographical location)
Időbeli viszonyok - Gyakoriság, Időpont, Időtartam (How often, When, How long)
Mennyiségi viszonyok (ordinals, numbers, countable, uncountable)
Minőségi viszonyok (comparatives, enough, too, quite)
Modalitás (can, must, have to, can/could/may for permission, could, was able to,
must/may/might/can’t for certainty)
Logikai viszonyok (linking words, ’to’ for purpose, 1st conditional)
Szövegösszetartó eszközök (determiners, pronouns)
Függő beszéd (present tense)
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;
kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből
kikövetkeztetni;
kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni;
kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;
köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven
összefoglalni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat
adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni;
gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni;
társalgásban részt venni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 250 szavas szöveget elolvasni;
kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek
jelentését kikövetkeztetni;
kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni;
kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;
kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni;
egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy
célnyelven összefoglalni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni;
gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és
mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai
összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;
különböző szövegtípusokat létrehozni;
változatos közlésformákat használni.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A tanulói teljesítmények értékelésének a középiskolai szakaszban továbbra is három fő célja
van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és
gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további
erősítéséhez; valamint erősíteni a tanulók reális önértékelését. Negyedik értékelési
szempontként ebben az oktatási szakaszban belép az egyre önállóbb, öntevékenyebb
nyelvtanulás és nyelvhasználat, amelyet a teljesítmény értékelésével bátorítani kell.
A kerettantervi célok között a korábban elsőbbséget élvező beszédértés- és beszédkészség-
fejlesztés helyett a
9–12. évfolyamokon a nyelvtudás fejlesztése a mind a négy készségterületen komplexen
történik. Az értékelés ebben a szakaszban mind a négy alapkészségre egységesen kitér.
Alapelv, hogy értékeléskor a tanár mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tanulói
teljesítményeket értékelje. Az értékelés elsődleges célja ne a negatívumok kiemelésére,
hanem a teljesítmény, hozzáállás, motiváltság, öntevékenység javulására koncentráljon.
A tanulói teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája a célirányos számonkérés,
sokkal inkább az egyes idegen nyelven végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek
minősítése. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy
fejlődésükről számot adjanak.
Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen
hozzájárul a gátlások erősödéséhez.
Ebben a korban a tanulók önértékelése már igen fejlett, tisztában vannak saját erős és gyenge
pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért.
A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható
nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel.
A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele,
hogy a diákokat ne csak megtanítsuk nyelvet tanulni, hanem fokozatosan kialakítsuk bennük
az igényt arra, hogy az idegen nyelvet önállóan és természetesen használják. Váljon az idegen
nyelvi kommunikáció életük részévé a nyelvhasználat minden területén. Alakuljon ki bennük
az az igény, hogy egyes idegen nyelvi kudarcaikat ki tudják elemezni, és a tanár segítségével
kezelni tudják. Tudjanak önállóan fejlődni. Egyértelműen tudatosuljon bennük, melyik
nyelvtanulási stratégiának, tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és ők maguk
mit tehetnek esetleges problémáik megoldásáért. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az
egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott
stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről. Idegen
nyelven kommunikálni öröm, ezt kell erősítenie a tanulói értékelésnek.
NÉMET NYELV
SZAKKÖZÉPISKOLAI TANTERV
Célok és feladatok a német, mint első idegen nyelv tanulása során
Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak a Nemzeti
alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács
ajánlásaival.
A 9. évfolyamra a diákok öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen
nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár
célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában
egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat
önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat.
Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése.
Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2–B1 közötti szintre, melyen
számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni.
Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki
tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban
létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról
szóban és írásban információt tudjanak cserélni.
A 12. évfolyam végére a diákoknak B1–B2 közötti szintre nyelvtudást kell szerezniük, az
előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell
képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és
létrehozni.
Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyakban tanult
tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi a
diákok nyelvi szintje. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az
önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások.
Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok
alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van.
Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség
között.
A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen
nyelvtanulási stratégiákat.
Amennyiben az iskolában működik nyelvi előkészítő évfolyam, akkor az első idegen nyelvnél
a nyelvi előkészítő évfolyam végén elért tudásszint magasabb, mint az általános iskola végére
kívánatos A2 európai szint.
Ennek megfelelően a 9. évfolyamra tervezhető tanterv a nyelvi előkészítő évfolyam végére
elért tanulói tudásszintre épül.
Abban az esetben, ha a tanulók a nyelvi előkészítő évfolyam végére az A2+ szinten állnak,
akkor a 10., ha B1 szintre jutottak, akkor a 11., ha B1+-t értek el, akkor a 12. évfolyam
kerettanterve javasolt a 9. évfolyamon. A következő évfolyamok kerettantervei a 10.
évfolyamtól logikusan építkeznek tovább.
Általános célok, követelmények
1. A tanuló a mindennapi érintkezésben tudja használni a német nyelvet.
2. A német nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé további
nyelvek elsajátítását.
3. Kapjon ízelítőt a német nyelvű országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos
értékeiből, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb
összefüggésben.
4. Szerezzen ismereteket a nyelv természetéről, hogy ezáltal a saját anyanyelvét is tágabb
rendszerben tudja szemlélni, növekedjen önismerete is.
5. Létesíthessen az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat, és ezáltal
tudja értékelni más országok népeit és kultúráját.
6. Jusson olyan ismeretekhez, amelyek anyanyelvén esetleg nem hozzáférhetők.
7. Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme
által.
8. Nyelvi gátak ne akadályozzák abban, hogy magyarként Európa polgára is lehessen.
9. Az együttműködési készség fejlesztésének követelményei
A tanulók vegyenek részt:
– életszerű feladatok tervezésében és kivitelezésében (interjúk, osztályújság, rádióműsor-
készítés; színjátszás stb.);
– nyelvi játékokban, vetélkedőkben.
10. Az önálló tanulási készség fejlesztése érdekében tudjanak a tanulók szótárakat és egyéb
segédanyagokat használni.
11. A tanuló nyelvi kompetenciáinak megfelelő szintje tegye lehetővé az oktatási intézmény
által meghatározott vizsga sikeres letételét, vagy a nyelvtudást igazoló okirat beszerzését.
12. A tanuló szóbeli nyelvhasználatában törekedjen a helyes hangsúly, hanglejtés és kiejtés
elsajátítására
– beszédsebessége ne akadályozza a kommunikációt
– merjen és tudjon segítséget kérni
– legyen képes véleményének önálló kifejtésére mind szóban mind pedig írásban
– a beszélt és írott szöveget értse meg globálisan, ill. tudja a megfelelő információkat
kiszűrni
– ismerje és alkalmazza az írásbeli közlésformák leggyakoribb fajtáit
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és
létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően
továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és
kultúrájáról.
Témalista
Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció.
Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői.
Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem.
Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival.
Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat;
egészséges életmód.
Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek, hazai
specialitások, nemzetközi konyhaművészet.
Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése.
Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színházi és
filmélmények; a számítógép és az Internet; a modern és a klasszikus zene.
A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön;
pályaválasztás.
Országismeret: más országok, ezen belül a célország(ok) kultúrája, politikai,
gazdasági és társadalmi élete.
Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe
mindennapjainkban; más országok, ezen belül a célország(ok) közismert technikai és
tudományos csúcsteljesítményei.
Aktuális témák.
9. évfolyam (148 óra – heti 4 x 1 óra)
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott
kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
(lásd a 10. évfolyam kerettantervében)
Fogalomkörök
Létezés kifejezése:
– ’sein’ ige jelen, múlt és jövő idejű alakjai.
Osztály Szakközépiskola 9. Szakközépiskola
10.
Szakközépiskola
11.
Szakközépiskola
12.
Heti óraszám 4 4 3 3
Évi óraszám 148 148 111 93
Cselekvés, történés kifejezése:
– jelen idő;
– összetett múlt idő; rendhagyó igék;
– jövő idő
Birtoklás kifejezése:
– határozott névelő birtokos esetben;
– birtokos eset;
– a ’von’-os szerkezet;
– haben ige
Térbeli viszonyok:
– irányok, helymeghatározás.
Időbeli viszonyok:
– gyakoriság; időpont, időtartam;
– időre vonatkozó elöljárók.
Modalitás:
– képesség;
– szükségesség;
– engedélyezés;
– tiltás.
Mennyiségi viszonyok:
– tő- és sorszámnevek;
– főnevek egyes és többes száma;
– megszámlálható és nem megszámlálható főnevek;
– viel/viele használata.
Minőségi viszonyok:
– melléknevek;
– melléknevek fokozása; rendhagyó melléknevek.
Logikai viszonyok
– kötőszavak;
– célhatározói mellékmondatok,
– feltételes mód
Szövegösszetartó eszközök:
– névelők;
– személyes névmások;
– ’es gibt’
– mutatószavak.
Témalista : lásd a 10. évfolyam kerettantervében
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;
kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni;
egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni;
társalgást követni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi
elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;
egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;
gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi
eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű
közléseket írásban megfogalmazni;
különböző szövegfajtákat létrehozni;
változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.
10. évfolyam (148óra – heti 4 x 1 óra)
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott
kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
megszólítás;
köszönés, elköszönés;
bemutatás, bemutatkozás;
telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés;
személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás;
érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;
engedélykérés és arra reagálás;
köszönet és arra reagálás;
bocsánatkérés és arra reagálás;
gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
sajnálkozás;
öröm;
elégedettség, elégedetlenség;
csodálkozás;
remény;
bánat;
bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;
valaki igazának az elismerése;
egyetértés, egyet nem értés;
érdeklődés, érdektelenség;
tetszés, nem tetszés;
dicséret, kritika;
ellenvetés;
akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség;
ígéret; szándék,
érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
dolgok, személyek megnevezése, leírása;
események leírása;
információkérés, információadás;
igenlő vagy nemleges válasz;
tudás, nem tudás;
bizonyosság, bizonytalanság;
ismerés, nem ismerés.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
kérés;
tiltás, felszólítás;
segítségkérés és arra reagálás;
javaslat és arra reagálás;
kínálás és arra reagálás;
meghívás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
visszakérdezés, ismétléskérés;
nem értés;
betűzés kérése, betűzés;
felkérés lassabb, hangosabb beszédre;
beszélési szándék jelzése, téma bevezetése;
megerősítés;
témaváltás, beszélgetés lezárása.
Fogalomkörök
Létezés kifejezése:
– ’sein’ ige jelen, múlt és jövő idejű alakjai.
Cselekvés, történés kifejezése:
– Präsens, jelen idő;
– Perfekt, múlt idő; rendhagyó igék;
– Präteritum, egyszerű múlt idő
– Futur I, jövő idő
– szenvedő szerkezet jelen és múlt időben;
Birtoklás kifejezése:
– határozott névelő birtokos esetben;
– birtokos eset kifejezése az ’s’ birtok kifejezőjellel;
– a ’von’-os szerkezet;
– haben ige
Térbeli viszonyok:
– irányok, helymeghatározás;
– földrajzi elhelyezkedés.
Időbeli viszonyok:
– gyakoriság; időpont, időtartam;
– időre vonatkozó elöljárók.
Modalitás:
– képesség;
– szükségesség;
– engedélyezés;
– tiltás.
Mennyiségi viszonyok:
– tő- és sorszámnevek;
– főnevek egyes és többes száma;
– megszámlálható és nem megszámlálható főnevek;
– ’viel,viele’ használata.
Minőségi viszonyok:
– melléknevek;
– melléknevek fokozása; rendhagyó melléknevek.
Logikai viszonyok
– kötőszavak;
– célhatározói mellékmondatok,
– feltételes mód
Szövegösszetartó eszközök:
– névelők
– személyes névmások;
– visszaható névmások;
– es gibt szerkezet
– mutatószavak.
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;
kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat
adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni;
társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől
megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi
elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni;
egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait
megérteni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;
gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi
eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett
szövegben megfogalmazni;
különböző szövegfajtákat létrehozni;
változatos közlésformákat használni.
11. évfolyam (111 óra- heti 3 x 1 óra)
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott
kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
(lásd a 12. évfolyam kerettantervében)
Fogalomkörök
Létezés kifejezése:
– ’sein’ ige jelen, múlt és jövő idejű alakjai.
Cselekvés, történés kifejezése:
– Präsens, jelen idő;
– Perfekt, múlt idő; rendhagyó igék;
– Präteritum, egyszerű múlt idő
– Plusquamperfekt, régmúlt
– Futur I, jövő idő
– szenvedő szerkezet jelen és múlt időben;
Birtoklás kifejezése:
– határozott névelő birtokos esetben;
– birtokos eset kifejezése az ’s’ birtok kifejezőjellel;
– a ’von’-os szerkezet;
– haben ige
Térbeli viszonyok:
– irányok, helymeghatározás;
– földrajzi elhelyezkedés.
Időbeli viszonyok:
– gyakoriság; időpont, időtartam;
– időre vonatkozó elöljárók.
Modalitás:
– képesség;
– szükségesség;
– engedélyezés;
– kötelesség
– tiltás.
Mennyiségi viszonyok:
– tő- és sorszámnevek;
– főnevek egyes és többes száma;
– megszámlálható és nem megszámlálható főnevek;
– viel, viele;
– ’zu / genug’
Minőségi viszonyok:
– melléknevek;
– melléknevek fokozása; rendhagyó melléknevek.
Logikai viszonyok
– kötőszavak;
– célhatározói mellékmondatok,
– feltételes mód
– függő beszéd.
Szövegösszetartó eszközök:
– névelők
– személyes névmások;
– visszaható névmások;
– ’es gibt szerkezet’;
– mutatószavak.
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a
szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;
kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;
köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat
adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni;
társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;
kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi
elemek jelentését kikövetkeztetni;
kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni;
kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;
kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni;
egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség
nélkül megérteni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;
gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő
nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett
szövegben megfogalmazni;
különböző szövegfajtákat létrehozni;
változatos közlésformákat használni.
12. évfolyam (93 óra – heti 3 x 1 óra)
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó, nyelvenként kidolgozott
kimeneti követelményeket hat nyelvre, kétéves bontásban a kerettanterv tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
megszólítás;
köszönés, elköszönés;
bemutatás, bemutatkozás;
telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés;
személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás;
érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;
engedélykérés és arra reagálás;
köszönet és arra reagálás;
bocsánatkérés és arra reagálás;
gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
sajnálkozás;
öröm;
elégedettség, elégedetlenség;
csodálkozás;
remény;
bánat;
bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;
valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;
egyetértés, egyet nem értés;
érdeklődés, érdektelenség;
tetszés, nem tetszés;
dicséret, kritika;
ellenvetés;
akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség;
ígéret; szándék,
érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia és érdeklődési kör iránt.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
dolgok, személyek megnevezése, leírása;
események leírása;
információkérés, információadás;
igenlő vagy nemleges válasz;
válaszadás elutasítása,
Fogalomkörök:
Létezés kifejezése:
– ’sein’ ige jelen, múlt és jövő idejű alakjai.
Cselekvés, történés kifejezése:
– Präsens, jelen idő;
– Perfekt, múlt idő; rendhagyó igék;
– Präteritum, egyszerű múlt idő
– Plusquamperfekt, régmúlt
– Futur I, jövő idő
– szenvedő szerkezet jelen,múlt és jövő időben;
Birtoklás kifejezése:
– határozott névelő birtokos esetben;
– birtokos eset kifejezése az ’s’ birtok kifejezőjellel;
– a ’von’-os szerkezet;
– haben ige
Térbeli viszonyok:
– irányok, helymeghatározás;
– földrajzi elhelyezkedés.
Időbeli viszonyok:
– gyakoriság; időpont, időtartam;
– időre vonatkozó elöljárók.
Modalitás:
– képesség;
– szükségesség;
– engedélyezés;
– kötelesség
– kedvelés
– tiltás.
Mennyiségi viszonyok:
– tő- és sorszámnevek;
– főnevek egyes és többes száma;
– megszámlálható és nem megszámlálható főnevek;
– viel/viele használata;
– ’zu/ genug’
Minőségi viszonyok:
– melléknevek;
– melléknevek fokozása; rendhagyó melléknevek.
Logikai viszonyok
– kötőszavak;
– célhatározói mellékmondatok;
– feltételes mód
– függő beszéd.
Szövegösszetartó eszközök:
– névelők
– személyes névmások;
– visszaható névmások;
– ’es gibt’ szerkezet;
– mutatószavak.
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;
kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből
kikövetkeztetni;
kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni;
kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;
köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven
összefoglalni.
Beszédkészség
A tanuló legyen képes
árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat
adni;
választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket
elmesélni, érzelmeket kifejezni;
gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni;
megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;
beszélgetésben részt venni;
társalgásban részt venni.
Olvasott szöveg értése
A tanuló legyen képes
kb. 250 szavas szöveget elolvasni;
kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;
ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek
jelentését kikövetkeztetni;
kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni;
kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;
kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni;
egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy
célnyelven összefoglalni.
Íráskészség
A tanuló legyen képes
kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni;
gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és
mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai
összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;
különböző szövegtípusokat létrehozni;
változatos közlésformákat használni.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A tanulói teljesítmények értékelésének a középiskolai szakaszban továbbra is három fő célja
van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és
gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további
erősítéséhez; valamint erősíteni a tanulók reális önértékelését. Negyedik értékelési
szempontként ebben az oktatási szakaszban belép az egyre önállóbb, öntevékenyebb
nyelvtanulás és nyelvhasználat, amelyet a teljesítmény értékelésével bátorítani kell.
A kerettantervi célok között a korábban elsőbbséget élvező beszédértés- és beszédkészség-
fejlesztés helyett a
9–12. évfolyamokon a nyelvtudás fejlesztése a mind a négy készségterületen komplexen
történik. Az értékelés ebben a szakaszban mind a négy alapkészségre egységesen kitér.
Alapelv, hogy értékeléskor a tanár mind a tanórai, mind a tanórán kívüli tanulói
teljesítményeket értékelje. Az értékelés elsődleges célja ne a negatívumok kiemelésére,
hanem a teljesítmény, hozzáállás, motiváltság, öntevékenység javulására koncentráljon.
A tanulói teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája a célirányos számonkérés,
sokkal inkább az egyes idegen nyelven végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek
minősítése. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy
fejlődésükről számot adjanak.
Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen
hozzájárul a gátlások erősödéséhez.
Ebben a korban a tanulók önértékelése már igen fejlett, tisztában vannak saját erős és gyenge
pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért.
A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható
nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel.
A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele,
hogy a diákokat ne csak megtanítsuk nyelvet tanulni, hanem fokozatosan kialakítsuk bennük
az igényt arra, hogy az idegen nyelvet önállóan és természetesen használják. Váljon az idegen
nyelvi kommunikáció életük részévé a nyelvhasználat minden területén. Alakuljon ki bennük
az az igény, hogy egyes idegen nyelvi kudarcaikat ki tudják elemezni, és a tanár segítségével
kezelni tudják. Tudjanak önállóan fejlődni. Egyértelműen tudatosuljon bennük, melyik
nyelvtanulási stratégiának, tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és ők maguk
mit tehetnek esetleges problémáik megoldásáért. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az
egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott
stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről. Idegen
nyelven kommunikálni öröm, ezt kell erősítenie a tanulói értékelésnek.
MATEMATIKA
9. osztály 148 óra
A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső
struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a
tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések
felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a
kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő
önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a
többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését,
a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az
önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére.
1. Gondolkodási és megismerési módszerek 12 óra
2. Számtan, algebra 50 óra
3. Összefüggések, függvények, sorozatok 24 óra
4. Geometria 40 óra
5. Valószínűség, statisztika 10 óra
6. Ismétlés 12 óra
1. Gondolkodási és megismerési módszerek 12 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:
A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése
elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű
használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés,
önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése.
Ismeretek:
Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma.
Matematikatörténet: Cantor.
Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok
megjelenítése.
Alaphalmaz és komplementer halmaz.
A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A
számírás története.
Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái.
Irracionális szám létezése.
Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező
merőleges, szögfelező, középpárhuzamos).
Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”.
Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő
matematikai modell megalkotása.)
A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza,
szemléltetés módjai.
A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos
feladat a 9–12. évfolyamokon).
Matematikatörténet:
Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában.
Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások.
Bizonyítás.
Fejlesztési követelmények:
Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal.
Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Szöveges
megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra
való emlékezés.
Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös
elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása.
A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális
számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen.
Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz. Ponthalmazok megadása ábrával.
Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (például két feltétellel
megadott ponthalmaz).
Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló
alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések
jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található
matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai
tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése.
Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladatmegoldása és szöveg
alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli
problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Megosztott figyelem;
két, illetve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem
összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és
dedukció, a rendszerezés, a következtetés.
A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Halmazok eszközjellegű használata.
Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek
és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált
vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner
szempontjának) egyidejű követése.
Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor
…” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének
elemzése.
Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése
helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés.
Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból
helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre.
fogalmak:
Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha
…., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás.
2. Számtan, algebra 50 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:
Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -
megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak
alkalmazása. Első- és másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a
megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák
matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény
összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód
kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját
tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata.
Ismeretek:
Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb
közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek.
Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek:
(pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok, Eukleidész.
Mersenne, Euler, Fermat)
Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv.
A hatványozás azonosságai.
Számok abszolút értéke.
Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer.
Matematikatörténet: Neumann János.
Számok normálalakja.
Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási
szabályok, zárójelek használata.
Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból.
(a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a2 b2 szorzat alakja. Azonosság fogalma.
Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult
azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések
egyszerűbb alakra hozása.
Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből.
Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.
Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok.
Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. Ix cI ax b .
A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.
Fejlesztési követelmények:
A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös
osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű
oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű
gondolatmenet megfordítása. Érvelés.
Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése.
Korábbi ismeretekre való emlékezés.
Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval).
A különböző számrendszerek egyenértékűségének belátása.
Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi
jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal
írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban
előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás
Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása.
Szöveges számítási feladatok megoldása a természettudományokból, a mindennapokból (pl.
százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA,
jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés
kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv).
Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása.
Ismeretek tudatos memorizálása (azonosságok). Geometria és algebra összekapcsolása az
azonosságok igazolásánál.
Ismeretek felidézése, mozgósítása (pl. szorzattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése,
műveletek törtekkel).
A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján.
Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Különböző módszerek
alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere).
A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet,
egyenlőtlenség, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat
megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).
Definíciókra való emlékezés.
Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben.
fogalmak:
Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens
egyenlet. Hamis gyök. Elsőfokú egyenlet. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség.
3. Összefüggések, függvények, sorozatok 24 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:
Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell),
vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása.
Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése.
Ismeretek:
A függvény megadása, elemi tulajdonságai.
A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes
arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris
kapcsolatokban.
Az abszolútérték-függvény. Az x ax bI függvény grafikonja, tulajdonságai ( a
A négyzetgyökfüggvény. Az x x ( x
A fordított arányosság függvénye. x ax
Függvények alkalmazása.
Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása.
Az x ax2 bx c (a
a( x
Fejlesztési követelmények:
Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak). Alapfogalmak megértése,
konkrét függvények elemzése a grafikonjuk alapján. Időben lejátszódó valós folyamatok
elemzése grafikon alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára. Táblázatok
készítése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően. Időben lejátszódó történések
megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok
felfedezése a hétköznapokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény
ábrázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében.
Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).
Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény
vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata.
Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Megosztott figyelem; két, illetve
több szempont egyidejű követése.
Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer
összevetése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.
Számítógépes program használata.
Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete). Számítógép
használata.
fogalmak:
Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely,
növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. Függvénytranszformáció.
Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás.
4. Geometria 40 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:
Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk
alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a
valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos
viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása,
számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe
illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell
alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és
a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb).
Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata.
Ismeretek:
Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése.
A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők,
magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör.
Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos
sokszög belső szöge.
Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő.
A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között
(szemlélet alapján).
A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe
között.
A szög mérése. A szög ívmértéke.
Thalész tétele. A matematika, mint kulturális örökség.
Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.)
A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk
tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom.
Egybevágóság, szimmetria.
Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos
sokszögek.
Egyszerű szerkesztési feladatok.
Vektorok összege, két vektor különbsége.
Vektor szorzása valós számmal.
Vektorok felbontása összetevőkre.
Bázisvektorok, vektorkoordináták.
Fejlesztési követelmények:
Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése.
A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása.
Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög.
Fogalmak pontos ismerete.
Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata.
Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegység-választás, mérőszám.
Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása.
Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és
megfordításának gyakorlása.
A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.
Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található
tárgyakban.
Fogalmak alkotása specializálással.
Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott
figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés.
Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).
Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása.
Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra.
Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra.
fogalmak:
Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, speciális
négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó. Szimmetria. Vektor,
vektorművelet.
5. Valószínűség, statisztika 10 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:
A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb
kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések.
Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat
értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében,
ábrázolásában.
Ismeretek:
Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram,
oszlopdiagram, vonaldiagram).
Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz.
Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.
Fejlesztési követelmények:
Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó
adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése. Grafikai szervezők
összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések levonása írott, ábrázolt és
számszerű információ összekapcsolásával. Számítógép használata.
A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Nagy adathalmaz vizsgálata
kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok.
A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható,
megbecsülhető esélye, valószínűsége. Kísérletek, játékok csoportban.
fogalmak:
Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen
esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség.
6. Ismétlés 12 óra
10. évfolyam
(144 óra)
I. Gondolkodási módszerek 7 óra
II. Számelmélet, algebra 50 óra
III. Geometria 48 óra
IV. Szögfüggvények 15 óra
V. Statisztika, valószínűség 10 óra
Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás 14 óra
I. Gondolkodási módszerek (7 óra)
Ismeretek
- Állítás és megfordítása.
- Érvelés és vita, ellenpélda szerepe.
- Skatulyaelv. Logikai szita.
- A szorzási és összeadási szabály.
- Sorba rendezés. Kiválasztás.
- Gráfok.
Fejlesztési célok
A köznapi életben használt logikai következtetések és a matematikai logikában
használt kifejezések összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található
matematikai információk felfedezése, rendszerezése a célnak megfelelően. Matematikai
állítások helyes megfogalmazása, érvelés, vitakultúra fejlesztése. A kombinatorikai
problémák felfedezése a hétköznapi életben, modellek alkalmazása. A rendszerező képesség,
a figyelem fejlesztése. Gráfok segédeszközként való használata a gondolkodásban.
Kulcsfogalmak, fogalmak
Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. Ha…. akkor), szükséges és elégséges feltétel. Sejtés,
bizonyítás. Szorzási szabály, összeadási szabály, faktoriális, gráf, csúcs, él, fokszám.
II. Számelmélet, algebra (50 óra)
Ismeretek
- Irracionális számok. A valós számkör. A valós számok és a számegyenes kapcsolata.
- Négyzetgyök fogalma. A négyzetgyökvonás azonosságai. Műveletek gyökös
kifejezésekkel.
- Az n-edik gyök fogalma.
- Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek (grafikus megoldás; teljes négyzetté
kiegészítés; egyenletmegoldás szorzattá alakítással; algoritmus keresése a
megoldásra).
- A másodfokú egyenlet megoldóképlete, diszkriminánsa.
- Gyöktényezős alak, Viete-formulák.
- Másodfokúra visszavezethető egyenletek. Új ismeretlen bevezetése.
Matematikatörténet: egyenletek megoldhatósága.
- Másodfokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok. Másodfokú függvények
vizsgálata. Szélsőérték-feladatok.
- Másodfokú egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, szöveges feladatok.
- Négyzetgyökös egyenletek (ekvivalens és nem ekvivalens egyenlet-megoldási
lépések; hamisgyök, gyökvesztés; értelmezési tartomány; ekvivalens átalakítások; az
ellenőrzés szerepe, szükségessége).
Fejlesztési célok
Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének
vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; az ellenőrzés fontossága. A
problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a problémának
megfelelően. Számológép használata. Az önellenőrzés képességének fejlesztése.
Kulcsfogalmak, fogalmak
Valós szám, négyzetgyök, n-edik gyök, kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. A
számkörbővítés elveinek megértése. Gondolkodás: ismeretek rendszerezésének fejlesztése. Az
absztrakciós készség fejlesztése. Ekvivalens átalakítás, hamis gyök. Másodfokú egyenlet,
egyenlőtlenség, teljes négyzetté alakítás, megoldóképlet, diszkrimináns, diszkusszió.
Egyenletrendszer. Négyzetgyökös egyenlet.
III. Geometria (48 óra)
Ismeretek
- A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A
transzformációk tulajdonságai. Geometriai transzformációk szorzata.
- Az egybevágóság fogalma. Alakzatok egybevágósága. A háromszögek
egybevágóságának alapesetei.
- Szimmetrikus alakzatok.
- Szerkesztési, számítási és bizonyítási feladatok.
- A paralelogramma, a háromszög és a trapéz középvonala.
- A vektor. Ellentett vektorok, nullvektor, egyenlő vektorok, vektor abszolútértéke.
Műveletek vektorokkal: összeadás (paralelogramma módszer, láncmódszer); kivonás;
számmal való szorzás.
- Vektor felbontása összetevőkre. A vektorműveletek tulajdonságai.
- Bázisvektorok, bázisrendszer. Vektorok koordinátái. Vektor hosszának számítása.
Helyvektor, szabadvektor.
- A párhuzamos szelők tétele és megfordítása. A párhuzamos szelőszakaszok tétele.
Szakasz arányos osztása.
- A középpontos hasonlóság fogalma és tulajdonságai. A hasonlósági transzformáció
fogalma és tulajdonságai.
- Hasonló alakzatok.
- A hasonló síkidomok területének aránya. A hasonló testek felszínének és térfogatának
aránya.
- Arányossági tételek háromszögekben (szögfelező tétel, magasságtétel, befogótétel,
mértani közép szerkesztése).
- A kör kerülete, területe. Körív hossza. Körcikk területe. Körszelet területe.
- Kerületi és középponti szögek és a hozzá kapcsolódó tételek.
- Húrnégyszögek és érintőnégyszögek definíciója, tételei.
- Látókörív. Látókörív szerkesztése.
Fejlesztési célok
A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria
szerepének felismertetése a matematikában és a valóságban. Tájékozódás valóságos
viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Valós probléma geometriai modelljének
megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal.
Számológép, számítógép használata.
Kulcsfogalmak, fogalmak
Geometriai transzformáció, egybevágósági és hasonlósági transzformáció,
szimmetrikus alakzat, hasonló alakzat, számtani és mértani közép, kerületi és középponti
szög, húrnégyszög, érintőnégyszög, látókörív. Vektorművelet, paralelogramma-módszer,
láncmódszer, vektorfelbontás, nullvektor, ellentett vektor, egyenlő vektor. Bázisvektorok,
bázisrendszer, vektorkoordináták. Helyvektor, szabadvektor.
IV. Szögfüggvények (15 óra)
Ismeretek
- Távolságok, magasságok meghatározása arányokkal.
- A hegyesszögek szögfüggvényeinek definíciója.
- Nevezetes szögek szögfüggvényei: 30°; 60°; 45°. Összefüggések egy hegyesszög
szögfüggvényei között.
- Pótszögek szögfüggvényei.
- A szög ívmértéke. A radián, mint mértékegység. Átváltás fok és radián között.
Fejlesztési célok
Síkbeli és térbeli ábra készítése a valós geometriai problémáról. Számítási feladatok, a
megoldáshoz alkalmas szögfüggvény megtalálása. Számológép, számítógép használata.
Kulcsfogalmak, fogalmak
Szögfüggvények, ívmérték, periódus, radián. Forgásszög, egységvektor, egységkör.
V. Statisztika valószínűség (10 óra)
Ismeretek
- Statisztikai adatok gyűjtése, elemzése és ábrázolása. Adathalmazok jellemzői:
terjedelem, átlag, medián, módusz, szórás.
- Véletlen jelenségek megfigyelése. Kockadobások, pénzérme.
- Esemény, eseménytér, biztos esemény, lehetetlen esemény, komplementer esemény.
- Műveletek eseményekkel.
- Klasszikus valószínűségi modell.
Fejlesztési célok
Tapasztalatszerzés kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése, következtetések. Diagram
készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok
rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.
Kulcsfogalmak, fogalmak
Terjedelem, szórás.
Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás (14 óra)
11. évfolyam
(144 óra)
VI. Gondolkodási módszerek 15 óra
VII. Hatvány, gyök, logaritmus 30 óra
VIII. Trigonometria 50 óra
IX. Koordinátageometria 21 óra
X. Statisztika, valószínűség 14 óra
Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás 14 óra
VI. Gondolkodási módszerek (15 óra) Ismeretek
- Matematikai logika. Logikai műveletek: negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció,
ekvivalencia
- Matematikatörténet: magyar matematikusok szerepe a matematikai logikában.
- Permutáció – ismétlés nélkül és ismétléssel. Variáció – ismétlés nélkül és ismétléssel.
Kombináció – ismétlés nélkül.
- Binomiális együtthatók néhány alapvető tulajdonsága. Matematikatörténet: Blaise
Pascal, Erdős Pál.
- Gráfelméleti alapfogalmak: csúcs, él, fokszám. Matematikatörténet: Euler.
Fejlesztési célok
Kombinatorikai és gráfelméleti módszerek alkalmazása a matematika különböző
területein, felfedezésük a hétköznapi problémákban.
Kulcsfogalmak, fogalmak
Permutáció, variáció, kombináció, binomiális együttható. Negáció, konjunkció,
diszjunkció, implikáció, ekvivalencia. Fagráf, körgráf, egyszerű gráf, összefüggő gráf, teljes
gráf. Fokszám.
VII. Hatvány, gyök, logaritmus (30 óra)
Ismeretek
- Az egész kitevőjű hatványok, a hatványozás azonosságainak ismétlése.
- A hatványfogalom kiterjesztése – törtkitevőjű hatványok.
- Exponenciális függvény.
- Exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek.
- Számolás 10 hatványaival, 2 hatványaival.
- A logaritmus fogalma. A logaritmus azonosságai: szorzat, hányados, hatvány
logaritmusa áttérés más alapú logaritmusra.
- Matematikatörténet: a logaritmus fogalmának kialakulása, változása.
- A logaritmusfüggvény. Adott alaphoz tartozó exponenciális és logaritmusfüggvény
kapcsolata.
- Logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek.
Fejlesztési célok
A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása: a racionális kitevő
értelmezése. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: exponenciálisan, logaritmikusan
változó mennyiségek. A matematikai ismeretek alkalmazásának felismerése más
tudományágban és mindennapjainkban.
Kulcsfogalmak, fogalmak
Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus.
VIII. Trigonometria (50 óra)
Ismeretek
- A szögfüggvények általános értelmezése.
- A trigonometrikus függvények. ( x sin x; x cos x; x tg x ) ábrázolása, jellemzése.
Függvénytranszformáció, függvényvizsgálat.
- Egyszerű trigonometrikus egyenletek.
- A vektor fogalma, vektorműveletek, vektorfelbontás, vektorkoordináták. A vektorok
koordinátáival végzett műveletek és tulajdonságaik.
- Két vektor skaláris szorzata. A művelet újszerűségének bemutatása. Jelölések
megjegyzése.
- A háromszög területének kifejezése két oldal és a közbezárt szög segítségével.
- Szinusztétel. Koszinusztétel.
- Szögfüggvények közötti összefüggések.
- Trigonometrikus egyenletek.
Fejlesztési célok
A geometriai látásmód fejlesztése. A művelet fogalmának bővítése egy újszerű
művelettel, a skaláris szorzással. Az algebrai és a geometriai módszerek közös alkalmazása
számítási, bizonyítási feladatokban. A tanultak alkalmazása más tudományterületeken is. A
függvényszemlélet alkalmazása az egyenletmegoldás során, végtelen sok megoldás keresése.
Kulcsfogalmak, fogalmak
Skaláris szorzat.
IX. Koordinátageometria (21 óra)
Ismeretek
- Két pont távolsága. Két vektor hajlásszöge.
- Szakasz felezőpontjának, harmadolópontjának koordinátái. A háromszög
súlypontjának koordinátái.
- Az egyenes helyzetét jellemző adatok: irányvektor, normálvektor, irányszög,
iránytangens.
- Két egyenes párhuzamosságának és merőlegességének a feltétele. Az egyenes
egyenlete. Két egyenes metszéspontja.
- A kör egyenlete. Kör egyenletének felírása a középpont és a sugár ismeretében.
Fejlesztési célok
Elemi geometriai ismeretek megközelítése új eszközzel. Geometriai problémák
megoldása algebrai eszközökkel. Számítógép használata.
Kulcsfogalmak, fogalmak
Vektor, irányvektor, normálvektor, iránytényező.
X. Statisztika valószínűség (14 óra)
Ismeretek
- Statisztikai mintavétel. A minta terjedelme. Átlag, medián, módusz, szórás.
- Véletlen jelenségek megfigyelése.
- Klasszikus valószínűségi modell. Matematikatörténet: a valószínűségszámítás
történeti érdekességei.
Fejlesztési célok
A valószínűség fogalmának bővítése, mélyítése. A kombinatorikai ismeretek
alkalmazása valószínűség meghatározására.
Kulcsfogalmak, fogalmak
Valószínűség. A valószínűség klasszikus modellje.
Év végi ismétlés, rendszerező összefoglalás (14 óra)
12. évfolyam
108 óra
I. Sorozatok: Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. (12 óra)
Ismeretek:
- A számsorozat fogalma.
- Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.
- Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.
- Kamatoskamat-számítás.
Matematikatörténet: Fibonacci, Gauss.
Fejlesztési követelmények:
- Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.
- A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során.
- Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett
befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Az egyéni
döntés felelőssége: az eladósodás veszélye.
- Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás).
- A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott
információk és kategóriák azonosítása.
Kulcsfogalmak: Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat.
II. Geometria: Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban:
távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. Emlékezés, korábbi
ismeretek rendszerezése, alkalmazása. (20 óra)
Ismeretek:
- Síkidomok kerületének és területének kiszámítása.
- Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű
testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb.
- A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok.
Fejlesztési követelmények:
- A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása.
- Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek).
- A valós problémákhoz modell alkotása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő
csoportosítása.
Kulcsfogalmak: Felszín, térfogat.
III. Gondolkodási módszerek, kombinatorika: Sorbarendezési, leszámlálási problémák
megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása.
Mintavétel céljának, értelmének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása,
bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A
modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése. (12 óra)
Ismeretek:
- Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. - Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. - Binomiális együtthatók. - Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. - Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés.
Fejlesztési követelmények:
- Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. - Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. - Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a
matematikában.
- Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző
ábra készítése.
Matematikatörténet: Erdős Pál, Euler.
Kulcsfogalmak: Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül, gráfok alapvető tulajdonságai.
IV. Valószínűség, statisztika: A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői,
adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és
valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek. Ismeretek rendszerezése,
alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események között. Matematikai
elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel
módszerei jelentőségének megértése. (12 óra)
Ismeretek:
- Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára,
komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre.
- Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák
független és nem független eseményekre.
- Véletlen esemény, valószínűség.
- A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül.
- A valószínűség klasszikus modellje.
- Egyszerű valószínűség-számítási problémák.
- Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy
adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal.
Fejlesztési követelmények:
- A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai
műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.
- A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata.
- A modell és a valóság kapcsolata.
- Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása.
- Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege.
- A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése, az
esetleges manipulációs szándék felfedeztetése.
- Közvélemény-kutatás, minőség-ellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése.
Matematikatörténet: Rényi Alfréd
Kulcsfogalmak: Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási
modell. Módusz, medián, átlag, szórás.
V. Rendszerező összefoglalás: A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése,
alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás.
Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek
megfelelően; átstrukturálás. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése. (40 óra)
1.) Gondolkodási és megismerési módszerek
Ismeretek:
- Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai.
- Állítások logikai értéke. Logikai műveletek.
- A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata.
- Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása.
- Bizonyítási módszerek.
- Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal.
- Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.
Fejlesztési követelmények:
- A problémának megfelelő szemléltetés kiválasztása (Venn-diagram, számegyenes,
koordináta-rendszer).
- Szövegértés. A szövegben található információk összegyűjtése, rendszerezése.
- Halmazok eszközjellegű használata.
- Sorbarendezési és kiválasztási problémák felismerése.
- Gondolatmenet szemléltetése gráffal.
- Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett
műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek
vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel.
2.) Számtan, algebra
Ismeretek:
- Egyenletek és egyenlőtlenségek.
- Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai,
trigonometrikus azonosságok.
- Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás.
- Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése.
- Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút
értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és
trigonometrikus egyenletek.
- Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.
- Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok.
Fejlesztési követelmények:
- Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés.
- Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő
kezelésével.
- Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk.
- Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása.
- Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási
kísérlet után újjal való próbálkozás.
- Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása.
- A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása.
3.) Összefüggések, függvények, sorozatok
Ismeretek:
- A függvény megadása. A függvények tulajdonságai.
- A tanult alapfüggvények ismerete.
- Függvénytranszformációk: cxf )( , )( cxf ; )(xcf ; )(cxf . Eltolás, nyújtás és
összenyomás a tengelyre merőlegesen.
- Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint.
Fejlesztési követelmények:
- Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban.
- Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai.
- Függvények használata valós folyamatok elemzésében.
- Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében.
4.) Geometria
Ismeretek:
- Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok.
- Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge.
- Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál.
- Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák.
- Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.
- A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai
és szögei között.
- A derékszögű háromszög oldalai és szögei közötti összefüggések.
- Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.
- Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek
tulajdonságai.
- Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk.
- Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer.
- Vektorok alkalmazásai.
- Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja.
Fejlesztési követelmények:
- Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása.
- Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben.
- Állítások, tételek jelentésére való emlékezés.
- A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása.
- Állítások, tételek jelentésére való emlékezés.
- Geometria és algebra összekapcsolása.
5.) Valószínűség-számítás, statisztika
Ismeretek:
- Diagramok. Statisztikai mutatók: módusz, medián, átlag, szórás.
- Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége.
- A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján.
Fejlesztési követelmények:
- Adathalmazok jellemzése önállóan választott mutatók segítségével. A reprezentatív
minta jelentőségének megértése.
- A valószínűség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a termelésben,
a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban.
- A szerencsejátékok igazságtalanságának és a játékszenvedély veszélyeinek
felismerése.
Célok összesítve:
– A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével önállóan tudjanak
megoldani matematikai problémákat.
– Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képesek többféle
módon megoldani matematikai feladatokat.
– Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a
döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni.
– Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket.
– Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerű
ábrákat készíteni.
– A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket.
– A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére.
– A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs készsége.
– A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető
kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen
rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire.
A 108 órához hiányzó 12 tanóra felhasználható számonkérésekre, témazáró dolgozatokra,
próba érettségik íratására.
FIZIKA
9. osztály 74 óra
A fizikatanulás pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető,
mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi
életben hasznosítható.
Az elsajátítandó ismeretek, a fejlesztett készségek és képességek gyakorlatiasak, a
mindennapi életben jól használhatók, segítik a tanulók tájékozódását és hozzájárulnak
önismeretük fejlődéséhez. Ezzel párhuzamosan a tanult anyag megalapozza a jelenségek
mögött rejlő absztrakt általános törvények felismerését is, melyeket egyszerű számítások
elvégzésével is alátámasztunk. Alapvető cél a környezettudatos fogyasztói attitűd, az
állampolgári felelősség fejlesztése, a fizika fontosságának, gyakorlati hasznának
felismertetése.
A tananyagban található egyszerű számolási feladatok, valamint az adatgyűjtéssel és
elemzéssel kapcsolatos tevékenységek fejlesztik az elemző és kritikus gondolkodásmódot,
támogatják a matematikai kompetenciák fejlődését. A tanterv alkalmazása során az életkornak
megfelelően megjelennek az adatgyűjtés, tapasztalat, értelmezés, megértés folyamatait segítő
matematikai modellek, eszközök, például matematikai műveletek, függvények, táblázatok,
egyenletek, grafikonok, vektorok.
I. Tájékozódás égen-földön 4 óra
II. A közlekedés kinematikai problémái 7 óra
III. A közlekedés dinamikai problémái 8 óra
IV. A tömegvonzás 5 óra
V. Mechanikai munka, energia, teljesítmény 6 óra
VI. Egyszerű gépek a mindennapokban 4 óra
VII. Mechanikai rezgések és hullámok 6 óra
VIII. A hang és a hangszerek világa 6 óra
IX. Energia nélkül nem megy 6 óra
X. A Nap 6 óra
XI. Energiaátalakító gépek 6 óra
Ismétlés 10 óra
I. Tájékozódás égen-földön 4 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek:
Tájékozódás a földgömbön: Európa, hazánk, lakóhelyünk.
A földrajzi helymeghatározás módszerei a múltban és ma.
A Google Earth és a Google Sky használata.
Ismeretek:
Prefixumok használata.
A fényév fogalma.
Fejlesztési követelmények:
A térrel és idővel kapcsolatos elképzelések fejlődéstörténetére vonatkozó információk
keresése, rendszerezése, bemutatása. A természetre jellemző hatalmas és rendkívül kicsiny
tér- és idő-méretek összehasonlítása (atommag, élőlények, Naprendszer, Univerzum).
Távolságmérések és helyzet-meghatározások elvégzése (például: háromszögelés,
helymeghatározás a Nap segítségével, radar, GPS).
fogalmak:
Tér, idő, földrajzi fokhálózat, vonatkoztatási rendszer.
II. A közlekedés kinematikai problémái 7 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek:
Járművek sebessége, gyorsítása, fékezése.
Milyen a biztonságos (és kényelmes) közlekedés? (pl. tempomat, távolságtartó radar, tolató
radar.)
Ismeretek:
Kinematikai alapfogalmak: út, elmozdulás, sebesség, átlagsebesség.
A sebesség különböző mértékegységei.
A gyorsulás fogalma, mértékegysége.
Szabadesés út-idő összefüggése. A szabadesés és a gravitáció kapcsolata.
Az egyenletes körmozgást leíró kinematikai jellemzők (pályasugár, kerületi sebesség,
fordulatszám, keringési idő, szögsebesség, centripetális gyorsulás).
Fejlesztési követelmények:
Út-idő és sebesség-idő grafikonok készítése, elemzése.
Számítások elvégzése az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében.
A sebesség és a gyorsulás fogalma közötti különbség felismerése.
A közlekedés kinematikai problémáinak gyakorlati, számításokkal kísért elemzése, pl.
adott sebesség eléréséhez szükséges idő;
a fékút nagysága;
a reakcióidő és a féktávolság kapcsolata.
Mélység meghatározása időméréssel.
Hétköznapi körmozgásokhoz kapcsolódó számítások, pl. autó vagy kerékpár vagy
görkorcsolya kerekeinek fordulatszáma, ill. kerületi pontjának centripetális gyorsulása adott
sebességnél.
fogalmak:
Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmozgás.
III. A közlekedés dinamikai problémái 8 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek:
Az utasok terhelése egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen gyorsuló mozgás esetén.
A súrlódás szerepe a közlekedésben, például: ABS, fékerő szabályozó, a kerekek tapadása (az
autógumi szerepe).
A gépjárművek fogyasztását befolyásoló tényezők.
Az utasok védelme a gépjárműben:
gyűrődési zóna;
biztonsági öv;
légzsák.
Ismeretek:
Az erő fogalma, mérése, mértékegysége.
Newton törvényeinek megfogalmazása.
Speciális erőhatások (nehézségi erő, nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, rugóerő).
A rugók erőtörvénye.
A lendület fogalma. Lendület-megmaradás. Ütközések típusai.
Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele.
Fejlesztési követelmények:
A gépjármű és a környezet kölcsönhatásának vizsgálata.
Az eredő erő szerkesztése, kiszámolása egyszerű esetekben.
A súrlódás szerepe a gépjármű mozgása és irányítása szempontjából.
Az energiatakarékos közlekedés, a környezettudatos, a természet épségét óvó közlekedési
magatartás lehetőségeinek feltárása.
A közlekedésbiztonsági eszközök működésének összekapcsolása az alapul szolgáló fizikai
elvekkel, a tudatos és következetes használat iránti igény.
A kanyarodás vezetéstechnikai elemeinek összekapcsolása ezek fizikai alapjaival.
A test súlya és a tömege közötti különbségtétel.
fogalmak:
Tömeg, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, lendület, lendület-megmaradás.
IV. A tömegvonzás 5 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mozgások a Naprendszerben: a Hold és a bolygók keringése, üstökösök, meteorok mozgása. A nehézségi gyorsulás földrajzi helytől való függése. Rakéták működése. Űrhajózás, súlytalanság.
Ismeretek: Newton tömegvonzási törvénye. Kozmikus sebességek: körsebesség, szökési sebesség. A bolygómozgás Kepler-féle törvényei. A perdület és a perdületmegmaradás egyszerűbb természeti és technikai példákon.
Fejlesztési követelmények:
Ejtési kísérletek elvégzése (kisméretű és nagyméretű labdák esési idejének mérése különböző magasságokból). A rakétaelv kísérleti vizsgálata. A súlytalanság állapotának megértése, a súlytalanság fogalmának elkülönítése a gravitációs vonzás hiányától. Az általános tömegvonzás, illetve a Kepler-törvények egyetemességének felismerése. Tudománytörténeti információk gyűjtése. A piruettező korcsolyázó mozgásának kvalitatív vizsgálata.
fogalmak:
Tömegvonzás, súlytalanság, bolygómozgás, perdület.
V. Mechanikai munka, energia, teljesítmény 6 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Gépek, járművek motorjának teljesítménye.
Az emberi teljesítmény fizikai határai.
A súrlódás és a közegellenállás hatása a mechanikai energiákra.
Ismeretek:
Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége.
A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia.
Energia-megmaradás.
A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata.
A teljesítmény fogalma, régi és új mértékegységei (lóerő, kilowatt).
Fejlesztési követelmények:
A mechanikai energia tárolási lehetőségeinek felismerése kísérletek elvégzése alapján.
A mechanikai energiák átalakítási folyamatainak kísérleti vizsgálata.
A mechanikai energia-megmaradás tételének bemutatása szabadesésnél.
Számítási feladatok végzése a teljesítménnyel kapcsolatban.
fogalmak:
Munka, mechanikai energia (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia), energia-
megmaradás, teljesítmény.
VI. Egyszerű gépek a mindennapokban 4 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Egyensúlyi állapotok
biztos
bizonytalan
közömbös
metastabil.
Miét használunk egyszerű gépeket? Egyszerű gépek a gyakorlatban
egyoldalú és kétoldalú emelő;
álló és mozgócsiga;
hengerkerék;
lejtő;
csavar;
ék.
Csontok, ízületek, izmok.
Ismeretek:
Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly feltétele.
A forgatónyomaték fogalma.
Fejlesztési követelmények:
Az egyensúly és a nyugalom közötti különbség felismerése konkrét példák alapján.
A súlypont meghatározása méréssel, illetve szerkesztéssel.
Számos példa vizsgálata a hétköznapokból az egyszerű gépek használatára (pl. háztartási
gépek, építkezés a történelem folyamán, sport).
A különféle egyszerű gépek működésének értelmezése a vizsgált példák és mérések alapján.
A helyes testtartás megértése nagy teher emelésénél.
fogalmak:
Munka, erő, egyensúlyi állapot, forgatónyomaték, egyszerű gép.
VII. Mechanikai rezgések és hullámok 6 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Periodikus jelenségek (rugóhoz erősített test rezgése, fonálinga mozgása).
Csillapodó rezgések.
Kényszerrezgések.
Rezonancia, rezonancia-katasztrófa.
Mechanikai hullámok kialakulása.
Az árapály-jelenség. A Hold és a Nap szerepe a jelenség létrejöttében.
Földrengések kialakulása, előrejelzése, tengerrengések, szökőár.
Ismeretek:
A harmonikus rezgőmozgás jellemzői: rezgésidő, amplitúdó, frekvencia.
A harmonikus rezgőmozgás energiaviszonyai.
Longitudinális, transzverzális hullám.
A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség.
A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat.
Fejlesztési követelmények:
Rezgő rendszerek kísérleti vizsgálata.
A rezonancia feltételeinek tanulmányozása gyakorlati példákon.
A csillapodás jelenségének felismerése konkrét példákon.
A rezgések gerjesztésének megismerése néhány egyszerű példán.
A hullámok mint térben terjedő rezgések értelmezése konkrét példák vizsgálata alapján.
A földrengések létrejöttének elemzése a Föld szerkezete alapján.
A természeti katasztrófák idején követendő helyes magatartás.
A földrengésbiztos épület sajátosságainak megismerése.
Árapály-táblázatok elemzése.
fogalmak:
Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, hullámhosszúság.
VIII. A hang és a hangszerek világa 6 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Hangsebesség- mérése. A hangsebesség függése a közegtől.
Doppler-hatás.
Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. Az emberi fül felépítése.
A hangok keltésének eljárásai, hangszerek.
Húrok rezgései, húros hangszerek.
Sípok fajtái.
A zajszennyezés.
Ultrahang a természetben és gyógyászatban.
Ismeretek:
A hang fizikai jellemzői.
A hang terjedésének mechanizmusa.
Hangintenzitás, a decibel fogalma.
Felharmonikusok.
Fejlesztési követelmények:
A hangmagasság és frekvencia kapcsolatának kísérleti bemutatása. Legalább egy hangsebesség-mérés elvégzése. Közeledő, illetve távolodó autók hangjának vizsgálata, a frekvenciaváltozás kvalitatív értelmezése. Felhasználási területek bemutatása gyűjtőmunka alapján. Néhány jellegzetes hang elhelyezése a decibelskálán önálló információkeresés alapján. Kísérlet húros hangszeren: felhang megszólaltatása, a tapasztalatok értelmezése. A hangolás bemutatása. Vizet tartalmazó kémcsövek hangmagasságának vizsgálata, zárt és nyitott síp hangjának összehasonlítása. Gyűjtőmunka a fokozott hangerő egészségkárosító hatásával, a hatást csökkentő biztonsági
intézkedésekkel kapcsolatban.
fogalmak:
Frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus.
IX. Energia nélkül nem megy 6 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
A helyes táplálkozás energetikai vonatkozásai.
A legfontosabb élelmiszerek energiatartalmának ismerete.
Joule-kísérlet: a hő mechanikai egyenértéke.
Gépjárművek energiaforrásai, a különböző üzemanyagok tulajdonságai.
Különleges meghajtású járművek: például hibridautó, hidrogénnel hajtott motor, elektromos
autó.
Ismeretek:
A hő régi és új mértékegységei: kalória, joule.
A hőközlés és az égéshő fogalma.
A fajhő fogalma.
A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka.
Fejlesztési követelmények:
Egyes táplálékok energiatartalmának összehasonlítása.
Az egészséges táplálkozás jellemzői.
A hőmennyiség és hőmérséklet fogalmának elkülönítése.
A gépjárművek energetikai jellemzői és a környezetre gyakorolt hatás mérlegelése.
Új járműmeghajtási megoldások nyomon követése gyűjtőmunka alapján.
fogalmak:
Hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok.
X. A Nap 6 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
A Napból a Föld felé áramló energia.
A Nap felépítése, napjelenségek (napszél, napfolt, napkitörés.) A Nap sugárzása, sarki fény.
A napenergia felhasználási lehetőségei: napkollektor, napelem, napkohó, napkémény, naptó.
A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás megjelenése egy lakóház működésében.
Energiatakarékos lakóház építése.
Hőkamerás felvételek az épületdiagnosztikában.
Ismeretek:
Hővezetés: hővezető anyagok, hőszigetelő anyagok.
Hőáramlás: természetes és mesterséges hőáramlás.
Hősugárzás.
Fejlesztési követelmények:
A napállandó értelmezése.
A napenergia felhasználási lehetőségeinek összegyűjtése.
A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás alapvető jellemzői. Alkalmazásuk gyakorlati
problémák elemzésekor.
Gyűjtőmunka: lakóházak energetikai minősítésének szempontjai.
fogalmak:
Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás.
XI. Energiaátalakító gépek 6 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Fűtő- és hűtőrendszerek: kondenzációs kazán, napkollektor, hőszivattyú, klímaberendezések.
Megújuló energiák hasznosítása: vízierőművek, szélkerekek.
Energiatakarékos építkezés, hőszigetelés, nyílászárók, megfelelő anyagok kiválasztása.
Ismeretek:
Az energia és a munkavégzés kapcsolata.
A hasznosítható energia fogalma.
Az energiatakarékosság.
Fejlesztési követelmények:
A legfontosabb sütő- és főzőkészülékek fejélődésének áttekintése, használatuk elveinek
elsajátítása, a jövőbe mutató megoldások megismerése.
A gyakorlatban használt falazó anyagok hőszigetelő-képességének vizsgálata, elemzése.
fogalmak:
Megújuló energia, hasznosítható energia.
Ismétlés 10 óra
10.évfolyam
74 óra
A természettudományos képzés egyik célja, hogy a tanulókat médiatudatosságra
nevelje, ösztönözze őket a világ média által való leképezésének kritikus elemzésére.
Fontos megértetni tanulókkal, hogy a világ ábrázolása a médiában nem azonos a
valósággal. Valódi tudományos ismeretet csak hiteles forrásból, a témákat több oldalról,
tárgyilagosan megvilágítva, megfelelő tudományos alapokkal rendelkezve szerezhetünk. A
természettudományos képzés során jól használhatóak az informatikai eszközök.
Az értelmezés és a megértés szempontjából kiemelkedő jelentőségű a megfelelő
szövegértés. Mindez felöleli a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek működésének
értelmezését, a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategória-elem
viszonyok áttekintését, az idegen vagy nem szokványos kifejezések jelentésének felismerését,
az áttételesen megfogalmazott információk azonosítását.
Az itt feldolgozott ismeretek az oksági gondolkodás kialakításában és megerősítésében
segítenek. A természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának függvényekkel való
leírása, valamint a grafikonok elemzése az egyik legfontosabb feladat az órák folyamán. Sor
kerül a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek fizikai alapjainak megismerésére
is. Mindez segít a kutató, illetve a mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd
megalapozásában. Jelentős külföldi és hazai természettudósok módszereinek, tudományos
eredményeinek és ezek érvényességi körének megismerésével a tudomány eredményei sokkal
inkább emberarcúvá válhatnak a tanulók számára is. Ez egyúttal mélyíti európai és nemzeti
azonosságtudatukat is. Sor kerül a megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak
elemzésére a technika egy adott szintjét képviselő társadalmi szituációkban. A fizikai
modellek új verziói felhívják a figyelmet a tudomány dinamikus változására. Az anyagok
tulajdonságainak mennyiségi és minőségi jellemzése segíti az objektív világleírást.
Az energia-megmaradás elvének megismerése, alkalmazása, az örökmozgó készítésének
lehetetlensége segít az áltudományos csalások leleplezésében. A fizikai törvényszerűségek és
az időjárás kapcsolatának elemzése a kaotikus rendszerek leírásának nehézségeit is
megvilágítja. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas esők, „ózonlyuk”)
hatásainak és okainak megértése a környezettudatos attitűdöt erősíti.
A fejlesztés várt eredményei:
A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett
tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel,
melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes események minőségi és mennyiségi
előrejelzésére. Legyen képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a
lényegtelenektől elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat elvégezni és helyes logikai
következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai és elektromosságtani
alapfogalmakat (tehetetlenség, sebesség, gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület,
munka, energia, teljesítmény, hatásfok, tömegközéppont, forgatónyomaték, perdület,
áramerősség, feszültség, ellenállás). Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult
legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök
esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is előforduló mennyiségek
esetében használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes
és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló
fontosabb hétköznapi eszközök működési elvét, biztonságos használatát. Legyen tisztában
saját szervezete működésének fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, tájékozódás,
közlekedés, a háztartás energetikai ellátásának (világítás, fűtés, elektromos rendszer,
hőháztartás) legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. Ismerje
az ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat, valamint az
emberiség felelősségét a környezet megóvásában.
I. Hasznosítható energia, a hőtan főtételei 6 óra
II. Vízkörnyezetünk fizikája 8 óra
III. Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája 8 óra
IV. Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai 6 óra
V. Szikrák és villámok 8 óra
VI. Az elektromos áram 8 óra
VII. Lakások, házak elektromos hálózata 7 óra
VIII. Elemek, telepek 6 óra
IX. Az elektromos energia előállítása 8 óra
Ismétlés 9 óra
I. Hasznosítható energia, a hőtan főtételei 6 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Az emberiség energiaszükségletének alakulása.
Megfordítható és nem- megfordítható folyamatok a mindennapokban.
Súrlódás, energia-disszipáció a mindennapokban.
A hőerőgép gyakorlati megvalósításának alapesetei.
Ismeretek:
Nyílt és zárt rendszerek jellemzői.
A hőtan első és második főtétele.
Első- és másodfajú örökmozgó lehetetlensége.
Rend és rendezetlenség, rendeződési folyamatok a természetben. A hatásfok fogalma.
Fejlesztési követelmények:
A hasznosítható energia fogalmának értelmezése konkrét példák vizsgálata alapján.
A hőtan első és második főtételének értelmezése néhány gyakorlati példán keresztül:
a hő terjedésének iránya
a hőerőgépek hatásfoka.
Rend és rendezetlenség fogalmi tisztázása, spontán és rendeződési folyamatok értelmezése
egyszerű esetekben.
fogalmak:
Megfordítható, nem-megfordítható folyamat, rend és rendezetlenség, hasznosítható energia.
II. Vízkörnyezetünk fizikája 8 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
A víz különleges tulajdonságai (rendhagyó hőtágulás, nagy olvadáshő, forráshő, fajhő,) azok
hatása a természetben, illetve mesterséges környezetünkben.
Vérnyomás, véráramlás.
Rövid távú anyagtranszport (diffúzió).
Halmazállapot-változások (párolgás, forrás, lecsapódás, olvadás, fagyás, szublimáció).
A nyomás és a halmazállapot-változás kapcsolata.
Kölcsönhatások határfelületeken (adszorpció, felületi feszültség, hajszálcsövesség).
Lakóházak vizesedése.
Ismeretek:
A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai, ezek értelmezése részecskemodellel és
kölcsönhatás-típusokkal.
A halmazállapot-változások energetikai viszonyai. Olvadáshő, forráshő, párolgáshő.
Fejlesztési követelmények:
A különböző halmazállapotok meghatározó tulajdonságainak rendszerezése.
A jég rendhagyó hőtágulásából adódó teendők, szabályok összegyűjtése (pl. a mélységi
fagyhatár szerepe az épületeknél, vízellátásnál).
Hőmérséklet-hőmennyiség grafikonok készítése, elemzése halmazállapot-változásoknál.
Az egyensúlyi állapot meghatározása különböző hőmérsékletű jég, illetve víz keverésénél.
A felületi jelenségek önálló kísérleti vizsgálata.
A vérnyomásmérés elvének átlátása.
fogalmak:
Olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felületi feszültség.
III. Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája 8 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
A légnyomás változásai. A légnyomás függése a tengerszint feletti magasságtól és annak
élettani hatásai. A légnyomás és az időjárás kapcsolata.
Hidro- és aerodinamikai elvek, jelenségek.
Az áramlások nyomásviszonyai.
A légkör áramlásainak fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások.
A tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai hatások.
A víz körforgása. A befagyó tavak. A jéghegyek.
A szél energiája.
Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása.
A termik szerepe. (pl. a sárkányrepülőnél, vitorlázó ernyőnél.) Repülők szárnykialakítása.
Hangrobbanás.
Légzés.
Ismeretek:
Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. A levegő mint ideális gáz.
A hidrosztatikai nyomás és a felhajtóerő.
A páratartalom fogalma, a telített gőz.
A repülés elve. A légellenállás. A repülőgépek szárnyának sajátosságai (a szárnyra ható
emelőerő).
Fejlesztési követelmények:
A felhajtóerő mint hidrosztatikai nyomáskülönbség értelmezése.
Aerodinamikai paradoxon kísérleti bemutatása.
A szél épületekre gyakorolt hatásának bemutatása példákon.
Természeti és technikai példák gyűjtése és a fizikai elvek értelmezése a repülés kapcsán
(termések, állatok, repülő szerkezetek stb.).
Az időjárás elemeinek önálló vizsgálata.
A jég rendhagyó viselkedése következményeinek bemutatása konkrét gyakorlati példákon.
A szélben rejlő energia lehetőségeinek átlátása. A szélerőművek előnyeinek és hátrányainak
összegyűjtése.
Repülésbiztonsági statisztikák elemzése.
Egyszerű repülőeszközök készítése.
Önálló kísérletezés: pl. felfelé áramló levegő bemutatása, a tüdő modellezése.
fogalmak:
Légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerő, aerodinamikai felhajtóerő.
IV. Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai 6 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Hatásunk a környezetünkre, az ökológiai lábnyomot meghatározó tényezők: táplálkozás,
lakhatás, közlekedés stb. A hatások elemzése a fizika szempontjából.
A Föld véges eltartó képessége.
Környezetszennyezés, légszennyezés problémái, azok fizikai okai, hatásai.
Az ózonpajzs szerepe.
Ipari létesítmények biztonsága.
A globális felmelegedés kérdése.
Üvegházhatás a természetben, az üvegházhatás szerepe.
Ismeretek:
Az üvegházgázok fogalma. Az emberi tevékenység szerepe az üvegházhatás erősítésében.
A széndioxid-kvóta.
Fejlesztési követelmények:
Megfelelő segédletek felhasználásával a saját ökológiai lábnyom megbecsülése. A csökkentés
módozatainak végiggondolása a környezettudatos fogyasztói szemlélet érdekében.
A környezeti ártalmak súlyozása. Újságcikkek értelmezése, a környezettel kapcsolatos
politikai viták pro- és kontra érvrendszerének megértése.
A globális felmelegedés objektív tényei, s a lehetséges okokkal kapcsolatos feltevések
elkülönítése.
fogalmak:
Üvegházhatás, globális felmelegedés, fenntartható fejlődés, ózonpajzs.
V. Szikrák és villámok 8 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Elektrosztatikus alapjelenségek: dörzselektromosság, töltött testek közötti kölcsönhatás,
földelés.
A fénymásoló és a lézernyomtató működése.
A villámok keletkezése, veszélye, a villámhárítók működése.
Az elektromos töltések tárolása: kondenzátorok.
Ismeretek:
Ponttöltések közötti erőhatás, az elektromos töltés egysége.
Elektromosan szigetelő és vezető anyagok.
Az elektromosság fizikai leírásában használatos fogalmak: elektromos térerősség, feszültség,
kapacitás.
Fejlesztési követelmények:
Az elektromos töltés fogalma, az elektrosztatikai alapfogalmak, alapjelenségek értelmezése,
gyakorlati tapasztalatok, kísérletek alapján.
Ponttöltések közötti erő kiszámítása.
Különböző anyagok szigetelőképességének vizsgálata, jó szigetelő és jó vezető anyagok
felsorolása.
Egyszerű elektrosztatikai jelenségek felismerése a fénymásoló és a lézernyomtató
működésében sematikus ábra alapján.
A villámok veszélyének, a villámhárítók működésének megismerése, a helyes magatartás
elsajátítása zivataros, villámcsapás-veszélyes időben.
Az elektromos térerősség és az elektromos feszültség jelentésének megismerése, használatuk
a jelenségek leírásában, értelmezésében.
A kondenzátorok szerepének felismerése az elektrotechnikában konkrét példák alapján.
fogalmak:
Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelő anyag, vezető anyag, elektromos
térerősség, elektromos mező, elektromos feszültség, kondenzátor.
VI. Az elektromos áram 8 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Az elektromos áram élettani hatása: az emberi test áramvezetési tulajdonságai, idegi
áramvezetés.
Az elektromos áram élettani szerepének, az orvosi diagnosztikai és terápiás alkalmazásoknak
az ismerete.
A hazugságvizsgáló működése.
Ismeretek:
Az elektromos áram fogalma, az áramerősség mértékegysége.
Az elektromos ellenállás fogalma, mértékegysége.
Ohm törvénye vezető szakaszra.
Vezetők elektromos ellenállásának hőmérsékletfüggése.
Fejlesztési követelmények:
Az elektromos áram létrejöttének megismerése, egyszerű áramkörök összeállítása.
Az elektromos áram hő-, fény-, kémiai és mágneses hatásának megismerése kísérletekkel,
demonstrációkkal.
Orvosi alkalmazások: EKG, EEG felhasználási területeinek, diagnosztikai szerepének
átlátása.
Az elektromos ellenállás kiszámítása, mérése; a számított és mért értékek összehasonlítása,
következtetések levonása.
Az emberi test (bőr) ellenállásának mérése különböző körülmények között, következtetések
levonása.
fogalmak:
Elektromos áram, elektromos ellenállás.
VII. Lakások, házak elektromos hálózata 7 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Elektromos hálózatok kialakítása lakásokban, épületekben, elektromos kapcsolási rajzok.
Az elektromos áram veszélyei, konnektorok lezárása kisgyermekek védelme érdekében.
A biztosíték (kismegszakító) működése, használata, olvadó- és automata biztosítékok.
Három- eres vezetékek használata, a földvezeték szerepe.
Különböző teljesítményű fogyasztók összehasonlítása.
Az energiatakarékosság kérdései, vezérelt (éjszakai) áram.
A villanyszámla elemzése.
Ismeretek:
Soros és párhuzamos kapcsolás.
Az elektromos munkavégzés és a Joule-hő fogalma, az elektromos teljesítmény kiszámítása.
Fejlesztési követelmények:
Egyszerűbb kapcsolási rajzok értelmezése, áramkör összeállítása kapcsolási rajz alapján.
A soros és a párhuzamos kapcsolások legfontosabb jellemzőinek megismerése, feszültség- és
áramerősség viszonyok vizsgálata méréssel, összefüggések felismerése az adatok alapján.
Az elektromosság veszélyeinek megismerése.
A biztosítékok szerepének megismerése.
Az elektromos munkavégzés, a Joule-hő, valamint az elektromos teljesítmény kiszámítása,
fogyasztók teljesítményének összehasonlítása.
Az energiatakarékosság kérdéseinek ismerete, a villanyszámla értelmezése.
Hagyományos izzólámpa és azonos fényerejű, fehér LED-eket tartalmazó lámpa elektromos
teljesítményének összehasonlítása.
fogalmak:
Soros és párhuzamos kapcsolás, Joule-hő, földelés.
VIII. Elemek, telepek 6 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Elemek és telepek fizikus szemmel.
Gépkocsi-akkumulátorok adatai: feszültség, amperóra (Ah).
Mobiltelefonok akkumulátorai, tölthető ceruzaelemek adatai: feszültség, milliamperóra
(mAh).
Akkumulátorok energiatartalma, a feltöltés költségei.
Ismeretek:
Elemek és telepek működésének fizikai alapelvei egyszerűsített modell alapján.
Fejlesztési követelmények:
Az elemek, telepek, újratölthető akkumulátorok alapvető fizikai tulajdonságainak,
paramétereinek megismerése, mérése.
Egyszerű számítások elvégzése az akkumulátorokban tárolt energiával, töltéssel kapcsolatban.
A szelektív hulladékgyűjtés szükségességének megindokolása.
fogalmak:
Telep, akkumulátor, újratölthető elem.
IX. Az elektromos energia előállítása 8 óra
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások:
Mágnesek, mágneses alapjelenségek.
Az elektromos energia előállítása: dinamó, generátor.
Elektromos hálózatok felépítése.
A Föld mágneses tere, az iránytű használata.
A távvezetékek feszültségének nagy értékekre történő feltranszformálásának oka.
Ismeretek:
A mágneses mező fogalma, a mágneses tér irányának és nagyságának értelmezése.
Az elektromágneses indukció jelensége.
A generátor és a transzformátor működése.
Fejlesztési követelmények:
Az alapvető mágneses jelenségek megismerése, alapkísérletek elvégzése.
A Föld mágneses tere szerkezetének, az iránytű működésének megismerése.
Az elektromágneses indukció néhány alapesetének kísérleti elemzése, a különböző típusok
megkülönböztetése.
A generátor és a transzformátor működésének értelmezése modellek vizsgálata alapján.
A nagy elektromos hálózatok felépítésének, alapelveinek áttekintése szemléltetés (pl.
sematikus rajz) alapján.
fogalmak:
Mágnes, mágneses mező, iránytű, generátor, elektromágneses indukció, transzformátor.
Ismétlés 9 óra
11. évfolyam
(összesen 72 óra)
I. Mechanikai rezgések és hullámok: A rezgések és hullámok szerepének megértése a Föld
felépítésének és jellegzetes változásainak viszonyrendszerében. A jelenségkör dinamikai
hátterének értelmezése. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az időmérés és az
építmények szerkezeti elemeinek bemutatása. (15 óra)
Ismeretek:
- Periodikus jelenségek (rugóhoz erősített test rezgése, fonálinga mozgása).
- Csillapodó rezgések.
- Kényszerrezgések.
- Rezonancia, rezonancia-katasztrófa.
- Mechanikai hullámok kialakulása.
- Földrengések kialakulása, előrejelzése, tengerrengések, szökőár.
- A harmonikus rezgőmozgás jellemzői: rezgésidő, amplitúdó, frekvencia.
- A harmonikus rezgőmozgás energiaviszonyai.
- Longitudinális, transzverzális hullám.
- A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség.
- A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat.
Fejlesztési követelmények:
- Rezgő rendszerek kísérleti vizsgálata.
- A rezonancia feltételeinek tanulmányozása gyakorlati példákon.
- A csillapodás jelenségének felismerése konkrét példákon.
- A rezgések gerjesztésének megismerése néhány egyszerű példán.
- A hullámok mint térben terjedő rezgések értelmezése konkrét példák vizsgálata
alapján.
- A földrengések létrejöttének elemzése a Föld szerkezete alapján.
Kulcsfogalmak: Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám,
hullámhosszúság.
II. Kommunikáció és képalkotás: Az elektromágneses hullámok természete. A fény fizikai
tulajdonságai. Információs, kommunikációs rendszerek szerepének megértése az
adatrögzítésben, adatok továbbításában. Az innovációk jelentőségének felismerése a
tudomány, technika, kultúra szempontjából. Képalkotási eljárások, adattárolás és -továbbítás,
orvosi diagnosztikai eljárások előfordulásának, céljainak, legfőbb sajátságainak felismerése a
mindennapokban. (20 óra)
Ismeretek:
- A mobiltelefon felépítése és működése.
- Az optikai kábel. Az endoszkóp.
- A rádió működésének elve.
- Mágneses adathordozók, CD, DVD lemezek.
- A fényelektromos hatás elve és gyakorlati alkalmazása (digitális fényképezőgép,
fénymásoló, lézernyomtató működésének elve).
- A röntgensugárzás és hatásai.
- Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a
testben keletkező áramok kimutatása, röntgen, képalkotó eljárások).
- Elektromágneses rezgések nyitott és zárt rezgőkörben.
- A rádió működésének elve. A moduláció.
- Digitális jelek.
- A fényelektromos hatás fizikai leírása, magyarázata.
Fejlesztési követelmények:
- Az elektromágneses hullámok szerepének megértése az információ (hang, kép)
átvitelben.
- Az endoszkópos diagnosztikai eljárás elvének megértése.
- A digitális technika elvei, a legelterjedtebb alkalmazások fizikai alapjainak megértése.
- A legelterjedtebb adattárolók szerkezetének, működésének, kapacitásuk
nagyságrendjének megismerése.
- A fényképezőgép jellemző paramétereinek értelmezése: felbontás, optikai- és digitális
zoom.
- A röntgensugarak gyógyászati szerepének és veszélyeinek összegyűjtése.
Kulcsfogalmak: Elektromágneses rezgés, hullám. Fényelektromos hatás, röntgensugárzás.
Személyek: Hertz, Thomson
III. A fény természete: A fény kettős természetének megértése. A színek szerepe
mindennapjainkban, a harmonikus színösszeállítás fizikai alapon történő magyarázata,
esztétikai nevelés. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innovációk (például a
holográfia, a lézer) szerepének felismerése. (20 óra)
Ismeretek:
- Elsődleges és másodlagos fényforrások a környezetünkben. A fénynyaláb.
- Árnyékjelenségek, a félárnyék fogalma.
- A valódi és a látszólagos kép. A szem vázlatos felépítése. Gyakori látáshibák.
Szemüveg és kontaktlencse jellemzői, a dioptria fogalma.
- Színes világ: vörös, zöld és kék alapszínek, kevert színek.
- Szivárvány.
- A távcső és a mikroszkóp működésének elve.
- Az elektromágneses hullám fogalma.
- A fény sebessége légüres térben.
- A fény sebessége különböző anyagokban.
- A fénytörés és a fényvisszaverődés törvényei. Teljes visszaverődés.
- Lencsék tulajdonságai, legfőbb jellemzői, a dioptria fogalma.
- A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya.
- Tükrök (sík, domború, homorú).
Fejlesztési követelmények:
- Az elsődleges és másodlagos fényforrások megkülönböztetése. Az árnyékjelenségek
felismerése, értelmezése, megfigyelése.
- Egy fénysebesség mérésére (becslésére) alkalmas eljárás megismerése.
- A látást veszélyeztető tényezők áttekintése, a látás-kiegészítők és optikai eszközök
kiválasztása szempontjainak megismerése.
- Egyszerű sugármenetek készítése, leképezések értelmezése.
- A távcső és mikroszkóp felfedezésének tudománytörténeti szerepének megismerése,
hatásának felismerése az emberi gondolkodásra.
- A lézerfénnyel kapcsolatos biztonsági előírások tudatos alkalmazása.
Kulcsfogalmak: Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, spektrum.
Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos- és valódi kép, színfelbontás. Teljes visszaverődés.
Személyek: Gábor Dénes, Descartes, Huygens, Fresnel
A 72 órából fennmaradó 17 óra felhasználható kísérletek bemutatására, modellezésre,
tanulókísérletek elvégzésére, számonkérésre, témazáró dolgozatok, feleletek számár
12. évfolyam
(összesen 72 óra)
I. Atomfizika: A fény jellemzői. A radioaktivitás és anyagszerkezet kapcsolatának
megismerése, a radioaktív sugárzások mindennapi megjelenésének, az élő és élettelen
környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása, az energiatermelésben játszott szerepének
áttekintése. (10 óra)
Ismeretek:
- Az atom fogalmának fejlődése, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek,
tapasztalatok.
- Elektron, atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok,
folyadékkristályok, kolloidok).
- Az atommag felfedezése: Rutherford szórási kísérlete.
- Stabil és bomló atommagok. A radioaktív sugárzás felfedezése. A radioaktív bomlás.
A bomlás véletlenszerűsége.
- Radioaktivitás, mesterséges radioaktivitás.
- A nukleáris energia felhasználásának kérdései.
- Atomerőművek működése, szabályozása. Kockázatok és rendszerbiztonság
(sugárvédelem).
- Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai ismeretek (Rutherford-modell, Bohr-modell,
az atomok kvantummechanikai leírása).
- Az anyag kettős természete.
- Építőkövek: proton, neutron, kvark. A tömeghiány fogalma. Az atommagon belüli
kölcsönhatások.
- A tömeg-energia egyenértékűség.
- Radioaktív izotópok.
- Felezési idő, aktivitás.
Fejlesztési követelmények:
- Különböző fénykibocsátó eszközök spektrumának gyűjtése a gyártók adatai alapján.
(Pl. akvárium-fénycsövek fajtáinak spektruma.)
- A radioaktivitás egészségügyi hatásainak felismerése:
- sugárbetegség; sugárterápia.
- Csernobilban
Kulcsfogalmak: Az anyag kettős természete. Tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktivitás.
Felezési idő.
II. A Naprendszer: Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények. A Naprendszer
mint összefüggő fizikai rendszer megismerése, értelmezése, állapotának és keletkezésének
összekapcsolása. Az űrkutatás mint társadalmilag hasznos tevékenység megértetése. Az
űrkutatás tudománytörténeti vonatkozásai, szerepének áttekintése a környezet és
fenntarthatóság szempontjából. (10 óra)
Ismeretek:
- A hold- és a napfogyatkozás.
- A Merkúr, a Vénusz és a Mars jellegzetességei.
- A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz jellegzetességei.
- Gyűrűk és holdak az óriásbolygók körül.
- A kisbolygók övének elhelyezkedése.
- Az űrkutatás állomásai: első ember az űrben, a Hold meghódítása, magyarok az űrben.
- Emberi objektumok az űrben: hordozórakéták, szállító eszközök. Az emberi élet
lehetősége az űrben.
- Nemzetközi Űrállomás.
- A világűr megfigyelése: távcsövek, parabolaantennák, űrtávcső.
- A Naprendszer szerkezete, legfontosabb objektumai.
- A bolygók pályája, keringésük és forgásuk sajátságai.
- A Naprendszer keletkezése.
- A Föld kora.
- A Hold jellemző adatai (távolság, keringési idő, forgási periódus, hőmérséklet), a
légkör hiánya. A Hold fázisai, a fázisok magyarázata. A Hold kora.
- Az űrkutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe.
Fejlesztési követelmények:
- A Földön uralkodó fizikai viszonyoknak és a Föld Naprendszeren belüli helyzetének
összekapcsolása.
- Holdfogyatkozás megfigyelése, a Hold- fázis és holdfogyatkozás megkülönböztetése.
- Táblázati adatok segítségével két égitest sajátságainak, felszíni viszonyainak
összehasonlítása, az eltérések okainak és azok következményeinek az értelmezése.
- Az űrkutatás fejlődésének legfontosabb állomásaira vonatkozó adatok gyűjtése,
rendszerezése.
- A magyar űrkutatás eredményeinek, űrhajósainknak, a magyarok által fejlesztett, űrbe
juttatott eszközöknek a megismerése.
- Az űrkutatás jelenkori programjának, fő törekvéseinek áttekintése.
Kulcsfogalmak: Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Űrkutatás.
Személyek: Kopernikusz, Kepler, Newton
II. Csillagok, galaxisok: A Nap sugárzása, energiatermelése. A felépítés és működés
kapcsolatának értelmezése a csillagokban mint természeti rendszerekben. Az
Univerzum (általunk ismert része) anyagi egységének beláttatása. A
világmindenség mint fizikai rendszer fejlődésének, a fejlődés kereteinek,
következményeinek, időbeli lefutásának megértése.
III. (10 óra)
Ismeretek:
- A Nap várható jövője.
- A csillagtevékenység formái, ezek észlelése.
- A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára.
- Az Univerzum tágulására utaló tapasztalatok, a galaxis halmazok távolodása.
- A csillag definíciója, jellemzői, gyakorisága, mérete, szerepe az elemek
kialakulásában.
- A galaxisok, alakjuk, szerkezetük. Galaxisunk: a Tejút.
- Az Univerzum fejlődése, az ősrobbanás elmélet.
- Az Univerzum kora, létrejöttének, jövőjének néhány modellje.
Fejlesztési követelmények:
- A csillagok méretviszonyainak (nagyságrendeknek) áttekintése.
- A csillagok energiatermelésének megértése.
- Önálló projektmunkák, képek gyűjtése, egyszerű megfigyelések végzése (például: a
Tejút megfigyelése).
- Érvelés és vita az Univerzumról kialakított képzetekkel kapcsolatban.
Kulcsfogalmak: Csillag, galaxis, Tejút. Ősrobbanás, téridő.
IV. Rendszerező összefoglalás: (30 óra)
- Az elsajátított ismeretek, a fejlesztett készségek és képességek gyakorlatiasak, a
mindennapi életben jól használhatók legyenek, segítsék a tanulók tájékozódását és
önismeretük fejlődését.
- A tanult anyag megalapozza a jelenségek mögött rejlő absztrakt általános törvények
felismerését, melyeket egyszerű számítások elvégzésével is alátámasztunk.
- Alapvető cél a környezettudatos fogyasztói attitűd, az állampolgári felelősség
fejlesztése, a fizika fontosságának, gyakorlati hasznának felismertetése.
- A természettudományos képzés során jól használhatóak az informatikai eszközök.
- A fizikai törvényszerűségek és az időjárás kapcsolatának elemzése a kaotikus
rendszerek leírásának nehézségeit is megvilágítja.
- Fontos pedagógiai üzenet, hogy leírásaink, világról alkotott képünk,
természettudományos modelljeink nem azonosak a valósággal, hanem annak -
lehetőségeinkhez mérten - legjobb megközelítései.
A 72 órából fennmaradó 17 óra felhasználható kísérletek bemutatására, modellezésre,
tanulókísérletek elvégzésére, számonkérésre, témazáró dolgozatok, feleletek számára.
FÖLDRAJZ
9–10. évfolyam
A földrajzoktatás során fejlesztjük a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását, helyi,
regionális és globális szemléletét. Megértetjük velük, hogy a természet egységes egész, a Föld
egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi
lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Törekszünk
kialakítani a tanulók felelős magatartását szűkebb és a tágabb természeti, társadalmi
környezete iránt, mivel a tantárgy minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli
változásában, folytonos átalakulásában mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges
következményeit is.
A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok bemutatásával a tanulók
megismerik az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, az
ebből fakadó, világméretű természeti és társadalmi problémákat, és a megoldásainak
következő évtizedekben várható irányait. A folyamatok megismeréséhez és megértéséhez
elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott
gondolkodás, a digitális világ lehetőségeinek felhasználásával.
Az Európai Unió, és a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak
bemutatása az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás,
szemléletmód kialakulását célozza. Kiemelten fontos a természeti és a kulturális értékek iránti
tisztelet, a következő nemzedékek számára történő megőrzés, a felelős és tudatos környezeti
magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás kialakítása.
Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatása a szociális és állampolgári
kompetencia fejlődését segíti elő. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk, a gazdasági fejlettség
területi különbségeinek és okainak megismerésével a tanulók képesek válnak elhelyezni
hazánkat Európa és a világ gazdasági folyamataiban. Napjaink társadalmi-gazdasági
folyamatainak bemutatása hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági élet eseményeiben eligazodó
aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak.
Megismerik a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális
problémák globális következmények elvének érvényesülését, a fenntartható fejlődés elméletét,
az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklésben.
Topográfiai tudásukat alkalmazzák más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi
életben. Biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, és az azt megjelenítő különböző
térképeken.
Ösztönözzük őket az ismereteik alkalmazására a földrajzi tartalmú problémák megoldása
során a mindennapi életben, különböző döntéshelyzetekben, illetve választott szakmájukhoz
kapcsolódóan.
Törekszünk kialakítani bennük az igényt arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan
gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Célunk az önképzés iránti igény, valamint az
élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása.
A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma
9. évfolyam 2 72
10. évfolyam 1 36
ÓRATERV
Témakörök
Az órák
felhasználása
Összes óraszám
kerettantervben
leírt / helyi tanterv
9. évfolyam
I. Csillagászati földrajz 10
II. A földi tér ábrázolása 4
III. Kőzetburok 10
IV. A légkör földrajza 8
V. A vízburok földrajza 10
VI. A földrajzi övezetesség 10
VII. Társadalmi folyamatok a 21. század elején 10
Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés 10
Összesen 72
10. évfolyam
VIII. A világgazdaság jellemző folyamatai 6
IX. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában 6
X. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 6
XI. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-
gazdasági jellemzői 6
XII. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei 7
Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés 5
Összesen 36
9. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél I. Csillagászati földrajz
Órakeret
10 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések
tudománytörténeti jelentőségének megértése.
A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes
elképzelés kialakítása a csillagászati adatok (távolságok)
nagyságrendjéről.
A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében
megfigyelhető törvényszerűségek felismerésén keresztül.
A tudományos és az áltudományos elméletek közötti különbség
megvilágítása az asztrológia (csillagjóslás) példáján.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A csillagászati ismeretek fejlődése
A geocentrikus világkép és a heliocentrikus világkép
összevetése, a bolygók mozgásának törvényszerűségei.
A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer
(Galaxis) és a Naprendszer kapcsolata és méretei.
A Naprendszer tagjai, felépítésének törvényszerűségei.
A Nap, mint csillag felépítése, tevékenységének földi
hatásai példák alapján.
A kőzetbolygók (Föld-típusú bolygók) és a gázóriások
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: az ókor és
a középkor tudományos
gondolkodása.
Magyar nyelv és irodalom:
mitológia.
Fizika: a bolygómozgás törvényei,
a tömegvonzás törvénye,
forgómozgás, viszonyítási rendszer,
(Jupiter-típusú bolygók) jellemzőinek
összehasonlításai, a kisbolygók, üstökösök, meteorok,
meteoritok jellemzői.
Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében
Az űrkutatás legfontosabb mérföldkövei és korszerű
eszközei, legújabb eredményei. Az űrkutatás magyar
vonatkozású eredményeinek megismerése. A
műholdak gyakorlati jelentőségének példái.
A Föld, mint égitest
A tengely körüli forgás és Nap körüli keringés
következményei és ezek hatása az ember életére.
Periodikusan ismétlődő jelenségek – időszámítás, a
helyi idő, a zónaidő gyakorlati jelentősége, egyszerű
számítások elvégzése.
A Hold. Jellemzői, földi hatásai, a holdfázisok és a
fogyatkozások kialakulásának magyarázata.
a csillagok energiatermelése,
elektromágneses sugárzás,
részecskesugárzás, nyomás,
hőmérséklet, erő-ellenerő,
űrkutatás.
Kémia: hidrogén, hélium, gázok.
Matematika: logika, matematikai
eszközhasználat.
Biológia-egészségtan: az élet
fogalma, fotoszintézis.
Informatika: digitális
információforrások használata,
informatikai eszközök használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Világegyetem, Tejútrendszer, fényév, Naprendszer, mozgástörvény,
kőzetbolygó (Föld-típusú bolygó), gázóriás (Jupiter-típusú bolygó),
törpebolygó, tengely körüli forgás, keringés, földrajzi koordinátarendszer,
helyi idő, zónaidő, holdfázis, nap- és holdfogyatkozás, űrállomás
Tematikai egység/
Fejlesztési cél II. A földi tér ábrázolása
Órakeret
4 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A logikai térképolvasás képességének kialakítása. Gyakorlottság
kialakítása a különböző típusú térképek, mint információforrások
használatában (közölt információk felismerése, értelmezése és
felhasználása).
A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld
megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A térkép. A modern térképkészítés elvei. A földrajzi
fokhálózat értelmezése és használata. A vetület fogalma, a
vetülettípusok alkalmazhatóságának korlátai. A térképek
csoportosítása méretarány és tartalom alapján.
Tájékozódás a térképen és a térképpel. Távolság- és
magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó
számítási feladatok megoldása különböző méretarányú
Matematika: arányszámítás,
mértékegységek.
Informatika: adat,
információ, adatbázis.
Fizika: elektromágneses
térképeken. Tájékozódási, számítási feladatok megoldása a
fokhálózat használatával.
A terepi tájékozódás eszközei és gyakorlata. Különböző típusú
térképeken közölt információk értelmezése és felhasználása.
Távérzékelés és térinformatika: A műholdfelvételek típusai,
alkalmazásuk lehetőségeinek bemutatása példák alapján. Földi
képződmények, jelenségek azonosítása műholdfelvételeken. A
GPS működési elve és jelentősége. A földrajzi információs
rendszer (GIS) fogalma, hasznosításának gyakorlati példái.
Példák gyűjtése a digitális térképi alkalmazások, illetve
térinformatikai rendszerek mindennapi életben való sokoldalú
felhasználhatóságára (pl. veszély előrejelzése, környezet
károsodásának felismerése).
sugárzás, űrkutatás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai térkép, tematikus térkép, kis-,
közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság,
szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél III. Kőzetburok
Órakeret
10 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A kőzetbolygó, mint összetett, törvényszerűségek alapján változó
rendszer bemutatása.
Az anyagok különböző körülmények közötti eltérő fizikai viselkedése
bemutatásával az oksági gondolkodás erősítése.
Helyes időképzet kialakítása időnagyságrendek összevetése, az
események sorrendiségének felismerése révén.
A véges ásványkincs-készletek hasznosításának példáján olyan
képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a
lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek
felismerésére révén hozzájárul a környezet iránti felelősségérzet
növeléséhez, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés
iránti igény kialakulásához.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete, ásványtani összetétele
A belső gömbhéjak fizikai és geokémiai; jellemzői, a tulajdonságok
változásában megfigyelhető törvényszerűségek megfogalmazása.
A kőzetlemezek mozgása és mozgásaik következményei
A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és
legfontosabb tulajdonságainak összehasonlítása.
Kémia: szerves és
szervetlen vegyületek,
keverék, ötvözet,
ásványok, kőszén,
szénhidrogén,
halmazállapotok.-
A kőzetlemez-szegélyek típusai: közeledő, távolodó és elcsúszó
lemezszegélyek jellemző folyamatainak és következményeinek
leírása különböző konkrét példák alapján.
A kőzetlemezek mozgásának következményei és mozgásaik
következményei. A földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének
törvényszerűségei. A földrengések következményei, cunami. A
károk mérséklésének lehetőségei példák alapján. A társadalom
felelős alkalmazkodása a földrengésveszélyes zónákban. A
nemzetközi segítségnyújtás szerepe.
A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása.
A vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemez-
szegélytípusokkal, magyarázó ábrák elemzése.
Az ütköző kőzetlemez-szegélyek mentén lejátszódó folyamatok
összehasonlítása.
A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló
munkájának kapcsolata, szerepük bemutatása példák alapján.
Ásványkincsek
A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése.
A kőzetek csoportosítása. Az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó
leggyakoribb kőzettípusok jellemzése.
A kőzetek felhasználásának, hasznosításának bemutatása példák
alapján. Példák gyakori ércásványokra. Magmás és üledékes
ércképződés. Az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása
példák alapján. Fosszilis energiahordozók – a kőszén és a
szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük
változása.
A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő
környezeti problémák. Az építkezések, az ásványkincsek
kitermelésének környezeti következményei – információk gyűjtése
és feldolgozása
A fosszilis energiahordozók felhasználásnak környezeti
következményei. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a
rekultiváció bemutatása példák alapján.
Földtörténet
A kormeghatározás módszereinek összehasonlítása.
A földtörténeti időskála elemzése, időegységeinek rendszere.
A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei, azok
nyomai bolygónkon, területi előfordulásuk bemutatása. Az élet
elterjedésének, a környezet változásának fő eseményei.
A talaj
Biológia-egészségtan:
élő anyag, evolúció,
rendszertan.
Matematika: térbeli
mozgások elképzelése,
időegységek,
időtartammérés.
Fizika: úszás, sűrűség,
nyomás, hőmérséklet,
erőhatások, szilárd
testek fizikai
változásai,
hullámterjedés.
Magyar nyelv és
irodalom: szöveg-
elemek időrendjének
felismerése.
Etika: az
erőforrásokkal való
etikus gazdálkodás,
egyéni és társadalmi
érdek.
Informatika: digitális
információforrások
használata,
informatikai eszközök
használata.
A talajképződés folyamatának összefüggései.
A talaj szintjeinek jellemzői. Az elterjedtebb zonális és azonális
talajok jellemzése.
A talaj környezeti hatásjelző szerepének bemutatása példák alapján.
A talajpusztulás mérséklésének lehetőségei.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Geoszféra, földmag, földköpeny, asztenoszféra, magma, földkéreg,
geotermikus gradiens, kőzetlemez-mozgás, hegységképződés, földrengés,
vulkanizmus, szerkezeti mozgás, kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes
és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, kormeghatározás, földtörténeti
idő, időszak, kor, nagyszerkezeti elem, domborzati forma, rekultiváció.
Topográfiai
ismeretek
Gondwana, Pangea, Tethys.
Pajzsok (ősföldek) tanult példái. A Kaledóniai-, a Variszkuszi-, a
Pacifikus-, az Eurázsiai-hegységrendszer tanult tagjai. Fuji, Vezúv, Etna,
Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Mt. Pelée, Mount St. Helens.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél IV. A légkör földrajza
Órakeret
8 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A légkör, mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt
hatásának bemutatása.
Az emberi tevékenység légkörben lezajló folyamatokra gyakorolt
hatásának bemutatásával a személyes felelősség és cselekvés
szükségességének felismertetése, igény és képesség kialakítása a
tevékeny, felelős környezeti magatartásra. A lokális károsító
folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példájával a lokális
és globális szemlélet kapcsolatának beláttatása.
Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése, képesség fejlesztése
a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A légkör anyagai és szerkezete
A légkört felépítő anyagok csoportosítása, az egyes anyagok
légköri folyamatokban betöltött szerepének megismerése.
A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása,
szerepük értékelése a földi élet szempontjából.
A levegő felmelegedése. A levegő felmelegedésének folyamata és
törvényszerűségei, folyamatábrák elemzése, a
hőmérsékletváltozásához kapcsolódó egyszerű számítási feladatok
megoldása.
A felmelegedést meghatározó tényezők. A felmelegedést módosító
Kémia: gázok
jellemzői,
gáztörvények, a víz
tulajdonságai,
kémhatás, kémiai
egyenletek, légnyomás,
hőmérséklet,
áramlások.
Fizika: hőmérséklet, a
hőmérséklet változása,
tényezők – hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának
példái.
A felhő- és csapadékképződés. A felhő- és csapadékképződés
feltételei és összefüggései. A levegő nedvességtartalmához, a
csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása.
A talaj menti és a hulló csapadék típusainak jellemzése.
A levegő mozgása. A légnyomás változásában szerepet játszó
tényezők megnevezése. A légnyomás és a szél kialakulásának
összefüggései.
A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása. Az egyes
szélrendszerek jellemzése. A jellegzetes helyi szelek példái.
A ciklon és az anticiklon kialakulása, jellemzőik összehasonlítása,
az időjárás alakításában betöltött szerepük.
Időjárás, időjárási frontok. Az időjárás és a mindennapi élet
kapcsolatának bemutatása. A hideg és a meleg front
összehasonlítása, példák a mindennapi életet befolyásoló
szerepükre. Felkészülés az időjárás okozta veszélyhelyzetekre, - a
helyes és másokért is felelős magaratás kialakítása. Szöveges és
képi, időjárás-előrejelzés értelmezése. Időjárási adatok alapján
következtetések levonása.
A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége. A pusztító és
építő tevékenység által létrehozott jellemző formák felismerése. A
szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági
következményei.
A légszennyezés következményei. A legnagyobb légszennyező
források megnevezése. A szennyeződés élettani, gazdasági stb.
következményeinek bemutatása példák alapján. Az egyén
lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás
mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében.
Aktuális információk gyűjtése és feldolgozása.
kicsapódás légnyomás,
hőmérséklet, áramlások
sebesség.
Biológia-egészségtan:
légzés, keringés, légúti
betegségek, allergia.
Matematika:
százalékszámítás,
matematikai
eszköztudás
alkalmazása.
Informatika: digitális
információforrások
használata,
informatikai eszközök
használata.
Etika: az egyéni
felelősség felismerése,
felelős viselkedés és
segítségnyújtás
veszélyhelyzetekben.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Állandó, változó, erősen változó gáz. Troposzféra, sztratoszféra,
üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, a hőmérséklet napi és
évi közepes ingása, napi, havi és évi középhőmérséklet, izoterma,
izobár, termikus egyenlítő, főnszél, harmatpont, relatív páratartalom,
felhőtípus, talaj menti csapadék, hulló csapadék, időjárási-előrejelzés,
kibocsátás, szállítás, leülepedés, ózonréteg, globális felmelegedés, savas
csapadék, a szél pusztító és építő munkája, erózió.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél V. A vízburok földrajza
Órakeret
10 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A vízburokban lezajló folyamatok társadalmi-gazdasági
következményeinek, a növekvő termelés és fogyasztás vízburokra
gyakorolt hatásainak felismerése. A személyes felelősség és cselekvés
szükségességének, lehetőségeinek felismerése, a felelős környezeti
magatartás iránti igény kialakítása. A lokális károsító folyamatok a
kölcsönhatások révén globális veszélyforrásokká válásának
megértetése. Az egészséges ivóvíz biztosítása egyre nagyobb gondot
okoz bolygónkon, ezért elengedhetetlen az ésszerű, takarékos
vízfelhasználás. A vízburok folyamatai által okozott veszélyhelyzetek
felismerése, képesség a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A vízburok tagolódása, a vízkészlet összefüggéseinek megismerése
A vízburok tagolódása. A tengerek típusai, jellemzőik bemutatása
példák alapján. A tengervíz sajátos fizikai, kémiai jellemzőinek
kiemelése.
A tengervíz mozgásai. A hullámzás kialakulása és jellemzői,
kapcsolata a parttípusokkal. Az épülő és a pusztuló tengerpartok
jellemzése. A tengeráramlást kialakító tényezők bemutatása. A
tengeráramlás éghajlatmódosító szerepének bemutatása példák
alapján. Hideg és meleg tengeráramlások példái. A tengerjárást
kialakító tényezők összefüggései. A jelenség kapcsolata a
torkolattípusokkal.
A felszín alatti vizek. Típusai. Az egyes víztípusok jellemzése.
Gazdasági jelentőségük megismertetése példák alapján.
Veszélyeztetettségük okainak és következményeinek feltárása.
A karsztosodás. A karsztosodás folyamatának bemutatása.
A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése.
A jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen,
következtetés a kialakulásuk folyamatára
Felszíni vizek. Folyók - a vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és
a vízhozam összefüggéseinek feltárása. Tavak - a tómedencék
kialakulásának típusai példák alapján. A tavak pusztulásához
vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása.
Kémia: víz, oldatok,
oldódás, szénsav,
nitrátok.
Fizika: légnyomás,
áramlások, tömegvonzás,
energia.
Biológia-egészségtan:
eutrofizáció, vízi
életközösségek.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informatikai
eszközök használata.
Etika: az erőforrásokkal
való etikus gazdálkodás,
egyéni és társadalmi
érdek, az egyéni
felelősség felismerése,
önkéntes segítőmunka.
A folyóvíz és a jég felszínformáló munkája. A folyóvíz
felszínformáló tevékenységének, az építő és pusztító munka
következményeinek bemutatása. A belföldi és a magashegységi
jég felszínformáló munkájának példái. A víz és a jég munkája
során létrejött jellemző felszínformák felismerése képeken,
terepen, következtetés kialakulásuk folyamatára.
A vízburok, mint gazdasági erőforrás
Ár- és belvízvédelem szerepének bemutatása hazai példákon. A
veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatok megismerése.
Helyes és felelős magatartás veszélyhelyzetekben.
A gazdaság vízigényének példái. A vízenergia hasznosításának
lehetőségei és korlátai.
A vízi szállítás jellemzői, a víz mint idegenforgalmi vonzerő
példái.
A vízburok környezeti problémái.
A legnagyobb szennyezőforrások megnevezése. A szennyeződés
élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák
alapján. Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása, a
károsítás mérséklésében. Az öntözés okozta környezeti
problémák bemutatása. Az ivóvíz biztosításának nehézségei,
következményei. A vízzel való takarékosság lehetőségei.
Aktuális információk gyűjtése és feldolgozása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, belvíz, rétegvíz,
hévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület,
épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, gleccser, moréna,
karsztjelenség, karsztforma.
Topográfiai
ismeretek
Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Tanganyika-tó, Szt. Lőrinc-folyó; Holt-
tenger, Jenyiszej, Ebro, Elba, Fekete-tenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkos-tó,
Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula, Bodrog, Hernád, Szamos, Száva,
szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza-tó. Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-,
Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shio-áramlás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél VI. A földrajzi övezetesség
Órakeret
10 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismertetése, hogy az éghajlat meghatározó jelentőségű más
földrajzi tényezők alakításában. A földrajzi övezetesség elemeinek
megismertetése során a rendszerszemlélet kialakulása.
A természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti
összefüggések felismertetése.
Az éghajlat szerepének felismertetése a táplálkozás és a napi életvitel
alakításában.
Annak megértetése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások
az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének
megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében
veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség
A szoláris éghajlati övezetesség kialakulásának
törvényszerűségei, a valódi éghajlati övezetességgel való
kapcsolatának bemutatása. Az övezetességet kialakító és
módosító tényezők szerepének értelmezése. Az övezetesség
rendszerének értelmezése.
A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet
Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő
törvényszerűségek és összefüggések feltárása.
Az övezetek tagolódásának törvényszerűségei. Az éghajlati
jellemzők változásában megfigyelhető törvényszerűségek
feltárása, más elemekkel való összefüggéseinek bemutatása. Az
egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok
jellemzése.
A természetföldrajzi adottságok (klíma, talaj, domborzat) és az
életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása. Az
összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása.
Az övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és
következményeik bemutatása.
A függőleges övezetesség
A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása.
Fizika: meteorológiai
jelenségek fizikai alapjai.
Matematika: modellek és
diagramok értelmezése,
adatleolvasás.
Biológia-egészségtan:
életfeltételek,
életközösségek, biomok,
ökológiai
kapcsolatrendszerek,
talaj, az élővilág
rendszerezése.
Magyar nyelv és
irodalom: szöveg-
egységek közötti tartalmi
különbségek felismerése.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informatikai
eszközök használata.
Etika: más kultúrák iránti
érdeklődés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szoláris éghajlati övezetesség, valódi éghajlati övezetesség, földrajzi
övezetesség, övezet, öv, terület, vidék, zonális talaj, természetes élővilág,
függőleges övezetesség, erdőhatár, hóhatár.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél VII. Társadalmi folyamatok a 21. század elején
Órakeret
10 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti
párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének
megértése. Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák
értékeinek megismerése iránt. Az idegen nyelvtudás fontosságának
beláttatása. Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás
eltérő vonásainak felismertetése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel
való összefüggésének belátása. A témához kapcsolódóan a médiában
megjelenő hírek kritikus értelmezés képességének kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Demográfiai folyamatok a 21. század elején
A népességszám-változás időbeli és területi különbségeinek
megismerése, okainak feltárása. A folyamatok
következményeinek megfogalmazása. A fiatal és az elöregedő
társadalmak jellemzőinek összevetése, következtés a társadalmi
folyamatokra, problémákra. A népesség térbeli eloszlását
befolyásoló tényezők megismerése.
A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői (keresők,
eltartottak). A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű
számítási feladatok megoldása, következtetések levonása az
eredmények alapján. Napjaink migrációs folyamatainak
megismerése, konkrét példáinak bemutatása (pl. hírek,
nyomtatott, illetve digitális információforrások alapján), az okok
feltárása.
A népesség összetétele. Az emberfajták (nagyrasszok) területi
elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több
nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése
konkrét példák alapján. A világ nyelvi, kulturális és vallási
sokszínűségének jellemzése.
Településtípusok – urbanizáció. A települések csoportosítása
különböző szempontok alapján, példák megnevezése.
A különböző településtípusokon élők életkörülményének,
életmódjának összevetése.
A városodás és városiasodás fogalmának megismerése,
kapcsolatuk megértése. Az urbanizációs folyamatok
összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban. Az agglomerációk
kialakulásának bemutatása. A nagyvárosi élet ellentmondásainak
feltárása.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: demográfiai
folyamatok; vallás,
nemzetiség; a városok
kialakulása, urbanizáció
jellemzői.
Biológia-egészségtan:
emberfajták.
Matematika: logikus
gondolkodás,
matematikai
eszközhasználat.
Idegen nyelv: a
nyelvtanulás fontossága
(motiváció).
Informatika: digitális
információforrások
használata, informatikai
eszközök használata.
Etika: a vallás szerepe;
más kultúrák értékeinek
elismerése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, népesedési folyamat,
népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom,
születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív
és inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás, tanya, farm, falu,
város, városszerkezet, agglomeráció.
Topográfiai
ismeretek
Magyarország megyéi és megyeszékhelyei és megyei jogú városai,
nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népesség tömörülések, a
világvallások központjai.
10. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél VIII. A világgazdaság jellemző folyamatai
Órakeret
6 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A globalizáció fogalmának megértetése, a jellemzők, a mozgatórugók,
a folyamat ellentmondásainak felismerése.
A pénz világa alapvető folyamatainak, intézményrendszerének
megismertetése, az ismeretek alkalmazásának képessége a
mindennapi pénzügyi helyzetekben. A hitelfelvétel esetleges
veszélyeinek beláttatása. Érdeklődés felkeltése a napi pénzügyi-
gazdasági folyamatok megismerése iránt. A témához kapcsolódóan a
médiában megjelenő hírek kritikus értelmezésének képessége.
Pénzügyi döntéseik mérlegelésének képessége, a vállalkozó szellemű,
kreatív állampolgárrá válás igényének kialakulása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Nemzetgazdaságok és a világgazdaság
A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam
piacgazdaságban betöltött szerepének megismerése.
A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók
értelmezése. A gazdasági fejlettség területi különbségeinek
példái: a centrum- és periféria térségek jellemzői,
kapcsolatrendszerük sajátos vonásai.
A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi
telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. A
gazdasági szerkezet fogalma, a gazdasági szerkezet és társadalmi-
gazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása példák alapján.
A gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának
felismerése, a foglalkozási átrétegződés bemutatása példák
alapján.
Integrációs folyamatok
Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők
értékelése. Az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása.
A legfontosabb nemzetközi integrációk jellemzése.
A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése.
A transznacionális vállalatok (TNC) működésének jellemzése, a
termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon. A
globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: az eltérő
gazdasági fejlettség
történelmi alapjai,
Európa a 20. század
második felében,
gazdaságtörténet.
Matematika: statisztikai
adatok értelmezése,
kamatszámítás.
Etika: a pénz szerepe a
mindennapi életben.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informatikai
eszközök használata.
A globalizáció következményei, mindennapi életünkre gyakorolt
hatásának bemutatása.
A monetáris világ. A működőtőke és a pénztőke áramlásának
jellemzői. A mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi
szolgáltatások megismerése. (folyószámla, hitel, befektetés,
értékpapírok, valuta). A tőzsde működésének jellemzői.
Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása.
Az infláció következményeinek mérlegelése.
A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az
egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén. Az
eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak
megismerése. A gazdasági és pénzügyi folyamatokhoz
kapcsolódó hírek, adatok gyűjtése, értelmezése, a vélemények
ütköztetése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gazdasági szerkezet, GDP, GNI, piacgazdaság, költségvetés, integráció,
területi fejlettségi különbség, K+F, globalizáció, pénztőke, működőtőke,
értékpapír, adósságválság, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank,
WTO, OECD.
Topográfiai
ismeretek
A világ meghatározó jelentőségű tőzsdéinek helyszínei.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
IX. Magyarország – helyünk a Kárpát-
medencében és Európában
Órakeret
6 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Hazánk földrajzi adottságainak reális értékelése.
A kedvezőtlen népesedési folyamatok társadalmi és gazdasági
következményeinek beláttatása.
Az egyén, a helyi, illetve a regionális közösségek szerepének,
lehetőségeinek felismertetése a gazdaság fejlődésében.
A földrajzi ismereteiket alkalmazásának képessége, kreatív,
vállalkozó szemléletű gondolkodás megalapozása.
Az érdeklődés felkeltése a szűkebb és tágabb környezetüket érintő
társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve fejlesztések, döntések
megismerése iránt.
Hazánkkal és a Kárpát-medencével kapcsolatos társadalmi-gazdasági
tartalmú információk, híradások értelmezése. Hazánk természeti,
társadalmi, kulturális és tudományos értékeinek megismerése
alapozva a magyarsághoz, a hazához, a szűkebb és tágabb
környezethez való kötődés megerősítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői
A természeti és társadalmi erőforrások jellemzése.
A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása.
Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak
megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk
bemutatása példák alapján.
A magyarországi régiók földrajzi jellemzői.
Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi
adottságainak értékelése és összehasonlítása. A társadalmi-
gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségeinek
bemutatása. A társadalmi-gazdasági központok megismerése.
Védelem alatt álló természeti és kulturális értékeink, a nemzeti
parkok és a világörökségi helyszínek védett értékeinek
rendszerezése, idegenforgalmi szerepük feltárása. A legfontosabb
idegenfogalmi célpontok bemutatása.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: Magyarország
történelme.
Művészetek: az épített
környezet értékei.
Biológia-egészségtan:
védett növények és
állatok.
Magyar nyelv és
irodalom: hazai tájakról
készült leírások.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informatikai
eszközök használata.
Etika: kulturális érték, a
hazánkban élő
nemzetiségek kulturális
értékeinek tisztelete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Természeti és társadalmi erőforrás, gazdasági rendszerváltozás,
eladósodás, működőtőke-befektetés, területi fejlettségi különbség,
tranzitforgalom, gazdasági szerkezetváltás, húzóágazat, idegenforgalom,
személygépkocsi-gyártás, vegyipar, ipari park, hungarikum, nyitott
gazdaság, eurorégió.
Topográfiai
ismeretek
Településpéldák: határátkelőhely, vallási és kulturális központ, a
kitermelés, az energiagazdaság központjai, élelmiszer-, gép- és vegyipari
központ, válságterület települése, idegenforgalmi központ, védett
természeti és kulturális érték helyszíne, világörökség-helyszín.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
X. A társadalmi-gazdasági fejlődés
regionális különbségei Európában
Órakeret
6 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az Európai Unió és a kontinens országainak természeti és társadalmi-
kulturális sokszínűségének felismertetése. Nyitottság az országok
természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Az Európai
Unióval, a kontinens országaival kapcsolatos hírek, információk
értelmezése, érdeklődés a közösséget, a kontinens országait érintő
témák, események megismerése iránt.
Az Európai Unión belüli különbségek okainak felismertetése, ezek
kiegyenlítődésére irányuló programok, alapok jelentőségének
megértése.
Az Európai Unió tagországai által közösen megfogalmazott értékek
iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kialakulása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az Európai Unió. Az együttműködés kialakulását és elmélyítését
segítő tényezők megnevezése, az ágazati és regionális
együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az
Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban.
A területi fejlettség különbségei Európában: az EU mag-területei:
Németország, Franciaország, a Benelux-államok és Nagy-Britannia
gazdaságának jellemző vonásai, szerepük az Európai Unió
gazdaságában.
Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc
gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásai.
A gazdasági fejlődés sajátos útjai Észak-Európában és a mediterrán
térségben példák alapján.
Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai: a
piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági
következményeinek bizonyítása.
Csehország, Lengyelország, Szlovákia, és Románia gazdasági
fejlődésének közös és egyedi vonásai. A jugoszláv utódállamok
(délszláv országok) eltérő fejlődési útjai.
Kelet-Európa: a gazdasági átalakulás jellemzői Ukrajna és
Oroszország példáján.
Magyarország: Határokon átívelő kapcsolatok
A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása.
A Kárpát-medence eurorégió: működésük értelmezése.
Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése,
nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: Európa a
20. század második
felében, az Európai
Unió kialakulása
Szovjetunió,
szocializmus.
Magyar nyelv és
irodalom: útleírások,
tájleírások.
Informatika: digitális
információforrások
használata,
informatikai eszközök
használata.
Etika: más kultúrák
értékeinek tisztelete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gazdasági unió, eurozóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás,
területi fejlettségi különbség, regionális politika, magterület,
perifériaterület, felzárkózás, nyitott gazdaság, eurorégió, hungarikum.
Topográfiai
ismeretek
Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli
területek központjai.
Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck,
Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow,
Göteborg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly,
Odessza, Rotterdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár,
Theszaloníki, Torino, Várna, Velence, Volgográd. Bonn, Brassó, Bréma,
Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi,
Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Karlovy Vary,
Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München, Ostrava, Ploieşti,
Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zürich.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
XI. Az Európán kívüli kontinensek, tájak,
országok társadalmi-gazdasági jellemzői
Órakeret
6 óra
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek
problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás
szükségességének belátása. A földi gazdasági erőtér folyamatos
átrendeződésének felismertetése, az okok megértetése.
Világunk természeti és társadalmi – kulturális sokszínűségének
felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség
kialakulása. Nyitottság más országok természeti és kulturális értékeinek
megismerése iránt. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos
hírek, információk értelmezése, érdeklődés a közösséget, az egész
emberiséget érintő témák, események megismerése iránt.
Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a
tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi
értékek iránti tisztelet kialakulása. A segítő szándékú, az emberi
fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tisztelete, illetve az ebben való
közreműködés képessége.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ázsia. Délnyugat-Ázsia világgazdasági jelentőségének, kulturális-
vallási sokszínűségének bemutatása.
Japán meghatározó szerepének belátása Kelet- és Délkelet-Ázsia
gazdasági fejlődésében. Délkelet-Ázsia gyorsan iparosodott
országainak fejlődési sajátosságai.
A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének
sajátos vonásai.
Ázsia elmaradott térségeinek társadalmi-gazdaság problémái.
Amerika. Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a
világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A
gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzői.
Latin-Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők,
társadalmi-történelmi adottságok bemutatása. A gazdasági
fejlődés gócpontjainak jellemzői. A fejlődés ellentmondásainak
feltárása az adóparadicsomok példáján. Brazília feltörekvő
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: ókori
öntözéses kultúrák
(Egyiptom,
Mezopotámia, India,
Kína), világvallások
gyarmatosítás, nagy
földrajzi felfedezések, az
Amerikai Egyesült
Államok megalakulása.
Magyar nyelv és
irodalom: útleírások,
tájleírások.
Művészetek: távoli tájak
gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő
tényezők kiemelése.
Afrika. A fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok
feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése.
Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak
összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás
lehetőségeinek példái. A Dél-Afrika (Dél-afrikai Köztársaság)
fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása.
népeinek kulturális
értékei.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informatikai
eszközök használata.
Etika: más kultúrák
értékeinek tisztelete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Világgazdasági centrum, periféria, gyarmatosítás, japán csoda,
posztindusztriális társadalom, technopolisz, hightech ágazat, K+F, duális
gazdaság, demográfiai válság, feltörekvő ország, üdülősziget,
adóparadicsom, ültetvény, farmgazdaság, eladósodás, adósságválság,
éhségövezet, OPEC.
Topográfiai
ismeretek
Fülöp-szigetek, Indonézia, Irak, Irán, Malajzia, Tajvan.
Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya,
Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Tunézia.
Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Kanada,
Kuba, Mexikó, Panama, Venezuela.
Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria.
Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna,
Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York,
Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington.
Adóparadicsomok és üdülő szigetek példái.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
XII. Globális kihívások – a fenntarthatóság
kérdőjelei
Órakeret
7 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A természeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok közötti egyensúly
megőrzésének, a környezettudatos termelés és fogyasztás elvének
érvényesülése Földünk jövője szempontjából alapvető fontosságának
megértetése.
A lokális folyamat – globális következmény elv értelemében az egyén
és a helyi közösségek felelősségének beláttatása.
Folyamatos tájékozódás igénye a környezeti témában, a környezetbarát
termékek, eljárások megismerése iránti igény kialakulása.
A témához kapcsolódó médiában elhangzó információk kritikus
értelmezésének képessége.
Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem előtt
tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és családi
körben egyaránt.
A természetes környezet, a természetes tájak és életközösségek
sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, ennek megőrzését segítő
magatartásforma kialakulása.
A témában megszerzett ismeretek tudatos alkalmazásának képessége a
mindennapi életben, és majd később a munka világában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási. pontok
A globálissá váló környezetszennyezés és következményei
Az egyes szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése,
az összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális
következményeinek igazolása példákkal.
A környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre
gyakorolt hatásának bemutatása.
Demográfiai és urbanizációs válság. A népességrobbanás
kialakulása és következményei, a folyamat összefüggéseinek,
területi jellemzőinek feltárása. A nagyvárosok terjeszkedése - az
urbanizációs folyamatok területi jellemzőinek,
ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági következményeinek
feltárása példák alapján.
Élelmezési válság. Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi
ellentmondásainak felismerése. A fokozódó mezőgazdasági
termelés környezeti hatásainak igazolása konkrét példákkal.
A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A
genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének
lehetséges hatásai. A biogazdálkodás jellemzése.
A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés
következményei. A nyersanyag- és energiaválság
kialakulásának folyamata. Az energia- és nyersanyag-hatékony
gazdálkodás lényegének megismerése. Az alternatív
energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása.
A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a
termelésben és a fogyasztásban. A fogyasztói társadalom,
illetve a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőinek
összegyűjtése és összevetése.
A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás: a különböző
megoldási lehetőség összevetése.
A környezet- és a természetvédelem feladatai. Az egyén
társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny
közreműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések,
Kémia: a
szennyeződésekhez
kapcsolódó kémiai
folyamatok, szennyező-
anyagok, gyártási
folyamatok, műanyagok,
égés.
Biológia-egészségtan:
környezeti ártalmak,
egészséges táplálkozás,
hiánybetegségek, elhízás,
GMO, rendszertan, védett
növények és állatok.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
demográfia, urbanizáció.
Fizika: energia,
üvegházhatás,
elektromágneses és
radioaktív sugárzások.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informatikai
eszközök használata.
Etika: a jövő generációért
érzett felelősség.
illetve a regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet
védelme és a fenntarthatóság eléréséért. A legfontosabb
nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, a főbb
egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A
megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális
klímaváltozás, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás, ivóvízellátás,
vízhiány, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs válság,
fogyó és megújuló energiaforrás, energiahatékonyság, veszélyes hulladék,
szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság,
ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény.
Topográfiai
ismeretek
Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és
globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák
kipattanásának helyszínei.
BIOLÓGIA
10. osztálya számára 72 óra
Láthatatlan élővilág – Mikrobák 12 óra
Fejlesztési követelmények:
A baktériumok és az egysejtűek sejttípusainak a felépítés és működés, a rendszerek
szempontjai alapján való összehasonlítása.
Mikrobák csoportosítása a rájuk jellemző anyagcsere típusok alapján, környezeti jelentőségük
példákkal való bizonyítása Példák a mindennapi életben használható fertőtlenítési és
sterilizálási eljárásokra. Előnyök és hátrányok összegyűjtése. Néhány, a mikrobák
tevékenységéhez köthető tartósítási, konyhatechnológiai, élelmiszeripari és gyógyszergyártási
folyamat kipróbálása. Kísérletek önálló elvégzése és értelmezése (erjedés, fertőtlenítőszerek
hatása). Kutatómunka a helyi és világjárványok kialakulásáról, a megelőzés és elhárítás
lehetőségeiről; a fertőzések megelőzési lehetőségeiről. Az orvoshoz fordulás
szükségességének felismerése.
Fejlesztési célok:
A mikrobák elterjedését biztosító anyagcsere és genetikai változatosság értelmezése a
felépítés és működés, valamint a rendszerek szempontjából. A baktériumok, gombák, vírusok
egészségügyi és gazdasági jelentőségének felismerése.
Kulcsfogalmak/ Fogalmak
Sejtes és nem sejtes szerveződés, mikroba, vírus, baktérium, penészgomba, élesztő, egysejtű,
autotróf és heterotróf, antibiotikum.
A Zöld Birodalom - A növények világa 14 óra
Fejlesztési követelmények:
A növényi sejttípus vizsgálata, a felépítés és funkció kapcsolatának elemzése. Egyszerű
preparátumok készítése és mikroszkópi vizsgálata. A biológiai szerveződés sejt, szövet, szerv
szinten való értelmezése. A virág felépítésének és működésének elemzése. Állandóság és
változás szempontjainak alkalmazása az ivaros és ivartalan szaporodásmódok esetében.
Megfigyelések a természetben, egyszerű laborkísérletek, az eredmények rögzítése,
következtetések levonása. A fejlődéstörténeti rendszerben tükröződő evolúciós folyamatok
felismerése. Adott szempontok alapján halmazba sorolás. A növényvilág és az emberi
társadalom sokoldalú kapcsolatának (pl. élelmezés, ipari nyersanyagok, jóléti funkciók)
értelmezése néhány konkrét példán keresztül. A mezőgazdaságban alkalmazható termelési
módok lényegi jellemzőinek összehasonlítása, vásárlói attitűd tudatosítása. A fenntarthatóság
kérdésének kritikus elemzése, alternatívák megfogalmazása.
Fejlesztési célok:
A rendszerezés különböző lehetséges módjainak felismerése.
A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek
mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti,
egészségügyi és gazdasági jelentőségének a fenntarthatóság, valamint a
tudomány, technika, kultúra szemszögéből való értelmezése.
A növények esztétikai szerepének felismerése. A biológiai ismereteken alapuló önálló
véleményalkotás, tudatos vásárlói attitűd formálása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Fotoszintézis, növényi szövet és szerv, fejlődéstörténeti rendszer, nemzedékváltakozás,
nyitvatermő, zárvatermő, növénynemesítés.
Akik benépesítik a Földet - Az állatok világa 15 óra
Fejlesztési követelmények:
Az állati sejtek lényegi jellemzőinek, a felépítés és funkció kapcsolatának felismerése. A
táplálkozás, tápanyagfelvétel és lebontás, valamint a szervezet energiaigénye és ellátása
közötti összefüggés felismerése.
A szervrendszerek törzsfejlődésének az állandóság és változás szempontjain alapuló
értelmezése. Megfigyelések, modellek, makettek használata, kísérletek önálló elvégzése, a
mikroszkóp önálló használata. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a
szaporodásmódok és az egyedfejlődési folyamatok értelmezésében. Lényegi jellemzők
megkülönböztetésén alapuló rendszertani csoportokba sorolás.
Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása, a fenntarthatóság
szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek.
Etikai elvek szélesebb értelmezése, kiterjesztése az állatokkal való bánásmód területére.
Érvek és ellenérvek a hobbiállatok tartásával kapcsolatban.
Ismeretterjesztő források feldolgozása a bionika témaköréből, az információk
kritikus értelmezése a tanultak tükrében.
Fejlesztési célok:
A felépítés és a működés összekapcsolása az állati szövetek, szervrendszerek leírásában. A
nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Az
alkalmazkodás és az állatfajok földrajzi elterjedése közötti összefüggések értelmezése az
állandóság és a változás szempontjából.
Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása, a fenntarthatóság
szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek fejlesztése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Sejtlégzés, mitokondrium, embrionális és posztembrionális fejlődés, állati szövet és szerv,
gerinctelen és gerinces állat, állattenyésztés, vadgazdálkodás, bionika.
Kapcsolatok az élők és élettelen között - Élőlények és környezetük 10 óra
Fejlesztési követelmények:
A rendszerek szemléletmódjának alkalmazása az élővilág egymásba épülő szerveződési
szintjeinek értelmezésében. Az élettelen környezet és az élővilág közötti kölcsönhatások
elemzése.
Életközösségek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése.
Az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata megfigyelések és kísérletek alapján.
Az élőlények életközösségekben játszott szerepének elemzése, összehasonlítása diagramok,
képek, videók alapján. A biológiai hálózatok felépítésének és működésének bemutatása
konkrét példákon. Életközösségek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése.
Az anyag, energia és információ szempontjainak alkalmazása az életközösségekben zajló
folyamatok értelmezésében. Az anyagi körfolyamatok és az energiaáramlás közötti különbség
felismerése. A táplálékhálózatok felépítése, a táplálékpiramisok és a mezőgazdaság,
élelmezés kérdései közötti összefüggések keresése.
Fejlesztési célok:
Az életközösségek mint rendszerek vizsgálata, a természet erőinek és kölcsönhatásainak
megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak
megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése.
Természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata terepen végzett vizsgálatok
során.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra, élőhely, niche, szimbiózis, predáció, élősködés,
antibiózis, versengés, környezeti eltartó képesség, biodiverzitás, biomassza, táplálékpiramis,
táplálkozási hálózat.
Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése 11 óra
Fejlesztési követelmények:
Az állati viselkedésmódok motivációinak, alkalmazkodási és optimalizációs jellegének
felismerése.
Megfigyelt jellemzők alapján típusok felismerése, besorolás. Az állati viselkedés
megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése, elemekre bontás és összegzés.
Az öröklött és tanult magatartásformák, tanulási típusok megkülönböztetése,
típusokba való besorolás. A magatartás és az állatok környezethez való alkalmazkodása
közötti összefüggés felismerése. Az állati kommunikáció módjainak felismerése konkrét
magatartásmódok, viselkedési helyzetek esetében. Az állati viselkedés és az emberi
magatartás bizonyos területeinek és elemeinek összehasonlításán alapuló következtetések, a
hasonlóságok és különbségek felismerése.
Fejlesztési célok:
Az állati magatartás megfigyeléséhez és elemzéséhez szükséges alapfogalmak,
szemléletmódok kialakítása. Viselkedésformák példáinak típusokba sorolása, a cél, forma és
eredet kérdéseinek megválaszolása. A viselkedés és a környezet kapcsolatának
megfogalmazásán keresztül az állati viselkedés alkalmazkodási folyamatként való
értelmezése. Az emberi viselkedésre vonatkozó tanulságok és következtetések levonása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus,
kulturális öröklődés.
Másfélmillió lépés Magyarországon... - A Kárpát-medence élővilága 10 óra
Fejlesztési követelmények:
Terepen végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló
adatok gyűjtése, elemzése. A fajismert bővítése a vizsgált élőhelyek jellegzetesen magyar
növényeivel és állataival. Helyi környezeti probléma felismerése, adatgyűjtés,
cselekvési stratégia kialakítása.
A lokális és globális megközelítési módok közötti kapcsolat felismerése az ökológiai
rendszerek tanulmányozása során.
Fejlesztési célok:
A hazához való kötődés erősítése Magyarország és a Kárpát-medence életközösségeinek
megismerésével. Egyes környezeti problémák következményeinek megismerésén keresztül az
emberi tevékenységnek a környezetre való hatásának a vizsgálata. Helyi környezeti
problémák megismerése, felkészülés a figyelemfelhívásban és megoldásban való aktív
szerepvállalásra. A természetes életközösségek, a biológiai sokféleség megőrzésével
kapcsolatos értékszemlélet, felelősségérzet, attitűd és szokásrendszer fejlesztése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Társulás, biológiai sokféleség, természeti érték, vizes élőhely, fás társulás, fátlan társulás,
özönnövény, veszélyeztetettség, természetkárosítás, természetvédelem.
11.évfolyam
Sejtjeinkben élünk - A sejt 10 óra
Fejlesztési követelmények:
Az élő állapot fizikai feltételeinek, határainak meghatározása. Rendszer és környezet
összefüggésének elemzése. Az élő rendszerek sajátos kémiai összetételének ismerete, a
bennük végbemenő kémiai folyamatok szabályozottságának belátása.
A fizikai hatások élőlényekre gyakorolt hatásának elemzése, egyszerű kísérletek elvégzése,
értelmezése. Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energia
átalakító folyamatok lényegének ismerete. A sejtműködés szabályozottságának felismerése,
általánosítása az élő állapotra.
Fejlesztési célok:
A sejt biológiai szerveződési szintként való meghatározása. Rendszer és környezet
összefüggéseinek alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés
és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezet és a kémiai felépítés
összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben
végbemenő folyamatok értelmezése során.
Állandóság és változás értelmezése a sejtben zajló folyamatok vonatkozásában.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Biogén elem, enzim, kicsapódás, lebontó és felépítő anyagcsere, sejtlégzés, erjedés,
fotoszintézis, mitokondrium, zöld színtest.
Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test 13 óra
Fejlesztési követelmények:
Az emberi test szimmetria viszonyainak bemutatása, a fő testtájak megnevezése. Érvek
gyűjtése a helyes testtartás fontosságáról. Az emberi fajra jellemző testi sokféleség okainak
vizsgálata példákon.
A saját testtel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, képzetek formálása, tévképzetek felszínre
hozása, korrigálása. Önismeretet fejlesztő csoportmunka feladatok.
A csontok szerkezete, összetétele és funkciója közötti összefüggések felismerése. A csontok
egymással és az izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a
mozgásképességgel.
Metszetek és makettek használata.
Az izom összehúzódás szöveti szintű értelmezése. Az izomzat hierarchikus felépítésének,
rendszerszerűségének felismerése.
A szövet-, szerv- és szervezetszintű működések összefüggésbe hozása.
Mechanikai elvek alkalmazása.
A testi képességek, adottságok és a munkavégzés, munkaformák összefüggésének elemzése.
Adatgyűjtés a mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásairól. A rendszeres
testmozgással kapcsolatos szokások és tapasztalatok felmérése az osztály tanulóinak körében.
Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása.
A baleset megelőzés teendőinek összegyűjtése különböző élethelyzetekben (pl. sportolás,
házimunka, közlekedés).
Elsősegélynyújtás megismerése a vizsgált baleseti sérülések körében.
Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata és értékelése.
Fejlesztési célok:
Az ember megismerésével és egészségével összefüggő tudatosabb testkép kialakítása. A
testképen alapuló önelfogadás erősítése. Az emberi mozgásképesség mélyebb megértése, a
szervrendszerek felépítésének és működésének kapcsolatba hozása. A biológiai szerveződési
szintek együttes kezelése a mozgásképességgel összefüggő magyarázatokban. A kémiai
felépítés és a működés kapcsolatának értelmezése a csont és az izom vonatkozásában.
Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izom összehúzódás, az izommozgás és a
mozgásképesség fejlődése esetében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén
alapuló tudatos életmód iránti igény kialakítása, erősítése. Az egészség megőrzendő értékként
való tudatosítása. A testi és lelki egyensúly kapcsolatának, együttes jelentőségének
elfogadtatása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Bilaterális szimmetria, testkép, testtartás, rassz, rasszjelleg, normál testsúly, túlsúly, elhízás,
táplálkozási zavar, reflex, ízület, csontsűrűség, izom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izom
összehúzódás, relaxáció.
Szorgos szerveink - A szervezet anyagforgalma 15 óra
Fejlesztési követelmények:
A tápcsatorna felépítése és a benne végbemenő folyamatok élettani céljának, fő lépéseinek
értelmezése. A máj funkciójának elemzése. A normál testsúly megőrzése jelentőségének
belátása, bizonyítékok gyűjtése a túlsúly és az elhízás kockázatairól. Életmódhoz igazodó
étrendtervezés, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok kezelése, használata.
A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere-betegségek tünetei, kezelésük, az orvoshoz fordulás
szükségessége. Ismertető összeállítása a száj higiéné és a rendszeres fogápolás helyes
gyakorlatáról. A légutak és a tüdő felépítése alapján a bennük végbemenő élettani folyamatok
értelmezése. A légcsere biomechanikai szempontú leírása. A gázcsere folyamatának és
biológiai szerepének magyarázata. A fontosabb légzőszervi betegségek kockázatainak,
tüneteinek összehasonlítása, azonosítása. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos
gyakorlati teendők összegyűjtése (pl. légzésvédelem, higiénia).
A külső és a belső környezet értelmezése, a szabályozottság élettani jelentőségének
felismerése. A vér összetételét, állapotát jellemző fontosabb adatok elemzése. A véralvadás
folyamatának és biológiai jelentőségének megértése, a trombózisos betegségekkel való
összefüggésbe hozása.
Az érrendszer és a szív felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése.
A vese felépítése, a benne végbemenő élettani folyamatok értelmezése.
Ismeretterjesztő anyag összeállítása a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének
lehetőségeiről, idejében való felismerése jelentőségéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről.
Alapfokú elsősegély nyújtási (különböző vérzések ellátása) és újraélesztési gyakorlat
(helyzetfelismerés és beavatkozás).
Fejlesztési célok:
Az anyagforgalom beillesztése a szervezet egészének önfenntartó működésébe. A táplálkozás
energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet alakítása. Az egészséges táplálkozást
szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek fejlesztése az emésztési folyamatok és a
máj élettani szerepének megértésén, értelmezésén keresztül.
A légző rendszer felépítésének és működésének megismerésén keresztül a légző rendszerre
ható környezeti hatások felismerése, megbetegedésekkel való kapcsolatának megértése. A
levegőminőség védelmére irányuló cselekvési lehetőségek felismerése, az egészségmegőrzést
szolgáló attitűdök alakítása.
Az anyagfelvevő, szállító és kiválasztó folyamatok rendszerszintű értelmezése. A szív- és
érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód
megismerése, attitűdök fejlesztése. Elsősegélynyújtás elsajátítása alapvető vérzéseknél és
szívmegálláskor.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Tápanyag, élelmiszerminőség, étrend, energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés,
túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia.
Légcsere, gázcsere, légút, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége,
hangszalag, allergia, asztma.
Belső környezet, folyadéktér, szabályozott állapot, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria,
véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis,
újraélesztés.
Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr 10 óra
Fejlesztési követelmények:
Az immunrendszer területeinek, komponenseinek és működésének összefüggésbe hozása.
Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alkalmazása a mindennapi életvitelben. A
védőoltások indokoltságának elfogadása, hatékonyságuk biológiai magyarázata.
A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai érvekkel való alátámasztása.
A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életvitel jellemzőinek
összegyűjtése.
A bőr funkcióinak beillesztése a szervezet szintű működésbe.
Felépítés és működés szempontú folyamatértelmezés.
Személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos
szokások, életmód tudatosulása.
Fejlesztési célok:
Az immunrendszer szerepének, jelentőségének felismerése. A saját/idegen
megkülönböztetésen alapuló védelmi mechanizmus megértése. Az autoimmun folyamatok
értelmezése néhány gyakoribb betegség (pl. allergia) példáján. A rákbetegségek és az
immunrendszer állapota közötti összefüggés megértése. Az immunrendszert erősítő,
egészséges életmód jellemzőinek ismerete, alkalmazást segítő attitűdök erősítése. A bőrt
veszélyeztető hatások felismerése, a megelőzést szolgáló életviteli szokások, ápolási eljárások
megismerése. A testi-lelki egészség megőrzése iránti igény erősítése, a személyes felelősség
tudatosítása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett immunitás, antigén, antigén felismerés,
antitest, nyiroksejt, védőoltás, immunizálás; hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy,
faggyúmirigy, érző idegvégződés, bőrallergia.
Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések szabályozása 14 óra
Fejlesztési követelmények:
Az élő állapot értelmezése, feltételeinek megfogalmazása. A szabályozottság jelentőségének
felismerése. A hormonhatás megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének
felismerése. A hormonális és az idegi szabályozás időbeli jellemzőinek és hatásterületeinek
összehasonlítása.
A rendszerszerűség, összehangoltság elemzése konkrét példán.
A belső elválasztású mirigyek fontosabb hormonjainak megismerése, szabályozási
területeinek és hatásainak azonosítása. Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a
kockázatok és megelőzés lehetőségek felismerése.
A teljesítményfokozó és izomtömeg növelő szerek használatának elutasítása. Különböző
ingertípusok csoportosítása. A reflexes szabályozás elvének megértése, reflextípusok
összehasonlítása.
Reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése.
Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése, megértése.
Érvelés az érzékszervek egészségmegőrzését szolgáló életvitel, az egészséges környezet
igénylése, az ahhoz való jog érvényesítése témájában.
Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás területeinek,
módjainak és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése egy példán.
Felépítés és működés kapcsolatba hozása a legfontosabb agyi területek esetében.
A gyakoribb idegrendszeri zavarok, rendellenességek és megbetegedések azonosítása, a
megelőzés és gyógyítás lehetőségeinek összegyűjtése.
Fejlesztési célok:
A külső és belső érzékelés összefüggésbe hozása a szabályozott belső állapottal. A hormonális
szabályozás konkrét mechanizmusainak értelmezése. A teljesítményfokozó hormonális szerek
veszélyeinek felismerése, használatuk elutasítása. Hormonális rendellenességre
visszavezethető betegségek, gyakoribb kórképek megismerése. Az idegi és hormonális
szabályozás közötti kapcsolat felismerése. Az agyi funkciók hierarchikus egymásra
épülésének felismerése. Az idegrendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek felismerése,
a gyakoribb betegségtípusok megismerése, a megelőzést szolgáló életmód- tanácsok
elfogadása. A mentálhigiéné értelmezése, lehetőségeinek megismertetése. A tudatmódosító,
függőséget okozó szerek elutasítása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hormon, receptor, belső elválasztású mirigy,
szteroid, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvesehormon, idegsejt, inger,
ingerület, szinapszis, gerincvelői reflex, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és
paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg.
Vagyok, mint minden ember… - Az ember egyéni és társas viselkedése 10 óra
Fejlesztési követelmények:
Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése.
Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok összehasonlítása, csoportosítása.
Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése.
A tanulási képességet, hatékonyságot befolyásoló tényezők alapján következtetések levonása,
tanulási szokások tudatosítása, alakítása.
Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők összehasonlítása állatoknál és embereknél Az
egészség és betegség fogalmaira vonatkozó különböző szemléletű magyarázatok összevetése.
Betegjogok, az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése.
A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeinek bemutatása.
Fejlesztési célok:
Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárssegítők és szakemberek
segítségével. Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés fejlesztése. A személyes
felelősség tudatosítása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek
megelőzésében. A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének,
élethelyzetek megoldási lehetőségeinek értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes
időzítésének megértése. Az emberi agresszió és összetartozás jellemzőinek, okainak,
befolyásolása módjainak megismerése. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös
értékeinek fölismerése, más kultúrák elfogadásának és tiszteletének erősítése. A tanulási
képességekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismeretek és gyakorlati készségek fejlesztése.
A motiváció, az érzelmi viszonyulás tanulással összefüggő jelentőségének felismerése, a
pozitív attitűd erősítése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz,
deviancia, lelki egészség, megküzdés, függőség.
12.évfolyam
36 óra
Az élet kódja - A biológiai információ és átörökítése 11 óra
Fejlesztési követelmények:
A megjelenés (fenotípus) és az azt meghatározó biológiai rendszer (genotípus)
megkülönböztetése, a változékonyság/változatosság okainak elemzése.
Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása.
Minőségi és mennyiségi jellegek példáinak gyűjtése, összehasonlítása.
A genetikai meghatározottság és az életmód általi befolyásolhatóság felismerése,
összefüggésbe hozása. Az egészségért való személyes felelősség belátása.
Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai
sokféleség fenntartásában.
A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása.
Kódszótár használata. Génmutáció következményének levezetése. Mutagén hatások
kerülésének, ill. mérséklésének módjaival összefüggő lehetőségek gyűjtése.
.
Fejlesztési célok:
A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása. A problémák
tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása.
A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása a betegségek kockázati
tényezőivel összefüggésben. A tudományos ismeretszerzés folyamatának és eredményének
kritikus értékelése (pl. géntechnológia). A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a
modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek
megszületéseként és háttérbe szorulásaként Az orvoshoz fordulás szerepének, helyes
időzítésének belátása az egészség megőrzésében.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai
sokféleség (diverzitás). Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció,
differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika.
Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás 9 óra
Fejlesztési követelmények:
Az ivartalan és az ivaros szaporodás előnyeinek és hátrányainak összevetése.
Az ivarsejtek összehasonlítása. A ciklikus működések megértése.
A családtervezés lehetőségeivel kapcsolatos tájékozottság megszerzése.
A biológiai sokféleségnek az élet általános értelmezéséhez való kapcsolása.
Biológia ismeretekre alapozott, erkölcsi, etikai szempontú érvek gyűjtése a tudatos
családtervezéssel kapcsolatban.
Fejlesztési célok:
Az adott életkor jellemzőinek értelmezése. A pályaválasztást elősegítő önismeret fejlesztése.
A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszainak ismerete, értékeinek belátása. A
nemi élettel kapcsolatos személyes felelősség felismerése, alapvető morális és egészségügyi
szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása.
Érvelés a tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja mellett.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Ivartalan és ivaros szaporodás, klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon
(ösztrogén), sárgatest serkentő és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon
(tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.
Kibontakozás - Biológiai evolúció 8 óra
Fejlesztési követelmények:
Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Az evolúciós rendszerek általános leírása.
Populációgenetikai folyamatok példáinak elemzése.
Az evolúció közvetlen és közvetett bizonyítékainak összehasonlítása.
Biokémiai törzsfa értelmezése.
A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése. Érvek és ellenérvek összevetése.
Információforrások kritikus felhasználása.
Fejlesztési célok:
Az evolúció egyirányú folyamatként való értelmezése, a fajok megőrzésének fontosságára
való figyelem felhívása. Az élővilág evolúciójáról alkotott elképzelések értelmezése az
egymást váltó, szorulásaként.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Kibontakozás (evolúció), kiválogatódás (szelekció), kövület (fosszília), korreláció, törzsfa.
Jövőnk a tét - Gazdálkodás és fenntarthatóság 8 óra
Fejlesztési követelmények:
A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása.
A természeti értékek fennmaradási feltételeinek elemzése.
Az ökológiai lábnyom iskolai, illetve lakókörnyezetben való csökkentési lehetőségeinek
összegyűjtése.
Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése.
Természetes életközösség megfigyelése, mérések elvégzése terepen, következtetések
levonása, cselekvési szándék erősítése, tervkészítés.
Fejlesztési célok:
Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése.
Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése
biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre. Az ember szerepének
kritikus vizsgálata.
A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük
lehetőségeinek bemutatása. Egészséges környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi
élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek
alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban, munkahelyi és
lakókörnyezeti közösségekben.
Kulcsfogalmak/ fogalmak:
Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, indikátorszervezet, erózió,
kibocsátás, határérték, környezeti terhelés, degradáció.
KÉMIA
9. évfolyam
heti 2 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél: A „kék bolygó”. A víz.
Egy csepp vízben Órakeret 10 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A méretek, nagyságrendek világában való
tájékozódási képesség fejlesztése az anyag, energia, információ szempontjából. Az anyagot
felépítő részecskék és halmazstruktúrákat létrehozó kölcsönhatásaik megismerése, modellezés
a felépítés és működés kapcsolata szerint. A periódusos rendszer jelentőségének feltárása,
használata az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés feltárására. Tények
mérlegelése, véleményalkotás a kémiai eredmények és az egészség, környezet kapcsolatában,
az ember megismerése és egészsége szemszögéből. Magyar tudósok jelentőségének értékelése
a kémiai eredmények megszületésében. IKT-eszközök alkalmazása képi és verbális
információ feldolgozása során. Fejlesztési követelmények A víz földi előfordulásának,
jelentőségének felismerése példák alapján. A méretek, nagyságrendek világában való
tájékozódás egyszerű számítások alapján, a tájékozódás módszereinek megismerése (pl. egy
vízcsepp, vízmolekula, a molekulát alkotó atomok nagyságrendi összehasonlítása, az
tájékozódást lehetővé tevő eszközökkel összefüggésben). A tudománytörténeti folyamatok
értelmezése az egymást váltó modellek, megközelítések fényében konkrét példák alapján Az
atommag átalakulását és az elektronszerkezetet érintő kémia reakciókat kísérő
energiaváltozások nagyságrendi különbségének felismerése. A radioaktivitás gyakorlati
alkalmazásainak mérlegelése az előnyök és veszélyek tükrében. Molekulák képződésének
magyarázata a víz és néhány közismert anyag példáján (pl. CH4, NH3, CO2, I2). A
molekulák térszerkezetének modellezése. Természetes vizek összetételében a kémiai jelölések
értelmezése. Egyszerű ionok képződésének értelmezése a periódusos rendszer alapján. Az
összetett ionok összetételének, térszerkezetének értelmezése. Molekulamodellek értelmezése,
a molekulák polaritását, annak eltérését szemléltető vizsgálat megértése. A vízmolekulák
között kialakuló másodrendű kötések, a vízcsepp mint vízmolekulák halmazának értelmezése.
Az első- és másodrendű kötőerők mértékének összehasonlítása az anyag, a víz változásaival
összefüggésben (a vízmolekula átalakulása – halmazállapot- változás). A mól és a moláris
tömeg fogalmának megértése egyszerű számításokon.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Mérettartomány, kémiai részecske, kötőerő, mól, moláris tömeg.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok” Órakeret 4 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az anyag mint részecskehalmaz
tulajdonságainak magyarázata összetevőik és kölcsönhatásaik alapján, köznapi példák
értelmezése a rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából. Az anyagi
rendszerekről szerzett tudás mélyítése. Együttműködés, kezdeményezőkészség, önismeret
fejlesztése a problémamegoldás során. Fejlesztési követelmények A molekulák
polaritásának kiterjesztése apoláris anyagokra. A másodrendű kötőerők és a
halmaztulajdonságok közötti összefüggés értelmezése kémiaivizsgálatok (párolgás, oldódás,
sűrűség) és modellezés alapján (pl. benzin molekuláinak modellezése a metánnal). Tanulói
vizsgálat alapján a megfigyelések szerkezeti magyarázata (pl. a már ismert vegyszerek
használatával új kontextusban), hétköznapi példák keresése, elemzése, és/vagy hétköznapi
jelenségek modellezése kémiai rendszerekkel. Kulcsfogalmak/ fogalmak Polaritás,
másodrendű kötőerő, oldhatóság, heterogén rendszer.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kék bolygó. A víz. Változások.
Órakeret 12 óra + 3 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A felépítés és működés kapcsolatában az
anyagok szerkezete és változásai közötti összefüggés elmélyítése. Az állandóság és változás
tükrében az anyagáramlási folyamatokkal kapcsolatos jelenségek és gyakorlati jelentőségük
megértése. A savbázis-fogalom és a redoxireakciók értelmezésének kiterjesztése a
mindennapi életben jelentős példákon, az állandóság és változás, illetve a rendszerek
szempontjából. Számolási készség fejlesztése az oldatok összetételével kapcsolatosan.
Veszélyszimbólumok értelmezése, az anyagok körültekintő használata. Képi és verbális
információ értelmezése, feldolgozása, megjelenítése. Együttműködési és
kezdeményezőkészség fejlesztése csoportmunka során.
Fejlesztési követelmények: A halmaz szerkezetének összehasonlítása a különböző
halmazállapotokban, a halmazállapot-változások magyarázata a kémiai kötések szerkezet
megváltozásával az állapothatározók függvényébe A víz körforgásának, a csapadékok
képződésének értelmezése, pl. az időjárási jelenségek lefordítása a „kémia nyelvére”: a
jelenségek modellezése/animációk, képi információk értelmezése. Az oldódásra és a
diffúzióra vonatkozó megfigyelések vizsgálat során, a tapasztalatok magyarázata. Az
anyagok oldhatóságának összehasonlítása. Oldatok összetételének értelmezése hétköznapi
példákon (pl. ásványvizek összetétele, tengervíz sótartalma). Oldatokkal kapcsolatos
információk keresése, feldolgozása: a kapott adatok összehasonlítása táblázattal (pl. a vér,
egyes élelmiszerek összetételére vonatkozó adatok értelmezése, egyszerű számítások
végzése az összehasonlításhoz) Az ozmózis jelenségének megfigyelésére alkalmas vizsgálat
elvégzése, modellezése és magyarázata. A tengervíz sótalanításának lehetőségei és más
mindennapi életben jelentős példa elemzése (pl. információgyűjtés és feldolgozás révén). Az
anyag szerkezeti változásának összehasonlítása a fizikai és kémiai változások során (pl.
oldódás, halmazállapot-változás és a víz kémiai átalakulásával járó folyamat
összehasonlítása). Sav-bázis folyamatok vizsgálata és magyarázata a disszociáció és a
protonátadás elmélete alapján. Oldatok kémhatásának vizsgálata és magyarázata, a pH-skála
értelmezése. Növényi festékek színváltozásának megfigyelése, magyarázata. Az oldatok
koncentrációjának és a pH kapcsolatának megértése vizsgálatokon keresztül. A mindennapi
életben fontos (élettani és környezeti szempontból jelentős) erős és gyenge savak és sók
kémhatásának vizsgálata, a kapott eredmények rögzítése, értelmezése. Égési folyamat
értelmezése kémiai vizsgálat során oxigénátmenet, majd elektronátmenet alapján. Az anyag
kémiai viselkedésének értelmezése az elektronszerkezet, a periódusos rendszer alapján. A
vízzel kapcsolatos redoxifolyamatok megfigyelése, értelmezésük.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Halmazállapot-változás, állapothatározó, diffúzió, ozmózis,
protonátmenettel járó folyamat, elektronátmenettel járó folyamat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kék bolygó. Anyagok körforgásban
Órakeret 13 óra + 3óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az anyag, energia, információ szempontjából az
elemek és vegyületek előfordulása, kölcsönhatásai a természetben, jelentőségük,
felhasználásuk. A felépítés és működés kapcsolatában a nagyobb biogeokémiai
körfolyamatok kémiai alapjainak megértése, valamint a szervetlen vegyületek összetétele,
szerkezete és tulajdonságai közöttikapcsolatok felismerése és alkalmazása. A periódusos
rendszer összefüggéseinek felismerése és alkalmazása a magyarázatok során az anyag,
kölcsönhatás, energia, információ szempontjából. Az emberi egészség vonatkozásában az
anyagok használata során a veszélyjelek alkalmazása, az élettani hatások értelmezése. Képi
és verbális információ értékelése, feldolgozása, esztétikus megjelenítése, IKT-eszközök
használata. Együttműködés és kezdeményezőkészség, önismeret fejlesztése önálló és
csoportos feladatmegoldás során.
Fejlesztési követelmények A periódusos rendszerben való tájékozódás, az anyag
tulajdonságainak reakciókészségének összefüggései az anyagszerkezettel az eddig
megismert anyagok példáján. A hidrogén megfigyelt tulajdonságainak magyarázata a
szerkezettel összefüggésben. A hidrogén oxidációjának mint energiaszolgáltató folyamatnak
az értelmezése. Néhány más égitest kémiai összetételéről információ gyűjtése, feldolgozása.
A gázok tulajdonságainak értelmezése modellek alapján. A gázok moláris térfogatának
értelmezése egyszerű számításos feladattal (pl. benzinüzemű jármű CO2 kibocsátásának
értelmezése). A levegő főbb összetevőit alkotó elemek és vegyületeik tulajdonságainak
magyarázata a szerkezettel való összefüggésben. (Nitrogén, oxigén, szén és kén vegyületei
(oxidok, főbb savak, bázisok és sók) és átalakulásaik, jelentőségük az anyagkörforgásban, a
mindennapi életben.) Az allotrópia fogalmának megértése. Az anyagok tulajdonságainak és
átalakulásainak megfigyelésére, modellezésére alkalmas vizsgálatok elvégzése. A
veszélyjelek, biztonsági szabályok megértése, alkalmazása a tevékenység során.
Összefüggés keresése a tárgyalt elemek és vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságai,
előfordulásuk és felhasználásuk között. Az anyagok tulajdonságainak és átalakulásainak
megfigyelésére, modellezésére alkalmas vizsgálatok elvégzése. A veszélyjelek, biztonsági
szabályok megértése, alkalmazása a tevékenység sorá Az anyagok szerkezete, kémiai
kötései, és fizikai és kémiai és élettani tulajdonságai közötti összefüggések magyarázata a
kristályrács típusa szerint (pl. termésfém, kvarc, kalcit, terméskén, víz, grafit példáján). A
rendszerek egymásba ágyazottságának megfigyelése, értelmezése. Ismert anyagok halmazba
sorolása. Egyszerű fizikai és kémiai vizsgálatok (pl. keménység, oldhatóság, reakció
savval). Képi és szöveges információkeresés- és feldolgozás.
Kulcsfogalmak/ fogalmak: Periódusos rendszer, elem, vegyület, keverék, atom, ion,
molekula, első és másodrendű kötés, fizikai és kémiai tulajdonság, halmazállapot,
állapothatározó, moláris térfogat, allotrópia, kristályrács, kolloid rendszer, oldhatóság, kémiai
egyenlet, savbázis-reakció, redoxireakció.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kék bolygó. Ember a Földön
Órakeret 7 óra + 3 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A fenntarthatóság, a környezetei problémák és
megoldásukat célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeinek belátása. Az előzetes
kémiai tudás alkalmazása komplex összefüggésben. Véleményalkotás és érvelés,
információfeldolgozás és esztétikus, szabatos megjelenítés IKT-eszközök felhasználásával.
Önálló feladatmegoldás, kezdeményezőkészség és együttműködési készség, önismeret
fejlesztése.
Fejlesztési követelmények: Példa tanulmányozása, hogyan áll a kémia a klímatörténet
kutatásának szolgálatában. A kolloid állapot jellemzőinek a nagy felületi megkötőképességre
vonatkozó megfigyelése egyszerű vizsgálat során. A levegő-, a víz- és a talajszennyezés
forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata.
Cselekvési lehetőségek mérlegelése az egyén és közösség szintjén. Környezeti katasztrófák
okainak és következményeinek, megelőzési lehetőségeinek tanulmányozása (pl.
esettanulmányok elemzése, információgyűjtés és – feldolgozás, képek, szöveges
információk, táblázatok, grafikonok elemzése, készítése, poszterek, bemutatók készítése,
vita). Egyszerű kémiai vizsgálatok tervezése a környezet állapotának jellemzésére,
nyomon követésére, az adatok rendszerezése és értelmezése, az eredmények feldolgozása
(képek, szöveges információk, táblázatok, grafikonok), megvitatása, értékelése (poszterek,
bemutatók készítése, kiállítás, vita).
Kulcsfogalmak/ fogalmak Ózonpajzs, kolloid rendszer, füst, köd, füstköd, aeroszol,
szmogriadó, üvegházhatás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kék bolygó. Az energia
Órakeret 12 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A rendszerek vizsgálatával összefüggésben a
kémiai reakciók feltételei a katalizátorok szerepének megértése. Az állandóság és változás
szempontjából reakciókat kísérő energiaváltozások értelmezése. A fenntarthatóság
szemszögéből a földi rendszerek működéséhez szükséges energia biztosítása alapelveinek
megértése. A környezettudatos magatartás fejlesztése az energiakérdésben. Magyar tudósok,
feltalálók szerepének értékelése az élő szervezetek és a kémia energiát hasznosító
berendezések energiaátalakító folyamataiban. A mennyiségi szemlélet fejlesztése az
energiával kapcsolatos számításokban. Képi és verbális információfeldolgozás és
értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség
és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.
Fejlesztési követelmények A kémiai reakciók feltételeinek és sebességének vizsgálata a
hőmérséklet, felület és a koncentráció függvényében (pl. tűzgyújtás példáján, a gyufa,
hamuval kezelt és nem kezelt kockacukor égésének összehasonlítása). A kapott eredmények
rögzítése, értelmezése. A hőmérséklet értelmezése a részecskék mozgási energiájával
összefüggésben. Az energia-megmaradás törvényének alkalmazása kémiai folyamatokban.
Diagramok értelmezése, készítése. Az aktiválási energia mibenlétének értelmezése. A
katalizátorok szerepének értelmezése kémiai reakciókon, a (bio)katalizátorok szerepének
részecskeszintű magyarázata. Élelmiszerek energiatartalmának értelmezése a csomagoláson
feltüntetet adat alapján. Az elhízás értelmezése a felvett élelem energiatartalma és a
lebontással felszabadított energia viszonya alapján. A Napban zajló magátalakulási folyamat
és kémiai reakciók lényegének összehasonlítása. A fotoszintézis bruttófolyamatának
értelmezése (szőlőcukor keletkezése). A fosszilis energiaforrások előfordulásának
keletkezésük feltételeinek feltárása. A sejtek biológiai oxidációja (szőlőcukor oxidációja) és
a fosszilis energiaforrások (pl. benzin molekula) oxidációja közötti párhuzam értelmezése.
A redoxifolyamatok értelmezése az energiaátalakításban (fotoszintézis, biológiai oxidáció,
elektrokémiai folyamatok). A redoxi- és az elektrokémiai folyamatok (a galvánelemek és az
akkumulátorok működésének) értelmezése a redoxireakciók iránya alapján; egyszerű
galvánelemek, pl. gyümölcs- és zöldségelemek készítése. A szénhidrogén-molekulák
térszerkezetének modellezése és a tulajdonságok megállapítása tanulói vizsgálat során,
szerkezetiértelmezésük. Az izoméria jelentőségének értelmezése pl. benzin minőségén, az
oktánszám alapján. A kőolajlepárlás és az összetevők forráspontja közötti összefüggés
megértése, a mindennapi életben legjelentősebb kőolajpárlatok példáján. A kőolajpárlatok
energiaforrásként való felhasználás hátterének feltárása, az égés vizsgálata; a kémiai reakció
magyarázata a kémiai kötésekkel, leírása reakcióegyenlettel egy adott összetevőre
(egyenletrendezés). Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése az elvégzett vizsgálat
tapasztalataival összefüggésben. Energiadiagram készítése, egyszerű számítási feladat
elvégzése az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztésére. A
veszélyszimbólum és az anyag tulajdonságai kapcsolatának értelmezése. A tűzoltás
ismérveinek értelmezése, egyszerű szemléltető vizsgálat végzése. Az energiaforrások,
energiahordozók előnyeinek és hátrányainak mérlegelése a fenntarthatóság és az autonómia
tükrében. Magyar tudósok szerepének feltárása az alternatívák kimunkálásban (Oláh
György). Az energiatakarékosság módszereinek és az ismeretek alkalmazási lehetőségeinek
felismerése és bemutatása a háztartásokra, kisközösségekre (pl. képi, szöveges
információforrások értelmezése, feldolgozása, bemutatása, vita). Kulcsfogalmak/ fogalmak
Reakciósebesség, aktiválási energia, reakcióhő, izoméria, szakaszos lepárlás, fosszilis
energiaforrás, megújuló és nem megújuló energiaforrás, fenntarthatóság.
Tematikai egység/Fejlesztési cél: Kémia a mindennapokban. A tudomány Órakeret 3 óra
+ 2 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A tudomány, technika, kultúra tükrében a
tudományos megismerés jellemzőinek ismeretében az áltudományosság felismerésére való
képesség fejlesztése. A természettudományos megismerés módszereinek (vagy hiányuknak)
felismerése, a kémiai tudományos fejlődés lényegének megértése. A kémia fejlődésének
etikai, környezeti, gazdasági és társadalmi következményeinek megértése, és a felelősség
kérdésének felismerése a kémiai fejlődés révén elérhető új anyagok, vegyszerek, eljárások
alkalmazásában. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és
létrehozása. A médiatudatosság fejlesztése. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési
és kezdeményezőkészség, az önismeret fejlesztése.
Fejlesztési követelmények: A természettudományos kutatás módszereinek értelmezése
példákon. A tudományos közlés ismérvei (pl. reklámszöveg, híradás, ismeretterjesztő és
tudományos közlés összehasonlítása, kritikai elemzése). A tudománytörténeti folyamatok
értelmezése konkrét, tanult és nem tanult példákon az egymást váltó, illetve az egymást
kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A cáfolat jelentőségének
megértése a tudományfejlődésben. Példák gyűjtése történelmi horderejű kémiai
felfedezésekre. A fejlődéssel kapcsolatos etikai, társadalmi és környezeti problémák
mérlegelése néhány konkrét probléma alapján. Kulcsfogalmak/fogalmak: Hipotézis,
elmélet, bizonyíték, megismételhetőség, kontrollkísérlet, cáfolhatóság. A fejlesztés várt
eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló legyen képes tájékozódni a méretek,
nagyságrendek világába alkalmazva a tájékozódást lehetővé tevő eszközöket. Tudjon
különbséget tenni az atommagot és az elektronburkot érintő átalakulások energiaviszonyai
között. Lássa az összefüggést az atomok elektronszerkezete és az elem periódusos
rendszerben elfoglalt helye, valamint a kémiai kötések kialakulása között. Értse az anyag
szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggést, tudja alkalmazni az anyagok viselkedésére
adott magyarázatokban. Értse az összefüggést az anyag szerkezetváltozása és a fizikai,
kémiai változás jellege között. Tudja megkülönböztetni a kémiai átalakulások főbb típusait,
ismerje fel jelentőségüket a mindennapi életben. Legyen képes az anyagok
tulajdonságainak, átalakulásainak megfigyelésére, értelmezésére, a környezetre és az
egészségre gyakorolt hatásuk megértésére, az anyagok körültekintő használatára. Ismerjen
magyar tudósokat kémiai problémákkal kapcsolatban. Lássa be, hogy a kémia eredményei a
mindennapi életvitelünkben meghatározók, ugyanakkor az egyén életmódja mások sorsának
és a környezet állapotának alakulására is hatással van. Rendelkezzen megfelelő attitűddel és
alapvető képességekkel és készségekkel a kémiához kötődő problémák tanulmányozásához
tudásának önálló gyarapítása érdekében, legyen képes önálló problémamegoldásra. Legyen
képes az információ kritikus feldolgozására, véleményének másokkal való megosztására, az
érvek-ellenérvek mérlegelése nyomán megalapozott önálló döntés meghozására a
mindennapi élet során.
A szabadon felhasználható 11 órát a tananyagban osztottam el, + jel megkülönböztetésével.
Kémia 10. osztály
heti 1 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek,
tápanyagok
Órakeret 7 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A felépítés és működés kapcsolatában a
biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései
közötti kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az
élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás
felépítése. Az élelem minőségének mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az
állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak
értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként. A fogyasztói, egészség- és
környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási,
fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és
értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség
és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.
Fejlesztési követelmények: A térszerkezet modellezése, a szerkezetet rögzítő kötések és
szerepük értelmezése. A fehérjék szerkezete és funkciója közötti kapcsolat értelmezése. A hő
hatásainak egyszerű vizsgálata a fehérjeszerkezetre, a koaguláció és a hőbomlás
értelmezése. Az összetevők csoportosítása, makro-és mikrotápanyagok elkülönítése,
nagyságrendi viszonyok megértése. A táplálkozási szempontból legfontosabb molekulák
csoportosítása. A molekula szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés értelmezése
egyszerű kémiai vizsgálatban (pl. oldhatóság, édes íz). A keményítő vizsgálata (jódreakció,
oldhatóság). A vércukorszint biológiai jelentőségének és értékének kémiai értelmezése.
Egyszerű számítási feladat segítségével a vércukorszint értékének és változásának
megértése. A különböző poliszacharidok szerkezetének megismerésével összefüggés
felismerése és értelmezése a molekulaszerkezet és a biológiai funkció között. A zsírok és
olajok elkülönítése a halmazállapot alapján. A zsírok és olajok összetétele, fizikai és kémiai
tulajdonságai és biológiai szerepük kapcsolatának értelmezése (oldhatóság, enzimatikus
bonthatóság, energiatartalom). Az izoméria jelentőségének értelmezése a transzzsírsavak
biológiai hatásának példáján. A koleszterin molekulájának jellemzői és biológiai szerepe
közötti összefüggés értelmezése. A C-vitamin vízoldhatóságának és antioxidáns hatásának
magyarázata a molekulaszerkezettel egyszerű vizsgálat alapján. (Pl. kísérlettervezés növényi
részek felhasználásával, a tudományos vizsgálatok alapkövetelményeinek megértése.)
Antociánok, terpének (pl. karotin) molekulája és a szín kialakulása közötti összefüggés
értelmezése.
Kulcsfogalmak/fogalmak: Monomer, polimer, mikro-és makrotápanyag, funkciós csoport,
telítettség, izomer.
Tematikai egység/Fejlesztési cél: Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és
modern praktikák
Órakeret 7 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: A felépítés és működés kapcsolatában a
biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései
közötti kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az
élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás
felépítése. Az élelem minőségének mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az
állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak
értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként. A fogyasztói, egészség- és
környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási,
fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és
értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség
és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.
Fejlesztési követelmények: Az etilalkohol vizsgálatán keresztül a fizikai és kémiai
tulajdonságok értelmezése a felépítés, szerkezet függvényében. Az alkoholfogyasztás
veszélyeinek feltárása. Az ecetsav fizikai és kémiai tulajdonságainak értelmezése a
szerkezet függvényében, egyszerű vizsgálat alapján. A tejsav biológiai funkciójának kémiai
értelmezése. A foszforsavas üdítőital kémhatásának vizsgálata a szén- dioxid kiűzését
követően. A kémiai változás értelmezése a kémiai egyenlet alapján. A szénsavas italokban
végbemenő folyamatok értelmezése. A dinamikus egyensúly vizsgálata a nyomás és
hőmérséklet megváltoztatásával. Az élelmiszerek, ételek kémiai összetétele és a biológiai
szükséglet viszonyának értelmezése. A sózás, kandírozás, aszalás kémiai alapjainak
egyszerű értelmezése vizsgálatok (modellkísérletek) segítségével. A dunsztolás elvének
kémiai értelmezése. Az élelmiszerek címkéjén található feliratok értelmezése. Adatbázis
használatával az összetevők és az esetleges kockázatok megállapítása. A tartósítószer
kémiai összetétele és kémiai hatása közötti összefüggés egyszerű értelmezése. A
mesterséges szín- és aromapótlás okainak értelmezése, mérlegelése. Az ízfokozók
hatásának megértése. Az édesítőszerek működési elvének magyarázata. Lehetséges
megoldások mérlegelése a problémát jelentő adalékanyagok kiváltására.
Kulcsfogalmak/fogalmak: Monomer, polimer, koaguláció, funkciós csoport, kolloid,
dinamikus egyensúly.
Tematikai egység/Fejlesztési cél: Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek
Órakeret 9 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztés céljai: A felépítés és működés vonatkozásában annak
belátása, hogy a természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai a szerkezet függvényei.
Az anyagok elkészítésével, kultúrtörténetével kapcsolatos tudás gyarapítása. A hulladék
csökkentését, másodlagos nyersanyagként való kezelését megalapozó magatartás kialakítása
a környezet és fenntarthatóság tükrében. A fogyasztói és környezettudatos magatartás
fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal
összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítés
Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség,
az önismeret fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A szerkezeti anyagok összetétel és
eredet szerinti csoportosítása. A gyapjú és a selyem szerkezeti felépítésének modellezése. A
cellulóz molekulaszerkezetének modellezése. A szerkezet és a tulajdonságok közötti
összefüggés megértése a biológiai szereppel összefüggésben. A cellulózrostok szerkezete,
másodrendű kötőerők és az oldhatatlanság, vegyi hatásoknak való ellenállás közötti
kapcsolat értelmezése. A cellulóz és a kitin kémiai szerkezete és tulajdonságai közötti
összefüggés értelmezése. Ásványok kristályszerkezeti modellezése. Egyszerű kémiai
vizsgálatok a szerkezeti anyagok összetételére vonatkozóan. A csont szerves és szervetlen
összetevői alapján a csont tulajdonságainak vizsgálata és magyarázata. Az építőanyagok
csoportosítása kémiai szempontból. A fémrácsos kristály jellemzői és a fémek tulajdonságai
közötti összefüggés értelmezése, modellezése. A fémek előfordulása, előállíthatósága és a
reakciókészsége közötti összefüggés értelmezése. Példák gyűjtése a fémek tulajdonságainak
és felhasználásának összefüggésére. Egyes fémek és ötvözetek (arany, vas, bronz,
alumínium) jelentőségének értelmezése az emberiség történetében. A fémek előállításának
értelmezése és néhány példán kémiai egyenlet szerkesztése. A fémszerkezetek korróziójának
értelmezése példákon. A műanyagok csoportosítása példák alapján. Érvek és ellenérvek
mérlegelése a műanyagok alkalmazásával kapcsolatosan az anyagforrás végességével és a
hulladékproblémával összefüggésben. Kulcsfogalmak/ fogalmak Térszerkezet, elsődleges és
másodlagos kötés, telítetlen szénhidrogén, polimerizáció, monomer, polimer, addíció.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság
Órakeret 5 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az ember megismerése és egészsége
vonatkozásában az egyes kozmetikumok kémiai tulajdonságainak és hatásának megértése a
bőr alapvető kémiai szerkezetével összefüggésben. A felépítés és működés összefüggésében,
a tisztítóhatás alapjainak megértetésével a tisztálkodó és tisztítószerek tudatos
megválasztásának segítése adatbázisok alkalmazásával. A fogyasztói, egészség- és
környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási,
fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és
értelmezése, megjelenítése. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség
fejlesztése.
Fejlesztési követelmények: A bőr rugalmasságának és az irha fibrilláris fehérjetartalma
közötti összefüggés értelmezése. Az irha víztartalma és a hialuronsav tartalmú összetett
szénhidrátok közötti összefüggés értelmezése. A hidratálókrémek mint emulziók
modellezése. (O/V és V/O emulziók). Hidrofób és hidrofil jelleg értelmezése. A felszíni és a
mélyrétegi hatás megkülönböztetése az egyes kozmetikumok esetében. Reklámokban rejlő
információk mérlegelése konkrét példák alapján. A felületaktív anyagok kémiai
viselkedésének vizsgálata, értelmezése, modellezése. A tenzidek lipidköpenyre gyakorolt
hatásának értelmezése a bőr biológiai egyensúlyának fenntartásában. A mosó-,
fehérítőhatás alapjainak értelmezése. Példák (pl. reklámozott terméke kritikai elemzése, az
erőteljes, környezetre és egészségre terhel hatású szerek kiváltási lehetőségeinek
mérlegelése. A vízkeménységet szemléltető vizsgálat végzése. A vízlágyítás környezeti
hatásainak, a vízkőeltávolítás környezetbarát módjainak mérlegelése. A víz szennyeződési
forrásainak összegyűjtése, a környezeti terhelés mérlegelése, megoldások keresése. A
fertőtlenítő hatás értelmezése kémiai vizsgálattal. A környezetet terhelő fertőtlenítőszerek
felesleges alkalmazásának kritikája.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Polaritás, makromolekula, fibrilláris fehérje, összetett szénhidrát,
hidrofil, hidrofób, felületaktív anyag, micella, hab, enzimhatás, fertőtlenítés.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek
Órakeret 4 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Az anyag, kölcsönhatás, energia és információ
vonatkozásában a nukleinsavak szerkezete és információkódolás összefüggéseinek
megértése. A fehérjék szerkezeti változatosságának megértése a biológiai szerepükkel
összefüggésben. A sejtkommunikáció kémiai alapjainak megértése az ember megismerésével
és egészségével összefüggésben. A tudomány, technika, kultúra vonatkozásában a
biológiailag aktív vegyületek élettani és egészségre gyakorolt hatásainak belátása. Képi és
verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. Egyéni
feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az önismeret fejlesztése.
Fejlesztési követelmények: Az aminosavakból szerveződő fehérjemolekula felépítésének és
térszerkezetének modellezése. A fehérjék összetételre vonatkozó egyszerű vizsgálat végzése.
Fibrilláris és globuláris szerkezet és a biológiai funkció összefüggésének értelmezése. A
DNS-molekula térszerkezetének modellezése. A DNS, RNS, fehérje és a kódolt tulajdonság
közötti összefüggés kémiai értelmezése. A DNS-vizsgálat alapjainak értelmezése. A DNS-
vizsgálatok jelentőségének a megértése példákon. A receptorhoz való kötődés és a
térszerkezeti megfelelés értelmezése, modellezése érzékszervi és molekuláris receptorok
esetén. A hormonális szerek szerkezete és hatása közötti összefüggés értelmezése a
fogamzásgátló hormonanalógok példáján. Példák keresése a teratogén anyagokra (pl.
adatbáziskeresés, esettanulmányok). A gyógyszerszedés felelősségének, a droghasználat
veszélyeinek belátása.
Kulcsfogalmak/fogalmak: Aminosav, fibrilláris és globuláris fehérje, nukleinsav, nukleotid,
feromon, hormon, teratogén anyag.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok
Órakeret 4 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember megismerése vonatkozásában a
gyógyszerek és a mérgező anyagok, drogok hatásának megértése jellemző példákon. A hatás
dózisfüggésének értelmezése. Betegtájékoztató és a biztonsági előírások értelmezése. Képi
és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. Egyéni
feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az önismeret fejlesztése. Az
egészségkárosító, tudatmódosító szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése.
Fejlesztési követelmények Az izoméria jelentőségének értelmezése a gyógyszerhatásban.
Gyógyszerkészítmény betegtájékoztatójának értelmezése. A gyógyszer hatóanyag-tartalma
mennyiségi viszonyainak értelmezése egyszerű számításos feladattal. A mérgek hatásának
értelmezése példákon. Az oldhatóság szerepe, a májenzimek szerepének megértése a
méregtelenítésben (pl. alkohol átalakítása). Droghatású, pszichoaktív vegyületek hatásának
kémiai értelmezése példán. A hozzászokás és a függőség kémiai alapjainak értelmezése egy
példán.
Kulcsfogalmak/ fogalmak: Aminosav, fibrilláris és globuláris fehérje, nukleinsav, nukleotid,
feromon, hormon, teratogén anyag.
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
9-10.évfolyam
A mozgóképkultúra és médiaismeret elsősorban a médiaszövegek szövegértési
képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési
módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van korunk emberének
tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió, sugalmazza,
hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól, étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket,
eszményeket, életcélokat teremt. Az internet virtuális közege nagyon sok fiatal második
otthonaként funkcionál, ahol több időt töltenek el, mint bárhol másutt. Mivel a média képes
arra, hogy átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a
hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a
médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.
A médiaműveltség fejlesztése szoros kölcsönhatásban van a résztvevő és aktív
állampolgári szerep elsajátításával, valamint a kritikai és kreatív képességek fejlesztésével. Ily
módon hozzájárul a Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák fejlesztése közül
az anyanyelvi kommunikációs készség, a digitális, a szociális és állampolgári kompetenciák,
valamint az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztéséhez.
A sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs
Tematikai
alapegység
(főtéma)/
Fejlesztési cél
A média kifejezőeszközei
A technikai úton rögzített kép és hang, mint a
mozgóképi ábrázolás anyaga
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás Az ábrázolás és a reprodukció, a mozgókép kettős természete
fogalmának ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,
komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és
kritikus attitűd kialakítása, a mozgóképi írás- olvasástudás fejlesztése.
Középszintű mozgóképnyelvi tájékozottság megszerzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Annak megtapasztalása, felismerése és tudatosítása (például
mobiltelefonra felvett álló- és mozgóképek, beállítások
elkészítésével vagy interneten elérhető mozgóképes anyagok,
például klipek vagy reklámok tanulmányozásával), hogy a
mozgóképi szöveg
egyszerre ábrázol és reprodukál;
információban rendkívül gazdag, ám a szöveg jelentésének
meghatározása a nyelvi közlésnél sokkal bizonytalanabb;
Vizuális kultúra:
reprodukálás és
ábrázolás – a
mozgókép kettős
természete.
Filozófia: a valóság
mint tudatunktól
utalásokkal telített.
Annak megfogalmazása, mire vezethető vissza a mozgóképi közlés
néhány alapvető sajátossága (a technikai kép- és hangrögzítésnek a
tapasztalati valósággal való erős kapcsolatára).
függetlenül vagy attól
függően létező
(lételméleti vagy
ismeretelméleti
szemlélet).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Dokumentum, fikció, reprodukció, ábrázolás, valóság, utalás.
Tematikai
alapegység
(főtéma)/
Fejlesztési cél
A média kifejezőeszközei
A mozgóképnyelv kifejező eszközei
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás A kiemelés (hangsúlyozás) alapvető eszközei a mozgóképi
ábrázolásban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,
komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és
kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése.
A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság
megszerzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
annak megfigyelése és kipróbálása egyszerű beállítások, snitt-
kapcsolatok elkészítése és megszerkesztése során, hogy a
mozgóképkészítő miféle filmnyelvi eszközöket használ a szöveg
megalkotása során. Ily módon, valamint mozgóképi szövegek (pl.
rövidfilmek, filmetűdök, reklámok, klipek, előzetesek, animációs
filmek) megfigyelésével és elemzésével a mozgóképnyelv
alapeszközeinek (narráció; szerepjáték; látványszervezés, montázs)
tudatosítása.
Vizuális kultúra: A
mozgóképkészítő által
használt eszközök a
néző figyelmének
irányítására; az
audiovizuális közlés
hangsúlyozási módjai.
A kiemelés
alapeszközei
(legfontosabb
motívumok ismétlése;
közelkép; fény/szín,
zenei hangsúlyok,
kameramozgások,
váltakozó beállítások
tempója).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Narráció, szerepjáték, látványszervezés, montázs.
Tematikai
alapegység
(főtéma)/
Fejlesztési cél
A média kifejezőeszközei
A látványszervezés alapeszközei a mozgóképen
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás A beállítás, a képkivágás fogalmának ismerete. A technikai képrögzítés
elvének ismerete, elemi szintű felvételkészítési gyakorlat.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,
komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, az önálló és
kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése.
A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság
megszerzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A látványszervezés alapeszközei (képkivágás, gépállás, nézőpont,
szemszög, kameramozgások, beállítástípusok, megvilágítás)
fogalmainak tudatosítása, ezen eszközök szerepének értelmezése és
tudatosítása saját felvételek készítése és mozgóképi szövegrészletek
elemzésével.
Egyszerűbb mozgóképi szövegrészletek létrehozása (pl. találkozás,
megérkezés, követés, megismerkedés) útján a képzelőerő,
kifejezőkészség fejlesztése.
Vizuális kultúra: a
kiemelés
alapeszközei
(legfontosabb
motívumok
ismétlése; közelkép;
fény/szín, zenei
hangsúlyok,
kameramozgások,
váltakozó beállítások
tempója.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kompozíció, képkivágás, plán, nézőpont, szemszög, szubjektív beállítás,
leíró beállítás, társított beállítás, svenk, fahrt, vario.
Tematikai
alapegység
(főtéma)/
Fejlesztési cél
A média kifejezőeszközei
A mozgóképi szövegek rendszerezése
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
Az egyes médiumokban megjelenő médiaszövegek közötti különbségek
érzékelése, a médiaszövegek fikciós vagy dokumentáris jellegének
megfigyelése, a műfaji és a szerzői fogalmak ismerete.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,
komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, önálló és
kritikus attitűd kialakítása, a mediális írás-olvasástudás fejlesztése.
A médiumok nyelvi apparátusára vonatkozó alapszintű tájékozottság
megszerzése.
A tudatos szövegválasztás képességének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mozgóképi szövegek rendszerezését segítő néhány alapszempont
(megjelenési felület – mozi, televízió, internet; a hossz, mint
forgalmazási kategória; a valóságanyag természete –
dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás – műfaj
(zsáner)film, szerzői film) ismétlése, pontosítása, kiegészítése.
A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének
felismerése, alkalmazása (a nézők számára ismerős témák,
szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási
konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti
Magyar nyelv és
irodalom: bár a
mozgóképi
szövegeknek nincs
minden szövegre
alkalmazható
osztályozása, a filmek
értelmezését,
elemzését segíti a
formanyelv-használat) az életkornak megfelelő művek elemzésével. rendszerezés néhány
alapszempontja.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Dokumentum, fikció, műfaj, western, sci-fi, melodráma, burleszk, thriller,
szerzői, eredetiség, ábrázolási konvenció.
Tematikai
alapegység
(főtéma)/
Fejlesztési cél
A média kifejezőeszközei
Az új média néhány formanyelvi sajátossága
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás Az új média, az interaktivitás és a nem lineárisan szerveződő szöveg
fogalmának ismerete.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az életkornak megfelelő mozgóképi (film, televízió, videó,
komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztése, a média,
kitüntetetten az audiovizuális média és az internet működési módjának
tisztázása, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a mozgóképi írás-
olvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése.
A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai és kreatív
képességek fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A hagyományos (analóg) és az új médiaformák (interaktív, nemlineáris,
digitális) közötti alapvető különbségek tudatosítása.
Hagyományos szövegtípusok formanyelv-használata módosulásának
megfigyelése és elemzése az újmédia felületein (néhány jellemző példa,
elsősorban a reklám, a hírszövegek területéről).
A web 2.0-ás alkalmazások formanyelvi gondolkodásának megfigyelése
(pl. interakció, választás, az animációs és grafikai megoldások terjedése,
játékosság, irónia és a szövegek folyamatos alakítása).
Informatika: miért
és hogyan
értelmezi át a
digitális kép
(hang) a technikai
kép (hang)
hagyományos
médiában történő
alkalmazásait
(nincs eredetije –
számsorokba
kódolt
információk
sokasága; könnyen
manipulálható, így
megkérdőjelezhető
a valóságtartalma/
valóság-
referenciája;
könnyen
hozzáférhető és
átalakítható, így
kevésbé fontos a
szerzője is).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Valóság, tapasztalati valóság, web 2.0, nem lineáris, interaktivitás, irónia,
manipuláció, közösségi hálózat.
Tematikai
alapegység
(főtéma)/
Fejlesztési cél
A média társadalmi szerepe, használata
A kommunikáció történetének fordulópontjai és a
nyilvánosság
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
A kommunikáció története alapvető fordulópontjainak (írásbeliség,
sokszorosítás, fotografikus képrögzítés, digitális jelkezelés / hálózati
kommunikáció) ismerete.
A meghatározó társadalmi struktúrák, hatalomgyakorlási rendszerek
ismerete.
A magánszféra és a közszféra fogalma.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi
szerepének, működési módjának tisztázása.
Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság
megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.
A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek
fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A kommunikáció története alapvető fordulópontjainak (írásbeliség,
sokszorosítás, fotografikus képrögzítés, digitális jelkezelés / hálózati
kommunikáció) az ezekhez tartozó művelődéstörténeti háttér
(kiemelkedő feltalálók, találmányok, évszámok) megismerése, e
fordulópontok jelentőségének értelmezése a nyilvánosság történetében.
Annak tudatosítása, miért törekszik a média kezdetektől a látvány és a
hang lehető legvalószerűbb, a valóságtól egyre kevésbé
megkülönböztethető rögzítésére.
A nyilvánosság jelentése az életünkben, a mai nyilvánosság kialakulása,
egy adott kor és társadalom nyilvánosságának vizsgálati módjai. (Az
információk birtoklása és megosztása – hatalmi viszonyok; az egyén
helyzete az adott társadalomban, például hagyományok, neveltetés,
iskolázottság, anyagi helyzet; az infokommunikációs technológiák
fejlettsége; a média szabályozása, cenzúra).
Miért jelennek meg egyre inkább a közszférában a médiakörnyezet
változásával a magánszféra ügyei? – vita, érvelés, példákkal.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: A
kommunikáció
története alapvető
fordulópontjai,
ezen
fordulópontok
jelentősége a
nyilvánosság
történetében.
A mai
nyilvánosság
kialakulása, egy
adott kor és
társadalom
nyilvánosságának
vizsgálati módjai.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szóbeliség, írásbeliség, információ, technikai képreprodukció, mágikus
gondolkodás, nyilvánosság, reprezentatív és népi nyilvánosság, polgári
nyilvánosság, cenzúra, a tömegkommunikáció nyilvánossága, hálózati
kommunikáció, köz- és magánszféra.
Tematikai
alapegység
A média társadalmi szerepe, használata
A médiakommunikáció szereplői, médiaintézmények és
Órakeret
3 óra
(főtéma)/
Fejlesztési cél
közönségek
Előzetes tudás
A cselekmény- és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció)
fogalmának ismerete, az expozíció, bonyodalom, lezárás szakaszainak
felismerése mozgóképi alkotásokban.
A médiakörnyezet szereplőinek azonosítása: a fogyasztók/felhasználók
és a médiatartalom-előállítók.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázása.
Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság
megszerzése, az önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai
médiatudatosság fejlesztése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.
A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek
fejlesztése.
Ismeretek/követelmények Kapcsolódási pontok
A tanuló
felismer olyan történetjavaslatokat, amelyeket a
médiaintézmények bocsátanak közre.
ismeri és a médiajelenségekkel kapcsolatban helyesen
alkalmazza a tematizálás, a napirend és a diskurzus
fogalmát.
konkrét példákon értelmezi a közönség befolyásolásának
fontosabb eszközeit (a közlés felületének egyszerűen
átlátható, ismétlődő megszerkesztését, a rovatszerkezeteket,
a műsorrend kialakítását, az intézmény-image felépítését, a
sorozatelv érvényesítését.
ismeri a közszolgálati, a kereskedelmi és a közösségi média
eltérő szerepét a nyilvánosságban.
jellemzi a médiaintézmények és azok meghatározó
szövegeinek célközönségeit (elsősorban életkor, nem,
végzettség, kulturális és egzisztenciális háttér, érdeklődés).
bemutatja, hogyan, és kifejti, hogy miért keveredik a
tartalomelőállító és a közönség szerepe a web 2.0-ás
alkalmazásokban.
felismeri, hogy a médiakommunikáció során a
médiaszöveget kibocsátó intézmény kerül elbeszélő
szerepbe, amely történetjavaslatokat bocsát közre, piaci
versenyben a néző figyelméért a konkurens
médiaintézményekkel.
tudatosítja, melyek a médiaszöveg-fogyasztás
maximalizálásának, a közönség befolyásolásának
alapeszközei.
megkülönbözteti egymástól a fontosabb médiamodelleket.
Tudatosítja, miért jelenik meg a média közönsége kettős
szerepben, mint vásárló és mint áru.
Megkülönbözteti azokat a fontosabb tényezőket, melyek
alapján jellemezhetőek a médiaintézmények célközönségei.
Kifejti, mennyiben tekinthető közösségnek a közösségi
hálózatra csatlakozók sokasága.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Napirend-kijelölés, diskurzus, rovatszerkezet, műsorrend, műsoridő,
sorozatelv, közszolgálati média, kereskedelmi média, közösségi média,
web 2.0.
Tematikai
alapegység
(főtéma)/
Fejlesztési cél
A média társadalmi szerepe, használata
A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás
A médiaszövegek szövegalkotó kód-típusainak, kifejező eszközeinek
ismerete.
A médiaintézmény, a diskurzus, a sztereotípia és a reprezentáció
fogalmának ismerete.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi
szerepének, működési módjának tisztázása.
Alapszintű, a média művelődéstörténetére vonatkozó tájékozottság
megszerzése, a naiv fogyasztói szemlélet átértékelése.
Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság
fejlesztése.
A résztvevő és aktív állampolgári szerep elsajátítása, kritikai képességek
fejlesztése.
Ismeretek/követelmények Kapcsolódási pontok
A tanuló
kreatív gyakorlati feladatok során és megbeszélés útján
tudatosítja, hogy a médiaszövegek értelmezése egyaránt függ
a szövegtől, a befogadótól és attól a médiakörnyezettől,
amelyben a szöveg nyilvánosságra kerül (vagyis a
médianyelvtől, a nyelvhasználattól, a közönségtől és a
kontextustól).
felismeri és megnevezi a médiaintézmények által
közrebocsátott történetjavaslatok értelmezésére szolgáló
direkt értelmezési kereteket. Aktuális médiaesemények
feldolgozása és elemzése során feltárja, hogyan és miért
érvényesül a médiában a sztereotip megfogalmazás
kényszere, milyen veszélyekkel járhat mindez.
ismeri a reprezentáció fogalmát és alkalmazza a nemek,
foglalkozások, életmódminták, kisebbségek a tapasztalati
valóságtól eltérő médiamegjelenítésével kapcsolatban,
miközben tudatosítja, hogy a médiaszövegek a közösség
kulturális képviselői (reprezentánsai). Ily módon tudatosítja,
miért problematikus, hogy a világ nem olyan módon jelenik
meg a médiában, mint a tapasztalati valóságban.
az életkornak megfelelő médiaszövegek feldolgozása egyéni,
kiscsoportos vagy csoportos formában kreatív gyakorlati
feladatokkal vagy megbeszélés útján (pl. feltevéseket,
állításokat fogalmaz meg médiaszövegek keletkezésének
hátteréről, a közlő (médiaintézmény) szándékairól;
Magyar nyelv és
irodalom: a
tömegkommunikáció
médiumainak
jelrendszerei, kódjai.
élményeket és tapasztalatokat vet össze a média által
közvetített, megjelenített világokkal (pl. hírműsorok, talk-
showk, reality-showk, életmód magazinok, közösségi
portálok alapján az azonosságok és az eltérések
megfigyelése, megbeszélése).
összeveti azonos események eltérő megfogalmazásait,
ésszerűen indokolja az egyszerűbb reprezentációk
különbözőségeit (érdekek, nézőpontok, politikai és gazdasági
érintettség, illetve műfaji, nyelvi különbségek feltárása a
hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szimbolikus kód, technikai kód, értelmezési keret, sztereotípia,
reprezentáció.
Tematikai
alapegység
(főtéma)/
Fejlesztési cél
A média társadalmi szerepe, használata
Médiahasználat, médiaetika
Órakeret:
4 óra
Előzetes tudás
A digitális médiaeszközök alapszintű felhasználói ismerete.
A médiaszövegekben megjelenő információk kritikus szemlélete.
Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat, a hálózati
kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési
szabályok ismerete, alkalmazása.
A tematikai
egység
nevelési-
fejlesztési céljai
A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi
szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kritikus attitűd
kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése, a naiv fogyasztói
szemlélet átértékelése. A résztvevő és aktív állampolgári szerep
elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.
Ismeretek/követelmények Kapcsolódási
pontok
A média fejleszti a digitális médiaeszközök használatának képességét
(az elérhető programok funkcionális használatával a kép, mozgókép-
és hangadatok rögzítését, célszerű szerkesztőprogramba történő
betöltését, szerkesztését, kiírását, online közzétételét).
A tanuló
tudatosítja és példákkal világítja meg a médiakonvergencia
jelenségét.
saját tapasztalatai és ismeretgyűjtés alapján jellemzi az internetes
és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságait (pl.
interaktivitás, a kommunikáció térbeli és időbeli szabadsága,
figyelemmegosztás, multitasking, virtuális kapcsolatok,
konstruált személyiségek, anonimitás és annak korlátai, e-
részvétel, e-demokrácia, amatőr és professzionális
tartalomgyártás, médiahasználat más emberek jelenlétében és
annak normái).
példákkal, jó és helytelen gyakorlatok bemutatásával illusztrálja
az internethasználat biztonságának problémáit (pl. személyes
Informatika: a „régi”
és az „új” média
használatának
összehasonlítása.
egymástól.
Az internetes és
mobilkommunikáció
fontosabb
sajátosságai.
Az internethasználat
biztonságának
problémái. A média
törvényi
szabályozása.
adatok védelme, hamis vagy megbízhatatlan oldalak,
információk kiszűrése, ismerkedés veszélyei).
életkorának és tapasztalatainak megfelelő példákra alapozott,
érvekkel alátámasztott állításokat fogalmaz meg a hálózati
kommunikáció életmódra, életminőségre vonatkozó hatásáról, a
személyiség felbontása és megsokszorozásáról, mint mindennapi gyakorlatról az online médiában, a médiahasználat
veszélyeiről (pl. függőség, elmagányosodás, egészségkárosodás).
Ismeri a médiában megjelenő erőszakkal kapcsolatos
problémákat (pl. az erőszak, mint szórakoztató, stimuláló
hatáselem; az erőszak, mint mindennapivá váló érdekérvényesítő
és konfliktuskezelési eszköz).
kérdéseket és állításokat fogalmaz meg az alkotók és
felhasználók felelősségével, az egyének és közösségek jogaival
kapcsolatban az írott, az elektronikus és az online médiában,
tisztában van vele, hogy a média törvényi szabályozása miért
szükségszerű.
tudatosítja, hogy elkerülhetetlen az éles verseny közegében a
médiaipari szövegtermeléssel együtt járó selejt, de azt igyekszik
megkülönböztetni a manipulációtól.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Médiakonvergencia, multitasking, anonimitás, e-demokrácia, virtuális
személyiség, médiaerőszak, közösségi média, médiaipari verseny,
manipuláció.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos
ciklus végén
A tanuló
felismeri és megnevezi a mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az
online kommunikáció szövegszervező alapeszközeit.
alkalmazza az ábrázolás megismert eszközeit egyszerű mozgóképi
szövegek értelmezése során (cselekmény és történet
megkülönböztetése, szemszög, nézőpont, képkivágat, kameramozgás
jelentése az adott szövegben, montázsfunkciók felismerése).
a mozgóképi szövegeket meg tudja különböztetni a valóság
ábrázolásához való viszonyuk és az alkotói szándék, és a nézői
elvárás karaktere szerint (dokumentumfilm és játékfilm, műfaji és
szerzői beszédmód).
az életkornak megfelelő szinten meg tudja különböztetni a fikció és a
virtuális fogalmait egymástól.
tisztában van a média alapfunkcióival, a kommunikáció története
alapfordulataival, meg tudja fogalmazni, milyen alapvető tényezőktől
függ valamely kor és társadalom nyilvánossága.
tudja, melyek a kereskedelmi és közszolgálati médiaintézmények
elsődleges céljai és eszközei a médiaipari versenyben.
megkülönbözteti azokat a fontosabb tényezőket, melyek alapján
jellemezhetőek a médiaintézmények célközönségei.
meghatározza és alkalmas példákkal illusztrálja a sztereotípia és a
reprezentáció fogalmát, ésszerűen indokolja az egyszerűbb
reprezentációk különbözőségeit.
érvekkel támasztja alá álláspontját olyan vitában, amely a
médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak.
jellemzi az internetes és mobilkommunikáció fontosabb
sajátosságait, az internethasználat biztonságának problémáit.
az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és
médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére,
az önálló megfigyelésekre.
alkalmazza a mozgóképi szövegekkel, a média működésével
kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is.
INFORMATIKA
Bevezetés
Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a
szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök
használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely
ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a
rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük
megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon
való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása.
A fejlesztési feladatok szerkezete
1. Az informatikai eszközök használata
2. Alkalmazói ismeretek
2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
3.1. A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása
3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés
3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése
4. Infokommunikáció
4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek
4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák
4.3. Médiainformatika
5. Az információs társadalom
5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata
6. Könyvtári informatika
Általános kompetenciák
A tanulóktól elvárjuk, hogy a 12. évfolyam elvégzésével az alábbi általános kompetenciák meglétét
bizonyítsa
- korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni
tudó tanulók képzése)
- algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az
iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú);
- önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz,
lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra,
...);
- együttműködő-készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása
megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);
- alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy
adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a
„termékségnek” minden egyes következményével együtt);
- az informatika és a társadalmi kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos
fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban
csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit).
Tartalomorientált kompetenciák
Információs társadalom
- A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;
- értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes
legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;
- képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását
gyarapítani;
- ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;
- ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;
- ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!
Informatikai alapok - hardver
- A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű
informatikában;
- ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;
- ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;
- legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!
Informatikai alapok - szoftver
- A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;
- tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;
- ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;
- ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!
Szövegszerkesztés
- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;
- tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit;
- tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;
- részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására;
- ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és
szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;
- tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;
- tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima
szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;
- tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített
objektumokat) beilleszteni!
Táblázatkezelés
- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;
- tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;
- legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni;
- legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;
- tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;
- tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!
Adatbázis-kezelés
- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;
- legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;
- az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan
karbantartani;
- tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;
- tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;
- nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;
- a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!
Információs hálózati szolgáltatások
- Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal;
- tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni;
- tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;
- tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;
- tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!
Prezentáció (bemutató) és grafika
- A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;
- tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit;
- tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;
- tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;
- grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;
- képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!
Könyvtárhasználat
- A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;
- rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;
- a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;
- ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!
Algoritmizálás, adatmodellezés
- A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;
- tudjon pontos feladatmeghatározás után adatmodellt felállítani;
- tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt;
- tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;
- legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus
helyességének ellenőrzésére!
A programozás eszközei
- A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;
- legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét;
- legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!
Informatika tantárgy szakközépiskola 9. évfolyam 74 óra
VI. Az informatikai eszközök használata 4 óra
VII. Alkalmazói ismeretek 48 óra
VIII. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 10 óra
IX. Infokommunikáció 4 óra
X. Információs társadalom 4 óra
XI. Könyvtári informatika 4 óra
Fejlesztési követelmények:
A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet
kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása
Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Különböző formátumú produktumok
készítése. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok
készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése.
Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges
egyszerű adatbázis kialakítása.
Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása
csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése.
A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatározása, megkeresése,
felhasználása. A dokumentumok önálló publikálása.
Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel.
Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata.
Adatvédelmi fogalmak ismerete.
Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások kritikus használata.
A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló felhasználása
tanulmányi és egyéb feladatokhoz.
A továbbhaladás feltételei:
A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére
ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait;
A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére
legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni;
az adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni.
A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére
tudjon algoritmusokat készíteni,
legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani;
legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére;
legyen képes egy csoportban tevékenykedni.
A tanuló az infokommunikáció témakör végére
legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel
publikálni;
legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni;
tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat.
A tanuló az információs társadalom témakör végére
ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;
legyen képes értékelni az információforrásokat;
ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;
ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat;
ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét,
ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait;
A tanuló a könyvtári informatika témakör végére
legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás
folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani;
VI. Az informatikai eszközök használata 4 óra
9. A számítógépes perifériák megismerése
10. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása
11. Az adatok biztonságos tárolása
12. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése
Fogalmak:
periféria, adathordozó, hálózat, szoftver, digitális kamera, adatvédelem
VII. Alkalmazói ismeretek 48 óra
11. Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása
12. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű
kiválasztása
13. Hangszerkesztés
14. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése
15. Problémamegoldás táblázatkezelővel
16. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása
Fogalmak:
dokumentum, bekezdés, felsorolás, oldalbeállítás, táblázat, multimédia, cella, képlet, hivatkozás,
függvény, átlag, adatbázis, rekord, sor, logikai művelet
VIII. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 10 óra
9. A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex
alkalmazása
10. Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység
tervezése
11. A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata,
megtervezése, értelmezése
Fogalmak:
Probléma, tervezés, megvalósítás, projektmunka, tantárgyi probléma, elemi adat, összetett adat,
bemenő adat, eredmény, mérés, értékelés, eredmény
IX. Infokummunikáció 4 óra
6. Önálló információszerzés
7. Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése
8. A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó
lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban
Fogalmak:
Kétirányú információáramlás, adatfeltöltés, kommunikációs program, hírportál, médiatár, e-book,
hangos könyv.
X. Az információs társadalom 4 óra
9. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
10. Az e-szolgáltatások szerepe és használata
Fogalmak, adatok:
Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó,
kritikus használat.
XI. Könyvtári informatika 4 óra
1. Könyvtártípusok, információs intézmények
2. Könyvtári szolgáltatások
3. Információkeresés
Fogalmak, adatok:
Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, katalógus
Informatika tantárgy szakközépiskola 10. évfolyam 74 óra
I. Az informatikai eszközök használata 4 óra
II. Alkalmazói ismeretek 40 óra
III. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 18 óra
IV. Infokommunikáció 4 óra
V. Információs társadalom 4 óra
VI. Könyvtári informatika 4 óra
Fejlesztési követelmények:
A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet
kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása. Az
egészséges munkakörnyezet megteremtése.
Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél készítése. Különböző
formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása. Személyes
dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív
anyagok, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és
komplex használata.
Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. Adatok tárolásához szükséges
egyszerű adatbázis kialakítása.
Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása
csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése.
Tantárgyi problémák algoritmizálása. Tervezési eljárások, az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti
finomítás elveinek használata.
Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése
informatikai eszközökkel.
A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatározása, megkeresése,
felhasználása. A dokumentumok önálló publikálása.
Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több résztvevővel. A legújabb két-
vagy több résztvevős kommunikációs lehetőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő
kezelése.
Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata.
Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Szerzői joggal
kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.
Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése.
Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások kritikus használata. A
fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a médiában.
A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önálló felhasználása
tanulmányi és egyéb feladatokhoz.
A továbbhaladás feltételei:
A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére
ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait;
ismerje az ergonómia alapjait.
A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére
legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni;
tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;
az datokat tudja esztétikus, használható formába rendezni.
A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére
tudjon algoritmusokat készíteni,
legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani;
legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére;
legyen képes egy csoportban tevékenykedni.
A tanuló az infokommunikáció témakör végére
legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel
publikálni;
legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni;
tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat.
A tanuló az információs társadalom témakör végére
ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;
legyen képes értékelni az információforrásokat;
ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat;
ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat;
ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat;
ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló
hatásait;
ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét,
legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára;
ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait;
A tanuló a könyvtári informatika témakör végére
legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás
folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani;
I. Az informatikai eszközök használata 4 óra
1. A számítógépes perifériák megismerése
2. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása
3. Az adatok biztonságos tárolása
4. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése
Fogalmak:
periféria, adathordozó, hálózat, szoftver, digitális kamera, adatvédelem
II. Alkalmazói ismeretek 40 óra
1. Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása
2. Körlevél készítés
3. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű
kiválasztása
4. Hangszerkesztés
5. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése
6. Problémamegoldás táblázatkezelővel
7. Adatkezelés táblázatkezelővel
8. Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása
9. Statisztikai számítások
Fogalmak:
dokumentum, bekezdés, felsorolás, oldalbeállítás, táblázat, multimédia, cella, képlet, hivatkozás,
függvény, átlag, adatbázis, rekord, sor, logikai művelet, relációs adatbázis, adat, adattábla, mező,
kapcsolat, kulcs.
III. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 18 óra
1. A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex
alkalmazása
2. Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység
tervezése
3. A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata,
megtervezése, értelmezése
4. Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása
számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása,
elemzése
5. Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerűségek
megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre
Fogalmak:
Probléma, tervezés, megvalósítás, projektmunka, tantárgyi probléma, alulról felfelé építkezés elve,
lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény, mérés, értékelés,
eredmény, szimuláció, beállítás, modell
IV. Infokummunikáció 4 óra
1. Önálló információszerzés
2. Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése
3. A publikálás módszereinek megismerése, szabályai
4. Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes
eszközökkel.
5. A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó
lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban
6. Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának
vizsgálata
Fogalmak:
Manipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés, kommunikációs program, hírportál, médiatár,
e-book, hangos könyv.
V. Az információs társadalom 4 óra
1. Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési
technikáival való megismerkedés
2. Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok
megismerése
Fogalmak, adatok:
Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra, információkezelés, adatvédelem,
netikett, szerzői jog, szerzői alkotás, plágium, közkincs, szabad felhasználás
VI. Könyvtári informatika 4 óra
1. Dokumentumtípusok, kézikönyvek
2. Forráskiválasztás
3. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás
Fogalmak, adatok:
Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rejtett bibliográfia, relevancia,
kritikus forráshasználat, hivatkozás, plágium, hitelesség, önművelés, egész életen át tartó tanulás.
Informatika tantárgy szakközépiskola 11. évfolyam 74 óra
I. Informatikai alapok – hardver 5 óra
II. Informatikai alapok - szoftver 5 óra
III. Prezentáció és grafika 10 óra
IV. Szövegszerkesztés 20 óra
V. Táblázatkezelés 20 óra
VI. Webszerkesztés 10 óra
VII. Információs hálózati szolgáltatások 4 óra
Fejlesztési követelmények:
- korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni
tudó tanulók képzése)
- algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az
iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú);
- önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz,
lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra,
...);
- együttműködő-készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása
megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);
- alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy
adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a
„termékségnek” minden egyes következményével együtt);
- az informatika és a társadalmi kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos
fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban
csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit).
A továbbhaladás feltételei:
Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek.
Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit.
Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy
rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer
felhasználói felületét.
Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal).
Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot
megadni.
Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...)
Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit.
Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni,
törölni).
Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon
adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon
többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.
Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket
használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.)
Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó
adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal,
oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.
Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű,
igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Web-
szerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni.
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati
szabályait. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az
elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni.
Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel
szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a
böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon
egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.
Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát,
illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani,
transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.
Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.
Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző
módokon. Tudjon bemutatót készíteni.
I. Informatikai alapok - harder 5 óra
1. A számítógép felépítése
2. Hálózatok
Fogalmak:
analóg, digitális, Neumann-elv, periféria, lan, switch, router, gateway, szerver, proxy
II. Informatikai alapok - szoftver 5 óra
1. Operációs rendszer
2. Adatkezelés
Fogalmak:
windows, linux, dokumentum típusok, kiterjesztés, tömörítés, vírus, telepítés, töredezettség
III. Prezentáció és grafika 10 óra
1. Prezentációkészítő program munkakörnyezete
2. Adatok bevitele (szöveg, kép, grafika, hang)
3. Prezentáció beállításai
4. Grafikai szoftver munkakörnyezete
5. Alakzatok rajzolása
6. Képek módosítása, formázása
Fogalmak:
áttünés, animáció, időzítés, réteg, konvertálás, kiterjesztés
IV. Szövegszerkesztés 20 óra
1. A szövetszerkesztő használata
2. Szövetszerkesztési alapok
3. Szövegjavítás
4. Táblázatok és grafikák
Fogalmak:
bekezdés, élőfej, élőláb, margó, oldalbeállítás, keresés, csere, szegély, lábjegyzet, törzsdokumentum
V. Táblázatkezelés 20 óra
1. Táblázatkezelő használata
2. A táblázatok felépítése
3. Adatok bevitele
4. Képletek szerkesztése
5. Táblázat formázása
6. Diagramok készítése
7. Függvények
Fogalmak:
menüszalag, oszlop, sor, hivatkozás, abszolút, képlet, függvény, szegély, halmozott, torta, százalék,
élőfej, oldalszámozás
VI. Webszerkesztés 10 óra
1. HTML alapok
2. Szerkesztői környezet
3. Adatok bevitele
4. Formázás
5. Hivatkozások
Fogalmak:
weboldal, böngésző, címsor, link, táblázat, vonal, szegély,
VII. Információs hálózati szolgáltatások 4 óra
1. Kommunikáció az interneten
2. Elektronikus levelezés
3. Online adatbázis
4. Keresők használata
Fogalmak:
chat, közösségi oldal, menetrend, csatolmány, kulcsszavas, tematikus
Informatika tantárgy szakközépiskola 12. évfolyam 60 óra
I. Informatikai alapok – hardver 5 óra
II. Informatikai alapok - szoftver 5 óra
III. Prezentáció és grafika 8 óra
IV. Szövegszerkesztés 15 óra
V. Táblázatkezelés 15 óra
VI. Webszerkesztés 8 óra
VII. Információs hálózati szolgáltatások 4 óra
Fejlesztési követelmények:
- korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni
tudó tanulók képzése)
- algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az
iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú);
- önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz,
lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra,
...);
- együttműködő-készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása
megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);
- alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy
adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a
„termékségnek” minden egyes következményével együtt);
- az informatika és a társadalmi kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos
fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban
csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit).
A továbbhaladás feltételei:
Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó
közelítéssel digitalizálható.
Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek.
Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit.
Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy
rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer
felhasználói felületét.
Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit,
módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele.
Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal).
Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot
megadni.
Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...)
Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit.
Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni,
törölni).
Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni
a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.
Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon
adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon
többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.
Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket
használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.)
Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó
adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal,
oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.
Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű,
igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Web-
szerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni.
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati
szabályait. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az
elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni.
Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel
szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a
böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon
egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.
Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát,
illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani,
transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.
Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.
Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző
módokon. Tudjon bemutatót készíteni.
VIII. Informatikai alapok - hardver 5 óra
1. Jelátalakítás és kódolás
2. Bináris számábrázolás
Fogalmak:
analóg, digitális, Neumann-elv, periféria, lan, switch, router, gateway, szerver, proxy
IX. Informatikai alapok - szoftver 5 óra
3. Hálózati szolgáltatások
4. Számítógépvédelem
Fogalmak:
windows, linux, dokumentum típusok, kiterjesztés, tömörítés, vírus, telepítés, töredezettség
X. Prezentáció és grafika 8 óra
7. Prezentációkészítő program munkakörnyezete
8. Adatok bevitele (szöveg, kép, grafika, hang)
9. Prezentáció beállításai
10. Grafikai szoftver munkakörnyezete
11. Alakzatok rajzolása
12. Képek módosítása, formázása
Fogalmak:
áttünés, animáció, időzítés, réteg, konvertálás, kiterjesztés
XI. Szövegszerkesztés 15 óra
5. A szövetszerkesztő használata
6. Szövetszerkesztési alapok
7. Szövegjavítás
8. Táblázatok és grafikák
9. Körlevél készítés
Fogalmak:
bekezdés, élőfej, élőláb, margó, oldalbeállítás, keresés, csere, szegély, lábjegyzet, törzsdokumentum
XII. Táblázatkezelés 15 óra
8. Táblázatkezelő használata
9. A táblázatok felépítése
10. Adatok bevitele
11. Képletek szerkesztése
12. Táblázat formázása
13. Diagramok készítése
14. Függvények
15. a dokumentum beállításai
Fogalmak:
menüszalag, oszlop, sor, hivatkozás, abszolút, képlet, függvény, szegély, halmozott, torta, százalék,
élőfej, oldalszámozás
XIII. Webszerkesztés 8 óra
6. HTML alapok
7. Szerkesztői környezet
8. Adatok bevitele
9. Formázás
10. Hivatkozások
Fogalmak:
weboldal, böngésző, címsor, link, táblázat, vonal, szegély,
XIV. Információs hálózati szolgáltatások 4 óra
5. Kommunikáció az interneten
6. Elektronikus levelezés
7. Online adatbázis
8. Keresők használata
Fogalmak:
chat, közösségi oldal, menetrend, csatolmány, kulcsszavas,
Testnevelés és sport
9–12. évfolyam
A tantárgy oktatása során törekszünk a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a
NAT kulcskompetenciáinak tudatosítására, a NAT-nak megfelelő sportműveltség,
sportágismeret elsajátítására. Célunk az önálló felelősségvállalás, a munkabírás, a tanulás és
mozgás helyes aránya, és az ezekkel kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A
műveltségterület közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek
elleni küzdelem lehetőségét, módját.
A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a
közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális
motivációs tényezőit, pl. élményszerzés, jókedv, testformálás, fogyókúra, kikapcsolódás,
feszültség-levezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási
divatok.
A tanuló képessé válik a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai
testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a
testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására,
az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására
és bemutatására.
A testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabály-,
élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és
lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a
demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. A tanulmányok végére előtérbe
kerül a pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a
kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a
biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi
képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki
egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán
hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is.
A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi
kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját
egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük
módját, és egészségtudatos életvitelt folytathassanak.
A sikeres együttműködés elengedhetetlen feltétele a viselkedési szabályok és az
általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári
kompetencia. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell
ezeket kifejezésre juttatnia.
A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia,
miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős
és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az egyéni kockázatértékelő képesség.
A mozgásminőség és a mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-
művészeti tudatosság és kifejezőképesség.
Kialakítjuk a tanulóban az egészségtudatos, sportos felnőtt élet alapját. Megteremtjük
az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntéshez elegendő
információs készletet, így kiteljesedhet az önértékelés.
9. évfolyam
Óraszám: 180 óra/év (5 óra/hét)
Az éves óraszám felosztása
Témakör Óraszám
1. Sportjátékok 40 óra
2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák 40 óra
3. Atlétika jellegű feladatok 30 óra
4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30 óra
5. Önvédelem és küzdősportok 10 óra
6. Ellenőrzés, értékelés 10 óra
7. Egészségkultúra, prevenció (szétosztva a sportágak között) 20 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
40 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A két választott labdajátékra vonatkozóan: új játékfeladatok,
szituációkban a technikai, taktikai és szabályismeretek bővítése,
tudatos alkalmazása. A sportjátékban alkalmazott speciális
képességek fejlesztése.
A játékfeladatok magasabb gondolkodási szinten történő
megoldása (szabálykövetés, csoportkonszenzus, ellenfél tisztelete).
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Legalább két labdajáték választása kötelező
A labdajátékokra felkészítő mozgásanyaga.
Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és
testnevelési játékok.
Labda nélkül végzett mozgások: szlalom futások, irányváltások,
taposások helyben, súlypontemelkedések; ugrások páros, egy és
váltott lábbal: a játékban való eredményes felhasználás érdekében.
Az alapmozgások nagyszámú variációja irány-, és
sebességnöveléssel.
A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése, cselek labdával
és a nélkül.
Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával: a labda fogása,
kezelése fokozódó lendületben, változó magasságokban, futás
közben labdavezetés gyors irány és ritmusváltással. Bonyolultabb
kooperatív, kreatív testnevelési és sportjátékok.
Bemelegítés labdával, részleges tanári irányítással, az önálló
bemelegítésre való felkészítés.
A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek
gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban,
szituációkban.
Kézilabdázás
Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel,
magasabbra-távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal.
Labda nélkül: Gyorsfutások közben a társ futómozgásának
követése. Indulócselek. A kapus mozgástechnikája.
Labdával: alaphelyzetek, alapmozgások, támadó-, ill. védő játékos
esetén. Labdakezelési gyakorlatok: 2-3-4-es csoportokban, 1-2
kézzel.
Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Induló-, és átadócsel
mindkét oldalra.
Kapura lövések.
Matematika: logika,
valószínűségszámítás,
térbeli alakzatok,
tájékozódás.
Vizuális kultúra: tárgy
és környezetkultúra,
vizuális
kommunikáció.
Fizika: mozgások,
ütközések, erő,
energia.
Biológia-egészségtan:
az emberi szervezet
működése,
energianyerési
folyamatok.
Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel.
Támadó technika: Zárás, leválás alkalmazása.
Támadás befejezések lerohanásból, rendezetlen védelem ellen.
Test – test elleni játék.
Védekezési taktika: Vegyes védekezés alkalmazása.4:2 elleni
védekezési rendszer.
Labdarúgás
Technikai elemek alkalmazása növekvő eredményességgel,
együttműködéssel.
Fokozó kitartással, lendületben variációkkal, csökkenő
hibaszázalékkal.
A labdás koordináció minőségi fejlesztése.
Labdakezelések mozgás közben és irányváltoztatással, átadások
különböző mértani alakzatokban.
Rövid és hosszú átadások talajon vagy levegőben. Induló-, futó-,
átadási és lövő cselek védővel szemben.
Fejelések társnak vagy kapura.
Taktikai elemek a variációk növelésével és a minőség javulásával.
Posztok betöltése: kapus, védő, támadó.
Röplabda
Technikai feladatok optimális erőközléssel, fokozódó magasságban,
pontossággal folyamatosságban, csökkenő hibaszázalékkal.
A labdához igazodást, mélységlátást elősegítő gyakorlatok, társtól
dobott vagy falra játszott labdával.
Célba ütések és érintő továbbítások mozdulatlan társhoz.
A sáncolás technikája egyénileg és párban.
Támadás és védekezés alapvető megoldásai.
2-3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen.
Védekező feladatok, biztosítás, helyezkedés.
Versengés és együttműködés a labdajátékokban, a szabályok
begyakorlásával, játékvezetési kísérletek.
Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok
alkalmazása, betartása.
Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.
Játék rövidített játékidővel, gyakorlás, osztálymeccsek.
Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása.
Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített,
egyszerűsített játékvezetésben.
Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.
A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika) felhasználása
a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezések során.
A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadása.
Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend,
önszerveződés, megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
40 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális
énkép kialakítása. A gyakorlás során segítség adása, elfogadása, mások
bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének
biztosítása.
A kreativitás fejlesztése, szabadabb, differenciáltabb részvétel a
gimnasztika, torna, esztétikai sportok, sport-, történelmi-, és néptáncok
mozgásrendszerén belül. Az esztétikus mozgás, testtartás
továbbjavítása.
A test térbeli, időbeli, és dinamikai érzékelésének, valamint a
koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése.
A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb
koreográfiák, művészi előadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra
újrateremtése iránti igény erősítése, a más kultúrája iránti tisztelet.
Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai
élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése.
Egészségkultúrára és prevencióra fordítandó: 4 óra
Ismeretek fejlesztési/követelmények Kapcsolódási pontok
Gimnasztika
Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok:
Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. variációk
a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok
zene nélkül, zenére is.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok: 8-16 ütemű
gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatással: hát-, has-,
függesztő öv izomerősítésével. Az izommunka jellege szerint:
nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító; arányosan, minden testrész
mozgásaira kiterjedő gyakorlatok.
Variálási szempontok: mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet
és a kartartás változtatásával a kéziszerek– súlyzó-, bordásfal,
pad, medicinlabda – alkalmazásával.
Fizika: egyenes vonalú
mozgás, periodikus
mozgás, gravitáció,
tömegvonzás, hatás-
ellenhatás törvénye
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok
egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok
az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob
állóképesség-fejlesztő gyakorlatok a gimnasztika eszközeivel.
Az elrugaszkodás /dobbantás/gyorsaságának fejlesztése.
Az egyensúlyozás továbbfejlesztése a statikus helyzetek
időtartamának és bonyolultságának növelésével.
Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés az esztétikus
mozgás, és a helyes testtartás elősegítésére.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel,
kontrollal.
Torna
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok,
mozgásszabályozó, alkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel.
Talajon és legalább egy választott szeren a korábbi
követelményeken túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása
egységesen és differenciáltan.
Talajtorna
Tartásos gyakorlatelemek: tarkóállás, fejállás, kézállás,
mérlegállások, spárgák, hidak.
Mozgásos gyakorlatelemek: gurulóátfordulások különböző
irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás , cigánykerék,
vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések,
felállások, egységesen az alapformában differenciáltan
variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető
eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása).
Szertorna fiúk számára:
Gyűrűn gyakorlás- kéz-, és lábfüggések, lefüggések, mellső
függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület,
lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, homorított leugrás.
Szertorna lányok számára
Gerenda: állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok,
mérlegek, guggoló-támaszok, fekvőtámaszok, támaszban
átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba,
térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések,
lábtartás-cserék, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás.
Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás.
Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata
figyelembe vételével. Az 5-8.osztályban tanultak
továbbfejlesztése, az első, második ív növelése.
Felguggolások, homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok,
bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz.
Bemelegítés a torna gyakorlásához.
A tanulói önállóság növelése. A segítségadás technikái, felelős
külső kontrollal, a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási
szokásokba.
Versenyszituáció: a szabályok, pontozás, gyakorlása.
Fizika: az egyszerű
gépek működési
törvényszerűségei,
forgatónyomaték,
reakcióerő, egyensúly,
tömegközéppont.
Biológia-egészségtan:
egyensúlyérzékelés,
izomérzékelés,
elsősegély.
Ritmikus gimnasztika lányok számára
Az 5-8. osztályban tanultak, követelmények bővítése, tanulása,
gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját
segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztés
alkalmazása. Célirányos előkészítő, és rávezető gyakorlatok a
testtartás, forgásbiztonság stb. elősegítése céljából.
A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztás.
Szabadgyakorlatok
Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformáinak ismétlése,
új összetett formák gyakorlása:
lábujjállások, terpeszállások, hajlított s guggoló-állások, lépő és
kilépő állások, támadó és védő állások, lebegő és mérlegállások,
nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések,
térdelőmérlegek, fekvések kéz és lábtámaszok, ujj-, és kartarások
és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok),
statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások
Fő mozgások alapformáinak ismétlése, új összetett formák
gyakorlása:
Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások,
egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok.
Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a
minimumhoz.
Labdagyakorlatok
Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések,
átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel,
lábbal, nyakkal stb.), változatos szabadgyakorlati formák
felhasználásával.
Aerobic, step aerobic mindkét nem számára.
Előkészítő és rávezető gyakorlatok: a sportági jellegnek
megfelelően (dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,
ruganyosság és ritmusérzék).
Táncos mozgásformák: legalább egy, a helyi, személyi, tárgyi
feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma
kerettantervvel összehangolható.
Előkészítéskor kiemelt jellemző a páros viszony, az alkalmazott
fogások, testtartás, a nő és a férfi szerep jellegzetessége.
Ének-zene: ritmus és
tempó
Szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek
önálló használata a tervezésben, segítségadásban, hibajavításban.
A saját test elfogadása, változásainak követése, félelmek,
szorongások átélése, tudatos felvállalása.
A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának, esztétikájának
ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás.
A gyenge, esetleg sérült társ segítése, az erősségek elismerése,
támogatása. A divat és a média testkultúrára kedvező és
kedvezőtlen hatása. Tájékozottság a tanult versenysportágak
versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek
ismerete.
Etika: társas viselkedés,
önismeret, énkép, jellem,
önreflexió, kooperatív
munka.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétikai jellegű feladatok
Órakeret
30 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai
törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása.
Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját
teljesítményhez, önismeret fejlesztése. Az egyéni /saját teljesítmény
túlszárnyalása, ösztönzés. Az általános atlétikus képességek
továbbfejlesztése, a más sportágakban alkalmazhatóság érdekében.
Egészségkultúrára és prevencióra fordítandó: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Futások, rajtok
Képességfejlesztő gyakorlatok
Az 5-8.osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban,
erősebben és tudatosabban. Iramfutások. Kitartó futás (aerob
állóképesség), a távnak megfelelő egyéni iram kialakítása.
Akadályok felett 5-4-3 lépéses ritmusfutások könnyített
magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség
növelése.
A sportági technika gyakorlása.
Futás 60 méteren. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és
hosszú sprint számokban.
A váltófutás botátadási technikája és szabályai: váltótávolság,
segédjelek alkalmazásával.
A rövid,- közép-, és hosszútávfutás technikái közötti különbség.
Játékok, versenyek
Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójáték. Egyéni sor-, és
váltóversenyek gyors-, akadály-, és váltófutással. Egyéb
testnevelési játékok futófeladatokkal.
Ugrások, szökdelések
A képességfejlesztés gyakorlatai
Az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok
továbbfejlesztése koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel
és tudatosabban.
A sportági technika gyakorlása
Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása.
Az elrugaszkodó-, és a lendítő láb, a kar megfelelő mozgásának
összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív
talajfogással.
Az egyéni nekifutás távjának kijelölése.
Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íves nekifutással.
A flop technika gyakorlása, az egyéni nekifutó távolság kimérése
és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése,
teljesítményre törekvés nélkül.
Játékok, versenyek.
Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással.
Magasugróversenyek egyéni nekifutással.
Egyéni sor-, és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal.
Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.
Ének-zene: ritmus
gyakorlatok
Biológia-egészségtan:
aerob, anaerob
energianyerés,
szénhidrátok, zsírok
bontása, hipoxia,
állóképesség, erő,
gyorsaság.
.
Ének-zene: ritmusok.
Informatika: táblázatok,
grafikonok.
Dobások
A képességfejlesztés gyakorlatai.
Különböző szerekkel változatos dobásformák végrehajtása egy
és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből.
Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel.
A sportági technika gyakorlása.
Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal.
Hajítás nekifutással, ötlépéses dobóritmussal. A lekészítés
technikája, a beszökkenés szerepe.
Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból
súlygolyóval vagy medicinlabdával.
Az egy-, és kétkezes vetési technikák megismertetése.
Az ideális hajítási szög elérése az egyes dobásfajtáknál.
Játékok és versenyek
Dobóiskolai versengések.
Bemelegítés gyakorlása a futások, ugrások és dobások végzése
előtt.
A futóversenyek, a váltás szabályainak ismeret.
Az állórajt szabályai, a köríven futás szabályai, a repülőrajt
ismerete.
Az állóképesség fejlesztésének módszerei.
A nekifutás jellemzői távol-, és magasugrásnál.
Az ugrószámok főbb szabályainak ismerete távol-, és
magasugrásnál a sérülések elkerülése érdekében.
Az ideális kirepülési szög elérése dobásoknál, ugrásoknál.
A magyar olimpiai futó-, ugró-, és dobóeredmények ismerete
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, lépéshossz, irambeosztás,
lépésfrekvencia, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás;
optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, fordulat,
hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
30 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai.
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott
sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése.
Felkészítés az önálló és önszerveződő sporttevékenységek űzésére.
A szervezet edzettségének és ellenállásának növelése a szabadtéri
foglalkozásokkal. A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív
beállítódás kialakítása.
Egészségkultúrára és prevencióra fordítandó: 4 óra
Ismeretek, fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A helyi, tárgyi feltételek függvényében legalább négyféle
sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése: floorball,
asztalitenisz, tollaslabda, streetball, darts, téli
sporttevékenységek (hócsata, jégkorcsolyázás, stb).
A helyi lehetőségek adta szabadidős, alternatív sportok.
Földrajz: időjárási
ismeretek, tájékozódás,
térképhasználat.
Az egyén által élethosszig űzhető sportok lehetőségeinek
bővítése.
Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés
Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető
gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet
alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek
fejlesztése.
A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás: laza
tanári kontrollal.
A környezettudatos viselkedés szabályai.
Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása, betartása.
Felkészülés speciális körülményekre: táborozásra, túrázásra.
Technika és taktika gyakorlása
Minimális hely és eszközigényű sportmozgások megismerése.
Az adott sportmozgás minél sokoldalúbb, balesetmentes
elsajátítása, élményszerű gyakorlása.
Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban,
fizikai aktivitásban.
A fair play szelleme és a személyes biztonság figyelembe vétele.
Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős
döntésekhez szükséges képességek fejlesztése.
Az egyéni képességek kibontakozása a közösségi tevékenységek
során.
A sportban átélt élmények átfordítása a mindennapi életre, a
saját és a környezet javára.
Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori
tapasztalatok átadása.
Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív
alkalmazása
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás,
környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék,
egyensúlyérzék, bátorság, vakmerőség, közlekedési szabály.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelmi és küzdő sportok
Órakeret
10 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban,
küzdelmekben magas fokú jártasság elérése.
A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos alkalmazása során az
önuralom megerősítése, a társak tiszteletére, és a szabályok
elfogadására szoktatás.
Egészségkultúrára és prevencióra fordítandó: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel
azonos testalkatú tanulókkal végeztessük.
Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játék a küzdésekhez.
Az 5-8 osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása,
továbbfejlesztése. A testi és pszichés képességek megerősítése a
bonyolultabb feladatok elvégzésére.
Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító, lenyomó-emelő gyakorlatok,
esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani
szabályok betartása.
Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül, társsal vagy önállóan.
Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és
változó körülmények között, a képességek figyelembe vételével.
Grundbirkózás
A 7-8 osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások,
kihúzások, emelések, szabadulások, gyakorlása cselekvésbiztos
végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása.
Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések,
kiemelések állásból, térdelésből, földharcban.
Dzsúdó
Eséstechnikák, földharc-technikák, állástechnikák, önvédelmi
fogások, a 7-8 osztályban felsoroltak szerint. A technikák
alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel, bővülő
szabályismerettel, önfegyelemmel.
Önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek
során.
Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző
specifikus mozgások ismerete.
Eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok: tornabot, súlyzó,
gumikötél, medicinlabda.
A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése.
Konstruktív megoldások, ellentmondásos helyzetek tudatos kezelése.
A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának
képessége.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek:
keleti és magyar
harcművészet
Biológia-egészségtan:
izmok, ízületek
mozgékonysága,
anatómiai ismeretek,
testi és lelki harmónia
Etika: a másik ember
tiszteletben tartása
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem,
pontozásos győzelem, önismeret, tisztelet, tus, ippon
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra, prevenció
Órakeret:
20 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Légző, relaxációs, testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctorna,
törzsizom erősítő, és ellenjavallt gyakorlatok.
Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokásmódok.
A prevenció tágabb értelmezése.
A bemelegítés, levezetés, a szervezet lecsillapításának jelentősége.
Tudatos baleset megelőzés, a veszélyes helyzetek és fenyegetettségek
elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.
Fájdalomtűrés (oxigénadósság, savasodás).
A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani,
anatómiai tudás megalapozottá tétele.
Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az
egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.
Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések
rugalmasan bővíthető információk rendszerezése.
Az óraszám szétosztva a sportágak között.
Ismeretek, fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Bemelegítés
Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítás,
nyújtás, lendítések stb.) Fizikai felkészülés a sérülésmentes
sportolásra.
Stretching gyakorlatok bemelegítő és légző jelleggel. A sportági
területeken tanult speciális melegítések ismétlése Edzés,
terhelés.
A keringési rendszer terhelése, megfelelő munkapulzusérték
mellett és a pulzus idősoros mérése.(nyugalmi pulzus,
munkapulzus, felső érték stb.) Az intenzitás, ismétlésszám és a
pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség
típusai, fejlesztési lehetőségei.
A fizikai aktivitás szintjének becslése, növelése.
Részben önálló mozgásprogram-tervezés.
Testépítés-a főbb izomcsoportok gyakorlatai.
Gyakorlás, az edzettség fejlesztése, egyszerű edzéstervek.
Edzés korszerű /alternatív/eszközökkel, erőgépekkel,
fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenése az
edzésmódszerekben, aktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés
adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése
érdekében. Köredzés: változatos gyakorlatokkal.
Biológia-egészségtan:
ismeretek az emberi test
működéséről,
aerobterhelés,
gerincferdülés.
Motoros tesztek – központi előírás szerint.
Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg
összehasonlításos ellenőrzése. Stressz-oldó és relaxációs
gyakorlatok.
A fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartása.
A technikai tökéletesítés a saját technika javítása.
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, fenntartása,
állandó gyakorlás a tanár felügyeletével, társak kontrollja,
hibajavítás.A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását
szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes
végrehajtása, a helytelen javítása. A gerinckímélet ismerete,
fontossága.
A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés a legjobb teljesítmény elérésére, a sikerélményre, a kudarc
elfogadására. A saját test elfogadása, változásainak követése. A
serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámainak felismerése,
kezelése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stretching, nyugalmi és munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás,
ismétlésszám, testtömegindex, helyes testtartás, gerincvédelem.
10. évfolyam
Óraszám: 180 óra/év (5 óra/hét)
Az éves óraszám felosztása
Témakör Óraszám
1. Sportjátékok 40 óra
2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák 40 óra
3. Atlétika jellegű feladatok 30 óra
4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30 óra
5. Önvédelem és küzdősportok 10 óra
6. Ellenőrzés, értékelés 10 óra
7. Egészségkultúra, prevenció (szétosztva a sportágak között) 20 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
40 óra
A tematikai egység
nevelési és fejlesztési
céljai
A két kötelezően választott labdajátékra vonatkozóan: az új
játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és
szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése.
A sportjáték-specifikus képességek megerősítése.
A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros
szinten történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és
az ellenfél tisztelete szempontjából is.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Két kötelezően választott és gyakorolt labdajáték a helyi
adottságoknak megfelelően.
A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok.
Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő
feladatok és testnevelési játékok: a 9. évfolyamon tanult
mozgásanyag továbbfejlesztése.
Labda nélkül végzett mozgások: szlalom futások
(változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások
helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy
lábbal, váltott lábbal, a játékban való eredményes
használatra. Az alapmozgások nagyszámú variációja
irányban, sebességnöveléssel.
A reakcióidő és a társ mozdulatára való reagálás
Matematika: logika,
valószínűség számítás, térbeli
alakzatok, tájékozódás.
optimuma.
A helyezkedés, a helyzetfelismerés továbbfejlesztése a
labdáért folyó harcban: cselek labdával és labda nélkül,
küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséért.
Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával.
A labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben,
magasságban, távolságban; a labda továbbítása
gyorsabban, lendületesebben, változó magasságokban;
futás közben labdavezetés, haladás a labdával gyors
irányváltással és ritmusváltással.
Az adott sportjáték technikáinak gyakorlása a
testnevelési játékokban: kidobós, fogójátékok labdával,
labdaszerző és védő játékok, cicajátékok, pontszerzők,
stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai és
taktikai elemek és szabályismeretek mellett.
A mozgástanulást segítő eszközök használata
(szemüveg, célkeret stb.).
Bonyolultabb kooperatív és kreatív testnevelési és
sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása,
esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás)
A sportjátékokra való előkészítés stratégiai jellegű is, az
életre való felkészítésben jelentős szerepe van.
Bemelegítés labdajáték foglalkozásra: részleges tanári
irányítással ismételt gyakorlással, tudatosítással.
Önálló bemelegítés: sportjáték-specifikus futó-
ugrómozgások; labda nélküli és labdás gyakorlatok az
ízületek átmozgatása; labdavezetések variációi helyben
és haladással, páros mikro csoportos labdás gyakorlatok;
bemelegítő testnevelési játékok labdával és labda nélkül.
Az adott sportjátékok technikai és taktikai
gyakorlatainak tökéletesítése, alkalmazása, új
variációkban, szituációkban.
Kézilabdázás
Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel,
erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő
hibaszázalékkal.
Labda nélkül: gyorsfutások közben a társ futómozgásának
követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét
irányba. A kapus mozgástechnikája.
Labdával: alaphelyzetek, lapmozgások, támadó. ill. védő
játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2-3-4-es
csoportokban.
Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel,
átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét
oldalra. Kapura lövések mindkét oldalról, bevetődésből.
Taktikai elemek növekvő eredményességgel,
együttműködéssel.
Vizuális kultúra: tárgy és
környezetkultúra, vizuális
kommunikáció.
Támadó taktika: zárás, leválás, támadás befejezések
lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból.
Szélsőbefutások, beállós játék, test-test elleni játék a
védelemben.
Labdarúgás
Technikai elemek fokozódó kitartással, variációkban,
lendületben, magasságban, távolságban, csökkenő
hibaszázalékkal.
A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések
mozgás közben és irányváltoztatással, átadások különböző
mértani alakzatokban. Rövid és hosszú átadások talajon
vagy levegőben. Átadások, átvételek mélységi-, szélességi
játékhelyzetek kialakításával. Induló-, futó-, átadási és lövő
cselek védővel szemben.
fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura.
Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási
minőség emelésével.
Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó
Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben,
szélességben, folyamatos helycserékkel.
Röplabda
Technikai elemek végrehajtása optimális erőközléssel,
fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal,
csökkenő hibaszázalékkal.
A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő
gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával.
Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő
labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra,
vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban.
Támadás és védekezés alapvető megoldásai
2-3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem
ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás
befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából).
Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a
szabályok-játékszabályok begyakorlása-játékvezetési
gyakorlat.
Az elsajátított, játéktudásnak megfelelő színvonalú
játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő
önállósággal és tudatossággal.
Szabályok begyakorlása előidézett játékszituációkkal.
Játék egyszerűsített és fokozatosan betartott
szabályokkal.
Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek,
villámtornák a diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű
körülmények és a helyi szabályozás szerint.
Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.
A tanult stratégiák: támadó és védő alaptaktika,
emberelőnyös-, és hátrányos játékszituációk.
Fizikamozgások, ütközések, erő,
energia.
Biológia-egészségtan: az emberi
szervezet működése,
energianyerési folyamatok.
Az animáció alkalmazása a játék továbbfejlesztésében.
A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadása,
az életkorra jellemző érzelmi önkontroll.
Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek
kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és
megvalósítása. Az együttjátszás előnyei, jelentősége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,
problémaorientált taktikai megoldások, támadási stratégia, védekezési
stratégia, megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
40 óra
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák szerepe a reális
énkép kialakításában.
A segítség elfogadása és adása, mások bátorítása.
Az alkotókészség, kreativitás fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai
sportok, sporttáncok, néptáncok segítségével.
A feszes, megtartott esztétikus testmozgás további javítása, a koordinált
mozgás és az erőkifejtés összhangjának továbbfejlesztése.
A táncmotívumok, koreográfiák, művészeti előadások ritmikailag,
plasztikailag pontosabbá tétele.
A saját nemzeti kultúra iránti igény erősítése, az ismeretek bővítése a
sportág hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése,
megszilárdítása.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Gimnasztika
Térbeli alakzatok, rendgyakorlatok
Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a
ritmusban, tempóban, zenére is.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok
8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő
hatásokkal: mély hát-, és hasizmok, a lábboltozat izomzatának
optimális és precíz működése által.
Az izommunka jellege szerint: nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító,
minden testrészre kiterjedő gimnasztikai gyakorlatok.
A gyakorlatok variálása: mozgásütem, kiinduló helyzet és
kartartás, változtatásával, kéziszerek (súlyzó, bordásfal,
medicinlabda, pad) alkalmazásával.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok
Differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel.
Erőgyakorlatok a tanuló számára optimális ellenállás leküzdésével.
Aerob állóképesség- fejlesztő gimnasztikai gyakorlatok.
Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának, az egyensúlyozás
továbbfejlesztése.
Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és
Fizika: egyenes vonalú
mozgás, periodikus
mozgás, gravitáció,
tömegvonzás, hatás-
ellenhatás törvénye.
koordinációs képességfejlesztő gyakorlatok.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, a 9.
osztályban elért követelmény szint fejlesztése.
Torna
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,
alkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel.
Talajon és legalább egy választott szeren: új mozgásanyag
tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan.
Talajtorna
Tartásos gyakorlatelemek: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek
kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.
Mozgásos gyakorlatelemek: gurulóátfordulások különböző
irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék mindkét
irányba, vetődések átguggolások, átterpesztések, lábkörzések,
dőlések, felállások, alapformában és differenciáltan variációkban.
Esztétikus és harmonikus előadásmód: feszítések, fejtartás,
válltartás, spicc kidolgozása. Az elemek mennyiségi és minőségi
kidolgozása.
Szertorna
A választott szeren, vagy szereken, egységes alapformában,
differenciált variációkban az elemek mennyiségi és minőségi
kidolgozásában segítségadással társak és/vagy tanár
közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással történik.
Szertorna fiúk számára
Gyűrűn gyakorlás - kéz-lábfüggések, függések, lefüggések, mellső
függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület,
lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre,
homorított leugrás, leterpesztés hátra.
Szertorna lányok számára
Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések,
térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok,
támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés
fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban,
guggolásban.
Szökdelések, lábtartáscserék, felugrás egyik láb át- és
belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás.
Szertorna - lóugrás, ugrószekrényen gyakorlás
Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata
figyelembe vételével. A 9. évfolyamon tanultak továbbfejlesztése.
Az első és a második ív növelése.
Felguggolások-homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok,
bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrás, lebegőtámasz.
Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű
mozgássor megtanulása.
Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működése,
növekvő tanulói önállósággal.
A segítségadás technikái, hibajavítás beépítése külső kontrollal.
Versenyeztetés: órai, iskolai szinten.
Fizika: az egyszerű
gépek működési
törvényszerűségei,
forgatónyomaték,
reakcióerő, egyensúly,
tömegközéppont.
Biológia-egészségtan:
egyensúlyérzékelés,
izomérzékelés,
elsősegély
Ritmikus gimnasztika lányok számára
Kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése: az
esztétikus, szép nőies mozgások elősegítésére.
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok (testtartás, tágasság,
forgásbiztonság). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztás.
Szabadgyakorlatok
Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái, ismétlése, új
összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások. Hajlított
és guggoló állások, lépő és kilépő állások. Támadó és védő
állások, lebegő-, és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések,
lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és
lábtámaszok, ujj-, és kartartások és mozgások, (lebegtetések,
ejtések, fordítások, hullámom) statikus és dinamikus törzs-, és
lábmozgások.
Fő mozgások alapformáinak ismétlése, és új összetett formák
gyakorlása: testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések,
ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek,
forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség.
Labdagyakorlatok:
Fogások, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos
vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások
labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos
szabadgyakorlati formák felhasználásával.
Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a
minimumhoz, tanári irányítással (1 perc).
Aerobic, step aerobic mindkét nem számára.
A sportági jelleg: dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,
ruganyosság, és ritmusérzék. Testtartás, mozdulatok precíz
végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. A tanult
alaplépések összetett kombinációi 4-8 ütemben, aszimmetrikus
elemkapcsolatok.
Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal.
Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése
önállóságra törekedve.
Táncos mozgásformák
Legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez igazodó
tánc, amely a Tánc és Dráma kerettanterv mozgásanyagával
összekapcsolható.
Ének-zene: ritmus és
tempó.
Etika: társas viselkedés,
önismeret, énkép,
jellem.
Egyéb tornajellegű mozgásformák:
Falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.
A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek
önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás
értelmezésében.
A saját test elfogadása, változásainak követése, és az ezzel
kapcsolatos félelmek, szorongások átélése, feloldása.
A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy
esztétikájának ismerete.
A saját és társ testi épsége iránt érzett felelősségvállalás.
A gyengébb, sérült társak segítése, az erősebbek elismerése.
A divat, és a média testkultúrára ható kedvező és
kedvezőtlentényezőinek felismerése (önértékelés).
Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a
magyar élsportolók eredményeinek ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Szaknyelvi kifejezések, elem, vezényszó RG motívum, táncmotívum
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok
Órakeret
30 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az atlétikai mozgásokat befolyásoló biomechanikai
törvényszerűségek tudatos alkalmazása. Az egyéni teljesítmény
növelése, ösztönzés. Az atlétikus képességek továbbfejlesztése, a
más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Futások, rajtok
A képességfejlesztés gyakorlatai.
a korábban tanult futóiskolai gyakorlatok erősebben és
tudatosabban.
Futóiskolai és futófeladatok, iramfutások, kitartó futások, (aerob
állóképesség növelése, az egyéni iram kialakítása).
Akadályok felett 5-4-3 lépéses ritmusváltások könnyített
magasságokon és távolságon.
Tartós és résztávos állóképesség fejlesztése, módszerei.
A sportági technika gyakorlása.
Futások 60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása rövid és
hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikája, a
váltótávolság kialakítása (segédjelek alkalmazása), a váltás
szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó
lábmozgásának ismerete. A rövid-, közép-, és hosszútávfutás
technikai megkülönböztetésének ismerete.
A tartós futás technikai kontrollja, az egyéni tartós futás
sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése
érdekében.
Ének-zene: ritmus
gyakorlatok
Biológia-egészségtan:
aerob, anaerob
energianyerés,
szénhidrátok, zsírok
bontása, állóképesség,
erő, gyorsaság.
Ének-zene: ritmus.
Informatika: táblázatok,
grafikonok.
Játékok, versenyek
Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni sor-, és váltó
versenyek gyors-, akadály-, és váltófutással. Egyéb testnevelési
játékok futófeladatokkal.
Ugrások, szökdelések
A képességfejlesztés gyakorlatai
A korábbiakban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése
koordináltabban, nagyobb erővel, kiterjedéssel, tudatosabban.
Egylépéses sorozatelugrás, kétlépéses sorozatfelugrás.
A sportági technika gyakorlása.
Az ugrás előtti három lépés ritmusának kialakítása.
Az elrugaszkodó láb, a lendítő láb és a kar mozgásának
összehangolása.
A lépő távolugró technika végrehajtása aktív leérkezéssel.
Az egyéni nekifutó távolság kimérése.
Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íves nekifutással.
A flop technika gyakorlása, az egyéni nekifutó távolság kimérése,
rögzítése.
A magasugró technikák megismerése, teljesítményre törekvés
nélkül.
Játékok, versenyek. Magasugró versenyek egyéni nekifutással.
Távolugró versenyek helyből, nekifutással.
Egyéni sor és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal.
Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal, szökdelésekkel.
Dobások
A képességfejlesztés gyakorlatai
Különböző szerekkel végrehajtott változatos dobásformák egy és
két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés
kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel.
A sportági technika gyakorlása
Célba és távolságra dobások hajító, lökő és dobó mozdulattal.
Hajítás nekifutással öt lépés dobóritmusban. A lekészítés
technikája, beszökkenés szerepe.
A háttal felállás technikájának ismerete.
Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból,
súlygolyóval, medicinlabdával.
Az egy és kétkezes vetések technikái.
Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásfajtáknál,
szerepük a jobb eredmény elérésében.
Játékok, versenyek
Szabadon választható egyéb dobószerrel versengések helyből és
lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek.
Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások
dobások végzése, a versenyek előtt.
A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávfutás
állórajtra vonatkozó szabályai, a köríven futás, a repülőrajt
ismerete.
A savasodás jellegzetes hatásainak és annak a teljesítőképességre
gyakorolt hatásai.
Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete.
A nekifutás jellemzőinek ismerete a magas-, és távolugrásnál.
Az ugrószámok szabályainak ismerete, a sérülések megelőzése
szempontjából.
Az ideális kirepülési szög a jobb teljesítmény elérése
szempontjából.
A dobások főbb szempontjainak és az azokkal kapcsolatos
balesetvédelmi ismeretek.
A magyar olimpiai futó-, ugró és dobóeredmények ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reakcióidő, mozdulat-, mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia;
irambeosztás, pihenőidő, ugróláb, lendítő láb, felugrás, elugrás;
optimális sebesség, maximális sebesség;
súlypont, szögsebesség, fordulat, hatás-ellenhatás, belső ritmus,
dinamizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Alternatív és szabadidős
mozgásrendszerek
Órakeret
30 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési céljai
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott
sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése.
Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek
űzésére.
A szervezet edzettségének és a sporttal kapcsolatos pozitív
beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos
és kötetlen foglalkozások által.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelménye Kapcsolódási pontok
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy
választott sportági mozgás mozgásműveltségének
fejlesztése: floorball, asztalitenisz, tollaslabda, streetball,
darts, téli sporttevékenységek (hócsata, jégkorcsolyázás,
stb).
Az egyén által előnyben részesített, élethossziglan űzhető
sportok alternatíváinak bővítése.
Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés:
Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető
gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a
szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek,
fittségnek fejlesztése. A természetben végzett önálló
bemelegítés, laza tanári kontroll mellett. A környezettudatos
viselkedés alapelvei, a közlekedésbiztonsági szabályok
elsajátítása és betartása.
Felkészülés és együttműködés a különböző táborozási
lehetőségek, speciális túra jellegű terhelések előtt és alatt.
Technika és taktika gyakorlása
A minimális hely és eszközigényű sportmozgások
megismerése, sokoldalú, balesetmentes elsajátítása és
élményszerű gyakorlása.
Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott
sportágban, fizikai aktivitásban.
A fair play szellemének, és a személyes biztonságnak szem
előtt tartása.
Az élethosszig tartó sportolás számára felelős döntésekhez
szükséges képességfejlesztés.
Az egyéni képességek kibontakoztatása a közösségi
tevékenységek során. Transzferáló képesség: a sportban
szerzett tapasztalatok átültetése az élet más területeire a saját
és a környezet javítására.
Földrajz: időjárási ismeretek,
tájékozódás, térképhasználat.
Információk átadása, a megélt élmények, táborozási
tapasztalatok átadása.
Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása,
kreatív alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás,
környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék,
egyensúlyérzék, bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok
Órakeret
10 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az egyén védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben
magas fokú jártasság elérése.
A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos alkalmazása során az
önuralom erősítésére,
A társak tiszteletére és a szabályok elfogadására szoktatás.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel
azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük
Előkészítő és rávezető játékok, gyakorlatok.
Az 5-9. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása,
továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése,
amelyek bonyolultabb feladatok elvégzésére is alkalmassá teszik a
tanulót.
Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító, lenyomó-emelő gyakorlatok,
esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, az egészségi és élettani
szabályok betartása.
Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül, társsal vagy önállóan. Alapvető
önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó
körülmények között. A gyakorlatok a tanulása a saját képességek
figyelembe vételével.
Grundbirkózás
A 9. osztályban tanult fogások, kitolások, kihúzások, emelések,
szabadulások gyakorlása, biztonságos végrehajtása.
Újabb elemkapcsolatok tanulása, gyakorlása, alkalmazása.
A z egyensúlyhelyzetek kihasználása: mögékerülések, kiemelések,
állásból, térdelésből, földharcban.
Dzsúdó
Eséstechnikák, földharc technikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a
9. osztály tananyaga szerint. A technikák alkalmazása új variációkban,
fokozódó erőkifejtéssel, bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel.
A küzdelmek során önálló megoldások, kreatív alkalmazások,
támogatása az állásharcban, földharcban.
Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző
specifikus bemelegítő mozgások ismerete.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: keleti
kultúra, ősi magyar
harcművészet.
Biológia-
egészségtan:
izmok, ízületek
mozgékonysága,
anatómiai
ismeretek, testi-
lelki harmónia.
Etika: a másik
ember tiszteletben
tartása.
Küzdőfeladatok eszközökkel: tornabot, súlyzó, gumikötél,
medicinlabda.
A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése, az
ellentmondásos helyzetek tudatos kezelése.
Sportszerűség, sikerélmény, sikerorientáltság, kudarctűrés képessége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem,
önismeret, tisztelet, tus, ippon.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra, prevenció
Órakeret:
20 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata.
A prevenció tágabb értelmezése.
A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani,
anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele.
Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az
egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.
Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések
rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése.
Az óraszám szétosztva a sportágak között.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Bemelegítés
Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások,
nyújtások, lendítések stb.)
Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.
A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.
Edzés, terhelés
A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzus érték
mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus,
munkapulzus, felső érték, stb.).
Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a
terhelésre.
A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei.
A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.
Részben önálló mozgásprogram tervezés.
Testépítés: a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai.
Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség
fejlesztése, megőrzése érdekében: egyszerű edzéstervek.
Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel,
fitneszgépekkel.
Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.
Köredzés változatos mintákkal: 4-6 feladattal.
Motoros tesztek-központi előírás szerint.
Az egészséges test és lélek megóvása.
Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: a fizikai és lelki egyensúly
önellenőrzésen alapuló fenntartására.
A technikák használata a saját tanulási technikák tökéletesítésében.
Számítógéphasználat ellensúlyozására gerinctorna gyakorlatok.
Biológia-egészségtan:
ismeretek az emberi
test működéséről,
aerobterhelés,
gerincferdülés
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását
szolgáló gyakorlatanyag: állandó gyakorlás a tanár és a társak
kontrollja, hibajavítása mellett.
A testtartásért felelős izmok erősítése, nyújtása.
A gerinctorna lényegének ismerete, szerepe a testnevelési és
sportmozgásokban.
A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.
A gerincsérülések leggyakoribb fajtái.
Törekvés az önmagához mért legjobb teljesítmény elérésére, a siker
átélésére, a kudarc elfogadására.
A saját test elfogadása, változásainak követése.
A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásainak
felismerése, a sport általi oldás elfogadása.
Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés,
intenzitás, ismétlésszám, testtömeg index, biomechanikailag helyes
testtartás, megküzdési stratégia, gerincvédelem.
11. évfolyam
Óraszám: 180 óra/év (5 óra/hét)
Az éves óraszám felosztása
Témakör Óraszám
1. Sportjátékok 40 óra
2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák 40 óra
3. Atlétika jellegű feladatok 30 óra
4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30 óra
5. Önvédelem és küzdősportok 10 óra
6. Ellenőrzés, értékelés 10 óra
7. Egészségkultúra, prevenció (szétosztva a sportágak között) 20 óra
Tematikai egység/
fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
40 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A legalább két választott labdajátékra vonatkozóan:
A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.
Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi
és minőségi növelése.
Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok
eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. A
többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő
transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az önszervezés gyakorlása. Önálló csapatalakítás, bemelegítés,
gyakorlás, játékszervezés. Szituációk, feladatok megoldása, önálló
egyéni/társas döntéshozatal, a sportszerűség, tolerancia és empátia
szem előtt tarása.
A tevékenységhez tarozó felszerelések, berendezések önálló
használat, rendben tartása megóvása.
A lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazás – játékvezetési
gyakorlat.
Labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető
szabálytalanságok elkerülését segítő gyakorlatok, megbeszélések.
A labdajátékokban a test-test elleni játékszabályok engedte
megoldások gyakorlása.
Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra
vonatkozó szabályok ismerete, betartása.
Röplabdában a forgásszabály, a háló és a labda hibás megérintése,
az emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.
A labdajáték-specifikus időhatások betartásának gyakorlatai.
A szabályok képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, az
elkövetett vétség önálló jelzése.
A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a
lényeges játékszabályok betartásával, néhány játékvezetői non-
verbális jel használatával.
Az eredmény jegyzésében és a jegyzőkönyv vezetésében szerzett
gyakorlat.
Versenyhelyzetek
A labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása,
megmérettetése, osztálymérkőzéseken, házibajnokságokban, egyéb
versenyeken.
Kézilabdázás
A technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása.
Variációk a tanult technikákkal kisebb taktikai egységbe ágyazottan.
A taktikát előkészítő futó- fogójátékok, test-test elleni küzdelem.
Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása
rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése.
Taktikai továbbfejlesztés
Gyorsindítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, hátrányból
Fizika: mozgások,
ütközések, gravitáció,
forgatónyomaték,
pályavonal, hatás-
ellenhatás.
támadások. Játékszituációk ismétlése 1-2 beállóval, lerohanás
rendezetlen védelem ellen. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1,
4:2 védekezési rendszer esetén. Védekezés irányítása gyorsindítás
esetén.
Labdarúgás
A technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása.
A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai
csökkenő hibaszázalékkal. a labdakezelés biztonságának fokozása,
Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel
szemben is.
Felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos szerelések,
cselezések gyakorlása. változatos kapura lövések, ívelések,
rúgásfajták alkalmazása, a labda céltudatos irányítása.
Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából.
Szögletrúgás, bedobás, büntetőrúgások különböző távolságról.
Gólszerzés a szabályok betartása mellett.
Taktikai továbbfejlesztés
A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése.
A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb
egységekben.
Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása.
Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen.
A csapatrészek összjátékának megvalósítása.
Röplabdázás
Az oktatás menetét meghatározó tényező: a játékos nem
birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen rövid, a játék szabályai
szerint a játékosok között nincs testi kontaktus.
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
A labdaérintés biztonsága, a labda tudatos és pontos helyezésének
gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése az élvezhető folyamatos
játék elérése érdekében.
A tanult támadási technikák gyakorlása.
A felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával, talajról.
A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és
erejű labdákkal, technikai kombinációkkal.
A feladás technikájának gyakorlása alkar és kosárérintéssel
egyaránt.
A sáncolás gyakorlása, elsajátítása.
Labdamentések továbbfejlesztése.
Taktikai továbbfejlesztés
Védekezések különböző állásrendek szerint, csillagalakzat, mint
alapvédekezési forma tanulása.
Ütő, sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy
ejtett labdához való helyezkedés, támadás közbeni helycserék
megtanítása, helytartási szabály betartása.
A sportági ismeretek magasabb szintű alkalmazása a kooperatív
játékokban, feladatokban, sportjátékokban.
A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere,
Matematika:
térgeometria –
gömbtérfogat;
valószínűségszámítás.
Biológia-egészségtan:
érzékszervek külön-
külön és együttes
működése.
egymásra épülésének megértése.
A játékszabályok, típusok tudatos alkalmazása.
A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás.
A sportjátékok transzferhatásainak felismerése és a lehetséges
összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából.
A páros és társas kapcsolatokban a konstruktív konfliktusmegoldás.
A sportjátékok történeti ismerete, tájékozottság a témában.
A személyes biztonság, a társak biztonságának védelme, a baleset
megelőzés fontossága.
A sport és környezettudatosság összekapcsolása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,
problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési
stratégia, megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
40 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus
továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és
új elem- és motívumkapcsolatokkal is.
Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer
működtetésének minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben,
gyakorlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és
gyengeségek figyelembe vétele.
A közös tervezés kivitelezés a kellő határozottságú és öntudatú
kommunikáció fejlesztése.
A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő gördülékeny,
könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/ fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Gimnasztika
Rendgyakorlatok gyakorlása
A korábbi évfolyamokon tanultak gyakorlása bővített
elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az
óraszervezés funkcióinak megfelelően.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése.
A gyakorlatok variálási szempontjai: pl. mozgásütem
változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása.
Az agonista és az antagonista izmok arányos és harmonikus
fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás.
Kéziszerek alkalmazása 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok,
egyidejű mozgáskapcsolatok.
Önállóság a gyakorlatok kiválasztásával, gyakorlatsorok
összeállítása.
Összetett, komplex fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok
végzése.
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok
differenciáltan, egyénre szabottan.
Fizika: egyensúly,
mozgások, gravitáció,
szabadesés,
szögelfordulás.
Biológia-egészségtan: az
izomműködés élettana.
Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és
stretching gyakorlatokkal.
Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás
leküzdésével.
Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika
eszközeivel.
Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban,
ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban.
Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és
koordinációs képességfejlesztő eljárások.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az
egyéni fejlődését figyelembe véve.
Torna
Talajon és a 9-10. osztályban kiválasztott egy szeren a minimális
követelményszint tanulása, gyakorlása.
Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása:
tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal,
mérlegállások, hidak, mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása:
gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-
tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás,
kézenátfordulás oldalra, kézenátfordulás, átguggolások,
átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az
alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek
mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése.
Összefüggő gyakorlatsorok
Gyakorlás során az egyéni teljesítőképesség, az esztétikus és
harmonikus előadásmód, (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc)
mint minőségi elvárás jelenik meg. Hibajavítás, ismétlések.
Szertorna gyakorlatok
A 9-10.évfolyamon tanultak gyakoroltatása.
Az elemek mennyiségi és minőségi továbbfejlesztése, nehézségi
fokának emelése differenciáltan és egyénre szabottan is.
Szertorna fiúk számára
A 9-10. évfolyamon tanultak ismétlése, továbbfejlesztése, új
elemek tanulása.
Gyűrűn: kéz- lábfüggések, függések, lefüggések, hajlított
támaszok, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás,
tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás,
leterpesztés hátra.
Szertorna lányok számára.
Gerendán – állások térdelések, ülések, fekvések,
térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok,
támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés
fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban,
guggolásban.
Szökdelések, lábtartáscserék, felugrás, egy láb át- és
belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaleugrás.
Ritmikus gimnasztika
Az esztétikus szép és nőies mozgásokat, alakformálást segítő
kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások
megismerése, gyakorlása.
A testtartás, tágasság és forgásbiztonság növelése.
A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztás, bővítési
lehetőség.
Szabadgyakorlatok gyakorlása
A 9-10. osztályban begyakorolt előkészítő tartásos és mozgásos
elemek, a fő mozgások alapformáinak ismétlése, új összetett
formák gyakorlása.
Kötélgyakorlatok
Egyszerű keresztezett áthajtások, ugrások fordulatok, áthajtás
közben is, kötélforgatások, test körül és test köré,
kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és - elkapások,
kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban.
Karikagyakorlatok:
Karikaforgatások, átadások, egyik kézből a másikba, testkörül és
test köré, ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, dobások
és elkapások, áthajtások pörgetések, körzések talajon és
levegőben, függőleges és vízszintes síkban.
Minimum 10 -12 elemből álló gyakorlatsor összeállítása.
Aerobic, step aerobic
A sportági jelleg: dinamikus-statikus erő, egyensúlyozás,
lazaság, ruganyosság, ritmusérzék, előkészítő és rávezető
gyakorlatai.
Alapvető kritériumok: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása,
szinkron a zenével és egymással.
Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal.
Páros, csoportos koreográfiák: optimális tanári irányítással.
Részvétel egy egyszerű csoportos aerobik gyakorlatban.
Táncos mozgásformák
A választott helyi, személyi és tárgyi feltételekhez igazodó tánc.
Történelmi táncok gyakorlása
Palotás és /vagy keringő, 5-6 motívumból álló rövid koreográfia
megtanulása és ismétlése, bemutatása.
Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák
A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és
készségek alkalmazása más, a helyi lehetőségek szerinti
mozgásrendszerekben.
A hibajavítás megértése, tudásátadás, mások tanítása.
Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban.
A nemnek megfelelő mozgás dinamikája, harmonikus
esztétikájának átélése, tudatos felvállalása.
A divat és média által közvetített kedvező és kedvezőtlen
tényezők szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés).
A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás: a gyengébb, a
Művészetek: az esztétika
fogalma
Ének-zene: tempó,
ritmus.
Művészetek:
romantika, modernitás
sérült társ segítése.
A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek
figyelembe vételével, stratégiák egyeztetése.
Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek
sportrendezvények, bemutatók szervezésében.
Tornasport és tánctörténeti ismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus
egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc,
sporttánc.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétikai jellegű feladatok
Órakeret
30 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek
alkalmazásában.
Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák
kiválasztása és önálló gyakorlása révén.
A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai
a korosztályos előírások szerinti alkalmazása, betartása.
Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására.
Mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása,
beépítése a döntéshozatalba.
A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének,
hatásának tudatosítása.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Futások
Rövidtáv, váltófutás
A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása.
A kedvező rajthelyzet kialakítása, a segédvonalak kijelölése, versenyszerű
végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban.
Csapatban 4x50m-es váltók alakítása, versenyzés.
Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás
A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika kiválasztása. Jártasság az
adott távhoz szükséges versenytempó és irambeosztás megválasztásában.
Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és
teljesítményének nyomon követése.
Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása.
Ugrások
Választás a magasugró technikák közül: 5-7 lépéses egyénileg kialakított
nekifutással versenyszerű végrehajtás.
Közreműködés versenyek lebonyolításában.
Kondicionális jelleggel sorozatszökdelések: 1-3 lépéses sorozatelugrás, 2-4
lépéses sorozatfelugrások technikajavító végrehajtása.
Gyorsuló nekifutás optimális távolságról.
Dobások
A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése.
Biológia-
egészségtan:
szénhidrát-
lebontás.
Fizika:
hajítások,
energia.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: Az
olimpiai
eszme. Az
újkori olimpiák
története.
Teljes lendületből hajítás.
Választás az egyes lökő mozdulatok közül.
Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés.
Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete.
A nekifutás módosításának szükségessége.
Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai
teljesítménynövelő hatásainak ismerete.
Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.
A „gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése.
Önmagához képest a legjobb eredmény elérése, a siker átélése, a kudarc
elfogadása, és az azzal való megküzdés.
Az élettani különbözőségek ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyéni reakcióidő, mozdulat és mozgásgyorsaság, váltás közbeni
alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító, ollózó technika,
átlépő, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus,
lökés, vetés, jegyzőkönyvvezetés
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
30 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rekreációs életvitelhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti
ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy
csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok
megszerzése. A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása,
az iskolai létesítményen belüli és tágabb környezetben levő
lehetőségek kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos
életviteléhez újabb sportágak megismerése. Családi és csoportos
öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek
megszerzése.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A legalább négy választott sportági mozgás
mozgásműveltségének fejlesztése: floorball, asztalitenisz,
tollaslabda, streetball, darts, téli sporttevékenységek (hócsata,
jégkorcsolyázás, stb).
A szabadidős és alternatív sportok rendszerben kezelése. A
választott alternatív sportok technikai, taktikai, gyakorlási,
edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó
eszközök, technikák és veszélyek kezelése.
A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése.
Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a
közlekedésbiztonság területén a kerékpározás kultúráját szem
előtt tartava.
Sportolás közben a rutinok megerősítése: a környezet védelme,
a zöldfelület megóvása, a tájhasználat, energia és vízhasználat,
a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés,
újrahasznosítás területén.
Biológia-egészségtan:
élettan.
A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny
sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges
ismeretek, jártasságok megszerzése.
Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív,
kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A
többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi
változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi
versenyek, a környezet adta kihívások legyőzése).
Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű
mozgásformák elsajátítása (ugrókötél, asztalitenisz, lengőteke,
tollaslabda, minitrambulin, stb.).
Szabályismeret és baleset-megelőzési információk az alternatív
sportágak területén.
A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren
végzett sportolás során.
A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az
egyénnek önmagával, társaival és a természettel való
kapcsolata kialakítása.
A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság
szerzése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség,
újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és épített
környezethasználat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok
Órakeret
10 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a
félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének
kiteljesítése. Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a
személyiségfejlesztésben, különös tekintettel az önuralomra, a társak
tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben előforduló
veszélyhelyzetek felismerése és kezelése.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
A küzdéseket előkészítő és rávezető játékok, gyakorlatok.
Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.
Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása:
Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős
fogások, csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések,
keresztfogások.
Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással.
A mögékerülések és kiemelések különböző változatai,
dobástechnikák, leszorítások alkalmazása.
Az eredményes földharc technikájának elsajátítása.
Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos
formában és páros küzdelmek.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: ókori
olimpiák, hősök,
távolkeleti kultúrák.
Dzsúdó sportági készségfejlesztés:
A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése.
Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok,
testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra
gurulások.
Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás).
Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai).
Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás,
ismerete, megértése, alkalmazása.
Az érzelem és feszültségszabályozás: az agresszió megelőzése a
küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök
megfogalmazásának képessége.
A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése.
A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által
megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés,
sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra, prevenció
Órakeret
20 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő
prevenciós és relaxációs mozgásos tevékenységek önálló
működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal
történő gyakorláshoz szükséges készségek és kompetenciák
továbbfejlesztése.
Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra,
rekreációra kész fizikai és mentális állandósítása, a stressz kezelése.
A fenntartáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré
szervezése.
Beépítve a sportágak óraszámába.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Bemelegítés
Általános és sportágspecifikus mozgásanyag feladatmegoldásai,
kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés,
értékelés megvalósítása.
A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz,
küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális
jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban, és gyakorlatban
egyaránt.
Edzés, terhelés
Jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges
mozgásterjedelem /idő, ismétlésszám/, intenzitás/sebesség,
gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás/ terhelés, pihenés
egyensúlya.
Biológia-egészségtan:
anaerob terhelés, az
idegrendszer működése,
a keringési rendszer
működése, glikolízis.
Fizika: egyszerű gépek,
erő, munka.
Főbb témák:
Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és
megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban
eszközökkel és nélkülük. A fizikai fittség típusai, fejlesztési
lehetőségei: az aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló
mozgásprogram tervezés. Hagyományos és alternatív eszközök:
pulzusmérő, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, gimnasztikai labda,
erőgépek stb.
A koordinációt fejlesztő eljárások, a szabadidő megtervezése.
Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett
kondicionális és koordinációs képességfejlesztés.
Motoros tesztek központi előírás szerint.
Az egészséges test és lélek megóvása. A munkahelyi és egyéb
ártalmak ellensúlyozására: a helyes testtartás, az egészséges
lábboltozat, a helyes légzés gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér
ellensúlyozása. A sportolás kedvező hatása a szenvedélyek
megelőzésében. A stresszoldás gyakorlatai, a relaxáció tudatos
alkalmazása. A testi-lelki harmónia fejlesztésének alternatív
lehetőségei. A testtartásért felelős izmok erejének és
nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító
tornával.
A sport által a pillanatnyi kiteljesedés élménye.
A sportágak gyakorlásához illeszkedő bemelegítési eljárások
ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete.
Az alvás és az ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az
egészséges alvásban. A gerincártalmak és sérülések ismerete,
elkerülése, gerinckímélet. A stressz elleni tudatos védekezés.
A növekvő teljesítmény, a sporteredmény objektív elismerése, a
másik ember teljesítményének pozitív elismerése. A tudatos
terhelés, mérés, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés.
A saját és a társak egészséges életmódja iránti felelősségvállalás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallum, tartós és
ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív relaxáció,
ingergyakoriság, gerinckímélet, tudatos jelenlét.
12. évfolyam
Óraszám: 150 óra/év (5 óra/hét)
Az éves óraszám felosztása
Témakör Óraszám
1. Sportjátékok 30 óra
2. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák 30 óra
3. Atlétika jellegű feladatok 30 óra
4. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 20 óra
5. Önvédelem és küzdősportok 10 óra
6. Ellenőrzés, értékelés 10 óra
7. Egészségkultúra, prevenció 20 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
30 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott két labdajátékra vonatkozóan:
A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.
A technikai és taktikai tudás mennyiségi és minőségi növelése.
Az egyéni fizikai, és jellemvonások fejlesztése, a csapatok
eredményességéhez szükséges képességek erősítése.
A többféle labdajáték transzfer hatása a más sportmozgásokra.
Megküzdés a feszültségekkel.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/ fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Általános feladatok: Az önszervezés gyakorlása.
Csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás, és játékszervezés.
Tanári irányítást nélkülöző: csapatalakítás, bemelegítés,
gyakorlás, játékszervezés (támadás-védekezés), értékelő
megbeszélések.
Szituációk, feladatok önálló megoldása, a sportszerűség szem
előtt tartásával.
A sportolási tevékenységhez tartozó berendezések,
létesítmények, felszerelések megóvása, rendben tartása.
Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása-
játékvezetési gyakorlat.
Labdával, vagy labda nélkül elkövethető szabálytalanságok
elkerülése.
A test-test elleni játék több lehetőségének modellezése.
A mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok
ismerete, betartása. A képzettségnek megfelelő önkontrollos
játék, a vétség önálló jelzése.
Fizika: mozgások,
gravitációk,
forgatónyomaték,
pályavonal, hatás-ellenhatás
Röplabda: a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó
szabálymegkötések, a labda és a háló hibás érintése, a
területelhagyás értelmezése.
A labdajáték specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai.
Önálló játékvezetés, a lényeges versenyszabályok alkalmazásával,
néhány játékvezetői non-verbális jelzés használatával.
Jegyzőkönyv vezetési gyakorlat.
Versenyhelyzetek
Kézilabdázás: A tanult technikai elemek tökéletesítése,
alkalmazása. Változatos variációk a már megtanult
technikákkal, kisebb taktikai egységekbe ágyazottan.
Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái
cselekvésbiztosan végrehajtva.
Szélsők, átlövők, beállók, kapura lövéseinek gyakorlása,
alkalmazása, kapusmozgások, játék közben.
Taktikai továbbfejlesztés
Gyorsindítások, létszámbeli előnyök, ill. hátrányokból
támadások, lerohanás rendezetlen védelem ellen.
Védekezés gyorsindítás esetén, védekezési taktika (6:0,
5:1,4:2).
Labdarúgás: Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
Összetett variációkban alkalmazott megoldások.
Pozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel
szemben (felívelés, letámadás, visszatámadás).
Pontos cselezések, szerelések, változatos kapura lövések,
ívelések, rúgásfajták a labda céltudatos irányítása. Fejelések
fajtái, szögletrúgás, bedobás, büntetőrúgások, gólszerzés.
Taktikai továbbfejlesztés
Területvédekezés, szoros és követő emberfogás, védelmi
rendszerek ismerete.
Támadási variációk. Csapatrészek összjátéka, koordinált
együttműködése.
Röplabdázás: Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
A labdaérintés biztonsága, tudatos és pontos helyezése,
folyamatos játék.
Támadási technikák, felső egyenes nyitás, felugrásból is.
A feladás technikája alkar és kosárérintéssel egyaránt.
Nyitásfogadások változó irányú és erejű labdákkal, technikai
kombinációkkal.
Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése.
Taktikai továbbfejlesztés
Védekezés: különböző állásrendek, csillagalakzat. Ütő és
sáncoló játékos melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy
ejtett labdához való helyezkedés. 4:2-es és 5:1-esvédekezési és
támadási játékelemek elsajátítása. Támadás közbeni
helycserék, helytartási szabályok.
A megszerzett sportági ismeretek magasabb szintű kreatív
alkalmazása.
Matematika: térgeometria,
gömbtérfogat,
valószínűségszámítás
A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere
egymásra épülésének megértése.
A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása, a
játékvezetői jelzések ismerete. A transzferhatások felismerése
az egyéni fejlődés szempontjából.
A csapatjátékon belüli konfliktusok kezelése, megoldása.
Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek, tájékozottság.
Baleset megelőzés fontossága: személyes és társak
biztonságának védelme.
A sport és a környezettudatosság összekapcsolása,
jövőorientáltság.
Kulcsfogalmak
/fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés,
problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési
stratégia, megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
30 óra
A tematikai egység
nevelési - fejlesztési
céljai
A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő
mozgásritmus továbbfejlesztése a torna jellegű és táncos sorozatok
során a már ismert, és új elem és motívumkapcsolatokkal is.
Az önállóság és a kooperativitás növelése a mozgásrendszer
működtetésének minden területén: bemelegítésben,
képességfejlesztésben, gyakorlásban, versenyzésben,
versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyelembe
vétele. A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú
és öntudatú kommunikáció fejlesztése.
A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny,
könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek,/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Gimnasztika
Rendgyakorlatok: a korábbi évfolyamokon tanultak
folyamatos ismétlése, az óraszervezés funkcióinak
megfelelően.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése.
A gyakorlatok változatos variálása (mozgásütem, kiinduló
helyzet és kartartás stb.). Az aktív és passzív izomnyújtás.
Kéziszerek alkalmazása, 8-16 ütemű gimnasztikai
gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus
sorozatok.
Önálló gyakorlatok, gyakorlatsorok kiválasztása, összeállítása.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok
végzése
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok
differenciáltan, egyénre szabottan.
Az ízületi lazaság fokozása: gimnasztikai, stretching
gyakorlatokkal.
A gimnasztika eszközeivel: erőgyakorlatok, anaerob
Fizika: egyensúly,
mozgások, gravitáció,
szabadesés, szögelfordulás
Biológia-egészségtan: az
izomműködés élettana
állóképesség, egyensúly-, kondicionális és koordinációs
képességek fejlesztése.
Mászások, függeszkedések. az egyéni fejlődés kontrollja.
Torna
Talajon és a választott szeren, a korábbi követelményeken
túlmutató mozgásanyagának tanulása, gyakorlása.
Talaj: Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok: tarkó-, fej-
, kézállások, mérlegállások, hidak.
Mozgásos gyakorlatelemek: gurulóátfordulások, fejen-,
kézenátfordulások, billenések, átguggolások, átterpesztések,
dőlések és felállások az elemek nehézségi fokának
továbbfejlesztése, gyakorlása.
Összefüggő gyakorlatsorok
Az esztétikus harmonikus előadásmód igénye (feszítések,
fejtartás, spicc), az egyéni optimum, bővítés megjelenítése az
elemkapcsolatokban, sorozatokban.
Szertorna
Az egyénre szabott, az előző évfolyamok mozgásanyagára
épült elemek mennyiségi és nehézségi fokának megjelenítése.
Szertorna fiúk számára: a 9-11. évfolyamok mozgásanyaga.
Gyűrű: alaplendület, függések, támaszok, húzódás-tolódás,
átfordulások, leugrások stb.
Szertorna lányoknak: a 9-11. évfolyamok mozgásanyaga.
Gerenda: állások, térdelések, ülések, támaszok, szökdelések,
lábtartás cserék, fordulatok, leugrások stb.
Bemelegítés: egyénileg összeállított mozgássor.
Segítségadás, tudatos hibajavítás.
Ritmikus gimnasztika
Az esztétikus szép és nőies mozgásformák, a testtartás,
tágasság, forgásbiztonság, ritmusérzék, önálló zeneválasztás,
önállóan tervezett gyakorlatrészek páros és csoportos
előadásmódban.
Szabadgyakorlatok gyakorlása
A 9-11. osztályokban begyakorolt előkészítő és mozgásos
elemek ismétlése, új összetett mozgásformák gyakorlása.
Kötélgyakorlatok gyakorlása
Áthajtások, ugrások, fordulatok, forgatások, kötéldobások és
elkapások, körzések függőleges és vízszintes síkban.
Karikagyakorlatok gyakorlása
Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben,
karikaforgatások átadások, átdobások, elkapások, áthajtások,
pörgetések talajon és levegőben.
10-12 elemből álló elemkapcsolat.
Aerobic, step aerobic
A spotági jelleg: dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás,
lazaság, ruganyosság, ritmusérzék.
Testtartás, szinkron a zenével, rövid koreográfiák ismétlése
magas cselekvésbiztonsággal.
Művészetek: az esztétika
fogalma
Ének-zene: tempó, ritmus
Táncos mozgásformák
A választott tánc gyakorlása, a helyi személyi és tárgyi
körülményekhez igazodva.
Történelmi táncok gyakorlása
Palotás és /vagy keringő 5-6 motívumból álló koreográfia
bemutatása.
Egyéb torna jellegű táncos mozgásformák
Falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb.
Kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása,
hibajavítás megértése. A nemnek megfelelő dinamikus,
esztétikus, harmonikus mozgás felvállalása.
Értékfelismerés, önértékelés: a divat a kedvező és kedvezőtlen
hatásainak szétválasztása.
A saját és a társ testi épsége iránt érzett felelősségvállalás.
Aktív részvétel bemutatók, sportrendezvények szervezésében.
Művészetek:
romantikamodernitás
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus
egyensúly, forgásbiztonság, táncstílus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétikai jellegű feladatok
Órakeret
30 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek
alkalmazásában.
Az önismeret fejlesztése, a kedvező atlétikai mozgásformák
kiválasztása.
A futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai.
Motiváló eljárások az egyéni teljesítmények javítására.
Mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés.
A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepe.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Futások
Rövidtáv, váltófutás. Versenyszerű végrehajtás.
Középtávfutás, folyamatos futás.
A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika.
Versenytempó, irambeosztás. Állóképesség fejlesztés. Folyamatos futás
közbeni tájékozódás.
Ugrások
Magasugrás: átlépő, flop technika. A nekifutás távolságának kimérése.
Versenyek.
Dobások
A különböző dobásformák törzsizmokra gyakorolt erősítő hatása.
Hajítás lendületből, lökő mozdulat, vető mozdulat fordulatból.
Az optimális kidobási szög, sebesség és magasság.
Biológia-
egészségtan:
szénhidrátlebontás
Fizika: hajítások,
energia
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: Az
olimpiai eszme. Az
újkori olimpiák
Az iram és tempó megválasztása, a nekifutás módosítása.
Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti ismereti.
Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.
A „gyorsabban, magasabban, erősebben” jelmondat értelmezése.
Az önmagához mérhető legjobb teljesítmény elérése, a siker és a kudarc
átélése, elfogadása.
Az élettani különbözőségek ismerete.
története.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni
alkalmazkodás, korrekció, holtpont, homorító és ollózó technika,
átlépő, guruló, hasmánt és floptechnika, ötlépéses ritmus, lökés,
vetés, jegyzőkönyvvezetés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
20 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rekreációs életvitelhez szükséges sportági, élettani,
edzéselméleti ismeretek megszerzése. Önállóan kezdeményezett
társas vagy csoportos sportolás megszervezése. A felnőttkor
sportos életviteléhez újabb sportágak ismerete, családi és csoportos
öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendszerezési
ismeretek megszerzése. Az iskolai létesítményen belül és tágabb
környezetében levő lehetőségek kihasználása sportolásra.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A választott sportági mozgások mozgásműveltségének fejlesztése:
floorball, asztalitenisz, tollaslabda, streetball, darts, téli
sporttevékenységek (hócsata, jégkorcsolyázás, stb.).
Az alternatív sportok technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és
versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök,
technikák, veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyozása,
edzés a természet erőivel.
Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában,
a tájhasználatban, az épületek megóvásában, az energia, a
vízhasználat, a hulladék gyűjtés területén.
A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra
való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek,
jártasságok megszerzése.
Többfunkciós eszközök bevonása, egyszerű saját készítésű
eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása
(ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, mini trambulin,
stb.)
Szabályismeret és balesetmegelőzési információk az alternatív
sportok területén.
A helyes öltözködés és a folyadékfogyasztás a szabadtéri sportolás
során.
Környezettudatos magatartás: az egyén és a természet kapcsolata a
sportolás folyamán.
A táborozási eszközrendszer, megismerése, jártasság szerzése:
térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor, stb.
Biológia-egészségtan:
élettan
Kulcsfogalma/
fogalmak
Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség,
újrahasznosítás, példamutatás, környezettudatos természet- és az épített
környezethasználat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelmi és küzdősportok
Órakeret
10 óra
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a
félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének
kiteljesítése.
Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben,
különös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok
elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek kezelése.
Egészségkultúra és prevenció: 4 óra
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A küzdéseket előkészítő és rávezető játékok: tolások, húzások,
változatos testrészekkel, testhelyzetben.
Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása.
Alaphelyzetek, erős fogások, emelések, mögékerülések,
kiemelések, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása.
Az eredményes földharc technikája.
Egyéni és csapatversenyek játékos formában, páros küzdelmek.
Dzsúdó
A 9-11. osztályban tanult technikák és taktikák
továbbfejlesztése.
Testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, gurulások,
szabadulások különböző fogásokból.
Támadás elhárítási módszerek.
Önmaga megvédésének ismerete, támadás-elhárítási ismeret,
megértése, alkalmazása.
Érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a
küzdőjellegű sporttevékenységek révén.
A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete,
elismerése.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
ókori olimpiák, hősök,
távolkeleti kultúrák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés,
sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra és prevenció
Órakeret
20 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az élethosszig tartó optimális mozgás, életkornak és testalkatnak
megfelelő prevenciós és rekreációs tevékenységek önálló
működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal
történő gyakorlásához szükségességes készségek és kompetenciák
továbbfejlesztése.
Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra,
rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz
kezelése.
A fenntartáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszere.
Ismeretek,/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Bemelegítés
Általános és sportágpecifikus bemelegítő mozgásanyag
feladatmegoldásai, egyénileg, párban. A tervezés, szervezés,
levezetés, értékelés megvalósítása.
A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, dobáshoz, küzdéshez
kapcsolódó bemelegítések elkülönítése szóban és gyakorlatban.
Edzés, terhelés
Szervezettség, időbeosztás, mozgásterjedelem (idő,
ismétlésszám), intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő
ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.
Főbb témák:
Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés párban,
csoportban szerekkel és szerek nélkül.
A fizikai fittség típusai, a fizikai aktivitás szintjének becslése,
követése.
Önálló mozgásprogram tervezés.
Hagyományos és alternatív eszközök használata: pulzusmérő,
mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő
gumiszalag, gimnasztikai labda, erőgépek.
Edzésfolyamatok: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző
módszertani eljárások. Motoros tesztek központi előírás szerint.
A szabadidő megtervezése, egyéni rekreációs megoldások
bemutatása, foglalkozás vezetése.
Az egészséges test és lélek megóvása
A munkahelyi, iskolai és egyéb ártalmak elleni védekezésre való
felkészítés.
A stresszoldás gyakorlatai, a relaxáció elsajátítása.
A megtanult és folyamatosan használt relaxációs módszerek
tudatos alkalmazása: az izmok kellő erejének és
nyújthatóságának fejlesztése.
A sport által a pillanatnyi kiteljesedés élményének megélése.
A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő
eljárások, a terhelésfokozás ismerete.
A sport szerepe az egészséges alvásban: az ébrenlét és az alvás
egyensúlya.
Biológia-egészségtan:
anaerob terhelés, az
idegrendszer működése, a
keringési rendszer
működése, glikolízis.
Fizika: egyszerű gépek,
erő, munka
A gerincsérülések, ártalmak elkerülésének, elsősegély ellátása
vagy a gerincsérülttel való helyes bánásmód ismerete.
A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a
gerinckímélet lényegének ismerete.
A növekvő teljesítmény (a saját és másik ember) objektív
elismerése.
Az egészséges mozgásra fordított szabadidő társakkal, a közös
élmény egymást erősítő igénye (motiváció).
A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló
teljesítményfejlesztés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sportág-specifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos,
ismétlése, tartós ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya,
relaxáció, ingergyakoriság, gerinckímélet, relaxáció, tudatos jelenlét.
Közlekedésbiztonság és –védelem
(10496-12)
9.évfolyam
A tantárgy tanításának célja
A Közlekedésbiztonság és -védelem tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók
megismerjék az elsősegélynyújtással, tűz- és a környezetvédelemmel kapcsolatos alapvető
ismereteket. Ismerjék meg a hatályos jogszabályokat, rendelkezéseket a témával
kapcsolatban.
A tanulók ismerjék és alkalmazni tudják a biztonságtechnika követelményeit, az egyéni
egészségvédelem és az elsősegélynyújtás alapjait. A műszaki szakterület szakmai
követelményei mellett legyenek képesek felismerni a környezetre gyakorolt hatásokat. A
termelési folyamatok mellett tudatosítsanak kiemelt figyelmet a környezetvédelmi
alapgondolatok megvalósítására. Tisztában legyenek az információ- és titokvédelmi,
vagyonvédelmi és az üzembiztonsági előírásokkal, szabályokkal.
Témakörök
Tűzvédelem 18 óra
A témakör részletes kifejtése
Általános tűzvédelmi ismeretek
Tűzvédelmi szabályzat
Létesítésre és használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok
Tűzoltás módja és anyagai
Tűzoltó eszközök és készülékek
Tűzvédelmi hatósági feladatok – Katasztrófavédelem (tűzoltóság)
Elsősegélynyújtás 18 óra
A témakör részletes kifejtése
Alapvető szabályok az elsősegélynyújtásban
Beteg állapotának felmérése, betegvizsgálat
Eszméletlenség, újraélesztés, kötések
Sérülésekről általában, idegen test, mérgezések
Elektromos áram okozta balesetek
Hőmérséklet okozta balesetek, növények, rovarok okozta balesetek
Hirtelen megbetegedések
10.évfolyam
Környezetvédelem 18 óra
A témakör részletes kifejtése
Ökológiai alapok
Környezeti ártalmak: levegőszennyezés, talaj- és vízszennyezés, zajártalom, zaj- és
rezgésvédelem, hulladékkezelés és - gazdálkodás
A természeti értékek megóvása (közlekedésben is)
A környezetvédelem eszközei
Információ- és titokvédelem 18 óra
A témakör részletes kifejtése
Minősített adatkezelés alapjai, fogalmak meghatározása
Nyilvánosság – Titokvédelem
Az adatvédelem szabályai
Titokvédelmi törvény. Titokvédelmi Szabályzat
A minősítés alanyai, tárgya, folyamata
Szolgálati titok, üzleti titok
Minősített adat
Eljárás állam- és szolgálati titoksértés esetén
Iratminták és ügyviteli segédletek
11.évfolyam
Vagyonvédelem, üzembiztonság 36 óra
A témakör részletes kifejtése
A vagyonvédelem törvényi szabályozásai
Fogalmak meghatározása
Létesítmények biztonságára vonatkozó rendelkezések
Technikai védelmi berendezések
Vagyonvédelmi ellenőrzések szempontjai (közlekedési járművek biztonsági
ellenőrzése)
Üzembiztonsági fogalmak, rendkívüli események fogalma
Közlekedési balesetek csoportosítása
Üzembiztonsági ellenőrzések módszerei
Az ellenőrzésben résztvevők jogai és kötelezettségei
Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek
(10496-12)
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a statisztika alapjaival.
Ismerjék a piac, a pénz és a pénzforgalom jellemzőit. Ismerjék a gazdasági vállalkozások
jellemzőit, az eszközgazdálkodás alapjait valamint a piacbefolyásolás eszközeit. Az
általános jogi tájékozottság megszerzése mellett olyan jogi alapokat szerezzenek, amelyek
elősegítik a fuvarjogi ismereteik pontos alkalmazását.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy kapcsolódik a Közlekedés üzemvitel elméleti és gyakorlati tantárgy azon
részeihez, amelyeknél közlekedés üzemviteli szakszámítások szükségesek. Továbbá
alapozó, előkészítő jelleggel kapcsolódik valamennyi tantárgy közlekedésgazdasági és
fuvarjogi ismeretanyagához.
11. évfolyam
Közlekedés-statisztika 23 óra
Statisztikai alapfogalmak
Statisztikai adatfelvétel
Statisztikai sorok, statisztikai táblák
Statisztikai adatok ábrázolása
A statisztikai adatok összehasonlítása
Viszonyszámok
Középértékek
A szóródás és mutatószámai
Eloszlások vizsgálata középértékek és szóródás segítségével
A közgazdaságtan megközelítési módjai, felosztása 10 óra Gazdasági alapfogalmak
A közgazdaságtan területei
Az ágazati gazdaságtanok
Fontosabb gazdasági alapfogalmak
A piac, piaci alapfogalmak
A keresleti és a kínálati görbe
A piac felosztása, a piac működése
A pénz 5 óra
A pénz kialakulása
A pénz, mint fizetőeszköz
A közlekedés társadalmi-gazdasági szerepe 5 óra A közlekedés és a gazdaság kapcsolata, ágazati kapcsolatai
Az ember szerepe a közlekedésben
Közlekedési szükségletek
A gazdasági fejlődés és a közlekedési igény kapcsolata
Vállalkozások, gazdasági társaságok 5 óra
A vállalkozás indítása
Az egyéni vállalkozás
Gazdasági társaságok
A vállalkozások partnerei
Gazdasági társaságok megszűnése
Az eszközgazdálkodás alapjai 10 óra Az eszközök csoportosítása
A közlekedés tárgyi és befektetett eszközei
Az infrastruktúra, a közlekedés infrastruktúrája
Tárgyi eszközök értékcsökkenése, az amortizáció
Marketing 7 óra
A marketing meghatározása
Marketing fejlődési szakaszai
Fogyasztók döntéseit befolyásoló tényezők
Reklám
Termékpolitika
Árpolitika
Kommunikációs politika
Piackutatás
A közlekedési piac jellemzői
Utasszámlálás a közlekedésben
Public relations 7 óra A PR fogalma kialakulásának története
A PR alapjai
A PR-szemléletmód, magatartásforma
A PR tevékenység legfontosabb területei
A szervezet kommunikációs rendszere, belső és külső PR
A PR-tevékenységek módszerei és eszközei
12. évfolyam
Az állam és a jog kialakulása 4 óra
Az állam kialakulása
A jog kialakulása
Magyarország Alaptörvénye 10 óra Nemzeti hitvallás
Alapvetés
Szabadság és felelősség
Az állam
Az Országgyűlés
Országos népszavazás
A köztársasági elnök
A Kormány
Önálló szabályozó szervek
Az Alkotmánybíróság
A bíróság
Az ügyészség
Az alapvető jogok biztosa
A helyi önkormányzatok
A közpénzek
A Magyar Honvédség
A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
Döntés katonai műveletekben való részvételről
A különleges jogrend
A polgári jog alapjai 12 óra
A Ptk. szerkezete
A polgári jogviszony fogalma, fajai
Tulajdonjogviszony
Kötelem
Szerződések 20 óra A szerződés fogalma
Cselekvőképesség
Szerződéskötés
Érvénytelen szerződések
Szerződés módosítása
Szerződés megszűnése
Szerződés teljesítése
Szerződés megszegése
Szerződés megerősítése
Biztosítékadás
Polgári jogi kártérítési felelősség 12 óra
Az általános vétkességen alapuló felelősség
Jogellenes magatartás
Kár
Vétkesség
Kártérítési felelősség
Bizonyítási teher
A kár megtérítése
Nevesített szerződések 12 óra Az adásvétel
A bérlet
A letét
A megbízás
A vállalkozás
A biztosítás
A lízing
Nemzetközi szerződések, INCOTERMS
A polgári eljárás szabályai 10 óra
A polgári peres eljárás
Fizetési meghagyásos eljárás
Végrehajtási eljárás
Az államigazgatási eljárás 10 óra Hatáskör, illetékesség
Az alapeljárás
Jogorvoslatok az államigazgatási eljárásban
Végrehajtási eljárás
Szabálysértés és bűncselekmény 6 óra
A szabálysértés
A bűncselekmény
Közlekedési alapismeretek
(10496-12)
9.évfolyam
A tantárgy tanításának célja
A közlekedési ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a közlekedésnek a
társadalom fejlődésében, életében betöltött szerepével, jelentőségével megismertesse és a
közlekedéssel összefüggő alapvető ismeretek elsajátításának lehetőségét biztosítsa.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A közlekedés történeti rész szorosan kapcsolódik közlekedés földrajzi ismeretek
tantárgyhoz. A közlekedés technikai rész az összefüggő gyakorlathoz, valamint a
marketing ismeretekhez, továbbá az egyes ágazatok fontosabb jellemzői a szakmai
gyakorlathoz, illetve közlekedési földrajhoz, míg a szállítási feladatok végrehajtása a
gyakorlathoz és a marketing ismeretekhez.
Témakörök
Közlekedéstörténet 36 óra
A közúti közlekedés kialakulása és fejlődése
A kezdetek
Közúti közlekedés a középkorban
Motorizáció a közúti közlekedésben
Közúti közlekedés az 1890-es évektől napjainkig
A városi közlekedés fejlődése a kezdetektől napjainkig
Városi közlekedés a XVIII. század végén, a XIX. század elején
Magyarországi városi közlekedés kezdetei
A vízi közlekedés kialakulása és fejlődése
A kezdetek, a hajózás története az ókorban, a középkorban
Földrajzi felfedezések
Gőzhajózás tengeren és belvízen
Hazánk hajózása a török hódoltságtól a XIX. század végéig
A magyar hajózás a XX. században
A MAHART története
A vasúti közlekedés kialakulása, fejlődése
A vasúti közlekedés kezdetei
A lóvasúttól a gőzösökig
Magyarország vasúti közlekedése 1830-tól az 1900-as évek elejéig
Magyarország vasúti közlekedésének fejlődése az 1900-as évek elejétől napjainkig
A légi közlekedés története, a repülés kezdetei, a léghajók
Légi közlekedés Magyarországon
A MALÉV története
A csővezetékes szállítás kialakulása és elterjedése
A hírközlés és távközlés fejlődése
A közlekedés fogalma, felosztása. Közlekedési alapfogalmak
20 óra
A témakör részletes kifejtése
A közlekedés fogalma, feladata, értelmezése
A közlekedés pályája, a pálya vonalvezetése
A raktárak, mint a közlekedés fontos kiszolgáló létesítményei
A jármű. A közlekedés kiszolgáló létesítményei
Az ember szerepe a közlekedésben
A közlekedés felosztása
Közlekedési alapfogalmak
A közlekedési alágazatok átfogó jellemzése
A vasúti, közúti, vízi, légi közlekedés és a csővezetékes szállítás
A közlekedési munkamegosztás
Közlekedésbiztonság 16 óra
A témakör részletes kifejtése
A közlekedés- biztonságról általánosságban
A közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezők
Aktív és passzív biztonság
A tehergépkocsik és az autóbuszok biztonságáról röviden
A közlekedésbiztonság helyzete hazánkban
10.évfolyam
A vasúti közlekedés technikája 25 óra A témakör részletes kifejtése
A vasúti közlekedés felosztása
A vasúti pálya
Az alépítmény részei, kialakítása, feladata
A felépítmény és részei, az egyes részek jellemzői
A felépítmény alapfogalmai
Vágánykapcsolások
Különleges felépítmények
Vasúti vontató járművek fajtái, jellemzői
A vasúti vontatott járművek szerkezete és típusai
A vasúti járművek káros mozgásai
Vasúti kiszolgáló létesítmények
Vasúti jelző és biztosítóberendezések
A vasúti közlekedés üzemvitele 11 óra
A témakör részletes kifejtése
A vasúttal szemben támasztott követelmények
A vasúti személyszállítási folyamat
A vasúti árufuvarozási folyamat és részei
Az áruk csomagolása
A fuvareszköz megrendelése és kiállítása
A rakodás, a küldemény átvétele
A küldemény továbbítása, a fuvarozás végrehajtása
A fuvarozás befejezése, kiszolgáltatás
A vasúti forgalom szervezése és a személy és áruforgalom lebonyolítása
A vasúti menetrend
11.évfolyam
A közúti közlekedés technikája 20 óra
A témakör részletes kifejtése
A közúti pálya
A közutak osztályozása
A közúti pályával kapcsolatos alapfogalmak
A közúti járművek csoportosítása
A közúti járművek szerkezete és felépítése
A négyütemű és kétütemű Otto-motor, a dízelmotor felépítése és működése Motorok
üzem és kenőanyagai
A tehergépjárművek
A közúti járművek fontosabb paraméterei
A közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei
A városi közlekedés technikája 16 óra A témakör részletes kifejtése
Városok, települések infrastruktúrája
Városok, települések csoportosítása, részei
A települések úthálózata
A városi közlekedés járművei, az autóbusz, trolibusz, villamos, metró és HÉV
A városi közlekedés járműveivel szemben támasztott követelmények
A városi közlekedés kiszolgáló létesítményei
Autóbusz megállóhelyek
Az autóbusz állomások csoportosítása, feladatai, részei
12. évfolyam
A városi és közúti közlekedés üzemvitele 11 óra
A témakör részletes kifejtése
A közúti áruszállítás üzemvitele
Árufuvarozási folyamatok
Járattípusok
A közúti személyszállítás üzemvitele
A városi közlekedés üzemvitele
Városi tömegközlekedési rendszerek
Utazási igazolványok
A vízi közlekedés technikája 13 óra
A témakör részletes kifejtése
A vízi közlekedés csoportosítása
A Vízi közlekedés pályája, belvízi és tengeri hajóútvonalak
A vízi közlekedés járművei
A hajók csoportosítása felépítése, főbb szerkezeti részei
Egyéb feladatokat ellátó úszó létesítmények
A vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei és tevékenységei
Kikötők, dokkok, hajógyárak
A vízi közlekedés üzemvitele 11 óra A témakör részletes kifejtése
Az áruszállító hajózási módok csoportosítása
Belvízi áruszállítási módok Vontató-, toló-, önjáró hajózás
Folyam-tengeri hajózás
A tengerhajózás üzemvitele
Szabadhajózás, vonalhajózás, speciális hajózás
Vízi személyszállítás: tengeri-, belvízi-, átkelőhajózás
A légi közlekedés technikája és üzemvitele 18 óra
A témakör részletes kifejtése
A légi közlekedés felosztása
A légi közlekedés pályája
A légi közlekedés járművei
A repülőgépek osztályozása, szerkezete
A légi közlekedés kiszolgáló létesítményei
A repülőterek fajtái és létesítményei
A légi közlekedés forgalmi folyamatai
A légi forgalom irányítása
A csővezetékes szállítás technikája és üzemvitele 7 óra
A témakör részletes kifejtése
A csővezetékes szállítás értelmezése, fogalma
A csővezetékes szállítás csoportosítása
A kis távolságú csővezetékes szállítási módok
A nagy távolságú csővezetékes szállítás
A csővezetékes szállítás előnyei, hátrányai
A csővezetékes szállítás technikai berendezései
Hírközlés, a posta és a távközlés 3 óra A témakör részletes kifejtése
A hírközlés fő módozatai és folyamatai
A postai tevékenység és a távközlés
Az információs társadalom
Egységrakomány-képzés az áruszállításban 4 óra
A témakör részletes kifejtése
A rakodólapok, mint az egységrakomány-képzés eszközei
Konténerek az egységrakomány-képzésben
Konténerek csoportosítása
Nagykonténerek rakodása
A kombinált áruszállítás, A közlekedés, gazdaság és a társadalom kapcsolata
5 óra
A témakör részletes kifejtése
A kombinált áruszállítás előnyei
Konténeres áruszállítás
Közút- vasút huckepack szállítás
Közút-vízi huckepack szállítás
Folyam- tengeri kombinált áruszállítás
A kombinált áruszállítás termináljai
A közlekedés, mint nemzetgazdasági ág
Az ember szerepe a közlekedés lebonyolításában
A közlekedés és a gazdaság kapcsolata
Közlekedési földrajz
(10496-12)
A tantárgy tanításának célja
A Közlekedési földrajz tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék
Magyarország és Európa közlekedési útvonal hálózatait, azok szerepét, jelentőségét a
kereskedelemben. Ismerjék a fontosabb európai összeköttetéseket, határátkelőket. Képesek
legyenek megtervezni az áru továbbításához legmegfelelőbb útvonalakat.
Általános földrajzi ismeretek 36 óra
A témakör részletes kifejtése
A földrajz fogalma, kialakulása és tagozódása
A térkép. Fajtái, jelrendszer, méretarány, mérések
A közlekedés kialakulását, fejlődését befolyásoló természet- és társadalom-
földrajzi tényezők
A közlekedés alágazatai
Földrajzi munkamegosztás
Közlekedés-földrajzi fogalmak
Magyarország közlekedésének forrásai
11.évfolyam
A vasúti közlekedés 36 óra
A témakör részletes kifejtése
A vasúti közlekedés története
A magyar vasúthálózat kialakulásának története
A vasútépítés fejlődése
A vasúti közlekedés feladata, jellemzői
A vasútvonalak osztályozása
Magyarország vasúthálózata, fővonalak, elágazások, átlós vonalak
Jelentősebb keskeny nyomtávolságú vonalak
Budapesti körvasút
Budapest, mint a nemzetközi vasúti közlekedés jelentős középpontja
Nemzetközi vasúti összeköttetések, határátkelőhelyek, tranzitútvonalak
Nagysebességű vasútvonalak
12. évfolyam
Közúti közlekedés 48 óra
A témakör részletes kifejtése
A közúti közlekedés története
A közúti járművek fejlődése
Magyarország közúthálózatának története
A közútépítés fejlődése
A közúti közlekedés feladata és jellemzői
A közutak csoportosítása és műszaki jellemzői
Hálózatsűrűség, útellátottság, a közutak terhelése
Hazánk és Európa közúthálózata, számozási rendszer, első- és másodrendű
főútvonalak, körgyűrűk
Határátkelőhelyek, E utak
Páneurópai közlekedési folyosók
Vízi, légi közlekedés, csővezetékes szállítás 48 óra A témakör részletes kifejtése
A vízi közlekedés története, a vízi közlekedési eszközök műszaki fejlődése
A vízi közlekedés jellemzői, fő feladatai, szerepe a közlekedésben
A vízi közlekedés fajtái és eszközei
Európa belvízi közlekedése, hajózható csatornái, tengeri hajózása
Az európai hajózás szerepe és jelentősége az országok közötti
kereskedelemben
Magyarország vízi közlekedése, hajózható vízi útjai
A légi közlekedés története
A magyarországi légi közlekedés rövid története
A légi közlekedés szerepe, jelentősége a nemzetgazdaságban
Hazai repülőtereink
A légi közlekedést lebonyolító magyar vállalatok
A légi közlekedés várható fejlődése
A csővezetékes szállítás általános jellemzése
Hazánk csővezeték rendszerének kialakulása és fejlődése
Hazánk és az európai térség jelenlegi vezetékhálózatának kialakulása
Közlekedés üzemvitel
(10496-12)
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerkedjenek az egyes közlekedési
ágazatok járműveivel, kiszolgáló létesítményeivel és a két alapvető szolgáltatás a
személyszállítás és árufuvarozás alapjaival, valamint a kapcsolódó üzemviteli
feladatokkal. Cél továbbá a személyszállítási és az árufuvarozási folyamat részeinek
megismerése és különböző okmányok kitöltése.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy kapcsolódik a Közlekedési ismeretek és a Közlekedés üzemvitel gyakorlat
tantárgy azon ismeretanyagához, amely az egyes közlekedési ágak sajátosságait mutatja
be.
Továbbá előkészítő jelleggel kapcsolódik a Közlekedés üzemvitel gyakorlati tantárgyhoz.
A Közlekedés-gazdaság és jogi ismeretek tantárgy jogi része a bevezető első két fejezeten
kívül kapcsolódik a tananyaghoz.
9. évfolyam
Közlekedési alapfogalmak 6 óra
A közlekedés
A fuvarozás
A szállítás
A szállítmányozás
Díjszabáselmélet 16 óra
A díjszabás fogalma és feladata
Díjszabások osztályozási szempontjai
Közlekedési ágak szerinti osztályozás
A szolgáltatás tárgya
Érvényességi terület
A díjtételek felépítése
Rugalmasság
Tarifapolitikai célkitűzések
Díjszabások terjedelme
Fuvarreláció, fuvarozási viszonylat
A díjszabásokkal szembeni követelmények
Fuvarjogi elvárások
Fuvarjog és díjszabás egysége
A díjszabással szemben támasztott alaki követelmények
A díjszabások felépítése
A díjszabások elemei
Kerekítés
Legcsekélyebb fuvardíj
Legcsekélyebb tömeg (távolság, idő)
Díjszabási rendszerek
Értékrendszer
Raktömeg vagy kocsiűrrendszer
Az övezeti rendszer
Penny-porto rendszer
Órakilométerdíjas rendszer
A vegyes díjszabási rendszer
A fuvarozási értékrendszer
A közlekedési díjképzés alapjai
Díjszámítási egységek
A költségtérítés elemei
Költségmutató és önköltség
A díjegység
A díjtétel
Kezelési díj
Díjtételképzési változatok
A fuvardíj
A közúti személyszállítás 16 óra
A közúti személyszállítás sajátosságai
Autóbusz pályaudvarok
Forgalmi feladatok és létesítmények
A közúti személyszállítás eszközei
Motorkerékpárok fajtái, jellemzői
Személygépkocsik fajtái, jellemzői
Autóbuszok fajtái, jellemzői
Utazási feltételek
A közúti személyszállítási szerződés
Személydíjszabások rendszere
Kedvezmények rendszere
Menetrend szerkesztés szabályai
Autóbusz menetlevél kitöltésének szabályai
A vasúti személyszállítás 16 óra A vasúti személyszállítás sajátosságai
Vasúti pályaudvarok, állomások
Forgalmi feladatok és létesítmények
A vasúti személyszállítás eszközei
A vasúti személyszállítási szerződés
Utazási feltételek
Menetrend szerkesztés szabályai
Személydíjszabások
Menetdíjak
Kedvezmények rendszere
A vízi személyszállítás 9 óra
A vízi személyszállítás sajátosságai
Kikötők
Forgalmi feladatok és létesítmények
A vízi személyszállítás eszközei
Utazási feltételek
A vízi személyszállítási szerződés
Menetrend szerkesztés szabályai
Személydíjszabások rendszere
A légi személyszállítás 9 óra
A légi közlekedés sajátosságai
Repülőterek és kiszolgáló létesítményeik
A légi személyszállítás eszközei
Utazási feltételek
Menetrend szerkesztés szabályai
Menetdíjak
Menetjegyek
Kedvezmények
Menetjegyek visszaváltása
Utastájékoztatás, utazással kapcsolatos információk
10. évfolyam
A városi közösségi közlekedés 6 óra
A városi személyszállítás eszközei
A városi személyszállítás sajátosságai
Városi közlekedési hálózatok
Utazási feltételek
Menetrend szerkesztés szabályai
Utastájékoztatás, utazással kapcsolatos információk
Rendkívüli események
A közúti árufuvarozás 15 óra A közúti árufuvarozás sajátosságai
A közúti árufuvarozás eszközei
Tehergépkocsik fajtái, jellemzői
A feladatnak megfelelő gépkocsi kiválasztása
Telephelyek
Forgalmi feladatok és létesítmények
Műszaki feladatok és létesítmények
Fuvarozási szerződés
A fuvarozó értesítési kötelezettsége, a címzett értesítése
A fuvaroztató rendelkezési joga
A fuvarozás határideje
Késedelem
Felelősség a hibás teljesítés miatt
Veszélyes áruk közúti szállításának alapjai
A vasúti árufuvarozás 15 óra
A vasúti árufuvarozás sajátosságai, jellemzői
A vasúti árufuvarozás eszközei
Az elfuvarozandó árunak megfelelő vasúti kocsi kiválasztása
Vasúton fuvarozható áruk
Az árukezelési helyek fajtái csoportosításuk, jellemzőik.
Az áru csomagolása, csomagolási fajták és jellemzőik
A fuvarozási szerződés fajtái
A küldemény tömegének, darabszámának megállapítására használt eszközök
csoportosítása
A fuvarozási határidő számításának alapszabályai belföldi és nemzetközi forgalomban
A fuvarlevél jelentősége a küldemény kiváltási folyamatában a küldemény
kiszolgáltatásának jelentősége a közösségi áruk és az Európai Unión kívülről érkező
küldemények esetében
A kocsi kirakási kötelezettsége, a vasúti kocsik tisztításának alapszabályai és
szükségessége, a küldemény elvitelének jelentősége
Veszélyes áruk vasúti szállításának alapjai
11. évfolyam
A vízi árufuvarozás 12 óra
A vízi árufuvarozás sajátosságai
A vízi árufuvarozás eszközei
Hajótípusok, hajózási módok
A toló, vontató és az önjáró hajózás
Belvízi hajózás nemzetközi szabályozási rendszere
Vízépítési műtárgyak
A hajózás biztonsági kérdései
A hajózás és környezetvédelem
A légi árufuvarozás 12 óra
A légi árufuvarozás sajátosságai
A légi árufuvarozás eszközei
Légi teheráru fogalma
Továbbítási módok
Egységrakományképzési szempontok
Különleges kezelést igénylő áruk
Túlsúlyos, túlméretes küldemények
Veszélyes áruk
Kizárólag cargo-repülőgépben fuvarozható áruk
Járat rakományjegyzéke
Előkészülés a küldemény feladására
Helyfoglalás a légitársaságnál
Áruk rangsorolása, összeférhetetlensége
Veszélyesáru nyilatkozat
Biztonsági átvizsgálás, átvilágítás, szemrevételezés, kézi átvizsgálás
Robbanószerkereső kutya
Sérülési jegyzőkönyv kiállítása
Rendellenességek kezelése (talált/hiányzó áru/okmány)
Montreal-i egyezmény
A Chicagói egyezmény
A Tranzit és légi fuvarozási Egyezmény
Varsói egyezmény
IATA, a Nemzetközi Légi Fuvarozási Szövetség által egységesített nyomtatványok,
díjszabások
SITA, a Nemzetközi Légiforgalmi Kommunikációs Társaság
A légi szállítmányozási szerződés
A légi fuvarlevél - AWB
Logisztikai alapismeretek 12 óra Vállalati logisztika
Logisztikai rendszerek belső tagozódása
Információs és irányítási részrendszerek
Jellegzetes logisztikai stratégiák
Gyártani vagy vásárolni elv
Percre kész beszállítás, gyártás és elosztás elve
A raktározás (tárolás) fogalma
A raktárak, raktározási rendszerek feladata
A raktárak osztályozása szerkezeti hovatartozás szerint
Üzemi raktáraknak a folyamatban betöltött szerepük szerinti osztályozása
12. évfolyam
A közlekedés teljesítményei, jellegzetes üzemtani mutatószámai 22 óra
Szállítási és üzemi teljesítmények különválasztása
Üzemi teljesítmények és mutatószámok a vasúti közlekedésben
Üzemi teljesítmények és mutatószámok vízi közlekedésben
Üzemi teljesítmények és mutatószámok légi közlekedésben
Üzemi teljesítmények és mutatószámok a közúti közlekedésben
Járműállománnyal kapcsolatos mutatószámok, teljesítmények
Időteljesítmények
Futásteljesítmények
Szállítási teljesítmények
Egyéb teljesítmények, rakodógép kapacitása
Gépnapok és tényezők a közúti közlekedés üzemtanában
A közlekedés kapacitása, teljesítőképessége 20 óra
A járművek kapacitása
A pálya kapacitása
A közlekedés kiszolgáló létesítményeinek kapacitása
A kapacitáskihasználás elmélete
A kapacitás és annak kihasználása az egyes közlekedési ágak esetében
A kapacitáskihasználás fontosabb mutatószámai a közúti közlekedés területén
Kapacitás a vasúti közlekedés területén
Üzemi számvitel 22 óra
Költség
Önköltség
Kiadás, költség és ráfordítás
Költségek csoportosítása
Munkatermelékenység
Költség, önköltség, munkatermelékenység a közlekedésben
Költségek a közlekedésben
Költségek és költségmutatók a közlekedés területén
Önköltségszámítás a közlekedés területén
Munkatermelékenység a közlekedésben
Munkahelyi egészség és biztonság
9. évfolyam
A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák
elsajátíttatása.
Témakörök
Munkavédelmi alapismeretek 8 óra
A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége
Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és
munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló
törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti
feltételeinek értelmezése.
A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi
épségére
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a
munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések,
munkakörnyezet kóroki tényezők.
A megelőzés fontossága és lehetőségei
A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a
munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a
munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének
érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések,
egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.
Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)
Veszélyes és ártalmas termelési tényezők
A munkavédelem fogalomrendszere, források
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény fogalom meghatározásai.
Munkahelyek kialakítása 8óra
Munkahelyek kialakításának általános szabályai
A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.
Szociális létesítmények
Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása,
megfelelősége.
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk,
lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.
Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében
Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat.
Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó
berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint
távfelügyelet.
Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.
Anyagmozgatás
Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi
anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése
Raktározás
Áruk fajtái, raktározás típusai
Munkahelyi rend és hulladékkezelés
Jelzések, feliratok, biztonsági szín- és alakjelek. Hulladékgazdálkodás,
környezetvédelem célja, eszközei.
Munkavégzés személyi feltételei 4 óra
A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság
orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek
A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás
szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.
Munkaeszközök biztonsága 4 óra Munkaeszközök halmazai
Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.
Munkaeszközök dokumentációi
Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs
követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-
megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb
dokumentumok.
Munkaeszközök veszélyessége, eljárások
Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás,
biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes
munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás.
Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei
Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi
tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek,
védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai
követelmények.
Munkakörnyezeti hatások 4 óra
Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és
keverékek, stressz)
Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a
veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.
A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a
munkahelyen.
A kockázat fogalma, felmérése és kezelése
A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a
munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A
munkavállalók részvételének jelentősége
Munkavédelmi jogi ismeretek 8 óra
A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek
Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot
tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A
Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a
munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett
szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai
biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, az ágazati
miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes
követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés.
Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.
Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken
Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó
feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok.
Balesetek és foglalkozási megbetegedések.
Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma.
Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze.
Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen
Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek
gyakorlat
(10496-12)
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja az, hogy a tanulók a Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek
elméleti tantárgynál megismert statisztikai alapfogalmakat gyakorlati példákon keresztül
begyakorolhassák. Képesek legyenek egyszerű, a szakmájukhoz kapcsolódó statisztikai
elemzések elvégzésére.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy kapcsolódik a Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek elméleti tantárgy
Statisztikai alapfogalmak fejezetéhez.
12. évfolyam
Statisztikai alapfogalmak 4 óra
Statisztikai adatfelvétel
A statisztikai megfigyelés
A statisztikai sokaság
Statisztikai ismérvek
A statisztikai sokaság
Statisztikai ismérvek
A statisztikai adat 4 óra
Statisztikai sorok, statisztikai táblák
Statisztikai adatok ábrázolása
A statisztikai adatok összehasonlítása
Statisztikai sorok, statisztikai táblák
Statisztikai adatok ábrázolása
A statisztikai adatok összehasonlítása
Viszonyszámok 6 óra Megoszlási viszonyszámok
Dinamikus viszonyszámok
Bázisviszonyszám
Láncviszonyszám
Megoszlási viszonyszámok
Dinamikus viszonyszámok
Bázisviszonyszám
Láncviszonyszám
Középértékek 6 óra Átlagok
Számtani (aritmetikai)
Harmonikus
Mértani (geometriai)
Négyzetes (kvadratikus)
Helyzeti középértékek
Medián
Módusz
Átlagok
Számtani (aritmetikai)
Harmonikus
Mértani (geometriai)
Négyzetes (kvadratikus)
Helyzeti középértékek
Medián
Módusz
A szóródás és mutatószámai 6 óra
A szóródás terjedelme
Átlagos abszolút eltérés
Szórásnégyzet, szórás, relatív szórás (Átlagos különbség)
Koncentráció
A szóródás terjedelme
Átlagos abszolút eltérés
Szórásnégyzet, szórás, relatív szórás (Átlagos különbség)
Koncentráció
Közlekedési alapismeretek
gyakorlat
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók természetes üzemi körülmények között
ismerkedjenek meg az egyes közlekedési ágazatok járműveivel, kiszolgáló
létesítményeivel és a két alapvető szolgáltatáshoz a személyszállítás és árufuvarozáshoz
kapcsolódó üzemviteli feladatokkal. Úgy, mint menetjegyeladás, árufelvétel, csomagolás
és különböző okmányok kitöltése
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Közlekedési ismeretek
Közlekedés üzemvitel
Járműismeretek 6 óra
A vasúti vontatott járművek fajtáinak megtekintése
Villamos mozdonyok, Diesel mozdonyok, Motorkocsik
A vasúti vontató járművek fajtáinak megtekintése
Személyszállító kocsik. Teherkocsik
Közúti járművek megtekintése
Személyszállító járművek: Autóbuszok, villamosok, trolibusz, metró, HÉV
Közúti áruszállító járművek
Vizi járművek
Légi járművek
Kiszolgáló létesítmények 6 óra
Vasúti kiszolgáló létesítmények.
Állomások, pályaudvarok, megállóhelyek, rakodóhelyek, rendező pu.-ok
Forgalmi iroda, személypénztár, vontatási telepek, raktárak, várótermek
Közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei
Autóbusz állomások, szerviz, telephelyek utas várók stb.
Vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei
Légi közlekedés kiszolgáló létesítményei
Üzemviteli ismeretek 6 óra
A vasúti és közúti személyszállítás folyamata
A vasúti és közúti árufuvarozás folyamata
Az áruk csomagolása, fuvareszköz megrendelése és kiállítása
Rakodás, a küldemény átvétele. a küldemény továbbítása, kiszolgáltatása
A vízi és légi közlekedés személy és árufuvarozási folyamatai
Szakszámítások 18 óra A járművek menetellenállásai. Általánosságokban a menetellenállásokról
A járműre ható menetellenállások csoportosítása, értelmezése
A gördülési ellenállás
A légellenállás
Az emelkedési ellenállás
A gyorsítási ellenállás
A különböző ellenállások legyőzéséhez szükséges teljesítmény
A hajtómű-(belső) ellenállás és teljesítménye
Feladatok megoldása az ellenállások és teljesítmények kiszámítására
A járművek menetdinamikája
A járművek haladása ívmenetben-kicsúszási és kiborulási határsebesség
Feladatok megoldása a kicsúszási és kiborulási határsebesség számítására
Lökettérfogat, sűrítési arány
A dugattyúsebesség, dugattyúra ható erő
A motor munkája, teljesítményei, hatásfoka, nyomatéka
A motorok tüzelőanyag fogyasztása
A fékezéssel kapcsolatos alapfogalmak
Fékezéssel kapcsolatos szakszámítások
Engedélyezett terhelés és hossz megállapítások
Közlekedés üzemvitel gyakorlat
(10496-12)
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók természetes üzemi körülmények között
ismerkedjenek meg az egyes közlekedési ágazatok járműveivel, kiszolgáló
létesítményeivel és a két alapvető szolgáltatáshoz a személyszállítás és árufuvarozáshoz
kapcsolódó üzemviteli feladatokkal.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy kapcsolódik a Közlekedési ismeretek és a Közlekedés üzemvitel elmélet
tantárgy azon ismeretanyagához, amely az egyes közlekedési ágak sajátosságait mutatja
be. Továbbá kapcsolódik a Közlekedés üzemvitel elmélet tantárgy Díjszabás-elméleti
fejezetéhez. A Közlekedés-gazdaság és jogi ismeretek tantárgy jogi része a bevezető első
két fejezeten kívül kapcsolódik a tananyaghoz.
10. évfolyam
A közúti személyszállítás 20 óra
Menetrendek
Menetdíjak
Menetjegyek
Kedvezmények
Menetjegyek, utazási igazolványok visszaváltása
Reklamációs ügyek intézése
Autóbusz menetlevél
Utastájékoztatás, utazással kapcsolatos információk
Rendkívüli események
A vasúti személyszállítás 20 óra
Menetrendek
Személydíjszabások
Menetdíjak
Menetjegyek
Utazási igazolványok
Kedvezmények
Menetjegyek, utazási igazolványok visszaváltása
Utastájékoztatás, utazással kapcsolatos információk
Reklamációs ügyek intézése
Rendkívüli események
A vízi személyszállítás 10 óra
Menetrendek
Személydíjszabások
Menetdíjak
Menetjegyek
Kedvezmények
Menetjegyek, utazási igazolványok visszaváltása
Utazási igazolványok
Utazással kapcsolatos információk
A légi személyszállítás 10 óra Menetrendek
Menetdíjak
Menetjegyek
Kedvezmények
Menetjegyek visszaváltása
Utastájékoztatás
Utazással kapcsolatos információk
A városi közösségi közlekedés 12 óra
Menetrendek
Személydíjszabások
Menetdíjak
Menetjegyek
Utazási igazolványok
Kedvezmények
Menetjegyek, utazási igazolványok visszaváltása
Utastájékoztatás, utazással kapcsolatos információk
Reklamációs ügyek intézése
Rendkívüli események
11. évfolyam
A közúti árufuvarozás 22 óra
Fuvarozásból kizárt és feltételesen fuvarozható áruk
Csomagolás
Árukíséret
Fuvareszköz kiállítása
Rakodás
A küldemény átvétele
A küldemény tömegének megállapítása
A küldemény kísérete
A küldemény továbbítása
A fuvarozás útvonala
A fuvarozó értesítési kötelezettsége, a címzett értesítése
A küldemény átadása-átvétele
A teljesítés igazolása
A fuvardíj
A vasúti árufuvarozás 30 óra
A vasúti kocsik megrendelése a vasútvállalattól
Az árudarabok jelölése, a vasúti kocsik, konténerek bárcázása üres, rakott állapotban
A kocsirakományú küldemény lezárására használt kocsizárak csoportjai
A fuvarozási határidő számításának alapszabályai belföldi és nemzetközi forgalomban
Az üres és rakott kocsik, ügyfél részére történő átadása feladó vagy átvevő értesítése,
általános és elfogadott értesítési formák
A fuvarköltségek meghatározása, fuvardíj, mellékdíj, szolgáltatások díja,
felmerülésének helye
A vízi árufuvarozás 10 óra Belvízi hajóút ismeret, kitűzési jelek, nautikai szabályok.
Kikötők, kikötői rakodó berendezések.
A légi árufuvarozás 10 óra
Okmányok kiállítása (áru begyűjtése, csomagolás, címkézés)
Küldemény (áru+okmányok) átadása a fuvarozónak vagy a fuvarozó képviselőjének
Küldemény átvétele
Helyfoglalási lista
Veszélyesáru nyilatkozat
Egy járat küldeményeinek összekészítése
Járat küldeményeinek előtérre juttatása
Átadás a rampaszolgálatnak, berakodás a légijárműbe
Kirakodás a célállomáson, import raktári bevételezés
Címzett kiértesítése
Áru átadása (költségek megfizetése)
Közlekedési alapismeretek gyakorlat
(10496-12)
115 ÖGY
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók természetes üzemi körülmények között
ismerkedjenek meg az egyes közlekedési ágazatok járműveivel, kiszolgáló
létesítményeivel és a két alapvető szolgáltatáshoz a személyszállítás és árufuvarozáshoz
kapcsolódó üzemviteli feladatokkal. Úgy, mint menetjegyeladás, árufelvétel, csomagolás
és különböző okmányok kitöltése
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Közlekedési ismeretek
Közlekedés üzemvitel
Járműismeretek
15 ÖGY (9. évfolyam), 15 ÖGY (10. évfolyam), 10 ÖGY(11.évfolyam)
A témakör részletes kifejtése
A vasúti vontatott járművek fajtáinak megtekintése
Villamos mozdonyok, Diesel mozdonyok, Motorkocsik
A vasúti vontató járművek fajtáinak megtekintése
Személyszállító kocsik. Teherkocsik
Közúti járművek megtekintése
Személyszállító járművek: Autóbuszok, villamosok, trolibusz, metró, HÉV
Közúti áruszállító járművek
Vizi járművek
Légi járművek
Kiszolgáló létesítmények
15 ÖGY(9. évf.), 15 ÖGY(10. évf.), 10 ÖGY(11. évf.)
A témakör részletes kifejtése
Vasúti kiszolgáló létesítmények.
Állomások, pályaudvarok, megállóhelyek, rakodóhelyek, rendező pu.-ok
Forgalmi iroda, személypénztár, vontatási telepek, raktárak, várótermek
Közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei
Autóbusz állomások, szerviz, telephelyek utas várók stb.
Vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei
Légi közlekedés kiszolgáló létesítményei
Üzemviteli ismeretek
15 ÖGY(10. évf.), 20 ÖGY(11. évf.)
A témakör részletes kifejtése
A vasúti és közúti személyszállítás folyamata
A vasúti és közúti árufuvarozás folyamata
Az áruk csomagolása, fuvareszköz megrendelése és kiállítása
Rakodás, a küldemény átvétele. a küldemény továbbítása, kiszolgáltatása
A vízi és légi közlekedés személy és árufuvarozási folyamatai
Közlekedés üzemvitel gyakorlat
(10496-12)
170 ÖGY
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók természetes üzemi körülmények között
ismerkedjenek meg az egyes közlekedési ágazatok járműveivel, kiszolgáló
létesítményeivel és a két alapvető szolgáltatáshoz a személyszállítás és árufuvarozáshoz
kapcsolódó üzemviteli feladatokkal. Úgy, mint menetjegyeladás, árufelvétel, csomagolás,
rendkívüli események kezelése, reklamációs ügyek intézése, menetdíjak és kedvezmények
meghatározása, az árufuvarozási folyamat részeinek megismerése és különböző
okmányok kitöltése.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy kapcsolódik a Közlekedési ismeretek és a Közlekedés üzemvitel elmélet
tantárgy azon ismeretanyagához, amely az egyes közlekedési ágak sajátosságait mutatja
be.
Továbbá kapcsolódik a Közlekedés üzemvitel elmélet tantárgy Díjszabás-elméleti
fejezetéhez. A Közlekedés-gazdaság és jogi ismeretek tantárgy jogi része a bevezető első
két fejezeten kívül kapcsolódik a tananyaghoz.
A közúti személyszállítás
10 ÖGY (9. évf.), 15 ÖGY (10. évf.)
A témakör részletes kifejtése
Menetrendek
Menetdíjak
Menetjegyek
Kedvezmények
Menetjegyek, utazási igazolványok visszaváltása
Reklamációs ügyek intézése
Autóbusz menetlevél
Utastájékoztatás, utazással kapcsolatos információk
Rendkívüli események
A vasúti személyszállítás
10 ÖGY (9. évf.), 15 ÖGY (10. évf.)
A témakör részletes kifejtése
Menetrendek
Személydíjszabások
Menetdíjak
Menetjegyek
Utazási igazolványok
Kedvezmények
Menetjegyek, utazási igazolványok visszaváltása
Utastájékoztatás, utazással kapcsolatos információk
Reklamációs ügyek intézése
Rendkívüli események
A vízi személyszállítás
10 ÖGY (10. évf.)
A témakör részletes kifejtése
Menetrendek
Személydíjszabások
Menetdíjak
Menetjegyek
Kedvezmények
Menetjegyek, utazási igazolványok visszaváltása
Utazási igazolványok
Utazással kapcsolatos információk
A légi személyszállítás
10 ÖGY (10. évf.)
A témakör részletes kifejtése
Menetrendek
Menetdíjak
Menetjegyek
Kedvezmények
Menetjegyek visszaváltása
Utastájékoztatás
Utazással kapcsolatos információk
A városi közösségi közlekedés
10 ÖGY (10. évf.)
A témakör részletes kifejtése
Menetrendek
Személydíjszabások
Menetdíjak
Menetjegyek
Utazási igazolványok
Kedvezmények
Menetjegyek, utazási igazolványok visszaváltása
Utastájékoztatás, utazással kapcsolatos információk
Reklamációs ügyek intézése
Rendkívüli események
A közúti árufuvarozás
10 ÖGY (9. évf.), 23 ÖGY (11. évf.)
A témakör részletes kifejtése
Fuvarozásból kizárt és feltételesen fuvarozható áruk
Csomagolás
Árukíséret
Fuvareszköz kiállítása
Rakodás
A küldemény átvétele
A küldemény tömegének megállapítása
A küldemény kísérete
A küldemény továbbítása
A fuvarozás útvonala
A fuvarozó értesítési kötelezettsége, a címzett értesítése
A küldemény átadása-átvétele
A teljesítés igazolása
A fuvardíj
A vasúti árufuvarozás
10 ÖGY (9. évf.), 27 ÖGY(11. évf.)
A témakör részletes kifejtése
A vasúti kocsik megrendelése a vasútvállalattól
Az árudarabok jelölése, a vasúti kocsik, konténerek bárcázása üres, rakott állapotban
A kocsirakományú küldemény lezárására használt kocsizárak csoportjai
A fuvarozási határidő számításának alapszabályai belföldi és nemzetközi forgalomban
Az üres és rakott kocsik, ügyfél részére történő átadása feladó vagy átvevő értesítése,
általános és elfogadott értesítési formák
A fuvarköltségek meghatározása, fuvardíj, mellékdíj, szolgáltatások díja,
felmerülésének helye
A vízi árufuvarozás
10 ÖGY (11. évf.)
A témakör részletes kifejtése
Belvízi hajóút ismeret, kitűzési jelek, nautikai szabályok.
Kikötők, kikötői rakodó berendezések.
A légi árufuvarozás
10 ÖGY (11. évf.)
A témakör részletes kifejtése
Okmányok kiállítása (áru begyűjtése, csomagolás, címkézés)
Küldemény (áru+okmányok) átadása a fuvarozónak vagy a fuvarozó képviselőjének
Küldemény átvétele
Helyfoglalási lista
Veszélyesáru nyilatkozat
Egy járat küldeményeinek összekészítése
Járat küldeményeinek előtérre juttatása
Átadás a rampaszolgálatnak, berakodás a légijárműbe
Kirakodás a célállomáson, import raktári bevételezés
Címzett kiértesítése
Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek
gyakorlat
(10496-12)
30 ÖGY
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja az, hogy a tanulók a Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek
elméleti tantárgynál megismert statisztikai alapfogalmakat gyakorlati példákon keresztül
begyakorolhassák. Képesek legyenek egyszerű, a szakmájukhoz kapcsolódó statisztikai
elemzések elvégzésére.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy kapcsolódik a Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek elméleti tantárgy
Statisztikai alapfogalmak fejezetéhez.
Statisztikai alapfogalmak 3 ÖGY(11.évf.)
A témakör részletes kifejtése
Statisztikai adatfelvétel
A statisztikai megfigyelés
A statisztikai sokaság
Statisztikai ismérvek
A statisztikai sokaság
Statisztikai ismérvek
A statisztikai adat 3 ÖGY(11.évf.)
A témakör részletes kifejtése
Statisztikai sorok, statisztikai táblák
Statisztikai adatok ábrázolása
A statisztikai adatok összehasonlítása
Statisztikai sorok, statisztikai táblák
Statisztikai adatok ábrázolása
A statisztikai adatok összehasonlítása
Viszonyszámok 6 ÖGY(11.évf.)
A témakör részletes kifejtése
Megoszlási viszonyszámok
Dinamikus viszonyszámok
Bázisviszonyszám
Láncviszonyszám
Megoszlási viszonyszámok
Dinamikus viszonyszámok
Bázisviszonyszám
Láncviszonyszám
Középértékek 6 ÖGY(11.évf.)
A témakör részletes kifejtése
Átlagok
Számtani (aritmetikai)
Harmonikus
Mértani (geometriai)
Négyzetes (kvadratikus)
Helyzeti középértékek
Medián
Módusz
Átlagok
Számtani (aritmetikai)
Harmonikus
Mértani (geometriai)
Négyzetes (kvadratikus)
Helyzeti középértékek
Medián
Módusz
A szóródás és mutatószámai 6 ÖGY(11.évf.)
A témakör részletes kifejtése
A szóródás terjedelme
Átlagos abszolút eltérés
Szórásnégyzet, szórás, relatív szórás (Átlagos különbség)
Koncentráció
A szóródás terjedelme
Átlagos abszolút eltérés
Szórásnégyzet, szórás, relatív szórás (Átlagos különbség)
Koncentráció
Eloszlások vizsgálata középértékek és szóródás segítségével
6 ÖGY(11.évf.)
A témakör részletes kifejtése
Két mennyiség kapcsolatának vizsgálata
Két változó közötti kapcsolat
A korrelációszámítás
A korreláció fontosabb típusai
A kapcsolat szorosságának mérőszámai
Két változó közötti kapcsolat
A korrelációszámítás
A korreláció fontosabb típusai
A kapcsolat szorosságának mérőszámai
Eloszlások vizsgálata középértékek és szóródás segítségével 6 óra Két mennyiség kapcsolatának vizsgálata
Két változó közötti kapcsolat
A korrelációszámítás
A korreláció fontosabb típusai
A kapcsolat szorosságának mérőszámai
Két változó közötti kapcsolat
A korrelációszámítás
A korreláció fontosabb típusai
A kapcsolat szorosságának mérőszámai