Démokritosztól napjainkig

kicsi

tömör

oszthatatlan

súllyal és kiterjedéssel rendelkezik

nem keletkezik és nem pusztul el

önmagában színtelen, íztelen, szagtalan

különböző alakúak vannak, ez határozza meg

az anyag tulajdonságaikat (íz, szín, illat)

„Nézete szerint a szubsztanciák oly kicsinyek,

hogy kibújnak az észlelésünk alól,

mindenféle formáik és mindenféle alakjaik

és nagyság szerinti eltéréseik vannak.

Ezekből immár mint elemekből származtatja

és állítja össze a szemmel látható, illetve az

érzékelhető tömegeket.”

Arisztotelész: Meteorológia

kb. ie. 460 – 370

ókori görög filozófus

kicsi, egyforma, oszthatatlan gömbök

vonzóerő tartja össze

ahány különböző elem, annyi különböző atom

az atomok meghatározott arányban

vegyületekké egyesülnek

1766 – 1844

angol fizikus és

kémikus

Felfedezte az elektront.

tömör gömb, benne egyenletesen eloszló

folyékony pozitív töltés

az elektronok ebben mozognak

1856 – 1940

Nobel-díjas angol

fizikus

a pozitív töltések kis helyeken

koncentrálódnak, ezek a dinamidok

az atom nagy része üres

1862 – 1947

Nobel-díjas

magyar-német fizikus

Hélium atommagokkal bombáztak arany

fóliát.

Ha a Thomson-modell

lenne igaz, a

részecskék eltérülés

nélkül átjutnának az

atomon.

A részecskék egy része

viszont nagy eltérülést

szenvedett.

„Határozottan ez volt a leghihetetlenebb

eredmény, amellyel életemben találkoztam.

Majdnem olyan hihetetlen volt, mintha valaki

egy 15 hüvelykes gránáttal egy selyempapír-

darabkára tüzelne, és az visszatérve őt magát

találná el.”

Rutherford a kísérlet eredményéről

Felfedezte a protont.

az atom tömegének nagy része az

atommagban összpontosul

az atommag mérete igen kicsi az atomhoz

képest

az atommag pozitív töltésű

a mag körül Z számú elektron „kering” kör

alakú pályán

1871 – 1937

Nobel-díjas

angol fizikus és kémikus

a bolygómodell továbbfejlesztése

az elektron az atomon belül csak

meghatározott energiájú elektronpályákon

lehet

az elektronok csak annyi energiát vehet fel,

hogy nagyobb energiájú pályára kerüljön

kisebb energiájú pályára lépve az elektron

energiát ad le fénysugárzás formájában.

1885 – 1962

Nobel-díjas

dán fizikus

Bohr atommodelljét fejlesztette tovább

az elektronok ellipszispályán is mozoghatnak

1868 – 1951

német elméleti

fizikus

Az elektron hullámként viselkedik.

Nem lehet megadni egy adott pillanatban az

elektronok pontos helyét, csak azt, hogy hol

mekkora valószínűséggel találhatóak meg

éppen.

„Azok, akiket nem sokkol, amikor először

találkoznak a kvantummechanikával,

valószínűleg nem értették meg.”

Niels Bohr

„Azt hiszem, biztonsággal kijelenthetjük, hogy

senki sem érti a kvantummechanikát. ”

Richard Feynman

1887 – 1961

Nobel-díjas osztrák

fizikus

Felfedezte a semleges neutront.

1891 – 1974

Nobel-díjas

angol fizikus