Didaktika

Elméleti alapok a tanítás tanulásához

A didaktika fogalma

Didaszkein (gör.) = oktatni A neveléstudomány fő területe A tananyag feldolgozása, az oktatás során

történő tanulás, ismeretszerzés, tudáselsajátítás, értelmi nevelés elméleti rendszerével és gyakorlati alkalmazásával foglalkozó diszciplína.

OKTATÁSELMÉLET

A didaktika történetisége

Ratke: elemi oktatáselmélet Comenius: Didactica Magna J.F. Herbart Reformpedagógiák

OKTATÁS

NAGY SÁNDOR: tanítás, iskolában folyó tanulás.

BÁTHORY ZOLTÁN: a tanítás mindig egy bizonyos, jól meghatározott tanulás tervezése, szervezése, szabályozása és értékelése.

NAGY LÁSZLÓ: a tanítás a gyermek érdeklődésének mesterséges, azaz didaktikai hatásokkal történő irányítása.

Oktatás-tanítás

A TUDÁS elsajátításának tervszerű előmozdítása, ismeretszerzéssel kapcsolatos készségek, jártasságok kifejlődésének biztosítása.

Alapvető és speciális képességek rendszeres fejlesztése.

Művelt viselkedés, magatartás formálása.

Tanulás

Ókor, középkor: memoriter XVII. Század: szemléleten alapuló

megismerés. (l. Comenius) XIX. Század: asszociációs pszichológia (l.

Herbart) XX. Század eleje: cselekvés pedagógiája (l.

reformpedagógiák) XX-XXI. Század: konstruktivizmus

Alapelvek

A tudatos és aktív elsajátítás Szemléletesség elve Elmélet és gyakorlat összekapcsolásának

elve. A rendszeresség és folytonosság elve. Az ismeretek és készségek alapos

elsajátításának elve. Hozzáférhetőség és egyéni foglalkoztatás

elve (differenciálás). Visszacsatolás biztosításának elve.

Az oktatás folyamata

Cél

TanulókTanárok személyisége, felkészültsége.Agyagi erőforrások – felszereltség, eszközök.Szociokulturális háttér.Tartalom – tantervek, iskolai programok.Cél

Téma - tartalomAz óra általános céljaMűveletesített feladatokStratégiákMódszerekEszközökMunkaformákÉrtékelés

EREDMÉNY

A tanuló személyiségé-ben bekövetkező változások: ismeretek, készségek, képességek.Attitűd, magatartás

BEMENET KIMENET

visszacsatolás Szabályozás

A cél

Tevékenységünk eredményének előrevetített képe.

A cél funkciói

Betájoló, irányt szabó. Szelekciós funkció. Organizációs funkció. Értékelő-minősítő funkció.

Szintjei

Társadalmi elvárás.

Nevelési eszmény.

Általános nevelési cél.

Oktatási cél.

Követelmények.

Nevelési eszmény Romániában

Az emberi egyéniség szabad, integrált és harmonikus fejlesztése.

Az autonóm és kreatív személyiség kialakítása.

Általános nevelési cél

A kialakítható és elérhető személyiségtulajdonságok rendszere.

Pl. Konstruktív életvezetésre képes egyén.

Oktatási cél

A tanítási-tanulási folyamat eredményeként a személyiségben végbement tervezett változások, melyek a korszerű műveltségfelfogást képviselő művelődési anyag feldolgozása során valósulnak meg.

Követelmény

Egy adott nevelőtevékenység eredményeként jelentkező, megfigyelhető és mérhető teljesítményszint.

Műveletesített feladatok

A tanuló szemszögéből fogalmazzuk meg. Konkrét, cselekvést kifejező igéket

használunk, Mérhető teljesítményt ír körül. Tartalmazza a módszereket és eljárásokat,

melyek segítségével a tanulói tevékenység megvalósul.

Bloomi céltaxonómia

Céltaxonómia: célok rendezése, osztályba sorolása.

Kognitív szféra: Megismerés Megértés Alkalmazás Analízis Szintézis Értékelés.

Az oktatás tartalma

TARTALOM

Társadalmi elvárások Tantárgyi követelmények

Gyermeki személyiség

•Szaktudás•Hétköznapi tudás•Ünnepi tudás (magas kultúra)

Pedagógusok felkészültsége

ÉletkorÉrtelmi fejlettség

érdeklődés

Iskolák felszereltsége

A tartalom elrendezése

Tudományterületenként: tantárgyak A világot tanítani. Tantárgyi koncentráció.

Tantárgyblokk (azonos logika) Integráció

Intradiszciplinaritás Multidiszciplinaritás (a témához más tantárgyakat

is kapcsolunk) Interdiszciplinaritás (témából indulunk ki) Transzdiszciplinaritás (kompetenciák kialakítása

a cél)

Oktatási stratégiák Meghatározás:

Sajátos célok elérésére szolgáló Módszerek, eszközök, szervezési módok és

formák komplex rendszere Koherens elméleti alapokon nyugszik Végrehajtandó lépések sajátos sorozatával

rendelkezik Jellegzetes tanulási környezetben valósul

meg.(Falus Iván 1998.)

Információ tanítása bemutatás segítségével1. Megismerni a tananyag szerkezetét,2. Megismerni a tanulók gondolati struktúráját,

előhívni.3. A tananyag logikus közlése.4. Kapcsolat kialakítása régi és új ismeretek

között.5. Megértés ellenőrzése.

Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével

Fogalom = a dolgok lényeges ismertetőjegyeit tartalmazza.

Fogalomtanítás = a dolgokat ismertetőjegyeik alapján osztályokba soroljuk, majd ellenőrizzük, beleillenek-e az adott fogalomkörbe.

Lépései Előismeretek felelevenítése Előismerettől függően:

Direkt bemutatás: a tanító megnevezi a fogalmat, azonosítja jegyeit, példákat és ellenpéldákat ad.

Fogalomelsajátítás: a tanulók példák és ellenpéldák elemzése során meghatározzák a fogalmat, körülírják lényeges jegyeiket.

Ellenőrzés: példák és ellenpéldák elemzése Az új fogalom beágyazása a régi ismeretekbe.

Készségtanítás direkt oktatás segítségével Alapvető készségek és elemi ismeretek

elsajátítására alkalmazzák. Lépései:

Célok bemutatása, motiváltság biztosítása. Ismeretek, készségek bemutatása lépésről

lépésre. Irányított gyakorlási lehetőség. Megértés ellenőrzése. További gyakorlási helyzetek biztosítása.

Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulás segítségével

A résztvevők együttműködésén alapuló kiscsoportos tevékenység, mely különböző célok elérésére szerveződhet,

segítheti az egyes tanulók tanulmányi fejlődését, hozzájárulhat az együttműködéshez szükséges

képességek és készségek alakulásához, hozzájárulhat a reális önértékelés és

problémamegoldó gondolkodás fejlesztéséhez.

Lépései

Az óra céljainak bemutatása Alapvető ismeretek közlése szóban vagy

írásban Csoportok létrehozása Csoportok munkájának segítése. Produktumok bemutatása, értékelése. Csoportos és egyéni teljesítmények

értékelése.

Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulás segítségével

1. A problémamegoldás algoritmizálása2. Kutatás

Problémamegoldás A probléma megértése A probléma elemzése

Releváns – irreleváns információk Hasonló feladat keresése Feladat leegyszerűsítése Feladat modellezése

A megoldás folyamata Érdeklődő figyelem Kérdések Vita Közvetlen segítség Szünet értékelés

Kutatás

A megismerés tanítása: Tények feltárása Információk megkeresése Információk elrendezése értelmes egésszé.

Előnye: A megismerés módszereinek elsajátítása Az információk személyesebbé válnak Az információkat alkalmazzák, jobban rögzítik.

Formái

1. Bevisszük az osztályba a különböző információforrásokat.

2. Könyvtári vagy internetes óra.3. Házi dolgozat megírása

Programozott oktatás

’50-’60-as években fejlődött ki. Eszköze a program – programozott tankönyv,

oktatógép. Tananyag jól körülhatárolható, felbontható

tanulási feladatokra. Tanulási feladat = közlő rész+gyakorló

feladat+ellenőrző feladatok Azonnali megerősítést biztosít.

A programozott oktatás elvei

Kis lépések elve Egyéni ütem elve Aktív válaszadás elve Azonnali visszajelzés elve

A kipróbálás elve

Formái

Lineáris program Elágazó program.

Megtanítási stratégiák

John Caroll – iskolai tanulás egy modelljeBenjamin Bloom – mastery learning IDŐ – mindenki meg tudja tanulni a

tananyagot, csak más-más idő alatt. A tanuló tanulásra szánt ideje (motiválás) Az iskola által biztosított idő (megfelelő

módszerek alkalmazása)

Feladatrendszeres oktatás

Lénárd Ferenc és Balogh László A programozott oktatás folytatója, mert:

Pontosan tisztázza a pedagógiai célokat. Alaposan elemzi a tananyag struktúráját. Egymásra építi a feladatokat.

Túllép a programozott oktatáson, mert: Osztályteremben zajlik. A pedagógus irányító szerepe megmarad.

Feladattípusok

Új anyag feldolgozását elősegítő Új ismeretek alkalmazását gyakorló Összefoglaló feladatok Ellenőrző feladatok

Előnyei

A tanulók folyamatosan aktívak az órán. A tanár folyamatos visszajelzést kap a

tanulók felkészültségéről. Lehetőség nyílik a differenciálásra.

Projekt - meghatározás

Tanulásszervezési forma. A tanulók közösen, együttműködve, belső

indíttatásból dolgoznak. Célja egy produktum létrehozása.

Projekt - eredete

XX. század eleje – reformpedagógiák Dewey elvei alapján Kilpatrick dolgozza ki 1919-ben Dewey elvei:

A tanulás személyes tapasztalaton alapuljon Vegye figyelembe a tanulók egyéni fejlődési

szükségleteit A tanuló aktívan vegyen részt a tanulásban A tanulót a közösség ügyeiért felelős egyénné kell

nevelni.

Projekt jellege

Interdiszciplináris megközelítésre ad lehetőséget.

Iskolában nehéz alkalmazni. Osztályozása nehéz.

Projekt – tartalmi típusok

Technikai (tárgyi produktum – pl. csónak) Művészeti (szerep, kiállítás, web-lap

készítés) Környezeti nevelés (erdei iskola) Gazdaságismereti (pl. almaprojekt) Kutatási

Más tipizálás Az eredmény alapján

Folyamatorientált projekt – az iskola környezete. Eredményorientált projekt – egy konkrét program, tárgy létrehozása.

Irányultság szerint: Fókuszált Kontextus-vezérelt

Időtartam szerint: Kisprojekt (2-6 óra) Közepes (1-2 nap, max. 1 hét) Nagyprojekt (több mint egy hét)

Tartalom szerint: Tananyaghoz kapcsolódó Tananyaghoz nem kapcsolódó Tananyaghoz csak részben kapcsolódó

Kritériumai

1. Kiindulópont a tanulók problémafelvető kérdése.2. A tevékenység kapcsolódjon a valósághoz.3. Adjon módot individualizált munkára.4. Adjon módot csoportmunkára.5. Kidolgozása hosszabb időtartamra nyúljon.6. Interdiszciplinaritás jellemezze.7. Pedagógus és tanuló partner.8. A tanulók legyenek felelősek döntéseikért.9. A pedagógus stimuláló, szervező, tanácsadó.10. A tanulók közötti kapcsolatok erősek legyenek.

Folyamata Témaválasztás (érdekelje a gyereket) Célkitűzés

Produktum Tanulási célok

Tervezés és szervezés Mire van szükség? Feladatok kiosztása, munkacsoportok létrehozása Időterv készítése

Értékelés (produktum, tanulás, társas kapcsolatok)

Projekt lehetőségek az iskolában

Projekthét Külső projekt Tanítást kísérő projekt Órai projekt

Az oktatás módszerei

Meghatározás: Az oktatási folyamat állandó, ismétlődő

összetevői A pedagógus és tanuló tevékenységének

részei Különböző célok megvalósítása érdekében Eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek

alkalmazásra.(Falus Iván, 1998)

Eljárások

Meghatározás: A módszerek változatos alkotóelemei. Önállósítva átalakulhatnak módszerekké. Módszer – eljárás viszonya dinamikus

Pl. szemléltetés – önálló módszer beszélgetés – eljárás

Az előadás

Olyan szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb idejű kifejtésére szolgál.

Eljárásai

Elbeszélés – esemény, történés érzékletes bemutatása.

Leírás – egy jelenség, személy vagy tárgy bemutatása.

Magyarázat – ok-okozati összefüggések bemutatása, összefüggések megértetése.

A magyarázat hatékonyságát növelhetjük, ha: Célok megfogalmazása. Példák. Logikus felépítés. Audiovizuális eszközök használata. Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása. Tanulók előzetes ismereteire való építés. Ismert szavak használata. Kérdezés lehetősége. Mimika, gesztusok használata. Vázlat készítése.

Megbeszélés - Beszélgetés

Dialogikus szóbeli közlési módszer. A tanulók a pedagógus kérdéseire

válaszolva, illetve kérdéseket megfogalmazva dolgozzák fel a tananyagot.

A beszélgetés formáiKatekétikus

Zárt rendszer Egy kérdésre egy

válasz lehetséges Konvergens

gondolkodást fejleszti. A mechanikus bevésés

eszköze.

Heurisztikus

Szókratész nevéhez fűződik

Nyílt rendszer Divergens gondolkodást

fejleszti. Az ismeretek

felfedezéséhez járul hozzá.

Alkotóelemei Strukturálás - Szerkezeti felépítés

Célok megfogalmazása Fontos gondolatok kiemelése Részek összefoglalása Részek közötti átmenetek jelzése Gondolatok összegzése

Kérdezés Visszacsatolás

Egyértelmű visszajelzéseket kell adni Főleg pozitív értékelést kell alkalmazni.

KérdezésJÓ

Kérdés pontos, világos, rövid és egyértelmű

Feleljen meg a tanuló értelmi színvonalának

Igényelje a gondolkodási műveleteket

A kérdést az osztálynak tegyük fel

ROSSZ Sugalmazó kérdések. Eldöntendő kérdések. Kérdések ismétlése. Kérdések pedagógus

általi megválaszolása.

Szemléltetés Valós vagy ezeket helyettesítő tárgyakat,

jelenségeket, folyamatokat mutatunk be és elemzünk annak érdekében, hogy konkrét szenzoriális alapot teremthessünk.

Szerepe: az új ismeretek feldolgozásához szükséges műveletek

kiváltása. Érdeklődés felkeltése. Tanultak rendszerezése, osztályozása. Képszerű-szemléletes gondolkodás fejlesztése.

Sajátosságai

Szelektív – irányítja a tanulók észlelését. Folyamata:

Bemutatás Megfigyelés Verbalizálás, lényegesítés Műveleti feldolgozás.

A tanulók kiselőadásai

A tanulók előadásai, melynek során fejlődik a gyerekek előadókészsége, illetve a szövegfeldolgozás képessége.

FONTOS! Idővel való gazdálkodás Minőség biztosítása Hallgatóság motiválása

Problematizálás

A tananyagot vonzó és érdeklődést felkeltő problémák formájában tárjuk a tanulók elé.

A probléma megoldása feltételezi: Az előzetes ismeretek szelektív felidézését, Az ismeretlen kérdésre való odafigyelést, A megoldást segítő új ismeretek

elsajátításának igényét.

Előnyei

Aktivizál A tanulót aktív lényként fogja fel A figyelem a tanuló megismerő

tevékenységére tevődik át. Fejleszti a divergens gondolkodást. A tanulókat problémaérzékennyé teszi.

Tankönyvhasználat

A tankönyv a könyvből történő ismeretszerzés megtanulásának eszköze.

Formái: Irányított (magyarázó) olvasás – a pedagógus

használja a könyvet. Önálló olvasás – a tanuló használja a könyvet.

Irányított olvasásSzépirodalmi szövegek Bevezető beszélgetés Bemutató olvasás Szöveg keltette élmény

megbeszélése Szöveg jelentésének

megragadása Cím, műfaj megbeszélése Szelektív újraolvasás összefoglalás

Ismeretterjesztő szövegek Bevezető beszélgetés Bemutató olvasás Spontán reakciók

megbeszélése Részekre tagolás Kulcsszavak kiemelése Makroszerkezeti egységek Mikroszerkezeti egységek Vázlatkészítés összefoglalás

Önálló olvasás

Lépései: Az egész olvasmány elolvasása Bekezdésenkénti olvasás Széljegyzetek készítése vázlatkészítés

Begyakorlás

Bizonyos cselekvések tudatos ismétlése, mely, jártasságok, értelmi és gyakorlati készségek, bizonyos képességek fejlesztését, Ismeretek megszilárdítását jelenti.

Szakaszai

Analitikus szakasz – cselekvések megismerése (bevezető gyakorlatok)

Szintetikus szakasz – automatizmusok kialakulása (alapgyakorlatok)

Integráló fázis – készségek megszilárdítása (rögzítő gyakorlatok)

Oktatási eszközök Anyagi vagy technikai eszközök, melyek a célok

elérését szolgálják. Számítógép előtti generáció:

Gépi berendezést nem igényel előállításuk (tárgyak, faliképek, stb.)

Gépekkel állítjuk elő, de használatuk nem igényel gépet (tankönyvek, munkafüzetek)

Gépi berendezés előállításkor és használatkor (diaképek, oktatófilmek)

Tanulásirányító eszközök (pl. program) Számítógépes – multimédiás eszközök

Osztályozásuk Jellege szerint:

Közvetlen (tárgyak) Közvetett (tárgyak helyettesítői)

Dinamikája szerint: Statikus (fénykép, dia, grafikon, makett) Dinamikus (kísérlet, film)

A tanulók fejlettségi foka szerint: Konkrét érzéki tapasztalást igénylő (ábra, rajz, dia) Logikai feldolgozást igénylő intellektuális tevékenység

(makett, feladatlap, munkafüzet)

Szervezési formák

Személyi, tárgyi, térbeli és időbeli feltételek számbavétele és összehangolása oly módon, hogy biztosítani lehessen a tevékenység optimális hatékonyságát.

Alapvető szervezés formák Osztályrendszer

azonos életkor, azonos tevékenység, egy helyiségben

Tantárgyrendszer Tanóra rendszer

Új ismereteket feldolgozó óra Jártasság- és készségképző óra Alkalmazó-begyakorló óra Felmérő-értékelő óra

Alkalomszerű szervezési formák

Szakkör (érdeklődő tanulóknak) Korrepetálás (tanulásban lemaradóknak) Napközi otthon Tanulmányi kirándulás (a valóság

megismerése a természetes környezetben)

Munkaformák Egyéni

Egyedül végzett munka (frontális keretek között) Rétegmunka (nehéz, közepes, könnyű) Teljesen egyénre szabott munka – individualizált munka

Páros Azonos/különböző szinten álló tanulók

Csoportos 3-6 diák dolgozik együtt A tagok között kölcsönös függési, felelősségi, ellenőrzési viszonyok

jönnek látre. Frontális

Direkt irányítás Egy időben az egész osztállyal dolgozunk A gyerekek unatkozhatnak Időmegtakarítás – nagy létszám esetén

Az oktatás megtervezéseÓratervek készítése

Kell-e tervezni? Fontos lecketervet/leckevázlatot írni?

Tervezés menete TANTERV PROGRAMOK

TANMENET – évi tervezés TEMATIKUS TERVEZÉS

Tananyag logikai lépésekre bontása Célok, tartalom, óraszám meghatározása Követelmények tisztázása Módszerek, szervezési formák, eszközigény Ellenőrzés – értékelés fázisai

ÓRAREND ÓRATERV

Az óra tervezése

1. Az óra célkitűzése – az óra típusa2. Tananyag logikai lépésekben való

megtervezése1. Faladatok, kérdések kidolgozása2. Tevékenységformák, szervezési formák,

módszerek, eszközök meghatározása3. Ellenőrzés, értékelés kigondolása4. Házi feladat meghatározása

LecketervTanító neve:Iskola:Osztály:Időpont:Tantárgy:Téma:Az óra típusaAz óra általános célja (célrendszere):Műveletesített feladatok.Módszerek és eljárásokEszközökSzervezési formákAz értékelés formáiSzakirodalom

Az óra mozzanatai Az óra megszervezése Kapcsolatok a már elsajátított anyaggal

Házi feladat ellenőrzése Bevezető beszélgetés Figyelem felkeltése Érdeklődés megragadása

A téma bejelentése – Célok ismertetése Tanulási tevékenység irányítása Rögzítés, rendszerezés Otthoni egyéni feladat kijelölése Értékelés

IdőMozzanato

kA tanítás tartalma Műveletesített

feladatokEljárások Eszközö

kSzervezési

formákTanító

tevékenysége

Tanulók tevékenys

ége

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Tanítási-tanulási események

Műveleti kronológia, a tartalom logikai és pszicho-pedagógiai feldolgozása.

Az általános cél és a tartalom függvényében. (felsorolásszerűen már szerepelnek a fejlécben is)

A módszer összetevői

A szem-léltetés anyaga és a járulékos elemek.

Egyéni, csoportos, frontális vagy páros.

Forgatókönyveszűen tartalmazzák a tanító, illetve a gyerekek tevékenységeit.

Mozzanatok Tanító tevékenysége Tanulók tevékenysége

1. 2. 3.

Tanítási-tanulási események

Ebben a két oszlopban forgatókönyvszerűen írjuk le a tanító és a tanulók tevékenységét, feltüntetjük a megtanítandó tartalmat, a tevékenységi formákat, melyeken keresztül a tartalom feldolgozásra kerül (játékok, kérdések, feladatok, stb.), közben utalunk az alkalmazott módszerekre, eljárásokra, a felhasznált eszközökre, illetve a szervezési formákra, melyek a tanulási folyamatnak keretet adnak. Ha jól megfigyeljük, a műveletesített feladatokon kívül ugyanazokat a tényezőket tüntetjük fel, mint az előző esetben, csak szövegbe ágyazva.

Élményteli tanítást kívánok!