{ llrrlrrrrrl Kiirtyvkiad6 r6sz6re.

rrl r lr rr l.rzcrltctt val6 t6rol6s

It rr lr'r,,rrlroz liiitiitt.

' lil l('

D6l-

Europa

Roland

'f

TartafomjegyzdLAz tr ur6pai'lJni6 . . . ... .. . ... .. .. .. ........ . . . .. . . . . . .,, 6

T{aszndfati iltmutatf, .. .. . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . ., .,,, ., . 9

{D6f$wopa

cPortug dfia.. ....,...... .. .. .. . .. . ... .. . . ....... r .. . . ... .... 7 0

Sparyo forszdg ... ... .. .. .. ....... . . .. . ..... .. . . . .. . . . . .. . 1- 6gVLdfta

. . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . r 22

o faszorszdg . . . . .. ........ .. r.. ... .. . . . . . . ... .. .. . .. .. r r r r, 24

'/Ati fui\l ,.,............ . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . r . r . ,.30

San ful-arino . , , . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . ,r34

S z forl|nid , ,. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . r . . . . . .. . . . . . . . . r . . ,36

Iforrldtorszdg . ... .... . . .. .. . .. . ... .. .. .. . . . . ....... .. . .,, 404

)' r'/, .|zer\ia. . . .. . .. . ., . . ... . . . . . . r . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . . , ,, ,, ,44

'l{osZoVd , r r............ . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,48tr.

Gosznia-T{grcgg ovina,,,....... . .. . .. . . .. . . . .. .. .,,,. 5 0t .r...

lVl-ontenggro . . . .. . . . . . . . . r .. ... ... . .. .. . . . ......r .. . . . r r. r, 5 4

"" .10 A t6 dnia , r. . . . . . .,, . . . . . . . . . . . .. . .. . ... . . ... ..... .. . .. .. .. . , r r 5 8

16 Q circig orszdg . . . . . .. . . . . . . . . .. .. . ... . . .. .. . . .. . .. . . . . . .,,,, 6 2

)) Gufgdria...... . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . , r r r 66

1VLonAc7 , rr...... . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ......r.70

t..... rrrrrr72Anf,orra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . r

l

Sz6jegzd L,..........................................,,,,,, 7 IcBetiirenf,es mutot6, KjQifitdse{,...........,. 80

r Teriilete: 4 000 000 km'?

r Legmagasabb pontja a

Mont Blanc 4 807 m.

r Legalacsonyabb pontja a

Zuidplaspolder -7 m.

r Temdszeti kincsek:foldghz, kriolaj, sz6n, vas6rc,rez, olom, cink, bauxit, urdn,s6, vizenergia,mez6 gazdas 6gi teriiletek,erd6k, halak.

r Az Eur6pai Uni6 500 mi11i6

lakosa legink6bb a katolikus,protest6ns, ofiodox, iszl6m 6s

zsid6 vall6st gyakorolja.Ezeken kiviil vannak, akiksemmilyen vall6sifelekezethe z nem tartoznak,illetve olyanok is, akiknek a

vall6sa nem ismeretes.

r N6pess6g6t tekintve az EUKina 6s India utdn a harmadiklegnagyobb 611amalakulat.

':liil i, i l

,rrijlt lt

it

r ,, l l.ill il!!

Az 1957-es r6mai szerztid6s 6ltal megalakult az Eur6pai Gazdasfgi Kozdss6g (EGK), majd az 1992-es

",4aastrichti Szerz6d6s iltal az Eur6pai Ktizdss6g (EK) Eur6pai Uni6vri (EU) vdlt..rlagyon fontos a 2007 -es Lisszaboni Szerz6d6s is.

Itz ErJ intlzmdnyei: Eur6pa Tan6cs (a tagorsz6gok korrn6nyfoi alkotj6k, 6vente 4 ta16lkoz6), Eur6paiLlJni6 Tan6csa (a tagorszdgok miniszterei alkotj6k), Eur6pa Parlament (ndpszavaz6ssal v6lasztj6k 5 6ves

nranddtumra, az unio jogszabdlyainak megalkot6s6ra), Eur6pai Bizottsdg (rninden tagorsz6gb6l egy

biztos, az Eur6pai Parlament 51ta1 megv6lasztva, kdzoss6gi jogszab6lyokat alkotnak). lde tartozik m6g az

lJur6pai Bir6s6g, az EU Sz6mvev6sz6k 6s az Eur6pat Kozponti Bank.

r Az EU-nak 27 tagorszlga van: Ausztria,tselgium, Bulg6ria, Csehorsz6g, Ciprus,Dfnia, Esztorszdg, Finnorsz6g, Franciaorsz6g,N6metorsz6g, Gtirrigorszdg, Magyarorsz69,f rorsz69, Olaszorszdg, Lettorszitg, Litv6nia,l-uxemburg, Mrilta, Lengyelorsz69, Porlug61ia,Rom6nia, Szlov6kia, Szlov6nia,Spanyolorsz6g, Sv6dorsz6g, EgyesiiltKir6lys6g 6s Hollandia. Jelenleg Tdrtikorsz69,I-IowStorszdg 6s Maced6nia v6r a bel6p6sre,de m6s orsz6gok is kinyilv6nitottdksz6nddkukat az uni6ba val6 bel6pdsre.r Eur6pa napj a m6jus 9. ( 195 0)r A schengeni ovezet szabadforgalmri tertiletaz uni6 tagjai szimira. Itt nincs belsci

hatfuorz1s. Ezt a meg|llapod6st 1985. jinius14-6n ifi6k a16. A tagorsz|gok zome a

schengeni ovezethez 1artozik, de vannakkiv6telek is, mint p6ld6u1 Sv6jc, Liechtenstein,Norvdgia 6s Izland, amelyek nem uni6stagorsziigok, de m6gis r€szei a schengeniclvezetnek. Az Egyesiilt Kir61ys6g 6s irorszdgtagtrai az uni6nak, de nem enged6lyeznekszabad bejdrSst a teriileteikre. Rom6nia,Bulg6ria 6s Ciprus tagai az uni6nak, de m6gnem tafioznak a schengeni ovezethez.

I

,\'itS6rC,ii. r rrirr,

,t,.1,.

, ,10 rnilli6: rio lil< rts,

r;z llint 6s, ,,rjil.

.,i ll<ik

L ll Ltil{j,lnak,

,1 r .ri.rLtiek a

,t' t,l(,1.

t, I rrrlYL ltz ltl],rt.rrrrr llrlltradik

r ll:rrr rrlrrl'ttlltt.

I

ril,l,ll

i'ir'ilf i

i'

1'

ii

r Az EU vildgszinten a harmadik helyen 6ll villamosenergia-termel6sben 6s -fogyasztdsban, mdsodikhelyen k6olajfogyaszt6sban, 7-ik a k6olaj export6l6s6t, illetve 2-ik az importiils|t tekintve,ftildg6zkiterme16sben 4-ik, -fogyasztSsban 2-ik.

t Az 1999. janu6r 1-j6n kiadott eur6 k6t 16p6sben helyettesitette a pdnznemeket. El6szrjr virtudlisvalutak6nt haszn6lt6k olyan kifizet6sekhez, amelyekhez nem kellett bankjegy, sem 6rme. P6nz fomfban2002. janr{r 1-j6n vezett6k be.

t Az eur6 nem minden ta gorszhg hivataios ptnze. Dhnia 6s az Egyesiilt Kir6lys6g nem akart az

eur6z6nhbabel6pni, a tribbi orsz6g (tobbs6grik irjonnan bel6pett 6llam 6s Svedorsz6g) nem felel meg a

gazdasigi krit6riumoknak ahhoz, hogy bevezethesse az eur6t. Amikor a gazdasiigi krit6riumokatteljesiteni fogjSk, a hivatalos p6nzrik 6l lesz v|ltva eur6ra. De vannak olyan cur6pai orsz6gok is, p6ld6ula volt Jugoszl6via orszhgai, amelyek haszn|ljik az eurot an6lkiil, hogy EUtagok lenn6nek.

Az Esza k-atla nti Sze rzodls Szervezete (NATO)Az 1949-ben l6trehozott NAfOegy politikaikatonai szovets6g,rnelynek celja egy hatdsos kozosv6delmi rendszer kialakitdsa.Alapit6 orsz6gok: Belgium,D6nia, Franciao rszAg, Izland,Olaszor szhg, Luxemburg,Norv6gia, Porlugilia, Hollandia,Egyesiilt Kir61ys69, USA 6s

Kanada. 19 52-ben csatlakozottGdrrigorszdg 6s Tor<ikorszdg,1 955-ben N6metorsz6g (RFG),1982-ben Spanyolorsz6g.Sziimottev6 terj eszked6s

a kommunista rendszer bukiisa utinvolt Eur6pa-szerte. 1 999-ben be16p

Magyarorsz6g, Lengyelorsz6g 6s

Csehorsz6g, 200 4 -b en Bul gfu ia,Szlov6kia, Szlov6nia, Esztorszfig,Lettorszhg, Litv6nia 6s Rom6nia,2009-ben pedig Horvritorszdg6s Alb6nia,

/rc , mdsodikt ,,''lu''

viltudlis

, . Pcnz formdban

l<LrrI az

, rn f-elel meg a

rumokatr6gok is, p61d6ul

;k.

(NArO)ehozott NATO,rnai szdvetsdg,

v hatiisos kozos

kialakitSsa.

: Belgium,;zhg,Izland,cmburg,rilia, Hollandia,rg, USA 6s

n csatlakozottt'iirdkorszdg,

'rszdg (RFG).

,lorszhg.

rzked6s

buk6sa ut6n:. 1999-benbel6p

,'ngyelorszdg es

-ben Bulg6ria,'nia, iisztorszhg,

es Romiinia,

A ktinw hasznSlati ritmutat6jar Ebben a r6szben megtal6lod

azorufrytelles nev6t 6s a

r<ividit6st, a ftiviirost, az clszbgzAszlal6t 6s egy t6rkepet a

sziikseges magyarizatokkal.

r Ebben a r6szben a n6pess6gr6l (ndpess6g

sz6ma, etnikumok, va1l6s, nyelvek) 6s

c I he lyezked6s r 6l tal|lsz inform6ci6kat.

r Itt megtal6lod a teriiletrcil, legmagasabbpontr61, domborzatr6l, klim6r6l, vizekrdl 6s

tem6szeti kincsekr6l s2616 inform6ci6kat.

r Vajon minden 61lamnak egyforma a politikai6s adminisztrativ rissze6llit6s a (szewezet,

tilamf6, korm6ny, t6ru6nyhoz6 testiilet,nemzeti i.innep)? Ezek:re a k6rd6sekre vilasztkaphatsz ebben a r6szben. Ugyanitt olvashatsz a

fontosabb nemzetkozi szervezetekr6l is,

amelyekhez az adolt or sz6g tarto zik.

Megiegyzdseka.) Ahol nincs kiilon kihangsrilyozsra, a szavazds

univerz6lis 6s csak 18 6ven feliiliek tehetik meg.

b.) A lakoss6gr6l 6s teriiletr6l s2616 adatok fel vannak

kerekitve, hogy kcinnyebben meg lehessen tiket jegyezni.

c.) Az oszt6lyoz6s mindig az elso trz pozici6ravonatkozik, fliggetlemil att6l, hogy milyen kateg6ri6r61

van sz6.

r Minden orsz|gnak megvan a saj6tgazdas|gi jellemzrij e. Melyek ezek?

Megtudhatod ebbcil a r6szb61.

r A vil6g tele van term6szetes vagy ember 61tal

k6szitett csod6kkal. Ezek e gy r6sze viliigszerlev6dett, nagy r6sztiket megtaldlod ebben a

r6szben.

r Kivdncsi vagy...? Amit ebben a r6szbental6lsz, biztosan v6laszt ad egy csom6k6rd6sedre, 6s irj informSci6k kutat6s6ra

osztcik6l majd t6ged.

r Nem ismered az orszilg nyelv6t, melyelvar6zsol, vagy melyrcil 6pp olvasol?Mindennek van egy kezdete. Te is nekiv6ghatszemek a rdsznek a segits6g6vel. A kifejez6sek az

adott orsz6g hivatalos nyelv6n szerepelnek.Azok me116 a kifejez6sek me116, melyek m6s

6b6c6vel ir6dtak, odairtuk a latin betiisv|ltozalot is.

9

I

uropa

PORTUGALIAr Portugil KiiztfrsasdgRepublica PortuguesaPortugaltr'6vdrosa: Lisszabon

r Teriilete: 92 000 km'?

Legmagasabb pontja: Ponta do Pico (2 351 m)az Azori-sztgeten.Az 6 ghallat mediterriin.Vizei: Tejo fo1y6, Duero.Kij6rata van az Atlanti-6ce6nra.Term6szeti er6forr6sok: hal, erdcik, v as6rc, rdz,

c ink, eziist, ar any, ur 6n, mhrsr 6ny, s6, sz6nt6fti ldek,

JI

r Lakoss:iga: l0 800 000 fdjtnikai cisszet6tel e : homog6n portug6l lakossiig,r i sebbs6gek 6s bevlindorl6k megkcizelitcileg 1 00 000-en.l\z otsz|gban gyakorolt va1l6sok:,'6rnai katolikus 84,5%, va1l6s n6lkiiliek 3,9%, m6sok.,Az orsz6gban beszdlt nyelvek: portug5l - hivatalosnyelv, mirandai-aszturiai nyelvj6r6s(Miranda de Duor6ban hivatalos).Coimbra, Braga

,\'h)Ar l*

t Madeira partja

r 18 keriilet (distrito)6s 2 auton6m r6gi6(regiao autonoma) - Azori'szigetek 6s MadeiraNemzeti tinnep: jrinius 10.

(1580).EBRD, IBRD, CE, IMF,Interpol, NATO, OSCE,

ENSZ, WTO, schengeni

ovezet, EU, UNESCO stb.:

!

l

llt.l

l::.'tl,I

12

r Kiiztirsas6gAz elndkcit 5 €vrev|lasztl|kn6pszavazilssal.A miniszterelncikdt az elndkv6lasztja.A 4 6we megv6lasztottparlament egykamar6s.

t Citrusfelik

I lrllrllir \tlslig,.\ r, lrr,'1,, rl r cvre, vitlasztj6klll,ll|r,,rl \ .t z,t:;Stt l.

A rtrttrr',.'lr'r r'lrriiliiit az elndk\ rllrl'r,'llrlA I, r r, rrrr'1iv:'rllsztott

llrlllrllllIlll (

',

yl\ illllil165.

t ( ilrusfdlik

L Paratblgy

t Gazdasiga: gabona,krumpli, paradicsom, oliva,s2616, juh, szarvasmarha,kecske, diszn6, sz6rnyas, tejter-m6k, hal, ruhflzat, l6bbeli,firlszilru, parafa, ir6szerek, bor6s m6s 6lelmiszer-term6kek,porcel6n, ker6mia, iiveg, haj6k,idegenforgalom.P6nznem: eur6/cent.

Lisszaboni Belem-totony >'

Szent l4nce szobra, Lisszabon -