KLKOTMWYBÍRÓSÁ

BODAPESTpf-: ~^3.

1535

Tisztelt Alfcotmá

w JÚL oe,

^ j l'K-elöÍKXIa

'Day^am: IV/1061-4/2017

anybíróság;

jesztett fentj.

kie^^^^ ^s,., anyja neve:

. sz. alatti lakoserkezett irat alapján

kapcsolódóan azaz

alábbi

Alíáspontom

^Z.A^0(

-.szerint tehátin'

cikk 77aite?áS?ol'

betez^ %^°

az

, cíkk fl)es (7)

^OS&^nasf^-inteU^téletb"en' a xxv- cikkében;"a

évi CXX'X'.""'^00"' -a 28-^ cikkben, ' 3'w- tö"ény 2~. §"'(1)-T2')""és" (4a

EZUÍet^kon^ljT K^kw^y^ ^^zdemenys2s^y ^a>o>p^t"lagánva^dzláljta.rasbí, r"oság arra teki"tetteld^tumát "tevesen:''"c'peljárást'""hoov a^ta1. ^ 2013/ '~december""-Íi^

J^Pította "°^. a ^"laJdon3og "^e^ezésÓn^e-tőte'r^". e2ert nem tekintette--"'a

törvényes^acTh^ztesére Jogosultnak (vadlóF

ES-sse^E& h°2J^s","gltímácró:^^^;;e^-%

A II. fok" , ^, _ ----/^ vád hiánya):'Törvényszék ^^ec me9h°zatala .^".^°nSa ;: tISe^ál?Pu^rá"Wa, "- ^on . elÍartK ecsker°éti^oslzto"pótraagánv'ad'lőettevl"a, "törvé""yesuw^' . lho<gy".a_. ^ula:Ldons2er2^^Jv^°nt.. a vad^tTu áli-(Jagyis vádróT I^, ^. l"ot_e. ^es2tésére_jogosuÍ^

árplt^n^a^, irányito~tt TáLrZ\t<L!nác rendelkezett")^?.lnogna-k_' t:^^et^ .tekÍnt'eír^uLca T^^a^g ^Kf^. T^l^í

cselekménynemu^T:. T;at^'felmentette' mivel aA" "szaalpari --"'"c"y nem Mncselekmeny",

hrs^ ., _... ^'""""izaalpár^ '--"^.'"-i.eKmén^,

fsJ?^ -^' ss^^i.p"3i,"í42 il%ai?sjs:?s

a váril^^"'Jwa ls vett-e, a~ \ /

á^Í^Íngatlan , t:ulaJ.donjogát^l-rösác' 2013. február 16-'a;

tt. 7-~P° ^oT^felegyhá" J^f"Jnga"tlan tulajdonjogát2013: ^rcfu°s "8"/20.1r/TO" sS^, r6sa^JOT31

- ^°"áT"^gaa;^7m i^rci^s e^I^to^s^^:el^alap^. ^ze^:"álatár(föLh.vadÍ°tt-~'-a^l;LS , vett. e: A hj. vatVozottTtel^

-~olaÍW^ró^?_li^,, "ányított "Kf^:is ^^"^. . a-l. ap3an szerezts

vaálott~"~a'Í't^ls , ve,tte-. A hj. vatVozottTtel'etfWu^l^oslll^yltott. Kft:^B^^^ffi^afei^-^^)

mind 3 7~'J^dhasznái^taT lfna^vád10^'

t-"" ola^'sifs?SÁ^SÍ.z á1 1 amn~~~~

k a t"l^^-°_t'tamP°lgár Ti7i^~-uá^ads'^É??lJ_''s2^^1a_3dons2e^zés;e(: ^"Kor,-L . fele;2Ei^<^TmL.tÍ^énK ^etle(n^ ^lís*?a)??l?áÍÍ"^adá^, á^~J?3^^ epÍ^Ta -" ,"""""" Vtelen^", ---^a_i_tunazá. qara irány^/

^dá?Íalf?^^^ e E^rf^n?iI^<,t'ulaj d°n^^^^^^am^S a'^l&__^?&r^^wolte 72

J

^" lTzeset ?áJJ^ar~^^'^^ -S ss^s" ^ iss^cbírtokba adásr'a alatti

Vádlott tehát teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy az általairányított gazdasági társaságnak semmilyen jogosultsága nincs aterület használata vonatkozásában. Vádlott tisztában volt azzal is,

hogy pótmagánvádlóval elszámolási viszonya keletkezett (erre akövetkeztetésre jutott a Kecskeméti Törvényszék a 2016. október 4-énmeghozott 2. Bf. 9/2016/8. sorszámú II. fokú itéletében a 4. oldallapalján) - már csak azért is mert ezzel kapcsolatban levelezés isvolt a felek között. Természetesen a pótmagánvádló álláspontjaszerint az elszámoiás más irányból állt fenn a felek között.

Nem a vádlottnak kellett volna a jogtalan használatért haszonbérletidijat fizetnie pótmagánvádló részére (hiszen a haszonbérletiszerződés seimnisnek és éppen ezért létre sem jöttnek tekintendő),hanem az elvégzett munkafolyamatok: és vetőmag ellenértékét kellettvolna pótmagánvádlónak rendeznie a vádlott áital képviselt Társaságfelé.

Pótmagánvádló álláspontja szerint tehát az I. fokon eljárt biróságott hibázott, hogy a tulajdonszerzés időpontját tévesen meghatározvanem is tekintette az előterjesztett pót-magáninditványt törvényesvádnak, a II. fokon eljárt biróság pedig ott hibázott, hogy atulajdonszerzés időpontját törvényes módon figyelembe véve a márhivatkozott polgári ítéiettel semmissé nyilvánitott haszonbérletiszerződés alapján törvénysértö módon nem tekintette vádlottszempontjából idegen dolognak a területen iévő árpatermést és igy atörvényi tényállási elemek közül az egyik meghatározö elem (idegendolog) hiánya miatt a vádlottat bűncselekmény hiányábanjogszabálysértő módon mentette fel.

Pótmagánvádló már a II. fokú itélettel szembeni felülvizsgálatikérelmében jelezte/ hogy a felülvizsgáiati kérelmet a pótmagánvádbenyújtásának napján hatályos Be, 416. § (1) bekezdés a) pontja/továbbá a 417. § (1) bekezdés I. /b) pontja alapján nyújtja be .

Ez utóbbi rendelkezést a 2013. évi CLXXXVI. törvény 61. §-amódositotta, mely rendelkezés ugyanezen jogszabály 120. § (2)bekezdése szerint 2014. január 1-jén lépett hatályba. Ennekmegfelelően az eljárás megindításkori törvényi rendelkezések alapjánfelülvizsgálati eljárás volt kezdeményezhető pótmagánvádló részérőla terheit terhére.

A pótmacránvádló áltai mecíállapitani kért aiaptörvény-, ilietve

alaptog-sértést az alábbiakra alapozza:

Pótmagánvádló áiláspontja szerint a jogállamiság elve sérül akkor,amikor az eljárás kezdeményezésekor hatályban iévő jogszabályutólagos megváltoztatása kapcsán elesik egy olyan jogosultságtól/ami az eijárás meginditásakor még korlátozás-mentesen megillette. AKúria indokolatlan elutasitása korlátozta pótmagánvádlöt abban, hogyaz őt megillető jogosultsággal élve (Alaptörvénv XXV. cikkébenfocrlaltak szerint) felülvizsgálat. 'i. indítványt terjeszthessen elő.

Tekintettel arra/ hogy az eljárási törvény/ iiletve annak módositásanem tartalmaz egyértelmű rendelkezést a változásokkal érintettfolyamatban lévő ügyek tekintetében, ezért jogbiztonság elvérealapozva levonható az a következtetés, hogy a folyamatban lévőeljárások tekintetében (mivel az eljárások meginditáskorijogszabályi állapot alapján kezdeményezték az érintettek azeljárásokat) az eljárás kezdeményezéskori jogorvoslatilehetöségekkei élhet az érintett eljárási jogalany az eljárás

későbbi szakaszában függetlenül attól, hogy jogszabályi változásmiatt időközben a jogorvoslatok igénybevételére vonatkozó lehetőségmár esetleg szűkült. A Kúriai mellőzés sértené a jogalkotásrói szólórendelkezéseket abból a szempontból is, ha a jogszabály-értelmezéseeredményeként elvonna egy meglévő jogot úgy, hogy az nem illeszkedika jogrendszer egésze körében általánosan elfogadott és alkalmazottirott és iratlan (joggyakorlat által meghatározott) elvekhez.Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasszal támadott kúriaivégzés sérti az Alaütörvénv B) cikk (1) bekezdésében, a XXVIII. cikk(1) és (7) bekezdésiben, a loaalkotásról s_zol6_ 2010. évi CXXX.törvény 2. 1)-(2) bekezdéseiben focrlalt locíáliamisácíot és

locíbiztonsácrot mecíalapozó rendelkezéseket.

Az Alaptörvény 28. cikke rögziti, hogy a bíróságok a jogalkalmazássorán a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és azAlaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az értelmezés keretét pedigakként határozza meg, hogy annak igazodnia kell a józan észhez ésközjó, az erkölcs és gazdasági célok által meghatározott keretekközé. Pótmagánvádlónak az az álláspontja, hogy az eljárásmeginditáskori jogi környezetbői fakadó lehetőségeit az eijárásbefejezéséig gyakoroini kívánja. Ebben az esetben ugyanis nem arrólvan szó/ hogy valamely bűncseiekmény enyhébb megitélés alá kerül,vagy enyhébb szankció alkalmazására teremtődik lehetőség.

Jelen esetben terhelt által elkövetett büncseiekménv

meaállapitásához és felelősséare vonásához fűzodo locfosultsáq kerülelvonásra úqv, hocrv az el-iárás meűinditásakor méa ez a locrosultsáa

rencleTkezesre_ _all_t/ majd pedicr _'[pcíszabályi változás miatt azicfénybevétel lehetoséo'e korlátozódik. Pótmagánvádló álláspontjaszerint az alkotmányjogi panasszal támadott határozat figyelmenkivül hagyja az Alaptörvény hivatkozott rendelkezéseit, amikor aKúria ellehetetleniti a II. fokú itélet felülvizsgálhatóságát azidöközbeni jogszabályi változásra hivatkozássai.

Alláspontom szerint sem az általános joggyakorlat/ sem a Büntetőeljárási törvény/ sem pedig az Alaptörvény nem teremt jogi alapotarra/ hogy az eljárás meginditásakor rendelkezésre álló jogorvoslatilehetőségtől az eljárás későbbi szakaszában az eljárásbankezdetektől fogva résztvevő jogalanyt megfosszák.

Vagyis az eliárásban ke_zdetektöl focrva résztvevő "ioqalanynak azel~iárás meqindításakor . mecTÍlletŐ alapvetö és lénvecfes delen esetben

joqorvQ3lati_)_, ioqosuitsáqa fennáU, az ellárás tel~ies ideiére és

amennviben ezzel ellentetben megis _korlátozzák ezen fennálló

(el-iárási) -ioaosultsáaának avakorlásában, akkor egvértelműen sértika már idézett Alaptörvényben ?oqla. lt_ tocíokat/ rendelkezéseket.

Mindenképpen figyelemre méltó az is/ hogy a Kúria figyelmen kivülhagyja a felülvizsgálati kérelemben kimondottan a helyzetegyértelmüsitése érdekében szerepeltetett "a pótmagánvádbenyújtásának napján hatályos Be. " jelölést. Ogy gondolom, hogy aKúria szerepéböl fakadóan nem mehet el egy ilyen megjegyzés mellettanélkül, hogy érdemben ne reagálna rá. Pótmagánvádló álláspontjaszerint a Kúria jogegységesitő, jogértelmező tevékenységemindenképpen szükségessé teszi az ilyen hivatkozásokkal kapcsolatosálláspontjának tisztázását.

Mindezek alapján tehát pótmagánvádló álláspontja szerint azalkotmányjogi panasszal támadott végzés törvénysértő, ezért kérem a

T. ^ Alkotmánybiróságot, hogy az alkotmányjogi panasszal érintettfelülvizsgálati végzést Magyarország Alaptörvényének (továbbiakban:AlaptörvénY) 24. cikkének (2) bekezdés d) pontjában, illetve azAlkotmánybiróságról szóló 2011. évi CLI. törveny (továbbiakban:Abtv. ) 27. §-ában foglaltak alapján vizsgálja felül, az Abtv. 43. §(1) bekezdésében foglaltak alapján állapitsa meg annak alaptörvény-ellenességét és semmisltse meg azt.

Kecskemét, 2017. június 30.

Tisztelettel:

OR. CSKRNUS TIBORügyrfíd

60ffe'yrcskmél, Kluplfa-j^. B.

''I'ci/í'ou: 06^301'2-Í9\Aríó-ynm . . l^ !^(> /.?C)-tK2.Z

dr. Csernus Tiborügyvéd