dánnépfõiskolák harangi 2

7/29/2019 Dánnépfõiskolák Harangi 2

http://slidepdf.com/reader/full/dannepfoiskolak-harangi-2 1/41

Sk andináv modell

H ar angi Lás z/ó

A DÁN FELNÓTTOKTAT ÁS RENDSZERE*

A dán felnőttoktatás történelmi, társadalmi

háttere

Dánia kis észak-eur ó pai or szág Sk andináviatö bbi r észe és Kőzé p-Eur ó pa között. Lak ossága 5millió, területe 43.000 négyzetkilométer , nem szá-mítva Grönlandot és a Fer öer -szigetek et, amelyek szintén a Dán Kir ályság fennhatósága alá tartoznak.A Németországgal határos ]ylland-félsziget kivé-r elével az or szág tö bb, kise bb-nagyob b balti-ten-geri szigetből áll /Sjelland, Fyn, Falster. Lolland,Langeland, Bor nholm/.'

Az or szág ezer éves f ejlődésére a tö bbé-k evés békiegyensúlyozott növek edés, gyar a podás volt a jel-

lemző, amelyet csak időnk ént zavartak meg kisebb-nagyo bb megr ázk ódtatások . Ez a szerves fe jlődésk ülönösen a múlt század közepétől volt jellemző azor szág történelmér e, amik or a belső r ef or mok nyo-mán a szegény parasztok gazdag f armerekké váltak .E bben azonban nagy szer e pe volt az oktatásnak ,művelődésnek , elsősorban Grundtvig püs pök nép-f őiskolái mozgalmának.

Dánia, minr tengeri nagyhatalom, hosszú időnát ellenőr izte a tengeri utak at az Északi-tenger part- jainál és Nyugat-Európá ban, valamint a Balti-ten-

geren, ennek minden politik ai, gazdasági és kultu-r ális összefüggésével együtt. Emiatt összeütk özés bek erült Angliával, anémet her cegséggel, valamint anor vég és a svéd kir álysággal. A terjeszk edés ker sza-ka volt ez, amely a XVII. század ele jéig tar tott, ez-után a hatalmi egyensúly áttevődött Svédor szág ba,f okozatosan elvesztve vezető szer e pét Eur ó pának e bben a r égió já ban.

A középkorban, hasonlóan a k ontinens tö bbior szágaihoz, vallási küzdelmek dúltak a kir ály ésaz egyház k özött. Amint azonban a magas r angú

• Meg jelent az MTA OTK A-k er et támogatásával "Ősz-

s zeb asonli t á jel nöttoktatás" c. k utatás keretében. Az ELTETanár k é pző Főiskola Művelődésszer vezési Tanszék i Szak-cso por t jának és a Nyitott Képzések Egyesületének k özöskiadványa. Sorozatszer k esztő: Mar óti Andor , Budapest,1995.

1 Denmark. An OjJicial Hand book . Minístr y of For eign

Af f air s. K o ppenhága, 1970:799.

egyházi méltóságok és földbirtok ok egyre ink á bbaz egyházi tisztségek et viselő nemesség k ezé be k e-rültek, 1520 kőr űl kibontakozott a r ef ormációmozgalma, mely elősegíterte a feudális k ötöttségek lazulását, a nemzeti ir odalom és nyelv előtérbe k e-rülését. A polgár ok és par asztok elszánt ak ar atának er edmények ént győzört az ú j hit és a luther ánus val-lás államvallássá lett, élén az abszolutisr a királlyal.

A f elvilágosodás is viszonylag hamar eljutottaz or szágba, s 1788-ban megtörtént a jo bbágyságf elsza badítása. Dánia a francia forr adalom és a na- póleoni há bor úk idején meg ak arta őr izni függet-lenségét, de Anglia megtámadta és ezért a fr anciatá borhoz csatlakozott. A Bécsi K ongr esszus értel-

mé ben az or szág súlya tovább csök k ent, mert kény-telen volt lemondani Nor végiár ól. 1848-1849-bena schleswig-holsteini k érdés miatt há bor úba keve-r edett Poroszor szággal, és 1864-ben elvesztette ak ét her cegségét, amelyek et csak az első világhá borúután k a pott vissza.

Az első világégés ide jén, ha sok nehézség elle-nér e is, az or szág meg tudta őrizni semlegességét.1924-ben ur alomr a jutott a Szociáldemokr ata Pár ta Liber ális Demokr ata Pár t ellené ben, amely azótais meghatár ozza az or szág bel- és külpoliriká ját. Az

1933-as válság idején a liber ális demok r atákk al és ar adik ális liber álisokk al r endkívüli intézk edések et ve-zecr ek be, amellyel csök kentették a munk anélküli-

séget és megoldást ker estek a ba jba jutott par asztságszámár a. Leérték elték az or szág valutá ját, csökken-tették az állarnadósságor , betiltor cák a sztrájk okat,garantálták a mezőgazdasági ár ak at.

Annak ellenér e, hogy a skandináv or szágok ki-nyilvánították függetlenségük et, 1940. á prilis 9-éna náci Németor szág megtámadta Dániát. Anémetmegszállás idején széles k ör ű ellenállási mozgalom bontak ozott ki, amelyet a Sza badság Tanács illegális

szer vezete ir ányír ott. A sza botázs-cso por tok 2.500ipari ak ciót és 2.000 vasúti r ongálást ha jtottak vég-re, így, mir e a há ború véget ért, Dánia a győztesnagyhatalmak elismert szövetségesévé vált.

A há bor ú után Dánia nyugat-eur ó pai mér tékk elis szinte példátlan fe jlődésnek indult. A nemzetk özi

IV f olyam 1. évf olyam 20l0/IV: szám 93

- 93 -



H arangi Lász l ó: A dán f elnőtt(Jkt atás rend s zere

piaci ver seny hatásár a az ipar szerk ezetét átalak í-tották , technik ai szÍnvonalát kor szer űsír err ék , és azor szág alig egy évtized alatt Eur ó pa egyik legf e jlet-te bb ipari or szágává vált a pr oduktivitás, a munk a-er ő-f oglalk oztatás és az életszínvonal emelése tek in-teté ben. Az expor tban átvették a szer e pet az ipar iter mék ek , míg a far mgazdálk odás ban egy r adik ális

modernizáció ment vég be, dr asztikusan csökkent amezőgazdaság ban f oglalk oztatottak száma. Ugyan-ak k or növek edett a szolgáltatás és az inf rastr ukturá-lis ágazatok szerepe az or szág gazdasági és tár sadal-mi életé ben.

A k önyörtelen piaci ver seny ellenére Dánia je-lenleg is fok ozni tudja ex port jár, növel ni k é pes gaz-dasági potenciál ját, noha nyer sanyag ban szegényor szág és ener gia-behozatal r a szorul. A termelés benés az ex por t ban elsősorban a késztermék ek k a p ják a prioritást, f őleg olyan áruk, amelyek nem anyag-

igényesek, annál ink á bb igényelnek ember i beru-házást, magas szintű művelr séger , mérnöki tudást I p l.elektr onik ai ter mék ek, mér őműszerek stb.!. Ahír es dán hajóipar is ennek megf elelően módosulr.A második legnagyo bb ipar i ágazat, de jóval a gé p-ipar mögött /k b. 12% részesedési ar ánnyal/ az élel-miszeripar , amelynek termékei az Észak-Amer ikaiEgyesülr Államokba is el jutnak.'

Az or szág ban ennek megf elelően az életszín-vonal igen magas. Az OECD-statisztik ák szerint,az egy főr e eső termelés tekinteté ben Dánia a vi-lágr anglistán az ötödik helyen áll Svájc, Amerika,

Svédor szág és Németor szág mögött. Ami az egyf őr e jutó f ogyasztást illeti, Euró pá ban a második ,Svédország mögött. A f ogyasztási struktúr án belülis igen magas a la káskulr úr a, a lak ások gé pesitése /"álomk onyha"/ és otthonos, k ényelmes berendezé-se. A lak ásviszonyokra a családi házak a jellemző-ek, tágas, világos rcr ek k el, ellátva a legkor szerű bbcsaládi és szórakoztar ó elek tronikai eszk özök k el,házi számítógé pekkel, telefonon hívható k öz pomiadatbankokk al.

A háztartások 89-90%-a rendelk ezik gé pk ocsi-

val, amely annyit jelem, hogy Svédország és Fran-ciaor szág után a leg jo bban motor izált ország. A leg-tö bb családban k ét gé pk ocsi van, egyik a gar ázs ban,a másik az utcán. Az ú ja b b tömeges igény a hétvégiházak vásár lásár a ir ányul, amely jellegzetesen skan-

2 Denmark. H i story.eo da Gr ou p Dk - Bent R yng eds.Royal Danish Ministr y of Foreign Af fair s. Kop penhága,1988:416.

dináv jelenség. A becslések szerint a városi lak osságmintegy negyedének . harmadának van már hétvéginyar alója. Ugyancsak általános a belf öldi és kül-f öldi turizmus. Az utób binak k ülönösen k edveltcélor szága Dél-Eur o pa, nem kis rnérrék ben hazánk.Az utazások kétharmada sa ját gé pkocsival történik.

Átlagosan egy dán állampolgár egy év ben k étszer , utazik k ülf őldre."

Míg 1901-ben a lakosság hár or nötöde falunélt, addig ma az ember ek négyötöde vár osi lak os.A né psűrűség az or szág ban meglehetősen egyenet-len, a legnépese bb az ország k eleti r észe, elsősorbanS jelland szígete, ahol Ko ppenhága is van. Itt a la-kosság 35%-a koncentrálódik . Viszonylag r itká b- ban lakott az or szág nyugati r észe. Az átlagos né psű-rűség az or szág ban 117 f ő négyzetkilométerenk ént.A kőzleke dés az or szág ban fejlett, aszigetek et k or-szerű hidak és k ompok kőtikössze.

A dán oktatási rendszer néhány jellemzője

A dán ok tatási r endszer k ialakulása és f e jlődésemegegyezik a tö bbi nyugat-eur ó pai or szág isk ola-történetével, annak változásaival, összhang ban adán tár sadalom és kultúra nemzeti sa játosságaival.Az első isk olák Dániá ban a r ómai k atolikus plébá-niák és a k olostor ok gr ammatik ai isk olái voltak ,amelyeket azonban a refor máció ur alomra jutásával1536-ban már átvett a k incstár , illetve az állam.

A f elvilágosult a bszolutizmus és a mindink á b bk ibontak ozó polgári fejlődés az or szág művelő-

désér e, szellemi életér e is jóték onyari hatott. Azala pf ok ú né poktatás a XVIII. században már min-den né posztályr a k iter jedt, és isk olák százai k eltek életr e a f alvakban és a városokban. Az ok tatóhiányolyan nagy volt, hogy 1791-ben megalapÍtották azelső tanárképző f őiskolát. Ezt a f e jlődést tetézte beaz 1814. július 29-én k iadott Ok tatási Törvény,amelynek egyes elemei a dán k özoktatás mai gya-korlatá ban is megtalálhatók . A törvény k ötelezővétette a gyermek ek 7 -től 14 éves kor ig tartó oktatásátés elr endelte a szülők meg bír ságolását, ha a gyer me-k eik et nem jár atják isk olá ba. A tantár gyak bőv ítésér

is előír ta, és az iskolaf ejlesztés érdek é ben elr endel-te, hogy k ét kilométernél nem nagyo bb távolságr aminden tanuló számár a legyen isk ola."

3 Ibid. 1.

4 Denmark . De scription o/the educational sy stem. Ministr yofEducation, Koppenhága, 1991:20.



Az oktatás szabad választhatósága mindig ve-

zér lőelve volt és mar adt a dán oktatásnak. Ez tette

lehetövé a nagyszámú magán- és független isk ola

szüle tésér, a múlt század 30-as éveiben, amik or

N.F.S. Crundtvig, a hír es költő,egyházi ember és

filozóf us élesen bírálta k or ának isk olai gyakor latát,

különösen a gimnáziumok at, amelyeket skolaszti-

kus jellegük miart fejlődésre alkalmatlanok nak bélyegezett. Eleinte a szabadiskolák bizony meg-

lehetősen szegényesek voltak , beleértve a tanítók

fizetését is. Késő bb azonban ez a s pontán szülői,

állampolgári isk olaépítés és fenntartás egy pedagó-

giai mozgalommá szélesedett, és az or szág minden

részében elterjedt, megszülerett egy olyan iskola,ahová a gyer ekek ör ömmel jártak és a tanulást át-

hatotta az őszinte lelkesedés, a: buzgalom jótékonyszelleme. 1886-ban megalakult aDán Sza badisk o-

lai Szövetség, amely be a mozgalom pedagógusai

és a szűlők tömörültek , hogy a közvélemény és a

hatóság előtt kivív ják a sza badisk oláik a jelentő-

ségükhöz méltó anyagi és erkölcsi elismer ést. Aszabad iskolaválasztás, isk olaé pítés gondolata' és

gyakor lata a mai dán oktatásnak is egyik jellemző

vonása.

A dán ok tatás másik fundamentális elve a gya-k orlatiasság, az élettel való szor os k a pcsolat. Ezt

már N.F.S. Grundtvig és tanítványa, Christen K old

is hangsúlyozta, de való jában csak az 1903-ban

kiadott Oktatási Törvény mondta ki, amelynek

lényege, hogy a túlzott teor etikus k épzést f el k ell

váltania egy " praktikus" isk olának , amely elsődle-

gesen a gyakor lati élet kielégítését tartja szem előtt.Ennek az elvnek k ell alár endelni a vizsgáztatástis, és

olyan vizsgar endszert kell bevezetni - mondja ki a

tör vény =, hogy az a nagy emancipáció leher őségér hordozza magá ban és ne a vizsgaőrület szellernét. A

mai dán közo kr atás , beleértve most a f elnőttok tatástis, koncepcióját, szer vezetrendszer ét és módszereit

tekintve az egyik legf ejlette bb k özoktatási szisztémaEu r ó pá ba n, sőt glo bális rnér etekben is, és ez is egyik

alapvető magyarázata a dán tár sadalom igen magasanyagi, szellemi f e jlettségének.

Dániában az oktatás 7-től 16 éves korig k őr e-

lező, úgy, mint Magyar or szágon, de a tanulást már 5 vagy 6 éves korban is el lehet kezdeni az ún. is-

kola-előkészítő osztályokban. Az alap- és k ö z é p fo k ú

oktatás, valamint a szakk é pzés általános ér vényűeningyenes, csak egyes magániskolákban kell fizetni

minimális tandíjat, illetve az egyetemek en, aholösztöndí jak kompenzálják az err e r ászoruló hallga-

Skandináv modell

r ók ter heit. A tank önyvek et és az ala pvető oktatási

segédeszk özök et is ingyen k apják a tanulók.

Az oktatás irányításár a, működési mechaniz-

musára a demokrácia, a teljes tanszabadság elve és

gyakorlata a jellemző. Köz pontilag elrendelt, egy-séges tananyag egyik iskolatípusban sincs. Az irá-

nyítás decentralizált a városokig, az isk oláig, a sza-

bályozó jellegű irányelvek kiadása a városi oktatási

szer vek hatók ör é be tartozik . A tansza badság a tan-

k önyvírásra és tank önyvhasználar ra is ér vényes. Az

oktatás ban minden tankönyv f elhasználható, . ami

az ok tatási piacon 'hozzáf érhető. A minisztérium-nak nincs beleszólása a tankönyvírás ba, javaslatot

sem tesz használatuk r a. Az oktatók tetszés szerintválaszthat ják az okra tás tartaImát és módszer eit.

Dániá ban minden állampolgár, szü lők közös-

sége, tár sadalmi szer vezetek ala píthar nak iskolát.A magánisk olák támogatást kaphatnak az államtól,

ak ár költségvetésük 800/0-ig. Bizonyos feltételek

mellett az állam hitelek f olyósításával is megköny-

nyíti az új magániskolák alapítását. E mögött a

gyak orlat mögött az az alapelv húzódik meg, hogyminden állampolgár, k özösség, egyesület, szer vezet

olyan isk olát hozhat létr e gyermek ei számára, amelytörekvéseiknek, igényeiknek a legjob ban megf elel,

tekintet nélkül ideológiai, politik ai, nevelési vagy

vallási nézeteikr e.

. A dán oktatási r endszerr e az elmondottakk alösszefüggésben az alulról építkezés, a helyi kezdemé-

nyezés a jellemző. Ennek k övetk ezménye egy igen

összetett plur alizmus, amely ben k ülön b özőszerve-

zettípusok, k once pciók , pedagógiai elvek élnek egy-

más mellett. Ezért tula jdonk é ppen pár excellence

"oktatási rendszerről" nem is beszélhetünk, ami

mégsem igaz így, mert a sokszínű diver zif ik álr ság,

éppen azáltal, hogy minden érdek, tör ek vés, tarta-

lom k é pviselve van benne, egy entitást alk ot. Meg-

er ősíti ezt az a tény is, hogy a teljesítményt állami

nor matívák . szabályozzák , betartásuk at az oktatási

hatóságok ellenőr zik . A módszer, a részek tartalma

tehát teljesen sza badon választott, de az "output",

a teljesítmény, legalá bbis a jelentősebb szak aszok

végén, államilag megkövetelt, ellenőrzött, sőt, bizo-

nyos mértékig standardizált.

A szülők befolyása az iskolár a Dániá ban igen

er ős. Ez k ét módon érvényesül. Egyfelő! minden

helyi oktatási hatóság rneller r műk ödik egy társa-

dalmi testület, amely a "hivatal" f elé közvetíti az

IV folyam I. évfolyam 20 la/lY, szám 95



H ar angi Ldszl á: A dán jel nő ttokt atás rends z er e

igényeket f elfelé és lef elé. Ez a testület általá ban II

tagú és ebből 5 szülő. A másik f ormája a szülői ér-dek ér vényesítésnek , és ez a f ontosa bb, hogy minden

isk olában van isk ola tanács, amely az igazgar ósággal

együttműködve az isk ola életét ir ányítja /rananyag,

fizetések, bér ek , személyi ügyek stb.r. Ebben a tes-

tület ben, a tanár ok rnellerr már nagy létszámmalvannak k é pviselterve a szülők . Ezenkívül minden

isk olá ban van Szülők-Tanár ok Szövetsége, amelyszintén r észt vesz - az isk olatanács mellett - az isk o-

lák ir ányltásá ban."

A dán felnőttoktatás keneepeionális

kérdései

A dán k özművelődés, f elnőttoktatás legf ő bb ve-

zérlő elve a sza badság és demok r ácia. Az elmúlt 150

év ben - Grundtvig hazá já ban és a né pf őisk olák or-

szágá ban - a f elnőttoktatásnak r endkívül gazdag és

diff er enciált mozgalma, r endszer e alakult k i. Nem-csak azér t, hogy általá ban az ember ek tanulta bbak

legyenek , és a munk avállalók munk ak om petenciá-

ját er ősítsék, hanem azért is, hogy az állampolgár ok

jo bban lássák helyük et a tár sadalomban és arinak

tudatos f or málói legyenek. Az embert a szó elsőd-

leges értelmé ben nem sza bad ellenőr izni, nem sza-

bad "f elvilágosítani" - vallja a dán f elnőttoktatás

-, hanem arr a k ell. alkalmassá tenni, hogy önmaga

ellenőrizze sa ját magát, önállóan legyen k é pes gon-

dolk odni, f elvilágosítani önmagát. Ezért is őntu-

datcsodott oly hamar a dán par asztság, és ennek is

k öszönhető, hogy 1901-ben már Euró pa egyik leg-

jo bban rnűkö dő par lamentje volt a dán parlament, .

és a kormány ezer szállal k ötődött a par asztsághoz.

A múlt század utolsó évtizedének vége felé a

munkásság öntudatosodása és a tár sadalomra gyako-

r olt befolyása ugyanúgy összef onódott a f elnőttok-

tatással, rninr a par asztság f elemelk edésével. A mun-

k ásmozgalom megerősítésé ben a Szociáldemokr ata

Pár t szer vezőer ején kívül sokat tettek a tanu lőkőrökis, és 1924-ben hivatalá ba lé phetett az első mun-

k ásk ormány. A munkásság öntudatr a é bredésé ben, befolyásának növelésében nagy szer e pet játszott a

Munk ás Művelődési Szövetség, amely azóta is azor szág legerőse bb művelődési mozgalma. Amint a

szer vezet meger ősödött, megalak ult az első munk ásné pf őiskola, amely úja bb lépést jelentett a rnűvelő-

dés demokr atizálásá ban, a jogér vényesÍtés ben.

5 Educat í on in Denmar k . Abrt e! outl ine. Minisrr y of

Educarion. Koppenhága, 1990: ll.

Dánia, na pjainkban - mint a többi igen fé:"~:-:

nyugat-eur ó pai ország - az ipar i társadalom ból e;.

f e jlett technológiai, inf ormatik ai tár sadalcmr naa.a-

kul át, melynek jelei a mindennapi élet ben taF:o.;:-

talhatók már. Ezzel összefüggés ben új minősége,: .:

a demok r ácia is, megváltoznak a munkavíszonvc.:

az élet minősége, az élet egzisztenciális f eltétele: .. :..,

dán társadalomnak e bben az élet r ninden rer üle.e-:

kiható változásában a f elnőttoktatás, né pmúve.e:

jelentősége még ink á bb megnövekszik . Nemesas .:

számÍtástechriikai kultúr ára, hanem új ember re "

szük ség van. Ezér t vezető politik usoknak , állar .-,=-':>

fiaknak mindig visszatér ő témá ja az ember i be _'

házás ügye, a f elnőttok tatás megújítása, fejlesz:::;::

Ezek a viták , eszmecser ék azonban nem rek ed.;e.:

meg a puszta tények f elsor olásánál, hanem a C':~-vényalk orás ban, segítő szándékú intézkedésekber . j

nyomon k ővethetők.

Tula jdonk é ppen nem beszélhetünk arr ól. h:;

az or szág ban egy szer vezetileg és tar talmilag ö,::-szef üggő f elnőttoktatási r endszer létezik a kif e jece.

szó szerinri értelmé ben. Sok kal inká bb hascnlar : :

- szimbolikusan ~ a dán f elnőttoktatás és közmu.e-

lődés egy olyan zsák hoz. amely be bele vannak '::,

bálva a dolgok , de amely ben minden megralélha.:

a gombosr űr ől a zsebszámológé pig.? Ez a herer eze-

nitás és pluralizmus egyar ánt vonatkozik az ide ok -

giai sok színűségr e, a f ormák és módszerek gazdago~-

gár a, a tartalmi választék kimeríthetetlenségér e. ,;.,::

intézményesültség tö bbféle válr ozar air a, a mag~.-

vállalk ozásr ól az állami monopóliumig, az igén:,:'::

vevők tarkaságár a. a morívumok k ifinomultsága-aMás megk özelítés ben a dán f elnőttoktatás és r .er -

művelés a tanulási, művelődési lehetőségek nek e~'-

olyan vásár a és kínálata, amely ben mindenk i k énve-

kedve szerint válogathat. E f orr ongó, nyüzsgö :~-

valk ádban talán csak az a "rend", hogy valamenr .v:

alk otóeleme a rnűvelődéssel, a tanulással, az ilver ;

vagy olyan ismer etátadással van összefüggés ben, és ::

tengernyi aktivitási lehetőségből messze kimagaslis

a né pf őisk ola.

Ha mégis valamilyen elhatár olásr k ellene ten-

nünk e bben az igen gazdag választék-együttesben.

akk or az alá bbi f ő bb területek er. szer vezetr endsze-r ek et lehetne megkülönböztetni:

1.! ifjúságiné pmüuel és é s fel nőtt nevel és: if júsági

isk olák , háziipari isk olák , mezőgazdasági isk olák , if jú-

sági klubok, ifjúsági szervezetek , spor tszervezetek stb.

6 Adult Educat ion in Denmark . Per Hirnrnelsír up. ed.

The Danísh Cultur al Instiíute. K o p penhága. 1985:81.

I

I

I

I

I

I

I

!



2./ ál talános jelnő t t oktat ás és né pművelés: né p-

f őiskolák , esti iskolák , ranulók ör ők , esti né pf őis-

k olák , sza badegyetemek, művelődési szöverségek ,

HF-tanfolyamok, előadások , tanf olyamok , k őzös-

ségi központok stb.

3./ munk aerő piac, s zakk épzés: vállalaton belüli

ipari, k er eskedelmi k é pzés, termelő isk olák , vállal-

kozói tanfolyamok, f eltalálók tanf olyam a, oktatási

tanácsadás, szak szervezeti tanfolyamok stb.4./ méd iák, távoktat ás: rádió és televízió ok-

. tatási tanf olyamai, levelező kur zusok , távoktatási

tanf olyamok, k önyvtárak információs k özpontjai,

oktatási programok vídeotár ai stb.

A dán f elnőttoktatásnak azonban nemcsak a

kínálata, hanem a k eresIete is nagy. Mint általá ban

a skandináv or szágokr a, úgy Dániára is jellemző,

hogy évr ől évr e a lakosságnak jelentős hányada

vesz r észt a felnőrtok tar ás, né pművelés kü lönf éleszolgáltatásaiban. Milyen nagy ez az ar ány? A leg-

utóbbi statisztik ai adatok szerint a 20 éven f elülilak osságnak mintegy egyharmada kapcsolódott

be a f elnőttok ratás valamilyen f ormá já ba. Ezen

belül az ágazatok szerinti megoszlás a k övetk ező:

a f elnőtt lakosságnak mintegy egynegyede kerül

kapcsolat ba a f elnőttokratás általános műveltsé-

get fe jlesztő tanf olyamaival, előadásaival. mintegy

hetede azoknak az ar ánya, akik évente valamilyen

szakmai tanfolyamon vesznek r észt, s kőzülük20%-os ar ány ban szereznek évente valamilyen

k é pesítést a bizonyítványt adó tanfolyamok on.

Feltűnő tehát az általános, művelr ség emelésére

irányuló f elnőttképzés nagyobb aránya a szakmai

előr ehaladást közvetlenül is elősegítő szakmai tan-

folyamokkal szemben."

A f elnőttoktatás társadalmi hátter ét, szociális

hatókörét illetően azonban viták is f olynak a szak-

emberek kör é ben. A vita kiinduló pont ja az, hogy

Dániá ban is, mint más ország ban, így nálunk is, a

kultúra és a művelrség elosztása a k űlönbőző tár-

sadalmi cso portok között meglehetősen egyenetlen.

A legkevés bé részesülnek a kultúr a javaiból az idő-

sebb kor osztályok és az alacsonyabb státuszú, vala-

mint abevándor oltak és a kultur ális centrumokból

távol élők. Így Dániában is létezik egy műveltségiszak adék gener ációk és tár sadalmi r étegek között,

amelyet a f elnőttoktatás nemhogy kiegyenlítene,

hanem tovább mélyít. Empir ikusan igazolható,

hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező

lak ossági cso portok életük k éső bbi szak aszá ban is

7 Ibid. 6.

Skandináv modell

tö bb indíttatást ér ezn ek a tová bbtanulásra. mint

ak ik már eleve ilyen hiányokkal indultak. Ennek az

ellentmondásnak a f eloldására a dán f elnőttoktatási

szakemberek különleges eljárásokat és módszerek er

kívánnak alk almazni.

A dán felnőttoktar as a múlt század derek án a

parasztok művelésévet indult, késő bb terjedt el vá-

r osokban, a munk ásság körében. Nap jainkban a

f elnőttok tatással f oglalk ozó szer vezetek és intézmé-

nyek igyek eznek átf ogni a lak osság minden r étegér ,

korra, nemr e, tár sadalmi hovatartozás r a való tekin-

tet nélkül, de külőnősenintenziv és differenciált a

fiatalok kőr é ben f olyó általános, szakmai és sza bad-

idős tevékenység és a munk anélküliekk el való f og-

lalkozás. A fiatalok számár a fenntar tott intézmények

és a nekik szóló progr amok olyan nagy volumenűek,

hogy az már önálló ágazata a dán f elnőttoktatásnak.

Ezenkívül a dán f elnőttokratás megkülönböztetettfigyelmet f ordít a bevándoroltakra, r okkani:akra, a

társadalom perifériá jára szorult rétegek ellátására,

hogy az elő bb elmondottak szerint ne k ővetk ezzék

be ezeknek a r étegek nek a művelrségtől, az iskolá-

zottabb csoportok ról való leszak adása.

Az alulr ól való é pítkezés, az önszerveződés is jel-

lemző sa játossága a dán f elnőttok r atásnak, amelyet

az állam a megf elelő anyagi eszk özökk el támogat.

Ez például a népf őiskolákkal kapcsolatosan úgy

rnutark ozik meg, hogy bár az or szágban száz ilyen

intézmény van, a legutóbbi időkben nem kevesebb,

mint 50 új né pf őiskola létesítésére nyújtottak be

k érelmet a különböző lakossági csopor tok, egyesü-

letek , magánszemélyek. Az államnak a tár sadalmi

szervezer ek , egyesületek által végzett művelődés be

beleszólása nincs, azt a szer vezetek önállóan, csak

sa ját önkormányzatuknak alárendelve végzik. A fel-

nőttoktatás ir ányításá ban nagymér tékben ér vénye-

sül a decentr alizáció, a döntések hely ben szüler nek ,

minden helyi f elnőttoktatási . intézmény, szer vezet

önálló, autonóm egység. Nyilvánvalóan a lok alitás

és az alulról való építkezés másk é ppen érvényesül

a munk aer ő piaccal k a pcsolatos képzés ben és át-

k é pzés ben, mint a f elnőttk é pzés egyé b területein,ahol a piacnak és a profir oríenr álrsagnak kise bb a

bef olyása. Dániá ban a felnőttok tatásnak több mint

k étharmadát nem az állam, hanem- tár sadalmi szer-

vezetek végzik .

Ami a f elnőrr oktarás pedagógiai elveit illeti, ép-

pen úgy, mint a k őzokrar ás, de annál még nagyo bb

rnérr ékben, nem .ak adérnik us", hanem igen nagy-

IV folyam l. évfolyam 2010lI V szám 97



H aran g i Lá szl o: A ddn jel nőttokt at á s rendszere

rnértékben praktikus. A cél nem elvont, önmagá-

nak való ismeretek , inf ormációk közlése és elsa já-

títtatása, hanem a "mindennapok tudományának "

ápolása, elmélyítése, az életmód mindenna pos ú j-

r arerrnelésé ben való aktív r észvétel segítése. Ezért ak é pzés pr o bléma-centr ikus és k evés bé szér sza bdalr

tantár gyak szerint. Ahol erre lehetőség van, a "hall-

gatók " ta pasztalata integr áns r észe a tananyagnak.

Az oktatási folyamat minden szak aszá ban és min-

den tár gykör é ben nagy szer e pe van a k onkr ét, szinte

manuális gyakorlatnak , a krearivitásnak.

A dán f elnőrtoktatás egyik f ő jelszava: "a

r észtvevők egymást nevelik , egymástól tanulnak ".

Ilyen értelemben a tanár maga is csak egyik tag ja

a tanulócsoporrnak , és csak akk or avar leozik bele adolgok meneté be, amikor ez feltétlenül szükséges,

illetve o ptimális f eltételeket teremt ahhoz, hogyegy önf e jlesztő csoport jöjjön létr e. Ez sa játos

sk andináv és egy ben dán jelensége a tanár-diák

k a pcsolatnak , amely a felnőrtnevelés és a nép-

művelés minden szektorában ér vényesül, de leg-

ink á bb a né pf őisk olákon. A tanár ok és a diák ok

tegezik egymást.

Városi ifjúsági iskolák

A tr adíciók szerint Dániá ban azt az önk éntes if-

júsági rnűvelődést, amelynek színhelye az ún. vár osiifjúsági iskola /ungdomskolarl a f elnőttnevelés f o-

o galomk ör é be sor olják , jóllehet a k özokr ar ás

elemei

is f elldhctők benne, de ugyanak kor ez a tevékeny-

ség mégis az Önk éntes Művelődés Törvénye hatá-

lya alá is tartozik. A városi ifj úsági isk ola a 14-18

éves k orosztálynak egy olyan kornplex intézménye,

amelynek célja, hogy " bővítse és mélyítse a f iatalok

ismereteit, növelje önbizalmukat, segítse a ornun-

k á ba, tár sadalomba tőr ténő beilleszk edésük er " . A

60-as évek ele jén jöttek létr e, és r övid időn belül

nagyon népszerűek lettek, amelyeket na pjainkban

a né p iskolai tanulóknak mintegy 60 O/O-a látogatjarendszer esen, évente mintegy 160 ezer növendék.Az intézmény sajátos dán f elnőttoktatási, k őzrnű-

velődési intézmény, amellyel a k orosztály iskolán

k ívüli, sza badidős f oglalkoztatása igen nagymérték-

ben kitágult.

A vár osi ifjúsági isk olák tevék enysége, funk ciója

nagy vonalakban ötf éle, egymástól meglehetősen

jól elkülönülő csoportban foglalható össze, amelyek

ma jdnem minden intézmény ben megtalálhatók:

a'! s pecialis, praktikus tanf olyamok : csecsemő-

á polás-gyermeknevelés, idegen nyelvek , hímzés,

horgolás, k ézimunka, fa- és fémmegmunk álás st b.

b.! isk olai jellegű tanfolyamok, amelyek az alsó

f ok ú k özépiskola zár óvizsgáira k észítenek elő,C .I alsó fokú betanított szakmunk ásk é pzés biz-

tosítása olyan fiatalok számára, akik tanoncképző

iskolá ba nem járnak ,

d.! f izik ailag és szellemileg fogyaték os, valamint

visszamaradt fejlődésű gyermek ek kisegír ó oktatása

és képzése,

e.! a korosztály klub- és tár sas igényeinek kielé-

gítése, kr eatív foglalk ozások szer vezése /pl. "Túlélés

a vadonban" foglalkozások/.

Az 1975- ben ér vény be lé pett Né pisk olaiTör -vény értelmé ben a né pisk oláknak és a vár osi ifjú-

sági iskoláknak szor osan együtt kell műk ödniük ,különös tek intettel a prak tikus tanf olyamokr a és

az oktatási progr amokra, annak ellenére is, hogy

mindk ét intézmény egymástól független, önálló

szervezet. Ennek értelmé ben a né pisk ola bizonyos

tanulási nehézségekk el k űzdő, f ár adék onyabb

tanulói az urolsó k ét osztályt na ppali tagozatos

tanulőkk ént a városi ifjúsági isk olákban is elvé-

gezhetik, ahol a tananyag k evés bé k ötötr , és tö bb

lehetőség nyílik a gyermek ek érdeklődésének, ér-

telmi szintjének figyelembevételére. Arra is van

lehetőség, hogy a 9 illetve 10 osztályos alsó fok ú

k özépiskola zár óvizsgáit a tanulók itt tehessék le.A kisegítő szakmunk ásképzés korhatára 25 év,

amelynek célja, hogy olyan szak mát adjon a fi-atalok kezé be, amellyel lak óhelyük kör zetében

viszonylag könnyel el tudnak helyezkedni. Sok is-

k olában tová bb tanulási és pályaválasztási tanács-

adó is működík."

Az iskolák vár osi intézmények , de a Dán Esti

Iskolák Szövetsége és az Ifjúsági Iskolák Igazgató-inak Or szágos Szövetsége rnűk ödteti. Fenntartási

és működési k öltségeir ől az állam gondoskodik,valamennyi szolgáltatása ingyenes. Az esetek

tö bbségé ben a 9 osztályos alsó f okú közé pisk o-lák egyik é pületszárnyá ban vannak elhelyezve, de

vannak önálló épülettel rendelk ező városi if júsági

isk olák is. Mindent összevéve, ezek az intézmé-

nyek a volt úttör ő- és if júsági házakra" emlék eztet-

nek bennünket.

8 Ibid. 6.



Kiegészítő iskolák (Efterskolar)

N.F.S. Grundtvignak , az ír ónak , f ilozófusnak .

~JOlitikusnak a "Sza bad Iskola" eszmé jé ből táplál-

kozik és gyöker ei a XIX. századba nyúlnak vissza.

K or osztályi értelemben a 14-18 éves korú fiatalok

né pf őiskolája, sza bad iskolája. Ami a 18 éven f elüli-

eknek a népfőisk ola. az ennek a k orosztálynak a ki-

egészítő /folytatódó/ iskola, dán nevén: efcer sk ola,

vagyis: "aztán isk ola". /Megjegyzés: magyar r a igen

nehéz lef ordítani ennek az iskolatípusnak a ne-

vét, az angol f ordítás talán megf elelő b b, r ner r a

.. continuation schoolt" használja/o

Grundtvig ala peszmé je az "életismer e·t" és a "ki-

mondott szó". Ennek szellemében jött létre 1844-

ben az első népf őiskola az időse bb fiatalok és a

r einőnek részér e, és 1851-ben a fiatalabb fiatalok

számár a ez a f a jta sza bad iskola, hogy tanítson alap-

ismeretekre, az élet legfontosa bb érték eire, hogy

. .felélénk ítse a lelk et és az értelmet, hogy élővé tegye

a f iatalokban r e jlő er ők et". Tradicionális jellemzőjea kiegészítő isk olák nak az otthonosság, családiasság,

olyan hely, ahol a diákok és a tanár ok , mint k ő-

zösség élnek együtt egymással, mik özben egymáSt

tanít ják. A kiegészítő iskolák száma az ország ban

200, behálózva az or szág minden vidékét, szigetét,

az évenként beir atkozó tanulók száma mintegy 16

ezer. Vannak kiseb b iskolák és nagyo bb iskolák, a

k ise bbekben 30-40 fiatal nyer elhelyezést, míg a na-

gyob bakban 150-160 f ő tanul. Az iskolák ir ányu It -

sága, szellemisége, az alk almazott pedagógiai rnód-

szer ek - az általános ala pelvek szem előtt tartásával

- különbőzőek. Az egyikben nagyo bb hangsúlytk a p a történelmi látásmód, a másikban a gyak orlati

foglalkozások , míg a harmadikban a s port k a pja a

pr ioritást.

Úgy, mint általá ban a népf őisk olák, a kiegészí-

tő isk olák is bentlak ásosak, a tanulmányi idő álta-

lá ban egy év, vagyis 10 hóna p, de tö bb iskolá ban

vannak két-hár om éves kur zusok is. Az "aztán" is-

kolák azonban nemcsak tanulmányi intézetek , ha-

nem sza badidő-k özösségek is, ahol a k özösség tagjai

megoszt ják egymással a mindenna pi élet ör ömeit és

bosszúságait. Fontos ala pelv, hogy a tanulók vegye-

nek részt az intézmény fenntartásá ban, rnűkődteté-sé ben, a konyhai szolgálatban.

Az iskolák tula jdonk é ppen alternatív változatai

a né piskolák 8. és 9. osztályainak , a tanu lők nagy

r észe a körelező általános isk ola utolsó k ét osztályát

Skandináv modell

::r yégzi el, f ők é pp olyanok , akik nem érzik jól ma-

g-~'.;:at a f ormális oktatás k ötörtségé ben, és a na pi:,coJsztás tek inteté ben is változatosságr a vágynak .

Ezér c a k iegészítő iskolákban tanítandó tör zsanyagmegegyezik az alsó fokú k özé piskolák utolsó két

événe krananyagával, és a tanulóknak itt is van le-

heróségük ar ra, hogy az év végi osztályozó vizsgátletehessék .

A tananyag k örelező és választható tantár gyak-

ból áll. Az isk olák a választható tantár gyak tekinte-

rében k ülönböznek egymástól, ezek adják meg az

isk olák k ar ak r er ét. Demég a k ötelező tantár gyak

megk özelítési módja is változik attól f üggöen, hogy

az isk ola milyen ir ányzathoz tartozik. Bizonyos f a jta

pluralizmus itt is érvényesül. Ha jogérvényes vizsgát

nem is tesz le minden tanuló, mert ilyennel már

r endelkezik, mindenki kap "diplomát" és r efer enci-

át egész éves tanulmányi, emberi magatartásár ól.

Az isk olák jól f elszer el tek , lehetőséget adnak a

tanulók kreativitására, aktivitásár a. /Műhelyek , stú-

diók, zenetermek stb./. Nagy ar ányokban a tanul-

mányi idő f elét tanterrni, f elét gyakor lati f oglalko-

zásokr a fordítják , amely be a hangszeres zenetanulás

é ppen úgy beletartozik , mint a kertészkedés vagy a

konyhai munk a, illetve a helyi újság kinyomtatása.

Gyakoriak a kir ándulások , természetjárások, termé-

szetvédelmi aktivitások, a külf öld itanulmányur ak .

A kiegészítő iskolák nem állami, hanem magán-

intézmények , k ülönbőző mozgalmakhoz, szerveze-tek hez, egyesületekhez tartoznak. E szerint változik

a tananyag politikai, pedagógiai tartalma is. Ezért,

amik or a szülők, illetve a fiatalok kiválasztanak egy

intézményt, ezt is fontolór a veszik, Minden év ben

egy vaskos br osúra jelenik meg a folytatódó isko-

lák progr am jairól, annak tananyagáról, elhelyezési

körülményeir ől, amelynek alap ján el lehet dönteni,

hogy ki melyik iskolát választja és miér t. Változó

az iskolák történelmi, tár sadalmi háttere is, s kü-lönböznek k örnyezeti, f öldr ajzi elhelyezkedésükben

is. Munk ásmozgalmi, egyházi, szak szer vezeti szer-

vezetek nek é ppen úgy vannak ilyen iskoláik , rnint

a szöverk ezeteknek.

A kiegészítő iskolák igen vonzó és né pszerű in-

tézmények, sa tanulólérszám ezekben az isk olákban

Dániában évről-évre növek szik. A tanulók tö bbsége

olyan fiatal, akik a töretlen 8 vagy 9 éves tanulás

ur án életmód- és tanulási változar osságr a vágynak .

IV folyam 1. évfolyam20l0/IV szám 99



A tandí j isk oiank écr ':álwzik, s általá ban az

extra f oglalkozáso kért L;ön k ell fizetni /pl.tanul-

mányi k irándulások . :\:inden dán tanuló azonban

bizonyos állami öszrönd.' ban r észesül, ezenkívül a

városi ok tatási harosáztól is ka pnak segélyt. Ez a ki-

adások nagy r észét fedezi. A .nem dán fiatalok arr ól

függően kapnak segélye, hogy külf öldiek vagy Dá-

niában élő menek ülr ek . bevándor olrak .

A kiegészítő iskolák kal ka pcsolatosan is meg kell

jegyeznünk azt, hogy beisk olázásukban, program-

juk k ialakításá ban f ontos szempom a munkanélÍcüli

f iatalok segítése, valamint olyan fiatalok f elkarolása,

akik beilleszk edési zavar o k kal terheltek.

A kiegészítő isk olához hasonló bentlak ásos sza-

kosított ifjuságk é pző imézmények a háztartá si é s

mező g az d asá gi i sk ol ák . A háztartás-gazdaságtani is-

kolák tanulói 16 éves vagy annál időse bb fiatalok ,

főképpen lányok, akik e bben a kötel ező 9 osztályraé pülő isk olatípus ban a háztartás elméleti, gazda-ságtan(!), gyakor lati k érdéseivel ismerkednek , de

emellett közismereti tár gyak at is tanulnak. Az isko-

lák azonban, hasonlóan, mint az "efter skolák ", igen

sokfélék. Míg az egyik iskola a varr ásra, kézimunk á-

ra, horgolásra specializált, addig a másikban olyan

élelmiszeripari ismer eteket oktatnak , amelynek

tanulói üzemi konyhákban lesznek asszisztensek ,

f elügyelők. A tanulmányi idő általában 5 hónap.

Néhány iskolában vannak tová bbképző tanf olyam-

ok is, ezeknek az időtartama 20 hé r ."

Jelenleg Dániá ban 21 háziipari és 4 varr ó, illetvek ézimunka iskola áll az érdeklődő fiatalok rendelk e-zésére, a tanulók létszáma évenk ént megk özelíti a 3ezr et. Az isk olák magániskolák , a tanfolyamokat a

Háztartási Ismeretek és K ézimunka Szöverség szer-

vezI.

Másik típusa a szakir ányu ifjusági szabadisko-

láknak a mező ga z dasá g i isk ola.Ez annyiban külön- bö zi kaz elözőektől és a folytatódó isko lákr ól, hogy

itt EFG tanfolyamok is vannak, tehát szakmunkás bizonyítványt is lehet szer ezni különböző mezőgaz-

dasági szakmákból. Annyiban tartozik a f elnőttok-tatás r endszeréhez, hogy annak ide jén ezeknek a

kezdeményező je is Grundtvig volt, tehát a népfőis-

koláknak mezőgazdasági megf elelője. A tananyag a

Farmer ek Szövetsége, a mezőgazdasági iskolák és az

Oktatásügyi Minisztér ium által kidolgozott "zöld

pr ogr am" része. Jelenleg a 32 mezőgazdasági isk o-

9 Ibid. 9.

lának 4 ezer tanuló ja van. A tanfolyamok 5 és 9

hónaposak.

Az ifjúsági nép művelés egyéb szervezetei,

intézményei

A városi ifjusági iskolák klubjain kívül, amelyek

kizár ólagosan csak az ifjusági iskola látogatói szá-

mára nyitottak, számos if jusági klub áll a fiatalok

r endelkezésére. Ezek a klubok a helyi né pjóléti és

egészségügyi hatóságok intézményei, amelyeknek

célja az, hogy f ők é ppen a fiataloknak olyan csoport-

jait vonják be, akik sehova sem tartoznak , nem tagjai semmilyen szervezetnek , például s porrklubok-

nak vagy politik ai jellegű szervezcr cknek , és "nemtudnak magukkal mit k ezdeni". Nagy a k ock áza-

ta ugyanis annak , hogy ezek a fiatalok tehetetlen,sokszor szembeszegülő magatartásukkal a bűnözés

áldozataivá válnak. Ezek az intézmények sok at tesz-

nek a társadalom perifériá jára szorult fiatalok neve-

lése, szocializációja érdek é ben.

Az intézményi nevelésen kívül meghatározó

szer epük van az if juság művelésé ben Dániában a sporte gye sület ek nek és az öntevékeny ifjusági szerve-

zeteknek. A gyermek eknek és fiataloknak több mintkétharmada tagja ezeknek a szer vezeteknek , és ha

munk aórában számítjuk a szervezetek keretében el-

töltött aktivir ások időtartamát, akkor az eredmény

az, hogy a 7 -r ől 17 éves korig terjedő korosztály

egynegyed idejét fordítja az ilyen szervezeti életre,

mint amennyit az iskolá ban tölt.

Napjainkban Dániában az összlakosság 200/0-avesz részt egy vagy több sportegyesület életében,

akiknek túlnyomó része fiatal. A helyi sportegyesü-letek nemcsak a fiatalok egészségnevelésének fon-

tos színterei, hanem az általános szocio-kultur álisfejlesztésnek is nélkülözhetetlen intézményei.

Fontos megjegyezni, hogy a XVII.C!)század végeóta ezek a klubok fontos szer e pet töltöttek be a

falvak kulturális életében, a fiatalok közösségi ne-

velésében.

A sportklubokon kívül tö bb rnint öt ven i fjúsági

egyesület, önrevék eny szervezet gondoskodik a fiata-lok és gyermekek művelésér ől, sza badidejük tartal-

mas el r őltés ér ől az or szág ban, amelyek szintén nagy

nevelő erővel rendelkeznek. Ezenkívül majdnem

mindegyik egyesületnek, társadalmi szervezetnek

van ifjúsági programja, amelyekhez sokezer fiatal

100 K ul



csatlak ozik. A legtöbb öntevék eny ifjúsági szer veze:valamilyen politik ai áramlathoz, vallási eszméhez

ka pcsolódik.

Azon túlmenően, hogy valamennyi ifjúsági

szervezet nagyon megala pozott és sok r étű pr og-

ramot k ínál tagjai és az ifjúság szélese bb r étegei

számár a, egy alulr ól-f elf elé é pítkező demok r atikusstruk túr ával r endelk eznek , s tag jaik ak tívan r észr

vesznek a döntések elők észítésé ben és meghozata-

lában, s mindez elősegíti - már a gyermek illetve

ifjúk or ban - az állampolgári, a citoyen-tudat k iala-

kulását. Az ifjúsági egyesületek nek az er e je és ér ték e

Dániában éppen az, hogy ezekben a r észvétel tel je-sen önk éntes és a tagok teljesen sza badon alak íthat-

ják ki programjaikat, a bba semmilyen állami vagymás szervezet, hatóság nem szól bele. Az ifjúsági

szer vezetek nagy száma é ppen arra ad lehetőséget

a fiatalok számár a, hogy mindenki megtalál ja az

érdeklődésének , beállítódásának leg jo bban megfe-

lelőt, és abban maximálisan kif e jthesse aktivitását.Mi~d a felnőtt, mind az if júsági egyesületek ben,

klubok ban, tár saságokban a "mi"-tudat, a közösségi

szellem igen er ős, amely szintén visszahat szernélyi-

ségükre, magatartásukra. Ez is egyik é pítőköve lehet

a dán demok r ácia építésének , gyakorlásának már az

ifjú k orban. ID

Változó idők, változó népfőiskolák

Dánlát általá ban három dologról ismerik. An-

der senr ől, a meseír ór ól, Kíerk egaardr ól, a filozófus-

r ól, és a népf őiskoláir ól. Ha van is ebben nagyf okútúlzás és leegyszerűsítés, tény, hogy a dán né pf őis-

kolák nemcsak a dán tár sadalomra voltak nagy ha-

tással, hanem a felnőttoktatáselmúlt száz évének

fe jlődésére is r ányomták a bélyegüket, nemcsak Eu-

r ó pá ban, hanem szer te a világon.

Nik otej Fr ederik Severin Grundtvig 11783-

1872/ nemcsak kőltő, egyházi személyiség, a "Sk an-

dináv mitológia" ír ó ja volt, hanem mindig élénken

érdek lődött k or ának tár sadalmi k érdései ir ánt is, ésmár a XIX. század ele jén f oglalkozott na plójá ban

és pu blikációi ban azzal, hogy mit lehetne tenni anép f elemelése érdek é ben, hogyan lehetne javítani

a par asztok rnűvelésén. Ez a vonzalma a 30-as évek- ben vált tettekk é, amik or elszánt meggyőződésévé

vált egy gyök er es pedagógiai r ef orm szük ségessége

az országban. Az ernlf rett S kandináv mitol ó g ia című

10 Ibid. 6.

Skandináv modell

r nuvének előszavá ban ezt írja: "Ha az isk olát nem

r er or r nál juk meg gyök er esen, akk or az a gyermek ter r .er oiévé válik , ahelyett, hogy világító f ák lyaés a

r udas szülohelye lenne"."

Felismeréséhez az egyik indítékot az akk or i- ban fellángolt schleswig-holsteini konílik tus adta.

Ennek lényege, hogy az or szág déli r észén, a pol-

gár há bor úk után, egy új nér ner állam volt megszü-

letö ben, amely nem maradhatou k övetk ezrnények

nélkül Dániára nézve sem. A dán kir ály papíron

Schleswig-Holsteinnek is uralkodó ja volr az 1460-

ban megk ötött Holsteini Pak tum ér telmé ben, decsak mint herceg, .amit a nérner k onf öder áció nem

akart elismerni. Ekkor vált időszer űvé a k ét tarto-mányban élő dán nép nemzeti öntudatr a é bresztése,

az ország militarizálása helyett, amelynek eszk özét

Crundrvig a né pf őiskolá ban látta legink á bb meg-

valósíthatónak . Ezt nyilvánvalóan a németek nemnézték jó szemmel.

Annál több ins pirációt k a pott az angoloktól, az

angol szellemiségtől. 1851-ben Grundr vig harmad-

szor járt tanulmányúton Angliá ban, és Így jutott el

Cambridgebe, a Trinir y College-ba. Nem túlzás aztállítani, hogy az itt kapott élmény volt az a mag,

amelyből kisarjadzott a népfőiskolák gondolata. Na pló já ban elr agadtatással írt a k ollégiumok sza~

bad légk örér ől, a tanár ok és diákok k özötti csalá-dias k a pcsolarr ól. "Csak az a bszolút szabadság teszi

a lelket gazdaggá" - von ja le a végső tanulságot. Ez

r nerőben ellentétes volt a koppenhágai egyetem vas-kalapos szellemével.

A harmadik k észtetést akk or k a pta, amik or

Angliá ból hazatérve szembe találta magát az akk ori

f elvilágosult ur alkodó, VI. Frigyes alkotmány jo-

gi r ef or m jaival. Ennek értelmé ben vár osi, községi

önkormányzatok at k ellett létr ehozni, amelyek ben

a par asztokat és a polgár okat egyar ánt képviseltet-ni kellett. A par asztság azonban erre még nem volt

kellőképpen ér ett. Ezért Grundtvig úgy látta, hogyf el k ell vérrezni ők et tudással, mert csak így tudják

megf elelően ké pviselni érdekeik et az ún. Tartomá-nyi Tanácsadó Bizottságokban. Er r e is a né pfőisk ola

látszott a legalk almasa bbnak Y

lJ N.F.S. Grundtvig: T rad it ion and Ren eioal . ChristenThodberg - Ander s Ponto piddan Thyssen eds. TheDanish Cultural Institute. Ko ppenhága. 1983:428.12 Kaj Thaning: N.F.S.Grundtvig . The Danish Cultur alInstitute, Ko ppenhága. 1972:177.

IV folyamI. évfolyam 2010/N szám 1 0 1



Ilyen elöz::-::::-_:.-~,: _:~ _ ,, -~ :-=. .:: :-:-_ ::5 1844.no-vem ber --é,_ ~c::::...::- _ ~~,,-- _ ~,=~:-~~;'-C:es\\'ig ben azelső né pf (jis~:.:':~. _ C _ _ -::::~'~.:, :~ ::- _ ;' mestertanírvá-nya, Chr isr er ; ::::.::. : .: :-: ~ -: :s;':c,laranÍtó ültet-te ár a s.-a.'.;c:;.:::=. ~ ~ _:-_ ::.:- .. :~: =sz::-~ék er , ak irnéltó

ör ökö sévé v i.: :: ::::: ~:=:: ::- _ = :-: .. =:-.~:s:cn Kold k íváló- -

mester e volt a szö:- _ ö...-: =' S=::-.:~:: ?:-éf erainagysággánőtt, nemcsak (2-~:-:~:- _:.-:': ~:: ::::'::r c. hanem azáltalis, hogy f elnevek e ;;. r _=:::-: :s~:=·::.: r anár ok első ge-ner ációjár .

A né pfőisk olák 1865 cr ani fdödése megegye-zik a farmer ek mozgalmi tör ekvéseivel, külőnös

tek intettel a szövetk ezetek megala püására, vala-mint a munk ásság fokozatos r érnver ésére, amikor 1871-ben létrehozták a Szociálder nokr ar a Pártot. Anépf őiskolák növekvő politikai szer e pvállalásár a jel-

lemző, hogy amikor a gazdák százai eljönek az őszifoglalk ozások r a, nemcsak történelemr ől, mir ológiá-r ól, s gyakorlati tudnivalók r ól hallottak , hanem po-litikai témák ar is megvitattak , amelyek nem vesztek el nyomtalanul. Ezt az állami szervek is tudták , ésnem megle pő, hogy az ilyen népf őisk olák tói meg-vontak a támogatást.

A munkásmozgalom a század végén mindjobban behacolt a né pf őisk olák ba, és 1905- ben megalak ultaz első olyan né pfőisk ola, amely k eresk edősegédek-nek és fiataloknak szólt, ma jd 191 O- ben az es bjer gi

Munkás Né pfőisk olát már k ife jezetr en munk ások ala pícoerák . K éső bb a munk ás-né pf őisk olák tel jesenelk ülönültek a grundtvigi-k oldi hagyományos né p-f őisk olák tóI. Úja bb szakadás követk ezetr be 1890- ben, amikor a Hazai Misszió vallásos mozgalom iselér te a né pfőiskolák at azzal a céllal, hogy f elé bresz-sze és tá plálja a ker eszténység ér zését a fiatalok ban.1887-ben alakult meg az első Hazai Misszió Né p-főiskola, majd 10 év múlva úja bb ör né pf őisk olával bővült a mozgalom.

A né pfőisk olák k or ai gyak orlata, amely a patri-archális családi formára épült, a század végér e már nagy átalak uláson ment át. A dar winizmus f e jlő-déselméletének .és az ú j r adikális, realista ir odalommegszületésének évtizedei voltak ezek, amelyek ar égi tr adíciók nagy r észét rnegszünr err ék, a roman-tik us tör ténelemszemléletet megkérdőjelezték . Sok -szor é p pen a diákok voltak azok , akik a népfőiskolaiössze jövetelek en a pr ogr esszív viták at kezdeményez-ték ."

13 Thornas Ror dam: The Danisb F olk Hi gh School s. TheDanish Cultur al Institute. K oppenhága, 1980: 198.

Az 1. világhá ború k itör ésekor, az akkor 70 né pf ő-

iskolá ból álló r nozgalom már eleve nem voltegységes,és ez a dif ferenciálódás tová bb folytatódon a há borúután. Először is a mozgalom tár sadalmi súlya isaláb b-hagyott azáltal, hogy az intézmények száma 1920c ban

58-ra csök kent, es húsz évvel k éső bb sem lett töb b 54-. nél. Másodsor ban a né pf őiskolai mozgalomnak egyik

inspiráló történelmi oka, a schleswigi k érdés, megol-dódott oly módon, hogy 1920-ban né pszavazást tar -torrak . amelynek értelmé ben Schleswiget megkaptaDánia, Holstein pedig Németor szágé mar adt. Ezzela nagy nemzeti kérdés, amely segítette összetartani anépfőiskolákat, megszűm.

A há bor ú élménye, annak ellenére is, hogy azország semleges maradt, nagy hatással volt a dán

népr e, és ez megmutatkozott a né pf őiskolák prog-ramjá ban is. Alk almazk odtak a néphangulathoz, azáltalános közérzethez, többet k ezdtek foglalkozni anemzetközi kérdések kel, a kül politik ával, és az elő-adások at élénk viták köverték, A "ne legyen tö b béhá ború", a Né pszövetség és a pacifizmus k ér dése,állandóan visszatérő témája volt a népfőiskolai fog-lalkozásoknak ezekben az évek ben.

A né pf őiskolák humanisztikus vonásai is tová b ber ősödtek. Ezt az irányzarot képviselte Hohannes Novtru p, ak i Al bert Schweitzer nek is jó barátjavolt, és k önyveit is lefordította dán nyelvre. Ö magaa Nemzetközi Népf őiskolának , ma jd az askovi né p-főiskolának volt a tanár a. A felnőtr okrar ásr ól ír ottk önyvé ben ő képviseli a legjobban a k ét világhá- ború közötti népfőiskolák at. Eb ben meghatár ozóér ték a humanitás és a teleraneia volt. Ekkor váltjaf el tula jdonkép pen a szónok latot, az előadást a cso- portmunk a, a tanulók ör .

A né pf őiskolák jelenlegi rendszere

Az elmúlt két évtized ben a né pfőisk olák száma

tová bb gyarapodott, társadalmi, pedagógiai, szociá-lis jelentőségük növekedett, ameller r , hogy jellegük is változott, összhang ban a dán társadalomban vég- bemenő változásokk al. A népf őiskola ma is egyik meghatár ozója nemcsak a dán f elnőttoktatásnak ,hanem a dán társadalomnak is, tükre a mai dán va-lóságnak , s vissza is hat annak fejlődésér e, segíti azország előtt álló f eladatok , gondok megoldását.

Jelenleg a népf őiskolák száma 105 illetve 165,ha a 28. háztar tás-gazdaságtani és a 32 rnezőgazda-

10 2 Kultúr a és Közösség



,ági né pf őiskolát is hozzászámít juk. A 105 né pre-iskolá ból la a testnevelési, 4 a nyugdí jas és 2 az i~-:'

júsági. Ez utó bbiban a hallgatók életkora 17-19 ev,

Az általános, azaz a grundr vigi népfőiskoláknak issajátos ar culatuk , tematik ai ir ányultságuk van, amilfüggően, hogy milyen társadalomtudományi, rnu-vészeti, pr ak tikus vagy természettudományi r érnák,

foglalk ozások szer e pelnek nagyo bb ar ány ban pr og-ramjuk ban, szellemiségükbenazonban ezek a nép-főiskolák nem elk ötelezettek. Ezenkívül azon banvannak olyan né pf őiskolák . amelyek valamilyenpolitik ai párthoz, mozgalomhoz tar toznak, példáula munk ásmozgalomhoz, szövetk ezeti mozgalom- ohoz, vallási ár amlathoz - tematik ailag azonban ezek a főiskolák is diff erenciáltak o

Az oktatás szervezeti ker ete a népf őiskolákonaz ún. hosszú- és rövid tanf olyamok r endszere. Ahosszú tanfolyamok 1-10 hóna posak , a rövid tanf o-lyamok egy-három hetesek. A hosszú tanfolyamok a népf őisk olai tradíció örökösei, időtartamuk álta-lában 3-4 hóna p, r endszerint a téli hóna pok ban,egymás után váltak ozva. A rövid tanfolyamok az el-múlt 3 évtized termékei, amelyek az em berek nyáriszabadságára, szünide jér e é pülnek. A legtö bb r övidtanfolyam általá ban egy vagy k ét hetes. A r övidtanf olyamok ir ánt az ér deklődés szinte robbanás-szer űen növekszik , az elmúlt 20 év ben a számunk r negtízszereződört. Ugyanezen idő alatt a hosszútanf olyamok hallgatóinak száma " csak " 760/0-kalnövekedett. Mindenesetr e a tendencia a k or á bbi,tartós pedagógiai f olyamarok széttöredezettségér e

utal.A hosszú tanfolyamok hallgatóinak száma éven-k ént mintegy 13 ezer , a rövid tanfolyamok é pedig45 ezer . Ez összesen 58 ezer tanuló, ami annyit je-lent, hogy évente az ország 5 millió lakosságáb61 1 %

részesül a né p f őisk olák nevelő, személyiségformálóhatásá ból. Ha ennek nagyo bbik r észe nem is tartósf olyamat, mégis jelentős tényező, mert ez a számévenként k umulálódik, s így a dán nép nagy részeélete sor án Így vagy úgy, de találk ozik a népf őisk o-lák szellemiségével. Egy-egy intézmény általában2-3 hosszú tanfolyamot szervez, amelyek egymást

köverik a téli hóna pokban, és nyár i tanfolyamok sokaságát rendezik meg júniustói augusztusig.'"

A f őiskolák teljesen sza badon állírják össze te-rnatik á jukat, az egyedüli f eltétele az állami elisme-r ésnek, hogy a tanfolyamok az általános műveltség

14 The Danish Fol k ho jskol e T oda y. The Folk ehs jskoleInf or marion Office. K o ppenhága, 1991:42.

Skandináv modell

~~~;éstr elősegítő oktatást nyújtanak, ne vegyék -'.: ;. szak k épzés funkció ját. Természetesen ez alól isSZ{I.:8an kivér el van. A leggyak oribb tantárgyak ;. :cntntiem, dán irodalom, tár sadalmi ismeretek,r.emzetk őzi k ér dések , idegen nyelvek , pszichológia

és zcneélvezer . A tananyag másik, talán nagyo bbik felét a k r ear ív tár gyak és a gyak or lati ismer etek al-k or jak , amelyek a képző- és iparművészetek és amindennapi kulr úra széles k őr ét f ogják át If estés,r a jzolás, graf ika, k erámia, szobr ászat, rextilmeg-munk álás, k ollázs-készítés, f otózás st b.!. o

A r övid tanf olyamok hár om k ategóriába oszt-hatók: tanf olyamok nyugdíjasok számár a Ik b.46 %/, családi tanf olyamok , amelyr e a résztvevők elhozhat ják gyermekeik et is vagy unok áikat 118%/

és az "általános" r övid tanf olyamok a legk ülön- bözőbb tár gyakból 136 % / . A rövid tanfolyamok

témagazdagsága még f okozorta bb, minr a hosszútanfolyamok é, amelyből mindenki, aki az üdülés-nek , pihenésnek ezt a f ormáját választja, kielégíthetiérdeklődését a modern életfllozófiától az ak var ell-festészetig.

A né pf őiskolák tö bbsége ún. "közönséges"né pf őiskola. amely annyit jelent, hogy nem elk ö-telezettjei semmiféle ideológiának vagy politik ai pánnak , amint er re már kor á bban is utaltunk. Álta-lánosság ban ér vényes az a tétel, hogy a né pf őisk olák hű tükr ei a dán tár sadalomnak, ami a tanf olyami pr ogramjaikban is megmutatk ozik , Így a 60-as,70-es évek ben prioritást k a ptak a pszichológiai o ésa pedagógiai témák, és jellemző volt a hallgatóságrészéről egy analir íkus, kritik ai attitűd, tek intetnélkül arr a, hogy milyen témár ól volt szó, Jellemzővolt err e az időszak ra a hallgatóság nagyo bb k özéleriak tivitása, a né pfőiskolák döntési folyamataiba és avezetés demok ratizálásába való ak tíva bb bek a pcso-lódás. Az oktatás ban elter jedt a projek trnódszer , vál-tak ozó eredménnyel. A tanár ok egyrészt próbáltak ellenállni ezek nek a tör ek vések nek , másr észt az újatösszehangolták az iskolák szellemével, tr adícióival.

Az 1980-as évek ismételten új változások at hoz-tak az iskolák tartalmi jegyeiben, tananyagá ban. Azáltalános gazdasági, tár sadalmi válság Dániát is elér -te, és az ember ek keserűen vették tudomásul, hogya 10-20 évvel k or á bbi lehetőségek mind jo bbanősszezsugor odtak. Ez életér zés alól nem lehettek r nentesek sem a f őiskolai tanár ok, sem az a sok ezer fiatal és f elnőtt, ak ik az isk olákba beáramlottak .Mind tö b b ember ta pasztalta, hogy még olyan kicsi

IV folyam l. évf olyar n 20l0/IV szám 1 0 3



1- ..,:'7" V"I ,;r ',... ;~l ' ....• - - .:' ; '- _ ':.:;. .. ::. - ... :..::- :-..:.- _T;-..... : .. f "": •..... L<;UU-

Ulh..a...lH.:'f- JI\:.Jl.)h..~Id......"'" _ ,~. ::,,=,~:; _ _ ..'~::, ;,- , .. :- '~- --- --" - a phogy progr amjukbar. ::- _ ~~::. :-_ ~::::: :-'ch-et kapnak a kreatív művészer ek ~> ~ ~: .o.:-:::~:~ :ir ;::ak . Miért?

Azért, mer r az em ber ek :;:: .o.:~' i-: :c:-.cLségük et éskilátásai k at bizonvitani m~'~"; c::c. ha már nem

képesek befolyásolniazOK2:

az c:,::.:c ar nelvek éle-tük nagyobbik felét ir án~-i:ii..;. A ::casi:': nagy élet-élménye a 80-as éveknek a :r ,,':iciö:': ú jr aélesztése,

f elf edezése volt. Úgy tűnt, ho;:: r nin.ienr ú jra kellk ezdeni, és ha egy élerf ilozóri ar ,,-'-'ar a 80-as évek dán ember e a maga számára megalk omi. akk or úgyk ell el járni, mint a pók nak . ar nelv a r ész k é ből kezdiel szőni a háló ját. Ezért fontos tantárgyak a né pfő-isk olákon a k ulrur ális antr opológia, a tőrr éneler n,a f ilozófia, a valláselmélet. Végül jellemző a jelendániai népf őisk olák ra egy ú j alternatív szernlélet,egy szem benállás a "hivatalos dán politik ával". Eza "m~ság" éppen úgy megmutatk ozik az atomerő-

művek elleni tiltak ozásban. a gazdaság politika bí-r álar á ban, rnint a bio-étkezés ben vagy a nuk leáriscsaládminta elsődlegességének hangoztatásá ban.

A kérdés az, hogy a né pf őisk oláknak ez a maieszmeisége és értékállapota csak átmeneti jelen-ség-e, vagy pedig beilleszthető történetiségének f o-lyamatá ba. Úgy gondol juk , hogy ez igenis olyan, a jelen tár sadalmi változásain nyugvó valóság, amelynem átmeneti divat, hanem a né pf őiskolák hagyo-mányában gyökerező gyakorlaL

A XIX. század első f elé ben ugyanis a né pf őisk o-lát azért "találták k i", hogy a parasztságnak öntu-datot adjon, segítse elismerni lehetőségeit jogainak ,önigazgatásának gyakor lásá ban. Ugyanakk or a mané pfőiskoláit szintén az a törek vés hatja át, hogy aXX. század végének hasonlóan kevés bé privilegizáltem ber eit és k özösségeit - amely bizonytalanságábanés a helyzetér áttekinteni nem tudásá ban valami-k é p pen hasonló a XIX. század dán par asztságához- alkalmassá tegye ké pességeinek megvalósítására,önmagá ba vetett hitének megerősítésé ben, amelyszük séges a nemzet ir ánt érzett f elelősség elmélyíté-séhez, a XXI. század ba való sik er es átmenethez.

15 I bid. 14.

_ Á. ..l _ ..... l.!. ____ ~L--- _ ~.t .1.~ , ~ _ ."'t'r ~,H • ... 1 •. ~1.. tl~ ... ..J •.. u. J . . • . .

Ir nh f"n t"1O: rr ieo- Ink' 1hh ';J f Av r .hpn "l '7 '1 t A h:>l"n"rl1v~~:~il r Lh~~~:!Xité:lvC'~;l~~dC'1..::::~t~~t;:'í~':~ .. ;t~ Á~~~~~~\ ... h •. J.l1 UMd.Uh. U.) l.. dJ. .:>aúa lUl llU dll, HUl:!V ClCU , lt :LHUlL.("\ •. ...•. .........• 0 • • 1 •. t, .. .. - '-:"~.. ( ~ _L L '-07 ---- _ L ... ••0 "1 _ .. L _ _ L _ ~uall - llVlIvaUValUan - ez a cel es er n rrer r m~p-~r~rr::"

.. __~ . _ J~o. .... 1-"_1 --- -Ol---.l10--- '--6~, . .L. _ _ .:.1, •.•.•..•.•.....•..•..•.

ber ek szembek erülnek a valósággal, a népfőiskolánk ívüli élet r idegségével, értetlenségéveI. Ezér t érvé-nyes még ma is Grundtvig .Jándzsahegy" hasonlataa nemes, elő bbre vivő szándék megvalósításához.

A népföiskolák andragógiai, módszertani

aspektusai

Dánia az ú jk ori pedagógia tör téneté ben új uta-kat nyitott a né pf őisk ola megalkotásával. A jelenséglényege való já ban azzal van összef üggés ben, hogy ademokr áciát nem tanulni, hanem élni k ell. A hallga-tók a népf őiskolán önk éntesen, sza badon választottmódon tag jai egy életk özösségnek , amely o ptimálislehetőséget ad a sza bad önk if ejezésnek , a vélemé-

nyek és gondolatok sza bad ár amlásának, kícser élé-sének . A né pfőisk ola való já ban egy találk ozóhelye akülőnböző korú és társadalmi helyzetű f elnőttek nek és fiataloknak. Itt az "oktatási folyamatban" résztve-vők szabadon fejleszthetik tudásuk at, szer ezhetnek ismer eteket anélkül, hogy kor látozva és f eszélyezvelennének a hagyományos oktatási gyakorlat k ötött-

sége és k ényszer e által.

A nép f őiskolák egyik f ő sajátossága, hogy a ha-gyományos, f ormális oktatási-képzési struk túrávalszemben itt alternatív, humanizált tanulási környe-

zetben történik az ok tatás, nevelés. A né pfőiskolá-

kon nincsenek kényszermotivációk , vizsga pánik , eznem olyan intézmény, mint az iskolar endszerben agimnáziumok vagy a 9 osztályos né p isk olák , ahol atársadalomr ól, a világr ól szóló ismeretek tantárgyak-r a vannak sza bdalva. Ebben az "iskolában" a növen-dékek csak olyan dolgokkal f oglalk oznak, amiketszeremek. csak olyannal ismer kednek , ami ir ántérdeklődnek . Ugyanakkor a népf őisk olai együttlétesélyeket is teremt, hogy a hallgatók ér dek lődéseolyan területre is k irer jed jen, amivel k a pcsolat bank or á bban semmilyen tapasztalatuk nem volt, ami-vel korábban egyáltalán nem foglalkoztak.

A né pfőiskolák egyik nevelésfilozóf iai alapelveaz, hogy tanul junk valamit önmagáért, pusztán a

1 0 4 Kultúra ésK özösség



:udás gyönyörűségéért, amely gazdaga b bá, so:O::>

.lalú bbá teszi a személyiséget. A népfőisk ola h.L:§:=.-

r ó ja, amik or beir atk ozik egy hosszú vagy egy rövic

:anf olyamr a, egy k ínálartal találja magát szem be. és

sa ját maga állít ja össze ór arendjét. tanulmányi pw~-

ramját, eszerint vesz részt tanulók ör ökben, k r eanv

foglalkozások on, vagy é ppenséggel vendégelóadc

előadását hallgatja meg. Érdeklődésének bővítésér

ismer eteinek gyar a pítását saját maga kormányozza.Ehhez, ha a helyzet úgy kiván ja, segítséget is k ér

társair ól, tanár aitól. A 105 né pf őiskola Dániá ban

az ismer eteknek rnérher erlen gazdagságár k ínál ja,

amely ből a hallgató szabadon választ élerr erveinek

megf elelően. Nincs k ét egyf orma né pfőiskola az or -

szágban, "mindegyik mást kínál" módon vezér elve

az ala peszme által, azonban ez másk é ppen öle testet

az egyik és a másik helyen. Az ok tatás ker eteit egy

szakember ekből és a tár sadalom képviselői ből álló

bizotr ság állítja össze, összhangban az isk ola tradíci-

óival, eszmeiségéveI.

A strukrúr a lehet különböző, a tartalom isválr ozhar , azonban az ala peszmeés a módszer tani

ir ányzat közös, minden intézmény ben egyöntetű-

tn ér vényesül. Ez pedig a bban fogalmazható meg:

k észtetést adni a személyiségnek a benne rejlő érté-

kek megr alálásához, és f elszínr e hozatalához. indi-

r ekt úton megter emteni a lehetőségét a jellernfej-

lődésnek , Ennek egyik mődozara például az, hogy

d népfőiskola hallgatósága 8-10 f ős tanulókor ökr e

oszlik , és sa ját maguk dolgozzák f el az önmaguk

által kiválasztott témát. Ez beszélgetés, vita formá-

já ban tör ténik , amelynek k ereté ben a cso por t min-

den tag ja kif e jti véleményét, és a k ü lön b ö ző néző- pontokat egyeztetik, vetik össze.

Szerves r észe a kőzős né pf őisk olai tevék enysé-

gek nek az üzemekbe, társadalmi és kultur álís in-

r ézrnényekbe ten látogatások sor a. Ú ja bban egyr e

[öb b népfőiskolán találkozhatunk az ún. " pr qjekt-

cso portokkal". Ezekben a k özösségekben nincs in-

tézr nényesír etr ismer etátadás, a szó hagyományos

ér telmé ben, hanem a diákok és a szakember taná- .

r ok k özösen tevékenykednek, minden hallgató a

saját témá já ban önállóan dolgozik, iller ve együn a

cso portr al. Előadás, mint oktatási rnódszer , ma is

létezik a né pfőiskolák on, de korántsem olyan jelen-

tőséggel, mint eddig. Manapság az előadás sokkal

ink á bb egy szak ember személyes vallomása egy té-

már ól, és nem egy tel jességr e törekvő prezentálása

egy pro blérnakörnek, mint ahogy ez k orá bban tör -

tént.

Skandináv modell

. -, :-.t?~-Jisk ola nemcsak ok tatási szir uáció, ha-

~:-:-:-: :-.:.s.szdcb-r öYide bb ideig tar tó k özösség is,

- '-- ::=:: '~e~ :~iai a na p 24 órá ját együtt töltik , kő -:"'=:-_ :d:-,wna..", dolgoznak , szór ak oznak . A né p-

= ': :s:::':=. k özösségé ben az önkif e jezésnek számtalan

:'2 r :-:-,d:;' .eherséges, amelyben mindenki megtalál-

:-::.r : d '" k épességének , érdeklődésének legmegfele-:0':-0=:. \ "ir ark ozhar , konyhai munk ákban vehet

része segithet a r elefonkezelés ben, élmény beszá-

molót, k iselőadást tarthat, de ver sír ásr a, zenélésre,

spor rolásr a é p pen úgy lehetősége van, mint egy kül-földi tanulmányút megszer vezésér e. A k özösség ben

nyilvánvalóan összeütk özések is lehetségesek, de a

né pf őiskolák kiegyensúlyozon légkör é ben ezek is

ár alak íthar óak , az egyént fejleszthetik, rnik öz ben az

egyén világa így szembe találja magát a k özösséggel,

így leé pülhernek a r ossz beidegződések , k evesebb

lesz a szere p játék , az álar c leker ül az arcról, a kö-

zösség átsegíti az egyént a nehézségeken. Nagyon

f ontos ebben a formában, hogy nem az egyéni vagy

a csopor tos ak tivitás hierarchikus értéke, hanem

személyiségf e jlesztő haszna, pr aktikus jelentősége a

fontos a népf őisk olai együttlétnek. 16

Egy tipikus dán né pf őisk olán 10 tanár f oglalko-

zik 80 hallgatóval két héttől 8 hóna pig, úgy, hogy

mindegyik tanárnak van egy csoportja, amelynek ő .

segítője, tanácsadó ja, lelki és szakmai támasza, de

ezenk ívül minden tanár sa ját tantár gyá ból más cso-

portnak is tart foglalk ozások at. Az isk olák gerincét

általá ban egy hár om hóna pos őszi és egy őrhóna-

pos téli-tavaszi tanf olyam alk otja. A tanár ok nak egyr észe a f őisk olán, másik r észe sa ját családi házá ban

lakik, a f őisk olán kívül. Akár i gy van azonban, akár

úgy, a tanár ok együn élnek , együtt étk eznek, együtt .

dolgoznak, együtt bosszankodnak és örvendeznek a

diák okkal. Ez ala pvető belső igénye mind a hallga-

tóknak , mind az ok tatóknak .

Az ok tatás módszere, legyen az cso portmunka,

egyéni tanulás, pro jek tmunk a, tanulók ör , gyakor la-

tok vagy elméleti előadások, a tanulók érdeklődése,

igénye szeri nr csoportonként változhat. Ugyanez

vonatkozik a tar talomra is. A modern dán kőlté-szerrel, Br echt színházával, a fe jlődő or szágok pr o b-

lémá jával, f azek assággal, zenével é ppen úgy lehet

foglalkozni, rnint művészettörténettel, a társadalom

alter natív mozgalmaival, Kierkegaar d filozófiá jával,

16 Magyar nép főisk olai tanár ok és szer vezők tanfolyamaa Roddíngban !Dániai a dán f elnőr tokcar ásr ól, k özmű-velődésr ől. 1991. á pr ilis 29.-május ll-ig. Előadások , ta-nulmanvi láwgar ások, inf or mációs anyagok .

1 0 5



H ar ang : Li .:' : _ _

.

vagygiL.~~=:~~:'2.-:=- - :. .:.~: ~ : .:-: ~

:~=:-:~:;:~é(ől, k í-

vánságá:o. ~:.;;;. z : =; :~. ~ : '- .: :: ~::: ~ ;ümos, ha-nem a cscr c r ; r.: '.: :;::::::: :.::.: :='7. ",,,,ir elő k ellsegíreni il:: :;.: .: ::- .. ,

A ór ; '·7.:-.: ::::::~:o..::-.,-=: _. :~~ok é ppen anépf óisk oiana., ::: :~. _ ·cO.: ::::':-. o;: ~ f ilozófiá játGrundrvig <. .. :~ ::~:::: .. ;; :- .:::: - ::: ~. .: ;;:=.::;;. össze, melyma is ir ánvm .; :;:: :o.: :::.::: ~ ~::.:-.: :::-.:·:::::és számá-r a. A folkeligh~c .o.: :: ::::::-. ~ .::::':::;; sc ernikum,a nemzet. az ~~~:: ::~ .. :::::'=;; .':::::-.:::i..;ic. önazo-

I , .'. - .' •• • I nossagat jeienr .. :;':;.:.:: ~ .. :::::::-.::;::::. c:: a=-'''sO:'oma-nyok r a, a né pk öl:ész::::::. ~ :-:7~ :::='::'-c-~ és az anya-nyelvr e é pül. .\ tolk e;i~:-.e::: :-:::~. 'e:::::-.: k .rek eszr ésr ,

a nemzeti, emik ai ér deke~: ~;,:ú::::i~C55ágát, hanemé ppenséggel az egyenlőség :e:é :-.= '::o iis:, .. az egyen-lőség r e jtélyének és enigmi' ar.a-; t::k i.nak : megralá-

lását".

A népfőiskolák hallgatói és tanárai

A hosszú tanf olyamok tanulóinak átlagos élet-kor a 21 év, noha a skála 18 évr ől 60 évig ter jed. Arésztvevők 75%-a 20-25 éves, és a f iatalok mindentár sadalmi r étegé ből ver buválódik. Nagy általános-ságban a tipik us népfőiskolai tanuló a hosszú tan-f olyamokon az a 20-21 éves fiatal, aki 19 éves k or á- ban elvégezte a gimnáziumot, orr leér er rségíz en, ésmost néhány éves szüneter tart tanulmányai f olyta-tásá ban, amelynek érdemi részét egy tö bb hónaposnépfőisk olai tanfolyam tölri ki, hogy meger ősítést,f elk észítést k a pjon tová bbi tanulmányai hoz.

Tanulmányi szempontból a né pf őiskolások összetétele meglehetősen homogén, mert mintegycsak 20%-uk nem végzett közé pisko lát, de a köte-lező 9 osztályt ők is elvégezték. Egyetemet végzettcsak az idősebb f elnőttek k özött van, de ez nem jel-lemző. Így ink á bb hasonlatosak a hallgatói színvo-

nal tekintetében a né pfőiskolák a k özépisk olákhoz,mint az egyetemekhez, főisk olákhoz. A nemek ar á-

nya 5%

-k al a nők , illetve a lányok javára billen.

Új jelenség a hallgatók összetételében a mun-kanélküliek növekvő aránya. Számuk meglehetősennagy - a hosszú tanfolyamokon - megközelíti a20%-0t. Ezek a fiatalok már dolgoztak valahol ésmunkanélküli segélyr e jogosultak , amelyet az úja bbtörvények érr elmé ben népf őiskolái tanulmánya-ik idején is megkapnak. A munk anélküliek számaazonban talán még a 20%-nál is magasa bb, mert

ez a szám nem foglalja magában azok at a hallga-tók at, akik a helyi szociálpolitikai hatóságoktóik a pnak munk anélküli segélyt. Ha a munk anélkülifiatal tanulmányai alatt kedvező munk aajánlatotk a p, minden k övetkezmény nélkül a bbahagyhatja

a né pf őiskolai tanf olyamor.

Egy másik nagy csoportját a hallgatóknak a bevándor oltak és a k ülf öldiek alkotják , az arányuk mintegy 8%, több mint ezer hallgató. Nagy részük k ülf öldi vendéghallgató, akik nemcsak a helsingőrinemzetközi né pf őiskolán tanulnak , hanem mindenintézmény ben megtalálhatók. A nyelvi hasonlósá-gok miatt a legtöbben jönriek a skandináv orszá-gokból, valamint Némeror szágból és Európa tö bbior szágai ból. Csak a tengerentúli országokból rnint-egy f élezren jönnek Dániába tanulni évente.

Az ország 105 né pf őiskolájában az igazgatók ,f őállású és r észfoglalkozású pedagógusok számacsaknem 1000. 58%-uk f őállás ban, 31 %-uk rnel-lék állásban végzi munk áját, 11 %-uk igazgató.A f érfi pedagógusok száma 62%, a nők é 38%. Ané pfőisk olák nagysága különb öző, de átlagosan egytantestület összetétele olyan, hogy a 6 f őállású tanár melletr négy mellékállású dolgozik. A mellék állású-ak tö bbsége nő, akik családi k ör elezerr ségeík melletttanítanak. A főállású tanároknak csak k ise bb há-nyada lakik a f őiskola területén, de az igazgatónak körelező a bentlakás.

A né pf őiskolai tanárok tö bbsége tanárk é pző f ő-isk olát végzett, az igazgatóknak tö bb mint 50%-a,a f őállású tanároknak 42%-a, a r észfoglalk ozású ok-ratóknak 20%-a ilyen végzettségű. Viszonylag ala-csony az egyetemi tanulmányi háttér. Igazgaróknálmintegy 32%, f őállású tanár oknál 25%, r észfoglal-kozásúaknál 15%. Ez is azt bizonyítja, hogy a nép-f őisk olák elsősorban nem az "akadémikus k é pzés"intézményei, ahol a helytálláshoz és az eredményesmunk ához elsődlegesen nem a magasabb tudomá-nyos k valifik áció szük séges, hanem a pedagógiaikészség és rátermettség. Elég magas azok nak az ok-

taróknak az ar ánya, akik valamilyen más szakmaiképesítéssel r endelk eznek, amelyek a né pf őiskolák-r a oly jellemző praktikus foglalk ozások vezetéséhezszük ségesek. 17

17 Dial o gus a dáné s a ma gyar jel nőftoktatásró / . Buda pest,K ULTURINNOV, 1990. január 12-16. Előadások , cso- portmunk a, inf ormációs anyagok.

1 0 6 K ultúra és K özösség



A népfőiskolák anyagi, igazgatási,

szervezési kérdései

A né pf őisk olák bentlakásos f elnőttok tatási. ifi;i-

sági intézmények, r nűk ödésük et törvények , rende-

letek sza bályozzák , amelyek általános ér vényiick es

ennek ala p ján jogosultak az állami támogatás me;-

nyerésér e. A népfőiskolai törvény ér telmé ben az ál-

lam laz Ok tatásügyi Minisztér ium Felnőttok r atasiIgazgatósága/hagy ja jóvá a né pf őiskolák alapításár .

az igazgató k inevezését, a tananyag k ör vonalair , az

okr atás é pület-adottságát. Az állam a né pf őisk olák

k öltségvetésének 85 %-át k őz pontilag bizrosírja. Ez

magá ba f oglalja az oktatók és a személyzet f izetését,

az intézmény f enntartási k öltségeit, a fűtés, a vilá-

gÍtás, a tak ar ítás és az egyéb szolgáltatások kölr sége-it, k iadásait, az adók at és a biztosítást, a földbérleri

díjat, a kamarok dí jait és az ok tatással ka pcsolaros

egyéb kiadásokat / pl. előadók tiszr elecdí ját, utazási

k öltségeket, taneszk özök vásár lását st b./.

Egy hallgató egyhavi r észvételi díja 4,200 Dk r ,amely magá ba f oglal ja az ellátás és elszállásolás tel jes

költségeit, valamint a tandíjat. Az extr a szolgáltatáso-

kér t / pl, 1 hét tanulmányút k ülföldön/ általában kü-

lön kell fizetni. Az egy-k ét hetes r övid tanfolyamok on

1 hét tel jes r észvételi díja: 1.600~ 1.700 Dkr . A népfő-

iskola tehát nem teljesen ingyenes oktatási intézmény,

a legtö bb hallgató azonban állami ösztöndíjban része-

sül- anyagi helyzetér ől függően. Ezenkívül a lakóhely

szer inti illeték es városi Önkor mányzat is hozzájár ul a

költségekhez. A munkanélküliek a tanulás időtartam-

ár a a r nunk anélk üli segélyt megk ap ják .

A né p f őisk olai tör vény előírja, hogy a né pfőis-

k oláknak bentlakásosok nak k ell lenniük. A legr övi-

de b b tanfolyam, amit a né pf őiskolák szer vezhetnek ,

az egyhetes tanf olyamok . Az anyagi támogatásr a való

jogosultság is sok feltételhez van kötve. Ilyen példá-

ul az, hogy minden né pf őiskolának legalá bb egy 20

hetes tanfolyama, illetve 2 tizenk ét hetes tanf olya-

ma k ell, hogy legyen minden évben. Ezzel az állam,

illetve az Oktatásügyi Miniszr érium a népfőiskolai

ok tatás tová bbi széttöredezettségét ak ar ja megak a-

dályozni. Ahhoz, hogy egy né pfőisk ola állami tá-

mogatást k ap jon, a minimális létszám 18"egészéves

hallgató", vagyis 18 olyan fik tív hallgatónak a f elté-telezése, ak i 40 héten át vesz r észt a tanfolyamok on.

Az is előír ás, hogy az intézményeknek egy év ben 32

héten át k ell "üzemelni", és a befogadó kapacitást

legalá bb 75 %- bank ell kihasználni."

.S I bid. 17.

Skandináv modell

- , :- _ ~?;-:iskoiák általános irányításának legf el-

s : ~ =- szer ve az Igazgatói Tanács, amelynek tagjait

.ö :~-:-,c;a:ó cso portok és a tár sadalmi szervezetek

~::?'::,::oiböl választ ják , Ugyancsak tagja lehet a

- =- .ö :- ,o.: ,:- _ ok az a vár osi vagy megyei helyi őnkor - .

::-.~:.-z"-I. ahol a f őiskola van, ha f enntartásá ban

resz ; veszr ick . :\em tagjai a Tanácsnak a főisk ola

tanar ai. sem a kiszolgáló személyzet tagjai. Az in-

cézer igazgatója r észt vesz ugyan a testület ülésein,

de szavazati joggal nem r endelk ezik. Ilyen módon

valósul meg a népfőiskolák f elett a társadalmi ellen-

őrzés, különösk éppen a gazdálk odás, a fenntar tás

k ér déseiben.

A főállású tanár ok kőrelező óraszáma 600 óra

egy évben, 32 hét szorgalmi időt számítva. Ez hoz-závetőlegesen megf elel annak a kőtelező ór aszám

mennyiségnek , ami Magyaror szágon érvényes, En-

nél azonban sokk al töb bet vannak együtt a tanár ok

a diák okkal. A tanár ok at az igazgató, az igazgatót azIgazgatói Tanács nevezi ki.

A legmagasa bb fizetés ben az egyetemi végzett-

séggelr endelk ezők r észesülnek , az er r e vonatkozó

nomenklatúr a szerint. A f őisk olai végzettségű taná-

rok fizetése megegyezik a 9 osztályos iskolá ban taní-

tó pedagógusok fizetésévei. Ha azonban a főiskolai

di plomával bír ó tanárnak már van 6 éves vagy ennél

tö bb gyak or lata a f elnőrrok r ar ás ban, ~z egyetemi

di plomásokk al egyenrangú cso port ba sorolhatók .

Tehát a szak mai ta pasztalatok at megf elelőképpen

honorálják . A nomenk latúráknál magasab b f izeté-seket az állam nem támogat ja, ezt az iskolák nak k ell

kigazdálk odniuk , ha ennek szükséglete f elmer ül.

A f őállású oktatók on kívül a f őisk olák k orláto-

. zott létszámú r észfoglalkozású tanárt is alkalmaz-

hatnak , a' minisztérium által megadott kvóta sze-

rim Ők is jogosultak a tár sadalombiztosításr a és a

nyugdí jra, K őtelező ór aszámuk : 150 óra egy évben,

fele a főállású tanárok énak . Ezenk ívül tagjai még a

tantestületek nek az ór aadó tanár ok , akik bizonyos

alk almakkor meghatár ozott f oglalkozások at vezet-

nek . Az' ő ór adí juk megf elel a f elnőttok tatás ban

általá ban alk almazott óradíjaknak. '

A módszer ekk el f oglalkozó f e jezetekben már

utaltunk arra, hogy a dán né pfőisk olák tel jesen

f üggetlenek , olvan .Je begő" intézmények , amelyek

sehova sem tar toznak. ,-\Z ;intézmények valóságos

gnk or ;atá ban talán ez ig:' van, de mégsem tel jesen

sza badok a szoad a bszur dum ér telmében, rner t bi-

10 7



:1agyobb

gondjuk , hogy a

f eladar os ': ,~.

~ _ '

k é pest kevesen vannak, Az iskola jellct:::-.::: -"c

lelően szor osan együttműködnek a IE :- .::' ::: ____________ _

,-\ zeneoktatás a nép f őiskolán megleh::::,:::-. -,~,

színvonalú, de diplomát nem adnak, ,-':...: '--- ~'-

85%-os támogatást kapnak.

A négy munk ás-né pfőisk ola e~-i:':::: ,né pf őískola. 1910-ben alakult és azor ; -'- z s: :~"

szervezeti k é pzés központja. Az egesz ='. ';': .1-2 hetes tanfolyamokat rendeznek - ö. ':~-':: - c-

zeti szövetséggel közösen - bizalmiak. ,:~:.:::::-- :::'

ti aktívisr ák részér e. Ezen kívül az isk c .z .-.-:.--:'

különbőző szak szer vezeti gyűlések . k c:-,~:,,:- _

számára. Néhány éve nyílt meg a f öi,~:::-,- ,~··~::'c

Főiskolá ja", amely ahhoz kíván hozzi-::~. :::-. _ '

gyan lehet a tömegmédiákat f elhaszna.r .: "- :-.:: _ _ ' :

zösségek, a társadalom fejlesztése érdeke; :: =-, ::'::: .

zenvos . : ~;-:-.~: _ ~ . .

:. :. _ - c:: e.e z e: k ell. -

lenni li :: .. - _

~.: ~: _ ::- z.: _ ::.':"2=-.-

liméz-

- c·~. _ ~ _ .. ·.~ini5ZIé--

- _ . _ c :--=;:: _ :~.:..:ü jael.- : - : _- " ". : .-. : z :~:.

r úlsú-

num:-: _ :-.::: ::-'.:. :Ezab.::::.:::: -:,_ -

lyos visz r ..': .- _ :.: :.- - .... -: : ~-::-.:::: :5ScgÍr Ő.

;\·"1i ber: :-:- _ .::::::.: .. ' _____ .

__________________ "; _ ::-:.:: .. ~::ccsolar

azon r uir r .e:: : ::. . c, ~ ,. _ ~

:.: . _ , ::-:- _ ::-:iszr é-r ium S :' :-c; :- ::.:~::::.: t : ... c: .. ::. :: ~. ::~-: .;;:.::ik ar!

. -:-:: .. _ -. Z::-.év ben

]elemös :-:-::::::: ... s.: - .:

be kell ;-:-.-.;: :.:..:- .. : ~.:::: ..-: :minisztér .c.r; :: _:: __ ~-:.<--:-.:.:~ ___ :.-=- _;~ Z _ _

Z'=':'~2.~osá-

gának. G.l T..::~~.-=:::..: ~.-;..:- _~,- _ " _ ~::::= ~ ~~~~~::oság

bőségesebe::-.~: ::-:-_ ::_ : : .... _ _ .. _ . . .:: : : ~:.::-;'ildher , 1 • . • ;

egy par r ar lan 1;-":::: ::::: :..:: _ :.:::::- _ ::.:::: ~ o.er arasr artalmi és módsz~::::- _ . :-:: _ :::-.-_ ::: ~ ~ ~: ::: :::- ::::.

azon-

ban ez nem sér :h::i ~ .5::: .:..:: :::-.::-.::~::: sz:isának ,

a módszerek mEg-'~S:;::S:;::-.:":: :::: ::'~":. Sok k al

ink á bb az a lén:;eg. ;-.':;:::-::.~:- _ =::- _

:::- _ :-:_ ::=-''TIon ér-vényesül jön az isk ola ~::..:::- _ : 5 ::=-::..:-::~:.: _ -\ né pfőis-

kolai igazgar ók és r aa ir »: :::. ~::::5~:: vesznek

r észt

szakmai tová bbk é pzcse.ccr ; .. :'.::: _ ':

:-:- _ ,,:;,n~Q::,amok on.

A tová bbk é pzés idotar tama-a az ér de xeicekegy évig

terjedően fizeter r r an ul m anvi sza badságor k apnak ,

vagy ór akedvezr nénv.. :\ .egálr alánosabb tová bb-

k é pzési f orma a né pr eisk olai r anárok számár a a ta-

nárk é pző f őiskola egyéws poszrgr aduális tanf olyama

- Koppenhágá ban.

A nép f őisk olák Inf ormációs Központja az

1950-ben alakult Né pf őisk olai Információs Iro-

da /Hjskolernes Sek rer ar ist/, amely 5 f őhivatású

munkatárssal Koppenhágá ban működik. Feladara a

népf őiskolák publicir ásának maximális elősegítése.

Az információs ir oda rninden évben kiadja a dán

népf őiskolák egyéves programfüzetét, mely tartal-

mazza valamennyi intézmény valamennyi r anfolya-

mának r émá ját és időpontját. A kiadvány csaknem200.000 példány ban jelenik meg, és lényegé ben

mindenhová eljut, ahol feltehetően érdeklődés vár-ható a né pf őiskolák r anf olyamai ir áni. Ezen kívül

minden népfőiskola - több tízezer példány ban -k észít sa ját br osúr ákat és plak átokat is programja-

ir ól, amelyeket szintén az iroda terjeszt.

Néhány nép főiskolai portré

A grundtvigi, azaz a hagyományos né pfőisk olák

egyik e a Vestbrík né pfőiskola a ]ylland-f élsziger en.

1884-ben alapították és azóta azon né pfőisk olák

kör é be tartozik , amelyek zenei ir ányultságúak. Be-

fogadó képessége 90 f ő, a ranári kar á ban zeneakadé-

rniár végzett tanárok is vannak . A téli r anfolyamuk

októberben k ezdődik és június ban fejeződik be,

nyáron pedig kéthetente rövid tanf olyamok sokasá-

gát ajánlják nyugdíjasoknak, családoknak. amatőr csoporroknak .

A hosszú tanfolyam négy csoportr a oszlik , akik

időnk ént közös foglalkozásokon vesznek r észt,

amikor irodalommal, tár sadalmi ismeretekk el fog-

lalk oznak. A zenei CSO pOr t a legné pese bb, 60 hall-

gatóval. Tagjai olyan fiatalok, akik szer etik a zenét,

és esedeg zenei tanulmányaikat akarják tová bb foly-

r atni, A nyolc hónap során hangszer es zenélésseI,

zeneelrnéletr el, né pzenével, kórusénekléssel, klasz-szikus muzsik ával, rockzenével, r a jzzal f oglalkoznak

egyénileg és cso porrosan a megadott lehetőségek ésaz általuk összeállírott r anulmányi terv ala pján. A

másik három csoport kise bb létszámú, 12-en fog-

lalk oznak f azekassággal, 10-en szövéssel és megint

l O-en f otózással, f ilmezésseI. A közös foglalkozások heti ór aszáma 12 óra.

A hosszú tanfolyamon 8.45-kor a na pirend

énekléssel k ezdődik, s utána rninden csoport elkezdi

a foglalkozást, kívéve a hét k ét na pjár , amik or 9-12-

ig k özös előadás, vira-délelőtt van általánosabb té-

mákhól. Az ebéd 12-kor van, utána 2 óra szünet.A diák ok r észt vesznek a k onyhai munk álatokban

. is, az é pület rendben tartásá ban, k ülön b eosztás és

jelentkezés szerint. A délutáni foglalkozások 5 óráig

tartanak . A legnépszerűbb sza badidősport a f őisko-

lán az úszás, a labdarúgás és a röplabda. Az átlag-

életk or : 22 év.

A nyári ranfolyamok teljesen más jellegűek. Ezek

kéthetes tanfolyamok, fők é ppen rnűvészeti témakö-

rökben gyerekeknek, időseknek. amatőr művészek-nek. 1989-ben a k övetkező tanfolyamokat r endezrék,

r észben egymással pár huzamosan, részben egymásr

kővetően: oper enek /időseknek /, helyi ir odalom, he-

lyi szer zők /ídőseknek/, népzene, videóés rock rnu-

zsik a és kulrúra, család tanf olyam, filmnapok. Ezeken

a tanfolyamokon is vannak gyakorlati foglalkozások,

előadások , tanulmányi k ír ándulások .!?

Az iskolát az iskolatanács ir ányítja, amely ben

képviselve van a tanári k ar és a ranszemélyzet. Atanári k arban nagyon jó a k ollektív szellem. Leg-

J9 K iáll í t á s a dán jel nötfok tat á sró! Né pfőiskolák, rnűvelő-dési szövetségek , f elnőttszakk é pzés. R endezte: Dán Kul-rur ális Intézet. 1990. K ULTURINNOV

10 8 K ultúr a és K özösség



tanfolyamok kéther ese k. külön pr ograrr.cc ':-:: .: '

Anégy nyugdíjas népfőiskola egyike "- :-: ö.:,::.

né pf őisk ola. Az első nyugdíja.'? né pf óisk o.; :. -:-

ben nyílt meg, a Jyllandi Nyugdíjas -:\"'::;::-~:<:::-,-Az iskola létrehozását pedagógusok és szeeia.is ;::-"dozó társadalmi szervezetek k ezdernénvezte-; ,~:ö.,

lá ban az volt a gyakor lat, hogy a nyugdíias ':. =-, '::-

gélyző egyesületek üdülőket, panziókat ver te.: :-:-:c;

r engerpartokon. szé p természeti k örnyezer ben .. '''-'alak ult meg a Marielysi főiskola is 1969- ben.

A tanfolyamok k éthetenként váltogar iak c;::-

mást. A r észvételi díj 2.500-3.000 Dkr. Az á:la;-

életkor 74 év. Tíz "tanulóból" csak kenő térn, ,- \z

előadások , beszélgetések és viták a humánr udo-

mányok , művészetek és a politik ai ismer etek sze-

les kör ét ölelik f el / pl. irodalom, helytörténet, ze-

netörténet stb./. A pr ogram szerinti tanulmányi

munka óraszáma egy héten 24 ór a. A testi k ondíció

megtartását tornagyakorlatok, séták, kirándulások

szolgálják. A négy nyugdíjas né pfőiskolán kívül va-

lamennyi né pfőiskola szervez tanfolyamot az idő-

sek részér e, a rövid tanfolyamok tö bb mint 50%-a

tar tozik e bbe a műfa jba."

A ger íevi népfőiskola sportnevelési né pfóisko-

la. Arra ad lehetőséget, hogy aki erre igényt tart,

k ipróbálja ügyességét, erejét és állóképességét a

s portpályán, a tornater emben és az uszodá ban. Az

elméleti f oglalkozások, viták , tanulők ör ök a s por t

tör ténelmi, etikai, művészeti, ir odalmi, történelmi

vonatkozásaival fo glalkoznak . A téli tanf olyamok

:) Ibid. 20.

Sk andináv modell

_, -·.:=-=-,:'möI júniusig. Itt is

, " -:..: _ :: -'--.:::: ik össze heti és hosz-

- ""=.::-:: ~ :-'- - . - - : -,:'': ':..;:al, f igyelembe véve a

::-'-: :c' ::.:i"klödésüket.

:7-=:: :-:,: . • . .- ;- ; s: központok , iskolarendszerű

:' _ _ o: _'=' ~:. :::::-cmok ataz 1978-asOkta-:-:, =-=- :::- ::-, :'.Jzcák létre saját épülettel

.~' ',:" "':' " ' - -- --:-'='~'::- :: -i ) van az országban, 90

'. ~:;.':: ::-~j:1TItar tású intézmények ,

_ ' :' ~ :.:=-=- _ _ ,;:::,~ ;:'-10 osztályának pótlásá-

:: ;:=-=-,:-,iz:'..:;ni k é pzést nyújtanak a

::O~:::: :':ÖZÖtL Ezek az ún, "egysza-, _ _ : -'--. -. : ': >=- -. --: - . ok', illetve a gimnáziumi

:,.-:-. .: _ _ ~:'--- :; :-,;: __ 'e: .,magasabb vizsgára elő-

_ _ _ , _, __ :::.ás néven "HF tanfolyam".

:- ' _ '-::::-, :'----, .:...-'..;: ::-~: r rna hallgatóinak létszáma 40

:::-:: :----: :=--=-:"'::'::;-=5;::1 ugyanennyien vesznek részt

·t : . : ~:'' ': :';,-.:i •. pótló tanfolyamok on is, ami

:.-'-; :;::-. :-:-:~Ö.S ar ányszám, összesen 2%-a a

, ':. .: -- --:: =E:-.:'oh-ar nok kétévesek. amelyr e bárki

:;:.~:- ,::..;: ; : z.::;:: , ha betöltorte a 18. évét, tekintet nél-

;,.;:.:.: ~:2. ::-'o~'- rnilyen isk olai elők é pzettsége van. A

' :: z .o;i: r ész.er ek ben ,hosszabb ideig is le lehet tenni

'.,;z·:c.-c-s pontr endszer alapján /kredit sziszr érna/.

,~. hai:gatók a tanfolyamok sokaságából válogathat-

nak és idó beosztásukról, érdeklődésüktől függően

állír ják össze tanulmányi rendjük et, hogy hosszabb

\'a~' r övide bb idő alan megszer ezhessék a szüksé-

ges pontszámot. A r észkur zusok lehetnek hár orn-,harhóna pcsak, illetve egy- és k érévesek . váltakozó

k ezdetek kel a tanulmányi év ben, augusztustói júni-

us ig, Sa ját r ankönvvvel dolgoznak, amelyek kizáró-

lag a relnortoktarás számára k észülnek, amelyeket a

hallgatók kőlcsónka p jak az isk olától. jelentkezésnél

a hallgatók 200 Dk r tandíjat f izetnek, ezen kívül

azonban ingyenes az ok tatás.

A hallgatók tö b bsége két tárgyat tanul a délutá-

ni, vagy az esti ór ákban, illetve vannak teljes jogúna ppali tagozatosok, főképpen a teljes munkanél-

küliek. A vizsgák nem kötelezőek , de a tanulók 90%-a levizsgázik. Tanulmányaikhoz szak szervezeti

segélyt kapnak , illetve ha nem szak szer vezeti tagok,

az önk ormányzat részesíri ők et szociális támogatás-

ban. A f elnőttok tatási közpomokban étk ezésre is

lehetőség van, saját k ölr ségen.



A tananyag f ő- és mellék tárgyakból áll. K izá-

rólagosan f őtantár gyak a dán nyelv és irodalom, a:

tör ténelem, a matematik a, az angol és nérner nyelv,

a f öldrajz, a vallásr udomány, a biológia, a tár sada-

lomtudomány. Kiegészfr ő illetve választható tan-

tárgyak: zene, k r eatív rnűvészetek , atlétika, francia,

or osz, spanyol, f izik a, k émia, pszichológia, számí-

tógé p-ismer etek st b. Ha a tanulmányi idő elnyú j-

ton, f el lehet venni f ilm- és televízió-ismer eteket ésegyéb exkluzív tárgyakat is. Ennek megfeleiően a

f elnőttok tatási köz ponr ok el vannak látva a szük -

séges eszk özökk el és berendezések kel, stúdiók kal, s

r endelk ezésr e állnak a megf elelő tanár ok az iskolán

belül és részf oglalkozású munk aviszony ban. A hall-

gatók röbbségét olyan 18-25 éves k orú fiatal f el-

nőttek alk otják , ak ik a k ör elező 9 vagy 10 osztályos

elemi isk ola után tanulmányaikat nem folytarták és

ennélf ogva nem r údnak kellők é ppen ér vényesülni a

munk aer őpiacon, valamint tová bbtanulásuk hoz is

szük séges a HF vizsga letétele. A tanulók tö b bsége

f iatal nő, ak ik gyermek ük et egyedül nevelik, és ez atanulási for ma a legk edvező b b számuk r a. Mások a

már megszer zett ér ettségi tár gyaik at akar ják k iegé-

szíteni ú jakk al, pusztán a több tudás kedvéért, de

Ök vannak k ise bbségben."

Összességé ben a f elnőttok tatásnak ez a tanulá-

si formája elsődlegesen a szociális és személyiség-

problémák ról terhelt, de sor sukba bele nem nyugvó

fiatal f elnőttek számár a nyú jt alk almas, alaposa bb

tanulási lehetőséget, beleértve az igényeseb b nyelv-

tanulást is.

Művelődési szövetségek

A dán terminológia szerint a magyar né pműve-

lés, k özművelődés megf elelő je a né pfelvilágosÍtás, a

"f olkeo plysning". Szó szer int azonban nem volna

helyes lefordítani, mer t semmif élek é ppen nem tar-

talmazza az ,,Auf klar ung" fogalmát, hanem sok kal

ink á bb jelenti az őnk ifejezést, a "néptudatosodást".

A fogalom-magyar ázarnál. ismételten vissza k ell

mennünk Grundtvighoz, aki a népf elvilágosítás, il-

letve a né pf elvilágosodás szellemi aty ja volt, és ennek

legf ő bb módszer ét "az életr e fénytder űő beszélgeté-sekben" látta, amely cselek vésr e k észtet és meger ősíti

a z' em ber t őnbecsülésé ben. A né p f elvilágosítás volt

az, amely a XlX. század végén, 100 évvel a jobbágy-

ság f elsza badítása után a parasztság ömudar osodá-

sához vezetett, és amikor a parasztok hazatértek a

21 Ibid. 6.

né pf őisk olákr ól. megalapítonák az első te j gazdasági

szövetk ezerek er, A f olk eo plysning a munkások k ő-

r é ben sem r nent el nyomtalanul, mer t ez olyan er ővolt, amely hozzásegítette ők et ahhoz, hogy tel jes

jogú ember nek tek intsék maguk at, f ok ozta őnbizal-mukat és cselekvők é pességük et.

A dán közművelődésnek , né pr nűvelésnek 150

éves a tradícíó]a, amelyet az Öntevékeny Műve-

lődés Tör vénye is meger ősír. A helyi, közösségi

közművelődés ben primátusa van az öntevék eny

kezdeményezésnek, a művelődési szövetségeknek , a

magánszemélyeknek. A helyi hatóságok csak ak kor

vesznek r észt a lakosság kultur ális ellátásá ban, ha

valahol nincs lakossági, tár sadalmi k ezdeményezés,

ha hiár ust k ell betölteni. Ez azonban ritk án f ordul

elő, ugyanis a helyi k özművelődés négyötödét az

öntevék eny szer vezetek valósítják meg, a fennma-

r adó f eladar ok nagy részét pedig magánszemélyek,

pr ivát kezdeményezésk ént oldják meg.

A művelődési szövetségek érdekk é pviseleti,

konzulratív szer ve a Közművelődés Or szágos Taná-

csa, amely összefog ja, egyezteti a k özművelődés te-

rületén tevék enyk edő legnagyo bb művelődési sző-

ver ségek er, összesen 34 or szágos szer vezer er (Dansk

Folk eo plysning Samroad). A Tanács ba tömörülő

szövetségek rendezvényeinek látogatói létszáma

évenként mintegy 1 millió f ő /75%-uk nő, 40%-uk

45 évnél időse bb/, ami a lakosság egyötöde.22

A konzer vatív Né ppárt alapította meg 1947-

ben a Népi Közmíívelődési Szövetséget /Folkeligt

Oplysnings For bund/, a FOF-ot. Az egyik legna-

gyobb közművelődési szövetség az or szág ban, poli-

tikai beállír ódásár tekintve polgári ir ányzatú. Ala p-

gondolata a humánus, demok r atik us, k er esztyén

ér ték ek terjesztése, és különösk é ppen a k er esk edők-

höz, ipar osokhoz, hivatalnokok hoz f or dul. Célkir ű- ,

zéseít tanulók ör ök , esti isk olák , levelezőoktatás és

előadás-sorozatok út ján valósítja meg. A Né pi K öz-

művelődési Szövetség k ezdeményezte 1952-ben a

Dán Népi Színpad megalak ulását, amely k éső bb az

ún. Dán Színházzá f e jlődött. Ez a legnagyo bb uta-

zó színház Dániá ban, amely el jut az or szág minden

r észé be.

Az 1947. évi szerény kezdet óta a FOF sok at

fe jlődött, ma már 150 helyi tagozata van, amelyek

az1987/88-as évadban pl. 14.715 tanf olyamot bo-

nyolír ottak le, tö b b mint 600 ezer ok tatási ór ával

12 Ibid. 17.



és kb. 180 ezer résztvevővel. Ugyane bben az idő-szakban az előadás-sor ozatok látogatóinak száma44 ezer hallgató volt, Ezen kívül a Szöverség hang-ver senyeket, k onferenciákat, színházi előadásokatés ké pzőművészeti kiállítások at is rendez. A FOF-r endezvények látogatóinak száma évenként rnint-egy negyedr nillió.P

Szociális, liberális k özművelődési szövetség aSzabad Művelődési Szövetség IF r ic Oplysnings-forbund/, amely a Radik ális-Lí berális Pár thoz álla legk özele bb, 1952- ben alapítotr ák , amik or mégk edvező lehetőségek nyíltak a közművelődés anyagitámogatására, különösen, ha ú jír ásokr ól, kísérlete-zésekr ől volt szó.

A szövetség egyik akció ja Dánianak sajátos f öld-r a jzi viszonyaival állt összefüggés ben. Az or szágnak ugyanis kb. 400 kiseb b-nagyo bb szigete van, amelytény nemcsak a közlek edést és a szállítást állít ja

nagy nehézségek elé, hanem a kultur álís ellátás banis nagy gondot jelent. R áadásul a sok k ís sziget la-kossága erősen fogyó ban van, amely még külön de-mogr áfiai problémái is jelent. A L itt lak óknak ho sz-szú ha jómat kell megtenniük , hogy a köz ponr ok ba,vár osok ba el juthassanak . A k ultur ális és művelődésilehetőségek a szigetek en csekélyek . A sok k is szíget-nek összesen még 100 lak ó ja sincs,

Ilyen kör ülmények késztettek 27 k is szigetet,annak lakosságát ar ra, hogy szövetség be tömörülje-nek helyzetük önerő ből tör ténő javításár a, érdekeik védelmére. Ezzel a szöver séggel lé pett ka pcsolat baa Szabad Művelődési Sz ővetség és a 27 kis szigetenk ísér letet végzett a né pművelési munka megszerve-zése érdek é ben. A munk a igen nehéznek bizonyult,sok helyen még ok tatásr a alkalmas helyiségek semvoltak . Végül is 37 külön bÖző tantár gy ból sikerűlt, tanfolyamot indítani I p l.főzés, számítástechnik a,

tör ténelem, népi tánc, idegen nyelvek , k erámia, r no-torszer elés st b.!. A szigetek lakosságának 32,9%-avett részt ezeken a rendezvényeken, a 17%-os or szá-gos átlaggal szemben. Az oktatók Utazási k öltségeita Szövetség fedezte. 24

Szocio-kultur áli~ mozgalom a "Mit csinál ané p" elnevezésű öntevék eny szer vezet, dán nevén

23 FOE Fo l hel ig :Opl ysnings For bund K ur ser ;

jored ragsraekker, k ul t ur elfe aktiteter . Alsund-ornr ad'et

1990-1991. Sonder borg, 1990:40.

24 Fr í t opl ysn in s f or bund, 1990-1991. Sonderbor g,

1990: 18.

Skandináv modell

"Folk evirke". Er őtel jesen kötődik a nőmozgalom-hoz, nőak tivisták ala píror cák 1944-ben. Hátter é benma is k ilenc nőmozgalmi szervezet áll, többek kö-zött a Dán Nemzeti Nőszövetség, a Háziasszonyok Egyesülete, a Dán Á polónők Szak szer vezete st b. ASzövetség célja: nyílt politikai pár beszédek kezde-ményezése és támogatása aktuális politikai, szoci-ális, vallási k érdések r ől, elsősor ban tanulók ori for -

mában. A mozgalom fel tud a jánlani egy-egyhetestanulási lehetőséget a vele együttműk ödő né pf őis-kolákon, valamint előadás-sorozatokat, tanulök ör -

vezetői f oglalk ozások at, vitana pokat, nyári, őszitá borok szer vezését gyerekek illetve nagyszülők ésunok áik r észér e. Tová b bá bel- és külföldi tanulmá-nyi kirándulások at k ezdeményez politik ailag ér de-k es helyszínek r e, or szágok ba, A szövetségnek vanegy folyóirata is, amelyik négyszer jelenik meg egyév ben, tematikus összeállítással I p l.demok r ácia, anép befolyása az ország k or rnányzására st b.!.

A Háziasszonyok Művelődési Szövetsége /Der

Danske Husrnoder f or eningerl 1920- ban alakult,taglétszáma 22 ezer fő. Célja a családdal k a pcsola-tos, művelődés segítése, szervezése. Jelszava: ,;Vegyélrészt annak a helyi közösségnek a formáÍásában,amely ben élsz". A szövetségnek tagja lehet mindenalkalmazás ban lévő, illetve "nem dolgozó" házi asz-szony, akiknek egy ben ér dek védelmi szervezete is.For mai tekintetben tevékenysége minden szinrenváltozatos, mer t lakással, tá plálkozással kapcsola-tos bemutatókat é ppúgy szer vez, mint előadások at,tanfolyamok at, leülföldi utakat.

A "DDH" konkr ét ak ció pr ogramokk al is dolga-zik .Társadalmi tér en például ir ányítja, és jó irány baigyek szik ter elni a né p táplálk ozást. Ér dekvédelmitevékenységének homlok ter é ben áll a kisgyer mekescsaládok tár sadalmi helyzete, a nők egyenjogúsítá-sának kérdései, a nemi erőszak megelőzéséveI k ap-esclatos intézk edések . Foglalkozik ezen k ívül mégolyan kér désekk el is, mint a családok lakáshelyzete, ,a kör nyezetvédelem, a mell rák megelózésével kap-csolatos vizsgálatok szorgalmazása, a hulladék anya-gok, a házi szemét körfor galmába való visszahelye-zésének propagálása stb.

1873 óta műkődik a Dán Házii pari Tár saságIDansk Husfl.idsselsk abl mint az egész országotátfogó házi i par i mozgalom. Cél ja a népi háziipar és a népi kismester ségek megőr zése, minőségének emelése. A szövetség szak oktatókat k é pez aházii par k ülönböző ágazataiban, szabadidős tanfolyamokat



H arangi Ld sz iá : A d án jel nött oktatás rends zer e

szer vez gyermekek és f elnőnek r észér e, s általá banszószólója a né pi iparművészet rnéltó anyagi és er-k ölcsi megbecsülésének.

A Dán Háziipari Tár saság tulajdonk é ppen er-nyőszer vezet, amelynek az or szág ban mindenholmegtalálható helyi házii pari egyesületek a tagjai, ígya szövetség "alulr ól" é pítkezik oly módon, hogy a

helyi aktivistákhoz a megyei bizottság, illetve a k öz- pont ad segítséget. A szövetségbe a garantált rninő-ségű népi i parművészeti termék ek et árusító üzletek is f elvételük et k érhetik.

Az or szág ban műk ődő népi egyetemek et fog jaössze a Né pi Egyetemek Tanácsa /Folkeuniver sireí-sudvalger l. Ma ez a mozgalom szintén az egészországra kiterjed oly módon, hogy önálló tagoza-tai vannak az őt egyetemi város ban/ Koppenhágá- ban, Aarhus ban, Odenseben stb.!, s mintegy 100helyen műk ödik önálló népi egyetemi bizottság, sezek szor os k a pcsolatot tartanak a vonatkozó egye-

temekk el, kutatóinr ézetekkel. A "f alakon k ívüli"szok ványos formák mellett - előadások, előadás-sorozatok, tanfolyamok , tanulmányi kirándulások st b. - a távoktatást is alkalmazzák munk á jukban.R endezvényeik er minden réteg ar ányosan látogatja,a hallgatók száma évenk ént 90 ezer körül van. Aközvetíretr ismereteknek mimegy f ele tár sadalmi,r ör ténelmi tárgyú.

A felsoroltakon k ívül számos nagy or szágosközművelődési szer vezet van még, amelyekreszintén az a jellemző, hogy széles társadalmi bá-

zisuk van és tartalmukat, politik ai cél jaik at te-k intve valamelyik kise bb vagy nagyobb párthozcsarlakoznak. Az egyik legrége bbi és legnagyobb bef olyású ilyen öntevékeny művelődési szer vezeta Munkás Művelődési Szövetség, amely 1924- ben alakult, és mint ilyen, a SzociáldemokrataPárt és a szakszer vezerek k özművelődési egyesü-lete. Oe ugyanígy megvan aLi berális Pártnak . aSzeeialista Né ppártnak . illetve az egyháznak is aművelődési szövetsége.

A közművelődési társadalmi "infrasuuk túra"azonban nemcsak politikai érdekek szer int tagozó-

dik , hanem a jelentőse bb ágazar oknak is megvan amaguk szak mai, mozgalmi szövetségük , amelyek ellát ják a terület érdekk é pvíseler ér , oktatási, mero-dik ai feladatait. "

25 Ibid. 17.

Az egyik leger őse bb szakmai érdek eltségű önte~vékeny szervezet azAmatőr Színházak Dán Szövet-sége /Dansk Amatőr Teater Samvirke/. Ez is össze-f oglaló "ernyőszervezet" , amelynek 700 /!/ amatőr színpad és CSO port a tag ja, 1988-ban ünne pelte 40.éves évfordulóját fennállásának. Célja, hogy minéltö bbet tegyen "a job b és sze bb élet" ér dekében /élermínőség/, f okozza a társadalorn-kritik át, a véle-

mények sza bad áramlását,építsen a közösségi érté-kekre, adjon biztatast az emberek nek az önbizalomnöveléséhez, segítsen kibontak oztatni a rninden-kiben meglévő alkotók észséget, adjon minél tö bbalkalmat az egyének és csoportok k őzőtti tár sas k a p-csolatok k ié pítéséhez. szorosa bbra fűzéséhez.

A szövetség azt is fontos f eladatának tekinti,hogy az amatőr színházi mozgalom minél .. széle-se bb körű k ibontakoztatásával ellensúlyozza a min-dent egyr e jo bban elár asztó k ommercianizmust,a ver senyszer űséget a kulr ú raterületén. Ugyanígyf elemeli szavát mindenfa jta diszkr imináció ellen,

ösztönzést ad a művészi k ísérletezéshez, az or szágok k özöttí interkultur ális cserékhez. Formai eszköztáraszinte kimeríthetetlen, mert foglalkozik a k önnyűés komoly műfa jok minden vállfá jával / pl. álarcosszínházzal, utcaszínházzal, revükk el, k abar ék k al, ha-gyományos színházzal, zenés. színházzal, gyermek-színjátszássaI stb./. Ala pvető f eladatához tartozik azamatőr r endezők és színészek k é pzése, tová bbké pzé-se tanfolyamok formá já ban. "Rivaldafény" címmelszakrnódszer tani lapot is megjelentet.

Ér dek es és f igyelmet érdemlő műfa ja a dán ama-

tőr szÍnjátszásnak és így az Amatőr Színházak DánSzövetségének is a tá j játék ok és tá ji színházak mű-

f aja. Ezen azonban nem az együttesek "tá jolását",rurnézását k ell érteni, hanem a tájhoz, egy adottvár oshoz kör ődő, annak hagyományait felelevenÍtőszínjátszást. Más megk özelítés ben ezt helytör téneti,lokálpatrióta szinjátszásnak is nevezhetnénk , amelya sz űlőf öld jo bb megismerésér e, megszer ettetésér e

. nevel. Dánl~ ban ezek sok szere plős, látványes ren-dezvények, amelyek et hivatásos r endezők és dra-maturgok k észítenek elő és bonyolítanak le. Ilyenvolt legutóbb a jobbágyf elszabadítás 200 éves évfor-duló jának megünneplése 1988-ban, amelyet 150

színielőadás ban ünnepeltek az együttesek , 9000f ellépő r észvételével, 170 ezer néző előtt. Az ilyennagyobb ak ciókat szintén a szöverség fog ja össze ésszakmailag segíti.26

26 Ibid. 20.




Esti iskolák, feln(íttnevelés és a művelödési

szövetségek

A legátfogó bb f elnőttnevelési tevékenység Dá-niá ban - legalá bb is a résztvevők kör ét tekintve -az a sza badidős helyi k özművelődési tevékenység,amelyet a k özr nűvelődési szövetségekk el k ar öltve azún. esti isk ola lartensk oler/ valósítanak meg. Az esti

isk olák tulajdonk é ppen - a mi fogalmaink szer int-a tanfolyamos ismeretterjesztés szervezeti formá ja,. intézménye, amely ben minden ötödik dán ember így vagy úgy, hossza bb vagy r övide bb ideig egy évlef or gása alatt r észt vesz. Az esti isk olák lényegé ben behálózzák az országot, mindenütt megtalálhatók a. nagyo bb településeken több is van belőlük. Számuk jelenleg meghaladja a 3000-rer.

Az esti iskolák lehetséges tanf olyamai a témák és aktivitások igen széles k örét ölelik f el az egész-ségnevelési gyakor latoktól és ismer er k ör öktől rjőga,testnevelési gyak orlatok, r elaxációs tréningek stb.!

a k rear ív tár gyakig /szabás-varr ás, csináld magad, zenei és az idegen nyelv ok r ar ásáig. Az anyagi tá-mogatás elnyer éséhez szük séges f eltételek igen libe- .r álisak. Ha például legk evesebb 12ember meg ak ar ismer kedni egy témával. az esti iskolának a tanfo-lyamot el k ell indítania, és köz ponti költségver és- ből, illetve helyi hatósági hozzajár ulás ból f edeznik ell a személyi kiadások at, az egyé b adminisztr ációsk ölr ségek er , így a r észtvevőknek csak a fennmar a-dó egyhar mad r észt kell megr ér ír eníük . Való já bancsak néhány olyan tanfolyarnr í pus .és aktivitásf ormavan, amelyet az "Önr evékeny Művelődés Tör vénye"

ér telmé ben nem támogat anyagilag az állam, illet-ve a vár osi önkormányzat I pl. spor tolás, terem- éssza badtéri játékok, táncolás, házi sör k észír és sr b.,'.A testi k ondíciót elősegítő tanfolyamok támogat ot-tak,de a nagy termi táncos összejövetelek már nem,ugyanígy a jazz-balett és a bridzstanf olyam sem.Ahhoz, hogy valaki tanfolyamot vezessen, k valifiká-ció nem szük séges, de az "Öntevékeny MűvelődésTör vénye" értelmé ben rendelk eznie k ell egy 48 ór ásszak k örvezetői tanfolyami végzettséggel. Általábana helyi közművelődés feltételeit ez a tör vény I Lovóm Friíidsunder-visuing/ szabályozza- meglehető-sen nagy precizitással.

. Az esti iskolák rnér er ei, nagysága igen k ülőnbő-ző lehet. Vannak egészen kis esti iskolák , amely bencsak öt cso por t foglalatoskodik , és nincs is sajátépületük, helyiségük, hanem foglalk ozásaikat másintézményben, iskolá ban tar t ják, s vannak k őze pes

Skandináv modell

rnérer űek , amelyek nek "irodái" az esti isk olai igaz-gató lak ásán vannak , és van 60-80 egészen nagy in-tézmény, amelyeknek szer vező r észlege a vár os k öz- pont já ban van, az alk almazottak száma pedig 5-től10 f őig is ter jedhet.

Az iskolák többsége valamilyen művelődé-si szövetséghez tar tozik I pl. Munkás MűvelődésiSzövetség, Né pi K özmúvelődési Szövetség, SZa badMűvelődési Szövetség/, míg mások a függetlensé-gük et hangsúlyozzák és semmilyen ir ányban nemkőrelezik el maguk at,· illetve ezek az intézmények nem politik ai, hanem szak mai szer vezerekhez k a p-csolódnak , pl. a Dán Felnőttoktatási Szövetséghez .Mindazonáltal az intézmények tartalmára, az okta-tókra és a hallgatókr a nézve nem meghatározó té-

nyező ideológiai, politikai hátterük, ez kézzelfogha-tóan nem tükröződik tevékenységükben. Annál isinkább így van, rnert a dán társadalomban az érde- .

kek nagymértékben polarizálódnak , amelyet nehéznyomon kőver ni. A gyakor lata valóságban az, hogyaz esti isk olák a tanfolyamok igen gazdag választé-k ár nyú jtják mindenhol, az igényektől függően. Atanfolyami hallgatók megoszlása a k övetk ező: .

kondicionáló l t ornal tanfolyamok 18%zenei tanfolyamok 12 % pr aktikus tanfolyamok Iszövés, festés, r extilnyomás,

ra jzolás, kerámia, por celánfestés stb.! 1 %sza bás-varr as 10%idegen nyelv 10%

dán nyelv bevándorolraknak 10%f őzés, háztar tási ismer etek 6%EDP Iszámítógé pes tanf olyamok / 2%egyéb 22%

A foglalkozásokat az esti iskolák, mint szer veze-tek az esetek tö bbségé ben iskolákban la 9-10 osz-tályos alsó f okú közé pisk olá ban/, annak a délutániés esti órákban nem használt termeiben tartják . A"Folkesk ola" ~k k őtelesek f elszer eléseik et "és eszk ö-zeik er . úgymint videomagnók at, epidiaszk ó pokar ,számítógépei, filmvetítőket stb. az esti isk olák tan-

f olyamainak rendelkezésére bocsátani. Az err e vo-natk ozó szabályok és rendeletek értelmé ben, ha azesti iskola délelőtti tanfolyamait, és ez egyre gyak-rabban fordul elő, nem az iskolában, hanem más..nem állami intézmény ben tar t ja, a bérleti díjat k öz- ponti keretbő] megtér ítik . Az elv az, hogy az ember ek találk ozhassanak és ~zabadon megvitathassák közös gondjaik at. .

IV f olyam 1 .évfolyam2010/IV szám1 /3



H arang i Lászl ó: A d án jel n ött ok t at ás r endszere------------ --------~--------

Külön r endelk ezések szólnak a r ok kantak és a bevándoroltak sza badidős ~űvelődésének támoga-tásáról Ennek értelmé ben bizonyos fajta mozgássé-r ültek pénzügyi segélyt is k a pnak tanfolyami rész-vételükhöz, és ők már akkor is anyagi támogatástkapnak , ha őt fő jelentkezik csak egy szak kőrbe, ígytanulásuk tel jesen ingyenes. Megim más szabályok vonatkoznak a bevándorolr ak megsegítésére. 27

Munkaerőpiac-képzés: AMU

A r nunk aer ő piac-k é pzés /arbe jdsmar k edsud-· dannelserne/ dán nevén AMU, összefoglaló f o-

galom, amely mindazokar az iskola utáni k é pzésif ormákat foglal ja magá ba, amelyek a munk aadók és rnunk avállalók . rendelk ezésér e állnak a munka-erő növelése, a produktivitás f ok ozása érdekében.Ezek a k é pzési tevék enységek fontos elemei a tár -sadalom munkapiac-politikai tevékenységének. Ak épzés mintegy 50 szak ágazatra terjed ki, és főként

a magánszektor igényeit elégíti k i. Az AMU átfogórendszere keretében a tanf olyamok száma évenkéntmintegy L400, amely a hossza bb tartamú, a gaz-daságiélet be bevezető ranf olyamok ról k ezdve, arövidebb, az új technológiai eljár ásokat ismertetőtanf olyamokig terjed.

Milyen az AMU szisztéma módszere? Lehetsé-ges egyes tanf olyamok at elvégezni, de lehet k orn- binálni és egymásra is é píteni a k é pzési f ormák at,hogy azok egységes egészet alkossanak, a résztvevők tapasztalatainak, szakmai hátterének figyelembe-vételével. A tanf olyamok tartalmának meghatár o-

· zása a munk aerőpiac szervezeteinek és a vállalatok igazgatóságainak együttműk ödésével. történik aMunkaügyi Minisztér iurn irányításával. A k é pzések

· tartalma, szer vezete és módszere állandóan változik a munkaer őpiac változásainak megfelelően. 1986 júliusában ú j tör vény lé pett élet be, amely biztosít- ja, hogy az AMU állandóan összhangban legyen amunkaerő piac szükségleteivel.

A munk aerő piaci képzés a következő tanfolya-mi f ormák at foglalja magá ba: r övid s peciálls tanfo-lyamok , szakmunk ások és betanított szakmunk ások

k épzése, munkavezetők, műszaki r a jzolók, asszisz-tensek st b. k é pzése, bevezető és átké pző tanfolyam-ok , megr endelt vállalati tanfolyamok stb.

27 I bid. 18. 2S Ibid. 4.

A felnőtt betanított és szakmunkásképzés

rendszere

1960-ban lé pett élet be, az AMU-n belül, a f el-nőttek munk ára orientált, rövid lejáratú, betaní-tott- és szakmunk ásképzés rendszere a Munk aügyiMinisztérium hatásk ör é ben azzal a céllal, hogymaradéktalana bbul megteremtődjék az egyensúly

a munkaerő f elkészültsége, valamint az ipar és aker esk edelem munkaer ő-igénye k özött. 1965 ótaa felnőttk é pzésnek ez a s peciálls rendszere jelentősr nér tékben hozzájárult a dán gazdaság növekvő pro-duk tivitásához, ezen belül is a rnunk aer ő konvertá-lásához, adaptációs k észségének növeléséhez.

A szisztérna er edményességének ú jabb lendüle-tet adon az 1985- ben elfogadott tör vény a f elnőttszakmunk ásk épzésr ől, amely jogalapot ter emtett aké pzési r endszer állandó megú jításár a, fejlesztésér e.A törvény aztIs k imondja, hogyan lehet hatályátkir erjeszreni a munkanélküliek k é pzésére, ésállástfoglal a sziszr érna még fokozottab b állami támoga-tása kérdésében is, különösen olyan esetekben, ahola r észtvevőknek eddig még anyagi kötelezer r ségeivoltak . Ezt k ővetően, 1986- ban a Parlament hatá-rozatot f ogadott el egy Képzési Alap létrehozására,amelynek a rendeltetése az, hogy a vállalaton és ar észr vevők ön ker esztül minden év ben rendelk ezésr eálljon a rendszer műk ödésének anyagi fedezete. Azösszeget rninden év ben a Munk aügyi Minisztér ium biztosít ja, amely megegyezik a Pénzügyi Tör vény- ben lefek tetett ősszegek kel." .

Jelenleg a szisztér na 800 tanfolyami szolgálta-tást foglal magá ba, amelyet az ipari és kereskedelmi

. k é pzési intézmények, valamint a helyi gazdasági éstársadalmi szervezetek r ealizáInak a s peciálls helyiigények kielégítésére. A szisztéma volumenét mutat- ja, hogy 1984-ben tö bb mint 168 ezer r észtvevő jevolt a r anfolyamok nak . amely megf elel a munkavál-lalói állomány 6%-ának, s a rendszer kőltségvetése1,5 milliárd dán kor ona volt, amely az össznemzeti jövedelem I G D P / O,3%-át alk otta. Némelyk or aképzés - a betanított- és szakmunk asokon k ívül -a művezetők re és a f iatal technikusok :r a is kiter jed,

valamint magá ba f oglalja a k é pzési tanácsadást is.

A szisztéma tartalmár a a modulr endszer a jel-lemző,amelyek lényege, hogy az egyes tanfolyamok

28 The Ád ult Vocat ional T rainin g S ystem. The Danish National Association of Tr ade Unions Kop penhága,

1986:22.

11 4 K ultúra és K özösség



tananyaga a k öz ponr ok által elk észített és a helyileg

megter vezett és összeállított tartalmak kom bináció-

ja. Erre azért van szükség, hogy ezáltal az általános

érvényű szakmai hitelesség és a helyi érdekeltség

intézményesen biztosított legyen. A rendszer en be-o lül nyilvánvalóan a züzemek saját

hatáskörükben is

o szer vezhernek s peciális tanf olyamokat önálló

terna-tik ával, melyr e szer ződésr kötnek , de az ilyen ese-

tek ben az állami támogatás k iseb b rnérr ékű.

Mind a helyi, mind a magasa bb szinteken a kép-

zés megter vezésé ben és kivir elezésé ben az érdek elt

szervek szor osan együttműködnek , figyelem be véve

a r endelk ezésre álló anyagi kereteket, amelyeket az

Ala p biztosíton és biztosít. Miur án a ké pzési inOtéz _

mények tanfolyami for r náikat, szolgáltatási k er etei-

k et közr eadták, a munkaer ő piac szervezetei, a helyi

ker eskedelmi és i pari vállalatok, valamint a szak szer -

vezetek együttesen hozzák meg döntéseiker .

Általá ban az állami támogatás fedezi a tanf o-

lyamok megszer vezésével kapcsolar osösszes k ölr-

ségeket, és a f ő progr amokban oa hallgatók - ha

bizonyos f eltételek nek eleget tesznek - o jogot for-

málhatnak arr a, hogy segélyr k ap janak k iesett k e-

r esetük r negtér ír ésére, illetve keresethez jussanak ,

amely megegyezik a munkanélk üli ala p egy napra

eső összegével. Ha a tanfolyami hallgató keresete

magasa bb volt, r nint az elő b biek ala p ján számfe jtettösszeg, a munk anélk üli segély egy napra eső össze-

gét 1250/0-k al meg lehet emelni.A k épzési szisztémá ban megk ülönböztetett he-

lyet foglalnak el az ún. "k ülönleges tanfolyamok ",amelyek célcsoport jai olyan munkavállalói r étegek ,

amelyek igen nehezen vagy egyáltalán nem tudnak

r észt venni a munkaerő piacon, illetve, ha ka pnak is

munk át, nem tudják azt állandó jelleggel megtar -

tani. Ezek a tanfolyamok főkép pen speciálls szak-

mák r a ké pzik át az érdekeleeker . illetve bevezetést

adnak a munkaer ő píacba való beka pcsolódáshoz,

vagy pedig nem is egy megadott szakmára készíte-

nek f el, hanem tová b bi szakmakeresésre, tová bbra-

nulásr a ösztönöznek.

E k ülönleges k é pzés költségeit teljes egészébenk őzalap ból fedezik . Az átké pzés idejér e a r észtvevők

segélyben részesülnek , és ha bizonyos f eltételeknek eleget tesznek , a vállalarok nál f izetés~kiegészítést

ka pnak a ké pzés időtar tamára. Az EIFU tanfo-

lyamok IElFU = f iatalok r észére szer vezett bevezető

tanfolyam oki szintén kapnak ennél kise b b segélyt

tanulmányaik időtar tamára.

Skandináv modell

A f elnőtt beranír ott- és szakmunkásképzés szük-

ségszer ű k oordinálásával és konzulr atív f eladataival

a Munk aügyi Minisztér ium méllett műk ödő Egye-

sült K é pzési Tanács f oglalk ozik , amelynek tagjai az

ér dek elt ké pzési intézmények és termelési ágazatok

képviselői. E rnellen működík hár om képzési ta-

nács, amelyek a három fő tanf olyami forma spe-ciális kérdéseivel foglalk oznak , és állást f oglalnak a

képzési for mák tematik ai elveit illetően. A hár om

bizonsig a követk ező: Betanított Szakmunkások

K épzési Bizottsága, Szakmunkasok K é pzési Bizott-

sága, Bevezer ő Tanfolyamok Bizottsága. A hár om

testület egymásnak nincs alár endelve.

A ké pzési rendszer r nűk ődésének illusztr álásá-

ra a betanított szakmunkások k é pzési rendszer ét

ismertet jük. A betanított szak munkások képzésé-

nek cél ja, hogy szak ismeretük mindenkor lépést

tud jon tar tani a munkaerő piackövetelményeivel,

a szak ma állandó fejlődésével. E cél megvalósításais modulr endszer ben történik , amelybe a hallgatók

különböző szinreken k a pcsolódhatnak be, szakmai-f elkészültségüktől, üzemi gyak or lati tapasztalataik -

tól függően. Ennek megfelelően a legalacsonyabbszinten a k é pzés ala pfokon történikés nincs elvárás

az előzetes ismer eteket illetően. Másfelől pedig ma-

gasab b szintű tanfolyamok is lehetségesek, melyek

bonyolulta bb rnunkafeladatokr a k észítenek fel.

Alapvető rendeltetése a otanfolyamoknak, hogy

mindenkor vegyék figyelem be a munk aerőpiac

változó köverelrnényeit, és olyan új munkamód-szereket, eljár ásokat ismerr essen meg, amelyeket a:

szakma fe jlődése megkövetel. A tanfolyamok idő-

tar tama 1-8 hétig ter jedhet. Az átlagos időtar tam2,5 hét. S peciális modulszerkezetek lehetövé te-

szik hossza bb tanfolyamok szer vezését is, ameny-nyiben ezt a bonyolultabb f eladatok és a nagyobb

specializáció megk íván ja. Az ilyen tanfolyamok 2-7hóna posak is lehetnek . A tanf olyamok a gyak orlatr a

o or ientálr ak és az elméleti elemek is szorosan ka pcso-lódnak a gyak orlathoz.

A felnőtt betanított szakmunkások célcsoportjai

olyan 18 éven f elüli betanított szakmunk ások , akik al-kalmazás ban vannak , vagy munkár k er esnek , főként a

magánszektorban dolgoznak. De a tanfolyamok nyit-

va állnak az állami szektorban dolgozó betanított es

szakmunkások számár a is, valamint jelentkezhetnek

elvégzésükr e művezetők , szakmunkások, k isi par osok és kivételesen 18 éven aluliak is. Általában a résztve-

vők 660/0-a betanított munk ás, 130/0-a szak munk ás.

IV f olyam 1. évfolyam 2010/lV szám1 1 5



H arang i Lá s z ló: A dán jel nöttoktatás rendszer e

A tananyag központi r észét a Munk aügyi Mi-niszr érium Felnőtt Szakk é pzési Igazgatósága ésa Betanított Szakmunk ások Ké pzési Bizottságahagy ja jóvá, a speciális ágazari és helyi vonatkozásútémar észeket pedig a munkaadókból és a munka-vállalókból álló helyi szakbizottságok . Magukat atanf olyamokat szer vezhetík a műszaki és k eresk e-delmi isk olák, műszak i intézetek , a na p pali tago za-

tos szakmunk ásképző iskolák , illetve a nagyvállalat-ok ok~atási osztályai, vagy a magánala pon működők é pzési intézmények. A munk át megint csak a helyiszakok tatásibizorrságok koordinálják és szorosanegyüttműködnek a képzési intézményekk el, hogy ahelyi igények és szükségletek a k é pzés során maxi-málisan érvényesülj enek.

Az esetek többségében a betanított szakmun-k ások számára rendezett tanfolyam egy vagy kéthetes. 1984-ben a megtarrott hetek száma 7.868volt, amely ből 24% volt keresk edelmi és adminiszt-

ratív jellegű és 76% kapcsolódott k ülön b öz ő ipariszakmákhoz. Ugyancsak e bben az év ben 66.477-en kezdték el tanulmányaik at a tanf olyamokon és96%-uk be is fe jezte a k é pzést. Az ipar i jellegű tan-folyamok on az 1984-es év ben 33.000 szakmunkásvett r észt. Enneka tanfolyamtípusnak a célcsoport- ja 250-300 ezer f ő. Ez azt jelenti, hogy Dániá ban, aszakmunkás k ategóriában minden nyolcadik év benk er ül sor a munkavállalók tová bbk é pzésér e.

A r észtvevők túlnyomó tö bbsége fiatal, 37%-uk 25 éven alul. A felnőtt szakk é pzés nyilvánvalóanmindkét nem számár a nyitott. De, mivel a betaní-

tott szakmunkások tanf olyamai munk a-centriku-sak , a nőhallgatók részvétele nagymértékben attólf ügg, van-e realitása annak , hogy a tanfolyamok elvégzése után alkalmazást kapjanak .

A munka melletti szakoktatás intézményei

A kőr elező 9 osztályr a é pülö szakoktatás kétmeghatározó intézménye Dániá ban a hagyományostanoncké pzés és az EFG, "az intézményesitett ala p-fokú szakoktatás és ké pzés". Ez alk alommal mostazok at a k é pzési intézmények et tekintjük át, ame-

lyek a munkaerőpiac ba még be nem k a pcsolódottf iatalok k iké pzése mellett a f elnőttek , illetve a már munk avállalók k iké pzésében, átk é pzésé ben is r észtvesznek , jóllehet a k enő k őzőtt sok az összefonódás,átf edés.

Az egyik legátfogó bb, legné pesebb önálló szak-oktatási intézményrendszer az ún, "kereskedelmi is-kolák " r endszer e IHandelskolenl hálózata, amelyek a ker eskedelem és a szolgálratás szf érájá ban adnak szakr nunk ás-k é pesítést, rész ben az ala pfokú közép-isk olá ból k ik er ülö f iatalok számára, rész ben a már termelőmunk át végző f elnőttek nek . A k er esleedel- .mi iskolákban a 16-18 éves koroszr álynak rnintegy25%-a vesz r észt a tanulásban, a k é pzés időtartamahároméves.

Minden egyes iskolának olyan kiépített tanf o-lyami r endszer e is van, amely a munk a mellett adala pk é pzést. továbbképzést. Ezek a tanfolyamok akeresk edelmi ismeretek széles körét fogják át az ud-varias kiszolgálásra való oktatástói kezdve a bolrok,kereskedelmi vállalatok vezetésére való kik é pzésig.A tanf olyamok egy részét "megrendelésr e" szervezik meg a vállalatok számára, míg másokat az isk olák kezdeményeznek és hirdetnek meg k ör zer ükben,

a k er esk edelmi, szOlgáltatási szer vek feltételezettigényei és szük ségletei szerint, amelyr e a hallga-tók egyénileg vagy csoportosan ir atkeznak be. Azisk olák tanter vének kidolgozásában r észt vesznek a munk aadók és a munk avállalók szer vezetei is. Arésztvevők a tanf olyam elvégzésér ől jogér vényes bi-zonyítványt k a pnak .

A k er esk edelmi isk olákon belüla k er esk edelmif elnőtt-szak k épzés egyik legalapvető bb formája azún. Merkonom tanfolyamok. Ebben a k é pzés benévenk ént mintegy 100 ezren vesznek r észt. Az estitanfolyamok on a tanulmányi idő 3 év. Az oktatás'modulr endszerben történik. A képzés k öltségeínek a 80%-át az állam, 20%-át a hallgató fizeri, amelyetlegtöbb eset ben a munkaadó árvállal. A 14 fő rno-dul a k övetkező:

üzl etvezer és

ingarlanközver ítésadatk ezelési technikaüzemvezetéskülk ereskedelmi ismeretek gazdálk odási ismeretek árur endelés, beszer zésmark eting és piacmegmunk álás

szervezési ismeretek .személyzeti ügyek kezelése és nyilvántar tásaszámviteli ismer etek r evízió, ellenőr zésszállítmányozásnemzetk özi piackutatás és piacmegmtink álás.



Har an gi Ld s z l á: A dán [ elndtt ol etat d s rend szer e

Azishoji k er eskedelmi isk ola Dánia 57 ker esk e-

delmi iskolá jának egyike. Független önk ormányzati

intézmény, ügyeit saját választott vezetősége intézi,

amely ben egyenlő ar ány ban vannak k é pviselve a

munkaadók és a munk avállalók .

A technikus- és rnér nök rová bbképzés alapve-

tő intézménye a Dán Technik ai Imézet /Dansk eTek nologisk Institute/. Szolgáltatásain éveme rnint-

egy 20 ezr en vesznek részt, tanfolyamaik száma

éven k ém meghaladja az I500-at, amelyek általá ban

egy-or naposak . Az intézmény k é pzési lehetősége-

it vállalar vezer ők , rnérnökök , technikusok veszik

igény be az üzleti élet legk ülönbözőbb területeir ől.

Az intézet k é pzési pr ogr am ja szorosan k a pcsolódik

a különböző termelési ágazatok vállalati irányításá-

nak mindennapi gyak or latához, műszak i f eladata-

inak megoldásához. A k épzés f őb b területei a kö-ver k ezök . .

vállalatok f ejlesztése és ir ányír ása

elektr onika és automatizálásé pítéster vezés és k ívitelezés

k örnyezervédeler n és laboratóriumi technik a

elektr onik us adatkezelés

energetik a

ter mékfe jlesztés és tervezés.

A tanfolyamok legnagyo bb r észe ún. nyílt k ur zus,

amelyr e a hallgatók egyénileg ir atk eznak be a k ülön-

böző vállalacok tól. A tanf olyamok nagyobbik része

azonban "mér ték r e sza bott" tanf olyam, vagyis egy bi-

zonyos vállalat speciális k épzési szük ségler eír elégíti ki.

Az intézet alk almassági elemzéseket is k észít, ha egyescégek , szak mák ilyen k éréssel f ordulnak az intézethez.

A Dán Technikai. Intézet 1100 dolgozó jával

f ontos r észe a dán technik ai infr astruktúrának .

Iparf e jlesztési tanácsadásával, tanf olyami tevék eny-

ségével, műszaki f elvilágosító munkájával az őssze-

k őtő k a pocs szere pér tölti be a k utar ás és a gyak orlat

k őzör r , ezáltal elősegíti a vállalatok rnűszaki színvo-

nalának megemelését.

Míg a Dán Technik ai Intézet a munka melletti

szak ké pzés k özé p- és f elsőfok ú intézménye, addig

a Technikai Iskolák (Technisk skola) olyan szak-

munk ásk é pző intézmények , amelyek egy-egy kör-

zet szakmunk ásk é pzési és továb bk épzési igényeit

elégítik k i. Az egyes isk olák k özött bizonyos r nun-

k amegosztás van, amelynek ér telmé ben a r itkább

szakmák ból bizonyos imézmények or szágos ható-'

k őr r el rendelk eznek.

A képzés k ét r ész ből áll. Egyéves ala pk é pzés ből,

majd két-hár om éves specializált szakk épzésból a

választott szakmának megfelelően, Az egyéves bá-·

zisk é pzés sor án a növendékek k i pr ó bálnak minden

szak területetés k özismer eti k é pzés benis részesülnek

/dán és idegen nyelvek , társadalmi ismer etek stb.!.

A tanf olyamok egyes tár gyaik ötelezőek , amelyek -

ből vizsgát kell tenni, míg mások f ak ultatÍvak. Az

alaptanf olyam 36 ór ás intenzív elfoglaltsággal jár .

Minden iskolá ban műk ödik egy tanácsadó ir oda,amely segíti a hallgatókat a tanterv összeállításá ban,

és tanácsokat ad a megf elelő munkahely megválasz-

tásához a k ik é pzés gyak or lati ide jér e.

A technikai isk olák másik feladatk ör e a szak mai

továb bk é pzés, ezenkívül munk a melletti műsza-ki gimnáziumi kiké pzést is nyú jt. Néhány példa a

szak mai továbbk é pzés r anfolyamalra: motorelekr-r omosság és hi baelhár ítás, számító-gé pk ezelés és

r ak tárirányítás. Az isk olák k or nplex vállalati igénye-

ket is kielégf renek .i''

Munkanélküliek és a f elnőttoktatás

A tel jes f oglalk oztatottság hosszú évtizedei

után, 1974-től újból szem be k ellett néznie Dáni-

ának a munkanélküliség nehézségeivel. Úgy tűnik ,

hogy a munk anélk üliek száma 1983- ban érte el a

tetőf ok át 90lo-kal. Az arány azóta némik é ppen esők -

kent,és megálla podott a 6-7%-nál, ez a szám azon-

ban még mindig elég magas, és a munk anélküliség

lek üzdése, k orn penzálása az or szágnak az egyik leg-

égető bb gazdasági, társadalmi, oktatási f eladata.

Összehasonlítva a tö b bi nyugat-eur ó pai ország-. gal, Dániá ban a munkanélk üli segély viszonylag

magas: az utolsó 3 hónap ádagbér ének 90%-a, de

nem haladhat ja meg a 125 ezer dán k oronát. Egy

szak munk ás évi ősszk er esete nagy átlag ban 180.000

dán kor ona. Tehát a munk anélküliség annál na-gyobb anyagi és er k ölcsi veszteség, minél magasa b-

ban kvalifik ált munkavállaló válik munk anélkülivé.Ak i - tételezzük fel - 10.000 k or onát ker es egy hó-

na pban, annál a veszteség "csak " 1.000 kor ona ha-vonta, de ak i 20.000 kor onár k eres, annál 5.000.

Munkanélk üli segélyr e a munkanélk üliek ma-ximum 30 hóna pon át jogosultak , amely után " jár "

még támogatott munk a, 7 hónapig az állami szek -

torban, 9 hónapig a magánszek torban. A támoga-



tott munka után a munkanélküli személy ismétel-ten jogosult a 30 hóna pos munk anélküli segélyr e.A tapasztalat azon ban az, hogy az első 30 hónapos periódus nem vezet állandó munk aviszonyhoz, ésismét bekövetkezik egy úja bb 30 hóna pos várako-zási idő, ami egyr e elviselhetetlenebbé teszi ezt azállapor ot. s ez a tör vényhozók szándék ával sem ta-lálkozik.

Ezt a tarthatatlan helyzetet felismer ve válik szük-

ségessé a munkanélküliek k é pzése, átk é pzése. Mivela munk anélk üliek túlnyomó töb bsége szakk é pzet-len, egy bizonyos potenciális szakma megszerzésemind az egyén, mind a tár sadalom szempontjá- ból f eltétlenül szük séges. A lehetőségek sok félék .Egy r ővidír ert tanf olyamon meg lehet szer ezni egyszakmai k é pesítést, be lehet f e jezni a hiányzó há-. rom gimnáziumi osztályt, vagy be lehet ir atkozniaz "EDP"számítógé pes tanfolyamr a, hogy csak néhány k ir agadott példát említsünk. Általá ban amunk anélk üliek k é pzése k ét, egymással összef üggőúton halad. Az egyik típusa a munk anélküliekk elvaló foglalk ozásnak az, amikor ennek meghatáro-

zott cél ja van, amikor valamilyen k é pesítést szer ezmeg a potenciális munkavállaló. Ide sorolhatók aszakosító tanf olyamok st b. A másik típusú ké pzés-nek azon ban ilyen konk r ér cél ja nincs, hanem azttűzi maga elé, hogy a munkanélk üli elveszr er t ön- bizalmát adja vissza, segitse f elismerni képességeit,további tanulmányainak , hivatásának, szakmájának megválasztását. Ebbe a kategór iá ba tula jdonk é ppenvalamennyi f elnőttok tatási intézmény beletar tozik ,de különösk é ppen a né pf őisk olák, az egész naposnépf őiskolák , a termelő iskolák , a kr eatív rnűvelő-dés házai stb.

A dán állam a munkanélk üliek ké pzését, át-

képzését, egyáltalán ok tatását, rnűvelődésér sokf é-le eszk özzel, anyagilag is támogatja. 1988 őszén adán par lament 1,8 rnilliárd kor ona összeget hagyott jóvá az elk övetk ező 4 év támogatott oktatásár a.Ennek értelmében 3-6 hónapig kap a munkanél-küli személy a rnunkanélküli segéllyel egyenérték űtanulmányi segélyt. Ez a rendelk ezés k ülönösen alegveszélyezrererr e bb r éteg számár a nyú jt nagy se-gítséget. A tanulmányi segély legfeljebb két éven át

folyósítható.

A munk anélküliek k é pzésének egyik r í pusáhoztartoznak azok a bevezető szaktanfolyamok . ame-Iyek nek a kor határ a 15-25 év l El FU tanf olyamok/oA célcso portok olyan 9-10 osztályt elvégzett f iata-

lok , akik tartósan e1helyezk edni még nem tudtak,de esetleg valamilyen ké pzésben már r észesültek .Acél elsősorban az, hogy a munk ak er eső fiatal~k or ientálási: k apjanak , és megismerk ed jenek a rnun-k aerőpiac számukra lehetséges szak máival, területe-ivel. Ide tartoznak azok a tanf olyamok is, amelyeketa r észtvevők a munk ak őzver ír ö ir odák javaslatára vé-geznek el bizonyos munk ár a való elök észítésk énr .

A tanf olyamok első része egy 7-10 hétből állóidöszak , amely 5-7 modult ölel f el. Az utó bbiak- ból 3-4 ún. foglalkozási modul, mindegyik egy-egy foglalkozási területet, illetve ipartí pusr mutat be, míg 2-3 modul egy-egy alapkérdést ismertet amunkavállalással kapcsolat ban la munk aer ő piachelyzetér. az oktatási, ké pzési lehetőségeket, az ál-láskeresési technikát stb./. Jelenleg a kér déskör ben30 f éle modul van f or galom ban. A tanf olyamok ata r nunk akőzver ítő irodák , a r nunk aer ő piac szer ve-zer ei, a helyi gazdasági k amar ák, valamint a megyei,városi önkormányzatok közösen tervezik meg és

alk almazzák , hogy azok való ban k a pcsolódjanak ahelyi igényekhez.

A tanfolyamok o peratív k ivitelezése a szak-k é pzési iskolák szak m~nk ás tagozatain történik.. Na p jainkban45 szakoktatási k őz pont rnűködik az országban, amelyek ellátják a tanfolyamok mindenna pi adminiszr r áció ját, míg országosanaz oktatásért a Munkaügyi Minisztérium Fel-nőtt-szakké pzési Igazgatósága a f elelős. A rnűk ö-dési k öltségek 100%-át az állam fedezi. MindenEI FU-tanfolyam hallgatója jogosult segélyre minda tanter r ni, mind a ter e pen történő foglalkozások,gyak or latok idejére. I986-ban ez a segély napi130 dán k orona volt egy napra I k b. l.300 Ft/: a18 éven f elüli és 90 dán k or ona a 18 éven alulihallgatók számára, heti öt munkana ppal számítva.Azok a hallgatók , ak ik ezen idő alarr rnunk anélk ü-li segély ben is r észesültek, ezt a jutcarast is meg-tarrhatták a munkanélk űliek re vonatk ozó szociálisr endelk ezések értelmé ben.

Az utóbbi idő ben vizsgálatot f olytattak azzalk a pcsolatosan, hogy a r anf olyamtipus milyen r nér- .tékben tudja valóra váltani a hozzáfűzött remé-

nyek et. Úgy találták , hogy az EIFU-tanf olyamok hallgatóinak 50%-a a tanf olyamok elvégzése utánelhelyezk edik vagy tová bbr anul, és bizonyítható,hogy ez a tanfolyamon szer zett ismeretek , tapaszta-latok, kialak ított k a pcsolatok eredménye.

1 1 8 K ultűr a és Közösség



. A másik tí pushoz tartoznak a munkanélküliek bevezető tanfolyamai közül a tar tósan munkanél-k ülíek számár a szer vezert tanfolyamok , k ülönöstek intettel a nőkre és abevándoroltak r a /EIFL-tanfolyamok!. A tanfolyamok hátter é ben a tartó-san munkanélküliek mind nagyo b b száma áll. A

munkanélkülieknek ez a csopor tja az előzőeknélidőse bb, bizonyos munkata pasztalattal is r endelke-zik, r nert korá bban esetleg hosszab b-rövide b b ideigmár volt alkalmazásban, s k or uk nál fogva bősége-se bb életismeretek k el is r endelkeznek. Ugyanakkor hiányzik belőlük a k ellő motiváltság és önbizalom,hogy ismét vissza tud janak tér ni a munkához, vagytanulmányaikat tovább tudják folytatni, r ner t már olyan régen vannak rnunk a nélk ül. Ezért a tanf o-lyamok cél ja az ér dek lődés-felkeltés. a motiváció. meger ősítése, hogy ismét megerősödjenek, talpr atudjanak állni, esetleg a megfelelő munka f elkuta-

tása számukra. A nők esetében különösen fontos,hogy meg tudjanakhar átk ozni olyan foglalkozások-k al, amelyek addig idegenek voltak számukra.

Az EIFL-tanfolyamok k ereté ben 1980 óta in-dítanak intézményesen tanfolyamokat bevándoroltmunkanélküliek számár a, különős tek intettel a dánnyelv elsajátításár a. Eb ben a tanfolyam tí pusban két-f éle oktatás ismer etes: 17 gyakorlati dán nyelvtan-folyarn - összekapcsolva tár sadalmi ismeretek kel, beleér tve a munk aviszonyokk al kapcsolatos tudni-valókat is, 21 nyelvokratássalkapcsolatos bevezer őszakké pzés, amely már egy adott foglalkozási cso-

por thoz k a pcsolódik. A kom binált tanf olyamok onmár rnodulokat is alkalmaznak .

Az EI FL-tanfolyamokat szintén a szak ok tatásiintézmények szer vezik , azzal a k ülön bséggel, hogyeb ben a tanfolyamtípus ban kihelyezett gyakor latik é pzés nincs. Az oktatás tartalmában és módszeré- ben nagymértékben ér vényesülnek a helyi igények és a hallgatók elvárásai. A r észtvevők , eltérő en azEIFU tanfolyamok r ól, k ülön ok tatási segély bennem részesülnek , hanem tová b br a is jogosultak amunk anélküli segélyr e, illetve abevándoroltak atmegíllető szociális segélyre.

1985-től k erült bevezetésre a 24 évnél időseb b,tartósan munkanélk üliek számár a .rendszeresír erttanfolyamok r endszer e /LAMU-tanfolyamokJ. Ar észtvevők eb ben az esetben s peciális tanulmányisegélyben r észesülnek . A LAMU-tanfolyamoknak az a célja, hogy új termelési technológiák , rnód-szerek e1sajátíttatásával növel jék a munkanélküliek

Sk andináv modell

ú jr abek apcsolódási esélyeir . E b ben az eset ben a cél-csoportok olyan 24 évnél időseb b munkanélküliek ,ak ik nek már volt . k or á b ban 'tartósa bb munk ájuk ,mégsem tudnak ' a r nunkapiací ver senyben részt

venni. A r észtvevők tanulmányi segélye megegyezik a munkanélküli segély rnér ték ével.

A tanf olyamok szak mai jellege az e1őzőek nélerősebb, főbb tar talmi elemei a következők :

1./ elhelyezk edé st elők észítő modulok , ame-Iyek nek cél ja, hogy a résztvevők érdeklődését fenn-tartsák és megf elelő választási készségét fejlesszék az egész tanfolyami időszak alatt annak ér dekében,hogy er edményes legyen munkahelyk eresésük :

2./ szakképzési modulok a betanított szak -munk ásk é pzés és a szak munkás-tová b bképzés mo-duljaiból. .

Az általános követelrnény az, hogy a modulok ne csak egy szakmát képvisel jenek. hanem adjanak betek intést más s peciális foglalkozásba is. A k é pzésiidő 15-26 hét, azzal a kivétellel, amikor a jelölt azadott szak má ban előzetes ra pasztalatok ka] r endel-kezik , és a tanfolyam időtartama ler ővidíther ő.

Ami a tartósan munk anélk ülí bevándoroltakar illeti, ha az előzetes szakmai rapaszralataiknálfog-va bizonyosnak Játszik , hogy abevezető tanfolya-mot el tud ják végezni, de a dán nyelvvel nehézsé-geik vannak , olyan szakmai tanfolyamon vesznek

részt, amelyera ber anír ott szakmunkások számáraszerveznek , de a tanfolyam tananyagában helyetka p a dán nyelv tanítása is. Így meggyor sul a k i-k é pzésük folyamata. Amikor ezeket és más hasonlótanfolyamok at a helyi bizottságok megrervezik ésösszeállít ják , illetve kiválaszt ják a megf elelő modu-lokat, figyelem be vesznek olyan tényezőket, minta nők és férfiak aránya, a résztvevők tudásszint je,valamint a munkanélküliek e1helyezkedési lehető-ségei, A tanf olyamok szervezéséért és le bonyolítá-sáért a legf első b b szinten megint csak a MunkaügyiMinisztér ium . Feinőnszakk é pzésí Igazgatósága a·f elelős. A ter vezés a betanított szakmunkások k é p-zéséért f elelős k ereskedelmi bizor rságok és az ipar itovábbképzési bizottságok közös együttműködésé- ben tör ténik, míg a k ivitelezés a szakk é pzési iskolák és intézetek f eladatk ör é be tartozik ."

Aarhus 'megye Dánia 14 megyé jének egyik e.A munkanélküliség tr endjei az elmúlt húsz évbenitt is megegyeztek az országos álla potokkal. A 7 0-es években viszonylag .alacsony volt a szint, ma jd

30 Ibid. 30.

IV. folyam 1. évf olyam 2010l lY . szám119



Harangi Ldsz l á: A dán jel nőtt oktat ás rendszere

tetőzött a 80-as évek ele jén 9-10%-k al, hogy sta- bilizálódjék a mai 7%-o s r átával, amely megf elela nyugat-eur ópai átlagnak . Ez azonban valamivel,mintegy 0,5%-k al magasa bb mint az or szágos.

Aarhus, megyeszékhely, egyetemi és iskolaváros.amely nagyszámú k valifik álr szak embert ad az or-

szágnak . Ezt a szellemi potenciált a város és a me-gye azonban nem tudja megf elelően foglalkoztatni,s ennek "eredmények é ppen" értelmiségi körökbenis szembe kell nézni a munkanélküliség pr o blémájá-val, különösen sok a fiatal szak ember ek száma, akik nem tudnak sehol sem elhelyezkedni.

Az or szágos álla potokk al megegyezően a megyé- ben is a nők foglalkoztatási gondjai a legégetőbbek ,és ez összefüggés ben van a nők kir o bbanó mun-kavállalói igényeivel, amelyek nek a munkaerő piacnem tud eleget tenni. A munkanélk üliség leginkábba fiatal, teljesen szak képzetlen nőket sújtja, akik jó-

formán egyáltalán nem találnak munkalehetőséget. Na pjaink ban a nőknek mintegy 74%-a már alkal-mazásban van a 10-15 évvel ezelőtti 50%-kal szemben. Tehát a munkaer ő piac már nem k é pes tö bbnői munkaer őt f oglalk oztatni, f elvenni.

A rnunk anélk üliek kiképzésével és átképzésé-

vel, mint irányító és tanácsadó szervezet, a VárosiMunkaer őgazdálkodási Iroda foglalkozik , míg akonkrét megvalósítás a szakoktatási intézmények-nek és a f elnőrtoktatási szer veknek egyar ánt f elada-ta. A f ő b b ké pzési f or mák a k övetk ezők : speciális

tanfolyam vállalkozók részér e /fiataloknak, beván-doroltaknak , nőknek/, termelési iskolák, napköziné pf őiskolák , számítógépes tanf olyamok, k onzultá-ciós műszaki tanfolyamok stb."

Napközi népfőiskolák

A dán f elnőttnevelés egyik U Jintézménye ana pközi nép f őiskola, amely tr adíció ját tekintve agr undtvigi eszrnékből tá plálk ozik, de mégis a jelendán valóság szülötre, mer t hallgatóinak 80%-a a 20év k örül i munk anélk üli nő. A na pk özi né pf őiskola

a szabad f elnőtt nevelésen belül a munkan élküliek

k é pzésének ahho z a válfajáh oz tartozik , amelynek

elsődlegesen nem az a f eladata, hogy k onkr ét

szak-

mát ad jon, hanem ho gy a benne r észtvevők önbi-

zalmát, aktivi tását erősítse. .

31 Ibid. 18.

A na pk özi né pf őiskolák mozgalma a 70-es évek- ben indult ú jra, s napjainkban már rnintegy 100ilyen intézmény található az országban. Az intéz-mények r endszer im önálló épülettel, k is szer vezőiés tanári appar átussal r endelkeznek , akik r ész benvezetik , r észben szervezik a foglalkozásokat. Mim ahagyományos né p f őiskolákon, úgy irt is ki vannak

zár va a nagy r endezvények , az ok tatás, illetve tan-anyag-elsajátítás kiscsoportos formában történik,ahol a tanár csak az ősztönző rnoder átor szerepéttölti be. Mivel a hallgatók tö bbsége munkanélkü-li, az összejövetelek nem délután és az esti órákbanvannak , hanem r eggel 8-tói 4-ig, és így az elf oglalt-ság értékes tartalommal tölti ki a rnunk anélk üliek ,munk ár a vár ók szinte k orlátlan szabadide jét.

A tantár gyak megegyeznek a né pf őiskolák tan-anyagával, tehát nem szak mai jellegűek , hanem azáltalános műveltség és kitek intés emelését, szélesi-tését segítik. A k özismer eti tantár gyak közül is k i-emelkedik az ir odalom és a tár sadalmi ismer etek .Egy-egy tanfolyam időtartama általá ban 3 hóna p,amelynek elvégzése után a résztvevők egyhar madarendszer im el is helyezkedik a munk aerő-piacon,míg a hallgatók másik harmada er edményes rnor i-václót kap a tanf olyamon ahhoz, hogy aktív állarn- polgárr á vál jék, és bek apcsolódik különböző moz-galmak ba, őnrevék eny szer vezer ekbe, a politikai pár tok tevékenységé be.

Egyelőr e a napközi né pf őisk olák statusza és he-lye a f elnőttnevelés ben tör vényileg nincs rendezve,

de anyagi támogatást kapnak a Munkaer ők é pzésAla p jától, a városi Önk ormányzatoktói és az Ok-tatásügyi Minisztérium k ur atási ala pjától. Utób bir endeltetése az, hogy megf elelő pénzeszk özöket biztosítson az új f elnőttnevelési intézmények vizs-gálatához. A tö bbéves intenziv megfigyelés ugyan-is tudományosan megala pozott ir ányrnuratásr f ognyújtani ahhoz, hogy rnegállapírhassák, milyenir ány ban k ell a na pk özi né pfőiskolákat tová bbfej-leszteni, min k ell változtaeni.

E helyen teszünk említést a nem bentlakásos

né pf őisk olák másik for má jár ól, az esti né pf őisk o-lákr ól, amelyek ugyan nem elsősorban a.rnunkanél-küliek k é pzés éhez kapcsolódnak, de mégis figyelmet

ér demelnek. A grundr víg] eszmék et annyiban őr zik,hogy a tár sadalomr ól' és az emberi életr ől alk otonnézetek és vélemények k ícserélésér , megvitatását te-kintik elsődleges f eladatuknak . Az 1968- ban meg- jelem "Sza badidős Művelődés Törvénye" szerint az

1 2 0 K altúr a és K özösség



esti népf őisk olai előadás-sor ozarnak legalább négy

előadásból k ell állnia és valamilyen hurnán, társa-

dalmi, természettudományos kérdés f eldolgozásár a

kell koncentr álnia ahhoz, hogy támogatást k a pjon

műk ödéséhez az államtól.

A helyi önkormányzatokonkívül politikai pár tok , társadalmi szer vezer ek indítanak esti né p-

főiskolai sorozatok at, amikor ez a forma látszik alegcélravezetőbbnek. Az előadók k özött nemcsak

pedagógusok , lelk észek , orvosok találhatók , hanem

olyan k öztisztelet ben álló far mer ek , munk ások is,

akiknek van mondanivalójuk emberr ől, tár sada-

lornr ól.?

Termelő iskolák

A z ún, "Termelő iskolák " /Pr odukr ionsk oler /

nagymértékben különböznek a többi dán ok tatási

intézményről. Mcssze nem olyan alap ok r a é pülnek ,mint a 9, illetve la osztályos alsó-k őzé pfokú iskolák .

Ez a rész ben felnőttoktar ási, r ész ben ifjúságoktatási

forma olyan rnunk anélkűli fiatalok számára nyújt

k é pzést, ak ik nem f e jezték be általános iskolai, illet-

ve középiskolai tanulmányaik ae, de ugyanakk or ke-

vésbé vannak motiválva arra, hogy hiányzó iskolai

végzettségüket bármilyen módon is pótolják .

A fiatalok nak · erre az elég nagyszámú r étegére

általában az a jellemző, hogy ellenszenv él ben-

nük az alsó f ok ú k özé piskolával, a k özé piskolák kal

szemben. Ezen kíván segíteni a termelő iskola, és

egy olyan képzést akar megvalósítani, amely elsőd-legesen a gyak orlatra, a f izikai munk ára é pül, és

ezen k er esztül pr ó bál hatást gyakorolni értelemre,

magatar tásra, viselk edésre. Az oktatást ebben az

isk olatípus ban sokk al szélesebben k ell értelmezni,

mint azthagyományosan szokás. Itt az oktatás nem

tananyag- és elméler k özponr ú, hanem munk ár a és

gyakor latra orientált, és így pr ó bál eljutni az általá-

nosítás, az elmélet szim jér e, különösen, ha a tanu-lÓnak valamilyen gyakor lati kér déssel kapcsolatosan

kételyei, vagy é ppenséggel ötletei támadnak.

De amellett, hogy az iskola tulajdonk é ppen

munk ahely, mégsem szak iskola, hanem nevelő in-

tézmény és a tanuló önmegvalósítása, önbizalmá-

nak erősítése a cél, valamint az ak tív tevék enység-

r ~, f olyamatos munkára való szektatás. Ez tová bbi

32 Péter Manniche: Rur al Development in Denmarl z .

Bor gen, K o ppenhága, 1986:22.

Sk andináv modell

k észtetést és kitarr ást ad késő bbi tanulásuk hoz,

munk ájuk hoz. Nem elhanyagolható az sem, hogy

a tanulők az iskolában a munk afolyamatok minden

f áiisában részt vésznek a nyer sanyag-előkészír ésr ől

a késztermék ek előállításáig, amely elősegíti, hogy

jo b ban lássák helyüket az egyre jobban szetsza bda-

lódó modern munk amegosztás ban. .

Az isk olák a helyi vállalatokk al kötött szer ző-

dések értelmében piacr a termelnek és termék eiket

eladják . A magyar fogalmak szerint ezek az intéz-

mények 'nevelő indíttatású "védett"munkahelyek

A munk á ban való részvétel választásos alapon tör-

ténik , egy isk ola tö bbféle tevékenységgel is foglal-

kozik A leggyak r ab ban előf orduló i par i' és mező-gazdasági iparágak : gép javító műhelyek , aszralos

üzemek, half eldolgozók , varr odák és szövőüzemek ,

állatrenyésztés, zöldség- és gyümölcstermelés st b,

Néhány iskolá ban, az igények től ruggöen, k özis-

mereti tantárgyak at is tanítanak, pl. dán nyelvet ésir odalmat, matematikát, idegen nyelvek et.

A tanulók munká juk után megf elelő bért kap-

nak, a 18 év alatti fiúk és lányok esetében ez kb ..

500-600 dán k or ona egy hétr e, a 18 és 30 év k ő-

zőttiek heti bér e pedig k b. 670-870 dán k orona.

Emellett a r észtvevők szociális segélyüker is f enn-

tarthatják .

A termelő iskolák jogi statusza olyan magánala-

pírvány, amelyet a városi, iIlerve a megyei önkor -

mányzatok hoznak létr e és támogatnak az if júságimunkmélküliek ala pjá ból. 1978 és 1988 k özött65 munkaiskola létesült és a ranulók létszáma, akik

r észt vettek az isk olák ter melési gyakor latában ésoktatási progr am já ban, 2000 fő volt. Az isk olák ban

nincs tanévk ezdés ésbef e jezés, bár mikor be lehet

kapcsolódni a munk á ba, és el lehet hagyni az inté-

zetet, ha a r észtvevők nek elhelyezk edési lehetőségük

adódik A z isk oláknak egy részé ben van már ifjúsági

szállás és teljes ellátási lehetőség, míg más termelő

iskolák más, már kor á bban tárgyalt if júsági isk olák-

k al alkotnak egy intézményr. 33

A stenderupí termelési isk olát az igazgató, a fe-leségeés bar átjuk hozta létr e. Az intézmény f inan-

szír ozása tö bbforr ású: kultur ális minisztérium, me-

gye, a fiatalok at küld őtele pülési önkormányzatok

és az iskola saját vállalkozásai. Ez utó b bi a bevétel20%-át alk ot ja. Az imézményben 31 hallgatót tud-

33. Jagasics Béla jelentése a magyar né p f őiskolai tanár ok és

szer vezők dániai tanulmányútjár61, 1991,

IV folyam!. évfolyam 2010 / I V szám 12 1



H arangi Lászl ó: A d án jelnőtt oktat ás r endszer e

nak elhelyezni, egy-k ét ágyas szobákban. A fiatalo-

k at az önk ormányzati hivatalok szociális osztályai

ir ányít ják az isk olába. Ha a f iatalok nem vállal ják

az iskolá ban való dolgozást, tanulást, akk or a család

nem k a p segélyt. A beiskolázás elve tehát a kénysze-

rű önkéntesség. Az állami szabályozás értelmé ben a

r észtvevők maximálisan egy évig lehetnek az intéz-

mény ben, de gyak orlatilag sok k al tovább nyú jtanak

számuk r a otthont és értelmes életet.Aki ide jön, nemtudja, mit ak ar , és mit tud. Az iskola azon ban ráve-

szi Őket ar r a, hogy sokf éle területen tegyék pró báramagukat, alak ítsák k i k é pességeiket. Ehhez számos

k ülön böző műhelyük van: varr ó- és szövő műhely,állatr ele p, melegház és a szántóf öldek. Az isk olától

távolab b, külön é pület ben található a szer előrnű-

hely és a számítógépes bio kk , ahol aműholdak ról

hívnak le inf ormációkat és azt továbbírják . Hetente

egyszer k özös pr ogramot szer veznek, például mú-

zeumlátogatást, k irándulást, valamint van egy vita-

na p, amelynek témáját a hallgatók maguk döntik

el. Ha valaki a tanulmányi idő alatt a bbahagy ja a ta-

nulást, a munkát, hazamegy, akk or utina mennek , pr ó bálnak vele beszélni és a szüleivel is. A szülőkk el

az iskolának egyé b k apcsolata nincs, hiszen jelentős

r észük deviáns családi környezethez tartozik /italo-zás, kábítószer stb./. Ez az ör ök ség gyakr an f elbuk-

kan a fiatalok kőrébenis. Nem tiltással har colnak ellene, hanem meggyőzéssel, minraadással, egy szá-

mukra tel jesen új világ f elmutatásával. 34

HK Modul Data számítógépes tanfolyamok

A HK Modul Data egy dán ok tatási szer vezet,

amely ala p- és haladó számítógé pes ésadatf eldolgo-zó tanfolyami szolgáltatások ellátásával foglalkozik .

A HK Modul Data a HK /Kereskedelmi és Admi-

nisztratív Alk almazottak Szakszervezer e/ kebelén

belül m űködik, amely a második legnagyobb szak -

szervezet Dániá ban, 320 ezer em bert tömörít ma-

gá ba az állami és a magánszektor ból. A HK egyik

cél ja, hogy k or szer ű ké pzési lehetőséget biztosítson

tagjai és a szélese b b nyilvánosság számár a a számí-

tógé pes ismer etek k ör é ben.

A HK Modul Data tel jesen új szer vezet, 1986-

ban jött létre, amikor teljes mértékben bizonyossávált, hogy a dán oktatási rendszer képtelen meg-

oldani a kornputerképzés f eladatait. Er edendően

34 New A pproaches t o Adu/t Ed ucat ion in Denmark .Denish R esear ch and Development Centr e f or AdultEducation. Ko p penhága, 1988:25.

a HK -tanfolyamok at csak a szak szer vezet k er etein

belül akar ták megvalósítani, k ésőbb azon ban szük -

ségesnek látszor t a szolgáltatás k ir er jeszr ése az egész

dán ipar i, szolgáltatási, mezőgazdasági szf ér ára.

A tanfolyami r endszer négy éves, ta pasztalatai

pozitívak . és megbízható alternatív k é pzésnek bizo-

nyult. A r észtvevők k ör e változó. Csatlak oznak spe-

ciális cso portok, máshol a k é pzés k icerjed egy egészvállalatr a, így k erült sor tanfolyamok szer vezésér e

például a dán Külügyminisztér iumban is. Az or szá-

got 22 HK Modul Data ok tatási kőz ponr hálózza

be. Valamennyi intézet ugyanazzal a har dware és

sof r war e-állománnyal és k é pzési anyaggal rendelke-

zik . A k é pzési konce pció általános, de az ok tatás amunk avállalók helyszínein történik. A rnódszerta-

ni ala pelvek is ugyanazok, de nagyf okú Hexibilitás

ér vényesül a k ü lö n bö z őok tatási f olyamatokban az

igények től f üggően.

A tanf olyamok szamltoge pes ala pismereteket

adnak és megismerter nek a data processing elvévelés gyakor latával. Ez sok féle tanf olyami for má ban és

szinten történhet, ada ptálva a vállalatok jellegéhez,

szük ségleteihez. Őt témakörben, hár om nehézségi

f ok ozat ban lehet elsajátítani a számírógé pes elméle-

tet és gyak orlatot. Az öt problémak ör a k ővetkező:

komputer ismeretek, k omputereszkőzök és alkalma-

zásuk, komputerptogr amozás, k om puterter vezés és

analízis, k om puter fe jlesztés. Az ok tatás nagymér-

tékben épül esettanulmányokr a. amik or is a hallga-

tók k onk r ét feladatokat oldanak meg / például egy

szervezet számítógé pr e vitt könyvelései/, melynek

lényege a célszer ű ség és az alk almazott ismeretek .A szer vezer kialakította sa ját tananyag-ar zenálját,

amely a tanf olyam elvégzése után is hasznos eszköze

a hallgatónak. A HK -oktatás ingyenes és a mun-

k ahelyi körülményekről f üggő en munk aidő ben, az

esti ór ákban, vagy hétvégeken ker ül le bonyolításr a.

A HK Modul Data r endszer en k ívül a f elnőttok -

tatási intézmények ben is szép számmal szerveznek

számítógé pes tanfolyamokat. Ezek k özü legyet em-

lítünk meg, r ninr a f elnőttoktatási pr o jek tek egyi-

k ét. Ko ppenhága egyik k ülvár osá ban, Bailerupban,

az ottani egyik if júsági iskolá ban létesítettek egy

12 számítógépes rnűhelyt, amely mindenk i számá-

ra nyitva áll, beleértve diákokat, pedagógusokat,

nyugdíjasokat éppen úgy, r nint f elnőtt-ok tatókat.

A gé ppar k azonban elsősor ban mégiscsak az ifjúság

ok tatását szolgál ja. Irt bárk i megoldhat pr ogr amo-

zó gyak or latok at és játékf eladatok at szak ér tő ok-

122 K ultúra és Közösség



H ar ang i Ld s z l á: A dán jelnő tt oktat á s rend s zere

tanf olyam, valamint 6 hónapos gyakor lat és

egy4 hónapos vezetői iskola szük séges 13. sz. r nodul/."Zöld diplornát" az k a p; ak i a k orábbi f okozatok

birtok á ban sik err el elvégezte az "öthónapos k íbőví-tett vezetői isk olát" /4. sz. modul/.

A Szőverség által gondozottmezőgazdasági to-váb bké pzésben évente mintegy 6 ezer

f armer veszr észt - férfiak és nők egyar ánt. Az utóbbiévekben

Dániá ban mintegy 100 ezer farmer van az or-

szágban, ami a k er esőképes lakosságnak k b. 0,5%-

át alk ot ja, illetve ennyien f oglalk oznak r ész ben

vagy egész rnunk aidőben mezőgazdasággal. 50

ezren ugyanis csak r észf oglalk ozásként űznek far -

mer revékenységet, például úgy, hogy valak i tanár ,

de am eltett van egy kis gazdasága. A dán mező-

gazdaság az egyik legfejlettebb mezőgazdaság a

világon, pr oduktivitását, tudományos-technikai

fe jlettségét tek intve, annak ellenére, hogy a ta-

laj- és éghajlati viszonyok nem a legk edvező bb ek.

Lényegé ben egy f ar mer ezer nem mezőgazdasággal

f oglalk ozó embert lát el jó minőségű k enyérrel,

hússal, tejjel. A fő termelési ág az állattenyésztés,

azon belül is a ser téstenyésztés. Egy gazdaság ban

tö bb száz, illetve ezer sertésr is tenyésztenek . En-

nek megfelelően a mezőgazdasági szakműveltségaz or szágban, elsődlegesen a farmer ek kör é ben

igen magas. A mezőgazdasági ex port az államház-

tar tás ban változatlanul jelentős Ip! ' sonk a-ex port A f ar merek ala p- és kőzé pf okú szak ké pzése a

az Amerikai Egyesült Államokbal. A mezőgazda- mezőgazdasági iskolák ban tör ténik , összekapcsol-

ság szer vezettsége, ér dek védelme. f eldolgozó és va a vezetők é pzéssel, ahol "szakké pzett mezőgazda"

értékesítő szövetk ezet be való tömörülése széles k épesítést, "zöld bizonyítványt" és "zöld di ploma"

k öni és magasan fe jlett. Az első tejf eldolgozó szö- k épesítést lehet szerezni. Ennek megf elelően a

vetkezetek Dániában alakultak meg a múltszázad képzés négy szintre, modulr a tagozódik, amelyek

második f elé ben. Ér thető, hogy a népi írók moz-' egymásra é pülnek ugyan, de az elők é pzenségr ől, a

galma nagy ér dek lődésseI f or dult Dánia f elé a 30- szakmaigyakor lattói f üggően bár ki, bár melyik ta-

as évek elején, Magyaror szágon is, élük ön Mór icz gozat ba beka pcsolódhar . Egy-egy fok ozat elvégzé-

Zsigmonddal, és a dán mezőgazdaságot k över endő séhez általá ban másfél-k ét év szükséges oly módon,példának tekintenék . Minden bizonnyal megszív- hogy a bentlak ásos iskolai és az otthoni gyak or lati

lelendő tanulsággal szolgál számunkra a dán far - '. szak aszok váltogat ják egymást. A tanf olyamot alap-

mer gazdálk odás nap jainkban is. ké pzéssel indít ják ll. számú rnodul/, amely egy

kéthónapos alap iskolából áll, ma jd ezt egy 12 hó-

na pos gyak or lat követi és a k é pzés egy 4 hóna pos

szakelméleti szak asszal zárul 12 . sz. modul!. A "zöld

bizonyítvány" . megszer zéséhez egyéves. bentlak ásos

tató segítségéve!. A gyak orlatok általá ban pár osan

tör ténnek . A műhely ben haladó számítógé pesek is

gyakor olhamak, s megoldhamak olyan f eladatokat,

amelyekre otthon, egyedül nem k é pesek , összekorn-

binálva sa ját gé püket az oktató műhely gé peivel.

A létesítmény " betér éses" alapon műk ödik , de

tanfolyamot is fela jánianak kise bb üzemek, vala-mint egyesületek r észére a tagnyilvántar tás, a k öny-

velés gé pesítése cél já ból. A gépszobákhoz k önyvtár,

tanulószo ba és kávézó is csatlakozik.

A Mezőgazdasági Ismeretterjesztő és

Tanfolyamszervezési Szövetség

A íarmer szintú mezőgazdasági szak tudás f enn-

tar tása és állandó fejlesztése Dániá ban nem állami,

hanem tár sadalmi, pontosa bban egyesüleü f eladat. .

Skandináv modell

A mezőgazdák k ör é ben f olyó szak mai ké pzés és to-

vá bbké pzés, ismer etter jesztés, tanácsadás tennivalóit'

a farmer ek autonóm tár sadalmi szervezete, a Mező-

gazdasági Ismeretterjesztő és Tanfolyamszervezési

Szövetség, k özismert néven a LOK lát ja el /Land-

brugets O plysnings- og Kur susvir k somhed/. A

LOK nagytekintélyű, megf elelő erkölcsi ,és anya-

. gi súllyal bíró szervezet, amelyet r nl sem bizonyít jo b ban, hogy - töb bek k özött - 30 mezőgazdasági

szak iskolával rendelk ezik , ahol évente rníntegy ezer

fiatal k iké pzésér e kerül sor.

A Szövetség egyik igen fontos f eladata a far -

mermozgalomban tevékenykedő helyi vezetők és

tisztségviselők k é pzése, tová bbké pzése. Ezeken a

tanf olyamokon olyan farmerek és hozzátartozók

vesznek r észt - évente mintegy 10 ezr en -, ak ik et aSzövetség alapszer vezetei be, vagy egyé b más gazda-

szer vezetbe beválasztották . A ké pzés célja egyf elől aszakmai hozzáérr és növelése, másf elől a f armerszer-

vezetek haték onyságának fokozása, az ér dek védelem. fe jleszr ése, a produk tíva bb ter melés növelése. .

A LOK az elő bbihez hasonlóan, kizár ólag sajátaktivístái számár a olyan tanf olyamokat is szer vez, '

amelyek en az önszer vezés, az egyesületigazgatás leg-ala pvető b b tudnivaló it ok tatják , tudatá ban annak ,

hogy a der nok r áciát is tanulni kell. A f őbb témak ö-

rök ezeken a tanfolyamok on a köver kezők: az egye-

sületek f eladata és vezetési tudnivalói, a szónok-

lattartás technik á ja, az ér tek ezletek levezetésének

módszertana, tárgyalástechnik ai ismer etek , vezetői

készségfejlesztés, egyesületgazdálk odás, általánosagr ár politik ai ismer etek st b.

IV f oly am 1. évf ol yam 20l0/IV szám 1 2 3



nagyon népszerűek nek bizonyultak az egyhetes télitanf olyamok , amelyeket a mezőgazdasági isk olák - ban tartanak . Ezeken nincsenek előadások , hanema mezőgazdasági tanácsadók a hallgatók konkr éttermelési problémáit beszélik meg. Mindazonáltala tanfolyamok között tervszerű megosztonságvan,hogy k i-k i az őt leg jo bban érdek lő témak örökhözk a pcsolódhasson. /Föld, f armer-gazdaságtani is-mer etek, sertés- és szar vasmar ha-tenyésztés, takar -mány-termesztés stb.'.

A Szövetség eszköztárában is megtalálhatók askandináv felnőttoktatás sajátos f ormái, a tanuló-k örök. Ezeken a f armerek a termelés és érték esítéslegakruálisa bb kérdéseit vitatják meg k ötetlen, ba-r áti meg beszélés formá jában; Az össze jövetelek etmaguk a farmer ek kezdeményezik, levezer ésük r őlis ők gondoskodnak , egymás k özött megosztva af eladatok at, Ha a szük ség úgy k íván ja, szak em ber tis meghívnak a találkozásokra. de ez nem feltétle-nül előír ás. A LOK k ívánságr a kiadványokk al, do-kumentumok rendelk ezésre bocsátásával segíti a

tanulókör őkct, amellett, hogy a résztvevők maguk is gondosk odnak napila pokból. folyóir atokból vettcikkekr ől, videoanyagok r óJ, amelyek a beszélgeté-sekhez érvanyagul szolgálhatnak . A Szövetség általtámogatott tanulők ör ökben évente nuntegy k étez-ren vesznek részt.

Hasonló s pontán tanulási forma a Szövetségen belül az ún. helyi vitaest. Ez alk alommal is valami-lyen ak tuális téma k erül teríték re, de határ ozottabbcél az, hogy a benne r észtvevők vitakészsége, meg-győzési k é pessége gyar a podjék , gyakoroir assék . Ál-talános tapasztalat az, hogy egy-egy vitaest-sorozat3-4 összejöverelből áll, hetenk énti ismédődéssel. Ahelyi vitaestelere a LOK segédanyagokat is k idolgo-zott, s amennyiben err e igény van, szakembert is biztosít. Néhány példa a helyi vitaestek témá jár a:szövetk ezeri vállalatok, van-e más lehetőség? - De-mokrácia és részvétel a k özügyek intézésé ben - af elelősségrudó "kisember ".

A LOK kidolgozta a helyi vitaesték megrende-zésének módját, amely meglehetősen formalizált:"a LOK-nak van egy megr endelőlap ja,amelyenmeg kell jelölni a választott tár gyat, az idő pontotés a f oglalk ozás helyszínét. Ezután meg k ell hívniarésztvevők et, kb. 15 személye és el kell küldeni arésztvevők névsorát a LOK -hoz stb.".

A felnőttoktatás igazgatása

Az általános Jelnőttoktatás f elügyelete k or-mányszinten a Kőzoktatásí Minisztérium /Under-visningsministeriet/ hatásk örébe tartozik . Ellátja af elnőttok tatással k a pcsolatos tör vényelők észítői fel-adatokat, az ágazat adminisztratív irányítását és egy- ben f elje bbviteli testülete is a ter ületnek. A szak irá-nyú f elnőttnevelés a' Munk aügyi Minisztér i umhoztartozik. A Felnőttnevelési és Közművelődési Igaz-gatóság /Dir ector atet f ór vok senunder visning og

folkeo plysning/ 1982-ben alakult meg a rniniszté-r iumban, amely az ir ányítás k onkr ét f eladatait végzi'a kor á bban kiadott Sza badidős Ok tatás Tör vénye ésa Né pfőiskolai Tör vény szellemé ben. Az Igazgató-sághoz tartozik még a testi és szellemi fogyatékosok s peciális nevelésének ügye is, valamint a középfok úiskolarendszerű f elnórtokr ar ással való f oglalk ózás,együttműk ödve a rninisztér ium Felsőf ok ú K özé pis-kolai Igazgatóságával. A kormány négy ágazati tes-tületet állított fel az oktatás ter üler én, valamint egyk őz ponri tanácsot /CURJ. 1984-ben alakult meg aKözművelődési és Felnőttoktatási Bizottság, a f el-nőttok tatás tanácsadó testülete.

K özigazgatásilag az ország 14 megyébő! és Kop- penhága vár osá ból áll. A megyén belül egy néhányszak emberbőllranácsadó ból/ álló részleg működi k,ak ik tanácsadással, átf ogó f elügyelettel segí dk ahozzájuk tartozó működési területek en a rnunk át, jóváhagy ják az oktatók ké pe sűését. A részleg élén a"megyei tanácsos" áll, akit a megyei képviselő testü-let választ meg. A megyéhez az alábbi felnőttok tatá-si intézmények és aktivir ások tartoznak : önálló estiiskolák , esti né pf őiskolák , testi és szellemi fogyaté-k osok nevelés, VUC-f elnőttoktatási központok /

Vok sennuddan nelsescentr e/, VPC-f elnőttoktatók köz pontjai Nok -senpaedagogiske Cenrr e/, felnőtt-oktatási AV eszközök /Ar nstcentrall, ezen k ívülmég egy külön munkatár s f oglalk ozik a bevándo-r elr ak és a menekültek oktatási, ké pzési ügyei vel. Amegyei szak a ppar átus általá ban 4-5 f ő ből áll.




A városi rnunici pialitások és önkor mányzat-

ok száma Dániá ban 277, ahol tulajdonk éppen a

konk r ét közművelődési, f elnőttok tatási tevék eny-

ség folyik. Ennek értelmé ben az önkor mányzatok

hagyják jóvá azokat a tanfolyamokat és aktivitáso-

kat, amelyek et a k ülön böző társadalmi szervezetek

a Szabadidős Ok tatási Törvény értelmé ben anyagi

támogatás végett a helyi önk ormányzatok hoz be-

nyú jtottak . A helyi hatóságok f eladata az is, hogytér ítésmentesen helyiségeket bi~tosítsanak a f el-

nőttoktatási r endezvények számára. Ezen a legalsó,

végreha jtói szinten egy szakalkalmazott látja el a

f elnőttnevelés k é pviseletér .

Minden városi, k özségkör zer í önkormányzat

k öteles egy 5 tagból álló f elnőttoktatási bizottságot

f elállítani, akik k öz ü lnégy a k ör zetben legaktíva bb

társadalmi szer vezetet képviseli, egy fő pedig magát

a vár osi, községi körzeti önk ormányzatot. A f elnőtt-

oktatási bizottság -egyf elől kőzvetíti a területr ől ér -

kező javaslatok at, kér éseket a vár osi önkormányzat

számár a, másf elől a városi, vár oskörzeti közrnűve-lődés k onzulr ar ív, koordinációs fór uma. Feladata,

hogy javaslatokat tegyen ar r a vonatk ozólag, hogy

a vár osi oktatási, közművelődési intézmények ho-

gyan egészítsék ki az egyesületek, társadalmi szerve-zerek által végzett tevékenységet. A felnőttnevelési

r endezvények k öltségeinek egyhar madát általában ahelyi önk ormányzat f edezi, illetve az állami támoga-

tás a helyi önkor mányzatok út ján k er ül szérosztásr a.A vár osnak és az államnak a szük ségletek szerint k ell

a felnőttnevelést támogatni a "költségvetési ker etek

kor láto;ása nélk ül". 35

Finanszírozási k érdések

Az ok tatásra, művelődésre f ordított k özkölr ség,

állami támogatás Dániá ban évenként kb. 4 milliárd

dán k orona, ami 80/0-a az állami, önkormányzati

kőlrségver ésnek . Eb ben nincs benne a szakoktatásra

for dított állami támogatás, amelyhozzávetőlegesen

úja bb 1,8 milliár d dán koronát jelent.

Az úja b b jogi reformok, illetve az utób bi évek -

ben vég bemenő decentralizáció k över kezté ben en-

nek a hatalmas összegnek minregy k étharmadát amegyék és a városi kőrzer ek által nyújtott támogatásteszi ki. Az oktatás, művelődés ir ánt megnyilvánuló

anyagi f elelősség az ok tatás szinrjei szerint is diffe-

r enciálódik oly mó don, hogy az ala pfokú oktatás

35 I bid.l?'

Skandináv modell

finanszír ozásának f eladata a munici pialitások é, a

közé pfok ú oktatás anyagi gondja a r negyék r e hár ul,

míg a szak oktatás támogatása, beleér tve a f elsőfok ú

k é pzést is, az állam f eladata. ~

Ami már most a felnőttoktatást, a közművelő-

dést illeti, a munici pialitások f eladata az ún. szabad-idős k özművelődés f inanszírozása /Id. esti iskolák ,

tanulőkör ök stb.!, a megyék hez tar toznak az isk o-

lar endszerű felnőnoktatási imézményekés tanfo-

lyamok / pld. érettségi r e elők észítő tanfolyamok/, s

az állam f elelős a szakképzésér t.

Mint ar r a már utaltunk , a HF-tanf olyamok kü-lön böző fokozatú vizsgák letételér e készítenek fel, a

hiányzó ala pfokú osztályok letételétől az érettségiig.

Ez a tanulási forma a hallgatókra nézve úgyszólván

tel jesen ingyenes, csupán csek ély beir atkozási díjat

k ell fizetni. 1988- banaz általános vizsgákra előké-

szítő tanfolyamok költsége 575 millió dán kor onavolt, 80 ezer hallgató számára!

Az ún. s peciális felnőrtoktatás, amin a dán ter -

minológia szer int abevándor oltak és a testi és szel-

lemi f ogyatékosok kör é ben folyó kom penzáló fel-

nőttoktatást k ell ér teni, szintén r egionális f eladat.·

Ez országos méretekben évente hozzávetőlegesen

670 millió dán k or onát tesz ki.

Ez a szintek szer inti hármas tagozódása a f el- '

nőttoktatás állami, önk ormányzati támogatásának

tová bbra is fennmarad, de némiké pp módosulnif og a kőzeljővő ben, Így pl. az iskolar endszerű f el-

nőttoktatás ból különállóan kezelik majd az alap-

fokú felnöttoktatásr , amint ezt már a Parlament is

jóváhagyta, megtar tva, mint megyei feladatot. Vár -

ható, hogy a népművelés finanszír ozási rendszere is

módosulni fog, mihelyt az ú j né pművelési törvényt

/Act ofFolkeo plysning/ a parlament jóváhagyja.

1988-ban a Parlament k ét felnőttok tatással ka p-

csolatos törvényt hagyott jóvá. Mindk ettő a tanu-

láshoz való jogot garantálta. A tör vények k ir nond-

r ák , hogy a fizetett tanulmányi szabadság biztosítása

k özk örelesség, állami f eladat. Mindkét tör vény jogigar anciát r adort az állampolgárnak , a k iegészítő

oktatás biztosír ásához azáltal, hogy r endezte a ta-nulmányi sza badsághoz való jogot, és garantálta a

tanulás céljá ból a b bahagyott munk a folytatását. A

törvény ér telmé ben pr ioritást k ell k a pnluk az ala-

csony iskolai végzer r ségetmeghaiadni kívánók nak , ,

. valamint az is hangsúlyt ka pott, hogy a fizetett ta-

IV folyam I. évfolyam 2010/IV szám 12 5



H ar angi Lászl ó: A dán je Lnöttoktatá s rendszere

nulmányi sza badságot általános és szak k é pzés céljá- ból egyar ánt igény be lehet venni.

Általános politikai k onszenzus van Dániá bana bban, hogy a felnőn oktatás nagyon f ontos f eladatlesz az elk övetkezendő években, de véleményk ü-lönbségek vannak a f inanszír ozás módját illetően.Állaini f eladat legyen-e vagy pedig magánügy, illetve

kollek r ív alk u tár gyát k é pezze-c a támogatás mér -ték e? Mindez azér t is került be a k öztudat ba, mer tamik or a jogok lekerültek az állami színtr ől a helyí :önk ormányzatokhoz, a megyékhez, olyan tendenciais ta pasztalható volt, hogy még tová b b kell decentr a-lizálni a jogok at, le egészen az egyedi intézményekig,isk olák ig, illetve meg k ell k eresni az erre legalk alma-sa b b önmeghatár ozásokat, autonór niák at. Ez a fo-lyamat vonatkozik a finanszírozás módjára is.

A dán társadalom széles k öre egyetért a támoga-tás teljes decentr alizációjával és elveivel, ugyanakkor

ezzel k a pcsolar osan vannak fenntartásaik , amelyek ú ja bb megfontolásra vár nak:

1./ amikor mindenki egyetért a bban, hogy azadók már eddig is tűr hetetlenül magasak ; van-e azor szágnak elegendő anyagi er e je arr a, hogy az ember ek fizetett tanulmányi sza badságot k a pjanak ál-talános műveltségük emeléséhez. ami nem ka pcso-lódik szor osan munk ájukhoz, bár az élet minőségétnöveli?

2./ való já ban mit jelent az oktatás decennali-záció ja? Nagyo bb hatók ör t a pedagógusoknak ? Ahelyi politik ai szintérnek ? Vagy é ppenséggel a tanu-lóknak ?

3./ végül ta pasztalható még egy f inanszír ozásr avonatk ozó meg jegyzés: az intézmények tel jes gaz-dasági önállósága ezekben a nehéz időkben va jonnem a felelősség athár ítását jelenti-e az intézmény-vezetők r e és tanár ok r a. r nondván, végezzék el ők ak ölrségver ések megnyir bálását, har coljanak egymásk özör r , k ölr ek ezve addig, ameddig a takaró ér ?36

Parlamenti határozat a felnőttoktatáS

támogatásáról

1984-ben a dán parlament, a Folk etinget, egytíz pont ból álló határ ozatot és állásf oglalást fogadonel a közr nűvelődés, f elnőttok tatás helyzetér ől és fej-leszr ésér ől, amely hosszú időre meghatár ozta e kétter ület jelenér és jövő jét, s állandó hivatkozási ala pa szak em berek , művelődés politikusok kör é ben. Az

36 Ibid. 5.

állásfoglalás ban ugyanis a dán par lament ar r a k értea k ormányt, hogy tegyen lé pések et a k özművelődésés f elnőttnevelés ker eteinek bővítésér e, a lak osságnagyob b r észvételének előmozdításár a. A határozatfő b b ir ányelvei a k över k ezők.

1./ A f elnőttnevelést és k özrnűvelődést a de-centralizáció irányá ba k ell f e jleszteni: a r észtvevők ,oktatók és a k özrnűvelődés, f elnőttoktatás k ezde-ményezői k a p janak még nagyo b b sza badságot a tar -talom és f or ma megválasztásá ban. Az állami szer -vek bővítsék még nagyo b b rnérték ben az általuk nyú jtott sza badidős, iskolar endszer ű és szakk é pzésilehetőségek et, és nyújtsanak anyagi támogatást azállam polgár oknak ahhoz, hogy még nagyob b rnér-ték ben vegyenek r észt ezek ben a f elnőttoktatási ésközművelődési pr ogr amok ban.

2./ Az általános művelődési tevékenységek nek és a né pfőiskolák nak a jövőben pr ioritást kell k ap-niuk, f üggetlenségük et tová bb k ell fok ozni az álla-mi szer vek k el való együttműk ödésük ben. .

3./ Az iskolarendszerű egytantárgyas tanfo-lyamok l úm. a 9 és 10 osztályr a elők észítő vizsga-tanf olyamok , a Magasab b Elők észítő Vizsga; HF-tanfolyamI jo bban é püi jenek be a f elnőttoktatás ba,meghagyva az általános és k özé pisk olai vizsgak öve-telményeket.

4./ A f elnőtr ok tatási szak tanf olyamok legyenek még rugalmasabb ak.

5./ A f elnőttok ratás anyagi támogatásá bankapjanak prioritást azok a felnöttek , akik a tanu-lás sok f éle lehetőségei ből eddig csak k ismér ték benrészesültek.

6./ A tanulni vágyó egyének nagyo bb anyagitámogatásának biztosításár a s pecialis anyagi ala potkell létr ehozni. Amikor a pályázó anyagi támoga-tás ban részesül, választását risztelet ben k ell tartani,legyen az népf őiskola, bizonyítvány megszerzéséhezvizsga-előkészítő tanfolyam, vagy szakképzés.

7./ A tanulmányi szabadságban r észesülők k ö-r éttel jessé kell tenni, kír er jeszr ve az önálló alk alma-zottak r a, k ülönösen azok ra, ak ik k ise b b vállalar ok-nál tar tanak fenn munk aviszonyt.

8./ A közművelődési k utatómunk át és fejlesz-tést tová b b k ell erősíteni a már f olyamat ban lévő te-r ületek en, s tel jesen ú j pr o jek teket is kell indítani.

9./ Biztosítani kell, hogy a né prnűvelők ésf elnőttoktatók szak mai f elk észültségét f elhasználva.még inkáb b legyenek tudatá ban a résztvevők élet-és munk akörülményeinek , s a f elnőttok tatók mun-k á ba állír ásánál a valóságos szak mai f elk észültség és pedagógiai végzettség nagyo b b előnyben részesül- jön, mint a f ormális végzettség.

126 K ultúra és K özösség



10./ A f elnőttoktatásban r észtvevőket tényle-ges képességük és készségük szer int kell el bír áIniés érték elni, tekintet nélkül arra, hogy általános ésszakműveltségüker milyen körülmények közör r sze-rezték meg.

A dán par lament, amik or 1984. május 30-án

elf ogadta ezt a határozatot, új utat nyitott mega f elnőttoktatás ban. Rá egy évvel, 1985-ben' a. Folketinget 100 millió dán kor ona k ülön összegetszavazott meg a progr am végr ehajtásár aY

A Dán Fe1nőttoktatás Kutatási és Fejlesztési

Központja

A dán f elnőnokr atás szakem berei még a 70-esévek r ől kezdődően egyértelműen kinyilvánítot-r ák egy fejlesztési és k utatási k özponr létesítésének szükségességét az or szág ban. Ezt azzal indokolták ,

hogy a dán társadalom olyan változásokon megyát, amelyet a f elnőttoktatás csak úgy tud nyomonk őverni, ha elméletileg is megalapozottabbá válik a munk á ja. Ezt az igényt a Par lament is megtár -gyalta, és 1983-ban határ ozatot fogadott el a DánFelnőr tok tatás K utatási és Fejlesztési Központjá-nak IUdviklin-gscenteret f ór folk eoplysning ogvolk senunder visning/ létr ehozására, mintegy olyan.intézményre, amelynek segitségével leher őség nyílik a változások pr ognosztizálásár a és az azokhoz valóeredményese bb alkalmazk odásra.

A k őz ponr , amelynek finanszír ozásár a a Költség-vetési Felhasználási Tör vény ad biztosítékot, jogilag,magánala pír ványként rnűködik, hármas funkcióval:

1.1 Tanácsot ad mindazon magánszemélyek -nek, művelődési szövetségeknek , helyi önkormány-zati szer vek nek , minisztériumoknak és egyéb államiintézmények nek , amelyek új k ísér letek er akarnak indítani a közművelődés ben és a f elnőttoktatás ban.

2,/ Információs és dokumentációs központothoz létr e és műkődtet azok ról a ta pasztalatok ról,amelyeket a k özművelődési kutatások és fe jlesztő pr o jektek szolgáltar nak az elmélet és a gyakor latszámára. Ezzel összef üggésben adat bankot hoz lét-r e, amely tartalmazza a projektek összes adatait.

3./ Országos ala pon összeveri, elemzi és általá-

nosításokat von le a pr ojektek ta pasztalataiból.A három f ő funk ción k ívül a k özponr saját maga

is végez elemzések et és kísérleteket a közművelődés,felnőttoktatás kűlőnbőző területein.

37 Ibid. 37.

Skandináv modell

Az egyik nagy érdeklődést kiválró ilyen pro jek taz "Összefüggések pr ojekt je" /Projekt Overgang/.A k ísérlet a kulturális aktívitások , atár sadalomfej-leszr és és a nevelés kapcsolatának vizsgálatára irá-nyult azzal a céllal, hogy segítsen eltűnterni az e

területek között meglévő hagyományos határok at.

Ez a projekt része volt annak az infor mációskam pánynak, amely 300 helyi kezdeményezésr ől,k ísérletr ől nyú jtott infor mációt. Ez úgy tör tént,hogy egy emeletes autó busz jár ta az országot, amelyegy vándorkiállítást tartalmazott, ugyanakk or azautó buszt a helyi r ádió és televízió stá bjai, valamintú jságírók is k övették , hogy vitár provok ál janak ak őzr nűvelődés k ülön böző kérdéseiről a nyilvánosságelő tt, Hogy a nyilvánosság még nagyobb legyen, azútvonalon szín játszó-csopor tok , zenei és táncegyüt-tesek is f ellé ptek utcaiprodukciókkal.

A kampány egy nagy záró kiállítással fejeződött be, amelyet a legméltóbb helyen, a Parlament nagyelőcsar nokában r endeztek meg, a Chriansborgpalotában, Ko p penhága kormányzati negyedében.A Par lamentet eddig még ilyen célra nem használ-r ák f el, de most ez is megr örténr , ami bizonyítjaa közművelődés presztízsének növek edését. A 30 pr ojek tr ől számot adó ra blók , kiállítási anyagok tel jesen megtölr örték az egyik díszes üléster rner . A padlóra egy nagy térkép volt f elr agaszr va Dániár ól,és er re volt ráhelyezve a projek tek eredményeit áb-

r ázoló r a blók sora. A kiállítás nagyon ér dekesnek és mozgalmasnak bizonyult, amelyet tö bb r nintezer művelődési szak ember , politik us, apparátusimunkatárs tekintett meg. A szakember ek szer int aParlament méltó hely volt a népi kezdeményezések bemutatásár a.

Fontos feladata a K özponrnak az is, hogy ellás-sa megf elelő inf ormácíók kal, helyzetelemzésekk elaz újonnan megalakulr or szágos Közművelődési ésFelnőttok tatási Bizottságot, melynek tagjait az ok-tatási miniszter és a művelődési szövetségek nevezik ki. A bizottság fontos feladata, hogy előkészítse azúj Sza badidős Közművelődést Tör vényr. Az eddigi-ek ből kir űník , hogy a dán felnőttoktai:ás K utatásiés Fe jlesztési Központja tevékenységének homlok -teré ben a f elnőttok tatásr fe jlesztő projektek segíté-se, érték elése, tapasztalatainak terjesztése áll. Ezzelkapcsolatosan a kutatásiés fejlesztési munka rnoz-zanatai a k övetkezők:

1./ A vállalkozni szándékozó helyi k özösségek pályázati anyagukat k özvetlenül bek üldík az Ok ta-

.rv. f olyam 1. évfolyam 20l0/IV szám 12 7



H arangi Laszl á: A dán J elnöttoktat á s rendszere

tási Minisztériumnak, elemzően leírva annak r ész-leteit is, hogy megvalósításukhoz milyen pénzügyitámogatást k érnek.

2./ Ha a minisztér ium a pályázar ot jóváhagyta,f elszólítja a vállalk ozók at, hogy f or duljanak a K öz- ponthoz, ahonnan megkapják a pr o jektek szak maitámogatását, valamint értékelését.

3./ A projekt az eltervezett időtartammal vég-

bemegy és a helyi k özösség elkészíti a jelentését,amelyet benyújt a Köz pontnak .4./ A Központban szakértő csoportok elvégzik

a jelentések érték elését és azt átnyújtják a Közmű-velődési és Felnőttoktatási Bizonságnak , amely aztf elhasznál ja tör vényelőkészítő rnunk ájá ban,

A vállalkozások , k ísérlerek , pr o jek tek tartalmár ,témáját illetően nincs semmiféle előzetes korláro-zás, megk ötöttség. A f e jlesztési, kutatási munk ameghatározó elve az, hogy a helyi kezdeményezések ala pvető jelentőségűek legyenek a f elnőttnevelés f e j-lesztésé ben, amelyeket minél szélesebb k ör ben k ell

nyilvánosságra hozni. 38

A felnőttoktatók képzése, továbbképzése

Amint' arra már kor á bban utaltunk , a né p-f őiskolai tanár ok rendszer esen vesznek r észt hos-sza bb-rövidebb posztgraduális ké pzésen, néhányhetes, féléves, egyéves időtartamban, amelyhezteljes felmenr ést : iller ve ór akedvezményt kapnak .Ez legink á bb a Királyi Tanárképző Főiskola tanár -k é pző szakán történik. Mindazonáltal az egyetemif elnőttoktató-k é pzésnek a tanárk é pző f őiskolákon

és az egyetemeken nincs olyan kié pített rendszer e,mint Magyar or szágon, Angliá ban vagy Svédor szág- ban, a Linköpingí Egyetemen, ahol egy évf olyamosFőiskolai tanárk é pző Intézet van. Általá ban az a jellemző, hogy a né pf őiskolai tanárok , a f őhivatá-

sú felnőttoktatók és irányító szakemberek a pr axisk öz ben bővítik szakmai ismer eteik et az önművelés,önképzés útján, a sokf éle pedagógiai intézmény,anyagköz pont, a szaksajtó segítségéve!. Ismételtenszer ernénk a figyelmet f elhívni arr a, hogy a dán k öz-gondolkodás, sőt maga a dán ember , ahogy ezt ma-guk r ól is bevall ják, nagyon gyak or lati, célir ányos,

sőt pr agmatikus és ez megmutatk ozik az oktatás- ban, a f elnőttoktatásban, felnőttoktatók képzésé- ben is. A grundr vigieszme hangsúlyozásától elte-k inr ve, tulajdonké ppen nem létezik pár excellencef elnőrtok tatási elmélet, r endszertan, amit oktatni,

38 Ibid. 37.

tanítani lehetne. Ennek ellenére, vagy talán é ppenezért, a gyakorlat az, ami fe jleszt. illerve az elméletszorosan kötődik a gyakorlathoz. A visszacsarolásr övidre zárt. Egy 1978-as né pfőisk olái statisztikaszerint a né pf őisk olai tanár ok 420/0-ának van tanár-k é pző f őiskolai, 250/0-ának egyetemi és 330/0-ának más szakmai képesí tése.

A bentlak ásos f elnőttoktatás ban, közművelő-dés ben tevék enykedő ok tatók , tanfolyamvezetők száma mintegy 30 ezer, akiknek hozzávetőlegesennégyötöde nem rendelk ezik népművelési szakké- pesítéssel. Az Oktatásügyi Miniszr ér iumnak egy1969- ben kiadorr javaslata értelmé ben a f elnőttok -tatási szak k épesítéssel nem rendelk ező ok r ar ók nak ,tanár ok nak a jánlatos elvégezni egy 180 órás f el-nőttoktatási alaptanfolyamot. Azóta az er edeti ter vsokat módosuir és változott, és lényegében napja-ink ban sok féle tanfolyam áll a f elnőttok tatók ren-delkezésére, amelyek nek időtartama 80-200 óráigter jed. Ezeket a ké pzések et a művelődési szővetsé-

gek , a megyei felnőttoktatási közponrok, a megyeiönk ormányzatok f elnőttoktatási tanácsadói útján a pedagógiai tár saságok , az Ok tatásügyi Minisztéri-

um Felnőttoktatási és K özművelődési Igazgatósága,a tanárk é pző f őisk olák stb. szervezik.

A leg jelentőse bb és legátfogóbb képzési intéz-mény a f elnőttoktatók k iegészítő k é pzése számár a aFelnőttok tatók K é pzési Köz ponrjai, k özisrnerten a"VPC" Noksenpaedagogisk e Cenrr e/, nyolc helyénaz országnak, regionális jelleggel. A VPC hármasfunkciót Íát el."

1./ Szaktanfolyam ok at szer vez tanfolyam ve-zetők, szakkörvezetők számára, szakmai /tar talrni/ismer eteik na prakész álla potban tartása céljá ból I

pl. szabé-varró tanfolyamvezetőknek a legújabbdivatszabászati formákról, zenetanároknak a karibizenér ől, p!. nyelvtanároknak r olmácsszintű beszéd-gyak orlatok at stb./.

2./ Metodikai tanfolyamok, amelyek azzal fog-

lalkoznak, hogy "mit és hogyan?" tanítsunk .3./ Általános tanfolyamok a neveléselmélet és

gyakorlat k ör é ből.

Ak őzponrok

igyekeznek lé pést tartani a f elnőtt-ok tatás ban végbemenő változásokkal és nemcsak atantermi munkára, hanem az animátori, tanácsadóif eladatokra is felk észítik a hallgatóikat. Ú ja bban aVPCk nemcsak oktatói tevékenységgel f oglalk oz-

. nak , hanem k ör zetük ben szaktanács o kk al látják el

39 Ibid. 6.

128 Kultúr a és Közösség



a k ísérleti és f e jlesztési feladarokra vállalkozó nép-művelőker.

A felnőrrokrarók k a pcsolatot tar tanák fenn aközelükben lévő minden olyan oktatási és ké pzé-si intézménnyel, amelyről segítséget remélhetnek .legyen .az egy képzőművészeti vagy iparművésze-ti iskola, háziipari szőver ség, tanárképző f őisk ola,vagy zenei konzervatórium. Fontos szerepük vantovábbképzésben a művelődési szövetségeknek ,amelyek a maguk keretein belül szintén konfe-r enciát, tanfolyamot szer veznek és folyóiratok atadnak ki. Ezenkívül a k űlőnböző társadalmi, ifjú-sági szer vezereknek is van képzési intézményük ésoktatási programjuk IpI. Fiúcser készek Szövetsége,Leánycserk észek Szer vezete, Ifjúsági Gyűr ű Mozga-lom stb./. Azokban a megyékben, ahol nincsenek VPC-k, a megyei tanácsadó látja el a f elnőrtokr ar ók tová bbk é pzését. A f entiekből ismételten az a képalak ulhat k i bennünk, hogy mint ahogyan az ok-

tatás és felnőttoktatás, úgy a f elnőttoktatók képzésir endszere és infrastrukrúrája is nagymértékben di-verziíikált, heterogén, kimeríthetetlen választékotnyújt az érdeklődők számára, és megint csak érvé-nyes az alulr ól építkezés, a társadalmi jelleg, amelyetcsak kiegészít az állami ellátás és,szoIgáltatás.'

Fonros szerepet töltenek be a f elnőnoktatás ha-ték onyságának növelésében a kűlönböző informá-ciós és anyagközpontok. Minden megyében van pedagógiai k őnyvtár és eszköztár IAmtscemraler-for under visningsmidIerl, ahonnan könyvek en kí-vülvideofilmeker , oktató filmeket és egyé b eszkö-zöket lehet k ölcsönözni, térítésmentesen. Az anyagk özponrok időnként bemutatókat és egynapos kon-ferenciákat is tartanak legújabb szerzeményeikről. Amegyei eszköztárakar az országos Oktatási Anyag-köz pont /Landscemralen fór under visningsmidlerllát ja el eszk őzőkkel.i"

Tanulságok

Az első, és talán a legkimagasló bb tanulságszámunkra a dán f elnőtroktatási r endszer tapaszta-

latai ala pján az, hogy a d án tár sadalom t anuló t ár- sadal om,amel y által az ország az európai fejlődésélvonalában áll és úrrá tudott lenni a 70-es, 80-asévek válságán is. Az ország kicsi, természeti adott-ságai kedvezőtlenek, de az elmúlt 150év folyamánolyan k őzoktar ási, közművelődési szisztémát tudott

40 Ibid. 18 .

Sk andináv modell

fejleszteni, amivel ellensúlyozni tudta kedvezőt-len természeti körülményeit. Dánia .legjelentősebbenergiaf orrása, nyer sanyaga az emberi tök e, annak minden prof esszionális, humánus, morális konzek -venciáival együtt.

Dániában minden harmadik ember tanul

Válsághelyzetben vagyunk , tartalékaink kime-rülő ben! A dán tapasztalatok azonban mégis ar raint enek mink et, hog y a z ember i beruhá zás ü gye , a

, k ult uráltsá g, a ,k ö zművelődés, a jelnőttoktatás je jlesz-t ése életbe vágóan f onto s megmaradd sunk,a vál sá g le-küzdése érdekében. Dániában -sokkal inkább, rninr Svédor szág ban vagy Finnországban - a piacgazdaságkönyörtelen törvényei ér vényesülnek , mégis a kul-túra, a művelődés, az iskoláztatás és felnőttnevelés

védettséget, prioritási élvez és bőkezű állami támo-gatás ban r észesül. Dániában tök eer ős civil társa-dalom létezik , az állampolgárok k é pesek lennének megfizetni művelődésüket, az állam mégsem vonulki a kultúr á ból. Mindez ér vényes a kultur ális szféraminden szekror ára és óvodától az egyetemig, az is-k olaépítéstől a né p f őiskolák támogatásáig.

Megszívlelendő tanulságul szolgál a dán pél-da az állam, a társadalom l a civil társadalomlésa művclődés, a f elnőttnevdés vonatkozásá ban is.Dániá ban már kezdettől fogva, de még inkábbnapjainkban, egy o peírnális teremtő, kultur ális,

oktatási, fel nőt t okt at á si demokr ácia van, amel y ma- ximál i s l ehetőséget t er emt a tár sadalom alkot á erőinek kibontak o ztatására, az áll am polg ár i aktiuitdsra , k ez-d emén ye zésre. Ha ez a k özokr ar ásra kevésbé is ér vé-nyes gyak orlat, de az iskolán kívüli rnűvelődés ben primátusa van a civil társadalomnak , az alulról jövők ezdeményezés eknek , az önszerveződésnek. Nem-csak arra gondolunk , hogy mílyen nagy súlya vana szabadidős rnűvelődés ben a közrnűvelődési egye-sülereknek, társadalmi szervezeteknek , hanem arrais, hogy mennyire jellemző a közoktatás, f elnőttok -tatás minden szférájára a tár sadalom beleszólása, a

közösség kontrollja és a visszajelzés.

A dán példa is f elhívja a figyelmüket a közrnű-velődés, felnőnoktatás sok színűségének, diver zifi-k áltságának haték onyságára, mind tartalmi, mindintézményi, szer vezeti, metcdikai viszonylatban.C sak egy r ug almas , d inamik us , a z egyén és a tár- sadalom vál tozó i gényeihe z g yorsan alkal mazkod ó f elnő t/nevelé si , k özmű velőd é si int é zményrendszer ké-

IV folyamr .

évfolyam 2010lIV szám12 9



H aran gi Lászl ó: A dán jelnőtt oktatás rendszere

pe s eleget tenni a társadal om kihí vásainak . A rnűvelő-

déshez való jog ala pkövetelménye ez, hogy mindenművelődni akaró állam polgár , f iatal és f elnőtt, férfiés nő találja meg az érdeklődésének , éler vitelének ,idő beosztásának legmegf elelőbb tanulási, rnűvelő-

dési formák at.

Fontos tanulság a dán f elnőttoktatás pragma-tizmusa, a legjobb ér telem ben. A germán és rész- ben az or osz pedagógiai elmélettől és gyakor lattóimegsza badulva a dán felnőttok tatás a legnagyobbr nér r ékben haszonelvű, a zonnal konver t álható is-

meret eket, kész ségeket , magatartásmint ákat k özvet ít .

Érvénye s ez a szakképzéstől a jel nőt toktaiók képzéséig .

A szó pedagógiai ér telmében a dán f elnőttok tatás

piacelvű, azaz a k ereslet-k ínálat cserek apcsolata ésegyensúlya alapján műk ödik . Ennek elméleti hát-ter e magá ban -a gyakor lat ban van. Talán az egyetlenelméleti és gyakor lati refer encia, de ez is ártételesen

és alk almazottan, a grundr vigi gondolat.

Amellett, hogy a dán felnőttoktar és alapvető endemok ratikus, plur alíszr íkus és gyakorlati, az egyik

leghumanistáb b és szocialisztik usab b f elnőttokratásEur ó pá ban, sőt glo bális mér etekben is. A bizal omra

épül, a seg í tségre s zorulókat jelkar olja - a bdbdsko-

dás és a l eer e szked ő , ezál t al me gal ázó g es ztu sok nélk ül

- az. e sél ytelenek . a vesztesek egal it driánus mű uel é se.

Mindezt hal mo zottan szimbolizdl jaa dán népfőisko-

lai mozgalom.



ltúr a

dánnépfõiskolák harangi 2

Documents