d) sztehlo gábor evangélikus gimnázium helyi...

Magyarországi Evangélikus Egyház

Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2.Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 74.

Telephely (Óvoda): 1185 Budapest, Hámán Katalin utca 39.Telefon: 290-9088, Fax: 290-3874

Email: [email protected] - 201505

1

D) Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium

helyi tanterve1

1 A Sztehlo Gábor Evangélikus Intézmény pedagógiai programjának része, terjedelménél fogva külön dokumen-tumba rendezve






2

Tartalomjegyzék

Kötelező és választható tárgyak rendszere............................................................................................4

1. Magyar nyelv és irodalom.............................................................................................................5

2. Idegen nyelvek ............................................................................................................................25

2.1. ANGOL NYELV ................................................................................................................29

2.2. NÉMET NYELV ................................................................................................................44

2.3. SPANYOL NYELV............................................................................................................53

2.4. OLASZ NYELV .................................................................................................................60

2.5. FRANCIA NYELV...........................................................................................................102

2.6. LATIN NYELV ................................................................................................................122

2.5.OROSZ NYELV .....................................................................................................................127

3.Matematika ....................................................................................................................................143

4. Történelem ....................................................................................................................................260

5.Osztályfőnöki órák.........................................................................................................................270

6. Földünk – környezetünk................................................................................................................318

8.Fizika..............................................................................................................................................330

9. Kémia............................................................................................................................................354

10. Biológia.......................................................................................................................................399

10. Rajz és Vizuális kultúra ........................................................................................................505

11. Ének-Zene .............................................................................................................................579

12. Informatika..................................................................................................................................680

13. Életvitel és gyakorlat - DIAKÓNIA .....................................................................................727






3

14. Testnevelés és sport ..............................................................................................................754

14.1. Tánc és illemtan ...................................................................................................................771

15. Hit- és erkölcstan ..................................................................................................................775

1. Evangélius hittan...................................................................................................................775

2. Emberismeret és etika ...........................................................................................................777

16. Választott órák ............................................................................................................................788

17. Érettségi előkészítés és érettségiztetés helyi rendje ....................................................................788

18. Tanórán kívüli foglalkozások......................................................................................................788






4

Kötelező és választható tárgyak rendszere

Kötelező Kötelezően választható Érettségi előkészítő

7 főtől indul

Magyar nyelv és irodalomMagyar nyelv x

Irodalom x

Matematika Matematika x

Ember és társadalom

Történelem x

Hittan - Etika

evangélikus x

római katolikus x

református x

etika x

Első nyelv Második nyelv

Élő idegen nyelv Idegen nyelv

német német x

angol angol x

spanyol spanyol x

francia x

olasz x

orosz x

Szaknyelvi alapozás Idegen nyelv III. latin (TB-nak) x

Ember a természetben

Kémia x

Biológia x

Fizika x

Földünk-környezetünk Földrajz x

Művészetek

Ének x

Vizuális kultúra x

Dráma és tánc/mozgókép és médiaismeret

Művészetek

Informatika Informatika x

Életviteli és gyakorlati

ismeretek

Életvitel és gyakorlat - diakónia x

Osztályfőnöki óra

Testnevelés és sport Testnevelés x






5

1. Magyar nyelv és irodalom

Műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom

Iskolánkban külön tantárgyként tanulják a diákok az irodalmat és a magyar nyelvet, külön-

külön osztályozva.

Fejlesztendő kompetenciák a NAT alapján:

- Anyanyelvi kommunikáció

- Hatékony, önálló tanulás

- Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség

- Digitális kompetencia

- Kezdeményező-kézség

A NAT-ban meghatározott fő fejlesztési feladatok

- Énkép, önismeret

- A tanulás tanítása

- Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra

- Hon- és népismeret

- Testi és lelki egészség

- Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Iskolánkban minden tagozaton heti négy órában oktatjuk a tantárgyat, ebből heti egy óra magyar nyelv,

heti három óra irodalom. A képzés a középszintű érettségire készít fel.

Emelt szintű képzés 11. évfolyamon indul sávos rendszerben, heti hat órában.

Bemeneti és kimeneti követelmények a Kerettanterv szerint.






6

Témakörök/Közművelődési tartalmak

Irodalom

9. osztály

Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra. Homérosz: Iliász és /vagy Odüsszeia

(részletek). Szemelvények a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és

prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Irodalmi

alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a

magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.

Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma. Drámai előadások (tragédia és komédia),

versenyjátékok. Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete). Az antik dráma hatása a

drámatörténetre.

Világirodalom – antik római irodalom. Szemelvények a római lírából és epikából.

Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius, Phaedrus néhány műve, vagy részletek. A római irodalom

műfajainak, témáinak, motívumainak hatása, továbbélése.

Világirodalom – Biblia. Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A

vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás örténete, zsoltárok).

Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas

szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). A bibliai

hagyomány továbbélése

Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkori). Szemelvények a 4–14.

századi európai irodalomból, pl. himnuszköltészet (pl. Assisi Szt. Ferenc, J. da Todi), vallomás

(Augustinus); legendák; hősi ének (pl. Roland-ének), trubadúr- és lovagi költészet (pl. W. von der

Vogelweide), vágánsdalok. Dante: Isteni színjáték (részlet/ek a Pokolból).

Villon művei (pl. egy-két részlet a Nagy testamentumból, 15. sz.).






7

Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz). Az itáliai kora reneszánsz

irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett),Boccaccio: Dekameron (egy novella).

Színház- és drámatörténet – az európai színjátszás formái a 10–16. századig. Néhány sajátos

színjátéktípus a 10–16. században (a középkor és reneszánsz vallásos és világi előadási formái).

Magyar irodalom a 12–16. században. Szemelvények a 12–15. századi latin és magyar nyelvű

magyar irodalomból (részletek, pl. Szent István intelmei, magyarországi szentek legendái, haláltánc).

Halotti beszéd és könyörgés;Ómagyar Mária-siralom.Szemelvények a 16. századi magyar irodalomból

(pl. Tinódi Lantos Sebestyén, Ilosvai Selymes Péter, Árgirus-história; zsoltárfordítók,

zsoltárparafrázisok).

Janus Pannonius portréja. Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség

stb.). Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól, Saját lelkéhez).

Balassi Bálint portréja. Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai

jellemzője. Egy katonaének (kompozíció, értékrend). Legalább további két mű értelmezése (szerelmi

tematika, pl. Júlia-vers / Célia-vers); különös hangsúllyal: istenes tematika, zsoltárparafrázis vagy

könyörgésvers, pl. Adj már csendességet

Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század). A reneszánsz kései

szakasza (manierizmus). Szemelvény a korszakból: Cervantes: Don Quijote (részlet).

Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek).

Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről.

Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare. Az angol

színház a 16–17. században. Shakespeare egy drámája (Hamlet / esetleg Romeo és Júlia vagy más,

választott mű).

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század). A klasszicizmus elvárásai.

Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században. Molière: Tartuffe (vagy más műve). A

komikum megjelenési formái.






8

Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. Magyar barokk irodalom. Szemelvény: Pázmány

Péter értekező prózájából (hitvita, prédikáció). Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, a barokk eposz

(szerkezet; koncepció; embereszmény /a főhős mint Krisztus katonája; értékrend).

10. osztály

Világirodalom – az európai irodalom a 18. században. A felvilágosodás irodalmának jellemző

műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó.

Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból, pl. Defoe, Swift, Jane Austen; Voltaire,

Rousseau; Goethe, Schiller.

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel. A 18.

század irodalma a felvilágosodás előtt (a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes

Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma.

Művelődési programok. Bessenyei György értekező prózai művének részlete (pl. Magyarság). Alkotói

csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak (pl. Batsányi János, Kármán József). Kazinczy Ferenc

irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigrammája). Csokonai Vitéz

Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz

és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz stb.) alapján. Berzsenyi

Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és

legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és

Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben.

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és

realizmus). A romantika irodalmának jellemzői. Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia,

német és orosz irodalomból, pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin

vagy mások alkotásaiból; illetve Balzac, Stendhal, Gogol műveiből.






9

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán. Sok szempontú műértelmezés.

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály.

Magyar irodalmi élet a 19. század első felében. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; Hymnus és még egy

lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája

(pl. Nemzeti hagyományok és / vagy a Parainesis részlete). Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus

világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl.

Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde

értelmezésével.

Életmű – Petőfi Sándor. Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok és jellemző alkotások. A népi

szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai

műfajok és líratípusok (pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi

látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra

csendes…; Szeptember végén, és még legalább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása. Verses

epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol; ismétlés: János vitéz).

Látásmód – Jókai Mór. Jókai alkotásainak jellemzői, Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más

regényének) elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel.

11. osztály

Életmű – Arany János. Arany János életműve. Pályaszakaszok és jellemző alkotások.

A romantika utáni költőszerep-lehetőségek és lírai tendenciák. Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák),

hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. idő- és

értékszembesítés, létösszegzés) a nagykőrösi és a kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és

legalább még két-három lírai alkotás). A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli

különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada). A Toldi

estéje elemző bemutatása.






10

Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája. Madách Imre: Az ember

tragédiája – sok szempontú műértelmezés.

Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele). A realista és

naturalista epika jellemzői a 19. század közepétől; a prózaepika újításai a kis- és nagyepikában.

Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása. Művek, szemelvények az

angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból (pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Balzac, Zola,

Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman)

műveiből.

Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében. Az európai

dráma és színház a 19. sz. második felében. Egy drámai mű elemzése a 19. század második feléből (pl.

Ibsen: Babaszoba/Nóra vagy A vadkacsa. Egy Csehov-mű elemző bemutatása (pl. Ványa bácsi, Három

nővér).

Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán. A 19. század második

felének magyar irodalmából néhány szerző és mű(részlet) ismerete. Vajda János alkotói helyzete,

költészetének jellemzői (legalább egy műve, pl. Húsz év múlva, A vaáli erdőben, Az üstökös). A

századvég és századelő novellisztikája (műelemzési lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei, Gárdonyi,

Tömörkény, Bródy Sándor műveiből). Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji

változatok az életművében; írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak

világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...)

elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel.

Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom. Juhász

Gyula költészetének sajátosságai, legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; Tápai lagzi. Tóth

Árpád lírájának jellemzői, legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy

rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig. Egy folyóirat (időszaki kiadvány).

Életmű – Ady Endre. Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az

innováció szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása.

Meghatározó korszakok, kötetek (pl. Új versek, A halottak élén), témák, motívumok alapján jellemző

alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és






11

még 4-5 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral; Hunn, új

legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés egy nyár-éjszakára stb. Ady istenes

versei.

Portré – Móricz Zsigmond. Móricz alkotásainak jellemzői, naturalista és realista ábrázolásmódja.

Tárgykörök, témák és műfaji változatok. Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia,

Szegény emberek, Barbárok). Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta

mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel.

Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd. Világirodalom – avantgárd irányzatok.

Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány szemelvény az egyes irányzatok

dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn;

Apollinaire, Éluard műveiből). A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus,

dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátossága. Kassák Lajos szerepe

(egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...).

Életmű – Kosztolányi Dezső. Kosztolányi Dezső életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői

magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo aestheticus); stílusirányzatok. Jellemző lírai

tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek panaszai); Számadás-kötet; ars

poeticák;legalább 4 lírai alkotás, köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd. Novellák (pl. A kulcs,

Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák). Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna,

Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel.

Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula. Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella

(pl. A cirkusz; Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény

darabjai alapján. Humorfelfogása (humoreszkjei). Irodalmi karikatúrák az Így írtok ti szemelvényei

alapján. Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik

út, Ötödik út. A Krúdy-művek megidézése (stílusimitációk, pl. Márai Sándor: Szindbád hazamegy;

Huszárik Zoltán: Szindbád).

Életmű – Babits Mihály. Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák;

életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés






12

hatásai. Magyarság és európaiság. Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai; esszé- és

irodalomtörténet-írói, műfordító tevékenysége.

Stílusirányzati sokszínűsége; klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége.

Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep elutasítása vagy

vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága

(pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A lírikus epilógja; Cigány a

siralomházban; Csak posta voltál). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa.

12. osztály

Életmű – József Attila. József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák

(pl. Tiszta szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas

Mann üdvözlése). Stílusirányzatok és stílustendenciák hatása. Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj;

Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932-1934 között (pl. Téli éjszaka, Reménytelenül; A város

peremén); kései költészet (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus

önsors versek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek,

formák, témák, motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága. Komplex költői

képek (síkváltások). Hatása a későbbi költészetre (pl. Pilinszky, Nagy László). József Attila istenes

költészete.

Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban. Epikus

művek, pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a varázsló; Bulgakov:

A Mester és Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway,

Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs művekből. Művek és adaptációik

összevetése. Lírai alkotások (szemelvények, részletek).

Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével (pl. T. S. Eliot).

Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése. A 20.

századi és/vagy a kortárs drámairodalom egy-két jellemző tendenciája. Szemelvények, részletek drámai






13

művekből, pl. Brecht (pl. Koldusopera/Kurázsi mama; Beckett: Godot-ra várva; Ionesco: A kopasz

énekesnő; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy látogatása/A fizikusok); egy szerző, mű középpontba állítása.

Portré – Radnóti Miklós. Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége. A kor jellemzői (pl.

Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés,

emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez).

Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai.

Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég

és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák).

Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza. Szabó

Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak

(pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján. Weöres Sándor költészetének tematikus és formai

változatossága (pl. a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei,

stílusutánzatai (pl. a Psyché szemelvényei). Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében;

alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy

műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.). Márai Sándor életműve

néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló);

esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása.

Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvin-kódex margójára, Kosztolányi Dezső

esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet (pl. Puszták népe), Ottlik

Géza: Iskola a határon - sok szempontú regényértelmezés.

Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László. Illyés Gyula lírájának

sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl. Bartók, Koszorú); az irodalmi

szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek). Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy

drámája (pl. II. József; A két Bolyai). Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség,

hosszúénekek, montázstechnika, képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz

minden időben, Ki viszi át a szerelmet; József Attila!; Menyegző). Örkény István groteszk látásmódja

néhány egyperces novella és / vagy a Tóték alapján.

Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar

irodalmából (választható szerzők, művek). Választás alapján művek, szemelvények 20. századi:






14

● szépprózai alkotásokból, pl. Gion Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő József (pl. Úz Bence,

Kopjafák), Szabó Magda (pl. Abigél), Sánta Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütő András műveiből;

● lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka

István, Szilágyi Domokos egy-két műve;

● értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások műveiből,

például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből.

Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás: a nemzeti konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma, a

határon túli és emigráns irodalom.

Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek). Szemelvények a kortárs

szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból. A kortárs dráma és színház világa (egy

választott mű elemzése). Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas: Kertész Imre Sorstalanság című

regénye). Kortárs irodalmi élet.

Regionális kultúra. A kerület (pl. Sánta Ferenc egy novellája), az iskola kulturális hagyományai.

(Balassi Bálint, Ady Endre, Babits Mihály és József Attila istenes költészete egy-két vers alapján – pl.

Adj már csendességet, Bocsásd meg, Úristen, Krisztus kereszt az erdőn, A Sion-hegy alatt, Álmom az

Isten, Az Úr érkezése, Csillag után, Psichoanalisis Christiana, Isten, Istenem, Bukj föl az árból, Nem

emel föl).

Az irodalom határterületei. A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos

műfajainak jellemzői (pl. fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). Az irodalom

filmen; filmes feldolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés

főbb nyomtatott és elektronikus műfajai.






15

Magyar nyelv

9. osztály

Kommunikáció, tömegkommunikáció (A kommunikáció típusai, jellemzői, A tömegkommunikáció

jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái.

Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.)

Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői (Hangtani ismeretek, alaktani sajátosságok, szófajok,

szószerkezetek, mondatrészek, a mondat.)

Helyesírási ismeretek (A helyesírás alapelvei, a szöveg központozása, egybe- és különírás, a gyakoribb

tulajdonnevek írása stb. Idegen szavak helyesírása, helyesírási szótárak.)

Szövegértés, szövegalkotás

10. osztály

A szöveg (A szöveg fogalma, szerkezete, szövegtípusok, szövegköziség)

Jelentéstan (A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya,

jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. A metaforikus kifejezések. A mondat és szövegjelentés.

A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció

összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés.)

Stilisztikai alapismeretek (A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok). A nyelvi szintek alkalmi és a

szótárakban jelölt állandó stílusértéke. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzői.

A stílushatás. Stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének

értelmezése művészi és mindennapi szövegekben. A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő






16

stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban. Szóképek. A metafora funkciója és használata a

mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.)

Szövegértés, szövegalkotás

11. osztály

Kommunikáció (Kommunikációs zavarok, a reklámok, internetes felületek.)

Retorika (A kulturált vita, a szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd. A beszéd felépítése, a

beszéd megszerkesztésének menete. Az érv felépítése, az érvek elrendezése.

A cáfolat. A kiselőadás és a vizsgafelelet. A hatásos előadásmód eszközei.

A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei.

A hivatalos felszólalás, hozzászólás. Monologikus szöveg és memoriter kifejező tolmácsolása.)

Pragmatikai ismeretek (A nyelvhasználat. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma

szerepe. Az udvariassági formák használata.)

Nyelv és társadalom (Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi

tolerancia. A nyelvművelés; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok. A köznyelv.

A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, a szleng és az argó. A nyelv területi tagolódása:

a leggyakoribb nyelvjárásaink, a regionális köznyelv. A határon túli magyar nyelvhasználat, a

kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A tömegkommunikáció, valamint az információs

társadalom hatása a nyelvhasználatra.)

Szövegalkotás






17

12. osztály

Általános nyelvészeti ismeretek (Az ember és nyelvhasználat, a nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a

gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és

jellemzőik. Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.)

Nyelvtörténet (Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete,

finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos

eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv

történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi

kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ). Az összehasonlító

nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai. A nyelvújítás története. A mai

nyelvállapot néhány jellemzője.)

Ismeretek a nyelvről (A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi

ismeretek rendszerező áttekintése.)

Szövegalkotás

Helyi sajátosságok

A helyi tanterv 10%-ban eltér a NAT-tól a következőkben:

A kerület (pl. Sánta Ferenc egy novellája), az iskola kulturális hagyományai. Az utóbbi Balassi

Bálint, Ady Endre, Babits Mihály és József Attila istenes költészete egy-két vers alapján – pl.

Adj már csendességet, Bocsásd meg, Úristen, Krisztus kereszt az erdőn, A Sion-hegy alatt,

Álmom az Isten, Az Úr érkezése, Csillag után, Psichoanalisis Christiana, Isten, Istenem, Bukj

föl az árból, Nem emel föl)






18

Memoriterek listája

9.o.

Homérosz: Íliász 1-7. sor

Homérosz: Odüsszeia 1-10 sor

Anakreón: Gyűlölöm

Szophoklész: Antigoné – Sok van, mi csodálatos…

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Petrarca: Ti szerencsés füvek, boldog virágok..

Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról

Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne néki

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem I/2. vsz, V/ 27.,34.

10.o.

Goethe:Vándor éji dala

Bessenyei György: Magyarság – 2 mondat (Minden nemzet.…, Mozgásba, tűzbe.)

Batsányi János. A franciaországi változásokra

Kazinczy Ferenc: A nagy titok

Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem, A Reményhez

Berzsenyi Dániel: részletek

Kölcsey Ferenc: Himnusz






19

Vörösmarty Mihály: Szózat, Csongor és Tünde (Az Éj – 7 sor: Az ember feljő)

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet (részletek), A XIX. század költői (részletek),

Szeptember végén, Az apostol (részlet – szőlőszem-példázat)

Arany János: Toldi estéje (részletek), Ágnes Asszony, Szondi két apródja (részletek)

11.o

Paul Verlaine: Őszi chanson

Madách Imre: Az ember tragédiája (részletek)

Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én, Lédával a bálban, Őrizem a szemed

Basbits Mihály: Húsvét előtt (utolsó vsz.), Cigány a siralomházban (1-3. vsz.), Jónás könyve

(részletek)

Kosztolányi Dezső: Mint aki a sínek közé esett

Juhász Gyula: Milyen volt

12. o.

József Attila: Tiszta szívvel, Születésnapomra, Karóval jöttél

Radnóti Miklós: Erőltetett menet

Weöres Sándor: Ars poetica

Pilinszky János: Harmadnapon






20

Házi olvasmányok listája: átdolgozandó emelt és középszint szerint

9. osztály

Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek)

Szophoklész: Antigoné

Shakespeare: Rómeó és Júlia / Hamlet

Molière: Tartuffe

10. osztály

Voltaire: Candide

E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép

Puskin: Anyegin

Katona József: Bánk bán

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Petőfi Sándor: Az apostol

Arany János: Toldi estéje

Jókai Mór: Az arany ember

11. osztály

Balzac: Goriot apó/Stendhal: Vörös és fekete/Flaubert: Bovaryné/Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés

Tolsztoj: Ivan Iljics halála






21

Gogol: A köpönyeg

Ibsen: Nóra (Babaszoba)/ Csehov: Sirály

Madách: Az ember tragédiája

Mikszáth: (Tót atyafiak), A jó palócok, Új Zrínyiász / Beszterce ostroma

Babits: Jónás könyve

Kosztolányi: (Édes Anna), Pacsirta

Móricz Zsigmond: Úri muri/ Az Isten háta mögött/ Rokonok

12. osztály

Bulgakov: A Mester és Margarita

Thomas Mann: Tonio Kröger / Mario és a varázsló

Kafka: Az átváltozás

Marquez: Száz év magány

Brecht: Koldusopera/Kurázsi mama és gyermekei

Dürrenmatt: A fizikusok/Az öreg hölgy látogatása/ Beckett: Godot-ra várva

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai

Ottlik Géza: Iskola a határon

Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom

Örkény István: Tóték, Egyperces novellák






22

Mérés és értékelés

Egységes javítás

A humán munkaközösség egységes szempontok alapján méri a tanulók tudását. A témazáró dolgozatok

értékelésekor az elért pontszám érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük:

0 - 32 %: elégtelen (1)

33 - 49%: elégséges (2)

50 - 69%: közepes (3)

70 - 84%: jó (4)

85 - 100%: jeles (5)

A jegyek súlyozása

Az ismeretek számonkérése különböző formákban történik: témazáró dolgozat, részdolgozat, szóbeli

felelet, házi feladat, gyűjtőmunka, beszámoló, órai munka.

A témazáró dolgozatra kapott érdemjegy 2-es szorzóval, a szóbeli feleletre és a részdolgozatra kapott

érdemjegy 1,5-es szorzóval, a gyűjtőmunkára, házi feladatra, beszámolóra és órai munkára kapott jegy

1-es szorzóval számít be a félévi és évvégi osztályzatokba.

Témazáró dolgozatok száma

A heti egy órában tanult magyar nyelv tantárgyból félévente legalább két témazáró dolgozatot kell

íratni.






23

A heti két órában tanult magyar nyelv tantárgyból félévente legalább három témazáró dolgozatot kell

íratni.

Irodalomból félévente legalább három különböző típusú (szövegértés, szövegalkotás, ismeretelmélet)

témazáró dolgozatot kell íratni.

Az osztályozhatóság feltételei

Az a diák osztályozható, aki a félév során az összes témazáró dolgozatot megírta. Amennyiben egy

diák hiányzik a témazáróról, a pénteki pótdolgozat alkalmával pótolja.

Ha egy diák ennek nem tesz eleget, akkor osztályozóvizsgát kell tennie.

Az osztályozóvizsga anyaga az adott félév témazáróinak anyagát foglalja magában. Irodalom

tantárgyból ez kiegészül a kötelező olvasmányokkal és a memoriterekkel.

Érettségire való készülés

A munkaközösség egységes tételsorral dolgozik, mely évente a követelményeknek megfelelően

legalább 10%-ban változik.

A munkaközösség egységes szempontok szerint javítja az érettségi dolgozatokat és a próbaérettségi

feladatait.

A 9-10. évfolyamon elsődleges szempont az írásbeli érettségire való készülés. Ennek eredményét a 10.

évfolyamon mérjük egy írásbeli próbaérettségin, melyet minden év áprilisában szervezünk meg.

A 11. évfolyamon elsődleges szempont a szóbeli érettségi vizsgára való készülés, melynek eredményét

minden év júniusának első hetében egy szóbeli próbaérettségi keretén belül vizsgáljuk.

A 12. évfolyamon márciusban komplex vizsgát tesznek a diákok a kétszintű érettségi feltételeinek

megfelelően.






24

A próbaérettségik eredménye súlyozott jegyként (2-es szorzóval) beszámít az év végi átlagba.

Az érettségi vizsga követelményei

A 40/2002-es kormányrendelet szerint.

Tankönyvek

Magyar irodalom

Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 9. (I-II. kötet), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010



Kifutó tankönyv:

Pethőné Nagy Csilla: Irodalom 12. ( Tankönyv és Szöveggyűjtemény) Nemzeti Tankönyv-kiadó,

Budapest, 2008

Magyar nyelv

Fráter Adrienne: Magyar nyelv 9, Mozaik Kiadó, Szeged, 2010



Kifutó tankönyvek:

Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 9-10. (Tankönyv és Munkafüzet),

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest






25

Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 11-12. (Tankönyv és

Munkafüzet), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

2. Idegen nyelvek

ALAPVETŐ CÉLOK

Célunk, hogy a nyelvtanulás által tanulóink kerüljenek közelebb más népekhez, legyenek

képesek kapcsolatot teremteni és azt fenntartani. Legyen a nyelv eszköz mások

megismeréséhez, mások elfogadásához, tiszteletben tartásához. Szeretnénk elérni, hogy a

tanulók ne csupán megtanulják és megszeressék a tanult idegen nyelvet, hanem eszközként

használva megismerhessék a célnyelvek népeinek kultúráját, gondolkodás- és életmódját.

Szeretnénk felébreszteni tanulóinkban az igényt arra, hogy egyre több tudást szerezzenek

(idegen nyelvű könyvtár, internet-használat, levelezés,stb.). Célunk, hogy minden tanulót

megfelelő sikerélményhez juttassunk, nemzetközi kapcsolatok kialakításával és fejlesztésével

is.

A Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium egységes idegen nyelvi

oktatási koncepcióval rendelkezik.

Az óvodában nem folyik idegen nyelv oktatás, hiszen a kisgyerekeknek ebben az életkorban

nem idegen nyelven, hanem az anyanyelvükön kell megtanulniuk, hogyan fejezzék ki

magukat.

Az általános iskolában egy idegen nyelv tanulása kötelező a 4. osztálytól kezdve, ez választás

szerint, vagy a német, vagy az angol lehet. Az 1-3. osztályban, szakkör jelleggel felkeltjük az

érdeklődésüket más népek, kultúrák iránt, rászoktatjuk a tanulókat arra, hogy az

anyanyelvükön kívül más nyelveken is lehet kommunikálni.






26

A gimnáziumban a tanulók már két idegen nyelvet tanulnak: első idegen nyelvet és második

idegen nyelvet. Célszerű a tanulóknak az általános iskolában megismert idegen nyelvet

tanulniuk tovább, mellé pedig egy másik nyelv tanulását elkezdeni kezdő szinten.

A gimnáziumi tanterv négyosztályos, nyelvi/humán tagozatos és nem nyelvi tagozatos

gimnáziumi osztályok számára készült. Alapismeretek tanításával, ismétlésével indul, általános

nyelvi képzést tűz ki célul, amely közép-illetve emelt szintű érettségi vizsgával zárul.

A Sztehlo Gábor Evangélikus Iskola kiemelt jelentőséget tulajdonít a német nyelv oktatásának.

Gimnáziumunkban első idegen nyelvként angol vagy német nyelvet választhatnak a diákok,

illetve az igények figyelembevételével, a nyelvi divathullámnak megfelelően spanyol nyelvet.

Ez a nyelvi divat változásával a későbbiekben módosulhat, más nyelvre változhat.

A nyelvi/ humán tagozaton szintén angol, német és spanyol nyelvet oktatunk első idegen

nyelvként emelt óraszámban.

A nyelvi/ humán tagozat haladó szintről indul, és közép illetve emelt szintű érettségivel zárul.

A nem nyelvi tagozatos osztályok az első idegen nyelvet heti négy, a második idegen nyelvet

heti három órában tanulják a 9. évfolyamtól kezdve nyelvi sávokban.

Második nyelvként a következő nyelvek választhatók: angol, német, spanyol, francia, olasz és

orosz.

A természettudományos tagozaton a 9. évfolyamon harmadik, szaknyelvként, heti két órában

latint is oktatunk.

A nyelvi előkészítő osztályban (NYEK) első nyelvként – kifutó rendszerben – a 10.

évfolyamon heti 10, a 11. évfolyamon heti 5 és a 12. évfolyamon heti 3 órában van

nyelvoktatás.






27

Természetesen nem zárjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy megfelelő létszámú igény esetén,

a jövőben is indulhasson nyelvi előkészítős osztály.

TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK

Az óraháló szerinti óraszámok:

Évfolyam: 9. 10. 11. 12. 13.

Nyelvi/ humán tagozat

1. nyelv

6 6 4 4 -

Nyelvi/ humán tagozat

2. nyelv

4 4 6 6 -

Első idegen nyelv 4 4 4 4 -

Második idegen nyelv 3 3 3 3 -

Természettudományos

tagozat

+2 (latin) - - - -

NYEK első nyelv - 10 5 3 -

NYEK második nyelv - - 5 6 8

CSOPORTBONTÁS ALAPELVE, CSOPORTOK ÁTJÁRHATÓSÁGÁNAK RENDJE

A 9. évfolyamon a diákokat a tanév kezdetén szintfelmérő alapján soroljuk tudásuknak megfelelő

csoportba. Ez csak olyan nyelvek esetében lehetséges, ahol egy- egy nyelvi sávban több csoport is tanul

(angol).

A csoportváltásra tanév végén van lehetőség a szaktanárok és a szülők,tanulók véleményének

egyeztetésével.






28

EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI FELKÉSZÍTŐ ÉS KORREPETÁLÁS

A 11. és 12. évfolyamon a diákoknak lehetőséget biztosítunk arra, hogy emelt szintű érettségi

felkészítőre járjanak. Ez az általános tantervű osztály számára kötelező, a tagozatos osztályok

diákjainak lehetőség, őket nem kötelezzük e felkészítőre.

A kötelező érettségi tantárgyakból – így idegen nyelvből is – kötelező korrepetálásra járnia

annak a diáknak, aki nem éri el a megfelelő tanulmányi szintet.






29

2.1. ANGOL NYELV

KÉPZÉSI CÉLOK

- A tanterv négyosztályos, nem nyelvi tagozatos valamint nyelvi és humán tagozatos gimnáziumi

osztályok számára készült. Alapismeretek tanításával, ismétlésével indul, általános nyelvi

képzést tűz ki célul, amely közép-illetve emelt szintű érettségi vizsgával zárul.

A nyelvi tagozat haladó szintről indul, és közép illetve emelt szintű érettségivel zárul.

A nem nyelvi tagozatos osztályok első vagy második idegen nyelvként tanulják az angol nyelvet

heti 4 illetve 3 órában IX. évfolyamtól kezdve nyelvi sávokban.

- Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja, a kommunikatív nyelvi

kompetenciák kialakítása.

A kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. A tanulók képesek legyenek idegen

nyelven információt adni, kérni, a kapott információkat értelmezni. Célunk, hogy a célnyelv a

kifejezés eszközévé váljon.

- A nyelvtanulás által tanulóink kerüljenek közelebb más népekhez, legyenek képesek

kapcsolatot teremteni és azt fenntartani.

- Legyen a nyelv eszköz mások megismeréséhez, mások elfogadásához, tiszteletben tartásához.

Szeretnénk elérni, hogy a tanulók ne csupán megtanulják és megszeressék a nyelvet, hanem

eszközként használva megismerhessék a célnyelvek népeinek kultúráját, gondolkodás- és

életmódját.

- Szeretnénk felébreszteni tanulóinkban az igényt arra, hogy egyre több tudást szerezzenek

(idegen nyelvű könyvtár, internet-használat, levelezés, stb.).

- Célunk, hogy minden tanulót megfelelő sikerélményhez juttassunk, nemzetközi kapcsolatok

kialakításával és fejlesztésével is.

- Mindezek megvalósításában igen lényeges a négy nyelvi alapkészség kiegyensúlyozott






30

fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok eljussanak ebben a tanítási-tanulási folyamatban

odáig, hogy igényük legyen a további önálló tanulásra, ismeretszerzésre, önművelésre.

Idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:

fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése

szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális

tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős

tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan

képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén

nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott

szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere,

környezete és igényei/érdeklődése szerint.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak,

valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a

társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és

változatosságának ismerete is.

Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek

megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást,

-értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell

lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a

nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is.






31

II. HELYI SPECIÁLIS CÉLOK

Képzési irányok

Célok

Feladatunk eljuttatni a tanulókat a közép illetve az emelt szintű érettségi követelményeihez,

lehetőség szerint a nyelvvizsgához. A nyelv készségszinten történő elsajátítása mellett

megismertetjük velük az adott nyelvterület történelmi és kulturális értékeit. Cél a magas szintű,

sokrétű nyelvtudás megszerzése, amely az élet bármely területén felhasználható, szükségletek

szerint továbbfejleszthető, illetve szakosítható. Ezáltal szeretnénk növelni tanulóink

továbbtanulási, munkavállalási lehetőségeit.

Angol mint 1. idegen nyelv

Nyelvi-humán tagozat

A nyelvi és humán tagozaton 2 tanéven keresztül heti 6, 2 tanéven keresztül heti 4 órában

tanítjuk az angol nyelvet haladó szinttől.

Nem nyelvi tagozatok

A képzés minden évfolyamon heti 4 nyelvórát biztosít a felvett diákok nyelvi szintjének

megfelelően kezdő, A1, A2 és haladó B1 szintről indulva. A leendő IX-eseket szintfelmérő

alapján soroljuk tudásuknak megfelelő csoportba.

Angol mint 2. idegen nyelv

Iskolánkban a második idegen nyelvet heti 3 órában tanítjuk a diákok nyelvi szintjének






32

megfelelő kezdő, A1,A2 és haladó B1 szintről indulva,sávos rendszerben.

Csoportváltás a sávos rendszerben

A csoportváltásra tanévév végén van lehetőség a szaktanárok és a szülők,tanulók egyeztetésével.

III. FELTÉTELEK

- Az eredményes idegen nyelv oktatás alapfeltétele a képzett nyelvtanár, akinek mind

nyelvtudása, mind módszertani képzettsége magas szintű.

- Másik nagyon fontos alapfeltétel, hogy a nyelvtanítás szintfelmérésen alapuló

csoportbontásban történjen, a csoportok létszáma lehetőség szerint ne haladja meg a 12-16 főt.

- Fontos, hogy a diákok saját taneszközeit (könyv, munkafüzet, szótár) az iskola audio-, és

videokazettákkal, multimédiás eszközökkel, számítógépes programokkal, egy- és kétnyelvű

szótárakkal, illetve a csoportlétszámnak megfelelő mennyiségű gyakorlókönyvekkel egészítse

ki.

- Rendkívül fontos az iskolai könyvtár, amely különféle nehézségi fokú olvasmányokat

tartalmaz, ezáltal lehetővé teszi a tanulók differenciált foglalkoztatását. A könyvtárnak feltétlen

biztosítania kell referenciaanyagokat az országismeret, irodalom, történelem, kultúra

tanításához. A technikai eszközök között a legfontosabb a CD lejátszó, a DVD- és videomagnó,

a hiszen ezek segítségével könnyebben sajátíthatják el a tanulók a helyes kiejtést, és ezekkel

fejleszthető beszédértési készségük is. Ezen kívül még elengedhetetlen a számítógép és a

fénymásoló használata a saját fejlesztésű tananyag szerkesztéséhez és sokszorosításához.

IV. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

Az eredményes tanítás-tanulás folyamat alapfeltétele a folyamatos, rendszeres ellenőrzés és






33

értékelés, amelynek során képet kapunk arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a

tananyagot, s hol tartanak az alapkészségek fejlesztésében, milyen mértékben képesek teljesíteni

a tantervi követelményeket. Az értékelés visszajelzést nyújt a tanárnak és a tanulóknak közös

munkájuk sikerességéről, és egyben útmutatást szolgáltat a további munka megtervezéséhez is.

- Ezen tantervben megfogalmazott követelmények 50 %-os teljesítése a felsőbb osztályba való

továbbhaladás feltétele.

- Az ellenőrzés és értékelés fontos célja, hogy a tanulókat alapos, szigorú ön-, valamint társaik

kulturált ellenőrzésére neveljük.

Mindezek közben fontos a tanulók egyéniségét, képességeit és szorgalmát is szem előtt tartani.

Tartalma szerint az ellenőrzés vonatkozhat ismeretekre és készségekre. Formája szerint lehet

írásbeli és szóbeli.

A szóbeli ellenőrzés szempontjai:

• szókincs

• kiejtés, intonáció, folyamatosság

• nyelvhasználat

• nyelvhelyesség

• hallott szövegértés

Az írásbeli ellenőrzés szempontjai:

• olvasott szöveg értése

• a feladat teljesítése

• a megadott szempontok követése

• szöveg megszerkesztettsége

• szókincs választékossága

• nyelvi helyesség

• helyesírás

- A tanév során szükséges írásbeli teszteket az egyes leckék után tervezett ismétlési szakaszban






34

végezzük el az évfolyamon egységesen, a tankönyv egyes fejezeteinek lezárásaként.

Egy tanítási féléven belül minden tanulónak a heti óraszám plusz 1 számú osztályzattal kell

rendelkeznie, amelyen belül törekedni kell arra, hogy a szóbeliség és az írásbeliség megfelelő

arányát megőrizzük.

A tanuló írásbeli teljesítménye 50%-tól elégséges.

A tanuló szóbeli teljesítménye lehet:

• hibátlan, illetve minimális hibával: jeles

• többé-kevésbé hibátlan: jó

• gyakoribb hibákkal, esetenként félreérthető: közepes

• hiányos, gyakori hibákkal, többször félreérthető: elégséges

• teljesen hibás, értelmetlen: elégtelen

V. TANESZKÖZÖK

A tankönyvek kiválasztása a munkaközösség felelőssége, minden évfolyamon ugyanannak a

tankönyvcsaládnak a kiadványait használjuk, a minisztériumi tankönyvjegyzékről választva.

Munkaközösségünk döntése alapján az Oxford kiadó New English File tankönyvcsaládját

használjuk, kiegészítve a speciálisan érettségire felkészítő tankönyvekkel.

AZ ANGOL NYELVI MUNKAKÖZÖSSÉG ÁLTAL HASZNÁLT TANKÖNYVEK

9. évfolyamClive Oxenden, Christina Latham-Koenig, and Paul Seligson: New English File Elementary a kezdő

csoportokban

Clive Oxenden, Christina Latham-Koenig, and Paul Seligson: New English File Pre-Intermediate azok

számárra, akik már általános iskolában is tanulták az angolt,mint idegennyelvet

Grammarway 2., 3.






35

10. évfolyam

Clive Oxenden, Christina Latham-Koenig, and Paul Seligson: New English File Elementary

Clive Oxenden, Christina Latham-Koenig, and Paul Seligson: New English File Pre-

Intermediate

Clive Oxenden, Christina Latham-Koenig, and Paul Seligson: New English File IntermediateGrammarway 2., 3.

11. évfolyam

Clive Oxenden, Christina Latham-Koenig, and Paul Seligson: New English File Pre-Intermediate

Clive Oxenden, Christina Latham-Koenig, and Paul Seligson: New English File Intermediate

Clive Oxenden, Christina Latham-Koenig, and Paul Seligson: New English File Upper-

IntermediateGrammarway 2., 3.

12. évfolyam

Grammarway 2., 3.

Középszintű érettségire készülők számára:

Magyarics Péter: Angol feladatsorok – Középszint

Batár Levente: Angol írásbeli gyakorlatok – Középszint

Hegedűs Kristóf/Bob Hastings: Longman Érettségi Aktivátor,

Emelt szintű érettségire készülők számára:

Magyarics Péter: Angol feladatsorok – Emelt szint

Longman Exam Accelerator

Oxford Exam Excellence






36

VI. ÓRASZÁMOK

Tagozat Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

1. idegen nyelv 2. idegen nyelv 1. id. nyelv 2. id. nyelv

Nyelvi, humán

IX.

6 4 216 144

Általános 4 3 144 108

Természettudományi 4 3 144 108

Művészeti 4 3 144 108

Nyelvi, humán

X.

6 4 216 144




Nyelvi, humán

XI.

4 6 144 216




Nyelvi, humán

XII.

4 6 144 216




Az utolsó két évben biztosítjuk tanulóinknak, hogy lehetőség szerint magasabb óraszámban

tanulhassák a nyelvet, így heti plusz két órában készülhessenek az emelt szintű érettségi






37

vizsgára.

VII. A NYELVI FEJLESZTÉS CÉLKITŰZÉSEI A KÜLÖNBÖZŐ ÓRASZÁMÚ CSO-

PORTOK TANTERVEI ALAPJÁN

A tankötelezettség végére minden diáknak legalább A2-B1 szintre kell eljutnia. A IX-XII.

évfolyamra többféle követelményt fogalmaznak meg aszerint, hogy a nyelvtanuló az adott

nyelvből milyen szintről indult, nyelvtanulása mennyire intenzív, illetve milyen szintű érettségi

vizsgát kíván tenni. Ha a XII. évfolyam végére a diák a B1-es szintet kívánja elérni, a X.

évfolyam végére az A2-es szintet kell elérnie (heti 3 órás, második idegen nyelv). Ha a XII.

évfolyam végére a cél a B2-es szint, a X. évfolyam végére a B1-es szint teljesítése a kívánatos

(heti 5 órás, első idegen nyelv). Ha a tanuló nyelvi előkészítő évfolyamra (NYEK) jár, első

idegen nyelvből a B2-es szintet legkésőbb a X. évfolyam végére el kell érnie (13 órás, nyelvi

előkészítő). Ez esetben a XI. és XII. évfolyam feladata lehetőség szerint az emelt szintű

érettségire való felkészítés.






38

Közös Európai Referenciakeret

forrás: Nyelvvizsgák Illeszkedése a Közös Európai Referenciakerethez

Szint Általános szintleírás

Ala

pszi

ntű

nyel

v-ha

szná

ló

A1 Megérti és használja a számára ismerős mindennapi kifejezéseket és

nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja konkrét szükségleteinek

kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud

válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek,

pl. a lakhelyre, ismerősökre és tulajdontárgyakra vonatkozóan. Képes

egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan

beszél és segítőkész.

A2/A2+ Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek

az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető

személyes és családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret,

állás). Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során,

amikor egyszerű és közvetlen információcserére van szükség ismerős és

begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerű nyelvi eszközöket

használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen

szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Öná

lló n

yelv

-has

znál

ó B1/B1+ Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben,

amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a

munka, az iskola, a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan

helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű,

összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy

amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és

eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg

tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket.

B2/B2+ Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő






39

gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai

beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes módon olyan szintű

normális interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik

félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni sokféle

témában, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy

részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és

hátrányokat.

Mes

terf

okú

nyel

v-ha

szná

ló

C1 Meg tud érteni igényesebb és hosszabb különböző típusú szöveget, és a

rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és természetes módon

tudja kifejezni magát, anélkül, hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy

keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja

használni társalgási, tanulmányi és szakmai célokra. Világos, jól

szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témákban is, és

eközben megbízhatóan alkalmazza a szövegszerkesztési mintákat,

kötőszavakat és szövegösszekötő elemeket.

C2 Szinte minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A

különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze

tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és az elbeszéléseket.

Természetes módon, nagyon folyékonyan és pontosan tudja kifejezni

magát, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még

a bonyolultabb helyzetekben is.

Az A1-, A1, A2, B1 és B2 szintek meghatározása nyelvi kompetenciákra lebontva

Az európai minimumszint: A1 (alapszintű nyelvhasználó)

Beszédértés

Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen






40

környezetére vonatkoznak.

Beszédkészség

Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és

megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét,

ismerőseit egyszerű fordulatokkal le tudja írni.

Olvasásértés

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban.

Írás

Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni.

Az európai alapszint: A2 (alapszintű nyelvhasználó)

Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van

szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek

lényegét.

Beszédkészség

Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen

információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági

beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait.

Olvasásértés

Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja

keresni.

Írás

Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó)

Beszédértés

Főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet, ha rendszeresen előforduló, számára ismert






41

témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek

aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról

szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

Beszédkészség

Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős,

mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő

fordulatokkal elmondja élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza a

véleményét. El tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.

Olvasásértés

Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, amelyek hétköznapi

témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről,

véleményekről szóló írásokat.

Írás

Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban.

Beszámol élményeiről, véleményéről.

Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó)

Beszédértés

Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális

eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét.

Beszédkészség

Folyékonyan és természetesen vesz részt anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben

mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen kifejti, megindokolja, megmagyarázza és

megvédi a véleményét, el tud mondani egy történetet.

Olvasásértés

Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák)

lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről,

véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.






42

Írás

Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és

érdeklődésével kapcsolatos témákban. Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy

álláspont mellett és ellen.

Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1, C2) elérése nem tekinthető

alapfeladatnak a közoktatásban.

VIII.TANTERVI TANANYAGTARTALOM ÉVFOLYAMONKÉNT

évfolyam tagozat heti

óraszám

szint tankönyv továbbhaladás

feltétele

I.

Tagozat 6 haladóNew English File

Pre-Intermediate 1-8 FileB1-

Nem tagozat 4

kezdő New English FileElementary 1-9 File

A2

haladó New English FilePre-Intermediate 1-7 File

B1-

Második idegen nyelv 3

kezdő New English FileElementary 1-6 Unit

A1+

haladó New English FilePre-Intermediate 1-6 File

A2

II.

Tagozat 6 haladóNew English File

Pre-Intermediate 9. File,

Intermediate 1-5 File

B1+

kezdő New English FilePre-Intermediate 1-7 File

B1-






43

Nem tagozat 4 haladó New English FilePre-Intermediate 8-9 File


B1


kezdő New English File Elementary 7-9U. + Pre-Int. U. 1-3.

A2

haladó New English FilePre-Int. 7-9 U. + Int. U. 1-3.

B1-

III.

Tagozat 6 haladó

New English File

Intermediate 6-7 fájl Upper-


B2-

Nem tagozat 4

kezdő New English FileIntermediate

B1

haladó New English FileIntermediate 6-7 File, Érettségi

Aktivátor 1-4 Unit

B2-


kezdő New English FilePre-Int. 4-9.

B1-

haladó New English FileIntermediate U. 4-9.

B1

IV.

Tagozat 6 haladó

New English File Upper-

Intermediate 5-7 és Érettségi

Aktivátor v.Accelerator

B2+

Nem tagozat 4

kezdő Érettségi Aktivátor B1+

haladó Érettségi Aktivátor 4-12 Unit B2


kezdő Érettségi Aktivátor B1

haladó B2-

A táblázat nem tartalmazza a nem angol nyelvi előkészítős osztályok előrehaladását második

idegen nyelvből.






44

2.2. NÉMET NYELV

KÉPZÉSI CÉLOK

A tanterv négyosztályos, nem nyelvi tagozatos valamint nyelvi/humán tagozatos gimnáziumi

osztályok számára készült. Alapismeretek tanításával, ismétlésével indul, általános nyelvi

képzést tűz ki célul, amely közép-illetve emelt szintű érettségi vizsgával zárul.

A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium kiemelt jelentőséget tulajdonít a német nyel

d) sztehlo gábor evangélikus gimnázium helyi...

Documents