312 WLISLOCKI HENRIK.

CZIGÁNYBOL ÁTVETT ERDÉLYI SZÁSZ SZAVAK.

A czigány nép nem csak az irodalom* és míveltségtörténetíróra nézve, hanem a nyelvészre nézve is nagy érdekkel bír. Hogy a czigány nyelv némi befolyással van más népek nyelvére is, azt bizonyítja az er­délyi-szász (e. sz.). A következőben egy néhány czigány szavat felsoro­lok, melyek az erdélyi szász nyelvben is előfordúlnak.

Angár (szón) = e. sz. ánger-món ‘) szén égető, szén-áruló. dpsá (köny), ápsáráv (sími) = nedy dpsz *cet en cziguny, ne sírj mint

egy czigány.bálábdsh (szalonna) = bál ebás (gúnynév); bulebásh (gúnynév); ez.

bul (alfél, segg), ez. básh (zsír).buci ser, (sarkantyú) = e. sz. budsech dá, kelj fel te. cáklo (üveg, jég) = e. sz. csakel, korcsolya. cdtrd (tyúk) = e. sz. dá óid csater, te vén tyúk. cekát (homlok) = e. sz. móch csekát, hányj’ bukfenczet. goyá (bél, belek) = e. sz. koréit deny góye ? korog a hasad ? grái (ló) = e. sz. dá óid grá, te vén ló. hercás (kovács) = e. sz. cziguny hercsás = czigány kovács. ruckerdyi (béka) = e. sz. sprany chucskerdyi! ugorj, béka. t;u<;ur (gomba) = e. sz. dá klibeszer t;urtur, te kis gomba. r,ulát (úr, gazda) = e. sz. kréis cziguny: chulai! kiálts czigány: gazd-

uram I (t. i. ha a czigányt verik,: chulai-1 kiált).jiuklo (kutya) = e. sz. dá nederdráchtig dsukel, te szemtelen kutya I jiuv (tetü) = e. sz. dá dsiu ! te tetü ! kanályi (szamár) = e. sz. kanáli! szamár! kápia (pokrócz) = e. sz. dá czadrech kápje! te roDgyos pokrócz! kctco (bolha) = e. sz. gáken dech de ketcsken ? csípnek a bolhák ? kér (ház) = e. sz. gúnydal, melyet a gyermekek czigány házak élőt

énekelnek;Kere, kere, kér, kér, kér Asz dér cziguny án dem kér ?Ás ám wóld uch fét sech móiszken,Frást se hóid ze foiszten, foiszten!

(Kere, kere, kér, kér, kér, | A czigány bennt a házban ? | Nem az erdőben van, és fog magának egeret, | Melyet majd megesz pünkösdre, pünkösdre.)

*) Az e. sz. orthograpliia megfelel a magyarnak; a czigány c = magy. cs, * = sz, sh = s, j — d s ; £ = eh.

Digitized by L.00Q Le

CZIGÁNY SZAVAK. 3 1 3

lábutárís (zenész) = e. sz. lábuiár, zenész. lyimálo (taknyos) = e. sz. limáliger, taknyos.más (hús), kás (fa, bot) = e. sz. más te kas, más te kas stb. mondják

a gyermekek, vesszővel egymást verve.mom (viasz), momelyi (viasz-gyertya) = e. sz. dá momeli! te lágy

(viasz-gyertya).pápále (ismét), pápin (liba) = v. ö. az erdélyi szász gyermekjá­

tékdalt :Pápin, pápin pápáié !As dér fuss sün án dem loch?Nei! he ás am r/órten nóch!Pápin, pápin, pápáié 7Et kit dér fusz! he kit sün hé!

Liba, liba, ismét (liba)! | A róka még a lyukba ? | Nem Ő még a kertben van. | Liba, liba, ismét (liba)! | Jön a róka, ő már itt vao.

petáláv (erősíteni) = e. sz. ech hun meny fárd petált, lovamat megpatkoltam.

silábist (vasfogó, harapó-fogó) = e. sz. brechber wei en szilabiszt! hasznos mint egy vasfogó f

shoshoy (nyúl) = e. sz. hói! sosoi! hess nyúl!D r. W l i8lo ck i H e n r ik .

ERDÉLYI CZIGÁNY KÖZMONDÁSOK.

Az erdélyi vándor-czigányok jelen zilált társadalmi viszonyai kö­zött is sok élezet, szellemi erőt mutatnak, különösen példabeszédeikben és közmondásaikban; és csekély műveltségök daczára közmondásaikban sok elmésséget és humort találhatni. A czigány nép nem csak gazdag kincset bír népdalaiban, hanem közmondásai is nagy számmal keringe­nek a nép ajkán. Czigány közmondásokat gyűjteni sokkalta nehezebb, mint a népdalok feljegyzése, mert az illető gyűjtő teljesen kell, hogy bíija a czigány nyelvet, s csak is beszéd közben jegyezheti fel magának a közmondásokat. A czigány maga arról mit sem tud, hogy mi a köz­mondás; ha kérdik tőle, hogy honnét hallotta ezt p l.: «Vén asszony szerelme, hideglelés;» — azt válaszolja: Szokás azt mondani; de hogy6 maga közmondásokat egymásután s egymagára felsoroljon, — az rá nézve lehetetlen.

A következőben nehány erdélyi czigány közmondást magyar for­dítással együtt felsorolok:

Digitized by

3 1 4 WLISLOCKI HENRIK.

Shilályi: kámávibm pqurákri.1) (Hideglelés : vén asszony szerelme.)Oádsio bicihákra, hegedűre bishelori. (Néma ember, hegedű húr

nélkül.)Koro cibálo, hu ró bicerengro. (Vak biró, ló láb nélkül.)Cerno mánusheske kér kerel meriben. (Szegény embernek házat csak

a halál ad.)6 Kas kámel cibályi, ádáles cályol cibalo. (A kit szeret a biróné,

annak enni ad a biró.)Báshóni buter báshol, sár rásháy. (A papné többet prédikál, mint

a pap.)( ’áben te piben : duy piráná. (Étel és ital házaspár.)Mdtó cibálo, jiuklo bidándenyro. (Részeges biró, fogatlan kutya.)Gddsi, ke gadses iiikánd tárdyás, silyálé műhelyt. (Asszony, ki

férjét soha meg nem csalta: éneklő hal.) io Rom te rom fii bi rdklyi: kér búd bi svirt, (Házaspár gyermek

nélkül: kovácsműhely kalapács nélkül.)Shukár romfiákri duma, bengeskro bárányos. (Szép asszony szája,

ördög harangja.)Pquráke ternerár: yárco shéro kánál yi. (Vén feleség fiatal férj;

kopasz főnek fésű.)Pernánges te pál cirár ándro pcsuv jiás. (Mezítláb is, csizmába is

eljutsz a sírba.)Feder pender pál yóno, sár ákhor pál ruk národeskro. (Jobb egy

mogyoró a zsebben, mint a dió a szomszt d fáján.) is Pál yendálos cák dikhás leyfeder národes. (Csak a tükörben látja

mindenki legjobb emberét.)Ángár merel te pál e páni, te pál cikáue páni. (Az üszők a tiszta

vízben is, s a pocsolyában is kialszik.)Pro tnurdáló yrái sen tetővel, ko prturá cumidel. (Döglött lovat

nyergei, ki vén asszonyt csókol.)Kas ráshoui kámel riklyárdo ávlá ándrál les. (Kit a papné szeret,

kántor lesz belőle.)Prurdipen benye.skro báshávipen. (A szél az ördög prüszkölése.)

so Arákéi leskrá gádsá, sár kákukos yárá. (Őrzi a feleségét, mint a kakuk a tojását.)

Gráyes cinéi, káy ná pernánges jiál. (Lovat vészen, hogy ne jár­jon mezítláb.)

*) A mi az orthographiát illeti, úgy c = magy. cs, sh = 8,8 = sz, n = ny, r = cli Lsd. ily czímü, Dr. Heinrich Gusztáv tanár úrnak ajánlott művem: *Die Sprache dér iranssilvanischen Zigeuner. Leipzig (1884) 3.1.

Digitized by i ^ o o Q i e

CZIGÁNY KÖZMONDÁSOK. 315

Hegedűre bishelori: kérituno bi rom ni. (Hegedű húr nélkül: háztar­tás asszony nélkül.)

Dihfineshro cih: váysá bi jiv. (A bolond nyelve : malom gabona nélkül.)

Kámel yabjin, uvá ná bervelyá. (Szereti a mézet, de nem a méhet.)Kás o devel kamel, adales pqivles keret. (A kit az isten megáld,

azt özvegy emberré teszi.)Mishto ráklyi, uvá miser romfii. (Jó mint leány, de rósz mint

asszony.)Ko kámel biyá, grái bengeskro ádá. (A ki meg akar nősülni, azt az

ördög lovagolja.)Jiukles, káná báshol, márás: romná káná becinel, cnmidás. (A ku­

tyát, ha ugat, megverjük; az asszonyt, ha lármáz, megcsókoljuk.)Piráno mátes : ko bijáv kantél, diniles. (A ki szerelmes, részeg; a ki

megnősül, bolond.)Feder nd máris láng, sár murdálo grái. (Jobb a sánta szamár, a

döglött lónál.)Gádsio pétálos gádsáke. (A férj az asszony patkója.)

Dr. W l i s l o c k i H e n r i k .

Alcimustól.Baehreus Poet. Lat. Minores IV. 116. sz.

Oh beli’ szép szemek, oh be fény-varázsok !Mennyit mond az a játszi pillogások!Bennök űl Ve mis és a kis Szerelmek Nézésünkre merő gyöngy őrt felelnek.

P. T. E.

Octavianustól.Baehrena P. L. M. IV. 213. sz.

Fesd, kérlek, festő, oly tiszta fehérnek a lánykát,A mint festi Ámor, s festi sóhajtva hevem.

El ne tagadj semmit: mindent leplezz be selyemmel,S hadd lássék gyöngén rajta keresztül a test.

Téged is űzzön Ámor, s kinozva gyötörjön a véred,S hogyha remekleni tudsz, fesd le fohászimat is.

P. T. E.

Digitized by i ^ o o Q i e