Faj

tab

emu

tató

20

13

VS

P B

ÁC

SK

A

vargabona

Cím: 6070, Izsák, Katona József u. 84.

Telefon: (06 30) 541 7088; (06 70) 331 9033

E-mail: info@vargabona.hu

www.vargabona.hu

„ …génmanipuláció és

egyéb mesterséges

beavatkozás nélkül, a

természet segítségével

újraindult az evolúciós

fejlődés.”

Tartalom

I. Bevezető – a novumbúza, mint új faj, és szabadalmaztatott fajtája a VSP Bácska ........................ 3

Agrárgazdasági helyzetelemzés ............................................................................................. 3

A novumbúza ................................................................................................................................. 4

II. A VSP Bácska botanikai – morfológiai jellemzői ......................................................................... 7

Gazdasági értéke, jelentősége ................................................................................................. 8

Egyéb jellemzői ............................................................................................................................. 9

III. Termesztéstechnológiája .................................................................................................................. 10

IV. A VSP Bácska egészségre gyakorolt hatása ................................................................................ 13

V. A VSP Bácska gazdasági és termesztéstechnikai jellemzői .................................................. 14

Előnye és hátránya ................................................................................................................... 15

VI. VSP Bácska az állattenyésztésben (sertés) - alimentáris (takarmányozási) célú felhasználás ...... 17

Takarmányozási irányelvek ................................................................................................. 18

A VSP Bácska és más gazdasági abrakok gazdaságossága ........................................ 19

VII. A közönséges búza és a VSP Bácska beltartalmi-, termésmennyiségi-, és önköltségi

összehasonlító elemzése ...................................................................................................................... 20

3

I. Bevezető – a novumbúza, mint új faj, és szabadalmaztatott

fajtája a VSP Bácska

Agrárgazdasági helyzetelemzés

Ma már a sok nehézséget elszenvedett mezőgazdaságból és élelmiszeriparból élők arra

várnak, hogy a termelés a lehető legrövidebb időn belül ismét kedvező irányba

forduljon. Legfontosabb feladat tehát a kor igényekhez (Ki határozza meg? Fogyasztók,

józan ész, tudomány, média, politika, multi érdekek stb.?) és elvárásaihoz igazodó,

biztonságos, a termelők részére is jövedelmező és kiszámítható gabonatermelés,

állattenyésztés és alternatív növénytermesztés kialakítása. Mégis…

A növénytermelési termékek magas felvásárlási árainak ellenére tovább nőtt a

mezőgazdaság kiszolgáltatottsága (15-40% input árnövekedések stb.). A világ

élelmiszerkereskedelme 2001-2007 között 70%-al nőtt, miközben a termelés ezen idő

alatt csak 15%-al haladta meg a korábbi mennyiséget! Mi meg eközben nem tudtunk mit

kezdeni a gabona feleslegeinkkel (messze esünk a szállítási útvonalaktól és drága az

önköltség). Tehát nem érvényesült – csak 2007-ben – a keresleti piac hatása. Így a

jelenlegi állapotokra nem építhetünk, ugyanis a bioüzemanyagok felfutásának

trendje is (pl.: Kína) megtorpanni látszik.

A világ „fejlettebb régióiban” és nálunk is a gabonára épülő élelmiszer-ipar lényegében

évtizedek óta változatlan felfogással és felállásban működik.

Az agrár javak legfontosabbika az élelmiszer, mely elsődleges szükségletek kielégítésére

szolgál. Ezért az egészséges táplálék szűkös volta szigorúan korlátozott ideig viselhető

el. A kereslet kielégítése nem helyettesíthető más fogyasztói cikkel, több ipari jószággal

vagy egyéb szórakoztató szolgáltatással.

Az élelmiszertermelés- és ellátás alakítására való törekvés nemzedékek és országok

programja volt és kell, hogy maradjon ma is.

Az agrár javak előállítása nem oldható meg a Föld egyik vagy másik, illetve néhány

pontjára szűkítve (mint ahogy a WTO-ban egyes kis népsűrűségű, de nagy területű

országok képviselői gondolják), hiszen a világ lakosságának döntő része ma is

közvetlenül részt vesz a termelésben, amelyen az mit sem változtat, hogy több technika

áramlik a rurális térségekbe. (Néhány országra szűkített termelés jelenkorunkban az

emberiség legnagyobb népvándorlását generálná!)

4

A 70-es években a Római Klub ezredfordulóra szóló előrejelzéseiből szinte semmi

nem valósult meg. Az éhezők és hiányos táplálkozásban szenvedők száma egyre

gyarapszik, az emberi környezet állapota romlik, az élővilág pusztul. Az éhezés kizárólag

a közigazgatás bűneinek vagy maguknak a törvényeknek rovására írható; az élelem

volumenben elegendő, a nyugati világ pocsékolása 40%, az elosztása több mint rossz!

Téves nézet az, hogy a tudomány és a tudományos kutatás érdekeit ugyanúgy kell

figyelembe venni, mint a lakosság vagy az agrárvertikum együttes érdekeit.

E negatívumoknak tekinthető globális tendenciák jelentős része szűkebb

környezetünkben is érezteti hatását. Hiába jelennek meg az elmozdulást illetően újabb

és újabb koncepciók, irányelvek, ha nincs mögöttük cselekvő akarat. Azért nincs

cselekvő akarat, mert az óhajokhoz – a jelenlegi tudomány szintjén (a GMO téves

megközelítés) – nem társítható semmi olyan konkrét adat, tény, átütő erővel bíró

gazdasági újdonság, ami bizonyíthatóan célszerűbb és jobb az ismerttől, így kihathat az

agrárgazdaság alapjaira.

Mindez azt jelenti, hogy nem volt és nincs publikált információ arról, hogy amit az ország

agrárgazdasága végez, azt konkrétan hogyan lehetne hatékonyabban lényegében 15-

30%-al olcsóbban megvalósítani. Lehetne-e a gabonatermelést 20-30%-al, az élőhús-

előállítás költségeit 15-20%-al csökkenteni stb.?

A novumbúza

A közönséges búza az ősidőkben mutálódott tönköly néhány csépelhető alakjának

származéka. Ha sok ezer év alatt romlottak le a változatok, akkor célszerű lenne a

természettel megismételtetni mindezt.

Az 1990-es évek közepén a speltából keresztezés, génmanipuláció és egyéb

mesterséges beavatkozás nélkül a természet segítségével újraindult az evolúciós fejlődés.

Gyakorlatilag a spelta tudományos szóval diverzifikálódott, azaz széttagozódott.

Ennek következtében speciáció, azaz fajkeletkezés történt. Így a búza nemzetség

ezzel azt evolúciós elágazódással gyarapodott.

5

Az új változatok minden hasznosítási iránynak eleget tesznek:

- első elismert és szabadalmaztatott fajta a VSP Bácska, ami abraktakarmánynak,

Graham-liszt előállításnak, a tönkölybúzáéval megfelelő egyéb felhasználásnak stb.,

felel meg a 18-25% fehérjetartalmával,

- kialakultak az elsődleges vonalak az ipari célú felhasználás (etanol, száraz sikér,

methionin stb.), valamint a komplex biomassza hasznosítás érdekében.

1. kép Bácska a bólyi határban

Fotó: Varga F., 2012

Az új faj humán- és gazdaságpolitikai jelentősége

- ideális tápanyag-tartalom, kiváló a felszívódás mértéke,

- a közönséges búzát 40-80%-al meghaladó fehérje-és sikértartalom,

- aminosav-összetételük hasonlít az állati fehérjét alkotókhoz, így biológiai értékük

is közel hasonló,

- szója után állnak lecitin- és kefalintartalmukkal,

- kiválthatóvá tehető a drága fehérjeimport,

- olcsóbbá válhat az állati termékek előállítása,

- a fenntartható és terjedőben lévő bio/organikus gazdálkodáshoz megfelelően

széles genetikai háttérrel bíró biológiai alapok állnak rendelkezésre,

- jelentősen csökkenthető a környezet terhelése,

- a kedvezőtlen természeti adottságú területek népességmegtartó képessége erősödhet,

6

- új szerkezetű agrárexport invázió kezdeményezhető,

- biomasszaként kezelve az energiafűnek, energiaerdőnek megfelelő versenytársa,

az első generációs bioetanol előállítás területén a kukoricánál rentábilisabb az

ikertermék (sikér, stb.) lehetősége miatt; a második generációs bioetanol nyerés

esetén a hatalmas mennyiségű és száraz szalmák cellulóz-tartalma rendkívül

előnyös.

7

II. A VSP Bácska botanikai – morfológiai jellemzői

A fajta a politipikus Triticum spelta L. faj és a Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paoli.

faj fajhibridje, melyben a spelta az anyavonal. A fajhibrid a kalászformától eltekintve

mindenben a speltához hasonló tulajdonságú mind a minőség, mind a

termesztéstechnika vonatkozásában.

Őszi jellegű. A csírázás 36 órán belül megindul a 96 órára már 94-96%-os. A kelést

követően a növény őszi növekedési típusa átmeneti az 50-50%-ot mutató felálló és

elterülő levélzet miatt. A színe közép zöld, 1,5-2,0% feletti humusztartalomnál sötétes zöld.

A koleoptil megjelenésekor antociános elszíneződés alig, vagy egyáltalán nem

tapasztalható. A tövek a tél beálltáig – optimális vetésidőben vetve – általában 3-5 db

hajtáskezdeménnyel rendelkeznek. Kiváló bokrosodása, szárbainduláskor a tőalakulás

kissé ívelt. A szárbaindulás kezdete alföldi viszonyok között április 10-14, a

kalászhányás kezdete május 15-20, a virágzás kezdete május 18-24-e (vetésidő és

évjárat függvénye).

A növény magassága 110-125cm, közepesen magas. A szárlevelek hosszúak és

közepesen szélesek, elhajlóak, virágzásban már többnyire lehajlóak. A levéllemez alakja

szálas, felülete kissé érdes, válla lekerekített. A zászlólevél megjelenése április végére

tehető.

A nóduszok simák, zöldessárgák és hengeresek. A kalásztartó szár vastagsága közepes-

közepesen vékony. A levélhüvely kissé nyitott. A fülecske sárgászöld és sima, a

nyelvecske sárgászöld, sima és kissé csipkézett.

Az egész növény közepesen viaszolt. A kalászorsó közepesen rugalmas. Az állomány

főhajtású kalászainak elhelyezkedése kiegyenlített, a mellékhajtások kalászai 1-2 emelet

mélységig helyezkednek el a főhajtású kalászok szintje alatt.

a) kalász:

alakja párhuzamos hasáb, a kalászcsúcsnál a differenciálódás és kötés

függvényében előforduló elkeskenyedés vagy bunkósság;

hossza középhosszú (8,5-11,5cm)

toklász: igen rövid-csúcsrövid szálkás (0,5-3cm)

tömöttség: laza-közép tömött (15-20db kalászka 10cm-re)

színe: fehéres

8

produktivitás: 18-23db kalászka, 2-4db szem kalászkaként

b) pelyva:

csúcsa: tar-pelyvafogas

alakja: egyszerű

gerince: gyengén kiemelkedő

színe: sárgásfehér

válla: széles és egyenes

szőrözöttség: sima

zártság: kissé nyitott, a szem mélyen ül

hossza: hosszú, másfélszeres maghosszúság

c) szemtermés:

állománya: elég puha, üveges

alakja: tojás-megnyúlt tojás

színe: barna-sötétes barna

hossza: középhosszú (6-8mm)

szélessége: közepesen széles (2,4-3,2mm)

felülete: enyhén ráncos

hasi barázda: mély és elég széles

EMT: 45-55g

Hl-tömeg: 73-76kg

Gazdasági értéke, jelentősége

Beltartalma:

nyersfehérje a szárazanyagra vetítve 19,5-25%

lizintartalma az aestívumot 50-70%-kal meghaladja

methionin+cisztin tartalma 100-120%-kal haladja meg az aestivumét

nedvessikér: 52-62%

szénhidrát a száraz anyagban: 62-65%

élelmi rost a sz.a-ban: 2,6-3,2%

zsír: 2,4-2,8%

9

ásványi anyag: 2,5-2,8%

foszfolipid 0,7-0,8% (közelít a szójához)

Jellegéből adódóan (terülés 8-14mm/h) főleg takarmány gabona, de az ismert speltákon

(tönköly) belül még teljes őrlésben is az egyik legegészségesebb humán táplálkozási

anyag (=funkcionális élelmiszer).

Az állati takarmányozásban – az optimális táparány (1:4,5; 1:5) miatt – szinte

fehérjenövénynek tekinthető.

Egyéb jellemzői

Csírázása közepesen gyors, a kelés a vetést követően 6-8 napra történik közel optimális

körülmények között. A spelta fajon belül az érésideje középkorai, az aestivumokkal

összehasonlítva közép-középkései. A fajta tavasz eleji fejlődése közepesen lassú, amely a

későbbi vegetációban is hasonló tendenciájú. Kalászhányási-, virágzási- és érési ideje a

jelenlegi tönkölyöktől korábbi.

Tél- és fagytűrése valamint a bokrosodása kiváló. A téli hó alatt is képes

hajtásnövekedésre, bokrosodásra. Optimumhoz közeli tőszámnál és tőtávnál tövenként

4-8 kalászt nevel. Silány, futóhomokba hajló területeken 1-3db-ot.

Állóképessége jó. Termőképessége 4,5-5,5 t/ha trágyázatlan körülményeknél és közepes

humusztartalmú területeken. A szemtermés produktuma az összes ismert tönkölytől

magasabb. Termésbiztonsága jó, kiváló a szélsőséges időjáráshoz való

alkalmazkodóképessége. Jó a csapadékhiányra és hőstresszre adott reakciója.

Lisztharmattal szemben toleráns, a feketerozsdára és az üszögre rezisztensnek

mutatkozik, a vörösrozsdára kissé érzékeny, a fuzáriumra mérsékelten toleráns.

Direkt tápanyag-utánpótlás nélkül már 1-1,2% humusztartalmú területen termeszthető.

Igen könnyen csépelhető, túlérésben kissé hajlamos a pergésre.

Átlagos területeken is félextenzív termesztést javasolva képes az 5-7 t/ha termésre.

10

III. Termesztéstechnológiája

Éghajlat- és talajigény: A fajta az összes aestívum fajtától nagyobb toleranciával és

alkalmazkodóképességgel rendelkezik. A legminimálisabb pozitív hőösszeget is

hasznosítja. A hó alatt (1-3°C) is képes hajtásnövekedésre, de a vetésidő betartása a

megfelelő kalászszám mennyisége érdekében kötelező. A sok csapadékot nem szereti.

Vegetációban – márc. vége-jún. közepe – a 150mm soknak mondható. Így inkább a

szárazabb (félarid) klíma búzája. Kedveli a laza-középkötött talajokat, a sok és direkt

napfényt, az 1% körüli humusztartalmú területeken már sikerrel termeszthető. Hideg

(agyag, szik, mély fekvésű csernozjom) talajokon lassabban indul fejlődésnek –

szükséges a korai vetés-, de a beltartalom itt a legkiválóbb.

Vetésváltás: A kalászosok és a későn lekerülő fajok előveteményként nem javasoltak.

Ha mégis kalászos után történik a vetés már javasolt a csávázás. A monokultúra így is

csak egy évre ajánlható. A talajelőkészítést szept. második dekádjától célszerű elkezdeni.

Talajelőkészítés: A közönséges búzától eltérően igényli a mélyebb művelést, a

mélyszántást (28-32cm), vagy a közép mély lazítást. A nagy szármaradványú

területeken javasolható a Philazonit, vagy hasonló baktériumtrágya kijuttatása,

egyáltalán nem javasolt az AN (ammónium-nitrát) használata. A szármaradvány talajba

keverése megoldható még a közép mély lazítást követő mélytárcsázással. (A

szármaradványos területeken gyengébb szántásminőség esetén a késes-csoroszlyás

vetőgépek munkája nem megfelelő.) A repcéhez, cukorrépához közeli talajszerkezet

elérésére kell törekedni.

Tápanyag-utánpótlás: Műtrágya formájában sem alap, sem fejtrágyázás átlagos

időjárási viszonyok esetén nem javasolt. Direkt N-trágyázás kifejezetten tilos. Kiegészítő

trágyázásra 1-1,20 H% alatti területeken lehet szükség lombtrágya formájában, melyhez

célszerű a szerves kötésű rézkelátot hozzáadni. Ideje: kalászhányás-virágzás kezdete.

Közvetlen szervestrágyázás csak az elővetemény alá javasolt.

Vetés: Az optimális vetésidőtől való eltérés esetén minden dekád csúszás 5 -

10%-os nedves sikér és 2-4%-os fehérjecsökkenést eredményez . (Az optimális

időt betartva 43-55% nedves sikér és 19-24% nyersfehérje paraméterek várhatóak.)

11

- ideje:

o szerkezet nélküli talajokon (lepelhomok, kavics, váz) szept. 25-30-ig.

o hagyományos búza talajokon (csernozjom, réti, agyag) okt. 1-10-ig.

o könnyen melegedő, laza talajokon (homok, barna homok, homokos

vályog) okt. 5-15-ig.

- mélység: 5-6cm,

- csíraszám: 140-160db/m², szerkezet nélküli talajokon 200-220db/m²,

- sortáv: 14-15cm, de hagyományos gabona sortávra is vethető,

- vetőmagdózis: 80-95kg/ha, szerkezet nélküli talajokon 105-115kg/ha, (döntő a

csíraszám→EMT adja a dózist),

- tőtávolság: 4,5-5,50cm, szerkezet nélküli talajokon 3-3,50cm.

Legmegfelelőbb eszköz a tömörítő hengerekkel felszerelt tárcsás-csoroszlyás vetőgép. A

gép haladási sebessége ne haladja meg 8 km/h-t az egyenletesebb tőtáv érdekében.

Növényápolás, védelem:

Fejtrágyázás átlagos talajviszonyoknál nem javasolt, de a direkt N. önmagában káros.

Vegyszeres gyomirtás is mellőzendő a jó agrotechnika és vetésidő betartása

mellett. Évelő egy-és kétszikű gyomok esetén a vegyszerkönyvben szereplő

szerek minimum dózisa alkalmazható.

Virágzás elején egyszer ajánlható a növényvédelem gombák és kártevők ellen, de

a zöldítő hatású szerek kerülendők (érés-késleltetés). A szárrövidítés

szükségessége esetén a szerek dózisát 20%-al szükséges megemelni.

Betakarítás: Az érés ideje átlagos időjárás esetén júl. 1-5 közötti. Fiziológiai éréskor (ha

a magasság 110-130cm), a szár alsó 1/5-e zöldes lehet, de a szemek már érettek. Az

érésidő besorolás a közönséges búza besorolását alapul véve közép-középkései. Nem

szabad megvárni a szalma teljes kiszáradását, mert a szemek túlérésbe váltanak és

enyhén pergésre hajlamosak.

Minden kombájnnal aratható, a szemméret az átlagos aestívumtól valamivel nagyobb,

így a 2,20mm-es rostán áthullottak lényegében szemétnek, tisztításnál a 2,40mm-es

résrostán áthullottak pedig ocsúnak minősülnek.

12

A VSP Bácska búzafajta genetikailag csépelhető tönköly, amit a minőségi tulajdonságok

és a fenológiai robusztusság is igazol, a kalászformája pedig az aestivumhoz hasonló.

2. kép Novum a városföldi határban

Fotó: Varga F., 2009

13

IV. A VSP Bácska egészségre gyakorolt hatása

A környezetbarát módon és a fenntartható gazdálkodás elveit szem előtt tartva

termesztett Bácska egészségre gyakorolt hatása (beltartalmi mutatói) rossz természeti

adottságok esetén is lényegen magasabb, mint a jó termőhelyen előállított közönséges

búzáé!

A hagyományos fehérjeszámítást figyelembe véve (a novumnak magasabb szorzófaktor

kell) a fehérjetartalma 19-25% között ingadozik. Sikértartalma 40-60% közötti. A

létfontosságú aminosavak mennyisége legalább a duplája. Igen magas a foszfortartalma,

0,50-0,60%.

A glutamin, mint a legfontosabb izomépítő, a fejlődő szervezet egyik lényeges

alapanyaga. Ennek előanyaga a glutaminsav, mely a Bácskában közel kétszeres

mennyiségben fordul elő, mint a többi gabonában. Így megérthető annak erősítő hatása.

Egy kg Bácska legalább annyi aminosavat tartalmaz, mint 1kg színhús, vagy 15db (1kg)

tyúktojás, ezért a magas biológiai értéke is nyilvánvaló.

Amiben a jelenlegi Bácska nem egyezik meg a malom- és pékipari – de nem az

egészséges táplálék iránti – igényekkel, hogy nem kemény, hanem puha-közepes és kissé

ráncos szemű. A lehető legideálisabb abraktakarmány a haszonállatok számára is.

A novumbúza a gyenge humusztartalmú (homok) területeken jött létre, a Bácska fajtája

ott mutatta a fentebb említetett jellemzőket. A hagyományosnak tekinthető

búzaterületeken minden humusztartalom-növekedéshez – a technológiai fegyelem

mellett – 1,0-1,50% fehérjemennyiség növekedése társul. (Mértünk már 26-30%-ot is.)

Ásványi anyag és vitamintartalma is jelentős. Figyelemre méltó a lecitin mennyisége, ami

közel áll a szójához, s melyet világszerte csak abból vonnak ki.

Lényeges, hogy a keményítő tartalma – mely legtöbbször felelős az elhízásokért – 54-

60% körüli, a közönséges búzában viszont 68-72%. Tehát 18-24%-kal kevesebb (a

különbség a fehérje többlete). Az egészséges táparány, ami 1:4; 1:5, benne rendelkezésre áll.

A műtrágya és egyéb kémiai szerek a termesztése folyamán lényegében

kiküszöbölhetők, ezért az aminosavai és keményítőjét alkotó cukor továbbra is

természetazonosak maradnak. Így a szervezet számára rendelkezésre álló tápanyagai

minden mellékhatás nélkül hasznosulnak.

14

V. A VSP Bácska gazdasági és termesztéstechnikai jellemzői

a közönséges búzát 40-100%-al meghaladó fehérjetartalom a hagyományos

fehérje-számítás szerint,

az N-szorzója általában 8 körüli, míg a többi kalászosé 5,7-6,25 közötti,

a fehérje áttranszformálási hányadosa 90-94%,

nedvessikér tartalom 40-60%,

fehérje-összetevők aránya eltér a közönséges búzától, közelít az emberi-állati

fehérjerendszerhez,

több fontosabb aminosav (lizin, methionin, cisztin, treonin, triptofán, arginin)

50-150%-kal magasabb, mint az aestívumban,

tél- és fagytűrése kiváló,

bokrosodása minden aestívumtól jobb, ezért alacsonyabb a vetőmagnorma,

vetőmagigénye 80-100kg/ha,

magassága általában 110-125cm,

3. kép Novumbúza virágzásban

Fotó: Varga F., 2009

15

szárszilárdsága a magassága ellenére csak sok tőszámnál és kedvezőtlen

(aránytalan) eloszlásnál, valamint műtrágya hatására lehet problémás,

betegségreakciója elég jó; üszögre, feketerozsdára szükségtelen csávázni,

lisztharmatra toleráns, vörösrozsdára évjárattól függően lehet kissé érzékeny,

a fuzáriumra lényegében 100%-os növényvédelem nincs, ezt csak évjárat, a

talajművelés és az agrotechnika befolyásolja,

intenzíven feltárja a talaj természetes tápanyag-tőkéjét, a közönséges búza

számára hasznosíthatatlan holtvizet még képes mobilizálni, ezért sem

javasolható a direkt műtrágyázás,

a szélsőséges időjárási viszonyokat az ökológiai adaptációja miatt elég jól

tolerálja, kimondottan félszáraz klímába illik

érése a tönkölyökön belül korai, az aestívumokkal összevetve közép-

középkései.

Előnye és hátránya

Előnye:

a) humán-egészségügyi – funkcionális élelmiszer-alapanyag = majdnem minden

benne van, ami a szervezet számára szükséges, így nemcsak egészséges táplálék,

hanem roboráló (erősítő) hatása van,

b) gazdasági

- mezőgazdasági termelői (olcsóbb, jobb, igénytelenebb),

- élelmiszeripari, ipari-feldolgozói, (sokirányú hasznosítás),

- fehérje import kiváltási lehetőség,

- külpiaci terjeszkedés előtérbe kerülése.

Hátránya (az előnyéből fakad):

a) A megszokott termelői gyakorlatot folytatók számára már nehezen hihető pozitív

tulajdonságai miatt. „Olyan sok az előnye, hogy már nem is lehet igaz.” Nem egy-

két tulajdonságban jobb egy kicsit, hanem összességében mindenben.

b) Pontos és következetes technológiai fegyelem szükséges a termelés elején

(talajelőkészítés, szinte precíziós vetés).

16

A mai konszolidált élelmiszer- és takarmány-feldolgozó ipar veszélyeztetve érzi magát,

pedig ebbe a vertikumba sokkal többen beleférnek, mint a jelenlegibe.

A novumbúza jelenleg létező egyetlen fajtája a rendkívül magas fehérjetartalma mellett

lágy sikérszerkezetű, ezért nehezen illeszkedik a mai magyar pékipari kívánalmakhoz, – de

nem az egészséges táplálkozás igényeihez – így az emberi táplálkozásban betöltendő

szerepe a biotáplálkozásban, a tönkölyhöz hasonló pékipari eljárásban lehet jelentős.

Viszont az állattenyésztés számára az egyetlen létező olyan abraktakarmány melyben a

táparány közelít az optimális szinthez. A több éves termesztői tapasztalatok alapján a

termelők jelentős része viszont a hagyományos paradigma szerint kezelte, azaz a

technológiájának legfontosabb elemei nem voltak betartva; így is a legjobb módszerrel

előállított aestívumokat meghaladó fehérjeszintet mutatta.

17

VI. A VSP Bácska az állattenyésztésben (sertés) - alimentáris

(takarmányozási) célú felhasználás

Évtizedes aminosav-elemzési vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a nyersfehérje

számításához nem a 6,25-ös nitrogénszorzó az adekvát, hanem a 8,10. Mindez a szigorú

termesztéstechnológiai fegyelem betartása esetén igaz. A nyersfehérje emészthetősége

ebben az esetben 92-96% közötti.

A szemes termény takarmányozási jellemzői

1kg takarmány tartalmaz:

szárazanyag 87,50%

nyersfehérje (6,25) 18,70% (17,20% emészthető)

nyersfehérje (8,10) 24,20% (22,30% emészthető)

Lizin 0,45-0,80g

Metionin+Cisztin 0,80-1,0g

N. mentes ex. 555g

nyerszsír 28g

nyersrost 30g

hamu 35g

Ca 0,55g

P 4,80g

Takarmányozási mutatók:

fehérjekoncentráció 28,0%

táparány 1:3,20

keményítő é. arány 1:2,50

nettó keményítő érték 650

18

Takarmányozási irányelvek

IGÉNY/NAP ALKALMAZÁS/NAP

1.) Szoptató koca (160kg) 10 malac+7l tej +

életfenntartó 6,50 - 7 kg novumbúza

szárazanyag 5,80 kg 5,95 kg

keményítő érték 4,50 kg 4,45 kg

emészthető fehérje 850 g 1370 g(!), aminosav-optimum

táparány 1:4,5; 1:5 1:3,2

Ca 35 g 4,20 g + 0,50% kiegészítés +

0,50% só

P 25 g 32 g

2.a) Hízlalás 15-45 kg-ig/db

(átlag 30 kg-os malac) 2 kg novumbúza

keményítő é. 1,30 kg 1,30 kg

em. f. 0,26 kg 0,40 kg(!), aminosav-optimum

Ca 14 g 1,10 g + 0,65% kieg. + 0,50% só

P 10 g 9,80 g

2.b) Hízlalás 50-110 kg-ig/db

(átlag 80 kg-os malac) 3 kg novumbúza + 1 kg kukorica

keményítő é. 2,60 kg 2,65 kg

em. f. 0,40 kg 0,66 kg(!), aminosav-optimum

Ca 20 g 2 g + 0,50% kieg. + 0,50% só

P 14 g 17,50 g

19

A VSP Bácska és más gazdasági abrakok gazdaságossága

Megjegyzés: 2010-es bázis árakon számítva

közönséges búza

4 t/ha

kukorica 6 t/ha

szója 2,50 t/ha

színhús 5t 80 db hízó

(57%) 350 Ft/kg

VSP Bácska 4 t/ha

Önköltség Ft/ha 185.000 250.000 160.000 2,95 millió 115.000

Önköltség Ft/t 46.000 42.000 65.000 610.000 27-30.000

nyersfehérje kg/ha (6,25)

500 470 850 930 840

nyersfehérje kg/ha (8,10)

- - - - 1050

nyersfehérje Ft/kg 370 530 190 3200 110-135

em. fehérje kg/ha 300-350 340 700 900 770-980

em. fehérje Ft/ha 530-620 740 230 3300 120-150

esszenciális aminosav kg/ha, kg/5t

200 240 370 350 310-380

mutatók

fajok

20

VII. A közönséges búza és a VSP Bácska beltartalmi-, termésmennyiségi-, és

önköltségi összehasonlító elemzése

megnevezés közönséges búza

5 t/ha

VSP Bácska

5 t/ha

eltérés a VSP

Bácska javára (%)

nyersfehérje kg/ha

lizin kg/ha

methionin+cisztin kg/ha

transzformálás után

emészthető feh. kg/ha

lizin kg/ha

methionin+cisztin kg/ha

árutermelési önköltség

Ft/ha

Ft/t

nyersfehérje Ft/kg

emészthető feh. Ft/kg

638

17

20

380

10

12

185.000

37.000

290

485

1010

28

43

900

25

39

115.000

23.000

114

128

58

65

115

137

150

225

-40

-40

-250

-380

Megjegyzés: 2010-es összehasonlító árakon számítva

Az elemzés a fehérjetartalomra (ebben lizin, methionin+cisztin), annak hasznosulására,

a termésmennyiségekre és azok előállításának költségeire vonatkozik.

A közönséges búza (európai kontinentális) természetes állapotban, 13% víztartalomnál

tartalmaz:

12,5-13% nyersfehérjét, aminek hasznosulása (áttranszformálása) 50-70%, az

50% igen intenzív termesztésnél, a 70% közelében félextenzív-extenzív

termesztésnél,

0,32-0,35% lizint,

0,38-0,42% methionint+cisztint.

21

A VSP Bácska természetes állapotban tartalmaz:

19-21,5% nyersfehérjét (hagyományos számítás szerint), aminek hasznosulása

90% körüli félextenzív-extenzív termesztés esetén (az intenzív nem javasolt)

0,45-0,65% lizint

0,70-1,0% methionint+cisztint.

Végeredményben megállapítható, hogy a VSP Bácska legalább annyi nyersfehérjét – ha

nem többet – produkál hektáronként, mint a szója, nem beszélve az előállítás

költségeiről. (A szója mellett szól a több lizin, a Bácska mellett szól az azonos, vagy

relatíve több methionin+cisztin.)