CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉKKÖZÉLETI HAVILAPJAXXI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM2010. július - ÁRA: 130,- Ft

A tartalombólEmlékmûavatás Csengerújfaluban

(2. oldal)Két ország, egy cél

(3. oldal)Lezárult a TÁMOP 3.1.4-es pályázat

(4. oldal)Üzleti alapokon az oktatás

(5. oldal)Csenger a magyar irodalomban

(6. oldal)Kézilabda VB

(8. oldal)

Pályázati nyereményesõIndulnak a fejlesztések a városban

Lerakták a kistérségi járóbeteg-szakellátó központ alapkövét,Több mint fél milliárdos beruházás a jobb egészségért

Július 3-án ünnepélyes keretekközött lerakták az alapszintûkistérségi járóbeteg szakellátóközpont alapkövét. A város az ÚjMagyarország Fejlesztési TervÉszak-alföldi Operatív Programtámogatási rendszerébõl 537.466.417 Ft vissza nem térítendõ támo-gatást nyert a megvalósításra. Aberuházás a jelenleg is mûködõNépjóléti Intézmény mintegy 100négyzetméterének a felújítását ésmegközelítõleg 1200 négyzet-méter bõvítést tartalmaz.

Fodor László

Az alapkõletétellel egybekötött ün-nepség a református templombanvette kezdetét, ahol Bartha Gyulaesperes hálaadó istentiszteletenköszönte meg a város és a gyüle-kezet nevében az egészség megó-vását segítõ létesítmény megépíté-sének lehetõségét.A Népjóléti Intézmény belsõ udva-rán dr. Arday András fõorvosházigazdaként köszöntötte a hely-beli és távolról érkezett vendégeket.Bevezetõjében a magyarság egész-ségügyérõl, mint nemzeti sorskér-désrõl, valamint az egészség komp-lex megközelítésének szükséges-ségérõl beszélt: a test és a lélekegészségérõl, a kettõ harmóniájáról,ami nélkül nincs egészséges ember.Isten és ember szolgálata sikeresentalálkozott ezen a napon és azNépjóléti Intézmény élete is 25 éveebben a szellemben formálódik. Azindulás 1989-re tehetõ, amikor sokreménnyel, és sok nehézséggel isszembe kellett nézni. Felvetõdött akérdés, hogy hogyan szervezzékmeg az egészségügyet? Az elkép-zelések találkoztak Makovecz Imreés tanítványa, az azóta elhunyt HeilTibor gondolataival. Kós Károlystílusában megépült az Egész-ségház, ami már akkor is kettõsfunkciót vállalt: megszervezte ahelyi egészségügyet és a szociálisalapellátást. Ez akkor nem voltszokványos, de felvállalták. Az idõmúlásával sokasodtak a feladatok.Közös ügy kb. 10 éve a kistérségiellátás is. A jelenlegi beruházás ahelyi közösségi igényeket szeretnékielégíteni: 21. századi, korszerûalapellátással az alapszakmák melléegyéb szakmákat is felsorakoztat,hogy a beteg ne utazzék. A központ18 szakorvost hoz helybe, ami azellátási idõt is megnöveli: 66 sza-kor-vosi óra helyett 200 órábanlátják majd el a betegeket.Apáti György polgármester szin-tén utalt a kezdetekre: a 80-as évekfordulóján több terület fejlesztéséttûzték ki célul, így az oktatást, a

- Az utóbbi hónapokban több, félmilliárd forintot meghaladópályázat nyertesének tudhatjamagát az önkormányzat. Nemrégírta alá a város az 1,8 milliárdforintos szennyvízberuházás tá-mogatási szerzõdését, és mostünnepeltük a kistérségi járó-beteg-szakellátó központ alap-kõletételét.

A Népjóléti Intézmény 300 millióforintból, - nyugodtabb tem-póban, mint az iskola - egy-más-fél év alatt épül át. A maradékközel 200 millió forintot pedig aszakorvosi ellátáshoz szükségeseszközkészlet beszerzésére fordít-juk. Már a közbeszerzés kiírásamegtörtént. Három érvényespályázat érkezett a 95%-os államitámogatottságú beruházás kivite-lezésére - tudtuk meg ApátiGyörgy polgármestertõl.- Az építkezésben lesz szerepe ahelyi vállalkozóknak?- Remélhetõleg igen, de magára aközbeszerzésre nem érkezetthelyi cégtõl ajánlat. Ennek az azoka, hogy elõ kell finanszírozni aberuházást, ami óriási megter-helést jelent az építõ cégeknek.- Hol tart most a többi pályázat?- A szennyvízprojekt minõségbiz-tosítási eljárás alatt áll, ami Unióselvárás. Ezt követõen mehet aközbeszereztetés és várhatóanszeptemberben indul a konkrétmunka. Pályázati pénzbõl folyik acsapadékvíz-elvezetõ rendszerrekonstrukciója, elkezdjük a jár-dák rendbetételét és folyik a csen-gerújfalusi tagiskola 12 millióforintos felújítása. Ez utóbbitöbbek között nyílászáró,- éstetõcserét tartalmaz. Szeptem-bertõl az újfalusi gyerekek iskorszerû intézményben kezdhetikmeg a tanévet. Fontos számunkra,hogy az oktatásban társult önkor-mányzatok óvodái, iskolái ismegfelelõ körülményeket tud-janak biztosítani a gyermekeknek:

ezért az iskolafelújítással pályáz-tunk a szamosbecsi tagóvodaátépítésére, ami jelenleg is folyik.A napokban érkezett meg az alevél, amiben értesítettek, hogynyert a városközpont rehabilitá-ciós pályázatunk is. Ez afejlesztés közel 650 millió forint-ból valósul meg.

- Mire vonatkozik a rehabilitáció?- A régi vasbolt felújítását. Itt leszelhelyezve az Osváth-gyûjte-mény, valamint az alsó szintenszolgáltatóház fog mûködni, amitöbb vállalkozásnak ad majdhelyet. Nyertünk 50-50 millióforintot a református és a rómaikatolikus templom rendbetéte-lére. A két templom munkálatai-hoz az önerõt az önkormányzatbiztosítja. Ezen kívül a Szatmár-vidék-Coop boltjának és a volthatárõrség együttes épületénekhomlokzata lesz rendbetéve aközpont parkosításával, valaminta gyalogos és kerékpáros forga-lom kialakításával egyetemben. AVasbolt mögött a régi futuraépületében a tervek szerint azokmányiroda és a közszolgáltatók(villamos áram, gáz, stb.) fogják alakosság igényeit kiszolgálni.- A pályázat saját forrásátegyedül az önkormányzat állja?- Nem. A Vasbolt gyûjteményrészét, a templomok felújítását, aparkosítást, gyalogos forgalmatmi, a cégek tulajdonában lévõépületeket a tulajdonosok állják.A pályázat, ami feltehetõleg2012-re meg is valósul, önerõrésze megközelítõleg 200 millióforint. Nagy esélyt látok a geoter-mikus energiát hasznosítóelképzelés beteljesülésére is, amióriási megtakarítást hozhat avárosnak. A jelenlegi 40 millióforintos fûtési költségeket 15 mil-lió forintra lehetne csökkenteni ageotermikus kutak megfúrásávalés a közmûrendszer kiépítésével.

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Apáti György polgár-mester elhelyezik az urnát

Az ünnepséget indító református istentisztelet után a meghívottvendégek átvonultak a Népjóléti Intézményhez

Dr. Arday András fõorvos aházigazda szerepében mondottköszöntõt

Dr. Semjén Zsolt, miniszterel-nök-helyettes

Az Osváth-Ház a régi Vasbolt átalakításával épül meg.

folytatás a 3. oldalon folytatás a 2. oldalon

2. CSENGERI HÍRMONDÓ 2010. július

A Székelyföldrõl származóO'sváth család egy-egy kiemel-kedõ tagjának megyénk többtelepülésén is állítottak máremléket. Mégis a legcsodálato-sabb, országosan is egyedülállóalkotás itt, Csengerújfaluban ke-rült felavatásra 2010. július 03-án.

Évek óta tartó álma valósult megezzel O'sváth György NagykövetÚrnak, aki a Magyar MáltaiLovagok Tartománynagyja meg-tisztelõ címet is magáénak mond-hatja. A XVII. században Erdélybõlfalunkba áttelepült családjánakállított ezzel méltó emléket, kife-jezve múltjához, õseihez valóragaszkodását.Azon a forró, nyári naponharangok szavára gyülekezett afalu apraja, nagyja, meghívottvendégeink, az O'sváth családközelben és távolban élõ tagjai -azon a téren, ahol már július else-jén a Megyei Tûzoltóság segít-ségével felállították a kb. 20 ton-

nás, tállyai andezitbõl készültemlékmûvet. Ez a monumentálisalkotás Gyõrfi Lajos, Munkácsy-díjas szobrászmûvész munkájátdicséri. A mû a családi gyöke-reket szimbolizálja, a székely ésszatmári nemes, valamint azíródeák alakjának megformálásá-val. Megtaláljuk rajta a XV.századig visszamenõleg azoknakaz O'sváth õsöknek a nevét, akik

sorsfordító szerepet vállaltak amagyar közéletben.

Az ünnepi mûsor a Himnuszközös éneklésével kezdõdött,majd Csáki Sándorné pol-gármester asszony köszöntötte amegjelent vendégeket. Petõfi: Alföld címû versét SzabóJános egyetemi hallgató szavaltael. Ezután Dr. Tilky Attilaországgyûlési képviselõ méltattaaz alkalom nagyszerûségét. Adíszbeszédet Dr. Boross Pétervolt Miniszterelnök Úr tartotta,kihangsúlyozva az O'sváth csa-lád azon tagjait, akik élete pél-daértékû minden magyar emberszámára.A díszbeszéd elhangzása után Dr.Boross Péter és O'sváth Györgyleleplezték az emlékmûvet, amittelepülésünk egyházi vezetõi -Fülep Lívia reformátuslelkésznõ, Szarka Gergely görögkatolikus parochus, LengyelJózsef római katolikus plébános -megáldottak és megszenteltek.Megható percek voltak, mikor acsalád székelyföldi származásáravaló tekintettel elénekeltük aSzékely Himnuszt. Ezt követõenNagy Boglárka és Nagy Veronikaelõadásában gyönyörködhettünk,akik klasszikus gitáron és furu-lyán adták elõ Mertz: Magyarhoni virágok címû mûvét. Adarab elhangzása után PrókaiGábor Úr, a Magyar MûvelõdésiIntézet és KépzõmûvészetiLektorátus Mûvészeti Osztály-vezetõje méltatta Gyõrfi Lajosszobrászmûvész kitûnõ alkotását,aki ebbe a mûbe nemcsak tudásátés tehetségét, de a lelkét is bele-formázta. A Megyei Közgyûlés "KissÁron-díját" Dr. Fazekas JánosMegyei Fõjegyzõ; CsengerújfaluÖnkormányzat díszoklevelét aPolgármester Asszony adták átO'sváth Györgynek, megköszön-ve a magánkezdeményezés nagy-szerûségét, a családja tiszteletéreCsengerújfalut gazdagító emlék-mûvet.Könnyek szöktek sokak szemé-be, mert ekkor felhangzott aKormorán együttes éppen ideillõ zeneszáma: Ki szívét osztjaszét�A dalt Szilágyi Fruzsina és CzineEnikõ adták elõ. Az ünnepséget a Szózat közöséneklésével zártuk.A falu lakossága a nap továbbirészét a sportpályán tölthette,ahol élvezetes falunapi prog-ramok várták az érdeklõdõket.Az O'sváth család tagjait és ameghívott vendégeket a településönkormányzata iskolánk tor-natermében szeretetvendégség-gel várta.

Emlékezetes nap volt! Ritkaesemény egy ilyen kis faluéletében, mint amilyen Csenger-újfalu - az emlékmûavatás. Köszönet mindazoknak, akiksegítettek a szervezésben, meg-valósításban, anyagi és erkölcsitámogatásukkal lehetõvé tették,hogy ez a páratlan mûalkotásméltó helyére kerülhessen!A polgármester asszony köszön-tõjébõl vett idézet Tamás Áron

gazdaságot és az egészségügyet.Eltelt több, mint 20 év - új igényekmerültek fel, aminek meg akart azönkormányzat felelni. 2007-benpályáztak elõször a járóbeteg-szak-ellátó központra, majd 2008-banindult el az a folyamat, aminekrészese és segítõje a fehérgyarmatikórház, és aminek köszönhetõenmegvalósul a kitûzött cél: a szakor-vosok kijárnak, és helyben látják ela beteg embereket. Csenger együtt-

mûködési megállapodást írt alá afehérgyarmati kórházzal, ahonnankijárnak majd a szakorvosok. Aberuházás sikeréhez hozzájárult afehérgyarmati kistérségbe tartozótelepülés is: Császló, Gacsály ésCsegöld. Az önkormányzat a beru-házás önerejét biztosítja, az építésmég augusztusban elindul. A meg-hívottak nevében ünnepi köszöntõtmondott dr. Semjén Zsolt, minisz-terelnök-helyettes, aki szerint azértfontosak az ünnepek - így a maialapkõletétel is - mert azok az idõmenetében útjelzõ oszlopokkéntadnak hitet, erõt egy-egy cél meg-valósításához. Az egészségház bõví-tése egy jó cél, mert a legfontosabbbefektetés a jövõbe a tudás és azegészség. A végsõ cél pedig, a ma-gyar nemzet fennmaradjon! Ezértfontos az egészségügy, hisz nemze-tet csak egészséges emberekkellehet építeni. "Egy ország fejlõdésenem pusztán makro számokon

múlik, hanem azon, hogy a helyitelepülések, a helyi közösségek tud-janak épülni. Na most azt gondo-lom, hogy nincs jobb befektetés,mint az emberbe való befektetés,mert országot építeni csak egész-séges emberekkel lehet, és mûveltemberekkel. Ezért tehát az egész-ségügy és az oktatásnak a mindenekelé való helyezése, ez a helyes és eza jövõt jelentõ dolog."Az egészségkapcsán kiemelte még, hogy aztcsak test és lélek összetettségében

lehet elképzelni. Ezért tartjafontosnak, hogy johannita és máltailovagok is jelen vannak a rendez-vényen, illetve, hogy Csengerbenjohannita szolgálat mûködik. Különtisztelettel felhívta a figyelmetOsváth Györgyre, a Magyar MáltaiLovagok Tartománynagyjára, akiAntal József miniszterelnök fõta-nácsadója volt, és a világban bárholis járt, tetteit a nemzet iránti patrio-tizmusa és a szülõhely iránti szere-tete hatotta át. Az ünnepségen felszólalt dr. TilkyAttila országgyûlési képviselõ is,aki elmondta, hogy ez a projekt többember és település - a két kistérség -összefogásával valósul meg. Azember attól lokálpatrióta, hogyfigyel arra a közösségre, és segítiazt, amelyben él. Utalt arra, hogymost alkotó idõszakba lép az ország,ahol a vidék is esélyt kap afelzárkózásra és a fejlõdésre.

- mjb -

szavaival üzen mindnyájunknak:

"A madárnak szárnya van ésszabadsága, az embernek pedig

egyetlen szülõföldje és sok köte-lessége!"

Csáki Klárapedagógus

Dr. Boross Péter volt minisz-terelnök emlékezett meg a csa-ládról, aki arról a vezetõrétegrõlbeszélt, akik mindvégig magyar-nak megmaradva mentették mega hazát a történelem során. Beszé-dében arra is kitért, hogy ezt aréteget 1945 után darabokra szag-gatta az új hatalom. Így történt ezaz Osváth családdal is, akik atörök hódoltság idejétõl szolgál-ták a hazát. A Székelyföldrõl5-600 évvel ezelõtt idetelepültcsalád megyei tisztségviselõket,törvényszéki bírákat, ügyé-sze-ket, katonákat, helytörténészeketés református lelkipásztorokatadott Szatmár vármegyének. A20. század legna-gyobb alakja acsaládban O'sváth László, azElnöki Ügyosztály fõosztály-vezetõje volt, aki a trianoni határ-módosítás után újjászervezte aközigazgatást Magyarországon.

Az õ fia O'sváth György 31 évenát az EU Bizottságának fõtiszt-viselõje volt. A Nagy Imre -félecsoporthoz tartozott és AntallJózsef tanácsadója és hazánkbrüsszeli utazó nagykövete volt.Az õ kezdeményezésére készültel Csenger-jfalubna az O'sváthcsaládot méltató szobor. Azavatáson megkapta a megyei köz-gyûlés által adományozott, anyaidédapjáról, Hegymegi Kiss Árontiszántúli református püspökrõlelnevezett kitüntetését: "A kitün-tetés nagyon megtisztelt engem,és a szobor, amelyet itt Csenger-újfaluban, az õseim falvában föl-állítottunk, a csengerújfalusi ön-kormányzattal, az tényleg azértvan, hogy emlékeztessen arra azosztályra, a magyar köznemessé-gre, amely a magyar történelembea nemzet fennmaradását és anemzet jövõjét biztosította."

folytatás az 1. oldalról

Lerakták a kistérségi járóbeteg-szakellátóközpont alapkövét

A járóbeteg-szakellátó tervrajza

Emlékmûavatás Csengerújfaluban

2010. július CSENGERI HÍRMONDÓ 3.

"Nekünk nem a busz kell,hanem a vasút!"

Kedden délelõtt a csengeriPolgármesteri Hivatalbansajtó-tájékoztatót tartottak, a114-es Mátészalka - Csengervasútvonal visszaállítása ügyé-ben. A tájékoztatón részt vettSimon Dezsõ, a Vasutasok Szak-szervezetének elnöke és SuszterCsaba a debreceni terület kép-viselõje.A Csenger - Mátészalka közöttivonalat nem bezárni, hanemfejleszteni kell. Viszonylag rövidszakasz újjáépítését - megköze-lítõleg 10 kilométer - kellenemegtenni Szatmárnémeti ésCsenger között, aminek nincsakadálya. A szakemberek szerintminden mûködésre kész, azirányító berendezések, váltók, sõta munkavállalók is hadra fog-hatók. Annál is inkább, hiszen aszárnyvonal visszaállítása érde-kében megközelítõleg négyezerdarab aláírást gyûjtöttek. Azaláírásokat a sajtótájékoztatónadták át a szakszervezet elnö-kének, aki azt Fónagy JánosNemzeti Fejlesztési Minisztériumparlamenti államtitkára részérejuttatja el. Dr. Nóta József aCsengeri Kistérség munka-

szervezet vezetõje elmondásaszerint, a térség minden egyesönkormányzata kinyilvánítottatámogató szándékát a kezde-ményezést illetõen.A vasúti közlekedés biztonságo-sabb, mint a közúti. Meg kelnézni a statisztikákat! A vasútnakigazodnia kell az utazási szoká-sokhoz. Az utasok érjék el a csat-lakozásokat. Magyarországon je-lenleg nincs hosszú távú közle-kedési koncepció, de ezeket aszempontokat szem elõtt tartvaeredményeket lehet elérni -hangsúlyozta Simon Dezsõ aVasutasok Szakszervezeténekelnöke.

Fodor László

Két ország, egy cél, közös siker!Doua þari, un scop, succes comun!

A határon átnyúló kezde-ményezés Csengerújfalu és aromániai Majtény között indulta HURO/0801/149. pályázatkere-tén belül. A résztvevõönkormányzatok sokszínû talál-kozókat szerveztek.

� Június 09-én Majténybanmezõgazdasági kapcsolatokról, akét térség lehetõségeirõl egyez-tettek számos gazdálkodó érdek-lõdésével kísérve, mely határ-szemlével és a Szatmári békeemlékmûvének látogatásával értvéget.� Június 11-én a turizmus témá-jában egy interaktív, érdekes elõ-adás volt, mely a CsengeriKistérség valamint a határ kétoldalán lévõ turisztikai fej-lesztési lehetõségekrõl, azokkitörési pontjairól és az együtt-mûködés fontosságáról szólt. Atanácskozás végén Csenger-újfalu nevezetességeit néztékmeg a résztvevõk, valamint afalu mezõgazdasági sajátossá-gaival, ezen belül az intenzív

uborkatermesztéssel ismerked-tek meg. � A harmadik találkozón mindkétönkormányzat bemutatta milyenszolgáltatásokat, milyen törvé-nyi keretek között nyújtanaktelepüléseiken. A csoport többek

között megtekintette a kismaj-tényi vízmûtelepet is.� Az utolsó gazdasági találkozó-nak Csengerújfalu adott otthonta kereskedelem témában. Mind-két térség meghatározó cégeiképviseltették magukat a ren-dezvényen, akik be is mutattáktevékenységüket.

A találkozások remek lehe-tõséget teremtettek kapcsolatokés további együttmûködésekkialakítására.

Majtény Helyi Tanács

Csengerújfalu Község Önkormányzata

folytatás az 1. oldalról

Ha befogadják az ötletet, azonnalmegpályázzuk intézményeink hõ-szigetelését és nyílászáró cseréjét.Ez a pályázat 70% -os támoga-tottságú, az önerõt, mint ahogy atöbbi pályázatnál is, a kötvényki-bocsátásból kívánjuk állni. - A kötvénybõl mennyit lehetfejlesztésre felhasználni?- Az 1 milliárdos kötvény jelenleg190 millió forint hozadékkal vanszámon tartva. Ezen felül akötvény 500 millió forintig hasz-nálható fel fejlesztési célra. Ez aztjelenti, hogy jelentõs anyagi biz-tonsággal kezdhetjük meg beru-házásainkat.

- A fejlesztésekkel párhuzamosanfolyamatosan megfogalmazódik afoglalkoztatás kérdése is. Milyenlehetõségeket lát a munkanél-küliség csökkentésére?- A kistérségi LHH-s programok-ból profitálhat munkahelyeket aváros, lásd járóbeteg-szakellátó,vagy a tervezett betonüzem-gyárépítése, valamint az inkubátorházés képzõközpont kialakításánakterve. Sok embernek adhatmunkát a cipõgyárnál épülõcsarnok és természetesen foly-tatjuk a közmunka programot is.Távlati elképzelésünk saját vil-lamosenergia elõállítása, az alter-natív hõfelhasználás kiaknázása,és sok függ az ide letelepednikívánó befektetõi körtõl is.

Az önkormányzat folyamatosantárgyal ebben az ügyben, és min-den lehetõséggel megpróbál élni,ami vonzóvá teheti a várost ilyenszempontból is.- Ha fel kellene állítania egyrangsort a nyertes, vagy a célbanlévõ pályázatokból, hogyantenné?- Reális esélyt látok a geoter-mikus energia hasznosítására, ésnyert ügy a járóbeteg-szakellátóközpont megépítése, a szennyvíz-beruházás, valamint a városköz-pont rehabilitációja. Ha ezekmegvalósulnak, nyugodtan mond-hatjuk, hogy óriási léptekkel,másoktól nem lemaradva éljükmeg a 21. század elsõ évtizedeit.

- mjb -

Pályázati nyereményesõIndulnak a fejlesztések a városban

Program:

Augusztus 16-20.Mûvészeti Alkotó TáborHelyszín: Helytörténeti Múzeum

Augusztus 19.17.00 Képzõmûvészeti kiállítás

Burai István festõ és grafikus mûvészHelyszín: Általános iskola aula

19.00 Komolyzenei hangverseny areformátus templomban a"Piccoli Archi" zenekar közremûködésével

Augusztus 20.06.00 - 24.00 Határnyitás Óvári és

Csenger között07.00 - 14.00 "Zsigmondi" nagyvásár

Helyszín: városközpont10.00 - Garagulya Komédiás Kompánia

Helyszín: városközpont11.00 - Az ellopott kakas - a Szivárvány

Színház elõadásaHelyszín: városközpont

15.00 - Ünnepi szent mise a görögkatolikus templomban

15.45 Mazsorett felvonulás a város fõterén

16.00 - Városi ünnepség Helyszín: városközpont, nagyszínpad Ünnepi szónok: Apáti György pol-gármester

- Ünnepi mûsor Réti Barnabás és színésztársai közremûködésével- Kenyérszentelés a görög katolikus parókus vezetésével, az új kenyér megszegése

Szórakoztató mûsorHelyszín: Szent István tér,

nagyszínpad16.50 Helyi gyermek néptánccsoport17.10 Orfeusz Egyesület népdalkórusa és

citera zenekara17.30 Zenés szórakoztató mûsor

(musical egyveleg)18.00 Sztárvendég: Bad Boys18.30 Pesti Magyar Operett Színpad

elõadása19.30 Fate-Rock együttes retro partyja

Helyszín: Mûvelõdési Központ belsõ udvara

20.30 Sztárvendég: Marót Viki és aNova kultúr zenekar - élõkoncert

22.00 Taurin cirkusz: levegõakrobaták és tûzzsonglõrök show-ja

22.40 Tûzijáték

CCsseennggeerrii NNaappookk2010. augusztus 16-20.

Júliusban az Ady utcán beszakadtaz aszfalt. Több autós napközbenmár észlelte, hogy az út ezen aszakaszon jobban meg van süly-lyedve mint máskor. A pontot azi-re a Szabolcs Volán egyik me-netrend szerinti járata tette.Miután áthaladt a kritikus pontonaz aszfalt másfél négyzetméternyiterületen beszakadt. A problémátfeltehetõen a rendkívül csapa-dékos idõjárás, a szennyvízrend-szer meghibásodása, valamint atalaj szerkezeti adottságai okoz-

hatták. Ezen a területen úgy-nevezett futóhomok található,amit a megsérült rendszerbõlkiszabaduló víz könnyedén ki tudmosni. Az útszakaszon 4-5 négy-zetméternyi területen megsüly-lyedt, berepedezett a talaj. Agravitációs lejtés miatt acsatornarendszer - aminek egyéb-ként a város a bõvítésére ésfelújítására készül megközelítõ-leg 2 milliárd forintból - ezen aszakaszon 10 méter mélyen azúttest alatt fut. Fodor László

Kráter tátongott a fõútvonal közepén

A Szatmári béke emlékmûvénél

4. CSENGERI HÍRMONDÓ 2010. július

Szakmai és pénzügyi összegzés a kompetencia alapú oktatás bevezetésérõl az általános iskolábanA "Kompetencia alapú oktatás,egyenlõ hozzáférés - Innovatívintézményekben" címû pályázataz ÁMK négy telephelyére adta be:az általános iskola Kossuth utcai ésaz Ady Endre utcai épületére,valamint a Honvéd utcai óvodáraés a szamosbecsi tagóvodára. A projketmenedzsment tagjai:projektmenedzser Halászi Gábornéintézményi referens. Projektasz-szisztens Mesterné Juhász Beáta,az ÁMK általános helyettese. Pénzügyi vezetõ Orosz Melinda, aPolgármesteri Hivatal PénzügyiOsztályának dolgozója. Szakmaivezetõk az ÁMK általános isko-lájában: Nagy Katalin és RápoltinéBélteki Ilona tanárnõk. Az ÁMKóvodájában Katona Gyuláné ésSzécsiné Váczi Mónika. A projek-tet segítõ intézményi szaktanács-adó: Dobránszky Sándor, és Szá-sziné Sustyák Anna.A projekt résztvevõi:A 4 feldatellátási helyen valósulmeg a Petõfi ÁMK keretein belül:két iskolai, két óvodai telephelyen.1. Általános iskola:Ady E. utca: 6 csoport - 6 bevontpedagógus (felsõ tagozat)Kossuth utca: 6 csoport - 6 bevontpedagógus (alsó tagozat) + szak-mai vezetõ2. Óvoda:Csenger: 1 csoport - 2 bevont pe-dagógus + szakmai vezetõSzamosbecs, tagóvoda: 1 csoport -2 bevont pedagógus Bevont gyermeklétszám össze-sen: 357 fõ

A projekt eredményei az álta-lános iskolában:A projektben felsõ tagozatban aszövegértés-szövegalkotást (PappVeronika (8.d) és Molnár Csaba(7.d)), matematika kompetenci-aterületet (Vassné Lengyel Katalin(7.a), Vinczéné Szilágyi Melinda(8.c)), német idegen nyelvi kulcs-kompetenciát (Gyarmati Józsefné(6.c), Nagy Katalin (5.b)) vezettékbe. Az alsó tagozatban a következõ

kulcskompetencia területek kerül-tek be az implementációba. Szo-ciális életvitel és környezeti kom-petencia egy tanulócsoport(Pappné Szabó Judit (1.c)), matem-atika két tanulócsoport (KazamérTiborné (2.t), Csáki Klára (4.b)),szövegértés-szövegalkotás háromtanuló-csoport (Erdõsné Papp Judit(3.t), Magos Lászlóné (4.a),Farkasné Tarkovics Judit (2.a)). Az oktatási programok megva-lósítását a következõ kiegészítõ új-szerû, órarendbe beépített mód-szertani eljárások segítették: � Legalább egy, három hetet meg-haladó projekt (Petõfi hónap, Ta-vasz címmel)� Legalább egy témahét (Egész-séghét)� Legalább egy moduláris oktatásiprogram megszervezése (Gazda-sági és pénzügyi ismeretek,Szelek-tív hulladékgyûjtés)Szintén a kompetencia alapú ok-tatás implementációjához kap-csolódott a tantárgytömbösítettok-tatás bevezetése a szakrend-szerû oktatásban a Kt. 52.§ (3)szerint a 2009/2010-es tanévben akötelezõ tanórai foglalkozások tel-jes intézményi idõkereténeklegalább 5%-a mértékéig. Másodikkötelezõ elemként vezette be azáltalános iskola az anyanyelvimûveltségterület tantárgyi bon-tás nélküli oktatását. A pályázat tartalmazta a digitálistartalmak, IKT taneszközök köte-lezõ tanórai használatát is, az érin-tett tanórák legalább 25%-ban. Adigitális tartalmak megjelenítésérealkalmas kis értékû eszközök be-szerzése révén az oktatási prog-ramcsomagok digitális verziói ésaz oktatási programcsomagokhozkapcsolódó egyéb digitális tan-anyagtartalmak hosszabb távon iselérhetõvé válnak a tanulás egészfolyamatában a tanulók részére. Aprojektben megvalósult tanesz-közbeszerzés és eszközfejlesztésmegvalósulása erõsítik tanulóinktovábbtanulási, illetve majdani

munkaerõpiaci esélyeit, hoz-zájárulva ezzel a régió gazdaságipotenciáljának erõsödéséhez, alakosság jövõbeni életminõségejavulásához.Fenntarthatóság: A projekt to-vábbvitelének garanciája egyrésztaz iskola (kompetencia-alapú ele-mekkel) módosított PedagógiaiProgramja és helyi tanterve. A pro-jekt megvalósítása során a kompe-tencia-alapú oktatás eszközrend-szere beépül a Pedagógiai Prog-ramba, amely alapja a jövõbeniéves iskolai munkatervek cél-,fela-dat-és eszközrendszerének, illetveeredményességi kritériumainak.A módosított Pedagógiai Program,a helyi tanterv, az éves munkatervkövetelménnyé teszi a tanmenetekkészítése során, valamint a tanóraiés tanórán kívüli foglakozásokon akompetencia-alapú módszertani el-járások, módszerek, modulok to-vábbi alkalmazását.Az intézmény teljes tantestületerészt vett a kompetencia alapú kép-zések valamelyikén, de továbbra isprioritás ez a terület a továbbkép-zések tervezésénél.A megvalósító pedagógusok szá-mára az eddigi eredményességtovábbi hajtóerõt biztosít, s (a pro-jekt során tapasztalt belsõ képzõtevékenységre is tekintettel)meglátásom szerint kialakult aziskolában és az óvodákban is egymotivált fejlesztõ csapat, amelyképes rá, hogy az innovációslendületet mozgásban tartsa,valamint a nevelõtestületbentovábbi pozitív szemléletformálástvigyen véghez. Az 5 éves fenntartási kötele-zettséget vállalva olyan tanulás-szervezési eljárások, módszerekmegjelenítését és további alkal-mazását biztosítjuk, mely elõsegíti,vagy lehetõvé teszi a kompetenciaalapú oktatás elterjedését, illetve azintegrált nevelés céljainak meg-valósulását, (Pl: projektmódszer, 5,majd 10, késõbb 15%-os tantárgy-tömbösített oktatási eljárások,kooperatív módszerek).

Nyilvánosság: A projektrõl aziskola honlapján és a CsengeriHírmondó városi havilap c. lapbantájékoztattuk, illetve tájékoztatjuka jövõben is a partnereket és alakosságot - megjelenítve, hogy aprojekt az UNIÓ támogatásávalvalósul meg. Az óvodai, iskolainyílt napok alkalmával a szülõk,érdeklõdõk közvetlenül is betekin-tést nyerhetnek a kompetencia-alapú oktatási módszereibe, vala-mint az IKT-eszközök napi alkal-mazásába.A projekt eredményei: A projektkeretében beszerzésre kerültek akompetencia-alapú oktatás szem-pontjából fontos eszközi elemek(információhordozók, feladathor-dozók), valamint a digitalizált ele-mek megjelenítésére alkalmas kisértékû eszközök. A projekt eddigieredményeként az eddig megvá-sárolt taneszközök és kisértékû tár-gyi eszközök a pályázó önkor-mányzat állományába (könyvtáriállományba, illetve leltárba vétel)kerültek, majd átadásra kerültek anégy feladatellátási helyre - elõse-gítve a TÁMOP3.1.4. projektünkfenntarthatóságát. A taneszközökrepályázott és elnyert összegbõl in-teraktív tananyagok beszerzésére issor kerül, ami tovább javítja a pro-jekt költséghatékonyságát.A jelen projekt révén elérhetõvéváltak a kompetencia-alapú oktatásszempontjából fontos eszközi ele-mek, demonstrációs segédletek. Pénzügyi beszámoló: A projektösszköltsége: 64.000.0000,- Ft,mely 5 feladatellátási helyen kerülfelhasználásra. 2009. július 4-én 22.400.000,- Ftelõleg igénybevételére került sor. 2010. március hónapban került soraz 1. számú kifizetési kérelem be-nyújtására az OKMT felé, mely so-rán 13.997.125,- Ft elszámolásárakerült sor. 2010. június 30-i állapot szerintifelhasználás: 23.216.664,- Ft, mely36 %-os felhasználást jelent.

A projekttel kapcsolatosan felme-rülõ költségek kifizetése folya-matos, de több olyan tevékenységis van, amelynek kifizetését nemtudjuk bonyolítani, mert jelen pil-lanatban szerzõdésmódosítási ké-relem van folyamatban, amelynekaz elbírálása igen nehézkes. A pályázat során eszközbeszer-zésre betervezett 5.636.600,- Ftösszeg egészében már 2009-benelköltésre került. Ezek az eszközökszolgálják a kompetencia alapúoktatás bevezetéséhez és a folya-matos munkához szükséges hát-teret. A pedagógusok képzése 2010. jú-lius hónapban lezárult, a SULI-SZERVÍZ a számlákat folya-matosan nyújtja be az Önkor-mányzat részére, és azok a tel-jesítésigazolások kiállítását köve-tõen folyamatosan kifizetésre iskerülnek. A bevont pedagógusok innovációsmunkájáért és a pedagógiai prog-ram elkészítéséért járó díjazáskifizetése a 2-es, 3-as és 4-esszámú feladatellátási helyeken2010. július hónapban megtörtént.Az 1-es számú feladatellátásihelyen a szerzõdésmódosítás jóvá-hagyását követõen kerülhet sor akifizetésre. 2010. május hónapban került sor aMagyar Államkincstár részérõlhelyszíni ellenõrzésre, mely soránpénzügyi szempontból hiányos-ságként az merült fel, hogy az 1.számú kifizetési kérelem jóvá-hagyását követõen megérkezettösszeg nem jelentkezett a fõkönyviszámlákon. A hiányosság javításamegtörtént, melyrõl a MÁKértesítve lett.

Halászi Gábornéprojektmenedzser

Orosz Melindapénzügyi menedzser és

Mesterné Juhász Beátaprojektasszisztens

�Petõfi Sándor�Általános Mûvelõdési Központ

és Könyvtár,Pedagógiai Szakszolgálat

TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0132

"Kompetencia alapú oktatás,egyenlõ hozzáférés - Innovatív intézményekben"

2009/2010

Csenger Város Önkormányzataprojektzáró konferenciát tartotta TÁMOP-3.1.4. "Kompetenciaalapú oktatás, egyenlõ hozzá-férés innovatív intézményekben"címû pályázat kapcsán "PetõfiSándor" ÁMK általános iskolájaaulájában 2010. június 29-én.A fenntartó önkormányzat általmegpályázott és elnyert 64 millióforintból innovatív programfe-jlesztés valósulhatott meg az in-tézményben, melynek keretei kö-zött - az alkalmazásképes tudásközéppontba helyezésével - a 3-14éves korosztály képességei, kész-ségei fejlõdhettek. A program so-rán megújulhatott a bevont peda-gógusok módszertani kultúrája,melynek lehetséges gyakorlati esz-közei: a problémaközpontú tanítás,a cselekvésbõl kiinduló gondo-lkodásra nevelés, a felfedezhetõtanítás-tanulás, valamint a meg-értésen és tevékenységen alapulófejlesztés egyaránt. Összességébena tanulók személyiségeinek kom-plex fejlesztése valósult meg, amimagába foglalta az értelmük kimû-velése mellett az önmagukhoz és

különbözõ közösségekhez valóviszonyuk fejlesztését egyaránt. Azáró eseményt Halászi Gábornéprojektmenedzser nyitotta meg azÁMK dolgozói, a város vezetése ésa program folyamat-tanácsadói,valamint az érdeklõdõk jelenlé-tében.A projekt szakmai hozadékáról aházigazda, Kazamér Tibor számoltbe. Õt Dobrásznky Sándor iskolaiés Szásziné Sustyák Anna óvodaifolyamat-tanácsadó követte, akikméltatták az intézményben folyószakmai munka magas színvonalát.Referencia-intézménnyé válás le-hetõségét is felvetették a vezetésszámára. Az egyes telephelyekszakmai vezetõi a 10 hónap alattvégzett mindennapi munkát kötöt-ték egy-egy csokorba.Kazamér Tibor elmondta: "Egyfejezet lezárult, de a kompetenciaalapú oktatást - legalább a jelenlegbevont tanulócsoportszám mérté-kéig - további öt évig folytatni kell.Öröm ez számunkra, hiszen tan-ulóink a XXI. századi módsze-rekkel és eszközökkel felvértezveléphetnek ki a majdani munkaerõ-

piacra, az egész életükön át tartótanulás megalapozását szolgálóképességek fejlesztése pedig a sik-eres alkalmazkodásukhoz járulhozzá."Apáti György, a település pol-gármestere a tanácskozást végig-hallgatva, gratulált az elért ered-ményekhez. Megelégedéssel szá-molt be arról, hogy szeptembertõl -elõreláthatólag - 300 tanulói lap-top, valamint több tucat számí-tógép és interaktív tábla várja apedagógusokat és gyerekeket. "A több mint 400 millió forintbólfelújított iskola, a csodálatos óvo-da, a rendelkezésre álló tanesz-közök sokasága, mind-mind a jövõgeneráció szellemi fejlõdéseknek azáloga, egyben garancia is Csengerjövõjére nézve."Az együtt gondolkodást elnézveelmondható, hogy Csengerben aváros és ÁMK vezetése nyitott amodern közoktatási innovációkbefogadására, melyek termékenytalajra találtak a lakosság vonat-kozásában is.

Kazamér Tiborigazgató

Lezárult a TÁMOP-3.1.4.-es pályázat!

2010. július CSENGERI HÍRMONDÓ 5.

A csengeri Nyugdíjas SzeretetEgyesület nagyszabású gálaestetrendezett az árvízkárosultak meg-segítésére. A rendezvényt ApátiGyörgy Csenger város polgár-mestere nyitotta meg. A 2010. június 14-re meghirdetettmûsort elmosta az óriási vihar,szerencsére néhány nappal késõbb21-én sikerült megtartani az estet. Felléptek az Orfeusz egyesület ci-tera és gitár együttese, Bíró Gréta3. osztályos szólótáncos, a por-csalmai Nemzedékek Hídja Egye-sület tagjai, az Õszülõ FényekEgyesület versmondója, a Szivár-vány színház amatõr színjátszói ésa Szeretet Nyugdíjas Egyesülethárom versmondója, a Napsugárnépdalkórusunk, valamint a tánc-csoportunk cigánytánccal. Ezen az esten erõsödött a generá-ciós közötti kapcsolat, valamint azegyesületek egymás közötti kap-csolattartása is.Köszönet a Családsegítõ Szolgálatés a Mûvelõdési Ház dolgozóinaka megszervezéshez nyújtott segít-ségért, Csenger Város nagy és kisvállalkozóinak, a város lakosságá-nak, hogy támogatták célunkat és a

jegyeladásokból összegyûlt 124.000 Ft-tal két nyugdíjas rászorulóárvízkárosultnak, Gazdik Pál ésZámborszki Istvánné szendrõdilakosoknak tudtunk segítségetnyújtani.Köszönet Polgármester Úrnak, ésCsernyi Endrénének, hogy lehe-tõvé tették a támogatás helyszínenSzendrõ városában történõ áta-dását.

Juhász Istvánnéelnök

Gálaest az árvízkárosultak megsegítésére

Mottó: "A vezetõi eredményességkul-csa, hogy a hatalom gyakor-lása nélkül tudjuk befolyásolniaz embereket."Lezárult a 2009/10-es tanév, azáltalános iskola egy kifejezetteneseménydús idõszakot tudhatmaga mögött. Iskolafelújítás, újtanulásszervezési eljárások, peda-gógus továbbképzések, kompe-tencia alapú oktatás, sport- éstanulmányi versenyek, színes tan-órán kívüli tevékenységek,felzárkóztatás-tehetséggondozás,"jó gyakorlatok" értékesítése, ju-talomkirándulás, hagyományosrendezvények, nyári napközi, zászlóle és felvonás voltak - a teljességigénye nélkül - azok a leg-fontosabb elemek, melyek jelle-mezték a csengeri általános iskolamûködését.- A szakmai munkát illetõenmelyek voltak a legfontosabb pri-oritások?- Nevelõ-oktató munkánk végsõcélja nem változott és nem is vál-tozhat, ami azt jelenti, hogy ké-pessé kell tennünk a gyerekeket,hogy az írás-olvasás-számolás is-mereteit készség szinten elsajátít-sák - tudtuk meg Kazamér Tiborigazgatótól. - Mai szóhasználat-tal: kompatibilis tudással ren-delkezzenek, mely a kompetenciaalapú oktatás bevezetésével telje-edhet ki. A külsõ mérõbiztosokáltal felügyelt országos kompe-tenciamérés az egyik fontosindikátor munkánkról, melynekeredményeként az ország alap-fokú közoktatási intézményeiközött a nagyon elõkelõ elsõ 10százalékban helyezkedünk el.Egyébként az iskola tanulmányiátlaga 3,8. Sok szép eredménytértünk el szaktárgyi és sport-versenyeken, melyeken öregbítet-tük iskolánk és szeretett városunkhírnevét. Ezek közül kiemelkedika földrajz megyei 1., országos 2.helyezés és a sport területén a las-san felsorolhatatlan számú me-gyei, országos és nemzetközi elsõés további élhelyezések. A mo-dern tánc csapatunk szinténországos elsõ helyezett lett, s ígykijutott az Európa Bajnokságra. A

végzõseink nagy hírû megye-székhelyi középiskolákban ismegállják a helyüket. Komolykihívás volt, de megbirkóztunk akompetencia alapú oktatás beve-zetésével, mégpedig olyan magasszínvonalon, hogy tapasztalata-inkat szeretnénk "referencia-intézményként" átadni kistérségi,megyei, országos szinten egya-ránt az érdeklõdõ iskoláknak. - Mit tart az iskola erõsségeinek?- Az iskolánk IPR-es "jó gyakor-latait", melyeket pénzért tudtunkértékesíteni. Már a 2004-es igaz-gatói pályázatom hangsúlyoseleme volt azon elképzelésem,miszerint egy közoktatási intéz-ményt is hasonlóan kell vezetni,mint egy vállalkozást. Azazmenedzser szemléletûen, profit-orientáltan, célratörõen, de amunkavállalók iránti megfelelõalázattal. Véleményem szerintmások vezetése több, mint egy-szerû munka vagy karrier, a leg-magasabb rendû elhivatottság,egyfajta szolgálat, melyet a nap24 órájában teljesíteni kell, éppúgy, mint ahogyan AbrahamLincoln ezt fogalmazta a fentimottóban. Nagyon sok magasszínvonalon végzett közoktatásitevékenységünk, vagy tanóránkívüli egyedülálló tanulás-szervezési eljárásunk van, - ezekaz ún. "jó gyakorlatok" - és ame-lyek adaptálásáért más iskolákvezetõi és pedagógusai akár többszáz kilométert is utaznak éskomoly anyagi áldozatot is vállal-nak átvételükért.

- Az iskolára jellemzõ a folya-matos megújulás. Milyen válzoá-sokat, fejlesztéseket terveznek azelkövetkezõ években?- Az új tanév legnagyobbkihívását az elnyert TÁMOP3.4.3. pályázatunk elindítása éskivitelezése jelentheti, melynekkeretei között Magyarországonlegelsõként elindítjuk azt a ten-geren túlon már bevált tehetség-gondozással kapcsolatos tech-nikát, melynek címe:"A kiemel-kedõen sikeres emberek 7szokása." Megpróbáljuk a tanu-lóink tudatába beültetni mindazonszokásokat, attitûdöket, melyek avilág legsikeresebb embereireegyaránt jellemzõek voltak.A közoktatási törvény változásamiatt második osztály év végétõlvisszaállunk az érdemjeggyeltörténõ értékelésre alsó tagozat-ban is, valamint ismételtenlehetõség nyílik az osztályis-mételtetésre, ha a pedagógus ilymódon értékeli a tanulóelõmenetelét. Már a 2011/12-estanévre is tervezünk újítást, mely-lyel tovább növelnénk az intéz-mény elismertségét és szélesebbválasztási lehetõséget biztosí-tanánk a szülõknek. Ez az innová-ció a kéttannyelvû oktatás beve-zetése, ami azt jelenti, hogy fel-menõ rendszerben egy osztálybanmagas óraszámban tanítanánk azidegen nyelvet oly módon, hogybizonyos tantárgyak e nyelvenkerülnének oktatásra. Fontos pri-oritás továbbá a magatartási prob-lémák látványos csökkentése, ta-nulóink beszéd- és illemstílusá-nak javítása. Végezetül ezúton isszeretném köszönetemet kifejeznivalamennyi ÁMK-s munkatár-samnak, valamint a Gesz dolgo-zóinak a tanévben végzett kiemel-kedõ teljesítményükért. A sikerekközös munkánk eredményei.A jelen érdemei adnak erõt éskitartást, hogy jövõbeli elképze-léseinket megvalósítsuk. Kitartó-an keressük az oktatás fejlesztésilehetõségeit, mert mi ezen amódon tudjuk tanulóink és ezáltala város jövõjét építeni.

- mjb -

Üzleti alapokon a csengeri alapfokú oktatásIskolánk, az Ady Endre Gim-názi-um Szakképzõiskola és Kollégiuma Nemzeti Összetartozás Napjaalkalmából pályázatot nyertHatártalanul címmel egy erdélyikirándulásra. Azt hiszem mindenegyes tanuló számára feled-hetetlen marad a 2010. július 5 és11-e között eltelt idõ.Mindannyiunk nevében elmond-hatom, hogy rengeteg szép hely-lyel, érdekes történetekkel, isme-retekkel gazdagodtunk. A kirán-dulás keretében számtalan várostérintettünk, többségében ma-

gyarok lakta területeket. (Szat-márnémeti, Kolozsvár, Csíksze-reda, Tusnádfürdõ, Kézdivá-sárhely, Sepsiszentgyörgy, Csík-karcfalva, Székelyudvarhely, Szováta,Körösfõ és Marosvá-sárhely).Fontos állomása volt a túránakCsíkszereda, ahol a közös játékoksorán megismerkedhettünk ahelyi Kós Károly Középiskoladiákjaival.A Nyerges-tetõn felelevenítettüka magyar történelem Thermopülaicsatáját, ahol tanúbizonyságotkaptunk Tuzson János honvédalezredes és a székely emberekönfeláldozásáról és hazaszere-tetérõl.Kézdivásárhelyen megtekinthettük aKárpát - Medence legjelentõsebb

Céhtörténeti Múzeumában, acéhek történetét és korabeli szer-számjaikat az embereknek. Csík-karcfalván a gyapjúfeldolgozásmenetébe kaphattunk bepillantást.Ugyanitt megtekinthettük egyhagyományos csíki parasztházfelújítását.Ezenkívül Erdély földrajzilaglegszebb pontjait is meglátogat-tuk. (Gyilkos-tó, Békás-Szoros,Medve-tó, Tordai-Hasadék).A kirándulás mindenegyes pontjátélveztem, és azt hiszem nemvagyok egyedül ezzel a vélemény-

nyel. Külön kiemelném mondani-valóm végén a csíksomlyói MáriaKegytemplomot, amely társaimatelnézve, belsõ hangulatával ésnagyságával mindannyiunkra ko-moly hatást gyakorolt.Köszönettel tartozunk iskolánktanárainak, Dr. Sütõ Lászlónak,aki rengeteg érdekes információ-val bõvítette tudásunkat éssegítette véleményünk kialaku-lását magáról Erdélyrõl és aromániai magyarokról, isko-lánknak, valamint az önkor-mányzatnak, hogy hozzájárulá-sukkal létrejöhetett ez a nagy-szerû kirándulás.

Papp Gyula Lászlótanuló

Kirándulásunk Erdélyben

Ezen a csábító néven rendeztékmeg július 18-án a Városi Sport-centrum kánikulában izzó gyep-szõnyegén ezt a 9 csapatot és soknézõt vonzó nemzetközinek istekinthetõ sporteseményt. Azafrikai hõség sem vette el a csap-atok kedvét és harciasságát. Kétcsoportra osztva küzdöttek a he-lyezésekért, de igazán a hely-osztókon váltak élessé a mér-kõzések. Az egyik hosszabb szü-netben mutatkozott be Póti Sán-dor brazilokra és magyarokraosztott 2001-es születésû orszá-gos bajnokcsapata, majd befe-jezésként a Leader ligaválogatott-ja csapott össze a Médiaválo-gatottal, melyben az utóbbiaknyertek "fölényes" 2-1 arányban.A kup(ic)a végeredménye:(hukk)1. Építkezõk Raktáráruháza- Já-ger Sándor csapata, 2. Csenger

Önkormányzat, 3. Szamos Kft,4.Corso Roulette Szatmárnémeti -Turi László menedzselésével, 5.Nyír -Víz, 6. Térségi Rendõrvá-logatott, 7. City Rádió Szatmár-németi, 8. Autonet Szatmárné-meti, 9. a rendezõ Szatmár LeaderEgyesület.A legjobb kapus Szabó József azÉpítkezõk csapatából került ki,legjobb mezõnyjátékosnak Bar-csay István bizonyult (Önkor-mányzat), a legsportszerûbb csa-pat az Autonet (Szatmárnémeti)volt a legjobb kapusnak WargaValentint (Leader) látták a ren-dezõk.Gratulálunk a szervezõ SzatmárLeader Egyesületnek az ötletértés a kivitelezésért, de nem szabadelfelejtkeznünk Erdei Andrásszamosangyalosi pálinkafõzõmester támogatásáról sem.

Reméljük hagyománnyá válik�Szatmár Leader Kup(ic)a

Június 27-én zajlottak Nyíregy-házán több utánpótlás korosztályszámára a hagyományos JONA-TÁN - KUPA focicsatái. A rangosmezõnyben igen jól szerepléssel acsengeri 2001-es korosztály a 3.helyen végzett, sõt e korcsportlegjobb játékosának Papp Dánieltlátták a rendezõk. Ismét újabblépést tettek Póti Sándor tanítvá-nyai a további sikerek feléA torna végeredménye: 1. Csepel,2. Nyírsuli I., 3. CSENGER , 4.Nyírsuli II., 5. Kisvárda, 6.Nyírbátor, 7, Fehérgyarmat

Bezzeg a gyerekek!

Gyenge szereplésJúnius 23-án jelent meg a hivata-los tabella a kézilabda megyeibajnokságról. A 7 csapatosmezõnyben a csengeri gárdamessze lemaradva áll 8 pontjávala 6. helyen, az elõtte lévõ 16 pon-tos Demecser után.

6. CSENGERI HÍRMONDÓ 2010. július

"De jó lenne egyszerre akár csakfeleennyi régész is a csengerihatárban!" - ez volt az elsõ gon-dolatom, amikor a Múzeumbangyülekeztek a régészek. Valóbanáldásos lenne ez, ám június 25-énegész más okból lepték át az ar-cheológia szakemberei - s velükegyütt a néprajzosok is - a mú-zeum termeit.

Az ok bizony Csenger múzeumaszámára igen megtiszteltetõ,mintegy rangot jelent, hiszen egynemzetközi projekt részeként jöttszámításba intézményünk, mertegy rangos tanácskozás szín-helyévé vált. Románia és Magyar-ország között 2007-tõl él egyHatárokon Átnyúló Együttmû-ködési Program, mely a két szat-mári táj régészeti-néprajzi vonat-kozásait kutatja meghatározotttervek szerint. Ennek keretében -mint már errõl írtam volt - terep-bejárások történtek mindkét rész-rõl, így Csenger környékén is azelmúlt években.2010. júniusában egy többnapostanácskozássorozat kezdõdött aSzabolcs-Szatmár-Bereg MegyeiMúzeumok Igazgatósága és aSzatmár Megyei Múzeum szer-vezésében a "Lápvidéki civilizá-ciók a Felsõ-Tisza vidékén" cím-mel. Két helyszín volt kijelölvekonferencia számára: Csenger ésmásnap Nagykároly (Városi Mú-zeum).Így került a több mint 40 régészés néprajzos Csengerbe. A múze-ummal való ismerkedés után kétszekcióra bomlottak, a régészekmaradtak az épület hûs falaiközött, míg a néprajzosok a Mû-velõdési Központ emeleti elõadó-jában hallgatták az elõadásokat.A régészeti-történeti terembenérdekes elõadások zajlottak, úgymagyar, mint román részrõl. El-sõként dr. Marta Líviu, a szatmáriMúzeum új igazgatója az Ér-láp-vidék középsõ és késõ bronzkoritelepüléseirõl tartott értekezést,melyet Gindele Robert (Szatmár-németi) által az egykori Ecsedi-láp római kori lakosságát is-mertük meg. Számunkra különérdekes volt dr. Istvánovits Eszterés Jakab Attila (Jósa A. M.)beszámolója arról, hogy mi vár-ható az Ecsedi-láp avar- és hon-foglaláskori kutatásaitól, melybenCsenger is érintve van. Hágó

Nándor szintén régészeti kutatá-sairól számolt be, melyeket azEcsedi-láp délkeleti részénvégzett. Dr. Németi János(Nagykároly) által megismerked-hettünk a nagykárolyi Krasz-napart kelta településével.A néprajzi szekcióban a tárgyi ésszellemi etnográfiai témák kerül-tek sorra, úgymint a kaplonyi

gyermekijesztgetések (KomáromiSára), a nemzeti és etnikai iden-titások (Fischer Botond), Nagy-ecsed hiedelemalakjait BorzovánSára, valamint az Ecsedi-lápkutatóit Szilágyi Levente is-mertette. Dr. Szabó Sarolta levél-tári adatokat tárt fel az Ecsedi-láplecsapolásának korából.Az ebédszünet után folytatódtakaz elõadások, késõbb a referen-dumokra került sor. A késõ dé-lutáni órákban itt, a múzeumbantalálkozott ismét a két szakág.Az 1998-1999-es csengersimaiásatások (határátkelõ) eredmé-nyeit bemutató kötetek ismer-tetésével végzõdött a csengeri ta-nácskozás. Azon túl, hogy majd félszáz ré-gész és néprajzos szakember is-merte meg múzeumunkat, annakértékeit - s ezen keresztül váro-sunkat - a késõbbiekben továbbihozadéka is várható ennek a kon-ferenciának. Felhívtam a figyel-met a Csenger körüli még feltárat-lan régészeti objektumokra, lehe-tõségekre.

Fábián László

Régészeti - néprajzi konferenciaCsengerben

Kalandtúra varázsitallal, tábortûzzel

Végh Antal neve nem idegen aszatmári tájon, hiszen szülõfalujaa közeli Jánkmajtis. Pályafutásátis jól ismerjük, visszás társadalmijelenségeket feltáró, szókimondókönyvei a maguk idejében nagybotrányokat kavartak. Például1972-ben nagy port vert fel aPenészlekrõl szóló szociográfiája,ahol az "épülõ-szépülõ szocializ-mus" idõszakában középkori álla-potokat ír le. Szabolcs-Szatmármegye "mindenhatója" még amegyébõl is kitiltatta. Ugyanígybotrányt okoztak a labdarúgással,az ott tapasztalható visszás jelen-ségekkel foglalkozó könyvei is, anem túlzottan kozmetikázott kije-lentései miatt többször is bíróságelõtt állt.Szülõföldjétõl, a szatmári tájtól,az itt élõ emberektõl soha nemszakadt el, számos könyvében en-nek a vidéknek a sorsa, az itteniparasztság élet - és munkakörül-ményeinek változásai foglalkoz-tatták. Érdekes és színes egyéni-ség volt, kár, hogy Csengerrõlnem írt könyvet - bár ez lehet né-melyeknek nagy megkönnyeb-bülést okozott.Mindenesetre közvetve ugyan, deCsengerrõl szól az a részlet, melya Vándorbot - Nyugati utakoncímû könyvében olvasható. Ekönyvében USA-beli és Kanadá-ban szerzett élményeit írja le,többek között a New Yorkban

szerzett benyomásait, amikor islenyûgözi a világváros, a metro-polisz. Ebben a részben hasonlítjaCsengert össze New Yorkkal.Nem akármilyen büszkeség eztolvasni minden csengerinek: az,hogy az írónak a nagy világváros-ról Csenger jut eszébe, s kisvároskánkra asszociál!!!De mivel is érdemelte ki Csengerezt a dicsõséget? Olvassuk hát elaz idevonatkozó részt a könyv282. oldalán:"�Minden épületen neonbetûk(mármint NewYorkban F.L.).Nappal is égnek. Itt van mit olvas-ni. És hogy, hogy nem, mindenneonbetû ég. A kiégett betûk ittnem adnak lehetõséget minden-féle bohókás szavak kiolvasására.Régen - még gyerekkoromban -negyedik osztályos ha lehettem,láttam már ilyen sok feliratoscsodát! Nyéki tanító úr - aki egy-személyben tanfelügyelõ is volt -Majtistól elvitt egyszer engemiskolalátogatni. Nem szekérenmentünk, hanem hintón. Csenge-ren mentünk keresztül. Ezen a kis- Majtistól nem messze esõ - ha-társzéli városkán. Amelyik azzalalapozta meg a környéken, demessze földön is híres nevét, hogyitt csempészték Románia felõl asót. Én akkor ott, Csengerbenláttam ilyen csodát, mint mostNew Yorkban. Mert Csengerbenminden házon volt valami felirat.

Én azt - minkét oldalra kapkodvafejemet - elolvastam fennhangon.A tanító úr élvezte a csodálkozá-somat. Neki már ezek a feliratok -borbély, rõfös, vendéglõ, kovács,kerékgyártó - megszokottak vol-tak."Ezt a szívmelengetõ részletetazért kommentálnom kell, fõkéntaz ifjabb korosztály számára.Tudni kell, hogy a kis Végh An-tika csak a régi Szamos hídon ke-resztül jöhetett be CsengerbeMajtis felõl, és végigkocsikáztaka Gr. Bethlen István úton - azaz amai Béke utcán. Ez volt ekkori-ban Csenger egyik legforgal-masabb fõutcája, hiszen a hídravezetett, vagyis az egész Szamostúli részeket csak itt lehetettmegközelíteni. Természetesen ezta zsidó kereskedõk okosankihasználták, és itt nyitottak üz-leteket-mûhelyeket Az egész maiBéke utca szinte végig a Piactólzártsoros, városias beépítésû volt,boltok követtek boltokat, és ter-mészetesen mindegyiken ott volta kis Anti által csodált felirat.Manapság sajnos, ez már a múlté,a Híddal együtt. A kisvárosiasutcafrontos beépítés még imitt-amott megfigyelhetõ, azonbanlegzavaróbb a zártsorúság hiányaitt, a Piacon.

Fábián László

CSENGER A MAGYAR IRODALOMBAN IV.Végh Antal (1933-2000): Vándorbot - Nyugati Utakon

Gondolat Kiadó, Budapest 1984.

Szatmár király birodalmában há-rom próbás kalandtúrára invi-tálták a napokban az óriások acsengeri törpéket. A Szamos régihídjától az új hídig tartó, pró-batételekkel tûzdelt ártéri kirán-dulás Farkas Miklós, csengeriépítész kezdeményezésére, aSzatmár LEADER KözhasznúEgyesület és a Csengeri Kistér-ségi Helyi Vidékfejlesztési Irodatámogatásával valósult meg. Azelsõ és második osztályos gye-rekek alkotta csoportok bátorság-szelettel és varázsitallal vágtakneki a kalandos útnak, amely so-rán természetismereti tudásukatés íjászat közben ügyességüket isbizonyították.- A játék mögé bújtatott ren-

dezvény célja a szatmári vidéktermészeti értékeinek megismer-tetése volt a gyerekekkel, s mivelszervezetünk nagy hangsúlythelyez a térség népszerûsítéséreés a lakóhelyhez kötõdés erõsí-tésére, örömmel támogattuk, s azanyagi hozzájárulás mellettötletekkel segítettük a programot- fogalmazott köszöntõjében For-ján Zsolt, a Szatmár LEADERKözhasznú Egyesület munkaszer-vezet vezetõ-helyettese.Az említetteken túl a Szamos-menti Táj- és KörnyezetvédelmiEgyesület, a Petõfi Sándor ÁMK,valamint a Gyermek- és IfjúságiEgyesület is kivette a részét amunkából, s a Szatmár királykondájából származó húsból és

égig érõ paszulyból készült gu-lyás-lakoma elfogyasztása után, atábortûznél tartott értékeléskor

kiderült: a kiváló hangulatúkalandtúrát a gyerekek és aszüleik is eredményesnek ítélték.

Túráztak a víz és a természet szerelmeseiHatodik alkalommal startolt el,július 10-én szombaton reggel - a"Szent Flórian" Tûzoltó és Vízi-mentõ Egyesület szervezésében - aSzamos - Tisza túra. A táv változat-lan, a résztvevõk létszáma azonbanévrõl-évre bõvül. 50 kilométerevezés Csengertõl Vásárosna-ményig. A viszonylag magas vízál-lás ellenére sem történtek prob-lémák, így a csengeri vízimen-tõknek, csak saját testük lehûtésemiatt kellett vízbe mártózniuk. Aszervezõk és a csapat erõs civiltu-datát, tenni akarását jellemzi, hogyebben az évben volt egy olyantúrázó is teljesítette a távot, aki egybaleset következtében deréktóllefele lebénult.

Fodor László

2010. július CSENGERI HÍRMONDÓ 7.

Hosszú betegeskedés után elhunytJakó Pálné (szül: SztracsanekMária). 1942-ben született, tanul-mányait Csengerben, illetve aközépiskolát Mátészalkán az EszeTamás Gimnáziumban végezte.1961-tõl évtizedekig a JárásiKönyvtár, majd 1991-tõla VárosiKönyvtár megbecsült és nélkü-lözhetetlen szakembereként is-merhettük. A könyvtáros munkalegapróbb részleteit is precízenismerte, az olvasó bármilyenproblémával is kereste meg,mindig választ kapott kérdéseire.1999-ben ment nyugdíjba. Életét -melyben a Sors nem mindigkényeztette el - a végzetes, súlyos

betegség szegte. Csenger kul-turális életében betöltött szerepétnem lehet feledni.

Nekrológ

� Csürök Józsefné (Jókai u.) által küldött fényképen a csengeri férfiakkedvelt fóruma, a Piac egyik sarka látható az 1950-es évek végén A háttér-ben a régi mozi és a Tanácsiskola, azaz a mai Múzeum, melyet - mintláthatjuk - zártsorú utcabeépítés követ. A képen Csürök József, BulyákiImre, Kardos Imre, Erdõs Dániel és mások álldogálnak.

� id. Barkász Gedeon (Rákóczi u.) a Hubay Barna bácsi által vezényelt ésszervezett Parasztkórusról - melynek õ is tagja volt - adott egy cso-portképet, mely szintén a hatvanas években készült. A képen láthatószemélyek ismertetésétõl eltekintek, hiszen az már külön egy kis cikk lenne

� Márián Zoltán (Arany J. u.) régi utcájukról, a Jókai utcáról küldött fotót,ahol gyerekkorát töltötte. A képen az utca ötvenes évek végi, Kossuth utcá-ba torkolló részének milyenségét láthatjuk, melyet még a sár és a dagonyauralt.

Önök küldték

"Határon átnyúló úthálózat közösségihozzáférésének fejlesztése"

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 2007-2013.keretében a Majtényi Polgármesteri Hivatal benyújtotta a "Határon átnyúló úthálózatközösségi hozzáférésének fejlesztése" címû pályázatát.

Ennek megfelelõen 2009. november 30-án írta alá a finanszírozási szerzõdést a SzerzõdõHatóság és a kedvezményezett (Majtény község Polgármesteri Hivatala). Ebben a pro-jektben partner Csengerújfalu Község Önkormányzata Magyarországról. A pályázatösszköltségvetése 111.262,60 Euro, melybõl 84.412,60 Euro a projekt vezetõ partnertilleti vagyis Majtény Község Helyi Tanácsát, 26.850 Euro pedig a határon túli projektpartnert vagyis Csengerújfalu Község Önkormányzatát.A projekt átfogó célja a társadalmi-gazdasági vonzerõ és a határon átnyúló mobilitásmértékének növelése a határmenti térségben. Konkrét céljai a közúti infrastruktúrafejlesztésének támogatása a Majtény-Csengerújfalu határövezetben és a Majtény-Csengerújfalu határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a közutakminõségének javításával.A projekt célcsoportját a két partner helység lakossága képezi: Csengerújfalu 892 fõ ésMajtény 4.328 fõ, valamint a térség meglévõ és potenciális gazdasági szereplõi, társadal-mi-kulturális intézmények a térségbõl: iskolák, óvodák, egészségügyi egységek, közszol-gáltató egységek. Fõ tevékenység csomagok: elõkészítés, projekt menedzsment, ágazatihatáron átnyúló együttmûködés, Majtény és Csengerújfalu közúti infrastruktúra felújításadokumentációjának elkészítése, tájékoztatás.

Tevékenységünk fõeredménye a közúti infrastruktúra felújítása elsõ szakaszának meg-valósítása, mely elõsegíti a határon átnyúló utak elérhetõségét, illetve a két helység belsõútjainak korszerûsítéséhez szükséges mûszaki dokumentáció elkészítését. Kidolgozásrakerül a megvalósíthatósági tanulmány és a mûszaki terv belsõ úthálózat kor-szerûsítéséhez.Megszerveztünk négy határon átnyúló gazdasági találkozót közérdeklõdésre számot tartógazdasági ágazatban: turizmus és kereskedelem Csengerújfaluban (Magyarország)mezõgazdaság és szolgáltatás Majtényban (Románia).Általában véve, a jelenlegi fejlettségi szinten a meglévõ regionális infrastruktúra aközösségek szükségleteit csak minimális színvonalon képes kiszolgálni, a befektetésektöbb évtizedes krónikus alulfinanszírozása eredményeként jelentõssé vált a kor-szerûsítések finanszírozási igénye akár közúthálózatról, akár vasútról van szó.Jelenleg Szatmár megye határmenti lakossága, Románia sok más térségéhez hasonlóan, akedvezõ életkörülményekhez szükséges közúti infrastruktúra hiányától szenved. Ezértennek a problémának a megoldása különösen fontossá vált Majtény község ésCsengerújfalu lakosai számára.Fontos az életszínvonal emelése és a befektetõket vonzó általános környezeti feltételekkialakítása. A 2008-as év folyamán a vezetõ projekt partner (Majtény község) készítettegy tanulmányt a majtényi lakosságra vonatkozóan, melyben felmérték a polgárok köz-szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményét, különösen tekintettel a helyi infrastruktúráravonatkozó igényekre. A tanulmány elemzései világossá teszik, hogy a lakosság 75 %-aprioritáskánt kezeli a közúti és utca infrastruktúra felújítását, mindjárt a második helyena gáz bevezetése után. Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a közlekedési infrastruktúra területénjelenleg fennálló helyzet, különösen a falusi környezetben, nagy volumenû közmunkála-tokat tesz szükségessé. Az infrastrukturális témájú projektek végrehajtási költségei na-gyon magasak, a helyi költségvetési források pedig nem elégségesek a szükséges költ-ségek fedezésére, a beruházások idõbeni ütemezése válik szükségessé.Az európai közúthálózathoz csatlakozott hatékony közlekedési infrastruktúra hozzájárul agazdasági versenyképesség növeléséhez, segíti az európai gazdasági integrálódást és újtevékenységi területek fejlesztését teszi lehetõvé a belsõ piacon. A két projekt partneresetében szükségszerû a belsõ közúti infrastruktúra felújítása a megyei (határon átnyúló)nemzeti utak elérhetõségének biztosítása érdekében.

Két ország, egy cél, közös siker!Doua þari, un scop, succes comun!

www.huro-cbc.euwww.hungary-romania-cbc.eu

"Jelen hirdetmény tartalma nem feltétlenül tükröziaz Európai Unió hivatalos álláspontját"

"Conþinutul acestui material nu reprezinta in modnecesar poziþia oficiala a Uniunii Europene"

8. CSENGERI HÍRMONDÓ 2010. július

Az elõzõ, összevont (május-jú-nius) Hírmondó megjelenése ótaazért eltelt már egy kis idõ, és töb-bek között véget ért a 2009/2010-es focibajnokság. Az utolsó négymeccset dióhéjban - a történetihûség kedvéért - azonban min-denképpen fel kell eleveníteni,ezenkívül a bajnokság végered-ményét is közöljük. Összefoglal-va: nem úgy sikerült, ahogy azt azõszi jó szereplés ígérte, egyre lej-jebb csúszva értünk a 9. helyre.De nem ez a lényeg mostmár, ha-nem elõre kell tekinteni�..

V. 29. Megint vereségCsenger - Nyírmeggyes 1-3 (0-1) Az elsõ negyedóra után átvettük akezdeményezést, de teljesen vá-ratlanul a 20. percben az ellenfélszerzett vezetést (0-1), és ezutánövék volt a pálya. A 45. percbenkapusunk csak szabálytalanul sze-relte elõretörõ csatárukat, a jogos11-est azonban felédurrantották.Az 51. percben a szemfüles Os-váth még egyenlített (1-1), ismétfeltámadtunk, gólhelyzeteink isvoltak, de a 65. percben ismét le-futották védelmünket (1-2), majdrobbanékonyságukat kihasználva

a 40. percben beállították a vége-redményt (1-3).

VI. 5. Az egy pont (minden) ki-nek jó?Porcsalma - Csenger 0-0A szezonban végig gyengélkedõellenfélnek a kiesés volt a tét ezena meccsen, kellõképpen össze isszedték magukat ellenünk, shatalmas bírói segédlettel sikerültis nekik a mindent jelentõ dön-tetlen. Orosz Fecót már a 34. perc-ben kiállították ennek érdeké-ben,és a 16-osunkról legalább 20-25szabadrúgást gyakorolhattak ahazaiak A 83. percben Kondorszabadrúgása a felsõ lécen csat-tant, a visszapattanó labdátKerekesnek nem sikerült az üreskapuba tennie. Végül is na-gyonnehéz, küzdelmes mérkõzé-senmaradtunk alul döntetlennel..

VI.12. Nagy fegyvertény voltCsenger - Tunyogmatolcs 3-2(1-0)Gyámoltalanul kezdtünk, az elsõnegyedóráig a villámgyors matol-csiak dirigáltak, legalább öt gól-helyzetük akadt. A 18. percbenegy kapushiba után mégis mi

vezettünk Varga György talá-latával (1-0). Gólunktól függet-lenül az egész félidõ amúgy avendégeké volt. Az 57. percbenegyenlítettek is (1-1), majd egytávoli lövéssel már náluk volt avezetés (1-2). Ebben a félidõbenviszont jobban játszottunk, s vég-re Osváth egy elvállalt lövésé-vel visszahozta a sírból a mecs-cset (2-2), sõt egy újabb távolibombájával megnyertük utolsóhazai meccsünket (3-2).

VI. 19. Mit is várhattunk�Szatmárcseke - Csenger 3-1(1-0)Hatalmas iramot diktált a kiesésrémétõl motivált hazai csapat, svédelmünk összehozta nekik a 36.percben a vezetést (1-0). Szünetután még megráztuk magunkat,az 55. percben Orosz Fecó mégegyenlített (1-1), de tíz percmúltán ismét a hazaiak vezettek(2-1), majd a hátsó alakzat baki-jaként a 77. percben beállították avégeredményt (3-1). Lehetett vol-na szebb búcsúnk is a bajnokság-tól, de ez a tavaszi szezon nem ró-lunk szólt�.

Jobb esélyekkel - egy kis visszatekintés...

Nem túlzás ez a cím, hiszen a misportcsarnokunkban lépett elõszörpályára a késõbb aranyérmes nõicsapat, de ugyanitt játszottak azezüstérmes román lányok is�Második alkalommal tartottákméltónak a rendezõk, hogy Csen-ger legyen az egyik helyszíneennek a rangos eseménynek, és azsem lehet véletlen, hogy a két leg-erõsebbnek tartott nõi csapat ittnálunk vívhatta presztízscsatáját.Június 28-án zsúfolt dugig teltnézõtér elõtt kezdõdött a Ma-gyarország-Románia nõi mérkõ-zés, melyre a határ túloldaláróligen népes szurkolóhad érkezett.Így a pályán kívül is a világbaj-noksághoz illõ heves párbaj dúlt,síppal, dobbal, vuvuzelával, per-sze sportszerû keretek között. A

mérkõzésen a magyar lányok ke-mény küzdelemben 36-28 arány-ban gyõztek a késõbbi ezüstérme-sek ellen.Másnap, 29-én Ciprus-Szerbiaférfi mérkõzéssel folytatódott ren-dezvénysorozat, ahol a végig szo-ros csatában igazságos 24-24-eseredmény született. A kora estiórákban került sor a Románia -Törökország nõi mérkõzésre,ahol az elsõ félidõben még tartot-ták magukat a törökök, de jobbhajrával a román lányok bizo-nyultak jobbnak (36-30)Július 1-én ismét a román lányokléptek pályára a szimpatikus japá-nok ellen, s bár az elsõ játék-részben még fölényesen vezetteka szomszédok, a szünet utánbeleerõsítettek a távol-keletiek, és

éppencsak egy góllal maradtakalul (35-34).Július 2-án zárultak a csengericsoport mérkõzései, Törökor-szág és Japán férfiválogatottjatalálkozott, ahol a japánok amásodik félidõben ragyogó já-tékkal félelmetesen elhúztak (33-41).A négy napon át tartó kézilabdamérkõzések szinte mindig zsúfoltnézõtér elõtt zajlottak, és remél-hetõleg az itt látott összecsapásokösztönzõleg hatnak majd a veg-etáló csengeri kézilabdasportnak.A csengeri helyszínnel a szervezõbizottság a legmesszebbmenõkigmeg volt elégedve, elragadtatás-sal szóltak a Sportcsarnok ésCsenger vendégszeretetérõl.

Világbajnok csapat a csengeri SportcsarnokbanXX.Fõiskolás Kézilabda Világbajnokság 2010.

Az edzõ elkerülhetetlen dolga,hogy egy-egy bajnokság zárá-sakor értékeljen, az új bajnokságindulásakor pedig ismertesse azúj igazolásokat, terveket mondjonés esélyeket latolgasson. VolkánRoland edzõ is ezt teszi most, aligpár héttel a rajt elõtt (július 21)érdeklõdtünk nála a csapat körülimozgásokról, a helyzetképrõl:- Szó, ami szó, az elõzõ bajnoksá-got nem az elképzeléseinknekmegfelelõen fejeztük be. Egyér-telmûen hullámvölgybe kerül-tünk, az okokról most július vé-gén teljesen felesleges már be-szélni. Viszont éppen ezekbõl akudarcokból lehet okulni, mertezáltal a most következõ szezon-ban sok-sok hibát elkerülhetünk.Elõször is beszélnünk az új iga-zolásokról, hiszen a szurkolóinkatleginkább ez a kérdés érdekli. Sokenergiámba került, de a vezetõségminden téren segített abban, hogymeg tudjuk a csapatot bizonyoskritikus posztokon erõsíteni. Fõleg a védelmet kell megacé-lozni, de a csatársor is vérfrissí-tésre szorul. Hat játékost iga-zoltunk, és úgy hiszem, ezzelmindenképpen erõsödött a csapat.Persze ehhez az új taktikai elkép-zeléseket is kell meg kell valósí-tani, leginkább a középpályafontosságát helyezzük elõtérbe.Az új igazolásokról szólván,szinte csak két játékos mondhatóújnak, a tyukodi csapat gólerõscsatárait Lakatos Istvánt ésLakatos Sándort a ketten elért 40góljuk minõsítse! ÚgyszinténTyukodról került vissza NyergesDonát és Olivér, játékerejüketmár ismerhetik a csengeri szur-kolók. Ismerõsként köszönthetjükTóth Zoltánt Pátyodról, futógyor-

sasága a középpályán lesz hasz-nos. Katona Palit sem kell külö-nösképpen bemutatni, õ Nyírcsa-holyból jött haza, reméljük szám-talan góllal járul hozzá a reméltsikerekhez.A távozókról is kell beszélnem.Jóbi Miklós a most felkerültMérkvállajhoz igazolt, s egyrebiztosabb, hogy Orosz Fecó ésHalász Norbert a Mátészalkaszíneiben folytatja a focit, detörténhetnek még meglepetések.Amúgy a megye II. osztályban issok bizonytalan tényezõ akad azindulásig. Mi a felkészülést a ter-veknek megfelelõen 13-án kezd-tük el, ami igen keménynek ígér-kezik, fõleg ebben a trópusi káni-kulában. Rotációs rendszertképzelek el, aki nem jár rendsz-eresen edzésekre, annak bizony átkell adni a helyét másnak a csa-patban, mert csapatépítés más-hogy nem képzelhetõ el. Egyelõrenincs is baj az edzésekkel, a máremlített forróságot járulékosrossznak kell venni. Jó hírkéntmondhatom, hogy valamivel jobbanyagi körülmények között kezd-hetjük a bajnokságot, több pénzjut majd a focira, erre komolyígéretet kaptunk.Összegezve a dolgok jelenlegiállását, azt mondhatom, talánvalamivel minden tekintetbenreményteljesebb a helyzet, mintaz elõzõ bajnokság indulásakor,jobb esélyekkel vághatunk neki amérkõzéseknek, s remélem ezzela csapattal dobogós helyezést isérhetünk el.- Köszönjük az õszinte nyi-latkozatot, és sok sikert kívánunka csapatnak!

Fábián Béla

A labdarúgó megye II. Diego-csoport végeredménye:1. Nagyszekeres 30 26 2 2 126-36 802. Mátészalka 30 23 4 3 109-41 733. Sonkád 30 22 2 6 128-53 684. Nyírmeggyes 30 19 3 8 91-46 605. Tunyogmatolcs 30 17 4 9 95-46 556. Vámosoroszi 30 13 7 10 68-65 467. Tiszakóród * 30 12 7 11 63-60 428. Tyukod * 30 10 9 11 71-73 379. Csenger 30 11 2 17 63-83 3510. Nagydobos 30 10 2 18 72-94 3211. Tisztaberek 30 9 3 18 54-101 3012. Kölcse 30 8 5 17 52-75 2913. Nábrád 30 7 7 16 61-96 2814. Szatmárcseke 30 8 2 20 50-106 2615. Porcsalma * 30 7 3 20 53-106 2316. Kocsord * 30 7 - 23 37-107 20* A Tyukodtól kettõ, a Porcsalmától, a Kocsordtól és a Tiszakóródtólegy-egy büntetõpont levonva.

Jobb esélyekkelVolkán Roland edzõt kérdeztük

Lakatos István Lakatos Sándor

Csenger és a városkörnyékközéleti havilapja

Szerkeszti: a Szerkesztõ BizottságFõszerkesztõ:

Mesterné Juhász BeátaSzerkesztõség címe:

4765 Csenger, Ady u. 14.Kiadja: Csenger Város Önkormány-

zata, Csenger Ady u. 14.Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán,

Csenger Város jegyzõjeISSN 0866-2576