CMYK CMYK

CMYK CMYK

IDÕSZAKI KIADVÁNY 2010. 1.

Túzok (Otis tarda)

Rakonczay Zoltán amagyar természetvé-delem nagy formátu-mú egyénisége. Há-rom évtizeden ke-resztül irányította atermészeti területekés értékek védelmét.Egyebek mellett aKiskunsági NemzetiPark 1975-ös alapítá-sa is a nevéhez fûzõ-dik.

– Milyen emlékei vannak aKiskunsági Nemzeti Parkalapításáról?

– 1972-ben, Tildy Zoltánutódjaként kerültem az Or-szágos Természetvédelmi Hi-vatal elnöki székébe, a Minisz-tertanács nevezett ki. Szeren-csémre nagyon jó törvénytörököltünk – a külföldi szak-emberek csodájára jártak.Nem hitték el, hogy Magyar-országon ilyen törvény létez-het. Ugyanakkor elõttem sen-ki sem élt a törvényben felkí-nált lehetõségekkel. Amikor aposztomra kerültem, eldön-töttem, hogy Magyarorszá-gon márpedig lesznek nem-zeti parkok. A kinevezésemután bementem a Miniszter-tanácshoz, ahol szobám isvolt, mert mi odatartoztunk,és megkérdeztem az egyik fi-atal jogászt, hogy „Monddmár, mit jelent ez a törvény-ben, hogy az érdekelt minisz-terekkel egyetértésben?” Aztmondta: „hát azt, hogy te dön-töd el, melyik miniszter érde-kelt, vagy nem”. Én úgy dön-töttem, hogy a mezõgazdasá-gi és élelmezésügyi, illetve azépítési és a városfejlesztési mi-niszterek lesznek az én embe-reim. A mezõgazdasági mi-

niszter akkor Dimény Imrevolt, az építési pedig BondorJózsef. A másik 14 minisztertszámba sem vettem, mert biz-tos voltam abban, hogy az ipa-ri, a közlekedési és a többi tár-ca vezetõje nem ért veleegyet….

Szûk körben, a legjobb kol-légáimmal úgy döntöttünk,hogy 15 év alatt – mi akkorolyan 40 évesek lehettünk, te-hát amíg mi nyugdíjba nemmegyünk – létesítünk 5 nem-zeti parkot. A Hortobágyon, aKiskunságban, a Bükkben,Aggteleken és az Õrségben.És ezt minden fórumon jóvá-hagyattuk. Jóvá is hagyták,

senki nem szólt bele. A parla-ment mezõgazdasági bizott-sága, a pártközpont, a kor-mány, szóval mindenki, akitmegkerestünk, és illetékesvolt, azt mondta, „jó, csináljá-tok, csak ne nagyon zavarja-tok minket, mert sok dolgunkvan”. Kétévente, valószínûtle-nül gyors ütemben, létrehoz-tunk egy-egy nemzeti parkot.1973-ban a hortobágyit, 75-ben a kiskunságit, 77-ben abükkit, két év múlva pedig azaggtelekit is. Ám az õrségitnem sikerült. (Ez utóbbi csak2002-ben jött létre – a szerk.)

A Hortobágy nagy nehéz-ség árán, de sikerült. Terveink

szerint a kiskunsági lett volnaa második, de sokan aztmondták, hogy Hortobágyután egybõl Kiskunság, többmint pusztaromantika. Töb-ben arra akartak rávenni min-ket, hogy menjünk valahovamáshova. Mondtam, hogy ottvan a Bükk, a szülõföldem, ottnõttem fel, apám erdész, én iserdész vagyok, hát megcsinál-juk a Bükkben a következõnemzeti parkot. A Borsod me-gyei részt hónapok alatt rend-be tettük. Csodálatosan állthozzá a megye pártbizottsá-ga, a tanács is, de a szomszé-dos Heves megyében meg-buktunk. A megyei pártbi-zottság az erdõgazdaság javas-latára megakadályozott min-ket. Én nem akartam idõt,energiát veszíteni. Az összeserõforrásunkat átcsoportosí-tottam ide Kecskemétre, ésfelhívtam a megye elsõ titká-rát, aki akkor Romány Pál volt.Sose találkoztam vele, de meg-kérdeztem tõle, csinálhatunk-e itt nemzeti parkot? „Hú –mondta –, hát persze, hogycsinálhattok! Segítek minden-ben!” Segített is. Tehát hihe-tetlen gyorsan tudtunk dol-gozni. Levontam a hortobá-gyi rossz tapasztalatokból né-hány következtetést. Ott volta legnehezebb megalapítania nemzeti park igazgatóságot.Bár mindenki akarta, nem isbánták, hogy van nemzetipark, csak hogy õk csinálják:az állami gazdaság, amely ön-magát se tudta igazgatni, a ha-zafias népfront, ami egy bo-torság, a tanács, a madártaniegyesület. Fogalmuk nemvolt, hogy miként is kell mû-ködnie egy nemzeti park igaz-gatóságnak. És én ebbe majd-nem belebuktam.

Folytatás a 2. oldalon

BEKÖSZÖNTŐÜnnepre készülünk

2010. szeptember 17-én, pénteken

abból az alkalomból, hogy 35

éves a Kiskunsági Nemzeti Park

és a természetvédelmi kezelésére

létrehozott Kiskunsági Nemzeti

Park Igazgatóság (KNPI). Nem

magunkat kívánjuk ünnepelni,

hanem az elõdeink cselekedeteit,

melyeknek révén eljutottunk oda, hogy ma van

mirõl számot adnunk a természeti értékeink

és területeink megóvása terén.

Meghívott vendégeink számára egyaránt szeretnénk

visszatekintést és elõretekintést adni a Kiskunsági

Nemzeti Parkról és az igazgatóságról.

A védett természeti területekrõl, illetve az igazgatóság

történetérõl, tudományos, intézményi és társadalmi

kapcsolatairól, a jövõbeni feladatokról

egy-egy meghatározó személyiséget egy-egy rövid

elõadásra, továbbá a Kiskunsági Nemzeti Park

alapításában aktív szerepet vállalókat egy-egy

visszaemlékezõ köszöntõ megtartására kértük fel.

Az emlékülést Kecskeméten a KNPI Természet

Házában tartjuk, majd autóbusszal visszük

vendégeinket a bugaci pusztába, ahol a természetben

folytatjuk az évforduló megünneplését.

A bugaci Pásztormúzeum mellett megkoszorúzzuk

az alapítók emlékhelyét.

A jubileumi megemlékezés szeptember 18–19-én,

szombat–vasárnap folytatódik a hagyományos

„Szent Mihály-napi Vigasságok és Pásztornapok

Bugacpusztán” elnevezésû, széles közönséget vonzó

rendezvényünkkel.

Ünnepi lapszámunkban az alapítókkal készült

interjúkat, védett értékeink megóvásának történetét,

eredményeit mutatjuk be röviden. Az interjúkból

tudható, hogy az alapításban részt vevõk a negyvenes

éveikben jártak, amikor hozzáfogtak a „két víz köze”

természeti kincseinek szervezett megóvásához.

A nemzeti park szakembereinek átlagos életkora most

ugyanennyi (41 év), ezért bizton reméljük,

hogy elõdeink nyomában járva, további 35 év múlva,

a 70. jubileumi ünnepségen is lesz mire büszkének

lennünk.

Dr. Vajna Tamásné Madarassy Anikóigazgató

Aki mert és nyertA homokbuckások jellegzetes védett növénye: a báránypirosító

35 éves a Kiskunsági Nemzeti Park

FO

TÓ

: A

RA

DI

ES

ZT

ER

FO

TÓ

: V

AJD

A Z

OLT

ÁN

01_oldal.qxd 2010.09.13. 13:03 Page 2

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Aki mert és nyertFolytatás az 1. oldalról

Ezt a Kiskunságban el akartamkerülni. Egy évvel hamarabb alakí-tottam ki az igazgatóságot, mintmagát a nemzeti parkot. Mond-tam, hogy a Hortobágyon csinál-tunk nemzeti parkot, és felvet-tünk egy csomó embert, és õkmásnál vendégek voltak. Ti csinál-játok meg magatoknak, és adtamtíz ember felvételére engedélyt,botanikus, zoológus, geológus ésígy tovább, és elkezdtek dolgozni.A nagy vonalakat én jelöltem meg,és segítettem a szervezésben.Menjetek a tsz-hez, az erdõgazda-sághoz, a vízügyhöz és így tovább,és veszekedjetek.

Az igazgatót is én jelöltem ki. AHortobágyra a nagy mezõgazda-sági terület miatt mezõgazdász kel-lett. A Bükkbe erdész, a Kiskun-ságba viszont olyan ember, aki egyszemélyben erdész és mezõgaz-dász is. Megtaláltam Tóth Károlyt,akit már ismertem is, korábbanmár dolgoztam vele. Agráregyete-met végzett, de erdõmérnök lett,tehát rajzolni nem lehetett volnajobbat, mint õt. Óriási ambícióvalkezdett a munkához. Õ már régótakapcsolatban volt a megyei elsõ tit-kárral. Együtt jártak iskolába megegyetemre, meg mit tudom én,amirõl én nem tudtam, és Romá-niában végzett, és én is ott végez-tem. Tudtunk románul konzultál-ni. És mindkettõnk diplomája er-dõmérnöki diploma volt. Nagyonmegértettük egymást. Nem voltkönnyû ember, elég nehezen ke-zelhetõ volt, de én is elég vonalasvoltam, ennek ellenére kijöttünkegymással. 17 évig a lehetõ leg-eredményesebben dolgoztunkegyütt.

Itt, Bács-Kiskun megyében, 30ezer hektáron mindig nyitott ajtóttaláltunk, nem kellett panaszkod-ni, nem kellett jelenteni, nem kel-lett sírni, simán ment minden. Ésez Romány Pálnak, Horváth István-nak, Gajdócsi Istvánnak és munka-társainak, Tóth Károlynak és az õhelyettesének, Kontra Lászlónakköszönhetõ, meg a felvett embe-reknek. Tíz embert vett föl: köztükIványosi Szabó Andrást, Szabó Ti-bort, Buzetzky Gyõzõt, BankovicsAttilát, Tölgyesi Pistát.

– Úgy tudjuk, magyar és szovjetkatonai területek is szerepeltek avédelemre tervezett területek kö-zött. Hogyan lehetett ezt az aka-dályt leküzdeni?

– Nos, voltak itt olyan speciáliskérdések, amelyekrõl a közvéle-mény nem tudott. Ez a térség televolt lõterekkel: Bugacon, Örkény-ben, Táborfalván voltak szovjet ésmagyar laktanyák és lõterek. Én ahíres 1971-es budapesti vadászativilágkiállításon tolmácsa voltamaz akkori hadseregtábornok hon-védelmi miniszter vendégeinek.Szakmai hozzáértésemmel – azargali és a muflon különbségtéte-lével például – kivívtam a honvé-delmi miniszter elismerését. Ígyamikor a nemzeti park alapítása-kor mondtam neki, hogy egy cso-mó olyan területet védetté aka-runk nyilvánítani, ami az õ igazga-tása alatt áll, azt mondta „jól van,majd szólok az illetékeseknek”.Szólt, és engem kinevettek az õr-nagyok, mert nagyon rendes, in-telligens emberek voltak, ésmondták, „miért kell neked ez?”Mondom, majd ha kitör a béke,akkor ez a miénk lesz! Béke, hát azmikor fog kitörni? Mondom: 30év múlva. De hát 30 év, hol van azmég? Én erdész vagyok, mi százévekben gondolkodunk. Eszünk-

ben sem volt persze, hogy 30 év-vel késõbb valóban összedõl aSzovjetunió.

Hivatali mûködésem alattugyan négy nemzeti park is ala-kult, de a Kiskunság volt az egyet-len, ahol ünnepélyes avatást isrendeztünk. Akkor újították felKecskeméten a zsinagógát (Tudo-mány és Technika Háza), és mivoltunk az elsõk, akik abban ün-nepeltük a születésnapunkat. A„nagy” emberek eljöttek, és na-gyon sok kíváncsi amatõr termé-szetvédõ. Nagyon szép ünnepsé-get tartottunk.

– A nemzetközi természetvédel-mi szervezetek nem kifogásoltáka Kiskunsági Nemzeti Park mo-zaikos elhelyezkedését?

– Abszolút újdonság volt! Ilyennemzeti parkot még nem hoztaklétre, nem is ismertünk hasonlót.A svédek például hat nemzeti par-kot csináltak volna, mert a területhat darabban volt. Én meg ismer-tem a hazai közigazgatást, a jog-szabályokat, és a pénzügyi lehetõ-ségeket. Nem tudtam volna itt hatigazgatót kinevezni, csak egyet. Is-mertem a Nemzetközi Természet-védelmi Unió, az IUCN „lelkivilá-gát” is. Õk csóválták is a fejüket,hogy mégiscsak a hat park volnaaz ideális. Mondtam, hogyne,Svédországban vagy Kenyában,de Magyarországon 30 ezer hek-táron nem csinálhatunk hat igaz-gatóságot! Igazgatóság nélkül vi-szont tönkremegy minden. Nemlehet a területeket önmagukra bíz-ni. Két hátizsákos gyalogos nemtud mit tenni Bugacon, ahol 11ezer hektár van, oda kell igazgató,kell botanikus, zoológus. Õket vi-szont nem tartja el 3 ezer hektár,csak 30 ezer. Végül meggyõztema külföldi kollégákat is. Lényeg az,hogy ismereteim szerint ez voltaz elsõ mozaikos nemzeti park.Magyarország jelenlegi 10 nemze-ti parkjából 9 mozaikos.

– Mi volt a véleménye a külföldiszakmának?

– A külföldi szakma egyértelmû-en pozitívan reagált. Õk már aHortobágynak is örültek, oda issokan jöttek. A Kiskunságnakazért örültek még jobban, mert akülföldi szakértõk általában Buda-pesten szálltak meg, és a Horto-bágyra két nap kellett. Egy napoda, egy vissza, és maradt egy félnap a nemzeti parkra. Ha meg ide-hoztuk õket, egy nap alatt min-dent meg tudtunk mutatni. Na-gyon vonzó volt a szakértõi cso-portoknak és turistáknak is, akikegy hétre jöttek ugyan Magyaror-szágra, de a nemzeti parkra csakegy napot szántak. Itt már arra isadtunk, hogy a szakemberek le-hetõleg nyelveket is beszéljenek,legyenek egy kicsit idegenvezetõkis, no és barátságosak. Ennekgyorsan híre ment Európában. Ittnagyon sok nemzetközi találkozóvolt a Kiskunságban, az EurópaiNemzeti Parkok Szövetségénekpéldául többször is.

– Mit tanácsol a ma és a jövõ ter-mészetvédelmi szakembereinek?

– Mi is csak a rendszerváltásután jöttünk rá arra, hogy meny-nyire igazunk volt, mikor arra tö-rekedtünk, hogy minél több terü-letet vegyünk át. Aki azt mondja,nem kell átvenni, az nem ért hoz-zá. Akkor lehet normálisan, becsü-letesen, magas színvonalon ter-mészetvédelmet csinálni, ha az ál-lami természetvédelem a területgazdája. Ez nem úgy van, hogymajd nekünk bárki segít megvé-

deni a harkályt. Az erdõtulajdonosfát akar termelni, nem harkálytmeg hernyót. Tehát ez egy tévhit,hogy a védelmet meg lehet oldaniilyen „albérlettel”. Nem lehet meg-oldani, minden területet át kellvenni, úgy kell gazdálkodni, ahogya természetvédelem megkövete-li, és ez elüt attól, ahogy az államigazdaság vagy az erdõgazdasággazdálkodik.

– A Kiskunsági Nemzeti Park me-lyik védett területe a legkedvesebbönnek?

– Nekem a legkedvesebb a Kon-dor-tói rész, tehát a fülöpházi ho-mokbuckák, és az ott kialakultnégy tó, melyek mára eltûntek.Barátságos, szép tanyák voltak ott.Most már kevés van, sok összeom-lott. Ott van az én tanyám is, ottvagyok a legismerõsebb, ott ér-zem magam otthon. Már 23 éveoda járok. Ott a Kondor-tó, a Szap-pan-szék, a Szívós-szék, a Hattyú-szék. Ezek most szikes, kemény,repedezett tómedrek, de én remé-lem, hogy még eljön a Kánaán, ésújra elvizesednek. Lehet, hogymár nem érem meg, csak a gyere-kem vagy az unokám, de ott tavaklesznek. Mert a természetvédelemazért is van, hogy visszahozza aparadicsomi állapotokat. Közelállt hozzám Bugac is, mivel erdészvagyok, és segítettem átvenni abugaci õsborókás 700 hektárját.

– Kiket tud felidézni a nemzetipark alapításkori szakembereiközül?

– Idõrendben Kontra László,Tóth Károly, Iványosi Szabó And-rás, Bankovics Attila, BuzetzkyGyõzõ, Szabó Tibor, késõbb Töl-gyesi Pista. Kint a területen BalasiPista, korán meghalt szegény, ésvolt egy nagyon katonás embe-rünk Kunszentmiklóson. Ott 11ezer hektáros pusztát nyilvánítot-tunk védetté, és azon volt egy vi-téz, nem tudom már, hogy hívták,egy nagyon katonás ember, nyil-ván abban az idõben osztályide-gennek számított, de végtelen so-kat segített nekünk. Õrá emlék-szem, sajnos a nevét elfelejtettem,de azok közé tartozik, akik na-gyon nagy szolgálatot tettek a ter-mészetvédelemnek.

– Hogyan összegezné természet-védelmi munkásságát?

– Most elkezdtem selejtezni arégi irataimat, mert ki a fenét ér-dekel az, hogy a húgom 40 évvelezelõtt mit írt nekem Brassóba.Eldobom, elégetem. Selejtezéskora kezembe akadt egy kis notesz.Lapozgatom, és a következõt ta-láltam: 1940-ben szeptember 30-án délelõtt latinból javítóvizsga.Nyilván megbuktam. Délutánraünnepséget írtam. Akkor csatol-ták vissza Erdélyt. Úgy jártam gim-náziumba, hogy közben kilenc-szer változott az ország területe,négyszer növekedett, ötször csök-kent. Négy szomszédunk volt,most nyolc van, és minden szom-szédunk neve, államformája há-rom-négyszer változott, mert holvan már a Szovjetunió, meg a Né-met Birodalom, meg a Horvát-Szerb Királyság?! Ebben az óriásiváltozási korszakban olyan dolgoktörténtek, melyek soha többetnem fognak megtörténni, ilyen anemzeti parkok alapítása is. Óriá-si nehézségeink voltak, de sohatöbbet nem fognak elsõ nemzetiparkot csinálni, meg másodikat,meg ötödiket, mert az már mindmegvan. Amilyen szerencsétlensorsunk volt, olyan szerencsés is!

Dr. Vajna Tamásné

IN MEMORIAMMegemlékezés dr. Tóth Károlyról,

a Kiskunsági Nemzeti Park elsõ igazgatójáról

Nehezen fogtam ehhez az íráshoz, mivel csakmúlt idõben írhatok Róla. Az idõben messzemegyek vissza, de az emlékek nem öregsze-nek. Mindketten a nagykunsági Kunhegyesszülöttei vagyunk. Óvodástársak voltunk. Azmár közhely, hogy az elsõ szerelem az óvodá-ban kezdõdik. Annyira igaz, hogy a kis Kar-csikának is tetszhettem, mert gyakran cibál-ta, ráncigálta a hajamat.

Az óvodás évek után elváltak útjaink. Én Derecskén jártam ele-mibe, édesapámat mint tanárt az ottani polgári iskolába he-lyezték.

A fiatal Tóth Károly az általános iskola tanulmányait befejezveKisújszállásra került gimnáziumba. Érdekességként megemlí-tem, hogy padtársa dr. Romány Pál volt, az MSZMP Bács-Kis-kun megyei elsõ titkára, késõbb mezõgazdasági és élelmezés-ügyi miniszter. Barátságuk egy életre szólt, Budapestrõl isgyakran jött feleségével barátjához. Mindig „nálunk”, a ven-dégszobák egyikében szállásoltuk el õket. Kedves, barátságos,közvetlen volt a miniszter.

Másik neves osztálytársa a neves tûzzománcmûvész, Kátay Mi-hály volt, aki az aula számára alkotta az életfát. Érdekessége afának, hogy ismert emberek képe is fellelhetõ az illusztráció-ban.

A továbbiakban Tóth Károly a soproni Erdõmérnöki Fõiskolá-ra került, késõbb cserediákként Brassóba. Ott pedigRakonczay Zoltán államtitkár volt az évfolyamtársa. Vele isnagy barátságot kötött úgyannyira, hogy gyakran meghívottbennünket, a 18 fõbõl álló nemzeti park dolgozóit, Szigligetre.

Tóth Károly iskolai tanulmányait a legnagyobb szorgalommal,kitartással, vasakarattal vitte végig. Mindig eminens diák volt.

Amikor létesült a parkunk, eljött hozzánk: „Mária, lánykérõbejöttem, legyen a háziasszonyunk”. Örömmel vállaltam, és éle-tem legszebb éveit éltem ott. Rendkívüli, családias, meghitt lég-körben éltünk. Köszönhetõ ez igazgatónknak, aki példaértékûmagatartásával teremtette meg ezt a miliõt.

A sors kiszámíthatatlansága folytán életünk delén újból össze-kerültünk mi, kunhegyesiek – itt, Kecskeméten. Produkál azélet érdekességeket.

Szinte felfoghatatlan, értelmetlen és érthetetlen a halála. Õ, akiegész életében fegyelmezett, mértéktartó, egészségesen élõember volt. Amikor megtudtuk, hogy beteg, hittünk és bíztunkbenne, hogy megnyeri végsõ harcát az életért, és gyõzni fog.Fájó szívvel elvesztettük, de gyõzött jobbik énje, most már ki-törölhetetlenül ott ég mindannyiunk szívében nagyszerû szel-leme és emléke. Itthagyta remek lényét örökre. A megperzseltléleknek is vannak tartalékai, amit úgy hívnak, hogy HIT. Hit afolytatásban, a folytonosságban. Látva a sok fiatalt azon azúton továbbmenve, amelyiken elõttük dr. Tóth Károly haladt.

Örök hitvallása, ami naptára fejlécén mindig szerepelt, a kö-vetkezõ:

„A NÉP TÖRTÉNELMI ISMERETE, SZÁRMAZÁSA ÉS KULTÚRÁ-JA NÉLKÜL OLYAN, MINT A FA GYÖKÉR NÉLKÜL”.Székely mondás: „Õ nem halt meg, elõre ment.”

Szüleirõl is hadd szóljak. Egyszerû, de nagyszerû emberek vol-tak. Mariska néni, az az igazi „se nem szõke, se nem barna”, azaz igazi kunsági fajta. Károly bácsi, a Kunság erõteljes, karak-terisztikus jegyeit magán viselõ, rendkívül jóképû ember volt.Nagybátyáméknál – dr. Alexander Imre, Szolnok megye alis-pánja – voltak alkalmazásban. Mariska néni mint szakácsnõ,Károly bácsi mint hajdú. Remekül festett a kocsis mellett a hin-tóban, aranysujtásos mentében, piros csákóval. Így jöttekelénk az állomásra, ha megérkeztünk. Gyerekfejjel nem tud-tam meghatározni azt a látványt, amit Károly bácsi nyújtott.Most utólag, ha visszagondolok, Károly bácsi egy jelenség volt.Azonkívül rendkívül jó modorú, kedves, barátságos embervolt. Gyakran jött meglátogatni fiát. Sokat beszélgettünk, él-mény volt hallgatni remek okfejtéseit, mindenhez intelligenshozzászólását.

El-elmondta: „Tudod, Máriám, az alispán úréknál, amikormentünk értetek az állomásra, az uraságokért, akkor elhatá-roztam, hogy ha fiam lesz, urat nevelek belõle.” Mondhatom,nevelt is! Mert van egy olyan mondás: „Úgy nevelsz, ahogyélsz”. A fiatal Tóth Károly otthonról egy életre szóló példát ka-pott és hozott magával. Valóban, a szó nemes értelmében, min-den téren úr volt.

Unyi Lajosné, Mária

02_oldal.qxd 2010.09.13. 13:03 Page 2

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Egy autóstoppal kezdődöttDr. Iványosi SzabóAndrás jelenleg Kecs-kemét város alpolgár-mestere. Aki ismeriõt, tudja, hogy az életszínpadán ezenkívülmég sok más szerep isaz övé: igazi lokálpatri-óta, egy örök huma-nista, unokáira büsz-ke nagyapa, de talánmindenekelõtt termé-szetvédõ. Neve egybe-forrt a KiskunságiNemzeti Park Igazga-tóság nevével, õ azegyik „alapító tag”.

Arra a kérdésre, hogyan iskezdõdött a mintegy 30 évigtartó kapcsolata az intéz-ménnyel, a következõketmondta:

– Lehetne szerencsének istartani, ahogy elkezdõdött, deén inkább a gondviselésnektulajdonítanám, mert olyanszépen következtek a dolgokegymás után. 1974 tavaszán aKözponti Statisztikai Hivatalmegyei igazgatóságán dolgoz-tam. A fõnököm tagja volt amegyei idegenforgalmi bizott-ságnak, mely kihelyezett ülésttartott Tiszakécskén. Az igaz-gatóm épp akkor nem ért rá,és megkért engem, hogy he-lyettesítsem. Kivonatoztam,megvolt az ülés annak rendje-módja szerint, de olyan idõ-pontban fejezõdött be, hogynem volt más választásom,mint hogy stoppoljak hazafelé.Egyszer csak megállt mellet-tem egy öreg UAZ, melybennem más ült, mint dr. Tóth Ká-

roly, aki az Erdõfelügyelõségvezetõjeként ugyanazon azülésen vett részt, mint én. Be-szélgetésbe elegyedtünk, meg-dicsérte az értekezleten tetthozzászólásomat, majd rákér-dezett, nem volna-e kedvem aszervezése alatt álló Kiskunsá-gi Nemzeti Park Igazgatóság-nál dolgozni. Ennél kedvemrevalóbb ajánlatot nem kaphat-tam volna, így hát azonnaligent mondtam! Õsszel márszólt is, hogy készüljek, mert ja-nuártól indul a nemzeti park.Rákérdezett, tudok-e még eset-leg ajánlani hasonló gondolko-dású kollégát leendõ munka-társnak. Javasoltam BankovicsAttilát, aki évfolyamtársamvolt, és tudtam róla: az akkorizirci múzeumi munkájánál azitt rá váró feladatok sokkal in-kább testhez állóak lennénekneki. Azután eljött a január, lét-rejött a Kiskunsági NemzetiPark. Kecskeméten, a JózsefAttila utcában az Erdõfelügye-lõség adott két irodát a legelsõkét alkalmazottnak: KontraLászlónak, aki korábban az Or-szágos Természetvédelmi Hi-vatal fõfelügyelõje volt és Bot-falusi Gyõzõnének. Õk ketten– az új nemzeti park igazgató-jának, dr. Tóth Károlynak azirányításával – már 1974-benelkezdték az adatgyûjtéseket,hogy egyáltalán dolgozni kezd-hessenek a sorban felvettmunkatársak: Tölgyesi Istvánbotanikus, Buzetzky Gyõzõhidrológiai felügyelõ, Banko-vics Attila ornitológus, dr. Sza-bó Tibor agrármérnök, és azu-tán áprilistól jómagam is.

Ahogy így most felidézemezt a kezdeti „hõsi” korszakot,ma már szinte elképzelhetet-

len, hogy mennyire eszközte-lenek voltunk. Nem volt au-tónk, ezért busszal, vagy éppa bugaci kisvasúttal közelítet-tük meg a felmérendõ terüle-tet, és ahová ez sem járt, odagyalogosan mentünk. Térké-peink nem nagyon voltak,többnyire csak az ammóniásfénymásolóval készített térké-pekbõl dolgoztunk. Mivel akatonai térképek titkosak vol-tak, ezért terepre csak egynagy alumíniumtokban vihet-tük volna magunkkal, így az-tán legtöbbször nem is vittük.

A kezdetekre való visszaemlé-kezés után dr. Iványosi SzabóAndrás – aki a KiskunságiNemzeti Park Igazgatóság-nak hosszú idõn át volt igaz-gatóhelyettese, illetve igazga-tója is – ekképpen vázolta felaz intézmény fejlõdésénekfõbb állomásait:

– A Kiskunsági NemzetiPark az ország második nem-zeti parkja volt ugyan, de sokmindenben az elsõ volt. Ígypéldául a saját kezelésbe vettföldekkel. Elõször mindenkiértetlenül állt azon elképzelé-sünk elõtt, hogy meg akarjukvenni a téeszektõl Fülöp-házán, Bócsán, Bugacon agazdálkodásra többnyire al-kalmatlan, de természeti érté-keket annál inkább hordozóföldterületeket. Ahogy kap-tunk rá pénzt, 1984-tõl egyretöbb földet vásároltunk a ma-gyar állam javára. A rendszer-váltás idejére már a hatezerhektárt is meghaladta az igaz-gatóság kezelésében lévõ in-gatlanok összterülete. Azutánarra is büszke vagyok, hogyaz igazgatóság betöltötte a ko-

vász szerepét más nemzetiparkok létrejöttében. Ha úgyvesszük, a Kiskunsági Nem-zeti Park Igazgatósághoz a 90-es évek közepével bezárólagegyüttesen 155 ezer hektár,vagyis dupla annyi védett ter-mészeti terület tartozott,mint most. Fõképp az idetar-tozó részekbõl jött létre a Kö-rös–Maros Nemzeti Park1997-ben, de jelentõs területkerült át a Duna–Dráva Nem-zeti Park Igazgatósághoz, és aDuna–Ipoly Nemzeti ParkIgazgatósághoz is. A nemzet-közi kapcsolatokban is élen-jártunk. A Vajdasági Termé-szetvédelmi Intézettel már1975-tõl kezdõdõen folytat-tunk közös kutatásokat, devoltak az igazgatóságnak szlo-vák, bajor, osztrák, angol, skótés krími kapcsolatai is.

Megjegyzem, nemcsak azelején, hanem késõbb is voltolyan dolog, melyben élenjár-tunk. A Kecskemét város általajándékozott területen, a Pan-nónia Rajzfilmstúdió és azigazgatóság székháza között2000-re felépült a TermészetHáza, mely az országban a leg-elsõ nemzeti parki bemutató-központ volt. A sok jó mellett,sajnos, nemcsak sikertörténe-tekre emlékezem, ha vissza-gondolok a nemzeti parkiévekre, hanem kudarcokra is.Ilyennek tartom a hátsági víz-pótlás hosszú évek óta megol-datlan ügyét, a vízkeretirány-elv végrehajtásának elmaradá-sát, az egyes vízi létesítmé-nyek sokszor több évtizedes,elavultnak nevezhetõ mûkö-dési engedélye felülvizsgálatá-nak elmaradását. Hiányolom,hogy a mai napig csak a Bala-

tonnak van azOrszággyûlésáltal elfoga-dott rendezé-si terve, és aKiskunságiN e m z e t iP a r k n a knincs, pedigelkészültek atervek annakidején. Ésazután régótavárom márkét tájvédel-mi körzet, aKörös-éri TKés Dél-õrjegiTK kihirdetését is, de hiába.Az elõbbi egyben egy tervbevett határon átnyúló védetttermészeti területnek is részelenne; a Vajdaságban a kapcso-lódó rész már régen termé-szetvédelmi oltalom alatt áll.

Dr. Iványosi Szabó András jóhumorú ember, így aztánnem sokáig kesergett a rosszdolgokon, a visszaemlékezésközben könnyen elõkerült azalábbi vidám történet is:

– Mint ahogy mondtam,igen élénkek voltak a nemzet-közi kapcsolataink, és a csere-látogatások is. Bács-Kiskunmegyének testvérkapcsolatavolt az ukrajnai krími auto-nóm területtel, és ezen belül atermészetvédelem önállóan ishelyet kapott. Egy ilyen krímilátogatás során a Fekete-ten-ger partján, a volt cári vadász-terület közelében lévõ szak-szervezeti üdülõben kaptunkhelyet. Pazar helyen, tengerrenézõ szobákban laktunk,megfelelõ felügyelet mellett: a„gyezsurnaja” ott ült a folyosó

végén, felügyelt a rendre (ésmiránk). Úgy látszik, mégsemsikerült eléggé figyelnie, mivelegyik hajnalban a csapatunktagja, Bankovics Attila – jó ma-darászhoz illõn – kiment,hogy távcsõvel megfigyelje amadarakat. Reggelizni márnem tudott jönni, mivel egy-szer csak megjelent a „mi-lícija”, és bevitte a helyi rend-õrõrsre. Mint kiderült: rossz-kor volt rossz helyen, ugyanisa szovjet hadiflotta a tenger-part közelében tengeralattjá-rós hadgyakorlatot tartott. At-tilát a vendéglátóink segítsé-gének köszönhetõen egy félnap után elengedték, miutánmegígértették vele a rend-õrök és az elhárítók, hogynem megy ki még egyszer atávcsövével a tengert kémlel-ni. Hozzá kell tennem: Attilá-nak természetesen a szeme amadarakra, és nem a tenger-alattjárókra volt ráállva, ígyegyet sem vett észre, vagyisnem esett csorba a szovjetnemzetbiztonságon.

Kardos Mária

Dr. Iványosi Szabó András

A Kiskunsági Nemzeti Park 35 évének főbb eseményeiA Kiskunsági Nemzeti Park és a Du-na–Tisza közén levõ védett termé-szeti területek szakmai fenntartásá-ra hivatott Kiskunsági NemzetiPark Igazgatóság 2010-ben ünneplimegalapításának 35. évfordulóját.Rövid áttekintésünkkel a Kiskunsá-gi Nemzeti Park Igazgatóság elmúlt35 évének fontosabb eseményeit,és a folyamatban lévõ természetvé-delmi feladatait összegezzük.

Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnö-kének (Rakonczay Zoltán) 1800/1974. szá-mú határozata alapján 1975. január 1-jévelmegalakult a Kiskunsági Nemzeti Park, melyakkor a következõ védett területeket foglaltamagába:

I. Tõserdõ és a tiszaugi Holt-Tisza 382 haII. Kiskunsági szikes puszta 11 030 haIII. Kiskunsági szikes tavak 3 903 haIV. Fülöpházai homokbuckák 1 665 haV. Izsáki Kolon-tó 2 728 haVI. Bócsa–Bugac buckavilága

és a homokpuszta 10 920 haA KNP kiterjedése: 30 628 ha

A nemzeti park több különálló részbõl törté-nõ kialakítását elkerülhetetlenné tette az,hogy az utolsóként fellelhetõ és védelmet ér-demlõ természeti értékek már csak a mûveltterületek között megbújó szigetszerû foltok-ként maradtak fenn. A nemzeti park terüle-ti elhelyezkedése ugyanakkor tükrözi a kis-kunsági táj mozaikszerû változatosságát is.

A KNP rendeltetése (az alapító okirat alapján)• Védje a kiskunsági táj jellegzetes és változa-

tos arculatát, és õrizze meg a táj legjelentõ-sebb természeti értékeit:– a különbözõ homokbuckatípusokat, a ho-

mokpuszta maradványait, a szikes pusztákatés tavakat, a lápokat, zsombósokat, mocsara-kat, turjánosokat és réteket, a Tisza menti ár-téri természetes galériaerdõk maradványát;

– a sajátos növény- és állatvilágot, a bugaciõsborókást, a jellegzetes erdõ- és állomány-típusokat és a természetes növénytársulá-sokat, valamint a védett állatfajokat.

• Biztosítsa a Kiskunság különleges madárvi-lágának háborítatlan fészkelését és vonulá-sát.

• Segítse elõ a Kiskunság növényi és állati gén-tartalékainak természetes körülmények kö-zötti fenntartását.

• Természetes körülmények között, hitelesformában õrizze meg a kiskunsági hagyo-mányos pusztai állattartás és a jellegzetes ta-nyasi, paraszti életforma emlékeit mint a tájkulturális értékeit.

• Biztosítsa a tudományos kutatások zavarta-lanságát.

• A természeti értékek oktatási-ismeretterjesz-tési célokat szolgáló bemutatásával – a ter-mészetben történõ élményszerzéssel és fel-üdüléssel egybekötve – szolgálja a közmûve-lõdést; segítse elõ a szabad idõ kulturált fel-használását.

• Szolgálja a természeti és kultúrértékek meg-ismerésére irányuló turizmust és idegenfor-galmat; biztosítson megfelelõ környezetet ahagyományos lovassportnak.

• Környezetvédelmi mintaterületként szolgál-ja természeti környezetünk védelmét.

Folytatás a 4. oldalon

Idõszaki kiadvány • ISSN 1589-2034 • Kiadja: a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. • Tel.: 76/482-611 • E-mail: mailknp@knp.hu • Honlap: knp.hu • Felelõs kiadó: Dr. Vajna Tamásné igazgató.

Nyomdai elõkészítés: Petõfi Lap- és Könyvkiadó Kft. 6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 29. • Felelõs vezetõ: Király Ernõ fõszerkesztõ-kiadóigazgató • Nyomda: AS-Nyomda Kft. Szilády Üzem • Tel.: 76/481-401 Fax: 76/481-204 • Felelõs vezetõ: Boros Gábor

03_oldal.qxd 2010.09.13. 13:07 Page 2

CMYK CMYK

CMYK CMYK

Folytatás a 3. oldalról

Fontosabb eseményeka Kiskunsági Nemzeti ParkIgazgatóság 35 éves történetéből1976• Az OTVH elnöke 1976. szeptember 12-i ha-

tállyal létesítette az Orgoványi TK-t, mely1990-ben a nemzeti park 7. mozaikjává vált.

• A bugacpusztai bejáratnál elkészült az ide-iglenes fogadóépület, mely több mint 10évig szolgálta a bemutatást.

1977• 1977-ben Fülöpházán, a Klárik-tanya felújí-

tó átalakításával elkészült a Madárvárta. • A tõserdei Holt-Tisza partján felépült a

Makovecz Imre által tervezett faszerkezetûkilátó, mely 1990-ig állt. A teljesen elkorhadttorony helyére 1991-ben épült új kilátó.

1978• 1978. július 17-én 9,1 millió Ft-os költséggel

befejezõdött az igazgatóság székházánaképítése. Az OKTH elrendelte az Ócsai TK ésa hozzá tartozó természetvédelmi terüle-tek kezelésének átadását a Budapesti Fel-ügyelõségnek, ugyanakkor a KNPI-hoz aGemenci TK szakmai felügyeletét.

1979• Egy újabb átszervezés kapcsán az OKTH

elvette a Gemenci TK kezelési jogát. Rende-let született a nemzeti park igazgatóságokszervezeti önállóságáról.

• Az UNESCO július 23-án kelt diplomája hi-telesítette a Kiskunsági Bioszféra Rezervá-tumot 22 095 ha területtel.

• Megtörtént a legfontosabb természeti élõ-helyek kijelölése, felmérése és kezelési sza-bályzatuk összeállítása.

1980• Elsõ ízben volt bevétele a KNPI-nak (169

ezer Ft), amit azután növekvõ mértékbenírt elõ az OKTH.

• A KNPI elhatározta, hogy a szakmai felada-tok végrehajthatósága érdekében a legérté-kesebb területek vagyonkezelõi jogát megkell szereznie. Elõször került sor az egyko-ri természeti viszonyok visszaállítására, aKolon-tó „üzemi” vízszintjének megemelé-sére, melynek érdekében az alsó-matyói töl-tés erõsítésére került sor.

1981• Az év során összesen 4082 ha védett terü-

let megvásárlását, illetve átvételét sikerültelérni. A területeket elsõsorban korábbi tu-lajdonosaik kapták vissza haszonbérbe5–15 éves szerzõdésekkel.

• Természetvédelmi célú beruházás kereté-ben az egyre fogyó vízkészletek koncentrá-lása érdekében megvalósult a fülöpházi Szí-vós-szék–Kondor-tó megkerülõ csatornaépítése.

1982• Az év végére 5211 ha-ra, 1983 végére 5879

ha-ra emelkedett a KNPI saját kezelésébekerült terület nagysága.

• Elkészült a bugaci terület összevont tájren-dezési (idegenforgalmi) terve.

1983• Országos visszhangot váltott ki az Apaj tér-

ségében a Kiskunsági Állami Gazdaságszándékos környezetszennyezése. (250 fes-tékes hordó elásása, melynek feltárása a ter-mészetvédelmi õr éberségén múlott.)

• A kiskunsági Madárvártán (fülöpházi ho-mokbuckák–Kolon-tó) megkezdõdött akékcsõrû réce visszatelepítési programja.

• Megkezdõdött a nyári természetismeretitáborok szervezése a fülöpházi homok-buckáknál az újonnan létrehozott Környe-zet- és Természetvédelmi Oktatóközpont-ban.

1984• Fokozottan védett területek vásárlásával a

KNPI saját vagyonkezelésû területe 6017ha-ra nõtt.

1985• Elkezdõdött a KNP regionális tájrendezési

tervének készítése, amely az 1997. évi kor-

szerûsítõ felülvizsgálat ellenére a jóváha-gyásig sajnos a mai napig nem jutott el.

1987• A KNPI bizonyos természetvédelmi ható-

sági jogkörökkel felruházott természetvé-delmi államigazgatási szerv lett.

• Apajpusztán egy felhagyott halastórend-szer „romjain” elkészült egy ökológiai célú,vízellátást biztosító élõhely-rekonstrukció.

• Kunszentmiklóson az egykori Virágh-kúri-ában megnyílt a KNP második múzeuma.

1988• A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Mi-

nisztérium megalakulása és a természetvé-delem újabb átszervezése következtében aKNPI 2057012 ha közigazgatási és vissza-kapott természetvédelmi területekkel(Ócsai, Gemenci TK, stb.) összesen 92163ha-on látta el az elsõ fokú természetvédel-mi hatósági feladatokat. Ekkor a KNPI 60fõs létszámmal látta el a késõbbi Körös–Ma-ros NP-ba integrált védett területek termé-szetvédelmi kezelését is. A saját kezelésû te-rületek mérete 9448 ha-ra nõtt.

1989• A Pitvarosi Puszták TK védetté nyilvánítá-

sával a KNPI által kezelt terület 101816 ha-ra, a saját kezelésû terület 9617 ha-ra nõtt.

• Elkészült a péteri-tavi tanyasi iskola termé-szetvédelmi oktatási célú felújítása.

1990• 1990. december 1-jétõl az igazgatóság a ter-

mészetvédelem, az általános táj-, erdõva-gyon, ásványvagyon- és élõvilág-védelem te-rületi szakigazgatási szerve lett, gyakorolvaezzel az elsõ fokú hatósági (szakhatósági)jogkört.

• Az Orgoványi TK Orgoványi rétek néven aKNP törzsterülete lett, ezzel a mozaikokszáma 7-re, az összterület 36759 ha-ra nõtt.

• Újabb védetté nyilvánítások eredménye-ként a KNPI kezelésében levõ védett terü-letek nagysága eddigi legmagasabb kiterje-dését érte el, 122697 ha lett.

• Az év végén az Ócsai, a Gemenci és Béda-Karapancsai TK felügyelete más természet-védelmi hatóságokhoz került.

1991• Az Európai Nemzeti Parkok és Parkerdõk

Szövetsége Kecskeméten tartotta évi köz-gyûlését és a KNP területein terepi prog-ramjait.

• Befejezõdött a Kolon-tó elsõ élõhely-re-konstrukciója 6,3 ha szabad vízfelület ki-alakításával.

1993• Megalakult és a KNPI kezelésébe került a

Miklapusztai és a Peszéradacsi TK.

1994• A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság

megalakulásával 1994. május 21-étõl a KNPIilletékességi, illetve mûködési területe a je-lenlegi állapotnak megfelelõen Bács-Kis-kun, részben Csongrád, Pest, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyére terjed ki.

1996• A KNP a Miklapusztai és a Peszéradacsi TK

nemzeti parki területté minõsítésével 9 mo-zaikterületbõl áll.

1997• Számos élõhelyvédelmi beruházás kezdõ-

dött a KNP területein (1997–2000):Apajpuszta; Pusztaszeri TK: Baksi-puszta,Csaj-tó; Fehér-szék, Böddi-szék; Tiszaug tér-ségében több mint százmillió Ft értékben.

2000• A KNP területe 48197 ha, ebbõl fokozottan

védett 13551 ha. Ebben az évben 110 mil-lió Ft állt rendelkezésünkre földvásárlásra.

• A környezetvédelmi miniszter a KNPI-t atermészetvédelem állami területi szervévéjelölte ki.

• A KNPI megkapta tõserdei Tisza Panzió va-gyonkezelõi jogát.

• Kecskeméten végre megnyithattuk a Ter-mészet Házát, az ország elsõ nemzeti parkilátogatóközpontját.

2002• A Kolon-tavi Madárvárta az ország legsike-

resebb madárgyûrûzõ helye évi 20-30 ezermadár jelölésével.

• Elkészült az Ex lege szikes tavak és lápok ka-tasztere. Felmérésre kerültek a Duna–Tiszaközi természeti területek, lehatároltuk azérzékeny természeti területeket, a Nemze-ti Ökológiai Hálózat és a Natura 2000 Ma-dárvédelmi területeit.

• Elindult a Nemzeti Biodiverzitás Monitoro-zó Program.

• A KNPI nagy aktivitással vett részt a Nem-zeti Agrár-környezetvédelmi Program meg-honosításában a felsõ-kiskunsági mintate-rületen.

• Területfenntartás céljából megtörtént azizsáki állattartó telep szárnyék, karám bõví-tése.

• Pusztaszer, Izsák, Orgovány, Harta, Apaj,Ürbõ, Fülöpszállás külterületén oktatás, be-mutatás megfigyelés céljából 8 db új meg-figyelõtornyot létesítettünk.

• Túzokvédelmi munkánk eredménye, hogya túzoklétszámunk tartósan 420 példányfölé került. Befejezõdött a Natura 2000 te-rületek térségi lehatárolása.

2004• 81 ha õshonos fafajú erdõt telepítettünk, és

felújítottunk további 15 ha erdõt. Vissza-gyepesítési programunk részeként 285 ha-on telepítettünk lucernát.

• Szürkemarha-állományunk 720 db fölé ke-rült.

• 300 ha területen szorítottuk vissza az ad-ventív és invazív fajokat (ezüstfa, selyemkó-ró, aranyvesszõ).

• Elindult a „Túzok védelme Magyarorszá-gon” és a „Rákosi vipera hosszú távú meg-õrzésének megalapozása” címû LIFE-program. Mindkettõnek a KNPI a vezetõje,és több szervezettel együttmûködve való-sul meg.

• Átadtuk Szatymazon a Tisza-völgyi bemuta-tóhelyet a szegedi Fehér-tó közvetlen szom-szédságában.

2005 • A természetvédelmi szabálysértési eljárás

kivételével a nemzeti park igazgatóságoktól

elvették a hatósági, a szakhatósági jogkörö-ket. Ezzel feladatuk a védett területek feltá-rására, õrzésére, kezelésére, bemutatására,a természetvédelmi nevelésre, oktatásraszorítkozik.

• Jelentõs feladat a már védett, illetve a véde-lemre tervezett területek kezelési terveinekelkészítése.

• Megkezdõdött a Tisza-hullámtéri KIOPprogram kivitelezése (földvásárlások,Kontyvirág erdei iskola építése, körtvélyesiélõhely-rekonstrukció.

• 52 millió Ft-os közmunkaprogramot bo-nyolítunk le.

• A KNPI illetékességi területének kiterjedé-se 1005888 ha. A magyar állam tulajdoná-ban és az igazgatóság vagyonkezelésében47246 ha volt, saját használatban 22897,haszonbérbe (hasznosításba) adva 24349ha. 2005. évben 719 földbérlõvel álltunkkapcsolatban.

• Az év során elvégzett élõhely-rehabilitáci-ók: Telepesen költõ madarak élõhelyfejlesz-tése; A bugaci volt szovjet gyakorlótér élõ-hely-rekonstrukciója; Tájidegen növényfa-jok (Solidago sp., Asclepias syriaca) vissza-szorítása a KNP peszéradacsi rétek,Bugacpuszta, bácsalmási gyapjas gyûszûvi-rág TT területén.

2006• Elindult a „Natura 2000 élõhelyek rekonst-

rukciója az alpár–bokrosi öblözetben és akörtvélyesi holtágon” címû, illetve „A Pan-non bennszülött tartósszegfû-védelme”címû LIFE-Nature projekt.

• KIOP pályázati támogatással 2006 decem-berére készült el a Kontyvirág Erdei Isko-la Lakitelek-Tõserdõn.

• Partneri minõségben részt veszünk a Kék-vércse LIFE, a Kerecsensólyom LIFE-programokban.

• A KNP kiterjedése 50509,5 ha. A magyarállam tulajdonában és az igazgatóság va-gyonkezelésében 48907 ha, ebbõl sajáthasználatban 24417 ha, haszonbérbe(hasznosításba) adva 24489 ha.

• Az õshonos állatállomány hat telephelyenkerült elhelyezésre, a magyar szürke szar-vasmarha-állományunk az év végére 1225-re, a bivaly 129-re emelkedett. A pusztasze-ri állattartó telep BIO minõsítést szerzett.

• A mórahalmi önkormányzattal együttmû-ködve egy 800 m2 alapterületû, több ob-jektumból álló erdei iskola épült a Csipak-semlyék mellett, INTERREG támogatással.

2008• A KNPI vagyonkezelésében levõ területek

összesen: 49193 ha, saját használatban26760, haszonbérbe (hasznosításba) adva22434 ha. 6255 ha saját hasznosítású terü-lettel pályáztunk a SAPS-ba, ebbõl 3983hektárral az AKG-pályázatban is részt vet-tünk.

• Nagy hangsúlyt helyeztünk a védett terü-letek fenntartására és gondozására, vala-mint az õshonos állatok tartására, melyegyaránt szolgálja a génmegõrzési és terü-letfenntartási, -kezelési célokat.

2009–2010• A KNPI mûködési területének kiterjedése:

1.005.315 ha. A KNP törzsterülete 50523ha, az összes KNPI által kezelt védett terü-let kiterjedése 112687 ha. A KNPI vagyon-kezelésében levõ területek összesen:49430 ha, saját használatban 24867, ha-szonbérbe (hasznosításba) adva 24562 ha.

• 6249 hektár saját hasznosítású területtelpályáztunk a SAPS-ba, ebbõl 3983 hektár-ral az AKG-pályázatban is részt vettünk.

• A növekvõ állatlétszám elhelyezése és tar-tása érdekében továbbfejlesztettük öt állat-tartó telepünket, a fülöpszállási és a sza-badszállási nyári szállást. A magyar szürkeszarvasmarha-állományunk az év végére1485-re, a bivaly 302-re emelkedett. A tel-jes állatállomány BIO minõsítésû.

• KMOP-támogatással élõhely-rekonstruk-ció indult a Felsõ-Kiskunságban Apaj-pusztán, melynek fõ célkitûzése a vízállá-sos, nyárra kiszáradó területek idõszakosvízborítottságának biztosítása, vagyis ahajdani természeteshez hasonló vízrajziállapotok kialakítása.

Összeállította: dr. Kákonyi Árpádigazgatóhelyettes

A Kiskunsági Nemzeti Park 35 évének főbb eseményei

Magyar szürke marhák a Büdös-széken (Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet)

FO

TÓ

: TA

JTI

LÁ

SZ

LÓ

04_oldal.qxd 2010.09.13. 13:07 Page 2