BÜNTETŐELJÁRÁSOK IPARJOGVÉDELMI JOGOK MEGSÉRTÉS TÁRGYÁBAN

GYAKORLATI TAPASZTALATOK

Miért van szükség büntetőeljárásra a szellemi

tulajdon védelme érdekében?

Mert a polgári jogi jogérvényesítés jelenleg nem biztosít megfelelő eszközöket

1. Két bírói tanács tárgyalja Magyarország összes iparjogvédelmi tárgyú bitorlási perét

2. Az ideiglenes intézkedés törvényi szabályozása nem megfelelő (nem ex parte a bírósági eljárás)

4. Nem működik a bírósági végrehajtás

3. A szankciórendszer nem képvisel megfelelő visszatartó erőt (pl. a a bitorlástól való jövőbeni eltiltásnak nincsen pénzügyi szankciója)

A büntetőeljárás előnyei

1. GYORS: esetenként még feljelentésre sincsen szükség az eljárás megindításához

2. OLCSÓ: nincsen eljárási illeték

3. FORMAI ELŐÍRÁSOK LAZÁK: meghatalmazás léte nem feltétele az eljárás megindításának

4. HATÉKONY: a fegyveres fellépésnek elrettentő hatása is van

A sikeres büntetőeljáráshoz elengedhetetlen

feltételek:1. HATÓSÁG, amely lelkes és tettre kész (rendkívül

nagyok az eltérések a hatóságok és országrészek között)

2. JOGTULAJDONOS vagy KÉPVISELŐ, amely/aki rugalmas, segítőkész és aktív

3. SZAKTANÁCSADÓ, aki mindig elérhető és bármikor mozgósítható

A büntetőeljárás árnyoldala:

a sértetti jogok korlátozottsága

1. Az eljárási jogszabály nem teszi lehetővé a sértett részére a fellebbezést (kivéve, ha pótmagánvádló)

2. A bűnüldöző szervek gyakorlata ezen jogokat tovább csökkenti (jogtulajdonos értesítésének illetőleg a határozatok kézbesítésének elmulasztása)

3. A szellemi alkotásokat sértő bűncselekmények mint viszonylag új bűncselekmények kevéssé ismertek, ezért a bűnüldöző szerveknél de nem ritkán az ügyészségeken és bíróságokon is sokan idegenkednek tőlük (esetenként a „szabadalom”, „védjegy”, „szerzői jog” fogalmakat keverik)

4. Éveken át elhúzódó eljárások elsősorban Budapesten.

5. Nevetségesen enyhe szankciók

6. Költség- illetőleg kárigény érvényesítése csak kivételes esetekben lehetséges

MEGOLDÁST JELENTHET:

a büntető és polgári eljárás kombinálása

valamint

iparjogvédelmi ismeretek oktatása rendőrök, pénzügyőrök, ügyészek és büntetőbírák részére

2000. március 1. napján lépett hatályba a Btk. 329/D. §-a, amely szerint bűncselekményt követ el, aki a jogosultnak szabadalmi oltalom, használati vagy formatervezési mintaoltalom, topográfiaoltalom, védjegy vagy földrajzi árujelző oltalma alapján fennálló jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

Az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény

törvényi tényállás - gyakorlati

alkalmazás

A büntetőjogi tényállás jellegzetességei

1. Értékhatártól függetlenül bűncselekmény (azaz nincsen szabálysértési alakzata

2. Eltérő jogértelmezés alakult ki az ország különböző területein abban a kérdésben, hogy a cselekményt csak a jogsértő termék gyártója vagy a forgalmazója is elkövetheti-e.

Példák a jogtulajdonosok szemszögéből kedvezően

alakult büntetőeljárásokra

Budapesti II-III. Kerületi Bíróság (2004. január)

• Forgalmazó vonatkozásában is megállapításra került az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény

• Polgári jogi igényt is elbírált a bíróság és - kamatokkal együtt – közel 600.000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a jogsértőt

Jogsértés felderítésének éve: 1999

Ítélet meghozatalának éve:2004

A nyom: Szupermarketben vásárolt termék címkéje

A nyomozás: A hamis termékek raktározási helyének megtalálása

Hatékony hatósági fellépés 2002-ben, de ítélet még nem született

Rajtaütés a raktárban:

A rajtaütést követően:

A jogtulajdonos képviselője felszólító levelet írt a hamis termékek tulajdonosának, amelyben felhívta

A nyomozás lefolytatása áttételre került a rendőrséghez

• az eladó adatainak megadására• az eladott hamisítványok darabszámának és

árának megadására• mindezek számlákkal történő igazolására• a le nem foglalt raktárkészletének átadására• kártérítés fizetésére a jogtulajdonos részére

A jogtulajdonos „bosszúja”: polgári jogi igényt terjesztettünk elő és kértük a nyomozó hatóságot, hogy ennek biztosítására rendelje el az ügyvezető vagyonának zár alá vételét.

Az elkövető válasza: A cég ügyvezetője egyszerűen visszautasította a levélben írottak teljesítését

Az intézkedés másnapján az ügyvezető hirtelen együttműködővé vált és teljesítette a felszólító levélben írottakat.

A nyomozóhatóság gyorsan és szakszerűen intézkedett: elrendelte az egyik teherautó iratainak lefoglalását.

Vámjogi eszközök- vámhatósági intézkedések

A TANÁCS 1383/2003/EK RENDELETEaz egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről

és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről

11. CIKK: az EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

Hatályos Magyarországon 2004. július 1. napjától

Nemzeti jogszabály:

371/2004. (XII.26.) kormányrendelet

a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedésekről

8. §-a

Hatályos 2005. január 1. napjától

Az új szabályozás előnyei:

1. GYORS: A jogsértő termékek megsemmisítése bírósági eljárás nélkül megoldható – akár a vámfelügyelet alá vétel elrendelését követő 10. munkanap után

2. KÖLTSÉGHATÉKONY: Vagy az áru bejelentője (birtokosa vagy tulajdonosa) vagy a szellemi tulajdonjog jogosultja fizeti a raktározási és megsemmisítési költségeket – rövid idővel a vámfelügyelet alá vétel elrendelését követően

3. JOGTULAJDONOS-BARÁT: A jogsértő áruk bejelentőjének (birtokosának vagy tulajdonosának) passzivitása vagy elérhetetlensége nem akadálya az egyszerűsített eljárásnak.

Egyszerűsített eljárás a gyakorlatban:

1. A vámhivatal a szellemi tulajdonjogot sértő áruk vámfelügyelet alá vételét elrendelő határozatában tájékoztatja az áruk bejelentőjét (birtokosát vagy tulajdonosát) egyben arról is, hogy 10 munkanapon belül hozzájárulhat ahhoz, hogy egyszerűsített eljárás keretében a jogsértő áruk a saját költségén megsemmisítésre kerüljenek.2. Amennyiben a bejelentő a fenti határidőn belül a hozzájárulását megadja vagy nem nyilatkozik vagy nem tiltakozik kifejezetten a megsemmisítés ellen vagy a vámhivatal értesítésének kézbesítése sikertelen volt, a megsemmisítés mintavétel mellett elvégezhető.

3. A raktározás és megsemmisítés költségeinek megfizetésére a vámhivatal az áru bejelentőjét (birtokosát vagy tulajdonosát) kötelezi. Amennyiben az áru bejelentője fizetési kötelezettségét 15 napon belül nem teljesíti, a jogtulajdonos köteles ezen költségeket megfizetni.

Köszönöm a figyelmet!