budapesti gazdasÁgi egyetem pÉnzÜgyi És …dolgozattar.repozitorium.bgf.hu/6623/1/murányi...
TRANSCRIPT
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
SZAKDOLGOZAT
Murányi Fanni
Távoktatás
Pénzügy - Számvitel
Számvitel
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR
A pénzmosás
Belső konzulens: „Dr. Siklósi Ágnes”
Külső konzulens: „Zsolnainé Berki Éva”
Murányi Fanni
Távoktatás
Pénzügy- Számvitel
Számvitel
„2016”
NYILATKOZAT
Alulírott Murányi Fanni büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a
szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a
saját, önálló munkám eredményei.
A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével
alkalmaztam.
Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény
más képzésén diplomaszerzés során.
Budapest, 2016. 05.16
_________________________
Tartalom
1. Bevezetés .............................................................................................................................. 5
2. A pénzmosás története és eredete ......................................................................................... 7
2.1 A pénzmosás, mint szolgáltatás .......................................................................................... 9
2.2 A pénzmosás folyamata és modelljei ................................................................................ 11
2.2.1 Körforgás modellek ................................................................................................... 11
2.2.1.1 A Zünd-féle körforgásmodell .................................................................................. 11
2.2.2 Fázismodellek ............................................................................................................ 13
2.3 Pénzmosási technikák ....................................................................................................... 17
3. A nemzetközi helyzet ......................................................................................................... 23
3.1 Európai Uniós szabályozások ........................................................................................... 24
3.1.1 Az Európai Tanács ajánlása ....................................................................................... 24
3.1.2 Bécsi Konvenció ........................................................................................................ 25
3.1.3 Bázeli nyilatkozat ...................................................................................................... 25
3.1.4 Strasbourgi Konvenció .............................................................................................. 26
3.1.5 Az Európai Unió első irányelve (91/308/EGK) ......................................................... 26
3.1.6 Az Európai Unió második irányelve (2001/97/EGK) ................................................ 28
3.1.7 Az Európai Unió harmadik irányelve (2005/60/EK) ................................................. 28
3.1.8 Az Európai Unió negyedik irányelve (2015/849 /EK) .............................................. 29
3.2 Nemzetközi szervezetek ................................................................................................... 35
3.2.1 FATF.......................................................................................................................... 35
3.2.2 Egmont csoport .......................................................................................................... 36
3.2.3 Moneyval ................................................................................................................... 36
3.2.4 Európai Csalás Elleni Hivatal (European Anti - Fraud Office, OLAF) ..................... 36
3.2.5 Europol (Európai Rendőrségi Hivatal) ...................................................................... 37
3.2.6 Eurojust (Európai Igazságügyi Együttműködési Egység) ......................................... 37
4. A pénzmosás Magyarországon ........................................................................................... 38
4.1 A Btk. XL fejezete a pénzmosásról, és annak elemzése ................................................... 41
5. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda .... 46
5.1 A 2008-2014-ig tartó időszak adatainak elemzése ........................................................... 48
6. Összegzés ............................................................................................................................ 56
7. Mellékletek ......................................................................................................................... 58
8. Irodalomjegyzék ................................................................................................................. 58
1. Bevezetés
A pénzmosás napjaink egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb üzletága, mely nem csak
a szervezett bűnözéssel, hanem a terrorizmus finanszírozásának elősegítésével is
összekapcsolható. Maga a tevékenység talán egyidős a pénz megjelenésével. Már az
ókorban is divatos cselekedetnek számított a kereskedők által szerzett bevételek más-más
tartományokba való kivitele, hogy ez által elrejtsék jövedelmüket az elöljárók elől.
A tevékenység alapvető mozgatórugója az illegális jövedelmeket törvényes úton
szerzettként feltüntetni. Jellemző a pénzmosásra hogy a részmozzanatait alkotó
mozzanatok nem illegálisak, sőt például az elkövetők igyekeznek a lehető legtisztábban
vezetni a könyvelését annak a cégnek, amin keresztül pénzt mosnak, de maga az
eredetleplezési cél illegális, hiszen törvénytelen jövedelmet próbálnak vele igazolni.
A közelmúltban több olyan eset is történt, melyek felhívták a figyelmemet arra, hogy
milyen fontos a megfelelő szabályozás bevezetése, és ezzel a különböző erőszak-
szervezetek megakadályozása abban, hogy a jogtalanul szerzett jövedelmüket tisztára
moshassák Témaválasztásomat jelentősen befolyásolta az, hogy a számviteli
szakemberek a pénzmosás elleni fellépéssel, és ezáltal a bűnszervezetek és terror-
szervezetek finanszírozásának ellehetetlenítésével tudnak a legjobban hatni az ezen
szervezetek elleni harcra.
A pénzmosásra sokáig a drogkereskedelemből és szervezett bűnözésből származó
jövedelmek legalizálására való törekvésként tekintettek, de 2001 szeptember 11.-e óta
mindenki számára világossá vált, hogy a terrorszervezetek finanszírozása is egy valós
veszély. Napjainkban a terrorszervezetek és az ISIS térnyerése elől menekülő emberek
megfogató közelségbe hozzák a mi életünkbe is a terrorizmus szörnyűségeit, és egyúttal
felhívják a figyelmünket arra a tényre, hogy a terrorizmus finanszírozásának
megakadályozása közös érdekünk, hiszen már a 17. században élt Montecuccoli is
megmondta, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz.
A terrorizmus finanszírozása mellett egyéb friss vonatkozásai is vannak a pénzmosás
vizsgálatának. A Panama-botrány kirobbanása túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész
világsajtót megrengette, és rávilágított arra, hogy az adóelkerülés és a pénzmosás milyen
szoros kapcsolatban van egymással, és hogy mennyire káros hatással van a gazdaságra,
ha az egyes magánszemélyek vagy cégek az adóelkerülésből fakadó aránytalan
jövedelemelőnyüket kihasználva tesznek szert versenyelőnyre a törvényesen működő
vállalatokkal szemben.
Dolgozatomban szekunder kutatást fogok végezni. Elemzem és bemutatom a pénzmosás
rövid történetét, folyamatát, és egyes módszereit a szakirodalom alapján, majd rövid
áttekintést adok a hazai és nemzetközi szervezetek pénzmosás elleni fellépéséről,
különös tekintettel az Európai Unió pénzmosás elleni fellépésére, hiszen hazánk is tagja
ennek a szupranacionális szervezetnek. A hatályos jogszabályok elemzésére is kitérek,
és mélyebben vizsgálom a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás ellen hozott negyedik
Uniós irányelvet, melynek rendelkezéseit 2017 július 26-ig kell a tagállamoknak hatályba
helyezni, így az irányelv rendelkezéseit a Magyarországon tevékenykedő pénzügyi
szolgáltatóknak is szükségszerű megismerniük. A pénzmosás hazai vonatkozását a
Pénzmosás Elleni Információs iroda által kiadott éves jelentés adatai alapján vizsgálom.
Elemzésemben főleg a hazai pénzügyi szolgáltató szektor bejelentéseinek alakulását
vizsgálom. Feltevésem szerint a számviteli szakemberek sokban segíthetnek a hazai
gazdaságban elkövetett pénzmosás megakadályozásában.
2. A pénzmosás története és eredete
A pénzmosás szó eredetéről a legtöbb embernek Al Capone, és a Chicago szerte
üzemeltetett önkiszolgálós pénzbedobós mosodák jutnak eszébe, melyeket az illegális
jövedelmei elleplezésére hozott létre - mint például a szeszcsempészet, a prostitúció, a
szerencsejátékok vagy a panamázás - hogy az e tevékenységekből származó pénzt
vegyítse a mosodák által előteremtett legális jövedelmekkel, a törvény előtt igazolni tudja
az illegális forrásból történt vagyongyarapodás eredetét.
Bár a köztudatban Al Capone él, mint pénzmosás atyja, ezzel szemben az első igazi nagy
volumenű pénzmosás Meyer Lansky nevéhez köthető, többek között ő volt az első aki
dokumentáltan pénzmosás céljából aknázta ki a svájci bankszámlák által nyújtott
diszkréció előnyeit, valamint kihasználta a különböző országok bűnüldöző szerveinek
nemzetközi együttműködésbeli kezdetlegességét. Ő segített felvirágoztatni a kubai
nyaralóhelyeket, melyek az amerikai illegális bevételek óriási mosodájává alakultak az
útmutatásai nyomán. Ezt a jól működő üzletet lehetetlenítette el Fidel Castro a Batista
kormányzat megdöntésével, melynek eredményeképp Lansky áttette tevékenységének
központját a Bahama szigetekre. Bár Lansky nem nevezhető a szó modern értelmében
pénzmosónak, hiszen tevékenysége az adóelkerülésre korlátozódott, mégis ő hozott létre
olyan módszereket, melyeket akár a mai napig használnak a törvénytelen úton
megszerzett jövedelmek tisztára mosása során. (Robinson, 1996)
Bár ez a nézet széles körben elterjedt a szó sokkal később 1973-ban került először
nyomtatásba egy a Watergate botránnyal kapcsolatos cikkben, mely Nixon elnök titkos
választási pénzeinek eredetét vizsgálta. (Dictionary, 2004)
A büntetőeljárásban is az 1970-es években jelent meg a kifejezés – szintén a Watergate
üggyel kapcsolatban. Az Egyesült Államokban többek között az ügy hozományaképp is,
a világon először törvénybe foglalták a pénzmosás bűncselekmény jellegét 1986-ban.
(US Congress, (1986))
Napjainkra a pénzmosás a világ egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb üzletévé vált.
Az UNODC (United Nations Office on Drugs and Crime) 2011-es riportja szerint a
legóvatosabb becslései is arra mutatnak, hogy a világ GDP-jének 2,1-4%-át teszi ki a
pénzmosás volumene, tehát nagyjából 1.6 billiárd dollár. (Crime, 2011)
Ezen jövedelmek a teljesség igénye nélkül az alábbi bűncselekmények eredményeképp
kerülhetnek be a pénzforrásként a pénzmosás folyamatába.
• Kábítószer-kereskedelem
• Fegyverkereskedelem
• Prostitúció
• Terrorizmus
• Korrupció
• Csalás
• Hamisítás
• Lopás (pénz vagy arany)
• Zsarolás és hivatali zsarolás
• Művészeti és antik értékkel történő visszaélés
• Kulturális jelentőségű történelmi ikonok vagy alkotások csempészete
• Csempészés
• Vám- és/ vagy ÁFA csalás
• Új vagy használt gépjárműlopás és exportálás
• Emberkereskedelem, embercsempészés
• Adófizetés elkerülése
2.1 A pénzmosás, mint szolgáltatás
A pénzmosást szolgáltatásként határozható meg, hiszen ha a HIPI-elv alapján vizsgáljuk
meg a folyamatot, akkor rendelkezik a szolgáltatásokat a fizikai termékektől
megkülönböztető négy fontos jellemvonással, melyek az alábbiak:
• Változékonyság (heterogenity)
• Nem fizikai természet (intangibility)
• Nem tárolható jelleg (perishability)
• A termelés elválaszthatatlansága a fogyasztástól (inseparability)
Ezen jellemvonásokat még az alábbiak egészítik ki:
• Specializáltság (specialization)
• Technológia (technology) (Szilágyi & Veress, 2005)
Ezek alapján a pénzmosást, mint szolgáltatási folyamatot az alábbi ábra szemlélteti:
1. ábra A pénzmosás folyamata
Saját szerkesztés
Mint a fenti ábra is szemlélteti a pénzmosás során tisztára mosott jövedelmek újra a
bűnözők kezébe kerülve több módon is károsíthatják egy ország gazdaságát. Egyrészt a
legálisnak feltűntetett jövedelmet újabb illegális jövedelmek megszerzésébe fektethetik,
tehát újabb bűncselekményeket finanszírozhatnak belőle, de a legális gazdasági
egyensúlyt is felboríthatja a nagyarányú illegális forrásból származó jövedelem, hisz az
ily módon tőkére szert tett üzleteknek nincs arra szükségük, hogy a piaci realitásokat
betartsák, mivel úgymond végtelen források állnak rendelkezésükre ellentétben a
Feketegazdaság
Pénzmosás Legális
jövedelem
Legális gazdaság
versenytársaikkal. Ez azt eredményezheti, hogy a szóban forgó tisztességes módon
üzletelő versenytársak tönkremennek, vagy pedig illegális tevékenységekre
kényszerülnek (pl. adóelkerülés), hogy képesek maradjanak versenyben maradni a
megváltozott piaci körülmények között is.
A folyamat akár egy-egy bűnszervezet jelentős befolyását is jelentheti kisebb országok
esetében, melyek jobban ki vannak téve a pénzügyi nyomásnak, melyet a nagyarányú
törvénytelen pénz megjelenése okoz a gazdaságban. A „legnagyobb veszély a
bűnelkövetők gazdasági, politikai hatalomba, vállalkozásokba, pénzügyi szolgáltató
szervezetekbe való beépülése.” (Vidékiné Farkas, 1995)
2.2 A pénzmosás folyamata és modelljei
„Olyan ez, mint amikor kavicsot hajítanak a tóba. Az ember látja, amint a kavics vizet
ér, hiszen fröccsen. Amikor süllyedni kezd, a víz fodrozódik, és pár másodpercig még
tudni lehet, hol esett be a kavics. Amint azonban elkezd süllyedni, a fodrozódás
megszűnik. Mire a kavics a víz fenekére ér, minden nyom rég eltűnt, és a kavicsot talán
meg sem tudnánk találni.” (Molnár, 1999)
A pénzmosással kapcsolatban, annak vizsgálata során több modellt is kidolgoztak az
évek során, melyeket két főbb csoportra lehet osztani, fázismodellekre és körforgás
modellekre. A következő fejezetben ezen modelleket fogom bemutatni, mindkét
kategóriából egyet részletesebben vizsgálva. A körforgás modellek közül a Zünd-féle
körforgás modellt, míg a fázismodellekből a három fázis modellt fogom részletesebben
elemezni.
2.2.1 Körforgás modellek
• Zünd-féle körforgás modell
• Ciklusmodell
• Ackermann-féle célmodell
Elsőként a körforgás modellekkel fogok foglalkozni, melyek, mint a nevük is mutatja a
pénzmosás körforgás jellegét mutatják be, tehát kiemelten jelzik azt, hogy a pénzmosás
nem csak azért káros a társadalomra, mert illegális jövedelmet transzferál legális
jövedelemmé, hanem azért is, mert az esetek túlnyomó többségében ezt a megtisztított
pénzt is újból illegális tevékenységek finanszírozására használják.
2.2.1.1 A Zünd-féle körforgásmodell
Svájci eredetű és a pénzmosás folyamatát a víz körforgásához hasonlóan írja le, tíz fázisra
bontva. A fázisok a következőképp írják le a folyamatot. Eső (1) keletkezik, vagyis az
illegális módon jövedelem jön létre, majd az eső bejut a talajba (2) tehát eléri az ország
gazdaságát az illegális jövedelem – ez után jön az első mosási fázis, (3) az eső bejut a
talajba és a talajvízbe áramlik, ami az illegális jövedelmek „áramoltatását”,
transzformációját jelenti. Az összegyűlt esőből földalatti tavak/talajvíz képzése (4) ez a
pénz transzportálását jelenti a pénzmosással megbízott szervhez, amely lehet belső illetve
külső része a bűnszövetkezetnek, és amely akár az illegálisan szerzett jövedelem
külföldre exportálást is jelentheti. Ezután a felgyülemlett illegális jövedelmet (5)
felkészítik a legalizálásra az erre specializált szakemberek. A következő szakaszban a
felgyülemlett földalatti csapadék elérkezik a szivattyúzási fázishoz (6), ami a jövedelem
első megjelenése a legális gazdaságban, pénzügyi rendszereken keresztül. Ezután a
második tisztítási fázis következik (7), mely során megjelenhetnek a strómanok is a
tisztítás sikerességének elősegítése érdekében. Ezután a megtisztult talajvíz „elpárolog”
(8), tehát különféle tranzakciók sorozatával a pénz eredete egyre inkább felfedhetetlenné
válik, visszaszivárog a bűncselekmény elkövetési országába (9), ahol újra befektetik akár
legális, akár illegális ügyletekbe. A vízpára újabb felhőket és csapadékot képez (10),
tehát így keletkezett befektetések nagy valószínűség szerint újabb illegális tevékenységet
fognak eredményezni. (Valsamis, 2003)
2.ábra- Zünd-féle körforgásmodell
Forrás: A pénzmosás nemzetközi és hazai vonatkozásai – Pomázi Dávid 2011
2.2.1.2 A ciklusmodellt az Egyesült Államokban dolgozták ki és a Zünd-féle
körforgásmodellhez nagyon hasonló.
2.2.1.3 Az Ackermann féle célmodell a pénzmosás céljaiból indul ki. A célok a teljesség
igénye nélkül a következők lehetnek: pénz integrációja, beruházás, bűnözés
finanszírozása.
2.2.2 Fázismodellek
• Három fázis modell
• Bayer-féle lépcsőmodell
• Bernasconi-féle fázismodell
2.2.2.1 A három fázis modell
A három fázis modellt az Egyesült Államokban dolgozta ki a United States Customs
Service (ma: U.S. Customs and Border Protection). Ez a modell a legelterjedtebb a
pénzmosás leírására. A modell, mint neve is mutatja, három részre osztja a pénzmosás
folyamatát: elhelyezés, rétegezés és integrálás.
Elhelyezés:
Ez a fázis a legkockázatosabb szakasza a pénzmosásnak, itt érhető legkönnyebben tetten
az elkövető, itt válik el legkevésbé a tisztára mosandó pénz az eredeti bűncselekménytől.
Mivel ebben a szakaszban a legkönnyebb a pénzmosás azonosítása, ezért a hatóságok
erre a szakaszra koncentrálnak leginkább, itt próbálják meg tetten érni a bűnözőket.
Ebben a szakaszban kerül az illegális tevékenységből származó nagy mennyiségű,
többször kis címletekben felhalmozott készpénz pénzügyi szervezetekhez. A készpénz
befizetésére az illegális szervek - mivel tagjai túl nagy feltűnést jelentenének egy
pénzintézetben - strómanokat bíznak meg. A strómanok olyan természetes személyek,
akik különböző pénzügyi tranzakciókat, adás-vételi ügyleteket, vállalatalapításokat stb.
végeznek el a pénzmosók megbízásából fizetség fejében. Közreműködésük révén a
megbízó anonimitása biztosított. A kapcsolat bizalmi, mivel a stróman bármikor
eltulajdoníthatja a rábízott pénzt annak tudatában, hogy a pénzmosó úgysem tesz
feljelentést, hiszen a jövedelem illegális tevékenységből származik (így eltulajdonítása
nem jár büntetőjogi kockázattal). Természetesen - különböző eszközökkel - azért a
megbízók gondoskodnak a minél szigorúbb ellenőrzésekről. Az elhelyezés szakaszában
jelenik meg a strukturálás, ezen azt a folyamatot értjük, mely során az azonosítási
kötelezettség alatti összeghatár szem előtt tartásával rendszereik készpénz összegeket és
a betétek befizetése, vagy a pénzügyi aktívák, értékpapírok vásárlása így kevésbé lesz
feltűnő. (Gál, 2004)
Ebben a szakaszban jellemző a bűncselekményből származó jövedelem külföldre
exportálása a legalitás látszatát keltve, legális jövedelemként feltüntetve azt. Ezt segítik
elő a legális nagy készpénzforgalmú fedővállalkozások, mint például a kaszinó, étterem,
autómosó vagy pénzváltó üzemeltetés. Jellemzően a fedővállalatok kínosan ügyelnek a
jogszabályok teljes mértékű betartására és az itt keletkezett jövedelmet, mint adózott
eredményt veszik ki a cégből. A külföldre exportálás nem feltétlenül a bankrendszeren
keresztül történik, előfordulhat, hogy a készpénzt változatlan formában szállítják egy
alacsonyabb szabályozottsági szinten lévő országba.
Hamis dokumentumok előállítása és használata az illegális jövedelem forrásának
álcázására jellemző és kedvelt módja az elhelyezés fázisának.
Ebben a szakaszban jellemző még továbbá a nagy értékű luxuscikkek, vagyontárgyak,
nemesfémek és drágakövek, illetve műtárgyak, antikvitások vásárlása, melyek
értékállóak és könnyebben mozgathatóak, mint a készpénz. Hátrányuk hogy viszonylag
nehézkes a készpénzre váltásuk, így likviditási szempontból a bűnszervezet számára
kedvezőtlenebb.
Rétegezés:
Ez a pénzmosás azon szakasza, mely során az illegális jövedelem eredetének
elleplezésére törekednek. Ezen szakaszban különféle szövevényes pénzügyi tranzakciók
során a pénz eredete szinte lekövethetetlenné válik.
A komplex tranzakciók során jogcímeket teremtenek nemzetközi off-shore társaságok,
pénzügyi szervezetek igénybevételével, hamis, fiktív számlák, szerződések, nemzetközi
kereskedelmi okmányok felhasználásával. Előfordul papíron létező, fantom társaságok,
személyek felhasználása valóságosnak feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében.
A rétegezés szakaszában jellemzően legális és valós tranzakciókkal fedik el a pénzmosás
tényét.
A rétegezési szakaszra jellemző módszer pl. az import áru túlszámlázása. Ez akkor
alkalmazható megoldás, ha egy vállalkozónak a világ több pontján is van érdekeltségébe
tartozó cége. Arra is figyelmet fordítanak, hogy a közös érdekeltséget ne lehessen
kimutatni.
Alkalmazott módszer még a nagy hitelkeretet biztosító hitelkártya. Ezeket a hiteleket
(gyakran fiktív) cégek off-shore adóparadicsomokban vezetett bankszámláiról fizetik
meg.
Az árutőzsdei üzletkötések és határidős ügyletek különösen alkalmasak a rétegező
funkcióra, mert az egyes tranzakciók azonosítása szinten lehetetlen.
Az ügyletek brókerei a saját nevükben kötik az üzleteket, övék a felelősség a tőzsdei
elszámoló irodák felé. A határidős ügyletek esetén teljesen hamis kép alakulhat ki a
pénzügyi tranzakciókra megbízást adók tényleges bevételeiről. Ha bevételek bevallása,
adók megfizetése megtörténik, nagyon nehéz bizonyítani, hogy egy számlán szereplő
összeg bűncselekményből származik.
Integrálás:
A pénzmosás utolsó fázisa, itt a jövedelem eredetének kiderítése szinte lehetetlen. A
vagyon például fiktív számlák kiállításán, beruházásokon, könyvelési adatok
módosításán vagy ingatlan ügyleteken keresztül visszajut a legális gazdaságba, így
létezésére már törvényes és logikus gazdasági magyarázattal képes szolgálni. Ebben a
szakaszban jelenik meg az úgynevezett látszat (shell) vállalkozás mely bár be van
jegyezve, nem folytat számottevő üzleti tevékenységet, illetve itt találkozhatunk a
„fantom” cégek fogalmával, mely társaságoknak csak a nevük létezik, csak egy bizonyos
tranzakció leplezésére szolgál létrehozásuk, és a szóban forgó tranzakció végrehajtása
után eltűnik, a vállalat és a mögötte álló személyek lekövethetetlenekké válnak.
Ehhez a fázishoz tartoznak az olyan módszerek, mint például a hamis jogi
szolgáltatásnyújtás, tanácsadás, szakértői tevékenység igénybevétele, tanulmányok
készítése-készíttetése, jótékonysági és non-profit szervezetek felhasználása.
2.2.2.2 Bayer féle lépcsőmodell:
Hasonló a három fázis modellhez, a pénzmosást ugyanarra a három szakaszra bontja. Az
elhelyezés szakaszában/lépcsőjében a készpénzt átalakítják más formára, a rétegezés
lépése során pénzügyi tranzakciók révén elfedik az illegális nyereségek forrását, míg az
utolsó lépcsőfokként az integrálás során a tisztára mosott pénzt bevezetik a legális
gazdaságba. (Schneider, Dreer, & Riegler, 2006)
2.2.2.3 Bernasconi-féle fázismodell
A Paolo Bernasconi nevéhez fűződő modell a pénzmosást földrajzi és időbeli lefolyás
alapján vizsgálja. Az időbeli lefolyást lineáris rendszerként ábrázolja a modell, melyben
a bűnözők cselekmény sorozatának első lépése hogy az illegális forrásból származó
jövedelem eredetét minél hamarabb elfedjék. Ez a pénz formájának megváltoztatásával
történik leggyakrabban, például különböző vásárlások során. A jövedelem formájának
megváltoztatásával még mindig szorosan kapcsolódik a bűntetthez, mely a jövedelmet
eredményezte, így a következő lépés során a jövedelmet különböző összetett tranzakciók
segítségével addig mozgatják, míg az eredete teljesen kinyomozhatatlanná válik.
A modell földrajzi része két típusra osztja a pénzmosással kapcsolatos területeket, a
bűncselekmény országára és a pénzmosás országára. A bűncselekmény országában
keletkezik az illegális jövedelem, melyet majd a pénzmosás országában szabadítanak
meg a kétes eredetének nyomaitól, melyhez gyakran offshore cégeket vagy központokat
vesznek igénybe.
2.3 Pénzmosási technikák A kriminológiai szakirodalom a pénzmosási technikák széles skáláját ismeri, melyek
felbukkantak az évek során. A pénzmosás elleni harc eredményeképp egyre több és több
pénzmosási technikát tárnak fel a bűnüldöző szervek, így a jogalkotás is egyre több
módon próbálja megakadályozni a pénzmosást a szabályozási technikák megújításával
és kiterjesztésével. Sajnos bár a bűnüldözés nagy erőkkel kutatja az újabbnál újabb
pénzmosási technikákat, a bűnözők is egyre újabb és újabb módszerekkel állnak elő. Az
alábbiakban néhány már feltárt pénzmosási technikát szeretnék bemutatni.
1. Készpénzforgalomban történő pénzmosás - Egyike a legrégebbi pénzmosási
technikáknak, több válfaja van, melynek egyike a látra szóló betétekre történő
pénzbefizetés, és az ezen betétekről történő átutalás. Mára szinte minden
országban megszűnt, tekintve hogy látra szóló betéteket már nem helyeznek
forgalomba épp a pénzmosás veszélye miatt. Emellett valószínűleg továbbra is
gyakori maradt a devizacsempészet, a csempészek sokszor nem is saját kezűleg
szállítják a készpénzt, hanem nagy csomagküldő szolgálatokat vesznek igénybe.
Megfigyelhető, hogy a készpénzcsempészet növekedése a sikeres banki
szabályozásokkal párhuzamban nő és esik vissza egy-egy új pénzmosási módszer
következtében. (Reuter & Truman, 2004)
2. Adótúlfizetés – Ha a pénzmosást elkövetőnek rendszeres jövedelme van, akkor
könnyen megoldhatja, hogy minden hónapban bizonyos összeggel túlfizeti az
adóját. Az így keletkezett adótöbbletet az állam visszautalja, tehát alá tudja
támasztani a jövedelem eredetét.
3. Hitelkártya befizetések – A kártya tulajdonos nagy összegű befizetést hajthat
végre a hitelkártya negatív hitelkeretének kiegyenlítése céljából. A bank ezután
csekk formájában kifizeti a hitelkeretet, melyet a kártyatulajdonos átutalhat saját
számlájára, és így a pénz forrását igazolni tudja. Az utóbbi években a fokozott
ellenőrzések következtében visszaszorult ez a módszer.
4. Élet- és vagyonbiztosítás - A biztosított a bűncselekményből származó pénzből
fizeti az életbiztosítást, és az idő előtti felmondás után visszautalt összeg már
igazolt forrásból származó jövedelemként tüntethető fel. A vagyonbiztosítás
esetében a biztosítást illegális forrásból finanszírozzák, majd a káresemény
bekövetkeztével a biztosító által kifizetett összeget ugyancsak, mint igazolt
forrásból származó jövedelmet tudják feltüntetni.
5. Garantált kölcsön – Az úgynevezett holland szendvicsként is ismert módszer
alapján a pénzmosó saját magától vesz fel kölcsönt. Ennek több változata van. A
pénzmosó felveheti a kölcsönt az általa egy adóparadicsomban alapított banktól,
vagy egy letétbe helyezett pénzösszegre (mely letétet ugyancsak illegális
forrásból finanszírozták egy kevésbé szigorúbb banki szabályozásokkal
rendelkező bankban) kölcsönt vesz fel egy jó hírnévnek örvendő banknál. A két
módszer közül a második kevésbé kockázatos, viszont a kölcsön kamata elvész.
Ezen módszer elmélete alapján működik egy széles körben alkalmazott
adóelkerülési módszer is, melynek lényege hogy az alacsony adókulccsal
rendelkező országokban alapított leányvállalatok között mozgatják az adózandó
jövedelmeket, kihasználva az eltérő adószabályzatokat. Az ezen adóelkerülésből
származó jövedelmeket off-shore számlákon tárolják. Ezzel a módszerrel kerülik
el a globális nagyvállalatok - mint például a Google és az Apple - az adófizetést
az anyaországban. (portfolio.hu, 2014)
6. Nagy értékű javak, luxuscikkek vásárlása – Klasszikus pénzmosási forma,
hogy a jogszerűtlenül szerzett jövedelemből megvásárolt luxuscikkeket,
ékszereket, antikvitásokat hagyatékként tűntetik fel, majd strómanok segítségével
árveréseken továbbértékesítik.
7. Szerencsejátékok
Kaszinó- A pénzmosók nagy értékben vásárolnak zsetonokat, melyeket
később felhasználás nélkül visszaváltanak, és így igazolást szereznek a
pénze eredetéről. A kaszinók különösen kitettek a pénzmosásnak, hiszen
gyakran, mint fedőcéget üzemeltetik a bűnözők.
Lóverseny, sportfogadás – A győztes fogadócédulák megvásárlása a
lóversenypályán, mely lehetővé teszi a nyertesnek, hogy kikerülje a
nyereségadó kifizetését, míg igazolást ad a pénzmosónak a pénz
eredetéről.
Lottó – Hasonlóképp a fogadócédulákhoz itt is a győztes lottószelvényt
vásárolja meg a pénzmosó.
8. Fedővállalkozások és fantomcégek - Magyarországon leginkább a gazdasági
bűnözésből származó jövedelmek tisztára mosása jelenti a pénzmosás legfőbb
indokát, így ezt a módszert tekinthetjük a legelterjedtebbnek, és a
legbiztonságosabbnak. Fedővállalkozásnak vagy fantomcégnek olyan
ágazatokban hoznak létre gazdasági társaságot a bűnözők, melyek nagy
pénzforgalommal működnek, mint például éttermek, utazási irodák,
kiskereskedelmi üzletek, éjszakai klubok, szállodák, bárok, diszkók, kaszinók,
parkolók, tanácsadó cégek, sportszercégek, kölcsönzők (pl. DVD), árusító
automaták üzemeltetői, vidámparkok, vegytisztítók, nemzetközi pénzközvetítők,
stb.
9. Pártok és egyházak – A pártoknak a választások során hatalmas mennyiségű
összegekre van szükségük propaganda célokból, így lehetőséget adnak
magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is az adakozásra – akár anonimitásuk
megőrzésével is. Felmerülhet a lehetőség, hogy költségvetési megrendeléseken
keresztül tisztára mossák az összegeket a párt közeli vállalatokon keresztül, és
azokat a párt felvegye, mint non-profit támogatás.
Ha egy egyházi szervezet valamely tagja illegális jövedelmet realizálna, azt
könnyedén tisztára moshatná névtelen adomány jogcímén.
10. Hamis választott bíráskodás – Nem megszokott módszer, a tisztára mosandó
összeget egy off-shore cég számláján helyezik el, majd ugyanazon pénzmosó egy
másik fedővállalatával peres úton követeli ezen összeg egy részét. A
pénzmosónak ebben az esetben két lehetősége is van, hogy megszerezze az
igazságügyi igazolást, vagy peren kívüli megegyezés útján utalja át az összeget,
vagy pedig elveszti a pert, és a bíróság kötelezi az összeg megfizetésére.
11. Ügyvédi letét/honorárium – A pénzmosás egyik módszere közvetlenül az
ügyvédi tevékenységhez köthető. Az ügyfél elhelyezi a tisztára mosandó pénzt
ügyvédi letétbe, és elhelyezi azt az ügyvédi iroda számláján. A pénzmosás e
módszerét több okból is nehéz feltárni, mivel az ügyvédi titoktartás és a banktitok
is védi. Az ügyvédi honorárium pénzmosási mivolta kérdéses, ha az ügyvéd
elfogadja ügyvédi honoráriumkánt a bűnöző illegálisan szerzett jövedelmét.
12. Hamis számlák – Napjainkban egyre nagyobb fókuszban van a gazdasági
bűncselekmények felderítése, így egyre több módszert ismernek meg a
hatóságok, melyek az ezen bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára
mosására irányulnak. A következőkben néhány olyan technikát szeretnék
ismertetni, melyekben hamis számlák segítségével mossák tisztára az illegális
jövedelmeket.
a. Fiktív kereskedelmi ügylet – A javak szállítása nem történik meg, vagy a
szolgáltatások nem jönnek létre. Ezzel szemben a számlával a kezében a
pénzmosó igazoltan tudja átutalni az ellenértéket. Ezzel a módszerrel a
jogellenesen szerzett jövedelmet biztonságosan lehet mozgatni a vállalati
számlák között, fals profitot lehet létrehozni, vagy épp illegális tevékenység
elfedésére használni. A mai technológiai fejlődés lehetőséget ad hamis számlák
kiállítására vagy meglévő számlák módosítására, ugyanakkor nagyon könnyű
egy külföldi vállalatot alapítani, mely igazolja a kereskedelmi ügylet létrejöttét,
annak ellenére, hogy a javak mozgatása vagy a szolgáltatások teljesítése nem
történt meg. (OECD, 2009). Ez az ügylet gyakran akkreditívek használatával jön
létre. Ebben az esetben a pénzmosás elkövetője kapcsolatba lép egy külföldi
gazdasági társasággal, és szerződést köt szolgáltatás vagy áruszállítás létrejöttére
az akkreditív fejében. A külföldi vállalkozás bankja értesíti az ügyfél bankját -
mely jelen esetben a pénzmosó bankja - az akkreditív létrejöttéről, majd hamis
papírok bemutatásával igazolják a szolgáltatás létrejöttét, vagy az áruszállítás
megtörténtét. Az ügyfél (a pénzmosó) bankja jóváírja a számla összegét a cég
számláján, majd a jóváírás után a pénzmosó bankja értesíti a külföldi vállalat
bankját az összeg kifizetéséről, mely összeggel megterhelik a vevő számláját.
Ezután a vevő és a pénzmosó rendezik a szóban forgó összeg kiegyenlítését
egymás között, akár jutalék felszámításával is a külföldi vállalat részéről. A
pénzmosó így tudja igazolni bevételei egy részét, míg a külföldi vállalat fiktív
számlákkal gazdagodik. Ezt az ügyletet akár úgy is le lehet bonyolítani, ha a
mindkét vállalat a pénzmosó kezében, vagy közeli bizalmasai tulajdonában van,
így még a jutalék felszámolásától is eltekinthet a pénzmosó.
b. Radikális túl- vagy alulszámlázás – Az egyik legrégebbi módszer a
tisztességtelen úton szerzett jövedelmek határokon való áttranszferálására, mely
a mai napig megmaradt. Ha a pénzmosó két vállalatot alapít különböző
országokban, akkor a két vállalat között létrejövő tranzakciók során a jelentősen
túl- vagy alulárazott javakkal nem csak az illegális jövedelmét tudja igazoltan
tisztára mosni, de ugyanakkor az adóelkerülés lehetőségét is kihasználhatja a
tranzakcióval. Ebben az esetben különösképp feltűnő a pénzmosás és az
adóelkerülés összefonódása. (FATF, 2006)
c. Árumozgatással nem járó külkereskedelmi ügyletek – Szolgáltatásokhoz
kapcsolódó fizetések esetén alkalmazzák. A szolgáltatás ellenértékének
átutalásával a két ország közötti tranzakciókban szinte lehetetlen bebizonyítani
a szolgáltatás fals mivoltát. Jellemző jogcímek: tanácsadás, piackutatás,
marketing tevékenység.
d. Apport alul- illetve felülszámlázása – Hosszabb lefutású pénzmosási folyamat.
A cégalapítás során az apportba adott eszközt irreálisan felértékelik, majd a
szóban forgó vállalatot illegális úton szerzett jövedelemből vásárolja egy
stróman. A strómannak meg kell várnia, míg elévül a Valótlan érték megjelölése
nevű gazdasági bűncselekmény (Btk. 298/C §). A hatályos törvények szerint az
elévülés öt év, ennek letelte után egyszerűen felszámolják a céget.
13. Részvénytranzakciók – Együttműködő bróker segítségével, és strómanok
beiktatásával könnyen használható pénzmosási forma, mivel a részvények ára
szabad megállapodás tárgya, ezért azok alul- vagy felülárazásával jelentős
bevételt legalizálhat a pénzmosó. Mivel a tranzakciót nagyon gyorsan le lehet
bonyolítani interneten keresztül, ezért ennek követése különösen nehéz.
14. Deviza tranzakciók - Értékpapír vásárlásával párhuzamosan betétet helyeznek
el (annak az országnak a pénznemében, ahol a műveletet végrehajtják), amelyek
folyószámlahitel-fedezetként működnek valamilyen deviza-átutalás
ellenértékeként elszámolt összegre. Ezt követően a létrejött folyószámlahitel
összege egy újabb átváltás során deviza-átutalásként távozik, a folyószámla
hitelösszegét pedig lejáratkor nem törlesztik le.
15. Pénzintézetek megszerzése – A pénzmosás talán legtökéletesebb formája. Ha
egy bűnszövetkezet olyan kiterjedt tevékenységet végez, és akkora jövedelemre
tesz szert, hogy meg tudjon vásárolni, és üzemeltetni tudjon egy bankot, akkor a
bank tevékenységi körébe tartozó tranzakciókkal könnyedén igazolni tudják
minden illegális bevételüket.
3. A nemzetközi helyzet
A pénzmosás megelőzéséhez elengedhetetlen a hatékony nemzetközi együttműködés és
összefogás. Létfontosságú a pénzmosás felderítése szempontjából hogy megfelelő
információkat szerezzenek az illetékes hatóságok. Ebben az ügyfél azonosításnak
jelentős szerepe van. Két alaptípusa különböztethető meg a rendszereknek (A
Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a
Külügyminisztérium közös kiadványa, 2003):
Amerikai modell – Bizonyos értékhatár feletti készpénzes fizetés esetén a
szolgáltatónak bejelentési kötelezettsége van a hatóságok felé, valamint köteles
azonosítani a készpénzzel fizető ügyfelét. Ebben az esetben a szolgáltató minden
esetben köteles megtenni a bejelentést, nincs lehetősége mérlegelni.
Kontinentális modell – Egyes szakmák képviselői kötelesek azonosítani
ügyfeleiket például üzleti kapcsolat létesítése során. A szakma képviselőjének
megvan az a lehetősége, hogy mérlegeljen, mielőtt bejelentést tesz az illetékes
hatóságoknál, hogy megítélése szerint az ügyletek pénzmosás gyanúsak-e.
Mind az Európai Uniós mind a Magyarországi szabályozások a kontinentális rendszert
követik.
3.1 Európai Uniós szabályozások
3.1.1 Az Európai Tanács ajánlása
Az Európai Tanács által 1980. június 27-én elfogadott ajánlás volt az első uniós törekvés,
mely a pénzmosás elleni közös fellépésre irányult. Az ajánlás célja az illegális
jövedelmek külföldre szállításának és elhelyezésének megakadályozása volt, mivel e
jogszerűtlenül szerzett bevételek megnövekedett mértékben kerültek integrálásra a
gazdasági rendszerben, a bankrendszeren keresztül. A következő ajánlások voltak
hivatottak ezt megakadályozni:
a. Ajánlások a bankrendszer felé:
I. Ügyfél azonosítás a következő esetekben:
Számlanyitás
Páncélszekrény bérlés
Bizonyos összeghatár feletti készpénzes tranzakció, szem előtt
tartva a strukturálás lehetőségét
Meghatározott összeg feletti bankközi átutalás, szem előtt tartva
a strukturálás lehetőségét
II. A páncélszekrény bérlés csak megbízhatónak minősített ügyfelek
számára legyen elérhető
III. Azon bankjegyek lefoglalása, melyek szériaszámuk alapján bizonyítottan
bűncselekményhez kapcsolhatók.
IV. Az ügyfelekkel érintkező alkalmazottak megfelelő felkészítése a
személyi okmányok kezelésére és a gyanús magatartás felismerésére
b. Szoros nemzeti és nemzetközi együttműködés kialakítása többek között az
Interpol segítségével a bankrendszerek és a megfelelő hatóságok között, különös
tekintettel az igazoltan bűncselekményből származó bankjegyek követésére.
c. Olyan rendszer kialakítása, mely lehetővé teszi a bankjegyek szisztematikus
összehasonlítását a bizonyítottan bűncselekményekből származó bankókkal.
(Ministers, 1980)
3.1.2 Bécsi Konvenció
Az 1988 december 20-án Bécsben az ENSZ által létrejött egyezményt 67 ország írta alá,
ezen egyezmény aláíróihoz Magyarország 1989 augusztus 22-én csatlakozott. Az
egyezmény fellép a kábítószerek és pszichotrop anyagok forgalmazása ellen, és ennek
keretein belül a pénzmosás elleni harcra is kitér a 3., 5. és 7. cikkelyében. Az egyezmény
létrehozásában a magyar dr. Bayer István is részt vett. Az egyezmény a ratifikáló
országokban a banktitok enyhítését írja elő, tehát amennyiben a megfelelő szerv (bíróság
vagy más hatóság) előírja az ügyfél adatok szolgáltatását a büntető eljárás keretein belül,
a bankok nem hivatkozhatnak a banktitokra, hogy megtagadják az információnyújtást.
Felhatalmazza a nemzeteket, hogy más nemzeteket megkereshessenek annak érdekében,
hogy azonosítsák, nyomon kövessék, lefoglalják vagy befagyasszák a pénzmosás
elkövetése során használt eszközöket, egyéb tárgyakat és az illegális tevékenységgel
szerzett vagyoni értéket elkobozhassák. (UNODC, 1988) Ezen konvenció képezte az
alapját a FATF (Financial Action Task Force) megalapításnak.
3.1.3 Bázeli nyilatkozat
Az 1988 decemberében, Baselben kiadott nyilatkozat, melyet tíz ország képviselői írtak
alá, a Bankszabályzásról és a Felügyeleti gyakorlatról adott ki irányelveket. A bankok
és egyéb pénzügyi intézmények gyakran válnak résztvevővé a pénzmosási folyamatok
során akaratukon kívül. A nyilatkozat célja, hogy alapelveket fogalmazzon meg, melyek
a jövőben alapjául szolgálhatnak, hogy a bankok és pénzintézetek olyan hatékony
eljárásokat léptessenek életbe, melyek lehetővé teszik, hogy minden személy, aki üzleti
tevékenységet kíván folytatni, megfelelő azonosításon essen át, így a bankrendszerbe
vetett bizalom ne rendülhessen meg. A négy alapelv a következő:
Ügyfél azonosítása
Jogszabályok betartása
Együttműködés a hatóságokkal
Az Alapelvek Nyilatkozatához való csatlakozás (BCBS, 1988)
A Bázeli Bankfelügyeleti bizottság továbbá 1997-ben kiadta a „Hatékony bankfelügyelet
alapelvei”, és 1999-ben „Az alapelvekkel kapcsolódó módszertan” című ajánlásait.
3.1.4 Strasbourgi Konvenció
Az 1990. november 8-án aláírt egyezmény az Európai Tanács tagállamai között köttetett
a bűncselekményekből származó jövedelmek mosásáról, felkutatásáról, lefoglalásáról és
elkobzásáról. Az egyezmény fontos célkitűzése olyan irányelvek kidolgozása, melyek
segítik a nemzetközi összefogást a megfelelően működő pénzmosás elleni intézkedések
létrehozásában. A megállapodás lefektette a pénzmosás tevékenységének nemzetközileg
elismert tevékenységi körét a 6. cikkelyében:
Azon javak átalakítás vagy transzferálása, melyek bűncselekményből
származnak.
Az illegálisan szerzett vagyon valódi természetének, forrásának elleplezése,
átcsoportosítása és mozgása, valamint a hozzá fűződő jogok elleplezése,
eltitkolása.
Bűncselekményből származó dolog birtokba vétele.
Az egyezményben lefektetett bűncselekményben való részvétel, vagy a
bűncselekmények elősegítése.
Az egyezmény többek közt irányelveket fogalmaz meg a szorosabb együttműködés
elősegítése érdekében, valamint biztosítja, hogy a ratifikáló országok megtagadják az
együttműködést, amennyiben az ellentmond az ország jogszabályainak, kivéve a
banktitokra vonatkozó intézkedéseket. (COE, Convention on Laundering, Search,
Seizure and Confiscation of the Proceeds from Crime, 1990)
3.1.5 Az Európai Unió első irányelve (91/308/EGK)
„Az egységes közösségi fellépés hiánya oda vezethet, hogy a tagállamok a pénzügyi
rendszerük védelme érdekében olyan nemzeti szintű intézkedéseket fogadnak el, melyek
nincsenek összhangban az egységes piac megvalósításának igényével. Koordináció
nélkül a pénzmosók kihasználnák a Közösségen belüli tőke szabad áramlását, és a
pénzügyi szolgáltatások szabadságát.” (COE, 2012)
Az Európai Unió első, a tagállamai számára kötelező érvényű szabályozása a pénzmosás
ellen a következő célokat fogalmazza meg:
Az egységes közös piac által megteremtett előnyök, lehetőségek a bűnözők által
pénzmosásra való kihasználásának megakadályozása.
A tagállamok pénzmosás elleni intézkedéseinek összhangba hozása a szabad
piaccal.
Az Európai Unió szerves hozzájárulásának elősegítése a pénzmosás elleni
harcban.
Mivel a pénzmosás elősegíti a szervezett bűnözés továbbterjedését, ezért megelőzése és
visszaszorítása közösségi érdek, tehát az unió országainak közösen kell fellépnie, és
szoros együttműködésben harcolnia a pénzmosás ellen. Az egyezmény kötelezi a
tagállamokat a jogi rendszerek összehangolása mellett a pénzintézeti szabályozások
harmonizációjára. Az irányelv rendelkezései főleg a bankokra és pénzintézetekre
vonatkoztak, nagyban átemelve a bécsi konvenció vonatkozó meghatározásait a
pénzmosás definiálásával kapcsolatban, kiterjesztve azt azon vagyontárgyakra, melyek
alkalmasak lehetnek a pénzmosásra. Az irányelv megköveteli a tagállamoktól, hogy a
pénzmosást tiltsák meg, a pénzügyi szolgáltatók azonosítsák ügyfeleiket, vezessenek
nyilvántartást és dolgozzanak ki hatékony eljárásokat a védelem érdekében, valamint ez
az irányelv írja elő a közös pénzmosás elleni hatóság (Financial Intelligence Unit – FIU)
létrehozását. Előírja továbbá a bizonyos összeghatár feletti ügyletek során a
személyazonosság igazolását (15 000 ECU – az euró elődje), valamint a tagállamok
közötti információáramlást a pénzmosás megelőzése céljából, viszont ezeket az
információkat a tagállamok illetékes hatóságai nem adhatják ki harmadik félnek. Az
irányelv rendelkezéseit kiterjesztik más olyan szakmákra és vállalkozástípusokra is,
amelyek pénzmosási tevékenységre lehetőséget nyújthatnak. Az Irányelv 17. cikkelye
úgy rendelkezik, hogy 1993. január 1-jétől számított 1 év elteltével készítsen a Bizottság
jelentést az Irányelv megvalósításáról, és azt terjessze az Európai Parlament és a Tanács
elé. (COE, 1991)
3.1.6 Az Európai Unió második irányelve (2001/97/EGK)
A 2001. szeptember 11-ei események hatására az Európai Unió felülvizsgálta a
pénzmosás ellen hozott irányelveinek hatáskörét, és továbbfejlesztette a már meglévő
irányelv rendelkezéseit. Az Uniós döntéshozó szervek felismerték, hogy a pénzügyi
rendszerrel való visszaélés a bűncselekményekből, vagy akár tiszta forrásból származó
pénzek terrorista tevékenységek megvalósítására való rendelkezésre állása egyértelmű
kockázatot jelent a pénzügyi rendszer épségére és normális működésére. A kiterjesztett
irányelv 2001. december 4-én jött létre, kitér a FATF ajánlásaira, és a bécsi konvencióra.
A bejelentésre kötelezettek körébe bevonja a jogászokat, közjegyzőket, könyvelőket,
könyvvizsgálókat, adótanácsadókat, ingatlanügynököket és a műkincskerekedőket is.
(COE, 2001)
3.1.7 Az Európai Unió harmadik irányelve (2005/60/EK)
Az EU harmadik direktívája mely 2005. október 26-án született meg, összhangban van a
FATF 40 ajánlásával a pénzmosás ellen, valamint beemeli az uniós jogrendszerbe a 9
speciális ajánlást, mely a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására jött létre. Az
irányelv szerint a tagállamok kötelesek a terrorizmus finanszírozása ellen is fellépni, meg
kell fogalmazniuk a terrorizmus finanszírozásának tilalmát jogrendszerükben, valamint
meghatározza, mely magatartások esnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának
jogcíme alá.
„Ennek érdekében az új irányelv megelőző intézkedéseinek nem kizárólag a
bűncselekményből származó pénzek kezelésére kell kiterjedniük, hanem a jogszerűen
szerzett pénzeknek vagy vagyontárgyaknak terrorizmus céljaira történő gyűjtésére is.”
(Zsófia, 2008/1)
Az irányelv kiterjeszti a személyi hatályát az életbiztosítást közvetítőkre, a vagyonkezelő
társaságokra, a társasági szolgáltatást nyújtókra, valamint a nagy értékű árucikkek
kereskedőire, amennyiben a fizetés készpénzben történik, és meghaladja a 15 000 eurót.
Megjelenik a kockázat alapú megközelítés, mely szerint valamennyi a tevékenységhez
kapcsolódó tényezőt kell vizsgálni aszerint, hogy jelent-e pénzmosási vagy terrorizmus
finanszírozási kockázatot, vagy sem. Bevezet egy új meghatározást a PEP (Politically
Exposed Person), melybe azok a személyek tartoznak bele, akik magas rangú állami
pozíciókat töltenek be. Ezen személyek nagyobb kockázatot jelentenek pénzmosás és
terrorizmus finanszírozási szempontból. Megjelenik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás,
mely kimondja, hogy bizonyos esetekben nem kötelezőek a személyazonosság
igazolására vonatkozó előírások, és részletesen leírja, hogy mely esetekben
elhanyagolható a pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázat. Újdonság továbbá
a fokozott ügyfél-átvilágítás, mely az előbbivel ellentétben szigorítja az ügyfél
átvilágítási kötelezettséget azon ügyfelek esetében, melyek beleesnek a pénzmosás és
terrorizmus finanszírozás szempontjából kockázatosnak minősített kategóriába. A
tagállamoknak létre kell hozniuk egy FIU-t (Financial Information Unit) is, tehát egy
olyan szervezetet, amelynek országos egységként kell működnie, fő feladata pedig
információk gyűjtése, elemzése, és a megfelelő hatóságoknak történő továbbítása a
FIU.net portálon keresztül, hogy az összes tagállamból érkező információ segítse a közös
fellépést a pénzmosással szemben (III. fejezet, 21. cikk). Az irányelv rendelkezéseket
fogalmaz meg a tagállamok nyilvános adatszolgáltatásának kötelezettségére is, mely
szerint minden tagállam köteles évente közzé tenni a vizsgált esetek, a vádemeléssel
érintett, valamint az elítélt személyek számát, továbbá a befagyasztott, vagy lefoglalt
vagyon nagyságát. (COE, 2005)
A tagállamok 2007. december 15-ig voltak kötelesek hatályba léptetni azokat a
törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
az irányelveknek (és végrehajtó rendelkezéseinek) megfeleljenek. (Papp, Újváriné
Fejes, & Simonka, 2008)
3.1.8 Az Európai Unió negyedik irányelve (2015/849 /EK)
2015. május 20-án megszavazták az Európai Parlamentben a negyedik irányelvet a
pénzmosás, adósbűncselekmények elkövetése, és a terrorcselekmények
finanszírozásának hatékonyabb megakadályozása érdekében.
Az új irányelv legfőbb újítása a központi EU-s adatbank, melyben a vállalatoknak, egyéb
jogi személyeknek és a vagyonkezelőknek tényleges tulajdonosi körét kell feltűntetni, és
melybe megalapozott igény esetén magánszemélyek is bepillantást nyerhetnek.
A pénzmosás, a terrorizmus finanszírozás és szervezett bűnözés megelőzése közös érdek,
mivel fenyegeti az egész világpiaci rendszer stabilitását. Legfőképp a pénzügyi szektor
fejlődésére és megítélésére van káros hatással, de az egész gazdaságot visszaveti. Az
Európai Unió különösen kitett ennek a fenyegetésnek, mivel a Közös Piaccal együtt jár
a tőke szabad áramlása, és a pénzügyi szolgáltatásnyújtás szabadsága is, viszont az
országok közötti eltérő jogi háttér negatívan befolyásolja a hatékony fellépést az említett
bűncselekmények megakadályozására vonatkozóan. A negyedik irányelv célja, hogy
Uniós szintű, a tagállamokra kötelező érvényű szabályozásokat vezessen be, melyeket a
tagállamok kötelesek hatályba léptetni 2017. június 26-ig. Az irányelv rendelkezései
tagállami szinten szigoríthatóak.
Az irányelv megalkotása során a már meglévő három irányelv hiányosságainak
vizsgálata mellett, a FATF 2012 februárjában kiadott, a pénzmosás, a
terrorizmusfinanszírozás és a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen irányuló
nemzetközi standardokat vette alapul.
Az irányelv újításai közé tartozik, hogy az árukereskedőkre és természetes jogi
személyekre is kiterjesztette a hatályát, amennyiben 10 000 eurót meghaladó összegben
teljesítenek vagy fogadnak el készpénzfizetést, a magas kockázat miatt.
Az irányelv hatálya alá vette az elektronikus pénztermékeket, figyelembe véve e
termékek egyre szélesebb felhasználását a gazdaságban. A bizonyítottan alacsony
kockázatú elektronikus pénztermékeket az irányelv kivonja az ügyfél-átvilágítási
kötelezettség alól az ügymenet meggyorsítása érdekében, viszont a kibocsájtó
felelőssége, hogy továbbra is figyelje az ügyleteket, melyeket az elektronikus
pénztermékekkel visznek végbe.
Az irányelv hatálya alá veszi az ingatlanügynököket és az ingatlan bérbeadással
foglalkozó ügynököket is. Továbbá a hatálya alá tartozónak veszi azon jogi hivatások
képviselőit, melyek részt vesznek pénzügyi vagy társasági tanácsadásban, vagy
adótanácsadásban, az ügyvédi titoktartás etikájának megfelelően.
Kiemelt fontosságú azon természetes jogi személyek azonosítása, melyek tulajdonosai,
vagy irányítást gyakorolnak az egyes jogi entitások felett. Ezt ki kell terjeszteni olyan
jogi entitásokra is, melyek más jogi entitások tulajdonosai. Az irányelv rendelkezései
szerint a tagállamoknak létre kell hozniuk olyan kötelezett szolgáltatókat, melyek
felkutatják a különféle jogi entitások mögött tulajdont, irányítást vagy befolyást gyakorló
természetes személyeket az átláthatóság érdekében. Az irányítást gyakorló személy lehet
olyan természetes személy, aki részvényesi megállapodás alapján gyakorolja a
befolyását, de olyan személy is, akinek joga van a vezető tisztségviselők kinevezésére.
A tagállami kötelezettségből kifolyólag létrehozott kötelezett szolgáltatók felelősségi
körébe tartozik, hogy pontos és naprakész információkkal rendelkezzen az egyes jogi
entitások, vállalatok nevével, címével, alapítóival és tulajdonosi szerkezetet igazoló
okirataival. Emellett folyamatos és naprakész információkkal kell, hogy rendelkezzenek
a vállalatok tényleges tulajdonosi szerkezetével, és ezeket az információkat egy központi
nyilvántartásban tárolják, mely elérhető a különféle jogi szervezetek számára, mind
tagállami, mind Uniós szinten. Természetesen a tárolt információkra teljes mértékben
vonatkozik az Uniós adatvédelmi szabályzat.
A vagyonkezelők számára is kötelező az általuk kezelt vagyontárgyak tulajdonosi
szerkezetének meghatározása, valamint az erre vonatkozó információk továbbítása az
illetékes hatóságok számára.
A szerencsejáték ágazat magas kockázatú szolgáltatást nyújt, amely könnyen
felhasználható pénzmosás céljából. A szabályozások, melyek erre az ágazatra
vonatkoznak, szigorításra kerülnek tagállami szinten 2017-es hatállyal. A szerencsejáték
ágazatra érvényes ügyfél átvilágítási küszöbérték 2 000 euróban kerül meghatározásra.
Az irányelv a teljes körű kockázatalapú megközelítést alkalmazza a kiadott
szabályozásokkal kapcsolatban, így az egyes ügyletek besorolása és szabályozása
változhat a megítélt kockázati szint alapján. Ezeket a besorolásokat a tagállamok
összhangban az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói
nyugdíj-hatósággal és az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal határozzák meg.
A Bizottság feladatai körébe tartozik az adatok független kezelése indokolt esetben az
adatok közvetítése az adott tagállami hatóságok felé, és hogy koordinálja a tagállami
lépéseket. Indokolt esetben a Bizottság feladata a témában jártas szakemberek
kinevezése, és a tagállami hatóságok fejlődéséhez szükséges információk biztosítása.
Fontos hogy az adatokat anonim módon kezeljék, és a tagállamok számára segítséget
nyújtsanak a kockázatértékelés bevezetésében, továbbá meg kell, hogy osszák a
tagállamokkal az újabb és újabb kockázatértékelési eredményeket. A Bizottság
hatáskörébe tartozik továbbá, hogy meghatározzák azon harmadik országokat, melyek
kiemelt fenyegetéssel bírnak az Uniós jogrendszerre, amely országokban fennállnak
olyan jogszabályi hiányosságok, melyek különösen kitetté teszik az országot a
terrorizmus finanszírozás és pénzmosás veszélyének. A fenyegetést jelentő harmadik
országokkal, tehát a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokkal való minden fajta
ügyletet fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettség terhel. Természetesen ezeket az
ügyleteket is be kell sorolni a kockázati szintjüknek megfelelő kategóriába, hogy ne
sérüljenek gazdasági érdekek, így az átvilágítási kötelezettség eshet fokozott átvilágítási
kötelem alá, de adott körülmények között az egyszerűsített átvilágítás is elegendő.
Fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettség vonatkozik minden olyan magánszemélyre, aki
jelentős közhivatalt tölt be, akár Uniós, akár nemzetközi szinten. Azon jelentős
közszereplők, akik korrupciónak különösen kitett országokban töltenek be közhivatalt,
fokozott figyelemmel kell, hogy átvilágításra kerüljenek. Ezek az intézkedések nem
szabad, hogy megakadályozzák a közszereplőkkel való üzleti kapcsolat létesítését, az
intézkedések megelőző, és nem büntető jellegűek.
Az üzleti tranzakciók hatékonyságának érdekében a kötelezett szolgáltató által nyújtott
ügyfél-azonosítást el lehet fogadni az üzletfelek között, megfelelő biztosítékok mellett,
amennyiben valamelyik fél az irányelv hatálya alá esik.
A tagállamoknak kötelezettségük, hogy létrehozzanak egy független és autonóm
pénzügyi információs egységeket, melyek összegyűjtik, és elemzik a kapott
információkat, hogy segítsék a tagállami hatóságok és a Bizottság munkáját az esetleges
fenyegetések felismerése céljából. A szolgáltatóegységek rendelkezésére kell bocsájtani
az önálló működésükhöz szükséges erőforrásokat, hogy működésük során ne legyenek
függő viszonyban egyik hatósági szervtől sem, a befolyásolás lehetőségének elkerülése
végett. Az információs egységekhez érkezett információk főként az irányelv hatálya alá
tartozó kötelezett szolgáltatóktól származnak. A szolgáltatóknak kötelességük minden
gyanús ügyletet jelenteni, mely átlépi az irányelvben meghatározott küszöbértéket, még
akkor is, ha nem jön létre tranzakció. A pénzügyi információs egységeknek bizonyos
fokig rendelkeznie kell önszabályzási jogkörrel, lehetőséget kel kapnia arra, hogy
eldöntse, szükség van-e bizonyos információk elemzésére, igénylésére, vagy
továbbítására.
Az irányelv kiemelten hangsúlyozza, hogy minden intézkedésnek összhangban kell
lennie az Európai Uniós adatvédelmi jogokkal, és az Alapjogi Chartával, és szigorúan
meg kell tiltani a személyes adatok kereskedelmi célból történő továbbértékesítését. A
kötelezett szolgáltatóknak öt éven keresztül meg kell őriznie az ügyfél-átvilágításból
származó információkat, az illetékes hatóságok számára könnyen hozzáférhető módon.
A kötelezett hatóságok feladatkörébe tartozik, hogy meghatározott időközönként
statisztikákat kell, hogy közzétegyenek, valamint visszajelzést kell tenniük a pénzmosás
és terrorizmus finanszírozással kapcsolatos intézkedések hatékonyságáról, mind az
illetékes tagállami hatóságok számára, mind pedig az érintett Uniós szervezeteknek.
Minden olyan hitelintézet vagy vállalat, melynek a székhelye az Unióban van, és
fióktelepe vagy leányvállalata kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található,
köteles fióktelepében vagy leányvállalatában az Uniós szabályozásokat követni.
Amennyiben ez nem lehetséges az adott ország eltérő jogi szabályai miatt, a vállalatnak
vagy hitelintézetnek kötelessége értesíteni azon tagállami hatóságot, melyben a
székhelye van.
Uniós érdek hogy a kötelezett szolgáltatók, melyek ügyfél-átvilágítási tevékenységet
végeznek, együttműködjenek a tagállami hatóságokkal, bármely Uniós tagállam illetékes
hatósági szerve kér segítséget a szolgáltatóktól, hiszen mind a pénzmosás, mind a
terrorizmus finanszírozás transznacionális jelenség. Az Uniós Pénzügyi Információs
Egységek Platformja hivatott ezt az együttműködést elősegíteni és koordinálni. Az
információ áramlás elősegítése érdekében különösen javasolt az egyes tagállamokban
működő pénzügyi információs egységeknek a FIU.net használata, mely egy
decentralizált informatikai hálózat, melyet biztonsággal használhatnak az adatok
áramoltatásához.
Az irányelv előírja, hogy a tagállamok állapítsanak meg olyan szankciókat és
intézkedéseket, melyek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek. Fontos azonban
hogy ezek az intézkedések és szankciók ne ütközzenek a nemzetközi jogba. A pénzügyi
szolgáltatókra vonatkozó standardoknak biztosítaniuk kell a betétesek, befektetők és
fogyasztók hatékony védelmét az Európai Unió keretein belül, így ezeket a
szabályozásokat harmonizálni kell az egész Unióban.
Az irányelv teret ad a tagállamoknak, hogy mindenfajta intézkedést, melyet az irányelv
előír, szigorítsanak, viszont e szigorításokat be kell jelenteni a Bizottságnak.
3.1.8.1 Ügyfél-átvilágítás
Az irányelv rendelkezései alapján a kötelezett szolgáltatóknak kötelességük, hogy
átvilágítási intézkedéseket foganatosítsanak, amennyiben
üzleti kapcsolatot létesítenek,
alkalmi ügyletek, melyek meghaladják a 15 000 eurós minimumot függetlenül
attól hogy egy összegben, vagy strukturálva viszik végbe, valamint az 1 000 eurót
meghaladó készpénz-átutalások végrehajtásánál
10 000 eurót meghaladó alkalmi ügylet esetén, amennyiben az üzletfél
készpénzben kíván fizetni
szerencsejáték-ügyletek során, amennyiben a nyereményfelvétel, vagy a tét
meghaladja a 2 000 eurót
minden olyan esetben mikor felmerül a pénzmosás vagy a terrorizmus
finanszírozás gyanúja.
valamint ha megkérdőjelezhető a korábban elvégzett ügyfél-azonosítás
valódisága.
Az ügyfél-átvilágítás rendelkezéseiben is vannak kivételt képző esetek, az alacsony
kockázatú tranzakciók esetén.
Az ügyfél átvilágítási intézkedések során azonosítani kell az ügyfelet, kilétét és az
azonosító dokumentumokat megbízható független forrásból származó adatok alapján
igazolni kell.
Az átvilágítás során azonosítani kell továbbá a tényleges tulajdonost illetve azt személyt/
személyeket, akik eljárhatnak a gazdasági társaságok nevében, és jelentős befolyást
gyakorolhat(nak). Értékelni kell az üzleti kapcsolat jellegét és célját, valamint az üzleti
kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni fennállása során, hogy megfelelnek e
a tranzakciók az üzleti kapcsolat jellegének. (COE, 2015)
3.2 Nemzetközi szervezetek
3.2.1 FATF
A FATF (Financial Action Task Force) egy kormányközi szervezet, melyet Párizsban,
1989 júliusában, a G7-ek csúcstalálkozóján hozták létre annak érdekében, hogy lépéseket
tegyen a pénzügyi intézmények és a bankrendszerek pénzmosásra történő felhasználása
ellen. A szervezet célkitűzése hogy szabványokat állítson fel, és olyan jogi, szabályozási
és operatív intézkedéseket terjesszen el, melyek hatásosak a pénzmosás, a terrorizmus
finanszírozása és egyéb kapcsolódó fenyegetések elleni harc során, mely tevékenységek
fenyegetik a nemzetközi pénzügyi rendszer integritását. A FATF tehát egy olyan
szervezet, mely azért dolgozik, hogy megteremtse a politikai környezetet és akaratot,
hogy a szabályozások bekerüljenek az országok jogrendszerébe. Fő feladatai az alábbiak
nemzetközi szabványok kidolgozása a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása
ellen;
a kidolgozott FATF szabványok teljesítésének ellenőrzése és értékelése;
tipológiai tanulmányok és elemzések készítése a pénzmosás és terrorizmus
finanszírozásának lehetőségeiről, módszereiről, technikáiról és trendjeiről;
reagálás az új, vagy kialakulóban levő fenyegető veszélyekre.
A FATF kifejlesztett egy ajánlás sorozatot, melyet nemzetközi standardként fogadnak el
a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása valamint a tömegpusztító fegyverek
elterjedése elleni küzdelemben. Az ajánlássorozat alapot szolgáltat a koordinált
fellépésre ezen erőszakos szervezetek fenyegetéseivel szemben, melyek a pénzügyi
rendszer integritását veszélyeztetik. Az 1990-ben kiadott ajánlásokat először 1996-ban,
majd 2001-ben és 2012-ben dolgozta át a szervezet.
A FATF folyamatosan megfigyeli tagállamaiban a szükséges intézkedések
végrehajtásának sikerességét, a pénzmosási és terrorizmus finanszírozási technikák
fejlődését, és ellenintézkedéseket javasol, valamint segítséget nyújt a szükséges
intézkedések globális végrehajtásában. Más nemzetközi stakeholderekkel együtt a FATF
azért dolgozik, hogy meghatározza a nemzeti szintű gyengeségeket azzal a céllal, hogy
megakadályozza a nemzetközi pénzügyi rendszer helytelen használatát.
A FATF döntéshozó testülete három évente találkozik.
A szerteágazó feladatai elvégzésére a FATF három munkacsoportot hozott létre:
• jogi ügyekkel,
• pénzügyekkel,
• külkapcsolatokkal foglalkozó munkacsoport.
3.2.2 Egmont csoport
Az 1995-ben Brüsszelben az Egmont palotában alakult csoportnak hazánk is tagja.
Tevékenysége kimerül abban, hogy évente konferenciát szervez a tagországok számára,
illetve a saját fejlesztésű, az internet alapjain működő titkos számítógépes programban
összegzi a tagországok jogi szabályait, a jogalkalmazókról szóló információkat, illetve
az adatcsere lehetőségeit. Valamennyi tagállam létrehozta a pénzügyi hírszerző egységét
(FIU – Financial Intelligence Unit) a kapott információk gyűjtésére és elemzésére azzal
a céllal, hogy a pénzmosás megakadályozása és leküzdése érdekében összefüggést
keressen a gyanús pénzügyi műveletek és az alapul szolgáló bűnözői tevékenység között.
3.2.3 Moneyval
Az Európa Tanács által 1997 szeptemberében létre hozott szervezet. Célja, hogy
összefogja azokat a tagállamokat, amelyek nem tagjai az FATF-nak. Magyarország is
tagja a Moneyval-nak. Kétévenkénti plenáris ülésen vitatják meg, és fogadják el a
szakértők a tagországok közös kiértékelésének vázlatát. Vizsgálja és értékeli a
pénzmosással kapcsolatos jogalkotást, annak gyakorlatát, felülvizsgálja a pénzügyi
rendszerek szabályozását, és tanácsokkal látja el a tagállamok törvényhozó testületeit a
pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni hatékony fellépés fejlesztésére
vonatkozóan, kutatásokat végez a témában, valamint segíti a nemzetközi
együttműködést. (COE, Council of Europe, 2016)
3.2.4 Európai Csalás Elleni Hivatal (European Anti - Fraud Office, OLAF)
1999-ben alapították, az Európai Bizottság része, a közösségi pénzügyek
érdekfelügyeletének védelmét látja el. Küzd többek között a csalás, a korrupció, a
nemzetközi szervezett bűnözés, és egyéb jogellenes vagy szabálytalan tevékenységek
ellen. Az OLAF felelős továbbá az uniós költségvetés terhére elkövetett csalások
kivizsgálásáért.
3.2.5 Europol (Európai Rendőrségi Hivatal)
Szakértő szervezet, melyet 1999-ben alapítottak. Tisztjeinek nincs letartóztatási joguk,
különböző nyomozásokban, vizsgálatokban, mint szakértők jelennek meg, helyszíni
támogatást nyújtanak, és információt szolgáltatnak. Az Európai Rendőrségi Hivatal az
egyik legnagyobb elemzési kapacitással rendelkező szervezet az Európai Unióban.
3.2.6 Eurojust (Európai Igazságügyi Együttműködési Egység)
A 2002-ben alapított Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (Eurojust) a tagállami
hatóságok között segíti a kooperációt, összehangolja a tagállamokon átívelő
nyomozásokat és bűntető eljárásokat, segíti a tagállamok bíróságainak közös munkáját
olyan esetekben melyekben joghatósági összeütközések merülnek fel, és elősegíti az
uniós jogi eszközök kidolgozását es végrehajtását.
4. A pénzmosás Magyarországon
Az Interpol definíciója szerint pénzmosásnak minősül „minden olyan cselekmény vagy
cselekvési kísérlet, amely arra irányul, hogy eltitkolja vagy elleplezze az illegális
forrásból szerzett javak eredetét, és azokat legálisan szerzett jövedelemként tűntesse fel.1
Magyarországon 1878 óta bűncselekmény a pénzmosás tevékenysége. A hazai
szakirodalomban Csemegei Károly írta le először részletesen a csempészárukkal
kapcsolatos pénzmosási folyamatot, majd Herczeg Ferenc folytatta a hazai pénzmosással
kapcsolatos jogesetek dokumentációját. A 19. század második felében elkövetett
nagystílű csalássorozat elkövetőjéről számolt be, aki leleplezése előtt magas jövedelmét
úgy igyekezett legalizálni, hogy évekig egy látszólag jelentős forgalmú, valójában
azonban díszletként funkcionáló, „fantom- ügyvédi irodát” működtetett.
A híres 1843. évi törvényjavaslat súlyos szankciót helyezett kilátásba azzal szemben is,
aki „valamely bűntett által szerzett vagyont, tudva, hogy az bűntett által szerzett, mástól
szándékosan átvesz és elrejt”.
A Büntető Törvénykönyvünk azóta is büntetni rendeli a bűnpártolás és orgazdaság
valamennyi formáját. A pénzmosás tényállásának önálló szabályozására kétségtelenül
szükség volt, ehhez a történelmi és gazdasági folyamatok egyaránt hozzájárultak. A
pénzmosás elleni szabályozás hazai története nem tekint vissza nagy múltra.
Az 1970-1980-as években a bankrendszer fejletlensége, és a forint konvertibilitásának
hiánya akadályozta meg a pénzmosást Magyarországon. A bankrendszer egyszintű volt,
a nemzetközi pénzmozgatás pedig néhány állami tulajdonban levő vállalat kiváltsága
volt. Sem tőzsde, sem valutaügyletek nem adtak lehetőséget a pénzmosásra. A
takarékbetétek minimálisak voltak, és csak magyar állampolgároknak lehettek betéteik.
A rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a tulajdonviszonyokat, amely változás a
viharos gyorsasággal zajló privatizáció folyamatában ment végbe. Az állami tulajdon
privatizációja szükségszerűen együtt járt bizonyos gazdasági bűncselekményekkel.
A bűncselekmények számának, és a kárérték nagyságának növekedése termelte ki azt a
vagyont, mely alapja lehet a pénzmosásnak. Ezzel párhuzamosan alakult át a teljes
1 http://www.interpol.int/Crime-areas/Financial-crime/Money-laundering
pénzügyi és bankrendszer. 1987. január 1-én az egyszintű bankrendszert felváltotta a
kétszintű. A banktitok tág értelmezése kedvező terepet jelentett, és így Magyarország
1993. és 1994. közt ideális pénzmosó terepként hírsült el.
- Nem volt azonosítási, bejelentési kötelezettség.
- Rendőrségi adatkérés során a banktitok érvényesült.
- Terjedt a szervezett bűnözés, és a rendőrség felkészültsége nem volt megfelelő.
- Megnyíltak a határok – kontroll nélküli átlépést biztosítva.
- A „tőkeéhség” miatt lehetővé vált az intenzív, nem ellenőrzött tőkebeáramlás.
Ezek a negatív jelenségek lépésre kényszeríttették az illetékeseket, így az 1994-ben
hatályba lépett Társulási Szerződés 86. cikkében kötelezettséget vállaltunk olyan
szabályozás bevezetésére, melyek egyenértékűek azokkal a szabályokkal, amelyeket a
Közösség és más, az e témával foglalkozó nemzetközi szervezetek (FATF) elfogadnak.
1994.évi XXIV. törvény (Pmt) volt az első jogszabály, mely a pénzmosás megelőzése és
megakadályozás tekintetében kötelezettségeket irt elő egyes szervezeteknek. E
szabályozás a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokkal – banki, biztosítási, befektetési
– foglalkozókra vonatkozik, de mintegy előremutatva, a játékkaszinók vonatkozásában
olyan személyeket is a szabályozása alá von, amelyek európai szinten csak a 2001/97
irányelvben jelentek meg. Sor került a Büntető Törvénykönyvben is a pénzmosás
bűncselekményként meghatározására és szankcionálására. Az 1994.évi IX. törvény 303
§-a pénzmosást a szervezett bűnözéssel legérintettebb területeken rendelte büntetni,
valamint a bejelentési kötelezettség elmulasztását szándékos és gondatlan elkövetés
esetén is. Magyarország csatlakozott továbbá a Strasbourgi egyezményhez (ennek
kihírdetéséről a 2000.évi CI törvény rendelkezik), amely a pénzmosásról és
bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szól.
Ezen intézkedések ellenére 2001. június végén Magyarország – elsőként és eddig
egyedüliként az OECD tagállamok közül – felkerült a FATF pénzmosási feketelistájára,
a nem együttműködő országok közé. A 2000. évi jogszabályok értelmében a csatlakozás
időpontjától nem lehetett volna bemutatóra szóló és jeligés takarékbetétkönyveket nyitni.
Ezt a megoldást a FATF nem tartotta kielégítőnek. (Gál, 2004)
A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően felgyorsult a pénzmosás elleni
szabályozás szigorítása, és megalkották a terrorizmus elleni küzdelemről, pénzmosás
megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról szóló 2001.évi LXXXIII.
Törvényt.
- Megszűnt az anonim betétek nyitásának lehetősége.
- Minden hitelintézet köteles volt a 2002. június 30. után névre szólóvá átalakított 2 millió
Ft-ot elérő vagy meghaladó betétek tulajdonosainak azonosító adatait az Országos
Rendőr-főkapitányságnak megküldeni.
- Értékpapírt sorozatban kibocsátani és nyilvánosan forgalomba hozni szintén csak névre
szólóan lehetett.
- 1 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó összegű forintot vagy valutát határátlépés során a
vámhatóságnak azonosító adatok közlésével be kellett jelenteni.
Ezen intézkedések hatására 2002 júniusban Magyarország lekerült a Nem Együttműködő
Országok és Területek listájáról. 2003-ban új törvényt alkottak a pénzmosás
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényt. Így 2003-ban
megszüntették a korábbi, különleges figyelemmel kisérési mechanizmust is
Magyarországgal kapcsolatban. A FATF indoklása szerint Magyarország megfelelően
kezelte a problémásnak tartott területeket.
2007-től hatályos a magyar pénzmosás-ellenes szabályozás két törvényben, a Btk-ban
(1978. évi IV. törvény), és a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2003. évi XV. törvényben található. A 2003. évi XV. törvényt felváltotta a 2007. évi
CXXXVI. törvény (PMT).
4.1 A Btk. XL fejezete a pénzmosásról, és annak elemzése
Pénzmosás
399.§ (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó
a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi
tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogyaa) az
ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy
ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott
büntetőeljárást meghiúsítsa,
b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett
változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog
található, eltitkolja vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki más által elkövetett büntetendő cselekményből
származó dolgot
a) magának vagy harmadik személynek megszerzi,
b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértéken más anyagi
javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó
dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából
a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez vagy pénzügyi
szolgáltatást vesz igénybe
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben
meghatározott pénzmosást
a) üzletszerűen
b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési
alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámoló házi, központi értéktári vagy
központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy
független biztosítás közvetítő illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztér,
magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték
szervezésével foglalkozó szervezet vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság
tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként,
d) hivatalos személyként vagy
e) ügyvédként
követik el.
(5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
400.§ (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó
a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja,
b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi
szolgáltatás vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt
a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre,
b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési
alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámoló házi, központi értéktári vagy
központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy
független biztosítás közvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték
szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság
tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve
c) hivatalos személyként
követik el.
(3 ) Nem büntethető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a
hatóságnál önként feljelentést tesz és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a
bűncselekmény még nem vagy csak részben fedezték fel.
A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása
401. § Aki a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és
megakadályozásával kapcsolatos törvényben előirt bejelentési kötelezettségének nem
tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
A terrorizmus finanszírozását a törvény önálló tényállásban szabályozza
318.§ (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy
gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást
anyagi eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista
csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg
vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, öttől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő
(3) E § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes
személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről
szóló, 2001.december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1.cikk 1.pontjában
meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni.
Dinamikus pénzmosás (399. § (1) bekezdés)
A dinamikus pénzmosás során az elkövető a más által bűncselekményből szerzett
vagyont szándékoltan transzformálja. A vagyon átalakítása során személyváltozás nem
következik be, a vagyon birtokosa ugyanaz marad, csak a vagyontárgyak jellege változik,
például az illegális úton szerzett készpénzből luxuscikkek vásárlása, abban az esetben ha
a vásárló nem egyezik meg az illegális jövedelem létrehozójával. A vagyon átruházása
során az elkövető harmadik személlyel szerződést köt az illegális úton megszerzett
jövedelemre az azt megszerző megbízásából a jövedelem eredtének elleplezésének
céljából. Az illegális jövedelemmel kapcsolatban végzett bármely akár legális, akár
illegális pénzügyi tevékenység vagy szolgáltatásnyújtás törvénybe ütközik. Az illegális
jövedelem szándékos elleplezése egy aktív magatartást feltételez, mely során az elkövető
tisztában van a vagyontárgy illegális eredetével, annak eredetének és a jövedelem
létrehozójának személyét szándékosan leplezi el, tehát a jövedelmet aktívan rejti el a
hatóságok elől, míg az eltitkolás olyan passzív magatartás, melyet akkor követnek el, ha
a szóban forgó személy a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségét nem
teljesíti.
Statikus pénzmosás (399.§ (2) bekezdés)
A statikus pénzmosás során az elkövető a más által bűncselekményből szerzett vagyonnal
kapcsolatban nem követ el vagyon transzformációt. A statikus pénzmosást nem a
bűncselekmény elkövetője végzi. Példaképp felhozhatóak a széfekben tárolt illegális
jövedelmek, vagy akár az ügyvédi honorárium amennyiben az összeget átvevő
ügyvédnek tudomása van az összeg illegális eredetéről.
Saját pénz mosása (399.§ (3) bekezdés)
A saját pénz mosása során az elkövető a saját maga által illegálisan szerzett vagyon
eredetét leplezi el. Ha az elkövető saját, akár legálisan működő gazdasági
tevékenységébe fekteti az illegálisan szerzett jövedelmét. Ez az egyik legelterjedtebb
pénzmosási forma, ide sorolhatjuk az adóelkerüléssel szerzett nyereség visszaforgatását
a saját vállalkozásba, mely talán a legelterjedtebb Magyarországon. További példaként
említhetjük az akkreditívek felhasználását, A saját pénz mosása dinamikus tevékenység,
minden olyan jogállás, mely jellemző a dinamikus pénzmosásra itt is büntetendő, azzal a
különbséggel, hogy az elkövető a saját maga által végzett illegális tevékenységéből
származó jövedelmét használja fel, és nem alkalmaz külső személyt a pénzmosás
elvégzésére. Saját pénz mosása során mind a gazdasági tevékenységen keresztül történő
pénzmosás, mind pedig pénzügyi tevékenység vagy szolgáltatás igénybevétele a
törvénybe ütközik.
Gondatlan pénzmosás (400.§)
Azon gazdasági szereplők, melyeknek tevékenységi köréből fakadóan kötelesek lettek
volna felismerni a pénzmosási tevékenységet, de gondatlanságból mégis elkövették azt,
a törvény értelmében felelősségre vonandóak.
Ha a gondatlan pénzmosást elkövető később felfedezi, hogy az összeg melyet kezelt,
illegális forrásból származik, és ezután bejelentést tesz az illetékes hatóságnál, akkor
mentesül a felelősségre vonás alól. (Dr. Bálint, 2016)
5. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás
Elleni Információs Iroda
A Nemzeti Adó és Vámhivatal a 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 29.
§ (5) bekezdésében előírt kötelezettsége alapján létrehozta Pénzmosás Elleni Információs
Irodát. A törvény az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/ek irányelvének hatályos
rendelkezéseit emelte be a magyar törvényekbe. A harmadik irányelv IV. fejezetének 33.
cikkelye írja elő, hogy a tagállamok, kötelesek gondoskodni arról, hogy legalább éves
szinten közzétegyenek egy átfogó statisztikát, mely tartalmazza legalább a FIU-nak
bejelentett gyanús ügyleteket és a bejelentésekre érkezett visszajelzéseket, a
vádemeléseket és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozással kapcsolatos
bűncselekmények elkövetéséért elítélt személyek számát, a személyazonosságuk
felfedése nélkül, és az elkövetőktől lefoglalt vagy elkobzott vagyon összegét. A
pénzmosás és terrorizmus finanszírozás gyanúja miatt lefoglalt vagyon nagyságát külön
fel kell tüntetni az éves statisztikai jelentésekben. Az éves statisztikák felülvizsgálatának
eredményét is köteles vezetni az illetékes hatóság, valamint ezeknek a konszolidált
felülvizsgálatoknak az eredményét is köteles mindenki számára elérhető formában
közzétenni. (COE, 2005)
A pénzmosás elleni egységes fellépés nemzetközi igény lett a globalizáció során, és
emiatt a nemzetközi igény miatt alapították meg 1989-ben a Pénzügyi Akciócsoportot
(Financial Action Task Force, FATF). A szervezet ajánlásait beilleszti az Európai Unió
mint szupranacionális szervezet a saját jogalkotási folyamatába. Hazánk az Unió
tagjaként a Pmt. (2007. évi CXXXVI. Törvény) hatályba helyezésével emelte át a
hatályos Uniós jogalkotás rendelkezéseit, amely a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás,
valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló
2005/60/EK irányelvet ülteti át a nemzeti jogrendszerbe.
A Pmt. hatályos rendelkezéseinek megfelelően ha bármely pénzügyi vagy nem pénzügyi
szolgáltató működése során felmerül olyan körülmény, amely a pénzmosásra vagy
terrorizmus finanszírozásra utalhat, a szolgáltató köteles bejelenteni azt. A bejelentési
kötelezettség teljesítése során beérkezett információkat dolgozza fel a Pénzmosás Elleni
Információs Iroda. A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során
összegyűjtött adatokat, valamint a gyanús körülmény pontos kifejtése, ami miatt a
bejelentést megtette a szolgáltató. A bejelentés 2008. december 15-étől csak elektronikus
formában érkezhet be az Információs Irodához.
A 2013. július 1-jén hatályba lépett törvény-módosítás a több esetben is módosította a
2007. évi CXXXVI. törvényt számos rendelkezésében. Módosította az ügyfél, az üzleti
kapcsolat, és a tényleges tulajdonos fogalmát.
A törvény kiegészült: a pénzmosás (Btk.), a terrorizmus finanszírozása (Btk.), a külföldi
pénzügyi információs egységként működő hatóság fogalmával, és a pénzügyi
információs egységként működő hatóság fogalma is módosításra került.
5.1 A 2008-2014-ig tartó időszak adatainak elemzése
Dolgozatomban a Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2008tól –tehát az iroda
alapításától- a 2014ig kibocsájtott statisztikai adatokat szeretném elemezni, különös
tekintettel a pénzügyi szolgáltatóktól beérkezett adatokra. A pénzmosás elleni
információs iroda tevékenysége kezdetekor 2008-ban összesen 10 091 darab bejelentés
érkezett az irodához, melyből 9 680 darab bejelentés érkezett a kötelezett szolgáltatóktól,
402 felügyeletet ellátó szervektől, Pénzügyi Szervezet Állami Felügyeletétől 1, területi
ügyvédi kamaráktól pedig 8 bejelentés érkezett.
A Pénzmosás Elleni Információs Irodához (korábban Pénzügyi Információs Osztály)
érkezett bejelentések az Iroda 2008-as kimutatásai alapján a legtöbb bejelentés mintegy
80% a bankoktól érkezett. Ezt követik a pénzváltóktól érkezett bejelentések. Ez a két
szolgáltató típus így a bejelentések 90%-át teszik ki.
3. ábra A szolgáltatóktól érkezett bejelentések 2008
Forrás: Éves jelentés, A Pénzügyi Információs Osztály Éves Jelentése a 2008 - 2014. évre vonatkozóan
A 2008as adatok alapján még a két számottevő bejelentő a szolgáltatók közül a
takarékszövetkezetek (3,62%) és a befektetési szolgáltatók (3.82%) tehát legfőképp azok
a szolgáltatók, melyek nagyobb méretűek, és nincsenek különösebb függőségi
viszonyban az egyéni ügyfelektől.
A bejelentések száma a vizsgált évek során a 2013.-mas évben emelkedett meg
jelentősen, az előző évhez képest, 67%al nőtt a bejelentések száma, és a 2013mas évben
haladta meg egyedül a bejelentések száma a 2008-as bejelentések számát 33%al.
4. ábra Az összes szolgáltatótól érkezett bejelentések száma 2008 és 2014 között
Forrás: Saját szerkesztés
A vizsgált 6 év során az összes bejelentés 85%-a érkezett bankoktól, a vizsgált években
a bankoktól érkezett bejelentések aránya 2008-ban volt a legalacsonyabb (80%), és a
2013-as bejelentések között volt a legszámottevőbb mintegy 90%-al.
Kijelenthetjük hogy a bankok teljesítik legnagyobb arányban bejelentési
kötelezettségüket. Ez következhet a bankok nagyságából, tőkeerősségükből, és
függetlenségükről, abból hogy nincsenek ráutalva az egyes ügyfelekre. A banki
szolgáltatóknál ezen kívül megtalálható egy olyan kötelező standard folyamat, melyet
minden új ügyfélnél alkalmazni kell az ott dolgozóknak, tehát a rendszerbe be vannak
építve bizonyos szűrők, melyek azonnali bejelentéssel járnak.
0
2,000
4,000
6,000
8,000
10,000
12,000
14,000
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Szolgáltatóktól érkezett bejelentések összesen
5. ábra A bankoktól érkezett bejelentések száma 2008 és 2014 között
Forrás: Saját szerkesztés
A banki szolgáltatók több esetben is kötelesek jelenteni a gyanús ügyleteket. Az
alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatom a legjellemzőbb okokat, mely alapján
bejelentés érkezhet egy bankhoz.
Strómanok. Ha a bankszámla-nyitáskor az ügyintézőben felmerül a gyanú hogy
az eljáró személy nem a saját nevében jár el, nincs tisztában a cég adataival illetve
a számlanyitást és/vagy egyéb a cég pénzügyeihez kapcsolódó ügyeket nem a
céghez köthető személy intézi.
Offshore ügyletek, amennyiben az offshore cég tulajdonosa nem azonosítható
egyértelműen az ügyfél-azonosítási folyamat keretében, valamint ha az
ügyletekről nem tud a számla tulajdonosa nem tud kielégítő magyarázatot adni.
Gyanús ügyletek a vállalkozás működési szintjén
o Ha a vállalat számlájára ismételten megegyező összegeket írnak jóvá, és
ezeket az összegeket rövid időn belül továbbutalják, vagy készpénzben
felveszik.
o Nincsenek meg a normális vállalkozási ügymenetre vonatkozó jellemző
tranzakciók (bérkifizetés, működési költségek kiegyenlítése, adófizetési
költségek hiánya vagy feltűnően alacsonyak)
o A vállalkozás tevékenysége kizárólag jelentős árbevétellel, azonban
jellemzően alacsony elszámolható költséghányaddal működik. A
gazdasági társaság tevékenységei az ÁFA, illetve társasági adó-fizetési
kötelezettségének minimalizálására irányulnak. Ezzel a tevékenységi
formával elsősorban a következő területeken jellemző: média-, reklám-,
-
2,000
4,000
6,000
8,000
10,000
12,000
14,000
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Bank
marketingszolgáltatás, üzletviteli tanácsadás, informatikai szolgáltatás,
őrzővédő szolgáltatás, építőipari tevékenység, épület-üzemeltető, takarító
szolgáltatás.
o A vállalkozás egyik tagja vagy vezető tisztségviselője rendszeresen nagy
összegeket utal a saját lakossági bankszámlájára a cég partnereitől, hogy
megakadályozza az azonnali beszedési megbízást amit a vállalat számlára
kötöttek.
o Adóparadicsomként nyilvántartott országokba bejegyzett vállalatok
fiókvállalatainak magyarországi hitelintézetnél vezetett számláira
rendszeresen külföldre utalnak át, illetve külföldről érkeznek jóváírások.
Ezek a számlák jellemzően a pénz közvetítésére szolgálnak.
Gyanús ügyletek a természetes személyek esetében
o Rendszeresen nagy összegű ki és befizetések végrehajtása esetén, ha a
természetes személy vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa az adott
társaságnak. Növeli a gyanút ha ezeket az ügyleteket készpénzben
bonyolítja le a szóban forgó természetes személy.
o A gyanús ügyleteket folytató természetes lehet az, aki rendszeres nagy
összegű befizetést hajt végre forintban vagy devizában más nevén lévő
lakossági számlákra, majd a befizetett összegeket rögtön továbbutalják
külföldi székhelyű vállalkozásoknak. (Dr. Vilmányi, 2016)
6. ábra A pénzváltóktól érkezett bejelentések száma 2008 és 2014 között
Forrás: Saját szerkesztés
A pénzváltóktól érkezett bejelentések száma a vizsgált évek során drasztikusan csökkent,
a bejelentések aránya az összes bejelentésből a kezdeti 10%-ról a 2013-2014es évekre
visszaesett 1-1,5% közé. Mivel a jogszabályi háttér nem enyhült a pénzváltókat érintő
kötelezettségek tekintetében, és a bejelentések száma egyenletesen csökkenő tendenciát
mutat az évek során, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ügyfelek szokásai
megváltoztak a pénzváltó irodákkal kapcsolatban.
7. ábra A biztosítási szolgáltatóktól érkezett bejelentések száma 2008 és 2014 között
Forrás: Saját szerkesztés
A biztosítási szolgáltatókhoz beérkezett bejelentések száma jelentősen megnőtt 2013
során, míg a vizsgált időszak első 4 évében a 100 és 200 darab között volt, 2013-ban és
-
200
400
600
800
1,000
1,200
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Pénzváltók
-
100
200
300
400
500
600
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Biztosítási szolgáltatók
azt követően meghaladta az 500 darabot. A bejelentések arányaiban már a 2009-től
számottevő emelkedés tapasztalható 2008-hoz képest, de a 4%-ot csak 2013-ben és az
azt követő évben haladta meg a bejelentések aránya, olyannyira hogy 2014-re ez a
szolgáltatási forma lett arányaiban a második legnagyobb bejelentő.
A 2013-mas információk a legjellemzőbb gyanús tevékenység, mely alapján bejelentés
érkezett olyan életbiztosítási szerződés kötése melynél a szerződő fél részlegesen vagy
teljesen visszavásárolja az életbiztosítást racionális gazdasági indok nélkül.
A vizsgált időszakban
a takarékszövetkezetek
bejelentési aránya
mindvégig 3% körül
mozgott, tehát bár a
bejelentések száma
visszaesett a 2009es
évben, ez a visszaesés
nem vezethető vissza
kizárólagosan a
szolgáltatók bejelentési kötelezettségének elmaradására, hiszen 2009-ben számottevő
visszaesés volt tapasztalható az összes bejelentést vizsgálva is, hiszen a 2008-as
bejelentéseknek csak az 56%-át érte el a bejelentések mennyisége.
Az egyéb pénzügyi
szolgáltatók jóvoltából
érkezett bejelentések
száma hasonlóan a
biztosítási
szolgáltatókhoz, a
2013-mas jogszabály-
változtatások hatására
jelentősen
megnövekedett, a
legalacsonyabb 2009-es bejelentési mennyiséghez (28 darab) képest, 2014ben 384-re
nőtt a bejelentések száma, arányaiban pedig az egyéb pénzügyi szolgáltatóktól érkezett
-
100
200
300
400
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Takarékszövetkezetek
-
100
200
300
400
500
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Egyéb pénzügyi szolgáltató
9. ábra Az egyéb pénzügyi szolgáltatóktól érkezett bejelentések
száma 2008 és 2014 között
Forrás: Saját szerkesztés
8. ábra A takarékszövetkezetektől érkezett bejelentések száma 2008 és
2014 között
Forrás: Saját szerkesztés
be a harmadik legtöbb adat, az ebben a szaktorban tevékenykedő szolgáltatók a
bejelentések 4%át adták az említett évben.
.A vizsgált időszakban feltűnő volt, hogy bár ma Magyarországon a nyilvántartásba vett
könyvvizsgáló irodák száma meghaladja a 300-at is, mégis a vizsgált időszakban a
könyvvizsgálóktól érkezett bejelentések aránya az összes bejelentés 0.02%-ára tehető,
ehhez képest a könyvelőktől érkezett 58 bejelentés is csak az összes bejelentés 0.1%-a.
6. Összegzés
A pénzmosás napjaink harmadik legnagyobb üzlete, és megoldása égető problémát jelent
a világgazdaságban. A globalizáció új lehetőségeket kínál a bűnözőknek a pénzmosásra,
így csak az egységes nemzetek közötti egyezményekkel lehet fellépni a globális
pénzmosási folyamatok ellen. A terrorizmus erősödésével párhuzamosan azt látjuk, hogy
egyre több nemzetállam hajlik az együttműködésre, és egyre több nemzetközi
kooperációs törekvés valósul meg. Az Európai Unió is belátta azt, hogy közös
intézkedések nélkül nem lehet hatékonyan fellépni sem a tagállamokban tevékenykedő
szervezett bűnözőkkel szemben, sem pedig a terrorszervezetekkel szemben. Egyre
nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi szervezetek, mint például a FATF, a
nemzetállamoknak való segítségnyújtásban, és az országokon átívelő egyezmények
kidolgozása során. A nemzetközi egyezmények és felügyeleti szervek megerősítésére
van szükség, hiszen míg a szervezett bűnözők és a terrorszervezetek egyik pillanatról a
másikra létrehoznak és megszűntetnek egy fedőcéget a világ másik felén, addig az
ezekkel a csoportokkal harcoló bírósági és rendvédelmi szervek hónapokig tartó
bürokráciai procedúrával tudják megszerezni a terhelő bizonyítékokat, így a fellépésük
lassú és nehézkes.
A pénzmosás elleni fellépés egyre célzottabb és erőteljesebb, elég csak az Európai Unió
negyedik irányelvét megvizsgálnunk, hogy meglássuk a törekvést a tagállamokban az
egységesebb és átláthatóbb pénzügyek irányába.
A magyar szolgáltatók vizsgálatával világossá vált, hogy a pénzmosással kapcsolatos
bejelentések 80-90%-át a bankok szolgáltatják. A bankok bejelentésének száma, méretük
mellett, a számítástechnikai fejlettségükből, és a tőkeerősségükből fakadó viszonylagos
függetlenségükből is adódhat. A különböző szolgáltatóktól érkezett bejelentések
vizsgálata során feltevésem - mely szerint a hazai számviteli szakemberek hatásosan
tudnak fellépni a pénzmosás ellen - megdőlt, hiszen a könyvelők, könyvvizsgálók és
adószakértők által érkezett bejelentések az összes bejelentés 0.13%át adták.
Véleményem szerint hatásosabb lenne a fellépés a hazai pénzmosás ellen, ha a számviteli
szakembereket is érdekelté tenné a pénzmosás bejelentésére, valamint támogatni kellene
a számviteli szakemberek számítástechnikai fejlesztéseit, hiszen fejlett technikával a
szakemberek is könnyebben szűrik ki a pénzmosás-gyanús ügyleteket.
Jelen dolgozat megismertette az Olvasót a pénzmosás gazdasági és jogi
megközelítésével, legelterjedtebb modelljeivel, meghatározta a pénzmosás fogalmát és
bemutatott néhány pénzmosási technikát. Bemutatásra kerültek a nemzetközi
egyezmények, és részletesebben megvizsgálta az Európai Uniós egyezmények és
irányelvek különös tekintettel a negyedik irányelv rendelkezéseire, mely hatással lesz a
hazai jogszabályok 2017-es változására is. A Pénzmosás Elleni Információs Iroda
statisztikai adatainak szekunder vizsgálatával képet kaphatott az Olvasó a magyarországi
pénzmosás gyanújából történt bejelentések összetételére.
7. Irodalomjegyzék
A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a
Külügyminisztérium közös kiadványa. (2003). A pénzmosás megelőzése és
megakadályozása. Európai Füzetek, 2-36.
BCBS. (1988). Prevention of criminal use of the banking system for the purpose of
moneylaundering. Bázel: BCBS.
COE. (1990). Convention on Laundering, Search, Seizure and Confiscation of the
Proceeds from Crime. Strasbourg: Council of Europe.
COE. (1991). Az Európai Unió első irányelve (91/308/EGK). Luxemburg: Európai
Tanács.
COE. (2001). Az Európai Unió második irányelve (2001/97/EGK). Brüsszel: Európai
Tanács.
COE. (2005). Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK Irányelve . Strasbourg:
Európai Tanács.
COE. (2012). Első Bizottsági jelentés a Pénzmosási Direktíva (91/308/EEC)
megvalósításáról. Brüsszel: Európai Bizottság.
COE. (2015). Az Európai Unió negyedik irányelve (2015/849 /EK). Strasbourg: Európai
Tanács.
COE. (2016. 03 27). Council of Europe. Forrás: Council of Europe Web site:
https://www.coe.int/t/dghl/monitoring/moneyval/About/About_MONEYVAL_e
n.asp
Crime, U. N. (2011). Estimating illicit financial flows. Vienna.
Dictionary, O. E. (2004). Oxford English dictionary online. Calgary: Mount Royal
College Lib.
Dr. Bálint, P. (2016. 04 04). Magyar Bírói Egyesület. Forrás: Magyar Bírói Egyesület
Web site:
http://www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/A%20p%C3%A9nzmos%C3%A1s%
20szab%C3%A1lyoz%C3%A1sa%20az%20%C3%BAj%20magyar%20Btk.-
ban.pdf
Dr. Vilmányi, Á. (2016. 04 20). Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda . Forrás: Dr. Vilmányi
Adószakértő Iroda Adójogi blogja: http://www.drvilmanyi.com/2015/05/mikor-
kerulhetunk-banki-ugyleteink.html
FATF. (2006. 06 23). FATF. Forrás: FATF-GAFI: http://www.fatf-
gafi.org/media/fatf/documents/reports/Trade%20Based%20Money%20Launderi
ng.pdf
Gál, I. (2004). A pénzmosás. Budapest: Complex Kiadó.
Ministers, C. o. (1980). Recommendation No. R (80) 10 of the Committee of Ministers
to Member States on Measures against the Transfer and the Safekeeping of
Funds of Criminal Origin. Strasbourg: Council of Europe.
Molnár, C. (1999). Néhány gondolat a pénzmosásról. ORKF Tájékoztató(2), 6.
OECD. (2009). Money Laundering Awareness Handbook. Párizs: OECD.
Papp, Z., Újváriné Fejes, R., & Simonka, G. (2008). A pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény. A
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadáPénzügyi
szemle, 53.évf 2.sz 2008, 293-316.
portfolio.hu. (2014. 03 30). Portfolio. Forrás: Portfolio:
http://www.portfolio.hu/vallalatok/igy_rejtegetik_kulfoldon_a_penzuket_a_ceg
ek.196704.html
Reuter, P., & Truman, E. M. (2004). Chasing Dirty Money. Washington D.C: Institute
for International Economics. Forrás: Peterson Institute for International
Economics Web site:
https://piie.com/publications/chapters_preview/381/3iie3705.pdf
Robinson, J. (1996). A pénzmosoda. Budapest: Park Kiadó.
Schneider, F., Dreer, E., & Riegler, W. (2006). Geldwäsche. Wiesbaden: Gabler
Verlag.
Szilágyi, Z., & Veress, Z. (2005). A marketing alapjai. Perfekt.
UNODC. (1988). United Nations Convention against Illicit Traffic in Narcotic Drugs
and Psychotropic Substances. Bécs: UNODC.
US Congress, &. U. ((1986)). Anti-Drug Abuse Act of 1986.
Valsamis, M. (2003). Money Laundering Counter-measures in the European Union.
The Hague: Kluwer Law International.
Vidékiné Farkas, A. (1995). A pénzmosásról. Ügyészek lapja(2.), 21.
Zsófia, P. (2008/1). Az Európai Unió pénzmosás elleni második és harmadik
irányelvének eltérő rendelkezése. Iustum Aequum Salutare, 137-155.
8. Mellékletek
A mintaszabályzat mellékletként tartalmazza az alábbiakat:
1. Az ügyfél-átvilágítás formanyomtatványa;
2. A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata arról, hogy kiemelt
közszereplőnek minősül-e;
3. Pmt. 23. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó
formanyomtatvány;
4. Pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetőségei;
5. Összesítés a Pénzmosás Elleni Információs Iroda statisztikai adatairól, 2008 és
2014 között a szolgáltatók által tett bejelentésekről éves bontásban.
1. számú melléklet
Ügyfél-átvilágítási adatlap
a 2007. évi CXXXVI. törvény 7. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához
(formanyomtatvány)
I./1. A természetes személy ügyfél/az ügyfél nevében vagy képviseletében eljáró
természetes személy adatai:
(Képviseleti jogosultságot minden esetben ellenőrizni
szükséges) 1. családi és utónév (születési név), amennyiben van
házassági név:
1. lakcím:
2. állampolgárság:
3. azonosító okmány száma, annak típusa:
4. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye:
5. születési hely, idő:
6. anyja születési neve:
I./2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai:
1. név, rövidített név:
2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep
címe:
3. azonosító okirat száma (cégjegyzékszám/létrejöttéről szóló határozat
száma/nyilvántartási szám):
4. főtevékenysége:
5. képviseletre jogosultak neve, beosztása:
6. kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatok:
II. A tényleges tulajdonos (több tényleges tulajdonos esetén mindegyik tekintetében
külön-külön kitöltendő)
(Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője
köteles írásban nyilatkozni a gazdálkodó tényleges tulajdonosainak alábbi adatairól)
1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név:
2. lakcím:
3. állampolgárság:
4. azonosító okmány száma, annak típusa:
5. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye:
6. születési hely, idő:
7. anyja születési neve:
----------------------------------------------------
Az ügyfél képviseletében eljáró személy aláírása vagy Az adatok rögzítése az
ügyfél Pmt. 8. §-ban meghatározott írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került
rögzítésre
Természetes személy ügyfél esetében:
Alulírott ………………………………….nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat
létesítésekor saját nevemben és érdekemben járok el.
…………………………………….
aláírás
Alulírott………………………………….nyilatkozom, hogy az üzleti kapcsolat
létesítésekor az alábbi személy(ek) nevében és/vagy érdekében járok el.
1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név:
2. lakcím:
3. állampolgárság:
4. azonosító okmány száma, annak típusa:
5. külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye:
6. születési hely, idő:
7. anyja születési neve:
…………………………………….
aláírás
III. Egyéb 1. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama: 2. a
teljesítés körülményei (hely, idő, mód): 3. a pénzeszközök forrására vonatkozó
információk:
2. számú melléklet
N Y I L A T K O Z A T
(A külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata arról,
hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e.)
Alulírott …………………………………………. (ügyfél képviseletében eljáró
személy1) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 16. § (1) bekezdése előírásának
megfelelően nyilatkozom arról,
- hogy…………………………………. (tényleges tulajdonos1) saját országának joga
alapján az alábbiakban felsorolt pontok valamelyikére tekintettel kiemelt
közszereplőnek, vagy közeli hozzátartozójának, élettársának minősül, vagy kiemelt
közszereplővel közeli kapcsolatban áll.
Kiemelt közszereplők.
a) államfő, kormányfő, miniszter, államtitkár,
b) országgyűlési képviselő,
c) az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen
fellebbezésnek helye nincs,
d) számvevőszék elnöke, számvevőszék testületének tagja, a központi bank
legfőbb döntéshozó szervének tagja,
e) a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti
rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai,
f) többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő
testületének tagja,
g) kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, élettársa,
h) kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy.
Közeli hozzátartozó a Ptk szerint meghatározott közeli hozzátartozó.
Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
a) bármely természetes személy, aki a felsorolt pozíciókban lévő személlyel
közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;
b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi
személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a felsorolt
pozíciókban említett személy javára hoztak létre.
- hogy a fentiekben leírtakra tekintettel ………………………………..(tényleges
tulajdonos1)nem minősül kiemelt közszereplőnek.
1
Amennyiben a természetes személy ügyfél, vagy az ügyfél képviseletében eljáró
személy saját magára vonatkozóan nyilatkozik a megfelelő helyekre azonos név kerül
beírásra.
(A megfelelő rész aláhúzandó!)
Kelt.:
……………………………
ügyfél álírása
3. számú melléklet
BEJELENTÉS A KIJELÖLT SZEMÉLY RÉSZÉRE
a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről, körülményről
1. Az észlelő neve, beosztása:
................................................................................................ 1.1. Az észlelés
időpontja: ......................................................................................................
1.2. A bejelentés időpontja:
....................................................................................................
2. A bejelentésben szereplő ügyfél és tényleges tulajdonos azonosító adatai
A. Az ügyfél képviseletében eljáró személy adatai:
1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név:
.................................... 2. lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási
hely is): ......................................
.......................................................................................................................................
.......... 3. állampolgárság:
................................................................................................................... 4.
azonosító okmány száma, annak típusa:
............................................................................. 5. születési hely, idő:
..............................................................................................................
6. anyja születési neve:
...........................................................................................................
B. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (ügyfél)
adatai (egyéni vállalkozónál is ki kell tölteni)
1. név, rövidített név:
..............................................................................................................
2. székhely, vagy külföldi székhelyű vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep
címe:
.......................................................................................................................................
............................................................................................................................................
.....
3. azonosító okirat száma (cégjegyzékszám/létrejöttéről szóló
határozat
száma/nyilvántartási szám):
.................................................................................................... 4. főtevékenysége:
.................................................................................................................. 5.
képviseletre jogosultak neve, beosztása:
............................................................................
C. A tényleges tulajdonos adatai:
1. családi és utónév (születési név), amennyiben van házassági név:
....................................
2. lakcím (külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely is):
.......................................................................................................................................
3.állampolgárság:..........................................................................................................
4. azonosító okmány száma, annak típusa....................................................................
5. születési hely, idő:.....................................................................................................
6. anyja születési neve:.................................................................................................
D. Egyéb üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusa, tárgya és időtartama:
………………………………………………………………………………………
…
3. A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tranzakció(k)
leírása, valamint a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozásra utaló adat,
tény, körülmény ismertetése:
……………………………………………………………………………………………
A kijelölt személy részére történő átadás időpontja: …………………………….
Átvétel igazolása: …………………………………………………………………..
4. számú melléklet
A pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetősége:
Nemzeti Adó-és Vámhivatal Központi
Hivatala Pénzmosás Elleni Információs
Iroda Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42.
Telefon: 06-1-4309-466; Fax: 06-1-4309-305
E-mail: [email protected]
Honlap: www.nav.gov.hu/nav/penzmosas
5. számú melléklet
Összesítés a Pénzmosás Elleni Információs Iroda statisztikai adatairól, 2008 és
2014 között a szolgáltatók által tett bejelentésekről éves bontásban
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Bank
7,730
4,500
6,315
5,401
6,753
11,443
8,055
Takarékszövetkezet
350
129
210
213
252
350
241
Egyéb hitelintézet
85
8
26
26
34
57
72
Pénzváltó
981
416
352
225
257
119
148
Egyéb pénzügyi
szolgáltató
51
28
42
38
108
253
384
Befektetési
szolgáltató
370
166
72
32
57
53
136
Biztosítási
szolgáltató
83
134
155
223
194
539
543
Árutőzsdei
szolgáltató - - - - - - -
Önkéntes kölcsönös
biztosítópénztár
7
3 -
1
2
5
3
Postai szolgáltató
2
1 -
1 -
10
3
Ingatlanügyletet
folytató szolgáltató - -
1
4
3
3
5
Könyvvizsgáló
3
3
1
2
2 -
3
Könyvelő
7
8
1
3
10
16
13
Adószakértő
1 - - - - -
1
Kaszinó - - - - - - -
Nemesfém
kereskedő - - - -
2 - -
Árukereskedő
3 -
2
7
3 -
1
Ügyvéd
3
9 -
2
3
3
6
Közjegyző
4
2 - -
3
4
4
Összesen 9,680 5,407 7,177 6,178 7,683 12,855 9,618