budai ciszterci szent imre gimnÁziumtortenelem.szig.hu/files/tori_6_12_tanterv.doc · web...

BUDAI CISZTERCI SZENT IMREGIMNÁZIUM

8 évfolyamos

TÖRTÉNELEM TANTERV

(társadalomismeret a10. és 12. osztályban)

Célok és feladatok

A történelem tények, események egymás utáni, térhez és időhöz kapcsolt sorozata, melyben a tudomány csak tendencia-jelleggel fedezhet föl törvényszerűségeket. Ráadásul csak szubjektumon keresztül szemlélhető. Ezért gyakran megkérdőjelezik a történelemtudomány tudományvoltát is. A tantárgyban óriási jellemformáló lehetőségek vannak.A történelem tantárgy a nemzeti műveltség szempontjából döntő jelentőségű, a közoktatáson belül stratégiai kérdés.Lényeges, hogy a tanulók hazánk és nemzetünk történelmi múltját az emberiség történelme részeként és folyamatban értsék, ismerjék. Világosan lássák, hogy kultúránk az antik, klasszikus és zsidó-keresztény forrásokból táplálkozó, alapjaiban humanista európai kultúra szerves része.Múltunk és kultúránk legősibb elemei azonban távol-keleti, ill. belső-ázsiai gyökerekből is táplálkoznak. Sorsunk a Kárpát-medencében mindenkor Kelet és Nyugat közötti összeköttetés; ebben a velünk együtt élő és szomszédos népek, nemzetek sorsával, érdekeivel, múltjával és jövőjével azonos.Pontos nemzeti önismeretre, jogosan büszke nemzeti öntudatra van szükség, ugyanakkor világosan kell látniuk és érteniük tanítványainknak, hogy az emberiség egyik legnagyobb vívmánya a demokrácia, amivel élni is meg kell tanulni, hasonlóképpen az általános emberi jogokkal..Könnyebb az Isten szeretetére nevelni s az Isten vezető gondoskodásáról meggyőzni azt a gyermeket, aki örömét leli a teremtett világban, mint azt, akinek idegen ez a világ. Az otthonosság, a hazaszeretet érzései kialakulásában a helytörténetnek és honismeretnek komoly szerep juthat. A tanuló, a gyermek a történelmet saját családja, faluja, városa, városrésze történetén át tudja magáénak érezni, ezeken keresztül tudja értékelni azt, hogy a nemzeti történelem és a világtörténelem is a miénk, s együtt része az üdvtörténetnek. Az egész tanítási folyamatot át kell hatnia ennek a szemléletnek.A világ egy és oszthatatlan: tantárgyunk célja a társadalmi valóságnak megismert jelenségeit a történelmi múltban és távlataiban, kölcsönös összefüggéseiben, fejlődési folyamatában, változásában és változataiban lássák, benne a Teremtő szándékát és akaratát észrevegyék. Az izolált tantárgyi ismeretek mellett a teremtett világ egészére vonatkozó ismereteket, alkalmazási képességeket és készségeket szerezzenek. A tantárgy a többi tantárggyal együtt, de dominánsan vállalja föl, hogy rendszerezi és integrálja a különböző forrásokból származó ismeretanyagot.Gazdasági életünk, társadalmunk, művelődési viszonyaink, ebből fakadó állami bel- és külpolitikánk föladatainak áttekintése, megismertetése, szükségszerűen megkívánja az elemi állampolgári-, közgazdasági-, közigazgatási-, közjogi-, vallási- etikai ismeretek elsajátíttatását, hogy tanulóink felnőttként az új, demokratikus Magyarország, illetve Európa jogaival és kötelességeivel élni tudó, tudatos társadalmi cselekvésre képes polgáraivá váljanak, beleértve, hogy szilárd világnézettel, meggyőződéssel rendelkezzenek. Hitüket vállaló, s azért áldozatokra is kész, a keresztény értékrend alapján cselekvő személyiségekké formálódjanak.Természetes, hogy az evangéliumi fényben kell a történelmi eseményeket bemutatnunk, tehát központi helyet kap a tananyagban az üdvtörténet (azaz Jézus Krisztus személye, tehát ez esetben az „üdvtörténet” kifejezést szűkebb értelemben használjuk). Nyilván – tágabb értel-mezésben – a történelem maga is része az üdvtörténetnek.

- 2 -

Törekednünk kell, hogy tiszteljék egymás véleményét, meggyőződését, másságát, annak nyilvánvaló értékeit pedig becsüljék diákjaink. Tudatosan formálnunk kell az információk önálló megszerzésének igényét, földolgozásának és alkalmazásának jártasságait, készségeit, képességeit. Képessé kell tennünk tanulóinkat, hogy adottságaiknak megfelelő szinten szóban, képben és írásban ki tudják fejezni magukat, közölni tudják másokkal is gondolataikat, véleményüket, meggyőződésüket és érzelmeiket.Életkoruknak megfelelő szinten tudjanak tájékozódni a történelmi térben és időben. Feladat- és problémamegoldó képességüket tudatosan kell fejleszteni – az életkori sajátosságok figyelembevételével – gyakoroltatva a más tárgyak során szerzett ismereteket, jártasságokat, készségeket és képességeket is.Ennek a feladatnak legfontosabb részterületeit szem előtt kell tartanunk, úgymint:- memorizálás és ismeretfölidézés, alkalmazás (fantázia);- csoportosítás, rendszerezés;- összehasonlítás;- ok-okozat / egy okozat – több ok /, viszonyítás;- kiemelés, általánosítás;- ítéletalkotás és következtetés;- bizonyítás vagy cáfolás.

Iskolánkban, a 8 évfolyamos gimnáziumban, a történelmet 8 éven keresztül tanítjuk. Ez az első évben (5. osztály) a „Bevezetés a történelem tanulmányozásába”, a második évben (6. osztály) a „Kultúrtörténet” tantárgyak keretében folyik.A „Bevezetés…” órái alatt a tanulók megtanulják az alapvető topográfiai, kronológiai, régészeti ismereteket – ezek a későbbiekben nagymértékben megkönnyítik a tanulást és a tanítást egyaránt -, illetve megpróbáljuk az érdeklődést is felkelteni a történelem iránt, olyan témákat emelve ki, melyek ezt már önmagukban hordozzák (érdekességek az étkezés, a közlekedés, a lakóhely történetéből). Célunk ezáltal diákjaink fantáziájának megmozgatása is, valamint, hogy „kis szeletekben” ugyan, de már lássák a fejlődés, a változás vonulatátA fentiekre a következők miatt van szükség:- a 8 osztályos gimnázium lehetőséget ad a történelmi ismeretek alaposabb elsajátításra,

megértésére (ezekre sajnos 4 osztály keretében nem jut elég idő)- több lehetőség van más tantárgyakkal (irodalom, földrajz, művészettörténet, filozófia, de

még a természettudományok is) való együttműködésre- módszertani elemek sokaságát alkalmazhatjuk- a bevezetőben megfogalmazott célok és feladatok megfogalmazását tekintve, sokkal

nagyobb jellemformáló lehetőségeink lesznek- az érettségi után keresztény világnézetükben szilárd, alapos tudással, tág látókörrel

megerősödött diákok kerülnek ki iskolánkból.

Természetesen a tanmenet kidolgozásánál figyelembe vettük a NAT szempontjait és a Katolikus Kerettanterv ajánlásait, alkalmazva ezeket az iskolánk helyi körülményeihez.A tantárgy óraszáma a következőképpen oszlik meg: 5-8. évfolyamon heti két óra, a 9. évfolyamon heti 2,5 óra, a 10. osztályban ismét heti 2 óra, beépítve ebbe a 9-10. évfolyam számára modulként előírt társadalomismeret tantárgyat, a 11. osztályban heti 3 óra, a 12. évfolyamon pedig heti 4 óra, ismét társadalomismeretet is tanítva.

- 3 -

Az éves óraszám ilyen módon:- 6-8. évfolyam: 74 óra- 9. évfolyam: 92-93 óra- 10. évfolyam: 74 óra- 11. évfolyam: 111 óra- 12. évfolyam: 128 óraIlyen óraszámok tehát lehetővé teszik, hogy még a közepes képességű tanulók is teljes egészében az iskola keretei között, különórák igénybevétele nélkül jól megfeleljenek a bevezetendő magasabb szintű érettségi követelményeinek, s ahogy az indoklásban már megfogalmaztuk, lehetőséget nyújtanak arra is, hogy diákjaink az emberiség és hazánk történetének tanulmányozása, az összefüggések megláttatása által, szilárd, keresztény hittel, szemléletmóddal távozva hagyják el iskolánkat.

Módszertani alapelvek

„A tanulók mindennapi konfliktusait a pedagógus az alapvető polgári szabadságoknak és jogoknak megfelelően kezelje.”A tanulók a 10. osztályig képesek legyenek megérteni és alkalmazni közösségeik szintjén az alapvető együttélési normákat, jogérvényesítést. A 12. osztály végére kialakult állampolgári tudattal kell rendelkezniük, megfelelő állampolgári képességekkel.A „gazdasági készségek” és „gazdasági tudat” kialakítása ugyancsak fokozatosan történik, párhuzamosan az egyes osztályokhoz kötődő, alapvető, kapcsolódó fogalmak elsajátításával.A közélet, a jogintézmények, politika, gazdaság, mindennapi élet, kultúra és életmód kérdéseit a 7-8. osztálytól kezdve elméleti megközelítésben is vizsgáljuk. Megvalósul az összefüggések feltárása, rávezetés az önálló következtetésekre, hogy a 11-12. osztály végére egységes történelmi kép, szemléletmód kialakulhasson. „Végzős” diákjaink meg is tudják fogalmazni véleményüket az egyes történelmi eseményekről.A tankönyvek mellett óriási szerepe, jelentősége van a különböző forrásoknak, szemelvényeknek. Ezeket a tanár már 6. osztálytól tudatosan beépíti saját tanmenetébe. A grafikonok, táblázatok szerepe akkor nő meg, amikor a tanulók matematikából a százalékszámításban jártasakká válnak. Ettől kezdve rendszeresen kell a történelmi, statisztikai elemzésekbe bevezetni őket – képességeik, adottságaik szerinti ütemben.Ugyancsak fokozatosan kell rászoktatnunk őket a térképhasználatra, térképolvasásra.A 7-8. osztálytól kezdve biztosan kell bánni vaktérképpel, azon be tudják jelölni a tantervi követelményekben előírt és tanulmányaik szerint éppen aktuális helyeket. Fokozatosan hozzá kell szoktatnunk őket az önálló térképvázlat készítéséhez is. Egyre határozottabban, ébren tartva a már megszerzett készségek használatában való jártasságot, vezetjük el tanítványainkat a teljesen önálló térségi térképvázlatok emlékezetből történő megrajzolásához.

Ellenőrzési, értékelési alapelvek

Döntő a szóbeliség, kezdetben közösen készített felelettervek fölhasználásával., majd önálló felelettervek összeállításán át a teljesen önálló logikájú, „papír nélküli” feleletekig és kiselőadásokig. Mindig a megfelelő követelményszintnek és az egyéni fejlődésnek a figyelembe vételével kell értékelnünk, minősítenünk. Az osztályzás célja a helyes önértékelés

- 4 -

fejlesztése, sikerélmények gerjesztése, a tudás öröme és igenlésének fölkeltése. Az írásbeli feladatoknál fontos a különböző források (pl. törvények, memoárok, útleírások, képes anyagok, régészeti leletek stb.) közötti összefüggések megláttatása, majd alkalmazása, a világos, érthető kifejezésmód elérése, önálló gondolatok megszületése, a pontosság, a helyesírás általános kifogástalansága.

- 5 -

Felhasznált tankönyvek

Horváth Péter: Miről mesél a múlt? Történelem és társadalomismeret 10-12 éveseknekHorváth Péter: Történelem 5.Száray Miklós: Az őskor és az ókori KeletSzáray Miklós: Az ókori görögökSzáray Miklós: Az ókori RómaSzáray Miklós: A középkorSzáray Miklós: Magyar történelem a kezdetektől 1490-igSzáray Miklós: A kora újkor Magyarországon 1490-1711Szász Erzsébet: A kora újkor egyetemes története 1492-1721Závodszky Géza: Történelem a IV évfolyamos gimnáziumok III. o. számáraSalamon Konrád: Történelem a IV évfolyamos gimnáziumok IV. o. számáraDr. Morel Gyula S. J.: SzociológiaA „Befejezetlen múlt” tankönyvsorozat I-VI. kötetei 7. osztálytólA Tankönyvkiadó négy osztályos gimnázium számára írt kötetei

- 6 -

Tanmenetek(Összeállította: Simonkayné Szabolcs Júlia)

Bevezetés a történelem tanulmányozásábaTörténelem, 8 évfolyamos gimnázium, 6. osztályHelyi tanterv

A bevezetés a történelem tanulmányozásába c. tantárgynak két alapvető célja van: egyrészt megtanítani a gyerekeket az alapvető topográfiai, kronológiai, régészeti ismeretekre; másrészt felkelteni az érdeklődést a történelem iránt. A tanév folyamán mindenütt kiemelkedő szerepet kapnak a magyar vonatkozású részek; így már nemzeti múltunkba is betekintést nyerhetnek. A fentieket azért tartjuk fontosnak, mert a későbbiekben olyan nagy a kötelezendően megtanulandó ismeretanyag, hogy az érdekességek, alapfogalmak sokszor elsiklanak; ez utóbbiak tekintetében előfordult már, hogy csak a 12. osztályban derült ki. Ezen kívül, miután elmondhatjuk, hogy valamennyi tantárgy közül a legátfogóbb a történelem, a hatodik év folyamán minden tanuló megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő anyagot: tehát senkit nem fog elriasztani az adatok, a száraz fogalmak sokasága.A fenti célok eléréséhez kitűnő alapot ad Horváth Péter könyve. Igaz, a tanév folyamán a könyvből kimaradnak a görög-római vonatkozású részek, hiszen az ötödik osztály anyaga a görög-római művelődéstörténet (ez készíti elő a 7. osztályban az ókor tanulását). A könyv képanyaga, térképei, forrásszemelvényei is igen jók, ezeket még felsőbb osztályokban is tudjuk segítségül kiegészítésként használni. A feladatok közül sok a rajzos feladat, mert, egyrészt ebben a korban a gyerekek szeretnek rajzolni, másrészt, a vizuális ábrázolás a tanulást is segíti. A fentiek miatt nem lesz nehéz első pillanattól fogva a Középiskolai Történelmi Atlaszt használni. (Ez egy kicsit azt is érezteti a gyerekekkel, hogy ők nem általános iskolába, hanem gimnáziumba járnak.)A fenti anyag a tanítási módszerek és a számonkérés számos variációját teszi lehetővé. Az utóbbit illetően már említettem: a rajzos feladat (térkép, vár, ruházat stb.), a szituációs játék (egy-egy monda, történet eljátszása), ez utóbbi kapcsán önálló történet megírása (elképzelt várhoz, személyhez stb. kapcsolódóan), esetenként feladatlap (semmiképpen sem ez az elsődleges!), szép szóbeli felelet, alkalmanként egy-egy szöveg pontos megtanulása. A fentiekkel reméljük, hogy a gyerekek megszeretik a tantárgyat és a tanulást is. A módszereket illetően, a klasszikus tanári magyarázat a legfontosabb, de ez párosulhat számtalan egyébbel; vetítés (dia, videó), rajzos ábrák, képek, illusztrációk, környezetünk esetében városnéző séta, logikai kérdések stb.A tantárgy tankönyve: Horváth Péter: Miről mesél a múlt?

Történelem és társadalomismeret l0-12 éveseknekNemzeti Tankönyvkiadó, BudapestElső kiadás, 1998

Kötelezően használandó: Középiskolai Történelmi Atlasz

- 7 -

Megjegyzések az első három témakörhöz kapcsolódóan

Ezen témakörök célja az, hogy a tanulók alapismereteket szerezzenek a történelmi forrásokról és azok felhasználásáról. Megértsék azt, hogy a történelmi események mindig térben és időben, valamihez vagy valakikhez kapcsolódóan történtek. A tanulók számára természetesnek tűnik, hogy valamilyen régen történt esemény megismeréséhez könyvek után kell nyúlni. Arra viszont eleinte kevesen tudnak válaszolni, hogy a könyvek szerzői honnan nyerik információikat. Ennek megfelelően elsősorban a régészetre kell felhívni a figyelmet, hiszen ez foglalkozik tárgyi leletekkel, ezért ez a legkönnyebben elképzelhető a 10-12 évesek számára. Természetesen nem szabad megfeledkezni más jellegű forrásokról sem.Igen eredményes lehet, ha a tanulók először saját (és szüleik, nagyszüleik) életének tárgyi és írásos emlékeihez kötik a múlt megismerésének izgalmas feladatát.Külön nehézség ebben az életkorban az idő fogalmának megértése, különösen a régen, nagyon régen történt események időtávlatának elképzelése. Ehhez nyújt nagy segítséget az időszalag elkészítése, melyen a különböző korokban történt eseményeket kitűnően lehet ábrázolni. Az időszalagot a tanév folyamán a későbbi témaköröknél is fontos alkalmazni.

Megjegyzések a negyedik-hatodik témakörökhöz kapcsolódóan

Ezen témakörök elsődleges célja az érdeklődés felkeltése a múlt eseményei iránt. Igen nagy időegységet ölelnek át, hiszen az őskortól egészen napjainkig elvezetnek. Így azonban azt is megmutatják a gyerekeknek, hogy a jelen élet nem érthető meg a múlt ismerete nélkül. A múltban tapasztalatokat szerezhetünk, tanulságokat vonhatunk le, jobbá tehetjük a jelent, melyben élünk.A témakörök rendkívül „hálásak”, hiszen minden tanuló megtalálhatja bennük az érdeklődésének megfelelő területet. Megérthetik, hogy a régi korok emberei mennyire ki voltak szolgáltatva a természet erőinek, hogy ma milyen kényelemben élünk, ugyanakkor azt is, hogy a természettől való elszakadás milyen veszélyeket, problémákat okozhat.A témák igen sok rajzos feladatot is lehetővé tesznek. Ebben az életkorban a gyerekek szívesen rajzolnak; ezt a tanárnak feltétlenül ki kell használni, hiszen a vizuális ábrázolás nagyban hozzájárul az ismeretek elsajátításához.Adandó alkalom esetén a témakörök lehetőséget nyújtanak múzeumlátogatásra is (közlekedési, néprajzi); feltétlenül élni kell az alkalommal, hiszen így megértik a gyerekek a múzeumok fontosságát, a múzeumok iránti érdeklődést is fel tudjuk kelteni.Összegezve: elmondhatjuk, hogy a témakörök kiválóan bemutatják az emberiség életének egy-egy „szeletét”, a mindennapi élet tanulmányozásával közelebb hozzák a múltat, ezzel fel is készítik a gyerekeket a hetedik osztálytól meginduló „komolyabb” történelemtanulásra.

- 8 -

Helyi tantervi átfogó témakörök és tartalmak

Óraterv, további tartalmak Tanulói tevékenységformák

Bevezetés a történelembe

Témakörök:

Történelmi korszakokAz időszámítás.

Fogalmak:

Őskor, ókor, középkor, újkor, jelenkor, a tér leszűkülése, időszámítás kezdőpontja, ke-resztény időszámítás, idősza-lag, az időszámítás egységei, év, hónap, nap, Biblia, római számok.

Évszámok:

Nagyon régen, régen, Kr.e.3000, 476, 1492, l914.

1. A tantárgy bevezető órá-ja. Taneszközök használa-ta (tankönyv, füzet, dolgo-zat füzet, történelmi at-lasz). Miért tanulunk tör-ténelmet?

2. A történelem tartalom-jegyzéke

3. Az időszámítás kezdete4. Az időszámítás egységei5. A hónapok, napok nevé-

nek eredete, jelentése6. Összefoglalás.7. Ellenőrző óra

Földrajzi nevek:

Palesztina, Betlehem, Róma, Amerika.

Ismeretszerző, -feldolgozó és kifejezőképességek:

Tájékozódás az időben:

Készítsenek időszalagot saját, szüleik és nagyszüleik életé-nek főbb eseményeiről!Számítsák ki hány évig tartot-tak az egyes történelmi kor-szakok!Szorgalmi feladatként nézze-nek utána mit jelent a szökőév és a szökőnap! Mondják el Jé-zus születését! (Tankönyvi ol-vasmány).Saját és szüleik, nagyszüleik, testvéreik születési évét írják le római számokkal!

Tájékozódás térben:

Keressék meg földrajzi világ-térképen Palesztinát, Betlehe-met, Rómát és Amerikát!

- 9 -



Mesél a térkép

Témakörök:

A történelmi térképek haszná-lataKorok és térképekTérképeken is mesél a múlta) A magyar kalandozásokb) Lehel kürtjec) Botond és a görög óriás.

Tartalmak:

Fogalmak:

síkság, domb, hegy, tó, ten-ger, mélytenger, nagyváros, kisváros, falu, országhatár, autópálya, út, vasútvonal, or-szághatár, csata, hadjárat, földgömb, kontinensek, óceá-nok, tengerek, folyók, tavak, honfoglalás, kalandozások, Lázár deák-féle térkép.

Évszámok:

955, XV. sz.

8. Hogyan használjuk a tör-ténelmi térképeket?

9. A történelmi és földrajzi térképek összehasonlítása

10. Különböző korok térké-peinek összehasonlítása

11. „A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!”

12. Lehel kürtje13. Botond és a görög óriás14. X.sz.-i és a XX.sz.-i Euró-

pa térképének összehason-lítása

15. Összefoglalás16. Ellenőrző óra

Nevek:

Toscanelli, Konrád, Lehel, Bulcsú, Ottó, Botond.

Földrajzi nevek:

A világ földrészei, óceánjai, nagyobb tengerei, Augsburg, Bulgária, Konstantinápoly.


A tankönyv alapján hasonlít-sák össze a Dunántúl űrbeli fényképét a terület domborza-ti térképével!Készítsék el a tankönyvben leírt őskori térképet!Igazolják, vagy cáfolják azt az állítást, hogy a kalandozások egyszerű rablóhadjáratok let-tek volna!Meséljék el Lehel és Botond történetét!Magyarázzák el, miért nem szerepel a régi térképeken minden földrész? Mi, hogyan okozott változást?


Keressék meg a történelmi atlaszban: Augsburg, Bolgár Birodalom, Konstantinápoly!Keressék meg a történelmi és földrajzi atlaszok alapján, mely mai országok területén haladtak át a kalandozások!Készítsék el lakóhelyük kör-nyékének térképét!

- 10 -



A forráskritika alapjai

Témakörök:

A régészetA mondák is forrásokA nyelv, mint történelmi for-rásAz írásos források.

Tartalmak:

Fogalmak:

régészeti leletek, kormeghatá-rozás, C14, turulmadár, cso-daszarvas, tihanyi alapítóle-vél, piramis, keresztes hadjá-rat, Képes Krónika.

Évszámok:

895.

17. A régészet tudománya18. Egy falusi ház régészeti

feltárása19. A magyarság eredetmon-

dája20. Arany János: Rege a cso-

daszarvasról21. Az írásos forrásoka) Ha a forrás nem szándé-

kosan tévedb) Ha a forrás szándékosan

torzít22. Az írásos források (folyt.)23. Különböző források ösz-

szehasonlítása24. Összefoglalás25. Az első három témakör

együttes összefoglalása26. Ellenőrző óra

Nevek:

László Gyula, Dzsajhani, Hé-rodotosz, Könyves Kálmán, Szent László, Remete Péter.

Földrajzi nevek:

Szkítia, Egyiptom, Zimony, Száva.


A tankönyv fényképei alapján írjanak le egy régészeti fel-tárást!Válasszák ki, hogy a követke-ző történelmi források mely történelmi korra jellemzők: fényképek, várromok, emberi csontok, krónikák, filmek, mondák, újságok!Meséljék el Hunor és Magor történetét!Rajzolják le a turulmadarat és a csodaszarvast!


Ábrázolják időszalagon a kö-vetkező eseményeket:Honfoglalás, piramisok építé-se, Zimony fosztogatása, Hé-rodotosz élete, napjaink.


Keressék meg a Száva folyót és Zimony várát a tankönyv hátsó boríróján lévő térképen!Rajzolják le a fenti térképet a füzetbe!

- 11 -



Az emberiség hétköznapjaiI. Kultúrák és lakóhelyek

Témakörök:

Királyi palotaRégi falusi házakKözépkori magyar házakVárakA középkori városEgy különleges lakóhely:

a jurta.Fényt gyújt az ember.

Tartalmak:

Fogalmak:

Corvina, címer, veremház, tisztaszoba, székely kapu, hu-sziták, járvány, pestis, vesztő-hely, vám, pellengér, jurta, fáklya, mécses, gyertyafajták, gázvilágítás, izzólámpa, akku-mulátor.

27. Ahol a király lakott28. Régi falusi házak29. A középkori magyar há-

zak kinézete és berendezé-se/1

30. A középkori magyar há-zak kinézete és berendezé-se/2

31. Várak32. A középkori város33. A középkori város – for-

rásfeldolgozás34. Élet a jurtában35. A világítás rövid története36. Érdekességek Edisonról37. Összefoglalás38. Ellenőrző óra

Nevek:

Mátyás király, Csák Máté, Mikszáth Kálmán, Zsigmond király, Edison, Puskás Tiva-dar.

Földrajzi nevek:

Buda, Visegrád, Vág folyó, Trencsén, Skócia.


Rajzoljanak le egy verem-há-zat! Ábrázolják a metszetét is!A tankönyv képei alapján ír-ják le egy parasztház kinéze-tét és belső berendezését!Hasonlítsák össze a középkori és a mai városokat!Nézzenek utána a Magyar ér-telmező kéziszótárban a viasz és a faggyú fogalmának!Írjanak fogalmazást a követ-kező címmel:Egy napom egy középkori vá-rosban!


Tegyék időrendbe a követke-ző lakhelyeket:barlang, lakótelep, veremház, palota, jurta, vár, modern vá-ros!


Ábrázolják a füzetben lévő térképen Budát, Visegrádot, a Vág folyót, Trencsént!Keressék meg a történelmi at-laszban Skóciát!

- 12 -



Az emberiség hétköznapjaiII. Érdekességek a közle-

kedés történetéből

Témakörök:

Kik utaztak, miért utaztak, mivel utaztak régen?Hajózása) Hajózás az ókorbanb) Hajózás a középkorbanc) Hajózás az újkorbanA lovasa) A háziasításb) A nomád lovasc) A lovagokd) Ló és vasútA vasútA vasútépítés rövid történeteA kerékpárAz autóA repülésa) Légballonokb) RepülőgépHírközlésa) A rádiózás és a telefon.

Tartalmak:

Fogalmak:

Láb, tutaj, energia, vikingek, Hansa szövetség, kalóz, kogge, iránytű, gőzgép, háziasítás, lovag, lóvasút, menetrend, transzkontinen-tális, T-modell, hőlégballon, Morse-jel, SOS, ereklyetartó.

Évszámok:

Kr. e. III. sz., IX-X. sz., XIX. sz., 1825, 1807, XX. sz.

39. Navigare necesse est!40. Hajózás az ókorban41. Hajózás a középkorban42. Hajózás az újkorban43. A Titanic44. Az állatok háziasítása45. A nomád harcmodor46. A lovagok47. Az első sínpárok48. A „Tüzes Ló” vágtatni

kezd49. A kerékpár50. Az autó megjelenése51. Az autók tömeggyártása52. Az ember repülni vágyik53. A légballonok54. A repülőgép55. Küldöncök és postagalam-

bok56. A szemafor és a távíró57. A rádiózás és a telefon58. A világháló59. Forrásfeldolgozás60. Összefoglalás61. Ellenőrző óra

Nevek:

Arkhimédész, Kolumbusz Kristóf, Titanic, Fulton, Szent László király, Stephenson, Ülő Bika, Kandó Kálmán, Henry Ford, Wright testvérek, Morse.

Földrajzi nevek:

Velence, Lübeck, Hamburg, Genova, India, La Manche-csatorna, Vác.


Meséljék el, hogyan harcoltak a honfoglaló magyarok!Miért harcoltak az indiánok a vasútépítők ellen?Milyen eszközöket csúfoltak így régen: drótszamár és ben-zinbolha?Melyek voltak a lovagi eré-nyek?Nézzenek utána, mely jövőbe-li közlekedési eszközöket „jó-solt” meg Jules Verne!


Sorolják fel, hogy az egyes történelmi korokban milyen célokkal utaztak az emberek!Nézzék meg egy menetrend-ben, mennyi ma az utazási i-dő vasúton Budapest és Vác között!Mikor indult az első vasút Angliában és mikor Magyar-országon? Magyarázzák meg az eltérés okát!


Keressék meg a tankönyv bel-ső borítóján lévő térképen az USA első transzkontinentális vasútvonalát! A történelmi at-lasz segítségével „mérjék” meg ennek a hosszát!

- 13 -



Az emberiség hétköznapjaiIII. Válogatás az étkezés

történetéből

Témakörök:

Vadászat, halászat, gyűjtöge-tésTermelni kezd az emberA legfontosabb táplálék: a ga-bonaVadásztörténetekLakomák és illemszabályok.

Tartalmak:

Fogalmak:

Jégtakaró, munkamegosztás, gyűjtögetés, sarló, malom, ká-sa, családfa, eposz, céh, jani-csár.

Évszámok:

2-2,5 millió év, XV. sz., XIX. sz., 1664.

62. Vadászat, halászat, gyűj-tögetés

63. Mamutvadászat64. Gabonatermelés65. A csodaszarvas történeté-

nek ismétlése66. Gróf Zrínyi Miklós va-

dászbalesete67. Lakomák és illemszabá-

lyok a XVII-XVIII. sz.-ban


Nevek:

Galeotto Marzio, Zrínyi Mik-lós, Szulejmán.

Földrajzi nevek:

London, Berlin, Krakkó, Kijev, Japán, Azovi-tenger, Csáktornya, Szigetvár, Bécs.

70. –74.Évvégi összefoglalás, ismétlés


Válasszák ki a tankönyv fel-sorolásából azokat a fogáso-kat, melyek elkészítéséhez va-dászatra vagy halászatra volt szükség!Meséljék el egyes szám első személyben, milyen lehetett egy mamutvadászat!Összegezzék miben különbö-zött a gyűjtögető vadászó é-letmód a termeléstől!Milyen mai étkezési illemsza-bályokat ismernek?


Jelöljék a tankönyv belső ol-dalán lévő térképen a jégtaka-ró határát!Jelöljék saját térképükön Szi-getvárt és Csáktornyát!


Jelöljék időszalagon a követ-kezőket:mamutvadászat, gabonater-melés megindulása, Galeotto Marzio, Mátyás királynál, Zrí-nyi halála!

- 14 -

Az őskor és az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Az ókori RómaTörténelem, 8 évfolyamos gimnázium, 7. osztályHelyi tanterv

A nyolcosztályos gimnázium lehetőséget nyújt arra, hogy a 7. év folyamán csak az őskorral és az ókori történelemmel foglalkozzunk. Ezt azért is tartjuk fontosnak, mert az őskor és az ókori Kelet általában nem szerepel az érettségi anyagában, így a tanulók a későbbiekben nem igazán érzik e korok fontosságát, meghatározó szerepét az emberiség történetének alakulásában.Az őskor tárgyalása lehetőséget ad arra, hogy bemutassuk a történelmi ismeretek esetlegességét, a tények többféle megközelíthetőségét, a szemléletből és a forrásanyag hiányosságából adódó különböző elképzeléseket. Tudatosítani kell tanítványainkban, hogy csak hipotézisekkel van dolgunk. Törekednünk kell arra, hogy a diákok a történelem sokszínűségét természetesnek vegyék, s ők is próbálkozzanak ennek felismerésével. Az ókori Kelet tárgyalásánál vigyáznunk kell, hogy az alapfogalmak tanításakor ne zárt definíciókat adjunk, hanem egy folyamatosan bővíthető és árnyaltabbá tehető megfogalmazást. Mutassuk be a térség és a korszak sokszínűségét: az öntözéses kultúráktól a nomádok világáig, a despotikus birodalmaktól a vagyonosok által kormányzott kereskedővárosokig. Fontos szerep jut a szöveges forrásoknak, a rajzoknak és a maketteknek, múzeumlátogatásnak is.A görög polisz születése alkalmat ad, hogy bemutassuk a történelem sokrétűségét. Rá kell mutatnunk, hogy több évszázados fejlődésről van szó, s hogy az általános vonások mellett minden polisznak voltak egyedi vonásai. Nagy figyelmet fordíthatunk a történelmi személyiségek és a bölcselők-tudósok, valamint a művészek szerepére. A görög hitvilág és a mindennapi élet tanulmányozása során nagymértékben támaszkodhatunk az 5-6. osztályban tanultakra. (Az ötödik osztályban a latin nyelv keretében oktatandó kultúrtörténetre.)Róma történelme hosszú időszakot ível át a kezdetektől a birodalom felbomlásáig. Így fokozott mértékben nyílik lehetőség különböző történelmi folyamatok bemutatására. A gazdaság, a társadalom, a hitvilág a változó viszonyok közt átalakul – célunk, hogy e változásokat diákjaink megértsék. A császárkorra kialakuló nagyvárosi életforma, a tömegkultúra megjelenése korunkat sok szállal kötik az antik Rómához. A mindennapi élet tárgyalásakor ismét támaszkodhatunk az 5. osztályos kultúrtörténetre. A középkori Európa története is szervesen kapcsolódik az ókori Rómához. A római történelem kapcsán tárgyaljuk a kereszténység kialakulását, itt alapozzuk meg a későbbiekben bővülő ismereteinket a keresztény egyházszervezetről és a dogmákról. Rendi gimnázium lévén, e témának számunkra különös jelentősége van. A téma tárgyalása folyamán domináns szerepet kapnak az írott források. A lényegkiemelés mellett fontos a szerzők álláspontjának vizsgálata, az ellentétes vélemények szembesítése.Minden téma esetében fontos a térképhasználat, törekedni kell önálló térképvázlatok készítésére is.Felhasznált tankönyvek: Száray Miklós: Az őskor és az ókori Kelet,

Száray Miklós: Az ókori görögök,Száray Miklós: Az ókori Róma.Befejezetlen múlt sorozat I.

- 15 -



Az őskor és az ókori Kelet

Témakörök:

Bevezetés a történelembeAz emberré válás folyamataAz élelemtermelés kialakulá-saAz ősi hiedelemvilágA folyamvölgyi kultúrák (Me-zopotámia, Egyiptom, India, Kína)Városállamok és birodalmakVallás és kultúra az ókori Ke-leten.

Tartalmak:

Fogalmak:

Homo sapiens, őskőkor, újkő-kor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeiz-mus, monoteizmus, Biblia, ál-lam, hieroglifa, vallási dualiz-mus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus.

Lehetséges plusz fogalmak:

Australopithecus, Homo habi-lis, Neandervölgyi ember, fe-tisizmus, totemizmus, ember-fajták, demográfiai robbanás, templomgazdaság, ékírás, hangjelölő írás, nomadizálás.

Évszámok:

A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei, Kr.e. 3000 körül, Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525.

1. Bevezetés – A civilizáció hajnala

2. Az emberré válás és az ős-kőkor

3. Az újkőkor4. Az újkőkor kiteljesedése5. Helytörténeti áttekintés

(Lakóhelyünk az őskor-ban)

6. Az első civilizáció: Sumer7. Hammurapi törvénygyűj-

teménye8. Egyiptom, a Nílus ajándé-

ka9. Kis országok – eltérő vo-

nások 10. Az Újbabiloni és a Perzsa

Birodalom11. India, Kína/112. India, Kína/213. Összefoglalás14. Ellenőrző óra15. Múzeumlátogatás

Személyek:

Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti, Konfuciusz.

Lehetséges plusz személyek:

Gilgames, Sarrukin, Assurba-napli, Ménész, Dzsószer, Sa-ul, Nabu-kudurri-uszur, Kü-rosz, Kambüszész, Asóka.

Földrajzi nevek:

Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fö-nícia, Palesztina, Sumer, Asz-szíria, Perzsia, India, Kína, Kína, Babilon, Türosz, Judea, Izrael, Jeruzsálem.


A régészeti és néprajzi ered-mények egybevetése.Az emberré válás különböző interpretációinak párhuzamba állítása.Az ember és az állatvilág közötti átmenet kérdése.A sumérok eredetének megvi-tatása.Leegyszerűsített ábra készíté-se az egyiptomi vagy az indiai társadalom felépítéséről.Kiselőadás készítése Bábel tornyáról vagy Kheopsz pira-misáról.Az írás fejlődésének figye-lemmel kísérése.


Az egyiptomi és a mezopotá-miai történelem párhuzamba állítása.A felsorolt évszámok idősza-lagon való ábrázolása.


A neolitikum, a réz-, a bronz- és a vashasználat elterjedésé-nek bemutatása elnagyolt tér-képvázlaton.Térképvázlat készítése Egyip-tomról vagy Mezopotámiáról.A Közel-Keletet bemutató te-matikus térképek elemzése.

- 16 -



Lehetséges plusz évszámok:

Kr.e. 7. évezred, Kr.e. 612, Kr.e. 538, Kr.e. 1400, Kr.e. VI. század.

Lehetséges plusz földrajzi ne-vek:

Úr, Uruk, Memphisz, Persze-polisz, Szidon, Büblosz, Uga-rit, Ninive, Assur, Harappa, Mohendzsodaro.

Az ókori Hellasz

Témakörök:

A krétai és a mükénéi kultúraA poliszA demokrácia kialakulásaAthénban és a demokrácia fo-galmaA spártai államA görög-perzsa háborúkPiac, pénz, kereskedelem a görög világbanAthén és Spárta harcaA görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapokNagy Sándor birodalmaA hellenizmus.

Tartalmak:

Fogalmak:

Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, ekklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus.

Lehetséges plusz fogalmak:

Palotagazdaság, gyarmatosí-tás, phülé, helóták, metoiko-szok, perioikoszok, hoplita, napidíj, szofisták.

16. Bevezetés – Hellasz Euró-pa bölcsője

17. A görög történelem kez-detei

18. A polisz születése19. Az arisztokrácia és a dé-

mosz polgárjogi harca20. A görög mitológia21. A görögséget összekötő

kapocs: a hitvilág22. Egy másik út: Spárta23. A görög-perzsa háborúk24. Az athéni demokrácia

fénykora és bukása/125. A athéni demokrácia

fénykora és bukása/226. Görög hétköznapok, mű-

vészetek és tudományok27. Múzeumlátogatás28. Az egységes Hellasz –

Nagy Sándor29. A hellenizmus kora/130. A hellenizmus kora/231. Összefoglalás32. Ellenőrző óra.

Személyek:

Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Le-onídasz, Themisztoklész, Pe-riklész, Pheidiasz, Hérodo-tosz, Thuküdidész, Szókra-tész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor.


Eltérő források összevetése.Tanulói kiselőadás a görög művészetekről és tudomá-nyokról.Vita rendezése az alábbi témákban: arisztokratikus és demok-

ratikus kormányzás görögök és perzsák Themisztoklész és Arisz-

teidész Démoszthenész és Iszok-

ratészEgyszerűsített ábra készítése a görög gyarmatosításról, az athéni és a spártai társadalom-ról és az állam működéséről, a hellenisztikus társadalomról.A görög szobrászat fejlődésé-nek és sajátosságainak bemu-tatása a tankönyvi képek se-gítségével.A hoplita fegyverzetének be-mutatása a tankönyvi ábra se-gítségével.A polisz kialakulásának, virágzásának, és hanyatlásá-nak nyomon követése.A görög hitvilág átalakulásai.Gazdasági folyamatok az óko-ri Hellaszban.

- 17 -



Évszámok:

Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776,Kr.e. 621, Kr.e. 594,Kr.e. 508, Kr.e. 490,Kr.e. 431-404, Kr.e. 336-323.

Lehetséges plusz évszámok:

Kr.e. XVI-XIII. század,Kr.e. VIII-VI. század,Kr.e. 560-510, Kr.e. 492-448,Kr.e. 338, Kr.e. III-I. század.

Lehetséges további szemé-lyek:

Minósz, Drakón, Ariszteidész, Alkibiadész, II. Philipposz, Ptolemaiosz, Epikurosz, Zé-non.

Földrajzi nevek:

Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szo-ros, Szalamisz, Peloponné-zosz, Makedónia, Alexandria.

Lehetséges további földrajzi nevek:

Knósszosz, Mükéné, Trója, Szürakuszai, Tarasz, Milé-tosz, Naukratisz, Tanaisz, Dé-losz, Plataia, Khaironeia, Isszosz, Gaugamela.


Párhuzamok az egyiptomi vagy a mezopotámiai történe-lemmel. Időrendi táblázat ké-szítése.


Folyamatok ábrázolása tér-képvázlaton (görög gyarmato-sítás, görög – perzsa háborúk, Nagy Sándor hadjáratai).A földrajzi tényezők történel-mi szempontú értékelése (ta-goltság, kereskedelmi adottsá-gok, szomszédság más álla-mokkal).

Az ókori Róma

Témakörök:

Róma városállamból biroda-lommá válikA köztársaság virágkora és válságaAz egyeduralom kialakulásaA császárkorTársadalom, államszervezet, hadseregRóma és a provinciákA római hitvilág, művészet, tudomány és jogA mindennapi életA kereszténység kialakulása és elterjedéseA népvándorlás, az antik civi-lizáció felbomlása.

33. Bevezetés – útban Európa felé

34. Róma történelmének kez-detei

35. A királyság kora36. A köztársasági Róma37. Itália meghódítása38. A pun háborúk39. A köztársaság válsága/140. A köztársaság válsága/241. Út az egyeduralom felé42. Az egyeduralom létrejötte43. Augustus önéletrajza. For-

ráselemzés44. Római hétköznapok, ün-

nepe45. A császárkori Róma46. A császárság első száza-

dai/147. A császárság első száza-

dai/2


Augustus önéletírása és a po-litikust bíráló szövegek össze-vetése.Kiselőadás történelmi szemé-lyiségekről.Vita rendezése az alábbi té-mákban: Patríciusok és plebejusok

ellentéte Senatori rend és lovagrend A néppárti politikusok fel-

lépése Augustus és Antonius lé-

pései a hatalom megszer-zéséért

A parasztkérdés megoldá-sának alternatívái

A hadsereg válsága. Miért esett szét a birodalom?

- 18 -



Tartalmak:

Fogalmak:

Patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, nép-tribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, tri-umviratus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat.

Lehetséges további fogalmak:

proscriptio, gladiator, veterán, praetorianusuk, fiscus, házas rabszolga, patrocinium, pres-biter, amphitheatrum, romani-záció, metropolita, klérus, e-vangélium, dogma.

Évszámok:

Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264-241. Kr.e. 218-201., Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31. 212, 313, 395, 476.

Lehetséges további évszá-mok:

Kr.e. 494, Kr.e. 451, Kr.e. 443, Kr.e. 396, Kr.e. 326, Kr.e. 202, Kr.e. 133, Kr.e. 105, Kr.e. 74-73, Kr.e. 60, Kr.e. 43, 325, 453, 451.

48. A válság százada – a do-minatus

49. A kereszténység kialaku-lása, elterjedése, a korai egyház/1

50. A kereszténység kialaku-lása, elterjedése, a korai egyház/2

51. Részletek az Újszövetség-ből. Forráselemzés

52. A Római Birodalom vál-sága és szétesése

53. A népvándorlás54. A Nyugatrómai Biroda-

lom bukása55. A Kárpát-medence a ró-

mai korban56. Lakóhelyünk a római kor-

ban57. Múzeumlátogatás58. A római történelem össze-

foglalása59. Ellenőrző óra60. -68.Évvégi összefoglalás61. -62.Az ember és a termé-

szet kapcsolata a míto-szokban

63. -64.Tömegszórakoztatás az ókorban

65. -66.A család az ókori kul-túrákban

67. -68. Az iskola az ókorban69. -74. Ellenőrző órák.

Személyek:

Hannibal, Cornelius Scipio, Gracchus testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Cicero, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadria-nus, Diocletianus, Jézus, Pál apostol, Constantinus, Attila, Livius, Tacitus, Plutarkhosz.

Egyszerűsített ábra készítése a római társadalomról, az ál-lam felépítéséről, ezek válto-zásairól.Forráselemzés, kiemelve a szerző szándékait, a forrás célját.A római építészet jellegzetes emlékeinek (vízvezeték, am-phitheatrum, cirkusz, bazilika, diadalív) leírása képek segít-ségével.Kiselőadás, házi dolgozat ké-szítése a római történelmet átívelő kérdésekről (gazdaság, társadalom, hitvilág, külpoli-tika).


A görög-római történelem i-dőrendjének összehasonlítása táblázatban. Folyamatok idő-rendi táblázatának elkészítése (pl. a birodalom terjeszkedé-se).


Tematikus térképek (gazdasá-gi, népesedési, vallási, termé-szetföldrajzi) összevetése a történelmi folyamatokkal.Térképvázlat hadjáratokról, gazdasági jelenségekről.

- 19 -



Lehetséges további szemé-lyek:

Servius Tullius, Crassus, Cle-opatra, Lepidus, Tiberius, Claudius, Nero, Marcus Au-relius, Aurelianus, Arius, Odoaker.

Földrajzi nevek:

Róma, Karthágó, Cannae, Zama, Hispánia, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Je-ruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.

Lehetséges további földrajzi nevek:

Etruria Veii, Tarentum, Philippi, Pharsalus, Püdna, Nicea, Catalaunum, Brigetio, Gorsium, Napoca.

- 20 -

A középkor. Magyar történelem a kezdetektől 1490-igTörténelem, 8 évfolyamos gimnázium, 8. osztályHelyi tanterv

Az első témakör esetében törekednünk kell a középkor színes világának bemutatására, a germán királyságok kialakulásától kezdve láttatnunk kell azt a történelmi folyamatot, amely megteremti a középkori Európa sajátos politikai, társadalmi és gazdasági viszonyait. Nyomon kell követnünk a gazdasági megerősödéssel, valamint a rendiséggel és városiasodással összefüggő társadalmi és politikai változásokat is. Ugyanakkor érzékeltetnünk kell, hogy a XIV-XV. században a nyugat-európai válságjelenségek a fejlődés korábbi stádiumában lévő kelet-közép-európai területeken kevésbé érezhetők, sőt ez az időszak inkább virágzó korszakot jelent az itteni országok számára. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk azokra a régiókra, eseményekre, személyekre, melyek a magyar történelem szempontjából fontossággal bírnak. Így a szomszédos területek, a Török Birodalom. A kialakuló Európa országainak határait mindvégig térképen kell nyomon követnünk.A korszak igen sok érdekes eseményt, színes egyéniséget sorakoztat fel, az események nyomon követése, az egyének életútja önálló tanulói munkára is lehetőséget ad. (Pl.: keresztes hadjáratok, Janne d’Arc élete stb.)A második témakör már népünket kapcsolja Európához. A magyar őstörténet kapcsán fontos tudatosítanunk diákjainkban, hogy a korszakról alkotott kép jórészt feltevéseken alapul, s a kevés adat többféleképpen összerakható. A korszak sajátosságaiból adódóan előtérbe kerül a forráskritika. Az írott források mellett a tárgyi emlékek, az ábrák is komoly szerepet kapnak, s így lehetőség nyílik a készségek fejlesztésére. Árpád-házi királyaink közül azokra kell különös figyelmet fordítanunk, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar államalapításban, s dinasztikus viszályokat félretéve, a magyarság megmaradásában, az európai kultúrába való beilleszkedésben. Kísérjük figyelemmel, hogy bár a magyarság később kapcsolódott be az európai fejlődésbe, az ebből adódó lemaradást mégis behozta, sőt a XIV-XV. század virágzó időszakot jelentett.A korszak számos eseménye később irodalmi, képzőművészeti feldolgozásban jelenik meg; ezek felhasználásával, bemutatásával mindvégig színesíthetjük az órákat.Nagy figyelmet kell fordítanunk a különböző forrásokra is, ezek egybevetése megkönnyíti a folyamatok megértését.A tantárgy tankönyvei: Száray Miklós: A középkor

Száray Miklós: Magyar történelem a kezdetektől 1490 ig.Befejezetlen múlt I-II.

- 21 -



A középkor

Témakörök:

A feudalizmus kialakulásaA germán királyságok létre-jötteA frankok – Nagy KárolyAz iszlám és az arab világA szlávokA középkori egyházPápaság és császárságA keresztes hadjáratokA rendiség kialakulásaA középkori városKözép-Kelet Európa a XI-XV. századbanKelet-Európa a XI-XV. szá-zadbanA Balkán a XI-XV. századbanA középkori kultúra.

Fogalmak:

Merovingok, Karolingok, ma-jordomus, talajváltó rendszer, kétnyomásos gazdálkodás, há-romnyomásos gazdálkodás, nehézeke, csoroszlya, szűgy-hám, senior=hűbérúr, job-bágy, hűbérbirtok=feudum, feudalizmus, hűbériség, robot, dézsma, benefícium, szerze-tesség, pápa, bencések, gróf-ság, kancellária, katolikus, or-todox, avarok, verduni szer-ződés, normannok, vikingek, bolgár- török, Makedón dinasztia, görög-keleti egy-ház, örmények, théma-rend-szer, hidzsra, iszlám, Korán, muzulmán=mohamedán, sztá-roszták, szejm, perszonálunió, prikáz, pomescsikok, pomesz-tye, hász, szpáhi, timár, ráják,

A kora középkor

1. Germán királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain

2. Nyugat-Európa gazdasága a VI-X. században

3. A kora középkori nyugat-európai társadalom

4. A pápaság felemelkedése – Nagy Károly birodalma

5. A nyugati világ államai a IX-X. században

6. A Keletrómai Birodalom-tól Bizáncig

7. Az iszlám8. Az arab birodalom9. A szlávok/110. A szlávok/211. Összefoglalás12. Ellenőrző óra

Az érett középkor

13. Az egyház megújulása – a pápaság és a császárság küzdelmének első szaka-sza

14. A keresztes háborúk/115. A keresztes háborúk/216. A pápaság és a császárság

küzdelme17. Franciaország és Anglia a

XI-XII. században18. A középkori városok meg-

jelenése19. A rendiség kialakulása20. Az érett középkor kultú-

rája21. A cseh és lengyel fejlődés

a XI-XIII. században22. Kelet-Európa a XI-XIII.

században


Európa különböző régiói közötti társadalmi, gazdasági különbségek okainak magya-rázata. Az egyház kulturális szerepének értékelése.Az angol és a francia rendi országgyűlés szerkezetének, működésének összehasonlítá-sa.A középkori ember hitvilága.A közép-európai országok hasonló vonásainak összegzé-se.Az önellátó gazdálkodás és az árutermelés összehasonlítása.A mezőgazdaság technikai fejlődésének nyomon követé-se.Az iszlám mai szerepe az arab világban.A középkori lovagság és a török hadsereg ütőképessé-gének összehasonlítása.


Mely mai országok területén haladtak át a keresztes hadjá-ratok?Milyen államok vannak ma az egykori keresztesállamok te-rületén?A szerzetesség elterjedésének nyomon követése a történelmi atlasz alapján.Századok szerinti összehason-lító térképvázlatok készítése Európa egyes régióiról.A Török Birodalom területi növekedésének nyomon köve-tése a történelmi atlasz a-lapján.

- 22 -



janicsárok, defterdár, szan-dzsák, beglerbég, bég, despo-ta, autonómia

Évszámok:

482-511, 711, 732, 751, 590-604, 1054, 768-814,843, 962, 527-565, 740, 622, 966, 1025, 980-1015, 1073, 1077, 1122, 1096-1099, 1202-04, 1291, 1176, 1215, 1256-1273, 1066, 1202, 1215, 1302, 1223, 1240, 1348, 1378, 1337-1453, 1328, 1346, 1358, 1381, 1485, 1273-1291, 1356, 1315, 1415, 1434, 1333-1370, 1410, 1380, 1462-1505, 1480, 1389, 1396, 1448, 1453, 1456.

23. A Balkán a XI-XIII. században


26. A középkor utolsó két év-százada

27. Itália/128. Itália/229. A százéves háború30. Franciaország, Anglia és

Hispánia államai a XIV-XV. században

31. A Német-Római Biroda-lom a XIV-XVI. század-ban

32. Csehország – huszita há-borúk

33. Lengyelország a XIV-XV. században

34. Kelet-Európa a XIV-XV. században

35. A Török Birodalom a XV.sz. végéig

36. A Balkán a XIV-XV. szá-zadban


Személyek:

Theodorik, Klodvig, Martell Károly, Kis Pipin, Szent Be-nedek, Nagy Gergely, Nagy Károly, I. (Madarász) Henrik, I. (Nagy) Ottó, Justinianusz, III. Leó, Mohamed, Omar, Oszmán, Tarik, Cirill, Metód, Szvatopluk, Premysl, Piaszt, Mieszko, Simeon, Rurik, VII. Gergely, IV. Henrik, I. Kom-nénosz Alexiosz, Bouillon Gottfried, I. Barbarossa Fri-gyes, II. Fülöp Ágost, Orosz-lánszívű Richárd, III. Ince, II. Frigyes, IX. Szent Lajos,


Összehasonlító kronológiai táblázatok készítése az egyes országok kialakulásáról, terü-leti változásáról.

- 23 -



II. Endre, III. Sándor, Habs-burg Rudolf, Assisi Szent Fe-renc, Szent Domonkos, Föld-nélküli János, Hódító Vilmos, Simon de Monfort, I. Edward, IV. Szép Fülöp, VIII.Bonifác, II. Ottokár, Bölcs Jaroszláv, Alexandr Nyevszkij, Dzsin-gisz kán, Marco Polo, Batu kán, Manuel, Nemanja István, Lorenzo Medici, Niccolo Macchiavelli, Janne d’Arc, Kasztíliai Izabella, Aragóniai Ferdinánd, I. Habsburg Mik-sa, Husz János, Jan Ziska, Podjebrád György, Jagello Ulászló, Lokietek Ulászló, Nagy Kázmér, Károly Róbert, Hedvig, Timur Lenk, Kalita Iván, Oszmán, Bajazid, II. Mohamed, Dusán István, Brankovics György, Szkander bég, Bogdan, Nagy István.

Magyar történelem a kezde-tektől 1490-ig

Témakörök:

A magyarság őstörténete, vándorlásaMegtelepedés a Kárpát-me-dencében – államalapításA kora feudális állam megszi-lárdulása, virágkoraA tatárjárás és az Árpád-ház kihalásaAz AnjoukLuxemburg ZsigmondA Hunyadiak

Fogalmak:

Nemzetség, család, totemiz-mus, fetisizmus, őshaza,

39. A magyarság eredete, az őshaza

40. A magyarság vándorlása41. Megtelepedés és kalando-

zások42. Géza fejedelem, Szent Ist-

ván/143. Géza fejedelem, Szent Ist-

ván/244. A kora feudalizmus meg-

szilárdulása45. A kora feudális állam vi-

rágkora46. Mindennapi élet Magyar-

országon 47. Az Aranybulla – Forrás-

feldolgozás


Vita rendezése a magyarság eredetéről – források felhasz-nálásával.Önálló munka (házi dolgozat, kiselőadás) készítése Szent Gellértről.Milyen hatást gyakorolt a ma-gyar honfoglalás a környező népekre?A korai magyar szentek sze-repe az egyház megszilárdítá-sában.Szent István történelmi alak-jának egybevetése a legendák-kal.A hűbériség és a familiáris vi-szony összehasonlítása.

- 24 -



Kalandozások, trónviszály, senioratus, primogenitura, vármegye, ispán, várjobbágy, várkatona, nádorispán, nádor, serviens, középnemes, báró, kancellária, királyi tanács, úriszék, pallosjog, ország-gyűlés, banderiális hadsereg, Fekete Sereg, bányaadók, har-mincadvám, regálé jövedel-mek, pénzrontás, kapuadó, füstpénz, szabad költözködés, ius resistendi, végvár, egy és ugyanazon nemesi szabadság, ősiség.

48. A tatárjárás49. Az Árpád-ház kihalása50. A kora középkor kultúrája

Magyarországon51. Magyarok Európában –

Összefoglalás52. Ellenőrző óra53. Károly Róbert/154. Károly Róbert/255. Nagy Lajos56. Zsigmond mint magyar

király és német-római csá-szár

57. Küzdelmek a török ellen58. Kitekintés Európára59. Hunyadi János harcai a tö-

rök ellen60. Forrásfeldolgozás61. A hatalom megszerzése,

Mátyás politikája/162. A hatalom megszerzése,

Mátyás politikája/263. A reneszánsz Magyaror-

szágon64. Összefoglalás65. Ellenőrző óra66. -74. Évvégi összefoglaló,

ellenőrző órák.

Zsigmond és Mátyás külpoli-tikájának hasonló vonásai.A magyarság megmaradásá-nak okai Európában.A királyi és a nemesi várme-gye összehasonlítása.A magyar királyok legfontosabb dinasztikus kapcsolatai az adott időszakban.

Téjékozódás térben:

A magyarság vándorlásának nyomon követése a történelmi atlaszbanA későbbi településnevek és a törzsi szállásterületek össze-hasonlításaA kiskirályok területének áb-rázolása az Árpád-ház kihalá-sa után.Nagy Lajos hadjáratainak nyomon követése.


Táblázat készítése a korai és a virágzó feudalizmus társadal-mi szerkezetéről.Egy-egy jelentősebb uralko-dónk és a környező országok-ban az időben uralkodó kirá-lyok összevetése.

- 25 -

A kora újkor egyetemes története 1492-1721A kora újkor Magyarországon 1490-1711Történelem, 8 évfolyamos gimnázium, 9. osztályHelyi tanterv

A XVI. századtól kettéválik Európa. Az Elbától keletre korábban is meglévő különbségek felerősödnek, s Európa ezen területén megmerevedik a feudalizmus. Nyugaton a földrajzi felfedezésekkel a Földközi-tengerről az Atlanti-óceán partvidékére tevődik a hangsúly, a beáramló kincsek felgyorsítják a tőkés fejlődést, (Ugyanakkor láttatnunk kell azt is tanulóinkkal, hogy Nyugat-Európa ezen gazdagodása más népek alávetésével, sőt kipusztulásával is járt.) A királyi hatalom még elég erős volt ahhoz, hogy a maga hasznát a felfedezésekből megszerezze, idővel azonban ereje gyengének bizonyult, s a polgárság megerősödvén részt kívánt venni a hatalomban. S ez már a polgári forradalmak kora lesz. Kelet-Európában Oroszország éppen ezen idő alatt gyűri le a tatár fennhatóságot, s eleinte még csak környezetében erősödve, a következő évszázadokban be fog kapcsolódni az európai politikába. Rá kell mutatnunk a despotikus cári hatalomra, az orosz társadalom sokszínűségére.Délen a török szilárdan megvetette lábát, bár a Királyi Magyarország határainál megtorpant, korszakunkban mindvégig félelemben tartotta Európa középső részét. (Nem hiába nevezték Magyarországot a kereszténység védőbástyájának.)Az az Európa, mely a korai feudalizmusban még szinte egymástól elszigetelt területekből állt (igaz összekötő kapcsot jelentettek: a távolsági kereskedelem, a zarándoklatok, a később meginduló keresztes hadjáratok), a virágzás idején megélénkült, s meglehetősen egységes képet mutatott, a kései időszakban kettéválva úgy látszott, ez az egységes kép megszűnt. Mégis megmaradt egységesnek – talán ez a legnehezebb, amit ezen korosztály számára meg tudunk tanítani.Magyarország számára a XVI-XVII. század a harcok, a részekre szakadás, a viszály időszaka.Kiemelkedő egyéniségek éltek azonban, akik nem vesztették el a reményt az ország újraegyesítésére, a török kiűzésére; itt nagyon fontos az egyén szerepe a történelemben. S ott van Erdély, mely ugyan kis terület, nagyhatalmak közé volt beékelődve, mégis magában hordozta az önálló magyar államiság példáját, s virágzó kultúrájával nagymértékben hozzájárult a magyarság megmaradásához. Harcos, de szép időszak, melyből a későbbi korokban is számtalanszor példát merítettek.Az év folyamán használt tankönyvek: Szász Erzsébet: A kora újkor egyetemes története

1492-1721 Száray Miklós: A kora újkor Magyarországon

1490-1711

Befejezetlen múlt II-III.

- 26 -



A kora újkor egyetemes tör-ténete

Témakörök:

A nagy földrajzi felfedezések és következményeiAz Európán kívüli világA reformáció és a katolikus megújhodásHollandiaA harmincéves háború és kö-vetkezményeAz abszolutizmusAnglia – az angol polgári for-radalomKözép-Európa a XVII.század-banKelet-Európa és a Balkán a XVII. században.

1-2.A nagy földrajzi felfede-zések megindulásának okai és közvetlen következ-ményei 3. A felfedezések térképen 4. Az Európán kívüli világ5. A társadalom átrétegződé-se – Európa arculatának megváltozása6. A tőkés fejlődés megindu- lása – manufaktúrák7. Németország helyzete a XVI. század elején8. A reformáció kialakulása, főbb irányzatai/19. A reformáció kialakulása, főbb irányzatai/210. A katolikus megújhodás 11 .A barokk12. Forrásfeldolgozás13. Múzeumlátogatás14. Összefoglalás15. Ellenőrző óra16. Spanyolország a XVI. században17. A németalföldi szabadság-harc18. Hollandia, a tőkés minta-ország19. A harmincéves háború20. Anglia és az angol polgári forradalom/121. Anglia és az angol polgári forradalom/222. Az abszolutizmus Franci-aországban23-24. Közép-Európa a XVII. században25. Kelet-Európa és a Balkán a XVII. században26. Európa arculata a XVII. század elején27-28 .Összefoglalás29. Ellenőrző óra


Az egyszerű és a tőkés árutermelés összehasonlítása.A régiók közös vonásainak kiemelése Európában.Önálló tanulói munka:(házidolgozat, kiselőadás) a földrajzi felfedezőkről, a hajózás akkori körülményei-ről.Az állam érdekeltsége a gaz-daság fejlődésében.Anglia és Franciaország tár-sadalmi szerkezetének össze-hasonlítása a XVII. század vé-gén.A spanyol és az angol abszo-lutizmus eltérő és közös vo-násai – ezek következményei.A Habsburg-ház helyzete a kora újkorban.


A százéves és a harmincéves háború összehasonlítása.Időrendi táblázat készítése a földrajzi felfedezésekben részt vevő nemzetekről.


A kitágult világ vázlatos ábrá-zolása.A gyarmatbirodalmak kiala-kulásának nyomon követése.A földrajzi felfedezések útvo-nalának nyomon követése.

Helyi tantervi átfogó Óraterv, további tartalmak Tanulói tevékenységformák

- 27 -

témakörök és tartalmakA kora újkor Magyarországon

Témakörök:

Az ország két, majd három részre szakadása.Törökvilág Magyarországon ErdélyEgyesítési és függetlenségi tö-rekvésekReformáció és katolikus meg-újhodás MagyarországonMagyarország felszabadításaA Rákóczi szabadságharc.

30. Mátyás halála és követ-kezményei31. A Török Birodalom a XVI. század elején32. Az ország két részre sza-kadása – a mohácsi csata33-34. Magyarország 1526-1541 között – az ország 3 részre szakadása35. Törökvilág Magyarorszá-gon36. Várháborúk37. Élet a Királyi Magyaror-szágon38. Források – térkép39. Erdély – Báthory István, Bocskai István/140. Erdély – Báthory István, Bocskai István/241. Erdély népei, kultúrája42. Összefoglalás43. Ellenőrző óra44. Bethlen Gábor és kora45. A reformáció Magyaror-szágon, a reformáció kul-túrális jelentősége/146. A reformáció Magyaror-szágon, a reformáció kul-túrális jelentősége/247. A katolikus megújhodás – Pázmány Péter48 Zrínyi Miklós 49. Forráselemzés50. A Wesselényi összeeskü-vés, Thököly Imre/151. A Wesselényi összeeskü-vés, Thököly Imre/252. Magyarország felszabadí-tása, a török kiűzése53. Magyarország sajátos helyzete az európai mun-kamegosztásban, a Habs-burg birodalomban.


A három részre szakadt Ma-gyarország gazdasági lehető-ségeinek összehasonlítása.A nemesség árutermelésbe való bekapcsolódásának okai.Hunyadi János és Zrínyi Miklós tevékenységének ösz-szehasonlítása.A Habsburg és a kuruc hadse-reg összehasonlítása.Az alföldi mezővárosok hely-zete.A vitézlő rend helyzete a török időkben és a török ki-űzése után.Rákóczi munkásságának meg-ítélése (a száműzetést is bele-véve).A barokk jelentkezése Ma-gyarországon.


Időszalag készítése az eddig tanult legjelentősebb Habs-burg uralkodókról.Időszalag készítése a Török Birodalom növekedéséről.


A várháborúk ábrázolása váz-latos térképen.Áttekintő táblázat és térkép készítése az európai országok-ról és Magyarországról a tö-rök kiűzésének időszakában.A reformáció egyes irányzatai elterjedésének követése Ma-gyarországon a történelmi at-lasz segítségével.

- 28 -



Kemény János, Bethlen Miklós, Bethlen Kata, Rákóczi László naplói, Rákóczi Erzsébet Levelezése

54. A Rákóczi szabadságharc kitörésének közvetlen okai, kezdete55. A szabadságharc tetőpont-ja56. A szabadságharc bukása, a szatmári béke57. Forrásfeldolgozás58. Múzeumlátogatás59. Összefoglalás60. A múzeumi anyag órai feldolgozása61. Ellenőrző óra

62. Évvégi összefoglaló nagy témák:63 .A XVI-XVII. századi tá-guló világ/164. A XVI-XVII. századi tá-guló világ/265. Dinasztikus ellentétek a XVI-XVII. sz.-ban/166. Dinasztikus ellentétek a XVI-XVII. sz.-ban/267. A gazdaság és a társadalom átalakulása a XVI-XVII. sz.-ban/168. A gazdaság és a társadalom átalakulása a XVI-XVII. sz.-ban/269. A Föld gazdasági-politikai térképe a XVI-XVII. században70. Függetlenségi törekvések Magyarországon/171. Függetlenségi törekvések Magyarországon/272. Erdély, mint az önálló ma-gyar államiság hordozója/173. Erdély, mint az önálló ma-gyar államiság hordozó-ja/274.-76. Egyén és közösség viszonya Magyarországon a XVI-XVII. században78. Magyarország helye Euró-pában a XVI-XVII. szá-zadban/1

Mikes Kelemen leveleinek egybevetése a történelmi eseményekkelTematikus adatgyűjtés és rendezés; csoportmunka ( Nemzeti Múzeum)

Az éves tananyag közös órai rendezése

Önálló térképkészítés, a még fel nem tárt helyek jelölése

Tanulói kiselőadások

- 29 -

79. Magyarország helye Euró-pában a XVI-XVII. szá-zadban/280. Európa képe a kora újkorban81. A Német-Római Császárság mint az Európai Unió egyik lehetséges előzménye82-92. Évvégi összefoglaló, számonkérő órák.

A Birodalom részeinek térképen történő ábrázolása, egybevetve az Unió országaival

- 30 -

Az újkor kiteljesedéseTörténelem, 8 évfolyamos gimnázium, 10. osztályHelyi tanterv

A 10. osztály anyaga egyetemes történelemből a francia abszolutizmus válságától Napóleon bukásáig, magyar történelemből pedig a szatmári békétől a reformkor kezdetéig tart. Ugyanakkor ennek az évnek az anyagába már beépül heti egy óra társadalomismeret (a 9. és 10. osztály 0,5-0,5 óráját modul tárgyként összesítettük), melyet utolsó anyagrészként évvégén egy tömbben tanítunk.Az év folyamán rá kell mutatnunk azokra a válságjelenségekre, melyek előkészítették a francia forradalmat, magát a forradalom menetét végigvinni, jól ábrázolva szélsőségeket. Ez az a forradalom, mely már egész Európára kihatással van, eszméi, a felvilágosodás eszméit magukban hordozva, a későbbiekben elősegítik Közép-Európában a nemzettéválás folyamatát, nem kevés romantikus felhanggal megtöltve azt. Ám a „szent” dinasztiák még elég erősek Napóleon legyőzéséhez is, s korszakunk úgy látszik megmerevedéssel ér véget. Ám az Újvilágban születik egy új állam, mely akkor még nem látszik, de a XIX. század végére vezető hatalommá válik. A függetlenedési folyamat korszakunk végén Dél-Amerikában is megindul, de Ázsia és Afrika ekkor kezd hosszú időre az európai nagyhatalmak teljes kiszolgálójává válni, tovább szégyenítve azt az újkori rabszolgasággal.A társadalomismeret a 10. osztályban a már eddig megszerzett ilyen tárgyú ismereteket összegzi, az összefüggéseket világítja meg.Magyarország számára a XVIII. század a nyugalom és az erőgyűjtés időszaka. A rengeteg küzdelmen, harcon keresztül ment magyarság belefáradva ezekbe, gyarapodni akar – ezt a gyarapodást kell bemutatnunk, s azt, hogy ehhez az uralkodók részéről milyen támogatást kaptunk. A társadalom szerkezete még alapvetően feudális, működik a feudális intézményrendszer is. (Igaz az uralkodók által némileg korlátozva.) A korszak végén azonban megérintik az országot a felvilágosodás eszméi, sőt Napóleon is fel akar használni minket – ám ezt elhárítjuk. (Érdemes rávilágítani ennek okaira.) Világosan kell láttatnunk a felvilágosult abszolutizmus alapvető jellemzőt, s azt, hogy ez nemcsak magyarországi jelenség, hanem az adott történelmi-földrajzi térségben meghatározó.A témákhoz felhasznált tankönyv:

Závodszky Géza: Történelem a IV évfolyamos gimnáziumok III. o. számáraBefejezetlen múlt III-IV.Dr. Morel Gyula: Szociológia

- 31 -



Témakörök:

Fehér foltok a térképenA felvilágosodás – felvilágo-sult abszolutizmusA francia forradalom és Na-póleonAz ipari forradalomAz észak amerikai gyarmatok.

1. Föl nem fedezett ill. csak részben ismert területek fejlődésbeli elmaradása (Ausztrália, Óceánia)

2. Ázsia eltérő fejlődésű ré-giói (India, Kína, Japán, Korea)/1

3. Ázsia eltérő fejlődésű ré-giói (India, Kína, Japán, Korea)/2

4. A felvilágosodás; önálló tanulói munka (kiselőa-dás, házi dolgozat): En-ciklopédia, Voltaire, Rousseau/1

5. A felvilágosodás; önálló tanulói munka (kiselőa-dás, házi dolgozat): En-ciklopédia, Voltaire, Rousseau/2

6. A felvilágosult abszolutiz-mus általános jellemzői

7. Poroszország - Nagy Fri-gyes

8. Oroszország – Nagy Pé-ter,II.Katalin, Lengyelország


11. Az ipari forradalom meg-indulása

Az ipari forradalom talál-mányainak magyarázata a történelmi atlasz rajzai a-lapján12. Az ipari forradalom társa-

dalmi, gazdasági követ-kezményei

13. Forrásfeldolgozás14. Az abszolút monarchia

hanyatlása Franciaország-ban


Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az Emberi és Polgári Jogok összehasonlítá-sa.A francia társadalom szerke-zetének vizsgálata a forrada-lom kirobbanása előtt.Az ázsiai életstílus, mentali-tás.A buddhizmus és az iszlám tanainak felelevenítése.Rousseau eszméinek hatása Robespierre-re.A korábbi energiák és a gőz hatékonyságának összehason-lítása, környezeti következ-ményei.


Az ipari forradalom megin-dulásától „felgyorsuló idő” magyarázata


Európa vasúthálózatának ki-építése térképen követve.Lengyelország felosztásának térképen való ábrázolása, összevetve a mai lengyel határokkal!

- 32 -



15. A francia forradalom ki-robbanása, az alkotmá-nyos monarchia

16. Az Emberi és Polgári Jo-gok Nyilatkozata – forrás-feldolgozás

17. Girondisták és jakobinu-sok

18. Forradalmi háború – jako-binus diktatúra

19. Napóleon2o.Az észak-amerikai gyar-matok helyzete20. A függetlenségi háború

Az amerikai alkotmány21. Összefoglalás22. Ellenőrző óra

Magyarország 1711-1825 kö-zött

Témakörök:

Az ország gazdasági helyzete a Habsburg BirodalombanA parasztság helyzete a XVIII. századbanMagyarország soknemzetisé-gűvé válásaAz oktatás fejlődéseA felvilágosult abszolutizmus Magyarországon.

23. Az ország benépesítése, forrásfeldolgozás

24. Az ország irányítása, gaz- dasági helyzete a század elején

25. Pragmatica Sanctio26. A kettős vámrendelet és

következményei27. A jobbágyság helyzete, já-

radékai Urbarium28. Ratio Educationis29. A jozefinizmus, II. József

uralkodási elvei30. Az egyházi rendeletek és

következményei


Az arisztokrácia szerepe a XVIII. században.A népi barokk jellemzői.Az ország nyugati és volt török hódoltságbeli területe-inek gazdasági összehasonlí-tása. II. József egyéniségének megrajzolása.Európa és Magyarország né-pességgyarapodásának össze-hasonlítása a XV. sz. közepe és XVIII. sz. vége között.


Az ország népsűrűségi és nemzetiségi térképeinek ösz-szehasonlítása a XVIII. sz. elején és végén.

- 33 -



31. II. József jobbágyrendele-tei

32. Nyelvrendelet, a közigaz-gatás átszervezésének terve, stb.

33. II. József halála és értéke-lése

34. A Martinovics-féle moz-galom

35. II. Lipót36. A felvilágosult abszoluti-

zmus Magyarországon – értékelés

37. Magyarország a napóleoni háborúk időszakában

38. Forrásfeldolgozás39. A barokk kiteljesedése40. Összefoglalás41. Ellenőrző óra42. Az első két nagy témakör

összefogl./1, értékelése43. Az első két nagy témakör

összefogl./2, értékelése44. Önálló tanulói munka –

kiselőadások


Az egyes nemzetiség betele-pülésének nyomon követése térképen.

Társadalomismeret

Témakörök:

Az ember, mint társadalmi lény.

45. A történelem korszakai – a korszakhatárok problé-mája

46. Termelési mód és termelé-si viszonyok kérdése

47. A társadalom szerkezete a történelmi múltban és térben

48. Az állam – államforma és államtípus


Vita: jezsuita kísérlet Paragu-ayban.Ideális település tervezése.A hatalmak szétválasztása Montesquieu-nélA vallás és a mindennapi élet kapcsolata a történelmi múlt-ban.A higiénia szerepe az ókorban és a középkorban.

- 34 -



49. Az ember a teremtés csúcsa, a Teremtő szándékai

50. Településtípusok a törté-nelmi térben és időben, az ember megtelepedése

51. Településtípusok a törté-nelmi térben és időben, az ember megtelepedése

52. Emberi kapcsolatok53. A család szerepe a törté-

nelmi múltbanA nő és a gyermekek a

történelmi múltban54. Forrásfeldolgozás55. Az egyházak. A hagyomá-

nyok szerepe56. Összefoglalás57. Ellenőrző óra58. A hatalom szintjei (tör-

vényhozó, végrehajtó, ig-azságszolgáltató, fegyve-res)/

59. A hatalmak szétválasztása60. A hatalom jellege61. Az államapparátus, a hata-

lom fenntartása különböző korokban/1

62. Az államapparátus, a hata-lom fenntartása különböző korokban/2

63. Egyéni, családi és állami költségvetés a múltban

64. A pénzhasználat kialaku-lása és elterjedése

65. Gazdasági szabályozás a történelmi múltban

Gyermekjátékok az ókorban és a középkorban.Gyermek- és nőábrázolások a középkorban.A XI. és a XVIII. századi magyar társadalom szerkeze-tének összehasonlítása.A tér és az idő beszűkülésé-nek problémája, magyarázata.A hagyományok jelentősége a különböző korokban.

- 35 -



66. Aktív külkereskedelmi mérleg – piacgazdaság – export-import

67. Információszerzés a kü-lönböző korokban

68. A könyvnyomtatás és a sajtó kialakulása

69. Összefoglalás70. Ellenőrző óra71. –74. Évvégi értékelő,

összefoglaló órák

- 36 -

Az emberiség története Napóleon bukásától az I. világháború végéigReményekkel teli XIX. század – reményveszettség az I. világháború végén.Történelem, 8 évfolyamos gimnázium, 11. osztályHelyi tanterv

Napóleon bukása után a bécsi kongresszus újrarendezte Európa térképét, megpecsételve azt a Szent Szövetség megalakításával. Fontos tehát a bécsi kongresszus előtti és utáni Európa térképének összehasonlítása. 1815 és 1848 között már törtétek ugyan „repedések” ezen a rendezésen, a 48-as forradalmak azonban elsöpörték, mint ahogy megbukott Metternich is. A nacionalizmus és a liberalizmus ideológiája különösen Közép-Európában és a Balkánon hat, ez a kor az itteni népek nemzettéválásának időszaka. (Érdemes összehasonlítani a XIX. századi és a XX. századi liberalizmust.) a fejlődésbe, gyors ütembe bekapcsolódó új államok (Németország, Olaszország, s bizonyos szempontból az Osztrák-Magyar Monarchia) részt „kérnek” a gyarmatokból, szövetségi rendszerek jönnek létre. Különösen válságos a helyzet a Balkánon. (Érdemes 1 órát fordítani a Balkán mai helyzetére.) Az ellentétek az I. világháborúba torkollnak, de az azt lezáró békék csak újabb ellentéteket szülnek. Új tényezőként jelenik meg a munkásosztály, ideológiája a marxizmus az első világháború után szerez teljes hatalmat Szovjet-Oroszországban.A korszak végének számos eseményét, kiemelkedő államférfiját, de az egyszerű embereket is, már fényképeken, sőt korabeli filmeken is meg lehet mutatni – ezt az új elemet feltétlenül be kell építeni az órák anyagába.Magyarország számára a korszak óriási változásokat hoz. Be kell mutatnunk nagyszerű refomrkori politikusainkat, a 48-as forradalom és szabadságharc reményekkel teli eseményeit, az önkényuralmat, a kiegyezést, a dualizmus időszakát, végül az ország részvételét az I. világháborúban. A XVIII. században soknemzetiségűvé lett ország számára a nemzetiségi probléma egyre súlyosabb, s polgárság híján a liberális nemesség az átalakulás vezetője – mind ez nem hoz „tiszta” megoldásokat. Mégis, a kiegyezés után az ország a rohamos fejlődés útjára lép, az I. világháborúig többet haladt előre, mint az ezt megelőző pár száz év alatt. A 11. osztály feladata, hogy felvázoljuk tanulóinknak, megértessük velük azokat a súlyos problémákat, válsághelyzeteket, melyek majd az első és a második világháborúba torkollnak.A fentiek miatt, a korábbi tanmenetektől eltérően, szükségesnek tartjuk, hogy az első világháborút, nem az utolsó évfolyamon, hanem a 11. osztályban tanítsuk.Az óraszám lehetőséget ad különböző források felhasználására térképekkel egybevetve, egy-egy nagy egyéniség életútjának bemutatására, - mindezzel feltétlenül élni kell.Felhasznált tankönyvek:

Závodszky Géza: Történelem a IV évfolyamos gimnáziumok III. o. számáraSalamon Konrád: Történelem a IV évfolyamos gimnáziumok IV. o. számáraBefejezetlen múlt V-VI.

- 37 -



Az emberiség története Napó-leon bukásától az I. világhá-ború végéig

Témakörök:

A Szent Szövetség EurópájaNépek tavaszaNagyhatalmi csatározások, szövetségi rendszerek Háború előtt a világAz I. világháború.

1. A bécsi kongresszus2. A Szent Szövetség meg-

alakulása; alapokmánya – forrás

3. Liberalizmus nacionaliz-mus, romantika

4. A Szent Szövetség perem-vidéke

5. 1830 – Franciaország, Lengyelország

6. Az ipari forradalom visz-szatérő görbéje

7. Utópista szocializmus, a marxizmus kezdetei

8. Forrásfeldolgozás: A Kommunista Kiáltvány

A marxizmus jellemzői és kritikája

9. A proletáriátus osztállyá szerveződéseÖsztönös és szervezett

mozgalmak, Internacionálék, a szakszervezetek

10. Nemzetek születése, pol-gárosodás Európában és Európán kívül

11. Népek tavasza 1848/4912. Összefoglalás13. Ellenőrző óra14. Nemzetközi helyzet 1849

után 15. Az egységes olasz állam

kialakulása 16. A német egység17. A különböző földrajzi,

történelmi jellemzőjű né-met, olasz területek tér-képen


A Brit Birodalom kialakulásá-nak követése a földrajzi felfe-dezésektől a XIX. sz. végéig.A német és az olasz egység kialakulásának összehasonlí-tása.A nemzeti múlt szerepe a ro-mantika világában.Nemzetiségi probléma a Bal-kánon a XIX. sz. végén és ma.Az I. világháború előtti, a há-ború utáni és a mai európai országok (térképes összeha-sonlítás).Egyén és tömeg szerepe a XIX. században; a „tömegek lázadása” a XX. sz. elején.A tőke nemzetközivé válása, a monopóliumok ma.Az antant és a központi ha-talmak kialakulásának, hely-zetüknek és haditerveiknek összehasonlítása.A világháború elején és végén alkalmazott haditechnika ösz-szehasonlítása.A választójog korlátai, az ál-talános választójog kialakulá-sa; választójog az USA-ban.Az ázsiai és az európai tár-sadalmak összehasonlítása.Órai vitatémák: Egy-egy nép közös tulaj-

donságai A háborúk előbbre viszik-

e a fejlődést? Nemzet és nemzetiség A tudomány szerepe az

emberiség fejlődésében, az emberi kapcsolatokban

- 38 -



18. A viktoriánus Anglia19. Japán, a Meizsdi-refor-

mok20. Mexikó – a gyarmatosítás

kudarcaA gyarmatosítás új mód-

szerei21. Az USA a XIX. század

közepén Észak és Dél háborúja22. Összefoglalás23. Ellenőrző óra24. A második ipari forrada-

lom. A monopóliumok fajtái, elterjedésük

25. Szövetségi rendszerek ki-alakulása, hatalmi átren-deződés

26. A Balkán nemzetiségi, vallási,politikai, gazdasági megosztottsága

27. Gyarmati versenyfutás28. Németország világhatalmi

politikája29. A modern politikai gon-

dolkodás alapfogalmai30. Szociáldemokrácia, ke-

reszténydemokrácia, Rerum novarum

31. A korszak nagy egyéniségei

32. Háború előtt a világ

A peremterületek lehető-ségei (előny és hátrány).

Tanulói kiselőadások

- 39 -



33. A I. világháborút köz-vetlenül megelőző hábo-rús konfliktusok

34. A korszak eseményeinek összevetése a történelmi atlasszal

35. A korszak eseményei fényképeken, filmeken

36. Összefoglalás37. Ellenőrző óra38. A háború kirobbanása39. Forrásfeldolgozás, képek40. Hadműveletek 1915/16-

ban54. A döntés: 1917/1855. Hadszínterek és

hadvezérek56. A Párizs környéki békék

(Trianon kivételével)57. Törökország - Kemál

Atatürk58. Oroszország a

századfordulón59. 1917 februártól októberig60. A pártok helyzete61. bolsevik hatalomátvétel, a

diktatúra kiépítése62. Polgárháború és inter-

venció63. Források, képek, korabeli

filmek64. Lenin, Trockij65. Összefoglalás66. Ellenőrző óra

A hadműveletek térképen való követése

Európa új határai – a békék igazságos vagy igazságtalan voltának órai értékelése

A Szovjetúnió hőskorának megértése dokumentumok, versek felhasználásával – közös órai tevékenység

- 40 -



Reményekkel teli XIX. sz. – reményveszettség az I. világ-háború végén

A reformkorAz 1848/49-es forradalom és szabadságharcA Bach-rendszerKiegyezésA dualizmus koraMagyarország az első világ-háború előttMagyarország az első világ-háborúban.

67. A reformkor kezdete68. Széchenyi életműve Forrásfeldolgozás69. A harmincas évek reform-

mozgalma70. Kölcsey – az 1832/36-os

országgyűlés71. Az árvízi hajós Kossuth Lajos pályája72. Forrásfeldolgozás: min-

dennapi élet a reformkor-ban

73. Kossuth és Széchenyi programjának, munkássá-gának összehasonlítása

74. Gazdaság és kultúra a reformkorban

75. Politikai irányzatok76. Összefoglalás77. Ellenőrző óra 78. A forradalom előcsarno-

kában79. A márciusi forradalom

győzelme80. Felelős magyar kormány

Forrásfeldolgozás: Az Áp-rilisi Törvények

81. Nemzetiségi és paraszt-kérdés

82. Harc a császári csapatok-kal

A szabadságharc diadala., a tavaszi hadjárat

A Habsburg-ház trónfosztása és a Függetlenségi

Nyilatkozat83. Az orosz fenyegetés ár-

nyékában84. A szabadságharc bukása85. A megtorlás


A passzív ellenállás értékelése a Bach-korszakban.A magyar forradalom és sza-badságharc nemzetközi jelen-tőségének értékelése.„Őseimnek véres kardja” – nemesi műveltség a reform-korban.A tavaszi hadjárat útvonalá-nak, csatáinak ábrázolása tér-képen.Az 1848/49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó népdalok gyűjtése.Népdalgyűjtés az első világ-háború időszakából.Az I. világháború magyar vo-natkozású eseményei fényké-peken.A XIX. sz. eleji és a XX. sz. eleji divat összehasonlítása.Órai vitatémák: Forradalom vagy refor-

mok A világosi fegyverletétel Petőfi és Széchenyi halá-

lának körülményei Duna-konföderációs terv Károlyi politikája Kis népek kiszolgáltatott-

sága Trianon értékelése IV. Károly megítélése Magyarország veszteségei

az I. világháborúban.

- 41 -

Helyi tantervi átfogótémakörök és tartalmak


86. Összefoglalás87. Ellenőrző óra88. A Bach-rendszer89. A kiegyezéshez vezető út

– Teleki90. A kiegyezés tartalma és

értékelése91. A hitelélet kibontakozása92. Ipari fejlődés és va-

sútépítés – Baross Gábor93. A mezőgazdaság fej-

lődéseA magyar társadalom a

dualizmus korában94. A Milleneum95. A dualizmus válsága96. Nemzetiségi kérdés Munkásmozgalom Agrárszocializmus97. Tudomány és művé-szet a

dualizmus korában98. Budapest – egy világ-

város születése99. Kormányzati válság100. Magyarország az első

világháború előestéjén

Az európai és a magyarországi vasúthálózat összehasonlítása

A mai és a Milleneum-kori Budapest összehasonlítása

- 42 -



101. Magyarország az első világháborúban

102. Magyarország az első világháborúban

103. Az őszirózsás polgári forradalom és csődje

104. A kommunista dikta-túra

105. Trianon 106. Összefoglalás 107. Ellenőrző óra108. -111. Évvégi ismétlő

és ellenőrző órák

Órai megbeszélés: Trianon mai maradványai

- 43 -

A modern korTörténelem, 8 évfolyamos gimnázium, 12. osztályHelyi tanterv

A 12. osztály anyaga az első világháborút lezáró békéktől egészen napjainkig tart. Be kell mutatnunk a két világháború közti időszak válságpontjait, a második világháború eseményeinek szörnyűségeit, a hidegháború világát, a bipoláris világ kialakulását, az enyhülést, egészen napjainkig elvezetve.Fontos, hogy tanulóink a 12. évfolyamról kikerülve el tudjanak igazodni a világ eseményein, megértsék a jelenleg zajló folyamatokat. (Bár ez igazából tanult felnőtt emberek számára is problémát jelent.).A kommunista országok ideológiájukkal emberek tömegeit tévesztették meg, de ugyanúgy megtévesztette őket a fasizmus, a nácizmus ideológiája is. A fanatizált milliók szinte öntudatlanul áldozatul estek – ezt a mérhetetlenül hatalmas pusztítást és pusztulást korabeli dokumentumokon is bemutathatjuk. Ez az időszak már közvetlen szálakkal kötődik az egyes családok életéhez is (nagyszülők, dédszülők), így különösen a magyar történelem kapcsán, ezeket a forrásokat (írott és elmesélt történetek) feltétlenül fel kell használnunk. Ezek a családi szálak az egyetemes történelemtől átvezetnek a magyar történelemhez, így válik a múlt élő történelemmé, a tanulók számára közvetlen megtapasztalássá!Miért érzünk nosztalgiát a századforduló Magyarországa iránt, mikor volt utoljára nagyjából egységes a magyarság, miért nevezték az első titkár Kádárt „Kádár apánk”-nak, stb.? Ezekkel a kérdésekkel szinte hetente lehet találkozni a sajtóban, a XX. század értékelésével, kapcsolatos könyvekkel vannak tele a könyvesboltok. Hívjuk fel ezekre tanulóink figyelmét, olyan ismeretanyagot biztosítva az év folyamán, melyek többé-kevésbé reális megítélést tesznek lehetővé.A 12. év feladata az érettségire való felkészülés-felkészítés is – s ez nem kis munka. A vizsgának írásbeli és szóbeli része is lesz, ezért egyrészt a tanév folyamán megírt tesztek érettségi-jellegűek kell, hogy legyenek, másrészt a szóbeli témaköröket év elején ki kell minden tanárnak hirdetni és ezeket folyamatosan átvenni-számonkérni. Komoly feladat az érettségi anyag alapos átvétele, hiszen sikeres érettségi után érzik igazán tanulóink először, hogy most már nagyjából átlátják az emberiség történelmét.S végül utolsó témakörként ismét visszatér a társadalomismeret. Itt feladatnak tűztük ki azt, hogy kikerülve a gimnáziumból tanulóink választani, szavazni, dönteni tudjanak, átlássák a mai magyar társadalom szerkezetét, működését, meg tudják ítélni a mai Magyarország helyét, lehetőségeit a világban, elsősorban Európában, az Európai Unióban. Egy állampolgárnak azonban nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak, környezetéért, családjáért is felelős, sőt hitét igazolva, nem feledkezhet meg a keresztény szolidaritásról sem.Felhasznált tankönyvek:

Salamon Konrád: Történelem a IV évfolyamos gimnáziumok IV. osztálya számáraDr. Morel Gyula S.J.: SzociológiaBefejezetlen múlt VI.

- 44 -



A modern kor

Témakörök:

Két háború közt a világMagyarország a két világhá-ború közöttA II. világháborúMagyarország a második vi-lágháborúbanA nemzetközi politika főbb vonásai 1945 utánMagyarország 1945-90 között

Társadalomismeret

Mai magyar valóság

1. Az első világháborút lezáró békerendszerek

2. Gazdasági és politikai in-tézkedések a béke fönn-tartására

3. Népszövetség Kisantant4. Az Európán kívüli világ5. India6. India-Gandhi, részletek a

Gandhi c. filmből7. Polgárháború és interven-

ció a Szovjetunióban (részben ismétlés)

8. NEP, GOELRO. 9. Sztálin10. A sztálini birodalom11. A Komintern tevékenysé-

ge12. Olaszország – Mussolini13. A gazdasági világválság14. A válságból való kiút:

diktatúra vagy demokrácia15. USA – New Deal16. Anglia, Franciaország 17. Hitler hatalomra kerülése

– fasizmus és nácizmus18. Az Olasz Fasiszta Párt és

az NSDAP programjának összehasonlítása – forrás-elemzés

19. A német háborús készülő-dés: egypártrendszer, gaz-daságpolitika


A békerendszerek megítélése.A Gandhi-féle „módszer” al-kalmazásának esélyei.A Mein Kampf.Irodalmi feldolgozások a pol-gárháború és az intervenció időszakáról (Solohov).Gulag-szigetvilág, Szol-zsenyi-cin – önálló forrásfel-dolgozás.A fasiszta ideológia jelentke-zése napjainkban – okok kö-zös keresése.A gazdasági válság elkerülhe-tőségének lehetőségei – órai megbeszélés.Arisztotelész államberendez-kedéseinek összehasonlítása a XX. sz.-i rendszerekkel – együttműködés a filozófia tantárggya.lA demokrácia felelőssége – házi dolgozat.Magyarok a spanyol polgár-háborúban – egyéni kutató-munka.Kína, Abesszínia földrajzi helyzete – térképelemzés.Németország helyzete 1920-ban és 1939-ben – összeha-sonlítás.

- 45 -

Helyi tantervi átfogótémakörök és tartalmak

Óraterv, további tartalmak Tanulóitevékenységformák

26 A német külpolitika28. A spanyol polgárháború29. Kína, Abesszínia30. Szellemi élet a két világ-

háború között31. Film: Hitler32. Összefoglalás33. Ellenőrző óra34. A kommunista diktatúra

bukása, a román bevonu-lás, átmeneti kormányok (részben ismétlés)

35. Horthy hatalomra kerülése

Horthy politikai pályája 36. A rendszer konszolidáció-

ja, Teleki37. A rendszer konszolidáció-

ja, Bethlen, Bethlen-Peyer paktum

38. Egységes Párt, magyar-olasz egyezmény.

39. Gazdasági világválság, a kibontakozás, Gömbös Gyula kormánya

40. A magyar gazdaság és tár-sadalom a két világháború között

41. Szellemi élet42. Határon túli magyarság43. Magyarország kiszolgálta-

tottsága


Horthy személyének bemuta-tása önéletrajza alapján – önálló munka.A trianoni Magyarország me-gyerendszerének vizsgálata térképen.Jogos-e a mai magyar társada-lomban a Horthy korszak i-ránt időnként jelentkező nosz-talgia? órai vita.Teleki öngyilkossága – for-rásfeldolgozás.A magyar parasztság helyze-tének összehasonlítása a job-bágyfelszabadítás és a két világháború közőtt.A lengyel és a magyar törté-nelem hasonlóságai és eltéré-sei, közös szálak keresése a történelmi múltban.A wilsoni pontok megvalósu-lása a két világháború között – órai összegzés

- 46 -



44. Külpolitikai, kereskedelmi kényszerpályák

45. Keresztény-nemzeti Ma-gyarország

46. Bécsi döntések47. Lengyel menekültek foga-

dása48. Összefoglalás49. Ellenőrző óra50. A háború kirobbanása,

Lengyelország megtáma-dása

51. Háborús hadszínterek: Eu-rópa

52. Észak-Afrika, Csendes-óceán

53. A hadszínterek eseménye-inek összesítése

54. Churchill, Roosevelt, Sztálin

55. Rommel, Montgomery56. Magyarország a II. világ-

háborúban57. Magyarország a II. világ-

háborúban58. Teherán, Jalta, Potsdam59. A modern haditechnika:

Hirosima, Nagasaki60. Forrásfeldolgozás61. Összefoglalás62. Ellenőrző óra63. Hatalmi átrendeződés –

bipoláris világ


A háborús hadszínterek ese-ményeinek térképen való kö-vetése.A nagyhatalmak Lengyelor-szággal kapcsolatos felelőssé-ge – órai összegzés.A kiemelt politikusok tevé-kenységének megítélése – ó-rai munkaCsernobil – kiselőadásÁldozatnak tekinthető-e Ma-gyarország? – órai vitaEmlékezés a Gulag- táborok és a Holocaust – együttműkö-dés az osztályfőnökökkel.A sztálingrádi csata, mint for-dulat a háború menetében – forrásfeldolgozás

- 47 -



Magyarország a II. világháború után

64. Áttekinthető kép a világ különböző régióiról

65-66. Nemzetközi szervezetek: ENSZ, NATO, Varsói Szerződés

KGST, Közös Piac 67.A fejlődő országok68.Forrásfeldolgozás69.A fejlődő országok70-71. Nemzetközi konfliktusok a II világháború után72. Az enyhülés kezdete,

SALT I. SALT II.73. Gorbacsov – a SZU szét-

eséseA bipoláris világ megszűnése74. A kommunista diktatúrák

megszűnése75. Kína76. Összefoglalás77. Ellenőrző óra78. Az események térképen

való követése

79. A háború következményei80A párizsi béke81.A rövid életű demokrácia kibontakozása és bukása82.A szovjet megszállás83.Rajk és társai – forrás-feldolgozás84. A sztálinista állam 85. A sztálinista állam86. Rákosi Mátyás és bukása87.Rákosi személye88. Forradalom és szabad-ságharc – források, sze-mélyes élmények


A második világháború utáni és az ezredfordulós Európa térképének összehasonlítása.A II. vatikáni zsinat – tanulói kiselőadás.Az olajválság, az energiaellá-tás problémái a világban – órai megbeszélés.Az egykori pártfőtitkárok sor-sa, összegzés.Az emberiség jövőbeli lehető-ségei, mennyiben érvényes ma: „az egynyelvű és egy-szokású nemzet gyenge és e-sendő” – írásbeli házi feladat.

Népi kollégiumok – tanulói kiselőadás.A Rákosi- és Kádár-korszak filmjei – filmvetítés.A személyi kultusz Magyar-országon –.összegzés.Élet a Kádár-korszakban – ta-nulói kutatások szüleik elbe-szélése alapján.Az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentősége – tanulói értékelés.

- 48 -



89.A Kádár-rendszer kié-pülése és konszolidációja90. A legvidámabb barakk

Forrásfeldolgozás: Kádár János

91. A rendszerváltás állo-másai92-93. Mai magyar valóság: párthelyzet, gazdaság94. Határon túli magyarság95. Összefoglalás96. Számonkérő óra97. Állampolgári köteles-ségek és jogok98. Az emberi jogok védelme. Kisebbségvédelem99.Az alkotmány Az Alkotmánybíróság100.Népszavazás, népi kezdeményezés101. Polgármesteri hivatal

Az önkormányzat viszonya az ország kormányzatához

A köztársasági megbízott103.Nemzetgazdálkodás – költségvetés104.Környezetpusztítás– környezetvédelem Nemzetközi összefogás esélyei


A környezet pusztítása lakó-helyünk, iskolánk körül.Napilapok, újságok, folyóira-tok felsorolása.A tényleges és az igazi nagy-korúság.Diákköltségvetés.A TV csatornák megítélése.Ne csak a jogokat, hanem a kötelességeket is hangsúlyoz-zuk!A felnőttéválás kitolódásának okai.A jelenlegi kormány tagjainak ismerete.A magyarországi, a nyugati és a keleti életkörülmények ösz-szehasonlítása – utazási ta-pasztalatok.

- 49 -



105. Nemzeti össztermék, nemzeti jövedelem106. Gazdasági, pénzügyi kapcsolataink, külkereskedelem, piacgazdaság107. Politikai kapcsolataink108. A sajtó és a média fe-lelőssége109. Választási rendszer Magyarországon110. A munkavállalás, továbbtanulás lehetőségei111-128. Évvégi ismétlés

Érettségi előkészítés


Órai vita a felnőtté válás, családalapítás lehetőségeiről a mai Magyarországon

- 50 -

- 51 -

budai ciszterci szent imre gimnÁziumtortenelem.szig.hu/files/tori_6_12_tanterv.doc · web...

Documents