biolÓgia - revai.hu³gia-mf/biológia-07-mf.pdf · munkafüzet – biológia, 7. évfolyam - 7 -...
TRANSCRIPT
„A természettudományos oktatás
komplex megújítása a Révai Miklós
Gimnáziumban és Kollégiumban”
Munkafüzet
BIOLÓGIA
7. évfolyam
Rebákné Németh Erzsébet
Rebák Sándor
TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031
TARTALOMJEGYZÉK
A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 3
Általános bevezetés .......................................................................... 7
1. A mikroszkóp ......................................................................... 10
2. Növényi szövetek vizsgálata .................................................... 14
3. Állati szövetek vizsgálata ......................................................... 18
4. Fotoszintézis, párologtatás ...................................................... 21
5. Idegi- és izomműködés ........................................................... 25
6. Egysejtű élőlények .................................................................. 28
7. Moszatok ............................................................................... 31
8. Mohák ................................................................................... 34
9. Harasztok .............................................................................. 37
10. Nyitvatermők ......................................................................... 40
11. Zárvatermők .......................................................................... 44
12. Gombák ................................................................................ 49
13. Gyűrűs férgek ........................................................................ 53
14. Puhatestűek ........................................................................... 57
15. Ízeltlábúak: rovarok ............................................................... 60
16. Ízeltlábúak: pókok .................................................................. 63
17. Gerincesek: halak ................................................................... 66
18. Gerincesek: kétéltűek, hüllők ................................................... 69
19. Gerincesek: madarak .............................................................. 72
20. Gerincesek: emlősök ............................................................... 75
Fogalomtár .................................................................................... 78
Források ........................................................................................ 82
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 3 -
A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI
SZABÁLYZATA
1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet
csak engedéllyel hagyhatja el!
2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az esz-
közöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekin-
téssel szabad használni!
3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt
megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A
tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz!
4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi
épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísér-
leti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.
5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha több-
féle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gá-
zokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni!
6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A ma-
radékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő
vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad össze-
cserélni!
7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kém-
csőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan
melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk
felé!
8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka
elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró
hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő
vízzel mossuk le!
9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hoz-
zányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani!
10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a
megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarás-
sal vagy poroltóval)!
11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely
elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill.
a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e!
12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 4 -
13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos!
14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a
laboratórium dolgozóinak!
Néhány fontos laboratóriumi eszköz
Bunsen-égő meggyújtása
1. levegőnyílás elzárása
2. gyufagyújtás
3. gázcsap megnyitása
4. gáz meggyújtása
1. ábra 2. ábra
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 5 -
A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok,
jelzések és jelentésük:
Tűzveszélyes anyagok
Robbanó anyagok Oxidáló anyagok
Nyomás alatt álló
gázok
Irritáló anyagok Mérgek
Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi környezetre
A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat
találunk.
Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52
S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50
Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az
S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági
tanácsokat jelzi.
A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez,
amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 6 -
A hypo esetében:
R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek
R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású
R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre
S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen
tartandó!
S 20 Használat közben enni, inni nem szabad!
S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást!
S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvos-
hoz kell fordulni!
S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni!
S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az
edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg
kell mutatni!
S 50 Savval nem kezelhető!
Egyéb munkavédelmi szimbólumok:
Védőszemüveg használata kötelező
Védőkesztyű használata kötelező
Vigyázz!
Forró felület!
Vigyázz!
Alacsony hő-
mérséklet!
Vigyázz!
Tűzveszély!
Vigyázz!
Mérgező
anyag!
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 7 -
ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS
Alapelvek, célok:
Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-
oktatás során a tanulók lehetőséget kapnak ahhoz, hogy korszerű
természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és
szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az
anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, köl-
csönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel.
Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló ne-
velő-oktató munka feladata, célja sokrétű:
általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemlélet-
módok kialakítása,
készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív
formálása,
a tudomány, a tudományos kutatásnak mint társadalmi tevé-
kenységnek bemutatása,
a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltéte-
lek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása,
a tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének
kapcsolatát érintő meggyőződések formálása,
a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő
gondolkozásának erősítése,
az életben nélkülözhetetlen, s elsősorban a természettudomá-
nyokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési
technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése.
Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-
oktatás a természeti folyamatok, összefüggések, s az ember ezekkel
való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Maga a megismeré-
si, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a ta-
pasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő
feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalma-
zása.
A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb
eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudás-
rendszereket és műveleteket, mint amilyen
az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a
megfigyelések és a kísérletek tervezése,
a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése,
tudatos használata, mérése,
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 8 -
a tapasztalatok nyelvileg helyes megfogalmazása szóban és írás-
ban, rögzítése rajzban és grafikonon, a problémamegoldás elemi
műveletei,
az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és
gyakorolható módszerei.
Követelmények:
A biológiai vizsgálatok során a tanulók egy folyamat, jelenség
megfigyelése előtt megismerik annak lényegét, modellezve azt, va-
gyis kicsiben, egyszerűsítve, a valóságos elemeket helyettesítő
anyagokkal és eszközökkel. Mivel a vizsgálat nemcsak a folyamat,
jelenség megismerésére szolgál, hanem arra is, hogy a tanulók
megismerjék a feltételeit, ezért a természetbe beavatkozva módosí-
tanak egy vagy több feltételt. Az új körülmények között szerzett ta-
pasztalataikat össze tudják hasonlítani az eredetivel, így tisztázzák a
folyamat, a jelenség feltételeit.
A valóság megismerésének megközelítése a természettudomá-
nyos kulcskompetenciával kapcsolatos, amely megfelelő szintje le-
hetővé teszi, hogy a tanulók megfelelő ismeretek és módszerek fel-
használásával leírják és magyarázzák a természet jelenségeit, fo-
lyamatait, és az ismereteik birtokában el tudják gondolni azok vár-
ható kimenetelét is. A természettudományos kompetencia kritikus
és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik meg-
ismerni és megérteni a természeti jelenségeket.
A környezettel való összhang megteremtése és tartós fenntartása
érdekében a tanulóknak nemcsak a világot leíró természettudomá-
nyos modelleket, elméleteket kell megismerniük, hanem azt is, hogy
a természettudományok megfigyelések, vizsgálódások és kísérlete-
zések sorozatán keresztül jutottak el a bizonyított igazságok (elmé-
letek, szabályok, törvényszerűségek) felismeréséhez. Ezért az isko-
lában cselekvő, aktív tanulási környezetben kell megismerni a terv-
szerű megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés módszerét, a nyert
adatok, információk igazolásának vagy cáfolásának, a tudományos
tényeken alapuló érvelésnek, a modellalkotásnak, illetve feldolgozá-
sának a módjait.
A természettudomány maga is komplex, emiatt a segédkönyvben
lévő kísérletek is sokoldalúak.
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 9 -
A kísérletek alapja a tudományos megfigyelés, melynek a követke-
ző kritériumoknak kell megfelelni:
céltudatosság: a tevékenység egy adott kérdés, szempont, prob-
léma megválaszolásáért történik, amelyet előzőleg kiválasztot-
tunk,
tervszerűség: a vizsgálandó jelenséget pontosan meg kell hatá-
roznunk, gondosan kiválasztva a megfigyelési technikát,
objektivitás: a szubjektív tényezők kiküszöbölése, ki kell zárnunk
előítéleteinket annak érdekében, hogy a megfigyelt folyamat
ténylegesen a valóságot tükrözze,
megbízhatóság: akkor teljesül, ha a megfigyelési eljárás megis-
métlésekor újra és újra ugyanazt az eredményt kapjuk,
érvényesség: arra vonatkozik, hogy a megfigyelésből származó
adatok mennyire kapcsolódnak az adott fogalom elfogadott jelen-
téseihez.
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 10 -
A MIKROSZKÓP
Bevezető feladat:
A mikroszkóp a biológus első számú jó barátja, értékes útitárs,
amely lehetővé teszi, hogy túllépjen szemének korlátain. Egyes for-
rások szerint az arabok már a 11. században ismerték az üveg-
gömbszilánkok nagyítóképességét. A mikroszkóp és a távcső feltalá-
lása a 17. századra tehető, a hagyomány szerint két flamand látsze-
rész munkásságához fűződik. Néhány évvel később Galileo Galilei hí-
res látcsöve az a műszer, amelyet a tudós állítólag nem csupán igen
fontos csillagászati vizsgálatokra használt, hanem mikroszkópos ku-
tatásokhoz is. Az első eszközök egy cső két végében elhelyezett két
lencséből álltak, a csövet pedig háromlábú állványra szerelték.
Hogyan született meg a mikroszkóp? A szemelvény alapján egé-
szítsd ki a szöveget!
A mikroszkóp a biológus első számú jó barátja, értékes útitárs,
amely lehetővé teszi, hogy túllépjen szemének korlátain. Egyes for-
rások szerint az ………………………………….… már a 11. században ismer-
ték az üveggömbszilánkok nagyítóképességét. A mikroszkóp és a
távcső feltalálása a ………………….… századra tehető, a hagyomány
szerint két flamand ……………………………………… munkásságához fűző-
dik. Néhány évvel később ……………………………………………….… híres lát-
csöve az a műszer, amelyet a tudós állítólag nem csupán igen fontos
csillagászati vizsgálatokra használt, hanem mikroszkópos kutatások-
hoz is. Az első eszközök egy cső két végében elhelyezett
…………………………………………… álltak, a csövet pedig háromlábú áll-
ványra szerelték.
1. Kísérlet: A mikroszkóp használata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Figyeljétek meg a mikroszkóp felépítését és működését! Melyek a
mikroszkóp főbb egységei! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munka-
füzetben!
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 11 -
2. Kísérlet: A mikroszkóp használatának gyakorlása
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szemcseppentő, csipesz, olló,
vizsgálandó anyagok: hajszál, szőrszál, toll, halpikkely, preparált ro-
var, munkafüzet
A kísérlet leírása:
A mikroszkópot helyezzétek az asztalra, a továbbiakban ne mozdít-
sátok el! A beállítás menetét kövessétek a szemlencsén keresztül! A
tükör segítségével biztosítsatok világos látómezőt! A tárgylemezt
rögzítsétek a tárgyasztalon és helyezzétek rá a vizsgálati anyagot!
Az élességet állítsátok be a makro-, illetve a mikrocsavar finom
mozgatásával! Fokozatos nagyítással vizsgálódjatok, a kisebb nagyí-
tástól haladjatok a nagyobb felé! A megfigyelések végzése közben a
tárgylemezt néhány milliméterre finoman mozgathatjátok a tárgy-
asztalon. Így keressétek meg rajta, amit látni akartok!
A következő dolgok közül válogathattok: hajszál, szőrszál, toll, hal-
pikkely, preparált rovarrész (ízeltláb, hártyás szárny).
Megfigyeléseitek közül válasszatok ki kettőt és rajzoljátok le a mun-
kafüzetbe!
3. Kísérlet: Mikroszkóppal végzett egyszerű megfigyelé-
sek
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
mikroszkóp, pocsolyavíz pohárban, szemcseppentő, tárgylemez, fe-
dőlemez, munkafüzet
A kísérlet leírása:
A pocsolyából vagy virágvázából vett poshadó víz egy cseppjét he-
lyezzétek tárgylemezre! Tegyetek rá fedőlemezt és vizsgáljátok meg
először kis majd nagy nagyítással! Ha szerencsétek van, nyüzsögnek
az egyszerű felépítésű egysejtű moszatok, bacilusok és egysejtű ál-
latkák!
Megfigyeléseiteket rajzoljátok le a munkafüzetbe!
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 12 -
Elméleti ismeretek:
A mikroszkóppal* vizsgálódók közül az elsők között volt Anton van
Leeuweenhoek, neki köszönhető, hogy a biológusok megismerték az
eszközt.
A mikroszkóp egy mechanikai és egy optikai részből áll. A mechani-
kai rész rendszerint egy patkó alakú alap és egy állvány, ehhez il-
leszkednek a mikroszkóp főbb részei. A tárgyasztal alatt helyezkedik
el a világító berendezés, ezzel szabályozható az alászerelt tükör által
visszavert vagy közvetlenül egy lámpából kisugárzó fény mennyisé-
ge. A tárgyasztal közepén van egy nyílás, így a fény áthatolhat az
odahelyezett preparátumon. Az optikai rész a szemlencse és a
tárgylencse, amelyek egy tubus két végén helyezkednek el. A tubust
a makrocsavar és a mikrocsavar segítségével lehet mozgatni, és így
a tárgylencsét néhány milliméterrel a tárgylemez fölé ereszthetjük,
a megfigyelni kívánt tárgy fókuszálására.
Feladatok:
1. feladat
Kösd össze a részeket!
szemlencse
tárgyasztal
állvány
makrocsavar
tubus
tárgylencse
tükör
3. ábra
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 13 -
Számozással állítsd helyes sorrendbe a mikroszkópos vizsgálat me-
netét!
a megfigyelések elvégzése (esetleg a tárgylemez finom vízszintes
mozgatása)
a beállítás menetének követése a szemlencsén keresztül
a fény beállítása a tükör segítségével (világos látómező biztosítá-
sa)
a mikroszkóp asztalra helyezése (a továbbiakban nem mozdítha-
tó)
machinálás a makro- illetve mikrocsavarral (élességállítás)
a tárgylemez (vizsgálati anyag) tárgyasztalon való rögzítése
2. feladat
Nevezd meg és rajzold le a megvizsgált dolgok közül kettőnek a
mikroszkópi képét!
3. feladat
Rajzold le, mit láttál a pocsolyavízben!
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 14 -
NÖVÉNYI SZÖVETEK VIZSGÁLATA
Bevezető feladat:
Miről szól a mai óra? Fejtsd meg a rejtvényt!
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1. A növények szerve, a leveleket és a virágokat tartja.
2. A szár egyik feladata.
3. A gyökér fontos funkciója.
4. A növények táplálékkészítő szerve.
5. A virágból fejlődik.
6. Az egyik ivarlevél.
7. A lomblevél része.
8. A növényeket rögzíti a talajhoz.
1. kísérlet: Gyökércsúcs hosszmetszetének vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
mikroszkóp, kész metszet: gyökércsúcs hosszmetszete, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 15 -
Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a gyö-
kércsúcs hosszmetszetének kész metszetét! Megfigyeléseitekről ké-
szítsetek rajzot a munkafüzetbe!
2. kísérlet: Kétszikű szár keresztmetszetének vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
mikroszkóp, kész metszet: kétszikű szár keresztmetszete, munkafü-
zet
A kísérlet leírása:
Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a két-
szikű szár keresztmetszetének kész metszetét! Megfigyeléseitekről
készítsetek rajzot a munkafüzetbe!
Elméleti ismeretek:
A növényi szövetek* csoportjai: osztódó szövet, állandósult szöve-
tek: bőrszövet, szállítószövet, alapszövetek.
Az osztódó szövet sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagjuk nagy.
Osztódó képességüket a növény egész életében megőrzik, az állan-
dósult szöveteket hozzák létre. Például a növények gyökércsúcsá-
ban, hajtáscsúcsában találhatók. A bőrszövet sejtjei szorosan kap-
csolódnak egymáshoz. Nemcsak elhatárol, de összeköttetést is te-
remt a külvilággal, rajta keresztül a növény anyagokat vesz fel és ad
le. A szállítószövet elemei nyalábokban fordulnak elő, kötegeket al-
kotnak. A nyalábok a kétszikűek szárában körkörösen helyezkednek
el, háncsrészből, kambiumból* és farészből állnak. Az alapszövetek
sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok. Működésük szerint le-
hetnek például táplálékkészítők, kiválasztók, raktározók és szilárdí-
tók.
Feladatok:
1. feladat
Mi jellemző a növényi szövetekre? Írd a megállapítások elé a megfe-
lelő betűt (I = igaz, H = hamis)!
……. A szövet közös eredetű, hasonló alakú, azonos működésű sej-
tek összessége.
……. A bőrszövet sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
……. Az állandósult szövetek sejtjei idővel osztódóvá alakulnak.
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 16 -
……. A szállítószövet elemei nyalábokban fordulnak elő, kötegeket
alkotnak.
……. Az alapszövet lehet: táplálékkészítő, raktározó és szállító.
2. feladat
Rajzold le a gyökércsúcs hosszmetszetének mikroszkópi képét!
Hol helyezkednek el leggyakrabban osztódó szöveti sejtek?
................................................................................................
Mi jellemző az osztódó szövet sejtjeire?
................................................................................................
................................................................................................
Húzd alá a kakukktojást! Magyarázd meg, miért az?
szállítószövet, osztódó szövet, táplálékkészítő alapszövet, bőrszövet,
kiválasztó alapszövet
................................................................................................
3. feladat
Rajzold le a kétszikű szár keresztmetszetének mikroszkópi képét!
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 17 -
Jellemezd a szállítószövet sejtjeit!
................................................................................................
Hogyan helyezkednek el a kétszikű szárban az edénynyalábok?
................................................................................................
Mely részekből épül fel egy nyaláb?
................................................................................................
4. feladat
Készítsd el a növényi szövetek csoportosításának ábráját! A követ-
kező szöveteket jelenítsd meg rajta: bőrszövet, raktározó, osztódó
szövet, kiválasztó, szállítószövet, alapszövetek, állandósult szöve-
tek, növényi szövetek, táplálékkészítő, szilárdító!
……………………..
…………………………………. ………………………………………
…………………. ………………… ……………….
.………………… …………… ……..……. ……………………
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 18 -
ÁLLATI SZÖVETEK VIZSGÁLATA
Bevezető feladat:
Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatot!
Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)!
….. Az állati szövetek csoportjai: hámszövet, kötő- és támasztó-
szövet, izomszövet, idegszövet.
….. A hámszövetek az állatok testének külső és belső felszíneit bo-
rítják.
….. A hámszövet sejtjei között sok a sejtközötti állomány.
….. A mirigyhám sejtjei váladékot termelnek.
….. A kötőszövetek közé tartozik a porcszövet.
….. A csontszövet szilárdságát a szervetlen anyagok biztosítják.
1. kísérlet: Hámszövet vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
mikroszkóp, kész metszet: hámszövet (csillós hengerhám), munka-
füzet
A kísérlet leírása:
Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a
hámszövet kész metszetét (csillós hengerhám)! Megfigyeléseitekről
készítsetek rajzot a munkafüzetbe!
2. kísérlet: Zsírszövet és csontszövet vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
mikroszkóp, kész metszetek: zsírszövet, csontszövet, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a zsír-
szövet, majd a csontszövet kész metszetét! A két megfigyelésről ké-
szítsetek rajzot a munkafüzetbe!
Elméleti ismeretek:
Az állati szövetek csoportjai: hámszövet, kötő- és támasztószövet,
izomszövet, idegszövet.
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 19 -
A hámszövetek az állatok testének külső és belső felszíneit borítják.
Sejtjei szorosan illeszkednek, sejtközötti állomány alig van. A fedő-
hámok elsősorban a borított felület védelmére szolgálnak, ilyen pél-
dául a bőr hámrétege. A mirigyhám sejtjei váladékot termelnek,
amely a sejtekből távozik.
A kötőszövetek rögzítik a többi szövetet, kitöltik a közöttük levő te-
reket. A kötőszövetek közé tartoznak a lazarostos és a tömött rostos
kötőszövet, a zsírszövet és a vér is. A támasztószövetek az állatok
testének támasztását, szilárdítását végzik, a vázrendszer felépítői.
Ide tartoznak a porc- és a csontszövet.
A zsírszövet gömb alakú sejtjeiben zsír halmozódik fel, amely a
sejtmagot a sejthártyához szorítja. A pecsétgyűrű alakú zsírsejtek
között laza rostokból álló sejtközötti állomány van. A csontszövet
szilárdságát a szervetlen anyagoknak, rugalmasságát a szerves
anyagoknak köszönheti.
Feladatok:
1. feladat
Rajzold le a hámszövet (csillós hengerhám) mikroszkópi képét!
Mi jellemzi a hámszövetet?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………..
Írj példákat a hámszövet működésére!
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 20 -
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………….
2. feladat
Rajzold le a zsírszövet és csontszövet mikroszkópi képét!
Mi a szerepe a kötő- és támasztó szövetnek?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………….
Jellemezd a zsírszövetet!
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
Mi alakítja ki a csontszövet jellemző tulajdonságait?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
zsírszövet csontszövet
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 21 -
FOTOSZINTÉZIS, PÁROLOGTATÁS
Bevezető feladat:
Mit nevezünk fotoszintézisnek? Húzd alá a helyes választ!
A) A fotoszintézis során a növények oxigént vesznek fel és szén-
dioxidot bocsájtanak ki.
B) A fotoszintézis célja szén-dioxid termelése.
C) A fotoszintézis során a növények széndioxidot vesznek fel,
oxigént bocsájtanak ki és szerves anyagot termelnek.
D) A fotoszintézis végterméke ásványi só és víz.
1. kísérlet: Levél keresztmetszetének vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
mikroszkóp, kész metszet: levél keresztmetszet, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a le-
vélkeresztmetszet kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek
rajzot a munkafüzetbe!
2. kísérlet: Bőrszövet felületének vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
muskátli levele, színtelen körömlakk, csipesz, bonctű, mikroszkóp,
tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet
A kísérlet leírása:
A muskátli levelének színén kenjetek be egy korong alakú, a fonák-
ján egy négyzet alakú foltot színtelen körömlakkal és hagyjátok
megszáradni! Majd bonctű segítségével lazítsátok fel, csipesszel pe-
dig húzzátok le a lakkrétegeket a levélről. A finom készítményeket,
amelyek a bőrszövet lenyomatai, helyezzétek tárgylemezre, csep-
pentsetek rá desztillált vizet, fedjétek le fedőlemezzel és vizsgáljá-
tok meg mikroszkóppal! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe
és lássátok el magyarázó szöveggel!
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 22 -
Elméleti ismeretek:
A levél meghatározó szövete a táplálékkészítő alapszövet. Felső ré-
tegének szorosan illeszkedő sejtjei hengeresek, megnyúltak és zöld
színanyagban gazdagok (oszlopos réteg). Alatta szabálytalan alakú,
lazán kapcsolódó sejteket és sejt közötti járatokat találunk (sziva-
csos réteg). Az üregek a gázcserét és a párologtatást segítik elő. Az
alapszövetbe ágyazódnak a levélerek, amelyeket szállítónyalábok
alkotnak.
A fotoszintézis* a levelek zöld színtesteiben zajlik. A folyamathoz
szükséges szén-dioxidot a levelek gázcserenyílásain* keresztül veszi
fel a növény, a vizet a gyökérzet szívja fel.
A párologtatás során a növények az általuk felvett víz legnagyobb
részét vízgőz formájában kibocsátják a légkörbe. Ez a folyamat is a
gázcserenyílásokon keresztül zajlik. Belőlük a levél színén kevesebb,
fonákján több van. Ha a nyomás a zárósejtekben nő, a légrés kinyí-
lik, ha a nyomás csökken, a légrés szűkül.
Feladatok:
1. feladat
Rajzold le a levél keresztmetszetének mikroszkópi képét!
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 23 -
Figyeld meg az ábrát, és oldd meg a feladatokat!
4. ábra
Keresd meg a szövegben rejlő hibákat és javítsd ki! Húzd le a hibás
kifejezést és írd fölé a helyeset!
A levél meghatározó szövete a táplálékraktározó alapszövet. Alsó
rétege szorosan illeszkedő sejtjei hengeresek, megnyúltak és zöld
színanyagban gazdagok (szivacsos réteg). Felette szabálytalan ala-
kú, lazán kapcsolódó sejteket és sejt közötti járatokat találunk (osz-
lopos réteg). Az üregek a gázcserét és a párologtatást segítik elő. Az
alapszövetbe ágyazódnak a levélerek, amelyeket táplálékkészítő
nyalábok alkotnak.
Miért így alakul a rétegekben a zöld színanyag mennyisége?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
2. feladat
Rajzold le a bőrszövet mikroszkópi képét! Hasonlítsd össze a levél
színét és fonákját!
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………..
A gázcserenyílásokból a levél színén kevesebb, fonákján több van.
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 24 -
Mely részekből épül fel a gázcserenyílás?
…………………………………………………………………………………………………..…………
…………………………………………………………………………………………………………
levél színe levél fonákja
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 25 -
IDEGI- ÉS IZOMMŰKÖDÉS
Bevezető feladat:
Olvasd el az elméleti ismeretek első bekezdését és egészítsd ki a
szöveget!
Az idegszövet ……………………………………… áll. Az idegsejtek sejttesté-
hez …………………………………….… kapcsolódnak. A rövid nyúlványok
nagyszámúak és faágszerűen elágaznak,
………………………………………………………… csak egy van. A velőshüvellyel
fedett hosszú nyúlvány az ……………………………………………..…, gazdagon
elágazó végső szakaszai az ………………………………………………… . Az
idegszövet sejtjeinek feladata az ingerek
………………………………………….…, ingerületté alakítása és továbbítása.
1. kísérlet: Idegszövet vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
mikroszkóp, kész metszet: idegszövet, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg az
idegszövet kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a
munkafüzetbe!
2. kísérlet: Izomszövetek vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
mikroszkóp, kész metszetek: simaizom, harántcsíkolt izom, munka-
füzet
A kísérlet leírása:
Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a si-
maizom, majd a harántcsíkolt izom kész metszetét! A két megfigye-
lésről készítsetek rajzot a munkafüzetbe!
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 26 -
Elméleti ismeretek:
Az idegszövet idegsejtekből áll. Az idegsejtek sejttestéhez nyúlvá-
nyok kapcsolódnak. A rövid nyúlványok nagyszámúak és faágszerű-
en elágaznak, hosszú nyúlványból általában egy van. A velőshü-
vellyel fedett hosszú nyúlvány az idegrost, gazdagon elágazó végső
szakaszai az idegvégződések. Sejtjeinek feladata az ingerek felvéte-
le, ingerületté alakítása és továbbítása.
A mozgás az izomszövetek segítségével történik, sejtjei összehúzó-
dásra képesek. A harántcsíkolt izomszövetet hosszú sejtek, úgyne-
vezett izomrostok építik fel. Sejtplazmájukban, hosszirányban he-
lyezkednek el az összehúzódást létrehozó vékony izomfonalak. Vi-
szonylag gyors összehúzódásra képes, de gyorsan ki is fárad.
A simaizomszövet megnyúlt, végein kihegyesedő sejtjei szorosan
egymáshoz tapadnak. Sejtplazmájukban találhatók az összehúzó-
dást létrehozó vékony izomfonalak, de ezek elrendeződése kevésbé
szabályos. Összehúzódása lassúbb, de tartósabb, mint a harántcsí-
kolt izomszöveté.
Feladatok:
1. feladat
Rajzold le az idegszövet mikroszkópi képét!
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 27 -
2. feladat
Rajzold le a simaizom és a harántcsíkolt izom mikroszkópi képét!
Csoportosítsd az izomszövetek tulajdonságait!
1. összehúzódásra és elernyedésre képes 2. összehúzódása gyors és
erőteljes 3. alapegységei az izomrostok 4. belső szerveink falában
található 5. működésük akaratlagos 6. alapegységei az izomsejtek
7. lassú, szünet nélküli mozgásra képes 8. izomrostjai haránt irány-
ban csíkozottak 9. sejtjei hosszúkás orsó alakúak 10. a szervezet
mozgását biztosítják
simaizom harántcsíkolt izom
simaizom harántcsíkolt izom
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 28 -
EGYSEJTŰ ÉLŐLÉNYEK
Bevezető feladat:
Egészítsd ki a szöveget!
A vízparton és a víz felszínén …………………………..… a fény. A víz sű-
rűbb a levegőnél, a vízben a mozgás …………………………………………..…,
mint a vízparton. Lefelé haladva a fény mennyisége
………………………………………. . A víz hőmérséklete határozza meg a víz-
ben oldott gázok mennyiségét, a hideg vízben …………………………….…
az oxigén. A víz felülete állandóan párolog. A víz a levegőnél
……………………………………….… melegszik fel, de
………………………………………..… is hűl le.
Készíts kislexikont! Fogalmazd meg az egysejtűek és a moszatok fo-
galmát!
Egysejtűek:
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………….
Moszatok:
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
1. kísérlet: Vizek parányi élőlényeinek vizsgálata mik-
roszkóppal
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
papucsállatka-tenyészet, mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szem-
cseppentő, munkafüzet
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 29 -
A kísérlet leírása:
Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! A papucsállatka-
tenyészetből szemcseppentővel cseppentsetek mintát a tárgylemez-
re, fedjétek le fedőlemezzel, és fokozatos nagyítással vizsgáljátok
meg! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! Több rajzot készít-
setek!
Elméleti ismeretek:
A papucsállatka édesvízben él, a csillós egysejtűek* legismertebb
tagja. Nevét alakjáról kapta. A testét borító csillók segítségével mo-
zog. Csillók viszik a táplálékot is a sejtszáj felé. Baktériumokkal és
más kisebb egysejtűekkel táplálkozik. Kettéosztódással szaporodik.
A zöld szemesostoros egyetlen sejtje orsó alakú. Szélesebb végén
található ostorával csavarvonalban halad előre. Testét csak sejthár-
tya határolja, sejtfala nincs. Piros szemfoltjának valószínű a fény ér-
zékelésében van szerepe. Zöld színanyagot tartalmaz. Fényben
fotoszintetizál, sötétben viszont szerves anyagokkal táplálkozik. A
kedvezőtlen körülményeket betokozódva vészeli át. Kettéosztódás-
sal szaporodik.
Feladatok:
1. feladat
Rajzold le a mikroszkópos vizsgálódás során látott egysejtűeket!
papucsállatka zöld szemesostoros
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 30 -
2. feladat
Kösd össze a papucsállatka sejtszervecskéit a működésekkel!
csilló irányítja a sejt anyagcseréjét
sejthártya a mozgást végzi
sejtplazma ebbe ágyazódnak a sejtalkotók
kisebb sejtmag a táplálék felvétel helye
nagyobb sejtmag irányítja a sejt kettéosztódását
sejtszáj eltávolítja a felesleges anyagokat
emésztő üregecske elhatárolja a sejtet
lüktető üregecske lebontja a felvett táplálékot
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 31 -
MOSZATOK
Bevezető feladat:
Hasonlítsd össze a zöld szemesostorost és a fonalas zöldmoszatot!
1. sejtjei fonalszerűen összekapcsolódnak
2. klorofillja van
3. moszat
4. fennmaradásához sok fény szükséges
5. kedvezőtlen körülmények között betokozódik
6. egyetlen sejtből épül fel
7. telepes testfelépítésű
8. kevés fénnyel is beéri
9. átmenetet képez a növény és állatvilág között
1. kísérlet: Moszatok oxigéntermelése
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
friss békanyál (fonalas zöldmoszat), nagyobb főzőpohár, erős fényű
lámpa, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Vízzel telt nagyobb főzőpohárba helyezzetek friss békanyálcsomót és
erős lámpával világítsátok meg! Félóra elteltével vizsgáljátok meg,
hogy mi történik a főzőpohárban! Tapasztalataitokat rögzítsétek a
munkafüzetben!
zöld szemesostoros fonalas zöldmoszat
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 32 -
2. kísérlet: Békanyál mikroszkópos vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
friss békanyál (fonalas zöldmoszat), mikroszkóp, tárgylemez, fedő-
lemez, csipesz, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! A friss békanyál szöve-
dékéből csipesz segítségével húzzatok ki finoman néhány különálló
fonalat! Helyezzétek nedvesen tárgylemezre, majd fedjétek le fedő-
lemezzel! Figyeljétek meg fokozatos nagyítással! A látottakat rajzol-
játok le a munkafüzetbe!
3. kísérlet: Oxigéntermelés fotoszintézis során – tanári
kísérlet (előre beállított kísérlet)
Eszközök:
friss békanyál (fonalas zöldmoszat), nagyobb főzőpohár, csapos töl-
csér, gyújtópálca, munkafüzet
A kísérlet leírása:
A nagyobb vízzel telt főzőpohárba helyezett békanyál csomóra csa-
pos tölcsért borítunk, úgy hogy a tölcsért is teljesen víz töltse ki.
Lámpával megvilágítjuk, vagy egyszerűen világos ablakba helyez-
zük. Egy nap elmúltával a tölcsérben a fotoszintézis során termelődő
gáz halmozódik fel. A tölcsér csapját kinyitva izzó gyújtópálcát tar-
tunk a kiáramló gázba. A bekövetkező jelenség mit bizonyít?
Elméleti ismeretek:
A moszatok törzseibe tartozó fajok legtöbbje a tengerekben él, de
édesvizekben is előfordulnak. A legegyszerűbbek egysejtűek (pl.
zöld szemesostoros), a többsejtűek telepes* testfelépítésűek. Kivá-
lóan alkalmazkodtak a vízi környezethez, teljes testfelületükön ve-
szik fel a vizet és az ásványi sókat. Az aljzathoz rögzülnek vagy le-
begnek. Növekedésük osztódással, szaporodásuk telepfeldaraboló-
dással történik. Táplálékul és búvóhelyül szolgálnak a vízi élőlények
számára, fontos oxigéntermelők.
Édesvizű tavakban, lassú folyású patakokban gyakori a fonalas
zöldmoszat. A tápanyagban dús vizekben nagy tömegben vannak je-
len.
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 33 -
Feladatok:
1. feladat
Figyeld meg a vízzel telt főzőpohárba helyezett, erős lámpával meg-
világított friss békanyálcsomót! Mi történt félóra elteltével?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………..
2. feladat
Rajzold le a mikroszkópos vizsgálat során látott fonalas zöldmosza-
tot!
3. feladat
Magyarázd meg a tanári bemutató kísérlet eredményét!
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………….
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 34 -
MOHÁK
Bevezető feladat:
Hasonlítsd össze a mohákat a moszatokkal! Írd a tulajdonságok elé
a megfelelő betűt!
A. mohák B. moszatok C. mindkettő D.
egyik sem
…… Spórákkal szaporodnak.
…… Valódi hajtásos növények.
…… Zöld színanyagot tartalmaznak.
…… Vannak közöttük egysejtűek is.
…… Rögzítő fonallal rendelkeznek.
…… Telepes növények.
…… Fotoszintézist végeznek.
…… Több törzsük van.
1. kísérlet: Friss mohapárna vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
friss mohapárna, kézi nagyító
A kísérlet leírása:
A mohapárnából vegyetek ki egy apró növényt! Kézi nagyítóval vizs-
gáljátok meg! Figyeljétek meg gyökérszerű rögzítő fonalait, szár- és
levélszerű képződményeit! Készítsetek rajzot a munkafüzetbe a nö-
vényről és lássátok el magyarázó szöveggel!
2. kísérlet: A mohák vízmegtartó képességének vizsgála-
ta
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
kiszáradt mohapárna, mérleg, üvegkád vízzel, munkafüzet
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 35 -
A kísérlet leírása:
Mérjétek le egy kiszáradt mohapárna tömegét! Áztassátok néhány
percig vízben, majd ismételjétek meg a mérést! A mérési eredmé-
nyeket és a vizsgálat tapasztalatait rögzítsétek a munkafüzetben!
Elméleti ismeretek:
A mohák az egész Földön elterjedtek, nagyon egyszerű felépítésűek.
A talajhoz rögzítő fonallal kapcsolódnak. A tápanyagot kezdetleges
szárukon és apró kezdetleges leveleiken keresztül veszik fel. A spó-
ratartó tokjaiban fejlődő spórákkal* szaporodnak. Szárazságtűrő nö-
vények. Legismertebbek közülük a lombosmohák. A tőzegmohák a
lápok növényzetének jellegzetes alkotói.
Feladatok:
1. feladat
Rajzold le a megvizsgált mohanövényt! Lásd el magyarázó szöveg-
gel!
Egészítsd ki a szöveget!
A mohák felépítése nagyon egyszerű. A talajhoz
…………………………………………………… kapcsolódnak. A tápanyagot kez-
detleges ……………………………… és apró ………………………………………..… ke-
resztül veszik fel. A ……………………………………………………………… fejlődő
spórákkal szaporodnak.
Melyik az az erdőtípus, ahol az aljnövényzet nagy részét a mohák
alkotják?
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………….
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 36 -
Mi a mohák jelentősége?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
2. feladat
Mérd le egy kiszáradt mohapárna tömegét! Áztasd néhány percig
vízben, majd ismételd meg a mérést!
a kiszáradt mohapárna tömege
a vízben áztatott mohapárna
tömege
Mennyi vizet vett fel a mohapárna?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
Mi a szerepe az erdőben vízmegkötő képességüknek?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………..
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 37 -
HARASZTOK
Bevezető feladat:
Egészítsd ki a szöveget! A következő kifejezéseket, illetve szavakat
használd: szív alakú előtelep, nedves, spóratok, új növényke!
A spórákból, ha ………..…………………………………….… helyre hullnak
…………………………………………….………………………… fejlődik. Ebből kialakul
a ……………………………………………………………………………………………, melynek
……………………………………………………… ismét spórák fejlődnek.
1. kísérlet: Erdei pajzsika szerveinek vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
friss vagy préselt erdei pajzsika, nagyító
A kísérlet leírása:
Figyeljétek meg az erdei pajzsika növényt! Kézi nagyítóval is vizsgá-
lódjatok! Vizsgáljátok meg a talajban lévő részeit! Figyeljétek meg
levelének felépítését! Alaposan figyeljétek meg a levél fonákját! A
látottakat rögzítsétek a munkafüzetben!
Elméleti ismeretek:
A harasztok a növényvilág első valódi gyökeres, száras, leveles kép-
viselői. Virágtalan növények*. Spórákkal szaporodnak. Legismertebb
képviselőik a páfrányok.
Gyöktörzsükből* évről évre új leveleket fejlesztenek. A levélfonák
spóratartó tokjaiban spórák képződnek. A spóratokokból kihulló spó-
rából nedves talajon apró, szív alakú előtelep képződik. Rajta jelen-
nek meg a hím- és női ivarsejteket termelő ivarszervek. A hímivar-
sejt ostor segítségével úszik a mozdulatlan petesejthez. Megtermé-
kenyítésükhöz víz szükséges. A megtermékenyítés után megindul az
új, fiatal növény fejlődése. Ismert képviselőjük az erdei pajzsika.
Évelő* növény. Gyökérágai a gyöktörzshöz kapcsolódnak. Összetett
levelei vannak. A fiatal levelek csigaformában kunkorodottak.
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 38 -
Feladatok:
1. feladat
Mivel magyarázod, hogy az erdei pajzsika minden tavasszal újra ki-
hajt?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
Hogyan szaporodik, hol és hogyan helyezkednek el szaporító képle-
tei?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
Miért mondhatjuk, hogy a harasztok az első valódi hajtásos növé-
nyek?
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………..........
Mely szervei hiányoznak?
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………….
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 39 -
2. feladat
Készíts részletgazdag rajzokat az erdei pajzsika megvizsgált szervei-
ről: talajban lévő rész, fiatal levél, egy teljes levél, a levél fonákjá-
nak részlete! Lásd el őket magyarázó szöveggel!
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 40 -
NYITVATERMŐK
Bevezető feladat:
Honnan származik a nyitvatermők elnevezése?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………….
Gyűjts össze három perc alatt minél több nyitvatermő fajt!
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
1. kísérlet: Kísérlet fenyőtobozzal
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök
friss száraz erdei- vagy feketefenyő toboz, nagyobb főzőpohár, ned-
ves itatóspapír, üveglap, munkafüzet
A kísérlet leírása:
A kísérlethez friss száraz erdei- vagy feketefenyő tobozt használja-
tok! Nagyobb főzőpohár aljára helyezzetek alaposan megnedvesített
itatóspapírt. Tegyétek rá a fenyőtobozt, majd a beállítást feddjétek
le üveglappal! Legalább félórát várjatok és figyeljétek meg a fenyő-
toboz változását! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 41 -
2. kísérlet: Fenyők tűlevelének, tobozának vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok
Eszközök:
friss erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő tobozok és ágdarab tűleve-
lekkel, vonalzó, szike, munkafüzet
A kísérlet leírása:
A kísérlethez friss erdei-, fekete-, luc- és vörösfenyő tobozokat és
tűleveleket használjatok! Párosítsátok a tobozokat és a hozzájuk tar-
tozó ágdarabokat! Azonosítsátok, hogy melyik fajhoz tartoznak! Fi-
gyeljétek meg a tobozok alakját! Mérjétek meg a hosszukat vonal-
zóval! Rögzítsétek az adatokat a munkafüzetben! Rajzoljatok le két
fenyőtobozt a munkafüzetbe!
Figyeljétek meg a tűlevelek elhelyezkedését az ágdarabokon! Mérjé-
tek meg a tűlevelek hosszát! Rögzítsétek az adatokat a munkafüzet-
ben!
Szikével vágjatok ketté hosszirányban egy fenyőtobozt! Rajzoljátok
le részletgazdagon a munkafüzetbe! Nevezzétek meg a részeit!
3. kísérlet: Fenyők szárnyas magjának vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
néhány friss, száraz fenyőtoboz, munkafüzet
A kísérlet leírása:
A 2. kísérletben vizsgált fenyőtobozokkal végezzétek el a megfigye-
lést! Vegyetek a kezetekbe egy fenyőtobozt, tartsátok az asztal fölé
a széttárt tobozpikkelyekkel lefelé fordítva! Felülről kezetekkel erő-
teljesen ütögessétek meg a tobozt! Mi történik? Tapasztalataitokat
rögzítsétek a munkafüzetbe! Rajzoljatok le egy szárnyas magot!
Elméleti ismeretek:
A nyitvatermő növények* döntő többsége örökzöld*. Tűleveleiket
vastag viaszréteg fedi, így keveset párologtatnak, kevésbé érzéke-
nyek a forróságra vagy a fagyra. De ennek köszönhető az is, hogy
lehulló leveleik nehezen bomlanak el. Az örökzöld erdők alatt csak
gyenge minőségű talaj képződhet. Fájuk gyakran gyantát tartalmaz.
Virágaik egyivarúak*, egylaki növények*. Virágaik virágzattá* (pl.
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 42 -
tobozvirágzat) tömörülnek. A hatalmas kiterjedésű végeláthatatlan
tajgát* fenyőfajok alkotják.
Feladatok:
1. feladat
Mi történt félóra múltán, a friss száraz fenyőtobozzal a nedves ita-
tóspapíron a főzőpohárban?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………..
2. feladat
Miután azonosítottad és párosítottad a tobozokat a leveles ágdara-
bokkal, rögzítsd a mérési eredményeket!
Fenyőfaj A toboz hossza A tűlevelek el-helyezkedése
A tűlevelek hossza
erdei fenyő
feketefenyő
lucfenyő
vörösfenyő
A szikével hosszirányban kettévágott fenyőtoboz részletgazdag raj-
za:
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 43 -
3. feladat
A széttárt tobozpikkelyekkel lefelé fordított fenyőtoboz ütögetésre
így reagált:
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………….
Szárnyas mag rajza:
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 44 -
ZÁRVATERMŐK
Bevezető feladat:
Csoportosítsd az alábbi növényeket megporzásuk módja szerint!
1. gyékény
2. bükk
3. mezei zsálya
4. hínáros békaszőlő
5. nád
6. tulipán
7. kukorica
8. szilvafa
9. kökény
10. mezei zsálya
11. réti boglárka
12. erdei fenyő
rovarporozta:
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
szélporozta:
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
vízporozta:
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………..
1. kísérlet: Magvak egyszerű vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
duzzasztott bab- és kukoricaszemek, kézi nagyító, csipesz, szike,
munkafüzet
A kísérlet leírása:
Vizsgáljátok meg kézi nagyítóval a duzzasztott babszemet! Óvatosan
húzzátok le csipesszel a maghéjat! Válasszátok szét a két szikleve-
let! Figyeljétek meg alaposan a belső felületüket! Azonosítsátok a
csíra részeit! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! Ké-
szítsetek rajzot a vizsgált babszemről és nevezzétek meg a része-
ket!
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 45 -
Vizsgáljátok meg kézi nagyítóval a duzzasztott kukoricaszemet! Pró-
báljátok leválasztani termésfalát a maghéjról! Vágjátok ketté széle-
sebb felületével párhuzamosan! Figyeljétek meg alaposan a vágási
felületet! Próbáljátok megkeresni a csírát! Tapasztalataitokat rögzít-
sétek a munkafüzetben! Készítsetek rajzot a vizsgált kukoricaszem-
ről és nevezzétek meg a részeket!
2. kísérlet: Kétszikű és egyszikű növény szervenkénti
vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
gyökeres petúnia és tulipán növény, csipesz, szike, vízfesték, ecset,
munkafüzet
A kísérlet leírása:
Végezzétek el egy kétszikű: petúnia és egy egyszikű: tulipán növény
szervenkénti vizsgálatát! Mindkét növényen válasszátok szét sziké-
vel a szerveket: gyökérzetet, szárat, leveleket, virágot! Rakjátok
párba és hasonlítsátok össze őket! Tapasztalataitokat rögzítsétek a
munkafüzetben! Készítsetek rajzot mind a négy szervpárról!
Válasszatok ki mindkét növényről egy levelet és kenjétek be a hát-
oldalukat sűrű élénkszínű vízfestékkel! Készítsetek lenyomatot a
munkafüzetbe! Hasonlítsátok össze az erezetek szerkezetét!
Szedjétek részeire csipesszel mindkét virágot! Rakjátok sorba a csé-
szeleveleket, szirom- illetve lepelleveleket, porzókat, termőket! Fi-
gyeljétek meg részleteiket, számoljátok meg őket és rajzoljatok le
mindent a munkafüzetbe!
Elméleti ismeretek:
A zárvatermők* a legfejlettebb virágos növények. Változatos virága-
ik termőjéből a megtermékenyítés után termés alakul ki. A virágok
rovarmegporzás* esetén feltűnőek, színesek, illatosak, a szélmeg-
porzásúak takarólevelei egyszerűek, esetleg hiányoznak, és renge-
teg virágport termelnek.
A zárvatermők mivel az egész Földön elterjedtek, a változatos kör-
nyezeti feltételekhez változatos testfelépítéssel alkalmazkodtak. Fás
szárúak és lágyszárúak is lehetnek. A növényvilág leggazdagabb
törzse kétszikűek* és egyszikűek* osztályára tagolódik.
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 46 -
Feladatok:
1. feladat
A duzzasztott babszem és kukoricaszem vizsgálatának tapasztalatai:
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
duzzasztott babszem rajza duzzasztott kukoricaszem rajza
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 47 -
2. feladat
A petúnia és a tulipán szervenkénti vizsgálata:
petúnia szerveinek rajza
takarólevelek:
szár:
levél:
gyökérzet:
tulipán szerveinek rajza
takarólevelek:
szár:
levél:
gyökérzet:
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 48 -
Készíts színes lenyomatot a levélerek szerkezetéről!
Készíts részletgazdag rajzot a virágok részeiről!
petúnia levelének lenyomata:
tulipán levelének lenyomata:
petúnia virága takarólevelek:
ivarlevelek:
tulipán virága takarólevelek:
ivarlevelek:
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 49 -
GOMBÁK
Bevezető feladat:
Mi jellemző a gombákra? Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt
(I = igaz, H = hamis)!
…… A szőlőperonoszpóra egysejtű gomba.
…… A gombák életének elengedhetetlen feltétele a fény.
…… A kalapos gombák termőteste gombafonalakból áll.
…… A gombák lehetnek lebontók, élősködők, együttélők.
…… Táplálékukat maguk készítik.
…… Rendelkeznek zöld színanyaggal.
1. kísérlet: Élesztőgomba mikroszkópos vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
bolti élesztő, főzőpohár, keverőkanál, szemcseppentő, tárgylemez,
fedőlemez, mikroszkóp, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Egy üvegpohárban bolti élesztő kis darabkáját oldjátok fel, úgy hogy
folyós legyen! Keverjétek meg jól keverőkanállal az oldatot! Szem-
cseppentővel cseppentsetek belőle tárgylemezre, fedjétek le fedő-
lemezzel és fokozatos nagyítással vizsgáljátok meg mikroszkóppal!
A munkafüzetedbe rajzoljátok le az ovális alakú élesztősejteket és
füzéreket!
2. kísérlet: Csiperke vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
jól fejlett termesztett csiperke, szike, kézi nagyító, A4-es fehér pa-
pír, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, mikroszkóp, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Óvatosan válasszátok le a kalapot a tönkről! Figyeljétek meg alakju-
kat! Vizsgáljátok meg a gallért! A kalap alsó oldalán vizsgáljátok
meg a lemezeket kézi nagyítóval! A látottak alapján rajzoljatok
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 50 -
részletgazdag csiperkét a munkafüzetbe! Külön rajzoljátok le a kala-
pot alulnézetben!
A kalapot helyezzétek egy A4-es fehér papírra és finoman ütögessé-
tek meg! A lemezek közül kipottyanó spórákat helyezzétek tárgyle-
mezre, fedjétek le fedőlemezzel és fokozatos nagyítással vizsgáljá-
tok meg mikroszkóppal! Alapos megfigyelés után rajzoljátok le a
spórákat a munkafüzetbe!
Elméleti ismeretek:
A gombák egysejtű vagy többsejtű élőlények, az élővilág egy önálló
országát alkotják. Telepes felépítésű testük gombafonalakból áll.
Sejtfalukban kitin található. Spórákkal szaporodnak. Létezésükhöz
nedves, nyirkos környezet szükséges. Sejtjeik zöld színanyagot nem
tartalmaznak. Táplálkozásuk szerint lehetnek lebontók (kenyérpe-
nész), élősködők (peronoszpóra), együttélők (gyilkos galóca).
A kalapos gombák termőteste kalapra és tönkre tagolódik. A tönkön
gallér és bocskor lehet. A spórák a kalap alján lévő lemezek között
termelődnek. Ehető fajaik közül közönségesek az erdei csiperke, az
ízletes vargánya. A mérgezők közül a legveszélyesebb a gyilkos ga-
lóca.
A sör, bor, kefir, kenyér sem létezhetne a készítésükhöz szükséges
jótékony gombafajok nélkül. Mint ahogy a penicillin és több más
gyógyszer előállítása is gombákból történik. A mezőgazdasági kárte-
vők közül közismertek a peronoszpóra, a monília és a lisztharmat.
Feladatok:
1. feladat
Rajzold le az élesztőgomba mikroszkópi képét! Milyenek az élesztő-
sejtek?
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 51 -
2. feladat
Figyeld meg a csiperkét, és megfigyelésedről készíts részletgazdag
rajzot!
Rajzold le a kalapot alulnézetben!
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 52 -
Rajzold le a gombaspórák mikroszkópi képét!
Készíts fogalomtárat! Magyarázd meg az alábbi kifejezéseket: kor-
hadéklakó, élősködő együttélő!
Korhadéklakó:
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………….
Élősködő:
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………..
Együttélő:
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 53 -
GYŰRŰS FÉRGEK
Bevezető feladat:
Írj öt állítást a földigilisztáról!
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………….
1. kísérlet: Földigiliszta testének, mozgásának vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
földigiliszta, bonctál, csipesz, kézi nagyító, kormozott A4-es nagysá-
gú üveglap, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Ügyesen, csipesszel emeljetek ki a földdel telt befőttesüvegből egy
ép földigilisztát! Helyezzétek a bonctálba (ha szükséges mossátok le
róla a rátapadt talajt)! Szabad szemmel és kézi nagyítóval vizsgá-
lódjatok! Vizsgáljátok meg hasoldalát, hátoldalát! Különítsétek el a
feji- és a farki véget! Figyeljétek meg a nyerget! Tapasztalataitokat,
megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben! Készítsetek
részletgazdag rajzot róla!
Válasszatok egy másik földigilisztát! Helyezzétek a bonctálba! Fi-
gyeljétek meg mozgását (ha nem mozdul, a csipesszel finoman ösz-
tökéljétek)! Figyeljétek meg a féregmozgás szakaszait! Tapasztala-
taitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!
Válasszatok egy másik földigilisztát! Helyezzétek kormozott A4-es
nagyságú üveglapra és figyeljétek meg a mozgását! Várjátok meg,
míg legalább 10 centimétert halad! Csipesszel emeljétek le az állatot
az üveglapról! Vizsgáljátok meg a nyomot a kormozott üveglapot
fény felé tartva! Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a
munkafüzetben!
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 54 -
2. kísérlet: Földigiliszta bőrének nyálkatermelése
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
földigiliszta, bonctál, csipesz, főzőpohárban 10%-os alkohol, munka-
füzet
A kísérlet leírása:
Ügyesen, csipesszel emeljetek ki a földdel telt befőttesüvegből egy
ép földigilisztát! Helyezzétek a bonctálba (ha szükséges mossátok le
róla a rátapadt talajt)! Csipesszel tegyétek egy percre 10%-os alko-
hollal telt főzőpohárba! Ezután emeljétek ki a főzőpohárból és he-
lyezzétek a bonctálba. Figyeljétek meg testének felületét! Tapaszta-
lataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!
3. kísérlet: Földigiliszta fényérzékelése
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
földigiliszta, bonctál, 40 centiméteres üvegcső, 1 üres és 1 vízzel telt
főzőpohár, 20x20 centiméteres fekete kartonpapír, ragasztószalag,
olló, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Ügyesen, csipesszel emeljetek ki a földdel telt befőttesüvegből egy
ép földigilisztát! Helyezzétek a bonctálba (ha szükséges mossátok le
róla a rátapadt talajt)! Vegyetek egy üvegcsövet, egyik végét he-
lyezzétek főzőpohárba és töltsetek rajta keresztül egy főzőpohár vi-
zet, hogy jól benedvesedjen a belseje! Készítsetek fekete kartonból
egy 20 centiméteres olyan csövet, ami viszonylag szorosan ráhúzha-
tó az üvegcsőre! A földigilisztát ügyesen helyezzétek bele az üveg-
csőbe! Várjatok néhány percet, hogy megállapodjon! A kartoncsövet
húzzátok rá a csőre, épp ott fedje el az üvegcsövet, ahol a földigi-
liszta tartózkodik! Várjatok néhány percet és mozdítsátok el a kar-
toncsövet, úgy hogy az állat feji vége legalább teste hosszának felé-
ig világosra kerüljön! Figyeljétek meg, mi történik! Ismételjétek meg
a kísérletet az állat farki végével is! Tapasztalataitokat, megfigyelé-
seiteket rögzítsétek a munkafüzetben!
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 55 -
A földigilisztákat a kísérletek után tegyétek vissza a földdel telt be-
főttesüvegbe! A gyakorlatokat követően az állatokat engedjétek
vissza a természetbe!
Elméleti ismeretek:
A gerinctelenek* közé tartozó gyűrűs férgek a legfejlettebb férgek.
Testük szelvényekből áll, kültakarójuk nyálkás bőr.
Bőrizomtömlővel* mozognak. Annak felépítése tömlőszerű, a bőr és
az alatta húzódó izomzat szorosan összenőtt. Féregmozgásra alkal-
mas, melynek során az állat teste váltakozva megnyúlik, majd ösz-
szehúzódik. Tápcsatornájuk háromszakaszos, kivezetőnyílással ren-
delkezik. Keringési rendszerük zárt, légzésük bőrlégzés. Petével
szaporodnak. Legismertebb kiviselőik a földigiliszta és az orvosi pió-
ca.
Feladatok:
1. feladat
Készítsd el a földigiliszta részletgazdag rajzát, nevezd meg a megfi-
gyelt részeket!
Hogyan történik a féregmozgás?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………..
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 56 -
Vizsgáld meg a földigiliszta kormozott üveglapon hagyott mászás-
nyomát!
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………….
2. feladat
Hogyan reagált a földigiliszta az alkoholos fürdőre?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………….
3. feladat
Hogyan viselkedett a földigiliszta, amikor sötétből hirtelen fényre ke-
rült?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 57 -
PUHATESTŰEK
Bevezető feladat:
Egészíts ki a szöveget!
A puhatestűek jellegzetes szerve a …………………………………………………,
ami a külső váz mészanyagát választja ki az elfogyasztott táplálék-
ból. A férgekhez hasonlóan
………………………………………………………………….… mozognak. Két osztályuk
a ……………………………………………….…. és
a………………………………………………………… osztálya. A tavi kagyló vízi ál-
lat, ……………………………………………………………… lélegzik.
1. kísérlet: A csigaház anyaga
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
csigaház, porcelánmozsár, főzőpohárban 20%-os háztartási ecet,
munkafüzet
A kísérlet leírása:
Porcelánmozsárban törjetek össze egészen apró darabokra egy üres
csigaházat! A törmeléket öntsétek bele egy főzőpohárba, majd tölt-
setek rá 20%-os háztartási ecetet úgy, hogy bőven ellepje! Vizsgál-
játok meg a készítményt félóra múlva! Tapasztalataitokat, megfi-
gyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!
2. kísérlet: Az éti csiga testfelépítésének vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
éti csiga, bonctál, kézi nagyító, csipesz, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Helyezzétek az éti csigát bonctálba! Várjátok meg amíg „kijön” a há-
zából (ha nem mozdul, válasszatok másik éti csigát)! Vizsgáljátok
meg testfelépítését: bőrét, fejét, haslábát! Bőrének felületét kézi
nagyítóval is vizsgáljátok meg! Tapogatóit ingereljétek a csipesszel,
figyeljétek meg működésüket! Tapasztalataitokat rögzítsétek a
munkafüzetben!
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 58 -
3. kísérlet: Az éti csiga mozgásának vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
éti csiga, csipesz, 30x30 centiméteres üveglap, vonalzó, szike, mun-
kafüzet
A kísérlet leírása:
Helyezzétek az éti csigát egy üveglapra! Várjátok meg mi „kijön” a
házából (ha nem mozdul, válasszatok másik éti csigát)! Figyeljétek
meg mozgását! Emeljétek fel az üveglapot és alulról is tanulmá-
nyozzátok a hasláb működését! Tapasztalataitokat rögzítsétek a
munkafüzetben!
Válasszatok egy másik éti csigát! Helyezzétek az üveglap szélére!
Várjátok meg amíg „kijön” a házából és elindul (ha nem mozdul, a
csipesszel finoman ösztökéljétek)! Mérjétek meg, hogy mennyi idő
alatt tesz meg folyamatos mozgással 10 centiméter utat. Munkafü-
zetetekben számítsátok ki, hogy milyen messzire jutna így egy óra
alatt!
Válasszatok egy másik csigát! Helyezzétek az üveglapra! Tegyetek
az útjába egy élével felfelé fordított szikét! Figyeljétek meg, hogy mi
történik, amikor átkel az éles eszközön! Tapasztalataitokat rögzítsé-
tek a munkafüzetben!
Az éti csigákat a gyakorlatokat követően engedjétek vissza a termé-
szetbe!
Elméleti ismeretek:
A puhatestűek vízi és szárazföldi élőlények. Puha testüket külső váz
támasztja, illetve védi. A külső váz* (ház, héj) mészanyagát bőrük
egy részlete, a köpeny választja ki az elfogyasztott táplálékból. Fe-
jükön vannak az érzékszervek, hasi oldalukon a lábuk, háti oldalu-
kon a belső szerveket magában foglaló zsigerzacskó. Kültakarójuk
nyálkás bőr. Bőrizomtömlővel mozognak. Szaporodásuk petével tör-
ténik. Közismert fajaik: éti csiga, tavi kagyló.
Feladatok:
1. feladat
Mi történt az összetört csigaházzal az ecetben?
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 59 -
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
2. feladat
Melyek az éti csiga testfelépítésének jellegzetességei?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
3. feladat
Melyek az éti csiga mozgásának jellegzetességei?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………
Mérd meg, mennyi idő alatt tesz meg egy éti csiga 10 centiméter
utat! Számold ki, ezzel a tempóval milyen messze jutna egy óra
alatt! Valóban csigalassúsággal mozog?
Számítás:
Mi történik az éti csigával, ha élével felfelé fordított szikén kel át?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………….
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 60 -
ÍZELTLÁBÚAK: ROVAROK
Bevezető feladat:
Készítsd el a cserebogár névjegyét!
Szempont Jellemző
testtájak
kültakaró anyaga
mozgás
szájszerv
légzés
szaporodás
fejlődés
1. kísérlet: Cserebogár testfelépítésének vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
preparált cserebogár, bonctál, csipesz, kézi nagyító, mikroszkóp,
munkafüzet
A kísérlet leírása:
Helyezzétek a preparált cserebogarat a bonctálba! Figyeljétek meg
testfelépítését! Óvatosan válasszátok szét a három testtájat! Vizs-
gáljátok meg kézi nagyítóval a fejen lévő szájszervet és érzékszer-
veket! Azonosítsátok, hogy hol erednek a lábak és szárnyak! Válasz-
szátok le óvatosan az összes lábat és szárnyat! Figyeljétek meg a
potrohot! Helyezzetek tárgylemezre és mikroszkóppal vizsgáljatok
meg egy csápot, egy ízeltlábat! Tapasztalataitokat rögzítsétek a
munkafüzetben! Készítsetek részletgazdag rajzokat a mikroszkóppal
vizsgált szervekről!
2. kísérlet: Házi méh légzésének vizsgálata – tanári kí-
sérlet (előre beállított kísérlet)
Eszközök:
élő házi méh egy csavaros fedéllel lezárt befőttesüvegben, élő házi
méh egy gézlappal (légáteresztő anyaggal) lezárt befőttesüvegben,
munkafüzet
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 61 -
A kísérlet leírása:
Egy élő házi méhet csavaros fedéllel lezárt befőttes üvegbe, egy
másikat gézlappal (légáteresztő anyaggal) lezárt befőttesüvegbe he-
lyeztünk. Figyeljétek meg a légzésüket! Hogyan tudjátok megállapí-
tani légzésük ütemét? Hasonlítsátok össze légzésük gyorsaságát! Mi
a különbség oka? Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek
a munkafüzetben!
A házi méheket a gyakorlatokat követően vissza kell engedni a ter-
mészetbe!
Elméleti ismeretek:
Az ízeltlábúak* közé tartozó rovarok* az állatvilág legnagyobb osz-
tálya. Az ismert fajok több mint fele tartozik közéjük. Külső kitinvá-
zuk* van, testük szelvényezett. Testtájaik a fej, tor és potroh. Toron
eredő három pár lábukat és szárnyaikat izmokkal mozgatják. Száj-
szervük a táplálkozás módjához alkalmazkodva fejlődött: például
rágója van a cserebogárnak, szúró-szívó szájszerve a gyötrő szú-
nyognak. Légzésüket légcsőrendszer* biztosítja. Érzékszerveik fej-
lettek. Szaporodásuk petével történik, fejlődésük átalakulásos, mi-
közben vedlenek. A rovaroknak nagy jelentősége van a zárvatermők
megporzásában. Néhány fajuk: májusi cserebogár, olasz sáska, kö-
zönséges szitakötő.
Feladatok:
1. feladat
Melyek a cserebogár testfelépítésének jellemzői?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 62 -
Rajzold le részletgazdagon a cserebogár csápjának és ízelt lábának
mikroszkópi képét!
2. feladat
Magyarázd meg a házi méh légzéséről szóló tanári bemutató kísérlet
eredményét!
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………………
cserebogár csápja cserebogár ízeltlába
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 63 -
ÍZELTLÁBÚAK: PÓKOK
Bevezető feladat:
Készítsd el a koronás keresztes pók névjegyét!
Szempont Jellemző
testtájak
kültakaró anyaga
mozgás
szájszerv
légzés
szaporodás
fejlődés
1. kísérlet: Keresztes pók testfelépítésének vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
preparált kereszte spók, bonctál, csipesz, kézi nagyító, mikroszkóp,
munkafüzet
A kísérlet leírása:
Helyezzétek a preparált keresztes pókot a bonctálba! Figyeljétek
meg testfelépítését! Óvatosan válasszátok szét a két testtájat! Vizs-
gáljátok meg kézi nagyítóval a fejen lévő szájszervet és érzékszer-
veket! Azonosítsátok, hogy hol erednek a lábak! Válasszátok le óva-
tosan az összes lábat! Figyeljétek meg a potrohot! Helyezzétek
tárgylemezre és mikroszkóppal vizsgáljátok meg a fejet (csáprágó,
pontszemek) és egy ízeltlábat (szövőkarmok)! Tapasztalataitokat
rögzítsétek a munkafüzetben! Készítsetek részletgazdag rajzokat a
mikroszkóppal vizsgált szervekről!
2. kísérlet: Pókháló anyagának, erősségének vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
pókháló, csipesz, kanadabalzsam, tárgylemez, fedőlemez, mikrosz-
kóp, férc cérna, olló, két ceruza, munkafüzet
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 64 -
A kísérlet leírása:
Miért nem szakad el könnyen a pókháló fonala? Helyezzetek ügye-
sen csipesszel egy kis darab pókháló fonalat kanadabalzsammal vé-
konyan bekent tárgylemezre! Miután ráragadt, cseppentsetek rá
még kanadabalzsamot és fedjétek le fedőlemezzel! Vizsgáljátok meg
mikroszkóppal! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!
Vágjatok le ollóval férc cérnából hat 40 centiméteres darabot! Há-
rom szálat fogjatok össze és végeiket ügyesen kössétek együtt egy-
egy ceruzához! Fogjátok meg a ceruzákat és húzzátok erősen addig,
amíg elszakadnak a szálak! Közben figyeljétek, mekkora erőt fejtet-
tetek ki! Ismételjétek meg a kísérletet úgy, hogy a három szálat
fonjátok, sodorjátok erősen össze! Így kössétek a szálat a ceruzák-
hoz! Melyik esetben kellett nagyobb erőt kifejtenetek az elszakítás-
hoz? Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!
Elméleti ismeretek:
Az ízeltlábúak közé tartozó pókok* fő jellegzetességei a két testtáj
és a négy pár láb. Külső vázuk fő építőanyaga a kitin. Sok fajuk há-
lót sző a zsákmány elejtésére. A pókháló anyagát a szövőmirigy*
termeli. A fonás-szövés a lábvégi szövőkarmokkal történik. A pókhá-
ló alakja a fajra jellemző. Az áldozatot a méregmiriggyel összekötött
csáprágóval* ölik meg. Fejtorukon nyolc pontszem található. Petével
szaporodnak. Gyors fejlődésük átalakulás nélküli, miközben többször
vedlenek. Az erősebb utódok gyakran felfalják a gyengébbeket. Köz-
ismert fajaik: koronás keresztes pók, madárpók.
Feladatok:
1. feladat
Melyek a keresztes pók testfelépítésének jellemzői?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………..
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 65 -
Rajzold le részletgazdagon a keresztes pók fejének és egy lábának
mikroszkópi képét!
2. feladat
Miért nem szakad el könnyen a pókháló fonala? Rajzold le a pókháló
fonalának mikroszkópi képét!
Miért olyan erős a pókháló?
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………..
a keresztes pók feje
(csáprágó, pontszemek)
a keresztes pók ízeltlá-
ba (szövőkarmok)
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 66 -
GERINCESEK: HALAK
Bevezető feladat:
Mi jellemző a halakra? Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I
= igaz, H = hamis)!
…… Valamennyi hal a gerincesek törzsébe tartozik.
…… A halak kopoltyúval lélegeznek.
…… Úszóik előrehaladó mozgásukat segítik.
…… A víz áramlását érzékelő szervük az úszóhólyag.
…… Csak édesvizekben fordulnak elő.
…… Bőrük pikkelyes, nyálkás.
1. gyakorlat: Halak testfelépítésének vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
halcsontváz (ponty), munkafüzet
A gyakorlat leírása:
Figyeljétek meg a halcsontvázat! Tanulmányozzátok a testalakot!
Figyeljétek meg a mozgásszerveket! Számoljátok meg a páros- és
páratlan úszókat! Vizsgáljátok meg a kopoltyú elhelyezkedését,
szerkezetét, színét! Tanulmányozzátok az úszóhólyag szerkezetét!
Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!
2. kísérlet: Halpikkelyek vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
halpikkelyek, csipesz, kézi nagyító, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Vizsgáljatok meg kézi nagyítóval néhány halpikkelyt! Figyeljétek
meg alakjukat és az évgyűrűkhöz hasonló növekedési vonalakat!
Hasonlítsátok össze a pikkelyeket! Tapasztalataitokat, megfigyelése-
iteket rögzítsétek a munkafüzetben!
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 67 -
Elméleti ismeretek:
A halak a vizek gerincesei*, áramvonalas* testük nagyfokúan a vízi
életmódhoz alkalmazkodott. Kültakarójuk nyálkás, csupasz vagy
pikkelyes bőr. Izmos testük mozgását páros és páratlan úszók segí-
tik. Emelkedésüket, süllyedésüket úszóhólyagjukkal* befolyásolják.
Táplálkozásuk változatos. Légzésük kopoltyúval történik. Szaglásuk,
tapintásuk kiváló, különleges érzékszervük az oldalvonal*. Ikrával
szaporodnak, külső megtermékenyítésűek. Közismert fajuk a ponty
és a leső harcsa.
Feladatok:
1. feladat
Figyeld meg a halcsontvázat! Töltsd ki a táblázatot!
Szempont Jellemző
Milyen a testalak?
Melyek a páros úszók?
Melyek a páratlan úszók?
Melyek a kopoltyú jellemzői?
Írd a hal szerveihez, mi a feladatuk!
5. ábra
Szerv Feladat
csontos pikkelyek
úszóhólyag
kopoltyú
oldalvonal
bélcsatorna
szív
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 68 -
2. feladat
Miután megvizsgáltad, részletgazdagon rajzolj le egy halpikkelyt!
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 69 -
GERINCESEK: KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK
Bevezető feladat:
Készítsd el a fürge gyík névjegyét!
Szempont Jellemző
testalak
kültakaró
mozgás
légzés
testhőmérséklet
szaporodás
1. kísérlet: Békacsontváz vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
békacsontváz, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Figyeljétek meg a békacsontvázat! Figyeljétek meg a koponyát, a
száj méretét! Figyeljétek meg és hasonlítsátok össze a mellső- és
hátsó végtagokat! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!
2. kísérlet: Siklócsontváz vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
siklócsontváz, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Figyeljétek meg a sikló csontvázat! Tanulmányozzátok a testalakot!
Figyeljétek meg a gerincoszlop hosszát, alakját és a bordákat! Vizs-
gáljátok meg az állkapcsot! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munka-
füzetben!
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 70 -
3. kísérlet: Kígyóing* vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
kígyóing, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Vizsgáljátok meg a kígyóinget először szabad szemmel, majd kézi
nagyítóval! Tanulmányozzátok külön feji szakaszát! Figyeljétek meg
és hasonlítsátok össze a szarupikkelyek alakját a háti- és a hasi ol-
dalon! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!
Elméleti ismeretek:
A kétéltűek* a szárazföldön élnek, de szaporodásuk erősen vízhez
köti őket. Lárva állapotukban kopoltyúval lélegező vízi élőlények, ki-
fejletten tüdővel lélegeznek és kilépnek a szárazföldre. Változó test-
hőmérsékletűek. Bőrük csupasz, váladékos. Fejletlen tüdejükkel tör-
ténő légzésüket a bőrlégzés egészíti ki. Ragadozók, a mozgó táplá-
lék megszerzésében fontos szerepe van nyelvüknek. Petével szapo-
rodnak, átalakulással fejlődnek. Közismert fajaik: a kecskebéka és a
barna varangy.
A hüllők* már valódi szárazföldi állatok. Legfőbb jellemzőjük, hogy
testük hőmérséklete változó. Szarupikkelyes bőrük, szarupajzsaik
védik őket a kiszáradástól. Tüdővel lélegeznek. Többnyire lágyhéjú
tojásokkal szaporodnak. Képviselőik: fürge gyík, parlagi vipera, mo-
csári teknős, nílusi krokodil.
Feladatok:
1. feladat
Figyeld meg a békacsontvázat! Töltsd ki a táblázatot!
Szempont Jellemző
Milyen a koponya?
Mekkora a száj?
Milyenek a mellső és hátsó vég-
tagok?
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 71 -
2. feladat
Figyeld meg a siklócsontvázat! Töltsd ki a táblázatot!
Szempont Jellemző
Milyen a testalak?
Milyenek a gerincoszlop és a bordák?
Milyen az állkapocs?
3. Húzd alá a kígyóing jellemzőit!
a sikló cafatokban levedlett bőre, erős-nehezen szakadó, szélesebb
haspikkelyek, a sikló egészben levedlett bőre, vastag bőr, a feji sza-
kaszon még a szem lenyomata is látszik, gyenge-vékony bőr, ru-
galmas bőr, a fejtől a farok felé simuló szarupikkelyek, mintázat raj-
ta nem látható
4. Hasonlíts össze a két állatot!
1. szarupikkelyes bőr
2. sebesen siklik
3. bőrlégzés
4. ugrólábak
5. erős bordaközti izmok
6. gerinces
7. váladékos bőr
8. vedlés
9. lágyhéjú tojás
10. változó testhőmérsék-
let
vízisikló kecskebéka
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 72 -
GERINCESEK: MADARAK
Bevezető feladat:
Gyűjts össze három perc alatt minél több madárfajt!
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………..
1. kísérlet: Galambcsontváz vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
madárcsontváz = galambcsontváz, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Figyeljétek meg a galambcsontvázat! Vizsgáljátok meg a gerincosz-
lopot, a koponyát és a csőrt! Tanulmányozzátok a mellcsontot! Fi-
gyeljétek meg és hasonlítsátok össze a mellső- és hátsó végtagokat!
Tapasztalataitokat, megfigyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!
2. kísérlet: Kitömött fácán és tőkés réce összehasonlítása
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
kitömött fácán és tőkésréce (hímek), munkafüzet
A kísérlet leírása:
Hasonlítsátok össze a két madarat a következők szerint: testalakjuk,
színük, tollazatuk, csőrük, szárnyuk, lábuk! Állapítsátok meg nemü-
ket! Hogyan alkalmazkodott testfelépítésük az életmódjukhoz? Ta-
pasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 73 -
3. kísérlet: Madártollak vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
madártollak (pehelytollak, evezőtollak), kézi nagyító, vízzel telt
üvegkád, főzőpohárban olaj, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Figyeljétek meg a fedőtollat és az evezőtollat! Kézi nagyítóval vizs-
gáljátok meg finom szerkezetüket! Hogyan alkalmazkodott felépíté-
sük a funkcióhoz? Rajzoljatok le egy evezőtollat és egy pehelytollat
a munkafüzetbe!
Mártsatok egy evezőtollat vízzel telt üvegkádba! Töltsetek a vízbe
olajat, és ismét mártsátok bele az evezőtollat! Hasonlítsátok össze a
két eredményt! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben!
Elméleti ismeretek:
A madarak* áramvonalas teste* kiválóan alkalmazkodott repülő
életmódjukhoz. Testhőmérsékletük állandó. Könnyű, laza pehelytol-
laikat fedőtollak takarják. Szárnyaik mozgatását tarajos szegycsont-
jukon tapadó mellizmaik biztosítják. Tüdejükhöz légzsákok csatla-
koznak. Csőrük, lábuk alakulása változatos életmódjukkal függ ösz-
sze. Jellegzetes szervük a rendszerint szarupikkellyel fedett csüd*. A
rágás hiányát pótolja a begy és a zúzógyomor. Bélrendszerük utolsó
szakasza a kloáka*. Meszes héjú tojással* szaporodnak. Közismert
hazai képviselőjük a fehér gólya.
Feladatok:
1. feladat
Figyeld meg a galambcsontvázat! Töltsd ki a táblázatot! Húzd alá a
repülő életmódra utaló megállapításokat!
Szempont Jellemző
Milyen a testalak?
Mekkora a fej?
Milyen a csőr?
Mi a mellcsont jellemzője?
Milyenek a mellső végtagok?
Milyenek a hátsó végtagok?
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 74 -
2. feladat
Hasonlítsd össze a kitömött fácánt és tőkésrécét!
Szempont A fácán jellemzője A tőkésréce jellemző-
je
testalak
szín
tollazat
csőr
szárny
láb
a madár neme
életmód
3. feladat
Rajzolj le egy evezőtollat és egy pehelytollat!
evezőtoll pehelytoll
Hogyan alkalmazkodott felépítésük funkciójukhoz?
evezőtoll pehelytoll
Vízbe és olajos vízbe mártott evezőtoll viselkedésének összehasonlí-
tása:
vízbe mártott toll viselkedése olajos vízbe mártott toll viselke-dése
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 75 -
GERINCESEK: EMLŐSÖK
Bevezető feladat:
Egészítsd ki a szöveget!
Az emlősök utódai az anyaállat …………………………………………………..…
fejlődnek és elevenen jönnek a világra. A kicsinyeket anyjuk
………………………………….… szoptatja. Testüket ………………………………………
borítja. Testhőmérsékletük ………………………………………………………… .
……………………………………….… lélegeznek.
1. kísérlet: Macskacsontváz vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
macskacsontváz, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Figyeljétek meg a macskacsontvázat! Tanulmányozzátok a gerinc-
oszlopot! Nézzétek meg a koponyát és a fogazatot! Figyeljétek meg
a végtagokat, az ujjak végét! Tapasztalataitokat rögzítsétek a mun-
kafüzetben!
2. kísérlet: Kitömött róka vizsgálata
Kis csoportban dolgozzatok!
Eszközök:
kitömött róka, munkafüzet
A kísérlet leírása:
Vizsgáljátok meg a kitömött rókát a következők szerint: testalakja,
színe, szőrzete, érzékszervei, fogazata, végtagjai, farka! Hogyan al-
kalmazkodott testfelépítése életmódjához? Tapasztalataitokat, meg-
figyeléseiteket rögzítsétek a munkafüzetben!
3. kísérlet: Emlősök zápfogának vizsgálata
Eszközök:
házi sertés, szarvasmarha, kutya, sün zápfogak, kézi nagyító, mun-
kafüzet
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 76 -
A kísérlet leírása:
Vizsgáljátok meg a zápfogakat! Milyen típusúak? Mely állatokhoz
tartoznak? Figyeljétek meg felületüket kézi nagyítóval! Melyik, mi-
lyen táplálék fogyasztását teszi lehetővé az állat számára? Készítse-
tek részletgazdag rajzot róluk a munkafüzetben!
Elméleti ismeretek:
Az emlősök* Földünkön a legfejlettebb állatok. Közös jellemvonásuk
az elevenszülés és a testüket borító szőrzet. Az utódokat az emlőmi-
rigyekben termelődő tejjel táplálják. Táplálkozásukban kitüntetett
szerepe van a fogaknak. Zápfogaik felülete a táplálék minőségéhez
alkalmazkodva lehet például gumós, redős, tarajos, tűhegyes. Há-
romszakaszos tápcsatornájuk van. Tüdővel lélegeznek. Idegrend-
szerük, hormonrendszerük, érzékszerveik fejlettek. Közismert hazai
képviselőjük a róka.
Feladatok:
1. feladat
Figyeld meg a macskacsontvázat! Töltsd ki a táblázatot! Húzd alá a
ragadozó életmódra utaló megállapításokat!
Mik építik fel a gerincoszlopot?
Milyen alakú a koponya?
A metszőfogak jellemzője:
A szemfogak jellemzője:
A zápfogak jellemzője:
Mi van a lábujjak végén?
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 77 -
2. feladat
Vizsgáld meg a kitömött rókát! Írd le jellemzőit, igazolva az élet-
módjához való alkalmazkodást!
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………
3. feladat
Vizsgáld meg a zápfogakat!
Állat A zápfog felülete A táplálkozás (evő)
házi sertés
szarvasmarha
kutya
sün
Készíts részletgazdag rajzot a zápfogakról!
házi sertés
szarvasmarha
kutya
sün
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 78 -
FOGALOMTÁR
A fogalomtárban szereplő fogalmakat a tananyagok szövegében csil-
lag jelöli.
Áramvonalas test: Olyan testalak, amely megkönnyíti az állatok
mozgását abban a közegben (levegő, víz), ahol élnek. Például:
halak orsó alakú teste.
Bőrizomtömlő: A testet tömlőszerűen körülfogó mozgásszerv,
amelyben a bőr és az alatta húzódó izomzat szorosan összenőtt.
Féregmozgásra képes vele az állat. Például: földigiliszta.
Csáprágó: A pókok ölőszerve, a zsákmány megragadására, meg-
ölésére, feldarabolására szolgál. Például: koronás kereszte spók
csáprágója.
Csüd: A madarak lábának, lábujjak feletti, legtöbbször tollatlan,
szarupikkelyekkel fedett szakasza. Például: házityúk csüdje.
Egyivarú virágok: egyféle ivarlevelet tartalmaznak, azaz vagy
csak porzó, vagy csak termő található bennük. Például: erdei fe-
nyő.
Egylakiak: egyivarú virágaik azonos példányon foglalnak helyet.
Például: erdei fenyő.
Egysejtűek: Egyetlen sejtből felépülő, parányi, önálló életjelensé-
get mutató élőlények. Például: papucsállatka.
Egyszikűek: egy sziklevéllel csíráznak, bojtos gyökérzetük és
mellékeres levelük van, száruk nem ágazik el. Virágtakarójuk le-
pellevelekből áll vagy hiányzik. Például: búza, tulipán.
Emlősök: azok a gerincesek, amelyek utódaikat elevenen hozzák
a világra, azokat emlőikben képződő tejjel táplálják, és testüket
szőr borítja. Például: mezei nyúl.
Évelők: azok a növények, amelyek raktározó szerveikből (gyök-
törzs, hagyma) minden évben kihajtanak. Például: erdei pajzsika.
Fotoszintézis: a levelek zöld színtestjeiben zajlik. A folyamat so-
rán a napfény energiája felhasználásával szervetlen anyagból
szerves anyag (szőlőcukor) keletkezik és oxigén szabadul fel.
Gázcserenyílás: a növények bőrszövetében található, két bab
alakú zárósejtből és a közöttük lévő légrésből áll.
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 79 -
Gerinces állatok: testét belülről csontváz támasztja, melynek
tengelye a fejtől a farokig húzódó gerincoszlop. Például: ponty,
kecskebéke, fürge gyík, fehér gólya, mezei nyúl.
Gerinctelenek: azok az állatok, amelyeknek nincs porcos vagy
csontos belső vázuk. Gerinctelenek például a gyűrűs férgek, pu-
hatestűek, ízeltlábúak.
Gyöktörzs: Földalatti módosult szár. Például: erdei pajzsika gyök-
törzse.
Hüllők: azok a gerincesek, amelyek testhőmérséklete követi kör-
nyezetük hőmérsékletét (változó), kültakarójuk szarupikkelyes
bőr, és lágyhéjú tojásokkal szaporodnak. Például: fürge gyík.
Ízeltlábúak: azok a gerinctelen állatok, amelyek lábai ízekből áll-
nak. Például: májusi cserebogár, koronás keresztes pók, folyami
rák.
Kambium: a növények szárában és gyökerében azok felületével
párhuzamos osztódó szövet. A szervek vastagodását biztosítja.
Kétéltűek: azok a gerincesek, amelyek lárva állapotukban kopol-
tyúval lélegző vízi élőlények, kifejletten a szárazföldre lépnek és
tüdővel lélegeznek. Például: kecskebéka
Kétszikűek: magjukban két sziklevél található, főgyökérzetük,
főeres levelük, elágazó száruk van. Virágtakarójuk csésze- és szi-
romlevelekből áll. Például: petúnia, paprika.
Kígyóing: a kígyók egészben levedlett szarupikkelyes bőre. Pél-
dául: vízisikló kígyóinge.
Kitin: az ízeltlábúak vázát alkotó könnyű, kemény, ellenálló szer-
ves anyag.
Kloáka: a bélrendszer utolsó szakasza, amely az emésztő-, a ki-
választó- és a szaporító szervrendszer közös kivezető nyílása.
Például: fehér gólya kloákája.
Kopoltyú: a vízben oldott oxigén felvételére alkalmas légzőszerv.
A halaknál vérerekben gazdag, nagyfelületű, lemezes szerkezetű.
Például: ponty kopoltyúja.
Külső váz: az élőlény kültakarója által létrehozott testrész, amely
támasztékot és védelmet nyújt. Például: éti csiga felcsavarodott
háza.
Légcsőrendszer (trachearendszer): a rovarok egész testét behá-
lózó légzőszerve. Esetében a gázcsere a levegő és közvetlenül a
sejtek között zajlik. Például: cserebogár légcsőrendszere.
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 80 -
Madarak: azok a gerincesek, amelyeknek testét toll borítja, cső-
rük, csüdjük, szárnyuk van, és tojással szaporodnak. Például: fe-
hér gólya.
Megporzás: az a folyamat, amelynek során a virágpor egy közve-
títő közeg (rovar, szél, víz) segítségével nyitvatermőknél a mag-
kezdemény csúcsára, zárvatermőknél a termő bibéjére kerül.
Mikroszkóp: egy olyan technikai eszköz, amely képes megjeleníti
a szabad szemmel nem látható, parányi vizsgálati objektumokat.
Mirigy: váladékot termelő szerv. Például: koronás keresztes pók
szövőmirigye.
Nyitvatermők: azok a fás szárú növények, amelyek virágaiban a
magkezdemények szabadon ülnek a termőleveleken, mivel azok
nem zárulnak magházzá. Például: erdei fenyő.
Oldalvonal: a halak speciális, a víz áramlásának irányát, erőssé-
gét érzékelő szerve. Például: ponty oldalvonala.
Örökzöldek: nem egyszerre hullatják leveleiket, így egész évben
van rajtuk zöld levél. Például: erdei fenyő.
Pókok: azok az ízeltlábúak, amelyeknek két testtája a fejtor, a
potroh és négy pár lábuk van. Például: koronás keresztes pók,
madárpók.
Rovarok: azok az ízeltlábúak, amelyek három testtája a fej, a tor,
a potroh és három pár lábuk van. Például: cserebogár.
Spóra: a virágtalan növények szaporító képlete. Például: lom-
bosmoha spórája.
Szövet: közös eredetű, hasonló alakú, azonos működésű sejtek
összessége. A növényi szövetek csoportjai: osztódó szövet, ál-
landósult szövetek: bőrszövet, szállítószövet, alapszövetek. Állati
szövetek pl. hámszövet, izomszövet.
Tajga: fenyőőserdő.
Telepes növények: testüket bárhol vizsgáljuk meg, mindenütt
ugyanazt a felépítést tapasztaljuk. A sejtek között nincs munka-
megosztás, mindegyik képes az összes működés elvégzésére.
Például: fonalas zöldmoszat.
Tojás: a madarak szaporító képlete, tulajdonképpen egy meg-
termékenyített petesejt. Például: házityúk tojása.
Úszóhólyag: a halak emelkedését és süllyedését szabályozó spe-
ciális szerv. Például: ponty úszóhólyagja.
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 81 -
Virágtalan növények: virág soha nem fejlődik rajtuk. Például: er-
dei pajzsika.
Virágzat: több virágból áll, amelyek egy hajtáson csoportosulnak.
Például: fenyők tobozvirágzata.
Zárvatermők: a legfejlettebb virágos növények, termőleveleik
zárt magházzá összenőve védik a magkezdeményeket. Például:
tölgy.
Munkafüzet – Biológia 7. évfolyam
- 82 -
FORRÁSOK
Felhasznált irodalom:
Aliverti, M. G. – Ciccioli, M. – Laudi, G. (1976): Élet a mikroszkóp
alatt. Budapest: Móra Könyvkiadó.
Amery, Heather (1989): Kísérletek. Budapest:Novotrade Rt., Buda-
pest.
Dr. Berend Mihály (2004): Így készülj a kétszintű érettségire bioló-
giából! Celldömölk: Apáczai Kiadó.
Dr. Harász Tibor – Jámbor Gyuláné- Vízvári Albertné (2007): Termé-
szetismeret 5. Szeged: Mozaik Kiadó.
Hartdégerné Rieder Éva – Dr. Köves József – Rugli Ilona (2007):
Természetismeret 5. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Hartdégerné Rieder Éva – Dr. Köves József (2001): Természetisme-
ret 6. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Jámbor Gyuláné – Csókási Andrásné – Fehér Andrea – Horváth And-
rásné – Kissné Kera Ágnes (2004): Biológia és egészségtan 8. Sze-
ged: Mozaik Kiadó.
Köthe, Rainer (1994): Kísérletek könyve. Budapest: Tessloff és Ba-
bilon Kiadó.
Kovács István (1967): Hogyan kutassunk? Budapest: Móra Könyvki-
adó.
Miskolci Szilvia – Pirisi Anna (2010): Kalandtúra a természetben.
Celldömölk: Apáczai Kiadó.
Müllner Erzsébet (2003): Biológiai vizsgálatok és gyakorlatok. Buda-
pest: Műszaki Könyvkiadó.
Öveges József (1979): Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Budapest:
Gondolat Kiadó.
Munkafüzet – Biológia, 7. évfolyam
- 83 -
A képek forrásai:
http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html
(1. ábra)
http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)
http://openclipart.org/ (3. ábra)
http://www.mozaweb.hu/ (4. ábra)
http://tudasbazis.sulinet.hu/ (5. ábra)