bihar elsÕ Évei a ii. vilÁghÁborÚ utÁn€¦ · helyzetben 1944. december 21-ig nem volt...
TRANSCRIPT
115
RADICS KÁLMÁN:
BIHAR ELSÕ ÉVEI A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN
Az ország korábban legnagyobb vármegyéjébõl, az 1910-ben még 10 610 km2-nyi terüle-tû, 486 településsel és 582 132 fõnyi lakossággal rendelkezõ Biharból a trianoni határokkialakítása után 2771 km2-nyi területû (ez a korábbi negyede) és a 60 megmaradt telepü-lésen élõ mintegy 176 000 fõs népességû (a korábbi harmada) csonka rész maradt.1 Miu-tán a második bécsi döntés 1940-ben Észak-Erdélyt a Székelyfölddel, Nagyváraddal ésKolozsvárral Magyarországhoz csatolta (43 591 km2 terület, 218 5546 lakos), a megyeközigazgatását is ennek megfelelõen alakították. A II. világháború végéhez közeledve aharcoló csapatok 1944. szeptember 23-án lépték át a mai állapot szerinti országhatárt, s ez-zel a keleti országrész fokozatosan hadszíntérré változott. A német katonai alakulatokmegkezdték a hadiüzemek, malmok, gyárak, raktárak, a vasúti- és postaberendezések rob-bantását. Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb csatája október 20-án Debrecen elfogla-lásával ért véget, a megyei hadmûveletek pedig október 27-én fejezõdtek be. Bihar megyéta Vörös Hadsereg csapatai az október 6-a és 27-e közötti hadmûveletekkel foglalták el.2
A Vörös Hadsereg Parancsnoksága röpiratokat szóratott le repülõgépekrõl, melyek-ben a lakosság – többek között – a következõket olvashatta: „Amikor a Vörös Hadseregmagyar területre lép, nem az a cél vezérli, hogy annak bármely részét elfoglalja, vagyhogy megváltoztassa Magyarország jelenlegi társadalmi rendszerét… A Vörös Hadseregnem mint hódító jött Magyarországra, hanem mint a magyar nép felszabadítója a németfasiszta iga alól. … A szovjet katonai hatóságok nem szándékoznak Magyarország maitársadalmi rendjén változtatni, és a maguk rendjét meghonosítani az általuk elfoglalt te-rületen. A polgárok magántulajdona érintetlen marad, és a szovjet katonai hatóságok vé-delme alatt áll. A helyi hatóságok és a helyi önkormányzat összes szervei, amelyek a Vö-rös Hadsereg bevonulásáig mûködtek, helyükön maradnak. Polgárok! Gondoskodjatok azipari, kereskedelmi, községi és egyéb üzemek, valamint hatóságok zavartalan mûködésé-rõl! Földmûvelõk, férfiak és asszonyok! Járjatok nyugodtan dolgotok után! Munkások ésiparosok! Bátran folytathatjátok munkátokat a gyárakban és mûhelyekben! Kereskedõk ésvállalkozók! Intézzétek ügyeiteket minden aggodalom nélkül! Tisztviselõk! Biztosítsátokvalamennyi hivatal és igazgatási ág zavartalan mûködését! A lelkészek és hívõk akadály-talanul végezhetik vallásos szertartásaikat…”3
1 Magyarország kisrégiói 8/1. Hajdú-Bihar megye. Szerk. BARANYI Béla. Hatvan, 2002. 23.2 KOMORÓCZY György: Az állami élet megindulása a felszabadult Bihar megyében. In: Levéltári Közlemények,
36. évf. 1. sz. 1965. 11.3 MIKECZ Ferenc: Az MKP vezette forradalmi erõk harca a népi demokratikus átalakulásért Hajdú megyében.
1944–1948. Bp., 1984. 20–21.
116
Radics Kálmán
A szovjet hadsereg parancsnokai a közigazgatás gyors helyreállítására törekedtek, ré-szint a még folyó harcok nyugodtabb hátországa, részint az élelmiszer és egyéb utánpót-lás, felszerelés biztosítása miatt. A második világháború az országnak jelentõs anyagi(22 milliárd pengõ) és emberveszteséget (700–750 ezer fõ) okozott. Hajdú-Bihar megyé-ben a Vörös Hadsereg már kifosztott területeket talált. A német katonaság visszavonulá-sakor a községekbõl elvitte a lakosság hízó sertéseinek egy részét (amit nem sikerült el-rejteni), a tartalék élelmiszercikkeket, s ezzel hosszú idõre megnehezítette a közellátást.
Biharban a frontot követõ hetekben, már 1944 novemberében megkezdõdött a me-gyei igazgatás újjászervezése. A második világháború után általában visszaállt az1920–1940-es évek közötti közigazgatási állapot. Ennek megfelelõen az ún. Nyugat-Bi-har vármegyéhez 1944. november 15. óta a következõ járások kerültek:
A 14/1945. M. E. sz. rendelet elõírta, hogy a helyi önkormányzatokat a demokratikus pár-tok és a szakszervezetek alkossák meg és gondoskodjanak is az igazgatási szervezet lét-rehozásáról. A régebbi hivatali szervek nem mûködtek, a vezetõ tisztviselõk szinte kivé-tel nélkül elmenekültek, a közigazgatás korábbi személyzete sem jött vissza. Sajátságo-san néhány hétig még kettõs irányítás érvényesült, az egyik központ Nagyváradon, a má-sik Berettyóújfaluban (a 4330/1945. M.E. rendelet a tényleges helyzetnek megfelelõenmár utóbbit jelölte meg a vármegye székhelyeként). Nyugat-Bihar megye elsõ fõispánjaZöld Sándor lett, de õt hamarosan államtitkárrá nevezték ki. A megyei törvényhatósági bi-zottság 1945. április 21-én alakult meg újra.4 A megyei Nemzeti Bizottság állapította megaz egyes pártok és szakszervezetek képviseleti arányát, a bizottsági tagokat azonban a pár-tok és a szakszervezetek küldték ki. A törvényhatósági bizottság taglétszáma a réginek anegyede volt. Az elsõ ülésen közellátási témát (a nincstelenek és a menekültek liszt- észsírellátását), a tisztviselõk választásának mikéntjét, a tisztviselõi kar összetételét tárgyal-ták meg. Júniusban a berettyóújfalui kórház helyreállítása, hídépítés, a rendõrség szerve-zése szerepelt napirenden. Politikai vitát váltott ki az alispán megválasztása. A Nemzeti
Járás Községek száma
Berettyóújfalui 13
Biharkeresztesi 13
Cséffa-nagyszalontai 11
Derecskei 8
Sárréti 8
Székelyhidi 8
4 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML), IV. B. 402/a. Bihar Vármegye Törvényhatósági Bizottsá-gának iratai. 1. k.
117
Bihar elsõ évei a II. világháború után
Bizottság elnöke csak közigazgatási tisztviselõnek tartja az alispánt, politikainak nem. Avármegyei rendõrfõkapitány kijelölése kapcsán az egyik felszólaló hangsúlyozza, hogycsak az alkalmas e tisztségbe, aki „már a múltban is megmutatta, hogy tud és akar har-colni a demokráciáért”. Kellõ politikai ítélõképességet is kíván ez a tisztség, „aki politi-kailag nem érett, az nem megfelelõ”. Ezen az ülésen választották meg a kisgyûlés tagjaisorából a Közigazgatási Bizottságot. Augusztusban földosztás, az újonnan kinevezetttisztviselõk igazolása (kívánatos hogy ezt a régi szolgálati helyükön végezzék), a kevésgabonatermés és ezzel összefüggõen a feketekereskedelem felszámolása szerepelt napi-rendként, de ekkor választották meg a rendõrfõkapitányt is.
Szeptemberi ülésén a közgyûlés állategészségügyi jelentést tárgyalt, részletesen fog-lalkozva a ragályos betegségek elterjedésével. Októberben a berettyóújfalui vármegyeiközkórház újjáépítésére 10 millió pengõs államkölcsön felvételét határozták el. A fõispánaz õszi munkák elmaradásáról és az aszálykárról szólt, ennek kapcsán felmerült a közel-látás nehéz helyzete. Az új fõispán is harcot fogad az üzérkedés ellen. Decemberben is-mét felvetõdik a közellátás hiányos volta. A fõispán javulást, intézkedést ígér, s megem-líti, hogy „az orosz katonai bizottság sót és gyufát helyezett kilátásba azoknak, akik pon-tosan eleget tesznek beszolgáltatási kötelezettségüknek”.
Az alispán jelentésében megemlíti, hogy – mivel az adóhivatalok és a postatakarék-pénztár ekkor még nem mûködött –, vármegyei közpénztárt létesített a megyeházán; köz-pénzt csak ide lehetett szállítani, s innen fizették még az állami tisztviselõket is. E köz-pénztár szeptember 15-ével szûnt meg. A jelentés a továbbiakban az épületek kijavításá-ról, s a megyei Közjóléti Szövetkezet mûködésének megkezdésérõl szólt. A malmok köz-ségesítését határozza el a közgyûlés, s külön bizottságot hoz létre az ellenõrzésre. Úgytervezik, hogy ahol visszaélést tapasztalnak, ott a nagyobb malmokat vármegyei, a kiseb-beket pedig községi kezelésbe veszik. A véghatározatot – hasonló szellemû állásfoglalásvégett – Magyarország Nemzetgyûlésének is megküldték.
1945-ben és utána a kormány az élet minden területére kiterjedõen építette ki a népidemokratikus forradalom ügyét szolgáló centralizációt, intézkedésekkel tartotta kézben aszocializmust szolgáló állami akaratot. Egymás után születtek meg azok a rendelkezések,amelyek a közigazgatás rendezésére (14/1945, 1030/1945, 8450/1947, 3630/1947) az ön-kormányzati ügyvitel és ügyintézés racionalizálására (14/1948, 21/1948, 23/1948), azegyes vármegyei állások államosítására vonatkoztak. Mindezekkel a közgyûlésen foglal-koztak, de ezen túl a közgyûlés a részletkérdéseket szabályozó intézkedések mellett állástfoglalt az ország baloldali erõit foglalkoztató politikai mozgalmak ügyében, többek kö-zött az agrárforradalom vívmányainak megvédésében, a nagyobb üzemek államosításá-ban, a községi vállalatok kialakításában.
Egy év, az 1945-ös közgyûlési napirendjeinek bemutatásával, az események felvil-lantásával a bizottság munkáját is érzékelhettük. A következõ években tanúi lehetünk
118
Radics Kálmán
(a közgyûlési tárgysorozatok ismeretében) Bihar megyében is az önkormányzati jogoksajnálatos csorbulásainak.
Az igazgatás-önigazgatás alakulása (szervezetek, tisztségek és irataik forrásértéke)
A törvényhatóság a feudális és a polgári korszakban – területi önkormányzati szervezet-ként – középfokú területi igazgatást látott el. A rendiség idõszakában ez nemesi várme-gyéket, szabad királyi városokat, kiváltságolt kerületeket és széki szervezõdéseket jelen-tett, ekkor még saját törvénykezéssel. A rendi jellegû önkormányzatiság 1848-tól alakulát fokozatosan a polgári viszonyoknak megfelelõen, különösen pedig az 1870-es, az1886-os és az 1929-es rendezésekkel egyre szûkítve az önkormányzati jogokat. A tör-vényhatósági hatáskört a polgári idõszakra szóló érvénnyel az 1886. évi 21. tc. állapítot-ta meg. A megyét, mint jogi személyt a „közönség” képviseli, amely testületi jogokat gya-korol önkormányzati keretekben, az önkormányzati jogok a testületi szervekben jutottakkifejezésre, közülük elsõsorban a törvényhatósági bizottsági közgyûléseken, illetõlegezek választmányaiban és bizottságaiban.
A törvényhatósági bizottság újkori vármegyei és városi képzõdmény, mint ahogyanmaga a törvényhatóság is a 19. századtól neveztetik hivatalosan így. Feudális nemesi me-gyei elõdje a vármegyei közgyûlés, 1848-tól 1870-ig-pedig a népképviseleti alapú megyeibizottmány. Az 1870-es 42. tc. szerint a vármegyei és a törvényhatósági jogú városi tör-vényhatóság egyetemét a bizottság képviseli. A törvényhatósági jogú város hatásköre apolgári vármegyéével egyezett meg, azzal a különbséggel, hogy a városok nem csak má-sodfokon, hanem elsõfokon is intézték ügyeiket és külön gazdasági tevékenységet fejtet-tek ki. A törvényhatósági bizottság tagjai az 1929. évi XXX. tc. hatályba lépéséig felerészben a legtöbb adót fizetõkbõl (nyers virilizmus) kerültek ki, fele részben pedig vá-lasztottakból. Az említett tc. szerint a bizottság kétötöd részben virilis, kétötöd részbenválasztott, egyötöd részben pedig az érdekképviseletek, a vallásfelekezetek és a szaksze-rûség (állami vezetõ hivatalnokok) képviselõibõl tevõdött össze, kiegészülve az örököstagokkal és a törvényhatóság vezetõ tisztviselõivel.
Amíg a Horthy-korszak elõtt a helyi önkormányzatok a szakigazgatás nagy részét isellátták az általános igazgatás mellett, addig az új érában tovább szûkítve az önkormány-zatok jogkörét egyre inkább kiépülnek a kormánytól függõ kihelyezett igazgatási szervek.A kormányt a fõispán képviselte a törvényhatóságban, adott viszonyok között még kor-mánybiztosként is erõsítve a centralizációt. A közgyûlés elnöke a fõispán volt, de a vá-lasztmányokban tevékenykedõ vármegyei tisztviselõk szerepe (pl. az alispáné) alapvetõ.A törvényhatósági jogú városok élén is a fõispán állt, elsõ tisztviselõjük pedig a polgár-mester. A törvényhatósági bizottság fõbb feladatai: törvényhatósági szabályrendeletek al-kotása; választandó tisztviselõk megválasztása; felírási és politikai jog gyakorlása, s en-nek érdekében kapcsolattartás más törvényhatóságokkal; a költségvetés és a zárszámadás
119
Bihar elsõ évei a II. világháború után
megállapítása; határozathozatal önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan és a közszolgál-tatási ügyekben; közüzemek, közintézetek létesítése és középületek emelése; felügyeletaz önkormányzati szervek mûködésére. A törvényhatósági bizottság e feladatokat részbena közgyûlés, másrészt bizottságok és választmányok révén látta el.
Az 1944 utáni közigazgatásunkat is a polgári korszakban alkotott jogszabályok alkal-mazása jellemezte, kivéve a „demokratikus” fejlõdéssel ellentétes elemeket, mint pl. a vi-rilizmus vagy az örökös törvényhatósági tagság intézménye. A háború utáni kaotikushelyzetben 1944. december 21-ig nem volt központi kormány, az igazgatás így a helyiszervekre hárult. A front átvonulásakor a közigazgatás a kitelepítésektõl, menekülésektõlmár szétesett, a fordulat a politikai változásoknak megfelelõ, és a nép bizalmát élvezõ he-lyi szerveket követelt. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása, az országospolitikai élet megindulásának jelére Debrecenben, majd egyre újabb településeken alakul-tak meg a nemzeti bizottságok. Hatáskörük szinte minden területre kiterjedt, így a közel-látásra, a közegészségügy biztosítására, az iskolák, gyárak, bányák, mezõgazdasági üze-mek munkájának a megindítására, végezték a közigazgatás legsürgõsebb feladatait, néholmég ítéletet is hoztak, azaz államhatalmi és bírósági feladatokat is elláttak. Az új magyarkormány már 1945 januárjában (14/1945. M. E. sz. rendelet) felszólította a lakosságot ésa nemzeti bizottságokat, hogy alakítsák újjá a közigazgatási szerveket és a néphatalmiszervek ne foglalkozzanak ezután a közigazgatás ügykörébe tartozó feladatokkal. Az1030/1945. számú kormányrendelet a területi és a helyi közigazgatás átszervezésérõl in-tézkedett, tisztázódott az önkormányzati testületek megalakításának rendje, az állások be-töltésének módja.
A fõispán nem önkormányzati tisztviselõként a törvényhatósági bizottság elnöke,olykor egyúttal kormánybiztosként a mindenkori kormány képviselõje. A kezdeti idõ-szakban, még a kormány megalakulása elõtt, szélesebb hatáskörrel rendelkezett, mint amia jogszabályok szerint megillette, mert állami tisztviselõket is kinevezett és a megye te-rületén az egész közigazgatást irányította, sõt közellátási kormánybiztosi megbízást is ka-pott. Bihar elsõ fõispánját 1945 után maga az Ideiglenes Nemzeti Kormány nevezte ki a23/1945. M. E. sz. rendeletével. A törvényhatósági bizottság igazoló választmánya vizs-gálta felül a megválasztott bizottsági tagok megbízatásának jogosságát vagy jogtalansá-gát. Az iratok információkat tartalmaznak egyes személyek megbízhatóságáról, esetlegesreakciós múltjáról, magatartásáról. Jegyzõkönyvek és iratok az 1946–48 közötti idõszak-ról maradtak.
Az alispán a törvényhatóság elsõ tisztviselõje volt, hivatala a törvényhatósági igazga-tás minden ágazatát összefogta. Bihar megyében az alispán tevékenysége 1944 novembe-rében kezdõdött. November 13-án adta át helyét a szovjet katonai közigazgatás a polgáriközigazgatásnak. Az alispáni hivatalban továbbra is fennmaradtak a korábbi törvényesrendelkezések által szervezett tisztségek, így az alispáni, a vármegyei fõjegyzõi, a másod-jegyzõi és aljegyzõi, az árvaszéki elnöki és ülnöki, illetve a tényleges hivatalok, mint a
120
Radics Kálmán
fõorvosi, a számvevõségi, a fõügyészi, az állatorvosi, a fõlevéltárnoki stb.5 A 347/1945.(II. 18.) M. E. sz. rendelet a törvényhatóságokban a szociális gondozás azonnali megin-dításáról intézkedett és elõírta elõadók alkalmazását és részükre hivatal kialakítását.6 Azalispán általános másodfokú közigazgatási hatósági jogkört gyakorolt, közvetített a mi-nisztériumok és a járások, városok között: az alsóbb fórumokhoz gyakran értékelõ kiegé-szítésekkel kerültek az iratok, a hozzá érkezett jelentések pedig járások szerinti összesí-tésben maradtak meg.
A törvényhatósági tiszti fõorvos a közgyûlésnek, az alispánnak és a törvényhatóságijogú városnak a közegészségügyi szakértõje. Irataiban a gyermekmenhelyek számbavéte-lére, óvónõkre, szülésznõi engedélyekre, orvosokra, védõnõk jelentéseire, egészségügyistatisztikákra, kórházakra és gyógyászati leltárakra egyaránt találhatók adatok. Különö-sen értékesek a közegészségügyi jelentések.
A törvényhatósági bizottság kisgyûlését az 1929. évi 30. tc. 34 §-a rendszeresítette, shatásköre egy része 1945 után is érvényesült. A kisgyûlés elsõfokon intézkedett a kisebbjelentõségû ügyekben; másodfokon a hozzá benyújtott fellebbezésekben az alispán vagymás hivatalvezetõ intézkedéseit bírálta felül. A közgyûlés tehermentesítése céljából a kis-gyûlés készítette elõ a közgyûlés tárgysorozati pontjait. A kisgyûlési iratok tárgya hatás-körébõl eredõen szabadságkérelmekre, özvegyi ellátásra, városi határozatok jóváhagyá-sára, nyugdíjazásokra, bizottsági tagok behívására, községi jegyzõk elõléptetésére, bel-ügyminisztériumi leiratok felolvasására, búzakötvények, adókivetések, községi szabály-rendeletek jóváhagyására, szabadpályán eltöltött idõ beszámítására, piaci viszonyok ta-nulmányozására, ösztöndíj-alapításra stb. terjed ki.
A törvényhatósági bizottságok iratai forrásértékérõl (így magukról a bizottságokrólis) elmondhatjuk, hogy a feudáliskori iratokhoz és az akkori önkormányzatokhoz képestcsökkent a jelentõségük. Jegyzõkönyveikbõl sem tükrözõdik már az egész megye élete.Az 5200-2/1950. (II. 23.) B. M. sz. rendelet a törvényhatósági bizottságok szervezetét ésa közgyûlések hatáskörét még annak ellenére is fenntartotta, hogy a vármegyék területiátcsoportosításának folyamata már megkezdõdött.7 Utolsó ülését a törvényhatósági bi-zottság 1950. március 7-én tartotta, ezzel nemcsak a megyei közigazgatás szûnik meg, deaz új Hajdú-Bihar megyébe vonva Csonka-Bihar önálló megyeként sem létezik már.
Az 1945-ös választásokat csak az eredmények tekintetében érintjük most. A novem-ber 4-i választásokon ebben a megyében sem a Kisgazdapárt, sem a SzociáldemokrataPárt nem érte el országos átlagát, más baloldali pártok viszont annál jobban szerepeltek.Amíg a Kisgazdapárt országosan 57%-ot ért el, addig Biharban csak 44,9%-ot (Hajdúmegyében 52%, Debrecenben 50%). A Szociáldemokrata Párt országosan 17,4%-ot,
5 A helytörténetírás levéltári forrásai, III. 1944–1971. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei, 9. sz. Szerk.GAZDAG István. Debrecen, 1976. 28.
6 Uo. 36.7 Uo. 26.
121
Bihar elsõ évei a II. világháború után
Biharban 8,1%-ot, a Magyar Kommunista Párt 17%-ot, – Biharban 20,8%-ot, a NemzetiParasztpárt 6,8%-ot, – Biharban 17%-ot és a Polgári Demokrata Párt 1,7%-ot, – Biharban0,9%-ot ért el. A négy nagy párt Hajdú-Biharban a következõ szavazatszámot szereztemeg:8
Az 1947-es választások Bihar megyében
Az 1944 után létrejött magyarországi polgári pártok programjainak közös jellemzõje volt,hogy mindegyik a többpártrendszeren alapuló parlamentáris demokrácia megteremtéséttûzte ki végsõ célul. Kiálltak az emberi szabadságjogok, a magántulajdon védelme, a val-lásszabadság, a piacgazdaság és az ország függetlensége mellett. Közülük a FüggetlenKisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt a paraszt-polgári demokrácia megteremtését szor-galmazta a nép-nemzeti gondolat jegyében. Ehhez közelálló nézeteket vallott a MagyarSzabadság Párt, a Magyar Függetlenségi Párt és a Független Magyar Demokrata Párt.Mások jobban hangsúlyozták világnézeti hovatartozásukat, de az elõzõekhez hasonlóprogramjaik voltak. Ide sorolható a Keresztény Demokrata Néppárt, a Demokrata Nép-párt, a Katolikus Néppárt és a Keresztény Nõi Tábor. Voltak olyan polgári pártok, mintpl. a Polgári Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt, amelyek a polgári-liberális esz-méken alapuló társadalmi átalakulást és politikai berendezkedést szerettek volna megva-lósítani a korabeli Magyarországon.9
Az 1947. évi országgyûlési választások megítélése az utókor emlékezetében felemás.Egyrészt úgy tartják számon, mint a második világháború utáni utolsó „még demokrati-kus”, több párt közüli választást lehetõvé tevõ polgári akaratnyilvánítást, másrészt viszontmint a választási akaratot eltorzító politikai botrányt. Utóbbit az ún. kékcédulás vissza-élések, az ideiglenes névjegyzékkivonattal jogosan vagy csalárd módon szavazók miattemlegetik elsõsorban.10 A történészek véleménye szerint nem is annyira a kékcédulás, ha-nem inkább az adminisztratív csalás volt jelentõsebb hatású a választásokra, mivel na-gyobb mértékben eltorzította a választási eredményeket. E csalások lényegét az MKPszervezési osztályának vezetõje (Kovács István) akkor még feladatként fogalmazta meg:
8 BALOGH Sándor: Választások Magyarországon 1945. Bp., 1984. 148.9 IZSÁK Lajos: Polgári pártok és programjaik Magyarországon 1944–1956. Pécs, 1994.
10 GYARMATI György: Elvették a szavazati jogot. Népszabadság, 1977. augusztus 30. 22.
MKP 43937
SZDP 38134
NPP 42950
FKGP 124456
122
Radics Kálmán
„Ne legyenek az elvtársak túlzottan törvénytisztelõk. Nem zárhatunk ki a választójogbólmindenkit, aki nem ránk szavaz, mert ez visszafelé sülhet el. Ezzel a módszerrel mindenreakcióst ki lehet zárni. Ki kell zárni a választójogosultságból hétszáz-nyolcszázezer em-bert. Ezek azokon felül vannak, akiket a törvény töröl a választási névjegyzékbõl. Mindenválasztókerületben annyiszor ezer reakcióst kell kizárni, ahány jelölt van abban amegyében.”11
A végrehajtásra többféle módot is kigondoltak: „A számlálólapokat az összeíró bi-zottságok a házmegbízottak útján küldik szét. A kommunista házmegbízottak teljesítsékrosszul feladatukat és az általuk ismert ellenünk (MKP) szavazóknak vagy legalább azokegy részének ne kézbesítsék a számlálólapokat, de a kitöltött lapokat is el lehet felejtenileadni az összeíró bizottságnak. A szavazati jogosultságot az összeíró bizottság állapítjameg. A bizottságokban dolgozó kommunisták különbözõ okmányok bemutatását kérhetika választói jogosultság megadása elõtt. Például az összeíró bizottság felszólítja: igazol-ja, hogy nem volt tagja mondjuk a fasiszta pártnak, kérhet bármilyen iratot. A kért okmá-nyok beszerzése idõbe telik és sok utánjárásba kerül. Lesznek, akik nem csinálnak végigegy ilyen eljárást. Ezen a módon jelentõs tömegeket lehet kizárni. Kevesebb lesz a szava-zó és így pártunk százalékaránya nõ.”
A választások elõtt két héttel hozták nyilvánosságra a választójogi névjegyzékeket ésa kizártak listáját is. A törvénymódosítás révén kizártak mellett ekkor 467 ezer fõ szava-zati jogtól való megfosztásánál tartottak. A kb. 63 ezer kékcédulából 13 ezret szabályo-san adtak le, s kb. 50 ezerre tehetõ a csalásnak ez a módja.
A Magyar Függetlenségi Párt szavazatait (670 547) a Választási Bíróság politikainyomásra érvénytelenítette. Összesen tehát 1 137 400 állampolgári akaratnyilvánítás nemérvényesülhetett, vagy ment veszendõbe az 1947-es választások során. Ez – ha a kékcé-dulás voksokat is számítjuk – kereken 24 ezer szavazattal, ha azokat figyelmen kívülhagyjuk, 74 ezer szavazattal több azoknak a számához képest, akiknek voksaival az MKPelsõséget szerzett.
Bihar megye 1947-ben 2773 km2 területtel (ebbõl 325 ezer kat. hold szántó) rendelke-zett. 62 községe és 25 komolyabbnak nevezhetõ tanyacsoportja volt. A megye lakosságakb. 200 ezer fõ, amibõl 75% református, majdnem 10% római katolikus. A lakosság 10%-a román. A megyében a földreform során 117 ezer kat. hold földet osztottak szét, s20 400 a földhözjuttatottak száma. A második világháború után három aszályos év követ-kezett, ami a szikes földön még nehezebb gazdálkodást jelentett. A háborús veszteségekközül az állatállományban pusztán a szarvasmarha és a baromfi tenyésztését sikerült 1947-ig csaknem az 1938-as szintre visszaállítani különösen az újgazdáknak köszönhetõen. Ezminden bizonnyal befolyásolta a választási eredményeket is, ami a megyében a NemzetiParasztpárt jó szereplését tükrözte.
11 Uo. 22.
123
Bihar elsõ évei a II. világháború után
1947 márciusában Kállai Gyula nemzetgyûlési képviselõi beszámolót tartott Be-rettyóújfaluban.12 A koalíció még szilárd, de a beszédben már megelõlegezõdik valami akövetkezõ évek folyamataiból. Azért „dolgoztuk ki a három éves tervet, hogy tervszerû-séget vigyünk bele az országépítés nagy munkájába – mondotta a képviselõ. Ezzel a terv-vel elérhetjük azt, hogy az ország nem 15–20 év alatt épül fel, hanem három év alatt és adolgozók életszínvonala pedig a maihoz képest évrõl évre állandóan emelkedni fog. Hogytervünk megvalósulhasson, annak elõfeltétele kell, hogy legyen, hogy itt ebben az ország-ban csak egy akarat, egy politikai erõ, a haladás ereje érvényesülhessen.” Molnár Zoltánaz MKP megyei titkára zárta be a gyûlést. Többek között így szólt: „Mondja el Kállai elv-társ Budapesten, hogy a berettyóújfalui beszámolóján együtt voltak a kommunisták és kis-gazdák, szociáldemokraták és nemzeti parasztpártiak.” 13
A választások augusztus 31-én zajlottak le. Az MKP országosan nem egészen22%-ot, Biharban 23, 5%-ot ért el, amivel az elsõ helyre került.
A PÁRTOK EREDMÉNYEI BIHARBAN 14
A baloldali blokk országosan 45%-ot, Biharban 50%-ot, a Magyar Nemzeti Függetlensé-gi Front országosan 60%-ot, Biharban 72%-ot ért el. Biharban minden negyedik ember aKommunista Pártra szavazott. A Nemzeti Parasztpárt a baloldali blokk második és a koa-líció harmadik pártja lett. A szavazatok megoszlása településenként a legtöbb voksot be-gyûjtõ pártok sorrendjében:
12 Bihar Népe. II. évfolyam 27. szám. 1947. március 1. 13 Uo. 1947. március 1.14 HBML, XXXV. Az MKP Bihar Megyei Bizottsága iratai, 5 õrzési egység 1947. december 31-én keltezett jelen-
tés.
Magyar Kommunista Párt 23.721 szavazat 23,5 %
Független Kisgazdapárt 21.670 szavazat 21,5 %
Nemzeti Parasztpárt 21.143 szavazat 21,0 %
Független Magyar Demokrata Párt (Balogh) 12.620 szavazat 12,5 %
Magyar Függetlenségi Párt (Pfeiffer) 12.026 szavazat 12,0 %
Szociáldemokrata Párt 5.983 szavazat 6,0 %
Demokrata Néppárt (Barankovics) 2.653 szavazat 2,6 %
Magyar Radikális Párt 942 szavazat 1,0 %
Polgári Demokrata Párt 904 szavazat 0,9 %
124
Radics Kálmán
Berettyóújfalui járás
A járásban az FKgP négyszer listavezetõ, háromszor második és egyszer harmadik.Az MKP három településen szerzett elsõ helyet, hat helyen másodikat, s három helyenharmadikot. Az FDP háromszor listavezetõ, második vagy harmadik helyet nem szerzett.Az NPP kétszer elsõ, háromszor második és nyolcszor harmadik.
Berettyóújfalu FDP1701
MKP1342
NPP978
Berettyószentmárton FKgP396
NPP226
MKP194
Bakonszeg FDP478
MKP242
NPP241
Csökmõ MKP570
FKgP557
NPP430
Darvas MKP317
FKgP255
NPP143
Furta FKgP547
NPP375
MKP138
Gáborján MKP454
FKgP314
NPP127
Hencida FKgP560
MKP554
NPP226
Újiráz NPP225
FDP169
FKgP,SzDP74–74
Szentpéterszeg FKgP498
MKP260
NPP126
Váncsod MFD531
MKP329
NPP259
Vekerd NPP148
MKP81
MFP21
Zsáka FDP550
NPP543
MKP392
125
Bihar elsõ évei a II. világháború után
Nagylétai járás
A járásban az NPP szerezte a legtöbb elsõ helyet (4), az FKgP elõtt (3), az MKP pe-dig a legtöbbször második (4) és harmadik (4).
Sárréti járás
Itt kétszer-kétszer az FKgP, az NPP és az MKP elsõ, négyszer az NPP második, ill.az MKP négyszer harmadik.
Biharnagybajom MKP990
NPP447
FKgP406
Báránd FKgP438
SZDP275
MKP233
Bihartorda FKgP347
NPP342
MKP93
Dancsháza NPP184
MKP30
FDP17
Sáp FDP234
MKP194
NPP142
Sárrétudvari NPP817
FKgP753
MKP556
Nagyrábé MFP700
NPP407
MKP375
Szerep MKP457
NPP325
FKgP284
Nagyléta FKgP1491
NPP1043
MKP628
Hosszúpályi NPP996
FKgP808
MKP524
Újléta FKgP411
MKP273
NPP227
Monostorpályi NPP589
MKP456
FKgP301
Bagamér DNP854
FKgP287
MKP251
Kokad FKgP261
MKP206
NPP138
Álmosd NPP499
MKP343
FDP193
Vértes NPP665
FKgP414
MKP161
126
Radics Kálmán
Biharkeresztesi járás
Négyszer elsõ helyet szerzett az MFP, háromszor elsõ az FKgP, az FDP, hatszor má-sodik az MKP és hatszor harmadik az NPP.
Derecskei járás
Derecske FKgP1825
NPP1080
FDP875
Sáránd FKgP411
NPP280
MFP230
Hajdúbagos FKgP649
NPP286
MKP225
Biharkeresztes MFP1099
NPP616
MKP457
Berekböszörmény FDP625
NPP522
MKP372
Körösszegapáti FDP841
MKP112
NPP105
Bojt FKgP312
MKP214
DNP,MFP
84
Bedõ NPP140
MKP93
FKgP42
Nagykereki FKgP472
MKP452
NPP79
Told FDP213
MFP69
NPP62
Ártánd MFP313
MKP68
NPP40
Mezõpeterd NPP221
KNT-DNP106
MKP35
Körösszakál FKgP267
FDP164
NPP118
Magyarhomorog MFP656
MKP136
NPP85
Komádi MFP3103
NPP919
MKP907
Mezõsas MKP347
FKgP329
NPP101
127
Bihar elsõ évei a II. világháború után
A járásban a nyolc elsõ helybõl hetet az FKgP szerzett, a legtöbb második helyet azNPP (5) és a legtöbb harmadik helyet is az NPP (3) szerezte.
Sarkadi járás
Négyszer elsõ az MKP, háromszor az FKgP. Háromszor második az FKgP, négyszerharmadik az MKP.
Konyár FKgP628
MKP418
NPP405
Pocsaj FKgP596
NPP377
MKP321
Esztár MKP611
FKgP349
NPP117
Kismarja FKgP621
MKP418
NPP176
Tépe FKgP396
NPP196
FDP108
Sarkad FKgP2326
NPP1529
SzDP1386
Biharugra FKgP707
FDP333
MKP110
Geszt MFP387
MKP213
NPP115
Körösnagyharsány FDP321
MFP278
MKP192
Kötegyán FDP652
NPP544
MKP126
Mezõgyán MKP533
FKgP283
MFP178
Méhkerék NPP550
MKP373
FKgP175
Okány MKP1233
FKgP594
FDP503
Sarkadkeresztúr MKP653
FKgP358
NPP213
Újszalonta FKgP188
SzDP70
MKP25
Zsadány MKP683
FDP272
SzDP125
128
Radics Kálmán
A pártok jelszavai az 1947-es választásokra:
Magyar Kommunista Párt:
1-es lista, elsõ párt: Magyar Kommunista Párt!Szavazz az 1-es listára: a Magyar Kommunista Pártra!Magyar vagy? 1 a sorsunk, 1 a jövõnk, 1 a listánk!Biztosítsd jövõdet! Szavazz a Magyar Kommunista Pártra!
Szociáldemokrata Párt:
Ne engedd, hogy rólad, nélküled döntsenek! Biztosítsd választójogodat!Elvtárs! Ügyelj választójogodra, jövõdrõl van szó!Ha bármilyen panaszod van, fordulj a szoc. dem pártszervezethez!3-as lista, szocialista3-as lista, 3-as program = béke, jólét, biztonság3 éves terv sikere = 3-as listaSorsa felett dönt a dolgozó nép, 3-as listát követi a jólét!3-as lista a Nép szavaLégy hû önmagadhoz, a 3-as listához
Nemzeti Paraszt Párt:
Parasztdemokráciáért, magyarságért, emberségért dolgozik a Nemzeti Parasztpárt!Békét a parasztok között, békét a magyarok között, békét a népek között!Egy mázsa búzáért egy pár csizmát!Szabad hazát, szabad és boldog életét akar a Nemzeti Parasztpárt!A nemzeti érzés nem reakció! Parasztok, ha összefogunk az lesz amit mi akarunk!Parasztgyõzelmet akarunk 4-es listára szavazunk!Veres Péter a mi vezérünk: 4-es listán gyõz most a népünk!Magyarország a magyaroké, 4-es kocka a parasztoké!Magyarok ha összefogunk, az lesz amit mi akarunk!Négyes a mi kockánk, ha magyar vagy szavazz ránk!
Független Kisgazda Párt:
Ne hagyd a választójogodat!A szavazati jog, jog az élethez!Amelyik nép nem él a választójogával, az életrõl marad le!
129
Bihar elsõ évei a II. világháború után
2-esben szép az élet!Ahány kereszt a 2-es kockába, annyi áldás szálljon a hazára!Azt akarjuk, hogy a magyar paraszt ne szolgája, hanem gazdája legyen a magyarföldnek!Leveszed válladról a keresztet, ha a 2-es kockába teszed!Hallgass lelkiismereted szavára, szavazz a Független Kisgazdapártra!
Polgári Demokrata Párt:
A polgári Demokrata Párt a becsületes, higgadt, józan ellenzék gerinces pártja.Törvény, erkölcs, szabadság, a PDP programjának három pillére.A PDP a polgárság haladó, bírálattal építõ, tiszta múltú, gerinces meggyõzõdésûellenzéki pártja.Hogy javuljon életed, most fordul a kocka, reménységed álma, vágyaidnak kulcs –PDP.Öntudatos polgár pártja a Polgári Demokrata Párt. Öntudatos polgár a PDP-reszavaz.
Magyar Radikális Párt:
Szabadság, egyenlõség, testvériség!Te listád 8, Peyer Zsolt!Nyolcas lista Peyer-lista, ide szavazz peyerista!Peyer, Györki, Pozsgay, igazunkat vívja ki!
Demokrata Néppárt:
Istennel a hazáért és szabadságért!Lendülj kereszt magasba – keresztet a hatosba!
Összegzésül elmondhatjuk, hogy az 1947-es erõsen manipulált országgyûlési válasz-tásokon a polgári pártok országosan a szavazatok több mint 55%-át szerezték meg, amiegyúttal azt is jelentette, hogy az ország felnõtt lakosságának többsége nem kívánt „bal-felé” tájékozódni, elutasította a kommunista törekvéseket. A valóságban azonban jelentõsbalratolódás következett be. A koalíción belüli legerõsebb párt a Kommunista Párt lett, aszocializmus felépítését célul kitûzõ programmal. A Kisgazdapártban és a Szociáldemok-rata Pártban belsõ harcok indultak meg. A szalámitaktika fokozatosan elhárította az
130
Radics Kálmán
akadályokat a sztálinista diktatúra bevezetésének útjából.15 A Kominform alakuló ülése(1947. szeptember vége) a polgári pártok sorsa szempontjából vízválasztónak bizonyult.A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának megalakulása után ugyanis azMKP hozzákezdett a hazai polgári pártoknak és képviselõiknek a politikai életbõl való ki-szorítására, ill. tényleges felszámolására.16
Az 1947 végére „megtisztított” parlamentben az MKP jelentõsen megerõsödött, az1945-ös választási eredményeihez képest 5%-nyi szavazatgyarapodást 11%-os mandá-tumnövelésre tudott átváltani. A koalíción kívüli pártok is lassan felszámolódtak. A Ma-gyar Függetlenségi Párt képviselõit 1947 novemberében kizárták a parlamentbõl, a De-mokrata Néppárt ereje csökkent, bár feloszlatására csak a Mindszenty-per kapcsán kerültsor. Az MKP és az SZDP egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártja döntõ fölényre tettszert a koalícióban, s ezzel a fordulattal a politikai és gazdasági hatalom birtokában asztálinista berendezkedés formáinak kialakítását nem akadályozta semmi. Az 1947-es vá-lasztások eredményei ellenére, s nagyrészt a nemzetközi politika hatására a közigazgatá-si szervekben folyó személyi és politikai változások révén is végre lehetett hajtani az an-tidemokratikus átalakítást. A polgári pártokra egy független, demokratikus, többpárt-rendszerû parlamentarizmusban feltétlenül szükség lett volna, hiszen ezek a pártok és ve-zetõik nem ellenségei, hanem ellenzéke és bírálói voltak a baloldali pártoknak és törek-véseiknek.
KÁLMÁN RADICS:
The First Years of Bihar(1945–1947)
Bihar county was occupied by the troops of the Red Army in October 1944. Both the German andthe Russian troops plundered the area. The reorganisation of public administration began inNovember but the county’s municipal committee was set up only in April 1945. In the study wecan read about the work of administrative-self-governing organizations, the first efforts toestablish democratic conditions, the elections of 1945 and those of 1947 and their results. By theend of 1947 bourgeois parties had been ignored in the Parliament and the establishment of Hungarian Workers’ Party gave way for Stalin’s dictatorship, as well.
15 BERTÉNYI Iván – GYAPAY Gábor: Magyarország rövid története, Bp., 1995. 580–582.16 Parlamenti képviselõválasztások 1920–1990. Szerk. FÖLDES György – HUBA László, Bp., 1994.