bevezetes a grafologiaba

8/18/2019 Bevezetes a Grafologiaba

1/171


2/171

„Ha nem ismerünk fel derűs és zúzmarás napja-ink minden egyes percében valamely szenvedélyes•megnyilvánulást embertársaink viselkedésében,akár el is alhatunk, mielőtt beköszönt az este."

Walter Pater„Létezik valami, ami valamennyi információ út-

jába sorompót állít, ami bizonyítékul szolgál va-lamennyi érvvel szemben és ami csalhatatlanul atudatlanság homályos fátylát borítja az emberek-

re: a vizsgálódás előtti ítélkezés." Herbert Spencer

George Strelisker (18941962),az orvostudományok és a filozófia doktora nemes

emlékének,

aki megtanított a grafológia, a jellemtanés a mélylélektan területén szerzett tudásom jelentős hányadára;

ésEdward Glover (18881972),

az orvostudományok és a jogtudományok doktora

emlékének,akitől mindazt megtanultam, amitaz elméleti és gyakorlati pszichoanalízisről tudok;

valamintSzondi Lipót (18931986),

a Szondi Intézet nevű zürichi MélylélektaniKutató Központ igazgatója emlékének,aki oly kitüntető figyelemmel kísérte

a Schicksalanalysis területén végzett grafológiaikutatásaimat.


3/171

Tartalom

Bevezetés

1 A grafológia, a kézírás elemzésének

tudománya

2 Jellem, személyiség és tesztek3 A grafológia filozófiai alapjai

4 A grafológia történeti háttere

5 A formanívó

6 A kézírás iránya és az írászónák

7 Az írás nagysága8 A hajlásszög

9 Keskeny és széles írás

10 A vonalvezetés (ductus)

11 Kötött és szaggatott írás

12 Térelosztás a szavakés a sorok között

13 A sorok iránya

14 Az írás szabályossága

15 A nyomáserő

16 Az írás sebessége

17 Díszítő és egyszerűsítő tendenciák

18 Mázolt és éles írás


4/171

19 Telt és sovány betűk

20 Jobb és balsodrású írászónák

21 A margók22 Az aláírás23 A címzés24 Az intelligencia25 Megbízhatatlanság és tisztességtelenség26 Egyéb szempontok:

az „I" és a „T" betű;

kezdő és végvonalak;hurkok az alsó zónában

27 Grafológia és mélylélektan28 Jellemvonások29 A jellemvonások pozitív és negatív

megnyilvánulási formái30 Bibliográfia

Ajánlott irodalom


5/171

Bevezetés

Az olvasó egy a grafológiáról írt elméleti és gya-korlati könyvet tart a kezében. Ami a téma gyakor-lati oldalát illeti, remélem, hogy könyvem haszná-ra válik majd mindazoknak, akiknek a munkájuksorán jellemeket és személyiségeket kell megítél-niük gondolok itt a banki és biztosítási munka-

körben dolgozókra, az ügyvezetési tanácsadókra,az üzletkötőkre, a feltételesen szabadlábra helye-zettek felügyeletével megbízott nyomozótisztekre,a szociális munkásokra, a papokra, a pedagógu-sokra, a jogi szakemberekre, az orvosokra, stb.

Elméleti szempontból igyekeztem megvizsgálnia grafológia tudományos alapjait, az egyes jelle-mek és személyiségek természetét, a kézírás elem-zésének a jellem és személyiségtesztekhez való

viszonyát, a grafológia filozófiai alapjait, a grafoló-gia történeti hátterét és fejlődését, Ludwig Klages

oly sokat vitatott formanívófogalmát, Freud, Jungés Szondi mélylélektani alapfogalmait, valamint agrafológiai és a mélylélektani kutatások összefüg-géseit. Ezenkívül felsoroltam százötven grafológi-ai témájú munkát azoknak az olvasóknak a számá-ra, akik a későbbiekben szeretnének jobban elmé-

lyülni e témakörben. A. E. H.


6/171

- A GRAFOLÓGIA, A KÉZÍRÁS

ELEMZÉSÉNEK TUDOMÁNYA


7/171

1. A grafológia,

a kézírás elemzésének

tudománya

A tudomány két fajtájáról beszélhetünk:

egyik a Naturwissenschaft vagy természettudo-

mány, a másik pedig a Geisteswissenschaft vagy szellemtudomány (morális, elméleti tudo-mány). Ez a felosztás régóta általános a németnyelvterületen, a német kulturális szférán kívülazonban ismeretlen vagy nem elfogadott.

A természettudomány a természet ismétlődő jelenségeit kutatja. A tudomány ezen fajtája vé-ges számú variánsok mennyiségekben kifejez-hető vizsgálatára törekszik. A fizikában példáulabszolút pontossággal kiszámíthatjuk a víz re-

akcióit normál hőmérsékletről négy Celsiusfokra, illetve négy Celsiusfokról nulla fokra va-ló lehűtése esetén, állandó nyomás alatt. Apszichológiában és a jellemtanban lehetetlenekkora pontosságra törekedni. Egy jó grafo-

lógus rendszerint 87,88%tói 95% ig terje-dő pontossággal ítél. Egy igen jól képzett


8/171

l4 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

grafológus ettől olykor még nagyobb pon-tossággal dolgozik.

A szellem azonban nem része a természet-nek, így nem lehet természettudományos mód-szerekkel vizsgálni. A német Geist szót nemigenlehet pontosan lefordítani „szellem"et, „elmé"t, „kultúrá"t, „civilizáció"t, stb. egyaránt

jelent, jobban mondva mindezeket együtt. A

történelem a legjobb példa a szellemi/morális/elméleti tudományokra. A természet ismétlődő jelenségeit vizsgáló fizikával (a részek tudomá-nyával) ellentétben a történelem (az egész tudo-mánya) a Geist egyszer s mindenkori jelenségétkutatja. A Magna Charta szignálása például aGeist egyszer s mindenkori jelensége volt.Ugyanígy említhetném az ujjlenyomatomat is,

vagy megismételhetetlen aláírásomat a tegnapinapról, amikor is délután két óra harminc perc-kor aláírtam egy csekket, stb.

Kijelenthetjük, hogy a grafológia is a Geisteswissenschaft egyik ága, s mint ilyen, nem alkal-mazhatóak rá a természettudomány fogalmai.

A természettudomány a részeket vizsgálja, aGeist vizsgálata azonban az egész tanulmányo-zását jelenti. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy azEgészet nem úgy kell felfognunk, mint valamiaggregátumot, a részek összefüggéstelen hal-mazát. A Geist maga a teljesség, amely sokkaltöbb az egyes részek összegénél. Ebből követ

http://rf.it/http://rf.it/http://rf.it/


9/171

A GRAFOLÓGIA, A KÉZÍRÁS ELEMZÉSÉNEK... 15

kezően a Geist kísérleti vagy statisztikai jellegű vizsgálata eredendő szellemi bűn, amely a témaalapvető félreértéséről árulkodik. A pszicholó-giának az a válfaja pedig, amely kizárólag ter-mészettudományos módszereket alkalmaz, aneurofiziológia és az anatómia periférikus je-lenségei közé sorolható.

Az „elme", a „szellem", a „lélek" tanulmányo-

zásáért cserébe megszerezhetjük a mélyrelátásképességét, megismerhetjük az egyes jelensé-gek szerkezetét és konfigurációját, megtanul-hatjuk képletesen szemlélni a dolgokat. Mi-előtt azonban elmerülnénk a részletek-

ben, látnunk kell az egészet. Ahogy Klages

mondta, az egészből lehet a részekre következ-tetni, a részekből azonban nem rakhatjuk öszsze az egészet, hacsak nem következtettük kiaz egészből azt a vezérelvet, amely az „össze-rakás" folyamatában irányadó a számunkra.

Szeretnék rávilágítani még egy lényegespontra. Nem akarom alábecsülni azoknak a ki- váló pszichológus és grafológus szakértőknekaz erőfeszítéseit, akik többezer órát szentelnekolyan anyagi részletek vizsgálatának, mint az iz-mok erőkifejtése, a tinta állaga, a papírminőség,

stb. Az efféle vizsgálatok értékes adalékok akézírás pszichológiájának természettudomá-nyos megközelítéséhez, de alapvető tévedés azthinni, hogy az ilyen módszerek megoldást kínál


10/171

16 MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

hatnak a grafológia problémáira e módszerektermészete maga a kizáró ok.

Az í rás a Geist az egész szimbolikuskifejezése. Akár érvényesek az efféle kifeje-zéssel rokonítható szabályok, akár nem. Amenynyiben érvénytelenek, úgy a grafológia elméleteés gyakorlata zsákutca. Ha pedig érvényesek,akkor bármennyi részletkutatást is végezzünk

el, nem leszünk képesek hozzájárulni velük akézírás, mint az egész szimbolikus kifejeződésé-nek tanulmányozásához (vagy elvenni belőle). Amikor például az íróeszköz a felső zóna feléhalad, a feszítőizmok dolgoznak, amikor pedig

az alsó zóna felé halad, a hajlítóizmok lépnekműködésbe. Viszont a felső zóna hangsúlyosszerepe az idealista viselkedés, az alsó zónáépedig az ösztönös viselkedés iránti hajlamrautal. Az természetesen egyértelmű, hogy semfelső, sem alsó zónahangsúlyos írás nem jöhet-ne létre a feszítő illetve a hajlítóizmok harmo-nikus együttműködése nélkül. Az izmok mozgá-sát pedig a neuroendokrin tevékenységek sza-

bályozzák. Az efféle neurofiziológiai és izomte- vékenységek azonban nem mások, mint a pszi-

ché, vagyis a Geist, szomatikus és természeteskifejeződési formái.

Ennek tagadása olyan lenne, mint a Hamlet,dán királyfi nélkül. S ez a pszichofizikai paralelizmus teóriájával sem magyarázható, hiszen eb


11/171

A GRAFOLÓGIA, A KÉZÍRÁS ELEMZÉSÉNEK... I 7

ben az esetben nem önálló jelenségek paralelizmusáról van szó.

Ha egy kritikus azt állítja, hogy xnek azértolyan furcsa az írása, mert az iskolás stílust kö-

veti, határozottan ellentmondok neki. Az író sa- ját egyéni vagy személyes céljaira megőrizhetteazt a bizonyos stílust, magába vetíthette a szere-tett tanár képét. Ha a kritikus azt állítja, hogy az

illető folyton változtatja az írásmódját, én ezzelszemben azt az érvet hozom fel, hogy ez nem ér-

vényteleníti a grafológiai elméletet és gyakorla-tot, csupán arra utal, hogy a kritikusnak szkizoidés/vagy hiszteroid a háttere. Ha egy kritikus

megkérdi tőlem, mit tudok kiolvasni egy gyerekirkafirkáiból, aki még nem iskoláskorú, azt fele-lem, hogy ezek a krikszkrakszok mondanak alegtöbbet, hiszen a gyerek még nem alkalmazko-dott az ábécé egyezményes jeleihez.

Egy elme sajátos tevékenysége mindenesetben két ellentétes pólus közötti inga-dozásban tükröződik. A percnyi oszcilláció-

ban a jobb és bal sodrás, a felfelé és a lefelé hú-zott vonalak, a feszültség és a lazítás és számosegyéb pólus között, amelyek mind megfigyelés-

re és értelmezésre szorulnak. Életünk valamenynyi ellentmondása megmutatkozik és kifejező-dik a kézírásunkban. Jók vagyunk és rosszak,önzőek és önzetlenek, egoisták és segítőkészek,optimisták és pesszimisták, határozottak és ha


12/171

18 MlT REJT A KÉZÍRÁSUNK

tározatlanok, eltökéltek és félénkek, magabiz-tosak és visszahúzódóak; bármely helyen, idő-

ben és körülmények között. Ráadásul soha nem vagyunk ugyanolyanok; napról napra, órárólórára, sőt, olykor percről percre változunk,amint, hogy úgy mondjam, „végigimbolygunk"az életen, örökké hullámzó érzésekkel és gon-

dolatokkal, a konvenciók fogságában, szabad-ságért epedve, remélünk és elveszítjük a re-ményt, miközben kézírásunk folyamatos válto-záson megy át.

Ám tegyünk szert bármennyi élettapasz-talatra is, azok soha nem változtathatják meg

alapvető jellemünket és vérmérsékletünket,igaz, új utakra vezethetnek bennünket és örö-költ lehetőségeinken belül ösztönözhetik vala-mely irányú fejlődésünket. Kézírásunk megha-tározó jellegét azonban nem befolyásolják a

pillanatnyi változások. Különböző változásokállhatnak be életünkben, s ennél fogva kézírá-sunk is változó. A grafológus szakértő ugyan ké-pes nyomon követni gyermek és serdülőkorilelki állapotváltozásainkat, kimutatni a pszicho-terápiás kezelés alatt álló egyén fejlődését vagymegfigyelni egy új munkahely vagy egy rosszházasság hatásait, kézírásunkon azonban nemmindig mutatkoznak azonnal az életszemléle-tünkben bekövetkezett változások. Ennek való-színűleg az az oka, hogy bizonyos változások


13/171

A GRAFOLÓGIA, A KÉZÍRÁS ELEMZÉSÉNEK... 19

lassú lefolyásúak, hogy egy ideig ragaszkodunkmegszokott viselkedésnormáinkhoz és meg-próbáljuk palástolni (akár tudatosan, akárnem) a bekövetkezett változást. Számos faktor

játszik szerepet egy kézírás milyenségében, sezek nem mindegyike mérlegelhető egyetlenírásminta alapján.

A szokásos érvelések azonban nem he

lyénvalóak. Nem számít például, hogy valakiszínlelie kézírását, (akár tudatosan, akár nem) vagy sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bi-zonyos vonások könnyen, mások nehezebbenalakíthatóak. A kézírás önkényes módosításaimegtéveszthetik a laikust, a szakértőt azonban

nem, hiszen ő jól ismeri a kézírás kendőzésének valamennyi tudatosan vagy önkéntelenül alkal-mazott apró trükkjét.

Valamennyien különbözőképpen fejezzük kiérzéseinket és gondolatainkat. Lelki alkatunk,

vérmérsékletünk, egész endokrin rendszerünk,

valamint neveltetésünk egyaránt meghatározószerepet töltenek be megnyilvánulásainkban.Ebből következően egyes emberek kézírásasokkal kifejezőbb másokénál. Az írásbeli extra-

vagancia vagy a kifejezésbeli szegénység azonban különös módon nem mindig állnak össz-hangban az egyén pillanatnyi viselkedési formá-

jával, mindennapos reakcióival. Arckifejezéseinket és gesztusainkat könnyen


14/171


kordában tarthatjuk, kézírásunk azonban el-árulja szellemi tevékenységünk valamennyi

összetevőjét és ellentmondását. Ugyanakkor azegyes írásjelek túl szigorú értékelése tévedések forrása lehet. Ezért veszélyes és könnyelmű do-log olyan grafológiai tesztekre hagyatkozni,amelyek szabott jelek szerint értékelnek. Nemkövetkeztethetünk egyegy izolált vonásbólegy egész személyiségre. Lehetetlen egyetlenkiindulópont alapján megítélni az emberi szer-

vezet belső ellentmondásait és a testszellemkomplex egységének sokszínűségét. Kizárólaga kézírás valamennyi jellegzetességének egysé-

ge és azok belső összefüggései világíthatnak ráegy személyiségre. S minthogy számos faktor

befolyásolja személyiségünket, nyilvánvaló,hogy ezek az egymást ellensúlyozó erők és ten-denciák nem nyerhetnek kifejezést egykét elszi-

getelt vonásban. Ilyen erők a gének és kromo-szómák természete és jellege, a Mendelféle tör- vények, a nem, az endokrin rendszer, a szimpa-tikus és a paraszimpatikus idegek működése,

valamint olyan egyéb tényezők, mint a szellemilégkör, a kulturális gyökerek, a hagyományok, atársadalmi kapcsolatrendszer és a neveltetés.Mindezekből következően a kézíráselemzésolyan tudományág, amely a megérzésen alap-

szik, vagyis azon, hogy a grafológus hogyanképes a kézírásba, ynint egészbe bepillantani.


15/171

A GRAFOLÓGIA, A KÉZÍRÁS ELEMZÉSÉNEK... 2 I

Sokan kifogásolják az intuíció döntő sze-repét, pedig általa juthatunk az élet felszíni ré-

tegei alá, vagyis a magjába. Racionális indítta-tásból óvjuk az egészségünket, végezzük min-dennapi tevékenységünket és matematikai fo-galmak szerint vélekedünk az időről a múltról,a jelenről és a jövőről. Pedig nem csak múlt, je-len és jövő létezik az idő és a tér egységébenmozgunk. Ennek tagadása olyan, mintha úgypróbálnánk megérteni egy mozgófilmet, hogymegállítjuk a kamerát és kockáról kockára ta-nulmányozni kezdjük a képeket. A film értelmea mozgásban rejlik. Ezért szükséges, hogy a

Geistba mint egészbe pillantsunk be, intuitívmódon. A fentieket összegezve megállapíthat-

juk, hogy a grafológia a kézírás elemzésének ésértelmezésének tudománya. Neurológiai szem-pontból a kézírás az agyműködés lenyomata, s

érdemes megjegyezni, hogy valamennyi test-rész közül a kéz (a fogásra alkalmas végtag, akézírás eszköze) foglalja el a legnagyobb kiter-

jedést az agykéregben. Karakterológiai szem-pontból ez a pszichés működés megnyilvánulá-

sa. A grafológia olyan tudomány, amely adotttudásterületeken megalapozott eredményekreépülő, rendszerezett tudásanyagból táplálko-zik. Olyan tudomány, amelynek megalapozotteredményei a kézíráselemzés alapkövei. A va


16/171


lamennyi értelmezésben benne rejlő szubjektívelem miatt a grafológia nem egzakt tudomány,

mint amilyen mondjuk a fizika, de ne felejtsükel, hogy a tudomány nem korlátozódik a pusz-tán objektív módszerekkel és pontos mérésiadatokkal értelmezhető tudásterületekre. Azanalitikus eredményeket élő egésszé kell szinte-tizálni, s ez a kreatív feladat szükségszerűenművészet. Bár az analízis és a szintézis elvá-laszthatatlan szellemi folyamatok, mind a mű-ködést, mind az időbeli sorrendet tekintve,mégis az értelmezés két pólusáról van szó. Eb-

ből következően a szakavatott grafológusnak

általános pszichológiai, valamint átfogó mélylé-lektani és jellemtani ismeretekkel egyaránt ren-delkeznie kell. Ezenkívül természettudomá-nyos, humán és társadalomtudományi ismere-teket is tartalmazó széles kulturális háttértu-dásra kell szert tennie.

A grafológia alapját a vertikális és horizon-tális síkon kifejeződő vonások és görbületekképezik* Valamennyi vonás és görbület, amegnyilvánulási síknak megfelelően az „énte" kifejeződései. Ez a „makrokozmoszmikro

kozmosz" paracelsusi doktrínája, s egy kézírásértelmezésénél meghatározó szempont. A szak-értő grafológus azonnal rálát az egészre, amint

* Ezenkívül természetesen figyelembe kell venni a nyomásbelikülönbségeket is.


17/171


18/171

- JELLEM, SZEMÉLYISÉG

ÉS TESZTEK

- A GRAFOLÓGIA FILOZÓFIAIALAPJAI


19/171

2. Jellem, személyiségés tesztek

Ha „személyiségről" beszélünk, különbségetkell tennünk hiteles és színlelt személyiség kö-zött, melyek között legalább akkora a különb-ség, mint az igazság és a hazugság között. De mi

a személyiség? És mi a jellem? A személyiség definíció szerint egy embernek a többiekelőtti megmutatkozása. Eszerint a meghatáro-zás szerint egy személyiség nem azonos azegyéniséggel. Még csak nem is az egyéniség ré-sze, s ezért különbözik a jellemtől, amely azegyéniség szerves része.

De akkor mi a személyiség? A pszichoanalitikusok felállították az „én" (ego), a „felettesén" (superego) és az „ösztönén" (id) kategóriá-

ját, és számos pszichológiai megközelítés léte-

zik a személyiség és a vérmérséklet meghatáro-zására. Ezek a módszerek azonban a pszicholó-gia számos többékevésbé ortodox módszeré-hez hasonlóan meglehetősen felületesek. Az el-

vont elméletek és a gyakorlati tévedések bo-

nyolult szövedékeiről van szó.


20/171

26 M I T REJT A KÉZÍRÁSUNK

Számos tesztet dolgoztak ki annak a kide-rítésére, milyen típusú feladatok várhatók el kü-

lönböző életkorú gyerekektől az iskolában, s mi-lyen jellegű neveltetés szükséges a számukra, hamár nagyobbak. Holott a pszichológusok valójá-

ban a korábban divatos tudománytalan vizsgála-tokat, valamint a szülők és tanárok ösztönös íté-leteit helyettesítették úgynevezett tudományos

tesztekkel a gyerekek szellemi képességeinekfelmérésére. Számos nehézség merült fel az úgy-nevezett intelligenciatesztek pontos értelmezé-sekor. Ráadásul közben kiderült, hogy a tesztek-nek az az óriási hiányossága, hogy nem is képe-

sek rávilágítani az egyes jellemekre; olyan tulaj-donságokra, mint a kezdeményezőképesség, akitartás, az eltökéltség, a becsületesség, stb.,amelyek pedig szemmel láthatóan sokkal fontosabbak az életben és az üzletben, mint a pusztaész. Sőt, a nem kevésbé meghatározó ötletgaz-

dagságot sem tudták kimutatni. A pszichológusok különféle módszerek-

kel kísérleteztek a személyiség és a jellemmérésére. Számos kérdőívet dolgoztak (és dol-goznak) ki, mely kérdőívek azt próbálják kifür-

készni, hogyan cselekszik valaki, miképpenérez és vélekedik egyes kérdésekkel kapcsola-tosan, de semmiféle kulcsot nem adnak a jel-lem, a személyiség és a vérmérséklet megfejté- séhez. Ennek és egyéb hátrányok ellenére kü


21/171

JELLEM, SZEMÉLYISÉG ÉS TESZTEK 27

lönösen az USAban széles körben alkalmaz-zák a teszteket, mert ahogy azt Blackburn ki-

fejtette: „az ember munkája általában nem térülmeg rövid idő alatt". Ha egyetértünk azzal amegállapítással, hogy az ember személyiségétmásokkal szembeni viselkedése határozza meg(vagy ahogy szeretne viselkedni), bizonyárakönnyen megállapítjuk majd egy ilyen tesztből,

milyen viselkedésre törekszik az illető. Van egy indián szó: Maya. Azt jelenti: szín-

lelés: szerintük ilyen a világ természete. Minélerősebb a színlelés, annál mélyebb, annál össze-tettebb, annál inkább valóságosnak látszó a vi-lág. Valóban, minél képtelenebb és abszurdabba képmutatás, annál természetesebbnek tűnika viselkedés, s annál inkább vissza lehet veleélni. Ez a személyiségek lényegi problémája.

Egy személyiség nem deríthető fel azáltal,hogy figyeljük és tanulmányozzuk egy személy

viselkedését, és úgy sem, hogy a jellem veleszü-letett vonásait vesszük elsődlegesen figyelembe. A szociológusok az utóbbi időkben a kultú-rának az egyén viselkedésére gyakorolt hatásáttartják a legfontosabbnak. Ez is jól hangzószempont, mégsem határozza meg egyértelmű-

en a személyiséget; csupán azt hangsúlyozza,hogy a kulturális hatások sokkal döntőbbek azember veleszületett jellemvonásainál.

De vajon egy személyiség meghatározásánál


22/171

28 MiT REJT A KÉZÍRÁSUNK

elegendőe az egyén viselkedésnormáinak a fi-gyelembevétele? Kétségtelen, hogy az emberi

szellem tanulmányozásakor önkéntelenül isszembesülnünk kell a formák és a normák prob-lémájával. Amikor Goethe bevezette a morfoló-gia terminusát, a virágok és a koponyák formá-

jára gondolt. S a szó még ma is hordoz termé-szettani másodjelentést. A morfológia fogalmaazonban bizonyos mértékig a viselkedés jelensé-gére is alkalmazható. Úgy is definiálhatnánk a„morfológia" szót, mint a formák tudománya. Aszótár szerint a forma valaminek az alakja, smint ilyen, a tartalom ellentéte. A viselkedésnek

is lehetnek formái. A viselkedésformákat is tu-dományosan vizsgálták (és vizsgálják). A morfológiai megközelítés tehát a sajátos

formák vizsgálata és jellemzése, a formák, vala-mint azok ontogenetikai progressziói és reg-ressziói, valamint topográfiai relációinak és

korrelációinak rendszeres tanulmányozása, azemberek és egyéb élőlények vonásainak össze-hasonlítása.

John Hunter szerint „a struktúra nem más,mint a működés belső kifejeződése". Monisz

tikus (de nem misztikus) értelemben az elmeélő, növekvő struktúra, mégha nem is kézzel-fogható. Egyes morfológusok szerint összetett,szervező tevékenységrendszer, amely jellegze-tes viselkedésformákban nyilvánul meg test


23/171

JELLEM, SZEMÉLYISÉG ÉS TESZTEK 29

helyzet, mozgás, közvetlen képzet, manipulá-ciós, érzékelési, kommunikációs és társadalmi

felelősségérzeti modellekben. De ez így egy kis-sé zavaros. Egy dologban azonban biztosak le-hetünk: az emberi elme egyáltalán nem olyanegyszerű, mint azt sokan (pszichológusokat is

beleértve) gondolják. Az oly divatos intelligen-ciatesztek hívei mégis úgy vélik, hogy ilyen

vagy olyan módon, előbb vagy utóbb a rendkí-vül szubtilis mentális folyamatok és a megfog-hatatlan szellemi megnyilvánulások is mérhe-tőek lesznek. Thorndike ezt igen tömören megis fogalmazta: „Minden valamilyen mennyiség-

ben létezik, és ha így van, minden mérhető".

De vajon lehete a szellemet mennyiség- ben mérni? C. G. Ogden azt írja ABC of Psy-chology c. művében, hogy „az elme (a szó meg-tévesztő volta ellenére) nem egy dolog, hanemegy tevékenység. A képzetek, a gondolatok, stb.

nem termékek, hanem folyamatok". Valóbanmérhetőek lennének a képzetek és a gondola-tok? Lemérhetjük a rudakat és a köveket, kiszá-míthatjuk a legtávolabbi csillag távolságát, denem hatolhatunk az érzelmek mélyére. Van-nak, akik mégis megpróbálják, újra és újra, ám

mindhiába. Valójában senki nem tudja pontosan, mi

is az a szellem. Régebben érzésekről, érzetek-ről, képzetekről, ítéletekről, szándékokról és


24/171


25/171

3. A grafológia filozófiai alapjai

Amióta a pszichológia „tudományossá" vált, egyre féktelenebb. Átsöpört rajta a mé-rések és a pontosság iránti őrület szele. Amiótatekintélyes tudományként tartják számon, egy-re követi az egzakt tudományok mérési mód-szereit, s a psziché vizsgálata egyre több neuro

fiziológiai adatot és statisztikát eredményez. A szellem tanulmányozásakor azonban nem

szabad semmibe vennünk a filozófiai vonatko-zásokat. Az a véleményem, hogy a polaritásalapelvét valamennyi pszichológiai folyamat

tanulmányozásakor figyelembe kell venni. Ek-kor, és csak ekkor érthetjük meg, miért is va-gyunk az ellentmondások rabságában és miértis vagyunk kénytelenek mindig, mindenhol ésmindenféle körülmények között a középutat vá-lasztani. Életünk nem csupán abból a tudatos és

ösztönös törekvésből áll, hogy a spirituális és adémoni erők, Káin és Ábel, a jó és a rossz, a va-lóság és a képzelet, a maszkulin és a feminintendenciák között egyensúlyozzunk.


26/171


A világfolyamat és az életfolyamat el-lentétpárok végtelen sorából áll, bár ezek az

ellentétek mindig egyazon dolog különböző as-pektusai. Ezek a párok szétválaszthatatlanokegymástól, de adott helyen, időben és körülmé-nyek között az egyik aspektus mindig erősebb, amásik pedig gyengébb. Nincs létért folytatottküzdelem a léthez való kötődés nélkül, nincs

élősködés együttélés nélkül. Bizonyos értelem- ben minden ilyen pár egyik tagja egyben a másikis, a másik folytatása, mégha ellentétes is azzalés különbözik is attól. Ilyen ellentétpárok azöröm és a bánat, a remény és a reménytelenség,

a, jobb és a bal, az erény és a bűn, a nappal és azéjjel, a nő és a férfi. Pontosabban egyazon dologösszességének különböző aspektusairól vanszó, mégha ellentétes irányokat is képviselnek.Egyik magával vonja a másikat, hiszen nem gon-dolhatunk az éjjelre nappal nélkül, a férfire nonélkül, a bűnre erény nélkül, a reménytelenség-re remény nélkül, stb. Ennek ellenére az egyespólusok nem semlegesítik egymást. Csupán akét ellentétes pont közötti feszültség aránya vál-tozó. Növekedhet vagy csökkenhet, gyengülhet

vagy erősödhet, de soha nem szűnhet meg vagyaludhat ki, hacsak maga az egység meg nem szű-nik. Az ellentétes pontok egymástól való füg-

gőségét polaritásnak nevezzük.Ilyen megközelítésből nem mondhatjuk, hogy


27/171

A GRAFOLÓGIA FILOZÓFIAI ALAPIAI 33

egy ember személyiségét az a mód határozzameg, ahogyan másokkal szemben viselkedik. A

személyiséget úgy definiálhatjuk, hogy az az

emberi természetben rejlő ellentétpárok összes- sége. Ez maga a „perszóna" (az a tudatosan éstudat alatt kifejlesztett maszk, amelyet a többi-ek felé mutatunk), a karakter és a temperamen-tum, valamint a kömyezeti hatásokkal szemben

tanúsított reakciók. A karakter olyan mérték-ben határozza meg a perszónál, ahogyan a ka-rakter sem létezhet perszóna nélkül. S a perszó-na természetesen soha nem semlegesíti a karak-tert. Az egész személyiség eme két pólusa közöttcsupán a feszültség ingadozhat.

A perszóna és a karakter közötti vi-szonyt a világegyetem hatalmas erői közöttfennálló viszonyhoz hasonlíthatjuk, nevezete-sen a központhoz közelítő (centripetális) és aközponttól távolító (centrifugális) erő kapcso-

latához. A kettő közötti egyensúlyt a negatív éspozitív polaritás teremti meg. Egy elektromoscella centrifugális áramlása pozitív, centripetá-lis áramlása pedig negatív. Mindkettő szüksé-ges az áramkörhöz. Nem szorul bizonygatásra,hogy a polaritás alapelve meghatározó a termé-szetben. A világ és az élet egy örök áramkör. Ér-zékeinket együtt járja át az életöröm és a halál-félelem, a szerelem balzsama és a gyűlölet mér-ge. Mondunk valamit, ám az ellenkezőjét tesz


28/171


szűk; egyszer egyvalami, máskor az ellenpólusagyőzedelmeskedik. Azonban minden alkalom-

mal mindkét pólus jelen van.Egyszerre vagyunk jók és rosszak, de

hogy milyen mértékben, azt lehetetlen lemérni.Mérni csupán a két pólus közötti feszültséget le-het. Egyazon entitás ellentétes pólusai közöttifeszültséget „teljes személyiséginek nevezzük.

Az egocentrikusság a központhoz közelítőerő, míg a szociábilitás a középponttól távolodóerő. Szeretném felvázolni, hogyan érvényesüla polaritás elve az emberi szellem egyik össze-tett megnyilvánulási módjában, nevezetesen a

kézírásban. Ez az alapelv azonban egyéb terüle-teken is meghatározó ami az izommozgást (fe-szítő és hajlítóizmok), a viselkedést (morális-immorális viselkedés) vagy a fizikai világ jelen-ségeit (hatásellenhatás), stb. illeti.

Mivel az élet és a világ ellentétekből áll,és valamennyi folyamat ambivalens, egyegykézírás összes vonása is ellentétes. Egy évszá-zada a kézírást egymás mellé helyezett, össze-függéstelen jelek halmazának tekintették. Ez azoka, hogy a kézírás mint a jellem és a személyi-

ség lenyomatának értelmezése zsákutcába fu-tott. Alapvető hiba azt feltételezni, hogy egyegy vonás egyegy sajátosságot tükröz, m,ertminden egyes írásjel más és más. Ezenkívülkülönbséget kell tenni a hiteles és a színlelt


29/171

A GRAFOLÓGIA FILOZÓFIAI ALAPJAI 35

írásjelek, a hiteles és a színlelt személyiség kö-zött. De vajon képesek vagyunke pontosan ítél-

ni? Valóban ismerjüke legközelebbi barátain-kat vagy csupán azt hisszük? Képese bárki is belelátni embertársai szívébe? Valamennyiünk-nek két arca van az egyik kifelé néz, a másik

befelé, az egyik maszk, a másikat pedig nemakarjuk felfedni, az egyiket a társadalomnakmutatjuk, a másikat a barátainknak; az egyikkelálmodunk, a másikkal élünk és szenvedünk.

Azonban mindkettő egyazon entitás összeol- vadt része.

Hogyan fedezhetjük fel az emberek örökké

változó cselekedetei mögött a valódi jellemvo-násokat? Hogyan bukkanhatunk rá a valódimozgatórugókra az udvariasság és az úgyneve-zett jólneveltség álarca mögött? Hogyan hasít-hatjuk ketté és dobhatjuk el a Mayafátylat?

Meg kell szabadulnunk bizonyos illúzi-

óktól. Tévesen azt gondoljuk, hogy valamenynyien az igazságra áhítozunk, pedig csupánújabb és újabb illúziókra vadászunk. A reményés a reményvesztettség, a szeretet és a gyűlölet,az öröm és a bánat, a boldogság és a szenvedés,

a külső befolyások és a belső élmények közöttlebegünk; a polaritások labirintusában bolyon-gunk. És oly sok filozófus igyekezett már meg-találni az élet és a világ útvesztőjéből kivezetőutat.


30/171


Fogalmunk sincs, milyenek vagyunk, hiszenaz ember képtelen objektív módon szemlélni

önmagát. Ha komolyan megpróbálunk szemé-lyiségünk mélyére hatolni, legalábbis elhinni,hogy azt tesszük, csupán önnön árnyképünketpillanthatjuk meg, mintha valami üvegbe néz-nénk; csak azt láthatjuk meg, amilyenek egy má-sodperccel azelőtt voltunk, azt soha nem tud-hatjuk meg, milyenek is vagyunk abban a pilla-natban. Énünk ugyanis mindig azon a pontonhelyezkedik el, ahonnan kifelé néz és soha nemott, ahová, a pillantása irányul. S bár legtöbbenképtelenek vagyunk erre a következtetésre jutni

(ez először Rudolph Allers érdeme volt), mégis jobb, ha megpróbáljuk emlékezetünkbe vésniazt az alapvető tényt,, hogy lehetetlen megismer-nünk önmagunkat.

Épp ezért legbelső énünket, teljes szemé-lyiségünket mindörökre homály fedi. Termé-szetesen némi önismeretre tehetünk szert, hafelismerünk bizonyos tényeket, s számba ve-szünk belső énünkre utaló hivatkozási ponto-kat. Önmegfigyeléssel természetesen sokatmegtudhatunk magunkról. De ha komolyan át-

adjuk magunkat az önelemzésnek, teljesen öszszezavarodunk, meglepődünk, sőt, olykor el isképedünk. Rádöbbenünk, milyen keveset is tu-dunk önmagunkról. Ilyenkor döbbenünk rá,


31/171

A GRAFOLÓGIA FILOZÓFIAI ALAPIAI 37

hogy a pszichológia elsősorban nem tényekkel,hanem illúziókkal foglalkozik.

Nyilvánvaló, hogy oly sok pszichológus és karakterológus, akik azt hiszik, tesztekkel és mé-résekkel megoldást kínálhatnak a szellem, a jel-lem és a személyiség problémáira, tévúton jár.Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ezek az em-

berek lealacsonyítják önmagukat és a munkáju-

kat azáltal, hogy kereken megtagadják tudomá-nyuk filozófiai aspektusait. Ezt annak ellenérekell megállapítanom, hogy a filozófia önmagá- ban nem vezethet gyakorlati eredményekre.


32/171

- A GRAFOLÓGIA TÖRTÉNETI

HÁTTERE


33/171


34/171

40 Mit REJT A KÉZÍRÁSUNK

humanisták kutatásai alapján kiderült, hogymár Arisztotelész is érdeklődött a kézírás és a

személyiség közötti összefüggések iránt, többmint háromszáz évvel Krisztus születése előtt. Az első grafológiai tárgyú könyv a 17. szá-

zad elején jelent meg Bolognában; a címe Ideo- graphic. Ezt követte Camilla Baldi 1622es érte-kezése a kézírás és a személyiség kapcsolatáról.

Baldi a bolognai egyetem professzora és doktora volt, s művének igen hosszú és tudálékos címetadott: Trattato come da una ettera massiva sicognosca la natura e qualita dello scrittore (Ér-tekezés arról, hogyan ismerszik fel egy betűbőlírója természete és jelleme). Értekezésében akövetkezőt írja: „Nyilvánvaló, hogy minden sze-mély egyéni módon és jellegzetes vonásokkal ír,amelyeket senki más nem képes utánozni". Kö-

vetkeztetése pedig így hangzik: „Alapos tanulmá-nyozással bármely kézírás alapján rávilágítha-

tunk bizonyos jellemvonásokra. Figyelmesenmeg kell vizsgálni, vajon ismétlődneke a voná-sok, vajon nem színlelt jelekről vane szó, s hogynem befolyásoljáke az írást különböző okok,például a felhasznált anyagok minősége". Jacobyúgy minősítette Baldi munkáját, hogy „az elsőeurópai lépés Európában a grafológia tudomá-nyában; rendkívül kimagasló és különleges telje-sítmény". Azóta természetesen jó néhány grafo-lógiai tárgyú mű jelent meg számos nyelven.


35/171

A GRAFOLÓGIA TÖRTÉNELMI HÁTTERE. 4 I

Leibnitz, német filozófus és matematikusmegjegyezte: „Az írásmód, amennyiben nem kö-

veti az iskolás formákat, bizonyos mértékig atermészetes vérmérséklet lenyomatának tekint-hető".

J. Ch. Grohmann, a wittenbergi egyetem teo-lógia és filozófia tanára 1792ben értekezést adottki „Kísérletek a jellem vizsgálatára a kézírásalapján" címmel. E kis könyvben a következőmegállapításokat teszi: „Éppoly nehéz a kézírásszínlelése, akár az arcvonásoké. Miképp arcvoná-saink is többnyire állandóak, s ugyanazokat az iz-mokat mozgatjuk belső érzéseink kifejezésére, a

kézírás jellege is alapvetően változatlan, még hatudatosan, megtévesztő szándékkal is próbáljukalakítani. Arra a következtetésre jutottam, hogy akézírás színlelése a jellem és a viselkedés álcázá-sához hasonlatos".

Azt hiszem, önmagáért beszél az a tény, hogya kézírás jelentőségét Gainsborough, Scott,Goethe, Lavather, Knigge és Stefan Zweig isméltatta. Ezenkívül Browning, Poe, Sand, Hum

bolt, Baudelaire, Dumas, Daudet, Zola, Gogol,Csehov, Heyse, Lombroso, Björnson, Kielland,

Thomas Mann, Ludwig, Feuchtwanger, Hirschfeld, Kretschmer, Bleuler, Jung, Einstein, stb. isérdekes megfigyeléseket tettek műveikben akézírással kapcsolatosan.

Egy francia abbé, Michon vezette be a „gra


36/171


fológia" terminust 1871ben. Önálló betűket vizsgált empirikus módszerekkel; eredményeit

pszichológiai értelmezéssel azonban nem tá-masztotta alá. Egy tanítványa és követője,Crépieux Jamin viszont tovább elemezte meg-figyeléseit, s ezzel sikerült elrugaszkodnia az el-szigetelt jelek vizsgálatától, s megalapozta akézírás átfogó jellegű tanulmányozását.

Preyer (gyermekpszichológus), Meyer (pszi-chiáter) és Klages (filozófus) voltak azonbanazok, akik vizsgálataikkal és pszichológiai mód-szereikkel új lendületet adtak a grafológiának.Elmondhatjuk, hogy ők fektették le a grafológia

tudományos alapjait.Preyer a jénai egyetem élettan professzora volt és bebizonyította, hogy egyegy ember jobbilletve bal kezes, sőt, akár jobb illetve bal lábas

vagy szájba fogott íróeszközzel történő írása isazonos vonásokat mutat. Meyer pszichiáter volt

és az írásfolyamat három fontos tényezőjérehívta fel a figyelmet. Ezek a kiterjedés, a sebes-ség és a nyomás. A karakterológiát is új alapok-ra helyezte, hiszen megállapította, hogy a kifeje-zésben módok a jellem aspektusai.

Klages fektette le a grafológia, az önkifeje-zés és a karakterológia törvényeit és alapköve-it. Megállapította, hogy a kifejezés alapelve az,hogy valamennyi kifejező fizikai mozdulat aszemélyiségben rejlő feszültségeket és indula


37/171

A GRAFOLÓGIA TÖRTÉNETI HÁTTERE 43

tokai tükrözi. Kiemelte, hogy rendkívül fontosaz írás ritmusának intuitív módon történő

meghatározása, mert csakis így tudjuk meg-ítélni a formanívót.Számos kísérlet történt arra, hogy levá-

lasszák a grafológiát a karakterológia különfélesajátos filozófiai ágairól, s a mélylélektan afreudi pszichoanalízis, a jungi analitikus pszi-

chológia, az adleri individuálpszichológia,Szondi Schicksalpszichológiája, stb. különbö-ző iskoláinak eredményeire és tanításaira ala-pozzák e tudományt.

Schlag és Pulver (svájci grafológusok) ne-

véhez fűződnek efféle törekvések, Jung elmélet-rendszerén belül. Először Pulver foglalta összea grafológia addigi elméleteit és eredményeit:„A kézírás olyan ösvény, amely „tőlem",feléd"halad; olyan híd, amely az „énből" a, „külvilág-ba" vezet". Egy freudi beállítottságú grafológus

is hasonló megállapításra jutott: >r Az írás az a jelképrendszer, amely az én és a valóság lap- pangó viszonyát fejezi ki". Freud elméletrend-szerében minden és mindenki (az úgynevezett„környezet") a „valóság" része, amelyet az „én"

„libidóval" (pszichoszexuális energiával) „töltfel" (ruház fel). Ezenkívül meg kell említenünk,hogy Pulver az írás kiterjedésének szimboliz-musával is foglalkozott.

Fanta, Menzel és Schönfeld, cseh grafoló


38/171


gusok, 1939ben grafológiai folyóiratot jelente-lettek meg. Azelőtt is léteztek már grafológiaiszaklapok Klages alapította és adta ki példáula Zentralblatt für Grapkologie c. újságot(amely a Zeitschrift für Menschenkunde mel-léklete volt) , azonban mind közül ez a rövidéletű cseh kiadvány volt a legjelentősebb.

Magyarországon grafológiai intézetet is

alapítottak 1920ban. A magyar grafológusokközül ki kell emelnünk Románné, Balázs ésHajnal nevét, A grafológiát hivatalosan is elis-merték Magyarországon, mivel az egyetemi és aklinikai pszichológia professzorok egyaránt ki-

egészítették eredményeiket, kutatásaikat ésmódszereiket grafológiai eredményekkel, kuta-tásokkal és módszerekkel. Az alkalmazott grafo-lógia a magyar oktatásfejlesztésben is előkelőszerephez jutott. Románné a grafológiai jelensé-gek mérésére kifejlesztette az úgynevezett„graphodyn"t, míg Balázs és Hajnal pszichoana-litikus módszerekkel közelítették meg a kérdést.

Az Egyesült Államokban June Downey aziowai egyetemen, Allport és Vernon pedig aHarvard Pszichológiai Klinikán folytattak grafo-

lógiai tárgyú kutatásokat. Downey a kapcsolásos módszert alkalmazta; a kézírásból levontkövetkeztetéseket összevetette a gesztusokkal,a testtartással, a járással, stb. Allport és Vernonezzel szemben inkább a statisztikákra és a ta


39/171


pasztalati megközelítési módszerekre támasz-kodtak. Meg kell még említenünk még Saudek,cseh grafológus nevét, aki a kísérleti pszicholó-

gia által bevezetett fogalomrendszeren belül kö-zelítette meg a grafológiai kérdéseket; Allporttal és Vernonnal működött együtt. A kísérletipszichológusok és a munkájukat segítő grafoló-gusok fontos következtetése volt annak a kísér-

leti módszerekkel történő bizonyítása, hogy egyizolált jellegzetességnek önmagában nincs je-lentése. Zubin és Lewinson klinikai jellegű ku-tatásaikat egy skálás rendszerre alapozták, s aző módszereiket követte Rose Wolfson is. Wolffneve a modern kísérleti grafológiához, Sonnemanné pedig a modern klinikai grafológiáhozkötődik.

Svájcban dolgozott Pulver, akinek nevéről éstevékenységéről már megemlékeztünk. Emlí-tésre méltó Heider neve, aki 1941ben publikál-

ta Exakte Graphologie című munkáját. Heiderkutatási eredményei oly nagy horderejűek,hogy röviden szeretném összefoglalni őket.

A kéznek és a kisujjnak az írófelületre gya-korolt nyomása tekintetében Saudek megállapí-

totta, hogy ez a sajátos nyomás az írás folyama-ta alatt önkéntelenül is a papír elmozdulásáteredményezi. Az a következtetés azonban Hei-der nevéhez fűződik, hogy a kéz eme nyomását,ha nem is tudatos szándékkal, a bipoláris pszi


40/171


chikai energiák okozzák, s „a kézírás súlyával" van összefüggésben. Abból a felfedezésből in-dult ki, hogy minden személy, akár férfi, akárnő, egyaránt termel férfi és női hormonokat, aférfi vagy a női hormonok javára. Feltételezte,hogy a férfi és a női hormonok alakítják az em-

ber pszichéjét és hogy mindenki egyidejűlegrendelkezik férfi és női energiákkal, de vagy a

férfi, vagy a női energiák vannak túlsúlyban.Ezen energiákat a kézírás nagyságával és kiter- jedésével, valamint a kézfej nyomásával hoztaösszefüggésbe, amely önkéntelenül is apapír el-csúszását eredményezi. Ami az írott betűk ésszavak méretének és kiterjedésének a papír el-

mozdulási mértékétől való függőségét illeti,Heider feltevése szerint a kéz és a kisujj nyomá-sát a pszichikai energiák okozzák. A férfi ener-giák nagy és széles írást, a női energiák pedigkicsi, keskeny írást eredményeznek.

Nem az a fontos, hogy ki milyen nemű. Hei-der arra alapozta elméletét, hogy a kézírás pará-nyi tinta (ha tollal írunk) és grafit (ha ceruzá-

val írunk) részecskék sokaságából tevődik öszsze. Ennek tükrében számos egyszerű megfi-gyelés más színben tűnik fel. Ha például valaki

bizonyos ideig töltőtollal ír, megfigyelhető,hogy a tollhegy egyik oldala jobban megkopik,mint a másik. Más szóval a hegy jobb vagy baloldalára nehezedik a kézfejünk által kifejtett


41/171

A GRAFOLÓGI TÖRTÉNETI HÁTTERE 47

nyomás. Ez olyannyira így van, hogy a tollgyártók jobbra illetve balra hajló heggyel készítik atollakat. A tollhegy bal oldalára nehezedő nyo-más esetén balról jobbra, azaz az óramutató já-rásának megfelelő irányban kerülnek a papírraa tintarészecskék, a hegy jobb oldalára neheze-dő nyomás esetén pedig jobbról balra, vagyis azóramutató járásával ellentétes irányban. Ezeket

a mozgásokat Heider „belső írásáramlat"naknevezte, melynek iránya az európai írásokban a balról jobbra haladó mozgásokkal van össz-hangban, ha a nyomás a toll vagy a ceruza he-gyének bal oldalára nehezedik. Az óramutató

járásával megegyező irányú belső áramlat vala-mennyi leírt egység baloldali kezdőpontjától jobbra haladó tendenciát mutat. Az óramutató járásával ellentétes irányú áramlat abba azirányba fordul, ahonnan írásmozgás kiindul. Ezegy mechanikus jelenség, ugyanakkor nagy je-

lentőségű a megfigyelése a kézírás pszichológi-ai értelmezése szempontjából, s a freudista gra-fológusok számára új perspektívákat nyitott azénobjektum viszony kutatásában.

Heider pszichológiai konklúzióit elfogadha-

tatlannak tartom. Villamosmérnökként és fizi-kusként rendkívül szigorú, logikus és mechani-kus pszichológiai rendszerben gondolkodott,márpedig az emberi viselkedés alapvetően azösztönből és az érzelmekből táplálkozik és nem


42/171

48 MIT KEJT A KÉZÍRÁSUNK

a logika mozgatja, amely a grafológia eseté-ben másodlagos jelenség (ld. A formanívó c. fe-

jezet). Angliában a grafológia nem keltett túlnagy érdeklődést, s még kevésbé járultak hoz-zá fejlődéséhez a múltban. Ez elsősorban akonzervatív beállítottságú angol gondolkodás-módból következett; ne felejtsük el, hogy a fre-

udi pszichoanalízisnek több mint kilencven évalatt sikerült pozitív fogadtatásra lelnie és be-férkőznie a köztudatba. Napjainkban azonbanmár kedvező és biztató jelek utalnak arra, hogyitt is akárcsak a pszichoanalízis számára

megfelelő viszonyok alakultak ki a grafológiaszéles körű elterjedésére és további fejlődésé-re. Saudek egy ideig Angliában élt és számot-tevő (Allport és Vernon kedvező fogadtatásátis kiérdemlő) eredményekkel járult hozzá akézírás kutatásához, következtetéseit pedig

Brooks népszerűsítette az angol anyanyelvűolvasók számára.

Jacoby is Angliában élt egy bizonyos ideig, sitt írta alapértékű, átütő erejű tanulmányát,

Analysis of Handwriting címmel. Nagyszerű

grafológus volt, akinek korai halála igen nagy veszteséget jelentett.Singer is Angliába települt; itt írta műveit és

itt folytatta kutatásait. Strelisker 1939ben köl-tözött Angliába és itt tanított, végezte kutatása


43/171


it és vizsgálatait 1962ben bekövetkezett halá-láig.

A grafológia Németországban sokkal ked- vezőbb és szívélyesebb fogadtatásra lelt. Vala-mennyi pszichológiai kurzus szerves részét ké-pezi, s néhány egyetemen diplomát is lehet sze-rezni e tudományból. Említést érdemel Heiss,aki pszichológiát és karakterológiát oktatott(valamint a Pszichológiai és Karakterológiai In-tézet igazgatója volt) a délnémetországi Frei burgimBreisgau egyetemén. Szólnunk kellPophalról, akit a hamburgi egyetem neurológiaprofesszorává neveztek ki; Brügerről, aki az or-

vostudományok professzora volt a lipcsei egye-temen, s aki tisztelettel szólt a grafológiáról DieHand des Kranken c. művében. S többek kö-zött említést kell még tennünk Wittlich,Müller és Enskatt nevéről e két utóbbi a

nyugatberlini egyetem előadója volt.

Természetesen még számos olyan tudós nevétemlíthetnénk, akik hozzájárultak (és hozzájá-rulnak) a grafológia tudományának fejlődésé-

hez. További információért ajánlom az olvasófigyelmébe a könyvem végén olvasható bibliog-ráfiát; ezt a százötven címet tömörítő listát ma-gam állítottam össze egy több mint hatszáz cí-met tartalmazó bibliográfia alapján. Ezenkívül


44/171

SO MIT REJT A KÉZÍRÁSUNK

látják a grafológiát, bár írásban még nem járul-tak hozzá e tudomány haladásához. Mint oly

sok bűnöző, aki még soha nem került nyilván-tartásba, számos olyan grafológus létezik, akimég nem jelent meg nyomtatásban.


45/171

- A FORMANÍVÓ

- A KÉZÍRÁS IRÁNYA

ÉS AZ ÍRÁSZÓNÁK


46/171


47/171

5. A formanívó

A formanívó fogalma Ludwig Klages nevéhez

fűződik. Könyvünk egy másik fejezetében arrólis szólunk, miként vállalt meghatározó szerepeta grafológia mint tudományág alapköveinek le-rakásában és további fejlődésében.

Meyer, Preyer és Erlenmeyer eredményeit.Klages illesztette össze és fejlesztette tovább „a

kifejezés tudománya" elnevezésű kutatási terü-letén. Arra a következtetésre jutott, hogy egyesimpulzusformák arckifejezés, beszéd és kéz-írás összhangban vannak egymással. Közösformanívóról beszélhetünk, amely az egyén im-pulzusának ritmusához igazodik. A „ritmus"Klages szerint meghatározhatatlan dolog,amely csupán intuitív módon érthető meg.Egy írás formanívója alapvető kritérium egyes

jellegzetességeinek, mint egésznek a megérté-séhez. Mielőtt hozzáfognánk egy írás el-

különített jeleinek vizsgálatához, az egé- szet kell megítélnünk, hogy meghatároz-hassuk formanívóját.

Ha egy formanívót „átlagon felüli"nek íté


48/171


lünk, először az egyén jellemvonásainak pozitívoldalát kell nagyító alá vennünk. Amennyiben aformanívó „átlagon aluli", az egyén jellemvoná-sainak negatív aspektusait kell megvizsgál-nunk. Ha pedig egy formanívó „átlagos", akkoraz egyes jellegzetességek mindkét oldalátszemügyre kell venni, hogy megállapíthassuk a polarizáció fokának mértékében , melyik pó-

lus a domináns. Kettősség is előfordul ilyen-kor mindkét pólus meghatározó.Klages formanívóelmélete széles körű pozi-

tív fogadtatásra lelt a német grafológiai iskolán belül, a német kultúrkörön kívül azonban me-

reven elutasították. Ha azonban elfogadjuk,hogy a grafológia Geisteswissenschaft ahogyén is gondolom , akkor az effajta elutasítás éskritika tökéletes félreértésről, valamint hiá-nyos grafológiai tudásról árulkodik. Igaz,Klages stílusa kissé nehézkes és nyakatekert

(de nem jobban, mint a legtöbb német nyelvűtudós általánosan elfogadott írásmódja), ám alegtöbb ilyen jellegű kritika tájékozatlanságra

vall, személyeskedő és előítéletektől terhes. Azt szokták mondogatni, hogy csak igen keve-

sen értik meg Klages írásait úgy látszik, vala-mennyi kritikus a kiválasztottak közé soroljamagát! Románné osztja KroeberKeneth véle-ményét, aki a ritmus megfoghatatlan jelenségét„a tegnap értékelési módszere" szavakkal bé


49/171

A FORMANÍVÓ 55

lyegzi meg. Angyal kritikáját is elfogadja, ami-kor az azt írja, hogy Klages teóriája „eltúlozzaaz úgynevezett "Geist" (tudatos agyműködés,

szellem) és a "Seele" (érzelmi élet, lélek) közöt-ti ellentétet, s két összebékíthetetlen erőről be-szél. A "Geist" Klages szerint úgy hasít az éle-tünkbe, mint valami ék, s maradandó nyomothagy benne. (Klages) úgy tekint az elmére, mint

valami életzavaró tényezőre, mint valami"Lebensstörung"ra."

Nem akarok elveszni a metafizika útvesz-tőjében, sem a szavak játékában, mégis kényte-len vagyok a következő megjegyzéseket tenni.

Románnénak az intuíció szerepére vonatko-

zó kritikája Bergson, a kiváló francia filozófustanainak hiányos ismeretéről tanúskodik, akialapvető különbséget tett az „idő" (az intellek-tus atomisztikus gondolkodásmódjának mate-matikai fogalma) és a „tartam" (az intuíció ho-lisztikus megérzéseinek megfelelő metafizikaifogalom) között. A matematikai, racionálisgondolkodásmódot követve végezzük minden-napi tevékenységeinket, óvjuk szellemi épsé-günket a létfolyam fékezésével, s azzal, hogyaz életsodrás valamennyi aspektusának stati-

kus reprodukálására törekszünk. Ám épp ez asodrás adja meg az élet értelmét és valódi tar-talmát, egy szóval a Gestalt. Ezt pedig kizárólagintuitív módon lehet felfogni.


50/171


Klages ellentétes értelemben használja a„Geist" és a „Seele" szót; legfontosabb művének

címe: Der Geist als Widersacher der Seele. (AGeist mint a Seele ellenpontja/ellentmondása). A „Geist" jelentése a fent említett kontextusban„tudatos gondolkodás", a „Seele" pedig „ösztö-nös élet" jelentéssel bír (ld. Grafológia és mély-

lélektan c. fejezet).Ha a freudi pszichoanalízis fogalmi ke-retein belül vizsgáljuk a „Geist" (szellem)és a „Seele" (létezés) kettősségét, a„Geist" gyűjtőnév alatt a következő kategóriá-

kat sorolhatjuk fel:(a) „másodlagos folyamatok", amelyek a for-mai logika törvényeinek engedelmeskednek,kötött ösztönös energiákból merítkeznek és „a

valóságelv" kormányozza őket;(b) „valóságelv", amely az ösztönös feszült-

ségekkel járó kellemetlen érzéseket az alkal-mazkodó viselkedéssel tompítja;

(c) „én (ego), amely az "ösztönén" (id) része,amelyet a külvilág közvetlen hatásai alakítanak;

(d) „másodlagos elfojtás", amely az „elsődle-

ges elfojtás" feladatkörét egészíti ki; segít az el-fogadhatatlan ösztönös impulzusok derivátumainak és színlelt megnyilvánulási formáinaktudat alá szorításában;

(e) „szublimáció" az a fejlődési folyamat,


51/171

A FORMANÍVÓ 57

szellemi természetű, „kulturált," tevékenységgéalakulnak át.

A „Seele" fogalma alá a következő kate-góriák tartoznak:

(a) „elsődleges folyamatok", amelyek a tudat-talan agytevékenység jellemzői, ellentmonda-nak a formális logika törvényeinek, kötetlen

ösztönös energiákból táplálkoznak és az "öröm-elv" irányítja őket;(b) „örömelv" rögtönzött megnyilvánulá-

sokkal szorítja vissza az ösztönös feszültségek-kel járó kellemetlen érzéseket és nem veszi fi-gyelembe a valóságot;

(c) „ösztönén" (id), amely „minden olyasmitmagába foglal, ami már születésünkkor is jelen van, ami adott az emberben mindenekelőtt azösztönöket, amelyek a szomatikus szerveződés- ből erednek és számunkra ismeretlen formák- ban elsősorban itt (az ösztönénen belül) nyilvá-

nulnak meg pszichikailag" Freud (1940);(d) „elsődleges elfojtás", amely meggátolja a

megengedhetetlen impulzusok felszínre bukkanását;

(e) „ösztönös kisülések", valamint „ösztönöskielégülés", amelyek akkor következnek be,amikor az ösztönös feszültségként megélt ér-zések csökkennek a valóság figyelembevételenélkül.


52/171


Ha megvizsgáljuk a „Geist" gyűjtőnév alattfelsorolt freudi fogalmakat, egyértelműen kitű-

nik, hogy a „szellem" fejlődése eredendő ellen-tétben áll a „lét" felszabadult megnyilvánulásá- val. Ilyen megvilágításban a „szellem" (Geist) valóban a „létezés" (Seele) útjában áll, vagyisLebensstörrung („a létezést zavaró és gátló té-

nyező"). Kijelenthetjük, hogy Klagesnek ilyenértelemben, igaza van. Ami Klages további metafizikus elmélkedése-

it illeti, jelen keretek között nem térünk ki rá- juk. Felhívta a figyelmet a „polaritás", az intuí-

ció és a holizmus jelentőségére. Kiemelte aklasszikus pszichoanalitikus szempont fontos-ságát, mely szerint „a szellem" a feszültségbőlered és fejlődése is annak köszönhető. Az amegállapítás, hogy egy minimális vagy optimá-lis „feszültség" elengedhetetlen az élethez, nemmond ellent Klages elméletének, amely szerinta „Geist" kezdete egyben a „feszültség", a„Lebensstörung" kezdetét is jelenti.

Gyakorlati okokból azonban a következőszempontok alapján ítéljük meg a forma-

nívót:(a) az írás eredetisége (ld. Díszítő és egy-

szerűsítő tendenciák c. fejezet);(b) az írás természetessége vagy mes-

terkéltsége (ld. u. o. valamint a Megbízhatat-


53/171

A FORMANÍVÓ 59

(c) a térmegosztás (ld. Térelosztás a szavak és a sorok között c. fejezet).

E szempontok figyelembevételével a formanívó lehet:

(a) átlagon felüli(b) átlagos(c) átlagon aluli.


54/171


3. ábra. Az írászónák

ÖnkontrollGátlás

EgocentrizmusIntroverzióKonzervativizmus

TávolságtartásFüggetlenség

KiegyensúlyozottságElégedettség

igazaságSpontaneitás

SzociabilitásExtroverzióRadikalizmus

4. ábra. A kézírás iránya


55/171


56/171

62 MIT RJTT A KÉZÍRÁSUNK

rint az írás az „én " és a „valóság" (környezet) vi- szonyát tükrözi. Í gy ha valakinek jobbra vagy

előrefelé dőlnek a betűi, az arról tanúskodik,hogy szeretne „kinyúlni" a világba és az életbe.Minél inkább jobbra dől egy írás, annál extro- vertáltabb az illető, akitől származik. Minél füg- gőlegesebb az írás, annál kisebb mértékbenakar szerzője részt venni a külső életben. Végül

minél inkább hátrafelé dől egy írás, annál int-rovertáltabb az a személy, akitől ered, vagyis an-nál kevésbé akar részese lenni a külvilágnak.

Akinek jobbra dől a kézírása, többnyire extro- vertált alkat és valamilyen benyomást szeretne

tenni az emberekre és a dolgokra. Akinek balradőlnek a betűi, introvertált típus és kényelme-sebben érzi magát a saját belső világában; gon-dolatai, érzései és ábrándképei között. A függő-leges, álló írás pedig kiegyensúlyozott emberre

vall, aki nagyjából egyforma mértékben fordul akülvilág és önmaga felé. A két irány között in-gadozó betűk olyan embert takarnak, aki ambi-

valens érzésekkel viseltetik a külvilággal és azélettel szemben, s ha az egyes szavakon belül ismegfigyelhető az ingadozás, annál hangsúlyo-

sabb az ambivalencia. Természetesen egyetlenírásban sem dőlnek ugyanolyan szögben a betűk.Mindig az általánosan jellemző dőlés-irányt kell figyelembe venni.

Ha a felső zónában írunk, feszítőizmaink


57/171

A KÉZÍRÁS IRÁNYA ÉS AZ ÍRÁSZÓNÁK 63

dolgoznak. Ez az író testétől távolodó mozgásés a reflexió, a meditáció, az absztrakció és azelmélkedés pszichológiai folyamatának meg-nyilvánulása, amely mentes az anyagi vonatko-zásoktól. Ha azonban lefelé mozog az íróesz-köz, hajlítóizmaink lépnek működésbe. Ilyen-kor a testünkhöz közelít a toll vagy a ceruza, saz ösztönök, az irracionalitás és ilyenkor az

anyagi világ vonzáskörében működő pszicholó-giai folyamatról van szó. Az is megfigyelhető,hogy míg a feszítőizmok működése kellemetlenérzésekkel jár, a hajlítóizmok munkája közbenkellemes érzések jelentkeznek. A felső és az al-

só között helyezkedik el a középső zóna,amely a személyiség kiegyenlített helyét szim- bolizálja a kulturált és az ösztönös világ között;az életerős kiegyensúlyozottságot, az élő szer-

vezetek szükséges gyakorlati alkalmazkodóké-pességét jelenti.

A geometria könyvekben az áll, hogy két pontközött a legrövidebb út az egyenes, ha azonbanírásunk egyetlen egyenes vonalból állna, azazt jelentené, hogy semmiféle kapcsolatunknincs a külvilággal, s hogy elménk kiüresedett,

személyiségünk eltűnt és a pszichózis állapotá- bajutottunk.

Egy kis elhajlás tehát a felső vagy az alsózóna irányába (ami szigorú és teoretikus érte-lemben a kelletlenségtől a kommunikációs ké


58/171


pesség és az extroverzió felé haladást, jelenti)elengedhetetlen ahhoz, hogy kommunikációs

szándékunk értelmes legyen. Abból a sarkítottaxiómából, hogy két pont között a legrövidebbút az egyenes, arra lehetne következtetni, hogya szélsőséges extrovertáltság a követendő út. Aszélsőséges extrovertáltság azonban, vagyis a

túlságosan jobbra dőlő kézírás egyet jelenteneaz egyenessel, amely értelmetlen volna a „tő-lem" ,feléd" irányuló kommunikáció szem-

pontjából. Az ilyen szélsőséges extrovertáltságpedig (a középső zóna szélsőséges használata,amikor az írás már nem több, mint egy vonal) aszélsőségesen extrovertált elme ürességét is je-lentené egyben. Ugyanez fordítva is elmondha-tó, amikor túlságosan balra dőlnek a betűk, va-gyis szélsőséges introvertáltságról tanúskodikaz írás. Az írott nyelv lehetővé teszi, hogy az

ábécé különféle betűinek használatával az ember világosan kifejezhesse magát az alsó és afelső zónában egyaránt.

Érdemes megjegyezni, hogy a túlságosanmegdöntött betűk rossz idegzetre, rossz ellenál-

lóképességre, határozatlanságra és hisztérikushajlamra utalnak. Hitler aláírásában a betűkigyekeznek „átugrani" egymást jobb felé; azírás szinte megközelíti a jelentésnélküliséget

jelképező elméleti egyenest.


59/171

- AZ ÍRÁS NAGYSÁGA

- A HAJLÁSSZÖG

- A KESKENY ÉS SZÉLES ÍRÁS

- A VONALVEZETÉS


60/171


61/171

7. Az írás nagysága

Az írás nagysága elsősorban arról árul-

kodik, mennyire becsüljük önmagunkat. Ami a kisbetűket illeti, a három milliméteresnagyság tekinthető átlagosnak.

A nagy formátumú írás pozitív jelentése lehetkiválóság, komolyság, büszkeség, nagyvonalú-ság.

Negatív jelentése lehet arrogancia, önteltség,nagyképűség, pökhendiség.

A kis formátumú írás olyan pozitív tulajdon-ságokra utalhat, mint az áldozatkészség, a tisz-telet, az alázatosság, a szerénység és a toleran-cia.

Negatív jelentése lehet kisebbrendűségi ér-zés, nyúlszívűség, önbizalomhiány, félelem.


62/171


7. ábra. Jobbra dőlt írás

8. ábra. Függőleges vagy álló írás

9. ábra. Balra dőlt írás

8. A hajlásszög

A hajlásszög szempontjából három csoportbaoszthatjuk az írásokat:

(a) Jobbra dőlt írások;(b) álló írások;(c) balra dőlt írások.


63/171

A HAJLÁSSZÖG 69

A jobbra dőlt írások extrovertáltságra,haladó szellemre, a külvilág és az élet felé való

nyitottságra utalnak. Az álló írás távolságtartást, az élettel ésa világgal szembeni elégedettséget takar.

A balra dőlt írás introvertáltságra, befe-lé fordulásra, a világtól és az élettől való elhúzó-dásra vall.

A jobbra dőlt (95145 fokos hajlásszögű) íráspozitív jelentése lehet aktivitás, megértő termé-szet, szociabilitás és expresszivitás. Negatív je-lentése lehet nyughatatlanság, türelmetlenség,fegyelmezetlenség és hisztérikusság.

Az álló (8595 fokos hajlásszögű) írás pozitív jelentése lehet függetlenség, racionalitás, ön-kontroll vagy visszafogottság. Negatív jelentéselehet önteltség, könyörtelenség, hidegség és keményszívűség.

A balra dőlt (85 foknál alacsonyabb hajlás-

szögű) írás pozitív jelentése lehet önmegtartóz-tatás, önkontroll, visszafogottság és konzerva-tív gondolkodásmód. Negatív jelentése leltetszínlelés, önzés, passzivitás és a jövőtől való fé-lelem.

A 145 foknál nagyobb hajlásszögű, jobbradőlt írás negatívan értelmezendő, akárcsak a 60foknál kisebb hajlásszögű, balra dőlt írás.


64/171


10. ábra. Keskeny írás

13. ábra. Széles írás


65/171

9. Keskeny és széles írás

A széles írások esetében a törzsvonalak (ame-

lyekből a betű még felismerhető az „m" vagyaz „u" szárai) közötti távolság nagyobb, mintmaga a törzsvonal.

Egy átlagos írás esetében a törzsvonalak kö-zötti távolság megegyezik a törzsvonal magas-ságával.

A keskeny írások esetében a törzsvonalakközötti távolság kisebb, mint a törzsvonalakmagassága.

A széles írás extrovertáltságot, a társa-dalom, a külvilág és az élet iránti centrifugális

(a központtól távolító) mozgást tükröz. Az ilyenember lendületes, nyitott, tetterős személyiség.Nincsenek gátlásai a személyes kapcsolatte-remtésben.

A keskeny írás introvertáltságot, az „én"

iránti centripetális (a központhoz közelítő) erőtmutat. Az ilyen ember szerény vagy félénk és ál-landóan kontrollálja önmagát. Gátlásos a sze-mélyes kapcsolatteremtésben.


66/171


67/171

10. A vonalvezetés (ductus)

A vonalvezetés meghatározó szempont. Vonalvezetés alatt azt a módot értjük, ahogyan

a középső zóna felfelé és lefelé irányuló vonása-it (törzsvonalait) hajlékony ívekkel vagy szögestörésekkel (kötésekkel) összekapcsoljuk. A kö-zépső zónára a „tőlem" „feléd" irányuló mozgásközéppontja jellemző. A vonalvezetés módjábólkövetkeztethetünk egy személyiség alkalmaz-

kodóképességére a munka, a kapcsolatterem-tés és az élet során. Az írás valamennyi össze-tevője közül ezt a legnehezebb színlelni, ezért

vizsgálata óriási jelentőséggel bír a hamisításokleleplezésében.

A vonalvezetés négyféle módját különböztet-

jük meg, ezek:(a) szöges;(b) füzéres;(c) árkádos;(d) fonalas.

A szöges vonalvezetés ellenállást tükröz.Pozitív jelentése lehet stabilitás, ellenállás,

energikusság és őszinteség.


68/171


Negatív jelentése lehet merevség, makacs-ság, önfejűség, torzsalkodó hajlam.

A füzéres vonalvezetés természetesség-ről árulkodik.

Pozitív jelentése lehet őszinteség, szociabilitás, vendégszerető természet és megközelíthe-tőség.

Negatív jelentése lehet megbízhatatlanság,önállótlanság, határozatlanság és lustaság.

Az árkádos vonalvezetés visszafogott- ságról tanúskodik.

Pozitív jelentése lehet diplomatikusság, tá- volságtartás, szkepticizmus és szűkszavúság.

Negatív jelentése lehet mesterkéltség, kétszínűség, zárkózottság és intrikus hajlam.

A fonalas vonalvezetés érzelmi beállí-tottságot mutat.

Pozitív jelentése lehet pszichológiai tehetség,fogékonyság, rugalmasság és hajlékonyság.

Negatív jelentése lehet hisztérikus hajlam, ra- vaszság, alakoskodás és kiismerhetetlenség.


69/171

KÖTÖTT ÉS SZAGGATOTT ÍRÁS

TÉRELOSZTÁS A SZAVAK

ÉS A SOROK KÖZÖTT

A SOROK IRÁNYA

AZ ÍRÁS SZABÁLYOSSÁGA

A NYOMÁSERŐ

AZ ÍRÁS SEBESSÉGE


70/171


71/171

11. Kötöttés szaggatott írás

Az írás folytonossága arról árulkodik, milyenmértékben sikerül egy személynek környezeté-hez alkalmazkodnia. Azt jelzi, mennyire képesaz illető a társadalmi beilleszkedésre. Azt ismegmutatja, hogyan tudja valaki elsajátítani

a következetes gondolkodásmódot.Kötött írásnak számít, ha öt vagy annáltöbb betű kapcsolódik egymáshoz. Az ire kitettpont vagy a t áthúzása (az ékezetek) által oko-zott törések nem számítanak.

Szaggatott írás az, amikor csupán négy vagy annál kevesebb betű kapcsolódik folyama-tosan egymáshoz. A nyomtatott betűt utánzóírás nem számít szaggatott írásnak.

A kötött írás pozitív jelentése lehet követke-zetes gondolkodásmód, együttműködésre való

hajlam, kitartás és reproduktív intelligencia.Negatív jelentése lehet túlzott alkalmazkodás,csordaszellem, ötletszegénység és felszínesség.

A szaggatott írás pozitív jelentése lehet intui-tív gondolkodásmód, önállóság, egyéniség és


72/171


teremtő szellem. Negatív jelentése lehet ego-centrizmus, szellemi kiegyensúlyozatlanság, áll-

hatatlanság és elszigeteltség.


73/171

12. Térelosztás a szavakés a sorok között

A szavak és a sorok közötti térelosztás a szervezőképességet mutatja.

Az arányos térelosztású írás pozitív je-lentése lehet rendszeretet, rendszerezett gon-

dolkodás, nagyvonalúság és kreativitás.Negatív jelentése lehet a spontaneitás hiánya,tékozló hajlam, elszigeteltség és meggondolat-lanság.

A szűk térelosztású írás pozitív jelentéselehet spontaneitás, takarékosság, kötetlenség

és eredeti gondolkodásmód.Negatív jelentése lehet meggondolatlanság,

zsugoriság, bizalmaskodó természet vagy zava-ros gondolkodás.


74/171


75/171

13. A sorok iránya

A sorok iránya lehet emelkedő, egyenes

vagy süllyedő. A sorok iránya lehet jellegzetessé vált, deakár a pillanatnyi hangulatot is tükrözheti.Ezért ha mindössze egy írásmintával rendelke-zünk, jobb, ha nem vonunk le semmiféle követ-keztetést a sorok irányából, hacsak nem tudjukalátámasztani állításainkat az írásminta egészé-

ből következő bizonyítékokkal. Az emelkedő sorok pozitív jelentése lehet

ambíció, optimizmus, lendületesség és céltuda-tosság.

Negatív jelentése lehet indulatos természet, arealitásérzék hiánya, frivolitás és nyughatatlan-ság.

A süllyedő sorok pozitív jelentése lehet de-presszió, fáradság, pesszimizmus és hiperérzé

kenység.Negatív jelentése lehet enerváltság, akarat-gyengeség, betegség és öngyilkosságra való haj-lam.

Az egyenes sorok pozitív jelentése lehet


76/171


módszeresség, állhatatosság, kitartás és érzelmikontroll.

Negatív jelentése lehet pedantéria, póker-arc,közöny és érzéketlenség.

26. ábra. Szabályos írás

27. ábra. Szabálytalan írás


77/171

14. Az írás szabályossága

A szabályos írás önkontrollt tükröz.Meghatározói:(a) a lefelé irányuló vonások (a törzsvonalak)

magasságának rendszeressége a középső zóná- ban;

(b) a lefelé irányuló vonások (a törzsvona-lak) magasságának és távolságának rendszeres-sége a középső zónában;

(c) a hajlásszög rendszeressége.

A szabályos írás pozitív jelentése lehet ön-

megtartóztatás, kitartás, harmónia és mérték-tartás. Negatív jelentése lehet érzéketlenség,lagymatagság, unalmas természet és közöny.

A szabálytalan írás érzelmi gazdagsá- got tükröz.

Pozitív jelentése lehet lendületesség, melegszívűség, kreativitás és érzelmi fogékonyság.

Negatív jelentése lehet változékony termé-szet, ingerlékenység, szeszélyesség, indulatos-ság.


78/171


29. ábra. Nyomatékszegény írás


79/171


80/171


30. ábra. Gyors írás

31. ábra. Lassú írás


81/171

16. Az írás sebessége

A gyors írás pozitív jelentése lehet spontanei-

tás, nagyvonalúság, extroverzió, önbizalom. Ne-gatív jelentése lehet céltalanság, felületesség,gátlástalanság, kapkodás.

A lassú írás pozitív jelentése lehet megfon-toltság, elővigyázatosság, állhatatosság, intro

verzió. Negatív jelentése lehet lustaság, hezitálóhajlam, sunyiság, gyengeség.

A sebesség meghatározó jelei:(a) a szavak utolsó betűinek befejezetlensége(b) füzéres vagy fonalas vonalvezetés(c) a pontok és a „t" áthúzásának (az ékeze-

tek) elhagyása vagy jobbra tolódása(d) eredetiség(e) természetesség(f) arányos térelosztás(g) egyszerűsítés(h) kötött írás(i) széles írás


82/171


(m) nagy betűk(n) egyenletes nyomaték

A lassú írás ismertetőjegyei:(a) a szavak utolsó betűinek befejezettsége(b) szöges vonalvezetés(c) a pontok és a „t" áthúzásának (az ékeze-

tek) pontos elhelyezése vagy balra tolódása(d) eredetiség hiánya(e) mesterkéltség(f) rossz térelosztás(g) díszítés, kidolgozottság, cikornya(h) szaggatott írás

(i) szűk írás0) süllyedő sorok(k) balra dőltség és balsodrás(1) kis hajlásszög(m) apró betűk

(n) egyenetlen nyomaték


83/171

DÍSZÍTŐ ÉS EGYSZERŰSÍTŐ

TENDENCIÁK

MÁZOLT ÉS ÉLES ÍRÁS

TELT ÉS SOVÁNY BETŰK

JOBB ÉS BALSODRÁSÚ

ÍRÁSZÓNÁK


84/171


33. ábra. Díszes írás


85/171

17. Díszítőés egyszerűsítő

tendenciák A díszes írás olyan cikornyás betűket használ,amelyek eltérnek a szabványostól.

Az egyszerű írás amely nem azonos az ap-ró betűs írással olyan alapformájú betűket

használ, amelyek azért még olvashatóak. A díszítés pozitív jelentése lehet eredetiség,

formaérzék, kreativitás, büszkeség.Negatív jelentése lehet szenvelgés, közönsé

gesség, hiúság, őszintétlenség.

Az egyszerűsítés pozitív jelentése lehetérettség, egyszerűség, lényeglátás, rendszeres-ség.

Negatív jelentése lehet a formaérzék hiánya,megbízhatatlanság, tapintatlanság, őszintétlen-ség.


86/171


34. ábra. Mázolt írás

35. ábra. Éles írás


87/171

18. Mázolt és éles írás

A mázolt írás anyagias szemléletmódottükröz. Az ilyen betűk formálásakor az író sze-

mély 90 foknál jelentősen kisebb hajlásszögbentartja a kezében az íróeszközt. Ilyenkor az író-eszköz lapos részével írunk, nem pedig a hegyé-

vel. A mázolt vonalak sosem keskenyebbek 1/2mmnél, s a felfelé és a lefelé irányuló vonások

azonos vastagságúak. A mázolt írás pozitív jelentése lehet melegség,természetesség, jó színérzék, kifinomult érzé-kenység. Negatív jelentése lehet bujaság, bárdo-latlanság, mohó anyagiasság, faragatlanság.

Az éles írás elvonatkoztató képességrőlárulkodik. Ilyenkor az író személy kb. 90 fokosszögben tartja kezében az íróeszközt. Az írás te-hát az íróeszköz hegyével történik. Az éles voná-sok sosem vastagabbak 1/2 mmnél, s a felfelé ésa lefelé irányuló vonások eltérő vastagságúak.

Az éles írás pozitív jelentése lehet elemzőgondolkodásmód, szellemi beállítottság, kitar-tás, vitalitás. Negatív jelentése lehet torzsalkodóhajlam, sértődékenység, kritizáló természet, ér-zéketlenség.


88/171

94 M lT REJT A KÉZÍRÁSUNK

36. ábra. Telt felső szárak

37. ábra. Telt betűk a középső zónában

38. ábra. Telt alsó szárak

39. ábra. Sovány felső szárak


89/171

40. ábra. Sovány betűk a középső zónában

41. ábra. Sovány alsó szárak

19. Telt és sovány betűk

A telt betűk különösen a hurkolt szárúak na-gyobbak a szabványosnál.

A sovány betűk elsősorban a hurkolt szárú-ak kisebbek a szabványosnál. A telt felső hurkok pozitív jelentése lehet

fantázia, képzelőerő, színes beszédstílus, jófelfogóképesség.


90/171


91/171

TELT ÉS SOVÁNY BETŰK 97

mód, a szexualitás szublimálása, üzleti szellem,realitásérzék.

Negatív jelentése lehet pesszimizmus, a sze-xualitás elfojtása, rossz idegzet, pénzimádat.


92/171

98 M IT REJT A KÉZÍRÁSUNK

42. ábra. Bal és jobbsodrás a felső zónában

43. ábra. Bal és jobbsodrás a középső zónában

44. ábra. Bal és jobbsodrás az alsó zónában


93/171


94/171


95/171

JOBB ÉS BALSODRÁSÚ ÍRÁS 101

Negatív jelentése lehet utópista hajlam, fék-telen érzelmek, túlzott szociabilitas, nyughatat-

lanság. Az alsó zónabeli jobbsodrás pozitív je-lentése lehet kézügyesség, ösztönös beleérző-képesség, jó koncentrálóképesség, haladó szel-lem.

Negatív jelentése lehet ügyeskedés, a túl ben-

sőséges kapcsolatok kerülése, anyagi kizsák-mányolásra való hajlam.


96/171

A MARGÓK

AZ ALÁÍRÁS

A CÍMZÉS


97/171

21. A margók

A margók szélessége országonként válto- zik. Németországban például széles bal margóthagynak, míg az amerikaiak szeretik elhagyni a bal margót. Az angol nyelvű írásokra általáno-san a következő szempontok érvényesek:

(a) a bal margó a múltat és az „én"t szimbo-

lizálja,(b) a jobb margó a jövőt és a társadalmat jel-

képezi,(c) a széles margók visszafogottságra vagy

elővigyázatosságra utalnak,

(d) a keskeny margók kötetlenséget és laza-ságot tükröznek,(e) az egyforma margók jó ízlésre vagy modo-

rosságra vallanak,(f) a hiányzó margók laza gondolkodásmódot

vagy közönségességet jeleznek.


98/171


99/171

22. Az aláírás

Az aláírás minden más szempontnál job-ban tükrözi az illető „én"jét.

Igaz, egy aláírás önmagában még nem elegen-dő a megbízható elemzésre. Összehasonlításaaz írásmintával azonban nagy jelentőségű.

Ha az írásminta és az aláírás összhangban van egymással, az illető hasonlóképpen visel-

kedik a magán és a társadalmi életben. Az alá-írás és az írásminta közötti eltérések a ma-

gán és a társadalmi életbeli viselkedés közöt-ti különbségekre utalnak. Am a nehezen olvas-ható betűkből következő eltérésekre nagyon

oda kell figyelni. A legtöbb aláírás kisebbna-gyobb mértékben olvashatatlan; különösenazoké, akik foglalkozásukból következően nap-

jában többször is aláírják nevüket. Ha azonbanaz aláírás és az írásminta egyaránt olvashatat-lan, abból alattomos jellemre következtethe-tünk.

A legtöbbet az aláírás és az írásmintanagysága közötti különbségek árulják el. Az aláírás betűi lehetnek szokatlanul aprók, azírásminta betűi pedig nagyok, és fordítva. Mind


100/171


két jelenség arra utal, hogy az illetőnek a társa-dalmi életben megnyilvánuló viselkedése nem

hiteles tükre jellemének és személyiségének.Ha az aláírás betűi kisebbek, mint az egyéb-ként használt betűméret, az azt jelzi, hogy az il-lető alábecsüli magát a társadalmon belül.

Ha viszont az aláírás betűinek mérete megha-ladja az egyébként használt betűkét, ez arra

utal, hogy az illető túlbecsüli saját társadalmiszerepét.

Ugyanilyen fontosak a díszítésegyszerűsítés,a nagy nyomatéknyomatékszegénység, a mázoltéles betűk, a vastagvékony stb. írásbeli

különbségek is. A hiteles személyiség az álszemélyi- séggel szemben arról ismerhető fel, hogyaz aláírása némiképp nagyobb, mint arendes írása. Az aláírás és a szöveg összeha-sonlításakor kapott abszolút pozitív eredmé-nyek esetén hiteles személyiségre és egyéniség-re következtethetünk.

A család és az utónév (illetve azok kezdőbe-tűi) közötti méret, szélesség, hajlásszög, nyo-maték, stb.beli eltérések az illető és családja

közötti viszonyra vetnek fényt. Az aláírás cirkalmazását az egyes zónákon belüli jobb illetve balsodrás szempontjai sze-rint kell vizsgálni. Az aláhúzások, stb. az illető„én"jének fontosságát jelzik.


101/171


102/171


Negatív jelentése lehet meggondolatlanság, befolyásolhatóság, felületes gondolkodás.

A bal alsó sarokba helyezett név és cím azt jelzi, hogy a levélíró elsősorban az alsó zónábanés balsodrással óhajtja kifejezni magát.

Ennek pozitív jelentése lehet misztifikáló haj-lam, anyai ösztönök, passzív jóhiszeműség.

Negatív jelentése lehet erotikus hajlam, túl-

zott szubjektivitás, paranoid jellegű félelmek. A jobb

bevezetes a grafologiaba

Documents