Esztergályosné Földesi Katalin – Pajor Katalin

BETÛFALÓGYAKORLÓ OLVASÓKÖNYV AZ 1. OSZTÁLY SZÁMÁRA

TIZEDIK, JAVÍTOTT KIADÁS

CELLDÖMÖLK, 2004

Lektorálta

Szedlák Éva

BíráltaMészáros Lajosné

A rajzokat készítette

W. Szabó Zsuzsa

Tamás Éva

A fotókat válogattaEsztergályosné Földesi Katalin

Alkotó szerkesztõEsztergályos Jenõ

Fotók: Európa virágai, Godet Növénykalauz

Raktári szám: AP-115/10

ISBN: 963 464 333 7

A kiadó minden jogot fenntart.

Apáczai Kiadó9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.

Telefon: 95/ 525-000, Fax: 95/ 525-014Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató

Nyomdai elôkészítés: Gyôr

3

ÉVSZAKOK VÁNDORLÁSA

2. A tél fehér takarója,Vetéseink fagytól óvja,Megbirkózik a hideggel,Szánkózik a sok kis ember.

3. Tavasszal a világ éled,Kizöldülnek mezõk, rétek.Bimbó serken, rügy kipattan,Hancúroznak a szabadban.

4. Nyáron kenyér, gyümölcs érik,Ének szárnyal a kék égig.Tüzel a nap egyre jobban,Lubickolunk hûs habokban.

5. Õsszel a táj piros, sárga,Százféle színt ölt magára.Zörgõ levél hull a fákról – S újra itt az elsõ vándor.

Zelk Zoltán

IDÕFA(részlet)

Ki lakik, lakik-e valaki a fában?Négy tündér lakik a hársfában,négy tündér, illanó,õsszel szomorkodó,tavasszal a széllel,nyáron nevetéssel,télen takarózikezüsthárslevéllel...

Horgas Béla

4

NÉGY VÁNDOR

A világ végétõl kilenc lépésre volt egyhegy. A hegy mögött egy erdõ, melyben négyvidám testvér lakott: Tavasz, Nyár, Õsz, Tél.

Tíz esztendõvel a világ elejétõl összeve-szett a négy testvér.

Mikor a Tavasz ezt megunta, így szólt:– Én inkább elmegyek közületek – azzal el-

indult. Ment ösvényen, réten, patakon ke-resztül. Ekkor a világ közepére ért.

Beletelt vagy három hónap, amíg vissza-tért az erdõbe. Dicsekedett is testvéreinek:

– Mindenki azt mondta, hogy nagyon szépvagyok!

Nem hagyta magát a Nyár, õ is útra kelt.Amikor visszatért, így mesélt:

– Énhozzám így szóltak az emberek: „Tevagy a legjobb! Te érleled a búzát, te barní-tod pirosra az emberek arcát!”

– Ha így van, én is útra kelek! – gondoltaaz Õsz. Így szólt, amikor visszatért:

– Láttátok volna, hogy örültek nekem azemberek! Teli tarisznyával vittem nekik aszõlõt, almát, diót, körtét.

A Tél sem hagyta magát. Õ is útnak indult.Elõtte szaladtak a szelek, magával vitte ahavat és a jeget is. Álló napig errõl mesélt,amikor visszatért. De már csak ketten hall-gatták: a Nyár és az Õsz, mert a Tavasz mármegint útra kelt.

Azóta is így vándorolnak, mióta világ a vi-lág.

Zelk Zoltán

1. Ki a négy testvér?2. Mit mondtak a Tavaszról és a Nyárról?

3. Mit vitt az Õsz az embereknek?

4. Mit vitt a Tél az embereknek?

1. Az elsõ hó én vagyok,hócipõben ballagok.

2. Esik a hó, hó szitál,a hóvirág bújik már.

3. Hideg van, még fázhattok,de már barkát láthattok.

4. Szelet, vihart kergetek,felseprem a kerteket.

5. Virágzik a gyöngyvirág,vadvirágos a világ.

6. Az iskola kaput zár,a táborba megyünk már.

7. Fürödhetünk eleget,mászhatjuk a hegyeket.

8. Gyümölcs érik, szedheted,eheted, s elteheted.

9. Szõlõ érik, nap süt még,megkezdõdik a tanév.

10. Must csorog, és forr a bor,lepereg a sárga lomb.

11. Az ágak már kopaszok,rövidek a nappalok.

12. Hóbundát hajít a tél,a télapó útra kél.

Az esztendõ elszaladt,nagyot nõttél ezalatt!

Murayné Szy Éva

5

HÓNAPKITALÁLÓ

1. Melyik évszakról szól avers?

2. A tél hányadik hónapja ajanuár? �

3. Mi nincs januárban?

4. Hány versszakból áll avers? �

5. Hány sorból áll egyversszak? �

6

JANUÁR

Betakartam hóval, köddel, A fákra is zúzmarábólmégis fázik a világ, kötök ezüst levelet,nincs lomb, nincs levél a fákon, nem tud ilyet sem a nyár, semnincsen a réten virág. az a híres kikelet!

Hátha nincsen, jégvirágot Így morog hószakállábarajzolok az ablakon, Január és így beszél...nem láttatok ilyen szépet s a didergõ téli tájonegyetlenegy tavaszon! lassan továbbmendegél.

Zelk Zoltán

KEREK ÉLETFÁJA

Kerek életfája, ötvenkét virágánSzép tizenkét ága, hét gyöngylevelecske,szép tizenkét ágán gyöngylevelecskéinötvenkét virága, huszonnégy erecske.

(Év, hónapok, hetek, napok, órák)

7

TALÁLÓS KÉRDÉSEK

(hópihe)

Kiszakad egy nagy-nagy zsák,szórja, szórja tartalmát.Szeretik a gyerekek,találd ki, hogy mi lehet?

(jégcsap)

Ismerek egy furcsa kis fát,te is láthattad a párját,föld felé növekszik hegye,ég fele mered a töve.

(jégcsap)

Szakálla nõtt az eresznek,mert a hólé jéggé dermedt.Furcsa jószág, fél a naptól,vízzé olvad vissza attól.

(fagy)

Nincs keze, nincs foga neki,mégis megmar, ha teheti.

(hó)

Tiszta fehér születése,lucskos, sáros temetése.

(jégvirág)

Virág – télen virágzik,meleg napon elázik.

8

TÉL DEREKÁN

TALÁLÓSKÉRDÉSEK

Ismerek két péket – de furcsák,nézzétek!Az egyik nappal süt,a másik éjjel süt –,még sincsen kenyerük!

Õsszel, télen késõn kelek,és korán nyugodni megyek.Tavasszal és egész nyáronmár felkelek hajnaltájon.

Úton megyen, nem poroz,vízen megyen, nem csobog,nádon megyen, nem suhog,sáson megyen, nem susog,esõ éri, nem ázik,ha fagy éri, nem fázik.

Összenõtt a föld az éggel, Szégyen volna mégis-mégiscsupa fehér, csupa szürke. egész nap bent rostokolni:Ég és föld közt oszlopokként mire való a csizmaFeszül a kémények füstje. meg az a sok meleg holmi?

Farkasordító hideg van. Lám a varjú milyen bátor,Csattog a fagy, mint a fejsze. se csizmája, se bundája,Kibújni a jó melegbõl mégis kiült károgni akinek volna kedve, mersze? fehér lombú diófára.

Kányádi Sándor

Kösd össze a találós kérdést a megfejtéssel!

1. Melyek a tél színei? piros fehér szürke kék ezüst

2. Mi jellemzõ a télre?

3. Hány versszakból áll a vers? �4. Egy versszak hány sorból áll? �

9

A KÉREGETÕ KIS VERÉB

PIHE-HÓ

Csipp!-csipp! – Tipeg-topog,csõre üti az ablakot.

Mit kívánsz, kis vacak?– Morzsát, magot, bogarat.

Ejnye-bejnye, ugra-bugra,ezért szálltál ablakunkba?

Gyere hát közelébb,tiéd ez a kiflivég.

Ténagy Sándor

Csip!-csip! – Ugra-bugra,kis veréb szállt ablakunkba.

Miért csipogsz, kis bohó?– Zúg a szél, és hull a hó.

Csip!-csipp! – Ejnye-bejnye,milyen bátor most õkelme.

Miért csipogsz, kis veréb?– Elfogyott az eleség.

Pihe-hógomolyog,kis cinege,mi bajod?

Cini-cinicidri,didergifáj,

zsinegenlóg-ecinegeiháj?

Pihe-hó,pihe-hó,cifra táncodmire jó?

Ténagy Sándor (hó)

Csillag fent a fellegekben,s vízzé válik tenyeredben.

1. Mit kívánt a kis veréb?

2. ugra bejnyetipeg topogejnye bugra

3. Ki beszélget a kis verébbel?

4. Mit kérdezett a költõ a kis verébtõl?

5. Mit kapott a kis veréb?

10

HÓEMBER

Csillog a fákon a zúzmara,ragyog, mint az ezüst,s repül a sivalkodó szélben,akár a por, a füst.

Serényen dolgozik három gyerek:fagyos kezeikkelgyúrják a havat, mint agyagot,készül a hóember:

Szénbõl, kavicsból kap szemeket,hadd nézze: a világ,milyen fehér! S milyen szépekaz ezüst téli fák.

Zelk Zoltán

TALÁLÓS KÉRDÉSEK

A szekerem igen derék,nem kell bele tengely, kerék,nem húzza ló, mégis halad,havas dombon, gyorsan szalad.

Van két hosszú, gyors, sovány,megvasalt fa-paripám.Nincsen nyerge, kantárja,két térdem a zablája.Havat eszik, havon jár,sebesebb, mint a madár,egyszer kezes, másszor vad,lejtõn új erõre kap.Ha vadrózsa, sombokormegállít az ormokon,toporzékol két lovam,s hegyen-völgyön átrohan.

Fárad, bágyad? Felkapom,hazaviszem vállamon,törölgetem, szárítom,langyos zugba állítom,s megitatom olajjal.Szomorkodik tavasszal,csak ha tél jõ, lesz vidám!Hogy hívják a paripám?

Kösd össze a találós kérdést a képpel!

5. csillogó kezekfagyos zúzmarasivalkodó szél

1. Mit készítenek a gyerekek?2. Mibõl kap szemet a hóember?3. Hány versszakból áll a vers? �4. Hány sorosak a versszakok? �

11

VISZONTLÁTÁSRA, HÓEMBER!

Valaki kopogtatott az üvegen.Ági az ablakhoz futott.

– Én kopogtam! – kiáltott be Sa-nyi. – Gyere, meg kell menteni ahóembert!

Ági kirohant az udvarra.– Mi történt? – kérdezte izgatottan.Ági körülnézett. A hóember való-

ban nem állt már a régi helyen. Afolyó közepén jégtáblák úsztak.

Az egyiken ott állt ócska kalapjá-val a hóember:

– Hóember! Hová akarsz menni? Hiszen elsüllyedsz! – kiáltották ijedtena gyerekek.

A hóember csak mosolygott messzirõl a barátaira. Azután a hasadójégtáblák zúgásán keresztül kiáltotta:

– A viszontlátásra! El kell válnunk! Közeleg a tavasz!

Czeslaw Janczarsky

A TÉL

A tél a leghidegebb évszak. Rövidek a nappa-lok, és nagyon korán sötétedik. Sok országbanhull a hó, és a hõmérséklet fagypont alatt van.

A fák csupaszok, s a növények nem növe-kednek. Némelyik állat sûrû bundát növeszt,amely a testét egész télen melegen tartja.

Más állatok téli álmot alszanak. Az emberekmeleg ruhákat hordanak, és idejük nagyrészét otthon töltik.

Usborne enciklopédia gyermekeknek

1. Milyen évszak a tél?2. Milyen a hõmérséklet?

3. Mi jellemzõ télen a fákra, növényekre, állatokra, emberekre?

1. Kik a történet szereplõi?2. Hol látták viszont a hóembert?

3. Miért kellett a hóembernek búcsúzni?

12

ÉBRESZTÕ

Ébresztõt fújnak – Tõzike, ibolya,fürge rigók; ne szenderegj!ledobja kertem a Salamonpecsétje,hótakarót. téltemetõ,Ébred a hóvirág, sáfrány és kankalin,körültekint, bujj csak elõ!meglesi alvó Bõrlevél, jácint,testvéreit. ébredjetek!Parányi harangja Itt az ÉV reggele:messzire cseng: a kikelet.

Gyárfás Endre

HÓVIRÁG

Tél eleje, tél közepe:havas a hegyek teteje,sehol egy árva virág – zúzmarás a fán az ág.

Ám télutón, egy reggelen,csoda történik a hegyen:kibújik a hóvirág,s megrezzen a fán az ág.

Öröm rezzen ágról ágra:itt a tavasz nemsokára,kizöldülnek mind a fák – Isten hozott, hóvirág!

Zelk Zoltán

Csingiling, csingiling,enyém most a szó,lehet körülöttemakármennyi hó,én vagyok az elsõtavaszi virág,játszik a szél, játszik,köszönt a világ.

(hóvirág)

1. Milyen csoda történt a hegyen?2. Melyik évszak közeledik?

3. Hány versszakból áll a vers? �

4. Karikázd be a sorvégi összecsengõ magánhangzókat!(Két színt használj! Az azonosakat jelöld ugyanolyan színnel!)

TALÁLÓSKÉRDÉSEK

Mely növényeket ébresztik a rigók?

Ha kinyílok, az emberektudják, hogy itt a kikelet.

(hóvirág)

13

IBOLYA

Ibolya, ibolya,virítsz már a réten,gyönyörködsz este avíg tücsökzenében.

Tücsökzene ringateste elalvásra,hajnalban megfürdeszaz ég harmatába’.

Napfény az ebéded,szellõk simogatnak:így élsz szép vidáman,hírnöke tavasznak!

Zelk Zoltán

GYÖNGYSZEGFÛ

Gyöngyszegfû illatos, hajnalban harmatos,pártája, minden szirmatûzlángos.

Érted, ha elmegyek,nem hagylak senkinek,akkor se, ha királyok kérnének.

Weöres Sándor

A tavasz virágai:

(Pótold a mássalhangzókat!)

14

BIZTATÓ

Kikeleti csengõ halkan csendül,kikeleti bárány búsan béget,kikeleti szellõ lágyan lendül,pihepuha hátán tündér lépked.

Kikeleti csengõ vígan csengjen,kikeleti bárány szépen szóljon,kikeleti szellõ frissen lengjen,Kitikati tündér csókot szórjon.

Elek István

LABDA(részlet)

Jó a nyár, jó a tél,jó az út, jó a szél,jó a labda – nézd, szalad; – jó a hold és jó a nap.

Jó a fán a labdarózsa,mintha fényes labda volna,jaj! még egyszer elszalad,elgurul a fák alatt.

Nemes Nagy Ágnes

A TAVASZ

A nappalok hosszabbak és mele-gebbek. A fák rügyeznek, a növé-nyek virágozni és nõni kezdenek.

Azok a madarak, amelyek a teletmelegebb országokban töltötték,

visszatérnek, fészket építenek, le-rakják tojásaikat.

Az emberek újra több idõt tölte-nek a szabadban.

Usborne enciklopédia gyermekeknek

Mi jellemzõ tavasszal a fákra, növényekre, állatokra, emberekre?

15

A NYÁR

A nyár az év legmelegebb idõszaka.A nappalok hosszúak, és sokáig vanvilágos. Minden szépen növekedik. Agyümölcs beérik a fákon, a terméspedig a földeken. A madarak és azállatok könnyen találnak ennivalót.

Az emberek sok idõt töltenek a sza-badban, élvezik a napsütést.

Usborne enciklopédia gyermekeknek

BÕSÉGDICSÉRÕ

Nyár, nyár, nyár,sárgul a határ – búzapászta,rozspászta,kukoricatarkázza.Rajzik a sok lepke,zümmög a méhecske. Bõség, bõség, – tied a dicsõség!

Csanádi Imre

NYÁRMARASZTÓ

Szól a rigó: de jóérik a dió,millió!millió!Útra kel a fecske, – jajgat a fürjecske:pitypalatty,pitypalatty!nyár, nyár,itt maradj!

Csanádi Imre

1. Melyik évszak az év legmelegebb idõszaka?2. Milyenek a nappalok?

3. Mi jellemzõ nyáron a fákra, növényekre, állatokra, emberekre?

1. Melyek a versben szereplõ élõlények?

2. Számozd meg a képen látható madarak nevét!

16

OKTÓBER

Kisöccsétõl, Szeptembertõl Hová, hová oly sietve,búcsút vesz és útra kél, felhõlovas szélszekér?paripája sûrû felhõ, Azt hiszed tán, aki siet,a hintója õszi szél. aki vágtat, messze ér?

Sárga levél hull eléje, Dehogy hiszi, dehogy hiszi,amerre vágtatva jár, hiszen nem megyen õ messze,félve nézi erdõ, liget, csak addig fut, míg rátalálde õ vágtat, meg se áll. a bátyjára, Novemberre.

Zelk Zoltán

A nappalok egyre rövidebbek éshûvösebbek. A növények elvirágoz-nak és a fákról hullani kezdenek alevelek. A gyümölcsfák roskadoz-nak a gyümölcstõl. A termést learat-ják, a földeket felszántják. A föld-

mûvesek és az állatok többségeélelmiszert halmoz fel a téli hóna-pokra. A madarak közül sok faj me-legebb vidékre költözik.

Usborne enciklopédia gyermekeknek

1. Melyek az õszi hónapok?

2. Mi jellemzõ az õszre?

3. Karikázd be a sorvégiösszecsengõ magánhangzókat!

4. Hány versszakból áll a vers? �

1. Mibõl tudod, hogy bekö-szöntött az õsz?

2. Mi történik a fákkal?

3. Mit tesznek az állatok és azemberek õsszel?

Se ecsetje, se festéke,aranyszínt ken a levélre.

(az õsz)

AZ ÕSZ

17

ERDEI SÉTA

1. A mogyorót mókus rágja,tölgyet farag erdõ ácsa.Tarka tollú madár röppen,madárhangon dalol közben.

2. Avar zörög paták alatt.A fák között fürgén haladõz anyó a két kis õzzel.Nagyok lesznek már az õsszel.

3. Rókát rejt a bokor alja.A vén ravasz száját nyalja.Reggelire vagy ebédrenyúlpecsenye a reménye.

4. Sündisznó az avar alattvadászútján lassan halad.Sündisznók ha kocognak,rémei a pockoknak.

5. Hangyabolynál nagy a munka. Minden hangya régen tudja:szorgalommal lehet télreszert tenni az eleségre.

6. A pataknál egy koronásszarvas gondja csak az ivás.A víz fölött amíg tátog,meg se látja a pisztrángot.

7. Szél kúszik a lombok közé.A Nap leszáll a domb mögé.Kabátját a téli útraaz erdõ is összehúzza.

Országhegyi Károly

1. Mely állatokról olvastál aversben?

2. Melyik madárról olvastál?Írd ide a nevét!

5. tölgyet zörögavar faragszóját haladfürgén nyalja

4. Karikázd be a sorvégiösszecsengõmagánhangzókat!

3. Hány sorosak a versszakok? �

18

BARÁTAINK, AZ ÁLLATOK

MONDD, SZERETED AZ ÁLLATOKAT?(részlet)

Mondd, szereted az állatokat, Én szeretem az állatokat.s figyelted õket néhanap: Elnézem õket,hogy mit csinálnak, hogyan élnek, ha játszanak, alszanak vagy tünõdneks a maguk nyelvén mit mesélnek, titkaikon és a világon.vagy mirõl hallgatnak, mikor Hidd meg, barátom,

komor nekik is vannak titkaik,csöndjükbe burkolódzva ülnek, s csak annál nehezebb talánés titokzatos, hallgatag számukra ez a sok talány,külön világukba merülnek? mert nincsenek rá szavaik.

Rónay György

1. Mit kérdez a költõ az olvasótól?

2. Te egyetértesz a válasszal? Miért?

19

NEM FOGADOTT SZÓT A KISKAKAS

Hol volt, hol nem volt, volt kéttestvér: egy kiskakas és egytyúkocska. Kiszaladt a kertbe akiskakas, és csipegetni kezdte aribizlit. Figyelmeztette is atyúkocska:

– Ne edd meg, kiskakas!Várj, amíg a ribizli megérik!

Nem fogadott szót a kiska-kas. Csipegetett, csipegetett,és annyit csipegetett, hogy aligbírt hazáig vánszorogni.

– Jaj, jaj! – kiabált a kiska-kas.

– Fáj, fáj! Testvérkém, se-gíts!

Okos testvére megitatta or-vossággal, borogatást rakott agyomrára.

Hamarosan meggyógyult akiskakas, és kiment a mezõre.Nyár volt. A nagy melegbenugrándozott, szaladgált akiskakas. Kimelegedett, megiz-zadt és odaszaladt a folyóhoz,hogy szomját csillapítsa.

– Ne igyál, kiskakas! – kiáltotta atyúkocska. – Várj, amíg lehûlsz!

Nem fogadott szót a kiskakas.Ivott a hideg vízbõl. Ismét megbe-tegedett. Okos testvére hazavitte abeteg kiskakast. Orvosért szaladt.Az orvos nagy üveg orvosságotrendelt.

Sokáig feküdt a kiskakas. Tél voltmár, mire felgyógyult, jég borította afolyót. Korcsolyázni akart, de atyúkocska azt mondta neki:

– Várj, kiskakas, várd meg, míg afolyó egészen befagy! Nagyon vé-kony most a jég, beszakad és elme-rülsz!

Hallgatott most már a kiskakasidõsebb testvére okos tanácsára.

Népmese

1. Kik a mese szereplõi?2. Hol játszódik a történet?

erdõben, kertben, mezõn, folyóparton, ház körül

3. Mire figyelmeztette a tyúkocska a kiskakast elõször, másodszor,harmadszor? Jelöld számozással (1. 2. 3.)!

4. A 4 és 5 tagú szavak fölé rajzolj csillagot! Gyakorold az olvasásukat!

20

A SAKÁL ÉS A KAKAS

A KAKAS

A sakál odalopódzott a kakashozés megragadta, hogy széttépje.

– Mielõtt megölsz, nem akarszimádkozni, mint a fehér emberek te-szik? – kérdezte a kakas.

– Mondd, mit csináljak?– Elõször kulcsold össze a keze-

det! – válaszolta a kakas.Erre a sakál összekulcsolta a ke-

zét. A kakas megint megszólalt:– Most tekints a földre, és csukd

be a szemedet!A sakál ezt is megtette és áhítatba

merült. A kakas ezalatt felrepült afára, és lekiáltott:

– Mi az, te rabló? Már te is imád-kozol?

Afrikai népmese

Amikor még nem volt ébresztõ-óra, a korán kelõ falusi emberhajnalban a kakas kukorékolásáraébredt. A kakas szavára megélénküla baromfiudvar népe is: kárálnak,*

kotkodácsolnak a tyúkok, csipog-nak a kiscsirkék, nagy zajt csapnaka libák, kacsák, pulykák.

Mosonyi Aliz

*kárálnak = hangoskodnak, zajonganak, rekedtes elnyújtott hangot hallatnak

1. Kik a mese szereplõi?2. Mit akart a sakál?

3. Hogyan mentette meg a kakas az életét?

21

KUKURIKÚ!

Kukurikú, keljetek fel!Ki korán kel, aranyat lel.

Kukurikú, keljetek fel!A szorgalmas mind korán kel.

Én vagyok az udvartarajos királya.

Igazságot teszekharagos viszályba'.

Híres hangom versenytszáll a fellegekkel.

Én ébresztem fel a népet kora reggel.

Gazdag Erzsi

ELGURULT EGYRÉZGARAS

Elgurult egy rézgaras,fölkapta egy kiskakas.

Ha fölkapta, jól tette,a bögyébe betette,

de a bögye kidobta,mérges lett a kakasra.

Kiskakas a piaconbúzát vett a garason,

ezt adta a begyének,most már vígan megélnek.

Gazdag Erzsi

Uralkodik mindenhol,veszekedik akárhol,falun ébresztõóra,városon jó vacsora.

(kakas)3. Húzd alá a versben található

közmondást!4. Hány versszakból áll a vers? �5. Hány soros egy-egy versszak? �

1. Ki a baromfiudvar tarajos királya?

2. Mi a kakas dolga?

22

MONDÓKÁK,SZÓLÁSOK

Itatja az egereket.Egérúton jár.Egérutat nyer.

A MACSKA

Magányosan, nesztelenül járpuha talpán a macska. Ha bajbajut, könnyedén felmászik a fára. Aszeme és a füle kitûnõ, de abajszára is nagy szüksége van,tapintásra használja. A házimacs-ka rokona a vadmacskának, ahiúznak, a párducnak és a tig-risnek. Ugyanúgy vadászik, mintazok, csak kisebb áldozatokatszemel ki magának: egereket,madarakat, ügyes mancsával ahalat is megfogja.

Mosonyi Aliz

Ha remeg a macska bajsza,Kezdõdik az egérhajsza!Iszonyú a macska mérge,reszkess tõle kisegérke!

Mondóka

Fogd meg, cica, az egeret!Ha megfogtad, megeheted!Huncut a macska,Szaladj tõle, Marcsa!

Mondóka

1. Hol él a macska?2. Melyik állatnak a rokona?3. Mivel táplálkozik?

Mit jelent?Magyarázd meg!

23

MIT LÁTOTT A KISEGÉR?

Elment a kisegér sétálni. Járkáltaz udvaron, aztán visszament azanyjához.

– No, anyám, két állatot láttam. Azegyik félelmetes, a másik kedves ál-lat.

Azt mondja az anyja:– Mondd el, hogy milyenek voltak!Így felelt a kicsi egér:– Az a félelmetes ott járkált az

udvaron: sárgás volt a lába, piros ataréja, tarka tollból a farka, az orrapedig horgas. Mikor elmentem mel-lette, kitátotta torkát, megemelte lá-bát, és elkezdett hangosan kiabálni!

Én meg azt sem tudtam nagy ijedt-ségemben, merre meneküljek.

– Az a kakas – mondotta az egér-mama.

– Senkit sem bánt, attól ne félj.Hát a másik állat?

– A másik a napon feküdt, sütké-rezett. A nyaka fehér, a lába sima,szürke a szõre. Békésen nyalogattafehér mellét, és barátságosan moz-gatta a farkát, mikor rám nézett.

Azt mondja az öreg egér:– Te kis buta, te kis buta. Hiszen

az a macska!Lev Tolszoj

1. Hova ment a kisegér?2. Melyik állatot látta rettenetesnek?3. Melyik állatot látta kedvesnek?

4. Miért volt buta a kisegér?

24

A HÁZI EGÉR MEG A MEZEI EGÉR

Sétálni ment a házi egér és azúton találkozott rokonával, a mezeiegérrel. A mezei egér nagyon meg-örült és meghívta kedves rokonát aházacskájába. Kínálgatta makkal,dióval, árpával, erdõ és mezõ jóízûtermésével. A házi egér megkö-szönte a vendéglátást, és õ is meg-hívta a mezei egeret.

Otthon levitte vendégét a pincébeés megvendégelte drága csemegék-kel.

– Egyél, kedves rokonom. Látod,én ilyen eleséggel élek.

– Látom, hogy jó dolgod van, gaz-dagabb vagy, mint én.

Mikor legjobban lakmároztak,megcsörrent a zár, a gazda jött le apincébe. Mind a ketten megijedtek,elszaladtak. A házi egér mindjárt

besurrant a lyukba, de a rokonanem tudta a járást, csak szaladgáltide-oda, és alig tudott elmenekülni.

Mikor a gazda elment és bezártamaga után az ajtót, elõbújt a háziegér és hívta vendégét:

– Gyere elõ, nincs semmi baj!Nem kell mindjárt úgy megijedni.Folytassuk a lakomát!

De a mezei egér azt felelte:– Inkább hazamegyek én, ott lega-

lább nyugodtan élhetek. Megha-gyom neked a csemegézést, a rette-géssel együtt. Engem otthon senkise háborgat, senki se kerget. A tiházatok tele van egérfogóval, macs-kával, mindenféle veszedelemmel.Köszönöm a szíves vendéglátást,de nem kérek belõle.

Heltai Gáspár

1. Kivel találkozott a házi egér?2. Mivel kínálta meg a mezei egér a kedves rokonát?3. Mivel vendégelte meg a házi egér a rokont?

4. Miért nem kért többet a mezei egér a szíves vendéglátásból?

25

A HENCEGÕ EGÉR

Egyszer a ló megunta a gazdáját. Elbujdosott.Kötõféke a földön húzódott utána. Meglátta ezt akisegér. Szájával megfogta a kötõfék végét, éshirtelen a ló elé futott. Úgy ment elõtte, mintha õvezetné a lovat.

– No lám, milyen erõs vagyok! Én vezetem alovat! – cincogta.

Ekkor egy mély folyóhoz értek. Az egér megállt.– Elõre, elõre, vezess át a folyón! – mondta a ló.– Van eszem, nem teszem. Mély a folyó

énnekem! – feleselt az egér.– Sekély ez, nem mély. Nekem csak térdig ér –

így a ló.– Ami neked térdig ér, megfúl abban az egér.

Végy a hátadra, vigyél át a túlsó partra! – kérte alovat az egér.

– Nem bánom, átviszlek, ha megígéred, hogy...

Magyar népmese

1. Kik a mese szereplõi?2. Miért bujdosott el a ló?3. Mit tett a kisegér?

4. Mit kellett a kisegérnek megígérnie? Fejezd be a mesét!

5. Milyen volt a kisegér?szorgalmas, udvarias, hencegõ, dicsekvõ, nagyképû

26

MACSKAHÁZIBENEDEK

Macskaházi Benedekmegfogott egy egeret,egér mondta: „Benedek,engedj már el engemet!”Nem engedte Benedek,hanem nagyot nevetett.„Ne nevess ki, Benedek,megharapom kezedet!”Megijedt a Benedek, letette az egeret.Az egér jót nevetett– hoppon maradt Benedek.

Drégely László

CSALI-MESE

Hoztam neked kaskát: Hegyi út magas volt,hiszed-e? kúszod-e?

A kaskában macskát, Völgyi út sikos volt, veszed-e? csúszod-e?

Jó lesz az egerésznek, Nehéz volt a kaska,tudod-e? sejted-e?

Háztetõ-zenésznek, Nyávogott a macska,hallod-e? érted-e?

Hoztam kézzel-lábbal, Felkarmolta vállam,várod-e? látod-e?

Hegyen-völgyön által, Otthagytam a sárban,járod-e? bánod-e?

Weöres Sándor

Olvasd fel a kérdéseket helyes ejtéssel!

Benedek egér

megfogott, nevetett, letette,

engedj el, megharapom,

megijedt, hoppon maradt

27

KECSKEBÁL

A kécskei kecskének A béka szót fogadottmek-mek-mek, mek-mek-mek,baja esett szegénynek varrt papucsot, jó nagyotmek-mek-mek. mek-mek-mek.Belehágott a villába, Kövér lapulevélbõl,beledagadt a bal lába, onnan szedte tószélrõlmek-mek-mek. mek-mek-mek.

A békához elfutott Örült neki a kecskemek-mek-mek, mek-mek-mek,varrjon neki papucsot szakállát rezegtette:mek-mek-mek. „Mek-mek-mek”Abban nem fáj majd a lába, a kécskei kecskebálonelmehet a kecskebálba fogadom, hogy nem lesz párommek-mek-mek. mek-mek-mek.

Móra Ferenc

A kecske egész nap lege-lészik. Nemcsak füvet, hanem a fák leveleit is szereti. „Kecské-re bízták a káposztát” – mond-ják, ha valaki nem tud vigyázniarra, amit rábíztak.

Mosonyi Aliz

Szép fehér vitézek,csontvillás, szakállas,mekegõ vitézekfüvet legelésznek.Kutyaugatásraszétfutnak szegények.

(kecske)

1. Kik a vers szereplõi?

2. A vers mely sorait illusztrálja legjobban a rajz?

3. Hány versszakból áll a vers? �4. Hány sorosak a versszakok? �

A KECSKÉRE BÍZTÁK A KÁPOSZTÁT

28

Nincs okosabb, mint a lúd,nem kell néki gyalogút,télen, nyáron mezétláb,úgy kíméli a csizmát!

Mondóka

Hasa hajó, lába lapát,torka trombita, nyaka bot

(liba)

A LÚD

Bukik, mosdik, tollászkodik, Fehérséges, szürkeséges,piros csõrrel hivalkodik, méltóságos, fürgeséges,fürdik a lúd, társaságban beszélgetõ,hófehér, fontoskodva lépegetõ,tiszta õ, hazafelé öntudattal,ha vízhez ér! gõgös hölgyi mozdulattal

ideszólodaszól,kacér bóbita alól.

Hajnal Anna

Milyennek ismerted meg a ludat?

29

A KISLIBÁK

A kertek alján zöld pázsit, és azöld pázsiton apró sárga libák.Éppen olyan a színük, mint a lánc-virágé. Mintha a láncvirág megnõnenagyra és gömbölyûre, és egyszercsak elkezdene két piros lábonjárni. Még a pihéjük is olyan, csak-hogy finomabb.

A libák elõtt Tabi Jóska gyerekheverész, meg a kis Vas Rozi. No,nagy feladat ez! Királyság! A királyTabi Jóska. A királyné meg VasRozi. Koronájuk is van pitypangból.A népség meg: a libák.

Jóska gyerek a tanítás utánkihajtotta a libákat. A libák a füvetcsipkedik. Az öreg lúd vezeti õket.Nem csekély gond ám lúdnak lenni,ezt meggondolhatja akárki! Lám azöreg lúd minden pillanatban fél-oldalt fordítja a fejét, és fölkacsintaz égre. Olyan, mintha valami bölcs

mondáson gondolkodna ilyenkor.Pedig nem azon gondolkodik, ha-nem a héját vizsgálja, hogy nemkóvályog-e a magasban.

A két gyerek meg is bízik benne.Összeülnek a fûben egy cserebogármellett, amelyik most bújt ki a puhaföldbõl. Annak segítenek: fûszála-kat raknak eléje, hogy kimászhas-son. A kis ostoba, mogyorószínûcserebogár bizalommal fogadja asegítséget. Fölkapaszkodik, és má-szik-mászik a fûszálon fölfelé, aztánmeg a Jóska gyerek ujján még fel-jebb. Egyszer csak szétnyitja gyön-ge kis barna szárnyait: fölül a kétkeményet, alul a két finom fátyol-szárnyat, és – brim-brum – halk bú-gással tovarepül.

A két gyerek bámulva és tet-széssel néz utána.

Gárdonyi Géza

1. Kik a történet szereplõi?2. Hol játszódik le?3. Mikor történik mindez?4. Mihez hasonlítja az író a kislibákat?5. Miért gond lúdnak lenni?

30

A KUTYA MEG A NYÚL

Valamikor réges-régena világnak kezdetén,minden állat békességbenéldegélt a föld színén.Ki volt akkor nagyobb úr, mint a kutya, meg a nyúl!

Erdõn, mezõn együtt jártak,együtt ettek, együtt háltak!

Megosztották, amit fogtak,szóval: jó barátok voltak.Egyszer, hogy a tél beálltés a hideg hó leszállt,azt mondja a füles nyúl:– Rakjunk tüzet, kutya úr?

– Rakjunk tüzet, aki lelke!Ne reszkessünk a hidegbe!

Nosza hamar gallyat szednek,tüzet raknak, melegszenek,melegítik bundájukat,általfázott irhájukat.

Hej, de jó a meleg télena havas-zord erdõszélen!Azt mondja a vidám nyúl:– Játsszunk egyet, kutya úr!

– Mit játsszunk? Talán lakodalmat?– Jó lesz: játsszunk lakodalmat:cincogjunk meg brummogjunk,ugrándozzunk, táncoljunk.

31

Felszökken hát a víg nyúl,szembe véle kutya úr;ugrándoznak, bokáznak,keringélnek, cicáznak.S hogy a táncot szebbenjárják,egymást – hopp, hopp!– átugrálják.

Hanem íme, mi történik!Az állatok így regélik.Ahogy ottan ugrándoznak,nevetgélnek, bolondoznak,meglökte a kutyát a nyúl,s tûzbe ugrott a kutya úr.

– Vaú! – üvölt a kutya. – Mit csináltál te buta!S hogy így rája kurjantott,a farkába kaffantott.

A nyúl uccu, vesd el magad,farka nélkül tovaszalad.

Nem kergeti a kutya:leégett a papucsa!

Azóta csepp a nyúl farka,s meztelen a kutya talpa,s azóta van, hogy a nyúlfut, ha jön a kutya úr.

Gárdonyi Géza

1. Kik a mese szereplõi?2. Miért haragudott meg egymásra a kutya meg a nyúl?3. Miért nevezzük verses mesének Gárdonyi Géza meséjét?

4. Hány versszakra tagolódik? ��5. Karikázd be az 1. versszakban a sorvégi összecsengõ

magánhangzókat! (Három színt használj!)

32

A HÁROM NYÚL

Egyszer régen, nagyon régen,zúgó erdõ közepében,három nyulak összegyûltek,selyemfûre települtek,ottan se ültek sokáig,talán csak egy fél óráig,amikor felkerekedtek,hogy már végre hazamennek,egy szarka felettük szállott,s fölkiáltott: „Mit csináltok?Mit csináltok, három nyulak?Úgy ültök ott, mint az urak...”

– Úgy, úgy bizony, mint az urak! – felelték a három nyulak.– Ezután már urak leszünk,ebédre rókahúst eszünk!Nem fogjuk az idõt lopni,most indulunk rókafogni!...Csacsi szarka, nem elhitte?Röpült is már, a hírt vitte,s buta róka is elhitte.De hát hogyne hitte volna,akármilyen ravasz róka,mert a szarka így kiáltott:„Egy jegenye fölött szállok,mikor lenézek a földre,három nyulak ülnek körbe.

Összebújva tanácskoznak...Jaj, mekkora nyulak voltak!Jaj, mekkora fejük, szájuk,a medve egér hozzájuk!Hát még mirõl beszélgettek?Hogy eztán csak rókát esznek...”

Ennek a fele se móka!Szedte is lábát a róka.Futott ki az erdõszélre,csak mielõbb odaérne!Hát amint ott futott, szaladt,szemben vele farkas haladt:

– Szaladj te is, komám farkas,jaj, mit láttam, ide hallgass!Az erdõ közepén jártam,most is borsódzik a hátam,sosem láttam ilyen szörnyet,ottan ültek három szörnyek!Három nyúl volt, és akkora,fél méter is volt egy foga!Hát még mirõl beszélgettek?Hogy eztán csak farkast esznek...

33

No hiszen egyéb se kellett,a farkas is futni kezdett,a rókával versenyt futott,majdnem az orrára bukott!Addig futott, amíg szembenem jött vele egy nagy medve;a medve így szólongatta:„Hova szaladsz, farkas koma?”

– Medve komám, ne is kérdjed,szaladj, ha kedves az élted!Erdõ közepében jártam,jaj, mit láttam,jaj, mit láttam!

Három nyulak ottan ültek,éppen ebédre készültek.Akkora volt, foguk, szájuk,kis egérke vagy hozzájuk!Hát még mirõl beszélgettek?Hogy eztán csak medvét esznek!

Egyébre se volt már kedve,szaladni kezdett a medve.Elöl róka, hátul medve,közbül a farkas lihegve.Így szaladtak erdõszélre,szomszéd erdõ közepébe.Szaporán szedték a lábuk,szellõ se érjen utánuk...

Amíg futottak lihegve,egy vadász jött velük szembe.Nézi is õket nevetve:együtt szalad róka, medve...

„No hiszen csak ne nevessél,vigyázz, nehogy bajba essél!Szaladj inkább te is erre!” – kiáltott rája a medve.„Az erdõben három szörnyek,puska sem öli meg õket.Három nyulak, de akkorák,nem láttál még ilyen csodát!”

Szedte lábát a vadász is,eldobta a puskáját is.Ijedtében megfogadta,most az egyszer érjen haza,csak ne falják föl a szörnyek,sohase vadászik többet...

Ezalatt a nyusziházban,fûszálakból vetett ágybanhárom nyuszi aludt szépen,összebújva békességben...

Zelk Zoltán

1. Hol játszódik a történet?

2. Milyen hír terjedt el az erdõben?Hogyan?

3. A mesék melyik csoportjába tartozik Zelk Zoltán meséje?4. Miért nevezzük verses mesének?

Mi az?Erdõn, mezõn futva élek,a vadásztól nagyon félek.

(nyúl)

34

MÓKUSFÜTTYÖS

Erre csörög a dió,arra meg a mogyoró:

mogyoróbokron,diófán,mókusfüttyös,domb alján.

Csanádi Imre

Ágról ágra ugrálok,diót, mogyorót rágok.

(mókus)

Kifogyott, mint mogyoró a tokjából = megakadt a beszédben.Ritka, mint a megszelídült mókus = nagy-nagy ritkaság.

Olvasd el a szólásokat!

35

A FAÜLTETÕ MÓKUS

Ez a kis tölgy úgy született:Miki mókus makkot szedett.Makkot szedett, makkot evett,négyet, ötöt, hatot, hetet.

A bendõje tele lett.S ami makkmegmaradt,elásta a fák alatt.

Mikor újra megéhezett, nem találta a készletet.Mikk-makk – makogott – ,keressünk hát mogyorót!

Így maradt meg ez a makk,faleveles föld alatt.Gyökerezett, csírázott,az avarban tornászott.

Nõttön-nõtts még énekelt is:hopplá-hopp!Egy szál magam megállok!Megfogom a gyönyörû fényt,szellõtáncot úgy járok.

Mókáskedvû Miki mókus, de jóltetted,hogy a makkot ideástad,ittfeledted – ,örömül a kiránduló gyerekeknek!

Simai Mihály

1. Hogyan született a kis tölgy?

2. Hogyan lett fa a kis makkból?

36

MESE CSIRIÓ MÓKUSKÁRÓL

Hol volt,hol nem,volt a Mátrában,ahol a meggyfánterem a kókusz,volt,ahogy mondom,egy kicsi mókus.Csirió volt a neve!Rozsdaszínû a farka,csöpp puha gomb az orra,arany csillag a szeme.

Hát ez az édes Csirió,ez tudta még csak,hogy mi jó!Egész nap ugráltfáról fára,vidám országavolt a Mátra.

Egy napon, szép fényesen,sétálgat Csirió mókus,sétálgat fenn a Mátrábana tücskös zöld réteken.Aznap volt a mamájaszületésnapja,s gondolta: virágot szed neki,aztán a sok vadvirággalodújuk telirakja.

Sétálgat csöpp Csirió, s látja, hogy körben a rétenvan virág,van millió.Sugaras szívvel szedi,két marka majdnem teli.

Hanem,hajajjahaj!Közeleg a szörnyû baj!Mert a mókuskanem veszi észre,hogy egy settengõravaszdi rókaköveti loppalaz erdõ óta,követi õt a tücskös rétre.Hason a fûben mászik,csak a farka bojtja látszik,és a sok hegyes fogaépp mókushúsra vásik.

Szömörcebokor mellettmegáll Csirió mókus,s csöpp hangján énekelget.Nem tudja, mi a vész,ezért olyan merész.A róka már közel,méregeti magában,hogy zsákmányát egy szuszrahogyan ragadja el!

37

Akkor arra száll egy kisrigó,s kiált a mókuskának:– Menekülj gyorsan, Csirió!

Szalad Csirióföl a fára,rohan a ravaszdiróka utána.Már az odúban Csirió,fa alatt dühös a róka,mert nem jut neki semmi jó. Fenyeget csak fölfele:– Megállj, te Csirió mókus!Csak egyszer onnét legyere!Leszel még a vacsorámrozsdálló farkú komám!

Akkor a vállánnagy mancsot érez,dörmögõ hangot hall,s az a hang kérdez:– Micsoda? Miket beszélsz?Az édes Csiriót fenyegeted?Kapsz most három nagypofont,hogy elrepül a fejed!Nesze! nesze! nesze!Meg ne süketülj bele!

Egy öreg mackóáll mögötte,aj, de súlyosaz a nagy ökle.Ravaszdi nyüszít-nyivákol,nem bújhat a szorításból.

– Kotródj a Mátrából,hordd el az irhád!Hogyha meglátlak,azt ki se bírnád!Mert megnyuvasztalak,te settengõ alak!

El is kullogott,el a róka,Csirió boldoganél azóta.Ugrál a Mátrábanfáról fára,talán a rétekenezer virágra,mert gondja nem lehet,él a világba.

Kormos István

1. Kik a történet szereplõi?2. Melyik hegységben élt a mókus?3. Hova indult Csirió mókus és miért?4. Ki és miért követte a tücskös rétre?

5. Kik voltak a mókus barátai?

38

A MÓKUS

A mókus az erdõk, a parkok ü-gyes tornászbajnoka. Egész nap fá-radhatatlanul ugrál a fák tetején, sha megunta, akkor a fa törzsén fut-kos fel-alá.

Amikor leül, maga mögé emeli bo-zontos, szõrös farkát – amely olyanhosszú, mint az egész teste –, ésokos, csillogó, fekete szemével ébe-ren figyel mindenre maga körül.Csak a füle hegyén ágaskodó szõr-pamacs élénk mozgása árulja el,hogy élõ állatot látunk. Ha megunjaa figyelést, egy pillanat alatt úgyeltûnik, mintha ott sem lett volna.

Igen falánk, szívesen fogyasztja asok finom csemegét, amit az erdõkínál neki: mogyorót, vadkörtét,vadcseresznyét, fenyõmagot, bükk-magot, rügyeket, fiatal hajtásokat,sõt még az énekes madarak tojásaités fiókáit sem veti meg.

A mókusnak tûhegyes fogai van-nak elöl, amelyek állandóan nõnek.Ha nem koptatná õket folya-matosan, talán még a szájából iskilógnának. Ezért a mókus gyakranakkor is rágcsál, amikor nem eszik.

Nyári, vörösbarna bundáját télremindig meleg, sûrû, szürkésbarnaszínûre cseréli fel.

Tudod, hol van a mókus lakása?Fenn a fán. Olyan, mint a madarakfészke: nagy labdához hasonlít. Té-len nemcsak mohával, hanem szõr-rel is kibéleli, hogy jó meleg legyen.

Ebben a fészekben születnek megmájusra a kis szõrtelen, csukottszemû mókusfiak: hatan-nyolcan.Akkorák, mint egy-egy kisegér. So-káig tehetetlenek; csupán a mókus-

mama tején élnek. Csak akkor sza-bad a mókusfiaknak elõjönniük, hamár kinõtt a szõrük, és önállóan isvissza tudnak mászni a helyükre.

Ezután következik a szigorú mó-kusiskola, ahol meg kell tanulniuk,hogy mi az, amit megehetnek, és miaz, amit csak rágni szabad. Megta-nulják, hogyan kell az egyik ágról amásikra szinte repülve átugrani.

A mókusnak sok ellensége van,pl.: a róka, a vadmacska és azösszes ragadozó madár.

Régen az ember is az ellenségeiközé tartozott, mert bundájáért kí-méletlenül vadászta, sõt néhol méga húsát is megették. Az ember mavédi a mókust, ezért már nem is féltõlünk. Egyes parkokban olyan sze-líd mókusok élnek, amelyek az em-ber kezébõl is elfogadják a mogyo-rót és a diót.

Ha az erdõben sétálsz, figyeld afákat: hátha látsz valahol mókust!

Szidnainé dr. Csete Ágnes

1. Hol él?2. Milyen a külseje?3. Mivel táplálkozik?4. Hol születik?5. Kik az ellenségei?6. Kik a barátai?

39

ÕZEK, NYULAK, SZARVASOK

Õzek, nyulak, szarvasok,hideg már az erdõ,szelet hoz még az éjszaka,havat hoz a felhõ.

Õzek, nyulak, szarvasok,mi lesz ma ebédre?Havon pirult fûszál, jégenfûtött falevélke.

Õzek, nyulak, szarvasok,mit isztok utána?Három patak jön mihozzánkma ebéd utánra.

Õzek, nyulak, szarvasok,hol alusztok éjjel?Betakar minket az erdõköddel, falevéllel.

Zelk Zoltán

Ágadzik – bogadzikmégsem leveledzik

(õz, szarvas)

HOVA FUTSZ, TEKICSI ÕZ?

(részlet)

– Hova futsz, te kicsi õz?– Oda, ahol várnak,ahol sárga falevélbúcsút int a nyárnak...

– És az hol van, merre van?– Hát az éppen arra,ahol most lép rá az õszaz elsõ avarra...

– S ha odaérsz, ott maradszõszi õzikének?leszel társa rozsdaszínfûnek, falevélnek?

Zelk Zoltán

1. Kik a szereplõi?2. Mit kérdez a költõ az állatoktól?3. Olvassátok fel szerepek szerint a

kérdéseket és a válaszokat!

4. Hány versszakból áll a vers? �

40

1. Kik a mese szereplõi?

2. Mióta csoszog-döcöga teknõs?

AZ ÕZ ÉS A TEKNÕS

Az õz egyszer meglátogatta a tek-nõst. A teknõs éppen a patáját tisz-tította. A réges-régi idõkben ugyanisa teknõsnek patája, az õznek pedigkarma volt. Az õz megszólította a tek-nõst:

– Barátom, milyen szép szandálodvan! Engedd meg, hogy felpróbáljam.

A teknõst nagy büszkeség töltötteel.

– Miért ne? – válaszolta. Odaadta apatáját, és átvette az õz karmait.Amikor az õz a patákat felpróbálta, rá-jött, hogy sokkal, de sokkal gyorsab-ban tud szaladni, és eliramodott. Aszegény teknõs pedig karmos lábávalcsak csoszog-döcög, és azóta is azõz visszatértét várja.

Indián mese

41

A FARKAS

A farkas olyan, mint egy hosszúlábú, sovány, de erõs kutya. Nemvéletlenül hasonlít a kutyához. Vala-mikor az õsember kis farkaskölyköttalált az erdõben, hazavitte, fölne-velte, és így lett a vad farkasból sze-líd háziállat; így lett az ember elsõháziállata a kutya.

A farkasok falkákban élnek,együtt vadásznak, de nemcsak hú-son élnek, ínséges idõkben mege-szik a bogarakat, az egereket, a sás-kát, még a gyümölcsöt is. Estétõlhajnalig kóborolnak, nagy utakattesznek meg, és ha folyópartra ér-nek, át tudnak kelni, mert nagyon jóúszók.

Mosonyi Aliz

FARKAS-ÜVÖLTÕ

Tél, tél – zúg a szél,

havat kavar kinn a szél,éjek éjénerdõk mélyén

õzike tíb-láb, –jaj hogy fél!

Ágak durrognak,

vad árnyékokforognak.Holdashegy-élen

ordas üvöltkevélyen.

Csanádi Imre

1. Mihez hasonlít a farkas?2. Hogyan élnek?3. Mivel táplálkoznak?

42

A FARKAS ÉS A RÓKA

A farkas fölfogadta a rókát szol-gálónak. A szegény róka már nembírta elviselni a gazdáját, csakhogyaz erõsebb volt nála, így nem te-hetett mást, tovább szolgált.

– Menj, szerezz nekem valami en-nivalót – parancsolta a gazda –, kü-lönben téged fallak fel!

A róka hol egy bárányt lopott agazdaságból, hol a konyha ablak-párkányáról vitte el a rántottát, demindig úgy, hogy senki ne vegyeészre. Minden jól ment volna, ha afarkas nagy falánkságában meg-gondolatlanul el nem megy egyszermaga is bárányt és rántottát lopni.Észrevették, jól ellátták a baját, õmeg a rókát okolta, s megharagu-dott rá.

Egyik nap megint azt mondta arókának:

– Róka, szerezz nekemvalamit, különben tégedfallak fel!

A róka erre azt válaszol-ta:

– Ismerek itt egy pincét,egy paraszté. Teli mindenföldi jóval: szalámival,sonkával, sajttal. Megmu-tatom neked.

– Rendben van – mond-ta a farkas. – De most nemakarok meglepetéseket,ezért velem jössz!

Egy szûk nyíláson keresztül minda ketten bemásztak a paraszt pincé-jébe. A farkas mohón rávetette ma-gát az ennivalóra, a róka viszont,még mielõtt enni kezdett volna, ki-be járkált a lyukon, hogy biztos le-hessen abban, veszély esetén el tudmajd menekülni.

– Miért vesztegeted az idõt, ahe-lyett, hogy ennél?! – gúnyolta a far-kas. – Én innen el nem megyek, mígel nem pusztítok mindent!

Éppen abban a pillanatban jött lea bunkósbottal a paraszt, mert gya-nút fogott a zaj miatt. A róka, akikarcsú volt, mint az elején, fürgénkiszökött. A farkas csapdába esett,mert teli hassal nem fért ki a lyukon,a paraszt meg jól elagyabugyálta.

Grimm

1. Kik a mese szereplõi?

2. Mit felelt a róka?3. Miért tudott a róka megmenekülni?4. Milyen volt a farkas?

erõs, bátor, gyáva, oktondi, falánk, mohó, takarékos

43

GYERMEKHANGRA

Ravasz, sunyi, lompos vagyok,pedig csak tyúkra harapok.

(róka)

Tölgyfa alatt róka ül,síppal, dobbal egyedül,a sípjával rikkant,a dobjával dobbant.

Csukás István

Éhes volt a róka,elment a tyúkólba.Megadta az árát:eltörték a lábát.

Magyar népköltés

Lompos farkú, vörös bundájúállat a róka. Föld alatti üregébehosszú lejáratok vezetnek. Éjszakavadászik egérre, nyúlra, madarakra.Olyan gyorsan fut, hogy még a jóvadászkutyák is csak ritkán tudjákbeérni.

Mosonyi Aliz

Csapdába jutott a róka, de bele-szakadt a farka, õ meg elmenekült.Gondolkozni kezdett, hogyan tudnánagy szégyenét elrejteni. Össze-hívta a rókákat, s rá akarta beszélniõket, hogy mindegyik vágja le afarkát.

– A farok – mondogatta – egészenfölösleges, csak egy haszontalan

terhet vonszolgatunk magunk után.Megszólalt az egyik róka:– Bezzeg nem mondanád ezt te

nekünk, ha nem volnál csonka far-kú.

Erre elhallgatott a csonka farkúróka, s elsompolygott onnan.

Lev Tolsztoj

1. Milyen a róka külseje?2. Hol él?3. Mivel táplálkozik?4. Milyen a mozgása?

A RÓKA

A RÓKA

44

1. Kik a mese szereplõi?

2. Milyen cselt eszelt ki a róka?

A TIGRIS ÉS A RÓKA

A róka egyszer találkozott a tig-rissel. A tigris rávicsorgott, karmátmeresztette, és meg akarta õt enni.A róka cselhez folyamodott. Meg-szólalt:

– Uram! Ne képzeld, hogyegyedül te vagy az állatok királya!Én is vagyok olyan bátor, mint te.Ha nem hiszed, tegyünk próbát!Induljunk el! Én megyek elöl, gyereutánam! Ha az emberek nem ijednekmeg tõlem, széttéphetsz.

A tigris beleegyezett, és a rókaután mendegélt az országúton. Ami-kor a vándorok a róka mögött ahatalmas tigrist meglátták, rémültenelfutottak.

Erre a róka büszkén megszólalt:– Na látod? Elöl mentem, az em-

berek csak engem láthattak, mertmögöttem kullogtál!

– Igaz, ami igaz – döbbent meg atigris, és behúzott farokkal elsza-ladt.

Kínai népmese

Találjátok ki, vajon mit tervelt ki a róka?

45

– Mit nézel? – kérdezte a róka anyúltól, aki õt figyelte.

– Csak azon gondolkodtam – vá-laszolta a nyúl –, hogy te valóbanolyan ravasz vagy-e, mint amilyen-nek mondanak, vagy csak másokegyügyûségét használod ki?

– Érdekes kérdés – somolygott a

róka. – Gyere el hozzám vacsorára,hogy megbeszélhessük!

Amikor azonban a nyúl a rókaházikójához ért, és azt látta, hogy amegterített asztalon nincs ennivaló,azonnal elszaladt.

Ezópus

A NYÚL ÉS A RÓKA

A mesékben mindig így hallottá-tok, pedig valójában a róka sem ra-vaszabb, mint sok más állat. Inkábbnagyon óvatos, félti az életét. De anagy hajtóvadászatok idején több-nyire hiába bujkál, elõbb-utóbb pus-kacsõ elé kerül. Máskor az egércincogását utánozza a vadász, úgycsapja be. A róka kedvenc cseme-

géje az egér és a pocok, nem csodahát, ha felfigyel a hangjukra. Óva-tosan közeledik, de ha a vadászfelõl fúj a szél, mindig idejébenkereket old. Mert ha nem is olyan ra-vasz, mint ahogy mondják, a szag-lása kitûnõ.

Schmidt Egon

IGAZÁN RAVASZ ÁLLAT A RÓKA?

46

Megöregedett az oroszlán, nemtudott már vadat fogni, s elhatá-rozta, hogy ravaszságból él meg.Bement egy barlangba, s betegsé-get színlelt. Látogatni kezdték avadállatok, és õ mind megette, akikbementek hozzá a barlangjába. Aróka megneszelte a dolgot, megállta barlang szájánál s megszólalt:

– Hát hogy vagy, oroszlán?Az oroszlán ezt felelte:– Rosszul. De te miért nem jössz

be hozzám?Azt mondja a róka:– Azért nem megyek be, mert

látom, csak bemenõ nyom van, dekijövõ nincsen.

Lev Tolsztoj

AZ OROSZLÁN ÉS A RÓKA

Bundám homokszínû, fényes,én vagyok a nagy sörényes

(oroszlán)

AZ OROSZLÁNÉS A HÁLÁS EGÉR

Az oroszlán fogott egyegeret, és meg akarta enni.

– Hagyj engem! – kérlelteaz egér. – Elõbb vagy utóbbszükséged lehet rám.

Az erdõ királya elnevettemagát és futni hagyta.

Nemsokkal ezután azoroszlán a vadászok hálójá-ba került. Hirtelen ott termettaz egér, ügyesen elrágta akötelet, és kiszabadította azoroszlánt.

– Látod – mondta neki –,néha az erõseknek is szük-ségük lehet a gyengékre!

Ezópus

Az oroszlán megharagudott asakálra, mert becsapta. Kerülte is asakál az oroszlánt! Egy napon még-is összeakadtak a szikla tövében. Asakál már nem futhatott el. Gondoltegyet, odaugrott a sziklához, mellsõlábával rátámaszkodott, és telitorokból segítségért kiáltott.

– Mi bajod? – kérdezte az oroszlán.– Mi bajom? Nem látod, hogy dõl-

ni kezd a szikla? Gyere ide, támasz-kodj neki, és tartsad, amíg egy rudat

nem hozok, hogy megtámasszuk!Az oroszlán minden erejével

nekiveselkedett*, s ezalatt a ravaszsakál eliszkolt.**

Afrikai népmese

47

Az oroszlánt az állatok királyánakszokás nevezni. Valóban hatalmastermetû, nagy erejû állat. Általábanfalkákban, közösen vadásznak, ésmindig csak annyi zsákmányt ejte-nek el, amennyire éppen szükségükvan.

A kis oroszlánkölykök olyanok,mint a kismacskák: kedvesek, játé-

kosak, és békésen fölnevelhetõkmás állatokkal, kutyával, medvévelegyütt.

Mosonyi Aliz

1. Minek nevezik az oroszlánt?2. Mekkora a teste?3. Hogyan vadásznak?4. Milyenek az oroszlánkölykök?

1. A mese elolvasása után írd a képek alá az állatok nevét!2. Mely állatokra jellemzõek az alábbi cselekvések?

Jelöld! sakál (s), oroszlán (o)megharagudott �� becsapta �� odaugrott �� eliszkolt �

AZ OROSZLÁN

AZ OROSZLÁN ÉS A SAKÁL

*nekiveselkedett = nagy erõvel hozzáfogott**eliszkolt = elszaladt

48

A BÁNATOS MEDVE

Volt egyszer egy medve. Mindigegyedül élt. Sose volt jó kedve. Améz sem volt neki elég édes. A napsem volt elég fényes. Az odúját isszûknek találta. Kinn aludt egybokor aljában.

Egy napon megunta a szomorko-dást. Elindult világgá.

Egy lepkével találkozott.– Hová, hová? – mordult reá.– Messzire. Nap süti a réteket. Oda

megyek, ég veled!Nagyot nézett a medve. Mindjárt

jobb lett a kedve.Hát amint ment, mendegélt, dim-

bes-dombos réthez ért. Egyszercsak lát valamit a fûben.

– Hát ez meg mi? – szólt. – Tánkóró? Majd elbánok vele!

Odacammog, hogy tövestõl

kirántsa. Hát uramfia, a kóró mekeg-ni kezd. Felugrik egy kecske. Sze-génynek a szarvát törte le a medve.

– Ó, te golyhó!* Nem vagyok énkóró! Hát nem látsz? – támadt rádühösen a kecske.

Hej, beborult a medve kedve.Kicsordult a könnye. A kecske ész-revette. Megsajnálta a szomorúmedvét.

– Ne sírj, no! – mekegte. – Inkábbnyújtsd a mancsod! Kössünk igazbarátságot!

Megörült nagyon a mackó. Össze-ölelkeztek. Ekkor látta csak a med-ve, hogy semmi oka a búsulásra. Améz édes, a nap fényes. Micsodacsuda, nem szûk az odúja.

Mészöly Miklós

*golyhó = buta

1. Mi volt a baja a medvének?2. Kikkel találkozott vándorlása közben?

3. Miért lett jókedvû a medve?– sok állattal találkozott– igaz barátra lelt– kisütött a nap.

49

Barlang mélyén alszom télen,nyáron málnán, mézen élek.

(medve)

A MÉHEK ÉS A MEDVE

Egy görbe fa odvában méhek lak-tak. A medve nem tudott hozzájukférni, kíváncsian nézte alulról, hogymilyen szorgalmasan dolgoznak.

– Együgyûek! – így szólt az irigy-ség belõle. – Hogy nem unjátok olyapró cseppekben gyûjtögetni azt akis mézeteket? Nekem ugyan nemvolna türelmem hozzá.

– Míg éhen nyalogatja kegyelmedtélen a talpát – mondták a méhek –,addig mi gond nélkül élünk a nyárikeresetünkbõl.

Aki nem dolgozik, ne is egyék!

Fáy András

Magyarázd meg, mitjelent az utolsó mondat!

A MEDVE

A medve „mindenevõ”. Szereti asárgarépát, a gyümölcsöt, de még akenyeret is. Az erdõben mézértfölmászik a fákra, bogyókat,gombát, makkot, mogyorót eszik.Fák odvában, sziklák réseiben,barlangokban lakik. Télen hosszúálomba merül.

Mosonyi Aliz

1. Mit eszik a medve?2. Hol él?3. Hogyan tölti a telet?

50

A CSIGA

TALÁLÓS KÉRDÉSEK

A SÜN

A csiga puhatestû állat. Kétkisebb és két nagyobb szarvacs-kája van. A két nagyobbik szarvacs-ka végén van a szeme. Hátán hordjaa csigaházat. Ha veszély fenyegeti,behúzódik. Puha testét a csigaházfala védi.

(A-Zs címszó)

1. Hol van a csiga szeme? 2. Hol hordja a házát? 3. Mi védi a testét?

A sün zömök testét erõs szõrzetvagy tüske fedi. Rövid ormányúállat. Rovarokkal, egerekkel táplál-kozik. A mesék gyakori szereplõje.

(A-Zs címszó)

Lassan, vánszorogva mászom,a házamat sose látom.

(csiga)

Hátam tüskesor fedi,mégis szeret mindenki.

(sün)

MIÉRT TÚR KUPACOKAT A VAKOND?

Nem jókedvébõl, de nem is azért, hogy a kertészkedõ embereket bosszantsa.Vadászik, táplálékot keres. Ezért keresztül-kasul túrja a földet, a felesleget

idõnként a felszínre tolja.A vakond azokat a lótücsköket, csere-

bogárlárvákat pusztítja odalent, amelyekegész nap a növények gyökereit rág-csálják. Amikor a vadászterület kimerül,új járatokat készít, és a kiásott földetmegint a felszínre nyomja. Hát így kelet-keznek a jól ismert vakondtúrások.

Schmidt Egon

Mivel táplálkozik a sün?Érdeklõdj! Rajzold le!

51

A MEGGONDOLATLAN TEKNÕSBÉKA

Élt egyszer, valahol messze egyteknõsbéka. Szép, tiszta vízû tópartján volt a tanyája. Két vadlúdjárogatott el a tóhoz, és a teknõs-békával jó barátok lettek. Egyszer avadludak azt mondták a teknõsnek:

– Mi gyönyörû helyen lakunk, egyhegy alján. Nézd meg a mi laká-sunkat! Elviszünk magunkkal. Ittvan egy rúd, csõrünkbe vesszük arúd két végét, te a száddal jólkapaszkodjál a közepébe, és elre-pülünk veled. De nehogy útközbenszólni találj, jól szorítsd össze aszádat!

A teknõsbéka örömmel fogadta ela meghívást, megkapta szájával arudat, a libák csõrükbe vették a rúd

két végét, és felrepültek a magasbaa rúdon csüngõ teknõssel. Mikor afalu gyerekei meglátták a levegõbenutazó társaságot, meglepetten kiál-tották:

– Nini, ott repül két liba, és rúdoncipel egy teknõsbékát!

A teknõsbéka azt hitte, hogy agyerekek csúfolni akarják, és mér-gében rájuk kiabált:

– Mi közötök hozzá, ti neveletlenkölykök, hogy az én barátaim ma-gukkal visznek?

De ahogyan kinyitotta a száját,eleresztette a rudat és leesett amagasból. A szegény teknõs össze-vissza törte magát.

Indus mese

1. Hol játszódik a történet?2. Kik a mese szereplõi?3. Mit gondoltak ki a vadludak?4. Mire figyelmeztették a teknõst?

5. Mondd el, miért volt meggondolatlan a teknõs?Mit feltételezett a gyerekekrõl?

6. Lehetne-e másképp befejezni a mesét?Mi lenne akkor a címe?

52

BÉKAA FA TÖVÉN

Béka a fa tövén,ezeréves, csodavén.Ugrik a kövön át,keresi a vacsorát.Nem kell neki libamáj,szúnyogokra foga fáj.Nem kell neki tele tál,bogarakat vacsorál.

Weöres Sándor

Nem nagyon. Többnyire ugyanisakkor kezd brekegni, amikor márnyakunkon a nyári zápor. A leveli-békák tavasztól nyár végéig a fák ésa bokrok ágai között élnek, ottvadásznak legyekre, lepkékre, szú-nyogokra. Szeretik az esõt, ilyenkorkülönösen sokat brekegnek. Vala-mikor kis üvegben tartottak egy-egyhímet. Ha a béka felmászott az apró

létrára, azt mondták, szép idõ lesz.Ma már tudjuk, hogy a levelibékamint idõjós, nem sokat ér, de mintvédett állatot nem is szabad befõt-tesüvegben tartani.

Schmidt Egon

A teknõsbékák a madarakhozhasonlóan tojásokkal szaporodnak.A nõstény lyukat ás a földbe vagy alaza homokba, egyszerre rakja levalamennyi tojását, és szépen beta-karja õket. A kis teknõsök a napmelegének hatására fejlõdnek a

tojások belsejében, és amikor elér-kezik az idõ, kibújnak belõle. Kiás-sák magukat a földbõl, és máris men-nek a mocsári teknõsök a vízbe, aszárazföldiek a fû közé.

Schmidt Egon

1. Mivel szaporodik a teknõs?2. Minek a hatására fejlõdnek ki a kis teknõsök a

tojások belsejében?3. Hol élnek a mocsári teknõsök?4. Hol élnek a szárazföldi teknõsök?

TUD-E IDÕT JÓSOLNI A LEVELIBÉKA?

HOGYAN KELNEK KI A TEKNÕSBÉKÁKA TOJÁSBÓL?

53

A kígyó farka megszólította afejet:

– Ezentúl én megyek elöl. – Miért akarsz változtatni a renden?

– válaszolt rá a fej, és elöl maradt.Akkor azonban a farok felcsa-

varodott egy fatörzsre, és nem

engedte továbbmenni a kígyót.A feje erre elõreengedte a farkot.

A farok semmit sem vett észre, így akígyó beleesett egy tüzes-parazsasgödörbe és elégett.

Afrikai népmese

Olvasd a szavakat szótagolva!Az azonos szórészeket keretezd be!

kígyó

kígyóra

kígyóméreg

kígyóméregbõl

kígyóbõrbõl

A KÍGYÓ FEJE ÉS FARKA

54

MIÉRT HOSSZÚ A ZSIRÁF NYAKA?

A zsiráfok növényevõ állatok, de nem legelésznek úgy,mint a tehenek vagy a lovak, hanem az afrikai szavannákfáinak friss lombjával táplálkoznak. Hosszú nyakukkal fel-érnek egészen a legfelsõ ágakig. A leveleket és a vékonygallyakat hosszúra nyújtható, erõs nyelvükkel fogják kö-rül és tépik le. Ha inni akarnak, lábaikat szétterpesztik,

hogy magasan hordott fejükkel elérjék a vizet.Elõzõleg jól körülkémlelnek, nem leskelõdik-e oroszlán a közelben, mert

a szétvetett lábú zsiráf nagyon tehetetlen.

Fénykép kellett a zsiráfnak,fényképészhez ment vasárnap.– Le tud engem fényképezni?– Kérem!– Szépen tud ön fényképezni?– Szépen!– És a képet most csinálja?– Nyomban!– Van-e hozzá masinája?

– Ott van!– Nem fog a kép elmozdulni?– Kár izgulni!– És elférek majd a képen?– Csak a fele fér rá kérem.– S mi lesz a másik felemmel?– Hát azt majd külön veszem fel.– De remélem, nem lesz drága.– Két kép ára.– Hátha elférek egy képen!– Semmiképpen!– Nos, ha másképp nem megy:

rajta!Csett: a lába,Csett: a torka.– Kész!Fél meg fél az egy egész.– Uram, roppant vonzó rajta!

Jerzy Kern (Rab Zsuzsa fordítása)

A ZSIRÁF A FÉNYKÉPÉSZNÉL

Keresd ki! szavanna

1. Hol él?2. Mivel táp-

lálkozik?

3. A zsiráfA leveleketIváskorNagyon te-hetetlen

erõs nyelvükkel fogják köz-re és tépik le.

lábaikat szétterpesztik.növényevõ.a szétterpesztett lábú zsiráf.

55

A sivatag közepéna púpomból élek én.

(teve)

Valamikor régen óriási tevekara-vánok járták a nagy sivatagokat, demég ma is biztosabban lehet köz-lekedni a puha és forró homokbanteveháton, mint autóval. A hosszúút alatt az állatok alig jutnak vízhez,de a púpjuk olyan, mint a szomjas

ember kulacsa, csak éppen zsírhalmozódik fel benne. A teve szer-vezete ebbõl vizet készít, és ígyminden baj nélkül jut el a legköze-lebbi oázisig, ahol aztán végre igazivízzel is teleihatja magát.

Schmidt Egon

A sakál át akart menni a folyó túl-só partjára, de nem szerette a vizet.Összebeszélt hát a tevével.

– Ha átviszel a túlsó partra –mondta neki –, mutatok neked egynagy cukornádültetvényt. Míg otteddegélsz, én halat és kis rákokatfogok vacsorázni a parton.

– Rendben van – egyezett bele ateve. – Ugorj a hátamra!

Az átkelés remekül ment. A sakálazonban, mivel kicsi volt a gyomra,

sokkal hamarabb jóllakott, mint a teve.Míg az evett, a sakál vonítani kezdett.

A hangra odajöttek a parasztok,botokkal felfegyverkezve.

A kis sakál könnyen elszelelt, de anagy testû teve nem úszta meg a verést.

– Megtudhatnám, miért csaptálakkora lármát? – kérdezte, miköz-ben visszafelé tartottak a folyón.

– Vacsora után mindig szoktamegy kicsit énekelni – felelte a sakál.

– Én meg, tudod, mit szoktamvacsora után csinálni? Lubickolok afolyóban! – vágott vissza a teve, az-zal lebukott a vízbe.

A sakál nem kerülhette el a kia-dós fürdést a folyó közepén.

Kölcsönkenyér visszajár!Indiai népmese

A TEVE ÉS A SAKÁL

Keresd ki! Mit jelent? sivatag, oázis, kulacs

Válaszolj a szöveg címére, kér-désére!

Mondd el, mit jelent az alábbi közmondás a mese alapján!Kölcsönkenyér visszajár!

MIÉRT PÚPOS A TEVE?

56

A kenguru hasán nagy erszény van, ebbenhordozza a kicsinyét. Mihelyt a kengurukölyök ve-szélyt érez, fejest ugrik az erszénybe, ahol teljesbiztonságban van. Ha a kengurut megtámadják, kétlábra áll, és mellsõ lábaival bokszolja ellenfelét,aztán fölugrik, és megpróbálja hasba rúgni. Ha me-nekülnie kell, óriásiakat ugrik, miközben hosszú,erõs farkával segíti magát.

Mosonyi Aliz

Erszénye van, de nincs pénze,fiát hordja az erszényben.

(kenguru)

MIÉRT HORDJA A KENGURU ERSZÉNYÉBEN A KÖLYKÉT?

Mert a kicsi születésekor fejletlen, magatehe-tetlen, szüksége van egy védett és meleg fészek-re. Felemelkedve az óriás kenguru magasabb azembernél is, de a kölyke a születéskor csupán 3–4cm hosszú! Amikor a világra jön, bemászik a jópuha vacokba, és ott marad több mint fél évig.Ahogy növekszik, egyre többet kukucskál kifelé,ismerkedik a nagyvilággal, míg aztán egyszerfürgén kiugrik biztonságos rejtekbõl.

Schmidt Egon

Karikázd be! Milyen a kicsi kenguru?ügyes, fürge, fejletlen, 10 cm hosszú, magatehetetlen,

3–4 cm hosszú

Kösd össze!A kengurunakA kölykök ebbenHa menekülnie kell,

óriásiakat ugrik, farkával segíti magát.biztonságban érzik magukat.nagy erszénye van.

A KENGURU

Keress! Hol él a kenguru? Írd le!

57

Ormányom és agyaram van,találd ki a nevem hamar.

(elefánt)

Az elefánt nagy testû növényevõállat. A fák és a bokrok lombjávaltáplálkozik.

Hatalmas erejével fél méter vas-tag fákat is képes kidönteni. A szeli-dített indiai elefántot hazájábanteherhordásra is használják.

Az elefántok csordában élnek.

Szüntelenül vándorolnak vizet, lom-bos fát és bokrot keresve.

Az elefánt járás közben állandóanhimbálja a fejét, vele együtt ormá-nyát és két hosszú agyarát. Ígytartja egyensúlyban hatalmas tes-tét.

Schmidt Egon

– Hogy fogják a nagy elefántot?– Fognak egy kicsit, és megvárják, amíg megnõ.

A LEGNAGYOBB SZÁRAZFÖLDI ÁLLAT

1. Milyen állat az elefánt?2. Mivel táplálkozik?3. Hogy él?4. Milyen a mozgása?

58

MIÉRT GYÛJTENEK A HANGYÁKEGÉSZ NAP ENNIVALÓT?

Hogy elláthassák élelemmel azokat a társaikat,akiknek odabent akadt dolga. A hangyaállam min-den egyes tagjának megvan a maga feladata. Azegyik a vár építésében segédkezik, és egész napapró ágdarabkákat, fenyõtûket cipel haza, a király-nõ a boly mélyén a petéket rakja le, mások eleségetszállítanak, vagy éppen a petékbõl kikelt fiatal han-gyákat gondozzák.

Schmidt Egon

A hangya lement a patakhoz,hogy a szomjúságát csillapítsa. Jöttegy hullám, elsodorta s majdnem elis merítette. A galamb ágat vitt csõ-rében, meglátta, hogy merül a han-gya, s ledobta az ágat neki a patak-ba. A hangya ráült az ágra, s meg-menekült.

Nemsokára jött egy vadász, és

madárfogó hálót vetett a galambra.Már készült is a hálóját összecsap-ni, de a hangya felmászott a lábára,és megcsípte. Nyögött egy nagyot avadász, és a hálót elejtette. A ga-lamb meg kirepült, és messze szál-lott.

Lev Tolsztoj

1. Hol játszódik a törté-net?

2. Kik a mese szereplõi?

3. Hogyan segített agalamb a hangyának?

4. Hogyan segített ahangya a galambnak?

5. Mit jelent?Jótett helyébe, jótvárj!

A HANGYA ÉS A GALAMB

59

MÉZGYÛJTÖGETÕ

Méz, A kaptárból Méz,méz, a virágra, méz,méz, a virágról méz,lépesméz. a kaptárba. lépesméz.Kis méhecske, Éleskamránkhová mész? télre kész.

Urbán Gyula

Szeretem a méhek muzsikáját.Ezek a kis egyszerû munkások jó-kedvvel és buzgón szedik a mézet.Kinek szedik? Maguknak. Ki eszimeg? Az emberek. Te is, én is és atöbbiek.

Mennyi gond ne-kik, hogy hol keres-sék a frissen nyílott,nektárral* telt virá-got.

Aztán cipelik hazamély, lassú repü-léssel édes terhü-ket.

Napszállat után a kasnak minden

népe fáradtan hajlik pihenõ alvásra.Szeretem a munkájukat nézni,

muzsikájukat hallgatni.

Gárdonyi Géza

1. Kinek szedik a mézet a méhek?2. Kik eszik meg a mézet?3. Hogyan dolgoznak?4. Mit szeretett figyelni Gárdonyi Géza?

* nektár = a virágban lévõ édes nedv

A MÉHEK

60

ÉVIKE ÉS A PILLANGÓ(Páros dal)

Pillangó, pillangó, tarka kis pillangó,Virágról virágra vidáman csapongó!Szállj ide, szállj felém,Nem bántlak téged én,Nem bántlak, nem biz' én, nem bántlak, nem biz' én!

Évike, Évike, aranyos Évike,Nem szállok tehozzád, inkább jer te ide!Jer ide, fuss ide,Szaporán, izibe,Aranyos Évike, aranyos Évike!

Tarka kis pillangó, megyek már, megyek már,Várj reám, várj reám, el ne szállj, el ne szállj!Óh ne félj, édesem,Játszódjunk édesen,Kettecskén kedvesen, kettecskén kedvesen.

Teveled, teveled, aranyos kisleány,Reggeltõl estélig szívesen játszanám!Jó vagy te, látom azt,Szelíden cirógatsz,Édesen simogatsz, édesen simogatsz!

Ciróka, moróka, megcirógatlak ám,Éppen így tesz velem az édes jó anyám.Szelíden cirógat,Édesen simogat,Csókolja arcomat, csókolja arcomat!

Benedek Elek

Olvassátok fel szerepek szerint!

61

Volt egyszer három pillangó: azegyik sárga, a másik veres, a har-madik fehér. Vígan játszadoztak amezõn.

Hirtelen nagy zápor keletkezett.Haza akartak repülni. Az esõ mindjobban és jobban szakadt. Elver-gõdtek hát a sárga-veres csíkostulipánhoz.

Így könyörögtek:– Kis Tuli! Nyisd fel a kelyhedet!

Hadd húzódjunk meg az esõ elõl!– A sárgának meg a veresnek szí-

vesen felnyitom, de a fehérnek nem– felelte a Tulipán.

– Inkább mi is kint maradunk! –válaszolták a lepkék és továbbre-pültek.

Útjuk a fehér liliomhoz vezetett.– Kis Lili! Nyisd fel a kelyhedet!

Hadd húzódjunk meg az esõ elõl! –kérlelték a liliomot.

– A fehéret örömest befogadom.De titeket nem! – szólt a liliom.

– Ha testvéreimet nem fogadodbe, bizony én sem kívánkozom hoz-zád! Inkább ázzunk együtt, mintsemegymást elhagyjuk.

Így hárman repültek ismét to-vább.

A nap meghallotta a pillangók be-szédét. Megsajnálta õket. Kibújt afelhõk mögül. Megszárította a pillan-gók szárnyát, s azok vígan táncol-tak, repkedtek tovább.

Jékely Zoltán

1. Milyen színûek a pillangók?2. Milyen virágoktól kértek menedéket?3. Ki segített rajtuk?

4. Te mit tettél volna a virágok helyében?

5. Játsszátok el!

A HÁROM PILLANGÓ

62

GÓLYÁK

Gólya sétál Ha békát nema sásban, találnak,kint a széles a szittyósbanhatárban. halásznak.Ifjú gólyák Kelepelnekkísérik órákszámaz ezüsttó a sás közt, aszéléig. Fõutcán.

Siklósi János

A tavaszi virágok megjelenéséthamarosan követik a gólyák. Mesz-szirõl, Afrikából érkeznek ide.

Megkeresik, megjavítják a régifészket, és kiköltik fiókáikat.

Vajon mivel etetik õket?

Mosonyi Aliz

MIÉRT KÖLTÖZNEK ÕSSZEL A MADARAK?

Mert télen hideg van, és nem találnának ele-séget: legyeket, hernyókat, lepkéket, bogarakat,gilisztákat. A veréb itthon marad, mert magocs-kákat a havas idõben is tud szedegetni. Ám afecskék csak repülõ rovarokra vadásznak, ezértutaznak a messzi Afrikába. Elköltöznek a gólyákis, mert a befagyott pocsolyákban nem találnánaktöbb békát, nem foghatnának a mezõkön sáskákat,szöcskéket, és bizony éhen pusztulnának.

Schmidt Egon

A GÓLYÁK

Rajzold le a kérdésre adott választ!

1. Miért költöznek el a madarak?2. Melyik madár marad itt télen?3. Melyik madár költözik el Afrikába?

63

A gólyák elmentek. István napjánláttam õket utoljára a mezõn. Nemhalásztak, csak álltak, álldogáltakelgondolkozva a fûben.

Furcsa madarak ezek. Tavasszalmindig idejönnek a másik világrész-bõl; õsszel meg mindig vissza-térnek oda. Ott nem raknak fészketés nem költenek, csak itt minálunk.

Melyik hát az igazi hazájuk? A mimagyar hazánk.

Ide térnek mindig vissza, ide ám,a mi házaink közé, a mi mezõinkre.Mi van a mi falunkon olyan szeretnivaló, hogy érdemes érte átrepülniegy egész nagy tengert meg egyegész nagy országot?

Ahogy a két gólya ott állt egymásmellett, bizonyára így beszélgettek:

– Öregem – szólt az asszony –, avízililiomnak fogytán a virága.

Az ura bólint erre a fejével csön-desen.

– Mikor indulunk?– Mikor az utolsó liliom is eltûnik.– A gyerekek eléggé erõsek?– Megbírják.Késõbb sok-sok gólyát láttam a

magasban. Odafenn kanyarogtak afalu fölött. Bizonyára a falura néztekalá, meg a vidékre, aztán elszálltak amesszeségbe.

Gárdonyi Géza

MONDÓKÁK

Gólya néni, gólya bácsi,mit fognak ma vacsorázni?Békahúst, brekeke,mind elszökik elõle.

Mondóka

Bújj be béka, a bokorba,erre lépdel most a gólya,ha rád talál hosszú csõre,nem mégy többet esküvõre.

Mondóka

A GÓLYÁK(részlet)

Keresd ki a naptárban, mikorvan az István-nap, amikor agólyák elmentek! Írd le!

1. Mondd el, miért a mi hazánkaz igazi hazája a gólyának?

2. Húzd alá az apa gólyamondatait kékkel, az anyagólyáét pirossal!

64

MEGJÖTTEK A FECSKÉK

Mikor szép csendesen leszállott az este,Érkezett meg hozzánk a legelsõ fecske.Fáradt volt szegényke. Leszállt. Aztán nézte:Vajon megvan-e még az õ puha fészke.

És jött a második. És jött a harmadik.Aztán jöttek többen. Mondottak valamit.Mit? Azt én nem tudom. Talán imádkoztak.Imé, beteljesült, mire vágyakoztak.

Künn az eresz alatt könnyes szemmel álltam.Szóltam a fecskéknek: bejöhettek bátran.Szavamat, úgy látszik, fecskék megértették.Az eresznek alját nagy hamar ellepték.

Kiki reá talált a maga fészkére.Mindenikben egy pár pompásan elférne.Ottan meghúzódtak. Halkan csicseregtek.Aztán szépen, lassan, mind elszenderedtek.

Szendergõ fecskéknek jóccakát mondottam.Aztán lepihentem. Õróluk álmodtam.Velük is ébredtem, mikor a nap felkelt.Mind azt csicseregték: jó reggelt, jó reggelt!

Benedek Elek

1. Mikor érkeztek meg a fecskék?2. Mit ellenõriztek?3. Hova építették fészküket?4. Húzd alá azokat a kifejezéseket,

melyeket ma másképpen mondunk!

5. Karikázd be az 1. és 2. versszak sorvégein az összecsengõ magánhangzókat! (Ha kell, két színt használj!)

6. Olvasd el a fecskékkel kapcsolatos szólásokat ésközmondásokat!

Egy fecske nem csinál tavaszt = egyetlen ember kevés a változáshoz.Csacsog, mint a fecske = mindig sokat fecseg.Egy fecskefészekben ellakhatni vele = jól ki lehet vele jönni.Sipítanak, mint az éhes fecskefiak = hangosan kiabálva kérnek.

Ficsicsergek, csicsicsergek,villás farkam tavaszt lenget.

(fecske)

65

ERESZ ALÓL

Eresz alól fecskefia ide néz, oda néz:van-e hernyó, hosszu kukac, ízesebb, mint a méz?

Csõrét nyitja ám,buzgón, szaporán.

Kis bendõbe mindenféle belefér igazán.

Weöres Sándor

Fecskét látok,szeplõt mosok,hónom alá csapok.

Mondóka

Már nyár vége felé látni a drótve-zetéken a sok csivitelõ fecskét. Szo-rosan egymás mellett üldögélnek,tollászkodnak, csicseregnek, aztánhirtelen fölrepülnek. Egy ideig kö-röznek a házak fölött, majd újra le-ereszkednek. Gyakorolnak! Készü-lõdnek a hosszú vándorútra. Erõs-

nek kell lenniük, hogy kibírják a sokmegpróbáltatást, ami útközben várrájuk. Így aztán minden reggelösszegyûlnek, gyakorolnak, aztánegy ködös hajnalon végleg útra kel-nek. Viszontlátásra tavasszal!

Schmidt Egon

MIÉRT GYÜLEKEZNEK A FECSKÉK MINDENÕSSZEL?

2. Karikázd be a szövegbenelõforduló cselekvéseket!pl. üldögélnek

2. Húzd alá a versnek azt asorát, amelyik legjobbanillik a képhez!

1. Kösd össze a mondatokelejét a végekkel!

A nyár vége feléKészülõdnekErõsnek kell lenniük,

hogy kibírják a sok megpróbáltatást.a hosszú útra.drótvezetékeken üldögélnek a fecskék.

1. Csak a magánhangzókat ol-vasd el! Próbáld eltapsolnia vers ritmusát! Ismered adallamát? Énekeld el!

66

Egy kisfiú nagyon szeretett volnafecske lenni. Azt hiszitek, talánszúnyogpaprikásra éhezett? Ó, de-hogy! Azért, mert azt hitte, akkornem kell neki tanulnia.

No hát, szerettem volna, ha teg-nap látta volna ez a kisfiú, amit énláttam. Azt láttam, hogy hogyan ta-nítja a nagy fecske a picit röpülni.Fecskeanya kiparancsolta fiókáit afészekbõl a tornác párkányára. Úgygubbasztottak ott a buksik, mint aziskolás gyerekek a padban. Fecske-apa pedig kiült az eperfára, és on-nan parancsolgatott:

– Gyerekek, csak csicseri! Bátrancsak, ficseri!

Hárman szót is fogadtak, és átlib-bentek fecskeapához. Hanem a ne-gyedik buksi csak lihegett, pihegett,a szárnyát is megemelte egy kicsit,de aztán csak visszalépett a pár-kányra. Csicsergett keservesen,hogy a repülés nem neki való tudo-mány.

– Nem szégyelled magad? – kop-pantotta meg fecskeanya a fejebúb-ját. Erre aztán mégiscsak szárnyrakapott a buksi.

– Messze, messze, messze? – kia-bált kétségbeesetten, ahogy a leve-gõben bukdácsolt.

– Erre, erre, erre! – biztatták azapja meg a testvérkéi az eperfáról.

Tízszer tették meg az utat egy dél-elõtt a kisfecskék a tornáctól azeperfáig meg vissza. Akkor aztán azöregek azt mondták, hogy elégennyi tudomány egy napra. Másnapazonban már a háztetõre is kihoztáka fiatalokat. Harmadnap pedig már aszomszédban kóstolgatták a legyet,hogy ott jobb ízû-e, mint minálunk.

Azt is láttam már, mikor a gólyatanította a fiát békát enni. Az anya-gólya röpült elõre, a békával a csõ-rében, a fia utána. Kétszer-három-szor megkerülték a kéményt, akkoraz anyamadár följebb röppent, éskiejtette csõrébõl a békát. A gólya-fióknak röptében kellett ezt elkapni.

Tyúkanyónak is sok baja van acsirkéivel, míg kitanítja velük aziskolát.

Bizony, bizony, mindenkinek ta-nulni kell, ha tudni akar!

Móra Ferenc

1. Miért szeretett volna a kisfiú fecske lenni?2. Mit látott Móra Ferenc a tornácon?3. Milyen állat tanította még a kicsinyeit?

4. Hogyan tanították a fecskeszülõk a kisfecskéket repülni?5. Ki tanít téged?6. Neked mit kell megtanulni?

MADARAK ISKOLÁJA

67

A MADARAK ÉBREDÉSE

Szeretek nyáron az erdõben lakni.Hallgatom a madarak énekét.

Este meg éjjel csak a fülemüleszól. Még pitymallani sem kezd, márhallom a völgybõl a fürj pitypa-lattyolását... Három óra van.

Félórával késõbb ébred a vörös-begy, utána mindjárt a rigó. Hej, arigó az én kedves madaram! Külö-nösen a sárgarigót szeretem. Azúgy furulyázik, mintha tiszta ezüst-bõl volna a furulyája, pedig semmi-lyen sem kell neki.

Legkésõbb ébred a veréb. Vanmár néha öt óra is, amikor kidugjabuksi fejét a lombok közül, és elki-áltja magát: csiribiri! Ami bizonyo-san annyit jelent, hogy: szerencsésjó reggelt kívánok!

Hát ilyen lusta a veréb!Hát te, aki ezt olvasod vagy hall-

gatod, hány órakor szoktál jó reg-gelt kívánni?

Gárdonyi Géza

1. Miért szeret az író az erdõben lakni?2. Melyik a legkedvesebb madara?

3. Milyen sorrendben ébrednek a madarak?4. Számozd meg õket ébredésük sorrendjében!

� vörösbegy, � fülemüle, � fürj, � rigó, � veréb

68

Hogy azokból kiscsibék vagy fió-kák keljenek ki. A madarak tojá-sokkal szaporodnak. Minden egyestojásban benne van a leendõ kisma-dár egy parányi pontocska alakjá-ban. Amikor a tyúkanyó vagy a ma-

dármama kotlani kezd, melegítenikezdi a tojásokat, ez a kis pontocs-ka fejlõdésnek indul, és két hét vagyegy hónap elteltével halkan megko-pogtatja a héjat. Pityeg is hozzá, éstyúkanyó most már tudja, hogy acsibe megnõtt odabent, és ki szeret-ne jönni. Erõs csõrével gyengédensegít neki, és az apróság máris ottpiheg a tollai alatt.

Schmidt Egon

Mert az anyamadár gyakran el-hagyja a tojásokat, ha észreveszi,hogy a fészkét felfedezték. Vannaknagyon érzékeny madarak, példáula szép hangú vadgerle, ezek a legki-sebb háborgatásra örökre elrepül-nek a fészekrõl, és néha még azapró fiókákat is elhagyják. Az éne-kes rigó csak lármázik a fészek kör-nyékén, de ezt meg a ravasz szajkóvagy a szarka veszi észre, és ha azemberek elmentek, õk rabolják el atojásokat. Hát ezért nem szabadbelenyúlni a fészekbe.

Schmidt Egon

MIÉRT NEM SZABAD AZ ERDÕBEN TALÁLTMADÁRFÉSZEKHEZ NYÚLNI?

MIÉRT TOJNAK TOJÁSOKAT A MADARAK?

Húzd alá a cím kérdéséreadott választ!

Karikázd be, milyen madaraknevét olvastad a szövegben!

69

Tavaly télen két cinke,széncinke és kékcinke– mind a kettõ szép cinke – szállt az ablakomba.

Egyik fején szénsapka,másik fején kék sapka,így ültek az ablakba – de örültem nékik!

Kaptak diót, tökmagot, mind a kettõ jóllakott.Azt se mondták, jónapot,s máris elrepültek.

Január és február,éhes télen a madár,mindennap eljöttek márebédelni hozzám.

KÉT CINKE

Mikor a tél a kis barátcinegét az erdõbõl a gyümöl-csösbe szorítja, a kis madár ernyedetlen szorgalom-mal keresgéli eledelét ott, az ágak hónaljában, a ké-reg repedéseiben: csupa alvó bogárság az, amelyfának, virágnak, gyümölcsnek kártékony ellensége.Ekkor a kis cinege keresgélés közben így szól:

– Nincs, nincs, itt sincs!Mikor pedig mégiscsak talál valami icipici alvó her-

nyócskát, petét vagy mást, akkor ezt mondja:– Kicsit ér, kicsit ér!De azért csupa szorgalom.

Herman Ottó

1. Húzd alá azt a sort, amely-bõl megtudod, hogy a ci-nege nem költözõ madár!

2. Mivel etetjük õket?tök- -lon- -mag di-

sza- -na -ó

A CINEGE BESZÉDE

Megvan még az ablakom,van dióm és van magom,jövõre is kirakom – visszavárom õket!

Zelk Zoltán

1. Írd a képek alá a madaraknevét!

2. Húzd alá: mit kaptak ennia cinkék!

3. Te mivel etetnéd õket?

3. Milyen táplálékot talál, ami-kor azt mondja: – Kicsit ér, kicsit ér?

70

MIT MOND A SÁRGARIGÓ?

Jó késõre, mikor már kitavaszodott azerdõ, és a kert fái kilombosodtak, megjöntávoli téli tanyájáról az aranysárga,feketével vegyes színû málinkó, néholsárgarigó is a neve. Nagyon szépen szól,akár a furulya hangja. És hát mit mond? Afiúnak, aki a fészkét kerülgeti, azt mondo-gatja:

– Kell-e dió, fiú?A fiú azt mondja:– Kell hát!És követi a madarat, aki messzire elcsal-

ja a fészke tájáról, aztán otthagyja.

Herman Ottó

1. Mikor jön meg távoli, téli tanyájáról a sárgarigó?2. Hogy hívják más vidékeken a sárgarigót?3. Mivel csalta el fészkétõl a madár a fiút?

4. Miért csalta el a fiút a fészek közelébõl?1. Játszani akart a sárgarigó.2. A fiókáit féltette.

71

A VERÉB

Kendermagot talált betegyem?a veréb, s így csarált: Kivegyem?„Egyedem, Ej, elsõ a hasam,begyedem, Éljünk ma urasan!megegyem? Egyedem,Ne egyem? begyedem,

Jó vón zsákba szedni, ne, begyem;holnap elõvenni! ne legyen!”Egyedem,begyedem, Móricz Zsigmond

Volt egyszer négy veréb, Csip,Csirip, Csipcsirip és Csiripcsip.Mind a négyen egy alföldi tanyánéltek. Egyszer elhatározták, hogy aBalatonra mennek nyaralni. De ho-gyan jussanak oda?

– Én vonatra ülök – mondta Csip.– Hosszú az út, semmi kedvem órá-kat repülni a levegõben.

– Én se repülök – folytatta Csirip.– Útközben vihar jöhet, vagy esõ,vagy jég. Az autóbuszt választom.

– Én kerékpárral megyek – vette

át a szót Csipcsirip. – Eltévednék alevegõben. Az országúton táblákmutatják a helyes irányt.

– Én repülni fogok – fejezte be avitát a negyedik veréb, Csiripcsip.

– Micsoda? – döbbentek meg atársai. – Repülni akarsz? A Balatonnagyon messze van! A levegõ televan veszedelemmel.

– Ugyan! – nevetett Csiripcsip. –Repülõgépen utazom, mert a repü-lés az igazi!

Hannes Hüttner

2. Hol élnek a verebek?3. Hova mennek nyaralni?4. Milyen jármûveken akartak a

Balatonra utazni a verebek?

VEREBEK VÁNDORÚTON

5. Kinek volt igaza?

1. Írd le a verebek nevét a képek alá a vonalra!

72

FOROG AZ ESZTENDÕ

Észrevettétek-e már, hogy milyennagyon gyorsan múlnak el a nyárdolgos hónapjai?

A virágnyílás és a madárcsicser-gés szépségében gyönyörködve ta-lán eszünkbe sem jut, hogy mindeznem csupán a természet kedvtelé-se, ünnepi karneválja, hanem min-den pillanat szorgos munkálkodása fennmaradásért.

A növény, amikor kibontja gyön-ge szirmait, már a termésre, a szü-letendõ magvakra gondol.

A párválasztás és fészekrakásidején hallható különlegesen szépmadárdal is a folytatás, az utódokfelnevelésének örök szándékát jelzi.

Sietni kell, nincs vesztegetni valóidõ – ezt érzi a legkisebb gyökér is,ahogy nedvesség után kutatva fú-ródik egyre mélyebbre, s ezt érzik amadárszülõk, amikor reggeltõl estigmegállás nélkül eleséget tömnek afeléjük tátogó csõröcskékbe.

A természetben mindennek meg-van a maga ideje.

Nincs kapkodás, nincs kényel-meskedés: mindkettõ végzetes len-ne. Mint valami pontos óramû: fo-rog az esztendõ. Az élõvilág pedigmutatja az idõ múlását: tavasz,nyár, õsz, tél...

Mosonyi Aliz

ÉVSZAKOK VÁNDORLÁSA

Idõfa Horgas Béla ................................................... 3Négy vándor Zelk Zoltán........................................ 4Hónapkitaláló Murayné Szy Éva ........................... 5Január Zelk Zoltán.................................................. 6Kerek életfája ......................................................... 6Találós kérdések.................................................... 7Tél derekán Kányádi Sándor.................................. 8Találós kérdések.................................................... 8A kéregetõ kis veréb Ténagy Sándor ................... 9Pihe-hó Ténagy Sándor ......................................... 9Hóember Zelk Zoltán ............................................ 10Találós kérdések.................................................. 10Viszontlátásra, hóember! Czeslaw Janczarsky.... 11A tél Usborne enciklopédia ................................... 11Ébresztõ Gyárfás Endre ....................................... 12Hóvirág Zelk Zoltán .............................................. 12Találós kérdések ................................................. 12Ibolya Zelk Zoltán ................................................. 13Gyöngyszegfû Weöres Sándor............................ 13Biztató Elek István................................................ 14Labda Nemes Nagy Ágnes................................... 14A tavasz Usborne enciklopédia ............................ 14Bõségdicsérõ Csanádi Imre ................................ 15A nyár Usborne enciklopédia ............................... 15Nyármarasztó Csanádi Imre ............................... 15Október Zelk Zoltán.............................................. 16Az õsz Usborne enciklopédia ............................... 16Erdei séta Országhegyi Károly............................. 17

BARÁTAINK, AZ ÁLLATOK

Mondd, szereted az állatokat? Rónay György (részlet) ......................................... 18Nem fogadott szót a kiskakas Népmese ........... 19A sakál és a kakas Afrikai népmese ................... 19A kakas Mosonyi Aliz ........................................... 20Kukurikú! Gazdag Erzsi ....................................... 21Elgurult egy rézgaras Gazdag Erzsi ................... 21A macska Mosonyi Aliz ........................................ 22Mondókák, szólások ........................................... 22Mit látott a kisegér? Lev Tolsztoj ........................ 23A házi egér meg a mezei egér Heltai Gáspár .... 24A hencegõ egér Magyar népmese ...................... 25Macskaházi Benedek Drégely László ................. 26Csali-mese Weöres Sándor ................................. 26Kecskebál Móra Ferenc ....................................... 27Kecskére bízták a káposztát Mosonyi Aliz ......... 27A lúd Hajnal Anna................................................. 28Találós kérdés ..................................................... 28Mondóka............................................................... 28A kislibák Gárdonyi Géza .................................... 29A kutya meg a nyúl Gárdonyi Géza .................... 30A három nyúl Zelk Zoltán .................................... 32Mókusfüttyös Csanádi Imre ................................ 34A faültetõ mókus Simai Mihály ........................... 35Mese Csirió mókuskáról Kormos István............. 36A mókus Szidnainé dr. Csete Ágnes ................... 38Õzek, nyulak, szarvasok Zelk Zoltán .................. 39Hova futsz, te kicsi õz? Zelk Zoltán (részlet) ..... 39Az õz és a teknõs Indián mese ........................... 40

A farkas Mosonyi Aliz........................................... 41Farkas-üvöltõ Csanádi Imre ................................ 41A farkas és a róka Grimm ................................... 42Gyermekhangra Csukás István ........................... 43A róka Mosonyi Aliz.............................................. 43A róka Lev Tolsztoj ............................................... 43A tigris és a róka Kínai népmese ........................ 44A nyúl és a róka Ezópus ..................................... 45Igazán ravasz állat a róka? Schmidt Egon ......... 45Az oroszlán és a hálás egér Ezópus .................. 46Az oroszlán és a róka Lev Tolsztoj ..................... 46Az oroszlán és a sakál Afrikai népmese ............ 47Az oroszlán Mosonyi Aliz..................................... 47A bánatos medve Mészöly Miklós ....................... 48A méhek és a medve Fáy András ....................... 49A medve Mosonyi Aliz .......................................... 49A csiga A-Zs címszó ............................................ 50A sün A-Zs címszó ............................................... 50Találós kérdések ................................................. 50Miért túr kupacokat a vakond? Schmidt Egon .... 50A meggondolatlan teknõsbéka Indus mese ...... 51Béka a fa tövén Weöres Sándor.......................... 52Tud-e idõt jósolni a levelibéka? Schmidt Egon ... 52Hogyan kelnek ki a teknõsbékák a tojásból? Schmidt Egon.................................... 52A kígyó feje és farka Afrikai népmese ................ 53Miért hosszú a zsiráf nyaka? ............................. 54A zsiráf a fényképésznél Jerzy Kern .................. 54Miért púpos a teve? Schmidt Egon..................... 55A teve és a sakál Indiai népmese........................ 55A kenguru Mosonyi Aliz ....................................... 56Miért hordja a kenguru erszényében a kölykét? Schmidt Egon ........................................ 56A legnagyobb szárazföldi állat Schmidt Egon..... 57Miért gyûjtenek a hangyák egész nap ennivalót? Schmidt Egon ..................................... 58A hangya és a galamb Lev Tolsztoj .................... 58Mézgyûjtögetõ Urbán Gyula ................................ 59A méhek Gárdonyi Géza ...................................... 59Évike és a pillangó Benedek Elek....................... 60A három pillangó Jékely Zoltán .......................... 61Gólyák Siklósi János ............................................ 62A gólyák Mosonyi Aliz .......................................... 62Miért költöznek õsszel a madarak? Schmidt Egon................................... 62A gólyák Gárdonyi Géza (részlet) ........................ 63Mondókák............................................................. 63Megjöttek a fecskék Benedek Elek ..................... 64Eresz alól Weöres Sándor ................................... 65Miért gyülekeznek a fecskék minden õsszel? Schmidt Egon............................ 65Madarak iskolája Móra Ferenc ............................ 66A madarak ébredése Gárdonyi Géza.................. 67Miért tojnak tojásokat a madarak? Schmidt Egon .......................................68Miért nem szabad az erdõben talált madárfészekhez nyúlni? Schmidt Egon ..............68Kék cinke Zelk Zoltán............................................69A cinege beszéde Herman Ottó ...........................69Mit mond a sárgarigó? Herman Ottó ...................70A veréb Móricz Zsigmond......................................71Verebek vándorúton Hannes Hüttner ..................71Forog az esztendõ Mosonyi Aliz ..........................72

Tartalomjegyzék

Jelmagyarázat

Húzd alá! (A kérdés számát írd az aláhúzott szó fölé!)

Mesélj! Válaszolj!

Karikázd be!

Játsszátok el!

Írd le! Rajzold le!

Számozd meg!

Olvasd el!

Kösd össze!

Keretezd be!

Jelöld csillaggal!

Keresd ki!

AP–115/10