beszámol - egyek.hu · beszámoló az adózás 2015.évi és 2016. i. negyedévi helyzetéről...
TRANSCRIPT
Beszámoló
az adózás 2015. évi és
2016. I. negyedévi helyzetéről
Készítette: Szekeres Zsuzsanna
Közgazdasági irodavezető
2016. május
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
1
BEVEZETÉS
Egyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete felé, 2009. év előtt évente egy
alkalommal, 2009. év óta, évente kétszer kell beszámolni az adózás helyzetéről. Az
önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat 2012. évi munkatervének elfogadásakor
döntött, hogy a 2012. évtől egy alkalommal, május hónapban kell az adózás helyzetét
bemutatni beszámoló keretében. Az adózás helyzetéről szóló beszámolót utoljára 2015.
májusában tárgyalta a képviselő-testület.
Jelen beszámoló az Egyek Nagyközség Önkormányzat helyi adóhatóságának 2010. évtől
a 2015. évig terjedő időszak, valamint 2016. I. negyedévben végzett helyi adóztatási
feladatainak az eredményét tartalmazza.
Jelen beszámolóban, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan valamennyi adónem részletesen
bemutatásra kerül, az előző évekhez képest bekövetkezett változásokat számszerűsítve. A
beszámoló elkészítésénél alapelvként a valós, hű kép kialakítása került előtérbe, a beszámoló
az önkormányzati adóhatóság helyi adó nyilvántartásán és főkönyvi könyvelésén alapszik. A
beszámoló Egyek Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 7.
számú mellékletének előírásai figyelembevételével készült el.
Az adóhatóság személyi ellátottsága
Az elmúlt évben - a Közgazdasági irodán belül működő - adócsoport 2 fő köztisztviselővel
napi 8 órában látta el a feladatait. Véleményem szerint fontos, hogy ezen a területen, melyről
az önkormányzat bevételeinek jelentős része származik szakképzett és hozzá értő dolgozók
dolgozzanak.
Sok embernek van lelkiismeretes munkája abban, hogy az önkormányzat gazdálkodásában
fontos szerepet betöltő adóbevételek teljesültek az elmúlt év során. Az önkormányzat
likviditási helyzetében nagy problémát okozhatott volna, ha a különböző adónemekből
befolyó bevételek nem realizálódnak. Az adózással, adókivetéssel, adóbehajtással
kapcsolatos feladatok nagyon sokrétűek, jogszabály által behatárolt precíz munkát
igénylő feladatok
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
2
elvégzését jelenti. Ez a feladat azért sem egyszerű, mert az adófizető állampolgárok között
mindig akadnak olyanok, akik nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Ezen
mulasztásnak több oka is lehet, de erre külön részt szántam a beszámolóban.
A munka változatos ügyekből tevődik össze, változatos ügyfélkörrel, amely mögött mindig
emberek, emberi sorsok, gazdasági helyzetek húzódnak meg. A következetes, minőségi
munkavégzés, a határidők betartása nagyon fontos.
ADÓBEVÉTELEK, ADÓHÁTRALÉKOK MEGOSZLÁSA 2015. DECEMBER 31-ÉN
Magánszemélyek kommunális adója
19%
Helyi iparűzési adó66%
Talajterhelési díj3%
Termőföld bérbeadásából
származó jövedelem0%
Gépjármű adó10%
PÓtlék, bírság2%
Adóbevételek összetétele 2015-évben
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
3
Adóbevételek alakulása 2010-2015. években
Adónemek/év 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.
Magánszemélyek
kommunális adója
10.904 10.562 11.381 14.236 13. 809 15.514
Helyi iparűzési adó 22.482 30.673 38.793 41.209 47.507 52.562
Talajterhelési díj 1.995 1.102 1.923 1.830 1.977 2.050
Termőföld
bérbeadásából
származó jövedelem
adója
150 100 0 0 0 0
Gépjárműadó 17.956 16.220 19.182 7.548 7.927
8.015
Pótlék, bírság 1.379 1.135 1.776 2.663 2.124 1.701
Adóbevétel
összesen:
54.866 59.792 73.055 67.486 73. 344 79.842
Az adóbevételek összetétele 2015. évben, című diagramból látható, hogy az adóbevételek
legnagyobb részét 66%-ot a helyi iparűzési adó bevétele teszi ki. Második helyen áll a
magánszemélyek kommunális adója 19 %-kal, utána következik a gépjárműadó bevétel 10 %.
azt követi 2%-kal a pótlék és bírság bevétel, és 3%-kal a talajterhelési díj bevétel. 2015. évben
a termőföld bérbeadásából származó bevétel nem volt.
2013. évtől kezdődően a gépjárműadó beszedése – az elmúlt évekhez hasonlóan – az
önkormányzat feladata. Azonban az önkormányzathoz befolyt gépjárműadó bevétel 60 %-át
köteles továbbítani az önkormányzat a központi költségvetés felé. Ennek megfelelően a 2015.
évben befolyt 20 039 ezer forint összegű gépjárműadó bevétel 60 %-a 12 023 ezer forint a
központi költségvetést illette meg, míg az önkormányzat bevételei között 8 015 ezer
forint gépjárműadó bevétel realizálódott. Tehát az önkormányzathoz ténylegesen 79 842 ezer
forint összegű adóbevétel folyt be, mely az előző évi tényleges adóbevétel összegét (73 344
ezer forint) figyelembe véve 8,8%- kal, összegszerűen 6 498 ezer forint összeggel haladta
meg.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
4
ÖSSZESÍTETT ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA 2010-2015. ÉVEKBEN
A diagram adataiból megállapítható, hogy az adóbevételek alakulása a 2010. évtől
kezdődően emelkedő tendenciát mutatnak 2012. évig és a már említett gépjárműadó központi
költségvetésnek történő utalását figyelembe véve a 2013. évben is emelkedett a befolyt
adóbevételek összege. Nagyon kedvező, hogy a 2014. évről a 2015. évre is növekedtek
az adóbevételek.
Adóhátralékok alakulása 2010-2015. években
Adónemek/év 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.
Magánszemélyek
kommunális adója
9.417 10.929 11.482 11.782 11.177 9.885
Helyi iparűzési adó 5.000 7.239 6.020 6.957 5.656 7.257
Talajterhelési díj 4.310 5.687 6.118 8.770 9.047 9.314
Termőföld
bérbeadásából származó
jövedelem adója
0 0 14 0 0 0
Gépjárműadó 6.695 8.152 6.313 4.624 3.470 3.256
Pótlék, bírság 12.035 14.596 16.908 13.894 11.770 9.461
Adóhátralék
összesen:
37.457 46.603 46.855 46.027 41.120 39 173
20102011
20122013
20142015
5486659792
7305567486 73344
79842
Összesített adóbevételek alakulása 2010-2015.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
5
Az adóhátralékok összetételéből megállapítható, hogy a legmagasabb hátralék 25 % a
magánszemélyek kommunális adóból származik, azt követi a pótlék és bírság 24%-al, a
talajterhelési díj 24 %-al, a helyi iparűzési adó 19 %-al, a gépjárműadó 8 %-al.
Összesített adóhátralékok alakulása 2010-2015.
A fenti diagram adatait vizsgálva láthatjuk, hogy a hátralékok összege szinte egyenletesen
növekszik 2010. évtől a 2012. évig, azonban a 2013. évtől kezdődően csökkenés
tapasztalható. 2015 . December 31-i hátralék összege 5 %-kal, összegszerűen
1.947 e Ft-tal csökkent a hátralékok összege az előző év évvégi összegéhez
képest.
ADÓK FAJTÁI EGYEK NAGYKÖZSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN
Az önkormányzatok helyi adóztatási joga a gazdasági önállóság biztosításának egyik
eszköze. A helyi adók bevezetésének célja minden esetben az önkormányzatok
gazdaságilag függetlenné válásának biztosítása, valamint a befolyt adókból megfelelő
pénzügyi forrás biztosítása a közszolgálati feladatok magas szintű ellátásához. A Helyi
2010 2011 2012 2013 2014 2015
37457
46603 46855 46027
4112039173
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
6
adókról szóló 1990. évi C. törvény biztosítja az önkormányzat adó megállapítási jogát, amely
alapján szuverén módon dönthet arról, hogy gazdálkodási feladatai és az ehhez
szükséges forrásképzés érdekében él-e és milyen mértékben a helyi adóztatás eszközével. A
képviselő-testület e törvényi felhatalmazás alapján vezette be közigazgatási területén a
magánszemélyek kommunális adóját és a helyi iparűzési adót.
Magánszemélyek kommunális adója
Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális
adójáról szóló 28/2013. (IX.26.) számú rendelete az alábbiak szerint állapítja meg az
adókötelezettséget:
„Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló
épület (továbbiakban építmény), a beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek),
nem magánszemély tulajdonában lévő lakásbérleti jog, valamint ezekhez kapcsolódó ingatlan
nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog.”
Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 7.000.-Ft.
Egyek Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén mentes a magánszemélyek
kommunális adójának megfizetése alól:
az a magánszemély, aki az önkormányzattól időskorúak járadékában részesül
a 70. életévén felüli személy, a 70. életévének betöltését követő év első napjától
a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes tűzoltó
az a magánszemély, aki a 18. életévét nem töltötte be, feltéve, hogy adóköteles
építményét nem hasznosítja
A mentességek adóalanyonként csak egy adóköteles építményre vehetők igénybe.
Adózók száma 2010. évtől
Év Adózók száma (fő)
2010. 2.408
2011. 2.435
2012. 2.461
2013. 2.574
2014. 2.601
2015. 2.714
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
7
A táblázatból megállapítható, hogy az adóalanyok száma, 2010 . évtől kezdődően
növekvő tendenciá t muta t .
Az adózók számának változását több tényező is befolyásolja:
• magánszemélyek kommunális adójának mentességben részesülők száma évről-évre
változik, a település lakossága folyamatosan öregszik, a fiatalok nem Egyeken
vásárolnak ingatlant, máshol települnek le
• ingatlan adás-vételekor, az eladók egy személy részére ruházzák át az ingatlant/egy
személy több személynek adja el ingatlanát
• ingatlan öröklésekor, a tulajdonos gyermekei (több személy) öröklik az ingatlant
• a 2015. évben folytatódott a kommunális adót érintő nyilvántartások ellenőrzése és
felülvizsgálata, ennek eredményeképpen növekedett az adózók száma.
Megemlítendő, hogy az adófizetésre kötelezettek nem minden esetben tesznek eleget önkéntes
bevallási kötelezettségüknek. Ezekben az esetekben az adó kivetés többletmunkát igényel.
Természetesen ezekben az esetekben az adók előírása visszamenőlegesen történik meg, ez
befolyásolhatja az adóhátralékok évenkénti alakulását is. Ugyanis ha valaki elmulasztja
bejelentési kötelezettségét sok esetben azért van, mert nem akar adót fizetni és természetesen a
több évre kivetett adót sem fogja minden esetben egy összegben megfizetni.
Magánszemélyek kommunális adó bevételének alakulása 2010. évtől
Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az
adóbevétel %-ban
2010. 10.904 9.417 86
2011. 10.562 10.929 103
2012. 11.381 11.482 101
2013. 14.236 11.782 83
2014. 13.809 11.177 81
2015. 15.514 9.885 64
Táblázatunk adataiból láthatjuk, hogy a magánszemélyek kommunális adó bevétele a 2011.
évben csökkent a 2010. évhez képest. Azonban 2012. évben és a 2013. évben is emelkedett. A
2014. évben viszont csökkent a kommunális adó bevétel a 2013. évhez képest 3 %-kal,
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
8
összegszerűen 427 e Ft-tal. 2015. évben viszont emelkedett a kommunális adó bevétel a 2014.
évhez képest 12,3 %-al, összegszerűen 1 705 e Ft-al.
A magánszemélyek kommunális adóhátralékának összegét vizsgálva minden évben
növekedés tapasztalható az elmúlt éveket vizsgálva, 2014. évben viszont csökkent a hátralék
összege a 2013. évhez képest 5 %-kal, összegszerűen 605 e Ft-tal. Ez a csökkenő tendencia
tapasztalható a 2015. évben is. Ebben az évben szintén csökkent a hátralék összege a 2014.
évhez képest 13%-al, összegszerűen 1 292 e Ft-al.
Helyi iparűzési adó
2010. évtől a helyi iparűzési adó beszedésével kapcsolatos hatásköri változások nem
segítették az önkormányzati adóhatóságok munkáját. A 2011. évre rendeződtek a helyi iparűzési
adó beszedésével kapcsolatos törvényi szabályozások. Jelenleg költségvetési szempontból
megnyugvást és jogbiztonságot jelent, hogy a feladatok teljes egészében visszakerültek
önkormányzati hatáskörbe, a helyi iparűzési adóból származó bevétel teljes egészében az
önkormányzat bevétele.
Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló
28/2013.( IX.26.) számú rendelete, az alábbiak szerint szabályozza az adókötelezettséget:
„Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel
végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési
tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló
tevékenysége.”
Az adó mértéke:
állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a
ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó napi mértéke
600.-Ft.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
9
Helyi iparűzési adó bevételek alakulása 2010. évtől
Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az
adóbevétel %-ban
2010. 22.482 5.000 22
2011. 30.673 7.239 24
2012. 38.793 6.020 15.5
2013. 41.365 6.957 17
2014. 47.507 5.656 12
2015. 52.562 7.257 14
A helyi iparűzési adó adja – bevezetése óta – a helyi adóbevételek legnagyobb hányadát. A
gazdasági visszaesés meghatározta és mindig is meg fogja határozni az önkormányzat által
kivetett összes adóbevétel tekintetében a realizált bevétel nagyságát, de legérzékenyebben a
helyi iparűzési adót érintette. A táblázatból láthatjuk, hogy javuló tendencia mutatkozott már a
2011. évben is a 2010. évhez képest. Megállapíthatjuk, hogy a 2011. évtől kezdődően minden
évben növekszik a helyi iparűzési adóból származó bevétel. A 2012. év végére a 2011. évhez
képest 26,5 %-kal, összegszerűen 8 120 ezer forinttal növekedett az iparűzési adóbevétel.
A 2013. évben folytatódott a javuló tendencia, ugyanis 7 %-kal, azaz 2 572 e Ft-tal emelkedett
ezen bevétel összege. A 2014. évben tovább folytatódott a helyi iparűzési adó bevétel
emelkedése 15 %-al 6 142 e Ft-tal emelkedett a 2013. évihez képest. A 2015. évben a helyi
iparűzési adó bevétel 10%-al, összegszerűen 5 057e Ft-el emelkedett a 2014. évhez képest. A
hátralék összege viszont emelkedett 1 601 e Ft-al a 2015. évben, a 2014. évhez képest.
Az adózók száma 2010. évben 425 fő, 2011. évben 373 főre csökkent, 2012. évben 434 főre
emelkedett, 2013. évben 465 főre emelkedett, 2014. évben 455 főre csökent. 2015. évben 461
főre emelkedett. 2016. március 31-én 423 főt tartunk nyilván helyi iparűzési adóalanyként.
Gépjárműadó
A gépjárműadó fizetési kötelezettséggel érintett járművek központilag egységes szabályok
alapján kerülnek adóztatásra. A képviselő-testületnek az adóztatást befolyásoló hatása nincs.
Fontos változás, hogy a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi
CCIV. törvény §. (1) bekezdése alapján a belföldi gépjárművek után a települési Önkormányzat
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
10
által az adó megállapításához való jog elévülési idején belül megállapított és 2013. január 1-től
beszedett ( megfizetett, behajtott) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó 40
%-a illeti meg a települési Önkormányzatot. Tehát a gépjárműadó kivetésével, beszedésével
kapcsolatos feladatokat továbbra is teljes egészében a helyi adóhatóságnak kell ellátnia, ám a
befolyt bevétel 60 %-át a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell a Magyar Államkincstár
által megjelölt fizetési számlára átutalni. (első ízben 2013. március 21-éig volt szükséges).
A gépjármű-adóztatás kapcsán megállapított mulasztási bírságból, adóbírságból és a
késedelmi pótlékból, valamint a végrehajtási költségből származó bevétel 100 %-a továbbra is a
települési Önkormányzatot illeti meg.
Az Önkormányzati adóhatóság a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási
Hivatal Okmányiroda Osztályának adatszolgáltatása alapján állapítja meg az adót.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerint az adó alanya az a személy,
aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján
vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában
tulajdonosként szerepel.
A gépjárműadó törvény a 2015. évben nem változott, így ezt a közterhet továbbra is minden
üzembentartónak meg kell fizetnie a székhely szerint illetékes önkormányzatnak.
Az adó alapja a személyszállító gépjármű (kivéve az autóbusz) hatósági nyilvántartásban
feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.
Az adó mértéke 2010. január 01-től:
• gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,
• gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,
gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.
Mentes az adó alól:
a költségvetési szerv,
az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet
megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
11
az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény
szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti
közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az
adóalanynak nyilatkoznia kell,
az egyház tulajdonában lévő gépjármű,
a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó
szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni
védekezésben, illetve a műszaki mentésben,
a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a
cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos
mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő
szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a
továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW
teljesítményt el nem érő, nem személy taxiként üzemelő személygépkocsija után
legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és
adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség
kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,
a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi,
az, a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság
biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása
az irányadó,
az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított
nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak
és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres
erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy
alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és
polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
12
Gépjárműadó bevételek alakulása 2010. évtől
Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az
adóbevétel %-ban
2010. 17.956 6.695 37
2011. 16.220 8.152 50
2012. 19.182 6.313 33
2013. 7.548 4.624 61
2014. 7.927 3.470 44
2015. 8.015 3.256 40
A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a gépjárműadó bevétel jelentősen visszaesett 2013. évben
a 2012. évi bevétel összegéhez képest. Ennek oka, a már említett 40 – 60 %-os megoszlás.
Amennyiben az adatokat úgy vizsgáljuk meg, hogy figyelembe vesszük az összes –
önkormányzat által 2015. évben beszedett – gépjárműadó összegét a 20.039. e Ft-ot
megállapíthatjuk, hogy növekedett az önkormányzatot megillető gépjárműadó bevétel összege
a 2014. évhez képest 1 %-kal, összegszerűen 88 e Ft-tal.
A hátralékok összege 100 %-ban kerültek feltüntetésre, tehát tartalmazza az előző évben
képződött lejárt gépjárműadó tartozások összegét is. Azonban az előző évek hátralékából
befolyt gépjárműadó bevételek 60 %-a is a központi költségvetést illeti meg. Pozitívumként
értékelendő, hogy a hátralék összege csökkent a 2015. évben a 2014. évhez képest, 6,5 %-kal,
összegszerűen 214 e Ft-tal.
Talajterhelési díj
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján a környezetterhelési díj
2004. január 1-jén került bevezetésre, a levegőre és vízre, a talajterhelési díjra vonatkozó
szabályok 2004. július 1-jétől léptek életbe. A talajterhelési díjat Egyek Nagyközség
Önkormányzat 2/2005. (I.27.) rendelete és az azt módosító 10/2015.(III.26.) számú
rendeletével szabályozza.
A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag
rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi
engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt
szennyvíztározót is alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
13
díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól
terheli.
A talajterhelési díj alapja: a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt
felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz
mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe
vett víz mennyiségével. A díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel,
melyet a kibocsátó szennyvíz-tárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el,
amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
A talajterhelési díj megfizetése önadózással történik. A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési
kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig a jegyzőhöz – mint
önkormányzati adóhatóság – tesz bevallást a jegyző által rendszeresített
formanyomtatványon.
A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a közigazgatási
területre vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.
A talajterhelési díj mértéke: 2005-ben a talajterhelési díj egységdíjának 20%-a (72Ft/m3)
2006-ban a talajterhelési díj egységdíjának 50%-a (180Ft/m3)
2007-ben a talajterhelési díj egységdíjának 75%-a (270Ft/m3)
2008-ban a talajterhelési díj egységdíjának 90%-a (324Ft/m3)
2009. évtől a talajterhelési díj egységdíjának 100%-a (360Ft/m3)
2012. évtől a talajterhelési díj egységdíjának 100%-a (3 600Ft/m3
Talajterhelési díj bevételek alakulása 2010. évtől
Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az
adóbevétel %-ban
2010. 1.995 4.310 216
2011. 1.102 5.687 516
2012. 1.923 6.118 318
2013. 1.830 8.770 479
2014. 1.977 9.407 476
2015. 2.050 9.314 454
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
14
A fenti adatokból kitűnik, hogy a talajterhelési díjból származó bevétel a 2015. év végére érte
el a 2010. évi bevétel szintjét, sőt azt meg is haladta.
Az adóbevétel növekedése mellett a hátralék is növekszik évről évre. Viszont a 2015. év
végére a hátralék az előző évhez viszonyitva viszont csökkent 1%-al szám szerint 93 e Ft-al. El
lehet mondani, hogy ez az az adónem, amelyet a fizetésre kötelezettek a legkevésbé
teljesítenek, talán minden helyi adó mögé helyezik. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy
amíg a településen élők megfizetik a gépjárműadót és a kommunális adót, a talajterhelési
díj fizetésére már nem hajlandók.
A talajterhelési díj mértékének részletezésénél láthatjuk, hogy a mértéke évről-évre
rohamosan növekszik, melynek következtében a hátralék is növekszik.
A 2012. évtől kezdődően tízszeresére emelkedett a talajterhelési díj, ami azokat sújtja, akik
rácsatlakozhatnának a csatornahálózatra, de ezt mégsem teszik meg. A 2011. évi CCI. törvény
234. §-a módosította a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12.§ (3)
bekezdésében foglaltakat, mely a talajterhelési díj egységdíjának mértékét a korábbi 120
Ft/m3 helyett 1200 Ft/m3 összegben határozta meg. Az önkormányzatok által már évek óta
kivethető a talajterhelési díj, mely a környezetterhelési díjak egyike, s amelyet „a környezet és
természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és
természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és
természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében” fogadott el 2003-ban az
Országgyűlés.
A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 2013. február 1-jétől: 3 600 Ft/m3. Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés
a.) pontjában biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a környezetterhelési díjról szóló 2013.
évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a talajterhelési díjról szóló
2/2005. (I.27.) rendelet és az azt módosító 5/2016.(II.11.) számú rendelet a következőket
rendeli el, a
2015. évi bevallási és befizetési kötelezettségeket illetően:
a.) a 70. életéven felüli személy 90 %-os díjfizetési kedvezményben részesül
b.) a 70. életéven aluli személy 70 %-os díjfizetési kedvezményben részesül
c.) aki 2015. évben a közcsatornára rákötött, és azt az adóhatóságnál igazolja az 90 %-os
díjfizetési kedvezményben részesül.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
15
A talajterhelési díj egységdíjának nagymértékű változása nem biztos, hogy azt a törekvést
szolgálja, melyet a törvényhozók szem előtt tartottak, amikor a jogszabályt alkották. Ugyanis
a talajterhelési díj egységárának 10-szeresére történő emelése nem biztos, hogy arra fogja
ösztönözni a településen élő állampolgárokat, hogy csatlakozzanak az ingatlanukhoz tartozó
szennyvízhálózatra - kis jövedelmükből, szociális ellátásukból - nem is biztos, hogy meg
tudnák tenni. Valamint a csekély bevételükből az önkormányzat felé sem tudják megfizetni a
talajterhelési díjat, ez által növekszik az önkormányzat adóhátralékának összege.
Abban az esetben, ha minden lakos csatlakozik a szennyvízhálózatra (akinek lehetősége van)
az önkormányzat talajterhelési díj bevétele csökkenni fog, tehát ez a bevételi forrás nem
realizálódik az önkormányzatnál, mely önkormányzatunknál – közel 2 millió forintos
bevételről van is szó – nem pótolható más forrásból.
Termőföld bérbeadásából származó jövedelem
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény szerint: A termőföld bérbeadásából
származó - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott -
jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes
önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti (önadózás).
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig
teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez
bevételt termőföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati
adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a föld fekvése szerint
illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.
Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető
állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás
esetén az adó megállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül
szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést.
Nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termőföld bérbeadásból
származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a
termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
16
Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely
nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni
elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az
adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg.
Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen
időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a
magánszemély a meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg.
A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése
szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A
levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati
adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be.
A személyi adóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 8.§ (1) bekezdése alapján az adó mértéke
az adóalap 16 százaléka.
A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása a föld fekvése szerint illetékes
önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat
költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.
A termőföld bérbeadásából származó jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá
a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja, és megfizeti. A
termőföld bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó
mértéke 16%.
adatok ezer forintban
2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év
Termőföld
bérbeadásából
származó jövedelem
adója
150
100
----
----
----
----
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
17
Helyi jövedéki adó
2015. évben az adócsoport feladat köre bővült a magánfőzők bejelentkezéseinek feldolgozásával
az alábbi törvény értelmében.
A magánfőzésre vonatkozó szabályok:
A 2015. évben hatályos jövedéki adóról és a jövedéki termékekről szóló 2003. évi. CXXVII
törvény 67/A. § (1) értelmében a magánfőző a törvény szerint meghatározott
desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a
lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
A bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés
feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának
helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.
A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti
jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.
A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a
tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati
adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem
keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.
Az önkormányzati adóhatóság a bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a
vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az
önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az
illetékes vámhatóság részére.
A jogszabály által meghatározottak szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a
magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a
vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.
A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el,
feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár
részére értékesíthető.
Értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni
párlatok számára meghirdetett versenyen, a bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról
kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
18
Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az
előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év
elteltével évül el.
Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg. (jelen
esetben 2016. január 15-ig).
Magánfőző az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú
gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú
desztillálóberendezéssel rendelkezik.
A 2015. évben Önkormányzatunk felé desztilláló berendezés vásárlását 11 fő jelentette be, mely
továbbitásra kerűlt az illetékes vámhatóság részére.
2016. I. negyed évében 8.000.-Ft volt az Önkormányzat jövedéki adó bevétele.
Pótlék, bírság
Késedelmi pótlék és bírság alakulása 2010. évtől
Év
Adóbevétel (ezer Ft)
Hátralék (ezer Ft)
Hátralék az
adóbevétel %-ban
2010. 1.379 12.035 872
2011. 1.135 14.596 1286
2012. 1.776 16.908 952
2013. 2.663 13.894 521
2014. 2.124 11.770 554
2015. 1.701 9.461 556
A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a késedelmi pótlék és bírság hátralék adatai kiemelkedően
magasak az abból származó bevételhez képest. A pótlék és bírság bevétele a 2015. évben a
2014. évhez képest csökkent 20 %-kal, összegszerűen 423 e Ft-tal. Ugyancsak csökkent a
hátralék összege is a 2015. év végére a 2014. évhez képest, 20 %-kal, összegszerűen 2.309
e Ft-tal. A szankciók (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék)
alkalmazása során, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó valamely adókötelezettségét
nem megfelelően teljesítette, a törvény által előírt jogkövetkezményeket alkalmazza.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
19
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes
jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
A mulasztási bírság mértéke magánszemély adózónak 100.000 Ft-ig terjed, más adózó
200.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adózás rendjéről szóló törvényben
foglaltak szerint kötelezettségeinek az adózó nem tett eleget.
2016. I. NEGYEDÉVI ADATOK
Adóbevételek és adóhátralékok alakulása adónemenként 2013.-2016. évek I. negyedéveiben
Adók fajtái
Adóbevételek Hátralékok
2013. I.
negyedév
(ezer Ft)
2014.I.
negyedév
(ezer Ft)
2015. I.
negyedév
(ezer Ft)
2016. I.
negyedév
(ezer Ft)
2013. I.
negyedév
(ezer Ft)
2014. I.
negyedév
(ezer Ft)
2015. I.
negyedév
(ezer Ft)
2016. I.
negyedév
(ezer Ft)
Magánszemélyek
kommunális
adója
4.758 5.837 6.735 6.132 13 158 13 063 12 177
10.591
Helyi iparűzési
adó 13.785 19.589 17.807 19.541 7.542 6.384 7.128
8.639
Gépjárműadó 2.936 3.245 3.442 3.236 8.031 5.941 5.664 5.592
Talajterhelési
díj 296 413 388 388 5.961 9.054 8.908
8.951
Termőföld
bérbeadásából
származó
jövedelem
Jövedéki adó
0 0 0 368 14 0
0
0
Helyi jövedéki adó
0 0 0 8 0 0 0
0
Pótlék, bírság 273 673 276 390 17.301 13.590 11.728 9.190
Összesen: 22.048 29.757 28 648 30 063 52.007 48.032 45 605
42 963
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
20
2016. I. negyedévében, az önkormányzathoz befolyt magánszemélyek kommunál i s
adója és a gépjárműadó összege csökkent az e lőző év I . negyedévében befolyt
összeghez képest . Más adónemek esetében növekedés tapasztalható.
Összesített adóbevételek alakulása 2013-2016. évek I. negyedévében
Összesített adóhátralékok alakulása 2013-2016. évek I. negyedéveiben
22048 29757
28648
30063
0
5000
10000
15000
20000
25000
30000
35000
2013 2014 2015 2016
5200748032
4560542963
0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
2013 2014 2015 2016
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
21
A táblázatot valamint a diagramokat megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 2016. év I.
negyedévében befolyt bevétel meg haladja a 2015. I. negyedévében realizált bevételt, összesen
1 415 e Ft-tal folyt be több összeg. A helyi adóhatóság 2016. május elején megkezdte a
végrehajtási értesítők megküldését azon adózók részére, akik elmulasztották a 2016. március
15.-ig esedékes adófizetési kötelezettségüket, valamint jelenleg is folyik azon adózók felé a
letiltási rendelvény érvényesítése, akik a végrehajtási értesítőre sem reagálva nem teljesítették
fizetési kötelezettségüket.
Amennyiben a hátralékok összegét összesen vizsgáljuk csökkenés tapasztalható 2 642 e Ft
összegben, a helyi iparűzési adó, valamint a talajterhelési díj tekintetében tapasztalható
növekedett a hátralékok összege az előző év ezonos időszakához viszonyítva.
AZ ADÓFIZETÉS ELMARADÁSA ÉS AZ ADÓBEHAJTÁSI MÓDSZEREK
A helyi adó az önkormányzat kezében egy olyan eszköz, melynek segítségével az
önkormányzat képes közszolgáltatás nyújtására. Az adót az adófizető érdekében veti ki, hogy
biztosítani tudja azokat a szociális, gazdasági, infrastrukturális, egészségügyi, kulturális stb.
feltételeket, melyek a települések lakosainak életkörülményein hivatottak javítani. Azon
települések, melyek lakói nem „jó” adófizetők, nem válnak vonzóvá, sem a lakosság sem
pedig a vállalkozások számára. Az ott lakók közül sokan elvándorolnak, elöregszik a
népesség, munkahelyek szűnnek meg és új munkahelyek sem létesülnek. Sajnos településünk
ilyen település, az adófizetési morál, tisztelet a kivételnek nem megfelelő. Sokan azt
latolgatják, hogy hogyan tudnak túljárni a helyi adóhatóság eszén, hogyan tudnak az
önkormányzat zsebéből minél többet „kihúzni” és nem azt nézik, hogy hogyan
tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy a település, melyen él minél jobb életkörülményekkel
rendelkezzen. Ha az adófizetők belátnák, hogy az dók kivetése az ő érdekükben történik,
akkor nem vitatnák az adófizetés szükségességét. Mivel azonban az önkéntes jogkövető
magatartás az adózók egy részénél, - különböző okok miatt – elmarad, szükségessé
válik az adók behajtása. Az adófizetési kötelezettség elmaradásának okai különbözők
lehetnek:
- átmeneti fizetésképtelenség, nehéz pénzügyi helyzet,
- figyelmetlenség, a kötelezettségek nem megfelelő nyomon követése,
- szándékos jogsértő magatartás, tudatos ellenszegülés.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
22
Komoly gondot okoznak azok az adófizetésre kötelezettek, akik eleve elutasítják az
adófizetésnek még a gondolatát is, nem értik, s nem tudnak vele azonosulni, s bízva abban,
hogy kapacitáshiány, vagy egyéb ok miatt az adóhatóság nem tudja tőlük behajtani a tartozást.
A végrehajtás költsége
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 163.§-ban foglaltak szerint az adózó, illetve
az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett, köteles végrehajtási költségátalány
megfizetésére, melynek összege 5.000.-Ft.
A végrehajtási eljárás első lépéseként az ügyfelek túlfizetéseinek átvezetésére kerül sor. Ezt
követően végrehajtási értesítőt kapnak az ügyfelek, melyben tájékozódhatnak a tartozásuk
összegéről, valamint annak meg nem fizetésének következményeiről. Amennyiben az ügyfél a
megadott határidőig nem teljesíti befizetését, az 5.000.-Ft-os végrehajtási költségátalány
előírására kerül sor, melyről minden egyes „hátralékos” ügyfélnek végzést hoz a helyi
adóhatóság, és ezt követően a letiltási rendelvények munkáltatók részére lesznek megküldve.
Az önkormányzat a továbbiakban sem hagyhat fel a hátralékok behajtására tett
intézkedésekkel.
Az adózók befizetéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük. Amennyiben az adóalanyok
határidőben nem fizetnek munkabérükből, nyugdíjukból történő levonást, vagy hatósági
átutalási megbízást kezdeményezünk az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél.
Munkabérből illetve nyugdíjból történő letiltások eredményei 2015. évben
Magánszem
élyek
kommunáli
s adója (Ft)
Helyi
iparűzési
adó (Ft)
Gépjárműad
ó (Ft)
Késedelmi
pótlék (Ft)
Bírság (Ft) Talajterhel
ési díj (Ft)
Egyéb, idegen
bevétel (Ft)
Összesen (Ft)
Indított
eljáráso k
(Ft)
3 574 049 150 132 1 189 885 2 743 412 161 843 4 315 408 6 490 230 18 624 959
Ebből
sikeres
eljáráso k
(Ft)
1 908 295 102 147
480 330 812 916 43 866 1 063 555 1 489 857 5 900 966
% 54 68 40 30 27 25 23 32
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
23
Hatósági átutalási megbízások eredményei 2015. évben
Magánszemélyek
kommunális
adója (Ft)
Helyi
iparűzési
adó (Ft)
Gépjárműadó
(Ft)
Késedelmi
pótlék (Ft)
Bírság
(Ft)
Talajterhel
ési díj (Ft)
Idegen
bevétel
(Ft)
Összesen (Ft)
Indított
eljárások
(Ft)
102 000
7 609 560
1 970 854
322 380
23 150
34 668
291
176
10 353 788
Ebből
sikeres
eljárások
(Ft)
5 250
4 061 833
1 286 220
23 394
0
0
0
5 376 697
% 5,1 53,4 65,3 7,2 0 0 0 51,9
A fennálló hátralékok csökkenése érdekében, minden lehetséges intézkedést megteszünk.
Az elmúlt évek tapasztalata, hogy azok az adózók, akik adóhátralékkal rendelkeznek,
legkorábban a gépjárműadójukat rendezik. A gépjárműadó hátralék csökkentésére
megoldás lehet a gépjárművek forgalomból történő kivonása, amennyiben az adós
gépjárműadó számláján az adótartozás meghaladja az egyévi adótételt. A 2015. év
junius, november hónapjaiban 34 db gépjármű forgalomból történő kivonását
kezdeményezte az önkormányzat, összesen 776.572.-Ft összegű lejárt esedékességű
gépjárműadó tartozást tekintetében. Az eljárás sikeresnek mondható, ugyanis 81 %-a folyt
be a meg nem fizetett gépjárműadónak, 30 db gépjármű tulajdonosa fizette meg az
elmaradt adótartozásának összegét 628.741.-Ft összegben. A fennmaradó 4 db jármű
forgalomból történő kivonása megtörtént.
Az elmúlt évben az év során többször is (2 alkalommal) végrehajtási értesítőt küldött az
önkormányzat a fizetési kötelezettségüket nem teljesítő adózók részére. A végrehajtási
értesítők sajnos nem minden esetben célravezetők, ugyanis nem rendelkeznek letiltható
jövedelemmel az adózók és nem veszik komolyan a végrehajtási értesítőben foglaltakat.
A letiltások foganatosításában nagy jelentősége van a közmunkaprogramokban
foglalkoztatott magas létszámnak.
„Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.”
Magyarország Alaptörvénye XXX. cikk
24
Végrehajtási értesítők eredményei a 2015. évben
Magánszemél
yek
kommunális
adója (Ft)
Helyi
iparűzési
adó (Ft)
Gépjárműadó
(Ft)
Késedelmi
pótlék (Ft)
Bírság
(Ft)
Talajterhelé
si díj (Ft)
Egyéb, idegen
bevétel (Ft)
Összesen (Ft)
Indított
végrehaj
tási
értesítő
összege
(Ft)
19 513 040
16 933 591
9 251 589
13 401 162
885 230
12 800 926
22 752 780
95 538 318
Ebből
sikeres
eljáráso k
(Ft)
2 092 439
4 962 575
2 390 381
135 991
112 445
365 960
621 766
10 681 557
% 11 29 26 10 13 3 3 11
Egyek, 2016. május 19.
Szekeres Zsuzsanna közgazdasági irodavezető
Antalné Csőke Éva adóügyi ügyintéző
Galbács-Trungel Katalin adóügyi főtanácsos