bekescsaba integralt városfejl. strat
DESCRIPTION
Békéscsaba város Integrált_Városfejl. Strat.TRANSCRIPT
1
BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
Magyar Pályázatkészít ı Iroda Zrt. 1139 Budapest, Pap Károly u. 4-6.
tel: +36 1 269-47-77 fax: +36 1 354-09-99
[email protected] www.mapi.hu
2009.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................... 5
2. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓ ZATBAN ..................... 8
2.1. BÉKÉSCSABA SZEREPE A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATBAN ................................................ 8 2.2. A VÁROS VONZÁSKÖRZETE ................................................................................................................ 11
3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS ........................................12121213
3.1. BÉKÉSCSABA KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI ..............................................................................12121213 3.1.1. Természeti környezet........................................................................................................12121213
3.1.1.1. Élıvíz-csatorna....................................... ......................................................................13 3.1.1.2. Zöldterületek............................. ........................................................................ 13131314 3.1.1.3. Környezetvédelem .......................... .................................................................. 15141415 3.1.1.4. Zaj ....................................... .............................................................................. 18171718 3.1.1.5. A lakosság környezettudat- és szemléletfo rmálása ....................................... 19181 819
3.1.2. Épített környezet................................................................................................................20191920 3.1.2.1. Városszerkezet ............................ ..................................................................... 20191920 3.1.2.2. Épület- és lakásállomány .................. ............................................................... 21202021 3.1.2.3.Mőemlékek, helyi építészeti értékek .................. ............................................... 25242425
3.1.3. Infrastruktúra....................................................................................................................26252526 3.1.3.1. Közúthálózat .............................. ....................................................................... 26252526 3.1.3.2. Vasúthálózat .............................. ..................................................................... 27262627 3.1.3.3. Kerékpárutak .............................. .................................................................. 2726262728 3.1.3.4. Gyalogos közlekedés – járdák .............. ........................................................ 28272728 3.1.3.5. Parkolás .................................. .......................................................................... 28272728 3.1.3.6. Repül ıtér................................................ ......................................................... 28272729
3.2. BÉKÉSCSABA TÁRSADALMI SZERKEZETE .............................................................................29282829 3.2.1. Demográfia.........................................................................................................................29282829
3.2.1.1. Népességszám változások ................... ............................................................ 29282829 3.2.1.2. Korösszetétel............................. ....................................................................... 30292931
3.2.2. Nemzetiség, vallás.............................................................................................................31303031 3.2.3. Képzettség és foglalkoztatottság.....................................................................................33323233 3.2.4. Jövedelmi helyzet..........................................................................................................3736363738 3.2.5. Egészségi állapot...............................................................................................................37363638 3.2.6. Közélet.............................................................................................................................3837373839
3.2.6.1. Kulturális élet, fesztiválok.............. .............................................................. 3837373839 3.2.6.2. Sportélet ................................. .......................................................................... 40393941 3.2.6.3. Civilek ................................... ............................................................................ 42414142
3.3. BÉKÉSCSABA GAZDASÁGI SZERKEZETE ...............................................................................43424244 3.3.1. Ágazati szerkezet...............................................................................................................43424244
3.3.1.1. Mezıgazdaság és élelmiszeripar ......................... ........................................ 4443434445 3.3.1.2. Ipari szektor ............................. ..................................................................... 4544444546 3.3.1.3. Szolgáltató szektor....................... ................................................................ 4746464748 3.3.1.4. Lakossági szolgáltató ágazatok............ ....................................................... 4847474849 3.3.1.5. Termel ı szolgáltató szektor............................... .......................................... 4948484950 3.3.1.6. Kutatás-fejlesztés........................ ..................................................................... 51505052 3.3.1.7. Turizmus .................................. ..................................................................... 5251505253
3.4. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE BÉKÉSCSABÁN ......................................................5554545556 3.4.1. Oktatás-nevelés..............................................................................................................5554545556
3.4.1.1. Óvodai nevelés ............................ ..................................................................... 55545456 3.4.1.2. Általános iskolai oktatás ................. ............................................................. 5655555657 3.4.1.3. Középfokú oktatás......................... ................................................................... 57565658 3.4.1.4. Felsıfokú oktatás ....................................... .................................................. 5857575859
3.4.2. Egészségügy........................................................................................................................58575759 3.4.2.1. Alapellátás ............................... ..................................................................... 5857575960 3.4.2.2. Szakellátás............................... ..................................................................... 5958585960
3.4.3. Szociális ellátás.............................................................................................................5958586061 3.4.3.1. Alapellátás ............................... ......................................................................... 60595961 3.4.3.2. Szakosított ellátások ..................... ................................................................... 62616163 3.4.3.3. Szociális szolgáltatást végz ı szervezetekkel kötött megállapodások ....... 6563626 465
3.4.4. Tömegközlekedés............................................................................................................6764646667
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
3
3.4.5. Közmővek............................................................................................................................69666668 3.4.5.1. Villamos-energia.......................... ..................................................................... 69666668 3.4.5.2. Vezetékes ivóvíz .......................... ................................................................. 6966666869 3.4.5.3. Szennyvízcsatorna ......................... .............................................................. 7067676869 3.4.5.4. Belvízrendszer ............................ .................................................................. 7067676869 3.4.5.5. Csapadékvíz elvezetése .................... ........................................................... 7168686970 3.4.5.6. Gázhálózat ................................ .................................................................... 7168687071
3.4.6. Hulladékgazdálkodás...................................................................................................7269697071 3.4.6.1. Keletkez ı hulladékok fajtája, mennyisége .................... .............................. 7269697071 3.4.6.2. Szelektív hulladékgy őjtés helyzete ...................................... ........................ 7370707172 3.4.6.3. Zöldhulladék gy őjtése .............................................. ........................................ 73707072 3.4.6.4. Folyékony hulladékok kezelése ............. ...................................................... 7370707273 3.4.6.5. Állati hulladékok gy őjtése.............................................. .............................. 7370707273
4. VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE ..............................................................................7571707274
4.1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS TÉRKÉPE AZ EGYES VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSÁVAL.................................................................................................................................................7571707274
4.1.1. Belváros..............................................................................................................................7873727576 4.1.2. Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet..................................................................8378788081 4.1.3. Belvárostól északra esı nagyvárosias övezet.....................................................................8883838586 4.1.4. Belvárostól észak-keletre esı városrész.............................................................................9588889091 4.1.5. Belvárostól keletre esı kisvárosias övezet.......................................................................10093939596 4.1.6. Lencsési vegyes övezet.................................................................................................1059898100101 4.1.7. Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet.................................................................110103103105106 4.1.8. Berényi úti kertvárosias övezet................................................................................115108108110111 4.1.9. Jamina (Erzsébethely).............................................................................................120113113115116 4.1.10. Almáskertek...........................................................................................................125118118120121 4.1.11. Mezımegyer...........................................................................................................129122122124125 4.1.12. Fényes....................................................................................................................135127127129130 4.1.13. Gerla.......................................................................................................................140132132134135
4.2. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV ........................................................................................144136136138139 4.2.1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás.....................................................................144136136138139
4.2.1.1. Bevezetés ................................. ...........................................................144136136138139 4.2.1.2. A városrészek f ıbb jellemz ıi az IVS átfogó helyzetelemzése alapján..........................................................................................................................147139139141142 4.2.1.3. Demográfia ................................ ..........................................................147139139141142 4.1.2.4. Képzettség ................................ ...........................................................147139139141142 4.2.1.5. Foglalkoztatottság........................ .......................................................148140140142143 4.2.1.6. Szociális helyzet ......................... .........................................................148140140142143 4.2.1.7. A lakásállomány vizsgálata................ .................................................152143143145146 4.2.1.8. Közm őellátottság összegz ı elemzése .......................................... ......155146146148149 4.2.1.9. Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága . .........................................156147147149150 4.2.1.10. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bi ztosítása .......................164155155157158 4.2.1.11. Esélyegyenl ıség a közoktatásban................................ ....................164155155157158 4.2.1.12. Gyermekek, tanulók száma Békéscsaba Megye i Jogú Város intézményeiben..........................................................................................................................164155155157158 4.2.1.13. Lemorzsolódás ............................ ......................................................173164164166167 4.2.1.14. Befogadó Állomás ......................... ....................................................176167167169170
4.2.2. Anti-szegregációs program................................................................................176167167169170 4.2.2.1. Lakhatási integráció ...................... ......................................................176167167169170 4.2.2.2. Zártkertek vizsgálata ..................... ......................................................177168168170171 4.2.2.3. Oktatási integráció ....................... .......................................................177168168170171 4.2.2.4. Munkaer ı-piaci integráció.................................. .................................179170170172173 4.2.2.5. Infrastruktúra............................ ...........................................................180171171173174 4.2.2.6. Egészségügy ............................... ........................................................180171171173174 4.2.2.7. Közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében tervezett fejlesztések..........................................................................................................................181172172174175 4.2.2.8. Összefoglaló tábla........................ .......................................................183174174176177
5. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖV İKÉPE ....................................................................192183183185186
5.1. TEMATIKUS CÉLOK ..........................................................................................................193184183185186 5.1.1. A helyi gazdaság élénkítése, versenyképesség javítása (TC1)...................193184184186187 5.1.2 Társadalom (TC2)................................................................................................196187187189190
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
4
5.1.3. Épített környezet és városi infrastruktúra (TC3) .........................................200190190192193 5.1.4. Városi zöldterületek, ökológiai (TC4).............................................................202192192194195 5.1.5. Közlekedés (TC5).................................................................................................204194193195196
5.2. AZ EGYES VÁROSRÉSZEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁRO ZÁSA ............207197196198199 5.2.1. BELVÁROS..............................................................................................................207197196198199 5.2.2. BELVÁROSTÓL NYUGATRA ESİ NAGYVÁROSIAS ÖVEZET..................................208198197199200 5.2.3. BELVÁROSTÓL ÉSZAKRA LÉVİ KISVÁROSIAS ÖVEZET......................................209199198200201 5.2.4. BELVÁROSTÓL ÉSZAK-KELETRE ESİ VÁROSRÉSZ.............................................210200199201202 5.2.5. BELVÁROSTÓL KELETRE LÉVİ KISVÁROSIAS ÖVEZET......................................211201200202203 5.2.6. LENCSÉSI VEGYES ÖVEZET..................................................................................211201200202203 5.2.7. BELVÁROSTÓL DÉLRE LÉVİ KISVÁROSIAS ÖVEZET..........................................212202201203204 5.2.8. BERÉNYI ÚTI KERTVÁROSIAS ÖVEZET................................................................213203202204205 5.2.9. JAMINA (ERZSÉBETHELY) ...................................................................................214204203205206 5.2.10. ALMÁSKERTEK, HOBBYKERTEK, ALMÁSKERTI I PARI PARK..........................215205204206207 5.2.11. MEZİMEGYER .....................................................................................................215205204207208 5.2.12. FÉNYES ......................................................................................................................216206205208 5.2.13. GERLA ..................................................................................................................217207206208209
6. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA .....................................217207206209210
6.1. ILLESZKEDÉS , ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL , TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVVEL .......................................................................................................................217207206209210
6.2. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA ...................................................................................218208207210 VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS A VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KAPCSOLATRENDSZERE
.......................................................................................................................................220209208211212
7. A 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLE TEK ...............221210209212213
7.1. A FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK INDIKATÍV KIJELÖ LÉSE ....................221210209212213 7.2. AZ AKCIÓTERÜLETEK BEMUTATÁSA .........................................................................223212211214215
7.2.1. BELVÁROS AKCIÓTERÜLET ..................................................................................223212211214215 7.2.2. AGÓRA – I STVÁN MALOM AKCIÓTERÜLET.......................................................225214213216217 7.2.3. KALANDPARK ÉS A SPORTCSARNOK AKCIÓTERÜLET...................................227216215218219 7.2.4. ÉSZAKI I PARTERÜLET AKCIÓTERÜLET...............................................................229218217220221 7.2.5. DÉLI I PARTERÜLET - AKCIÓTERÜLET ................................................................230219218221222 7.2.6. BÁNYATAVAK - AKCIÓTERÜLET ...........................................................................232221220223224 7.2.7. BERÉNYI ÚTI LAKÓTERÜLET - AKCIÓTERÜLET..................................................233222221224225 7.2.8. JAMINA KÖZPONT - AKCIÓTERÜLET....................................................................235224223226227
8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA .............................................................237226225228229
8.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV ................................................................................237226225228229 8.1.1. Az Önkormányzatvagyona.......................................................................................237226225228229
8.1.1.1. A törzsvagyon............................. .........................................................237226225228229 8.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM
FEJLESZTÉSI JELLEG Ő TEVÉKENYSÉGEINEK ISMERTETÉSE ...............................244233232235236 8.2.1. Kiszámítható szabályozási környezet..............................................................244233232235236 8.2.2. Marketingstratégia..............................................................................................245234233236237 8.2.3. Beruházási kézikönyv.........................................................................................245234233236237
8.3. PARTNERSÉG ................................................................................................................245234233236237 8.3.1. Lakosság...................................................................................................................246235234237238 8.3.2. Civil szervezetek.......................................................................................................246235234237238 8.3.3. Kisebbségi önkormányzatok....................................................................................247236235238239 8.3.4. Szakhatóságok, egyéb szervek, intézmények...........................................................247236235238239 8.3.5. Vállalkozások...........................................................................................................248237236239240 8.3.6. Környezı települések...............................................................................................248237236239240
8.4. VÁROSFEJLESZTİ TÁRSASÁG ..................................................................................249238237240241 8.4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere.......................................................249238237240241 8.4.2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását biztosító szervezet..............254243242245246
8.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI ..................................................257246245248249 8.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA ...........................................259248247250251
9. IRODALOMJEGYZÉK .....................................................................................................262250249252253
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
5
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
6
1. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ
Jelen dokumentum Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját tartalmazza.
A hosszú távú fejlesztési elképzelések kidolgozásának alapjául a jelenlegi helyzet értékelése és
elemzése szolgált, melyeket a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján készítettünk el. Ennek
során pontosan meghatározásra került a város településhálózatban betöltött szerepe, továbbá
részletes állapotfelmérés készült a város egészére és az egyes városrészekre vonatkozóan egyaránt,
az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi
Szakállamtitkársága által készített városrehabilitációs kézikönyvben megadott szempontok alapján.
A koncepció során meghatározásra került Békéscsaba városi szintő, 15 éves átfogó, stratégiai célja: a
térség gazdasági, közigazgatási, szakképz ı, kereskedelmi és szolgáltató központja szerepkör
további er ısítése, valamint az info-kommunikáció fejlesztéséve l az e-szolgáltatások terén
régiós központtá válás.
Az átfogó cél megvalósulását 7-8 éves idıtávon elérni kívánt városi szintő tematikus célok segítik,
melyek a gazdaság, a társadalom, a városi infrastruktúra, az ökológia, valamint a közlekedés területeit
ölelik át.
A tematikus célok az elvárásoknak megfelelıen városrészekre kidolgozott fejlesztési koncepcióval
kerültek alátámasztásra. Tekintve, hogy Békéscsaba városrészeinek elkülönítése napjainkban csupán
formális jelentıséggel bír, szükségessé vált az egyes övezetekre vonatkozó részletes cél- és feladat
meghatározása mellett azok identitástudatának meghatározása is.
Ennek alapján az alábbi jövıképek kerültek meghatározásra:
Városrészek koncepciói:
Belváros „Korszerő, vonzó, funkció-integrált megye- és
városközpont”
Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet „Dinamikusan fejlıdı városrész”
Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet „A második Belváros”
Belvárostól észak-keletre esı városrész „Békéscsaba rekreációs központja”
Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet „A szellemi és fizikai revitalizáció központja”
Lencsési övezet „Közkedvelt zöldkerület”
Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet „A multifunkcionális városrész”
Berényi úti kertvárosias övezet „A sokoldalú városrész”
Északi Iparterület „A jövı intermodális ipari központja”
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
7
Jamina (Erzsébethely) „Jamina – Város a városban”
Almáskertek, „Hobbikertek, Hobbikertek, Hobbykertek,Logisztikai és
kereskedelmi csomópont”
Mezımegyer „Békéscsaba élhetı kertvárosa”
Fényes „A tradíciók érvényesülése a fejlıdı kertvárosban”
Gerla „Minıségi lakókörnyezet gyermekes családok
számára”
A helyzetértékelés és a fejlesztési stratégia komplementereként meghatározásra került az alábbi nyolc
akcióterület.
Akcióterületek megnevezése Akcióterületi fejlesztés
1. Akcióterület – Belváros Szent István tér rehabilitációja a megyeszékhely-funkció erısítése érdekében.
2. Akcióterület – Agóra – István Malom Korszerő, multifunkciós közösségi tér kialakítása, illetve az ahhoz kapcsolódó turisztikai fejlesztés.
3. Akcióterület – Kalandpark - Sportcsarnok
A jelenlegi Parkerdı helyen hagyományırzı sport és turisztikai attrakciók létrehozása.
4. Akcióterület – Északi Iparterület Az üzleti alapinfrastruktúra és logisztikai szolgáltatások intermodális kialakítása.
5. Akcióterület – Déli Iparterület
Az iparterület intermodális logisztikai fejlesztése és az ipari alapinfrastruktúra fejlesztésével a terület gazdasági jelentıségének erısítése.
6. Akcióterület – Bányatavak Bányatavak aktív-, vizi- és horgászturisztikai célú átfogó fejlesztése.
7. Akcióterület – Jamina központ
A terület arculatának javítása és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az életkörülmények javítása, a közbiztonság stabilitása, valamint a jelentıs mértékő átmenı utasforgalom érdekében.
8. Akcióterület – Berényi úti lakóterület
A lakótelep épületeinek rehabilitálása és a közterületek parkosítása, hasznosítása az élhetıbb lakókörnyezet kialakítása érdekében.
Az akcióterületeken végrehajtandó feladatok és az általuk elérendı célok részletes meghatározására
és kidolgozása a késıbbiekben kerül sor. Az egyes akcióterületi tervek kidolgozásának alapfeltétele
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának jelen fejlesztési stratégiára irányuló elfogadó és
jóváhagyó véleményének kinyilvánítása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
8
TC1 Gazdasági célkitőzések
Nyugati Ipartelep és Almási Kertek: „A jövı
intermodális ipari központja
központja””központja”
TC3 Infrastrukturális célkitőzések
TC4 Ökológiai célkitőzések
TC5 Közlekedési célkitőzések
TC2 Társadalmi célkitőzések
Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet: „A
második Belváros”
Mezımegyer: „Békéscsaba élhetı, modern kertvárosa”
Berényi úti kertvárosias övezet: „A sokoldalú
városrész”
Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias
övezet: „Dinamikusan fejlıdı városrész”
Belváros: „Korszerő, vonzó, funkció-integrált megye- és
városközpont”
Gerla: „Miinıségi lakókörnyezet
gyermekes családok számára”
Jamina (Erzsébethely): „Jamina – Város a városban” Belvárostól délre lévı
kisvárosias övezet: „A multifunkcionális
városrész”
Lencsési övezet: „Közkedvelt zöldkerület”
Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet: „A
szellemi és fizikai revitalizáció központja”
Belvárostól észak-keletre esı városrész:
„Békéscsaba rekreációs központja”
Fényes: A tttradíciók érvényesülése a
modern városban” Almáskertek: „Logisztikai és kereskedelmi csomóóópont”
1155-- 22 00 ÉÉ VV EE SS ÁÁ TT FF OO GG ÓÓ
CC ÉÉ LL KK II TTŐŐZZ ÉÉ SS EE KK
77 --88 ÉÉ VV EE SS TT EE MM AA TT II KK UU SS
CC ÉÉ LL KK II TTŐŐZZ ÉÉ SS EE KK
22 --33 ÉÉ VV EE SS VV ÁÁ RR OO SS RR ÉÉ SS ZZ II
SS ZZ II NN TTŐŐ
CC ÉÉ LL KK II TTŐŐZZ ÉÉ SS EE KK
Vonzó befektet ıi, természeti és városi környezettel rendelkez ı, térségi funkcióiban megerısödött megyeszékhely
JJ ÖÖ VVİİKK ÉÉ PP
Városi funkciók erısítése
Gazdasági versenyképesség javítása
Humán er ıfor rás, társadalmi környezet fejlesztése
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
9
2. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBA N
2.1. BÉKÉSCSABA SZEREPE A MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATBAN
Békéscsaba a Dél-alföldi régióban, Békés megyében,, a Békéscsabai kistérségben található. A város
Budapesttıl mintegy 210 kilométerre, Szegedtıl 95 kilométerre, míg Aradtól alig 60 kilométerre
fekszik.
Békés megye közlekedés-földrajzi helyzete régóta periferikus, a megyét a nagy közúti tranzitfolyosók
elkerülik, egyszámjegyő fıútja nincs. Ennek ellenére Békéscsaba régiós szinten fontos közúti és
vasúti közlekedési csomópontként funkcionált és funkcionál még ma is, bár közúti jelentıségét az
épülı M5-ös autópálya némileg csökkentette. Itt találkozik a 44-es (Budapest – Kecskemét –
Békéscsaba - – Gyula) és a Szegedet Debrecennel összekötı 47-es fıút. Valamint iItt keresztezi
továbbá egymást a Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Arad – Temesvár –- Thessaloniki 120-as
számú vasúti fıvonal és a Nagyvárad – Szeged vasútvonal. A város területe: 19 .393 ha.
Békéscsaba megyeszékhelyi rangot 1950-ben kapott, de már ezt megelızıen is a térség egyik
legjelentısebb települése volt. Ez teremtett lehetıséget arra, hogy a trianoni határokon belül fel tudta
vállalni azokat a feladatokat, amelyeket ebben a térségben évszázadokon át az elsı világháború után
Romániához került Nagyvárad és Arad látott el.
Az Európai Unió területfejlesztési irányelveinek figyelembevételével készült, 2005. évben elfogadott
Országos Területfejlesztési Koncepció új szerepkörök ellátására ösztönzi Békéscsabát. Az OTK
egyrészt a pólusprogram egyik alközpontjaként nevesíti a várost, melynek során Békéscsaba feladata
a régióban a decentralizáció elısegítése és a policentrikus városhálózat kialakítása érdekében a
Szeged fejlesztési pólus dinamikus fejlıdésének közvetítése a térség felé.
Békéscsabának szintén jelentıs szerepet kell vállalnia a határ menti együttmőködések, a gazdasági, a
kereskedelmi és a civil kapcsolatok, valamint a közszféra erısítésével az európai uniós területi
integráció érvényesítésében.
A Dél-alföldi régió legmarkánsabb városhálózati vázát a Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Kistelek –
Szeged – Hódmezıvásárhely – Orosháza – Békéscsaba – Szarvas – Kecskemét háromszög alkotja.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
10
A Dél-Alföld országon belüli város- és térségközi k apcsolatrendszere
Békés megye sajátossága, hogy a megyeszékhely, Békéscsaba megyei szintő feladatait - a
középfokú funkciók szinte teljes körével rendelkezı - Gyulával osztja meg. Ennek történelmi oka, hogy
ezek a városok felváltva töltötték be a megyeszékhely szerepét: a középkorban a megye névadó
települése Békés, azt követıen közel 500 esztendeig Gyula volt a megyeszékhely,. A kedvezı
közlekedési infrastruktúra megteremtése és az ehhez kapcsolódóan kialakuló gazdasági centrum
szerep emelte Békéscsabát a 20. sz. elsı harmadában a megyeközponti funkcióba, majd 1950. óta
Békéscsaba rendelkezik ezzel a megyeszékhelyi ranggal rendelkezik.
A Békéscsabai kistérség 1996-ban jött létre a Területfejlesztési Törvény értelmében. Területe 2004-
ben változott, mivel ekkor létrehozták az önálló Gyulai és Békési kistérséget, és több település
hozzájuk került. A Békéscsabai kistérség ekkor 5 településbıl (Békéscsaba, Telekgerendás, Doboz,
Kétsoprony és Csabaszabadi) állt. A Társulás céljaként „a kistérség önkormányzatai
együttmőködésének hosszú távú biztosítását, a kistérség területének összehangolt fejlesztését, a
közszolgáltatások magasabb szinten történı ellátását, a kistérségi területfejlesztési projekt
kidolgozását és végrehajtását” jelölték meg.
2008. január 1-jétıl változás történt a kistérség település-összetételét illetıen. Doboz már nem tagja a
Békéscsabai kistérségnek, azonban újként csatlakozott Szabadkígyós és Újkígyós, amely két
település korábban a Gyulai kistérség tagja volt. A kistérségen belül Békéscsaba népességszámbeli
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
11
súlya meghatározó. Az itt élı lakosság 90%-a ugyanis a megyeszékhely lakója, a gazdasági
teljesítmény alapján azonban még erıteljesebb a város szerepe.
A közép-békési település együttes
A városok komplementaritásához, hálózattá szervezıdéséhez elengedhetetlen partneri viszony
kialakulásának országszerte ismert jó példája az integrációban viszonylag elırehaladottabb
stádiumban lévı közép-békési városegyüttes. Békéscsaba, Gyula, Békés, peremvárosaik (pl.
Mezıberény, Sarkad), valamint a környezı szuburbanizálódó falvak alkotják a Dél-Alföld egyik
legjelentısebb innovációt közvetítı térségévé fejlıdı városrégiót. Ennek köszönhetı az is, hogy az
OTK-ban kijelölt alközpont funkciót nem egyedül Békéscsaba, hanem a Közép Békési Centrummal
(Békéscsaba – Gyula – Békés) együttesen fogja ellátni.
A közép-békési település együttes és a közvetlenül kapcsolódó településgy őrő kapcsolatrendszere
1.1. országhatár, 2. a település együttes magterületének határa, 3. a település együttes határa, 4. a település együtteshez közvetlenül kapcsolódó területek határa, 5. a település együttes központja, 6. a település együttes társközpontja, 7. bolygóváros-jellegő központok, 8. „alvótelepülés”-jellegő községek, 9. egyéb, a település együtteshez intenzíven
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
12
kapcsolódó községek, 10. intenzív településközi kapcsolatok, 11. közepes intenzitású településközi kapcsolatok, 12. laza településközi kapcsolatok, 13. kiegyensúlyozott településközi kapcsolatok, 14. domináns településközi kapcsolatok.
2.2. A VÁROS VONZÁSKÖRZETE
Békéscsaba megyeszékhely-szerepének, illetve gazdasági súlyának és regionális közlekedési
csomópont jellegének köszönhetıen bizonyos funkciókat illetıen az egész megyére kiterjeszti
vonzását. Másrészt azonban az alföldi városhálózat elıbb említett sajátosságai miatt osztoznia kell a
más közeli városokkal, elsısorban Gyulával az egészségügy és az igazságszolgáltatás területén (a
megyei kórház és a megyei bíróság is Gyulán található).
Az 1990-es években a helyi területfejlesztési szereplık döntéseinek és az önkormányzat költségvetési
pozíciójának megnövekedett jelentısége miatt új tendenciák alakultak ki a településkapcsolatokban.
Ennek hatására mára teljes mértékben a piaci viszonyok uralnak olyan ágazatokat, mint a banki,
biztosítói szolgáltatások, a kereskedelem, továbbá ezek a tendenciák egyre erısebben behatolnak
olyan városi funkciókba, mint a középfokú oktatás vagy az egészségügy. A megyeszékhelyen új, több
a település lakossága által igénybevett intézmények is megjelentek, ilyen a munkaügyi központ vagy a
vállalkozásfejlesztési alapítvány. Összefoglalva: a városi ellátó funkciókban minıségi differenciálódás
ment végbe az 1990-es években. Ennek a folyamatnak a felgyorsulása köszönhetı volt annak is,
hogy a fogyasztói oldalon lényegesen nagyobb szerepet kapott a szabad választás (pl.: oktatási
intézmény és fekvı-, illetve járóbeteg-szakellátó intézmény), illetve, hogy a személygépkocsi-
használat terjedésével relatíve javult a központok elérhetısége.
A Békéscsaba vonzáskörzetében bekövetkezı változásokat jól érzékelteti, hogy a korábban Orosháza
vonzáskörzetébe tartozó Csorvás egy 2002-ben folytatott felmérés szerint egyre erısebben kötıdik
Békéscsabához.
A megyeszékhelynek a térségre gyakorolt vonzó hatását elsısorban a munkahelyek, az oktatás, ezen
belül is a középiskolai oktatás és a kereskedelemi funkciók adják. A kereskedelmi központtá válást
nagyban elısegítette a Csaba Center 2001. novemberi megnyitása, a Centerben a környék lakossága
nagyvárosias környezetben, minıségi árukból válogatva vásárolhat, ez nagymértékben vonzza
elsısorban a fiatalabb korcsoportokat.
A város elsıdleges vonzáskörzetét a következı települések alkotják: Békés, Gyula, Elek,
Mezıberény, Csorvás , Újkígyós, Doboz, Medgyesegyháza, Szabadkígyós, Csorvás, Kondoros,
Kétegyháza, Szabadkígyós, Telekgerendás, Kétsoprony, Murony, Lıkösháza, Csanádapáca,
Medgyesegyháza, Kamut, Gerendás, Medgyesbodzás, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Pusztaottlaka,
Bélmegyer és Tarhos. A fent felsorolt településeken a megye lakosságának több, mint 45 %-a él.
Békéscsaba vonzáskörzete is az egész Alföldre jellemzı településszerkezettel rendelkezik, miszerint
a kevés, nagy lélekszámú és nagy kiterjedéső város mellett számos kisebb település, illetve jelentıs
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
13
tanyás térségek találhatóak. A fenti 224 településbıl 45 város , 5 nagyközség és 14 község címmel
rendelkezik.
A város a foglalkoztatás terén is térségi központi szerepkörrel rendelkezik, annak ellenére, hogy a
közelmúltban több nagy foglalkoztató is bezárt (Barnevál, Tejüzem, Kötöttárugyár), illetve csökkentett
mőködésre kényszerült (KNER Nyomda, Konzervgyár stb.).
A Békéscsabán mőködı kb. 9800 kis- és középvállalkozás mellett országosan, sıt nemzetközileg
elismert cégek is megtalálhatóak (pl. Linamar Hungary Nyrt., Tondach Magyarország Zrt, Frühwald
Kft., BÁÉV Zrt., Csabahús Kft., Körös Volán Zrt., Hirschmann Kft., Budapest Bank Nyrt., Kner
Packaging Kft., Wienerberger Zrt.).
Békéscsabának a munkaerı-piaci szerepkör mellett kiemelt szerepe van az oktatásban, 18 szakképzı
intézmény, valamint 1 felsıoktatási intézményével igazi diákvárosnak számít.
Összességében elmondható, hogy bár Békéscsaba nem önállóan és nem teljes körően látja el a
megyeszékhelyi funkciókat, mégis jelentıs, meghatározó szerepet tölt be a térségben a
foglalkoztatás, az oktatás, a kereskedelem és a közlekedés tekintetében, illetve települési szinten
Békéscsaba teljes értékő városi funkcióval rendelkezik.
3. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS
3.1. BÉKÉSCSABA KÖRNYEZETI ADOTTSÁGAI
3.1.1. Természeti környezet
Békéscsaba jellegzetesen ártérperemi település a Tiszántúl délkeleti részén, Békés megye és a kiváló
termıtalajú Körös-völgy középpontjában fekszik. Békéscsaba Magyarország délkeleti kapuja, a román
határ (Gyulavarsánd) tıle mintegy 20 kilométerre, keleti irányban található.
Átlagos tengerszint feletti magassága 85-90 méter, legalacsonyabb területe Jamina városrész.
Természet-, táj- és környezetvédelmi szempontból, illetve idegenforgalmilag is jelentıs elırelépésnek
tekinthetı a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület 2002-es megalakulása. A Körösök Völgye Natúrpark
hazánk kevés natúrparkjainak egyike, melynek békéscsabai látogatóközpontját 2007-ben adták át,
amely a térség növény- és állatvilágát, folklórját és általában véve a tájegység hagyományait kívánja
bemutatni. Az egyesület további települései a következık: Békés, Gyula, Mezıberény, Doboz,
Köröstarcsa, Vésztı, Bélmegyer, Tarhos és Körösladány. A natúrpark területe nagyobb része
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
14
Romániábran is átnyúlik találhatóa területére esik, és kiterjed magában foglalja a Király-erdıret, a
Bihar- és a Béli-hegységekt területére.
Békéscsaba természeti környezetét elsısorban a mezıgazdasági területek és a véderdık alkotják.
Békéscsabán 1985-tıl kezdıdıen mintegy 31 védett területet jelöltek ki. A város bel- és külterületének
védett tájrészletei, tájmaradványai (nádasok, tavak, csalitosok, ligetszerő erdıfoltok, gyepek, rétek,
parkerdık, temetıkertek, csatornapartok, stb.) felbecsülhetetlen értéket jelentenek az élıvilág
megırzése szempontjából. A helyi védettségő területek közül ki kell emelni az Élıvíz-csatornát, a
Széchenyi ligetet, a Gabona múzeum környezetét, a Deák utcai fasort és a Gyulai út déli oldalán lévı
erdıket.
3.1.1.1. Élıvíz-csatorna
A térség nagy jelentıségő vízgazdálkodási létesítménye, az 1777-ben megépült vízgazdálkodási,
esztétikai, városképi és térszerkezeti jelentıséggel bíró Élıvíz-csatorna, mindezek mellett a várost
átszelı csatorna jelenti a városi zöldövezet gerincét.
Az Élıvíz-csatorna Békés megye igazgatási és földrajzi súlypontjának tekinthetı, az országosan is
egyedülálló város együttest, Gyulát, Békéscsabát és Békést kapcsolja össze. A csatorna
vízminıségét alapvetıen a Fehér-Körös tápvíz minısége, a vízutánpótlás mértéke, valamint a
csatornát érı diffúz és pontszerő szennyezıdések mennyisége határozza meg. Szárazság esetén,
kisvízi idıszakban a csatorna vízpótlásának hiánya korábban jelentıs problémákat okozott, azonban a
vízpótlás hiánya a 2008-ban befejezıdött INTERREG III./A projektnek köszönhetıen megoldódott. A
fentiek mellett a vízmennyiségre és annak minıségére jelentıs hatást gyakorolt az öntözés céljából
történı vízkivétel, illetve az ipari szennyvízkibocsátás csökkenése köszönhetıen megoldódott.
3.1.1.2. Zöldterületek
Békéscsaba országos átlagban kedvezıtlen mutatókkal rendelkezik az erdıs területek és zöldterületi
ellátottság szempontjából. A városban kevés az összefüggı, városszintő közpark, a meglévık közül a
legtöbb pedig a lakótelepek közötti lakóterületi szintő park, melyek gyakran elhanyagoltak,
alulhasznosítottak. Hiányoznak továbbá a várostestet övezı, védelmi és kondicionáló erdısávok, és a
lakóterületet az ipari övezetektıl izoláló erdısávok. A fentiek mellett azonban az utóbbi 10 évben
történt fásítási munkálatokban Békéscsaba élen jár a környezı városokhoz képest. A zöldterületek
közel kétszeresére nıttek az elmúlt tíz évben, 2007-ben a zöldterületek nagysága a város egészében
2 .426 .000 m² volt, a területváltozások miatt az összterülethez viszonyított arányuk mégis csökkent.
A város legnagyobb parkja a Széchenyi liget, illetve a Gyulai út melletti Parkerdı (44 ha). Ez utóbbi,
illetve a település környéki erdık a jó megközelíthetıségük miatt a lakosság mindennapos rekreációs
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
15
igényét jól szolgálhatják. A külterületen lévı jelentıs zöldterületek közül kiemelendı Póstelek,
amelynek határában az 1990-es években génrezervátum mőködött.
A zöldterületek aránya Békéscsabán
Forrás: KSH T-STAR, 1990-2002 adatbázis
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
16
3.1.1.3. Környezetvédelem
Levegı
Egy város levegıminısége a település nagyságának, térszerkezetének, gazdasági jellegének,
valamint területi elhelyezkedésének együttes tényezıitıl függ. Békéscsaba a légszennyezettség
szempontjából kedvezı képet mutat, bár az ilyen jellegő ártalmak a gazdasági növekedés, a
feldolgozóipar, az egyre intenzívebb helyi és az átmenı forgalom, valamint a lakosság szokásai miatt
jelentısen változhatnak.
A légszennyezés forrásai: a város légterébe kerülı légszennyezı anyagok döntıen a főtésbıl, az
üzemi, technológiai tevékenységekbıl és a közlekedésbıl erednek. Ezek pont-, diffúz-, és
vonalforrásként terhelik a levegıt. A főtési, ill. üzemi-technológiai eredető kibocsátások éves
mennyiségei alapján megállapítható, hogy évente mintegy 800 ezer tonna légszennyezı anyag kerül
a város a levegıjébe.
Az országos Immisszió Mérı Hálózat 1974. óta rendszeresen vizsgálja a magyarországi települések
ipari és közlekedési eredető légszennyezettségét. Békés megye 1976 óta tagja ennek a hálózatnak, a
megye területén négy városban történik ilyen mérés. Békéscsaba területén három ponton mérik a
levegı kéndioxid-, nitrogéndioxid-szennyezettségét, valamint a szálló, az ülepedı por mennyiségét,
és az ülepedı por ólomtartalmát. Mérıállomások a város belterületén a gyógyszertári központnál a
Lencsési lakótelepen, a Napsugár Integrált Óvodánál és az Orosházi úton lévı Sütıkeripari RZrt-nél
vannak.
Békéscsaba egész közigazgatási területe a „védett I” levegıminıségi kategóriába tartozik, kivéve a
három különálló ipari övezetet, ami „védett II” terület. Ezek a kategóriák meghatározzák a
levegıminıségi határértékeket, és az érvényre juttatandó kibocsátási határértékeket is. Az elmúlt
évek beruházásai (Békéscsabát elkerülı forgalmi út) javították Békéscsaba városának levegıjét,
valamint a jövıben megvalósítandó technológiai fejlesztések tovább javítják a város és környezetének
levegı tisztaságát.
Vizek
Békéscsaba Környezetét formáló elemek közül meghatározó szerepet töltenek be a felszíni és a
felszín alatti vizek. A város topográfiai helyzetét jellemezve ki kell emelni, hogy nagyrészt a mai vasúti
fıvonaltól keletre esı terület a Körösök árterén helyezkedik el, a belterületen az ártérhatár
gyakorlatilag az Élıvíz-csatorna bal oldali vonulatával párhuzamosan halad. Az ettıl nyugatra esı
területekre, elsısorban Jamina vízgazdálkodására még a jelenlegi körülmények között is az egykori
folyómedrek gyakorolnak hatást. Az árvíztıl veszélyeztetett városrész magassága 84–86 mBf-i
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
17
szinttel jellemezhetı. A folyók kiáradásaitól elsısorban a Fehér- és a Kettıs-Körös bal oldali
védıtöltése, illetve a körgát védi meg.
A természet alakította vízterek legtöbb helyen beépítésre kerültek, csak néhány helyen találhatók meg
az eredeti medrek. Ugyanakkor föld- és építıanyag kitermelés miatt nagy felülető bányagödrök jöttek
létre a város több külterületi pontján. Az Élıvíz-csatornának esztétikai, városképi, tájszerkezeti
jelentısége van, melyek befolyásolják a Békéscsaba városának mindennapi életét. Az Élıvíz-csatorna
vízminısége a kommunális és ipari szennyvízterhelés mértékétıl függıen alakul.
A kedvezı termálvíz hasznosítási lehetıségek Békéscsabára is jellemzıek. A városban mőködı
Árpád fürdıt ellátó termálvíz jótékony egészségtani hatásai bizonyítottak, azonban az itt feltörı
termálvizek csak különbözı szigorításokkal és idıszakosan helyezhetık el befogadókba. A
Jaminában létesített 3-102 kataszteri számú termálkút vize magas sótartalmú. Hasznosítására
újabban határozott lakossági igény mutatkozik. A szigorú környezetvédelmi feltételek miatt a konkrét
hasznosítás létesítmény-szintő megfogalmazása nem történt meg. A technikai és technológiai
fejlıdése kapcsán újabb alkalmazási lehetıségek is vizsgálandóak, mint pl. a hıszivattyúk, hıcserélık
használata.
Talajok
Békéscsaba közigazgatási területén található talajtípusok vizsgálatakor el kell különíteni a város
külterületén található „természetes genetikájú” talajokat, melyek minıségüknél fogva jelentıs
környezeti potenciált jelentenek a település számára, valamint a belterület ún. antropogén talajait,
melyek talajszelvényei igen zavartak, rajtuk a természetes talajképzıdés jegyei, az egyes genetikai
szintek már nem figyelhetık meg, sıt sok esetben feltöltéseknek tekinthetık. Békéscsaba jellemzı
talajtípusainak kialakulására az éghajlat, a geomorfológia, a domborzat és a jellemzı talajképzı
kızeten túl a terület hidrológiai adottságai (a talajvízszint mélysége, a talajvíz kémiai összetétele, a
felszíni vízhálózat) is döntı hatással voltak.
A tájban ható talajképzı tényezık összességükben a különbözı típusú csernozjomok kialakulásának
kedveztek. A területen legjellemzıbbek a réti csernozjom talajok, melyeknek mind az öt jellemzı
altípusa dominánsan elıfordul a várossal határos területeken: megfigyelhetı karbonátos, nem
karbonátos, mélyben sós, mélyben szolonyeces, valamint szolonyeces változat is. A legjellemzıbb
talajtípusok az alábbiak: réti talaj, réti csernozjom minden változata, nem karbonátos és karbonátos
réti talaj változatok, csernozjom réti mélyben sós és szolonyeces változatai, szolonyeces réti, s a
csatornák mentén humuszos öntés. Kis foltokban elıfordulnak szikes talajok is: réti szolonyec és
szoloncsákos szolonyec.
A talajt potenciálisan veszélyeztetı szennyezı források több csoportba oszthatók: felszíni és felszín
alatti szennyezıkre, valamint pontszerő, vonalas és nagykiterjedéső szennyezést eredményezı
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
18
potenciális szennyezı forrásokra. A felszín alatti és általában pontszerő vagy vonalas szennyezést a
város területén levı benzinkutak, továbbá a szennyvízberuházás megvalósításáig a csatorna-hálózat
hiánya, illetve a rekonstrukcióra szoruló szakaszok eredményezhetnek. A város közigazgatási
területén, számos mezıgazdasági jellegő tevékenységet folytató üzem tevékenykedik, mely
tevékenységek egy része a növénytermesztéshez, más része az állattenyésztéshez kapcsolódik.
Lehetséges felszíni, nagy területre kiterjedı talajszennyezı forrásként jöhetnek számításba a város
közigazgatási határán belül tevékenykedı, több 10-100 hektáron gazdálkodó mezıgazdasági
üzemek. Békéscsaba külvárosi területein, a kertes házaknál hagyományosan kiskertmővelés,
helyenként intenzív talajmővelés (fóliás gazdálkodás), valamint állattartás jellemzı.
A kiskertekben a talaj mezıgazdasági tevékenységbıl és haszonállattartásból eredı szennyezése
nem ismert. A kedvezıtlen minıségő talajvíz és szikesedés fıbb okozói a helytelen öntözésbıl, a
vízelvezetés megoldatlanságából eredı tartós vízszintemelkedés és a szakszerőtlenül végzett
hígtrágya-elhelyezés.
Védett természeti értékek
A város természeti értékeinek védetté nyilvánítása 1985-ben kezdıdött el. A természetvédelmi
mozgalomban elkötelezett szakemberek számának növekedése, a társadalom szemléletének
változása következtében fokozatosan egyre több kisebb terület, fasor, egyedülálló fa vált védetté a
városban.
A jogi oltalom alá vont területek a következık:
- Világháborús hısi temetı
- Gyóni Géza u.-i ezüstjuhar fasor
- Kinizsi u.-i japánakác fasor
- Széchenyi liget és mellette az izraelita temetı
- Réthy P. Kórház kertje
- Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola kertje – (Gyulai út 11-13.)
- Deák u.-i hársfasor – helyenként erısen csonkítva
- Dr. Becsey Oszkár u.-i nyírfasor – kihalófélben
- Árpád sori fasorok és az Árpád liget maradványa – veszélyben a strand növényállománya
- Lencsési úti tölgyfasor – fogyatkozóban, sok elhalt egyed a magas területfeltöltés miatt
- Fényesi tölgy – magányos fa
- Fiala-csárdai tölgyfacsoport
- az Élıvíz-csatorna és parti sávja Veszelytıl Sikkonyig – változatos, sok fafajjal
- Nagyrét, tanya kocsányos tölgye – magányos fa
- az Élıvíz-csatorna – Sikkonyi botoló füzei – kiöregedıben, eltőnıben
- Bandika-fa, szürkenyár facsoport
- Cimbora-fa, szürkenyár – magányos faóriás
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
19
- Veszelyi tölgyfa-csoport
- Gerla, kastélypark
- Póstelek, kastélypark
Az eddigiekben végzett természettudományos kutatások alapján kijelenthetı, hogy további területek
védelem alá helyezése nem várható. Ezt részben magyarázza is a városkörnyék mezıgazdasági
kultúrtáj-jellege, az egyre inkább beszántott, sıt az elbontott csatorna menti földhányásokon élévı
gyepmaradványok feltörése, a magántulajdon irányába eltolódott viszonyok, a tulajdonosi és a
természetvédelmi (kezelıi) érdekek között keletkezett alapvetı ellenérdekek.
A természetvédelmi területek felügyeletét, kezelését, a kezelés koordinációját a Polgármesteri Hivatal
környezetvédelmi csoportja látja el. Hatékony segítséget jelentene számukra, ha a közelmúltban
létrehozott Mezııri Szolgálat kiemelt feladatként kapná ezen területek ellenırzését.
3.1.1.4. Zaj
Közúti zaj
A közúti forgalom által okozott zajterhelés elsısorban a várost átszelı 44-es, 47-es fıutak mentén
jelentıs. Ez fıleg a Szarvasi út - Jókai u. - Petıfi u. - Bartók B. út - Bánszky u. - Bajza u. útvonalon és
a Békési út mentén okoz jelentıs terhelést. A közlekedési zajterhelés meghatározására − a 44-es, 47-
es fıutak várost átszelı szakaszai mentén − az 1993. és 1995. évek folyamán történtek zajmérések.
A vizsgálatokat a szezonális és a hétvégi forgalmi hatások kiszőrése érdekében szeptember-október
hónapokban, hétközi napokon végezték. A mérések azt mutatták, hogy mind a nappali, mind az
éjszakai idıszakban határérték feletti terhelés éri az út menti lakóházakat, ezen belül az éjszakai
túllépés a nagyobb mértékő. A várost z elkerülı út megépítését követıen a zajterhelés – elsısorban
az átmenı teherforgalom mérséklıdésecsökkenése miatt – jelentıs mértékő csökkenése
valószínősíthetı, ennek alátámasztására ugyanakkor újabb mérési adatok nem állnak rendelkezésre.
Vasúti zaj
A vasúti zaj által érintett lakóterületek közé a Szabolcs u., İr u., Kazinczy lakótelep és a Jaminai
városrészen: a Szerdahelyi u., Vasút u., Darányi u., Táncsics u., Kertész u., Tompa u., Ludvigh u.
tartoznak. A Szabolcs u. és az İr u. zajterhelésének megállapítására történtek vizsgálatok 1989-ben.
A nappali idıszakban és a reggel 05-06 óra közötti idıszakban a közúti forgalom határozta meg a
zajterhelést, a vasút zaj elsısorban éjszaka volt domináns. A fenti vizsgálatot követıen készített
mérési információk hiányában a zajterhelés pontos értéke nem határozható meg, azonban az éjszakai
idıszakban jelentkezı nagyobb terhelés ma is meghatározó.
Repülési zaj
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
20
A repülıtér 2006-ban megvalósult fejlesztése környezeti hatástanulmány alapján, illetve az elızetesen
meghatározott zajgátló védıövezet figyelembe vételével történt, így a létesítmény zajvédelmi
szempontból is az elıírásoknak megfelelıen mőködik.
használatából eredı zajra eddig nem történtek vizsgálatok. A jelenlegi, alkalomszerő használat ennek
ellenére néha panaszt okoz, mivel a felszállási irány a város felé esik és a fordulókör egyik oldala a
Lencsési lakótelep közelében van. A 44-es fıút négysávossá bıvítése során felmerült annak az
igénye, hogy az út számára a repülıtérbıl vegyenek el területet. Ez esetben a leszállópálya már nem
felelne meg a biztonsági elıírásoknak, így annak áthelyezése válik szükségessé. Az egyik lehetséges
megoldás a jelenlegire merıleges felszállópálya, a Nagyrét - Dobozi út felé mutató felszállási iránnyal.
A pálya módosítása és a repülıtér használatában esetleg tervezett (üzleti, turisztikai célú forgalom)
változtatások környezeti hatásvizsgálat elvégzését követelik meg, ennek keretében elsıdleges
fontosságú a várható zajhatások vizsgálata.
Üzemi zaj
Határérték feletti zajjal terhelt területek:
Ma már mindössze két ipari telephely van, mely a környezetét határérték feletti zajjal terheli.
1. Jamina Cserép és Téglagyártó Zrt. Orosházi út 88. alatti téglagyára a Vásárhelyi u., Lugosi u.,
Temesvári u., Cserepes u.-i lakóházakat terheli.
2. KNER Nyomda Zrt. Központi üzeme az Áchim L. u.-i és a Csokonai u.-i lakóházakat terheli.
Szolgáltató létesítmények zaja
Jelenleg a szolgáltató létesítmények egyike sem okoz tartósan határérték feletti zajterhelést. Az
önkormányzati zajvédelmi hatáskör ellátása és a helyi zajvédelmi rendelet 1994. év során történt
életbe lépése azt eredményezte, hogy ezek a problémák jórészt megoldottá váltak. A piac területén
mőködı nagybani piac zajára vonatkozóan nem történtek eddig vizsgálatok; ez valószínősíthetıen az
éjszakai határérték feletti terhelést okoz a szomszédos tömbházak lakásain.
3.1.1.5. A lakosság környezettudat- és szemléletfo rmálása
A városban kevés olyan non-profit szervezet mőködik, amely a környezet- és természetvédelem ügyét
képviseli (Városvédı és Városszépítı Egyesület, és a White Club, Körösök Völgye Natúrpark
Egyesület, Körösök Völgye Turista Egyesület, Körös Klub). Több egyesület a nevében vagy
tevékenységi körében megemlíti ugyan a környezet- és természetvédelmet, de közülük hatékonyan
kevesen dolgoznak. A White Club rendezvényei, kiadványai és megmozdulásai elıretekintıek a
város, a megye, valamint a régió fejlıdését célozzák meg. Ennek szükséges eszköze, hogy a klub
minél többször találkozzon a lakossággal, és minél több helyen fogadják el szakmai ismeretüket,
tudásukat. A szervezet részt vett a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács gazdaságfejlesztési
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
21
kabinetjének munkájában, illetve 1999-ben kistérségi SAPARD programok elkészítésében. Egyrészt
tájékoztatta a lakosságot ezekrıl a programokról, mert annak agrár-környezetvédelmi vonatkozásai
teljesen újszerőek voltak, másrészt viszont az EU környezetpolitikájának egyik alapvetı tétele a
lakosság állandó tájékoztatása és bevonása a környezetvédelmi döntéshozatalba. 2000-ben a White
Club lakótelepeken tájékoztatott a szelektív hulladékgyőjtés fontosságáról, kezdeményezte, szervezte
a családi szelektív hulladékgyőjtés gyakorlati megvalósítását, mivel köztudott, hogy a fenntartható
hulladékgazdálkodásra való „nevelést” az iskolákban és a háztartásokban kell elıször megvalósítani.
A diákok bevonásával, felkészítésével sikeresen lehet kezdeményezni a papír, a mőanyag és az üveg
szelektív győjtését. A korábbi években a városi önkormányzat még nem volt igazából partner ezekben
az ügyekben, amit feltételezhetıen a pénzhiány okozott. A civil szervezetek viszont bizonyos
ügyekben késın reagáltak a megjelentetett tervek környezet- és természetvédelmi ügyeire, így nem
tudtak beleszólni a beruházások menetébe, ami az információáramlás hiányára vezethetı vissza. A
környezet- és természetvédelmi szervezetek jelenlegi törekvései azonban elfogadhatóak, mind az
iskolarendszerő oktatás, mind pedig a nyílt konferenciák szervezése terén. Az önkormányzat a
törvényi elıírásoknak megfelelıen létrehozta a Környezetvédelmi Alapot. Az alap pénzeszközeinek
bevonásával a környezet- és természetvédelmi civil szervezetek munkájával a környezettudat- és
szemléletformálást segíti, ami a jelenleginél szerteágazóbb és mélyrehatóbb is lehetne. A
tudatformálás teljességének elérése érdekében kiemelkedı fontosságú a lakosság naprakész és
állandó tájékoztatása, amelyet a környezeti információs rendszer bevezetése lényegesen
megkönnyítene.
3.1.2. Épített környezet
3.1.2.1. Városszerkezet
Békéscsaba mai közigazgatási határai 1994-ben , a belterületi határ 2000-ben alakultak ki. A város
területe 193,94 négyzetkilométer. Az 1850-es években kialakult városszerkezeti adottságok számos
szempontból nem elınyösek. Az 1800-as évek közepén megépült vasúti fıvonal mintegy „kettévágja”
a várost, jelentıs lakóterületekrıl (Jamina, Nyugati Kertváros) nehezíti a városközpont
megközelítését; a vasutat keresztezı győjtıutak kiépítettsége nem ideális. Továbbá a népes Lencsési
lakótelepet egyetlen tengely kapcsolja a városközponthoz. A város szerkezetét, szerkezetének
fejlıdését két fı útvonal (44-es és 47-es számú utak), két vasútvonal (Budapest – Szolnok –
Békéscsaba – Arad – Temesvár – Thessaloniki 120-as számú vasúti fıvonal és a Nagyvárad –
Szeged vonal), valamint az Élıvíz-csatorna határozza meg.
A város jelentıs funkciói egy Ny-K-i tengely mentén helyezkednek el, melynek irányát az Andrássy út
és a Gyulai út adja. Az Andrássy úton a vasútállomás és a buszpályaudvar, majd nem mesze a piac, a
Csaba Center, a sétáló utca, a Szent István téren a Polgármesteri Hivatal, a Szabadság téren az
Okmányiroda, a Gyulai úton a Réthy Pál kKórház-Rendelıintézet, valamint a fıiskola épülete adnak
helyt a város által ellátott jelentıs funkcióknak.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
22
A vasútvonaltól keletre esı településrész az Alföldön gyakori halmaztelepülés szerkezeti elemeit
mutatja, míg a vasútvonaltól délD-Ny-nyugatra esı Jamina településrész eltérı városszerkezeti képet
mutat, és leginkább a szervezett soros településtípusra emlékeztet. Ennek oka, hogy a
településrészen a XVIII. századtól szılımővelés folyt, amely így kissé szabálytalan hálót alkotó
dőlıúthálózattal rendelkezett. A városrész mai utcahálózata ennek a dőlıúthálózatnak a besőrítésével
jött létre.
Békéscsaba környékén több száz tanya fekszik. A tanyavilágot a városból sugárszerően kifutó
országutak szelik Kisrétté, Felsınyomássá, Fürjessé, Kerekké, Fényessé (Fövenyessé), Nagyrétté,
Vandháttá – kisebb-nagyobb külön világokká.
3.1.2.2. Épület- és lakásállomány
A város épületállománya igen sokféle építési módot mutat. Az 1945. elıtt épült mintegy 5.530 db
lakóház 80%-a vályogból készült. Az 1945-1959. között épült lakások (1.729 db) mintegy 30%-a
vályogból épült ház, továbbá ekkor jelentek meg az elsı iparosított technológiával épített házak is. Ezt
követıen az 1960-as és 1990-es évek között épült Békéscsaba lakótelepi lakásállományának 90%-a.
A vályogból épült házak száma egyre csökkent az 1960-as évektıl kezdıdıen, míg az egyéb
technológiával (fıként téglából) épült házak az összes épülı házhoz viszonyított aránya a ’60-as
években mintegy 50%, a ’70-es években 30% körüli, ’80-as években 50%, míg a ’90-es években 80%
volt. Békéscsaba épületállományának további jellemzıje, hogy az országos trendhenciához képest
korábban kezdıdött meg a régi épületek értékırzı belsı és külsı felújítása, így nagy arányban
maradtak meg ezen lakóházaképületek a városban.
Lakások
száma (db)
Lakások
aránya az
összes
lakásra
vonatkoztatva
1960.
elıtt
épült
1960-
1969.
között
épült
1970-
1979.
között
épült
1980-
1989.
között
épült
1989.
után
épült
Panel, blokkházak 8 780 33,6% 22 1 433 4 581 2 580 164
Vályog 5 976 22,9% 5 062 657 168 46 43
Egyéb (tégla, k ı, fa,
kézi falazóelem) 11 351 43,5% 2 174 2 162 2 413 2 792 1 810
ÖSSZESEN 26 107 100% 7 258 4 252 7 162 5 418 2 017
A mai állapotokat szemlélteti a fenti táblázat és a lenti diagram, melybıl jól látszik, hogy Békéscsaba
jelenlegi lakásállományát több, mint 33%-ban iparosított technológiával épült lakások alkotják, ami
igen magas, tekintve, hogy a fıvárosban ez az arány 35%.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
23
Magas, mintegy 23%-os a lakáspolitikai szempontból szintén jelentıs problémákat felvetı vályogból
épült házak aránya is.
0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
8000
1960elıttépült
1960-1969közöttépült
1970-1979közöttépült
1980-1989közöttépült
1990utánépült
Lakásállomány
Egyéb (tégla, kı, fa,kézi falazóelem)Vályog
Panel, blokkházak
További probléma lehet, hogy a házak közel 30%-a 1960. elıtt épült, és csak mintegy 8%-a épült
1990. után. Ez alapján elmondható, hogy Békéscsabára is jellemzı a lakásállomány elöregedése.
Lakónépesség száma
(fı)
Lakásállomány (db)
Alacsony komfort fokozatú
lakások aránya (%)
Békéscsaba összesen 67 968 27 721 14,7
Mezımegyer 2 027 708 18,2
Berényi úti kertvárosi övezet 5 669 2 326 22,2
Belvárostól nyugatra es ı nagyvárosias övezet 11 199 5 528 5,8
Belvárostól északra lév ı kisvárosias övezet 3 228 1 479 17,7
Belváros 4 432 2 179 2,6
Belvárostól észak-keletre es ı városrész 2 851 968 18,4
Belvárostól keletre lév ı kisvárosias övezet 4 557 1 382 10,9
Belvárostól déle lév ı kisvárosias övezet 4 672 1 943 17,5
Lencsési övezet 8830 3707 0,9
Jamina 14 483 5 295 19,5
Északi Iparterület és Almáskertek 173680 40 30,0
Gerla 1 499 489 25,4
Fényes 715 254 33,5
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2001
A városban összesen a lakások 14,7%-a alacsony komfort fokozatú, városrészek közötti eloszlásuk
azonban eltérı. A Lencsési övezet 3.707 lakásának csupán 0,9%-a alacsony komfort fokozatú,
Fényes városrészben azonban a lakások 33,5%-a tartozik ebbe a kategóriába.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
24
A Belvárosban leginkább a 19XIX. század második felében, a polgárosodás hatására épült
többszintes lakástömbök, illetve a Belváros déli részén az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején
épült ötszintes panel-, illetve blokkházak találhatóak. A 19XIX. század második felében a
legrangosabb utcák egyszintes épületeinek zártsorúvá válása indult meg a Belvároshoz közel esı
értékes területeken, és ez jellemzi jelenleg a Belvárostól északra, illetve délre fekvı kisvárosias
területeket is.
A nagyvárosias környezetet a városban a ’70-es, ’80-as években épült telepszerő blokk, illetve panel
technológiával épült házak adják. A Belvárosi lakótelep épületei ötszintes lakóépületek. A belvárostól
nyugatra elhelyezkedı Millenniumi lakótelepet az 1980-as évek második felében épült 5 szintes
panelházak, míg a Kazinczy lakótelepet az 1960-as években épült 4 emeletesszintes blokkházak és 5
szintes5 szintes panelházak alkotják. A város délkeleti részén elhelyezkedı, ’70-es és ’80-as években
épült József Attila (Lencsési) lakótelep szintén 4 emeletesszintes blokkházakból, valamint 5 és 10
emeletes panelházakból áll.
A belvárostól délre fekvı 521 lakást magába foglaló, 5 szintes házakból álló Penza lakótelep az 1960-
as években, „szocreál” stílusban épült. A város legkisebb lakótelepe a legrégebben épült, blokkházas,
220 lakással rendelkezı Áchim L. András lakótelep. Békéscsabán különösen fontos figyelmet fordítani
a lakótelepekre, ugyanis a népesség mintegy 40%-a lakik iparosított technológiával épített házakban,
ráadásul az épületállomány meglehetısen elöregedett. A belvárostól távolabb esı kertvárosias
lakókörnyezetekre az egyszintes utcafrontos, vagy elıkertes családi házak a jellemzıek, ezeknek a
településrészeknek a szerkezete is eltér a belvárosi és a kisvárosi övezetek halmazos
településszerkezetétıl, és inkább a szervezett soros szerkezet jegyeit viselik magukon.
Önkormányzati bérlakások
Komfortfokozat
Önkormányzati bérlakások
száma
Önkormányzati bérlakásban élık száma
Össz-komfort Komfort Fél-
komfort Komfort nélkül
Szükség-lakás
1997. 674 1 820 369 222 16 37 30 1998. 585 1 521 324 187 14 30 30 1999. 619 1 547 312 215 32 30 30 2000. 490 1 176 262 151 29 15 33 2001. 476 1 142 255 144 29 15 33 2002. 446 1 070 232 144 29 12 29 2003. 506 1 214 292 144 29 12 29 2004. 511 1 243 297 144 29 12 29 2005. 544 1 306 330 144 29 12 29 2006. 537 1 293 330 138 29 23 17 2007. 530 1 280 340 126 27 20 17
Az országos statisztikák azt mutatják, hogy 1999. és 2005. között a bérlakás-állomány közel felére
esett vissza. Ez a tendencia azonban nem mutatkozik meg Békéscsaba bérlakás-állományában, itt
ugyanis 1999-2002. között bár 30%-kal visszaesett az önkormányzati lakásállomány, azonban 2002.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
25
után az akkori állományhoz képest 20%-os gyarapodás valósult meg 2005-ig, majd az ezt követı
idıszakban stagnált a bérlakások száma.
0%
20%
40%
60%
80%
100%
1997 1999 2001 2003 2005 2007
Bérlakások komfortfokozat szerinti megoszlása
Szükség-lakás
Komfort nélkül
Fél-komfort
Komfort
Össz-komfort
A jelenlegi bérlakás-állomány 64%-a összkomfortos lakásokból áll, közel negyede komfortos, 10%
alatti a fél-komfortos, illetve a komfort nélküli lakások aránya, míg csak 3% a szükséglakások aránya.
Bérlakások száma városrészenként (db)
3926
16
7
122
51 397
169
Belváros
Belvárostól Nyugatra esınagyvárosias övezet
Belvárostól Délre esıkisvárosias övezet
Belvárostól Északra esıkertvárosias övezet
Belvárostól Keletre esıkertvárosias övezet
Berényi úti kertvárosias
Jamina
Lencsési vegyes övezet
Oncsa-Béke kertek
A fenti diagramokon jól látszik, hogy a bérlakás-állomány közel 30%-a az iparosított technológiával
épült, és legnagyobb arányban a Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezetben található, valamint
jelentıs a bérlakások száma a kertvárosias Jamina városrészben. Meglepıen sok (közel 20%) az
önkormányzat által fenntartott bérlakás a Belvárosban is, míg elenyészı a Belvárostól észak-keletre
esı városrész és a Berényi úti kertvárosias övezet bérlakás-állománya.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
26
3.1.2.3.Mőemlékek, helyi építészeti értékek
Az alföldi városok többségéhez hasonlóan Békéscsaba építészeti és kulturális örökségére, sajátos
településszerkezetére is az elmúlt két-három évszázad építı és természetátalakító munkája bírt
meghatározó jelentıséggel. Békéscsabán a mőemlék jellegő építmények száma viszonylag alacsony,
azonban a város nyilvántartott építészeti öröksége folyamatosan bıvül. A Helyi Építészeti Szabályzat
29 mőemléket és 73 helyi védettséget élvezı épületet, épületegyüttest sorol fel.
A város mőemlékeinek épületeit döntı hányadát a XVIII. és XIX. században emelték. A mőemlékek
egyik fontos csoportját az elsısorban barokk és klasszicista stílusjegyeket magukon viselı egyházi
épületek (templomok, parókiák) alkotják. A város egyik legegyedibb mőemléke a Kárpát-medence
legnagyobb evangélikus temploma. A fıként klasszicista és historizáló stílusban épült kúriák mellett
néhány városi középület, eredeti állapotát megırzı lakóház, illetve gazdasági épület is kiemelt
védelmet kapott. A helyi védettségre érdemes épületek az elıbbieknél késıbb épültek, koruk a száz-
százötven évestıl a néhány évesig terjed. A középületek (iskola, hivatal, vasútállomás) és lakóházak
mellett számos gyárépület, „ipari mőemlék” is felkerült a védendık listájára.
Helyi mőemléki épületek
− Az Árpád Gyógy- és Strandfürdı épülete 1922-ben épült, és 2003-ban újították fel. A
Jókai Színház az Alföld elsı kıszínháza volt. 1877-79 között épült, és 1913-ban nyerte el
mai alakját.
− Az evangélikus kistemplom a XVIII. században, 1743-ban épült barokk stílusban.
− Az evangélikus nagytemplom Közép-Európa legnagyobb klasszicista evangélikus
temploma, copf és empire elemek díszítik. Az eredeti 70 méter magas torony sisakját
1843-ban leegyszerősítették, ekkor nyerte el mai alakját.
− Az Evangélikus Gimnázium neocopf épülete 1899-ben épült Sztraka Ernı tervei alapján.
− A Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus nagytemplomot Hofhauser Antal
tervezte, 1910. június 12-én szentelte fel Fetser Antal püspök.
− A Jézus Szíve Katolikus templomot 1993-ban adták át a híveknek. Az épület építészeti
szépségét az is bizonyítja, hogy az alkotót, Patay Lászlót a Pápa kitüntette a mővéért.
− A Kossuth szobrot a város polgárai emeltették 1905-ben. A szobor Horvay János
alkotása.
− A Munkácsy Mihály Múzeumban a gyermekkorában itt élı és alkotó nagy magyar festı
munkásságát örökítették meg. Az épületet 1899-ben adták át.
− A Meseház Schéner Mihály Munkácsy-díjas képzımővész által megformált szobrokkal,
mézeskalács-figurákkal, rajzokkal díszített ház.
− Az Élıvíz-csatorna partja mellett a Belvárosban található a Szoborsétány, ahol a város
nagyjainak, hírességeinek mellszobrai állnak.
− A romantikus stílusú Városháza 1873-ban épült fel. Az építész Sztraka Ernı volt, a
homlokzat pedig Ybl Miklós tervei alapján készült.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
27
− További védett épületek: Szent István malom, Vajda-ház, ligeti Sörkert, a vasútállomás,
Szent István tér 12. sz. alatti épület.
3.1.3. Infrastruktúra
3.1.3.1. Közúthálózat
A város külsı kapcsolatait biztosító közúti közlekedésének legmeghatározóbb elemei a 44-es és a 47-
es számú másodrendő fıutak, melyek biztosítják az összeköttetést az Aalföldi régiók három
megyeszékhelyének irányába, illetve Románia felé. Az M5-ös autópályával való összeköttetést
biztosító 44-es út fejlesztése a fıváros közúton való megközelíthetısége javításának legfontosabb
feltétele. Az északi elkerülı út megépítésével jelentısen lecsökkent a városon átmenı tranzitforgalom,
valamint az új út a város úthálózatának tehermentesítését is ellátja.
Békéscsaba és városkörnyéke közúti kapcsolatait elsısorban a fent leírt fıúthálózat adja, viszont
emellett a város körüli délre esı települések szempontjából fontos szerepe van az alsóbbrendő
úthálózatnak is. A városba bevezetı fıutak igen jelentıs forgalmi terhelésnek vannak kitéve, ebbıl
kifolyólag csúcsforgalmi idıszakokban gyakran lassú és nehézkes az elırejutás. A kialakult
helyzethez hozzájárul az is, hogy teljes elkerülı út híján Békéscsabát a déli utak forgalma is terheli,
illetve nem megfelelı a várost behálózó vasútvonalaknál létesített külön szintő keresztezések száma
sem. A város belsı forgalmi útjainak tehermentesítése szempontjából meghatározó jelentıségő lenne
a várost délen elkerülı út megépítése, amely a logisztikai funkciók javulása mellett a
környezetvédelmi szempontból is elınyös hatással járna.
Békéscsaba belterületi közúthálózatának hossza mintegy 208 km, melynek közel 93%-a a város
tulajdonában van, míg a 17 km hosszú, a Békéscsabán átvezetı országos közúthálózat átkelési
szakaszait a Magyar Közút Kht. kezeli. A belterületi közúthálózat kb. 80%-a burkolt.
A belváros utcái teljes hosszukban szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosi lakóterület
kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos javulás tapasztalható. A külterületi utak
esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, 95% fölötti. A város közúti hálózata, amit
elsı és másodrendő fıutak, győjtı utak és mellék-utak hierarchikus felépítése alkot, sugaras
szerkezető, kevés körirányú elemmel.
Békéscsaba közúti megközelíthet ısége
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
28
Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal, 2008
3.1.3.2. Vasúthálózat
Békéscsaba várost területileg mintegy kettéosztja a Budapest-Lökösháza helyenként kétvágányú
villamosított vasútvonal, mely egyben része a 4-es korridor nemzetközi törzsvonalnak is. A fıvonal
korszerősítése jelenleg folyamatban van, MÁV beruházásban Európai Uniós forrásból 160 km/h
sebességre méretezett pálya kialakítása történik meg. A pályakorszerősítéssel egyidejőleg szintbeli
közúti keresztezıdések kerülnek megszüntetésre, illetve átépítésre. A vasúti pályaudvar a város
területi központjában van. Közvetlen mellette került kialakításra a helyi és helyközi vVolán járatok
fogadására alkalmas buszpályaudvar is. A pályafelújítással egyidejőleg sor kerül az állomás
épületének korszerősítésére, gyalogos aluljáró kiépítésére, illetve a VOLÁN és a MÁV pályaudvar
földalatti gyalogos összeköttetés biztosítására is. A pályaudvarról kiindulva mellékvonalon még
elérhetı a Szeged – - ahová óránként indul személyvonat - – és Gyula útirány is.
3.1.3.3. Kerékpárutak
Jelenleg Békéscsabán részben beszélhetünk összefüggı kerékpáros úthálózatról. A kerékpárút
hálózat hossza közel 36 km. Az egyes kerékpárutak döntı részben a városból kivezetı fıútvonalak
mentén helyezkednek el, összeköttetésük a város belı zónáiban részben megoldott. A város
domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedés fokozottabb elterjedésének, amihez valós
lakossági igény is párosul.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
29
3.1.3.4. Gyalogos közlekedés – járdák
A járdaszegélyek, az átkelıhelyek jelentıs részében akadálymentesítettek, a vakok közlekedését
segítı burkolati elemek (látó kı) és jelzılámpás megoldások azonban még nem terjedtek el – bár a
folyamatban lévı fejlesztéseknél már mindenhol szerepelnek. Az utóbbi évtizedben a közmővek
járdabontásai után teljes szélességő helyreállításra kötelezettek a kivitelezık, amely elıírás számos
töredezett járda-felület megújulását tette lehetıvé. Általában a járdák mőszaki állapota – a frissen
felújítottakon kívül – mégis leromlott, ami megnehezíti pl. a babakocsival való közlekedést. A
tömegközlekedési megállóhelyek és az azok megközelítésére szolgáló járdák, járdakapcsolatok is
rekonstrukcióra szorulnak. 2008-ban indult az a hat éves járda-felújítási program, mely a meglévı
járdák átépítését, illetve lakossági igények alapján új járdaszakaszok megépítését teszi lehetıvé.
3.1.3.5. Parkolás
Békéscsaba belvárosában az egyik legnagyobb közlekedési problémát a közterületi parkolási
rendszer túlterheltsége okozza. A problémák elsısorban a belvárosban, a jelentıs forgalmú
városközpont környéki intézmények mellett jelentkeznek. Békéscsaba belvárosában a parkolási
gondok enyhítése érdekében a 33/2000. (IV.24.) rendelettel fizetı parkoló övezetek kerültek
kijelölésre. Jelenleg mintegy 1800 db parkolóhely üzemel, melyhez 51 db parkoló jegy automata
biztosítja a készpénzfizetéses, a korszerő mobiltelefonos, valamint a chipkártyás rendszer mőködését.
A közúti motorizáció gyors növekedése a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét vonja
maga után. Ma Magyarország minden nagyobb városában, különösen azok belvárosi övezeteiben
jelentıs problémát vet fel a parkolási igények kielégítése. Amellett, hogy a helyi lakosság is egyre
nagyobb arányban használ személygépkocsit, a vonzásközpontokba érkezı vidéki lakosság is
mobilabbá vált, nagyobb számban érkeznek személygépkocsival a városokba.
Jelenleg folyamatban van a belváros rehabilitációjának tervezése és pályáztatása, melyben foglaltak
megvalósulása során rendezésre kerülne a parkolási probléma is. A helyzet további javítását szolgálja
a városrevitalizációs projekt keretében kialakításra kerülı parkolóházzal.
3.1.3.6. Repül ıtér
A Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában álló békéscsabai repülıtér két ütemre bontott,
összességében 2 milliárd forintba került fejlesztése 2002-ben kezdıdött. Akkor a Széchenyi-terv
keretében 295 millió forint pályázati forrás segítségével 500 millió forintért bıvítették és
korszerősítették az épületet. A beruházás részeként új infrastruktúra is épült a telekhatáron belül,
valamint elkészült egy új irányítótorony is. A következı ütemben pedig megépült az 1.300 méter
hosszú és 30 méter széles kifutópálya a kapcsolódó gurulóutakkal, forgalmi elıterekkel és
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
30
fénytechnikával. Az átadott 1,5 milliárd forint beruházás költségeibıl 550 millió forintot az Európai Unió
által finanszírozott Interreg III/A alap, 400 millió forintot a Dél-aAlföldi Regionális Fejlesztési Tanács,
míg a fennmaradó részt a megyei önkormányzat, mint saját forrást biztosított.
Békéscsaba városközpontjától közúton 4 km távolságra található repülıtérnek korábban elsısorban a
sport célú hasznosítása volt a meghatározó. Mostanra azonban a repülıtér megkapta a III. kategóriás
besorolást, így lehetıség nyílik a kereskedelmi funkció elıtérbe helyezésére. A teljes kereskedelmi
repülıtér a kategóriájának megfelelı infrastruktúrával el van látva.
3.2. BÉKÉSCSABA TÁRSADALMI SZERKEZETE
3.2.1. Demográfia
3.2.1.1. Népességszám változások
Békéscsaba a 2001-es adatok alapján az ország tizennegyedik legnépesebb települése. A város
hosszú távú népességváltozási folyamatai a többi megyeszékhelyhez viszonyítva kedvezıtlenebbek.
Békéscsaba népessége 1870-ben 27.624 fı volt, 2001-ben pedig 67.968, ez 131 év alatt 246,1%-os
növekedést jelent, mely a legkisebb érték a megyeszékhelyek között. Az 1870-es évektıl az 1950-es
évekig csaknem töretlenül 5-18%-kal növekedett a város lélekszáma, kivételt képez ez alól a II.
világháború évtizede, amikor 12,5%-kal csökkent a város lakossága. Ennek a háború általános
veszteségein túl okai voltak az itt élı szlovákság egy részének Csehszlovákiába történı áttelepülése,
illetve a zsidóság deportálása.
A második világháborút követı évtizedek gyors urbanizációja ugyan Békéscsabát is elérte, de a
hasonló kategóriájú városoknál kisebb mértékben. Az 1960-as években volt a megyeszékhelyek
növekedése a leggyorsabb, ekkor Békéscsaba népességszáma is jelentıs növekedést mutatott.
A város népességszáma a ’80-as évek elején ért csúcspontjára. Ezt követıen kedvezıtlen fordulat
következett be az ország demográfiai folyamataiban., 1981-tıl az ország lakosságának természetes
úton való fogyása tapasztalható, amely hatással volt a város lakosságszámárnak alakulására
is.ráadásul az 1
990-es évektıl a népességet a városokból a városkörnyéki falvakba történı kiköltözésbıl eredı
negatív vándorlási egyenleg, a szuburbanizáció határozta meg legnagyobb mértékben.
Békéscsaba népessége ezzel a jellemzı trenddel szemben 1990. és 2001. között növekedett, igaz
csak 800 fıvel, ám a fenti idıszakban ezzel – Kecskemét és Nyíregyháza után – a harmadik
legkedvezıbb mutatóval rendelkezik.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
31
2762
4
2949
0
3097
9
3397
638
143
4201
4
4741
2
5032
5
4405
351
798
5865
4
6804
4
6715
7
6797
1
0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
70000
80000
90000
1870 1890 1910 1930 1949 1970 1990
Békéscsaba népessége a népszámlálások id ıpontjában
Békéscsaba népességea népszámlálásokidıpontjában
Forrás: KSH adatai alapján
A 2000-es évektıl lényeges népességcsökkenés jellemzi a várost, melynek mértéke évente 100–-500
fı közötti. Ennek egyik oka a magas halálozási ráta, amely csak Miskolc és Budapest esetében
kedvezıtlenebb. A születési arány vonatkozásában kedvezıbb a helyzet, a többi megyeszékhelyhez
viszonyítva ebbıl a szempontból Békéscsaba már a középmezınyben foglal helyet, azonban az 50-es
években, az „elsı demográfiai hullámban” születettek unokái, azaz a „harmadik demográfiai hullám”
egyelıre nem jelentkezik a város népességében. A város vándorlási egyenlege negatív ugyan, de a
környékre való kiköltözés (szuburbanizáció) gyengébb, mint a többi megyeszékhely esetén. Ennek
oka, hogy a kiköltözések elsısorban a város magjától távolabb esı, azonban a város belterületéhez
tartozó városrészekre (Mezımegyer, Gerla, Fényes), s a külterület egy részére irányulnak. A tanyára
költözı fiatalok inkább szükségszerő anyagi megfontolásból döntenek a külterületi lét mellett, azonban
van egy tehetısebb réteg is, aki a város zajától való elszakadás és a természet közelsége miatt
választja ezt az életformát.
A 2001-es népszámláláskor Békéscsaba össznépessége 67.968 fı volt, ebbıl a központi
belterületeken 60.625-en, az egyéb belterületeken, azaz Gerlán, Fényesen és Mezımegyeren 4.238-
an, míg külterületen 3.105-en éltek.
3.2.1.2. Korösszetétel
Békéscsaba népessége idısebb, mint a legtöbb megyeszékhelyé. Az öregedési index, azaz az egy
gyermekkorúra jutó öregkorúak száma 1,31. A gyermekkorúak (0–14 évesek) aránya (15,5%) a
megyeszékhelyek átlagának megfelelı, ahogyan a születési ráta is átlagos. Ezzel szemben az
öregkorúak (60 év felettiek) aránya (20,3%) magasnak mondható, Békéscsabánál e tekintetben csak
Budapest, Miskolc, Pécs és Salgótarján rendelkezik magasabb mutatóval. A magas öregkorú és az
átlagos gyermekkorú-aránynak megfelelıen az aktív korúak (15–59 évesek) aránya alacsony
(64,35%), ebbıl a szempontból Budapest, Miskolc és Salgótarján elızi meg a várost. Ennek
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
32
következtében, már csak demográfiai okok miatt is az aktív keresıkre háruló terhek Békéscsabán is
magasnak mondhatóak.
Békéscsaba lakosságának korösszetétele (2001)
15%
65%
20%Gyermekkorúak (0-14 évesek)aránya
Aktív korúak (15-59 évesek)aránya
Öregkorúak (60-X évesek)aránya
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2001
3.2.2. Nemzetiség, vallás
Csaba település elsı írásos emléke az 1332. évi pápai tizedjegyzékbıl származik. Csaba a XVI.
században virágzó, népes falu volt, ám a történelem viharai következtében többször elnéptelenedett.
A XVII. század második felében református vallású magyarok éltek itt. A török kiőzését eredményezı
harcok a XVII. század végén elnéptelenítették a települést, a Csabáról és a megyébıl elmenekült
családoknak csak töredéke került vissza lakóhelyére. A XVIII. század elejétıl betelepülık a mai
Közép-Szlovákia területérıl (az egykori Hont, Nógrád, Zólyom, Gömör, Kishont megyékbıl) származó
evangélikus szlovák családok voltak, akikhez a XVIII. század közepén római katolikus szlovák
családok is csatlakoztak.
A XVIII. század második felébentıl kis számban voltak megtalálhatók a görögkeleti románokat, illetve
néhány cigány nemzetiségő családot is találunk a lakosok a településen között. Azonban a XIX.
század utolsó harmadáig Csabát a történelmi Magyarország legnépesebb szlovák közösségeként
tartották számon. A XIX. század közepétıl napjainkig ez a viszonylag zárt szlovák közösség,
folyamatosan új betelepülıkkel (beköltözıkkel) gyarapodott, s így mind etnikai, mind felekezeti
összetétele fokozatosan egyre sokszínőbbé vált. A vasútvonalak megépítésének köszönhetı
gazdasági fellendülést követıen az 1850-es években fıként református és római katolikus magyar,
evangélikus német, német és magyar ajkú zsidó családok települtek le a városban. Tovább erısítette
a település kulturális sokszínőséget, hogy az elsı világháborút követı években mintegy 1.000-1.200,
fıként bánsági és partiumi magyar menekültet fogadott be a város. A város etnikai összetételére még
ennél is nagyobb hatást gyakorolt az 1946. és 1948. közötti magyar-csehszlovák lakosságcsere,
amikor is több mint 7.5500, magát szlováknak valló polgár hagyta el önkéntes elhatározása alapján
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
33
szülıvárosát, illetve szintén ezekben az években mintegy 1.5500 felvidéki magyar talált új otthonra a
városban.
A XX. század második felében megindult urbanizáció miatt végbemenı népességgyarapodás során a
megye északi és déli, fıként agrárjellegő településeirıl döntı többségében magyar nemzetiségőek
költöztek be nagyobb számban Békéscsabára. Az 1930-es évektıl felgyorsuló asszimilációs folyamat
ellenére napjainkban is Békéscsabát tekinthetjük a magyarországi szlovákság kulturális központjának,
melynek számos jele van a városban. Az egyik, hogy az óvodától a középiskoláig a teljes nemzetiségi
oktatási spektrum megtalálható, továbbá, hogy Békéscsaba az egyetlen olyan magyarországi város
Budapesten kívül, ahol van szlovák külképviselet. Szintén a városban található a Magyarországi
Szlovákok Kutatóintézete is. A fentieken kívül a szlovák nyelvő mővelıdésben és
hagyományápolásban fontos szerepet tölt be az 1996-ban alapított Szlovák Kultúra Háza.
Nemzetiség
(fı)
Kulturális kötıdés
(fı)
Anyanyelv (fı)
Használt nyelv (fı)
Szlovák 1 687 2 698 1 235 2 291
Cigány 235 231 132 167
Német 98 249 49 192
Román 96 145 108 161
Egyéb 201 340 203 271
Összesen 2 317 3 653 1 727 3 082
Forrás: Népszámlás 2001. 4. Nemzetiségi kötıdés. A nemzeti, etnikai közösségek adatai. Bp., 2002.
A legrégebbi helyi egyházközségek az evangélikus, a római katolikus és a görögkeleti voltak.
Azonban az elmúlt évtizedek politikája és migrációja átformálta a város felekezeti összetételét, így
Békéscsaba mára elvesztette evangélikus többségét és a római katolikus közösség mellett a
református gyülekezet is megerısödött. A városban számos "kisegyház" (baptista, adventista, Jehova
Tanúi, Hit Gyülekezete) is képviselteti magát.
Vallás, felekezet Fı
Római katolikus 16 470
Evangélikus 13 935
Református 7 399
Görögkeleti 190
Izraelita 15
Egyéb 1 186
Összes felekezethez tartozó 39 195
Nem kívánt válaszolni 21 424
Nem tartozik egyik felekezethez sem 7 349
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
34
Összesen 67 968
Forrás: Népszámlás 2001. 5. Vallás, felekezet. KSH. Bp. 2002. 6.4. Békés megye II. köt. KSH, Bp.
3.2.3. Képzettség és foglalkoztatottság
Békéscsaba népességének iskolai végzettsége alapján a többi megyeszékhellyel, illetve a megyében
lévı többi középvárossal való összehasonlításban kedvezıtlen helyet foglal el. Mind az érettségivel,
mind pedig a diplomával rendelkezık arányát tekintve az utolsók között szerepel a város a
megyeszékhelyek között és a régióban is csak Hódmezıvásárhely rendelkezik rosszabb mutatókkal.
Régión belüli összehasonlítás
Egyetemi, f ıiskolai végzettség őek
aránya
Magasan
kvalifikált
ebbıl: vezet ı-
értelmiségi
Információ-
intenzív
ágazatban
dolgozó
Idegen
nyelvet
beszélı
Aktív
keresı Megyei Jogú Város
25-X éves népességbıl Aktív keresıkbıl munkaerı aránya népesség aránya
Szeged 20,7 27,5 44,7 27,9 23,3 31,3 37,9
Hódmezıvásárhely 11,1 15,8 30,1 17,2 18,0 15,2 36,4
Kecskemét 16,8 22,0 37,6 22,3 18,5 22,0 40,7
Békéscsaba 14,5 20,6 39,3 23,2 20,6 18,7 38,2 Forrás: KSH adatai alapján
A 18 éves és idısebb népességnek kevesebb, mint fele (45,7%) rendelkezik középfokú
végzettséggel, a 25 éven felüliekbıl pedig alig minden hetedik békéscsabainak van fıiskolai, egyetemi
diplomája. A végzettséget tekintve néhány község kivételével (Újkígyós, Telekgerendás) a környezı
kisebb településeken még rosszabb a helyzet. A végzettségi mutatókkal kapcsolatosan további
negatív irányú változást okozhat Békéscsaba számára az, hogy a magasabb iskolai végzettséggel
rendelkezı fiatalok között nagyobb az elvándorlás mértéke.
A rendszerváltás okozta gazdasági változásoknak és az elöregedésnek köszönhetıen 2001-ben a
településen élık már csak kevesebb, mint 42%-a volt gazdaságilag aktív (közülük is 3,8%
munkanélküli), 31,6%-a inaktív keresı és 26,4%-a eltartott.
A megyeszékhelyen észlelhetı gazdasági aktivitás azonban így is 6 százalékponttal magasabb a
megyei átlagnál.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
35
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
0-14 15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70-74 75-x
Gazdasági aktivitás korcsoport szerinti megosztásba n
Gazdaságilag nem aktív népességegyütt
munkanélküli
nyugdíj, járadék mellett dolgozó
gyermekgondozási ellátás mellettdolgozó
aktív keresı
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2003
A gazdaságilag aktív népességbıl a legnagyobb arányú munkanélküliség a 15-19 év közötti
szakképzetlen munkaerıt sújtja, míg sajátos, hogy a város 40-49 év közötti, aktív lakosai között a
legkisebb a munkanélküliség. Elmondható, hogy a teljes (aktív és inaktív együtt) lakosságra vetítve is
a 30 és 50 év közöttiek foglalkoztatottsága a legmagasabb (75%), míg a munkanélküliség csak 6%-os
ebben a korosztályban.
Korcsoportok Gazdasági aktivitás
Összesen 0–14 15–19 20–29 30–39 40–49 50–59 60–69 70–74 75–X
Aktív keresı 24 856 – 290 6 156 6 436 7 703 4 138 111 2 20
Gyermekgondozási
ellátás mellett dolgozó 66 – 1 20 31 14 – – – –
Nyugdíj, járadék mellett
dolgozó 1 018 – – 31 47 185 429 278 33 15
Foglalkoztatott együtt 25 940 – 291 6 207 6 514 7 902 4 567 389 35 35
Munkanélküli 2 575 – 102 958 592 592 290 36 1 4
Gazdaságilag aktív
népesség együtt 28 515 – 393 7 165 7 106 8 494 4 857 425 36 39
Saját jogú öregségi
nyugdíjas, járadékos 13 808 – – – – 37 1 733 5 873 2 656 3 509
Rokkantsági nyugdíjas,
baleseti járadékos 4 310 – 21 176 329 1347 2099 271 33 34
Hozzátartozói jogú
nyugdíjas, járadékos 732 7 10 21 3 13 15 73 110 480
Egyéb inaktív keresı 1 118 2 10 361 278 293 158 13 1 2
Inaktív keresı együtt 21 481 9 58 1 315 1 269 1 769 4 006 6 230 2 800 4 025
Nappali tagozatos 11 983 6 520 4 940 8 4 5 25 8 14
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
36
tanuló 4459
Egyéb eltartott 5 989 3980 245 740 368 298 174 62 42 80
Eltartott együtt 17 972 10500 4 704 1 680 376 302 179 87 50 94
Gazdaságilag nem
aktív népesség együtt 39 453 10 509 4 762 2 995 1 645 2 071 4 185 6 317 2 850 4 119
Összesen 67 968 10 509 5 155 10 160 8 751 10 565 9 042 6 742 2 886 4 158
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2003
A városban lakó népesség foglalkozását nemzetgazdasági ágak szerint az alábbi táblázat mutatja.
Ebbıl látható, hogy legnagyobb számban a feldolgozóipar (23%) és a kereskedelem (17%)
foglalkoztat munkavállalókat. A foglalkoztatottak számát tekintve az oktatás (9%) áll a harmadik
helyen, míg a közigazgatás (8, 8%) a negyediken.
Korcsoportok Nemzetgazdasági ág
Összesen 15–29 30–39 40–49 50–54 55–59 60–X
Halászat 914 146 180 356 137 66 29
Bányászat 21 9 10 2 – – –
Feldolgozóipar 6 025 1 653 1 361 1 822 797 324 68
Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás 502 78 142 161 80 39 2
Építıipar 1 189 267 290 364 173 76 19
Kereskedelem, javítás 4 301 1 336 1 185 1 158 396 165 61
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 000 410 235 222 93 28 12
Szállítás, raktározás, posta, távközlés 2 065 444 598 665 243 100 15
Pénzügyi tevékenység 583 119 178 215 51 11 9
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1 824 510 439 483 232 91 69
Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás
2 295 496 592 735 307 128 37
Oktatás 2 403 314 584 900 366 189 50
Egészségügyi, szociális ellátás 1 701 380 484 500 202 81 54
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 1 117 336 236 319 130 62 34 Összesen 25 940 6 498 6 514 7 902 3 207 1 360 459
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, 2001
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
37
Foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
Pénzügyi tevékenység
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
Bányászat
Halászat
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás
Egészségügyi, szociális ellátás
Oktatás Közigazgatás, védelem; kötelezı
társadalombiztosítás
Feldolgozóipar
Kereskedelem, javításÉpítıipar
Villamosenergia-, gáz-, gız-, vízellátás
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
A foglalkoztatottak számának alakulásából már elırevetíthetı Békéscsaba gazdasági ágazatának
szerkezete is. A feldolgozóipar és a kereskedelem a legjelentısebb ágazatok Békéscsabán, azonban
az is látható, hogy – mint minden más megyei funkciókat ellátó városban – igen magas a
közszférában dolgozók aránya. Az is kitőnik, hogy a turizmusban, vendéglátásban tevékenykedık
száma igen kevés, mindössze 1.000 fı, mely mutatja, hogy Békéscsaba nem elsıdleges turisztikai
célállomás.
Regisztrált munkanélküliek száma és aránya az aktív lakosságon belül
Az álláskeresık száma a gazdaságilag aktív népességen belül (2008. szeptember): 4.538 fı.
Az álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népességen belül (2008. szeptember): 9,8 %.
Az álláskeresık száma nemenként: 1.993 fı férfi, 2.545 fı nı.
Az álláskeres ık száma nemenként
2545
1993
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
nı férfi
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
38
Az álláskeres ık száma iskolai végzettségenként
Megnevezés Létszám (F ı)
8 általános vagy annál kevesebb
1209
Szakmunkás 1462 Érettségizett 1568
Diplomás 299
3.2.4. Jövedelmi helyzet
Egy 2004-ben készített kérdıíves felmérés alapján a megkérdezettek 10,8%-a élt olyan háztartásban,
amelynekben az egy fıre jutó jövedelmem nem érite el az 50 .000 Ft-ot. A háztartások egyötödében
(20,5%) az egy hónapban rendelkezésre álló összeg kevesebb, mint 70 .000 Ft volt, és a háztartások
mindössze 8,6%-ában rendelkezntek havonta több mint 170 .000 Ft-tal.
A népesség jövedelmi helyzete az egy fıre jutó jövedelem tekintetében sem mutat kedvezıbb képet.
A megkérdezettek 67,1%-a nyilatkozott úgy, hogy az egy fıre esı havi nettó jövedelmük kevesebb,
mint 50 000 Ft, és csak 18,6%-uk úgy, hogy 62 500 Ft feletti. A megkérdezettek egy fıre jutó átlagos
jövedelme 48 080 Ft, ami mintegy 6 000 forinttal kevesebb, mint az országos átlagos jövedelem. A
vizsgált háztartások 39,1%-a rendelkezik számítógéppel és 14,2%-a Internet-hozzáféréssel is,
mobiltelefonja 79,2%-nak, vezetékes telefonja 69,9%-nak van. Azaz bár a jövedelmi helyzet az
országos átlag alatt van, az info-kommunikációs eszközökkel való ellátottság a városban jobb, mint az
országos átlag. A megkérdezettek 88,1%-ának van a saját vagy családja tulajdonában a lakás,
amelyben él, az albérlık aránya csupán 2,5%, míg alig 2-2%-ot tesz ki a bérlakásban élık és a
haszonélvezeti joggal a lakásban tartózkodók aránya. Ezen felül a felmérésben résztvevık 18,9%-a
rendelkezik hobbikerttel, 9,8%-uk kiegészítı jövedelmet biztosító kerttel.
A felmért háztartások 91,4%-ban 1-3 fı él együtt. Az egyedül élık mintegy 40%-a 65 évnél idısebb, s
nagy hányaduk nı. Így fıleg az egyedül élı idıskorúaknak jelent nagy terhet a lakás fenntartása.
3.2.5. Egészségi állapot
Békéscsaba lakosságának egészségi állapota a halálozási ráta, illetve az egyes egészségügyi
intézmények betegforgalmi statisztikái alapján az országos átlagnak megfelelı. Békéscsaba
népességének relatíve kedvezı egészségi állapota már az elızı évtizedben is mérhetı volt.
A vezetı halálokok megegyeznek az országos és megyei szinten tapasztaltakkal. A megbetegedési
adatok sem mutatnak lényeges eltérést. A szív- és az érrendszeri betegségek aránya az országos
átlagnál kisebb mértékben emelkedik, hasonló képet mutatnak a daganatos megbetegedések is. A
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
39
légzıszervi, illetve az emésztırendszeri megbetegedésekben szenvedık aránya is kedvezıbb az
országosnál.
A békési megyeszékhelyen, csakúgy mint az Alföld egyéb területein az átlagosnál magasabb a levegı
pollen- és portartalma, ami az országosnál valamivel nagyobb arányban okoz allergiás
megbetegedést a városban. Az egészségkárosító ipari és közlekedési szennyezések terén
Békéscsaba kedvezıbb helyzetben van, mint a megyeszékhelyek vagy a hasonló nagyságú városok.
Az egészségi állapot városrész szintő felmérése egyelıre nem történt meg, azonban az egészségügyi
szakemberek tapasztalatai szerint Jamina és a környezı tanyavilág lakóinak egészsége rosszabb,
mint a város egyéb területein élıké.
Mivel Békéscsaba lakosságának összetétele elöregedést mutat, ezért várhatóan a következı
évtizedben azoknak a krónikus betegségeknek az aránya fog emelkedni, amelyek az idıs korú
népességnél gyakoribbak. Ilyenek a szív- és az érrendszeri, a daganatos és a mozgásszervi
megbetegedések.
3.2.6. Közélet
3.2.6.1. Kulturális élet, fesztiválok
Békéscsaba egyik legszebb – hajdan örökváltságból, a polgárok összefogásával épült - épületében
mőködik a Békés Megyei Jókai Színház, melynek 1954. óta van önálló társulata. Békéscsabán 1840.
óta rendeznek színi elıadásokat, az állandó kıszínházat 1879-ben avatták fel, és legutoljára 1994-
ben alakították át. A színház nézıtere 420 fı befogadására alkalmas.
A Békés Megyei Napsugár Bábszínház nagy múltú bábos hagyományokat követ. A nyári Városházi
Esték könnyed, szórakoztató programsorozata a legkedveltebb kora nyári kulturális idıtöltéssé vált.
Békéscsabán található a megyei fenntartású Munkácsy Mihály Múzeum. Közérdekő muzeális
győjtemény a Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány által mőködtetett Jankay Tibor Győjtemény és
Kortárs Galéria. Győjtemények állandó kiállítására szolgál Schéner Mihály Kossuth-díjas mővésznek,
Békéscsaba díszpolgárának a Békési Úti Közösségi Házak által gondozott meseházi győjteménye,
közérdekő muzeális kiállítóhely az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör intézményegységeként
mőködı Munkácsy Emlékház, amely a Nemzeti Galéria múzeumi letéti állományát is bemutatja.
Békéscsaba mezıgazdasághoz való erıteljes kötıdését a Gabonamúzeum mutatja. A város kulturális
életét színesíti a hat mővelıdési ház is, ebbıl az egyik megyei színtő, egy másik szlovák
nemzetiségő, négy pedig szőkebb környezetét látja le, városrészi színtő feladatellátással.
A Békés Megyei Tudásház és Könyvtár biztosítja a város minıségi, jó színvonalú könyvtári ellátását.
Az egyes városrészek ellátása három fiókkönyvtárban, a megyei könyvtárral együttmőködve történik:
Erzsébethelyen (Jaminában), a Lencsési lakótelepen és Mezımegyeren.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
40
A gyulai székhelyő Békés Megyei Levéltár rendelkezik békéscsabai részleggel, mely a Polgármesteri
Hivatal Szabadság téri épületében található nagymérető raktár és kutatóterem. A jogszabályok által
meghatározott feltételek szerint a kutatók és érdeklıdı ügyfelek rendelkezésére áll. A békéscsabai
evangélikus egyház szintén rendelkezik levéltári győjteménnyel, mely 1720-tól ırzi Békéscsaba
múltját, hagyatékanyagait.
A városban jelenleg mindössze egy mozi található a Csaba Center épületében, a régi mozi épületét
felújították és hasznosításában is új funkciót kapott, „Phaedra” néven kulturális rendezvények,
konferenciák helyszíne lett.
Az országos stratégiai célkitőzéseknek is megfelelıen a város nagyobb figyelmet kíván fordítani
azokra a közmővelıdési lehetıségekre, melyek a polgárok életesélyeinek és képzettségi szintjének
növekedését segítik elı. Fel kell készülni az Európai Unió által is támogatott élethosszig tartó tanulás
közmővelıdési intézményekben szervezett programjainak alkalmazására. Az intézményeknek ehhez
tanfolyamok, szakkörök, át- és továbbképzések, tájékoztatók, fórumok szervezésével kell lehetıséget
biztosítani.
A közmővelıdési intézmények feladatellátását egészítik ki a városi igényeknek és lehetıségeknek
megfelelıen a közmővelıdési, közgyőjteményi, mővészeti, tudományos, oktatási intézmények,
egyesületek, alapítványok, kulturális, szabadidıs vállalkozások, és sok tekintetben az egyházak is. A
Helyırségi Klub, a Szlovák Kultúra Háza, a Vasutas Mővelıdési Központ és a Tudományos
Ismeretterjesztı Társulat közmővelıdési megállapodás alapján egészíti ki a kulturális ellátást.
Közalapítványok által fenntartott intézmények kötıdése a városhoz szorosabb, mert a város a
közalapítványi intézmények alapítójaként és támogatójaként is megjelenik. Fontos szerepet tölt be a
Békéscsaba Diáktanya Közalapítvány, a Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza és a békéscsabai
születéső Jankay Tibor festımővész hagyatéka, mely jelenleg a Csaba Center épületében nyert
elhelyezést. A tudományos ismeretterjesztı tevékenység lakossági igényeinek kielégítéséhez járul
hozzá közmővelıdési megállapodás alapján a Tudományos Ismeretterjesztı Társulat.
A városban mőködı kórusok közül a Bartók Vegyeskar rendelkezik a legnagyobb hagyományokkal,
de jelentısek az egyházakhoz kapcsolódó (evangélikus, református) és nemzetiségi
jellegzetességeket hordozó amatır kórusok. A hangszeres muzsika város által támogatott
legjelesebbje a Békéscsabai Vonós Kamarazenekar, megyei szinten a Békéscsabai Szimfonikus
Zenekar bír több évtizedes hagyományokkal. A Filharmónia Zrt. sokszínő zenei kínálata a komolyzene
kedvelıi számára biztosít kínálatot. Az egyesült Körösparti-Vasutas Fúvós Koncertzenekar a nemzeti
ünnepek állandó szereplıje és fénypontja.
A Balassi Táncegyüttes, valamint ifjúsági együttesei: Rábai és Hétpróbás együttesek, a Tabán
Néptáncegyüttes, a Balkán Táncegyüttes és a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes képzettségük,
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
41
népszerőségük miatt alkalmasak a néptánc befogadása iránti igény felkeltésére. Nemzeti ünnepeken,
évfordulós rendezvényeken, a Városházi Esték, valamint a Kolbászfesztivál rendezvényein állandó
esemény a szereplésük. A néptánc jelentıségét mutatjaigazolja a kétévente megrendezésre kerülı
Országos Szólótánc Fesztivál, amely az néptánc egyik legjelentısebb ilyen hazai eseménye. A
Táncvilágnapi Gála, az „A” Osztályú Társastánc Bajnokság, és a Sziluett Kupa jelentıs szórakozási
rétegigényt elégíti ki rendszeresen és magas színvonalon. Békéscsabán több kiemelkedıen
tehetséges, magasan képzett képzı- és iparmővész él és alkot. Közülük Békéscsaba díszpolgára, a
Kossuth díjas Schéner Mihály festımővész országos és határon túli hírnevet szerzett a városnak. A
különbözı mővészeti tömörülések (Békéstáj Mővészeti Társaság, FAMME), mővésztelepek - például
a Nemzetközi Képzımővészeti Tábor és a Testvérvárosi Mővésztelep - szervezését is felvállalják.
Békéscsabán a hagyományokkal rendelkezı kisebbséghez tartozók tényleges igényeinek
kielégítésében jelentıs szerepet vállalnak a városban mőködı kisebbségi önkormányzatok,
amelyeknek egyik meghatározó feladata a kisebbségi kultúra és hagyományırzés. Békéscsaba
nemzetiségi kötıdését elsısorban a szlovák kulturális hagyományápolás, a Szlovák Tájház
mőködtetése, a Szlovák Kultúra Házában szervezett rendezvények fémjelzik, valamint a mindennapok
számtalan nemzetiségi sajátossága, jelenléte. A békéscsabai kisebbségi önkormányzatok gondozzák
a román, cigány és lengyel hagyományokat is.
Számos sikeres nemzetközi hírő fesztivál, nagyrendezvény kötıdik Békéscsabához. Közülük
kiemelkedik a ZENIT nemzetközi fúvószenekari találkozó, a Nemzetközi Bábfesztivál, az Országos
Szólótánc Fesztivál, Országos Grafikai Biennálé, a Garabonciás Napok diákünnepe, Tánc Világnapi
Gála, újjáélesztés alatt áll a Csaba napok, stb. Emblematikus szerepet vívott ki magának a határokon
átnyúló hírnévnek örvendı Kolbászfesztivál, mely évente egyre több embert mozgat meg.
Mindenképpen meg kell említeni a Városházi Esték rendezvénysorozatát, mely a kultúra iránt
érdeklıdök rendszeres nyári programjává lépett elı megyeszerte, valamint a vállalkozói szféra által
szervezett kulináris örömöket és könnyed szórakozást biztosító tömegrendezvényekrıl, a Csaba
Center bekapcsolódásáról a város kulturált közösségi színtereibe.
3.2.6.2. Sportélet
Békéscsaba városa sportolóin keresztül jól ismert az országban, és szép eredményeket értek el
nemzetközi szinten is. A város – a különbözı sportágakban – számos olimpiai, világ- és Európa-
bajnokot adott a sportvilágnak. A legnépszerőbbek a labdajátékok (elsısorban a labdarúgás és a
kézilabda), a „klasszikus sportágak” közül a legsikeresebb a nıi torna. Békéscsaba 1997-ben
kiérdemelte a Nemzeti Sportváros kitüntetı címet.
A városban igen széles a sportolási lehetıség: mintegy negyven sportágban hozzávetılegesen
hetven sportszervezet mőködik. A békéscsabai sportkörök anyagi kondícióit összehasonlítva más
városok és a fıváros sportegyesületeivel megállapíthatjuk, hogy általában nem rendelkeznek erıs
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
42
anyagi háttérrel, a településen nincs annyi tıkeerıs nagyvállalat, cég, amely biztos szponzori hátteret
jelenthetne a helyi sportélet, így a versenysport számára is. A gyermek- és ifjúsági sport támogatása –
az elfogadott Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer értelmében – a kulcsfontosságú feladatok
közé tartozik.
Az utóbbi esztendıkben egyes területeken jól érzékelhetıen történt elırelépés, ez elsısorban a
szervezett formában megrendezett programokra igaz. Egy 2006-ban készült felmérés alapján: 280
játéknapon, 385 csapat, illetve 9231 amatır sportoló vett részt az önkormányzat által szervezett
szabadidıs eseményeken. Ezek közül a legnagyobb népszerőségnek a kispályás labdarúgó
bajnokságok és kupák örvendenek, melyeken rendszeresen 70-80 csapat vesz részt.
A nem szervezett formában történı szabadidısport-tevékenységnek egyre többféle megjelenési
formája van Békéscsabán: úszás, lovaglás, kosárlabda, labdarúgás, gyalog- és kerékpáros túra,
karate, tenisz, fallabda, asztalitenisz, bowling, fitness, body building, strandröplabda, lábtenisz, stb.
Ezek jórészt nem önkormányzati tulajdonban (általában vállalkozói formában) mőködtetett
sportlétesítményekben, illetve iskolák tornatermeiben történnek. Elısegíti a sportolási lehetıségek
bıvülésétUgyanis, hogy az Önkormányzati Minisztérium Sport Szakállamtitkárságaa
pályázatánáhozak segítségével csatlakozva, Békéscsaba is kapcsolódott a Tárt Kapus
Létesítmények Programhoz, mely során a város három oktatási intézményének tornatermét,
sportudvarát a hétvégeken kinyitják, a sportolni vágyókat fogadják.
A Békéscsabán lévı létesítmények legnagyobb részt önkormányzati tulajdonban állnak. Az elsıdleges
probléma, hogy a sportlétesítményekbıl viszonylag kevés van, illetve a meglévık egy része mára már
leamortizálódott, rossz állapotú (egyes épületek, építmények, pályák mőszaki, szociális színvonala
nem felel meg a kor követelményeinek). E problémákat megoldani nem tudta, csak enyhíteni volt
képes az a 2003-ban indult sportlétesítmény-felújító program, melynek keretei között az alábbi
nagyobb fejlesztések történtek: pályavilágítás kiépítése és a center pálya felújítása a Kórház utcai
stadionban, mőanyag borítású atlétikai pálya építése, mőfüves labdarúgó pálya építése.
A fiatalok számára 2006-ban átadásra került az extrém sportpálya, amelyen a nagy divatnak örvendı
„gördülı sportok” , a (gördeszka, a görkorcsolya, a BMX-kerékpár) gyakorlására nyílik lehetıség.
Szintén fontos elırelépésnek mondható, hogy 2008-ban beindult az az 5 esztendıre szóló program,
amely a közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények felújítását, fejlesztését tőzte ki célul,
valamint átadásra kerül az új Kórház utcai lelátó és a vívócsarnok.
A város létesítménygondjait valamelyest enyhíti, hogy az utóbbi esztendıkben egyre több cég,
vállalkozó mőködtet valamilyen szabadidı-sportolásra alkalmas létesítményt.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
43
3.2.6.3. Civilek
A civil szervezetek, mint a lakosság széles rétegeit elérı és tömörítı, fontos érdekképviselı
társadalmi, közösségi szereplık, kiemeltfontos partnerei lehetnek az önkormányzatnak a lokális
társadalmi problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek formálásában hatékonyan
egészíthetik ki munkáját. Jelzik a településen felmerülı, illetve kielégítetlen társadalmi igényeket,
szükségleteket, eszközül szolgálnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, segítséget nyújthatnak az
egyes szakpolitikák irányvonalának kialakításához (pl. kultúra, szociálpolitika, ifjúságpolitika). Fontos a
civil szervezetek közötti együttmőködés is. Az önkormányzat nem csak a tervezés, hanem a
megvalósítás során is számít a civil szervezetek segítségére, elsısorban az ESZA típusú
tevékenységek, szociális szolgáltatások, oktatási, foglalkoztatási és kulturális programok
elıkészítésében és végrehajtásában, illetve az érintett lakosság aktivizálásában.
Civil szervezetek:
� Alapítvány a Körös-parti Junior Fúvósok Javára
� Balkán Táncegyüttes és Kulturális Egyesület
� Békés Megye Népmővészetéért Alapítvány
� Békés Megyei Népmővészeti Egyesület
� Békéscsaba Jaminai Polgárır Egyesület
� Békéscsaba Térségi Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szövetség
� Békéscsaba Városi Bélyeggyőjtı Kör
� Békéscsaba-Wittenberg Magyar-Német Baráti Egyesület
� Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége
� Békéscsabai Evangélikus Vegyesakar
� Békéscsabai Független Nıegylet
� Békéscsabai Gazdakör Egyesület
� Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör
� Békéscsabai Református Vegyeskar
� Békéscsabai Városvédı és Városszépítı Egyesület
� Békési Úti Közösségi Házak Jazz-Klubja
� Békési Úti Közösségi Házak Filmklubja
� Békési Úti Közösségi Házak Népdalköre
� Bölcsıdés Gyermekekért Alapítvány
� Credo Alapítvány
� Cukorbetegek Klubja
� Csabai Bihargók Turista Egyesület
� Csabai Civilek Irodája
� Dél-alföldi Regionális Közmővelıdési Egyesület
� Dobszerda Kulturális, Ökológiai és Jogvédı Egyesület
� Esély Sportegyesülert
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
44
� És Mégis Öröm Alapítvány
� Homo Faber Alapítvány
� Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Rejtvényklubja
� KIT Makett Klub
� Lencsési Közösségi Ház Jóga Klubja
� Lencsési Közösségi Ház Kertbarát köre
� Lencsési Közösségi Ház Természetjáró Köre
� Magyar Minerofil Társaság Békéscsabai Városi Ásványgyőjı Köre
� Magyar Pedagógiai Társaság Békés Megyei Tagozata
� Mária Kör Közhasznú Egyesület
� Összefogás Mezımegyerért Egyesület
� İseink Nyomában Klub
� Passz Kortárs Segítı Csoport
� Politikai Foglyok Országos Szövetsége
� Reformációért Alapítvány
� Sérült Fiatalok Békés Megyei Egyesülete
� Sziluett Tánccsoport Egyesület
� Szivárvány Alapítvány a Tompa Utcai Óvoda Gyermekeiért
� Tabán Néptánc Egyesület
� Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület
� Tizenkét Évfolyamos Nevelı Iskoláért Alapítvány
� Trianon Társaság Békéscsabai Szervezete
� Utak a Munka Világába Közhasznú Egyesület
� Új Forrás Baptista Gyülekezet
� "Zöld Csütörtök" Természetvédı Kör
3.3. BÉKÉSCSABA GAZDASÁGI SZERKEZETE
3.3.1. Ágazati szerkezet
Békéscsabát az elmúlt évek gazdasági elemzései a csekély dinamikát mutató, lassú szerkezeti
átalakulással jellemezhetı – elsısorban szolgáltató funkcióiban megújuló – centrumok közé sorolják.
A gazdasági átalakulás idején a külföldi tıke, illetve a vegyes vállalatok zömmel elkerülték a várost,
így Békéscsabát az átalakuló városi gazdaságok között a stagnáló, illetve leszakadó centrumok között
említik az elemzések. Ez abból is adódik, hogy Békéscsaba a periférikus helyzető, alacsony
gazdasági dinamikával jellemezhetı, hátrányos helyzető megye gazdasági központja, mely központra
a megye gazdasági teljesítménye negatívan hat vissza. Ez azonban kölcsönhatásként jelentkezik,
ugyanis a megyeszékhely fejlıdési üteme sem ad elég ösztönzést a szőkebb-tágabb térség számára
az ország fejlettebb régióihoz való felzárkózáshoz.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
45
2002-es gazdasági adatok alapján az átlagosnál alacsonyabb növekedés hatására Békés megye a
megyék rangsorában hátulról a harmadik helyrre csúszott vissza, csak Nógrád és Szabolcs-Szatmár-
Bereg megyét múlja felül. A A Békéscsabai kistérség gazdasági ereje a 2001-es adatok alapján
meghaladta Salgótarján, Szekszárd, Kaposvár térségét és Veszprémmel, Zalaegerszeggel és Egerrel
állt egy szinten. Ugyanakkor a külpiaci értékesítés aránya alapján, mely egyik alapvetı fokmérıje a
gazdasági versenyképességnek, ennél rosszabb helyen áll. Ezen mutató alapján a térség csak a
salgótarjáni és a szekszárdi kistérséget elızte meg. Békéscsabán 9800 vállalkozás mőködik.
3.3.1.1. Mezıgazdaság és élelmiszeripar
Békéscsabán az agrártevékenység súlya kiugróan magas a megyeszékhelyekkel való összevetésben,
ugyanakkor az országos trendekkel megegyezıen az ágazat jelentısége az utóbbi évtizedekben a
helyi gazdaságon belül erıteljesen mérséklıdött. A megyék közötti rangsort tekintve 2002-ben Békés
megye mezıgazdasági részesedése a bruttó hazai termékbıl a második volt. A foglalkoztatottság
struktúráját tekintve az 1990-es és a 2001-es népszámlálás adataira támaszkodva megállapítható,
hogy Békéscsabán a mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya az eltelt 11 év alatt 8,9%-ról 3,5%-ra
csökkent, azonban 2001-ben még ezzel az értékkel is elsı volt a megyeszékhelyek között.
Az agrárszektor infrastrukturális háttérének színvonala nem felel meg a mai követelményeknek, az
elmaradás jelentıs a világ élvonalához képest. A piacképes termelés egyik alapvetı feltétele az
innováció lenne, sajnos a vállalkozások lemaradása e vonatkozásban is megfigyelhetı. Ezen kíván
enyhíteni a 2004. októberében az Almáskerti Ipari Parkban átadott Mezıgazdasági és Élelmiszeripari
Innovációs Központ (MEIK).
Az agrárszektor ágazati szerkezetét tekintve a gabonatermesztés kimagasló jelentıséggel bír. A
magasan gépesített szántóföldi gabonatermelés a mezıgazdasági fajlagos GDP értékét az országos
élvonalba emeli.
Békéscsaba és környéke nem tartozik a zöldségtermesztés fıbb termıterületei közé. A termı
gyümölcsösöket tekintve a Békéscsabai kistérség kiemelkedı a megyében, de országos
viszonylatban mind a termıterület, mind a bogyós gyümölcsösök átlagos parcellamérete elmarad az
átlagtól.
A tömegtakarmány-termelés és a gyepgazdálkodás hosszú idı óta nehéz helyzetben van, hiszen a
felhasználó szarvasmarha- és juhtenyésztés az utóbbi években jelentısen visszaszorult
Békéscsabán. A város környékén állattenyésztési vonatkozásban fıként az abraktakarmányra épülı
szakágazatok (sertés- és baromfitenyésztés) dominálnak.
Békéscsabán az élelmiszeripar a város gazdasági élete szempontjából igen jelentıs. A hetvenes-
nyolcvanas években kibontakozó iparszerő termelési rendszerek egy jól mőködı gabona-hús
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
46
termékvertikumot építettek fel. A rendszerváltást követıen a termeltetési, feldolgozási és forgalmazási
integrációk felbomlottak, a termelés nagymértékben visszaesett.
A mezıgazdaság hanyatlása magával hozta a tanyai gazdaságok jövedelemtermelı képességének
visszaesését is, ennek megfelelıen csökkent mind a mővelt területek nagysága, mind az
állatállomány. A legjelentısebb élelmiszeripari vállalatok a városban a hús-, a zöldség- és
gyümölcsfeldolgozáshoz, valamint a malomiparhoz kötıdnek.
3.3.1.2. Ipari szektor
A rendszerváltás után Békéscsaba ipari szerepköre gyengült. Meghatározó maradt az élelmiszer-
feldolgozás, az építıanyag- és nyomdaipar súlya, csökkent viszont a fémfeldolgozás és gépgyártás
hozzájárulása az ipar teljesítményéhez, ám a szerkezeti megújulást is jelentı zöldmezıs beruházások
nagyrészt elkerülték a várost. A 44-es fıút mellett elhelyezkedı Békéscsabai Almáskerti Ipari Park
(BAIP) 1999. decemberében nyerte el az ipari park címet. Az ipari park betelepítése 95%-os, az itt
megvalósult foglalkoztatás (jelenleg 460 fı) elmarad az elızetes várakozásoktól. Ugyanakkor
kifejezetten sikeres az induló vállalkozások számára biztosított inkubátorház, melyet a Békéscsabai
Vállalkozási Centrum Kft. üzemeltet a Kétegyházi út menti ipari övezetben.
Az ipari vállalkozási aktivitás erıteljes, ugyanakkor a város gazdaságából hiányzik egy-két
meghatározó dinamikus feldolgozóipari nagyvállalat, illetve a helyi-térségi kereslet nem elégséges
még a sikeres új vállalkozások számára sem a középvállalati méret viszonylag gyors eléréséhez.
A mőködı vállalkozások száma 1998. és 2002. között a Dunántúlon 7–-17%-kal nıtt, miközben
Békéscsabán alig 5%-os volt a növekedés. A mőködı cégek ágazati megoszlása Békéscsabán
sajátos struktúrát mutat. Az iparban tevékenykedı társas vállalkozások aránya a vizsgált városok
között itt a legmagasabb, az ipari cégek aránya az összes mőködı vállalatból közel 10%. A
vállalkozások számát tekintve a békéscsabai iparban felülreprezentált az élelmiszeripar, mely a Dél-
alföld mezıgazdasági potenciálját mutatja. Békéscsabán hagyományosan erıs ágazat a nyomdaipar,
illetve a gépgyártás, elektronika, faipar, építıanyag gyártás, elvesztette jelentıségét viszont
jelentıségét a textilipar.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
47
A helyi iparban m őködı társas vállalkozások ágazati megoszlása
gépek, gépi berendezések gyártása; 10
jármőgyártás; 1
egyéb ipari tevékenység; 27
nyomdaipar, kiadói tevékenység; 67
kohászat, fémfeldolgozás; 47
víz, gáz, hı, áramellátás; 1
elektronikai ipar; 22
élelmiszeripari élvezeti cikkek gyártása; 35
textilipar; 8
ruházati ipar; 20
bır és cipıipar; 2
fa és papíripar; 21
hulladék győjtése, újrahasznosítása; 1
bányászati tevékenység; 4
nemfém ásványi anyagok gyártása; 13
vegyipar; 13
Forrás: KSH Cég-Kód-tár, 2002
Békéscsaba helyi iparában az építıanyagok termelése fontos stabilizáló elemként jelentkezik, mind a
Frühwald, mind a Tondach folyamatos növekedése és megújulása hosszabb távon is stabilizálta az
iparág helyzetét. Az építıanyag-iparban a külföldi tıkebefektetéseket a helyi nyersanyag- és termelı
bázis (homokbánya, betonkeverı üzem, agyagbányák, tégla- és cserépüzem), illetve a termelési
hagyományok, kultúra is ösztönözte.
A textil- és ruházati ipar jelenleg helyi piacra specializálódott. Az ágazatban mindössze egy helyi
nagyvállalat, a hazai tulajdonban levı Unicon Ruházati és Szolgáltató Zrt., illetve bérmunkát végzı
kisvállalkozások mőködnek.
A nyomdaipar teljes szolgáltatói és háttéripari bázissal rendelkezı, meghatározó ágazata volt a helyi
iparnak 1990-ig. A KNER Nyomdaipari Vállalat többszöri tulajdonosváltása és feldarabolása, az
átalakítási folyamat és a beruházások elmaradása elbocsátásokhoz, technológiai leszakadáshoz, a
versenyképesség romlásához vezetett. Ennek ellenére a felhalmozott tudás, a fejlett szolgáltatói bázis
megfelelı alapokat jelent a nyomdaipari ágazat versenyképességének javításához, húzóágazattá
válásához.
A gépiparban, azon belül is elsısorban a szerszámgépgyártásban és az alkatrészgyártásban a
technológiai fejlıdés, a termelés felfutása és a helyi szervezetek közötti kooperáció erısödése
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
48
megfigyelhetı. Ezzel a kedvezı folyamattal együtt megjelent az ágazatban a külföldi tıke, amelyet a
meglevı termelı bázis, a felszerelt telephelyek, valamint az olcsó és tapasztalt munkaerı vonzott
Békéscsabára.
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 138
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 11
Építıipari vállalkozások száma (db) 750
Forrás: KSH Cég-Kód-tár, 2002
3.3.1.3. Szolgáltató szektor
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 2713
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 460
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 3447
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 418
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 1470
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 947
Forrás: KSH Cég-Kód-tár, 2002 A rendszerváltást követıen végbemenı nemzetgazdaság szerkezeti és szervezeti átalakulásának
egyik meghatározó folyamata a szolgáltató tevékenységek körének bıvülése és a gazdasági
fejlıdésben betöltött szerepének növekedése volt., Ez a folyamat ment végbeígy volt ez
Békéscsabán is.: Aa megyeszékhelyen 1994-ig több ezer szolgáltató jelent meg. A szolgáltatók
legtöbbje a gazdasági (2.531) és ingatlan-szolgáltatás (2.210) alágazatban, valamint a
kereskedelemben mőködött, de szállítással és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal is több mint
700 vállalkozó foglalkozott. Azonban az 1995-ös év megszorításai eredményeként azonban 25–-50%-
os visszaesés mutatkozott a vállalkozások számában. Békéscsaba a megyeszékhelyek között
valamennyi szolgáltató ágazatban az átlagosnál gyengébb mutatókkal rendelkezett, és pozíciója
egyértelmően leszakadó volt már a kilencvenes évek közepén is. Ez a tendencia folytatódott, sıt
erısödött a kilencvenes évek második felében is. A folyamatot a lakossági vásárlóerı reálértékének
csökkenése, illetve a helyi gazdasági szereplık piaci helyzetének bizonytalansága okozta. Az elmúlt
öt évben azonban Békéscsabán jelentısen nıtt a termelıi, elsısorban az üzleti szolgáltatásokat
nyújtó szervezetek száma. A szolgáltatási szektor erısödésének üteme foglalkozási szempontból
jelentısen elmaradt az újraiparosodó megyeszékhelyek, illetve a regionális jelentıségő vidéki
szolgáltató centrumok (Szeged, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza) dinamizmusától. A helyi piacon
megjelenı szolgáltatók túlnyomó része mikrovállalkozás, az öt fınél többet foglalkoztató (helyi
székhelyő) szervezetek száma egyetlen alágazatban sem haladja meg a 30-at, s a legnagyobb
árbevételő szervezetek között is csak néhány 20 fınél többet foglalkoztató akad.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
49
A mőködı társas vállalkozások száma a szolgáltató ágazatokban
ingatlanügyletek, kölcsönzés; 239
számítástechnika; 58
kutatás, fejlesztés; 8
egyéb, gazdi tev. segítı üzl. szolg.;
113
oktatás képzés; 59
egészségügy, szoc. ellátás; 88
személyi, közösségi szolg.; 30
kiskereskedelem; 362
nagykereskedelem; 304
szálláshely és vendéglátás; 100
közl., szállítás raktározás; 82
pénzügy, bizt., kiegészítı tev.; 25
távközlés; 7
üzemanyag és gépj. keresk.; 137
szabadidıs tev.; 90
építıipar; 183
jogi, gazdi, ügyviteli szolg., mérnöki
t.adás; 312
Forrás: KSH Cég-Kód-tár, 2002
3.3.1.4. Lakossági szolgáltató ágazatok
A békéscsabai kereskedelmi szolgáltatások esetében a kilencvenes évek elsı felében formálódó,
erısen széttagolt szervezeti rendszer és bolthálózat a kilencvenes évek végéig fennmaradt. Azonban
a piaci verseny eredményeként a szervezetek száma 1994-tıl kezdve évrıl évre csökkent, 1997-tıl a
napi cikkek kereskedelmében megkezdıdött a boltok számának jelentısebb visszaesése. Ezen
változások alapvetıen a lakossági kereslet reálértékének csökkenésével, a város és térsége
leszakadásával magyarázhatóak. Ez az elsıdleges oka annak is, hogy viszonylag kisszámú helyi
szereplı tudott megerısödni mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben. Szintén nehezítette a
vállalkozások helyzetét a beszállítói kör átrendezıdése, illetve a beszerzési feltételek átalakulása. A
helyi kereskedelem átalakulásának és Békéscsaba térségi kereskedelmi centrum szerepének
átformálásában meghatározó szerepet töltöttek be a külföldi befektetık, a multinacionális cégek
(TESCO, SPAR, OBI, PRAKTIKER, BAUMAX, stb.) megjelenése. A helyi kiskereskedelemben
felgyorsult a tıke- és alapterület- koncentráció, a kisvállalkozások szelekciója. Ez részben az
ágazatban zajló országos, illetve globális folyamatokba illeszkedik, de szerepet játszott benne a helyi
kereskedelem szervezeti széttagoltsága is. Jelenleg az összes békéscsabai vállalkozás egyharmada
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
50
mőködik a kereskedelmi ágazatban. Az átalakulási folyamat fontos szereplıjeként jelent meg a Csaba
Center, amely szolgáltatásaival, valamint a kereskedelmi-szolgáltató tevékenységek egy térben
történı koncentrálásával és érték elvőségével hozzájárul a bérlık piaci helyzetének stabilizálásához,
illetve a kereskedelmi tıke belvárosban történıvaló megtartásához szemben más nagyvárosokkal,
ahol általában a település szélén létesülnek a legnagyobb bevásárló centrumok.. A kiskereskedelem
szerkezetének átalakulása hatással van mind a nagykereskedelemre, mind a beszállítói hálózatra,
feldolgozóiparra, felerısítve a tıke- és térbeli koncentráció folyamatait ezekben az ágazatokban is.
Ebben a folyamatban Békéscsaba egyelıre periférikus szerepet játszik, elsısorban a város
közlekedési helyzete és a helyi szereplık viszonylag szerény tıkeereje miatt.
Az utóbbi évtizedek folyamatai alapvetıen erısítették a város belföldi kereskedelmi centrum szerepét.
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatában is több száz vállalkozást alapítottak az 1990-
es évek elején. Ezek száma folyamatosan csökkent, s a vendéglátóhelyek száma is szerény
mértékben bıvült a megyeszékhelyek átlagától elmaradva. Az ágazatban az összes vállalkozás
mindössze alig 4%-a mőködik. Az ágazat csekély dinamizmusa a helyi szereplık
tıkeszegénységével, a lakossági vásárlóerı gyengeségével, az idelátogató turisták alacsony
számával, illetve a csekély mennyiségő turisztikai attrakcióval magyarázható.
3.3.1.5. Termelı szolgáltató szektor
A termelı szolgáltató szektor vállalkozásainak igen fontos szerepe van egy város életében, hiszen
hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének javításához. Békéscsabán is, mint az ország
egészében gyorsan bıvült a termelıi szolgáltatásokat nyújtó helyi szereplık köre. A szállítás,
raktározás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek több száz vállalkozást vonzottak, azonban ezzel
együtt gyors szelekciós, illetve koncentrációs folyamat zajlott és zajlik napjainkig. A város, illetve
tágabb térsége iparának lassú átalakulása miatt kevés tıkeerıs vállalkozás tudott a lokális piacon
megerısödni. A helyi ipari szereplık számára alapvetıen elégséges a helyi szállítási-szállítmányozási
cégek teljesítménye, kapacitása, szolgáltatásaik minısége. A nem helyi döntési központokkal
rendelkezı nagyvállalatok esetében azonban a partnerek kiválasztása országos szinten, komoly
tendereken történik.
A békéscsabai fuvarozók számára Románia EU-s csatlakozásával új piac nyílik meg, hiszen jelenleg
az ottani cégek jármőparkja nem éri el az Európai Unió által megkövetelt szintet. A városban az
Éészaki és a Ddéli iparterületek ideális helyszínt biztosíthatnak a logisztikai fejlesztésekhez, ahonnan
a fıútvonalak, a vasútvonalak, a repülıtér, illetve a kiegészítı szolgáltatások és tevékenységek
egyaránt kiválóan elérhetıek volnának. A meghatározó helyi nagyvállalatok saját telephelyen
csaknem kivétel nélkül kialakították logisztikai rendszerüket, így tehát a jelenlegi logisztikai igények
kielégítettek, szükség csak speciális szolgáltatások kialakítására mutatkozik.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
51
A pénzügyi és biztosítási szektorban lezajlott átalakulás eredményeként megerısödött, sıt,
meghatározóvá vált a külföldi tıke szerepe a magyarországi piacon. Ezzel együtt a korábbi, hazai
szereplık jelentısen bıvítették vállalakozói és lakossági szolgáltatásaik körét, így valamennyi
üzletágban erısödött a verseny a bankok és a biztosító társaságok között. Mivel az üzletpolitikai
döntések a központokban születnek, melyek zömmel a fıvárosban találhatók, ezért a helyi/térségi
sajátosságok, igények érvényesítésére, kezelésére korlátozott a mozgástere a Békéscsabán mőködı
kirendeltségeknek. Békéscsabán jelenleg 15 bankfiók – a 10 legnagyobb hazai bankból 8 jelen van a
városban –, 8 takarékszövetkezeti fiók és 14 biztosító kirendeltsége mőködik. Itt fontos megemlíteni,
hogy 2006-ban nyílt meg a városban a Budapest Bank Nyrt. Bankmőveleti Központja, mely eddig
mintegy 500 új munkahelyet teremtett.
A gazdasági tevékenységet segítı (üzleti) szolgáltatások szférájában meghatározó szerepet töltenek
be a helyi kisvállalkozások, illetve a Kétegyházi úton található inkubátorház. Az üzleti szolgáltatások
ugyanakkor tudás- és információközvetítı szerepük révén elengedhetetlen feltételei a gazdasági
szerkezetváltásnak. Az országos szinten legdinamikusabb növekedést mutató ágazat fejlıdését
Békéscsabán lelassította a helyi kereslet gyengesége, egyrészrıl a piac hiányossága (kevés egyéb
vállalkozás), másrészt azon vállalkozók érdektelensége, akik nem ismerték még fel azt, hogy a
vállalkozói ismeretek és a friss információk birtoklása cégük fejlıdésének alappillére. Az üzleti
szolgáltatások – elsısorban a könyvvizsgálói és tanácsadói szolgáltatások – igénybevételét ösztönzik
a szabályozók (adózás, számviteli törvény stb.) változása, továbbá a megjelenı pályázati lehetıségek
is. A fejlett üzleti szolgáltatások téren Békéscsaba és Gyula együttesen domináns szerepet tölt be a
megyében (a szolgáltatok 55–70%-át tömörítik). Bizonyos specializált szolgáltatások esetében
azonban érvényesül Békéscsaba periférikus helyzete, ezeket többnyire budapesti, dunántúli, külföldi,
ritkábban szegedi, debreceni, kecskeméti szolgáltatóktól vásárolják a helyi vállalkozók. További
veszélyt jelent erre az ágazatra, ha a gazdaság mőködési feltételeit biztosító intézményeket (APEH,
ITDH, kamara, dekoncentrált minisztériumi szervek) a közigazgatási reform következtében esetleg
áttelepítik más városba.
Az info-kommunikációs ágazat 2002-tıl kezdve meghatározója lett a fejlett gazdaságok
versenyképességének nemzeti, térségi és helyi szinten is. Békéscsaba esetében még nem
beszélhetünk az info-kommunikációs ágazatot alkotó tevékenységek teljes összeolvadásáról.
A távközlés meghatározó szolgáltatója a megyében az 1996. óta mőködı új nevén az Invitel
Távközlési Zrt., mely a HTCC cégcsoport tagja. A 2003-as piacnyitás után elvben már nem
kizárólagos a cég helyzete, azonban érdemi versenytárs eddig még nem jelentkezett. A cég központja
Budapesten van, itt születnek a stratégiai döntések. A HTCC üzleti terveiben elıkelı helyen szerepel
az új szolgáltatások bevezetése, kiemelt célterület ként a két ellátott megyeszékhelyen (Békéscsabán
és Salgótarjánban). A versenytársakkal összevetve mégis az mondható el, hogy a fejlett
szolgáltatások fáziskéséssel érkeztek a városba, és a kínált szolgáltatási csomagok árszínvonala is
igen magas.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
52
A városban jelen lévı egyéb szolgáltatók kizárólag a vállalati és az intézményi kört célozzák meg. A
mobilkommunikáció terén Békéscsaba és szőkebb térsége kiemelt piaca mindhárom GSM
szolgáltatónak. A város lakossága körében a mobil ellátottság felülmúlja a 80%-ot. A mobilszolgáltató
cégek stratégiája egyértelmő a közeljövıt tekintve, amely az Iinternetes piac minél nagyobb
szegmensének átfordításaát célozza a jelenlegi stabil végberendezések feltıl a mobiltelefonok és a
hordozható számítástechnikai eszközök felé.
Az Iinternetes piac más szereplık számára is perspektivikusnak tőnik. A speciális technológiai
megoldások közül a mikrohullámú szolgáltatások esetében a vételi bizonytalanság, a kábeltelevíziós
rendszer esetében az állami támogatás hiánya fékezi a szolgáltatások erıteljesebb terjedését. A
városban az e-business, az e-kereskedelem jelentıs fejlıdési potenciállal bírma még gyermekcipıben
jár, hasonlóan az e-bankoláshoz, vagy az e-ügyintézéshez, azonban Békéscsaba periférikus földrajzi
és közlekedési helyzetében az egyik kitörési pontot éppen az e-tevékenységek dinamikus fejlesztése
jelenthetné. Az ágazat fejlıdését számos beruházás jelzi, ilyen a kKönyvtár, a kKórház és az
eEgyetemi kKar optikai hálózatra való csatlakozásának kiépítése, az IT-re épülı banki mőveleti
központ városba telepítése..
Felszámolás alatt lév ı nagy vállalkozások : BCB Egyesült Ttextilmővek Rt.
Bábolna Baromfi Kft.,
Május 1. Mgtsz. Legnagyobb foglalkoztatók : Tondach Magyarország Kft.
Linamar Hungary Nyrt. Csaba Metál Zrt. Csabatáj Zrt. Budapest Bank Mőveleti Központja (Csaba Centerben) Békéscsabai Hőtıház Almex 96 Kft. OTP Bank Nyrt.
Hirshmann Kft.
3.3.1.6. Kutatás-fejlesztés
MTA RKK Békéscsabai Osztály
2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007.
Létszám (fı) 11 12 12 13 13 13 Ebbıl: kutató (fı) 7 8 8 9 9 9 egyéb (fı) 4 4 4 4 4 4 K+F ráfordítás (Ft) 19 857 580 17 701 824 17 233 668 19 216 436 61 811 958 76 643 842 Forrás: MTA RKK, 2008
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
53
3.3.1.7. Turizmus
2002. január 1-jén a helyi turisztikai folyamatok élénkítése, koordinálása érdekében megnyílt a
Békéscsabai Turisztikai Iroda az Ifjúsági Ház I. emeletén. Fél éves felkészülési idıszakot követıen, a
Magyar Turizmus Zrt.-hez benyújtott névhasználati pályázatot után követıen, a Békéscsabai
Turisztikai Iroda 2002. július 8-ától a város központjában (Szent István tér 9. sz. alatt) kialakított,
megfelelı infrastruktúrával ellátott helyiségben Tourinform irodaként folytatta mőködését. Mivel az
iroda munkavégzése során korábban is a Tourinform hálózat mőködési szisztémáját követte, a
névváltoztatással tevékenységi köre nem változott, így területi információs- és marketingirodaként
folytatta munkáját.
A 67 ezer lakosú megyei jogú város, Békéscsaba a honi szlovákság központja, a kolbászkészítés
legismertebb központjafellegvára. A város nem szőkölködik látnivalókban, múzeumokban sem. Az
egyik legismertebb magyar festı, Munkácsy Mihály számtalan szállal kötıdik a településhez. Nagy
hagyományai vannak továbbá a sportnak is a városban:, a gyógyulni és felüdülni vágyókat pedig várja
a felújított Árpád fürdı várja. A lovaglás kedvelıiszerelmesei számára valóságos paradicsom a város,
hiszen tíz lovas bázis kínálja különféle szolgáltatásait. Az aktív pihenést - gyalog- és kerékpártúrát -
kedvelıknek ajánlott kirándulóhelyként a közeli szabadkígyósi Wenckheim-kastély és annak ısparkja,
valamint a pósteleki kastélyrom, annak romantikus parkerdeje. Az említetteken kívül kiemelendı a
rendkívül színes éves programkínálat (Országos Szólótánc Fesztivál, Csabai Farsang, Békéscsabai
Tavaszi Fesztivál, Városházi Esték, ZENIT, Csabai Kolbászfesztivál), amely lassacskán fesztiválvárosi
rangra emeli Békéscsabát.
A fentiek ellenére a városba érkezı vendégek számát illetıen országos viszonylatban Békéscsaba a
sereghajtók között szerepel a megyeszékhelyek között, 2001-ben a kereskedelmi szálláshelyekre
érkezı vendégek száma alapján a város csak Tatabányát és Szekszárdot elızte meg.
Kereskedelmi vendégéjszakák száma 2006. 2007. 2008.
Összesen (fı) 36.
012
41.
981
22.
405
Kereskedelmi és magánszálláshelyek száma
(db)
szálloda 5
panzió 3
motel 1
lovas panzió 3
kollégium 8
ifjúsági szálló 2
magánszállás 5
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
54
Összesen 27
A kereskedelmi szálláshelyek kapacitását megvizsgálva elmondható, hogy a városba érkezı turisták
részére 406 férıhely áll rendelkezésre. Bár a vendéglátóhelyek száma 1997-tıl 2006-ig 316 darabról
469-re nıtt Békéscsabán, a vendégéjszakák száma 1997-ben évi 200. 000 éj volt, majd néhány éves
csökkenést követıen 2003-ban elérte 23 .962 éj számmal a csúcsot, mely azóta fokozatosan
csökken. Sem a külföldi, sem a hazai turisták nem tekintik elsıdleges célpontjuknak a várost. Ennek
egyik fı oka, hogy Békéscsaba egyedi vonzerejét, amely beazonosíthatóvá teszi a várost, jelenleg
mindössze a gasztroturizmus, ezen belül is a kolbászturizmus jelenti. Összességében elmondható,
hogyazonban Békéscsabán a turizmus az abban rejlı jelentıs potenciál ellenére jelenleg még nem
tekinthetı húzóágazatnak.
A város másodlagos vonzerejét képezik a Közép Békési Centrum városai (városturizmus), a Körösök
Völgye Natúrpark (ökoturizmus), a békéscsabai fesztiválok és rendezvények (fesztiválturizmus).
Nagyrendezvények a városban:
1. Kulturális rendezvények:
• Országos Szólótáncfesztivál
• Csabai Farsang
• Békéscsabai Tavaszi Fesztivál
• Frankó Dance Fesztivál
• Scherzo - Zenés Ifjúsági Színpadok Országos Fesztiválja
• 100 x SZÉP Fesztivál
• Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásár
• Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé
• Center Plázs
• Városházi Esték
• Nemzetközi Fafaragó Találkozó - Nemzetközi Hímzı Tábor - Országos Kosárfonó
Mesterkurzus - Békés Megyei Kézmőves Tábor
• Lecsófesztivál
• Országos Tervezı Grafikai Biennálé
• ZENIT Nemzetközi Fúvósfesztivál- Zenei Ifjúsági Találkozó
• Országos Makettkiállítás
• Csabai Kolbászfesztivál (els ıdleges, nemzetközi hatókör ő attrakció)
• Békés Megyei Mikulásfesztivál
2. Sportrendezvények:
• A-osztályos Országos Társastánc Bajnokság
• Tavaszi Nemzetközi Sportgála - gyalogló- és futóverseny
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
55
• Békéscsaba-Arad-Békéscsaba Nemzetközi Szupermaratoni Futóverseny
• Békéscsabai Autó-Motor Show
• Torna Club Békéscsaba Kupa
• Streetball Fesztivál
• Tour de Hongrie Kerékpáros Körverseny - Békéscsaba Nagydíj
• Dr. Bándi Andor Asztalitenisz Emlékverseny
• Luxusautó Kiállítás
• Samsung Futófesztivál
• Szilveszteri Futógála
• Vitorlázórepülı-, Ssárkányrepülı-, Eejtıernyıs- Bbajnokságok
Összesen: 29 nagyrendezvény évente.
Békéscsabai nagyrendezvények látogatottsága (2007-e s adatok)
Magyar Kultúra Ünnepe 600 fı
Csabai Farsang 850 fı
Tavaszi Fesztivál 3. 000fı
Akusztikus Gitárfesztivál 250 fı
ZENIT 2. 500 fı
Mikulásfesztivál 600 fı
Filharmónia – bérletes hangverseny 7db 400 fı 2. 800 fı
könyvtári elıadás 1 db 250 fı
Evangélikus Nagytemplomban tartandó
elıadás 1db
2. 000 fı
Kolbászfesztivál 70. 000 fı
Sörfesztivál 50. 000 fı
Városházi Esték 8. 000 fı
Autó-Motor Kiállítás 10. 000 fı
Luxusautó kiállítás 5. 000 fı
Elefánt Sörözı – Koncertek (27 db 90 fı) 2. 430 fı
Frankó Fesztivál 2db 1.500 fı 3. 000 fı
Lecsófesztivál 2 500 fı
Pallasz Napok 7. 000 fı
Csaba Expo 28. 000 fı
Jókai Színház – jegyes elıadások 4. 029 fı
bérletes elıadások 44. 879 fı
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
56
Összesen 248. 188
fı
Jelentıs turisztikai látnivaló a Munkácsy Mihály Múzeum, a Munkácsy Emlékház és a Jankay
hagyaték (kulturális turizmus), az Evangélikus Nagytemplom és Kistemplom, a jaminai római katolikus
Jézus Szíve római katolikus templom és a református templom. További vonzerıt jelent a minıségi
sportturizmus a felújított Árpád-fürdı, a lovasturizmus, a kerékpáros turizmus, a horgászturizmus, a
természetjárás és a termálturizmus.
Helyszín Látogatottság Munkácsy Mihály Múzeum 28. 000 fı/év Munkácsy Emlékház 13. 000 fı/év; szezonban: 5. 500
fı Csabai Tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely 5. 800 fı/év Jankay Győjtemény és Kortárs Galéria 14. 200 fı/év; szezonban: 1 600
fı Szlovák Tájház 4. 000 fı/év Meseház 26. 000 fı/év; szezonban: 6. 500
fı Árpád Fürdı 264. 000 fı/év
A harmadlagos turisztikai vonzerık csak kiegészítı feladatokat látnak el a turisztikai termékek
palettáján, ide tartozik a vadász és bevásárló-turizmus.
3.4. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK HELYZETE BÉKÉSCSABÁN
3.4.1. Oktatás-nevelés
A közoktatási feladatok ellátása a közoktatási törvényben foglaltak szerint a helyi önkormányzatok
kötelezı feladata. A megyei jogú városok kötelezettsége ezen kívül számos egyéb feladatra is
kiterjed. A közoktatás helyzetére számos tényezı gyakorol jelentıs hatást, az egyik ilyen a
szabályozási környezet. Sok egyéb alapvetı változás mellett talán a legfontosabb az az 1990-es
törvénymódosítás volt, amely megszőntette a közoktatás állami monopóliumát és az iskolarendszer
merev szerkezetét. A másik fontos tényezı, mely az oktatás helyzetét alapvetıen meghatározza az
egyes korosztályokba tartozók száma, azaz a tanulólétszám. Békéscsabára is igaz az országos trend,
mely szerint az utolsó 30 évben folyamatosan csökken a 14 év alatti lakosok száma.
3.4.1.1. Óvodai nevelés
Békéscsabán 2006-ban 20 óvodában 1.723 gyermek nyert elhelyezést, az óvodai férıhelyek száma
(gyógypedagógiai neveléssel együtt): 2.180. Az óvodai csoportok száma az 1990. évi 96-ról 75-ra
csökkent, míg a gyermekszám 2.600-ról 1.897-re. A gyermeklétszám csökkenését a város a feladat-
ellátási helyek számának csökkentésével is lekövette, 1990-ben 22 intézményben folyt, míg
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
57
napjainkban 20 feladat-ellátási helyen folyik óvodai nevelés. A pedagógusok számának csökkenése a
gyermekszám csökkenésnél is dinamikusabb, így nıtt az egy pedagógusra jutó gyermekek száma
nıtt, a jelenlegi érték átlag 11 gyerek jut egy pedagógusra.
Az óvodai ellátás színvonalának jellemzıje, hogy a város valamennyi óvodájában gondoskodik a
sajátos nevelési igényő gyermekek ellátásáról, ebbıl a célból utazó gyógypedagógus hálózatot
mőködtet. A gyermekek fizikai állóképességének, ügyességének, gyorsaságának fejlesztése
érdekében biztosítottgondoskodik az úszásoktatás és egyéb testnevelési foglalkozások
megszervezésének lehetıségérıle. Egy-egy óvodában a beszéd- és érzékszervi fogyatékosok, illetve
nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók nevelésének lehetıségéte is adottbiztosítja.
3.4.1.2. Általános iskolai oktatás
Az alapfokú oktatásba beiskolázott tanulók számának alakulását tekintve is érzékelhetı a csökkenı
gyermeklétszám. Békéscsabán 1970-ben 4.876 tanuló vett részt az alapfokú képzésben, 1983-ban
7.822, a demográfiai tetıpont idején, 1988-ban 8.178, 1989-tıl azonban elkezdıdött a
létszámcsökkenés. Nappali oktatásban résztvevı általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai
oktatással együtt): 4.619 fı.
A tanulólétszám változása Békéscsabán
4000
4500
5000
5500
6000
6500
7000
7500
8000
8500
1970 1983 1988 1989 1991 2002 2003 2004 2006
Forrás: KFHT-START, 1991-2002 adatbázis
A csökkenés mértéke lényegében azonos az országos átlaggal, azonban az általános iskolás
tanulólétszám a lakossághoz viszonyítva Békéscsabán a legalacsonyabb a megyeszékhelyek közül.
Békéscsabán jelenleg az alapfokú oktatásban 11 önkormányzati 2 egyházi és 1 országos kisebbségi
önkormányzat által fenntartott nemzetiségi iskola vesz részt. Az intézmények száma a demográfiai
csúcs idején is 14 volt, azonban az országos tendenciáknak megfelelıen a városban is a 90-es évek
közepén volt a legmagasabb az iskolák száma, akkor 16 iskolában, 17 telephelyen folyt az oktatás,
majd ezután csökkent a számuk.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
58
A hagyományos általános iskolákon kívül, két intézményben 6, illetve 8 osztályos gimnáziumi
oktatásban részesülnek a tanulók. A 6 osztályos gimnáziumi oktatásban 2007/2008-as tanévtıl már
nincs beiskolázás. Egy iskola az enyhe fokon értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végzi, illetve
egy iskola a szlovák nemzetiségi oktatásban vállal feladatot.
1991-ben 658 pedagógus tanított az általános iskolákban, így az egy pedagógusra jutó diákok száma
10,4 volt. A 90-es évek végén az egy pedagógusra jutó diákok száma emelkedni kezdett, ami azt jelzi,
hogy az oktatásból kikerülı pedagógusok aránya meghaladja a tanulószám csökkenésének mértékét.
Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 2002-ben 10,8 volt.
Az iskolák szakos ellátottsága 100%-os, mindemellett a város biztosítja a speciális feladatok
ellátásához szükséges személyi feltételeket (fejlesztı pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs,
oktatástechnikus). Sajnálatos módon azonban a tehetséggondozás korábbi, országosan is
példamutató szakembergárdájáta létszámát le kellett csökkenteni, illetve . Aa teljes körő sportolás
feltétele sem biztosított még nem minden feladat-ellátási helyen biztosított.
Békéscsaba alapfokú oktatásában kiemelten kezelt területek:
• Az idegen nyelv oktatása, melyhez az iskolák az eredményesség növelése céljából
igyekeznek a törvény által meghatározott szint feletti jelentıs többlet órakeretet biztosítani.
• Az informatika, számítástechnika oktatás, melyhez az intézmények technikai feltételeinek
javítását kívánja a város megoldani.
• A sajátos nevelési igényő gyermekek oktatásának segítésére utazó gyógypedagógusok
hálózatának megszervezése.
• A tehetséggondozás elısegítése érdekében városi tanulmányi versenyek mőködtetése.
• Az önkormányzat az eredményes iskolakezdést logopédiai osztály szervezésével segíti.
• A város lehetıséget biztosít mozgássérült gyermekek integrált oktatására, emellett biztosítja
az autista gyermekek képzését is.
• A sportot - egyes iskolák tornászokat és labdarugókat, a 2008/2009-es tanévtıl tornászokat
és vívókat - nevelı-oktató osztályok szervezésével támogatják.
3.4.1.3. Középfokú oktatás
A középfokú intézményekben tanulók száma az egész országban 1993-ig emelkedett, azóta enyhén
csökken. A békéscsabai tendencia is hasonló, azzal a különbséggel, hogy a városban 1993. óta
stagnál a középfokú oktatásban résztvevık száma. Ennek legfıbb oka, hogy míg más megyékben az
oktatás több városba koncentrálódik, addig Békés megyében a koncentráció egyetlen városban,
Békéscsabán valósul meg. A városnak mennyiségi és minıségi szempontból is kiemelkedı szerepe
van a középfokú oktatásban. A megyeszékhely színes és színvonalas szakképzési kínálatot fejlesztett
ki, melyben súlypontosak a szolgáltató szektorra és a nem anyagi ágazatokra vonatkozó képzések.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
59
Jelenleg 12 középfokú oktatási intézmény mőködik Békéscsabán, ebbıl négy gimnázium (egy szlovák
nemzetiségi gimnázium), míg nyolc különbözı szakközép- és szakiskola. A szakközép- és szakiskolák
között találhatunk fémipari, mőszaki, építı- és faipari, gépészeti és számítástechnikai, logisztikai és
közlekedési, közgazdasági, kereskedelmi és vendéglátó-ipari, valamint mővészeti irányultságút. Ebbıl
is látszik, hogy Békéscsaba a középfokú oktatásban diákvárosnak nevezhetı. Míg a megye általános
iskolai képzésének csak a hatoda, a középfokú képzésnek több mint fele itt valósul meg.
Békéscsabán összesen 8.408 fı tanul középiskolában, melybıl 4.559 fı bejáró. Az ezer lakosra jutó
középiskolások száma 111 fı, ami a város kedvezıtlen korösszetétele ellenére igen magas érték,
amelyez a városi feladatok ellátásán túl a térségi feladatok felvállalásával, az ingázó diákok magas
arányával magyarázható.
Jelenleg Békéscsabán a középfokú oktatásban résztvevı diákok között a gimnáziumi tanulók aránya
22%, ennek több mint kétszerese (54%) a szakközépiskolásoké. A gimnáziumi képzésben viszonylag
alacsony a más városból érkezı tanulók aránya.
3.4.1.4. Felsıfokú oktatás
Az elmúlt néhány év során a Tessedik Sámuel Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Karának tevékenysége
letisztult, a tanító képzés Szarvasra helyezésével ma már a gazdasági szakember-képzésre és az
ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott a békéscsabai kKar. A pénzügyi, gazdálkodási
és személyügyi szervezı szak a nappali és levelezı tagozatain mintegy 3.000 hallgató képzését hat
tanszék (Pénzügyi és Számviteli, Gazdaságmatematika és Informatika, Gazdaságtan, Elméleti és
Alkalmazott Humántudományi, Idegen Nyelvi, Marketing-menedzsment Tanszék) biztosítja. Emellett
Továbbá aaz Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsga központ is mőködik. A Kar
beiskolázási területét a nappali tagozatos hallgatók esetében dominánsan Békés megye jelenti (50-
70%), majd Csongrád megye (0-17%), ezt követıen pedig Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok
megyék.
A fıiskola és a Szent István Egyetem közötti integrációs folyamat eredményeként az intézmény 2009.
január 1-tıl a Szent István Egyetem Gazdasági Karaként mőködik tovább.
3.4.2. Egészségügy
Békéscsabán összességében véve az egészségügyi ellátás kapacitásai a háziorvosi ellátás és a
fogorvosi ellátás terén megfelelıek. A szakorvosi járóbeteg- és fekvıbeteg-ellátás kapacitásai is
kielégítik a szükségleteket.
3.4.2.1. Alapellátás
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
60
Az egészségügyi alapellátás keretében Békéscsabán 26 felnıtteket ellátó háziorvos, 11
gyermekorvos, valamint 19 fogorvos és 1 fı fogorvosi ügyelet praktizál. Az alapellátást végzı
háziorvosok és fogorvosok mindannyian vállalkozóként végzik tevékenységüket. Az iskolai
egészségügyi ellátást 1 fı fıállású iskolaorvos, valamint a vállalkozó háziorvosok látják el külön
szerzıdés alapján. A háziorvosi rendelık mőszaki színvonala és felszereltsége alapvetıen megfelel a
törvényi elıírásoknak, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városi tulajdonban lévı
épületek közül a legrosszabb állapotban Gerlán és Kolozsvári úti vegyes övezetben lévı rendelık
vannak. Szintén fontos mőszaki probléma, hogy az egészségügyi intézmények egy része nem teljes
körően akadálymentesített.
3.4.2.2. Szakellátás
A járóbeteg-szakellátást a városi Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet látja el, így a járóbeteg-szakellátás
mőködése hasonló elınyökkel és problémákkal bír, mint a fekvı-beteg ellátás. Fontos megemlíteni,
hogy a megyei kórház Gyulán található és a jelenleg is zajló egészségügyi reform a gyulai kórházat
tette meg súlyponti kórháznak, annak ellenére, hogy a békéscsabai kórház földrajzi szempontból és
infrastrukturálisan is kedvezıbb helyzetben van. A fekvıbeteg-ellátás Békéscsabán a Réthy Pál
Kórház-Rendelıintézetben koncentrálódik. Az intézmény besorolását tekintve városi kórház, mely
területi ellátási kötelezettségénél fogva ellátja Békéscsaba vonzáskörzetét is.
A kórház épületeinek mőszaki állapota és a kórház mőszerezettsége kettısséget tükröz: új szárnya
mind építészetileg, mind mőszerezettségét tekintve korszerő (néhány területen – mőtıblokk, a
képalkotó-diagnosztika egyes területei – a kórház felszereltsége a legkorszerőbb követelményeknek is
megfelel), ugyanakkor az intézmény régi szárnya felújításra szorul, melynek rekonstrukciója
folyamatban van.
A kórház gazdasági helyzete jelenleg stabilnak mondható, hiszen mérete és funkciója lehetıséget
teremt arra, hogy a menedzsment rugalmasan tudjon reagálni a hektikus egészségügyi
finanszírozásra. A kiegyensúlyozott mőködést segíti, hogy a kórház rendelkezik ISO 9001:2001
minıségirányítási rendszerrel. A kórház az egészségügyi ellátás mellett kb. 1.000 alkalmazottal a
munkaerıpiac egyik jelentıs szereplıje.
Békéscsabán az átlagosnál magasabb az idısek aránya, és a város népességének további
elöregedése várható. Emiatt fokozott az igény az ápolási ágyak számának növelésére, illetve ehhez
kapcsolódóan probléma, hogy a városban nincs jelenleg Hospice-ellátás, továbbá a jelenleginél jóval
nagyobb igény lenne az otthoni betegápolás egészségügyi támogatásra.
3.4.3. Szociális ellátás
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
61
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.)
meghatározza a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek körét. Az ellátandó
feladatok alapvetıen a települések állandó lakosságszámától függnek. A feladatellátás címzettjei a
települési önkormányzatok. A jogszabály elıírja továbbá, hogy az egyes ellátási típusok
férıhelyszámát a lakosság részérıl jelentkezı ellátási szükséglet szerint kell kialakítani. A megyei
jogú város címmel rendelkezı települések saját területükön kötelesek az alap-, nappali és az átmeneti
elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási
kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül1 az idısellátás, továbbá – elızetes igényfelmérésre
alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus
feladatait biztosítani. A megyei önkormányzat azonban szükség esetén a megyei jogú város
lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.
Békéscsabának a Sztv. alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25
kötelezıen ellátandó feladata van. Ebbıl 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás.
Megállapítható, hogy a városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt idıszakban a
szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak – elsı sorban az alapellátási feladatok esetében
- a település területén tevékenykedı civil szervezetek is.
Jelentıs hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál és az átmeneti ellátás megszervezésénél
figyelhetık meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idısek otthona
intézmények mőködnek a legmagasabb férıhelyszámmal, amely . Ezekben az intézményekben
történik a demens betegek ellátása is történik.
3.4.3.1. Alapellátás
Otthon közeli ellátások, lakáson nyújtott szolgáltatások
Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás rendszere jól kiépült hálózatot alkot. Az utóbbi évek adatai
szerint azonban az idısek társadalmon belüli arányának növekedését az igénybevétel növekedése
lineárisan nem követi. Ebbıl adódóan a jövıben meg kell keresni azokat az eszközöket, melyek
növelik a szolgáltatások hatásosságát.
A családsegítı szolgáltatás prevenciós tevékenysége erıteljesen befolyásolja egyéb szolgáltatások
igénybe vételét. A napjainkban hiányzó vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az
ezzel összefüggı neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelızésében is jelentıs a
családsegítı szolgálat szerepe. A családsegítıre a család – - mint az egyént közvetlenül segítı
támogató legkisebb közösség – - funkciójának megtartásában és erısítésében is jelentıs feladat
hárul. Az eredményes munkához azonban mindig megfelelı számú, jól képzett szakemberre van
szükség.
1 ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, lakóotthonok
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
62
Az elmúlt években bevezetett, új típusú szolgáltatások kiterjesztik a korábban csak idısekre
értelmezett alapellátási formákat oly módon, hogy azok a fogyatékkal élık, a pszichiátriai és
szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok számára is ellátást biztosítsákó új típusú szolgáltatások
a szükséges ellátást kiterjesztik a korábban csak idısekre értelmezett alapellátási formákat. Ezek az
új kötelezettségek a szolgáltatások továbbfejlesztését is jelentik.
Az alapellátási hálózatnak igen jelentıs a szerepe van a tartós bentlakásos intézményekben történı
elhelyezések egyegy részének megelızésében, illetve abban, hogy azok igénybe vételére csak a
legszükségesebb esetekben kerüljön sor. Az idısek, a fogyatékkal élık, a pszichiátriai és
szenvedélybetegek valamint a hajléktalanok tekintetében is sokat tehet egy jól kiépített alapellátási
hálózat a megszokott környezetben tartás érdekében. Így Aa segítségre szorulók önállóságának és
kapcsolatainak megtartása mellett a szociális intézményhálózat hatékonyabban, racionálisabban
mőködtethetı hiszen a bentlakásos intézményben elhelyezhetık száma adott. A segítségre szoruló
személy, illetve családja számára nyújtott individuális szolgáltatásokkal elérhetı, hogy a bentlakásos
intézménybe csak az önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön.személy, illetve családja
számára nyújtott individuális szolgáltatásokkal elérhetı, hogy a bentlakásos intézménybe csak az
önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön. Így a segítségre szorulók önállóságának és
kapcsolatainak megtartása mellett a szociális intézményhálózat hatékonyabban, racionálisabban
mőködtethetı, hiszen a bentlakásos intézményben elhelyezhetık száma adott.
Az alapellátási hálózatnak a bentlakásos szolgáltatásokkal összefüggı további szerepe, hogy igény
esetén ellássák az elhelyezésre várakozókat az intézményi felvételig, valamint hogy az átmeneti
elhelyezést nyújtó idıskorúak gondozóházából kikerültek esetleges utógondozásában is közre
tudjanak mőködni. Amennyiben az alapellátások finanszírozását szolgáló és esetleg bevezetésre
kerülı normatív állami hozzájárulás mellett az önkormányzat támogatná az alapellátás további
kiterjesztését, fokozottabb menedzsermunkával és igényfeltárással elısegíthetı az, hogy a
jelenleginél nagyobb számban vegyék igénybe az idısek és az arra rászorulók az
alapszolgáltatásokat. Ezzel az ellátottak a saját, megszokott lakó- és családi környezetükben
maradhatnak. Ezt a szakmai munkát segíti a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi
pszichiátriai ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A mindennapok vitelében pedig a
támogató szolgálat nyújt tartalmas segítséget a támogató szolgálat. Az elsısorban hajléktalanok
gondozását végzı utcai szociális munkát jól össze lehet kapcsolni más szakmai területtel (pl.
szenvedélybetegség, gyermekvédelem) és más ágazatok munkájával (bőnmegelızés,
vagyonvédelem) is.
A nappali ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
63
A személyes gondoskodást nyújtó nappali ellátási formák az igénybe vevık számára rendkívül
fontosak. Ezek a napközbeni tartózkodásra és szakszerő gondozásra létrehozott intézmények az
egyébként otthonukban élı személyek számára biztosít lehetıséget az aktív közösségi élethez.
A nappali ellátások közül az idısek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsabán egy terület
tekinthetı az ellátás szempontjából lefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része.
Bár mőködik Békéscsabán fogyatékosok nappali intézménye, szükségesnek látszik az ilyen típusú
ellátás tovább fejlesztése, ami egyrészt a jelenlegi férıhelyek számának növelését, másrészt az
ellátás több fogyatékossági típusra történı kiterjesztését jelenti. Elırelépést jelentett ezen a területen,
az autizmussal élık számára egy önálló intézmény létrehozása.
Sok esetben a fogyatékkal élı, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg végleges – a családból való
kiszakítását jelentı – szociális intézményi elhelyezését válthatná ki a nappali ellátás, amelynek
igénybe vételének esetén lehetısége mellett esetleg a családtagoknak nem kellene feladniuk
közösségiemberi kapcsolataikat, illetve a megélhetést biztosító munkahelyüket.
A kliens saját környezetében történı szociális ellátásoka mellett az egyes ellátotti csoportoknál nagy
jelentısége van az egészségügyi intézményhálózat közremőködésének. A pszichiátriai- és
szenvedélybetegekkel végzett gyógyító, megelızı tevékenység foglalkoztatási, rehabilitációs
lehetıségekkel történı bıvítése révén hatékonyabban, a jelenleginél szélesebb kör bevonásával
lehetne a rászorultakkal foglalkozni.
A nappali ellátások közül a hajléktalanok számára mőködtetett nappali melegedı mind szociális, mind
közegészségügyi-egészségügyi szempontból jelentıs szerepet tölt be. Fontos feladat az ellátás tárgyi
feltételeinek javítása – a jogszabályoknak megfelelı épület kialakítása – és a hatékonyabb ellátás
érdekében a szolgáltatást krízis autó mőködtetésével bıvíteni.
3.4.3.2. Szakosított ellátások
A tartós bentlakásos ellátási formák szerepe
A bentlakásos elhelyezés akkor indokolt, ha az önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos
segítséggel képes személy ellátása más módon nem oldható meg. Amennyiben a család, az
önállóságát fokozatosan elvesztı családtag ápolását-gondozását nem tudja vállalni, és már az alap-
és nappali ellátást nyújtó szolgáltatások sem tudják biztosítani a kliens szükségleteinek kielégítését,
intézményi ellátásra kerül sor.
Valamennyi szociális szolgáltatónak szem elıtt kell tartania azt a tényt, hogy a tartós bentlakásos
elhelyezést követıen – az eredményes rehabilitáció kivételével – a legritkább esetben kerül vissza az
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
64
ellátott az eredeti, otthoni családi környezetébe. Ezért célszerő, ha - a „rászorultsági kritériumok”
fennállása esetén - tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre valóban akkor kerül sor, amennyiben
az egyéb ellátások nem biztosítják az ellátásra szoruló személy szükségletinek kielégítését és az
igénybe vevı valós érdeke, létfeltételeinek biztosítása indokolja a környezetbıl való elszakadást.
Békéscsaba idısek otthonaiban viszonylag nagy számban élnek demencia kórképpel rendelkezı
idısek. Az Sztv. szerint, ha az idısek otthona ellátását igénybe vevı személy esetében demencia
körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást
biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával különállóan kell gondoskodni.
A pszichiátriai beteg, a szenvedélybeteg, valamint fogyatékos lakók számára nem áll az idısek
otthonaiban rendelkezésre speciális fejlesztési tevékenységhez szükséges eszköz és szakdolgozói
háttér. Békéscsabán a pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos elhelyezése nem
megoldott, de az valószínősíthetı, hogy amennyiben mindkét ellátotti kör részére speciális alap- és
nappali, illetve az átmeneti elhelyezési forma is rendelkezésre állna, kevesebb lenne a teljes körő – -
intézeti – - ellátásra igényt tartók száma. A rászorultak jelenleg szükség esetén megyei fenntartású
intézményben nyernek elhelyezést.
A fogyatékosok részére tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény és lakóotthon is mőködik a
város közigazgatási területén. Szükséges lenne ezek számát tovább növelni és kiterjeszteni a
fogyatékosság több típusára is.
A hajléktalanok tartós bentlakását biztosító intézmény Békéscsabán nem mőködik. A Békés Megyei
Önkormányzat fenntartásában, a közelmúltban kezdte meg mőködését Szarvason egy ilyen típusú
intézmény. A szociális szolgáltatások fejlesztése keretében ezt az ellátást Békéscsaba közigazgatási
területén is indokolt lenne megszervezni.
Az átmeneti ellátási formák szerepe
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozása szerint az átmeneti
ellátások – idıskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai, illetve
szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti
szállása – tekintetében jelentısek a hiányosságok Békéscsaba közigazgatási területén.
Általános jellegő, országosan is megfigyelhetı jelenség, hogy az átmeneti intézmények létrehozását
nehezen vállalják az önkormányzatok. Az ilyen intézmények célja – a jogalkotó szándéka szerint – a
rugalmas férıhely kínálat, ahol a szolgáltatás lényegeként folyamatosan rendelkezésre kell állni üres
férıhelynek az akut elhelyezési igények teljesítésére.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
65
Az átmeneti ellátást biztosító intézményekre vonatkozó kötelezıen ellátandó feladatok akkor is
teljesülnek, ha azegy adott bentlakásos intézmény alapító okiratában rögzítetten biztosítja a fenntartó
a valós igényekkel összhangban álló meghatározott számú férıhelyet a valóban átmenetileg
elhelyezésre szorulók – néhány hétre, esetleg 1-2 hónapra történı – felvételére (a kórházból való
kikerülést követı lábadozás, a gondozó család üdülése, stb.) maximum 1 év idıtartamra. Ez a
megoldás azonban feltételezi az adott település fenntartásában mőködı, megfelelı profilú tartós
bentlakásos intézményi formák meglétét. Ennek a megoldási módnak az alkalmazásáról már döntött a
fenntartó az idısellátás vonatkozásában, de fontos lenne kiterjeszteni az átmeneti ellátást a többi
ellátotti körre is, különösen a szenvedélybetegekre.
Az éjjeli menedékház kialakítására a jelenlegi hajléktalanokat ellátó intézmény nem alkalmas, és nem
megoldott a fogyatékos és pszichiátriai betegek átmeneti ellátása sem.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
66
3.4.3.3. Szociális szolgáltatást végz ı szervezetekkel kötött megállapodások
A helyi önkormányzatokról szóló törvény2 a helyi önkormányzatnak kötelezı feladat- és hatáskört
állapíthat meg. Az Sztv. lehetıvé teszi, hogy a helyi önkormányzat a szociális szolgáltatást egyházi
vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerzıdés útján biztosítsa. A törvény az ellátási szerzıdés
megkötését, módosítását, illetve megszüntetését a mindenkori képviselı-testület hatáskörében
helyezi3, amely hatáskör nem ruházható át.
Békéscsaba közigazgatási területén több olyan civil szervezet mőködik, mely személyes szociális
szolgáltatást nyújt és normatív állami hozzájárulás igénybe vételére jogosult. Békéscsaba Megyei
Jogú Város Közgyőlése elıször 1998-ban kötött ellátási szerzıdést szociális szolgáltatást nyújtó civil
szervezettel. Ezt követıen a 2006., illetve a 2007. években az alábbi civil szervezetekkel kötött - a
szolgáltatók kérelme alapján - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése ellátási
szerzıdést, és részükre pénzbeli, illetve természetbeni (ingatlan) támogatást állapított meg:
• Béthel Alapítvány, Békéscsaba, dr. Becsey O. u. 2.
• Egyensúly Szabadidı Klub Egyesület, Békéscsaba, Derkovits sor 2.
• Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idısek Otthona, Békéscsaba, Tábor u. 2.
• Mentálhigiénés Egyesület, Békéscsaba, Békési út 40.
• MI-ÉRTÜNK Egyesület, Békéscsaba, Kazinczy u. 6/1.
• Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsaba, Orosházi út 71.
A támogatott civil szervezetek által végzett feladatok Békéscsaba kötelezı feladatai4. Feladatellátásuk
során terhet vesznek le az önkormányzat válláról, mert ezen feladatok biztosítása saját
intézményhálózaton belül további jelentıs személyi, tárgyi és infrastrukturális beruházást igényelne.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 435/2005.(VII.14.) sz. közgyőlési
határozatában döntött arról, hogy az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány
részére - fogyatékossággal élık nappali intézményének létesítését célzó - Humánerıforrás-fejlesztés
Operatív Program 4.2.1-P.-2004-10-0089 pályázaton való részvételhez konzorciumi tagként biztosítja
a Békéscsaba 2595/11 hrsz-úon található, 4.000 m2 területő ingatlant, tulajdonjogának fenntartása
mellett. A nyertes pályázat végleges kivitelezési munkálatai befejezıdtek, így ennek eredményeként
2008-tól az autista fogyatékosok nappali intézménye korszerő körülmények között kezdhette meg
mőködését.
2 1990. évi LXV. tv. 1. § (5) bek. 3 1993. évi III. törvény 120-121.§ 4 1993. évi III. törvény 86. § és 90. § (2) bekezdés
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
67
Természetesen a még hiányzó (pl. átmeneti) ellátások terén is szóba jöhet – mint bármely személyes
szociális szolgáltatásnál – a nem önkormányzati fenntartású, karitatív és/vagy piaci alapon mőködı
intézmények feladatvállalásának ellátási szerzıdés keretében mőködı támogatása.
Szociális juttatásban részesül ık
0
500
1000
1500
2000
2500
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Rendszeres szociálisjuttatásban részesülık
Lakás fenntartási támogatásbanrészesülık
Rendszeres gyermekvédelmitámogatásban/kedvezménybenrészesülık
A fenti diagramból jól látszik, hogy 2002-t követıen jelentısen megemelkedett a szociális juttatásban
részesülık száma.
A Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2006. január 1-jétıl új elnevezést kapott,
melynek neve: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, az ellátottak köre azonban nem változott.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
68
3.4.4. Tömegközlekedés
Forrás: KSH 2001. évi Népszámlálás
A fenti diagramból jól látszik, hogy a békéscsabaiak igen kis hányada használja a helyi
tömegközlekedést. Békéscsabán jelenleg 2012. december 31.-ig érvényes közszolgáltatási szerzıdés
alapján a Körös Volán Zrt. látja el a helyi autóbusz közlekedési hálózat mőködtetését. Szolgáltató a
közlekedést 29 autóbusszal (ebbıl 19 csuklós 10 szóló), 19 autóbuszvonalon látja el. Helyi járatok
60,1 km-es vonalhálózaton 2007-ben 1.313,4 ekm futást teljesítettek. Az összes jelentkezı utas
elszállítása érdekében szükség volt iskolai elıadási napokon 31, tanszüneti munkanapokon 15,
szabadnapokon 8, munkaszüneti napokon 9 járat helyközi autóbuszokkal történı teljesítésére. A
nagyobb tömegközlekedési igények hiányának legfıbb oka az, hogy országosan kiemelkedı mértékő
a város kerékpáros közlekedése, melynek lebonyolítására létesültek ugyan kerékpárutak, de ezek
vonalvezetése több helyütt kedvezıtlen, nincsenek hálózattá szervezve.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a Békéscsabán élı aktív keresıknek legfeljebb 18–-20%-a
veszi igénybe a helyi tömegközlekedést a munkába járáshoz; ezt közel másfélszeresen meghaladja a
személygépkocsi jelentısége (26-–28%); míg a kerékpárt a lakosság mintegy harmada használja
munkába járásra.
A buszhálózat sőrősége a Belvárostól keletre esı kertvárosias övezetben a legjobb, míg a
Belvárosban, a Jaminai városrészben, a Berényi úti kertvárosias övezetben, illetve a külsı területeken
elmarad az optimálistól. A Körös Volán felmérései szerint legtöbben a Lencsési lakótelepre közlekedı
Különböz ı közlekedési eszközt használók aránya
20%
15%
30%
15%
5%
15% Csak autóval közelekedı
Csak tömegközlekedésselközlekedı
Csak kerékpárral, motorralközlekedı
Csak gyalog közlekedı
Többféle jármővel közlekedı
Egyéb
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
69
járatokat használják (17-es, 7-es, 17G); ezt követıen a jaminai buszokat (3, illetve 1-2), majd a
Mokryt, a Kazinczy lakótelepet és Gerlát érintı buszok következnek (5, 8, 20). A járatsőrőségek a
Lencsési buszokat kivéve alacsonyak (csúcsidıben is csak 20 perc). A helyi tömegközlekedés jórészt
korszerő, környezetkímélı, megfelelı befogadóképességő buszokkal bonyolódik.
A Békéscsabát érintı helyközi tömegközlekedés utasainak meghatározó részét a városba ingázó
dolgozók, illetve a bejáró tanulók adják, a legnagyobb az utas áramlás Békés, illetve Gyula irányából,
továbbá a közép-békési térség nagyobb községeibıl (Doboz, Újkígyós, Szabadkígyós) tapasztalható.
Azonban a szőkebb térség tömegközlekedési kapcsolódása Békéscsabához nem megfelelıen
összehangolt.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
70
Helyijárat vonalhálózati térképe
Forrás: Körös Volán Zrt.
3.4.5. Közm ővek
3.4.5.1. Villamos-energia
A város villamosenergia-ellátását a Démász Zrt. végzi, feladata az alap- és fogyasztói hálózat,
valamint szerzıdés szerint a város közvilágítási hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Az
országos 120 kV-os hálózat részeként kiépített 20 kV-os alaphálózat a város ellátását jelenleg
megfelelıen biztosítja, a várható igények a rendszer bıvítésével biztosíthatók. A középfeszültségő
villamos energia légvezeték hossza 194 km, a földkábel hossza 68 km, a kisfeszültségő a villamos
légvezeték hossza 367 km, a földkábel hossza 158 km. A város áramellátása 387 db Démász Zrt.
tulajdonában lévı transzformátor állomáson keresztül történik. A város közvilágítási lámpahelyeinek
száma 10.400 db,a beépített teljesítmény 710 kW, a közvilágítási földkábel hossza 164 km.
3.4.5.2. Vezetékes ivóvíz
A megyeszékhely vezetékes ivóvízzel való ellátottsága igen jónak mondható (94%), a központi
területeken 100%-os, kisebb foltokban elmaradása a Jaminai, az Oncsa és Béke kerti, a Borjúréti és a
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
71
Kastély-szılıi városrészeknek és Fényesnek van. A tanyavilágban csak kevés helyen van vezetékes
víz, valamint a közkutakkal való ellátottság is hiányos. A vezetékes ivóvíz vezeték hossza 301.000
méter, az ivóvízhálózatba bekötött lakások száma pedig 26.130 db.
3.4.5.3. Szennyvízcsatorna
A város csatornázottsága rosszabb képet mutat. A szennyvízcsatorna hossza a városban 163.000
méter, a szennyvízcsatorna hálózatba 15.385 darab lakás van bekötve, ami az összes lakás csupán
55%-a. 100%-os csatornázottsággal csak a lakótelepi városrészek (Millenniumi-Kazinczy, Lencsési,
Mokry, Penza) rendelkeznek. A belváros nagy része is csatornázott. A Berényi úti kertvárosias övezet
és a Belvárostól Éészakra lévı kisvárosias városrész csatornázottsága 60-70% közötti, a Lencsési
vegyes övezet, a Belvárostól Kkeletre lévı kertvárosias, a Ddélre lévı kisvárosias, valamint a
Belvárostól észak-keletre esı városrész csatornázottsága körülbelül 50%-os. AEz az arány Jaminai
városrészében mindössze 30-40% közötti, Mezımegyeren, Gerlán és Fényesen pedig még egyáltalán
nincs szennyvízcsatorna. A szennyvízkezelés helyzetén lényegesen fog javítani fog az a KEOP
nagyprojekt, amelynek megvalósítása 2009-ben megkezdıdhet.
3.4.5.4. Belvízrendszer
Békéscsaba területe síkvidéki, talaja jellemzıen kötött agyag. Két jellemzı tájra osztható, egyrészt
hátságra, másrészt rétre vagy legelıre, melyet a Kettıs Körös ártere érint (a Körgáttól kifelé esı
Kisrét, Nagyrét területe). A földtörténeti jelenkorban a tájat a Maros ágrendszere alakította. A felszín
közeli vízmozgás jelenségei ma is kimutathatók. Idınként (pl. az 1940-es évek eleje vagy a 70-es 90-
es évek vége) a felszíni elöntések szinte kirajzolták a több százezer, illetve millió éves medrek
nyomvonalát Kígyós, Makkoshát, Jamina területén. Ma már a Körösök vízgyőjtı területéhez tartozó.
Békéscsaba területén jelentkezı felszíni vizeket az Élıvíz-csatorna szállítja a Kettıs-Körösbe, melybe
a Békésen történı átemeléssel jut. Az Élıvíz-csatornát a Fehér Köröshöz való csatlakozás igényével
üzemvíz csatorna jelleggel építették Veszely és Sikony között. A felszíni vizek az Élıvíz-csatornába
jellemzıen átemeléssel jutnak.
A belterületi csapadékvíz elvezetésének fıgyőjtı rendszerére jellemzı, hogy a kertvárosias
beépítettségő területeken jellemzıen nyílt árokrendszer szállítja a felszíni vizeket, melyek hossza
mintegy 150 km. A belvárosi és lakótelepi részeken zárt csapadékvíz csatorna szállítja a felszíni
vizeket, melyek hossza mintegy 105 km. A síkvidéki vízelvezetı rendszer jellemzı részei a
csapadékvíz átemelık. A 12 nagyobb vízgyőjtı területő átemelı telep mellett, 10 kisebb átemelı
szállítja a mélyen fekvı ún. tömbbelsık vizét. A csapadékvíz elvezetı rendszer üzemeltetését a
Polgármesteri Hivatal végzi. Az éves üzemeltetési keret 50 millió forint körül vani üzemeltetési
keretbıl gazdálkodva. A hivatalban egy mőszaki ügyintézı végzi az üzemeltetéssel kapcsolatos
teendıket. A nyílt árok fenntartása rendeleti szabályozás alapján a lakosság feladata. A nagyobb
szelvényő árkok fenntartási munkái vállalkozó bevonásával kerülnek elvégzésre. A zárt rendszer
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
72
karbantartását szintén külsı vállalkozó végzi szippantásos módszerrel, illet az átemelıket szintén egy
vállalkozás üzemelteti. A vízelvezetı rendszer szakági nyilvántartása 1:500 méretarányú részletes
térképen történik, az újonnan épülı rendszerek bemérése ma már digitális alapon mőködik.
3.4.5.5. Csapadékvíz elvezetése
Békéscsaba csapadékvíz elvezetı rendszere az önkormányzat tulajdonában és a Polgármesteri
Hivatal kezelésében van. A fı befogadó XVIII. század végén létesített Élıvíz-csatorna.
A csapadékvíz elvezetı rendszer fı elemei:
Átemelı telep 21 db
Nyílt árok hossza 150.000 m
Zárt csatorna hossza 107.000 m
A csapadékvíz rendszer a közelmúltban kijelölt aláb bi építési területeken nem kiépített:
Csapadékvíz elvezetéssel nem rendelkez ı belterület (ha)
Nagyrét 226
Borjúrét 25
Kastély szılık 30
Kenderföldek 153
Nyugati kertek 35
Összesen: 469
3.4.5.6. Gázhálózat
Békéscsaba energiaellátása az elektromos energiára és a földgázra épül. A város és a környék adta
természetes energiaforrásokból (biomassza, termálvíz, napenergia) jelentıs készlettel rendelkezik,
kihasználtságának hiánya gazdaságossági okokra vezethetı vissza, befogadására fel kell készülni.
A közmővek rendelkezésre állása területén a gázzal való ellátottság a legjobb Békéscsabán, a
lakások 98%-ban van vezetékes gázellátás. A gázvezeték hálózat hossza 426.700 méter. A város
levegıjének minısége szempontjából a főtési idıszakban meghatározó tényezı, hogy a
lakásállomány közel 100%-a földgáz tüzeléső. Így a levegıminıségi helyzet kialakulásában, a
településen belül nem a főtés, hanem az egész évben fennálló közúti forgalom jut hangsúlyosabb
szerephez. A város földgázellátását az Égáz-Dégáz Zrt. végzi, amelynek feladata a város
földgázelosztó és fogyasztói csatlakozó hálózatának üzemeltetése, karbantartása, beszerzési forrása
pedig a Mol Nyrt. Feladata a város földgázelosztó és fogyasztói csatlakozó hálózatának üzemeltetése,
karbantartása. Békéscsaba belterületi gázhálózati gerincvezetékeinek hossza mintegy 275 km, a
teljes csıhálózat hossza 428 km hosszú, ebbıl elosztói vezeték 318 km. A fogyasztók száma 30.507,
ebbıl a lakossági fogyasztók száma 28.662, a nem lakossági fogyasztók száma 1.845. A 2007. évben
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
73
a földgáz értékesítés összesen 52.321 em3 volt, ebbıl a lakossági 30.540 em3 volt, a nem lakossági
21.781 em3 . A gázátadó állomás, a kis- és középnyomású elosztóvezetéki-rendszer megfelelıen
biztosítani tudja a fogyasztói igények kielégítését. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a rendkívül
magas arányú földgáz felhasználás kiszolgáltatottá teszi a várost az energiaárak változásának, illetve
az ágazatban megfigyelhetı ellátási bizonytalanságoknak.
3.4.6. Hulladékgazdálkodás
3.4.6.1. Keletkez ı hulladékok fajtája, mennyisége
A hulladékgazdálkodási feladatokat Békéscsaba területén a Tappe Kft. végzi. A városban az alábbi
hulladékfajták, az alábbi mennyiségben keletkeznek.
Hulladékfajta Mennyiség
Települési szilárd hulladék 20. 213,5 tonna/év
Települési folyékony hulladék 19. 444,0 m3 /év
Kommunális szennyvíziszap 84. 587,0 tonna/év
Mezgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n.a.
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n.a
Építési, bontási és egyéb inert hulladék 4. 255,0 tonna/év
Veszélyes hulladék 102, 366 tonna/év Forrás: Tappe Kft. adati alapján
A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó
A Kétegyházi úti hulladéklerakó telep az 1970-es évek elején létesült a város délD-Kkelet-ii részén a
Kétegyházi úttól 350 m-re lévı mély fekvéső, nagyrészt nádassal borított területen. A hulladéklerakón
a hulladékok elhelyezése az 1996-os évben fejezıdött be. A hulladéklerakó semmilyen épített
mőszaki védelemmel nem rendelkezik, a természetes adottságok (megfelelı vastagságú, jó vízzáró
agyagréteg van az altalajban) biztosítják a védelmet. Az üzemelés befejezését követıen a hulladék
depónia felsı szintje rendezve lett és földdel került letakarásra. Az 1999-2000. években elkészült a
hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata, ezt követen pedigelkészült a hulladéklerakó
rekultivációjára vonatkozó mőszaki beavatkozási terv, valamint a rekultivációs engedélyterv. A telep
rendelkezik rekultivációra is feljogosító mőködési engedéllyel, a mőködési engedélyben foglalt
feladatokat 2012-ig kell elvégeznie a városnak.
A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő
A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelı Mő Békéscsaba északÉ-Nnyugat-i részén, a mezıberényi
fıútvonal mellett került kialakításra, mőködését az 1996-os évben kezdte meg. A hulladéklerakó 26,33
ha területén került kialakításra a lerakó I. ütem depóniája (3,1 ha), a lerakó kiszolgáló mőszaki és
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
74
szociális létesítményei, és a komposztáló tér. A lerakóban a hulladékokat a tervek szerint a négy
ütemben kialakított depóniákon (16 ha) lehet elhelyezni, amelynek maximális befogadó képessége
1.600.000 tonna. A tervezett befogadási élettartama 50 év, amelyet a regionális jelleg kiszélesedése
és a szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztése befolyásol.
3.4.6.2. Szelektív hulladékgy őjtés helyzete
A szelektív hulladékgyőjtés koncepcióját az önkormányzat az 1997-es évben fogadta el. Ennek
megfelelıen indult el a szelektív hulladékgyőjtés a városban, elsık között az országban, amikor még
annak törvényi, rendeleti háttere még nem volt lefektetve. Az 1998-as induló évben 7 db
hulladékgyőjtı sziget került kialakításra, hulladékudvar azonban nem lett kiépítve. Jelenleg a városban
34 db lakossági és 11 db közületi szelektív hulladékgyőjtı szigetet üzemeltet a szolgáltató.
3.4.6.3. Zöldhulladék gy őjtése
A városban jelenleg 1.000 db 240 liter-es zárható mőanyag edényzet van kihelyezve a háztartásokban
keletkezett zöldhulladékok győjtésére, fıleg a családi házas övezetben. A 2006-os évben 4.389 tonna
zöldhulladék került összegyőjtésre és feldolgozásra, ami meghaladja az elıírt 3.600 tonnás
mennyiséget.
3.4.6.4. Folyékony hulladékok kezelése
A hulladékgazdálkodási törvény alapján a zárt szennyvízaknákban győjtött és onnan szippantó
kocsival elszállított szennyvizek és a szennyvíztisztítás során képzıdı szennyvíziszap ebben a
tárgykörben kerül kezelésre. Békéscsabán jelenleg a csatornahálózattal ellátott lakások száma 53-
54%. Ez azt jelenti, hogy a többi helyen zárt aknákban győjtik a képzıdı szennyvizeket. Jelenleg évi
20.000 m3 szippantott szennyvíz kerül kiszállításra a szennyvíztisztító telepre.
3.4.6.5. Állati hulladékok gy őjtése
A lakosságnál képzıdı állati hulladékokat a város a Gyepmesteri Telepen győjti. A telep zárható, az
állati hulladékok győjtésére fém konténerek lettek elhelyezve. A beszállított állati hulladékok hetente
egy-két alkalommal kerülnek elszállításra az ATEV által.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
75
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
76
4. VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE
4.1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS TÉRKÉPE AZ EGYES VÁROSRÉSZEK
LEHATÁROLÁSÁVAL
Békéscsaba városrészeire vonatkozó elemzés a KSH népszámlálási adataira építve került
elvégzésre. 2001. óta a gazdasági és társadalmi folyamatokban változások mentek végbe, de azok a
városrészek közti alapvetı különbségeket lényegében nem változtatták meg. A KSH adatokból levont
következtetések kiegészítésre kerültek azokkal a fejlesztési szándékokkal, lehetıségekkel, melyeket
az egyes városrészek vonatozásában a településrendezési terv, illetve az arra épülı városfejlesztési
koncepció megfogalmaz. A városrészek fejlesztési célkitőzései, megvalósítandó tevékenységeik közé
társadalmi és szakmai egyeztetések alapján további javaslatok kerültek beépítésre. A lehatárolás a
KSH által készített módszertan alapján, valamint a településrendezési terv figyelembe vételével
készült, melynek fı szempontjai a területrendezéshez kapcsolódó fogalmak szerinti beépítettség és a
városrészt meghatározó funkciói voltak. A stratégiában lentebb bemutatott városrészek térbeli
lehatárolása során az esetleg természetes határral megadott tömböknek kellett alkotniuk egy
összefüggı területet kellett alkotniuk. A munka során vizsgálni kellett azt is, hogy a városban történı
mai és jövıbeni fejlesztéseknek, akár az uniós támogatásokhoz kapcsolódnak, akár nem, van-e, lesz-
e szegregációt növelı hatásuk.
A fenti módszertan alapján az alábbi városrészek kerültek lehatárolásra, illetve megfogalmazásra a
kapcsolódó koncepciók:
1. Belváros „Korszer ő, vonzó, funkció-integrált megye- és
városközpont”
2. Belvárostól nyugatra
esı nagyvárosias övezet „Dinamikusan fejl ıdı városrész”
3. Belvárostól északra
lévı kisvárosias övezet „A második Belváros”
4. Belvárostól észak-keletre
esı városrész „Békéscsaba rekreációs központja”
5. Belvárostól keletre
lévı kisvárosias övezet „A szellemi és fizikai revital izáció központja”
6. Lencsési övezet „Közkedvelt zöldkerület”
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
77
7. Belvárostól délre lév ı
kisvárosias övezet „A multifunkcionális városrész ”
8. Berényi úti kertvárosias övezet „A sokoldalú vár osrész”
9. Jamina (Erzsébethely) „Jamina – Város a városba n”
10. Almáskertek „Hobbikertek, Logisztikai és kere skedelmi csomópont”
11. Mezımegyer „Békéscsaba élhet ı kertvárosa”
12. Fényes „A tradíciók érvényesülése a fejl ıdı kertvárosban”
13. Gerla „Min ıségi lakókörnyezet gyermekes családok számára”
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
78
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
79
4.1.1. Belváros
1. Belváros „Korszerő, vonzó, funkció-integrált
megye- és városközpont”
Elhelyezkedése: A város közepén
Határvonalak: Észak: Luther Márton utca
Kelet: Élıvíz-csatorna
Dél: Bartók Béla út
Nyugat: Jókai és Petıfi Sándor utca
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
80
A városrész jelenlegi állapota:
A vegyes funkciójú Belváros az Élıvíz-csatornától nyugatra az Andrássy úti „tengellyel” a
várostestben excentrikus elhelyezkedéső. Ehhez csatlakoznak nagyvárosias (tömbszerően beépített)
és kisvárosias lakóterületek, melyek – egyetlen belvárosi tömb kivételével – szabályozottan, többnyire
optimális beépítési és laksőrőséggel kerültek kialakításra, a túlzsúfoltság nem jellemzı.
A Belváros irodapiaci kínálata jelenleg kevéssé strukturált, részben hiányoznak a minıségi (ún. „A”
kategóriás) elemek és a hozzájuk kapcsolódó háttérszolgáltatások. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan
általános tendencia, hogy a kisvállalkozások zöme saját telephelyen (otthon) alakít ki irodát, így a
belvárosi, nem lakáscélra hasznosított ingatlanok iránt nem is tapasztalható tömeges érdeklıdés.
A Belvárosban található számos, jelentıs városképi jelentıséggel bíró mőemlék jellegő, építészeti
értékeket képviselı, hagyományırzı épület, emlékhely, és látnivaló található. A Városháza, a
nagyobb templomok a belváros fı térrendezı elemei, az egész város számára viszonyítási pontként
szolgálnak. A fontosabb épületek elıtt kisebb-nagyobb terek jellemzıek, melyek tágabb rálátást
biztosítanak az épületekre. A városközpontban áll az ország és Közép-Európa legnagyobb,
klasszicizáló copf stílusban épült evangélikus temploma, a mőemlék jellegő evangélikus kistemplom,
az eklektikus stílusban épített gimnáziumi épület, meghatározó továbbá a gótizáló kéttornyú katolikus
templom.
A városrészt érintı buszjáratok fıként a Bartók Béla úton és az Andrássy út nem sétáló utcává
alakított szakaszán közlekednek. Városszerkezeti – közvetve terület felhasználási – gondot okoz egy,
a Luther utcával párhuzamos közeli utca hiánya, s ez gátolja az egyirányú forgalom szervezését a
Luther utca túlzsúfoltságának, környezeti terhelésének feloldása céljából. A belváros tengelyében
ugyanakkor színvonalas, tervszerően bıvülı „gyalogos zóna” kialakítása van folyamatban.
A közmővek tekintetében fontos megjegyezni, hogy a városrész szinte teljes lefedettséggel
rendelkezik az összes infrastrukturális szolgáltatás tekintetében.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 4 453
Lakónépesség száma (fı) 4 432
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 14,9
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 65,5
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 19,6
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
81
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 106
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 270
Általános iskolások száma (fı) 303
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással
együtt) (fı) 303
Középiskolai tanulók száma (fı) 240
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 382
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) 100
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága (%) 1 tartós
bentlakásos intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 64,9
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 32,1
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 238
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 8,19
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon
(15-59 évesek) belül (%) 8,2
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 29,0
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 32,1
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 2 179
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 2,6
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 1 749
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 10
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 53
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és vízellátásban
(db) 1
Építıipari vállalkozások száma (db) 125
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 1 050
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 108
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
82
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 947
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 150
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 510
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 330
Vendéglátóhelyek száma (db) 135
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 2
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 160
A városrész funkcióellátottsága
A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 462
Bevásárló központ 1
Ipari terület -
Panzió 1
Szálloda 2
Vendéglátó egység, étterem 99
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal 2
Tömegközlekedés járatai 19
Benzinkút -
C, Közösségi funkciók
Könyvtár 1
Mővelıdési ház 5
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 4
Sportlétesítmény 2
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda 2
Igazságügy, rendészet 2
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás
Felnıtt háziorvos: 4
Gyermek orvosi rendelı: 2 Fogorvosi rendelı:11
Szakrendelés: 2 Iskolaorvos: 1
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
83
Gyógyszertár 6
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Bölcsıde: 1 Idısek klubja: 1
Óvoda 1
Általános iskola 3
Középiskola, szakiskola 4
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- A város „szíve” funkció – közszolgáltatások
centruma;
- Kedvezı fekvés;
- Csaknem 100%-os közmő kiépítettség;
- Közigazgatási, kereskedelmi-szolgáltató
egységek központja;
- Itt koncentrálódnak a látnivalók,
nevezetességek.
- Minıségi irodaházak hiánya;
- Erıs átmenı autóforgalom;
- Kicsi vállalkozói jelenlét – kevés szolgáltató
funkció;
- Esztétikus közterek hiánya.
Lehetıségek Veszélyek
- Vállalkozói szféra vonzása színvonalas,
esztétikus irodaházakkal; üzlethelyiségekkel;
- Autóforgalom elterelése a sétálóutcák
kialakítása érdekében;
- Parkosítás az esztétikusabb városképért és a
környezetvédelem javára;
- Kerti bútorok fokozottabb elhelyezése;
- Közterületi parkolás rendezése;
- Vendéglátói funkciók bıvítése.
- A jelenleg kisszámú üzletek megszőnése az
alacsony forgalom miatt.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
84
4.1.2. Belvárostól nyugatra es ı nagyvárosias övezet
2. Belvárostól nyugatra es ı nagyvárosias övezet
„Dinamikusan fejlıdı városrész”
Elhelyezkedése: A város közepén, a Belvárostól nyugatra
Határvonalak: Észak: Szarvasi út
Kelet: Jókai és Petıfi Sándor utca
Dél: Bartók Béla út
Nyugat: Vasútvonal
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
85
A városrész jelenlegi állapota:
A Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezetet alapvetıen két lakótelep (Milleniumi ltp. és
Kazinczy ltp.), illetve az Andrássy út és Bartók Béla út közötti terület alkotja, a nyugati oldalon a
vasútvonal mentén pedig ipari területek találhatóak. A városrész közlekedésében és az átmenı
forgalom méretében fontos szerepet játszik, hogy itt található (a nyugati oldalon) a vasútállomás
(Budapest – Lökösháza vonal) és a városi buszpályaudvar (20 féle közlekedési útvonalat lefedı
buszhálózat járatai koncentrálódnak itt) is. Ebbıl adódóan az övezet átmenı utasforgalma a Belváros
irányába (Andrássy utca, Vécsey Károly utca, Bartók Béla út) igen számottevı, ami megköveteli a
városrész rendezettségének és tisztaságának fenntartását, ugyanakkor bıségesen biztosítja a helyi
lakosság számára a közlekedési lefedettséget, hiszen innen a város összes övezete egyszerően
megközelíthetı.
Az északi részen fekvı 545 lakásos Millenium lakótelep az 1980-as évek második felében épült,
legfeljebb 5 emeletes épületek alkotják. A lakóházak szürke, elkoszolódott homlokzata felújításra
szorul. A lakótelep központja a Kazinczy Ferenc utca – Szerdahelyi utca keresztezıdésnél található.
A Kazinczy lakótelep a vasútvonalhoz való közvetlen közelsége miatt a vasúti zajjal érintett
lakóterületek közé tartozik, az itt lakók számára különösen zavaró a pályaudvar éjjeli
teherforgalmából, valamint a ki- és berakodásból keletkezı zaj. Az 1189 lakásos telepet fıként az
1960-es években épült 454 emeletesszintes emeletes blokkházakból áll és 5 szintes panelházak
alkotjákból áll, melyek szintén felújításra szorulnak, azon épületek kivételével, melyek már
korszerősítésre kerültek (Kazinczy ltp. 1., 13.). A városrész centruma az Illésházy utca vonalán alakult
ki, itt található a piac, a vásárcsarnok és a tőzoltóság. A lakótelep déli része (Vécsey Károly utca)
kifejezetten rossz állapotú, a lakóházak felújítása, korszerősítése és a blokk rehabilitációja sürgetı. A
negyed leszakadásában az is szerepet játszik, hogy tıle északra a régi Kötöttárú Gyár jelenleg üresen
álló épületei találhatóak, melyek nem teremtenek vonzó városképet, és ezt a negatív hatást a gyár- és
a lakóépületek közé ékelıdött OBI áruház igényes kialakítása sem tudja ellensúlyozni.
A városrészben a következı oktatási intézmények találhatóak:
- Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda;
- 10. Sz. Általános Iskola;
- Petıfi Utcai Általános Iskola;
- Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium;
- Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola;
- Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium.
A kulturális közintézmények közül a Vasutas Mővelıdési hHáz található a körzetben. A városrészben
helyezkedik eltalálható a Tőzoltóság központja. Külön említést érdemel a városrészen elhelyezkedı
Tesco áruház is. A felnıtt háziorvos a Kazinczy utcában, a gyermek háziorvos a Trefort utcában tartja
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
86
rendelését. Az övezet lehetıséget kínál a lakosság számára a szelektív hulladékgyőjtésre két
hulladékgyőjtı sziget fenntartásával (Kazinczy ABC elıtt és a Milleniumi ltp. szökıkútjánál).
A városrész közmővesítése közel 100%-os, a lakótelepek lakásai összkomfortosak.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 10 904
Lakónépesség száma 11 199
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 14,9
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 63,8
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 21,3
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 214
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 230
Általános iskolások száma (fı) 613
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 613
Középiskolai tanulók száma (fı) 454
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 913
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) 100
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%) -
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 58,3
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 37,0
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 531
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 7,43
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 15,7
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 15,9
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 39,9
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
87
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 5 528
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 5,8
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 942
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 55
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 5
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) -
Építıipari vállalkozások száma (db) 96
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 170
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 25
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 143
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 25
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 58
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 29
Vendéglátóhelyek száma (db) 35
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) -
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) -
A városrész funkcióellátottsága
A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac 1
Kiskereskedelmi üzlet 178
Bevásárló központ 2
Ipari terület 1
Panzió -
Szálloda -1
Vendéglátó egység, étterem 54
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás 1
Postahivatal 3
Tömegközlekedés járatai 17
Benzinkút 2
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
88
C, Közösségi funkciók
Könyvtár -
Mővelıdési ház 1
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -
Sportlétesítmény 3
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Tőzoltóság, katasztrófavédelem 1
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás
Felnıtt orvosi rendelı: 4
Gyermekorvosi rendelı: 3
Gyógyszertár 4
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Bölcsıde: 1
Idısek otthona: 12
Óvoda 2
Általános iskola 2
Középiskola, szakiskola 3
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Sokoldalú városfunkciók;
- Összkomfortos lakások rendkívül magas
aránya;
- A Belváros szolgáltatásai a közvetlen
közelben találhatóak;
- Kereskedelmi egységek: TESCO, STOP
SHOP
- Kiváló közlekedési infrastruktúra (vasút,
buszpályaudvar, fıutak közelsége);
- Széles oktatási kínálat.
- Vasúttól származó zajhatások;
- A lakótelepi tömbök rontják a városképet;
- A Kazinczy és a Szabolcs utcán az
útburkolat gyenge minısége.
Lehetıségek Veszélyek
- A vasúti forgalom zajának tompítása a város
élhetıbbé tétele érdekében;
- Az itt becsatlakozó 44-es és 47-es fıutak
vendégforgalmának „fogadása”;
- Kerékpárút építése a Szabolcs és a Kazinczy
utcán;
- Szabolcs utca szélesítése;
- További kereskedelmi egységek betelepítése
- Közterek parkosítása;
- A Kazinczy lakótelep déli sávjának (Vécsey
Károly utcától délre) leszakadása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
89
- Zöldterületek növelése;
- A felújításra szoruló lakóházak felújítása a
Panelprogram keretében.
4.1.3. Belvárostól északra es ı nagyvárosias övezet
3. Belvárostól északra es ı kisvárosi övezet:
„A második Belváros”
Elhelyezkedése: A város közepén, a Belvárostól északra
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
90
Határvonalak: Észak: Szarvasi út – Békési út
Kelet: Élıvíz-csatorna
Dél: Luther Márton utca – Illésházi utca
Nyugat: Kazinczy Ferenc utca – Kisszik utca – Trefort Ágoston utca
A városrész jelenlegi állapota:
A városrész nyugati határa a Fehér-Körösbıl induló és a Kettıs-Körösben torkolló Élıvíz-csatorna,
amely 1777-ben került kialakításra, egyfelıl a mocsarak lecsapolása érdekében, másfelıl pedig azért,
hogy a település építéséhez szükséges fát a bihari hegyekbıl leúsztathassák. A csatorna
hajóforgalom bonyolítására nem alkalmas (túl keskeny), partjai jelenleg gondozatlanok, a rehabilitáció
során parkosításra kerül, sétánnyá alakul.
A kisvárosias jellegő övezet nyugati oldalán különösen magas számban találhatóak védett,
mőemlékké nyilvánított épületek, míg keleti felére a sőrő, többnyire lakófunkciójú városi szövettel
találkozhatunk. A Baross utca – Zsíros utca – Teleki utca – Kiss Ernı utca által határolt részen az
átlagosnál igényesebb, elıkelıbb stílusú házak épültek, melyeket a lakosság tehetısebb rétege
birtokol. Ettıl eltekintve a városrész lakosságának szociális helyzete összetett, a hátrányosabb
helyzető családok éppúgy megtalálhatóak a városrészben, mint a vagyonosabb rétegek.
A közintézmények közül itt kapott helyet a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda, a Kós Károly
Építı-, Fa- és Szolgáltatóipari Tagiskola, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Mővészeti
Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, valamint a School of Business
Békéscsaba Üzleti Szakközépiskola. Ezek mindegyike a Baross utca déli részének környékén
található csakúgy, mint a városrész játszótere, valamint a két evangélikus templom. Külön említést
érdemel a Baross u. 34. szám alatt található egészségügyi alapellátó centrum. A kulturális élet
színtere a Szlovák Tájház, valamint a Meseház (Békési úti Közösségi Házak).
A lakosság közlekedését a helyi buszhálózat biztosítja. Az erre közlekedı buszjáratok fıként nyugati,
déli és keleti oldaláról érintik a területet, de az 1-es, 2-es, 5-ös és 11-es számú vonalak az övezetet
elkerülik. A közmő infrastruktúra a szennyvízelvezetés tekintetében hiányos, amely különösen a
terület észak-keleti részét érinti.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 3 295
Lakónépesség száma (fı) 3 228
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 14,8
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 57,6
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 27,6
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
91
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
92
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 100
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 100
Általános iskolások száma (fı) 302
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 302
Középiskolai tanulók száma (fı) 272
Nappali tagozatos egyetemi, fıiskolai szintő képzésben résztvevı hallgatók
száma a felsıfokú oktatási intézményekben (fı)
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 362
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) 100
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%)
1 átmeneti elhelyezést nyújtó
intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 55,1
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 40,1
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 161
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 8,66
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 16,6
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 19,0
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 46,9
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 1 479
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 17,7
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 546
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 48
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 18
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 2
Építıipari vállalkozások száma (db) 45
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
93
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 178
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 32
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 281
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 28
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 25
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 12
Vendéglátóhelyek száma (db) 30
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 1
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 14
A városrész funkcióellátottsága
A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 180
Bevásárló központ -
Ipari terület -
Panzió -
Szálloda -
Vendéglátó egység, étterem 30
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal -
Tömegközlekedés járatai 4
Benzinkút 1
C, Közösségi funkciók
Könyvtár -
Mővelıdési ház 1
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -
Sportlétesítmény 1
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás
Felnıttorvosi rendelı: 1
Gyermekorvosi rendelı: 1 Fogorvosi
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
94
rendelı: 1 Gyógyszertár 2
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek klubja: 1
Óvoda 1
Általános iskola -
Középiskola, szakiskola 1
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Belvároshoz közeli fekvés;
- Vegyes városkép (kertváros és mőemlék
házak);
- Élıvíz-csatorna egyedi városképet ad;
- Sok védett és mőemlék épület;
- A várost elkerülı északi körgyőrő megépült
szakasza enyhíti az észak-kelet irányú
keresztülhaladó forgalmat.
- Kisszámú kereskedelmi és szolgáltató
egység;
- Az elkerülı út ellenére is nagy forgalom a
Békési és Szarvasi utakon;
- Zöldterületek, parkok hiánya;
- Elöregedett lakóépületek.
Lehetıségek Veszélyek
- A turisztikai potenciállal bíró Élıvíz-csatorna
közelsége;
- A városrész északi határán áthaladó
fıútvonal vendégforgalmának „fogadása”;
- Szarvasi út mentén kerékpárút létesítése.
Nagy forgalom miatt a városrész élhetıségének
romlása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
95
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
96
4.1.4. Belvárostól észak-keletre es ı városrész
4. Belvárostól észak-keletre es ı városrész
„Békéscsaba rekreációs központja”
Elhelyezkedése: A város keleti oldalán
Határvonalak: Észak: Belterületi határvonal
Kelet: Belterületi határvonal
Dél: Gyulai út
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
97
Nyugat: Békési út - Élıvíz-csatorna
A városrész jelenlegi állapota:
A városrészt nyugati irányból mindössze az Élıvíz-csatorna választja el a Belvárostól, illetve a tıle
északra esı kisvárosias övezettıl. Az övezet nyugati oldalán helyezkedik el a regionális jelentıségő,
nemrégiben felújításra került Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet, ahol 519 ágyon végeznek gyógyító
munkát. Emellett itt található a Békés Megyei Vízmővek Zrt., továbbá a városrészen koncentrálódnak
a város sportlétesítményei is: a Széchenyi liget közelében 5 db sportpálya (füves és salakos pályák)
és egy stadion található, míg az övezet déli oldalán a sportcsarnok kapott helyet. A Széchenyi ligetet
1869-ben létesítették, napjainkra már a Natura 2000 természetvédelmi területek részét képezi,
legfıbb értékét faállománya adja.
Jelentıs mennyiségő és széles oktatási palettát kínáló közoktatási intézmények mőködnek a
városrészben, amelyek az alábbiak szerint:
- Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon;
- "Esély Pedagógiai Központ" Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai
Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és
Rehabilitációs Bizottság;
- Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium;.
- Trefort Ágoston Villamos- és Fémipari Szakképzı Iskola és Kollégium (BÉKSZI);
- Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakképzı Iskola (BÉKSZI);
- Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium.;
A kertes családi házak szabályos elrendezéső utcákban épültek, itt túlnyomórészt a városi
középosztály él. A központi részektıl távolabb esı Béke-Kkertek alvóvárosnak nevezhetı, a boltok és
üzletek nagymértékben hiányoznak.
A városrész bekapcsolása a tömegközlekedésbe részben megtörtént: az övezet nyugati és dél-
nyugati részein több buszjárat is közlekedik, ám az Oncsa-kertek és Béke-kertek (a Dobozi úton
közlekedı 20-as gerlai járat kivételével) teljesen kiesnek a közlekedési körforgásból. Az övezet
közmővesítése kielégítı, a városi szinten szők keresztmetszettel rendelkezı vezetékes ivóvíz hálózat
teljesen kiépült, ugyanakkor a szennyvízelvezetés a keleti részeken még fejlesztésre szorul.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 2 665
Lakónépesség száma (fı) 2 851
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 21,8
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 57,4
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 20,8
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
98
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 165
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 180
Általános iskolások száma (fı) 364
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 364
Középiskolai tanulók száma (fı) 234
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 393
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) Nincs klub
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%)
2 tartós bentlakásos intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 55,8
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 40,3
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 129
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 7,88
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 15,7
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 18,9
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 37,8
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 968
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 18.4
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 750
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 36
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 3
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 1
Építıipari vállalkozások száma (db) 19
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 69
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
99
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 4
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 13
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 2
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 5
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 2
Vendéglátóhelyek száma (db) 12
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 1
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 14
A városrész funkcióellátottsága
A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 19
Bevásárló központ -
Ipari terület -
Panzió 1
Szálloda 1
Vendéglátó egység, étterem 12
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal -
Tömegközlekedés járatai 3
Benzinkút 1
C, Közösségi funkciók
Könyvtár -
Mővelıdési ház -
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -
Sportlétesítmény 10
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás
Kórház, ügyelet: 1 Szakrendelı,
járóbeteg-ellátás: 1 Gyógyszertár 2
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek otthona: 1
Óvoda 2
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
100
Általános iskola 2
Középiskola, szakiskola 4
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Vegyes városkép (sok kiemelt intézmény,
sportlétesítmények, zöld területek);
- A Széchenyi liget által kínált kikapcsolódási
lehetıségek;
- Sportlétesítményekben gazdag.
- A keleti oldalon az üzletek hiánya;
- Tömegközlekedési hálózat nem fedi le
megfelelıen a városrész keleti részét;
- Infrastruktúurális elmaradottság.
Lehetıségek Veszélyek
- Esztétikus sétány kialakítása;
- Lehetıség turista-vonzó szabadtéri- és
sportrendezvények megtartására;
- Tömegsport és a lakossági szabadidıs
lehetıségeinek megfelelı tér teremtése;
- Új szolgáltató és kereskedelmi egységek
létrehozása.
- A meglévı létesítményekben a versenysport
miatt a lakosság sportolási lehetıségei
korlátozottak,
- A tömegközlekedés nem kerül kiépítésre.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
101
4.1.5. Belvárostól keletre es ı kisvárosias övezet
5. Belvárostól keletre lévı kisvárosias
övezet „A szellemi és fizikai revitalizáció
központja”
Elhelyezkedése: A város déli oldalán
Határvonalak: Észak: Gyulai út
Kelet: Belterületi határvonal
Dél: Élıvíz-csatorna
Nyugat: Élıvíz-csatorna
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
102
A városrész jelenlegi állapota:
A térség nyugati fele kisvárosias övezet, a keleti oldalt (Keleti-kertek) a kertvárosi jelleg uralja. A
városrész középsı részén nagy kiterjedéső erdıs terület található, valójában ez képezi a határvonalat
a kisvárosias rész és a Keleti-kertek között.
A közintézmények az Oncsa-Béke kertek övezetéhez hasonlóan itt is az Élıvíz-csatorna közelében
koncentrálódtak, melynek partja ezen a szakaszon rendezett és gondozott. A közelben található a
Városi Bíróság, a Vám- és Pénzügyırség Dél-alföldi Regionális Nyomozóhivatal Békés megyei
Osztálya, a Mentıállomás, a Megyei ÁNTSZ, a Fogyatékosok Ápoló-Gondozó Otthona, a Dél-alföldi
Regionális Munkaügyi Központ, valamint a Gyermek- és Felnıtt Háziorvosi Szolgálat. Az oktatási
intézmények közül kiemelkedik a Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és a Szent István Egyetem
Gazdasági Kara, amely a város egyetlen felsıfokú oktatási intézménye. A megyeszékhely kulturális
intézményei közül a Gabonamúzeum és a Munkácsy Mihály Emlékház található ebben a
városrészben, olyan más látnivalók mellett, mint például a Szélmalom. A szabadidı eltöltésére az
Élıvíz-csatorna partján, az 1922-ben létesített Árpád fürdı áll a városi és térségi lakosság
rendelkezésére. Az egész évben üzemelı, 1200 m2 alapterülető élményfürdı jelentıs funkciót tölt be
a térség idegenforgalmában, fıként, hogy a szabadidı eltöltésére kínált számos perspektíva mellett
(uszoda, kosárlabdapálya, röplabdapálya, pezsgıfürdı, óriáscsúszda, játszótér, stb.) számos gyógy-
szolgáltatást is nyújt (gyógyvizes medencék, gyógy-masszázs, iszappakolás, víz alatti vízsugár
masszázs, gyógy-úszás, stb.) is nyújt a látogatók számára.
A városrészt érintı közlekedés fontos jellemzıje, hogy innen érhetı el Békéscsaba 226 hektár területő
repülıtere, mely jelenleg még csak füves leszállópályával rendelkezik, de már elkészült egy 30x1300
méteres szilárd burkolatú kifutópálya terve a hozzátartozó gurulóúttal és parkoló-területtel együtt,
amivel akár 37 személyes repülıgépek fogadására is alkalmassá válik a reptér. Ez különös
jelentıséggel bír a térségi turizmus fellendülésében tekintve, hogy a várost és környékét egyenlıre
elkerülik az autópályák. A repülıtér 14 km-re található a magyar-román országhatártól.
A városrész gazdasági élete szempontjából meghatározó fejlesztések a Praktiker áruház és a Csaba
Center Invest Kft. által kialakításra kerülı 50 ha-os ipari park létesítése.
A terület közmőellátottsága erısen fejlesztésre szorul, habár a vezetékes ivóvízellátás az övezet
nyugati oldalán csaknem teljes, addig a szennyvízelvezetés kiépítettsége egyes részeken jelentısen
az igények alatt marad. Különösen igaz ez a Keleti-kertek esetében, ahol mind a vezetékes ivóvíz,
mind pedig a szennyvízcsatorna kiépítése szinte teljes egészében hiányzik.
A tömegközlekedési feltételek a városrészben kimagaslóan jók, a buszjáratok az övezet negyed
összes szükséges területét lefedik.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
103
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 3 575
Lakónépesség száma (fı) 4 557
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 13,3
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 68,7
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 18,0
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 156
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 160
Általános iskolások száma (fı) 377
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 377
Középiskolai tanulók száma (fı) 232
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 397
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) 100
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%) Nincs ilyen intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 41,1
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 57,2
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 167
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 5,33
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 17,6
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 26,4
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 39,5
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 1 382
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 10,9
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 490
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 57
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
104
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 16
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 0
Építıipari vállalkozások száma (db) 66
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 92
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 23
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 250
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 19
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 20
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 13
Vendéglátóhelyek száma (db) 28
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 1
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 26
A városrész funkcióellátottsága
A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 53
Bevásárló központ 1
Ipari terület -
Panzió 1
Szálloda 2
Vendéglátó egység, étterem 28
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal -
Tömegközlekedés járatai 11
Benzinkút 1
C, Közösségi funkciók
Könyvtár 1
Mővelıdési ház -
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 1
Sportlétesítmény 2
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet 1
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
105
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás
Felnıttorvosi rendelı: 2 Fogorvosi rendelı: 1
Mentıállomás: 1 Gyógyszertár 1
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek otthona: 2 Idısek klubja: 1
Óvoda 1
Általános iskola 1
Középiskola, szakiskola 2
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Változatos, barátságos városkép (kertes és
kisvárosias részek);
- Az Élıvíz-csatorna rendezett partja;
- Magas színvonalú tömegközlekedés;
- A város egyetlen uszodája és strandfürdıje
itt található;
- Az Egyetemi Kar térségi, regionális és
országos szinten is meghatározó intézmény.
- Nagy, gondozatlan erdıs terület;
- A terület közmőellátottságának hiányosságai;
- A szennyvízelvezetés kiépítettsége hiányos.
Lehetıségek Veszélyek
- Az erdıs területek rendezésével vonzó
szabadidıs park (Kalandpark) kialakítása;
- További kereskedelmi egységek további
betelepítése;
- A repülıtér fejlesztése a turizmus és
idegenforgalom valamint a magyar-román
üzleti kapcsolatok fellendítése érdekében;
- Az oktatási infrastruktúra további fejlesztése;
- Kolbászfalu létrehozása, szálláslehetıségek
kiépítése.
- Várt turistaforgalom elmaradása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
106
4.1.6. Lencsési vegyes övezet
6. Lencsési vegyes övezet
„Közkedvelt zöldkerület”
Elhelyezkedése: A város dél-keleti szegletében
Határvonalak: Észak: Élıvíz-csatorna (Felsı Körös sor)
Kelet: Belterületi határvonal
Dél: Belterületi határvonal
Nyugat: Ilosvai utca
A városrész jelenlegi állapota:
A Lencsési vegyes övezet alapvetıen két részre osztható: a területének közel felét (nyugati oldal) a
Lencsési (vagy más néven József Attila) lakótelep foglalja el, míg keleti részén az egyaránt zártkertes
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
107
jellegő Borjúréti kertek, illetve dél-keleten a Kastély-szılık rész található. A Lencsési lakótelep
(Pitypang utca – Perje utca – Dobó István utca – Attila utca – Lencsési út – Felsı Körös sor által
határolt terület) 5 és 10 emeletes panelházakból épült, de észak-keleti részén egyedi kivitelezéső
panel épületek is helyet kaptak. A lakótelep az 1970-es évektıl az 1980-as évek közepéig épült,
összesen mintegy 3.393 lakásból áll. A panelprogramban főtéskorszerősítés jogcímen a Lencsési út
56-58. és a Lencsési út 61. sz. alatti tömbök kerültek felújításra, a lakótelep számos épületének
felújítása a 2009-2010-es idıintervallumban tervezett.
A városrészben az alábbi oktatási intézmények mőködnek:
- Lencsési Lakótelepi Óvoda;
- Napsugár Integrált Óvoda;
- József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény;
- Szabó Pál Téri Általános Iskola;
- Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium;
- Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium.;
A közmővelıdést 2 db fiókkönyvtár és a Lencsési Közösségi Ház biztosítja, a helyi egészségügyi
intézmények közül a Gyermek- és Felnıtt Háziorvosi Szolgálat és az Iskolafogászat emelendı ki,
illetve 2 patika is a lakosság ellátását szolgálja. A városrész központja a Féja Géza tér körlzetében
alakult ki, számos üzleti szolgáltató egység található itt.
A városrész közmővesítés szempontjából vegyes képet mutat: míg a Lencsési lakótelep teljesen
összközmőves, addig a Kastély-szılık és a Borjúréti kertek területén a vezetékes ivóvíz átlagosan
20%-os, a szennyvíz csatorna pedig 40%-os kiépítettségő.
A Körös Volán Zrt. a 7-es és 17-es buszjáratokkal elégíti ki a területen élık tömegközlekedési
szükségleteit, ám fontos megjegyezni, hogy a vonalhálózat csupán a Lencsési lakótelepre terjed ki, a
Borjúréti kertekre és a Kastély-szılıkre nem.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 9 571
Lakónépesség száma (fı) 9 739
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 16,6
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 72,9
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 10,5
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
108
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 325
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 350
Általános iskolások száma (fı) 836
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 836
Középiskolai tanulók száma (fı) 536
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 1 313
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) 100
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%)
1 tartós bentlakásos intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 62,7
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 34,7
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 568
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 8,87
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 12,6
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 18,8
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 25,0
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 3 707
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 0,9
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 1 491
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 30
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 10
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 2
Építıipari vállalkozások száma (db) 160
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 330
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 79
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
109
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 563
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 81
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 302
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 208
Vendéglátóhelyek száma (db) 84
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 3
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 143
A városrész funkcióellátottsága A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 63
Bevásárló központ -
Ipari terület -
Panzió 2
Szálloda 2
Vendéglátó egység, étterem 33
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal 1
Tömegközlekedés járatai 5
Benzinkút 1
C, Közösségi funkciók
Könyvtár 1
Mővelıdési ház 1
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -
Sportlétesítmény 1
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás
Felnıttorvosi rendelı: 4
Gyermekorvosi rendelı: 3 Fogorvosi rendelı: 3
Gyógyszertár 2
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek otthona: 2
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
110
Bölcsıde: 1 Óvoda 3
Általános iskola 2
Középiskola, szakiskola -
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Nyugodt, békés városrész;
- A lakóteleprıl helyi járatokkal könnyen
megközelíthetıek a városfunkciók.
- A 10 emeletes panelek erıteljesen rontják a
városképet;
- Távol esik a belvárostól;
- A zártkertes övezetekben nem került
kiépítésre a szennyvízközmő és vezetékes
ivóvíz rendszer;
- A keleti részeken nincs tömegközlekedés.
Lehetıségek Veszélyek
- Élıvíz-csatorna partjának gondozása,
kiépítése, lehetıségeinek kihasználása;
- Parkosítás.
- A zártkertes részek leszakadása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
111
4.1.7. Belvárostól délre lév ı kisvárosias övezet
7. Belvárostól délre lév ı
kisvárosias övezet 7.1 Déli ipartelep
„A multifunkcionális városrész”
Elhelyezkedése: A város déli szélén
Határvonalak: Észak: Bartók Béla út – Orosházi út
Kelet: Élıvíz-csatorna
Dél: Belterületi határvonal
Nyugat: Gyár utca - Lajta utca – Rokka utca - Vasút
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
112
A városrész jelenlegi állapota:
A belvárost délrıl határoló övezet alapvetıen kertvárosi jellegő, családi házas részei azonban még
erıteljesen falusias hatásúak. A városrész észak-keleti sarkában található az 521 lakásos Penza
lakótelep. A 3 és 4 emeletes házakból álló lakókörzet az 1960-as években épült, a lakóházak
magasított tetıvel és pincével rendelkeznek. A térség két temetıje az észak-nyugati, illetve a dél-
keleti sarokban található.
A közoktatási intézmények közül a Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, valamint a Penza-lakótelepi és
Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda található a városrészben, illetve kiemelendı a Békéscsabai
Regionális Képzı Központ. Az egyéb közintézmények (Illetékhivatal, Felnıtt és Gyermek Orvosi
Rendelı, Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) a negyed észak-keleti részében
központosulnak.
Vasút Románia és Gyula irányába. Az övezet közmőfejlesztése a jövıben szükségessé válik,
különösen a szennyvízcsatorna tekintetében, mivel a jelenlegi körülbelül 60%-os kiépítettség nem
elégíti ki a lakosság igényeit. A tömegközlekedési adottságok és feltételek kielégítmegfelelıek, a
városrészt érintı buszjáratok fıként északi oldalról szegélyezik az övezetet, illetve haladnak át rajta.
Déli Iparterület jelenlegi állapota:
A városrész dél-nyugati oldalán a Déli Iparterület húzódik, ahol jelenleg hőtıházak, bútorbolt,
építıanyag- és gépkereskedések mőködnek, de itt található a Csabahús Kft. telephelye is. A területen
továbbá 5.800 m2 hasznos alapterülető inkubátorház mőködik, mely jelenleg mintegy 40
vállalkozásnak nyújt biztonságos mőködési hátteret. Az iparterület északi részén lıtér, keleti oldalán a
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekülteket Befogadó Állomása található. A városrész
gazdasági szereplı közül kiemelendı a Tondach és a Wienerberger.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 4 529
Lakónépesség száma (fı) 4 672
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 14,9
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 59,6
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 25,5
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 124
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 180
Általános iskolások száma (fı) 317
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
113
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 317
Középiskolai tanulók száma (fı) 220
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 505
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) 100
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%)
1 átmeneti elhelyezést nyújtó
intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 50,8
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 45,3
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 216
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 7,75
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 20,2
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 15,9
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 46,4
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 1 943
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 17,5
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 439
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 52
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 10
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 0
Építıipari vállalkozások száma (db) 66
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 92
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 23
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 250
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 19
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 20
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 13
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
114
Vendéglátóhelyek száma (db) 28
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 0
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 0
A városrész funkcióellátottsága A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 119
Bevásárló központ -
Ipari terület 1
Panzió -
Szálloda -
Vendéglátó egység, étterem 37
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal -
Tömegközlekedés járatai 20
Benzinkút 2
C, Közösségi funkciók
Könyvtár -
Mővelıdési ház -
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -
Sportlétesítmény 3
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás Felnıttorvosi
rendelı: 2
Gyógyszertár -
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek klubja: 1
Óvoda 2
Általános iskola -
Középiskola, szakiskola -
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
115
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Közeli fekvés a Belvároshoz;
- A területen folyó jelentıs gazdasági
tevékenység.
- Közoktatási intézmények hiánya;
- Zöldterületek hiánya.
Lehetıségek Veszélyek
- A Déli iparterület vasútfejlesztések adta
fejlıdési lehetıségei;
- A falusias jelleg kertvárosivá alakítása;
- Közlekedésfejlesztés;
- Infrastruktúrafejlesztés;
- Kereskedelmi és szolgáltató egységek
betelepítése.
- Az elöregedett falusias jelleg megmarad;
- A közlekedési infrastruktúraiát érintı
felújítások elmaradnak;
- A kereskedelmi és az ipari fejlesztések
elmaradnak.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
116
4.1.8. Berényi úti kertvárosias övezet
8. Berényi úti kertvárosias övezet
„A sokoldalú városrész”
8.1 Északi Iparterület
„A jövı intermodális ipari központja”
Elhelyezkedése: Békéscsaba északi részén, a Belvárostól Észak-keleti irányban, a Budapest –
Lökösháza vasútvonal mentén található.
Határvonalak: Észak: Északi, várost elkerülı útgyőrő
Kelet: Békési út
Dél: Szarvasi út
Nyugat: Vasútvonal
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
117
A városrész jelenlegi állapota:
A városrész kertvárosias jellegét elnevezése is jelzi, ám fontos megemlíteni az északi sávban húzódó,
az övezet területének nagy százalékát lefoglaló iparterületet (Északi Iparterület), melynek nyugati
részén telepedtek meg azok a dinamikusan fejlıdı vállalkozások (Fatesco, Coca-Cola Magyarország,
Frühwald Kft.), melyek jelentıs számú munkalehetıséget teremtenek a város lakossága számára.
Az övezet középsı és déli része alapvetıen kertvárosi jellegő, a laza beépítettségő, egy- vagy
többlakásos, 90%-ban egyszintes kertes családi házak blokkjait a városi átlaghoz képest jobb
minıségő utak választják el egymástól. A kertváros közepén helyezkedik el a Mokry Sámuel utca –
Zöldfa utca – Schweidel József utca – Északi sor által határolt Mokry lakótelep (vagy más néven
Áchim L. András lakótelep). Békéscsaba legelsı és egyben legkisebb lakótelepe az 1960-as években
épült, mindössze 10-12 darab négyemeletes tömbbıl áll, a kialakított lakások száma 220. A lakótelep
épületeit 1.800 m2 közkert övezi, amelyen kialakított pihenı-, játszó- és sétálóhelyek a mindennapi
élet színterei. Kiemelendı, hogy a játszótér nem felel meg az Európai Unió elıírásainak (régi, cserére
érett, nem kisgyermek-barát, vasból készült játékok), területe nem megfelelıen kihasznált, sok a
gondozatlan, üresen álló terület, amely parkosítással, kerti bútorok elhelyezésével otthonosabbá és
biztonságosabbá válhatna. A lakótelepi tömbök között épült ki a városrész ellátásához szükséges
szolgáltató-infrastruktúra (boltok, kereskedelmi- és vendéglátó egységek), továbbá a Mokry utcai
buszfordulónál lakossági hulladékgyőjtı sziget került kialakításra, melynek keretében 5 db speciális
győjtıedény került elhelyezésre, melyek által fém, színes- és fehérüveg, papír és mőanyag elkülönített
módon való győjtésére nyílik lehetıség. A városrész másik „központját” a Szent László utca (a kerület
dél-keleti sarkában) és a Péky utca környékén koncentrálódó intézményi és kereskedelmi hálózat
(általános iskola, óvoda, üzletközpont, stb.) jelenti.
A helyben rendelkezésre álló oktatási intézmények:
- Szent László Utcai Általános Iskola;
- Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium.
Egészségügyi szolgáltatást a Mokry lakótelep közelében található felnıtt háziorvosi szolgálat nyújt.
Az övezetben három temetı található, melyek közül a dél-nyugati sarokban elhelyezkedı legnagyobb
területő. Itt található a nemzetközi szinten egyedülálló ún. Hısök Temetıje, ahol a különbözı
nemzetiségő (német, magyar, román, szovjet) katonák a világháborúkban elfoglalt helyzetüktıl
függetlenül kerülhettek végsı nyughelyükre.
A közmő ellátottság a városrészben igen magas szintő, a vezetékes ivóvíz ellátás csaknem 100%-ban
kiépült, ugyanakkor a szennyvízelvezetéssel rendelkezı lakások aránya a terület északi részén csak
40% körüli. A zóna közlekedési struktúrájában a városi átlaghoz képest nagyobb szerepet kap a
kerékpárhasználat. A helyi buszhálózat 5-ös számú járata halad keresztül a területen, érintve a
jelentısebb lakos számú Mokry lakótelepet is, három másik járat pedig (1-es, 2-es és 8-as számú
autóbuszok) déli oldalán, a 2x2 sávos Szarvasi úton érintik a városrészt.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
118
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 5 719
Lakónépesség (fı) 5 669
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 13,7
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 59,4
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 26,9
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 188
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 160
Általános iskolások száma (fı) 404
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 404
Középiskolai tanulók száma (fı) 300
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 863
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) 100
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%)
1 tartós bentlakásos intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 48,8
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 16,9
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 189
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 5,61
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 25,3
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 7,5
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 48,9
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 2 326
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 22,2
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 599
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
119
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 55
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 8
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 3
Építıipari vállalkozások száma (db) 71
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 150
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 47
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 273
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 8
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 52
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 31
Vendéglátóhelyek száma (db) 35
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 0
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 0
A városrész funkcióellátottsága A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 80
Bevásárló központ -
Ipari terület 1
Panzió -
Szálloda -
Vendéglátó egység, étterem 16
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal -
Tömegközlekedés járatai 2
Benzinkút 1
C, Közösségi funkciók
Könyvtár -
Mővelıdési ház -
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -
Sportlétesítmény -
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
120
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás Felnıttorvosi
rendelı: 1
Gyógyszertár 3
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek otthona: 1 Idısek klubja: 1
Óvoda 2
Általános iskola 2
Középiskola, szakiskola -
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Változatos városkép (kertváros, lakótelep,
iparterületek);
- A 44-es fıút közelsége (közeli közlekedés
infrastruktúra);
- Kialakult kerékpár-használati kultúra;
- Szelektív hulladékgyőjtési lehetıség.
- A kertváros közepén magasodó lakótelep
rontja a városképet;
- Vasútvonal közelsége;
- A temetı alapvetı közfunkció, ami jelentıs
forgalomnövekedést jelent a városrésznek;
- Kereskedelmi-szolgáltató egységek hiánya;
- Egy fı közlekedési tengelyen elérhetı el a el
belváros.
Lehetıségek Veszélyek
- A 44-es, 47-es fıút felıl (keleti irányból)
érkezı vendégforgalom (Kecskemét,
Szarvas) „fogadása”;
- A 47-es fıút (északról, Békés irányából
érkezik) érdemi funkciót kap a Közép Békés
Centrum fejlesztésével, számottevı
vendégforgalmat juttat a városrészbe;
- A közparkok jobb helykihasználása;
- Kerékpárút létesítése, fejlesztése;
- Az iparterület turista-centrikus
szolgáltatásainak bıvítése (bevásárló-
és/vagy szolgáltató központok létrehozása);
- A Munkás és a Szabolcs utca összekötése;
- Lakossági alközpontok létrehozása.
- Az iparterület vendégriasztó hatása;
- Közösségi terek hiánya;
- Kereskedelmi, szolgáltató egységek hiánya.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
121
4.1.9. Jamina (Erzsébethely)
9. Jamina (Erzsébethely) „Jamina – Minıségi életstílus és
horgász-paradicsom”
„Város a városban”
Elhelyezkedése: A város déli szélén
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
122
Határvonalak: Észak: Tildy Zoltán utca – Vasút sor
Kelet: Darányi utca – Kertész utca – Tompa utca – Ludvigh utca – Gyár utca -
Lajta utca – Rokka utca – Kígyósi utca
Dél: Belterületi határvonal
Nyugat: Belterületi határvonal
A városrész jelenlegi állapota:
Jamina Békéscsaba legnagyobb, közel 15 ezer fıs lakossággal rendelkezı városrésze. A Jamina
negyed területileg igen határozottan elkülönül a többi városrésztıl, aminek fı oka, hogy keleti oldalról
a vasút határolja, amin meglehetısen kevés (4) lehetıség van a keresztül közlekedésre. A városrész
lakói így viszonylag elszigetelıdtek, ezt részben tovább erısítette az is, hogy a lakosság számottevı
része szlovák származású. A Jamina övezet helyén egykor szılı ültetvények voltak, amely
eredményeként a mai háztömbök szabályos, hosszanti (észak-déli irányú) blokkokba rendezıdtek,
viszonylag kevés keresztirányú (kelet-nyugati) átjárási lehetıséggel.
A városrészközpont a Madách utca középsı szakaszán alakult ki, itt található a legtöbb kereskedelmi
és szolgáltató egység, továbbá a Gyermek és Felnıtt Orvosi Rendelı, a Fogorvosi Ügyelet. A
városrészben óvoda, bölcsıde és általános iskola is található. Ugyanakkor elmondható, hogy ezen
központi résznek tekintett terület, illetve az itt található kereskedelmi és közfunkciók nem felelnek meg
a városrész méretébıl és jelentıs lakosságszámából adódó elvárásoknak.
A lakosság városrészhez való kötödésének meghatározó elemei a zöld környezet, az erıs
hagyományok, illetve annak tisztelete. Emiatt a városrész szempontjából a vasút jelentette területi
elszigetelıdés csökkentése mellett alapvetı fontossággal bír a zöldfelületek megırzése, illetve a
közösségi terek fejlesztése.
Az övezet déli részén nagy kiterjedéső bányatavak teszik változatossá a városképet, s az ipari szektor
is képviselteti magát: itt található a Tondach Magyarország Zrt. tulajdonában lévı tégla- és kerámia
cserépgyártó üzem, Kerámiagépgyártó Kft.
A közmő ellátottság tekintetében elmondható, hogy a vezetékes ivóvíz ellátottság 100%-os, azonban
a szennyvízcsatorna-hálózat erısen bıvítésre szorul.
A helyi közlekedés fontos jellemzıje, hogy a lakosság körében igen elterjedt a kerékpár használata,
emiatt azonban a terület kerékpárútjai jelentıs felújításra szorulnak. A tömegközlekedés járatai a
Kolozsvári utca – Madách utca vonalon keresztezik a településrészt, s ezen túlmenıen a vonalhálózat
északi, nyugati és déli oldaláról is érinti.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
123
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 14 702
Lakónépesség száma (fı) 14 483
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 15,1
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 63,1
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 21,8
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 449
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 420
Általános iskolások száma (fı) 1 202
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 1 202
Középiskolai tanulók száma (fı) 872
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 1 565
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) 100
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%)
1 átmeneti elhelyezést nyújtó
intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 53,8
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 42,0
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 674
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 7,37
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 21,4
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 8,4
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 40,0
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 5 295
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 19,5
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 1120
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
124
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 237
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 11
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 0
Építıipari vállalkozások száma (db) 52
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 350
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 76
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 341
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 52
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 280
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 170
Vendéglátóhelyek száma (db) 61
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 0
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 0
A városrész funkcióellátottsága
A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 137
Bevásárló központ -
Ipari terület 1
Panzió -
Szálloda -
Vendéglátó egység, étterem 66
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal 1
Tömegközlekedés járatai 4
Benzinkút -
C, Közösségi funkciók
Könyvtár 1
Mővelıdési ház -
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -
Sportlétesítmény 2
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
125
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás
Felnıttorvosi rendelı: 6
Gyermekorvosi rendelı: 2 Fogorvosi rendelı: 3
Gyógyszertár 2
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény
Hajléktalanok átmeneti
szállása: 1 Idıskorúak
gondozóháza: 1 Idısek klubja: 1
Óvoda 4
Általános iskola 2
Középiskola, szakiskola -
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Nyugodt, kertvárosi lakóövezet;
- Változatos városkép (ipari egységek, kertes
házas részek, lakóparkok, bányatavak);
- A közös hagyományok jelentette erıs
identitás és annak közösségformáló ereje.
- Kevés átjárási lehetıség a többi városrészbıl
(4 db vasúti átjáró);
- Jelentıs áthaladó teherforgalom;
- Fejlesztésre szoruló helyi buszhálózat;
- Nincs központja;
- Kereskedelmi és közfunkciók hiányossága;
- Szennyvízelvezetés hiányossága.
Lehetıségek Veszélyek
- A vasútfejlesztés kedvezıen befolyásolja
városrész megközelíthetıségét;
- A helyi lakosság elvárásainak megfelelı
alközponti fejlesztések;
- A bányatavak adta lehetıségek kihasználása
(pl: horgász stégek kialakítása, üdülı
komplexumok felépítése, stb.);
- A helyi buszhálózat fejlesztése;
- Sportlétesítmények építése;
- A kerékpáros közlekedés lehetıségeinek
biztosítása (kerékpár utak, modern tárolók).
- Turisztikai lehetıségek;
- Termál-kút;
- Ifjúsági park;
- Közösségi terek fejlesztése.
- További elszigetelıdés a város többi
részétıl;
- Belvíz;
- Elöregedett lakóházak;
- Tömegközlekedés fejlesztés elmaradása;
- Ipari üzemek bezárása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
126
4.1.10. Almáskertek
10. Almáskertek
„Hobbikertek“
10.1 Almáskerti Ipari Park
Logisztikai és kereskedelmi csomópont
Elhelyezkedése: A város nyugati oldalán
Határvonalak: Észak: Belterületi határvonal
Kelet: Vasútvonal
Dél: Belterületi határvonal – Csorvási út
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
127
Nyugat: Belterületi határvonal
A városrész jelenlegi állapota:
A városrészt kettészeli a Kecskemét – Szarvas felıl érkezı 44. sz. fıút, ami fontos szerepet játszik
megközelíthetıségében, illetve a keresztül menı forgalom nagyságában. Ennek megfelelıen az
övezet nagy része ipari terület, itt helyezkedik el, az Almáskerti Ipari Park, mely Békéscsaba Megyei
Jogú Város Önkormányzatának tulajdona. A 19 hektárnyi földterület elsısorban zöldmezıs
beruházások megvalósítási helyéül szolgál, az elsı befektetı 2002-ben települt a parkba. Napjainkra
már számos vállalkozás mőködik itt, melyek közül a legjelentısebbek: SMK Hungary Kft., Peugeot –
Gallion Kft., Electro Globe Hungary Kft., Meszlényi Autó Kft., Huntraco Zrt., Ford Hovány Békéscsaba
Kft., Hirschmann Kft., Linamar Hungary Nyrt. A vállalkozói szektoron kívül itt folytatja tevékenységét a
Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központ (MEIK), melynek egyik mintaüzeme, a csabai
kolbász hazai és nemzetközi gasztronómiai sikerére alapozva, egy kolbászüzem.
A városrész középsı, déli részén található az Almáskertek övezet, amelyet fıként zárt kertek
alkotnak. A tömegközlekedés fontos jellemzıje, hogy a Körös Volán Zrt. üzemeltet olyan járatokat,
melyek érintik az ipari területeket, így az itt foglalkoztatott lakosság munkába járása biztosított. Ezt
leszámítva a helyi közlekedésben az autóhasználat dominál.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 1 736
Lakónépesség száma (fı) 1 736
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 12,5
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 48,8
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 38,8
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 51
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 60
Általános iskolások száma (fı) 179
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 179
Középiskolai tanulók száma (fı) 157
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
128
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 10
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) Nincs klub
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%) Nincs ilyen intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 66,7
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 59,0
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 3
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 7,69
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 33,3
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 3,0
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 66,7
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 40
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 30,0
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 170
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 35
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 0
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 2
Építıipari vállalkozások száma (db) 8
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 20
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 3
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 21
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 0
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 8
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 2
Vendéglátóhelyek száma (db) 0
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 1
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
129
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 40
A városrész funkcióellátottsága A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 21
Bevásárló központ -
Ipari terület 2
Panzió -
Szálloda -
Vendéglátó egység, étterem 9
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal -
Tömegközlekedés járatai 4
Benzinkút 2
C, Közösségi funkciók
Könyvtár -
Mővelıdési ház -
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -
Sportlétesítmény -
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás -
Gyógyszertár -
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény -
Óvoda -
Általános iskola -
Középiskola, szakiskola -
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Kiváló közlekedési infrastruktúra: a 44 és 47-
es számú fıutak közvetlen közelsége.
- A területet közrefogja a Budapest –
Lökösháza, illetve a Szeged – Békéscsaba
vasútvonal;
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
130
- Kerékpárút hiánya;
- Infrastruktúra.
Lehetıségek Veszélyek
- Az Ipari Park és az ipari területek fejlesztése;
- Az intermodális logisztikai adottságok (út,
vasút) kihasználása.
- Zöldterületek fejlesztése, fásítás
- Az ipari területek további fejlesztésének
elmaradása esetén az ipari területekbıl
rozsdaövezet alakulhat ki.
4.1.11. Mezımegyer
11. Mezımegyer „Békéscsaba élhetı, kertvárosa”
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
131
Elhelyezkedése: Békéscsaba északi részén, a Budapest – Lökösháza vasútvonal mentén található.
Határvonalak: Észak: Haladás utca – Vlcskó utca – Bibó István utca
Kelet: Nyárfa utca – Keleti utca – Sáros utca – Fenyı utca - Nyitrai utca
Dél: Hold utca – Kossuth Lajos utca
Nyugat: Rajk László utca – Erdı sor
A városrész jelenlegi állapota:
Mezımegyer Békéscsaba VII. kerülete. A napjainkban körülbelül 2500 lakosú településrész hosszú
történelmi múltra tekint vissza, története egészen a honfoglalásig visszamenıen nyomon követhetı. A
hol virágzó, hol a történelem fordulatai miatt a földdel egyenlıvé vált település a XX. század második
évtizedében rendezıdött községgé. Az igen szegény községháztartás ettıl kezdve szakadatlanul
kereste a felemelkedés lehetıségét, melyet az elöljáróság leginkább a Békéscsabához való
kapcsolódásban látott, és amely 1973-ban valóra is válhatott.
Az „egyéb belterület” státusszal rendelkezı kertvárosias övezet a mai napig megırizte falusias
hangulatát. A terület laza beépítettségő, a lakóházak több mint 80%-a egyszintes kertes ház
(ugyanakkor dominál a háromnál több szobával rendelkezı lakóépületek száma), melyek számottevı
része az 1945-1989. közötti idıszakban épült. Az építésügyi szabályzat a kertvárosban legfeljebb
négy-, kivételes esetekben legfeljebb hatlakásos lakóépületeket engedélyez. Mezımegyeren óvoda,
mővelıdési központ (Arany János Mővelıdési Ház), idısek klubja és gyógyszertár is a lakosság
rendelkezésére áll, ami erısíti kisvárosi jellegét. A helyben funkcionáló civil szervezetek közül
említésre méltó a Vöröskereszt szervezete, a Polgárırség, a Békéscsabai Megyei Vadásztársaság, a
Lisztérzékenyek Békés Megyei Közhasznú Egyesülete, valamint a Mezımegyeri Fiatalok Klubja
Közhasznú Egyesület.
A közlekedési infrastruktúra tekintetében Mezımegyert a Körös Volán Zrt. által üzemeltetett helyi
buszhálózat köti össze a megyeszékhely központjával, az 5-ös számú autóbusz a 2x1 sávos Berényi
úton közelíti meg a települést.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 2 064
Lakónépesség (fı) 2 027
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 16,4
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 64,6
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 19,0
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
132
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 75
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 75
Általános iskolások száma (fı) 200
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 200
Középiskolai tanulók száma (fı) 127
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 229
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) 100
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%) Nincs ilyen intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 52,2
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 43,9
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 102
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 7,79
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 26,0
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 6,9
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 38,9
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 708
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 18,2
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 117
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 43
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 1
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 0
Építıipari vállalkozások száma (db) 25
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 32
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 10
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
133
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 82
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 5
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 14
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 12
Vendéglátóhelyek száma (db) 5
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 0
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 0
A városrész funkcióellátottsága
A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 13
Bevásárló központ -
Ipari terület -
Panzió -
Szálloda -
Vendéglátó egység, étterem 7
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal 1
Tömegközlekedés járatai 1
Benzinkút -
C, Közösségi funkciók
Könyvtár -
Mővelıdési ház 1
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -
Sportlétesítmény 1
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás
Felnıttorvosi rendelı: 1
Gyermekorvosi rendelı: 1
Gyógyszertár -
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
134
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek klubja: 1
Óvoda 1
Általános iskola -
Középiskola, szakiskola -
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
135
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Békéscsaba lakosságának körében az egyik
legkedveltebb körzet;
- Nyugodt, békés családi övezet;
- Szelektív hulladékgyőjtés (hulladékgyőjtı
sziget: Október 23. tér);
- Egészségcentrum, idıs és szociális ellátás,
óvoda;
- Számos civilszervezet jelenléte;
- A helyi lakosság városi átlagot meghaladó
életszínvonala;
- Rendezvények (Mezımegyeri Gazdanap,
Kolbász- és pálinkaverseny, stb.).
- Távoli esik a városi vérkeringéstıl;
- A városrész és a városközpont között
mezıgazdasági területek találhatók, ami
tovább nagyítja a távolságot;
- Kevés munkalehetıség;
- Szennyvízcsatorna hiánya.
Lehetıségek Veszélyek
- ÚÚj munkalehetıségek teremtése;
- A várossal összekötı hasznosítatlan
mezıgazdasági területek hasznosítása (park,
sportpálya);
- A rendezvények körének szélesítése,
színvonaluk emelése, turisztikai vonzerıvel
való felruházása;
- Minıségi szálláslehetıségek, helyi
specialitásokat kínáló vendéglátó egységek
kialakítása;
- Általános iskolai feladat-ellátási hely
újraindítása.
- A fejlesztési lehetıségek kihasználásának
elmaradása esetén hosszabb távon
csökkenhet a településrész vonzereje.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
136
4.1.12. Fényes
12. Fényes „A tradíciók érvényesülése a fejlıdı
kertvárosban”
Elhelyezkedése: A város dél-keleti irányban
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
137
Határvonalak: Észak: Külterületi határvonal
Kelet: Fényesi utca
Dél: Külterületi határvonal
Nyugat: Kígyósi fıcsatorna
A városrész jelenlegi állapota:
A kertvárosi övezet Békéscsabáról a 44-es sz. fıúton közelíthetı meg, a Békéscsaba – Lökösháza
vasútvonal külön vasútállomással érinti a településrészt. A kertvárosi besorolás ellenére Fényes
meglehetısen falusias jellegő, melyet a tipikus egyutcás falufelépítés is erısít. A településen
semmilyen közintézmény nem mőködik, csupán a minimális lakossági szükségleteket kielégítı
kereskedelmi egységek találhatóak meg.
A települése nyugati oldalán jó, közel 100%-os a közmőellátottság, ám ez nem mondható el a keleti
részekre, ahol az ivóvízellátás erısen fejlesztésre szorul. A szennyvízelvezetés az egész
városrészben hiányzik. Az önkormányzati feladatok kismértékő átvállalásával, az idıskorúak
figyelemmel kísérése, tanya gondnoki szociális feladatok ellátása, postai és egyéb szolgáltatások
létrehozásával az egyéni igényekkel és hozzáférésekkel mőködı civil társadalom fejlıdése a cél a
térségben. A legfontosabb célkitőzéseink közé tartozik a Közösségi Házhoz tartozó földterületen
kialakítandó gyermekjátszótér felépítése, biztonsági elıírások szerint kialakítása és a rendszeres
testmozgások, sportolások végrehajtására egy kézilabda nagyságú kispálya megépítése. Ezeknek a
felépítésére és kialakítására nagyon nagy szüksége van a térségben lakóknak, hiszen a gyermekek
jelenleg nem tudnak játszani, sportolni, mert nincs felépítve ilyen jellegő építmény. Nagyon sokan
igényelnék a játszóteret és a sportpályát.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 721
Lakónépesség száma (fı) 715
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 23,4
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 64,5
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 12,2
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 36
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 50
Általános iskolások száma (fı) 103
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 103
Középiskolai tanulók száma (fı) 90
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
138
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 70
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) Nincs klub
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%) Nincs ilyen intézmény
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 58,9
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 38,4
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 40
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 8,67
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 18,7
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 12,8
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 25,6
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 254
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 33,5
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 176
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 38
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 2
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 0
Építıipari vállalkozások száma (db) 10
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 52
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 7
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 39
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 5
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 6
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 5
Vendéglátóhelyek száma (db) 7
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 0
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 0
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
139
A városrész funkcióellátottsága
A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Kiskereskedelmi üzlet 4
Bevásárló központ -
Ipari terület -
Panzió -
Szálloda -
Vendéglátó egység, étterem 5
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás 1 megálló
Postahivatal -
Tömegközlekedés járatai 1
Benzinkút -
C, Közösségi funkciók -
Könyvtár -
Mővelıdési ház -
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum
Sportlétesítmény -
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók -
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás -
Gyógyszertár -
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény -
Óvoda -
Általános iskola -
Középiskola, szakiskola -
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
140
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Saját vasúti megálló;
- Nyugodt, békés lakókörnyezet.
- Nagy távolság a belvárostól;
- Falusias jelleg;
- Nincs munkalehetıség;
- Alapvetı közoktatási és egészségügyi
szolgáltatások teljes hiánya;
- Szennyvízelvezetés hiánya.
Lehetıségek Veszélyek
- Felzárkózás a városi színvonalhoz;
- Közszolgáltatások kialakítása;
- A városi fiatal családok kiköltözésével a
település fellendülése;
- A kertvárosi jelleg erısítése;
- Lakóparkok kialakítása.
- Leszakadás a városi jellegtıl;
- Infrastruktúra fejlesztésének elmaradása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
141
4.1.13. Gerla
13. Gerla „Minıségi lakókörnyezet gyermekes
családok számára”
Elhelyezkedése: A várostól észak-keleti irányba
Határvonalak: Észak: Belterületi határvonal
Kelet: Belterületi határvonal
Dél: Fecske sor – Gát sor – Sport utca
Nyugat: Zöldmezı sor
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
142
A városrész jelenlegi állapota:
A település a várostól 10 km-re, észak-keleti irányban található, 1984-ben csatolták Békéscsabához.
A falusias jelleg napjainkban is dominál, a településrész alacsony, egy, legfeljebb kétszintes házakból
áll. A körzet központi tere a Marx tér, itt található a Gyermek és Felnıtt Orvosi Rendelı, illetve itt
koncentrálódik az összes közintézmény: az általános iskola, az óvoda, a Gerlai Általános Mővelıdési
Központ, a sportpálya, valamint a település egyetlen kulturális látnivalója: az Ybl Miklós által tervezett
Wenckheim-kastély.
Az egészségügy tekintetében szükséges megemlíteni, hogy a helyi orvosi ellátás sem kapacitását,
sem pedig mőszaki állapotát tekintve nem felel meg a lakossági szükségleteknek. Gerla lakossága a
20-as számú helyi autóbuszjárat használatával közelítheti meg (az Oncsa – Béke kerteken
keresztülhaladva) a többi városrészt. A településen belüli közlekedésben a kerékpár- és gépkocsi
használat játszik domináns szerepet. A vezetékes ivóvízellátás a településen közel 100%-ban
megoldott, ugyanakkor szennyvízcsatorna a városrészen belül sehol sincs.
Népességi adatok:
Állandó népességszám (fı) 1 517
Lakónépesség száma (fı) 1 499
Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya (%) 17,6
Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (%) 66,2
Lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya (%) 13,1
Oktatási adatok:
Óvodások száma (fı) 60
Óvodai férıhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fı) 60
Általános iskolások száma (fı) 162
Általános iskolai tanulók szám a nappali oktatásban (gyógypedagógiai
oktatással együtt) (fı) 162
Középiskolai tanulók száma (fı) 115
Szociális ellátás adatai:
Szociális ellátás fıbb formáiban részesülık száma (fı) 162
Nappali ellátást nyújtó idısek klubjainak kihasználtsága (%) 100
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága
(%)
Nincs ilyen
intézmény
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
143
Foglalkoztatási adatok:
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) 52,4
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon
belül (15-59 évesek) (%) 43,3
Regisztrált munkanélküliek száma (fı) 75
Regisztrált munkanélküliek aránya az aktív korúakon belül (%) 7,56
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív
korúakon (15-59 évesek) belül (%) 30,0
Felsıfokú végzettségőek a 25 évnél idısebb népességbıl (%) 3,9
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 35,2
Lakáshelyzet adatai:
Lakásállomány (db) 489
Alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya (%) 25,4
Gazdálkodási adatok:
Mőködı vállalkozások száma (db) 77
Vállalkozások száma a mezıgazdaságban és erdıgazdálkodásban (db) 33
Feldolgozóipari vállalkozások száma (db) 1
Vállalkozások száma az elektromos-, gáz- és gız-energiaiparban és
vízellátásban (db) 0
Építıipari vállalkozások száma (db) 15
Kereskedelmi vállalkozások száma (db) 35
Vendéglátással, szálláshelyadással foglalkozó vállalkozások száma (db) 8
Egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma (db) 57
Vállalkozások száma az oktatásban (db) 5
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) 10
Egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán
gyógyszertárak nélkül) (db) 8
Vendéglátóhelyek száma (db) 5
Kereskedelmi szálláshelyek száma (db) 1
A kereskedelmi szálláshelyek férıhelyeinek száma (db) 9
A városrész funkcióellátottsága A, Gazdasági funkciók Városrész (db)
Piac -
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
144
Kiskereskedelmi üzlet 11
Bevásárló központ -
Ipari terület -
Panzió -
Szálloda -
Vendéglátó egység, étterem 5
B, Közlekedési, távközlési funkciók
Vasútállomás -
Postahivatal 1
Tömegközlekedés járatai 1
Benzinkút -
C, Közösségi funkciók
Könyvtár -
Mővelıdési ház 1
Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum -
Sportlétesítmény 2
D, Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatá si funkciók
Önkormányzati kirendeltség, okmányiroda -
Igazságügy, rendészet -
Tőzoltóság, katasztrófavédelem -
E, Humán szolgáltatási funkciók
Orvosi rendelı, szakrendelı, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház,
mentıállomás
Felnıttorvosi rendelı: 1
Gyermekorvosi rendelı: 1
Gyógyszertár -
Idısek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsıde, szociális intézmény Idısek klubja: 1
Óvoda 1
Általános iskola 1
Középiskola, szakiskola -
SWOT analízis:
Erısségek Gyengeségek
- Nyugodt, békés lakókörnyezet;
- Alapvetı közoktatási és egészségügyi
intézmények megléte.
- Falusias jelleg;
- Gyenge egészségügyi infrastruktúra;
- Távol esik a városi körforgástól.
- Szennyvízelvezetés hiánya.
Lehetıségek Veszélyek
- A Közép Békési Centrum középpontjában
fekszik;
- A városias és falusias jelleg közötti szakadék
mélyülése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
145
- Orvosi szolgáltatások fejlesztése.
4.2. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV
4.2.1. Anti-szegregációs helyzetfeltárás
4.2.1.1. Bevezetés
Szegregátum, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık, és rendszeres
munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az
50%-ot, valamint az ott lakók száma minimum 50 fı. A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján
megállapítható, hogy Békéscsabán jelenleg nincsen a meghatározott definíciónak megfelelı
szegregátum. A város Anti-szegregációs tervének célja a szegregátumok kialakulásának
megakadályozása, és a létezı, de arányaiban kisebb léptékő problémák megoldásához vezetı út
kijelölése.
A KSH által készített térkép olyan területeket jelöl meg, ahol magas a legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív
korúakon belül, de alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetık valódi szegregátumoknak.
Ezek a területek a következık:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
146
A márciusi terepbejárás során a következıket állapítottuk meg a szegregált területekrıl:
1. Kenderföldek
A Kenderföldek területén az 1960-as évekig a tanyasias beépítettség volt jellemzı, de a 70-es évek
végén, illetve a 80-as évek elején zárt kertek kerültek kimérésre és értékesítésre – az akkori tervek
szerint – a jövıben megvalósítandó bányatavak üdülıközpont kialakításának részeként. Több
befektetı érdeklıdik a lehetıség iránt, de a projekt nagyságrendjére való tekintettel és a pályázati
lehetıségek hiánya miatt az üdülıközpont kialakítására a végleges kivitelezıt nem találta meg az
önkormányzat. A zártkertekben kezdetben csak maximum 30 m2 nagyságú pihenıházakat lehetett
építeni, melyek nem voltak építési engedély kötelesek. Ennek ellenére néhány tulajdonos a
megengedettnél nagyobb ingatlant épített, illetve a 80-as évek végén bıvítette a lakóterületet. Ezzel
párhuzamosan több család tartósan, illetve véglegesen kiköltözött ezekbe az ingatlanokba, amelynek
több oka lehetett (válási krízist követıen a családok a különköltözést oldották így meg, vagy a
többgenerációs együttlakás problémáját kezelték úgy a családok, hogy a megállapodástól függıen a
fiatalabb vagy idısebb generáció költözött a zártkertbe, néhányukat pedig a nyugodt környék, a tiszta
levegı vonzotta ebbe a lakókörnyezetbe). A zártkertek egy része közvetlenül a kövesbetonút mellett
fekszik, nagyobb részük (egysávos) földúton közelíthetı meg. Elektromos árammal szinte mindegyik
ingatlan ellátott, míg ivóvízzel és vezetékes gázzal csak kisebbik részük. A zártkerti ingatlanok
Békéscsaba területén nem csatornázottak.
A 2001. évi népszámláláskor vált világossá, hogy Békéscsabán igen sok ember él a zártkerti
ingatlanokban a klasszikus értelembe vett tanyasi lakosság mellett. Ezek az ingatlanok nem
rendelkeztek beazonosításra alkalmas tanyaszámmal, illetve külterületrıl lévén szó utca- és
házszámszámozással sem.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése ezt követıen döntött arról, hogy a
külterületi zártkertek mely részei kerülnek belterületbe vonásra. Az intézkedést követıen a telkek és
ingatlanok forgalmi értéke megnövekedett, és lehetıség nyílt építési engedélyezési eljárást követıen
nagyobb alapterülető ingatlanok építésére is. A volt zártkertek békéscsabai lakosság által kedvelt
lakóterületnek mondhatóak, sok új építéső, nagy értékő ingatlan található itt.
2. A Hőtıház területe
A térképen megjelölt iparterületen lakóházak nincsenek.
3. Kastélysz ılık
Hasonló módon kerültek beépítésre, mint a Kenderföldek területe.
4. Borjúréti kertek
Hasonló módon kerültek beépítésre, mint a Kenderföldek területe.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
147
5. Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabili tációs és Módszertani Központ területe
Az intézmény többféle szolgáltatást, többek között tartós bentlakásos intézményi elhelyezést nyújt
súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosok részére. A tartós bentlakásos jogviszonyban lévı lakók
személyi- és lakcímigazolványában lakcímként az intézmény címe (5600 Békéscsaba, Degré u. 59.)
szerepel.
6. 2. sz. Általános Iskola területe
Az iskolában lakások nincsenek kialakítva, annak területén senki nem lakik.
7. Berényi út 69-73., Lenkey u. 24-26., József u. 1 2-24. és a Dessewffy u. 11 által határolt, 16
lakóházat magába foglaló terület
Összesen 16 magántulajdonban levı lakóház található itt, egy részük a közelmúltban felújított,
modern építéső ház. A kijelölt tömbben a családi házak között gyógyszertár, állateledel bolt,
horgászbolt és háztartási-vegyiáru kereskedés, valamint egy kocsma mőködik.
A 16 lakásban összesen 62 ember él, így az egy lakásra jutó személyek száma 3,89 fı, ami
magasabb, mint a város összességére vetített átlag. Az egy lakásra jutó lakosok száma 2006. évben
Békéscsabán 2,23 fı/lakás volt. A 62 lakóból 39 fı tartozik a népesség-nyilvántartás adatai szerint a
15-59 éves népesség körébe, 13 fı 15 év alatti, 9 fı 59 évesnél idısebb. A rendelkezésünkre álló
adatok és a nyilvántartás alapján az itt lakók közül 18 fı részesült rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben, 2-2 fı az aktív korúak rendszeres szociális segélyében és közgyógyellátásban,
valamint 1 fı kapott lakásfenntartási támogatást.
8. Tüzép
Iparterület, lakott lakások, családi házak nincsenek rajta.
9. Vastelep
A bejelölt területen lakott lakások, családi házak nem találhatóak.
10. Almáskerti Ipari Park
Az Almáskerti Ipari Park területének beépítése, beépülése a Kenderföldeken hasonlóan történt.
11. Mezımegyer - Vágóhíd
A bejelölt területen lakott lakások, családi házak nem találhatóak.
Az IVS-ben megfogalmazott városrehabilitációs akció területek
Funkciób ıvítı városrehabilitáció
• Akcióterület – Belváros
• Akcióterület – Agóra – István Malom
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
148
• Akcióterület – Kalandpark
• Akcióterület – Északi Ipartelep
• Akcióterület – Déli ipartelep
• Akcióterület – Bányatavak
• Akcióterület - Jamina
Szociális típusú városrehabilitáció:
• Akcióterület – Berényi úti lakóterület
4.2.1.2. A városrészek f ıbb jellemz ıi az IVS átfogó helyzetelemzése alapján
4.2.1.3. Demográfia
Békéscsaba lakossága a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 67.968 fı. A lakónépességen belül a
15 éven aluliak aránya 15,5%, a 60 évesnél idısebbeké 20,3%, tehát az elöregedés folyamata létezı
probléma Békéscsabán. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60
évesnél idısebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven
aluliak száma 2001-ben nem érte el a 11.000 fıt, míg a 60 éven felüliek száma több, mint 13.500 fı.
Az egyes városrészek lakosainak korstruktúrája különbözı, ugyanakkor az idıs lakosság területileg
koncentrálódik, kiugró mértékő a város belsı lakóterületeinek elöregedése.
A Nyugati Ipartelep és az Almáskertek városrész népességének korstruktúrája a legrosszabb
Békéscsabán. Itt 12,5% a 15 éven aluliak aránya, 48,8% a 15-59 éveseké, valamint 38,8% a 60 éven
felülieké.
A 0-14 éves gyermekek aránya kiemelkedıen magas két városrészben: Fényesen 23,4% az arányuk,
az Oncsa-Béke kertekben 21,8%. Fényesen az idısek átlag alatti, a fiatalok és az aktív korúak
jelentıs arányából következtethetünk a magas gyermekszámra.
4.1.2.4. Képzettség
Az egyetemi/fıiskolai végzettséggel rendelkezık legnagyobb arányban a Belvárosban (29%) és a
Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezetben (26,4%) élnek.
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúak között átlagosan
18,6% Békéscsabán. Arányuk a Nyugati Ipartelep és az Almáskertek városrészben a legmagasabb,
33,3%. Szintén magas, 30% Gerlán, valamint 20% feletti Mezımegyeren, a Berényi úti kertvárosias
övezetben és a Belvárostól déle lévı kisvárosias övezetben a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezık
aránya. Ezek a mutatók messze vannak a szegregációs szempontból kritikus, 50%-os
küszöbértékétıl.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
149
4.2.1.5. Foglalkoztatottság
A szegregációs mutató meghatározása szempontjából fontos a legfeljebb általános iskolai
végzettséggel rendelkezık és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık együttes aránya
az aktív korúakon belül.
A Békéscsabán a 2006. évi adatok alapján a területi mutató5 6,31% (48% férfi, 52% nı). A
munkanélküliségi ráta, 6,64%. A foglakoztatási arány6 38%, míg az aktivitási arány7 40,7%. 1164 fı
azoknak száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (41% férfi, 59% nı). İk tartós
álláskeresınek (munkanélkülinek) tekinthetık. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni,
hogy a nık nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. Majdnem hétszázan vannak azok, akik
több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát.
A munkanélküliségi ráta a 2001-es adatok alapján a Belvárosban 7,1%, a Téma Parkban 4,9%. Tartós
munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya a Belvárosban 2,3%, a Téma Parkban 1,9%.
4.2.1.6. Szociális helyzet
A szociális ellátórendszer mőködtetésének alapelve a különféle ellátási formákhoz való egyenlı
hozzájutás elvének biztosítása. Egyes ellátási formáknál - például a fogyatékosok nappali
intézményében és az idısek otthonában - a rendelkezésre álló férıhelyek száma nem elegendı
Békéscsabán, valamint vannak olyan ellátási formák, amelyek jelenleg teljesen hiányoznak, ezek az
alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra.
Ellátási formák Békéscsabán Hiányzó ellátási formák Békéscsabán étkeztetés falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
házi segítségnyújtás pszichiátriai betegek otthona családsegítés hajléktalanok otthona
jelzırendszeres házi segítségnyújtás fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek közösségi ellátása pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek közösségi ellátása szenvedélybetegek átmeneti otthona
támogató szolgáltatás éjjeli menedékhely utcai szociális munka
idısek klubja fogyatékosok nappali intézménye
szenvedélybetegek nappali intézménye hajléktalanok nappali melegedıje
idısek otthona szenvedélybetegek otthona
fogyatékos személyek otthona
5 A területi mutató a nyilvántartott álláskeresık a munkavállaló korú népesség százalékában 6 A foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya 7 A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
150
idıskorúak gondozóháza hajléktalan személyek átmeneti szállása
Békéscsabán a 60 évnél idısebb lakosság aránya a teljes népességen belül 2006-ban 21,8% volt.
Kiemelkedı az úgynevezett „legöregebb öregek”, a 80. életévüket betöltött személyek csoportja, mint
szociális szempontból legnagyobb figyelmet igénylı társadalmi réteg. İk a település teljes
népességének 3,84%-át teszik ki. Ez utóbbi csoport nemenkénti megoszlására jellemzı, hogy mintegy
kétszer annyi nı éli meg ezt az életkort, mint férfi. A demográfusok egybehangzó elırejelzései szerint
az idısek aránya a jövıben a lakosságszámhoz viszonyítottan tovább fog nıni, és hosszabb távon az
eltartottak számának további emelkedése várható. A nyugdíjban, járadékban és nyugdíj szerő
ellátásban 2006-ban 61.372 fı részesült Békéscsabán részesülık. Közülük 57%-a kapott öregségi,
öregségi jellegő nyugellátást, 20% korhatár alatti rokkantsági nyugdíjat, és közel 11%-uk megváltozott
munkaképességőek járadékára jogosult. Hozzátartozói nyugdíjban 6%, egyéb ellátási formában az
ellátottak 7%-a részesült. A rászorultak étkeztetését és házi segítségnyújtását a speciálisan az idısek
ellátására létrehozott Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény végzi. Az ellátottak
száma egyre nı, 2006-ban számuk összesen 761 volt Békéscsabán. Fényesen, valamint a Nyugati
Ipartelep és Almáskertek városrészben nincs idısek klubja, a többi városrészben a klubok
kihasználtsága 100%.
A rendszeres szociális segélyben részesülık számának alakulásában folyamatos növekedés
figyelhetı meg az elmúlt években, míg 2001-ben számuk 260 volt, addig 2006-ra 753-ra nıtt. Az
önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatásban lévık csökkentik a rendszeres szociális
segélyezettek számát, ennek ellenére 2003-tól folyamatos növekedés figyelhetı meg. 2006-ban
közhasznú foglalkoztatás, közmunkaprogram és közcélú foglalkoztatás is volt a városban. Az
idılegesen felajánlott munkalehetıséget a segélyben részesülık 4-5%-a nem fogadja el, és hasonló
nagyságrendő azoknak a száma, akik egészségi állapotuk miatt nem tudják betölteni a részükre
felajánlott munkakört. A különbözı foglalkoztatási programban több mint 100 fı vett részt a 2006.
évben, és jutott rendszeres munkából származó jövedelemhez.
2006-ban 226 fı volt jogosult tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végzı nagykorú
hozzátartozóként ápolási díj igénybevételére. Az ápolási díjban részesülık egyharmada
méltányossági alapon kapja az ellátását. Közgyógyellátási igazolványban 2.461 fı részesül.
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy
helyi támogatás volt a Belvárosban 5,9%.
A Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ adatai szerint a családsegítı
szolgáltatást igénybevevık száma az utóbbi években 1.200 fı körül mozgott Békéscsabán. A
segítséget kérık a 2006. évben legnagyobb mértékben (25%) anyagi jellegő problémák –
megélhetéshez, lakhatáshoz, betegséghez kapcsolódó költségek – megoldásához kértek tanácsot.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
151
Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói (f orrás: önkormányzati nyilvántartások)
Az IVS-ben azonosított
városrészek és szegregátumo
k1 neve
Lakónépesség száma (jelenlegi
népesség-nyilvántartási adatok
alapján)
Lakások száma
(jelenlegi népesség-nyilvántartási adatok
alapján)
LFT2 –ben részesül ık
aránya a lakások
számához viszonyítva
Rendszeres szociális segélyben részesül ık
aránya a lakások
számához viszonyítva
Rendszeres gyermekvéde
lmi kedvezmény
ben részesül ık aránya a lakások
számához viszonyítva
HHH gyerekek aránya a
településrészen
Romák aránya a
lakónépességen belül 3
Mezımegyer 2211 708 6,41 8,73 12,8 n.a. n.a.
Berényi úti kertvárosi övezet
5532 2326 9,8 12,05 13,4 n.a. n.a.
Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet
9052 5528 1,8 2,2 1,5
n.a. n.a.
Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet
4092 1479 4,9 4,78 5,3
n.a. n.a.
Belváros 4407 2179 1,6 1,7 1,8 n.a. n.a.
Belvárostól észak-keletre esı városrész
3386 968 7,87 11,7 8 n.a. n.a.
Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet
4119 1382 4,8 4,9 4,93
n.a. n.a.
Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet
4057 1943 4,3 4,1 4,6
n.a. n.a.
Lencsési övezet 9631 3893 10,57 9,34 13 n.a. n.a.
Jamina 14940 5295 4,5 6 7 n.a. n.a.
Nyugati Ipartelep és Almási kertek
173 40 6,54 10,01 8 n.a. n.a.
Gerla 1733 489 8,02 8,28 8,8 n.a. n.a.
Fényes 973 254 7,3 9,07 8,2 n.a. n.a.
Szegregátum 1. …
n.a. n.a.
Szegregátum 7. 16 62
n.a. n.a.
Szegregátum 12.
n.a. n.a.
Város egészére vetített mutató4 3,01
n.a. n.a.
Város egészére az adott segélytípus száma
1518 1624 1957
n.a. n.a.
1 Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
152
2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegő adat (pl. felmérésekbıl, CKÖ becslése stb) 4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
153
4.2.1.7. A lakásállomány vizsgálata
A 2001. évi népszámlálás szerint Békéscsabán 27.721 lakás volt, melybıl 14,7% alacsony komfort
fokozatú.
A legtöbb lakás (5.528 db) a Belvárostól nyugatra levı nagyvárosias övezetben volt, a legkevesebb
pedig a Nyugati iparterületen (40 db). Komfortfokozat alapján a legrosszabb helyzetben Fényes volt,
ahol a 254 lakás 33,5%-a alacsony komfortfokozatú, míg a Lencsési övezetben található lakások
csupán 0,9%-a volt besorolható ebbe a kategóriába.
Békéscsabán a rendszerváltás idıpontjában 3.482 állami, illetve önkormányzati tulajdonú lakás volt,
melyekben 7.656 fı, a település akkori lakosságának 11,3%-a lakott. Az önkormányzatok 1990. után
tulajdonosként szembesültek az alacsony lakbérek és magas költségek mellett mőködı bérlakás-
vagyon negatív hozadékának problémájával. A lakásvagyon megtartása lakbéremelést igényelt volna.
A bérlakások értékesítése önkormányzati bevételt jelent, így az Ltv. alapján az önkormányzat
értékesítette a bérlakások nagy részét. A 2000. évben az önkormányzati tulajdonú lakások száma
nem érte el az 500-t.
Önkormányzati tulajdonú bérlakás-állomány alakulása Békéscsabán (2000-2007)
0
100
200
300
400
500
600
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
évszám
laká
sok
szám
a
A bérlakások száma folyamatosan változik, aminek több oka is van. A lakások értékesítése 2000.
novemberében leállt. A lakásszám ettıl függetlenül mozgásban van. 2003-ban 57, 2005-ben 33 nem
szociális helyzet alapján bérbe adható lakás épült a városban pályázati támogatással. Az
önkormányzat további néhány megüresedett, funkcióját vesztett ingatlan saját erıbıl történı
átalakítása révén növelni tudta a szociális helyzet alapján bérbe adható lakások számát. A lakott
bérlakások egy része ugyanakkor olyan mőszaki állapotban van, hogy felújításuk nem lenne
gazdaságos, ezért egy részük bontásra, a telkek pedig értékesítésre kerülnek. A vázolt folyamatok
hatásaként 2007. év végén Békéscsaba 530 önkormányzati tulajdonú bérlakással rendelkezett.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
154
Az önkormányzati bérlakás-állomány összetétele (2007)
137 db59 db
51 db
58 db 164 db
61 db
szociális
intézmények
bérlıkijel.
átmeneti
költségelvő
ifj. garzon
Az önkormányzat tulajdonában lévı 530 bérlakásból 90 lakás a kiemelt lakbérövezetben, 198 lakás az
1. lakbérövezetben, 42 lakás a 2. lakbérövezetben, 81 lakás pedig a 3. lakbérövezetben helyezkedik
el. Az önkormányzat a speciális hasznosítású bérlakások (Ifjúsági Garzonházak, költségelvő
bérlakások) lakbérét a területi elhelyezkedéstıl függetlenül határozta meg. Városrészenként nézve a
legtöbb, pontosan 169 bérlakás a Belvárostól nyugatra levı nagyvárosias övezetben van, a
legkevesebb, 3 darab pedig a Belvárostól észak-keletre esı városrészben.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
155
Az önkormányzati tulajdonú lakásállományt két nagy csoportra lehet osztani: a szociális helyzet
(31%), és a nem szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokra (69%). Ez utóbbi csoportba
tartoznak az önkormányzati intézmények számára biztosított (27%), a bérlıkijelölési jogú - HM, BM -,
szolgálati lakások (11%), az átmeneti elhelyezést biztosító lakások (9%), a költségelvő bérlakások
(10%) és az ifjúsági garzonház lakóegységei (12%). A lakások átlag alapterülete 52 m2, több mint
kétharmad része egy- vagy kétszobás. Ez összhangban van a valós kereslettel, hiszen elsısorban a
kisebb alapterülető lakásokat keresik a majdani bérlık, remélve, hogy ezeknek a lakásoknak a havi
fenntartásuk is kisebb költséggel jár.
Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlása szobaszá m szerint (2007)
3%3%
31% 45%
18%
egy szobás lakás
másfél szobás lakás
két szobás lakás
két és fél szobás lakás
háromszobás lakás
A lakások nagyobb része rendelkezik valamilyen komfort fokozattal. 2007-es adatok szerint a
bérlakás-állomány 64%-a összkomfortos lakásokból áll, közel negyede komfortos, 10% alatti a
félkomfortos, illetve a komfort nélküli lakások aránya, míg a szükséglakásoké csak 3%.
Önkormányzati tulajdonú lakásállomány megoszlása komfortfokozat szerint (2007)
61%
26%
5%8%
összkomfortos
komfortos
félkomfortos
komfort nélküli
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
156
Az önkormányzati bérlakás-állomány mőszaki állapotát meghatározza egyrészt az építés éve és az
építéskor alkalmazott építési technológia, a határoló falak, nyílászárók hıszigetelése, a gépészeti
berendezések minısége és állapota, másrészt a lakásbelsı karbantartottsága, berendezéseinek,
szerelvényeinek minısége és állapota.
Az önkormányzat tulajdonában álló 530 bérlakás épít és módja szerint 2007. évben Építés módja Lakások darabszáma
Ipari technológiával készült épületek 188 lakás Hagyományos építéső több szintes épületek 137 lakás Egyedi építéső bérlakások 158 lakás Kisházas ingatlanok 47 lakás
A lakások több mint 60%-a (324 db) 30 éves, vagy azt meghaladó korú. Az alacsony komfortfokozatú
lakások többsége 1960. elıtt épült lakóházak átalakításával létesült. A lakások 40%-a a ’70-es
években épült, többségében ún. ipari technológiával – vasbeton vázszerkezető és panel épületek –,
illetve középblokkos tégla felhasználásával. Ebbıl az idıszakból az Irányi u. 4-6. szám alatti épület
szinte egyedül képviseli a hagyományos építési módot. A lakásállomány 22%-a (118 db) 10 évnél
fiatalabb (Erzsébet lakópark, Fövenyes u. 1/2., Dózsa Gy. út 7.).
Az elmúlt három évben jelentısen felgyorsult az állami és önkormányzati támogatással megvalósult
lakóépület-felújítások üteme. A Csabai Üzemeltetı és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: CsÜSz Kft.)
közremőködésével a Derkovits sor 8-13. (önkormányzati tulajdonú lakások és pincék), a Derkovits sor
14-16. (pincék), a Lepény Pál u. 1-3. szám alatti társasházi épületek korszerősítése mellett a 2007.
évben a Vagyonkezelı Zrt. lebonyolításában elkészült az Andrássy út 55-57. szám alatti 82 lakásos
épület külsı hıszigetelése és gépészeti rendszerének modernizálása. Az Andrássy út 55-57. szám
alatti épület külsı felújításával párhuzamosan a Békés Megyei Önkormányzat finanszírozásában az itt
lévı 42 lakásbelsı felújítására is sor került. Az elmúlt három évben megkezdıdött az Irányi u. 4-6.
szám alatti épület elavult lakásainak korszerősítése. Az 51 lakásban mintegy 130 gázkészülék
cseréje, 5 lakásnak pedig a teljes körő felújítása történt meg.
4.2.1.8. Közm őellátottság összegz ı elemzése
Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága jónak nevezhetı, általános kapacitás-, illetve ellátási
hiányosságról nem beszélhetünk. A város egyes területein tapasztalhatók hiányosságok, ilyen például
Jamina városrész, amely minden vizsgált infrastrukturális szempontból fejlesztésre szorul. A város
egyötöde ebben a városrészben él. Békéscsaba vezetékes ivóvízzel való ellátottsága igen jónak
mondható, a központi területeken 100%-os, nagyobb elmaradása a Jamina városrésznek van. A város
csatornázottsága rosszabb képet mutat, 100%-os csatornázottsággal csak a lakótelepek és a
Belváros rendelkeznek. A Jamina városrészé mindössze 30-40% közötti, Mezımegyer pedig még
ennél is kisebb arányban csatornázott. Áram csupán néhány helyen, tervezett ipari telkeket és új
telkeket határoló utcákba nincsen bevezetve, melyek áramellátására a tervek már elkészültek.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
157
4.2.1.9. Békéscsaba infrastrukturális ellátottsága
Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem
találhatóak
A halmozottan hátrányos
helyzet ő gyerekek aránya az el nem
látott településrészen,
utcában
A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak
Nógrád u. - Mezımegyer İszi u., Bokor u., Szarvasi út, Balassa u., Pulszky u.
5 Berényi úti kertvárosi övezet
Köröspart u. - Belvárostól észak-keletre esı városrész
Árpád sor, Hínár u. 1 Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet
Csigás u., Ostoros u., Csikós u., Csalános u., Borjúrét 1., Borjúrét 2., Mester u., Napraforgó u.
3 Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet
Kereki sikátor 4 Lencsési övezet Kendervágó u., Korona u., Uránusz u., Mag u., Szántó u., Jupiter u., Kerekegyházi u., Kereki út, Lajta u., Rokka u., Fonó u., Tiloló u., Kender u., Daru u., Szamóca u., Köszméte u., Vackor u., Kökény u., Süllı u., Csuka u., Harcsa u., Fiumei út, Csónak u., Horgony u., Part u., Vetı u., Úttörı u., Kígyósi út, Zsinór u., Báthori u., Nyugati u., Lucernás u., Rózsa u.
7 Jamina
Jázmin u. - Gerla
Vezetékes víz
Eszperantó u. - Fényes Balassa u. 5 Berényi úti kertvárosi övezet
Degré u. - Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet
Báthory u. - Jamina Áram
Mokry u. - Almáskertek Balassa u., Ipari u., Víztároló u., Északi u. 8 Berényi úti kertvárosi övezet
Zug u. - Belvárostól észak-keletre esı városrész
Hínár u., Káka u., Kankalin u., Legelı u.
- Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet
Borjúrét u., Csigás u. 3 Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet
Közvilágítás
Borzas Kata u., Ciklámen u., Gorkij u., Kereki út, Csónak u., Csuka u., Harcsa u., Horgony u., Kenderföldek u., Kereki út, Kerekegyházi u., Kígyósi út, Kökény u., Kömény u., Part u., Süllı u., Vackor u., Wagner u.
3 Jamina
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
158
Arany Parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveses u., Rétes u., Sárga alma u., Starking u., Zöld alma u.,
Almáskertek
Gát u., Gerla u., Gerlai út - Gerla Csárda u., Györkei u. 1 Fényes 11327 hrsz. u., Augusztus 20 u., Bibó István u., Botond u., Dohány u., Duna u., Erdı sor, Esze Tamás u., Fenyı u., Fı u., Gárdonyi Géza u., Gyöngyvirág u., Hadnagy u., Haladás u., Harang u., Hold u., Hóvirág u., Karácsonyi J. u., Keleti u., Kossuth u., Méhész u., Muskátli u., Nap u., Névtelen u., Nógrád u., Nyárfa u., Nyitrai u., Ötház u., Rajk u., Sáros u., Somogyi u., Szécsi u., Szeder u., Szendrey Júlia u., Új u., Váci Mihály u., Vas u., Vlcskó u.
5 Mezımegyer
Áchim u., Balassa u., Béke u., Békési u., Berényi út, Bezerédi u., Bokor u., Bulcsú u., Csendes u., Csengeri u., Csillag u., Czuczor Gergely u., Déli sor, Dessewffy u., Dugonics András u., Északi sor, Gellért u., Hajnal u., Harruckern u., Hegedős u., Ipari út, József u., Kapisztrán János u., Kápolna u., Károlyi Mihály u., Kazinczy u., Kemény u., Kézay Simon u., Körösi u., Lachner u., Leiningen u., Lenkey u., Lipták András u., Liszt Ferenc u., Lórántffy Zs. u., Mokry u., Munkás u., Németh Lajos u., Orgona u., İszi u., Péki Antal u., Perczel Mór u., Pöltenberg u., Pulszky u.,Reményi Ede u., Reök István u., Rozmaring u., Rövid u., Salamon u., Sarkantyú u., Schweidel József u., Síp u., Szarvasi út, Szekerke u., Szél u., Széna u., Szent László u., Tevan Andor u., Vasvári Pál u., Vereckei u., Vigasz u., Vihar u., Víztároló u., Vörösmarty u., Zöldfa u., Zrínyi u.
54 Berényi úti kertvárosi övezet
Szennyvíz-csatorna
Knézich Károly u., Mednyánszky u.,
- Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
159
, Alsó Körös sor, Baross u., Csokonai u., Czakó u., Földvári u., Garai János u., Gutenberg u., Hatház u., Horváth János u., II. Rákóczi Ferenc u., Jókai Mór u., Kis szik u., Kiss Ernı u., Kis-Tabán u., Lázár u., Szabó Dezsı u., Szarvasi út, Szigetvári út, Szív u., Zsíros u.
Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet
15303/1, 17-es u., 41-es u., Áfonya u., Bodza u., Borsó u., Dobozi út, Dr. Becsey Oszkár u., Festı u., Fészek u., Földmőves u., Görbe u., Gyulai út, Gyümölcsös u., Kapor u., Kórház u., Körgát sor, Köröspart u., Lencse u., Ligeti Károly sor, Mandula u., Meteor u., Mogyoró u., Nádas sor, Nagydiófa u., Névtelen u., Omaszta u., Peter Jilemniczky u., Réti u., Szépkert u., Szója u., Trófea u., Új u., Urszinyi Dezsıné u., Vandháti út, Varságh u., Ybl u., Zsák u., Zug u.
3 Belvárostól észak-keletre esı városrész
Almás sor, Árpád sor, Aulich Lajos u., Bajza u., Barackos köz, Berzsenyi u., Bogár u., Buzogány u., Csabagyöngye sor, Cseresznye köz, Degré u., Dr. Becsey Oszkár u., Erdélyi sor, Hínár u., Jácint sor, Kadarka köz, Kisfényesi u., Körte sor, Paprika köz, Répa köz, Rózsakert u., Szilva köz, Szöcske u.
3 Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet
Bagoly u., Bojtár u., Borjú u., Borjúrét u., Csalános u., Csigás u., Csikós u., Diófás u., Dobos István u., Feketefenyı u., Gereblyés u., Gulyás u., Lapos u., Magyar u., Mester u., Mozdony u., Névtelen u., Ostoros u., Toboz u., Zegzug u., Kukorica u., Napraforgó u.
3 Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet
Bánát u., Bartók Béla u., Batthyány Lajos u., Corvin János u., Dózsa György u., Kereki sikátor, Kölcsey Ferenc u., Körgát u., Október 6. u., Szemere Bertalan u., Temetı sor, Tessedik Sámuel u., Vajda János u., Vozárik Pál u.
23 Lencsési övezet
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
160
Arató u., Asztalos J. u., Bacsányi u., Báthory u., Batsányi u., Bem u., Bercsényi u., Bessenyei u., Cséplı u., Cserepes u., Darányi sor, Egység u., Fábry u., Fiumei út, Franklin u., Fürj u., Gajdács u., Gólya u., Gorkij u., Gyár u., Gyöngyösi u., Gyıri u., Hajnóczy u., Hargita sor, Herkules u., Honvéd u., Horánszky u., Ibolya u., Illyés Gy. u., Iskola u., Jósika u., Kassai u., Kereki út, Kner Imre u., Kolozsvári u., Korona u., Könyves u., Kun u., Lajta u., Liliom u., Linder u., Lucernás u., Ludvigh u., Lugosi u., Madách u., Mag u., Máriássy u., Mátyás k. u., Mikes u., Mikszáth u., Nagy S. u., Nyisztor u., Nyugati u., Orosházi út, Padrah u., Pongrácz u., Povázsay u., Pozsonyi u., Radnóti u., Rakéta u., Rell Lajos u., Rokka u., Rózsa u., Stromfeld u., Szántó u., Szatmári u., Szegfő u., Székely u., Szepesi u., Sziklai u., Táncsics u., Tavasz u., Temesvári u., Tildy u., Tó u., Tompa u., Úttörı u., Varsányi u., Vásárhelyi u., Vaskapu u., Vasút sor, Veres P. u., Veres u., Viola u., Wagner u., Zsigmond u., Rokka u., Fonó u., Tiloló u., Kender u., Kendervágó u., Vetı u., Kígyósi út, Part u., Csónak u., Horgony u., Harcsa u., Csuka u., Süllı u., Zsinór u., Szamóca u., Köszméte u., Vackor u., Kökény u.
49 Jamina
Csorvási út, Szekér sor - Almáskertek Babits Mihály u., Csabai út, Fecske sor, Főzfa sor, Gát sor, Gát u., Gerlai út, Gyöngy u., Hámán Kató u., Jázmin u., Jegenye u., Kertes u., Madarász u., Magvetı u., Móra Ferenc u., Napsugár u., Pacsirta u., Sport u., Szélsı sor, Vadász u., Zöldmezı u.
3 Gerla
Eszperantó u., Fényesi u., Györkei u., Határ u., Veszei u. 3 Fényes
Gáz Árpád tér, Hadnagy u., Méhész u.
- Mezımegyer
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
161
Hajnal utca, Kézai sor, Orbán Balázs tér Pulszky u., Rövid u., Szekerka János u., Szent Imre u., Tevan Andor u.
1 Berényi úti kertvárosi övezet
1919-esek tere, Berthóty udvar, Petıfi liget, Rábai Miklós u., Tábor u.
- Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet
Bartos udvar, Hat ház u., Szerencs u.
- Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet
Aradi vértanúk ligete, Árpád fejedelem tér, Európa sétány, Nagy Imre tér, Posta köz, Reisz Miksa u.tca
- Belváros
Gızmalom tér, Kálvin u., Puskin tér, Zsák u.
- Belvárostól észak-keletre esı városrész
Almás sor, Barackos köz, Becsey Oszkár u.tca, Cseresznye köz, Jácint sor, Kadarka köz, Kanális u., Mikeli tér, Millenium liget, Paprika köz, Ponty u., Répa köz, Szilva köz, Szöcske u., Zsilip u.
2 Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet
Bojtorján u., Csikós u., Endresz György u., Éger u., Gulyás u., Mozdony u., Napraforgó u., Ostoros u., Zegzug u.
- Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet
Építık útja - Lencsési övezet Aranyesı u., Arató u., Bessenyei u., Ciklámen u., Cséplı u., Csónak u., Csuka u., Daru u., Fonó u., Golya u., Harcsa u., Herkules u., Horgány u., Jupiter u., Kamilla u., Kender u., Kendervágó u., Kerekegyházi út, Kertész u., Mag u., Mese köz, Mohácsi Mátyás u., Nárcisz u., Nefelejcs u., Part u., Rokka u., Stark Adolf u., Süllı u., Szamóca u., Szántó u., Szélsı u., Tiloló u., Uránusz u., Vackor u., Vadvirág u., Varányi Irén u., Vetı u., Zsálya u., Zsinór u.
7 Jamina
Arany parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveles u., Pepin u., Rétes u., Starking u., Szekér sor, Zöld alma u.
- Almáskertek
Babits Mihály u., Fecske sor, Főzfa sor, Gát sor, Gerlai u., Gyöngy u., Jázmin u., Jegenye u., Kertes u., Magvetı u., Marx tér, Móra Ferenc u., Napsugár u., Pacsirta u., Sport u., Vadász u., Vadász köz, Vak Bottyán u., Zöld mezı sor
2 Gerla
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
162
Csárda sor, Fényesi u., Györkei u., Juhász Gyula u., Madarász László u., Nyár u., Veszei u.
3 Fényes
Babits Mihály u., Gárdonyi u., Gyöngyvirág u., Harang u., Méhész u., Nap u., Nyárfa u., Szeder u., Új u.
- Mezımegyer
Balassi u., Bánom u., Béke u., Dugonics u., Halász u., Hegedős u., Kemény u., Nagy Balogh János u., Németh Lajos u., Orgona u., Szekerka János u., Szél u., Zöld fa u.
2 Berényi úti kertvárosi övezet
Knézich Károly u. - Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias övezet
Áfonya u., Bodza u., Borona u., Bütyök u., Festı u., Fészek u., Földmőves u., Gyümölcsös u., Katolikus u., Kerekes György u., Köröspart u., Nádas u., Nagydiófa u., Omaszta u., Réti u., Szépkert u., Trófea u., Tünde u., Zug u., Zsák u.
- Belvárostól észak-keletre esı városrész
Barackos köz, Bogár u., Buzogány u., Csabagyöngye sor, Cseresznye köz, Hínár u., Kadarka köz, Paprika köz, Répa köz, Rózsakert u., Szilva köz, Szöcske u., Tücsök u., Zsilip u.
2 Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet
Bagoly u., Béri Balogh Ádám u., Bojtár u., Borjú u., Borjúrét u., Csalános u., Csigás u., Csikós u., Diófás u., Gereblyés u., Gulyás u., Katica u., Kukorica u., Menta u., Mozdony u., Napraforgó u., Ostoros u., İzike u., Pitypang u., Rétköz u., Zegzug u.
3 Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet
Október 6. u. - Lencsési övezet
Pormentes út
Arató u., Árpa u., Boglárka u., Bojtorján u., Borzas Kata u., Búzavirág u., Ciklámen u., Cséplı u., Cserepes u., Csónak u., Csuka u., Darányi sor, Daru u., Fonó u., Fürj u., Gólya u., Harangvirág u., Harcsa u., Honvéd u., Horgony u., Jupiter u., Kender u., Kendervágó u., Kerekegyházi u., Korona u., Kökény u., Köszméte u., Középsı u., Lucernás u., Mag u., Mese u., Part u., Pongrácz András u., Rakéta u., Rokka u., Süllı u., Szamóca u., Szántó u., Tégla u., Tildy Zoltán u., Tiloló u., Uránusz u., Vackor u., Vadász u., Vadvirág u., Vetı u., Viola u., Zsálya u., Zsinór u.
4 Jamina
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
163
Almás u., Arany Parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveses u., Pepin u., Pinga u., Rétes u., Sárga alma u., Starking u., Szekér sor, Zöld alma u.,
- Almáskertek
Főzfa sor, Gát sor., Gyöngy u., Hámán Kató u., Napsugár u., Pacsirta u., Vadász u., Zöld mezı u.
- Gerla
Csárda u., Györkei u., Nyár u., Veszei u. 3 Fényes
Babits Mihály u., Fenyı u., Gárdonyi u., Gyöngyvirág u., Karácsonyi János u., Keleti u., Méhész u., Öt ház u., Szeder u., Új u., Vlcsko u.
- Mezımegyer
Akácfa u., Balassa u., Béke u., Bokor u., Csendes u., Csengery u., Csillag u., Halász u., Ipari u., Nagy Balogh János u., Orgona u., İszi u., Tevan Andor u., Víztároló u., Zöld fa u.
8 Berényi úti kertvárosi övezet
Vigasz u. - Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet
Áfonya u., Bodza u., Borona u., Bütyök u., Csiki u., Dobozi u., Festı u., Fészek u., Földmőves u., Gyümölcsös u., Halastó u., Katolikus u., Kerekes György u., Köröspart u., Mandula u., Mogyoró u., Nádas u., Nagydiófa u., Omaszta u., Réti u., Szépkert u., Trófea u., Vandháti u., Ybl Miklós u., Zug u., Zsák u.
1 Belvárostól észak-keletre esı városrész
Barackos köz, Bogár u., Buzogány u., Cser u., Cseresznye köz, Gerle u., Hínár u., Kadarka köz, Kisfényesi u., Málnás u., Mikkeli u., Millennium u., Paprika köz, Répa köz, Rózsakert u., Szilva köz, Szöcske u., Tücsök u., Zsilip u.
2 Belvárostól keletre lévı kisvárosias övezet
Járda
Bagoly u., Béri Balogh Ádám u., Bojtár u., Borjú u., Borjúrét u., Csalános u., Csenkesz u., Csigás u., Csikós u., Diófás u., Eger u., Endresz u., Feketefenyı u., Gereblyés u., Gulyás u., Katica u., Kukorica u., Lapos u., Magyar u., Menta u., Mester u., Mozdony u., Napraforgó u., Ostoros u., İzike u., Perje u., Pitypang u., Rétköz u., Toboz u., Zegzug u.
3 Belvárostól délre lévı kisvárosias övezet
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
164
Építık u., Kétegyházi u., Kölcsey u., Virág Benedek u.
- Lencsési övezet
Aranyesı u., Arató u., Boglárka u., Bojtorján u., Borzas Kata u., Búzavirág u., Ciklámen u., Cséplı u., Cserepes u., Csónak u., Csuka u., Fonó u., Fürj u., Gólya u., Gyár u., Harangvirág u., Harcsa u., Hercules u., Honvéd u., Horgony u., Jupiter u., Kender u., Kendervágó u., Kerekegyházi u., Kígyósi út, Korona u., Kökény u., Köszméte u., Lucernás u., Ludvigh u., Mese u., Part u., Rokka u., Süllı u., Szamóca u., Szántó u., Tiloló u., Tó u., Uránusz u., Vackor u., Vadász u., Vasút sor, Vetı u., Zsinór u.
14 Jamina
Almás u., Arany Parmen u., Batul u., Birs u., Cirmos alma u., Csorvási út, Delicsesz u., Éva u., Golden u., Jonatán u., Kásás u., Leveses u., Pepin u., Pinga u., Rétes u., Sárga alma u., Starking u., Szekér sor, Zöld alma u.,
- Almáskertek
Főzfa sor, Gát sor., Gyöngy u., Hámán Kató u., Kertes u., Magvetı u., Napsugár u., Pacsirta u., Vadász u., Zöld mezı u.
2 Gerla
Fényesi u., Veszei u. 2 Fényes
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
165
4.2.1.10. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bi ztosítása
A közoktatási és gyermekjóléti szolgáltatásokat a családi napközi, a gyermekjóléti szolgáltatás és a
családok átmeneti otthona kivételével a város saját fenntartású intézményeivel biztosítja. A
gyermekjóléti szolgáltatás és a családok átmeneti otthona a többcélú kistérségi társulás
fenntartásában, míg a családi napközi civil szervezet fenntartásában mőködik. A közoktatási
szakszolgálati feladatok közül a fejlesztı felkészítést Békés Megye Önkormányzata látja el a
békéscsabai lakosok számára is. Békéscsabán minden 3-18 éves gyermek, tanuló számára
biztosítottak és elérhetık az esélyegyenlıség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások.
4.2.1.11. Esélyegyenl ıség a közoktatásban
A Békéscsabán élı 3-18 éves korosztály összlétszáma a 2006. évi KSH adatok alapján 9.981 fı.
Békéscsaba megyeszékhelyként és iskolavárosként a megye más településeirıl is fogadja az óvodás
és tanköteles korú gyermekeket, így a 2007. október 1-i statisztikai adatok alapján
intézményrendszere összesen 14.840 gyermek, tanuló nevelését, oktatását látja el. A más
településekrıl érkezı tanulók jelentıs része (95%-a) középiskolás, az általános iskolások aránya kb.
4%, az óvodás gyermekek aránya nem éri el az 1%-ot.
4.2.1.12. Gyermekek, tanulók száma Békéscsaba Megye i Jogú Város intézményeiben
Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)
Gyermek-, tanulólétszám az intézményben
Normál (általános) tanterv Emelt szintő oktatás
és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
OM azonosít
ó Intézmény neve
Összesen
HH/ HHH
SNI Összesen
HH/ HHH
SNI Összesen
HH/ HHH
SNI Összesen
HH/ HHH
028062 Kertvárosi Óvoda 214 53/2 0
028061 Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda 176 11/3 2
028058 Mackó-Kuckó Óvoda 168 40/1 1
200224 Napsugár Integrált Óvoda 133 5/0 23
028070 Százszorszép Óvoda 170 28/2 1
028064 Szigligeti Utcai Óvoda 138 12/8 4
028053 Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda 185 47/6 0
028052 Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda 145 20/4 3
028060 Lencsési Lakótelepi Óvoda 203 49/6 6
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
166
Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)
Gyermek-, tanulólétszám az intézményben
Normál (általános) tanterv Emelt szintő oktatás
és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
OM azonosít
ó Intézmény neve
Összesen
HH/ HHH
SNI Összesen
HH/ HHH
SNI Összesen
HH/ HHH
SNI Összesen
HH/ HHH
028258
Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon
412 60/1 33 358 56/1 33 54 4/0
028452 „Esély Pedagógiai Központ” 218 78/10 218 218 78/10
028256 Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda
309 153/59 34 173 90/30 35
200110 Petıfi Utcai Általános Iskola
649 103/30 32 426 86/28 30 223 17/2 2
028264 Gerlai Általános Mővelıdési Központ
121 37/2 13 121 37/2
028254 2. Sz. Általános Iskola 522 32/0 14 318 18/0 9 205 14/0 5
028260 Szabó Pál Téri Általános Iskola
473 63/1 115 315 53/1 115 158 10/0 13
028261
József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény
387 57/1 29 387 51/1 29
200481 Erzsébethelyi Általános Iskola 689 148/24 83 689 148/24 83
028259 10. Sz. Általános Iskola
395 81/1 38 272 63/1 38 123 17/0
200658
Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
986 82/25 30 655 56/25 13 331 26/0 17
028406
Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola
539 62/23 24 539 62/23 24
028408
Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium
710 50/8 18 710 50/8 18
028411
Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium
455 47/4 11 455 47/4 11
028374 Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium
674 22/0 1 535 15/0 139 7/0
028409
Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola
105 14/0 11 105 14/0 11
200913 Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium
2850 539/90 369 2850 539/90 369
028393 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium
741 30/8 12 741 30/8 12
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
167
Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)
Gyermek-, tanulólétszám az intézményben
Normál (általános) tanterv Emelt szintő oktatás
és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
OM azonosít
ó Intézmény neve
Összesen
HH/ HHH
SNI Összesen
HH/ HHH
SNI Összesen
HH/ HHH
SNI Összesen
HH/ HHH
028407
Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola
740 46/0 2 408 22/0 1 322 24/0 1
201050
Kézmőves Szakiskola és Alapfokú Mővészeti Iskola
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
nincs adat
028395
Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Mővészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény
801 76/0 34 801 76/0 34
028269
Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskola
175 52/0 18 175 52/0 18
200206 Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium
283 15/0 9 283 15/0 9
Békéscsabán biztosítottak a megfelelı feltételek a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek teljes
körő ellátásához. Az önkormányzat a településen lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási
ellátásáról gondoskodik saját fenntartású intézményeiben.
2.116 gyermek után igényeltek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, ám a szülık 81%-a nem
nyilatkozott halmozottan hátrányos helyzetérıl. Az óvodás korú halmozottan hátrányos helyzető
gyermekek városi átlaga 3,4%. Megoszlásuk még intézményen belül sem egyenletes, például míg a
Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Lenkey utcai telephelyén 1,4% az arányuk, addig a
Hajnal utcai óvodában 43%. A sajátos nevelési igényő gyermekek közül a Napsugár Integrált
Óvodába jelenleg azok a gyermekek kerülnek, akik súlyosabb mozgás-, érzékszervi-,
beszédfogyatékkal élıkosok, és számukra a városi vagy országos szakértıi bizottság ezt az
intézményt jelöli ki. Az intézmény 1999. óta vállalja az integrált nevelést, minden óvodapedagógus
fejlesztı pedagógus is, és különbözı speciális továbbképzéseken fejlesztik ez irányú
kompetenciájukat. A gyermekek fejlesztését logopédus, konduktor speciális végzettségő
gyógypedagógus, gondozónı segíti. A fenntartó döntéseiben kiemelten figyelmet fordított arra, hogy
ebben az óvodában egy csoportba ne kerüljön 2-3 fınél több sajátos nevelési igényő gyermek.
A mozgás-, beszédfogyatékos és autista gyermekek több óvodában is integrált nevelésben
részesülnek, elsısorban, de nem kizárólag a Napsugár Integrált Óvoda biztosítjalátja el a
szükségletek kielégítését.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
168
Az intézménybe történı felvétel a:
• az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes
Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló
Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakértıi véleménye alapján,
• a Mozgásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai
Szolgáltató Központ szakértıi véleménye alapján,
• a Hallásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai
Szolgáltató Központ szakértıi véleménye alapján történik.
Az intézmény országos hírő., aAz ebben az intézményben nevelt gyermekek a város különbözı
iskoláiban teljesítik tankötelezettségüket, kivéve azokat, akiknek az oktatását a szakértıi
bizottság speciális feltételekhez köti.
A békéscsabai önkormányzati fenntartásban mőködı általános iskolák esetében nincs kirívó
aránytalanság a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek számát, arányát tekintve a
felvételi körzetekben. Nem zárható ki azonban, hogy ennek a nem teljes körő regisztráció az oka.
Valószínőleg magas a feltáratlan halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya.
Intézmény
Az intézmény felvételi körzetében lakóhellyel, ennek
hiányában tartózkodási hellyel
rendelkezı gyermekek száma
Az intézmény
felvételi körzetében
lakóhellyel, ennek hiányában
tartózkodási hellyel rendelkezı
halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma
Arány (%)
PetıfiPetıfi Utcai Általános Iskola 385 20 5,2 2. Sz. Általános Iskola 213 5 2,3 Szent László Utcai Általános Iskola 500 34 6,8 Erzsébethelyi Általános Iskola 1 032 33 3,2 Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola
549
3
0,5
10. Sz. Általános Iskola 422 7 1,7 József Attila Általános Iskola 418 7 1,7 Szabó Pál Téri Általános Iskola 476 2 0,4 Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 129 3 2,3 Gerlai ÁMK 139 0 0,0 Békéscsaba 4 263 114 2,7
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy egyik intézmény felvételi körzetében sincs kiugró, a
Kt. 66. § (2) bekezdése szerint meghatározott, a városi átlagot 15%-kal meghaladó arány. Ezért
nem szükséges módosítani a felvételi körzethatárokat, de minden évben felülvizsgálatra került a
HHH arány az egyes felvételi körzetekben. Ezeket a megállapításokat, a fenti táblázatot és az
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
169
évenkénti felülvizsgálatot tartalmazza Békéscsaba Megyei Jogú Város Települési Közoktatási
Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve.
Szent László U t c a i Általános Iskola és Óvoda, mint a HHH-s gyerekek nevelésében,
oktatásában legnagyobb tapasztalattal részt vevı intézmény.
A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda lakókörzetében a halmozottan hátrányos helyzető
tanulók jelentıs része roma származású. Lakókörnyezetük falusi jellegő, szórványosan vannak
komfortos lakásaik. Az itt lakó családok egzisztenciáját a privatizálás során megszőnı iparvállalatok
és a termelı szövetkezetek biztosították. Ezeknek a megszőnése elindított egy komoly
egzisztenciális válságot, amely krízis helyzetet hozott a családok nagy százalékában.
A szabad iskolaválasztás kapcsán kezdıdött meg a gyerekek belvárosi intézmények felé
áramlásának folyamata. Így kialakult egy kontraszelekciós folyamat, amelynek korai felismerésével,
a gyerekek szükségleteinek, fejlesztési igényének kielégítésére önkormányzati támogatással 1993.
óta fıállású fejlesztıpedagógus alkalmazására került sor, aki nemcsak intellektuális, de mentális
segítséget nyújtott a szocializációs hátrány ledolgozásához, az egyenlı esélyek biztosításához. Az
iskolában a hátrányos helyzető gyerekek aránya emelkedett, mert a gyerek létszám csökkent és
erısen szelektálódott. Az óvoda-iskola programnak köszönhetıen a területen élı gyerekek
beóvodázási aránya 100%-os. A gyermekek 49,5%-a hátrányos helyzető, 19%-uk pedig halmozottan
hátrányos helyzető.
A fejlesztı folyamat töretlen elırehaladását szolgálja az óvoda és az iskola közötti átmenetet
szolgáló program. Így lehetıség nyílik a gyermekek fejlıdését három éves kortól a középiskolába
történı beiratkozásáig nyomom követni és segíteni, hátrányaikat kompenzálni. A szakmai program
beválását igazolja, hogy a tavalyi évben két elsı osztályt indíthatott az iskola, és az óvodai létszám
folyamatosan emelkedik. Bizonyítéka ez annak, hogy a szülıi közösség megtapasztalta a támogató
együttmőködés elınyét a gyerekek sikerein keresztül. Az arányszámok közötti különbség pedig
tradicionális folyamatokra épül, és csak lassú változást mutat, de a tendencia pozitív.
A roma közösség körében a beóvodázási, beiskolázási arány egyöntetően 100%. A
tankötelezettség tekintetében egyre kevesebb probléma jelentkezik. 2003. óta nem volt olyan
cigány tanuló, aki a hiányzásai miatt nem teljesítette tankötelezettségét. Az intézményben a
gyerekek nevelése és oktatása mindig is integráltan, a többi tanulóval, kisgyerekkel együtt zajlott. Az
esélyegyenlıséget, mint elsıdleges irányelvet az iskola nem a törvényi elıírások megváltozásával
alkalmazta, hanem már sokkal korábban elkötelezıdött az esélyegyenlıség biztosítása iránt.
Az intézmény Hajnal utcai óvodájának vezetıje 1998. és 2002. között a Cigány Kisebbségi
Önkormányzat képviselıjeként tevékenykedett. Egy nagyon komoly bizalmi viszony alakult ki az
óvoda az intézmény dolgozói és a területen élı halmozottan hátrányos helyzető szülık között. Nem
ritkán egy-két órára már a kétéves, két és féléves gyermeket is az óvónık gondjaira bízzák. Az
óvodában cigányroma származású dajka segíti a nevelımunkát. A két óvodai telephelyen lévı HHH-s
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
170
arányok javítására a tavaszi beóvodázáskor konkrét intézkedések történtek.
A HHH-s tanulók aránya középiskolánként is változó, 0-tól 9,8%-ig terjed. 4 intézményben
nincsenek ilyen tanulók, azonban az „Esély Pedagógiai Központ” Speciális Szakiskolájában
azonban magas az arányuk (9,8%).
Sajátos nevelési igényő gyermekek oktatása Békéscsabán
Békéscsabán a sajátos nevelési igényő gyermekek aránya 12% körül mozog, amely jelentısen
meghaladja a 7%-os országos átlagot. A 2007/2008-as tanévben 1.188 sajátos nevelési
igényő gyermeket oktatntak Békéscsaba közoktatási intézményeiben. A többiekkel együtt nem
oktatható sajátos nevelési igényő tanulók szakszerő ellátását 2005. óta az „Esély Pedagógiai
Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési
Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakemberei
végzik. Az iskola tanulólétszáma a 2007/2008-as tanévben 218 fı volt.
A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás
Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Aalaptevékenységei keretében ellátja a sajátos nevelési
igényő gyermekek óvodai nevelését, ennek értelmében 5 éves kortól biztosított az iskolai
oktatásra elıkészítı foglalkozás, továbbá az enyhén értelmi fogyatékos, illetve a többiekkel együtt
nem oktatható sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése,
szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás. A többiekkel együtt nem oktatható
sajátos nevelési igényő tanulók szakértıi vélemény alapján kerültek az intézménybe, miután
integrált oktatásuk nem volt eredményes.
Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és
gondozást nyújt a rászorulók számára, születéstıl egészen az intézményes elhelyezésig terjedı
idıszakra. A szolgálat Pprogramjai közé tartozik még a konduktív pedagógiai ellátás, valamint
egyénre szabott torna és úszóprogram keretében, az egészségügyi rehabilitáció megszervezése.
Az intézményen belül történik különbözı beszédhibák szőrése, javítása egyéni és kiscsoportos
formában. Integráltan ellátott sajátos nevelési igényő tanulók egyénre szabott gyógypedagógiai
fejlesztésére, rehabilitációs foglalkozások tartására mőködik az utazó gyógypedagógus hálózat.
A Nevelési Tanácsadó segítséget nyújt a tanulási-, beilleszkedési-, magatartási nehézséggel
küzdı gyermekek részére.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
171
3. sz. táblázat. Az önkormányzati szakszolgálati ellátás rendszere
Probléma Diagnosztizálás Intézményi ellátás Pedagóg iai szakszolgáltatás
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség
Nevelési Tanácsadó Valamennyi oktatási intézményben integráltan
Nevelési Tanácsadó, fejlesztı pedagógusok
Sajátos nevelési igény A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenessége
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság
Valamennyi oktatási intézményben integráltan
Nevelési Tanácsadó, fejlesztı pedagógusokfejlesztıpedagóguso,k,
Egységes Pedagógiai
A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenessége
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság
Valamennyi oktatási intézményben integráltan
vagy
Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolája és Speciális Szakiskolájában szakértıi vélemény alapján javasolt speciális ellátás
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: utazó gyógypedagógusok
Autizmus
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság
Valamennyi oktatási intézményben integráltan
vagy
Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolája és Speciális Szakiskolájában a tanulásban akadályozottak szakértıi
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: utazó gyógypedagógusok
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
172
Probléma Diagnosztizálás Intézményi ellátás Pedagóg iai szakszolgáltatás
vélemény alapján javasolt speciális ellátás
Értelmi fogyatékos Tanulási akadályozottság Értelmi akadályozottság
Tanulási Képességet Vizsgáló szakértıi és Rehabilitációs Bizottság
Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolája és Speciális Szakiskolája
Halmozottan fogyatékos
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság
Esély Pedagógiai Központban fejlesztı felkészítés
Testi fogyatékos
A fogyatékosság típusának megfelelı Országos Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság
Napsugár Integrált Óvoda Szabó Pál Téri Általános Iskola, Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium, Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat: konduktív pedagógiai ellátás
A feladatellátásban résztvevı nem önkormányzati fenntartású intézmény
Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Napraforgó Gyermek Rehabilitációs és Információs
Centrum.
Az intézmény céljai:
A sajátos nevelési igényő gyermekek, fiatalok 0-23 éves korig terjedı komplex, átfogó fejlesztése,
személyiségformálása iskolai oktatás keretei között, ezzel párhuzamosan családjaik gondozása.
Biztosítja a sérült felnıttek önálló életvitelének vezetését lakókörnyezetükben.
Feladatai:
• Sérült gyermekek testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-fogyatékosság
megállapításának idıpontjától kezdıdıen a gyermek fejlesztése a szülık
bevonásával.
• Sajátos nevelési igényő, súlyosan-halmozottan sérült gyermekek, fiatalok iskolai
nevelése-oktatása.
• Közösségi élmény nyújtása, sérült gyermeket nevelı családok mentális és szociális
segítése, családgondozás.
• Egyéb szakmai feladatok ellátása (referenciaanyagok készítése, terjesztése,
szakmai továbbképzéseken való aktív részvétel, folyamatos kapcsolattartás más
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
173
intézményekkel).
A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Napraforgó Centrum a következı
tevékenységeket látja el:
• Korai fejlesztés: 0-5 éves korú Békés megyében, illetve Békéscsabán élı sérült,
súlyosan halmozottan sérült gyermekek számára.
• Fejlesztı felkészítı foglalkozás: 5-18 éves Békés megyében, illetve Békéscsabán
élı sérült, súlyosan halmozottan sérült fogyatékkal élı gyermekek és fiatalkorú
személyek számára.
Az ellátásba való bekerülés:
• A Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum Tanulási Képességet
Vizsgáló Szakértıi i és Rehabilitációs Bizottság szakértı véleménye alapján;
• Az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes
Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló
Szakértés Rehabilitációs Bizottság szakértıi véleménye alapján;
• A Mozgásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és
Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértıi véleménye alapján;
• A Hallásvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és
Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértıi véleménye alapján történik.
Mind a korai fejlesztés, mind a fejlesztı felkészítés a következı szakterületeket foglalja magában:
• Konduktív pedagógia
• Gyógypedagógia
• Tiflopedagógia
• Szurdopedagógia
• Ayres terápia
• Logopédia
• Gyógytorna
• Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG)
Békéscsaba nevelési-oktatási intézményrendszerében jelenleg nem mutatható ki területi
koncentráció a sajátos nevelési igényő gyermekek lakóhelyét illetıen, de kialakult egy intézményi
szegregáció a Szabó Pál Téri Általános Iskolában. Reális a veszélye a területi-intézményi szintő
szegregáció kialakulásának ezen intézmény körzetében, ahol a város cigány lakosságának nagyobb
része él, ezért a szegregáció megakadályozására intézkedési tervet kell kidolgozni. Annak
érdekében, hogy a jelenleg a logopédiai osztályba járó tanulók, illetve az intézményben tanuló
mozgásfogyatékos tanulók a nekik legmegfelelıbb ellátásban részesüljenek, a gyermekek ellátását
2008-ban szakértıi csoport vizsgálta meg. A szakértıi vélemények alapján jelenleg a számukra
legmegfelelıbb ellátásban részesülnek a gyermekek. A közoktatási esélyegyenlıségi
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
174
helyzetelemzésben leírtak szerint nincsenek jelentıs, a sajátos nevelési igényő vagy a halmozottan
hátrányos helyzető tanulók arányával magyarázható eltérések az általános iskolák eredményei
között az országos kompetenciamérés eredményeiben sem.
Megállapítást nyert, hogy minden középiskolában van legalább egy sajátos nevelési igényő tanuló, 3
iskolában arányuk meghaladja a 7%-os országos átlagot. A 9. évfolyamon minden középfokú
intézménybe beiratkozott tanuló csoportos tanulási képesség szőrıvizsgálaton vesz részt. Ez
alapján javasolják az egyéni tanulási képesség vizsgálaton való részvételt. A szakértıi
vélemények javaslatai alapján a részképesség zavarral küzdı tanulók egyéni vagy kiscsoportos
fejlesztı foglalkozáson vesznek részt fejlesztı pedagógus, utazó gyógypedagógus,
iskolapszichológus irányításával. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata hozzájárult az Esély Pedagógiai Központ
„Dobbantó - az egyéni ütemterven alapuló, a szakképzést elıkészítı évfolyamok tartalmi fejlesztése
és az intézményi megvalósítás támogatása” címő pályázati programban való részvételéhez. A
pályázat célja, hogy a megyei és/vagy megyei jogú város fenntartók által kijelölt szakiskoláknak
nyújtson szakmai segítséget oktatási tartalmak és módszerek kidolgozásával, valamint és kísérleti
elterjesztésével. Az új évfolyam lehetıséget ad az alapfokú és középfokú oktatásból a
tankötelezettség teljesítése elıtt lemorzsolódott, a szakértıi bizottság által ebbe az iskolatípusba
irányított sajátos nevelési igényő (SNI) tanulóknak arra, hogy teljesítsék a tankötelezettséget és a
munkaerıpiacra történı kilépéshez megfelelı alapkompetenciákat szerezzenek. A program további
célja, hogy a megvalósítás tapasztalatai alapján, ha szükséges, szakmapolitikai ajánlásokat is
megfogalmazzon az érintett szaktárcák és/vagy a fenntartók számára. A cél elérése érdekében a
Dobbantó program támogatja a résztvevı iskolákat abban, hogy az érintett tanulócsoporttal
foglalkozó pedagógusok hatékonyan segíthessék minden diák tanulását; eredményesen kezeljék a
különbözıségeket; az érintett tanulócsoport diákjainak tanuláshoz való hozzáállása és aspirációi
változzanak; csökkenjen a lemorzsolódók száma.
4.2.1.13. Lemorzsolódás
A békéscsabai általános iskolák közül 3 intézményben haladja meg az évfolyamismétlık aránya a
2005/2006. évi országos átlagot (2,11%). A Gerlai Általános Iskolában ebben az évben 3%, az Esély
Pedagógiai Központban az összes tanuló 7%-a, a hátrányos helyzető tanulók 6%-a ismételt, továbbá
a Jankay Tibor Általános Iskolában az utóbbi négy évben 2,1% és 7,3% között változott az
évfolyamismétlık aránya. A középiskolák közül az országos 2,11%-nál nagyobb arányban találunk
évismétlı tanulókat a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban (5,4%), A
Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium Trefort Tagintézményében (5%), a Kós
Tagintézményében (5,3%) és a Zwack Tagintézményében (2,5%), továbbá a Gépészeti és
Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégiumban (7,78%). A lemorzsolódó fiatalok nagy része
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
175
szociálisan is hátrányos helyzetben, rossz anyagi körülmények, nem megfelelı lakásviszonyok között
él.
Továbbtanulásuk, szakmaszerzésük lehetıségei alapvetıen különböznek, attól függıen, hogy az
iskolarendszer melyik fokáról kerültek ki. Az évfolyamismétlések okainak feltárása, és az azokra adott
megoldások kidolgozása az elkövetkezı idıszak fontos feladata lesz.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
176
Mutató megnevezése
Bék
éscs
aba
össz
esen
Mezı
meg
yer
Ber
ényi
úti
kert
váro
si
övez
et
Bel
váro
stól
Ny-
ra
Bel
váro
stól
É-r
a
Bel
váro
s
Bel
váro
stól
ész
ak-
kele
tre
esı
vár
osré
sz
Bel
váro
stól
K-r
e
Bel
váro
stól
D-r
e
Lenc
sési
veg
yes
Lenc
sési
ltp-
tı
l DK
-re
Jam
ina
Nyu
gati
Ipar
terü
let
Ger
la
Fén
yes
Sze
greg
átum
1. …
Sze
greg
átum
12.
Lakónépesség száma 67 968 2 027 5 669 11 199 3 228 4 432 2 851 4 557 4 672 8830 909 14 483 80 1 499 715
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,5 16,4 13,7 14,9 14,8 14,9 21,8 13,3 14,9 16,6 16,8 15,1 12,5 17,6 23,4
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
64,3 64,6 59,4 63,8 57,6 65,5 57,4 68,7 59,6 72,5 76,9 63,1 48,8 66,2 64,5
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
20,3 19,0 26,9 21,3 27,6 19,6 20,8 18,0 25,5 10,9 6,3 21,8 38,8 16,1 12,2
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
18,6 26,0 25,3 15,7 16,6 8,2 15,7 17,6 20,2 12,6 17,6 21,4 33,3 30,0 18,7
Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában
14,5 6,9 7,5 15,9 19,0 29,0 18,9 26,4 15,9 18,8 25,5 8,4 3,0 3,9 12,8
Lakásállomány (db) 27 721 708 2 326 5 528 1 479 2 179 968 1 382 1 943 3707 186 5 295 40 489 254
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
14,7 18,2 22,2 5,8 17,7 2,6 18,4 10,9 17,5 0,9 19,4 19,5 30,0 25,4 33,5
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
41,7 43,9 46,1 37,0 40,1 32,1 40,3 57,2 45,3 34,7 68,0 42,0 59,0 43,3 38,4
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül
11,9 16,3 16,9 9,3 11,5 5,1 12,0 14,3 14,6 6,4 15,7 13,0 25,6 17,1 10,9
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
177
4.2.1.14. Befogadó Állomás
A békéscsabai Befogadó Állomás 1989-ben kezdte el mőködését, az elmúlt 12 évben több mint 12
ezer menedékkérı fordult meg itt. A tábor 2008. január 1-jétıl „szőrıtábor” lett, az elızetes eljárás
(2007. évi LXXX. Tv. 47. §, 301/2007. Korm. rendelet 81. §) itt zajlik le. A tábor zárt, a lakók csak
külön engedéllyel hagyhatják el, azonban sok lehetıség van bbiztosítvaott számukra (imaszoba, klub,
internet-szoba, sportpálya, kreatív szoba) a szabadidı helyben való eltöltésére. Itt történik a
menedékkérık orvosi vizsgálata is, amelyet az ÁNTSZ rendel el. Jelenleg a tábor kapacitása 199
férıhely. A lakók száma és nemzetiségi összetétele folyamatosan változik, az átlagos tartózkodási idı
23 nap. 2008. év elsı félévében a tábor átlaglétszáma 80 fı volt, az elsı három kibocsátó ország
Pakisztán, Szerbia, valamint Koszovó volt. Az érkezık zöme egyedülálló férfi, az átlagéletkor 27 év. A
családok, a kiskorúak, az egyedülálló nık száma naponta változik, a 2008. augusztus 6-ai állapot
szerint 2 család tartózkodik a táborban, számukra külön épületszárny áll rendelkezésre.
4.2.2. Anti-szegregációs program
A társadalmi problémák összefüggenek egymással, ezért a hátrányos helyzető emberek társadalmi
részvételének javítása érdekében komplex beavatkozásokra van szükség. Nagy jelentısége van a
foglalkoztatási, a lakásügyi, az oktatási, az egészségügyi, a közbiztonsági és az esélyegyenlıtlenségi
problémák kezelésének, amelybe a siker érdekében minden érintett szereplı bevonása szükséges. A
program megvalósításában az önkormányzaton kívül kiemelt szerepe van a kisebbségi
önkormányzatoknak, a szociális szolgáltatást nyújtó szervezeteknek, a munkaügyi központoknak, a
rendvédelmi szerveknek, valamint a hátrányos helyzető csoportok érdekvédelmi szervezeteinek.
4.2.2.1. Lakhatási integráció
Békéscsabán olyan lakáspolitika kialakítása szükségeas, amely nem járul hozzá a veszélyeztetett
területek növekedéséhez és újabbak kialakulásához. A hátrányosabb rétegek elköltöztetésével
ugyanis a problémák nem oldódnak meg, csak másik városrészbe helyezıdnek át.
A szociális alapon bérbe adható lakásállomány – ami 164 lakásból áll – a szociálisan rászoruló
családok vagy személyek elhelyezésére szolgál. A rászorultság kritériumait önkormányzati rendelet
szabályozza. A meghirdetett pályázatokra jelentkezık magas száma jelzi, hogy a városban nincs
elegendı szociális alapon bérbe adható lakás. A lakossági érdeklıdés folyamatos, a megüresedett
lakások száma azonban alacsony. A városban 1992. óta nem épült szociális alapon bérbe adható
lakás. 1999. és 2001. között az önkormányzat 7 családi ház megvásárlása után a lakóházakból 25 db
lakást alakított ki.
Az önkormányzat áttekinti a lakbérövezeti rendszer mőködését, elınyeit és hátrányait, ennek során
megvizsgálja, hogy milyen mértékő szegregációs kockázatot jelent az a bérleti díj meghatározási
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
178
eljárás, amely az önkormányzati bérlakások díját övezetek szerint is alakítja. Amennyiben ez a
díjpolitika kimutathatóan hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzető csoportok lakóhelyi
elkülönüléséhez, a rendszert az önkormányzat szükség szerint módosítja. A feladat elvégzésére
2009-ben kerül sor.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Kközgyőlésének 136/2008.(II.28.) sz. határozatának
4. és 6. pontjában foglaltak szerint az önkormányzat a rossz mőszaki állapotú (felújításra nem
alkalmas) ingatlanjait árverésen szeretné értékesíteni. A bentlakó bérlıket az Egészségügyi, Szociális
és Lakásügyi Bizottság az évközben megüresedı önkormányzati bérlakásokban pályázat nélkül
helyezi el. A nem megfelelı lakáskörülmények javítása érdekében az önkormányzat
lakásállományának felújítását, komfort fokozatának és minıségének javítását tervezi. A szociális
alapon bérbe adható lakások számának növelése érdekében lakásokat szükségeskell vásárolni a
szabad piacról., illetve T további lehetıség a végrehajtási eljárások során keletkezı elıvásárlási jog
gyakorlásával történı lakóingatlan vásárlás. Szociális alapon bérbe adható lakások építése kizárólag
külsı források bevonásával képzelhetı el.
4.2.2.2. Zártkertek vizsgálata
Békéscsaba város meg kívánja vizsgálni, hogy a zártkertes településrészek lakosságára milyen
jellemzık érvényesek, esetükben érzékelhetı-e a szegregáció, a kirekesztettség folyamata illetve
állapota. Fontos tudni, hány család, és milyen viszonyok között él ezeken a területeken, csökken vagy
növekszik-e a számuk, hiszen a lakóhely környezete, illetve a lakóépület állapota, komfortfokozata a
megfosztottság, a szegénység egyik jellemzı dimenziója. A vizsgálat – mely a zártkerti lakosság
lakhatási és családi körülményeit, iskolai végzettségét, foglalkozási státuszát, esetleg jövıbelni
ambícióit méri fel –, kérdıíves adatfelvételre épül, és 2009-ben történik meg.
4.2.2.3. Oktatási integráció
Feladatok:
• Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai
nevelésben (lakossági és védınıi települési nyilvántartások alapján).
• Tájékozódás az érintett gondviselık körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás
esetleges akadályairól családlátogatás keretében, valamint intézkedések kezdeményezése az
óvodáztatást akadályozó egyedi tényezık elhárítására (pl. beóvodázás támogatásának
biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása).
• Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek feltárása, illetve fejlesztése a halmozottan
hátrányos helyzető gyermekek minél teljesebb körő és eredményes óvodáztatása érdekében.
• A településen lakó tanulói jogviszonnyal nem rendelkezı, nappali iskolarendszeren kívüli
tankötelesek és gondviselıik személy szerinti felkeresése családsegítı szolgálat vagy más
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
179
illetékes szervezet szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a
helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítıinek közremőködésével.
• Azok a gyermekek, akik a szakértıi bizottság véleménye alapján integrálhatóak, a
beiskolázási körzetük szerinti intézményben kapjanak szakszerő ellátást.
• A sikeres és hatékony integrált oktatás érdekében a tanárok továbbképzése, pedagógiai
módszertani képzéseken való részvétele.
• Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók
számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülıket egyaránt
megcélzó) pályaorientációs programok indítása.
• Az HHH- s tanulók arányának évenkénti felülvizsgálata az általános iskolák felvételi
körzeteiben.
• A nagyszámú HHH-s tanuló oktatását végzı intézmények célzott programokba (pl. Útravaló
Ösztöndíjprogram) való bekapcsolódásának ösztönzése.
• A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek teljes körő felkutatására alkalmas módszer
kidolgozása.
• A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodán belüli szegregációt megakadályozó
intézkedések kidolgozása.
• Az átmeneti és tartós állami nevelésbe vett gyermekek számának valódiságáról való
meggyızıdés.
• Az iskolafokok közötti átmenet elısegítése, a lemorzsolódás megelızése, a sikeres
továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében intézményi
együttmőködések támogatása és biztosítása.
• Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével
megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának
támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása.
• Az országos átlagot meghaladó arányú évfolyamismétlések okainak és a magántanulói
státuszok indokoltságának felülvizsgálata.
• A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi, intézményközi,
kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az
országos eredményektıl való eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetıségek
meghatározása érdekében.
• Kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek (önálló tanulás támogatása,
eszközjellegő kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) bevezetése.
• A sajátos nevelési igényő gyermekek országos átlagot jelentısen meghaladó aránya miatt
elengedhetetlen esetükben a szakértıi felülvizsgálat elvégzése, mely után szükséges a
szakértıi javaslatok elemzése, és az együttnevelésre javasolt gyermekek integrált
oktatásának biztosítása.
• Az SNI gyermekek szegregációjának megakadályozása a Napsugár Integrált Óvodában.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
180
• Az SNI tanulók szakértıi felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi
programok támogatása, szülıi tájékoztató programok szervezése.
• A kulcskompetenciák folyamatos és konzekvens fejlesztésével támogatni kell az SNI
gyermekek beilleszkedését, erısíteni felelısségtudatát és biztosítani a képességeiknek
megfelelı fejlıdési ütemet.
• A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának
támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából.
• A hatékonyabb oktatói munka, a differenciálás megvalósításával a sikeres tehetséggondozás
és az SNI gyermekek felzárkóztatása, esélyeinek növelése, a lemorzsolódás csökkentése, a
környezettudatos nevelés továbbvitele.
• A HHH és SNI gyermekek megfelelı fejlesztése, illetve a tanulók hatékonyabb
tehetséggondozása az integrált módszertani elvek mentén (IPR rendszer követése).
• A szakképzı intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a
munkaerıpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében.
• Az önkormányzat a nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményeket és
fenntartóikat is bevonja a települési közoktatási stratégiai programok készítésébe, a
feladatok meghatározásába. Egyeztet a nem önkormányzati fenntartású oktatási
intézményekkel, fenntartóikkal a települési közoktatással kapcsolatos feladatmegosztásról,
különös tekintettel a hátrányos helyzető tanulók helyzetének javítását érintı feladatokra.
• Az intézmények elkészítik esélyegyenlıségi programjukat, és pedagógiai programjukba
2008. december 31.-ig beépítik az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó
rendelkezéseket és az intézkedési terv célkitőzéseit.
4.2.2.4. Munkaer ı-piaci integráció
A foglalkoztatottság növelése, valamint a hátrányos helyzető felnıttek (romák, pályakezdı fiatalok,
fogyatékkal élık) munkahelyi integrációjának érdekében az önkormányzat képzési programok
indítását, támogatását tervezi. A képzés akkor eredményes, ha képes igazodni a munkaerı-piaci
igényekhez és azokat a naprakész ismereteket adja át, amire a gazdaság igényt tart.
A munkaerıpiac változásainak összessége különösen hátrányosan érinti azokat, akik alacsony
iskolázottságuk vagy szakképzetlenségük mellett valamilyen egyéb társadalmi, szociális, illetve
egészségügyi hátrányokkal is rendelkeznek. Egyeseknél az említett tényezık összeadódnak (a
fiatalok bizonyos csoportjai, a roma kisebbség, a megváltozott munkaképességőek), és így
halmozottan hátrányos helyzetük miatt a legesélytelenebbekké válnak a munkaerı-piacon. Munkaerı-
-piaci beilleszkedésüket olyan, az érintettek szellemi és fizikai állapotához, elıképzettségéhez,
szükségleteihez, egyéni motivációihoz alkalmazkodó komplex programok segíthetik elı, melyek
keretei között a szakképzés megkezdéséhez szükséges ismeretek, készségek, jártasságok is
megszerezhetık.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
181
A hátrányos helyzető, különbözı problematikájú rétegek segítéséhez egyrészt speciális tudású
szakemberek szükségesek, akiknek felkészítése szervezett szakmai, módszertani, pedagógiai
(tovább)képzést igényel, másrészt a fokozott személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosításához
folyamatos támogatás szükséges. Ezért a több mint 3.000 békéscsabai munkanélküli továbbképzése,
átképzése érdekében képzési programokat indít az önkormányzat a Békés Megyei Munkaügyi
Központ jogutódaként létrehozott Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal és a Békéscsabai
Regionális Képzı Központtal együttmőködve. Folyamatosan konzultációkat tart a Hivatal a városban
mőködı vállalkozásokkal, amelynek során felmérik a munkavállalóik kompetenciáival szemben
támasztott elvárásaikat. A képzési programok finanszírozásában jelentıs európai uniós források
bevonása szükséges.
4.2.2.5. Infrastruktúra
Az önkormányzat célja, hogy a helyi infrastrukturális ellátottság hiányait pótolja a városban, és minél
elıbb biztosítsa a teljes kiépítettséget. A legfontosabb feladatok közé tartozik a csatornázatlan területek
arányának csökkentése, az elöregedett közmővek felújítása, korszerősítése, a 40 évesnél idısebb,
illetve az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó vezetékek cseréje és az eddig vezetékes vízzel
nem rendelkezı utcákban a vízvezeték kiépítése. További cél az energiaellátó hálózatok bıvítése a
környezetbarát technológiák preferálásával. Emellett az önkormányzat fontosabb tervei közé tartozik a
közlekedési feltételek javítása az utak folyamatos felújítása, építése, a kerékpárutak hálózati
rendszerbe való összekapcsolása, további kerékpárutak kiépítése, valamint a tömegközlekedés által
lefedett területek bıvítése.
4.2.2.6. Egészségügy
A békéscsabaiak egészségügyi helyzetének javítása, és a lakosok vizsgálatokon való részvételének
növelése érdekében kiemelt feladat szőrési, megelızési programok szervezése az itt élık számára. A
program alapvetı jelentısége abban áll, hogy megismerteti a célcsoporttal a megelızési, szőrési
programokat, így a lakosok elıször helyben, késıbb pedig a szakellátás keretén belül kerülnek be az
ellátórendszerbe.
Tájékoztatni kell a fiatalokat a fogamzásgátlás lehetıségeirıl, a várandósság alatti rendszeres orvosi-
védınıi ellenırzés fontosságáról, valamint a csecsemı- és gyermekkori védıoltások fontosságának
hangsúlyozásáról. A védınıi szolgálat elıadások megtartásával, szórólapok terjesztésével kiemelt
szerepet kap a feladat ellátásában.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
182
4.2.2.7. Közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés érdekében tervezett fejlesztések
A társadalmi egyenlıtlenségek városfejlesztési céljai között megtalálható a hajléktalanok, idıs korúak
életfeltételeinek javítása, valamint a hátrányos helyzető csoportok, munkanélküliek ezen belül a roma
lakosság rossz életfeltételeinek javítása. A tömegközlekedés fejlesztésével a lemaradó városrészeket
a dinamikusakhoz kell kapcsolni, hogy a munkahelyek és a közszolgáltatások jobban elérhetıek
legyenek.
Feladatok az idısellátás terén:
• Az idıs emberek életminıségének javítása.
• Idıs otthonok felújítása, bıvítése.
• Az egyéni szükségletekhez igazodó komplex gondozás biztosítása.
• Szakmaközi, intézményközi együttmőködés, mely elısegíti a szakmai munka látókörének
kiszélesítését, jó gyakorlatok megismerését.
• Az idısek jogtudatos magatartásának erısítése, véleményük kikérése és figyelembe vétele.
• A szakemberek folyamatos képzése, korszerő gondozási módszerek alkalmazása, szakmai
képzések, tanfolyamok.
Feladatok a fogyatékkal élık ellátása terén:
• A fogyatékkal élı emberek támogatása a segítı szolgáltatások elérésében és az érdekeik
érvényesítésében, információgyőjtés a fogyatékos embereket érintı kérdésekben.
• A fogyatékkal élık integrációja a meglévı szociális-, család-, és gyermekvédelmi hálózatba,
elısegítve ezzel a közösségi programokban való részvétel lehetıségét.
• A város intézményeivel való kapcsolattartás, együttmőködés és nyitottság, az elfogadottság
érdekében.
• A fogyatékos személy saját lakóhelyén, lakókörnyezetében történı segítése, életvitelének
megkönnyítése elsıdlegesen a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítésével,
valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás
biztosítása (speciális segédeszközök, módszertani tanácsadás).
• A szabadidı eltöltéséhez szükséges készségek fejlesztése, programok szervezése.
• A testi egészség megóvása, az erınlét, ügyesség egyénre szabott fejlesztése, a fogyatékos
amatır sportolók lehetıségeinek szélesítése.
• Lehetıség biztosítása számítógép felhasználói ismeretek elsajátítására, bıvítésére és
internetes álláskeresésre, a távmunka végzésre.
Feladatok a szenvedélybetegek ellátása terén:
• Szenvedélybetegek (célcsoport: 15-35 év közötti korosztály, elsısorban kábítószer
fogyasztók) nappali intézményének és foglalkoztatóinak a kialakítása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
183
• Rehabilitációs foglalkoztatás mőködtetése.
• Ingatlan vásárlás szenvedélybetegek lakóotthonainak mőködtetése érdekében.
• Alacsonyküszöbő szolgáltatás keretében: pihenı helyiség-kontakt klub mőködtetése, mosási-
mosakodási és ruhaszárítási lehetıség biztosítása, éjszakai közösségi programok, extrém
sportprogramok, játszótér örökbefogadás és szabadtéri programok, ösztöndíjas
képességfejlesztı programok.
• Ártalomcsökkentı tevékenység keretében: tőcsere-automata mőködtetése, óvszer-automata
mőködtetése.
• Ingyenes preventív programok (szenvedélymentes nap, alternatív osztályfınöki óra, nyitott
klub, nyitott hétvégi családi programok) szervezése, ahol azok is megszólíthatóak, elérhetık,
akik kockázatnak vannak kitéve.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
184
4.2.2.8. Összefoglaló tábla
Helyzetelemzés megáll apítása (problémára
hivatkozás)
Cél konk rét szöveges
megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az
intézkedés felelıse
Az intézkedés megvalós ításá nak határideje
Az intézkedés eredményességét
mérı ind ikátor
rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményességét
mérı ind ikátor
középtávon (3 év)
Az intézkedés eredményességét
mérı ind ikátor
hosszútávon (6 év)
A belváros állagromlása elırehaladott, a bérlık nem képesek a felújítások finanszírozására
A történelmi
szlömösödött
belvárosi
épületállomány
felújítása
Békéscsaba, Szent
István téri lakások
felújítása pPolgármester 2012. --
Az épületállomány
megkezdett
rehabilitációja
Rehabilitáció
befejezése
A belváros állagromlása elırehaladott, a bérlık nem képesek a felújítások finanszírozására
A belvárosi iparosított
technológia
felhasználásával épült
lakóépületek
(társasházak)
felújítása.
Békéscsaba
belvárosában lévı
iparosított
technológiával épült
épületek felújítása
poPolgármester 2012.
Az épületállomány
megkezdett felújítása A belvárosi társasházak
felújításának befejezése
A szociális alapon bérbe adható lakások régiek, leromlottak
Lakáskörülmények
javítása
aAz önkormányzat
lakásállományának
felújítását, komfort
fokozatának és
minıségének
javítását
pPolgármester 2009-tıl
folyamatosan
Bérlakás állomány
mőszaki felmérése,
elvégzendı munkák
rangsorolása,
kivitelezési ütemterv
készítése
Az épületállomány
megkezdett felújítása
Javuló mőszaki állapotú
önkormányzati
lakásállomány
A szociális alapon bérbe adható lakások száma
Szociális alapon
bérbe adható lakások
számának növelése
Lakások vásárlása,
építése pPolgármester 2008-tıl
folyamatosan
Tervezés,
engedélyezés, pénzügyi
elıkészítés
Szociális alapon bérbe
adható épületek száma
nı 5%-kal
Szociális alapon bérbe
adható épületek száma
nı Nı 5%-kal
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
185
kevés Lakbérövezeti rendszer és a szegregáció esetleges összefüggése
Szegregáció
elkerülése a szociális
alapon bérbe adott
lakásoknál
bBérleti
rendszer
felülvizsgálata,
esetleges
módosítása
pPolgármester 2009. Stratégia, koncepció
készítés A lakásbérleti rendszer
nem okoz szegregációt A lakásbérleti rendszer
nem okoz szegregációt
Szükséglakások felszámolásának törvényi kötelezettsége
Békéscsabán
található
szükséglakások
felszámolása.
A szükséglakások
átminısítése
komfortnélküli, vagy
komfortos lakásokká
a jogszabályoknak
megfelelıen.
pPolgármester 2009-tıl
folyamatosan Szükséglakások száma
csökken Szükséglakások száma
csökken
Szükséglakások
megszőnnek a
városban
Szükséglakások- b ól kiköltöztetett bérlık elhelyezésének a megoldása szükséges
A szükséglakásban
élık lakhatásának
megoldása.
Zárt pályázati
rendszer keretében a
szükséglakásban
élık elhelyezése,
fizetıképességük,
családnagyságuk
alapján
önkormányzati
bérlakásban.
pPolgármester 2009. március 1.
Minden, jelenleg
szükséglakásban élı
bérlı lakhatása
megoldódik.
Minden, jelenleg
szükséglakásban élı
bérlı lakhatása
megoldódik.
Minden, jelenleg
szükséglakásban élı
bérlı lakhatása
megoldódik.
Társadalmi és térbeli kirekesztettség kialakulásának veszélye
A változó társadalmi
környezet folyamatos
figyelemmel kísérése
Reprezentatív
kutatások készítése
a város egészére,
vagy egy-egy
településrészére
vonatkozóan (VÉKA,
zártkertek)
Szociális
területet
felügyelı
városi
tisztségviselı
2010.
pályázati
forrásból eElıkészítés Pályázat készítése
Kutatás elvégzése,
eredmények elemzése
alapján új stratégiák
kidolgozása
Hajléktalan ellátás Hajléktalan ellátás Hajléktalanokat ellátó pPolgármester 2012. Tervezés, pályázat készítése - 30 részére új nappali
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
186
feltételeinek javítása
infrastruktúrájának
fejlesztése, a
szolgáltatási kör
bıvítése
rendszer
szolgáltatási
kapacitásának
növelése éjjeli
menedékhely
kialakításával.
Az átmeneti szállás
és a nappali
melegedı észére új
épület építése.
eEngedélyezés
melegedı
- 30 fı részére új
átmeneti szálló
- 30 fı részére éjjeli
menedékhely
Az idıs otthonok mőködtetésének racionalizálása
Férıhelyszám
optimalizálás
(Baukó A. u. és az
Urszinyi A. u.
ellátottak egy
telephelyre
koncentrálása
Békéscsaba, Baukó
A. u. intézmény
felújítása, bıvítése,
50
férıhelyes
intézménnyé
pPolgármester
2010.
sSaját erıs
beruházásként
Tervezés, pénzügyi
elıkészítés
Korszerősített, felújított
50 férıhelyes
idısek otthona
Korszerő intézményi
elhelyezési feltételek
Az idıs otthonok mőködtetésének racionalizálása
Férıhelyszá
m
optimalizálás
Békéscsaba Csaba
u. és Bartók B. u.
ellátottai részére egy
telephely kialakítása
pPolgármester
2014.
Pályázat, illetve
saját erıs
beruházásként
Koncepció készítése Tervezés, pénzügyi
elıkészítés 100 férıhelyes korszerő
idısek otthona
Átmeneti ellátás hiányzó szolgáltatásainak megszervezése
Szenvedélybetegek
és pszichiátriai
betegek átmeneti
ellátásának
megszervezése
pPolgármester 2012.
Pályázati
forrásból Koncepció készítése
Tervezés, pénzügyi
elıkészítés
Halmozottan hátrányos helyzető lakosok
Az érintett lakossági
kör foglalkoztatásának
javítása
Közfoglalkoztatási
formák erısítése, a
leghátrányosabb pPolgármester
2009-tıl
folyamatosan HHH foglalkoztatása
20%-kal emelkedik HHH foglalkoztatása
25%-kal emelkedik HHH foglalkoztatása
30%-kal emelkedik
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
187
foglalkoztatási mutatói alacsonyak
helyzetőek bevonása
ebbe a körbe
Halmozottan hátrányos helyzető lakosok foglalkoztatási mutatói alacsonyak
Az érintett lakossági
kör foglalkoztatásának
javítása
Az alacsony
foglalkoztatási
eséllyel rendelkezık
részére képessé tevı
és önálló életvitelt
támogató képzések
szervezése
pPolgármester 2009.-tıl
pPályázatok
révén
A programban
résztvevı HHH lakosok
száma
A programban
résztvevı HHH lakosok
száma
A programban
résztvevı HHH lakosok
száma
Egészségügyi program
Növelni kell a
szőrıvizsgálatok
számát és közelebb
kell hozni a
szakrendeléseket.
Az OEP-pel közösen
ki kell dolgozni a
szőrések rendszerét.
A városban ki kell
alakítani a szükséges
szakrendelıket, azok
személyi és tárgyi
maximum szintjén
pPolgármester Folyamatosan
2014. december
31-ig
A megelızı szőréseken
való részvételt legalább
10%-kal kell növelni
A megelızı szőréseken
való részvételt további
10%-kal kell növelni
A szőrések
elfogadottságát 25%-kal
kell növelni, míg a
résztvevık számát
további 10%-kal.
A szakrendeléseket
folyamatos
eszközfejlesztésben kell
részesíteni.
Egészségügyi program
A Városi
Egészségfejlesztési
Terv
végrehajtása(VET)
A VET által
meghatározott
feladatok teljesítése
Az
egészségügyi
területet
felügyelı
városi
tisztségviselı
2013.
A VET által
meghatározott feladatok
az ott meghatározott
idıpontokig teljesülnek
A Városi
Egészségfejlesztési
Tervben szereplı
valamennyi feladat
teljesül
Felnıttképzés, átképzési program a foglalkoztatási
Társ szervezetekkel
együtt bıvíteni kell a
felnıttképzési
rendszert.
Az oktatási rendszer
fejlesztése, keresleti
oldalt figyelembe
vevı akkreditált
pPolgármester Folyamatosan
2014. december
31-ig
A felnıttoktatás
rendszerében 15%-kal
növelni kell a
résztvevık számát
A minıségi képzés
feltételeit kell
megteremteni (oktatói
gárda, képzési
Nı a versenyképes
tudással rendelkezık
száma, akiknek nı az
elhelyezkedési esélye
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
188
esélyek növelése és a munkanélküliség csökkentése érdekében
képzések beindítása programválaszték
kialakítása.
A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek teljes körő felkutatására alkalmas módszer kidolgozása, az átmeneti és tartós állami nevelésbe vett gyermekek számának valódiságáról való meggyızıdés.
Minden hátrányos
helyzető szülı
megismerje a
halmozottan
hátrányos helyzetrıl
szóló önkéntes
nyilatkozatot és a
lehetıségeket.
Az iskolákban tanuló
gyermekek szüleinek
teljes körő
tájékoztatása (Az
általános iskolai
beiratkozáskor
minden hátrányos
helyzető gyermek
szülıje tájékoztatást
és nyilatkozatot kap,
melyet aláírásával
igazol.)
Intézmény-
vezetık Minden év június
1.
A halmozottan
hátrányos helyzető
gyermekek szüleinek
90%-a aláírásával
igazolta a nyilatkozat
átvételét és a
tájékoztatást.
A halmozottan
hátrányos helyzető
gyermekek szüleinek
95%-a aláírásával
igazolta a nyilatkozat
átvételét és a
tájékoztatást.
A halmozottan
hátrányos helyzető
gyermekek szüleinek
97%-a aláírásával
igazolta a nyilatkozat
átvételét és a
tájékoztatást.
Az általános iskolákban a sajátos nevelési igényő tanulók aránya 11,5%, ami magasabb az országos átlagnál (7%)
Az általános
iskolákban a sajátos
nevelési igényő
tanulók országos
átlagot meghaladó
aránya okainak
feltárása.
Pontos felmérés
készítése, az
évközben történt
felülvizsgálatok
eredményeképpen
az adatok
aktualizálása, az
aktuális adatok
elemzése,
amennyiben
szükséges
Fenntartó,
intézmény-
vezetık
2008. december
31.
Az általános iskolákban
a sajátos nevelési
igényő tanulók városi
aránya és az országos
átlag közötti különbség
nem haladja meg a
4 %pontot.
Az általános iskolákban
a sajátos nevelési
igényő tanulók városi
aránya és az országos
átlag közötti különbség
nem haladja meg a
3 %pontot.
Az általános iskolákban
a sajátos nevelési
igényő tanulók városi
aránya és az országos
átlag közötti különbség
nem haladja meg az
1 %pontot.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
189
intézkedés.
Azok a gyermekek, akik a szakértıi bizottság véleménye alapján integrálhatóak, a beiskolázási körzetük szerinti intézményben kapjanak szakszerő ellátást.
A szakértıi bizottság
véleménye alapján integrált formában oktatható tanulók integrált oktatási
feltételeinek megteremtése
minden általános iskolában.
A szegregált formában oktatott tanulók esetében meg kell vizsgálni
a szakértıi véleményben foglaltakat,
amennyiben szükséges,
intézkedni kell a tanulók integrált formában történı
ellátásáról, az integrált oktatás
személyi és tárgyi feltételeinek
megteremtése minden
intézményben A jövıben feltétlenül
szükséges az integrációs és
képességkibontako ztató oktatás támogatási
forrásait nagyobb mértékben
Fenntartó,
intézmény-
vezetık 2013. június 30.
A szakértıi bizottság véleménye alapján integrált formában oktatható tanulók
90%-a integrált oktatásban részesüljön.
Az integrációs és képességkibontakozt
ató oktatás támogatása
mértékének 5%-os növelése.
A szakértıi bizottság véleménye alapján integrált formában oktatható tanulók
95%-a integrált oktatásban részesüljön.
Az integrációs és képességkibontakozt
ató oktatás támogatása
mértékének 10%-os növelése.
A szakértıi bizottság véleménye alapján integrált formában oktatható tanulók
98%-a integrált oktatásban részesüljön.
Az integrációs és képességkibontakozt
ató oktatás támogatása
mértékének 12%-os növelése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
190
felhasználni. Európai Uniós és hazai pályázati forrásokkal és
további kiegészítı normatívák
igénybe vételével szükséges a
támogatott oktatási szolgáltatások
fejlesztése.
Az Európai Uniós és
hazai pályázati források és további
kiegészítı normatívák igénybe vételének növelése.
Az Európai Uniós és
hazai pályázati források és további
kiegészítı normatívák igénybe vételének növelése.
Az Európai Uniós és
hazai pályázati források és további
kiegészítı normatívák igénybe vételének növelése.
Az országos átlagot meghaladó arányú évfolyamismétlés ek okainak és a magántanulói státuszok indokoltságának felülvizsgálata
Az évfolyamismétlések
és magántanulói státuszok indokoltak
legyenek.
Az évfolyamismétlése k okainak feltárása,
és a szülı kérésére történı
magántanulói státuszok
indokoltságának szakértıi
vizsgálata
Fenntartó, intézmény-
vezetık
2010. december 31.
Nincsenek indokolatlan
évfolyamismétlések, magántanulói
státuszok.
Nincsenek indokolatlan
évfolyamismétlések, magántanulói
státuszok.
Nincsenek indokolatlan
évfolyamismétlések, magántanulói
státuszok.
A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda esetében meg kell akadályozni a halmozottan hátrányos helyzető tanulók
Minden intézmény esetében
teljesüljön, hogy a felvételi körzetében lakóhellyel, ennek
hiányában tartózkodási hellyel
rendelkezı
Pontos felmérés készítése,
évközben történt felmérés, az
aktuális adatok elemzése, a
felvételi körzetekben a
Fenntartó, intézmény-
vezetı
Minden év június 30.
A Kt. 66. § (2) bekezdése
értelmében a halmozottan
hátrányos helyzető gyermekek aránya egyik intézmény körzetében sem
A Kt. 66. § (2) bekezdése
értelmében a halmozottan
hátrányos helyzető gyermekek aránya egyik intézmény körzetében sem
A Kt. 66. § (2) bekezdése
értelmében a halmozottan
hátrányos helyzető gyermekek aránya egyik intézmény körzetében sem
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
191
esetleges szegregációját.
halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya legfeljebb 15%-kal legyen magasabb a HHH tanulók települési arányánál.
halmozottan hátrányos helyzető tanulók évenkénti felmérése, szükség esetén a beiskolázási körzetek módosítása.
haladja meg 15%-nál nagyobb mértékben a városi arányt.
haladja meg 15%-nál nagyobb mértékben a városi arányt.
haladja meg 15%-nál nagyobb mértékben a városi arányt.
Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában a HHH gyermekek aránya meghaladja a 20%-ot. Szükség van az egyes óvodai csoportokban is a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek arányának részletes vizsgálatára. Míg a Lenkey utcai telephelyen 1,4% az arányuk,
A Szent László Utcai Általános Iskola, és Óvodában a szegregáció kialakulásának megakadályozása intézményi, tagintézményi és csoportok közötti megoszlás szintjén is. Az óvoda körzetében lakó, HHH gyermekek aránya legfeljebb 15%-kal legyen magasabb a HHH tanulók települési arányánál. A csoportok között arányos legyen a
Az okok feltárása, kapcsolatfelvétel az érintett gyermekek szüleivel, kapcsolattartás, együttmőködés erısítése a kisebbségi önkormányzattal.
Beiratkozáskor a HHH gyermekek telephelyek és csoportok közötti arányos elhelyezése a szülıkkel történı megbeszélés, meggyızés eszközeivel.
Fenntartó, intézmény-
vezetı, kisebbségi
önkormányzat
Fenntartó
2008-tól folyamatosan
Minden év június 30.
A Kt. 66. § (2) bekezdése értelmében a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya egyik intézmény körzetében sem haladja meg 15%-nál nagyobb mértékben a városi arányt. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek telephelyek és csoportok közötti arányának különbsége
A Kt. 66. § (2) bekezdése értelmében a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya egyik intézmény körzetében sem haladja meg 15%-nál nagyobb mértékben a városi arányt. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek telephelyek és csoportok közötti arányának különbsége
A Kt. 66. § (2) bekezdése értelmében a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya egyik intézmény körzetében sem haladja meg 15%-nál nagyobb mértékben a városi arányt. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek telephelyek és csoportok közötti arányának különbsége
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
192
addig a Hajnal utcai óvodában 43%.
megoszlása.
10%ponttal csökken. 15%ponttal csökken. 30%ponttal csökken.
A SNI gyermekek szakértıi felülvizsgálata után szükséges a szakértıi javaslatok elemzése, a javaslatoknak megfelelıen a jelenleg esetleg szegregált nevelésben részesülı gyermekek integrált intézményben történı elhelyezése. Meg kell akadályozni a SNI gyermekek szegregációját a Napsugár Integrált Óvodában.
A szakértıi bizottság
véleménye alapján integrált formában
nevelhetı gyermekek integrált
nevelési feltételeinek
megteremtése minden óvodában
A szegregált formában nevelt
óvodások esetében meg kell
vizsgálni a szakértıi
véleményben foglaltakat,
amennyiben szükséges
intézkedni kell integrált formában
történı ellátásukról,
az integrált óvodai nevelés személyi
és tárgyi feltételeinek
megteremtése minden
intézményben.
Fenntartó, pedagógiai
szakszolgálatok,
intézmény-veztık
Folyamatos, 2013. június
30.
A szakértıi bizottság véleménye alapján integrált formában
nevelhetı gyermekek 90%-a integrált
nevelésben részesüljön a körzeti
óvodájában
A szakértıi bizottság véleménye alapján integrált formában
nevelhetı gyermekek 95%-a integrált
nevelésben részesüljön a körzeti
óvodájában
A szakértıi bizottság véleménye alapján integrált formában
nevelhetı gyermekek 98%-a integrált
nevelésben részesüljön a körzeti
óvodájában
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
193
5. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVİKÉPE
Az elkészült városfejlesztési koncepció igazodik a város adottságaihoz, a regionális, valamint a
Nemzeti Fejlesztési Terv célkitőzéseihez és figyelembe veszi az Európai Unió alapelveit. A város
fejlesztési elképzeléseit, programjait e célok és az általuk kijelölt ágazati prioritások alapján kell
összehangolni. Lehetıvé kell tenni a hazai és közösségi pályázati forrásokra való jelentkezést, illetve
a partnerség elvének gyakorlati megvalósítását.
A hosszú távú célok megvalósításánál az alábbi társadalmi alapelvek lettek figyelembe véve:
− Az életminıség és az életszínvonal javítása az életkörülmények fejlesztésével és a
környezettudatos és egészséges életmód elterjesztésével.
− Az esélyegyenlıség növelése a szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés biztosításával, a
társadalmi elfogadás elısegítésével, az egyének elszigeteltségének, kiszolgáltatottságának
csökkentésével.
− A regionális különbségek mérséklése egyrészt a város és a Közép B-békési Centrum
régióban és megyében betöltött szerepének megerısítésével, a térség további
leszakadásának megelızésével, a népességmegtartó képesség erısítésévael.
− A városon belül a városrészek közötti elszigetelıdés, szegregáció megelızése, és a
különbözı városrészek fejlesztése.
− Mindezek mellett fontos a társadalom sokszínőségének, a város lakossága
identitástudatának, a helyi hagyományoknak a megırzése.
A város hosszú távú célja, a térség gazdasági, közi gazgatási, szakképz ı,
kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, tová bbá az info-kommunikáció
fejlesztésével az e-szolgáltatások terén régiós köz ponttá válni.
Ennek a célnak az elérése érdekében további két fontos alcélnak kell teljesülnie. A városnak meg kell
erısítenie, megyeszékhelyi funkcióit úgy, hogy emellett együttmőködik a Közép -Bbékési Centrum
településeivel. A gazdaság fejlıdése érdekében szükséges kapcsolatrendszert kiépíteni Arad,
Temesvár és Nagyvárad Öönkormányzataival, intézményeivel és gazdasági képviselıivel. Ennek
keretében fontos a város szerepének megfogalmazása és partnereinek azonosítása a Duna-Körös-
Maros-Tisza eurorégión belül..
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
194
5.1. TEMATIKUS CÉLOK
Az alábbiakban bemutatásra kerülı tematikus célok és feladatok a város 7-8 éves célkitőzéseihez
igazodva kerültek kialakításra.
5.1.1. A helyi gazdaság élénkítése, versenyképesség javítása (TC1)
Célok:
1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása.
2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata.
3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a város megközelíthetıségének javítása.
4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása.
5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállalkozók számára vonzóvá kell tenni a várost az
info-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, illetve a képzett humánerıforrás
felmutatásával.
6. Logisztikai fejlesztések.
7. Együttmőködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott területekkel, leginkább Araddal,
Temesvárral és Nagyváraddal.
8. Együttmőködés kialakítása, erısítése a helyi gazdasági és civil szervezetekkel, kamarákkal;
együttes lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért.
9. Együttmőködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézményekkel és az egyetemi karral.
10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók fejlesztése.
11. A város marketing stratégiájának kidolgozása, befektetıi ajánlatcsomagok kialakítása.
12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata.
13. A lakótelepek és a barnamezıs területek rehabilitációs tervének kidolgozása.
A célokhoz rendelt feladatok:
1. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának kidol gozása
1.1. Az Almáskerti, az éÉszaki és a Ddéli vasút melletti gazdasági övezetek fejlesztési tervének
kidolgozása, figyelembe véve a megszőnt üzemek infrastruktúráját, valamint a város által kínált
humánerıforrást.
1.2. Az idegenforgalmi és rekreációs hasznosítású területek kijelölése, hasznosítási tervének
elkészítése. Itt kell megemlíteni a Gyulai úttól délre elhelyezkedı Gabona Múzeum melletti területet és
annak hasznosítási terveit, melyek kidolgozása megkezdıdött (Kalandpark, Kolbász falu).
1.3. A gazdasági stratégia megvalósítása érdekében ki kell dolgozni, a fejlesztések cselekvési és
ütemterveit.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
195
1.4. Az önkormányzati fejlesztések esetében gazdaságossági, megtérülési számítások készítése
(Bányatavak).
2. A gazdaságszabályozási rendszer megalkotása, az eddigi rendszer felülvizsgálata
2.1. A város jelenlegi adópolitikájának átvizsgálása, kidolgozása; a helyi adók rendszerének
újragondolása.
2.2. Térinformatikai alapokon nyugvó ingatlankataszter, közmő és útkataszter létrehozása.
3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a váro s megközelíthet ıségének javítása
3.1. A 44-es fıút, illetve az Arad felé történı közúti kapcsolatok fejlesztése.
3.2. A Budapest-Lökösháza vasútvonal fejlesztésére alapozott intermodális fejlesztések, elsısorban
gazdasági versenyképesség javítása érdekében.
4. A kutatásfejlesztés és az innováció támogatása
4.1. A kutatásfejlesztési ágazatban mőködı vállalkozások megtartásának, fejlıdésének, újak
betelepülésének elısegítése terület elıkészítéssel, szolgáltatások kialakításával, kedvezmények
biztosításával.
4.2. Az innovációt közvetítı vállalatok betelepülésének elısegítése, illetve az induló vállalkozások
számára az üzletviteli szolgáltatások elérésének segítése.
5. Az e-szolgáltatásokat nyújtó, felhasználó vállal kozók számára vonzóvá kell tenni a várost az
info-kommunikációs szolgáltatások fejlesztésével, i lletve a képzett humáner ıforrás
felmutatásával
5.1. A szélessávú Internet elérés fejlesztése a városban.
5.2. A városvezetésnek szükséges lobbi tevékenységet folytatni az olyan nagyvállalatokkal, akik
ügyfélszolgálatukat a városba telepítenék. A betelepüléshez különbözı kedvezmények felajánlása
(adókedvezmény, terület kedvezı feltételek melletti biztosítása).
5.3. A megfelelı humánerıforrás megteremtéséhez szükséges a szakképzés, elsısorban a
számítástechnikai felhasználó és a nyelvi képzések preferálása.
6. Logisztikai fejlesztések
6.1. Logisztikai feladatok ellátására alkalmas terület kijelölése.
6.2. A fı szállítási útvonalak (közút és vasút) fejlesztése. A város elkerülı győrője déli részének
megépítése.
6.3. A logisztikai szakképzések fejlesztése a városban.
7. Együttm őködés kialakítása az EU-hoz újonnan csatlakozott te rületekkel, leginkább Araddal,
Nagyváraddal és Temesvárral
7.1. Az önkormányzatok közötti kapcsolat erısítése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
196
7.2. Az önkormányzat által Vállalkozói Iroda létrehozása a beruházás közvetítésre, a kereskedelmi
kapcsolatok erısítésére, és a cégalapítás elısegítésére a Békés Megyei Kereskedelmi és
Iparkamarával együttmőködve.
7.3. A Békéscsabára irányuló bevásárló turizmus igényeire való reagálás, új üzletek, üzletláncok
betelepítésével, a helyi igények és parkolási kapacitás felmérésével és a szabályozási környezet
oldaláról történı támogatással.
7.4. A Natúrpark adta természeti kapcsolat kiaknázása és közös idegenforgalmi attrakcióvá való
fejlesztése, közös marketinganyagok készítése.
8. Együttm őködés kialakítása a helyi gazdasági és civil szerve zetekkel, kamarákkal; együttes
lobbi-tevékenység a közös célok eléréséért
8.1. Városi, városrészi lokálpatrióta klubok kialakítása a város prominens közjogi és vállalkozói
szereplıinek bevonásával. A várost érintı nagyobb beruházások esetében a lakossági fórumon kívül
szőkebb körben is lehetıséget kell adni a véleménynyilvánításra.
8.2. A helyi kamarákkal és egyéb érdekképviseleti szervekkel való szoros együttmőködés kialakítása,
közös többirányú lobbi tevékenység megszervezése a közösség egészét érintı célkitőzésekben.
9. Együttm őködés a helyi szakképzést biztosító oktatási intézm ényekkel és a f ıiskolával
9.1. A szakképzést biztosító intézmények kínálatának és a város hosszú távú gazdasági céljainak az
összehangolása érdekében fórumok létrehozása. A város szakképzésében erısíteni a
mezıgazdasági, a számítástechnikai és informatikai, a logisztikai és a nyelvi képzések jelentıségét.
9.2. Szorosabbá kell tenni a Szent István Egyetem Gazdasági Karával való együttmőködést, például
az önkormányzatnál gyakorlati helyek biztosításával, a mőszaki menedzser képzés megindításának
ösztönzése terén, valamint a Kar kapcsolati tıkéjének kiaknázása céljából. Az utóbbi 15 év gazdasági
változásainak feldolgozásába, illetve a következı 15 év trendjeinek, stratégiájának meghatározásába
szintén be kell vonni az egyetemet. Lehetıség szerint támogatni kell, hogy Békéscsaba a szakképzés
központi funkciójának megerısítése mellett a térség felsıoktatási központjává váljon.
9.3. A városfejlesztési célok elérése érdekében történı együttmőködés az oktatási intézményekkel a
hazai és nemzetközi pályázati források lehívásában.
9.4. A közoktatási és szakképzési intézményekkel, a Szent István Egyetem Gazdasági Karával és a
Munkaügyi Központtal való együttmőködés (közös állásbörzék stb.) a munkaerıpiac feltérképezése, a
hatékony munkaközvetítés céljából.
10. Az idegenforgalom és a turisztikai attrakciók f ejlesztése
10.1. Idegenforgalmi koncepció aktualizálása. A jelenleg meglévı turisztikai attrakciók fejlesztése, a
gasztroturizmus, és a „Munkácsy Békéscsabán” lehetıségeinek kiaknázása, új turisztikai attrakciók
kifejlesztése (Kalandpark, Kolbász falu, horgász üdülıövezet kialakítása – Bányatavak, Póstelek,
Termál- és gyógyturizmus, golf- és wellnessturizmus,), illetve a gyulai turisztikai szolgáltatások mellett
alternatív lehetıségek biztosítása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
197
10.2. Idegenforgalmi marketingstratégia elkészítése. A meglévı és a kialakításra kerülı turisztikai
attrakciók bemutatása, a szálláshelyek, éttermek, kávézók, szórakozóhelyek bemutatására irányuló
marketinganyag elkészítése.
10.3. Együttmőködés kifejlesztése a turizmus és a kultúra helyi szereplıivel (elsısorban a Színházzal
és a helyi mővészeti csoportokkal), fesztiválok szervezése, a kulturális élet, mint idegenforgalmi
vonzerı fellendítése érdekében.
11. A város marketing stratégiájának kidolgozása, b efektet ıi ajánlatcsomagok kialakítása
11.1. Városi marketing koncepció és befektetıi ajánlati kosarak készítése a potenciális befektetık
orientálása és megnyerése céljából. Az ajánlatcsomagok eljuttatása a megfelelı fórumokra és a
lehetséges partnerekhez.
12. A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálata
12.1. A térség ingatlanpiaci trendjein és elemzésein alapuló hosszú távú városi ingatlanpolitikai
stratégia kidolgozása. Szükséges, hogy a stratégia ne csak az önkormányzati tulajdonú ingatlanokra,
hanem a város egészére kell, hogy vonatkozzon.
13. A lakótelepek és a barnamez ıs területek rehabilitációs tervének kidolgozása
13.1. Lakótelep rehabilitáció kidolgozása területenként és épületegyüttesenként. A panel program
lehetıségeinek kiaknázása. A helyi üzleti érdekek, közmőszolgáltatók, kisvállalkozások, illetve az
építıipari vállalkozók bevonása (pl.: a lapos tetıs épületek tetején új lakások és sátortetı és új
lakások kialakítása).
13.2. Barnamezıs területeken lévı elhagyott ipari területek felmérése, hasznosítási változataik
kidolgozása, új funkcióik (oktatás, sport, kulturális, szolgáltatási, új ipari, illetve ezek kombináltciója)
kialakítása.
5.1.2 Társadalom (TC2)
Célok:
1. A Népesség elöregedési folyamatának mérséklése.
2. Az idıskorúak ellátásának javítása.
3. Az esélyegyenlıségi szempontok érvényesítése.
4. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében.
5. Külterületi lakosok életminıségének javítása.
6. A környezı településekkel való együttmőködés.
7. A közoktatás fejlesztése.
8. A szociális szolgáltatások fejlesztése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
198
9. A sport és szabadidı tevékenység lehetıségeinek növelése.
10. A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése.
11. A város vezetése és a lakosság közötti kommunikáció fejlesztése, interaktivitás kialakítása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
199
A célokhoz rendelt Ffeladatok:
1. A népesség elöregedési folyamatának mérséklése
1.1. A közoktatásban résztvevı helyi és más városból ingázó diákok számára megfelelı életminıség
és munkalehetıség kínálásával a fiatalság városban tartása. Ehhez szükséges a helyi vállalkozók és
a helyi szakképzés erıteljesebb kommunikációja.
1.2. A városban már jelenleg is mőködı, fiatalok elsı lakáshoz jutását támogató rendszer továbbvitele
(garzonlakások építésével).
1.3. Fiatal népesség elsı lakása általában a magas fenntartási költségő lakótelepi lakások közül kerül
ki. Ezért az ı anyagi helyzetük javításához, ezzel a gyermekvállalás hajlandóságának erısítéséhez,
szükséges a lakások korszerősítésével, illetve támogatási rendszer fejlesztésével elérni a születések
számának emelkedéséte érdekében.
1.4. A szociális ellátás gyermekek részére történı biztosításának fenntartása.
2. Az idıskorúak ellátásának javítása
2.1. Az idısotthonok férıhelyeinek bıvítése, a szolgáltatások színvonalának emelése a magántıke
bevonásával.
2.2. Az otthonápolás felmerülı igényeivel összefüggésben az ellátási kör szélesítése, színvonalának
emelése. Hospice szolgáltatás kialakítása a városban.
2.3. Az idısek nappali ellátásának fejlesztése (idısek klubja).
2.4. A civil szerveztek bevonása az idısek gondozásába.
3. Az esélyegyenl ıségi szempontok érvényesítése
3.1. A középületek akadálymentesítése. Továbbá az utak építésénél különös figyelmet szükséges
fordítani a kerekesszékkel, babakocsival közlekedık szabad mozgásának biztosítására az útpadkák
lesüllyesztésével, illetve forgalmas helyeken a vakok és gyengénlátók számára hangjelzést is adó
jelzılámpák elhelyezésére. .
3.2. A helyi szakképzıkkel együttmőködve ki kell dolgozni az egész életen át tartó tanulást elısegítı
programokat.
3.3. A helyi vállalkozók ösztönzése a fogyatékkal élık foglalkoztatására.
4. A civil szervezetek szerepének növelése a város életében
4.1. A civil szervezetek adattárának létrehozása és állandó aktualizálása.
4.2. A civil szerveztek bevonása a felvállalt szerepkörüknek megfelelı városi feladatokba (pl.: zöld
szervezetek – parkrendezés; szociális szervezetek – idısgondozás).
4.3. Civil fórumok, kerekasztalok szervezése egy-egy speciális problémakör megoldására, illetve a
döntések elıkészítésére.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
200
5. Külterületi lakosság életmin ıségének javítása
5.1. A külterületen élık társadalmi, gazdasági, szociális helyzetének, szolgáltatási és kulturális
ellátottságának feltérképezése.
5.2. Külterületek átfogó felzárkóztatási programjának kidolgozása.
5.3. Kistérségi együttmőködés, összefogás erısítése a külterületen élık helyzetének javítása
érdekében.
5.4. Tanyás térség fejlesztése mintaprogram beindításával Sikonyban.
6. A környez ı településekkel való együttm őködés
6.1. Közös orvosi ügyelet kialakítása, a meglévı alapellátás összehangolása.
6.2. A helyközi közlekedés fejlesztése együttmőködve a Körös Volánnal és a MÁV-val.
6.3. A közoktatási intézmények kínálatának összehangolása, az esetlegesen nem gazdaságosan
mőködı intézmények összevonása (iskolabusz szervezése Telekgerendásra és Kétsopronyba).
7. A közoktatás fejlesztése
7.1. Az alapfokú közoktatás fejlesztése, a XXI. századi iskolák megteremtése infrastrukturális és
eszközfejlesztésekkel.
7.2. A helyi középiskolai oktatás további erısítése infrastruktúrafejlesztéssel, illetve a képzések helyi
munkaerı-piaci igénykehez való hangolásával (pl. kredit-győjtı félfelsıfokú képzések szervezése).
8. A szociális szolgáltatások fejlesztése
8.1. A zömmel fiatal kisgyermekes családok által lakott területeken a bölcsıdék fejlesztése, létesítése
– Gyerekház program, internetes távmunka lehetıséget kínáló vállalkozások támogatása által .
8.2. A fiatalok lakáshoz jutásának támogatása - Fecske ház program.
8.3. A szociális segélyezési rendszer átgondolása.
8.4. A pszichés és szenvedélybetegek ellátásának megteremtése.
8.5. Jamina városrész nappali idısellátásának fejlesztése.
8.6. A lakosság szociális ellátását szolgáló intézmények fejlesztése.
8.7. Hajléktalan szálló létesítése.
8.8. Szociális bérlakás program.
9. A sport és szabadid ı tevékenység lehet ıségeinek növelése
9.1. A jelenlegi sportlétesítmények infrastrukturális fejlesztése.
9.2. A zöldterületek (Széchényi-liget) fejlesztése, játszótérprogram folytatása.
9.3. A rekreációt célzó létesítmények fejlesztése (Árpádfürdı), üdülıövezet kialakítása (Horgásztó),
Vvárosi sportpark kialakítása – Sportcsarnok, uszodafejlesztés.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
201
10. A lakosság kulturális ellátását szolgáló intézm ények fejlesztése
10.1. A Jókai színház fejlesztése a megyei önkormányzattal történı együttmőködés keretében,
Pinceszínház létrehozása melyben a középiskolás diákszínjátszók nyilvánulhatnának meg.
10.2. Mozi fejlesztés, az Art Mozi hálózat békéscsabai megtelepedésének elısegítése.
10.3. A Szent István tér fejlesztésével egy fesztiválok, nyári szabadtéri játékok, szabadtéri mozi (pl.:
egyhetes tér-film-zene fesztivál), téli korcsolyapálya befogadására alkalmas közösségi tér kialakítása.
10.4. Multifunkcionális ifjúsági központ létesítése az AGÓRA projektben történı részvétel feltételei
szerint az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör teljes felújításával, a volt Körös szálló épületének
programba kapcsolásával.
.
11. A városvezetése és lakossága közötti kommunikác ió fejlesztése
11.1. A város honlapjának fejlesztése. A fontos rendeletek, döntések, hírek, adatbázisok állandó
aktualizálása, interaktív fórum mőködtetése..
11.2. A lakosság aktivitásának, a fórumokon való részvételének erısítése érdekében kommunikációs
terv elkészítése.
5.1.3. Épített környezet és városi infrastruktúra ( TC3)
Célok:
1. A Helyi Építési Szabályzat korszerősítése a város jelenlegi céljainak figyelembe vételével.
2. Minıségi szolgáltató és kereskedelmi negyed kialakítása a Belvárosban.
3. A lakótelepek városképi, energetikai, társadalmi problémáinak megoldása.
4. A helyi értékvédelem korszerő kezelése.
5. A jelenlegi igényeknek megfelelı központháló és a város egységes arculatának
megteremtése.
6. A városi infrastruktúra fejlesztése: út és kerékpárút hálózat, parkolóhelyek létesítése, belvíz és
esıvíz elvezetı árkok, közvilágítás fejlesztése.
7. Az elhagyott, funkciójukat vesztett iparterületek újrahasznosítása.
8. Az elöregedett közmővek felújítása, korszerősítése.
9. A csatornázatlan területek arányának csökkentése.
10. Energiaellátó hálózatok bıvítése, a környezetbarát technológiák preferálásával.
A célokhoz rendelt Ffeladatok:
1. A Helyi Építési Szabályzat korszer ősítése a város jelenlegi céljainak figyelembe vétel ével
1.1. Különbözı hasznosítású területek kijelölése.
1.2. Részletes közterületi szabályozási terv kidolgozása az egységes városkép kialakításának
jegyében.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
202
2. Minıségi szolgáltató és kereskedelmi negyed kialakítása a Belvárosban
2.1. A Belvárosban a Szent István tér rehabilitációja, fıtér funkció kialakítása, az Andrássy út Csaba
Centerig történı rendezésével a kereskedelmi és közfunkciók összekötése.
2.2. A szolgáltatások megközelítésének megoldása érdekében a parkolási gondok felszámolása
parkolóházak létesítésével.
2.3. A szolgáltató vállalkozások elhelyezésének érdekében minıségi irodaházak kialakítása.
3. A lakótelepek városképi, energetikai, társadalmi problémáinak megoldása
3.1. A panelprogram nyújtotta lehetıségek kihasználása.
3.2. Az ingatlan befektetık érdeklıdésének felkeltése a lapos tetıs panelépületek iránt (sátortetı
építése, a tetıtérben kialakított lakások fejében az építtetı cég felújítja a házat).
3.3. A lakótelepek azbesztmentesítésének megoldása.
3.4. Új típusú, a jelenlegi igényeknek megfelelı szolgáltató létesítmények kialakítása.
3.5. A panelházak „nagy szürke” felületeinek esztétikus kialakítása, például a modern képzımővészek
alkotásainak helyszíneként, vagy egyetemi pályázat szervezése a BME Építészmérnöki karán.
4. A helyi értékvédelem korszer ő kezelése
4.1. Részletes felmérés és adatbázis készítése a helyi objektumok történelmi-eszmei-esztétikai
értékeinek figyelembevételével.
4.2. Az egyes mőemlékek, helyi védett épületek funkcióinak megtalálása, hasznosítási terveinek
elkészítése (pl.: Szent István tér 9.).
5. A jelenlegi igényeknek megfelel ı központháló és a város egységes arculatának
megteremtése
5.1. A központhálót alkotó városrészközpontok kijelölése, funkcióik meghatározása és a funkció
ellátottság elısegítése, megoldása.
5.2. Az alközpontok gazdaságfejlesztésének és arculatának koncepcionális kidolgozása, az egységes
városkép kialakításának és a helyi adottságok figyelembe vételével.
6. A városi infrastruktúra fejlesztése: út és kerék párút hálózat, parkolóhelyek létesítése, belvíz
és esıvíz elvezet ı árkok, közvilágítás fejlesztése
6.1. A város átmenı teherforgalmának enyhítése érdekében a déli elkerülı út megépítése.
6.2. A városi közmővek és a helyi úthálózat összehangolt fejlesztése és ezzel párhuzamosan a belvíz
és esıvíz elvezetı árokrendszer kialakítása.
6.3. A lakosság igényeinek figyelembevételével, illetve a kerékpárosok és gyalogosok közötti
kompromisszumos megoldásra való törekvéssel, a kerékpárutak hálózattá szervezése. Korszerő
kerékpártárolók elhelyezése.
6.4. A Belváros parkolási gondjainak megoldására parkolóházak építése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
203
6.5. A városi közvilágítás fejlesztése, különösképpen a kertvárosi övezetekben és a belváros
elmaradottabb részein.
7. Az elhagyott, funkciót vesztett iparterületek új rahasznosítása
7.1. Az elhagyott iparterületek ingatlan és infrastruktúrájának felmérése.
7.2. A funkciót vesztett, de szerkezetileg jó állapotban lévı ipari épületek új szerepkörrel való ellátása.
8. Közmővek felújítása, korszer ősítése, kiépítése
8.1. Az elöregedett, illetve az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó vezetékek cseréje.
8.2. Az eddig vezetékes vízzel nem rendelkezı zártkertekbe a vízvezeték kiépítése.
8.3. Közkutak létesítése az ellátatlan területeken.
9. A csatornázatlan területek arányának csökkentése
9.1. Jamina csatornázottsági arányának növelése.
9.2. A Belváros és a központi területek teljes csatornázása.
9.3. Mezımegyer, Fényes és Gerla csatornázása.
10. Energiaellátó hálózatok b ıvítése, a környezetbarát technológiák preferálásáva l
10.1. Az eddig felsı vezetéken vezetett elektromos kábelek földkábelekkel való kiváltása.
10.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása a közintézmények energiaellátásában.
5.1.4. Városi zöldterületek, ökológiai (TC4)
Célok:
1. A zöldfelületek arányának megırzése, minıségi és mennyiségi fejlesztése.
2. Védett és védelemre tervezett területek felmérése.
3. Az Élıvíz-csatorna vízminıségének és környezetének javítása.
4. Vízbázis védelem.
5. Levegıminıség javítása.
6. A talaj állapotának megırzése, javítása, a szennyezések felszámolása.
7. A korszerő hulladékkezelés bıvítése.
A célokhoz rendelt feladatok:
1. A zöldfelületek arányának meg ırzése, min ıségi és mennyiségi fejlesztése
1.1. Zöldfelületek és fasorok felmérésének, adatbázisának elkészítése. Ennek nyomán helyi
zöldfelületi program készítése.
1.2. A közpark hiányos területek közösségi zöldfelületi igényeinek kielégítése érdekében konténeres
növények elhelyezése, belsı udvarok zöldfelület fejlesztése.
1.3. A lakosság bevonásával a járdák, a parkok és az utcabútorok állandó karbantartása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
204
1.4. Virágok kihelyezése a kandeláberekre.
2. Védett és védelemre tervezett területek felmérés e
2.1. A zöldterületek és fák felmérésére alapozva a védett természeti értékek esetleges kibıvítése
mellett kezelési terv készítése a különös figyelmet igénylı területekre.
3. Az Élıvíz-csatorna és a bányatavak vízmin ıségének és környezetének javítása
3.1. A felszíni vizek minıségének javítása, a szennyezı-források feltérképezése és a szennyezés
megszüntetése.
3.2. Szennyvíztisztító telep fejlesztése, valamint a régi telep használaton kívüli mőtárgyainak
felszámolása.
4. Vízbázis védelem a talaj állapotának meg ırzése, javítása, a szennyezések felszámolása
4.1. Elsısorban az ipari területek környezeti állapotának felmérése, kármentesítése és a további
szennyezés megszüntetése.
4.2. A vonalas létesítmények melletti talajszennyezések csökkentése.
4.3. A csatornahálózat bıvítése.
4.4. A szennyvízelvezetéssel nem rendelkezı területeken fokozattan ügyelni kell a zárt
szennyvízelvezetık mőködtetésére.
5. Levegıminıség javítása
5.1. A déli elkerülı út megépítésével, az átmenı forgalom csökkentésével a levegı szennyezettsége
is csökkenni fog.
5.2. A belvárosi forgalom csökkentése.
5.3. A fejlett főtéstechnikák preferálása legalább a közszolgáltatást ellátó épületeknél.
5.4. Zöldfelületek megırzése, fejlesztése.
5.5. Fásítási program.
6. A korszer ő hulladékkezelés b ıvítése
6.1. A keletkezı hulladékok mennyiségének csökkentése, a szelektív hulladékgyőjtı program
folytatása.
6.2. Az illegális hulladéklerakók felszámolása, a közutak környezetének hulladéktól való megtisztítása.
6.3. A tanyavilágban a szemétszállítás általánossá tétele, a mezıgazdasági zöldhulladék győjtése,
kezelése.
6.4. A Nyugat-Európában már elterjedt, korszerő hulladékgazdálkodási mintaprojektek alapulvételével
a hulladék hıenergia-termelés céljából történı hasznosítási lehetıségeinek vizsgálata.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
205
5.1.5. Közlekedés (TC5)
Célok:
1. A város külsı közúti kapcsolatainak fejlesztése.
2. A belterületi úthálózat fejlesztése.
3. A tömegközlekedés ésszerősítése, a rossz ellátottság fejlesztése a városrészekben.
4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése.
5. Közterületi parkolási problémák megoldása.
A célokhoz rendelt feladatok:
Feladatok:
1. A város küls ı közúti kapcsolatainak fejlesztése
1.1. A 44-es és a 47-es utak fejlesztése érdekében lobbytevékenység folytatása összefogásban az
érintett településekkel.
1.2. A város elkerülı győrőjének kiépítése, az átmenı teherforgalom csökkentése (Kétegyházi út –
Orosházi út – 47-es út összekötése).
2. A belterületi úthálózat fejlesztése
2.1. A kiépítetlen úthálózati területeken az utak burkolása.
2.2. A belvárosi közlekedés átalakítása, a központi területek sétálóutcává, fıtérré alakításának
érdekében a környezı utak fejlesztése, közlekedésbiztonsági berendezésekkel való ellátása.
2.3. A lakóterületek forgalom csökkentése érdekében lakó-pihenı övezetek kijelölése.
2.4. A tanyavilág burkolt utakra történı felfőzése.
3. A tömegközlekedés ésszer ősítése, a rossz ellátottságú városrészekben fejlesz tése
3.1. A város tömegközlekedéssel nem megfelelıen ellátott területein a buszközlekedésre alkalmas
győjtıutak kijelölése, kiépítése.
3.2. A Körös Volánnal történı egyeztetés után a járatok ésszerősítése.
4. A kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése
4.1. A kerékpárutak hálózattá szervezése új utak építésével, korszerő kerékpártárolók elhelyezésével.
4.2. A kerékpárosok és a gyalogosok konfliktusainak feloldására a fejlesztések elıtt egyeztetı fórum
szervezése.
4.3. A Belvárosban a gyalogos forgalom preferálása, sétáló utca továbbfejlesztése.
4.4. Kerékpáros közlekedésre, illetve babakocsik számára is alkalmas járdák lerakása a
tanyavilágban.
5. Közterületi parkolási problémák megoldása
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
206
5.1. A belvárosban parkolóházak létesítése.
5.2. A helyi parkolási rendelet felülvizsgálata, és a HÉSZ-ben az új többszintes lakóépületek
építésének parkoló létesítéséhez való kötése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
207
TEMATIKUS CÉLOK ÉS A VÁROSRÉSZEK KAPCSOLATA
Tematikus célok /
Városrészek
TC 1. a helyi gazdaság
élénkítése, versenyképesség
javítása
TC 2. Társadalom
TC 3. Épített környezet és
városi infrastruktúra
TC 4. Városi zöldterületek,
ökológiai
TC 5. Közlekedés
1. BELVÁROS x x x 2. BELVÁROSTÓL NYUGATRA ESİ NAGYVÁROSIAS ÖVEZET
x x x
3. BELVÁROSTÓL ÉSZAKRA LÉV İ KISVÁROSIAS ÖVEZET
x x x
4. BELVÁROSTÓL ÉSZAK -KELETRE ESİ VÁROSRÉSZ
x x x x
5. BELVÁROSTÓL KELETRE LÉVİ KISVÁROSIAS ÖVEZET
x x x
6. LENCSÉSI VEGYES ÖVEZET x x x 7. BELVÁROSTÓL DÉLRE LÉVİ KISVÁROSIAS ÖVEZET Déli Iparterület
x x x x
8. BERÉNYI ÚTI KERTVÁROSIAS ÖVEZET Északi Iparterület
x x x
9. J AMINA (ERZSÉBETHELY ) Jaminai Iparterület
x x x x x
10. ALMÁSKERTEK , ALMÁSKERTI IPARI PARK
x x
11. MEZİMEGYER x x x
12. FÉNYES x x x
13. GERLA x x x
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
208
5.2. AZ EGYES VÁROSRÉSZEK FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK MEGHATÁRO ZÁSA
Az elızı fejezetben bemutatásra került minden városrész jelenlegi állapota, az alábbiakban pedig az
ezekre épülı célok és feladatok láthatóak, melyek rangsorolásával kiemelésre került minden övezet
esetében egy prioritást élvezı alaptörekvés, mely hozzájárul a város egészére kialakított fejlesztési
stratégia sikeres megvalósulásához.
5.2.1. BELVÁROS
JÖVİKÉP:
„K ORSZERŐ, VONZÓ, FUNKCIÓ-INTEGRÁLT MEGYE- ÉS VÁROSKÖZPONT”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- A megyeszékhely-funkció megerısítése.
- Színvonalas, elegáns belvárosi miliı kialakításával szerepvállalás a város
népességmegtartásában.
- A közigazgatási funkciók központosítása, koncentrálása a Belvárosban.
- A vállalkozói szektor erıteljes vonzása egyfelıl a sokszintő lakossági igények kielégítése,
másfelıl pedig az Európai Uniós színvonalú munkahelyek teremtése érdekében.
- Gyalogos zónák kialakítása.
- A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erısítése.
Feladatok:
- Megyeszékhelyhez méltó fıtér kialakítása.
- A belvárosi parkolási problémák megoldása céljából felszíni parkolóházak létesítése.
Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását.
- Az Andrássy utca jelenleg sétálóutcává alakított szakaszának (Szent István tér és Lepény Pál
utca között) további bıvítése.
- Kereskedelmi és turisztikai fejlesztések elısegítésében a város szerepvállalásának erısítése
(pl. adventi vásár).
- Az Élıvíz-csatorna partjának sétánnyá alakítása.
- Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.
- Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását és alternatív
parkolási lehetıségek megteremtését.
- Egységes közterület-arculat kialakítása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
209
BARTÓK BÉLA ÚTI LAKÓTELEP
Célok:
- Lakótelepi korszerősítés és felújítás az itt élık komfortérzetének növelése és a városkép
szépítése érdekében.
Feladatok:
- A lakótömbök rehabilitációja a panelprogram keretében.
- Az épületeket összekapcsoló zöld területek parkosítása, vonzóbbá tétele a helyi lakosság
számára.
5.2.2. BELVÁROSTÓL NYUGATRA ES İ NAGYVÁROSIAS ÖVEZET
JÖVİKÉP: „D INAMIKUSAN FEJL İDİ VÁROSRÉSZ”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- A lakótelep rehabilitációja a városkép vonzóbbá tétele és az övezet lakóinak komfortosabb
életvitele érdekében.
- A városrészben lévı vasútállomás és buszpályaudvar épületeinek és környékének komplex
rendezése.
- Az övezetben található piac rehabilitációja.
Feladatok:
- A panelprogram keretében a lakótömbök felújítása, korszerősítése a hiányosságaiknak
megfelelıen.
- A lakóblokkok közötti zöld területek globális rendezése.
- A közterületek kihasználásának növelése a helyi lakosság igényeinek megfelelıen.
- Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.
- A déli területek közlekedési infrastruktúrájának javítása, vonzóbbá tétele a vasút- és autóbusz
állomás utasforgalma számára.
- A piac igényesebb kialakítása, színvonalának emelése.
MILLENIUMI LAKÓTELEP
Célok:
- A lakótelep rehabilitációja, élhetıbbé tétele.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
210
Feladatok:
- A lakótömbök szürke, elkoszolódott homlokzatainak felújítása a panelprogram keretében.
- A blokkok közötti zöld területek parkosítása, vonzóbbá tétele a helyi lakosság számára.
KAZINCZY LAKÓTELEP
Célok:
- A pályaudvar közeli elhelyezkedésébıl adódó zajhatások csillapítása a nyugodt, békés élettér
megteremtése érdekében.
- A lakótelep komplex rehabilitációja.
Feladatok:
- A közeli pályaudvar teherforgalmából és (fıként) éjjeli ki- és berakodásából adódó zajszint
jelentıs csökkentése az érintett épületek homlokzatának megfelelı hangszigetelésével.
- A panelprogram keretében a paneltömbök szükség szerinti felújítása a homlokzat és
nyílászárók hıszigetelésével, esztétikusabbá tételével, illetve belsı korszerősítéssel.
- A telep déli része számottevıen érintett a vasút- és buszállomáson koncentrálódó
utasforgalom belváros irányába történı közlekedésében, ami szükségessé teszi a közlekedési
infrastruktúra további fejlesztését, illetve a városkép szebbé alakítását.
5.2.3. BELVÁROSTÓL ÉSZAKRA LÉV İ KISVÁROSIAS ÖVEZET
JÖVİKÉP: „A MÁSODIK BELVÁROS”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- A városrész élhetıségének megırzése, a lakófunkciók megerısítése.
- A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erısítése.
Feladatok:
- A városrész meglévı arculatának és telekszerkezetének megırzése.
- A mőemlékké és védetté nyilvánított épületek homlokzatainak megóvása, hagyományırzı
restaurálása.
- Vendégforgalom vonzása az Élıvíz-csatorna partjának sétányosításával, kiépítésével.
- Turisztikai célú szolgáltató és kereskedelmi egységek vonzása az övezetbe.
- Közterületek átfogó fejlesztése.
- Esztétikus utcakép kialakítása parkosítással, utcabútorok elhelyezésével.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
211
5.2.4. BELVÁROSTÓL ÉSZAK -KELETRE ESİ VÁROSRÉSZ
JÖVİKÉP: „B ÉKÉSCSABA REKREÁCIÓS KÖZPONTJA ”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- Az övezetben koncentrálódó sportlétesítmények kapacitásának tudatos kihasználása a
nagyvárosi életminıség erısítése érdekében.
- Kereskedelmi és szolgáltató egységek megtelepedésének segítése a lakossági igények
kielégítésére.
- A terület fejlesztése a város idegenforgalmi koncepciójára épülve.
Feladatok:
- Az Élıvíz-csatorna parti sétaút fejlesztése, bıvítése.
- A területen koncentrálódó sportlétesítmények (stadion, sportcsarnok, füves és salakos pályák)
állapotának felmérése és kapacitásuk kihasználása.
- Közéleti és sportrendezvények menedzselése, szervezése a vállalkozói szféra bevonásával.
- A lakóövezetekben megtelepedni kívánó üzletek, szolgáltatók támogatása.
- A keleti lakónegyedek bekötése a tömegközlekedési hálózatba.
SZÉCHENYI LIGET
Célok:
- A Széchenyi liget szerepének, mint Natura 2000 természetvédelmi terület táji értékének
meghatározása a lakosság rekreációjában és a turizmus fejlesztésében, s mindezek
tudatában a hasznosítási lehetıségek meghatározása.
Feladatok:
- A Széchenyi liget természetvédelmi és turisztikai hasznosítási lehetıségeit feltáró tanulmány
elkészítése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
212
5.2.5. BELVÁROSTÓL KELETRE LÉV İ KISVÁROSIAS ÖVEZET
JÖVİKÉP: „A SZELLEMI ÉS FIZIKAI REVITALIZÁCIÓ KÖZPONTJAFELLEGV ÁRA”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében, valamint
a terület adottságaiban rejlı turisztikai potenciál erıteljesebb kihasználása.
- Az övezet középsı részén található Parkerdı területének rendezése, ún. Kalandpark
kialakítása különféle (elsısorban hagyományırzı) turisztikai attrakciók létrehozásával.
Feladatok:
- A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében.
- Az Árpád fürdı jelentıségének növelése.
- Közterületek, zöldfelületek fejlesztése, az utcabútorok korszerősítése.
- A jelenlegi Parkerdı területén turisztikai attrakciók megtervezése, kialakítása, különös
tekintettel a regionális és helyi hagyományokra, specialitásokra.
- Forgalmas részeken megfigyelhetı parkolási problémák kezelése.
- Városi körgát védelme, szabadidıs hasznosítási lehetıségeinek vizsgálata.
5.2.6. LENCSÉSI VEGYES ÖVEZET
JÖVİKÉP: „K ÖZKEDVELT ZÖLDKERÜLET ”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- Lakótelep rehabilitáció a korszerő és modern lakáskörülmények, valamint a városrész
látványának javítása érdekében.
Feladatok:
- A panelprogram keretében az épületek külsı és belsı felfrissítése a lakosság
életminıségének további javítása érdekében.
- A tömböket összekapcsoló bıséges zöld terület kihasználása, biztonságos alternatívák
kialakítása (játszóterek, füves sportpályák, futópálya létesítése), illetve önálló sportlétesítmény
(uszoda) kialakítása az itt élı gyermekek és fiatalok szabadidejének hasznos és egészséges
eltöltése érdekében.
- A kertvárosi részen a csapadékvíz elvezetı rendszer fejlesztése.
- Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
213
- A kerékpáros közlekedési kultúra terjesztése, infrastrukturális feltételeinek javítása
(kerékpársávok elkülönítése a gyalogos zónáktól).
- A részönkormányzattal való együttmőködésben a helyi igényeken alapuló fejlesztések
támogatása (pl. közösségi rendezvénytér létesítése, köztéri hulladékgyőjtık telepítése, a
konténerek számára fedett és zárható tárolók kialakítása).
- Orvosi rendelı korszerősítése a lakosság megfelelı körülmények között történı ellátása
érdekében.
BORJÚRÉTI KERTEK ÉS KASTÉLY-SZİLİK
Célok:
- A területek infrastrukturális bekapcsolása a város vérkeringésébe.
Feladatok:
- A tömegközlekedési hálózat kiterjesztése a településrészekre.
- Szennyvíz közmő kialakítása.
5.2.7. BELVÁROSTÓL DÉLRE LÉV İ KISVÁROSIAS ÖVEZET
JÖVİKÉP: „A MULTIFUNKCIONÁLIS VÁROSRÉSZ ”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- A városrész lakóövezetének élhetıbbé tétele a szociális- és közoktatási intézmények
jelenlétének biztosításával és a városkép kedvezıbb kialakításával, annak közelítése a
Belváros arculatához.
- A városrész keleti részén elhelyezkedı ipari terület fejlıdésének elısegítése, különös
tekintettel az intermodális lehetıségek (közút, vasút) kihasználására.
Feladatok:
- Egységes városi arculat kialakítása.
- Gyermekjóléti ellátás (bölcsıde) létrehozása.
- Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.
- A közterek barátságosabbá tétele utcabútorokkal, fásítással, parkosítással.
- Multifunkcionális ifjúsági központ létesítése.
- Logisztikai központok, intervenciós raktárak létrehozásának ösztönzése, segítése.
- A teherforgalom szabályozásának megtervezése, a vasúti szállítmányozási lehetıségek
kihasználásával.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
214
Déli Iparterület:
Célok:
- A vasútfejlesztés lehetıségeit kihasználva a terület intermodalitásában rejlı lehetıségek
kiaknázása, az itt folyó gazdasági tevékenységek megerısítése.
Feladatok:
- Iparvágányok fejlesztése.
- Ipari alapinfrastruktúra fejlesztése, gazdasági szolgáltatások körének bıvítése.
5.2.8. BERÉNYI ÚTI KERTVÁROSIAS ÖVEZET
JÖVİKÉP: „A SOKOLDALÚ VÁROSRÉSZ ”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- A városrész általános ellátásának javítása.
- A negyed különbözı zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerő) illeszkedı közszolgáltatásbeli és
infrastrukturális szükségletek biztosítása.
Feladatok:
- Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.
- Buszos közlekedési lehetıség kialakítása a városrész belsı területein.
- A kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása (kerékpár utak, tárolók, stb.).
- Az övezet déli és keleti határán futó 44-es és 47-es számú fıutak forgalmának rendezése a
nyugodt városi élet biztosításának érdekében.
MOKRY LAKÓTELEP
Célok:
- A lakótelep rehabilitációja, ellátásának javítása.
Feladatok:
- A panel rehabilitáció e területre történı alkalmazásának vizsgálata.
- Közterület-rehabilitáció, közösségi terek kialakításával, a jelenlegi közterületek parkosításával.
- Közösségi helyek kialakítása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
215
ÉSZAKI IPARTERÜLET
Célok:
- A korszerő igényeknek megfelelı gazdasági zóna kialakítása, olyan funkciók
megtelepülésének támogatásával, melyek nem terhelik jelentısen a környezetet.
Feladatok:
- A vállalkozói szektor vonzása a közlekedési infrastruktúra színvonalának emelésével (47-es
fıút, elkerülı út).
- Intermodális csomópont (út, vasút) újragondolása és erre vonatkozó tanulmányterv készítése.
- A vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése adókedvezmények biztosításával.
- A területen található régi gyárterületek ipari épületegyüttesei értékvizsgálatának elkészíttetése
a késıbbi ingatlanfejlesztések megalapozása érdekében.
5.2.9. JAMINA (ERZSÉBETHELY )
JÖVİKÉP: „JAMINA – VÁROS A VÁROSBAN ”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- A város többi részével való közvetlen infrastrukturális kapcsolatok erısítése, bıvítése.
- A városrészben lakók komfortérzetének erısítése a teljes körő közmővesítés révén.
- A városrész alközpontjának fejlesztésével a helyi lakosok közszolgáltatásokhoz való
hozzáférésének javítása.
- A terület turisztikai potenciáljának erısítése a bányatavak „horgászfaluvá” modifikálásával.
Feladatok:
- Átjárók, aluljárók létesítése a városrészt a többi övezettıl elválasztó vasútvonalon.
- A bányatavak környezetbe illeszkedı hasznosítása a vízminıség szabályozásával.
- A horgásztavak közelében üdülıövezet kialakítása színvonalas kempingek és kereskedelmi
szálláshelyek létesítésével, továbbá a megfelelı turisztikai infrastruktúra biztosításával.
- A városrész méretének és jelentıségének megfelelı alközponti fejlesztés (közszolgáltatások
elérhetıségének javítása, közösségi terek, közterületek kialakítása és felújítása)
megvalósítása akcióterületi fejlesztés keretében.
- Falusi turizmus fejlesztése, tájházak kialakítása a városrész hagyományainak bemutatása és
megırzése céljából.
-Régi piac felújítása.
- , Eegészségház létesítése.
- A városrész Ssajátos arculatának, képének, építészeti stílusának megırzése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
216
- Szennyvízelvezetés kiépítése a szükséges részeken.
5.2.10. ALMÁSKERTEK , HOBBYIKERTEK , ALMÁSKERTI IPARI PARK
JÖVİKÉP: „A JÖVİ INTERMODÁLIS IPARI KÖZPONTJA ”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- Az ipari területek fejlıdésének elısegítése az intermodális közlekedési kapcsolatok
kihasználásával, különös tekintettel Békéscsaba „agrárlogisztikai” funkciójának erısítésére.
- A jelenleg üres, ipari célú területek hasznosítása.
Feladatok:
- A jelenleg is mőködı inkubátorház további fejlesztése újabb vállalkozások befogadása,
támogatása érdekében.
- Logisztikai központok, intervenciós raktárak létrehozásának ösztönzése, segítése.
- Vizsgálat a teherforgalom szabályozásának lehetıségeirıl és hatásáról, különös tekintettel
arra, hogy adott a vasúti szállítmányozás lehetısége.
Feladatok:
- A jelenleg is mőködı inkubátorház további fejlesztése újabb vállalkozások befogadása,
támogatása érdekében.
- Logisztikai központok, intervenciós raktárak létrehozásának ösztönzése, segítése.
- Vizsgálat a teherforgalom szabályozásának lehetıségeirıl és hatásáról, különös tekintettel
arra, hogy adott a vasúti szállítmányozás lehetısége.
- Kerékpárút létesítése.
5.2.11. MEZİMEGYER
JÖVİKÉP: „B ÉKÉSCSABA ÉLHET İ, MODERN KERTVÁROSA ”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- Mezımegyer általános ellátásának javítása és a fejlesztési lehetıségek feltárása.
- A település városi jellegének erısítése.
Feladatok:
- Az alapfokú közoktatási intézmények megjelenése (általános iskola).
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
217
- A helyben rendelkezésre álló közegészségügyi kapacitások bıvítése.
- Vezetékes ivóvízhálózat fejlesztése.
- A szennyvíz csatorna közmő kiépítettségének növelése.
- A Békéscsaba – Mezımegyer buszjárat többi helyi járathoz való kapcsolódásának
átgondolása, csatlakozási pontok kialakítása a többi városrész egyszerőbb
megközelíthetısége érdekében.
- A közterületek fokozott takarításának megszervezése.
OKTÓBER 23. TÉR
(Mezımegyer városközpontja)
Célok:
- A városközpont élhetıvé tétele a helyi lakosság igényeit kielégítı szolgáltatások elérésének
biztosításával.
Feladatok:
- Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.
- Közparkosítás, utcabútorok elhelyezése.
- A terület gasztronómiai – turisztikai lehetıségeinek hangsúlyozása.
5.2.12. FÉNYES
JÖVİKÉP: „A TRADÍCIÓK ÉRVÉNYESÜLÉSE A MODERN VÁROSBAN ”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- A jelenleg hangulatában és ellátottságában is erısen falusias városrész dinamikus fejlesztése
a közegészségügyi szolgáltatások kialakításával.
- 100%-os közmővesítés a Békéscsaba központi részein élı, onnan kiköltözni vágyó, nyugodt,
békés környezetben kertes családi házban élni akaró gyermekes családok számára.
Feladatok:
- Olyan települési központ kialakítása, ahol a lakossági igényeket kielégítı kereskedelmi és
szolgáltató egységek, valamint a város többi részével kapcsolatot teremtı buszállomás
koncentrálódik.
- A vasútállomás rehabilitációja, a megfelelı közlekedési infrastruktúra kialakítása.
- A szennyvíz közmő hiányosságainak pótlása.
- A kerékpáros közlekedési kultúra elterjesztése, infrastrukturális háttér biztosításával történı
erısítése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
218
- A település zöld területeinek gondozása, hasznosítása a lakosság igényeinek megfelelıen
(parkok, sétányok kialakítása).
5.2.13. GERLA
JÖVİKÉP: „M INİSÉGI LAKÓKÖRNYEZET GYERMEKES CSALÁDOK SZÁMÁRA ”
A városrész fejlesztése:
Célok:
- A városrész által biztosított életkörülmények javítása a szükséges közintézmények és
közmővek kialakításával.
- A Közép B-békési Centrum közepén való fekvésébıl adódó idegenforgalmi potenciál
kihasználása.
Feladatok:
- Az egészségügyi alapszolgáltatások kapacitásának és minıségének javítása a településen
élı lakosság szükségleteinek megfelelıen.
- A település szennyvízhálózatának fejlesztése.
- A Wenckheim-kastély hasznosítási programjának megalapozása és kidolgozása,
együttmőködve az illetékes állami szervezetekkel.
- A kastélyhoz vezetı sétány kialakítása.
6. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA , KONZISZTENCIÁJA
6.1. ILLESZKEDÉS , ÖSSZHANG A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ,
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVVEL
Békéscsaba Városfejlesztési Koncepciójában meghatározott jövıkép megvalósításához olyan
fejlesztési stratégia került a város részérıl kidolgozásra, amelynek eredményeként 15 év múlva
Békéscsaba nyitott, sokirányú és sokszínő térségi (kistérségi, megyei, regionális és nemzetközi
szintő) szerepköröket ellátó, az itt élık, az idelátogatók és a befektetık számára is vonzó várossá
válhat. A jövıkép meghatározó eleme a több lábon álló, versenyképes helyi gazdaság, amely a
közép-békési település együttesben rejlı piaci lehetıségekre, (részben) külsı befektetésekre, a
specializált tevékenységek növekvı súlyára, valamint javuló infrastrukturális és szolgáltatási
háttérfeltételekre épül. A gazdasági növekedés azonban ebben a jövıképben sem önmagáért való, a
város célja végsı soron a békéscsabaiak életminıségének javítása. Az Integrált Városfejlesztési
Stratégia készítése során figyelembe vételre kerültek a széleskörő társadalmi egyezetésen alapuló
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
219
koncepció által meghatározott célok megvalósításához kapcsolódóalapján kijelölt, közép- és
hosszútávon megvalósítandó feladatok.
A városfejlesztési koncepció jövıképe illeszkedik a nemzeti fejlesztési célokhoz, valamint az Európai
Unió Lisszaboni Nyilatkozatában megfogalmazott hosszú távú célokhoz. A Nyilatkozatban
megfogalmazott alapcélt a Tanács a nizzai, illetve göteborgi ülésein összehangolt, társadalmi és
környezeti fenntarthatóság elveit szem elıtt tartó stratégiává fejlesztette. A formálódó új, középtávú
célok között azonban – elsısorban az újonnan csatlakozott EU-tagok nyomására – a
versenyképesség erısítése kap nagyobb hangsúlyt (és pénzügyi támogatást).
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia 5. fejezetében bemutatott egyes tematikus, valamint
városrészekre kitőzött célok megvalósításához nem szükséges a városfejlesztési koncepció
felülvizsgálata, azonban a városrészek fejlesztése során meghatározott egyes részelemek miatt a
településrendezési-szabályozási terv módosítása elengedhetetlen. A tervezési dokumentáció
módosítása nem veszélyezteti a célok elérését, hiszen a városrészek lehatárolásakor azok fontos
alapjául szolgált, illetve azokhoz a város által tervezett fejlesztések is illeszkednek, összhangban
vannak.
6.2. A CÉLRENDSZER KOHERENCIÁJA
A szomszédos városrészekre meghatározott célok egymáshoz illeszkedését támasztja alá a jelen
stratégia 5. fejezetében található tematikus célok és a városrészek kapcsolatát szemléltetı táblázat.
A város fontosnak tartja az agglomerációs körzetének fejlesztését is, ezt bizonyítja mottójának
megfogalmazása is: „„Békéscsaba és társai” – a versenyképes városegyüttes”. A területi kohézió
erısítését, illetve a hatékony térségi területfejlesztést szolgálja a Közép-békési Centrum (KBC)
létrehozása, mőködése is.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában bemutatott célkitőzések illeszkednek a magasabb tervezési
dokumentumokhoz, úgymint a megyei, a regionális, illetve az országos fejlesztési dokumentumokhoz,
tanulmányokhoz. Jelen stratégia és Békéscsaba Városfejlesztési Koncepció koheraenciáját az alábbi
mátrix szemlélteti:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
220
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesz tési Stratégiája
221
Városfejlesztési koncepció és a városfejlesztési stratégia kapcsolatrendszere
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
Vonzó befektet ıi, természeti és városi környezettel rendelkez ı, térségi funkcióiban meger ısödött megyeszékhely
Városi funkciók er ısítése Gazdasági versenyképesség javítás Humán er ıforrás, társadalmi környezet fejlesztése
Gazdasági célkitőzések Infrastrukturális célkitőzések Közlekedési célkitőzések Társadalmi célkitőzések Közmővesítési célkitőzések Ökológiai célkitőzések BÉKÉSCSABA VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
„Korszerő, vonzó, funkció-integrált
megye- és városközpont”
Belvárostól nyugatra esı nagyvárosias
övezet „Dinamikusan fejlıdı városrész”
Belvárostól északra lévı kisvárosias övezet „A második Belváros”
Belvárostól észak-keletre esı városrész „Békéscsaba
rekreációs központja”
Belvárostól keletre lévı
kisvárosias övezet „A szellemi és
fizikai revitalizáció központja”
Lencsési övezet „Közkedvelt zöldkerület”
Belvárostól délre lévı kisvárosias
övezet „A multifunkcionális
városrész”
Berényi úti kertvárosias övezet „A sokoldalú városrész”
Északi Iparterület „A jövı
intermodális ipari központja”
Jamina (Erzsébethely)
„Jamina – Város a városban”
Almáskertek „Logisztikai
és kereskedelmi csomópont”
Mezımegyer „Békéscsaba
élhetı, kertvárosa”
Fényes „A tradíciók
érvényesülése a fejlıdı kisvárosban”
Gerla „Minıségi lakókörnyezet
gyermekes családok számára”
1.1. Befektetésösztönzés – külsı mőködı tıke bevonása a strukturális átalakítás érdekében
x x x x x x 1.2. Vállalkozóbarát önkormányzat – a polgármesteri hivatal és az önkormányzat üzleti szolgáltató szerepköreinek fejlesztése
x x x x x x
1.3. Vállalkozásösztönzés – a versenyképesség erısítése a helyi szereplık körében
x x x x x x x x x x x x x x
1. A
hel
yi g
azda
ság
stru
ktur
ális
áta
lakí
tása
, a
vers
enyk
épes
ség
javí
tása
1.4. A vállalkozói ismeretek és az in-novációs készség javítása x x x 2.1. Marketingstratégia kialakítása x x x x x x x x x x x x x x
A tö
bb lá
bon
álló
– s
peci
aliz
ált
tevé
keny
sége
k nö
vekv
ı s
úlyá
ra é
pülı
–
gazd
aság
i str
uktú
ra; j
obb
tı
kevo
nzó
képe
sség
; a k
özép
-bék
ési
tele
pülé
segy
ütte
sben
rej
lı
pia
ci
lehe
tısé
gek
kiha
szná
lása
2.2. „Húzó” marketingelemek felépítése helyi és térségi szinten x x x
2.3. Békéscsaba kapuszerepének erısítése x x x x
2. N
yito
ttság
– a
z eg
yüttmőkö
dés
és
a vá
rosm
arke
ting
fejle
szté
se
2.4. Komplex stratégia kidolgozása a belvárosi tér (újra) hasznosítására x 3.1. Békéscsaba közlekedési csomó-ponti és logisztikai szerepének erısí-tése
x x x x x x
3.2. A belsı hálózati infrastrukturális elemek gyorsított ütemő fejlesztése
3.3. A vendéglátás, a szálláshely- és szabadidıs szolgáltatások térségi kínálatba ágyazott fejlesztése
x x x x x
A g
azda
ság
vers
enyk
épes
ségé
t erı
sítı
in
fras
truk
turá
lis-
szol
gálta
tási
hát
térf
elté
tele
k és
hat
ékon
y kö
zszo
lgál
tatá
s
3. A
gaz
dasá
gi n
övek
edés
in
fras
truk
turá
lis
hátté
rfel
téte
lein
ek fe
jlesz
tése
3.4. A lakásállomány minıségének és a lakásmobilitás feltételeinek javítása x x x x
4.1. Egészségfejlesztés, az egész-ségügyi szakellátás hatékonyságának javítása
x x x x
4.2. A munkaerıpiac változásaihoz alkalmazkodni képes szakképzési, átképzési rendszer fejlesztése
x x x x x
4. V
erse
nyké
pes
mun
kaerı-k
ínál
at
meg
alap
ozás
a
4.3. A felsıfokú oktatás, képzés minı-ségi fejlesztése x 5.1. A lakossági részvétel és a „vá-roslakó-tudat” erısítése x x x x x x x x x x x x x x 5.2. Az iskolarendszer fejlesztése a leszakadás és elszigetelıdés megállí-tása érdekében
x x
5.3. A társadalmi-gazdasági reintegrációt segítı szociális és egészség-ügyi alapellátás fejlesztése
x x
Bék
éscs
aba
váljé
k a
nem
zetk
özi g
azda
ságb
a ág
yazo
tt, n
yito
tt, v
erse
nyké
pes
gazd
aság
ra é
pülı
, von
zó v
áros
sá
A m
unka
erı
újra
term
elés
e fe
ltéte
lein
ek ja
vítá
sa; a
hel
yi
társ
adal
mi é
s kö
rnye
zeti
konf
liktu
sok
keze
lhet
ı s
zint
en
tart
ása
5. A
társ
adal
mi é
s kö
rnye
zeti
konf
liktu
sok
keze
lése
5.4. A perifériák társadalmi, környezeti konfliktusainak kezelése x x x x x x x x x x x x x x
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
222
7. A 2007-2013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK
7.1. A FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK INDIKATÍV KIJELÖ LÉSE
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában a város akcióterületeinek
kijelölése az általános és a városrész szintő helyzetfeltárás eredményeire, továbbá több, a jövıben is
várható intézkedés, fejlesztési lehetıség vizsgálatára támaszkodva történt, illetve lényeges volt az
adott akcióterületet meghatározó gazdasági és szociális funkciók figyelembevétele is.
A stratégia átfogó céljával összhangban a város földrajzi elhelyezkedése, valamint a jól mobilizálható
és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erıforrásaira támaszkodva szükséges a
versenyképes gazdaság kialakítása, az értékek megırzése és fenntartó használata révén a minıségi
élet feltételeinek hosszú távú biztosítása az itt élık számára. Ezen funkciók összhangban vannak
azokkal a fejlesztési szándékokkal, lehetıségekkel, amelyeket az egyes városrészek vonatkozásában
a településrendezési terv, illetve az arra épülı városfejlesztési koncepció megfogalmaz.
Az akcióterületek fejlesztési célkitőzései, megvalósítandó tevékenységek közé társadalmi és szakmai
egyeztetések alapján további javaslatok kerültek beépítésre. Megyei jogú városok esetében a 2007-
2013-as idıszakban funkcióbıvítı és szociális típusú városrehabilitációs tevékenységek
megvalósítása egyaránt kötelezı. A fent leírtaknak megfelelıen a funkcióbıvítı típusú akcióterületek
indikatív kijelölése során olyan területek lettek kijelölve, amelyek fejlesztése által a lehetı legnagyobb
hatás érhetı el, és amelyek fejlesztése a konkrét területeken túlmutatva a város egészére hatással
vannak (pl.: Fıtér, Agóra, Kalandpark). A szociális típusú akcióterület kiválasztásánál pedig a
leginkább hátrányos helyzető városrészek helyzetének javítása volt a legfontosabb szempont.
A lehatárolás egyrészt a KSH által készített módszertan alapján, valamint a településrendezési terv
figyelembe vételével készült, mely fı szempontjai a területrendezéshez kapcsolódó fogalmak szerinti
beépítettség és a városrész meghatározó funkciói voltak.
Szintén vizsgálni kellett azt is, hogy a városban történı mai és jövıbeni fejlesztések kapcsolódnak-e
az uniós támogatási lehetıségekhez.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
223
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
224
7.2. AZ AKCIÓTERÜLETEK BEMUTATÁSA
7.2.1. BELVÁROS AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás :
Szent István tér – Szabadság tér – Bartók Béla út – - Petıfi utca – Jókai utca – Luther utca által
határolt központi terület
A belterület városrész stratégiában meghatározott c élja:
− A megyeszékhely-funkció megerısítése..
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
225
− Színvonalas, elegáns belvárosi miliı kialakításával szerepvállalás a város
népességmegtartásábanó képességének erısítésében.
− A közigazgatási és közszolgáltatási funkciók központosítása, koncentrálása a belvárosban.
− A vállalkozói szektor erıteljes vonzása egyfelıl a sokszínő lakossági igények kielégítése,
másfelıl pedig az európai uniós színvonalú munkahelyek teremtése érdekében.
− Gyalogos zónák kialakítása.
− A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erısítése.
Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsoló dó stratégiai célok:
− Gazdasági célkitőzések TC1
− Társadalmi célkitőzések TC2
− Infrastrukturális célkitőzések TC3
− Városi zöldterületek TC4
− Közlekedési célkitőzések TC5
Tervezett fejlesztések:
− Szent István tér rekonstrukciója.
− Szent István tér 10. homlokzat rekonstrukciója.
− Közterület rendezés, homlokzat rekonstrukció.
− Polgármesteri Hivatal épületének külsı megújítása.
− Andrássy úti sétáló utca Munkácsy M. utcáig tartó szakaszának felújítása.
− Irányi utcának a Munkácsy M. utcáig történı felújítása.
− Új parkolóházak építése.
− Akcióterülethez kapcsolódó közterületi fejlesztések.
− Város identitástudat megerısítését szolgáló városmarketing tevékenység.
− Hunyadi tér rekonstrukciója.
A fejlesztések hatásai:
− A megyeszékhelyhez méltó fıtér kialakítása.
− A belvárosi parkolási problémák megoldása felszíni parkolóházak kialakításával.
− Forgalom-rendezés, kiemelten kezelve a felszíni parkolás szabályozását és alternatív
parkolási lehetıségek megteremtését.
− Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.
− A vállalkozói szféra vonzása színvonalas, esztétikus irodaházakkal, üzlethelyiségekkel.
− Vendéglátó funkciók bıvítése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
226
7.2.2. AGÓRA – ISTVÁN MALOM AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás :
Széchenyi István utca – Kossuth Lajos tér – Kiss Ernı utca – Gızmalom tér által határolt terület
A belterület városrész stratégiában meghatározott c élja :
- A megyeszékhely-funkció megerısítése.
- Színvonalas, elegáns belvárosi miliı kialakításával szerepvállalás a város
népességmegtartásában.
- A kulturálisözigazgatási és közszolgáltatási funkciók központosítása, koncentrálása a
belvárosban.
- A vállalkozói szektor erıteljes vonzása egyfelıl a sokszintő a lakossági igények kielégítése,
másfelılilletve új pedig az európai uniós színvonalú munkahelyek teremtése érdekében.
- Gyalogos zónák kialakítása.
- A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erısítése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
227
Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsoló dó stratégiai célok:
- Gazdasági célkitőzések TC1
- Társadalmi célkitőzések TC2
- Infrastrukturális célkitőzések TC3
Tervezett fejlesztések:
- Az önkormányzat által fenntartott közmővelıdési intézményrendszer szervezeti átalakítása,
racionalizálása.
- Korszerő, multifunkcionális és integrált mőködtetéső közösségi központ létesítése.
- Térségi szolgáltató funkció kialakítása.
- Az István Malom turisztikai célú fejlesztése, szálláshely szolgáltatások fejlesztése.
- Az Élıvíz-csatorna partjának sétánnyá alakítása, gondozása, kiépítése, lehetıségeinek
kihasználása.
- A Kossuth tér parkosítása, területrendezés.
A fejlesztések hatásai:
− Az Élıvíz-csatorna vonzerejének növekedése.
− A turisztikai és idegenforgalmi potenciál erısítése.
− Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.
− A városrész kulturális szerepének növekedése.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
228
7.2.3. KALANDPARK ÉS A SPORTCSARNOK AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás :
Gyulai út – Körte sor – Berzsenyi utca hátsó telekhatár – Körgát által határolt terület
A belterület városrész stratégiában meghatározott c élja :
− A városrész oktatási és kulturális szerepének hangsúlyozása Békéscsaba életében, valamint
a terület adottságaiban rejlı turisztikai potenciál erıteljesebb kihasználása.
− Az akcióterületen található Parkerdı területének rendezése, ún. Kalandpark kialakítása
különféle (elsısorban hagyományırzı) turisztika attrakciók létrehozásával.
Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsoló dó stratégiai célok:
− Gazdasági célkitőzések TC1
− Társadalmi célkitőzések TC2
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
229
− Infrastrukturális célkitőzések TC3
− Városi zöldterületek TC4
− Közlekedési célkitőzések TC5
Tervezett fejlesztések:
− Az erdıs területek rendezésével vonzó szabadidıs park (Kalandpark) kialakítása.
− A területen koncentrálódó sportlétesítmények (stadion, sportcsarnok) állapotának javítása.
− Multifunkcionális sportlétesítmények és sportközpontok kialakítása.
− Gasztronómiai és turisztikai jelentıségő ún. „Kolbászfalu” létrehozása, különös tekintettel a
regionális és helyi hagyományokra, specialitásokra.
− Szálláshelyfejlesztés.
− ÖÖkoturisztikai fejlesztések, turisztikai attrakciók megtervezése.
− A repülıtér utasforgalmi fejlesztése.
− A városi körgát védelme, szabadidıs hasznosítási lehetıségeinek vizsgálata.
− Kereskedelmi egységek, multinacionális áruházak betelepítése.
A fejlesztések hatásai:
− A fejlesztések eredményeképpen megnı a terület idegenforgalmi látogatottsága.
− A repülıtér fejlesztése következtében a személy- és teherszállítás jelentısége növekszik.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
230
7.2.4. ÉSZAKI IPARTERÜLET AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás :
44. számú elkerülı út – Békési út – Víztároló utca – - Berényi út által határolt terület
A belterület városrész stratégiában meghatározott c élja :
- A korszerő igényeknek megfelelı gazdasági zóna kialakítása, olyan funkciók
megtelepülésének támogatásával, melyek nem terhelik jelentısen a környezetet.
Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsoló dó stratégiai célok:
− Gazdasági célkitőzések TC1
− Infrastrukturális célkitőzések TC3
− Városi zöldterületek TC4
− Közlekedési célkitőzések TC5
Tervezett fejlesztések:
- Logisztikai központok, intervenciós raktárak létrehozásának ösztönzése, segítése.
- Intermodális csomópont (út, vasút) újragondolása és erre vonatkozó tanulmányterv készítése.
- Kerékpárút-fejlesztés, járdák felújítása.
- Az Ipari út összekötése a Munkás utcával.
- A területen található régi gyárterületek ipari épületegyütteseinek értékvizsgálatának
elkészíttetése a késıbbi ingatlanfejlesztések megalapozására.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
231
A fejlesztések hatásai:
- A vállalkozói szektor vonzása a közlekedési infrastruktúra színvonalának emelésével (47-es
fıút, elkerülı út).
- A vállalkozások beruházási kedvének ösztönzése adókedvezmények biztosításával.
7.2.5. DÉLI IPARTERÜLET - AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás :
Orosházi út – Kétegyházi út – Gyár utca – a vasútvonal által határolt külterületi rész
A belterület városrész stratégiában meghatározott c élja :
− A vasútfejlesztés lehetıségeit kihasználva a terület intermodalitásában rejlı lehetıségek
kiaknázása, az itt folyó gazdasági tevékenységek megerısítése.
Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsoló dó stratégiai célok:
− Gazdasági célkitőzések TC1
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
232
− Infrastrukturális célkitőzések TC3
− Városi zöldterületek TC4
− Közlekedési célkitőzések TC5
Tervezett fejlesztések:
− Iparvágányok fejlesztése.
− Ipari alapinfrastruktúra fejlesztése, gazdasági szolgáltatások körének bıvítése.
− A teljes közlekedési infrastruktúra javítása.
− A területi ipari infrastruktúrájának kiépítése.
− Az épített környezet felújítása.
− Zöldövezetek kialakítása.
A fejlesztések hatásai:
− Az akcióterület ezen részén elhelyezkedı ipari terület fejlıdése.
− Az utcák közlekedési funkciójának megerısödése.
− A jelenleg üres ipari célú területek hasznosítása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
233
7.2.6. BÁNYATAVAK - AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás :
Bányatavak északi része – Fiumei utca – Part utca – Bányatavak déli része – Wagner utca által
határolt terület
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
234
A belterület városrész stratégiában meghatározott c élja :
A korszerő igényeknek megfelelı városrész kialakítása, olyan funkciók megtelepülésének
támogatásával, amelyek nem terhelik jelentısen a környezetet.
Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsoló dó stratégiai célok:
- Társadalmi célkitőzések TC2
- Infrastrukturális célkitőzések TC3
- Városi zöldterületek TC4
- Közlekedési célkitőzések TC5
Tervezett fejlesztések:
− A bányatavak környezetbe illeszkedı hasznosítása a vízminıség szabályozásával.
− A horgásztavak közelében a teljes közlekedési infrastruktúra javítása, kiépítése.
A fejlesztések hatásai:
− A terület turisztikai potenciáljának erısítése a bányatavak „horgászfaluvá” modifikálásával.
7.2.7. BERÉNYI ÚTI LAKÓTERÜLET - AKCIÓTERÜLET
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
235
Lehatárolás :
Áchim lakótelep – Zöldfa utca – Munkás utca – József utca – János utca – Berényi út által határolt
terület
A belterület városrész stratégiában meghatározott c élja :
- A városrész általános ellátásának javítása.
- A negyed különbözı zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerő) illeszkedı közszolgáltatás-béli és
infrastrukturális szükségletek biztosítása.
- Közterület-rehabilitáció, közösségi terek kialakításával, a jelenlegi közterületek parkosításával.
Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsoló dó stratégiai célok:
- Gazdasági célkitőzések TC1
- Társadalmi célkitőzések TC2
- Infrastrukturális célkitőzések TC3
- Városi zöldterületek TC4
- Közlekedési célkitőzések TC5
Tervezett fejlesztések:
- Az utcák gyalogos funkciójának erısítése.
- Buszos közlekedési lehetıség kialakítása a városrész belsı területein.
- A kerékpáros közlekedés feltételeinek biztosítása (kerékpár utak, tárolók, stb.).
- Az övezet déli és keleti határán futó 44-es és 47-es számú fıutak forgalmának rendezése, a
nyugodt városi élet biztosításának érdekében.
- Orvosi rendelı megnyitása, szociális alapellátások biztosítása.
- Lakóépületek rehabilitációja és zöldövezetek kialakítása.
- A Munkás utca összekötése a Szabolcs utcával.
A fejlesztések hatásai:
− A helyi lakosság elvárásainak megfelelı alközponti fejlesztések.
− A közterületek barátságosabbá tétele.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
236
7.2.8. JAMINA KÖZPONT - AKCIÓTERÜLET
Lehatárolás :
Kolozsvári utca és Bacsányi János utca keresztezıdése
A belterület városrész stratégiában meghatározott c élja :
− A helyi lakosság elvárásainak megfelelı alközponti fejlesztések által a városrész általános
ellátásának javítása.
− Közterület-rehabilitáció, a közösségi terek kialakításával, a jelenlegi közterületek
parkosításával.
− A negyed különbözı zónáihoz (ipari, kertvárosi, telepszerő) illeszkedı közszolgáltatás-béli és
infrastrukturális szükségletek biztosítása.
Az akcióterület tervezett tevékenységeihez kapcsoló dó stratégiai célok:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
237
- Gazdasági célkitőzések TC1
- Társadalmi célkitőzések TC2
- Infrastrukturális célkitőzések TC3
- Városi zöldterületek TC4
- Közlekedési célkitőzések TC5
Tervezett fejlesztések:
− Az orvosi rendelı teljes felújítása.
− Kereskedelmi egységek színvonalának fejlesztése.
− A posta épületének felújítása.
− Egységes térrehabilitáció.
− A gyalogos és a kerékpáros közlekedés fejlesztése.
− Parkolók, kerékpártárolók kiépítése.
− Zöldövezet kialakítása.
A fejlesztések hatásai:
− A helyi lakosság elvárásainak megfelelı alközponti fejlesztések.
− A közterületek barátságosabbá tétele.
− A városrész lakóövezetének élhetıbbé tétele.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
238
8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA
8.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV
8.1.1. Az Önkormányzat vagyona
Az önkormányzat vagyona a kizárólagos vagy résztulajdonában lévı ingók, ingatlanok és az azokhoz
kapcsolódó vagyonértékő jogok, valamint immateriális javak, értékpapírok és követelések összessége.
A vagyonon belül:
− ingatlanok,
− ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok: különösen földhasználati jog,
haszonélvezet és a használat joga, bérleti jog, haszonbérleti jog, szolgalmi jog, használati
jog, vadászati jog, reklámozási jog, koncessziós jog, opciós jog, jelzálogjog, elıvásárlási
jog stb.,
− immateriális javak: különösen alapítás-átszervezés aktivált értéke, vagyoni értékő jogok,
szellemi termékek,
− befektetett pénzügyi eszközök: különösen tartós részesedések, tartós hitelviszonyt
megtestesítı értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek,
− üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott eszközök,
− készletek,
− követelések,
− értékpapírok: forgatási célból vásárolt egyéb részesedések és forgatási célból beszerzett
hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok (különösen kárpótlási jegyek, kincstárjegyek,
kötvények),
− pénzeszközök: különösen a készpénz, bankszámlán lévı pénz, csekk, betét.,
Az önkormányzat vagyona – rendeltetése alapján – törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem
tartozó vagyonból tevıdik össze.
8.1.1.1. A törzsvagyon
A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. A
törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az önkormányzat rendelete állapítja
meg. Törzsvagyonná – törvény elıírásán túl – az önkormányzat vagyonából azok a vagyonelemek
minısíthetık, amelyek a közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására, a helyi közösség
szükségleteinek kielégítésére, illetve közhasználatra közvetlenül szolgálnak, vagy az önkormányzat
egyéb céljainak megvalósítása érdekében indokolt a törzsvagyonná minısítés.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
239
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata törzsvagyonát - ezen belül a forgalomképtelen és a
korlátozottan forgalomképes vagyon körét – az errıl szóló rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza. Az
önkormányzat tulajdonában lévı forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes vagyoni
körbıl az egyéb, forgalomképes vagyonkörbe átsorolható ingatlanok jegyzékét szintén az
önkormányzati rendelet melléklete tartalmazza. Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon,
amely forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. Az önkormányzat törzsvagyona
hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz fedezetül nem használható fel, és semmilyen más módon
nem terhelhetı meg.
A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai
a) a helyi közutak és mőtárgyaik,
b) a közterek és parkok,
c) vizek és vízi közmőnek nem minısülı közcélú vízi létesítmények,
d) az önkormányzat és közüzemi funkciót ellátó intézményei a városi hulladéktelepek és
köztemetık,
e) az önkormányzatnak és intézményeinek, valamint ezek jogelıdeinek levéltári anyaga,
f) mindazon vagyon, amit a közgyőlés annak nyilvánít.
A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerzıdés semmis.
Forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítási formái:
− bérbeadás,
− használatba adás,
− vagyonkezelésbe adás.
A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai:
− a mőemlékileg védett, a mőemlék jellegő és városképi jelentıségő ingatlanok,
− a védett természeti terület és emlék,
− a muzeális győjtemény és muzeális emlékek,
− a közgyőjtemények,
− a közmővek,
− köztéri mőalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévı mővészeti alkotások.
Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvetı funkcióját, illetve a helyi
közhatalmi feladatok ellátását szolgáló vagyontárgyak, úgy mint:
− a mővelıdési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények használatában
lévı ingó és ingatlan vagyon,
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
240
− a közmővállalatok: a közlekedési, a temetkezési, a köztisztasági, a településtisztasági, a
kéményseprési, a tüzeléstechnikai szolgáltatást, a parkosítást, a zöldterületek gondozását,
valamint a film-, videó-vetítést és szórakoztatást végzı közüzemi vállalatok használatába
adott önkormányzati vagyon, gyógy -, termál- és strandfürdık,
− a közgyőlés és a polgármesteri hivatal, valamint a szervei elhelyezésére szolgáló valamennyi
középület,
− az önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú gazdasági társaság és egyéb gazdálkodó
szervezetek használatába és kezelésébe átadott önkormányzati vagyon (Ötv. 79. §),
− gazdasági és közhasznú társaságban lévı önkormányzati részesedések,
− települési kisebbségi önkormányzat közügyeinek ellátásához szükséges ingó és ingatlan
ingyenesen átadott vagyontárgyak, amelynek használatba adását írásban rögzíteni kell
(1993. évi LXXVII. Ttv.),
− mindazon vagyon, amelyet törvény vagy a közgyőlés rendeletével annak nyilvánít.
Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítási formái:
- tulajdonba adás,
- bérbeadás,
- használatba adás,
- vagyonkezelésbe adás.
Az önkormányzat vagyonának szerkezete a 2007. évi adatok szerint a következı arányok szerint
tevıdik össze. A város önkormányzata tulajdonában mintegy 77.142 millió forint becsült értékő 3.023
db ingatlan található, melyek ingatlankönyv szerinti értéke 53.342 millió forint. Az önkormányzati
ingatlanok jelentıs (60%) része forgalomképtelen, 10 %-a korlátozottan forgalomképes és csak az
ingatlanok 30%-a minısül forgalomképesnek.
Ingatlantípus
Ingatlanok
száma
(db)
Földrészletek
területe
(ha)
Ingatlan könyv
szerinti bruttó értéke
(millió Ft)
Ingatlan
becsült
értéke
(millió Ft)
Belterületi ingatlan 2 123 896 45 050 63 056
Külterületi ingatlan 900 710 7 531 10 364
Forgalomképtelen 1 786 1 029 33 054 32 277
Korlátozottan forgalomképes 328 339 15 044 34 091
Forgalomképes 909 237 4 483 7 051
Beépítetlen terület 1 345 783 6 059 6 146
Beépített terület 1 125 822 45 319 64 214
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
241
Az ingatlanok 70%-a belterületi ingatlan, melyek becsült összértéke 63.056 millió forint.
Önkormányzati tulajdonban 1.600 hektárnyi terület van, melynek majdnem felét teszik ki a beépítetlen
területek.
Beépítetlen területek
A beépítetlen területek szerkezetét a következı táblázat mutatja. Ez alapján látható, hogy az
önkormányzat tulajdonában 16 hektár egyéb építési telek és 23 hektár lakóépülettel beépíthetı telek
van.
Ingatlantípus Ingatlanok
száma
(db)
Földrészletek
területe
(ha)
Ingatlan könyv
szerinti bruttó
értéke
(millió Ft)
Ingatlan becsült
értéke
(millió Ft)
Termıföld 22 38 413 501
Lakóépülettel beépíthetı 104 23 114 206
Egyéb építési telek 54 16 150 170
Mővelés alól kivett 144 39 512 517
Összesen 324 117 1 190 1 395
Forgalomképtelen ingatlanok
A forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok között fıként közigazgatási és
közszolgálati funkciókat ellátó épületek találhatók. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a közfunkciót
ellátó épületbıl több szorul sürgıs felújításra, és csupán néhány teljesen akadálymentesített.
Oktatási funkciót betöltı ingatlanok
A városban önkormányzati fenntartásban az óvodai ellátást és az alapfokú iskoláztatást 11-11
intézmény biztosítja. 10 városi fenntartású intézményben folyik középfokú oktatás, egy iskolában
alapfokú oktatással, egyben alapfokú mővészetoktatással együtt. A város 1 önálló kollégium
fenntartása mellett 6 kollégiumot intézményhez csatoltan mőködtet. Az épületek közel fele szorul
felújításra, míg mindössze 3%-a akadálymentesített (egy óvoda, egy szakiskola és egy diákotthon). Az
oktatási funkciót betöltı épületek becsült értéke 14.416 millió forint. A város 11 sportlétesítményt,
sportfunkciót betöltı épületet tart fenn, ezeknek szintén mintegy fele szorul felújításra.
Kulturális funkciót betöltı ingatlanok
Békéscsaba kulturális feladatellátását 4 önkormányzati fenntartású intézmény szolgálja, de kulturális
célú munka összesen 18 városi tulajdonú épületben folyik. Ebbıl a legnagyobb, az Ifjúsági Ház és
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
242
Általános Társaskör, valamint 4 másik épület szorul felújításra. Az épületek közül kettı teljesen
akadálymentesített.
A szociális létesítmény ek jelentıs része esetében az intézmények ütemezett korszerősítési munkái
1995. óta folyamatosan elvégzésre kerültek, azonban a hajléktalan szálló azonnali felújításra szorul.
Emellett szükséges lenne a 19 idısotthon közül 14 (74%) felújítási munkálatainak elvégzése is. Az
otthonok közül mindössze 3 akadálymentes, ami megnehezíti az idısek ellátását, illetve közlekedését,
rontva ezzel életminıségüket.
Önkormányzati
épületek funkciók
szerint
Épület
száma (db)
Hány szorul
sürg ıs felújításra
Hány
akadálymentes
(teljesen)
Becsült értéke eFt
Közigazgatás 21 4 6 2 454 217
Oktatás 89 42 3 14 415 883
• óvoda 20 5 1 1 004 493
• általános iskola 21 17 - 4 926 695
• középiskola 18 7 - 4 261 965
• szakiskola 19 8 1 899 881
• pedagógiai
szakszolgálat 2 - - 585 855
• diákotthon 7 5 1 2 462 719
• speciális iskola 2 - - 274 275
Kulturális
tevékenység 18 5 2 678 862
Sportlétesítmény 11 5 1 962 942
• sportpálya 10 5 1 145 571
• sportcsarnok 1 - 817 371
Szociális
ellátórendszer 24 16 3
• idısotthon 19 14 3 1 784 360
• bölcsıde 4 1 - 331 238
• hajléktalan szálló 1 1 - 14 910
Egészségügyi
ellátórendszer 14 1 4 4 277 584
• házi orvos 3 épület
11 rendelı 2 2 38 247
• gyerekorvos 2 2 1 93 650
• szakorvosi 2 - 1 906 074
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
243
rendelı
• fogorvosi
rendelı
1 épület
2 rendelı 1 1 17 371
• kórház 1 - 1 4 829 402
Egyéb (pl.:
tőzoltóság stb.) 1 1 1 188 033
A fenti közfunkciót ellátó ingatlanokon túl az önkormányzat forgalomképtelen vagyonát képezik
továbbá a közparkok, a 265 km hosszú belterületi úthálózat, a kerékpárutak, valamint az alábbi
táblázatban részletezett közmővek:
Önkormányzati területek funkciók
szerint
Hossza (km) vagy területe
(km2)
Vízfolyás (km) -
belvízelvezetı árok (km) 25 km
csapadékvíz elvezetı árok (km) 125 km
zárt csapadékcsatorna (fm) 107 km
szennyvízelvezetı csatorna (km) 163 km
szeméttelep 0,26 km2
szennyvíztisztító 0,17 km2
Forgalomképes ingatlanok:
Az önkormányzat tulajdonában lévı forgalomképes ingatlanok között megtalálhatóak a lakások mellett
egyéb gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, stb.) célú ingatlanok.
Önkormányzati
épületek
hasznosítás szerint
Ingatlan száma
(db)
Hány szorul
felújításra
Hány
akadálymentes
Becsült értéke
(millió Ft)
Kereskedelmi 72 - 10 2 000
Vendéglátási 10 - 3 420
Lakáscélú 560 85 - 4 200
Szolgáltatási 9 4 820
Irodai 85 15 15 1 500
Bank 4 4 600
Iskola 2 480
Ipari 1 1 150
Egyéb 8 3 3 300
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
244
Lakásállomány
A közelmúltban az ingatlanvagyon változásának f ıbb tényez ıi:
1. A közelmúltban megvásárolt ingatlanok szinte kizárólag közterületek kialakítását szolgálták, ezzel
gyarapítva a forgalomképtelen vagyonkört.
2. A forgalomképtelen vagyonkör aránya azonban mégsem változott, köszönhetıen a jelentıs
mértékő intézményi fejlesztéseknek, melyek következtében a forgalomképtelen ingatlanból
korlátozottan forgalomképes ingatlanok alakultak.
3. A forgalomképes ingatlanok aránya nagyon alacsony, elsısorban lakások tartoznak ide, továbbá
olyan földterületek, melyeken a közeljövıben megépül az elkerülı út, ezért azok a Magyar Állam
tulajdonába kerülnek. A forgalomképes ingatlanok jelentıs része értékesítésre került az elmúlt
évtizedben, mindemellett e vagyonkör bıvítése céljából elenyészı mértékben történt ingatlanvásárlás.
Tehát elmondható, hogy-e vagyonkör rovására történt a másik két vagyonkör fejlesztése.
Az ingatlangazdálkodás stratégiai irányvonalai:
Pontos felmérés az önkormányzati ingatlanokról:
Az ingatlangazdálkodás fı irányvonalainak meghatározása elıtt a legfıbb feladat a jelenlegi
ingatlanvagyon pontos, naprakész felmérése. A felmérésnek tartalmaznia kell az ingatlan funkcióját és
értékét, a felmérésnek bizonyos ponton túl kell mutatnia az ingatlankataszter határain, hiszen fontos
megnézni, hogy az azonos funkciót ellátó intézmények mőködése racionalizálható-e, ezzel esetleg
felszabadítva korábban forgalomképtelen ingatlanokat, melyek így átkerülhetnek a forgalomképes
vagyonkörbe.
Szintén át kell tekinteni a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanokat is. Mindhárom
ingatlantípus esetében a felméréseket fél évente aktualizálni szükséges.
Forgalomképtelen ingatlanok:
A forgalomképtelen ingatlanok esetében a legfontosabb a funkciók racionális, költség-hatékony
ellátása, ennek érdekében különbözı mértékő felújításokat kell elvégezni. Ezen ingatlanok esetében
is van bevételt hozó, illetve csak fenntartási költségeket generáló intézmény. Fontos a bevételt
termelı intézmények (pl.: sportcsarnok, mővelıdési ház) esetében áttekinteni a további bevételi
lehetıségeket, továbbá költeni az ilyen intézmények marketing tevékenységeire.
Azonban mind a két esetben a következı beruházásokat lehet elvégezni a fent leírt ingatlan felmérést
és a fı irányvonalak kijelölését követıen:
1. Felújítás, állagmegóvás jellegő beruházások, itt az ingatlan jelenlegi funkciójának
ellátásához szükséges minimális követelményeket biztosítjukása szükséges.
2. Fejlesztési beruházások, ebben az esetben három különbözı típust
különböztethetünkı meg:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
245
1. Funkciófejlesztı – ebben az esetben a jelenlegi funkció magasabb minıségő
ellátásához járul hozzá a beruházás.
2. Funkcióbıvítı – ez esetben a jelenlegi funkció mellé, az ingatlan új funkcióval
is bıvül.
3. Funkcióváltó fejlesztés – ez esetben a fejlesztést követıen a jelenlegi funkció
helyét teljesen más funkció veszi át.
A fenti kategóriákba tartozó, azonban különös gazdasági jelentıséggel bíró fejlesztések az energetikai
korszerősítések, hiszen ezekkel jelentıs fenntartási költséget lehet megspórolni. Szintén kiemelt
fejlesztések az intézmények akadálymentesítése, hiszen minden lakosnak egyaránt joga van a
közszolgáltatások eléréséhez. A fent részletezett forgalomképtelen ingatlanokat érintı fejlesztések
esetében az önkormányzati forrásokon túl pályázati források igénybevétele is szükséges.
Forgalomképes, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok:
A forgalomképes ingatlanok esetében kétféle bevétel keletkezhet: a bérbeadásból keletkezı
alacsonyabb mértékő állandó bevétel, illetve eladása esetén egyszeri nagyobb mértékő bevétel. A
forgalomképes ingatlanok esetében is a legfontosabb egy pontos felmérés elkészítése, ezen túl a
város fejlesztési terveinek áttekintése. Az elıbbi kettı, illetve a gazdasági folyamatok figyelembe
vételével meg kell határozni az értékesítésre szánt területeket, illetve azon ingatlanokat, amelyeket,
illetve amelyek környezetét érdemesebb fejleszteni, és egy késıbbi idıpontban kedvezıbb áron
értékesíteni. A forgalomképes ingatlanok értékesítésébıl származó bevételek felhasználásának
szabályozására a Kközgyőlés a 1992-ben a következı szabályt hozta, ennek értelmében
forgalomképes vagyon értékesítésébıl csak a gazdaságélénkítést szolgáló vagyonelem bıvítésére
használja fel az önkormányzat, amely lehet ingatlanvásárlás vagy pályázati önerı.
8.2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM
FEJLESZTÉSI JELLEG Ő TEVÉKENYSÉGEINEK ISMERTETÉSE
Békéscsaba célja, hogy a várost élhetıvé tegye. A város alapelveivel összhangban számos stratégia
kerül kialakításra, amik segítik a város mőködését és mőködtetését. ÍÍgy létrehozásra kerül a
marketingstratégia és a beruházási kézikönyv. Ezen kívül a szabályozási környezet
kiszámíthatóságának kialakítása folyamatban van, így ösztönözve és segítve a jövıbeni
fejlesztéseket.
8.2.1. Kiszámítható szabályozási környezet
A város célja, hogy a fejlesztéseket ösztönözze, és ehhez egy kiszámítható környezetet alakítson ki,
ahol az infrastrukturális környezet és a természet kiemelten fontos jelentıségő. Fontos, hogy a
városfejlesztési stratégia egy meghatározott irány mentén haladjon, és ezekhez rendelje hozzá a jogi
és egyéb szabályozó eszközöket, ezáltal könnyebben meg lehet azoknak felelni. Ahhoz, hogy a
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
246
fejlesztések a megfelelı irányban haladjanak, meg kell határozni a célokat, és az ezekhez szükséges
jogi és szabályozó eszközöket.
8.2.2. Marketingstratégia
A városi marketing terv célja, hogy olyan feladatokat, távlati célokat határozzon meg, amik idırendben
egymást követik és egymásra épülnek. A legfıbb cél az, hogy a városban élıkben és a városba
látogatókban olyan kép alakuljon ki és éljen a városról, amely pozitív mindenféle szempontból, ahol a
társadalmi értékek szorosan kötıdnek a városhoz, és ahová szívesen jönnek az emberek. Ehhez
szükséges egy egységes arculat kialakítása, amelyrıl mindenkinek eszébe jut a város szépsége,
fejlıdése és értékei. Az arculat kialakítása után azt széles körben kommunikálni kell. Azonban ezt más
módon kell kommunikálni a helyi és a nem helyi lakosok számára. Ezen kívül erısíteni kell a
köztudatban, valamint a potenciális befektetık és betelepülık tudatában a város
vonzáskörzetébenában, hogy a város fejlıdni képes és mindenki számára nyitott. A marketing terv
kialakítása során fel kell építeni egy kommunikációs stratégiát, ami szorosan kötıdik a marketing
tervhez és a város arculatához.
8.2.3. Beruházási kézikönyv
A következı években várható a beruházási kedv növekedése, így kiváltképp fontos, hogy a
beruházási programokhoz, ötletekhez egy beruházási könyvet alakítson ki a város önkormányzata,
amiben a város és az EU követelményei megtalálhatók. Mivel a beruházási folyamat egyes fázisainak
végrehajtásához szükséges elméleti ismeretek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a gyakorlati
tudnivalók, így ebben is segíthet ez a kézikönyv.
8.3. PARTNERSÉG
A partnerség több szereplı bevonása egy folyamatba azért, hogy együttmőködjenek egy közösen
kitőzött cél érdekében. A partnerség létrejöttét gyakran az indokolja, hogy egy feladatot egyedül nem,
csak más partnerekkel együtt lehet véghezvinni. Az együttmőködésnek köszönhetıen olyan
információk birtokába juthatnak a partnerek, melyek a kooperáció nélkül nem kerülnének el hozzájuk,
illetve olyan ötleteket kaphatnak, amelyek fel se merülnének bennük. A partnerek kritikus észrevételei
építı jellegőek, mellyel egymás fejlıdését segítik.
A partnerség hosszú távú mőködtetése során rendszeresen kell megbeszéléseket tartani. Ezáltal nı
az együttmőködésben részt vevı egyének és csoportok elkötelezettsége a város fejlesztéseprojekt
iránt, illetve a partnerek jobban megismerik egymást, ami segíti a közös munkát. A fejlesztéssel
kapcsolatos megbeszéléseket érdemes munkacsoportokra bontani, így az egyes szereplık az ıket,
vagy szakterületüket érintı kérdéseket hatékonyabban vitathatják meg, és sikeresebben dolgozhatják
ki a speciális problémák megoldásának módjait.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
247
A városfejlesztés komplex jellege miatt a lehetı legszélesebb körben kell bevonni a szereplıket a
fejlesztési folyamatokba. A legfontosabb partnerségi csoportok Békéscsaba városfejlesztése során az
alábbiak:
8.3.1. Lakosság
Egy projekt támogatásának elnyerése és fenntartása érdekében a városfejlesztési folyamatoknak
széleskörő lakossági részvételen kell nyugodniuk, vagyis a helyi lakosság bevonása elengedhetetlen.
Fontos elmagyarázni és bemutatni a lakosoknak, hogy milyen pozitív változások következhetnek be
életükben, környezetükben, ha aktívan részt vesznek a folyamatokban.
A legfontosabb a lakosság tájékoztatása, mégpedig úgy, hogy az információ a lakosság minden
csoportjához, rétegéhez eljusson és megértse a megfogalmazott javaslatok lényegét. Ennek
biztosítása érdekében a fejlesztésekrıl a helyi médián és a város honlapján keresztül a kezdetektıl
fogva folyamatosan tájékoztatni szükséges a lakosokat a fejlesztési tervekrıl és a városrehabilitációs
programról.
Az aktuális és gyakran frissített honlap segíti a kommunikációt a lakosok és a kormányzat különbözı
szintjei között. A nyílt fórumon lehetıséget biztosít mindenki számára, hogy véleményeiket, ötleteiket,
valamint észrevételeiket szabadon kinyilvánítsák, egyúttal alkalom nyílik a vélemények ütköztetésére
is.
Az IVS tervezése és kidolgozása idején két alkalommal lakossági fórum került megrendezésre,
melynek során a lakosság véleményezte a fejlesztési elképzeléseket, s javaslatokat tett a stratégia
kialakításával kapcsolatosan.
Az akcióterületi fejlesztések még intenzívebb lakossági részvételt igényelnek. A lakóhelyi környezet
tervezésekor és kialakításakor az önkormányzat többek között ötletpályázat meghirdetését tervezi a
lakosság körében saját tervek készítésére, mely által az érintettek aktivitását kívánja növelni.
8.3.2. Civil szervezetek
A civil szervezetek, mint a lakosság széles rétegeit elérı és tömörítı, fontos érdekképviselı
társadalmi, közösségi szereplık, fontos partnerei lehetnek az önkormányzatnak a lokális társadalmi
problémák kezelésében, megoldásában, a közügyek formálásában hatékonyan egészíthetik ki
egymás munkáját. Jelzik a településen felmerülı, illetve kielégítetlen társadalmi igényeket,
szükségleteket, eszközül szolgálnak ezek feltárásához és kielégítéséhez, segítséget nyújthatnak az
egyes szakpolitikák irányvonalának kialakításához (pl. kultúra, szociálpolitika, ifjúságpolitika). Fontos a
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
248
civil szervezetek közötti együttmőködés is, amelynek alapját képezheti a jelenleg is mőködı Kistérségi
Civil Fórum, mely segíti a városi imázs felépítését.
Néhány egyesület már a tervezés során is bevonásra került, a terveket és a stratégiát is
véleményezte, javaslataik ezek kialakításánál figyelembe vételre kerültek. Az önkormányzat nem csak
a tervezés, hanem a megvalósítás során is számít a civil szervezetek segítségére, elsısorban az
ESZA típusú tevékenységek, szociális szolgáltatások, oktatási, foglalkoztatási programok
elıkészítésében és végrehajtásában, illetve az érintett lakosság aktivizálásában.
8.3.3. Kisebbségi önkormányzatok
Békéscsabán négy (szlovák, román, lengyel és cigány) kisebbségi önkormányzat mőködik. Feladatuk,
kötelességük a helyi és a környéken élı nemzetiségiek nyelvi és kulturális hagyományainak
megırzése, jogainak, érdekeinek képviselete, védelme. Az anyaországi kapcsolatrendszer, személyes
kontaktus segítheti a kulturális együttmőködés mellett a gazdasági élet szereplıinek nyújtandó
információ áramlását is.
A kisebbségi önkormányzatok segítenek az önkormányzatnak a testvérvárosokkal való kapcsolatokat
fenntartani, ápolni és bıvíteni kulturális, gazdasági és oktatási szinten. Közbenjárásukkal a kisebbségi
lakosság is sikeresebben bevonható a fejlesztési folyamatokba. Segítségükre leginkább az ESZA
típusú tevékenységek keretében lehet számítani, például hagyományırzı és egyéb kulturális
rendezvények szervezésével járulhatnak hozzá a helyi kötıdés erısödéséhez.
8.3.4. Szakhatóságok, egyéb szervek, intézmények
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia komplexitása következtében a stratégia tervezési és
magvalósítási folyamatába is szükséges a különbözı szakhatóságok és egyéb intézmények
bevonása. A tervezési folyamatban egyrészt a fejlesztendı területek és funkciók meghatározásába,
valamint az intézkedést igénylı problémák feltárásába, másrészt a fejlesztések és az intézkedések
tervezésébe szükséges a különbözı országos, regionális és helyi szintő szervezetek, a
szakhatóságok és intézmények bevonása. Míg aA fejlesztések, intézkedések végrehajtásakor
elsısorban a helyi szakhatóságok és intézmények bevonása válik szükségessé.
A tervezés folyamán szükséges együttmőködni az országos és a regionális fejlesztési tervekhez való
illeszkedés érdekében az Önkormányzati Minisztériummal, illetve a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési
Ügynökséggel. Szintén szükséges a kapcsolatfelvétel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, az
önkormányzat korlátozott anyagi lehetıségeinek kiszélesítése, illetve a forrástervezés és ütemezés
érdekében. A szakhatóságok bevonása a tervezési folyamatba egyrészt a szakpolitikailag
megalapozott fejlesztési irányok, elképzelések meghatározásához, másrészt a fejlesztések gyorsabb,
gördülékenyebb engedélyezési eljárásának érdekében szükséges. Egyéb szakmai szervezetek a
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
249
probléma feltárás, például (védını, gyermekvédelem, munkaügy) a szegregáció szempontjából
veszélyeztetett területek észlelésében lehetnek segítségül. A helyi szervezetek, hatóságok,
szakhatóságok részvételével a problémák megoldására workshopok kerülnek megrendezésre, illetve
a szervek, szervezetek részt vesznek az akciótervek elkészítésében is.
Szintén fontos bevonni mind a tervezésbe, mind a megvalósításba a különbözı helyi intézményeket. A
megvalósítás során velükıket elsısorban a soft projektek kapcsán indokolt együttmőködnibevonni pl.:
az identitástudat erısítése érdekében az oktatási intézményeket helytörténeti ismeretek verseny, vagy
helytörténeti napok szervezése érdekében.
Természetesen a szakhatósági partnerek bevonásakor is számolni kell akadályozó tényezıkkel,
problémákkal, így számítani kell a különbözı szakpolitikai irányvonalak és jogszabályok változásaira.
8.3.5. Vállalkozások
A vállalkozói szektor tekintetében a bevonásra kerülı csoportok között különbséget kell tenni. A KKV-k
elsısorban a fejlesztések célcsoportjait adják, míg a fejlesztésekben kisebb tıkeerıvel tudnak részt
venni.
A tıkeerıs nagyvállalatok bevonása a fejlesztések tervezésébe egyrészt a beruházások
összehangolása miatt, másrészt a mozgósítható, jelentıs lobbyerı miatt elengedhetetlen. Szintén
fontos a tıkeerıs beruházások bevonása a fejlesztésekbe, mint jövedelemtermelı tevékenységek
megvalósításához szükséges jelentıs forrás lehetıségek bevonása a fejlesztésekbe.
Mindkét vállalkozói csoport bevonása szükséges a problémák (elsısorban a munkanélküliség)
okainak feltárása, és a megoldások közös keresése (pl.: képzési programok kifejlesztése) érdekében.
8.3.6. Környez ı települések
A környezı településekkel való együttmőködés több szempontból is indokolt. A fejlesztések tervezése
folyamán fontos feltérképezni a települések közötti funkciók megosztottságoát, illetve az esetleges
hiányosságokat vagy éppen a túlkínálatot (pl.: hiányos egészségügyi, szociális, oktatási rendszer). A
fejlesztéseket a fenti felméréssel összehangolva kell meghatározni. Szintén fontos az együttmőködés
az esetleges nagyobb mérvő közös projektek megvalósításában pl.: hulladékkezelés, ivóvízbázis
védelem, ivóvízminıség javítás stb.
Békéscsabának megyeszékhelyként a környezı településeket fontos bevonnia a lakosság
tájékoztatása érdekében is, hiszen a város egyrészt közigazgatási központ, másrészt a térség
munkahelyeinek és középiskoláinak jelentıs része található a városban. Így a fejlesztések a
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
250
békéscsabai lakosságon túl a környezı településeken élıket is nagymértékben érintik. Szintén
szükséges együttmőködés kialakítása a különbözı soft elemek megvalósításában a helyi
identitástudat erısítése, illetve bizonyos problémák feltárása, megelızése érdekében (fesztiválok
szervezése, egészségnapok stb.).
A környezı települések esetében szintén az esetleges ellenérdekeltség a legmeghatározóbb
problémaforrás.
8.4. VÁROSFEJLESZTİ TÁRSASÁG
8.4.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rends zere
A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása a
Kközgyőlés feladata. A Kközgyőlés fogadja el többek között a Hosszú távú Településfejlesztési
Koncepciót, az Építési Szabályzatot és Szerkezeti és Szabályozási Tervet, valamint az Integrált
Városfejlesztési Stratégiát.
Az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 19/2007 (V.2.) KGY. rendelet értelmében tulajdonosi
jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének
elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési
programokra.
A városfejlesztési feladatok elıkészítését és a fejlesztések koordinációját a Polgármesteri Hivatal
Stratégiai-Fejlesztési Osztálya végzi, a fejlesztések elıkészítésében és megvalósításában
együttmőködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelıs más
szakirodákkal és intézményeikkel.
Stratégiai-Fejlesztési Osztály feladatai:
• az önkormányzat fejlesztéseinek rövid távú, illetve stratégiai tervezésével kapcsolatos
koordinációja,
• a közgyőlés által jóváhagyott önkormányzati beruházásokkal és az önkormányzat
intézményeit érintı felújításokkal összefüggı lebonyolítói teendık,
• a fejlesztésekhez szükséges külsı források, támogatások bevonásával,
• a közbeszerzésekkel,
• az önkormányzati vagyoni ügyekkel és az önkormányzati tulajdonrésszel mőködı
vállalkozásokkal kapcsolatos feladatok ellátása.
A Stratégiai-Fejlesztési Osztályhoz tartozó csoportok:
1. Beruházási Csoport
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
251
2. Közbeszerzési Csoport
3. Projektmenedzsment Csoport
Az osztály munkaszervezetéhez tartozik a Városépítészeti Csoport is, amelyde közvetlenül a
polgármester és a jegyzı irányítása alatt álló szervezeti egység. A csoportot a városi fıépítész vezeti.
Külön csoportba nem szervezett vagyonkezelési feladatok :
• önkormányzati vagyon hasznosítása (pl. bérbeadás), értékesítése,
• tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggı feladatok,
• önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati részvétellel mőködı gazdasági
társaságokkal kapcsolatos feladatok ellátása,
• az önkormányzat portfoliójának kezelése,
• településfejlesztési célokhoz szükséges ingatlanok megszerzése,
• versenytárgyalások, árverések lebonyolítása,
• az önkormányzati vagyonbiztosítással kapcsolatos ügyek intézése.
Városüzemeltetési Osztály általános feladatai:
Az osztály elvégzi a helyi vízgazdálkodással, a közlekedéssel, hírközléssel, városgazdálkodással,
parkgondozással, közmővekkel, közterületek, utak használatával, kezelésével, tisztántartásával, a
forgalmi rend kialakításával és megváltoztatásával kapcsolatos tervegyeztetési, szervezési,
ellenırzési és egyéb, a feladatkörébe utalt üzemeltetési feladatokat.
Az osztály elıkészíti az önkormányzat kommunális igazgatással, vízrendezéssel és csapadékvíz
elvezetéssel, csatornázással, a helyi közutak és közterületek fenntartásával, a helyi
tömegközlekedéssel, az egészséges ivóvíz, a közvilágítás biztosításával, az emberi környezet
védelmével és a természetvédelemmel kapcsolatos döntéseit. Javaslatot készít az ilyen célú
beruházások, felújítások végrehajtására.
Az osztály közremőködik a feladatkörét érintı; pénzügyi támogatás elnyerésére irányuló pályázatok
szakmai részének elkészítésében, és a közbeszerzési eljárások elıkészítésében.
Az osztály gondoskodik az önkormányzat tulajdonában lévı és a Polgármesteri Hivatal által használt
Szent István tér 7. sz. alatti épület (Városháza) állagmegóvásáról és karbantartásáról,
üzemeltetésérıl, valamint figyelemmel kíséri a Szabadság tér 11-17. szám alatti, a Polgármesteri
Hivatal elhelyezését szolgáló önkormányzati tulajdonú ingatlanok használatát.
A városfejlesztés egyéb szereplıi
Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
252
Békéscsaba Megyei Jogú Város öÖnkormányzata 1992. november 20-án alakította meg a
Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft-t azzal a céllal, hogy segítse a helyi kis- és középvállalkozások
létrejöttét és mőködését, teremtse meg az ehhez szükséges feltételeket, illetve vegyen részt a város
gazdaságfejlesztési terveinek kidolgozásában és végrehajtásában. A helyi vállalkozások létrejöttének
elısegítéséhez és mőködéséhez egy méretében, funkciójában és elhelyezkedésében alkalmas, ám
jelentıs felújításra és bıvítésre szoruló ingatlant biztosított az önkormányzat, amit a vállalkozás
pályázati pénzeket elnyerve korszerősített.
A Vállalkozói Centrum Kft. 1994. januárjától Vállalkozói Központ és Inkubátorházat hozott létre és
mőködtet non-profit jelleggel, amelyen keresztül infrastruktúrát - iroda, mőhely, üzlet- és
raktárhelyiséget és komplex tanácsadási, szakértıi szolgáltatást nyújt a vállalkozásoknak kedvezı
áron. Az inkubátorház elsısorban a kezdı, illetve a negyedik évüket még nem betöltött
vállalkozásokat segíti és részesíti elınyben. Kezdetben 2.359 négyzetméterenm2-en 16 vállalkozás
indult, a szolgáltatásokat fıleg kereskedık, kisebb arányban pedig termelı-szolgáltató vállalkozók
vették igénybe. Most 40 vállalkozás mőködik az inkubátorházban közel 6000 m2-en 250-270 fıt
foglalkoztatva. Árbevételük összességében meghaladja a 2 milliárd forintot.
Az Almáskerti Ipari Park a másik legnagyobb gazdaságélénkítı projektje a Kft.-nek. Megvalósításával,
a város megbízása alapján 2000. januárjától foglalkozik a cég. A fejlesztést, azaz a teljes körő
közmőberuházást 2001. I. félévében, öt hónap alatt valósította meg a vállalkozás. Az Almáskerti Ipari
Park beruházása mintegy 250 millió forintos nagyságrendő. A 19 hektárnyi terület a 44-es
fıközlekedési út Budapest felöli városi bevezetı szakasza mellett helyezkedik el. A teljes terület
mintegy 6 %-a vár még befektetıre, a többi terület hasznosult.
A vállalkozás egy PHARE pályázatra elkészítette a területen létrejövı mezıgazdasági és
élelmiszeripari innovációs központ tervét, amely egyúttal az Inkubátorháznak is egy következı
lépcsıje. A beruházás a 2004. év végére megvalósult. Modern mintaüzemi infrastruktúra jött létre a
zöldség/főszer és a kisüzemi húsfeldolgozás területén.
Az Almáskerti Ipari Park teljes betelepülése rövidtávon (3 év) jó eséllyel megvalósul. Az ipartelepítı
infrastruktúra kialakításának következı területe az Északi ipartelep, melynek kialakításában a Kft.
szintén részt vesz. A közüzemi infrastruktúrával ellátásra kerülı iparterület mind külsı befektetı vonzó
helyszínként szolgál, mind saját, önálló kockázati tıke befektetésekhez megfelelı terepet biztosít. A
társaság alacsony (4 fı adminisztratív és 5 fı technikai) létszámmal, de jelentıs beruházási és
projektmenedzselési tapasztalattal rendelkezik, amire szervezetileg tovább lehet építkezni.
Létszámában bıvülve a cég alkalmas városfejlesztési projektek megvalósítására, városfejlesztési
társaságként való mőködésre.
A vállalkozás helyzete
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
253
A Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. 2008-ban 16. teljes gazdasági évet kezdi az 1992-es
alapítása óta. A 3 millió Ft törzstıkével létrehozott vállalkozás többszöri alaptıke emelésen keresztül,
2001-ben 124,5 millió Ft-os jegyzett tıkéjő lett. A társaság jelentıs Bbefektetett eszközökkel
rendelkezik, melyek döntı többségükben Ttárgyi eszközök: az Inkubátorház új csarnokai és a
Szigligeti u. 6. sz. alatti Irodaház épülete, illetve a Békéscsaba Almáskerti Ipari Park közüzemi
infrastrukturális hálózata építéséhez kapcsolódó vagyoni értékő jogok.
A Vvállalkozás döntı árbevételei két fı tevékenységi körbıl származnak, ami az ingatlan bérbeadás
és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás, illetve az ipari park fejlesztése, telekértékesítés. Szolgáltatási
tevékenységében kiemelendı az inkubátorházi kis-és közepes vállalkozásoknak nyújtott
adminisztratív, ügyviteli, mőködési és tanácsadási szolgáltatás. Innovációs ügyfélszolgálatot mőködtet
az ipari parki Mezıgazdasági és Élelmiszeripari Innovációs Központban a térség érdekelt
vállalkozásai támogatására. Pályázatírói tevékenységet folytat, mellyel forrásokat teremt mőködéshez,
illetve saját és a tulajdonos önkormányzat gazdaságfejlesztı beruházásaihoz. A bérbeadás
tekintetében kiemelkedı az Inkubátorház, amely közel 6.000 m2-es bérbe adott területével az ország
legnagyobb ilyen intézménye, meghatározó tagja a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének, aminek
az országos elnökségi tagja a vállalkozás vezetıje. Az inkubátorházi bérlık száma jelenleg 41, a
telephelyen dolgozók száma 250 –-2870 fı, az itteni vállalkozások összes árbevétele meghaladja a 2
milliárd Ft-ot. Az Inkubátorház kihasználtsága rövid idıszakokat kivéve folyamatosan teljes,
területének beépíthetısége elérte a maximális mértéket. A Szigligeti utcai irodaház mintegy 60 irodát
magában foglaló épületében 20 bérlı tevékenykedik. A 2007-es év végén az irodáknak kb. 85% -a
volt bérbe adva. A jelenlegi kihasználtság 97%.
Másik fı tevékenység az Ipari Park fejlesztése és telek értékesítés, amely az Ipari Parkban egy
összetett befektetés szervezı, tanácsadó, üzemeltetı és beruházás-lebonyolító szerepet takar. Az
Ipari Parki területek 95%-a került eddig értékesítésre, amelyen elsıként a japán SMK cég beruházása
valósult meg. Sajnos a magyar gazdaság tıkevonzó képességét felülmúlják a szomszédos közép-
kelet európai országok, ami elsısorban kedvezıbb adórendszernek és alacsonyabb bérköltségnek
köszönhetı. Ennek, illetve közúti közlekedési hátrányoknak felróhatóan nem sikerült nagy
foglalkoztató külföldi befektetıt megnyerni az Ipari Parkba, de döntıen helyi vállalkozásokkal a park
majdnem megtelt, illetve rájuk alapozva kisebb fejlesztés útján teljesen megtelhet.
A Vállalkozói Centrum Kft. sok éves munkával megteremtett megfelelı gazdasági háttérrel és
szerzıdésállománnyal, valamint saját és több, az önkormányzattal együttesen megvalósítható
projekttervvel készül a követı évekre.
MTA Regionális Kutatások Alföldi Kutatócsoportja Békéscsabai Osztálya
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
254
A város fejlesztésében továbbá közremőködik az MTA Regionális Kutatások Alföldi Kutatócsoportja
Békéscsabai Osztálya, akik a partnerség elveit szem elıtt tartva moderátorként vesznek részt a
tervezési munkákban.
Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt.
A részvénytársaságot az önkormányzat 1995. szeptember 15.-ében alapította Aaz üzleti alapon
hasznosítható önkormányzati vagyon mőködtetésére, azzal összefüggı feladatok ellátására.
A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. (VAK Zrt.) 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég, így a tulajdonosi
jogokat az önkormányzat döntéshozó testülete, a Kközgyőlés, valamint az általa megválasztott
Igazgatóság és Felügyelı Bizottság gyakorolja. A szakmai együttmőködés a gazdasági és pénzügyi
területekre terjed ki.
Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal való gazdálkodás egy részéhez közgyőlési felhatalmazás
szükséges, bizonyos jogkörökben az Igazgatóság dönthet. A cég saját vállalkozói tevékenységet is
folytat, melyhez nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás, ezen ügyekben a cégvezetı jár el.
Békéscsaba Megyei Jogú Város a városüzemeltetési és köztisztasági feladatait 5 éves
keretszerzıdések keretében alvállalkozókkal végezteti el. Erre a célra létrehozott önkormányzati
tulajdonú cég jelenleg nincs.
Békéscsabai Városvédı és Városszépítı Egyesület
Az egyesület az 1985. évben alakult meg, amikor még nagyon kevés civil szervezet mőködött a
városban. Az egyesület több mint két évtizedes munkáját nagyon sokan segítik, és sokan aktívan is
bekapcsolódnak a városvédı munkába. Jelenleg az egyesületnek 119 egyéni és 24 jogi személyiségő
tagja van.
Az egyesület célja: a város védelme és szépítése, történelmi értékeinek megırzése, a haladó
hagyományok ápolása, a városlakók haza- és városszeretetének fejlesztése, aktivizálása. Az
egyesület céljának megvalósítása érdekében együttmőködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó
szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes mőködését
és céljainak megvalósítását.
Az egyesület feladatai:
• a város épített és természeti környezetének védelme;
• a városszépítı, várostisztelı erık összefogása;
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
255
• a város építészeti, természeti emlékeinek, nevezetességeinek bemutatása
sajtóközlemények, eseti kiadványok megjelentetésével;
• a város fejlesztését, szépítését célzó tervek társadalmi vitáján aktív közremőködés, a
tervek ismertetése és elfogadtatása a városlakókkal, részvétel a tervek megvalósításában;
• városépítési ankétok, elıadások szervezése;
• közösségi munkára mozgósítás az egyesület céljainak megvalósítása érdekében;
• az egyesület céljának megvalósítása és feladatainak ellátása érdekében a közhasznú
szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) 6., 7. és 8. pontjában foglalt alábbi
közhasznú tevékenységeket végzi:
o kulturális örökség megóvása,
o mőemlékvédelem,
o természetvédelem.
A városfejlesztési tevékenységek kidolgozásában és megvalósításában mind a fejlesztések által
érintett önkormányzati intézmények, mind az önkormányzati feladatok ellátását támogató cégek és
további szervezetek részt vesznek részt, illetve közremőködnek közre.
8.4.2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megv alósítását biztosító szervezet
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felvázoltak megvalósításának koordinálása érdekében a
városvezetésnek szándékában áll városfejlesztı társaság létrehozása szükséges, melynek kapcsán a
kiemelt projektekkel szemben támasztott intézményi elvárásokat figyelembe veszi az önkormányzat.
A létrehozandó szervezet fı tevékenysége a komplex városrevitalizációs programok megvalósítása a
stratégiában kijelölt akcióterületeken, valamint a város hosszú távú gazdasági és társadalmi
érdekeinek képviselete, érvényre juttatása, a fejlesztések fenntartásának biztosítása.
A z új városfejlesztı társaság 100%-os önkormányzati tulajdonú, non profit gazdasági társaság
formában mőködiknem profitorientált szemléletmódú Kft. létrehozását jelenti. A városfejlesztésre
szakosodott szervezet látja el az önkormányzat Stratégiai-Fejlesztési Osztálya által meghatározott, az
illetékes bizottságok által elfogadott feladatokat.
Az új szervezeteti egységet az önkormányzat rendeleti úton hozza létre azzal a céllal, hogy az
akcióterületi fejlesztéseket megvalósítsa. A rendeletben szabályozásra kerül az önkormányzati
tulajdonosi jogok gyakorlása, a városfejlesztı társaság jogosítványai és kötelezettségei, törzstıkéje, a
városrevitalizációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó önerı, az akcióterületi
ingatlangazdálkodás, illetve fejlesztések szabályozása, a vagyongyarapítás nyereségének
felhasználása, valamint a vagyongazdálkodással, üzemeltetéssel foglalkozó szervezetekkel való
együttmőködések formái.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
256
A városrevitalizáció megvalósítását az önkormányzat a tervezett városfejlesztı társasággal
megkötendı együttmőködési megállapodással biztosítja, amely kiterjed a társaság díjazására, a
vagyonkezelıvel történı együttmőködésre, az évközi rendszeres önkormányzati ellenırzés rendjére,
az éves beszámolás és az akcióterületi terv évente történı felülvizsgálatának rendjére,
aktualizálására. A megállapodás szerint a társaság által megvalósított akcióterületi fejlesztése során
keletkezı közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztı társaság visszaforgatja, azokat az
önkormányzat nem vonhatja el.
A társaságlétrehozandó cég a fentieken kívül az akcióterületek revitalizációja érdekében befektetıkkel
tárgyal, valamint szerzıdéseket köt az akcióterületeken megvalósuló fejlesztésekrıl. Az önkormányzat
részérıl minden esetben a városfejlesztı társaság vesz részt a közszféra és a vállalkozó által
közösen létrehozott projektcég felállításában, amennyiben befektetı bevonására kerül sor, és a
végrehajtás indokolja ezt. Az operatív irányítás a városfejlesztı társaság kompetenciája, míg az
önkormányzati osztályok, bizottságok csak a revitalizáció stratégiai irányait határozzák meg, valamint
ellenırzik azok megvalósulását.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában felvázoltak megvalósításának koordinálása érdekében a
városvezetésnek szándékában áll, hogy városfejlesztı társaságként a már hatékonyan mőködı
Békécsabai Vállalkozói Centrum Kft.-t bízza meg, melynek kapcsán a kiemelt projektekkel szemben
támasztott intézményi elvárásokat figyelembe veszi az önkormányzat.
A Békécsabai Vállalkozói Centrum Kft. fı tevékenysége a komplex városrevitalizációs programok
megvalósítása a stratégiában kijelölt akcióterületeken, valamint a város hosszú távú gazdasági és
társadalmi érdekeinek képviselete, érvényre juttatása, a fejlesztések fenntartásának biztosítása.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
257
A tervezett városfejleszt ı társaság szervezeti ábrája
Békéscsaba Megyei Jogú VárosÖnkormányzata
Békéscsabai
Városfejlesztési Kft.
Békéscsaba
Vagyonkezel ı Zrt.
Békéscsabai Városvéd ı és Városszépít ı
Egyesület
MTA Regionális Kutatások
Alföldi Kutatócsoportja Békéscsabai Osztálya
Ügyvezet ı
Komplex településfejlesztési ismeretek
Városfejlesztési és pályázati menedzser
Asszisztens
Adminisztrátor
Jogi és közbeszerzési Szakértı
Pályázati ügyintézı
Mőszaki menedzser mérnök
Pénzügyi és adminisztrációs
Menedzser Mérlegképes könyvelı
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
258
8.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI
A város vezetı szerepkört tölt be a kistérségben és a megyében is. Békéscsabának nem érdeke a
pontszerő, elszigetelt fejlıdés, hiszen ha nagy a fejlettségbeli kontraszt a város és környéke között, az
negatívan befolyásolhatja a város egészének gazdasági-társadalmi fejlıdését.
Békéscsaba hangsúlyos kérdésként kezeli, hogy jó kapcsolatot alakítson ki partnereivel,
környezetével. A kapcsolatrendszert három típusba lehet bontani:
• településen belüli kapcsolatok,
• környezı települések közti kapcsolatok,
• testvérvárosi kapcsolatok.
A településen belüli kapcsolatok esetében a város számos civil szervezettel áll kapcsolatban, így a
fejlesztési tervek kialakításánál figyelembe veszik ezen alapítványok, egyesületek véleményét, mivel
ık közvetlen kapcsolatban állnak a lakosság bizonyos részeivel.
Néhány alapítvány, egyesület:
• AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány,
• Békés Megyei Nık Egyesülete,
• Békés Megyei S M -es Emberek KHSZ,
• Békéscsaba Városi Nagycsaládosok Egyesülete,
• Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége,
• Békéscsabai Városi Nyugdíjas Egyesület,
• Békéscsaba Városi Polgárırség Egyesület,
• Békéscsabai Városvédı és Városszépítı Egyesület,
• Csabai Civilek Irodája,
• ÉFOÉSZ Békés megyei Egyesülete,
• Közös Pont Egyesület,
• Közösségfejlesztık Békés Megyei Egyesülete,
• Nyújtsd Segítı Kezed Alapítvány,
• Speciális Nevelésért Alapítvány,
• Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Egyesülete.
A városban nagy hangsúlyt kap a sport, több egyesület is mőködik. A város vezetése arra törekszik,
hogy minél nagyobb arányban tudják ezeket a klubokat, egyesületeket támogatni, ezáltal ösztönözve
a városban lakókat az egészséges életmód követésére.
Néhány egyesület:
• Békéscsabai Atlétikai Klub,
• Békéscsabai Belvárosi Diáksport Klub,
• Békéscsabai Benny Bulls Rögbi Klub,
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
259
• Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda SE,
• Békéscsabai Elıre Súlyemelı Club,
• Békéscsabai Kerékpár Klub Közhasznú Egyesület,
• Békéscsabai Röplabda Sportegyesület,
• Béthel Alapítvány,
• Egyensúly Szabadidı Klub,
• Mentálhigiénés Egyesület,
• Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete,
• MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítı Egyesület.
A települések közötti kapcsolatrendszerre egyre nagyobb hangsúlyt fektet a város, így alapelvek
mentén alakult meg a Békéscsabai Kistérségi Társulás és a Közép-békési Centrum. A Békéscsaba és
Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 2008. január 1-jétıl 6 településbıl áll:
Békéscsaba, Telekgerendás, Kétsoprony, Csabaszabadi, Szabadkígyós és Újkígyós.
A Közép-békési Centrum, melyet Békéscsaba, Békés és Gyula városok alapítottak, a városhármas
szoros együttmőködésén alapuló regionális fejlesztési alközpontot jelöli. Egy új típusú város–-vidék
kapcsolat megalkotásával és a határon átívelı kapcsolatok intézményes kiépítésével fejlesztési
mintatérségként példát kíván mutatni az elmúlt másfél évtized gazdasági, társadalmi és területi
átrendezıdése során szerepválságba került középvárosok számára Magyarországon és az EU-ban
egyaránt. A KBC-t alkotó települések 120 ezres lakossága szellemi – kulturális – gazdasági
potenciálja a középfokú oktatás széles kínálatának kialakítása mellett a felsıfokú oktatás stabil alapját
is jelenti. A települések diverzifikált turisztikai és kulturális fesztiválrendszert alakítottak ki, amely a
megye pozitív külsı megítélésében is fontos szereppel bír. A KBC fejlıdésének azonban ennél sokkal
nagyobb belsı hatása van a megye egészére a lakosság számára történı urbánus körülmények
megteremtése, az életpálya esélyek közelítése szempontjából. Ez, illetve az ökológiai tudatosság
erısítése kedvezı hatással lehet a megyébıl történı elvándorlás csökkentésére, elsısorban a
magasan képzettek vonatkozásábankörében.
Az alközpont elsıdleges stratégiai célja, hogy helyi adottságokra alapozva kitörési pontot kínáljon úgy
a közvetlenül érintett három kistérség, mint az egész megye számára. A fejlesztések nemzetközi
vonatkozású stratégiai célja, hogy a Közép-békési térség a Békés–Arad fejlesztési tengely
létrehozásával integrálódjon az EU-szintő regionális munkamegosztásba, és a határon átnyúló
kapcsolatok által dinamizálódó gazdaság segítségével tartós növekedési pályára álljon.
Békéscsaba nagyon jó kapcsolatot ápol a testvérvárosokkal. A nemzetközi együttmőködésben való
részvétel az önkormányzatok számára alapvetı joggá vált (a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
LXV. Ttörvény alapján). Az önkormányzat nemzetközi együttmőködésének legfontosabb területeit és
kereteit a testvérvárosi kapcsolatok jelentik. A kapcsolatok létesítésének célja, hogy sokoldalú
rendszer kiépítésével és ápolásával alkalmat teremtsen a város és környék értékeinek bemutatására,
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
260
valamint más országok, népek, közösségek tapasztalatainak, gyakorlatának megismerésére. Az
együttmőködés fontos elemeként fogalmazódik meg a teljes viszonosság, a kölcsönösség és az
arányosság elve. A kapcsolatok tartalmát az egyes városokkal megkötött együttmőködési
megállapodások, szerzıdések tartalmazzák. Békéscsaba Megyei Jogú Városnak nyolc várossal van
együttmőködési megállapodáson alapuló, mőködı és kiépített kapcsolata.
Ország Testvérváros Mikortól Szerbia-Montenegró Nagybecskerek (Zrenjanin) 1966 Finnország Mikkeli 1981 Románia Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) 1991 Szlovákia Trencsén (Trenčin) 1992 Lengyelország Tarnowskie Gory 1994 Németország Lutherstadt Wittenberg 1995 Ukrajna Ungvár (Uzshorod) 1998 Románia Belényes (Beius) 1999
Az euroregionális kapcsolatrendszerében az információcsere rendszeressé tétele, a kontaktusnapok
lebonyolítása, az ehhez szükséges szervezeti rendszerek összehangolása javíthatja egy-egy térség
fejlıdését, valamint ismertségét. A fejlesztési alapirányok esetleges egybeesése a nemzetközi
pályázatokon való sikeres együttmőködésre, részvételre ösztönözhet.
A város nemzetközi kapcsolataiban kiemelt fontosságúvá váltak az együttmőködı települések
(Treviso, Arad, Nagyvárad, Schenkenfelden, Krompachy, Lincoln stb.). Ez a kapcsolat jelentheti a
regionális programokba, valamint a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás lehetıségét,
az együttmőködés magasabb szintre való emelését.
8.6. A STRATÉGIA MEGVALÓSULÁSÁNAK MONITORINGJA
Békéscsaba Megyei Jogú Város fejlesztési céljainak eredményes megvalósítása, valamint az élhetı,
fenntartható város megırzése érdekében az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltak, a
tervezése során meghatározott célok teljesülésének, azaz a pénzügyi és fizikai megvalósulásnak
folyamatos nyomon követése szükséges.
A városvezetés településfejlesztési koncepciójához és egyéb tervezési dokumentumaihoz hasonlóan
az Integrált Városfejlesztési Stratégiát is folyamatosan, kétévente felülvizsgálja, szükség esetén
aktualizálja.
A monitoring tevékenység elsıdleges célja, hogy figyelemmel kísérje a fejlesztések elırehaladását, a
megvalósítást és annak eredményeit, valamint azt összevesse a stratégiában meghatározott
fejlesztésekkel és célokkal. A monitoring tevékenység információk és adatok győjtésére szolgál,
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
261
melyek egyfelıl lehetıvé teszik az elért eredmények nyomon követését, másfelıl elemzések
segítségével fényt deríthet arra, hogy egy-egy fejlesztés végrehajtása megfelelı irányban és
intenzitással halad-e. A monitoring tevékenység hatékonysága érdekében a városvezetés külön
csoportot tervez létrehozni.
A stratégia monitoring tevékenysége által használt eszközökkel szemben támasztott követelmények:
• komplexitás,
• többszintőség,
• igazodás a programciklushoz,
• indikátor központúság,
• megbízhatóság,
• megalapozottság,
• pártatlanság,
• függetlenség.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában az egyes projektekhez, fejlesztésekhez és intézkedésekhez
számszerősíthetı indikátorok kerültek hozzárendelésre, rögzítve a kiindulási értékeket és a
célértékeket. A monitorig egyfelıl ezen indikátorok felülvizsgálatát jelenti, melyek segítségével
• a stratégia végrehajtásáért felelıs intézmény,
• a projektmenedzser és
• a finanszírozó is tiszta képet kap a fejlesztések megvalósulásának alakulásáról.
A szakmai monitoring célja, hogy megfelelı eszközökkel folyamatosan mérjükhetı legyen a projekt
szakmai elırehaladásáta, és ezáltal kontrollálnihatóvá válik tudjuk, hogy a megvalósítás különbözı
fázisai összhangban vannak-e a kitőzött célokkal, az és ütemezésekkesel. Ez magában foglalja annak
vizsgálatát.
A szakmai monitoring az alábbi fı elemek vizsgálatából áll:
• a városfejlesztés keretében folytatott tevékenységek megfelelı ütemben és minıségben
valósultak meg,
• a teljesítés a stratégiában rögzített célok megvalósítását célozza,
• az indikátorok értéke az ütemezésnek megfelelıen alakul-e,
• horizontális célok megvalósultak-e,
• eleget tett-e a stratégia végrehajtásáért felelıs intézmény a tájékoztatási kötelezettségeknek,
• a stratégiában foglaltak megvalósítása során felmerültek-e kockázati tényezık,
• a tevékenységek, eszközök, költségek összességében összhangban vannak-e a hazai és EU
jogszabályokkal.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
262
A monitoring tevékenység befejezését követıen az illetékes csoport jelentéskötelezettségének tesz
eleget. A beszámolóban korrekciós intézkedési javaslatokat dolgoz ki a stratégiát felülvizsgáló
teamegység. A javaslatokkal módosított, kiegészített Integrált Városfejlesztési Stratégia
elıterjesztésre kerülnek a szakági bizottságokhoz, valamint a kKözgyőléshez.
Békéscsaba Megyei Jogú Város Integrált Városfejleszt ési Stratégiája
263
9. IRODALOMJEGYZÉK
1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közoktatási minıségirányítási programja
2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatást Érintı Feladatellátási,
Intézményhálózat-mőködtetési és Fejlesztési Terve 2007-2013.
3. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció
4. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008-2015.
5. Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportkoncepciója és Sporttámogatási Rendszere 2008-2011.
6. Békéscsaba Megyei Jogú Város Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve –
Helyzetelemzés 2008-2011.
7. Békéscsaba Megyei Jogú Város Városfejlesztési Koncepciója
8. Jamina-kutatás – Közösség felmérés egy békéscsabai városrészrıl
9. Tanyaprogram 2008 (Békéscsaba)
10. Társadalmi és Térbeli Kirekesztettség Békés Megyében
11. Társadalmi és Térbeli kirekesztettség Békés megyében 2004.